"Több román központi napilap dec. 17-én címoldalán adott hírt arról, hogy dec. 15-én "románellenes tüntetés" volt Budapesten. A határon túli magyarokat érintő kormánypolitika elleni tüntetésről hírt adó lapok többsége a Magyar Nemzet tudósítását ismertette részletesen. Az erősen magyarellenes Cronica Romana című lap kommentárja szerint "a magyar szélsőségesek ismét kimutatták foguk fehérjét". Valamennyi lap a tüntetés románellenességét hangsúlyozta, és kiemelte azt, hogy Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke szerint 40 ezer ember vonult fel Budapesten. Budapesten "40 ezer Vadim" tüntetett - írta az Evenimentul Zilei a magyarellenességéről elhíresült, szélsőségesen nacionalista román pártvezérre, Corneliu Vadim Tudorra utalva. /Negyvenezer Vadim tüntetett Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

"Gyakorlatilag megbukott a státustörvény módosításának legújabb tervezete és Kovács László külügyminiszter hetedik alapelve, miután a legfontosabb határon túli magyar szervezetek vezetői a Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott szatmárnémeti megbeszélésen elfogadhatatlannak minősítették a külügyminisztérium által megfogalmazott elképzeléseket. A Magyar Nemzet úgy tudja, az új koncepció kapcsán éles ellentét alakult ki a külügyi tárca és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) között. A HTMH-t előzőleg kihagyták a módosítás kidolgozásából. A hivatal ugyanakkor figyelmeztette a kormányfőt arra, hogy a legújabb tervezet több pontja is elfogadhatatlan lesz a határon túli szervezetek számára. Szatmárnémetiben Medgyessy Péter már csupán tárgyalási alapnak nevezte az Udvardi Iván helyettes államtitkár és Gábor Zoltán titkárságvezető által titokban kidolgozott külügyminisztériumi tervezetet, s a Bálint-Pataki József által irányított hivatal álláspontját fogadta el. A HTMH-t a továbbiakban ismét bevonják a státustörvény módosításával kapcsolatos egyeztetésekbe. A határon túliak szerint a módosításból egyértelműen ki kell derülnie, hogy az uniós jogszabályok figyelembe vételével, az EU-tagországok állampolgáraira is vonatkozik a státustörvény. Elfogadhatatlannak tartják továbbá azt a kitételt, mely szerint az utazási kedvezmények csak kulturális céllal vehetők igénybe. Nem értenek egyet azzal sem, hogy csak azokra a főiskolásokra, egyetemistákra vonatkozzanak az oktatási támogatások, akik magyar nyelvet vagy történelmet tanulnak. Az elsősorban Szlovákia által kifogásolt oktatási-nevelési támogatásokat illetően a határon túliak olyan változatot tudnak csak elfogadni, amely értelmében alternatív megoldásként személyekhez is eljuthat a húszezer forintos összeg. Amennyiben a kormány figyelembe veszi az RMDSZ, az MKP és a VMSZ által megfogalmazott véleményeket, akkor tulajdonképpen vissza kell térni a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) novemberi ülésén elfogadott közös álláspontra. (Magyar Nemzet) /Státustörvény: Éles ellentét a Magyar Külügyminisztérium és a HTMH között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./"

"Peres úton is kész érvényt szerezni igazának a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mivel úgy véli, a Mecénás Alapítvány és a katolikus egyház eltulajdonította az NKÖM-hez tavaly benyújtott 320 millió forintos pályázatát. A pénzt egy Érmindszenten létesítendő Ady-emlékhely költségeire pályázta az egyházkerület. Ezt állapította meg sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint felmerül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) felelősségének kérdése is. Az egyházi, kulturális és turisztikai célokat szolgáló Ady-zarándokhely projektjét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 7 millió forintért készíttette el az NOS Kft.-vel, magyar költségvetési támogatásból, az Orbán-kormány idején. Rockenbauer Zoltán miniszter 2002. máj. 24-i keltezésű levelében tájékoztatta Tőkés Lászlót arról, hogy az egyházkerület projektjét elfogadták, és arra az egyházi kulturális alapból 320 millió forintot utalnak ki. A kormányváltást követően a támogatás ügye elakadt. A püspök több, Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez intézett levélben sürgette a pénz folyósításának megkezdését, mindhiába. Ennek ellenére novemberben letették az emlékhely alapkövét. Tőkés László dec. 12-én Szabó Vilmos államtitkárral folytatott megbeszélésén értesült arról, hogy az érmindszenti tervet úgymond "Tempfli József püspöknek adták". A valóság az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert pályázati támogatást a Mecénás Alapítvány és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség rendelkezésére bocsátotta, amint ez Szabó Vilmos jan. 21-i keltezésű, Tőkés Lászlónak címzett leveléből kiderül. A püspök szerint a magyar kormány határon túlra exportálta klientúraépítő törekvését. A püspök bejelentette, levélben fordult Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez, Szalay István államtitkárhoz, Rockenbauer Zoltán és Matolcsy György volt miniszterekhez, tegyenek annak érdekében, hogy a támogatás a projekt tulajdonosához, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez kerüljön. Fodor József, a nagyváradi római katolikus püspökség általános helynöke elmondta: "Mi nem nyújtottunk be pályázatot az Ady-központra, ezt nekünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről felajánlották, és mi elfogadtuk." /Pengő Zoltán: Tőkés László kártérítést követel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ A Mecénás Alapítványt Meggyessy Péter miniszterelnök barátja, Mudura Sándor vállalkozó alapította, Medgyessy tehát barátjának adta az eredetileg Tőkés Lászlóék által pályázott és elnyert összeget, 320 millió forintit. Nem ez az első eset, hogy Medgyessy barátját segíti, emlékeztetett a Magyar Nemzet. Az állami tulajdonú Eximbank szokatlan módon hétéves futamidőre adott tízmilliós hitelt a bevásárlóközpont építésére. /Lukács Csaba: Újabb százmilliók baráti alapon. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 14./"

"Nemzetpolitika és integráció címmel tartottak fórumot febr. 28-án Kolozsváron a Kolozs megyei Reform Klub szervezésében, Bayer Zsolt budapesti és György Attila csíkszeredai írók részvételével. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája hangsúlyosan Magyarország EU-csatlakozása ellen foglalt állást. "Az EU-csatlakozás megrázkódtatást, visszaesést jelent az új tagok gazdasága számára. Példa erre Görögország, amely csak most kezd talpra állni azután, hogy EU-csatlakozása miatt gazdaságilag tönkrement, nem tudta tartani a lépést a nyugati országokkal. Magyarország most Görögország nyomdokaiba lép" - fejtette ki Bayer. György Attilával egyetértésben kifejtette, hogy a rendszerváltás óta nem létezik összehangolt nemzetpolitika. "A polgári kormányzás négy éve alatt is csupán képet kaptunk arról, hogy milyen is volna, ha lenne nemzetpolitika" - vélte György Attila. "Nemzetstratégia? Az lett volna igazi nemzetstratégia, ha Magyarország visszavásárolta volna az elszakított országrészeket" - tette hozzá Bayer Zsolt. /Salamon Márton László: Nem az EU-ra. Fórumot tartottak Bayer Zsolt részvételével. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./"

