"A magyarországi sajtóviszonyok tanulmányozása céljával töltött egy hetet Budapesten a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium nappali tagozatának húsz hallgatója. A hallgatókat fogadta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke is, aki válaszolt kérdéseikre. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében Wisinger István elnök beszélt a magyar sajtóviszonyokról, a két országos napilap, a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország közelgő fúziójáról. A hallgatók jártak az Országházban is, megtekinthették a Szent Koronát. "Kiemelkedő momentum minden évben a Népszabadság felkeresése" - olvasható a beszámolóban. Fogadta a hallgatókat Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke is. /(szűcs): Sajtóközelben Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./"

Ápr. 15-én utoljára jelent meg külön a Napi Magyarország és külön a Magyar Nemzet. A két lap összevonásával ápr. 17-én jelent meg az új lap, a Magyar Nemzet. A két lap összevonásával létrejövő régi-új napilap ma a második legnagyobb példányszámú reggeli, országos napilapként jelenik meg, és remélem, piaci pozícióit a jövőben tovább erősíti majd - nyilatkozta Liszkay Gábor, az összevont napilap főszerkesztője és a kiadó igazgatója. - Az a cél, hogy a két lap értékeit megtartva alakulhasson ki az új lap végleges arculata - hangsúlyozta. Hozzátette: arra törekszenek, hogy a Napi Magyarország fiatalos, lendületes jegyeit ötvözzék a Magyar Nemzet stílusával, nyelvezetével az erős publicisztikai rovat megtartása mellett. Liszkay az Antall-kormány idején a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója volt. /Régi-új napilap Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Megoldódni látszik az erdélyi tömbmagyarság talán legégetőbb kérdése, a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy. A város polgármestere, Szász Jenő a IV. Magyarország 2000 konferenciáról hazatérve bejelentette: budapesti tárgyalásain határozott ígéretet kapott a magyar kormánytól arra, hogy minden támogatást megkap a fogyatékos gyerekeknek szánt, ám görög katolikus rendházzá alakított épület visszavásárlására. A csereháti kérdésről már többször esett szó magas szintű román-magyar tárgyalásokon, ám a megoldás évek óta húzódik. A sok vitát kavaró épület története 1993-ban kezdődött, amikor a város előző polgármestere 99 évre bérbe adott egy 16 700 négyzetméteres területet azzal a céllal, hogy svájci adományozók pénzéből fogyatékosotthon épüljön környékbeli, rászoruló gyerekek számára. 1996 júniusában az építést végző bukaresti cég, az Aris Industrie Rt. a félkész épületet egy frissen alakult görög katolikus apácarendnek, a Szeplőtlen Szív Kongregációnak adományozta. Erről a gesztusról értesülve, az új városvezetés leállíttatta az építkezést. Azóta bírósági perek tucatja folyik, az időközben beköltöző apácákat előbb kitessékelték a városlakók az épületből, később aztán Remus Opris kormányfőtitkár segédletével a karhatalmi erők visszavitték őket. Az Aris és az önkormányzat közötti szerződésben külön cikkely szabályozza a város visszavásárlási jogát. Szász Jenő szerint a bukaresti cég vezetője hajlik erre a megoldásra. A Szeplőtlen Szív Kongregáció hallani sem akar erről, de ez már az Aris és a rend közötti belső ügy, a város csak a szerződő féllel hajlandó tárgyalni. Székelyudvarhely polgármestere Németh Zsolt külügyi államtitkárral tárgyalt a csereháti kérdésről, és utóbbi kijelentette: a magyar állam minden segítséget megad a probléma mielőbbi rendezésére. A polgármester fontosnak tartotta hangsúlyozni a polgári kormány következetes kiállását a csereháti kérdésben, és a jó irányba tartó folyamatok egyik fontos állomásának tartja ezt a döntést. - Az Aris Industrie Rt. majd négymillió dollárt kér a kész ingatlanért. /Lukács: Megoldás Cserehát-ügyben? = Magyar Nemzet, máj. 24./

Júl. 8-9-én immár hatodik alkalommal rendezték meg a Vasvári-emlékünnepséget Kőrösfőn, egyidőben a Reformátusok IV. Világtalálkozójával. A megemlékezés júl. 8-án kezdődött a Vasvári-kopjafánál. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök és Bitay Levente ügyvezető elnök képviselte. Idén az emlékezők első alkalommal zarándokoltak el a jósikafalvi Béles-tóhoz, a csata színhelyére. Délután a Magyarvalkón tartott ünnepi rendezvény keretében dr. Egyed Ákos történész előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Júl. 9-én a vasárnapi istentiszteleten Ferenc László esperes hirdetett igét, aki az 1848-1849-es szabadságharc alig huszonhárom éves korában elesett géniuszára, Vasvári Pálra emlékezett. A kopjafánál Szabó László helyettes államtitkár a magyar kormány üdvözletét hozta el Kalotaszegre. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott beszédet. Idén is kiosztották a Vasvári Pál érdemdíjat: ezúttal Ferenc László esperesnek, Gecse Gézának, a Kossuth Rádió szerkesztőjének, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társaságának és a Magyar Nemzet napilapnak ítélték oda. Ezután Ki tud többet Vasvári Pálról, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról című ifjúsági vetélkedőt tartották meg. /Vasvári-ünnepség Kőrösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A vezető magyarországi lapok mindegyike komoly teret szentel a romániai fordulatnak. A Világgazdaság szerint a románok azt az Iliescut és pártját hozták vissza a hatalomba, amelynek előző kormányzati eredményei a következők: csökkent a nemzeti össztermék, leértékelődött a lej, nyolcmilliárd dollárnyi külföldi adósság halmozódott fel. Az alternatívát az a C. V. Tudor jelenti, "aki szupernacionalista, a halálbüntetés bevezetését akarja, az úgynevezett románellenes tevékenységek külön bizottságának megteremtését szorgalmazza, és a magánosítás felülvizsgálatát sürgeti". A Népszabadság szerint rémálom, ami történik. "Egy olyan országban, ahol azokra szavaznak, mint most Romániában, óriásiak lehetnek a gondok." A Magyar Nemzet szerint kiderült, hogy a románok országuk jövőjét vagy a volt kommunista aparatcsik Iliescuban, vagy a néhai diktátor udvari költőjeként és őszinte híveként elhíresült Vadimban látják. Nemzeti szégyenként élik meg a tájékozottabb románok azt, hogy a szóban forgó két politikus több szavazatot kapott, mint a racionálisan gondolkodó, technokrata Stolojan vagy Isarescu - áll a Népszava kommentárjában. "Szegény Románia! Sejthetjük, milyen légkör uralkodik egy olyan államban, amelyben az emberek nemcsak eltávolították a hatalomból, hanem a parlamentből is kiszavazták azt a Parasztpártot, amelyet megmentőjüknek hittek" - fogalmazott a Magyar Hírlap. /Lesújtó külföldi visszhang a választásokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, államelnök-jelölt, Ceausescu hajdani udvari költője, aki a választás második fordulóján, dec. 10-én Iliescuval mérkőzik az elnöki címért, híres szélsőséges, uszító kijelentéseiről. Ebből idéz néhányat a Magyar Nemzet: ″Hatalomra jutásom esetén a magyaroknak egyik szemükkel bőröndjükön, a másikkal a határvonalon kellene lenniük.″ ″Jó lesz golyóálló mellénnyel járni az országban, mert gépfegyverrel fogom kormányozni az országot.″ ″Gheorghe Funart nevezném ki miniszterelnöknek.″ ″Törvényen kívül nevezném a szegregacionalista RMDSZ-t, és meglincseltetném annak vezetőit.″ ″A magyarokat, akik Európa idegbeteg emberei, állandó jelleggel nyugtatókkal injekcióznám.″ ″Militarizálnám Hargita és Kovászna megyét.″ ″A multikulturális egyetemnek Horthy-Hitler nevet adnám.″ /Vadim Tudor ″aranyköpéseiből″. = Magyar Nemzet, dec. 8./

A Magyar Nemzet szerint Széles Gábor, a magyarországi Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke hamarosan azt javasolja a kormánynak, hogy fontolja meg: az elhagyatott alföldi tanyákra települjenek át határon túli magyarok. Király Zoltán, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökhelyettese erre reagálva kifejtette, hogy a határon túli magyarok anyaországba való telepítése helyett kívánatosabb lenne olyan gazdasági környezetet teremteni a magyar közösségek által lakott szomszédos országokban, amely lehetővé tenné a szülőföldön való boldogulásukat. /Elutasítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