"A Krónika beszélgetést közölt Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./"

"Az Erdélyi Riport hetilapban Kuszálik Péter terjedelmes írásában kirohant a jobboldali Bayer Zsolt ellen. Írásában kitérhetettt volna arra, hogy Bayer Zsoltot bemutatta a Krónika márc. 29-i száma /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával/. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Kuszálik Péter: Hosszú válasz egy rövid idézetre I. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./"

"Drescher J. Attilát, a pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának vezetőjét bízták meg a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetésével - írta a Magyar Nemzet május 20. száma SZDSZ-es váltás a szakkollégiumban címmel. A határon túli magyar hallgatók budapesti diákotthonának előző főigazgatója Horváth Tamás volt, akinek hároméves megbízatása idén április közepén járt le. Az Oktatási Minisztériumban (OM) elégedettek voltak Horváth szakmai munkájával, ennek ellenére új pályázata sikertelen maradt. Drescher - aki 1998-ban SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt - OM-támogatásának hírére április 7-én a MÁSZ munkatársai levelet írtak Magyar Bálint miniszternek és az összes államtitkárnak, melyben a bizottság javaslatának felülvizsgálatát kérték. A szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is levelet küldött az OM-be, melyben kifogásolták, hogy nem kérdezték meg a véleményüket. A vezetőváltás hírére néhány nap alatt összesen kilencven határon túli szakmai szervezet és több közéleti személyiség juttatott el ajánlást a minisztériumba, amelyben Horváth főigazgatót támogatták. A MÁSZ 1991 óta működik. A budapesti diákotthonban 900 teljes és 120 részképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató lakik. Horváth Tamás munkája nyomán Szegeden, Pécsen és Debrecenben is beindult a kollégiumi képzés. A döntés mögött személyes, politikai indítékok állnak: az RMDSZ csúcsvezetése nem kedvelte az OM előző közigazgatási államtitkárát, s a jelenlegi főigazgatót az államtitkár egykori közeli munkatársának tartják. Az is köztudott, hogy az RMDSZ az OM politikai államtitkárságára beültette emberét, határon túli ügyekben való tanácsadás céljával, Szatmári Ildikót (Markó Béla egykori tanácsadójának, a pár évnyi bukaresti pártszolgálat után Budapestre költözött és újabban Erdély-szakértő médiaemberként fel-feltünedező Szatmári Tibornak a felesége). Úgy tudják, hogy az OM Határon Túli Magyarok Főosztályán már semmi sem történik Szatmári Ildikó bólintása nélkül, s a Márton Áron Szakkollégium megregulázása után jelenleg az Apáczai Közalapítvány van terítéken, ahol már sikerült elérnie, hogy az alapítvány kuratóriumi elnökének hiányában ő hozza meg a döntéseket. /Jól dolgozott, de Markóék nem szerették. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"67 éves korában elhunyt Szabó Csaba zeneszerző. Másfél évtizede települt át Marosvásárhelyről Szombathelyre, ahol a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára volt. Ákosfalván született, Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát. A régi Székely Népi Együttes mutatta be kórusműveit, népdalfeldolgozásait. Az erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című munkája elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia 1999. évi milleniumi díját. Zeneművei, szimfonikus alkotásai, vonósnégyesei őrzik a zeneszerző-tudós emlékét. Jún. 5-é helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. /Metz Katalin: In memoriam Szabó Csaba. = Magyar Nemzet, jún. 4./"

"Lukács Csaba beszámolójában összefoglalta a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen történteket. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára is eljött. Többüket felhívta Markó Béla, nem javasolva az "irredenta és magyarkodó" rendezvényen való jelenlétüket. Az RMDSZ-hez közelálló ifjúsági szervezetek ellenrendezvényt tartottak, gondosan ügyeltek arra, hogy a meghívott magyarországi együttesekkel megkötött szerződés n engedje a másik rendezvényen való fellépést, A Kispál és a Borz együttes viszont mindkét helyen zenélhetett. Érdekes, hogy a Kispál és a Borz énekese, Lovasi András kijelentette a színpadon: "A leszakadt országrész-nyalást a többi zenekarra bízzuk. Ha jól viselkedtek, eljátsszuk a Kicsit szomorkást és felvesszük a Magyar vagyok és turista feliratú pólót." /Lukács Csaba: Jövőre veletek ugyanitt. = Magyar Nemzet, júl. 29."