"A magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt a Magyar Nemzet jan. 5-i számában Bontsuk le a nemzetet megosztó korlátokat címmel a határon túli magyarokat illető készülő törvényről írt. A történelem sajnálatosan úgy alakult, hogy 15 millió magyar átlagon felül - hárommillió pedig súlyosan - korlátozva van abban, hogy alkotóképességeit kihasználja - állapította meg Németh Zsolt. - Amikor a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés szükségességéről beszélünk, akkor e korlátokat kívánjuk lebontani. Az emberi alkotóerő ugyanis javarészt az emberi kapcsolatokban gyökerezik. A törvény talán leglátványosabb rendelkezései: egyrészt annak a garantálása, hogy a magyarok mindenkor a lehető legelőnyösebb feltételek mellett utazhatnak be Magyarország területére, másrészt az utazási kedvezmények a tömegközlekedési eszközökön. Az utazási kedvezmények azt jelentik, hogy például egy nagyváradi magyar évente kétszer úgy tud elutazni a határtól Budapestre és vissza, hogy ez (mai áron) 330 forintjába kerül. Ez tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció iskolapéldája, hiszen a magyar állampolgárok nem élveznek ilyen kedvezményt pusztán magyarságuk miatt. És ezt az évi négyszeri utazást kiegészíti a diák- és nyugdíjas, illetve a tanári kedvezmények kiterjesztése a határon túli magyarokra. Mi jogosítja fel a kedvezményekre a határon túli magyarokat? Egy egyszerű papírdarab: a magyar igazolvány. Egy olyan közokirat, amelyet a magyar állam állít ki az ezt igénylő határon túli magyarnak személyesen. Egy közokirat, amely elsősorban nem arról szól, hogy valaki határon túli, hanem arról, hogy magyar. Egy közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. /Németh Zsolt a magyar igazolványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./"

"A Romániai Magyar Szó a helyi lapokban tallózott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, januári szám) hasábjain ezúttal Lukács Csabával, a Magyar Nemzet parajdi származású, Aranytoll-díjas újságírójával készült beszélgetést olvasható. - Pro Europa (a marosvásárhelyi Pro Europa Liga kétnyelvű hírlapja, tavaly decemberi szám) foglalkozott a hazai kisebbségekkel való bánásmód terén az utóbbi 10-11 évben bekövetkezett fejleményekkel. - Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, Kolozsvár, 2000/5-6., tavalyi utolsó szám) beszámolt az EKE tavalyi évéről- - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, február 7-i és 14-i szám) bővelkednek helyi és regionális jellegű hasznos információkban. - Moldvai Magyarság (a moldvai csángók kétnyelvű lapja, kiadja a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával, felelős kiadó: Ferenczes István; januári szám) - a "csángó-ügy" kiváló dokumentációját képezi a kiadványnak e száma is. - Fituica (a zsibói 1-es Általános Iskola kétnyelvű diáklapja, tavaly decemberi és idén januári szám) román-magyar irodalmi, kulturális egybecsengések. - Berecki Harangszó (független közéleti lap, kiadja a berecki - Kovászna m. - Művelődési Központ, főszerkesztő: Balogh András; januári szám) Bodó Iringó a helybeli általános iskola számítógéppel való ellátásáról írt. - 2001-es évkönyvet is kiadtak. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Márc. 12-én Párizsban a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentést tárgyalt az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének kulturális bizottsága. A finn rapportőr, Tytti Isohookana-Asunmaa asszony által beterjesztett jelentés felvázolja a csángók eredetét, történetét s anyanyelvük használatának jelenlegi lehetőségeit. Egy éve vetette föl, hogy a kulturális bizottság vizsgálja meg a csángók helyzetét, és készítsen jelentést a bizottságnak. A "csángó", románul ceangai - írja jelentéstervezetében Tytti Isohookana-Asunmaa asszony - egy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport Moldvában, Románia keleti részén. A csángók, akik archaikus magyar nyelvet őriznek, az utóbbi idők gyors változásai és a helyi román hatóságok nyomásának hatására asszimilálódni kezdtek. Hogyan lehetne megmenteni ezt az egyedülálló közép-európai örökséget, megerősíteni identitásában ezt a csoportot és tagjait? - teszi fel a kérdést a finn képviselő asszony, aki a csángókat Európa "legrejtélyesebb kisebbségének" nevezi. /Udvardy Zoltán: A csángókról tárgyaltak Párizsban: = Magyar Nemzet, márc. 13./"