"Az embereknek vállalniuk kell a felelősséget szavaikért, az ellenzéknek abba kell hagynia azt a mocskolódást, amely hosszú hónapok óta folyik - közölte Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának adott interjújában szept. 1-jén. A kormányfő szerint az ellenzék a K and H brókercégénél kialakult botránnyal és az egykori Inter-Európa Bank elnökségével összefüggésben "folyamatos csúsztatásokkal él, s amikor kiderül, hogy hazugság volt, amit mondtak, akkor azt mondják: jó, beszéljünk másról". Medgyessy Péter beszámolt arról, hogy két éve mondott le az Inter-Európa Bank élén betöltött posztjáról, de ezt a cégbíróságon sokáig tartó eljárás miatt csak tavaly jegyezték be. Közlése szerint a pénzmosásgyanús tranzakciók csak "pici része" történhetett a bankelnöksége idején, s ezeket az eseteket egyébként jelentették a rendőrségnek is. A kormányfő közölte: csak enyhítő körülmény, hogy a bankfelügyelet elnöke azt mondja, ők tárták fel a K and H brókercégénél történt visszaéléseket. "Ez nem válasz arra, ha a bankfelügyelet nem végezte el a dolgát" - jegyezte meg Medgyessy Péter. Az interjút készítő újságíró felvetésére, hogy a szervezet bizonyos mértékben független intézmény, a kormányfő úgy fogalmazott: a bankfelügyelet működése nem független a társadalomtól. /A magyar kormányfő a K&H-botrányról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./A Magyar ATV, a korábban több jobboldali műsornak is otthont adó tévécsatorna tulajdonlásában ötvenszázalékos részesedést szerzett a baloldalhoz szoros szálakkal kötődő Hit Gyülekezete, a gazdasági holdudvarába tartozó vállalkozáson keresztül. Stefka elmondása szerint Székely olyan vehemensen balos újságírókkal képzeli el a centrumban maradást, mint Mészáros Tamás vagy Dési János.A rendőrség nyomozást rendelt el egy Magyar Nemzet-cikk alapján, mely szerint Csonka Gábor, a szocialista párt tagja, Lendvai Ildikó korábbi kampányfőnöke ötmillió forint kenőpénzt vett át ifjabb és idősebb Jónás Csabától, hogy közbenjárása révén a VI. kerületi vagyonkezelő kifizesse nekik közel ötvenmillió forintnyi elismert számlatartozását. Csonka annak ellenére minősítette rágalmazásnak a Magyar Nemzet állításait, hogy az a Jónásék által felvett hangszalag tartalmán alapult. Gál J. Zoltán kormányszóvivő bizonygatta, hogy Medgyessy Péter nem a pénzmosás idején volt az Inter-Európa Bank elnöke. Hadd idézzük szó szerint: "Immár a gyógypedagógusok türelmével vagyok kénytelen újra és újra megismételni: Medgyessy Péter 2001. szeptember 30-éig töltötte be az Inter-Európa Bank elnöki tisztét". Ehhez képest 2003. augusztus 29-én a Fővárosi Bíróság hivatalosan igazolta, hogy Medgyessy Péter 1998. október 1-jétől 2002. április 29-éig a bank felelős vezetője, tisztségviselője volt. A Fidesz három kérdést tett fel az eset kapcsán: Hogyan szökhetett külföldre a K&H-ügy után az Inter-Európa-ügyben is érintett egyik gyanúsított? Miért tévesztette meg a kormányszóvivő a közvéleményt Medgyessy Péter bankvezetői felelősségét illetően? Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét Medgyessy bankjában mosták tisztára? Ülésezett a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya. A testület megbízta a párt elnökségét és frakcióját, hogy kezdeményezzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a közfigyelmet hetek óta lefoglaló K&H-ügyben. Az OV állást foglalt a kettős állampolgárság kérdésében is, felszólítva a kormányt, mielőbb kezdjen tárgyalásokat a határon túl élő magyarság képviselőivel. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"Az Inter-Európa Bankból felvett kétes eredetű milliárdok egy része Medgyessy Péter miniszterelnök barátját, Alexandru Mudurát gazdagította, de az összegből jutott az üzletember nagyváradi vállalkozásának finanszírozására is - írta a múlt héten a Magyar Nemzet rendőrségi forrásokra hivatkozva. A kétes múltú romániai nagyvállalkozó családjához többször érkeztek milliós tételek a K&H-nál történt sikkasztásban fontos szerepet játszó Montrade-től is. Szír magánszemélyek vették fel a bankból a summákat, ezeket német bankszámlákon futtatták át, mielőtt egy részük Mudurához került volna. Az Inter-Európa Bank elnöke a kifizetések kezdetekor Medgyessy Péter mai miniszterelnök volt, akit baráti szálak fűznek Mudurához. A pénzintézetnél összesen 6,2 milliárd forintot vettek fel a szíriaiak, a pénzt a K&H Equities Rt.-nél sikkasztották el. A Montrade-től többször utaltak át összesen mintegy 200 millió forintot a nagyváradi vállalkozó családjához, illetve egyes Mudura-érdekeltségek számára. Az ügy felderítése során eddig tizenegy személyt gyanúsított meg a magyar rendőrség, közülük Kulcsár Attila, a K&H Bank volt ügyvezető igazgatója, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. leváltott vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, a K&H Bank lemondott vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, valamint Hasan El Abed szír állampolgár előzetes letartóztatásban van. A többiek - Mészáros János, a Britton Kft. ügyvezetője, a cég egy másik munkatársa (mindketten a Britton Llc. kézbesítési megbízottjai), Kulcsár két asszisztense, a K&H Bank központi fiókjának vezetője - szabadlábon védekezhetnek, míg a Szíriába szökött Mahmoud Abdo ellen nemzetközi elfogatóparancs van hatályban. A pénzügyi szabálytalanságok a K&H Banknál körülbelül öt éve kezdődtek, a baloldali politikai fordulat után viszont állami milliárdokat is bevontak a tranzakciókba. Tavaly év végén kötött finanszírozási szerződést a Nemzeti Autópálya Rt. az Állami Autópálya-kezelő Rt.-vel, amelynek következtében végül a K&H Equities Rt.-hez került a pénz. Mindkét sztrádacég felső vezetésében ott van Bodnár Zoltán, akit Csillag István gazdasági miniszter vizsgálóbiztosnak nevezett ki azzal a feladattal, hogy "politikától mentesen" tárja fel: milyen összefüggés van az előző ciklus autópálya-építései és a K&H Banknál történt visszaélések között... A rendőrség véleménye szerint a kár elérheti a tízmilliárd forintot is. A banknál egyébként vezérigazgató-helyettes volt László Csaba pénzügyminiszter és Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnöke. A Pénzügyminisztérium jelenleg a szabálytalanságokat feltáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetleges mulasztásait vizsgálja, ám Szász Károly, a szervezet elnöke szerint László Csaba vezetésével nem folyhat vizsgálat annak nyilvánvaló elfogultsága miatt. A kiemelt ügyfelek, illetve a Kulcsárral üzleti kapcsolatban álló személyek között sok az MSZP-s. Az Andó Sándor vezette kőbányai önkormányzatnak majd hárommilliárd forintja ragadt a brókercégnél; a polgármester elismerte, hogy ismeri Kulcsárt Attilát. Ezt egyébként Horváth Csaba II. kerületi szocialista polgármester sem cáfolta, de azt mindketten tagadták, hogy választási kampányukba részt vett volna a Bécsben lefogott szélhámos - ez egyébként egy Kulcsárnak tulajdonított feljegyzésből derült ki. A dokumentum szerint Puch László MSZP-pártpénztárnok luxusautója a Britton Kft.-től származik, amit a politikus kénytelen volt beismerni - írja a Magyar Nemzet. /A pénz útja Mudurához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"