"Bukarest nyitott a párbeszédre, politikáját pedig egyértelmű Európa-párti orientáció jellemzi - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Mircea Geoana külügyminiszter. A román félben ugyanakkor megvan a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy a román-magyar kétoldalú viszony az átláthatóság, illetve a felmerülő problémák gyors és hatékony megoldását szolgáló pragmatikus megközelítés elvei alapján fejlődjön. Az egyeztetések napirendjére kívánunk tűzni a kétoldalú viszonyhoz vagy a regionális együttműködéshez és biztonságpolitikához kapcsolódó kérdéseket csakúgy, mint az európai és euroatlanti integrációs folyamat meghatározó elemeit - mondta a külügyminiszter. /Pataky István: Bukarest a legrövidebb úton készül Európába. = Magyar Nemzet, ápr. 3./"

"Téves az a megállapítás, hogy eredmény nélkül zárult volna a román külügyminiszter budapesti látogatása. Van elmozdulás, de nem olyan látványos, mint ahogy sokan szerettük volna - nyilatkozta Németh Zsolt. A politikus elmondta, hogy a román miniszterelnöknek érvényes meghívása van Budapestre, a kormányfői találkozónak azonban akkor van értelme, ha konkrét kérdésekben is előrelépésre lehet számítani. /Gui Angéla: Bukarest: Lassú az elmozdulás. = Magyar Nemzet, ápr. 6./"

"Ápr. 21-én, életének 92. évében meghalt Lükő Gábor Kossuth-díjas néprajzkutató. Kutatási területének középpontjában a népzene, a népköltészet, a népművészet formai elemzése állt. Főbb munkái: A moldvai csángók /1936/, A magyar lélek formái /1942/, Keresztútnál. /Meghalt Lükő Gábor. = Magyar Nemzet, ápr. 26./ Lükő Gábor /Komárom, 1909. nov. 4. - 2001. ápr. 21./"

"Az Ady Endre Sajtókollégium /Nagyvárad/ 1994-ben indította el első évfolyamát. A kezdetektől fogva minden évben a diákokat tanulmányi útra viszik a magyar fővárosba, amelyet egy háromhetes szakmai gyakorlat követ különböző szerkesztőségekben. A hetedik évfolyam nappali tagozatos végzős hallgatói a napokban tértek vissza tanulmányi útjukról. Kinde Annamária, a tanintézet vezetője beszélt a tapasztaltakról, illetve a sajtókollégiumban várható változásokról. Kifejtette, hogy a magyarországi sajtó intézményeivel való ismerkedés hasznos a jövendő újságíróknak. Minden évben szerepel a programban a Népszabadság, a Blikk és a Magyar Nemzet látogatása is. Kinde Annamária úgy látja, hogy nagyon felgyorsult a magyar sajtó átalakulása. Lassan eltűnik a szerkesztőségi asztalokról a papír, minden a számítógépen történik. Az országos lapok piacán előretör a bulvársajtó, ugyanakkor csökken a komoly, mérvadó politikai lapok példányszáma. A közszolgálati rádiók, televíziók is piaci versenyben állnak a kereskedelmi médiával és egymással is. - A sajtókollégium nappali tagozatán a továbbiakban is egyéves tanfolyamokat hirdet: újságírást, tördelőszerkesztést, illetve a kétéves időtartamú levelező tagozaton újságírást, egyházi újságírást és fotóriporteri szaktanfolyamot. /N. I.: Újságíró-iskola változó sajtóvilágban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./"