"Nov. 24-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban az RMDSZ elnöke, Markó Béla vezetésével tanácskozás zajlott le a magyar állami támogatással létrehozandó erdélyi magyar televízióval kapcsolatban. Markó kifogásolta, hogy a születő erdélyi magyar televíziónak már megvannak az ellendrukkerei. A Magyar Nemzet című jobboldali újságban és Székelyföldön egyesek azt sugallják: ne költsön erre a magyar állam, van elég televízióadás, hanem inkább a Sapientia Egyetemre, vagy más célra fordítsák az erre szánt összeget. Markó károsnak és irreálisnak tartja az erdélyi televízió és a Duna TV szembeállítását. Hangsúlyozta: nem valami helyett, ellen, születik az új televízió. Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: több száz millió forintot biztosít ennek létrehozására a magyar kormány, de így is a pénz csak arra lesz elég, hogy egy kis létszámú központi szerkesztőség jöjjön létre, amely a hírműsorokat készítené, és a már meglevő vidéki stúdiók kínálatából mozaikszerű adás állna össze. Az erdélyi televízió alapítványi tévéként működne, mellette egy kereskedelmi társaság is létezne, a műsorszórás pedig digitálisan, műholdon keresztül történne. A magyarországi támogatás 2004-ben indulna be - tartalékalapból, és 2005-ben már külön költségvetési tétel lesz az erdélyi magyar televízió támogatása. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja kérdéseinkre szerint az eddigi hazai magyar tévéműsorok megmaradnak, sőt bővülni fognak, szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minden nap, ugyanabban az idősávban sugározzon magyar adást, ugyanakkor a megszerzett frekvenciákon egész napos adás készülhetne Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és azok 100 kilométeres távolságra jutnak majd el - egyelőre, de később lehetőség van arra, hogy átjátszó relék is épüljenek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke rámutatott, jelentős előrelépés a marosvásárhelyi és kolozsvári frekvenciák kiutalása, mert ezzel a romániai televíziózásban megvalósult a regionalizmus. Csép Sándor, a MÚRE elnöke ünnepnek nevezte a napot, amikor elkezdődött az önálló erdélyi magyar televízió tervezése. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság és a kolozsvári Szabadság munkatársa az erdélyi szellemi autonómia felé tett jelentős lépésnek tekinti az önálló televízió létrehozását. Egyesek szerint Kárpátia Televíziónak fogják nevezni az önálló erdélyi magyar televíziót. /(Máthé Éva): Tanácskozás az önálló erdélyi magyar televízióról. Kárpátia vagy Bartók Televízió? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szakemberek szerint a tévének kereskedelmi jellegű adónak kell lennie. A Romániában működő tévésműhelyek vezetőit felkérték, nyújtsanak be javaslatokat az RMDSZ-hez a tévé működésével kapcsolatban. - Eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak az erdélyi autópálya - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé - mutatott rá az RMDSZ elnöke. Nehézséget jelent a romániai magyar televíziós szakemberhiány, ami főként a technikai személyzet területén mutatkozik meg, jelezte Bardócz Sándor, a kolozsvári területi tévéstúdió magyar adásának főszerkesztője. /Borbély Tamás: Nem veszélyezteti a magyar adásokat az új tévéadó. Szakmai megbeszélést tartottak az erdélyi magyar televízióról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Dec. 18-án az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség képviselői megbeszélést tartottak a Kárpátaljai Szövetség Magyarok Házában lévő irodájában. Megerősítették szándékukat arra, hogy az 1991-ben kötött együttműködési megállapodásukat megújítják és összehangolt tevékenységükkel igyekeznek a határon túli magyarság ügyét előmozdítani. Megállapítják, hogy a szomszédos országokban élő magyarság a rendszerváltást követően létrehozta érdekvédelmi szervezeteit és civil szervezeteit, és igyekezett kulturális intézményeit és oktatási intézményeit megerősíteni. Ugyanakkor megállapítható, hogy a többségi nemzetek szűkkeblű, gyakran elutasító magatartása folytán mindez ideig nem sikerült olyan körülményeket teremteni, amelyek hosszú távon biztosítják a magyarságnak szülőföldjükön történő megmaradását, boldogulását - áll a négy szervezet közös nyilatkozatában. A dokumentum szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban tovább folytatódott a magyarság asszimilációja és a különböző országokban eltérő mértékben felerősödött a kivándorlás folyamata, amit tükröznek a 2001. évi népszámlálási adatok."Az anyaország alkotmányos kötelezettségéhez híven az egymást követő kormányzati ciklusokban igyekezett a határon túli magyarság sokoldalú támogatásával stabilizálni a határon túli magyarság helyzetét, bár az anyaország támogatásának mértéke a különböző időszakban eltérő mértékben, de elmaradt a szükségestől. Kiemelkedő eredménynek tekinthető a magyar parlament által elsöprő többséggel 2001-ben elfogadott kedvezménytörvény, amely a trianoni békeszerződés óta első ízben szoros, sokoldalú kapcsolatok megvalósítását teszi lehetővé az anyaország és a határon túli magyarok között. Fontosnak ítéljük azokat a kezdeményezéseket is, amelyeket az anyaország a határon túli magyarnyelvű felsőoktatás megvalósítására tett az elmúlt években. Európai uniós csatlakozásunk egyes országok tekintetében új, pozitív lehetőségeket nyit meg más országok vonatkozásában, különösen az anyaország és a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásának viszonylatában nehézségeket eredményez. Reméljük, hogy a hosszú távú ingyenes vízum bevezetésével ezeket a nehézségeket minimálisra lehet csökkenteni" - fogalmaz az állásfoglalás. A négy szervezet a határon túli magyarság jövője szempontjából az anyaországtól a következő súlyponti feladatok elvégzését várják és a feladatok megoldásában készek a maguk részéről közreműködni: 1. Szükséges biztosítani, hogy a kedvezménytörvényben foglalt, a határon túli magyarságot szolgáló tételek hiánytalanul érvényesüljenek. Ezek közül kiemelt fontosságúnak tekintik a magyarnyelvű nevelési- és oktatási intézményekbe járó gyermekek családjának járó támogatásokat (beiskolázási támogatás, oktatás-nevelési támogatás), amelyeket minden esetben közvetlenül a családokhoz kívánatos eljuttatni, lehetőség szerint szülőföldjükön, vagy ha ez indokoltnak látszik, akkor Magyarországon. 2. A felsőfokú oktatás részére biztosított lehetőségeken és támogatásokon túlmenően az alapfokú oktatás (óvodák, iskolák) fejlesztésére a többségi állam által nyújtott támogatásokon felül a magyar államnak is rendszeres támogatást kell adnia egy sürgősen kidolgozandó iskolafejlesztési koncepció alapján. Ez a magyar állam által eddig mostohán kezelt terület elsőrendű fontosságú, hiszen ha az alapfokú oktatás elsorvad, vagy nem versenyképes a többségi nemzet nyelvén működő intézményekkel, akkor a felsőfokú oktatás fenntartása és fejlesztése is értelmetlenné válik. 3. A magyar állam korlátozott mértékben ugyan, de eddig is támogatta a szomszédos országokban lévő magyar vállalkozások létrejöttét. Az is kétségtelen, hogy több magyarországi kis- és nagyvállalat részt vett a szomszédos országokban működő cégek privatizációjában és befektetéseket eszközölt magyarlakta területeken. Az elért eredmények azonban messze elmaradnak a kívánatostól, ezért fokozott magyar állami és pénzintézeti szerepvállalásra van szükség annak érdekében, hogy újabb magyar vállalkozások jöjjenek létre a szomszédos országok magyarlakta területein és ezáltal új munkahelyek keletkezzenek a határon túli magyarok részére.4. A határon túli magyarság jövője szempontjából döntő kérdés, hogy a magyar többségű területeken a magyar közösség autonómiával rendelkezzen. Erre Nyugat-Európában is jól működő példák említhetők, a magyar államnak nemzetközi színtéren is támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek az autonómia megteremtésére irányulnak. Támogatni kell továbbá azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a kétnyelvűség fokozott alkalmazását irányozzák elő a határon túli magyar területeken, így azokat a kezdeményezéseket is, amelyek bevált külföldi példák alapján a magyar nyelv hivatalos használatát a jelenlegi 20 százalék helyett a magyar nemzetiségűek legalább 10 százalékos arányához kötnék. 5. Kettős állampolgárságot kell biztosítani mindazoknak a magyar közösségeknek, amelyek ezt kérik és ahol az illető ország kormányzata ezzel a kezdeményezéssel egyetért. 6. A magyar államnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos elkötelezettségéből következik, hogy megfelelő támogatásban kell részesítenie azokat a magyarországi civil szervezeteket, amelyek közhasznú szervezetként működve állami feladatokat is ellátva munkálkodnak a határon túli magyarság szolgálatában. Az állami költségvetés különböző csatornáin e szervezetek részére juttatott támogatás a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent, ezért szükség van arra, hogy ezt a folyamatot megfordítva vállalt és elvégzett feladataik arányában e szervezetek fokozott állami támogatáshoz jussanak. Ennek egyik újszerű lehetősége volna a szervezeteknek a Nemzeti Civil Alapprogram keretében történő kiemelt támogatása. Arra volna szükség, hogy ez a tevékenység költségvetési forrása a program keretében külön tételként előre elkülönített támogatási összeggel jelenjen meg, mert ellenkező esetben nem látszik biztosítottnak az, hogy a sok tízezer hazai civil szervezet mellett a határon túli magyarság támogatását fő feladatként megvalósító szervezetek megfelelő támogatásban részesüljenek. Fokozott szükség van arra is, hogy a hazai gazdasági élet szereplői szponzorációs tevékenységük során fokozott figyelmet fordítsanak a határon túli magyarság támogatásának ügyére, ebben az illetékes állami szervek ajánlásai sokat segíthetnének.7. A határon túli magyarság érdekében folytatott civilmunka hatékonyságát nagymértékben segítené, ha a média az eddiginél nagyobb odafigyeléssel segítené munkánkat. Szükséges volna az is, hogy kiadványaink kormányzati részről a jövőben rendszeres támogatásban részesüljenek. A szervezetek munkájának bemutatása és népszerűsítése újabb és újabb híveket szerezhetne ügyük számára, ami szervezeteik taglétszámának és szervezőerejének növekedését eredményezhetné, és a magánemberek ennek folytán várható fokozott támogatása tevékenységük anyagi bázisát is megerősíthetné. /Pataky István: Közös állásfoglalás a határon túliak érdekében. = Magyar Nemzet Online, dec. 18./"

Január 1-jétől a magyar kormány támogatásának hiányában leállt a státustörvény végrehajtását segítő kárpátaljai irodahálózat működése, írta a Magyar Nemzet. Ezek hiányában azok a kárpátaljaiak, akik eddig nem nyújtották be a magyar igazolvány, az oktatói és diákigazolványok iránti kérelmüket, ezentúl talán már nem is tehetik meg. A helyi, közel 12 státusirodának egészen a jövő év márciusáig szólt a működési szerződése a Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH), amely azt felbontotta, és csupán a tavalyi év december végéig kötötte meg az illetékesekkel. A státustörvény végrehajtása Kárpátalján tehát leállt. Indokairól és további terveiről a magyar kabinet nevében a HTMH semmilyen formában nem értesítette a státusirodákat, csupán nem hosszabbította meg a szerződéseket, ezért az irodák munkatársai január 1-jétől fizetetlen kényszerszabadságot vettek ki. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az érintett státusirodák nevében hivatalos úton indoklást kért a HTMH-tól, ám válasz ez idáig nem érkezett – közölte Kovács Miklós, a kulturális szövetség elnöke, aki szerint ezzel a lépéssel a magyar kormányzat durva provokációt követett el a kárpátaljai magyarok és ezen belül a KMKSZ ellen. Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökét „nagy meglepetésként” érte, amikor megtudta, hogy a kárpátaljai státusirodák átmenetileg bezártak. Szerinte az irodák kényszerszünetéről „egyoldalú” döntés született. Az elnök egyúttal cáfolta, hogy a kormány a hivatalon keresztül akarja lejáratni a KMKSZ-t. /Bezártak a státusirodák Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), jan.12./

Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet munkatársa Markó Bélához írt nyílt levelében elutasította Markó Béla állításait. Ezt írta többek között: „S nem mint politikustól, hanem mint értelmiségitől kérdezem: milyen érzés, milyen morális kihívás Tőkés László helyett egy Verestóy Attilával kormányozni az RMDSZ-t? Emlékszel-e még, amikor 1990-ben a derék Katona Ádám azt javasolta, hogy a székelység gyűljön ismét össze Agyagfalván, és nyilvánítsa ki az autonómia iránti igényét? Emlékszel, Verestóy Attila párttársad milyen aljas módon járatta le már akkor az autonómia eszméjét és gondolatát? Verestóy ilyeneket beszélt: hogyan is képzelik mindezt a szervezők? Eztán majd külön járdája lesz a románoknak meg a magyaroknak…” /Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának /Magyar Nemzet (Budapest), jan. 20./

Az MSZP által delegált kurátor vállalkozásától bérel ingatlant tavasztól az Illyés Közalapítvány (IKA). A költözésről a kurátorok jogszerűtlen módon, e-mailben szavaztak. Miközben a kormány több esetben csökkentette a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat, az IKA SZDSZ-es titkárának négymilliós szolgálati autót és háromszor akkora fizetést szavaztak meg, mint elődjének. A Magyar Nemzet információi szerint a határon túli magyarok támogatására létrehozott, költségvetési pénzből működtetett Illyés Közalapítvány februárban elköltözik a Parlament közeléből egy tizenharmadik kerületi irodaházba. Az adófizetők pénzéből működő közalapítvány márciustól havonta bruttóban több mint négyszázezer forintot fizet a kurátora által vezetett vállalkozásnak. A január 5-i rendkívüli kuratóriumi ülésen döntés született arról is, hogy a SZDSZ-es titkár, Laborczi Géza számára négymillió forint értékű autót vásárolnak és évi félmilliós költségtérítést is adnak a havi száznegyvenezer forintos juttatás mellé. Az IKA korábbi titkárának javadalmazása havi ötvenezer forint volt, és nem rendelkezett sem szolgálati autóval, sem másfajta költségtérítéssel – sőt, megbízásának második felében a havi javadalmazását sem vette fel. Az új titkár így az idén több mint tízszeresébe kerül a határon túli magyarokat támogató alapítványnak, mint elődje. A lap információi szerint tavaly év végén egy másik, szintén vadonatúj autót is vásároltak az IKA-nak: a közel hatmillió forintos Opel Vectrát az irodaigazgató használja. A lap úgy tudja, az IKA-ban történtek miatt a névadó Illyés Gyula lánya egy időre felfüggesztette kuratóriumi tagságát. Laborczi Géza kuratóriumi titkár a Magyar Nemzetnek elismerte az irodabérlet tényét, megjegyezve: takarékossági szempontokból és a jelenlegi bérlemény körüli bizonytalan helyzet miatt döntöttek a jó parkolási feltételeket biztosító, metróközeli új iroda mellett. (Magyar Nemzet jan. 16-i cikke alapján) /Saját kurátorát támogatja az IKA. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

A Krónika január 31-i száma közölte Bayer Zsolt nyílt levelét, Székedi Ferenc szerint jelezni volna, hogy a szöveg már megjelent a Magyar Nemzetben. Székedi Ferenc szerint a szerkesztő azt is hozzá tehette volna: a lapot fenntartó bizonyos magyarországi politikai körök parancsára éppen azon a napon kellett megjelentetni az írást, amikor Székelyudvarhelyen kongresszust tartott a Magyar Polgári Szövetség. Bayer Zsolt írása különben nem okozott meglepetést, hangsúlyozta Székedi. Hozzátette, hogy mi nem írunk így. „Mert a magyarországi közélet nem a mi dolgunk. Mint ahogyan az erdélyi közélet sem a Bayer Zsolt dolga. Ha tetszik, ha nem: az erdélyi közélet mindenekelőtt azoknak a dolga, akik itt élnek.” – mondta ki Székedi. /Székedi Ferenc: Felhívás keringőre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Előzmény: Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának. = Magyar Nemzet, 2004. január 20.

Február 17-én Budapesten, a parlament külügyi bizottságának ülésén a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány vezetője számolt be szervezetük tevékenységéről. A kettős állampolgárság ügyében előrelépés történt, ezzel kapcsolatban készülnek a hatástanulmányok, a közeljövőben tervezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását – mondta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Kiemelte: a kormányzati munka, a magyar–magyar kapcsolattartás és az oktatási támogatások területén sikeresnek nevezhető a hivatal 2003. évi munkája. Problémát jelent a határon túli magyarság népességcsökkenése. Horvátországban tíz év alatt 25 százalékkal, Szlovéniában 27 százalékkal csökkent a magyarok száma. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke arra kérte a bizottság tagjait, hogy "pártra való tekintet nélkül támogassák az Illyés Közalapítvány megőrzésére irányuló szándékot". Az elnök kifejtette: még nincsenek pontos információi arról, hogy a "restrikciós politika" milyen mértékben érinti az alapítványt. Hozzáfűzte: a "Draskovics-csomaggal" kapcsolatban hallott már 30, 20 és 5 százalékos forráselvonásról is. Pomogáts Béla megjegyezte, hogy a közalapítvány költségvetése 2001-től változatlanul egymilliárd 21 millió forint, emellett kevesellte a határon túli magyarságra jutó összköltségvetést is. "A 6100 milliárd forintos állami költségvetésből 12 milliárd jut a határon túli magyarok támogatására, ami nem hatékony jele a szolidaritásnak" – fogalmazott Pomogáts Béla. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke kiemelte: a határon túli magyarság részéről bizalomcsökkenés tapasztalható a kormánnyal szemben. Szerinte ez azért következett be, mert a "diplomácia agyonhallgatja az autonómia ügyét". A Magyar Nemzet napilapra hivatkozva Németh Zsolt azt mondta: a "Draskovics-csomag" összevonja a HTMH-t és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, megszüntet határon túli magyarok segítésével foglalkozó alapítványokat, illetve összevonja az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Alapítványt, valamint csökkenti az oktatási-nevelési támogatásokat is. Németh Zsolt úgy vélte: a kormány "nemzetpolitikájának hiányáról lassan lehull a lepel", és pártpolitikai játszmák színhelyévé válik a határon túli magyarság helyzete. Bálint-Pataki József erre reagálva elmondta: a megvonás minden bizonnyal nem érinti a határon túli magyar támogatásokat. "Szándékaink szerint azokat a programokat, amelyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak, nem fogja érinteni a költségvetés kiadásainak csökkentése, de ez természetesen a kormány döntésén múlik" – fogalmazott a HTMH elnöke. /Vita a határon túli magyarok támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Bálint-Pataki József elmondta: a külügyi bizottság nyilatkozatban foglalt állást a határon túlra szánt támogatások csökkentése ellen. Bálint-Pataki József szerint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a HTMH összevonása mindössze egy ötlet volt, ami a Pénzügyminisztérium zöld számára érkezett. Hárs Gábor, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke hangsúlyozta: a kormány nem hallgatja agyon az autonómiát, ugyanakkor mindenképpen tisztázni kell, hogy milyen helyzetben és milyen autonómiáról lehet szó. „Az autonómia kérdésének felvetése a romániai választások előtt többet árt, mint használ” – szögezte le Hárs Gábor. Bálint-Pataki József elmondta, a bizottsági meghallgatáson kiemelten tárgyaltak a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE), valamint az oktatási-nevelési támogatások kérdéséről. A bizottság tagjai egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vártnál nagyobb költségvetési hiány miatt bevezetendő megszorító intézkedések miatt ne csökkenjenek a határon túliak támogatására, így az egyetem fenntartására szánt összegek sem. „A külügyi bizottság tagjai felhatalmazták a testület fideszes elnökét, Németh Zsoltot, és Hárs Gábort, az MSZP által delegált alelnököt, hogy fogalmazzanak meg egy, a kormányhoz küldendő beadványt ennek érdekében. A bizottságban teljes egyetértés alakult ki azzal kapcsolatosan is, hogy a határon túli magyarság kérdése ne váljék pártpolitikai eszközzé” – mondta el Bálint-Pataki József. /Balogh Levente: Megtartanák a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Február 29-én, vasárnap Szovátán a Teleki Oktatási Központban összegyűlt érdeklődők kihangosított telefonon hallgathatták meg Bayer Zsolt magyarországi újságírót, aki többek között a szovátai autonómiakonferenciára utazott volna Romániába. A Magyar Nemzet publicistája a mintegy félórás telefonkapcsolat során elmondta, rendkívül rosszul esett neki a román hatóságok antidemokratikus lépése, ám örül annak, hogy az erdélyi sajtótársadalom megpróbál kiállni mellette, és egyben a sajtószabadság mellett. Bayer a választásokról szólva megismételte korábbi véleményét, miszerint Erdélyben eljött az idő, hogy a magyarság ne csak szavazzon, hanem szabadon válasszon. „A szabad választások még nem egyenértékűek a választás szabadságával” – hangsúlyozta Bayer telefonon. Szováta polgármestere, Péter Ferenc nem engedélyezte a rendezvény megtartását a helyi romai katolikus egyház tulajdonában lévő, de a városháza kezelésében lévő Damokos Kázmér Kultúrotthonban, ezzel voltaképpen kitiltotta Bayer Zsoltot – még mielőtt visszafordították volna őt a borsi határátkelőtől. A város elöljárójának döntése miatt a szervezőknek a Teleki Ház Bíró István termét kellett kibérelniük a vasárnapi rendezvényre. „Nem vagyok sem MPSZ-, sem autonómiaellenes, csupán az a véleményem, hogy Bayer Zsolt stílusa nem méltó egy művelődési otthonhoz. Főleg egy olyanéhoz, amit az RMDSZ segítségével sikerült rendbe tenni” – magyarázta Péter Ferenc, aki a múlt héten még biztos volt abban, hogy a Magyar Nemzet munkatársa „mocskolni fogja az RMDSZ-t”. A közel kétórás politikai lecke alatt a Magyar Polgári Szövetség meghívottai és a közönség sem bírálta az RMDSZ-t. /Szucher Ervin: Szováta polgármestere is kiutasította Bayer Zsoltot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Bálint Zsombor, a lap munkatársa sietett tisztázni, nem szereti Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet munkatársát, mert „nemzetieskedő, populista” gondolatok, ötletek nem szolgálják a magyar nemzeti érdekeket, sőt ártalmasak. A cikkíró szerint egy anyaországi gondolkodó soha nem lesz képes teljes egészében átérezni a kisebbségi lét minden vetületét. A Fidesz egyik ideológusának számító Bayer többet ártott állásfoglalásaival az erdélyi magyarságnak, mint használt. Megbocsáthatatlan az erdélyi politikai megosztottságban játszott szerepe. – Mindezek ellenére Bayer Zsolt kitiltása Romániából semmiképpen sem elfogadható intézkedés, szögezte le a cikkíró. /Bálint Zsombor: Öngól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

A Ziua nagy példányszámú román napilap – neve elhallgatását kérő forrásra hivatkozva – közölte, hogy Bayer Zsolt magyar újságíró kiutasításról a Legfelsőbb Védelmi Tanács jan. 21-i ülésén döntött. A testületben az állam- és a kormányfő, a külügyi, a belügyi és a védelmi tárca irányítói mellett ott ül a 10-12 titkosszolgálat vezetője is. A Ziua információi szerint a Magyar Nemzet munkatársának kitiltását az egyik hírszerző szolgálat javasolta. /Belföldi krónika rovat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

Továbbra sem tudni, hogy melyik volt az a román "illetékes szerv", amelynek állítólagos kérésére nem engedték beutazni Romániába Bayer Zsolt újságírót – derül ki a Cotidianul márc. 4-i írásából. A Cotidianul idézte Cosmin Dobran külügyi szóvivőt is, aki azt mondta: semmiféle hivatalos levelezés nem zajlott a Bayer-ügyben Bukarest és Budapest között. A lap idézte Tóth Tamás magyar külügyi szóvivőt, aki szerint a budapesti hatóságok a Bayer nyilatkozatában szereplő információk alapján lépnek az ügyben, a bukaresti magyar konzuli szolgálat ezek ismeretében – ha szükség lesz rá – összegyűjti az üggyel kapcsolatos pótlólagos információkat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a lapnak adott nyilatkozatában elítélte azt a módot, ahogy egy újságírót feltartóztattak a határon. A román belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyar Nemzet főmunkatársát azért utasították ki országból, mert uszított, támogatta az autonómiatörekvéseket, és kétségbe vonta Románia egységes nemzetállami jellegét. A Magyar Nemzet szerint Kovács László külügyminiszter felbujtásnak nevezte Bayer Zsolt tevékenységét. – Megkérem önöket, hogy a következőket ne tekintsék sajtónyilvános mondatoknak. Nem szeretném holnap az újságban olvasni a szavaimat – ezzel a kéréssel fordult hallgatóságához Kovács László egy budapesti fórumon. Mint az a lap írta, Kovács László egy kérdésre válaszolva kifejtette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot nem az autonómia elérésére, hanem "az RMDSZ-szel szembeni ellenerőként hozták létre". Kovács László leszögezte, hogy aki erőszakos autonómiára buzdít, az a tűzzel játszik. Ezzel a hangzatos, radikális politikával nem lehet valódi eredményeket elérni – tette hozzá. Tőkés Lászlóval kapcsolatban leszögezte, hogy a "mindent vagy semmit torz logikája" alapján tevékenykedik. Hozzátette, hogy a magyar kormány támogatja az autonómiát, de nem az erőszakos megvalósítását. A magyar külügyminiszter szót ejtett Bayer Zsolt esetéről is. Mint mondta, a radikális publicista munkássága felbujtás, és mint a magyar kormány tagja, ő sem örülne, ha valaki a magyarországi cigányok ellen bujtogatna. /A Bayer-ügy fehér foltjairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Az idézett cikk: Kovács László szerint Bayer Zsolt felbujtó. = Magyar Nemzet, márc. 4.

Egy magyar újságírót, Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet munkatársát nem engedték Romániába lépni. Baranyai Péter egyetemi vendégtanár a Népszabadság márc. 1-jei számából idézett. Bayer úgy vélte, kitiltásának hátterében a székelyföldi autonómiatörekvések, a közelgő romániai választások, továbbá az RMDSZ-en belüli szakadás állhat. Ugyancsak a Népszabadságból idézett Baranyai, az eset a Ceausescu-éveket idézi, kísértetiesen hasonlít az eset Chrudinák Alajos 1989-es kitiltásához, aki a kommunista Romániáról készített leleplező riportokat. Baranyai Péter hozzátette: a románok valamiért nem szeretik azokat, akik idiótának, sovinisztának, hülyének stb. nevezik őket. /Baranyai Péter (egyetemi oktató): Persona non grata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Indulatokat keltett márc. 8-án a szenátusban a Magyar Nemzet publicistája, Bayer Zsolt kitiltásának ügye. Sógor Csaba szenátor politikai nyilatkozatában törvényszegőnek nevezte az eljárást. Adrian Paunescu kormánypárti szenátor indulatos válaszára Markó Béla és Frunda György viszontválasza következett. A határrendőrség márc. 2-i közleménye szerint febr. 28-án Bayer Zsolt magyar állampolgár megjelent a borsi határátkelőhelyen, mikor a határrendészek az „illetékes szervek kérésére" tiltották meg a belépést Románia területére Bayer Zsoltnak, tekintettel arra, hogy az illető cselekedetei „érinthetik" az ország területi épségét, veszélyeztethetik az ország védelmét, közrendjét és biztonságát. Sógor Csaba „zavarónak" nevezte az „illetékes állami szervek határozatlanságát a döntés felelősségének vállalásában". Miután felrótta a beutazás megtagadása törvényes feltételeinek mellőzését, gyanúját fejezte ki, hogy egyszerű baklövés történt, amely a magyarázkodások csapdájába rángatta a hatóságokat. Végül követelte, hogy a bukaresti Ítélőtábla mellett működő ügyészség mint egyedüli illetékes hatóság vizsgálja ki a történteket. Adrian Paunescu szenátor kirohanást intézett az RMDSZ ellen, mondván, ez utóbbi olyanok védelmére kel, akik veszélyeztetik az ország területi épségét. Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a Bayer Zsolt által leírtakkal, de a vele szembeni eljárás többet ártott Romániának, mint az újságíró nyilatkozatai. Markó Béla azt nehezményezte, hogy Paunescu kiváltságos szenátor, hisz napirenden kívül is nyilatkozhat. /Politikai nyilatkozatok a Bayer-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

A Csíkszeredában megjelenő Jurnalul de Transilvania hetilap márc. 8-15-i száma súlyos vádat fogalmazott meg a magyarországi politika, az erdélyi magyar média egy része és néhány „elvakult" székely címére: Székelyföld etnikai megtisztítását készítik elő évek óta és minden áron! A lap szerint ez helyet kapott a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 2001. novemberi, parlamentnek benyújtott jelentésében is, de a kormánypárt és az RMDSZ közötti „vadházasság" miatt úgymond keresztülnéztek rajta. Mára a helyzet tűrhetetlenné vált – állítja a Jurnalul szerzője, Adrian Cinpoieru, aki szerint a cél tulajdonképpen a székelység Budapest általi gyarmatosítása. „Gazdaságilag mindez sikerült is. A magyarországi befektetők magukhoz ragadták a vidék gazdaságának nagy részét. Dollármilliók százait mozgatták meg, főként közvetítők révén. E közvetítők pedig most politikai játékba fogtak. Hargita, Maros és Kovászna három gazdag megye. Statisztikai adatok szerint, az életszínvonalat tekintve mindhárom Románia első tíz megyéje között helyezkedik el. Nyersanyagkincsekben ugyancsak bővelkednek. Van itt fa, ásványvíz, kő és mindenek fölött, sok-sok szorgalmas ember. Akiket Budapest rabszolgastátusba emelne..." – indította „leleplezését" a lap. Megnevezte azokat a médiacsatornákat, melyek a székelyföldi románság elűzésén fáradoznak: a Fidesz-hű budapesti Magyar Nemzet, a csíkszeredai Hargita Népe és a kolozsvári Krónika. A magyar „radikálisok" szövetségeseket is találtak, mint a bukaresti Adevarul helyi tudósítóját. A Jurnalul szerint az a lap, amely pár éve még nyíltan leleplezte, milyen manőverekkel hozta létre a magyar kormány a Sapientia Egyetemet, illetve milyen törvényellenesen történt Szovátafürdő privatizálása, most „köpönyeget cserélt” és támogatja annak a csíki újságírónak románellenes terveit, aki „a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetője, mely tanács a Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai megtisztítását tűzte ki célul” . Két eseményre hivatkozott a Jurnalul de Transilvania: (1.) a Bayer Zsolt kitiltásával kapcsolatos állásfoglalásokra, melyekben úgymond a Krónika járt elől, elhallgatva a magyarországi újságíró románellenes kirohanásait, illetve (2.) a csíki hokicsapat szurkolótáborának „kedvelt" és nem véletlenül gyakran hangoztatott harci jelszavára, mely a románok kiűzését szorgalmazza. A csíki hetilap megnevezte azt a néhány személyt, akiket a fenti manőverek mozgatóinak tart: Szondy Zoltán újságíró mellett György Attila író, Szász Jenő udvarhelyi polgármester, Gergely István és Boros Károly papok, Ráduly Róbert képviselő, Szabó Soós Klára és Benkő Sándor helyi tanácsosok. /A Jurnalul de Transilvania szerint: Budapest a székelyföldi románok elűzésén fáradozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Székely ruhás lovasok felvonulásával vette kezdetét a márc. 15-i ünnepi megemlékezés Székelyudvarhelyen. A Márton Áron téren Szász Jenő polgármester köszöntötte a szép számban összegyűlt városlakókat, meghívottakat. Az autonómia-igényről, az aktuális politikai helyzetről is szólt a Magyar Polgári Szövetség elnöki tisztségét betöltő polgármester. A rendezvény díszvendége, Schmitt Pál, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. Az RMDSZ részéről Antal István parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Szövetség részéről dr. Szakács István Péter, a szövetség udvarhelyszéki elnöke szólt az ünneplőkhöz. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája üdvözlőszavait felvételről hallgatták meg a jelenlévők. /Szász Emese: Együtt ünnepeltek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Polgári engedetlenségre való uszító tevékenység miatt tiltották ki kilencven napra Bayer Zsoltot Románia területéről, amint azt Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete levélben közölte az újságíróval. Fabian a román hatóságok által szolgáltatott adatok alapján tájékoztatta Bayer Zsoltot. A nagykövet szerint Bayer Zsoltnak nincs oka arra, hogy "újságírói mivoltára hivatkozzon", hiszen az erdélyi rendezvényeken résztvevőként és nem mint újságíró foglalt állást. Románia budapesti nagykövetének a Magyar Nemzetben közölt leveléből kiderül: a kitiltás nem a székelyföldi autonómia megvitatása, hanem a téma "felvetési módjának a következménye". A román határrendőrség részéről korábban azt közölték: Bayer többször nyilvánosan uszított az államrend ellen, dicsőítette a revizionista nézeteket, támogatásáról biztosította az elszakadási törekvéseket. /Bayer Zsolt kitiltását magyarázza Románia budapesti nagykövete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 24./ Uszításra hivatkozva utasították ki Bayert. = Magyar Nemzet, márc. 23.

Léphaft Pál karikaturista, újságíró 1952-ben született Nagybecskereken, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végzett. Dolgozott az Újvidéki Televízió magyar hírszerkesztőjeként, a Magyar Szó című napilap újságírójaként, majd szatirikus mellékletének, a Grimasznak a szerkesztőjeként, több mint egy évtizede a Magyar Nemzet tiszteletdíjas karikaturistája. 1989-ben egyik alapítója a Telepi Rádió nevű politikai kabarénak, amely a délvidéki magyarság életében hiánypótló szerepet vállalt. 1998-tól a verbális humor színpadi elemekkel gazdagított változatának, a LUK TV-nek az állandó tagja, ahol elsősorban a kabaré vizuális megformálása a feladata, de szövegíró is, és előadóművészként is sikerrel szerepelt. Kiállítása ápr. 1-jén nyílik Aradon, a Jelen Házban. /A ,,Háborúk után, csaták előtt...” sorozat részeként: Léphaft Pál karikatúrái a Jelen Házban! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) közösen a Romániai Magyar Közgazdász Társasággal (RMKT) Gazdaság a médiában címmel szakmai tanácskozást szervezett nov. 24-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Lipovecz Iván, a Heti Világgazdaság főszerkesztője és Simkó János, a Gazdasági Rádió főszerkesztője tartott előadást, amelyet vita követett. Csép Sándor, a MÚRE elnöke kiemelt fontosságúnak tartotta a gazdasági újságírás szerepét és jelentőségét a tömegtájékoztatásban. Lipovecz Iván beszámolt a Heti Világgazdaság (HVG) sikertörténetéről, amely a legnagyobb példányszámú gazdasági-közéleti hetilap Magyarországon. Az országos napilapokról elmondta: az ötből csak a Népszabadság és a Blikk önfenntartó, illetve termel profitot, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Népszava veszteségét különféle tulajdonosi kör fedezi. /M. J., Ö. I. B.: Sajtóhelyzet a mai Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Az elmúlt napokban újra Székelyudvarhelyen járt Bayer Zsolt. A Magyar Nemzet napilap publicistájával 2004. febr. 28-án Ártándon közölték a határőrök: nem léphet be Románia területére. Utólag értesítették, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács a 2002/192-es sürgősségi kormányrendelet értelmében tiltotta ki 90 napra az országból. Az említett rendelet szerint terroristák, terroristaszervezetek tagjai, illetve a hasonló célú szervezeteket anyagi támogatásban részesítő személyek számára megtiltható a határátlépés. „Hüledezve vettem kézbe Románia budapesti nagykövetének levelét, amelyben közölte velem a kitiltás hivatalos indoklását” – mondta Bayer Zsolt. „Mégiscsak furcsa, hogy éppen 90 napra kiáltanak ki valakit terroristának. Vajon nem azt akarták elintézni valakik, hogy míg a választások zajlanak, ne jöhessek Erdélybe a Magyar Polgári Szövetséget és Szász Jenőt támogatni?” – nyilatkozta. Bayer Zsolt egyébként pert indított a román állam ellen. Egymillió dollárnyi kártérítést kér az őt ért sérelemért, és az összeget Böjte Csaba atya és Gergely István plébános karitatív munkát folytató alapítványainak készül átutalni. „Beláthatatlan következményei lehetnek rám nézve annak, ha a román állam azzal gyanúsít, hogy bármi közöm van terroristaszervezetekhez. Bizonyos államok ma a terroristáknak kikiáltott személyeket célzott csapásokkal likvidálják. Ilyen logika szerint akkor engem ki kell lőni?” – tette fel a kérdést Bayer. /Zilahi Imre: „Engem ki lehet lőni?” = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./