"A Népszabadság Vihar a Reform Tömörülés körül címmel közölt összeállítást aug. 22-én, amelyben Toró T. Tibor RT-elnök cáfolta, hogy az RMDSZ-en belül a politikai hatalom megszerzésére törekedne. Szerinte a székelyudvarhelyi elnökségi ülésen szó se volt az RMDSZ helyzetéről, sem Markó Béláról. A lap közölte Markó nyilatkozatát is, elkeseríti a közölt szöveg távlattalansága és tartalmatlansága. A Népszabadság helyet adott a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht (ITDH) tiltakozásának, mely tagadta, hogy a Reform Tömörülés céljainak megvalósításához magyarországi forrásokat biztosítana. - A Magyar Nemzet Gerjesztett vita az RMDSZ-ben felcímmel ismertette a leleplező közleményt és annak cáfolatát, majd idézte Tőkés László püspök véleményét is, aki szerint a kampányízű cikkek azért születtek, mert nyári uborkaszezon van, tartalmuk pedig vaklárma, nincs semmi valóságalapjuk. Olyanfajta taktika az egész, mint amikor a Magyar Szocialista Párt bedobja a kormányzó politikusok korrupciós ügyeit - mondta Tőkés. A Magyar Hírlap Tagadja a puccs tervét az RMNDSZ platformja cím alatt röviden ismertette az RT vitájának jegyzőkönyvét, majd az erre adott közleményt, amelyben az RT titkosszolgálati manővert emlegetett a cikk kapcsán. Toró kijelentette: "Ismeretes az RT jó kapcsolata a Fidesszel, és mivel Magyarországon már választási kampány van, ezt egyértelműen a Fidesz ellen irányuló lépésnek gondolom" - írta a Magyar Hírlap. /Az RMDSZ-puccsról cikkezik a magyarországi sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Hámos Lászlóval, a Magyar Emberi Jogok Alapítványának (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) elnökével nemrég a Lőcsei Gabriella, a Magyar Nemzet munkatársa beszélgetett el abból az alkalomból, hogy a budapesti Országházban magas kitüntetést vehetett át. Hámos László anyja erdélyi születésű, apja a Felvidékről való, a bátyja Ausztriában született, ő Franciaországban, Párizsban. Amerikában nevelkedett, ott is él. Tizennégy esztendős volt, amikor először Kelet-Közép-Európába látogatott. Nem Magyarország, hanem Erdély volt rá nagy hatással. Később erdélyi írókkal, költőkkel került közeli ismeretségbe, Sütő Andrással, Kányádi Sándorral... A 70-es években Ceausescu és emberei sötét eszközeikkel nem is egyszer eredtek a nyomába annak a fiatalembernek, aki a Magyar Emberi Jogok Alapítványát "tető alá hozta", majd igazgatta, s aki látványos tüntetéseknek állt az élére. (A tizenkét demonstráció közül a legnevezetesebb a romániai falurombolás ellen tiltakozó, tizenhét országot érintő, 1988-as megmozdulás volt - emlékeztet.) Hámos megalapította 1976-ban a Magyar Emberi Jogok Alapítványát. A HHRF, amely augusztusban Budapesten ünnepelte meg fennállásának negyedszázados jubileumát, az első tizenöt esztendőben kizárólag sérelmi és panaszpolitikával élhetett. 1990-ig könnyű volt a Magyar Emberi Jogok Alapítványának "nevén nevezni az ördögöt", bemutatni az áldozatokat, az angyalokat. 1990 után a HHRF létrehozta a maga világhálóját. Öt magyar nyelvű erdélyi napilap és három hetilap (köztük 1997 ősze óta az Erdélyi Napló), egy szlovákiai magyar nyelvű napi- és egy hetilap található meg honlapjukon (www.hhrf.org) és annak archívumában, de több más magyar nyelvű periodika ingyenes interneten való megjelenését is tervezik. Naponta friss összefoglalót adnak a négy kisebbségi terület (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) legfontosabb történéseiről - angol nyelven. Ez a Hungarian Minorities Monitor. Kimutatásaik szerint hetvenhárom országból keresik meg rendszeresen honlapjukat, olvasóik száma havonta átlagosan tizennégyezerrel nő. Szép számmal vannak "ügyfeleik" között amerikai politikai címekről érkező érdeklődők is. A magyarok világközösségét szervezi s erősíti az Internet. A határon túli kisebbségi magyarok internet-hozzáférését is igyekszik segíteni a Magyar Emberi Jogok Alapítványa. Első lépésként - kísérleti jelleggel - Marosvásárhellyel a középpontban ezer önkormányzathoz, egyházi közösséghez és civil szervezethez juttatják el a világhálót. Azután következik a többi magyarok lakta régió, hogy - az esélyegyenlőség nevében - a legkisebb falu lakói is "kitekinthessenek" a világra, sorstársaikra, rokonaikra, bárhol élnek is a földgolyón. /Könnyű volt 1990-ig megmutatni az ördögöt! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

"Kisinyov csángó püspöke románul beszél. Moldovában azok a csángók, akik templomba járnak, románul beszélnek. Ez az ügy a román illetékesek problémája, nem pedig az enyém. A Vatikán nem helyezhet magyar papokat csángó területre - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Karl Josef Rauber vatikáni nuncius. /A Vatikán nem helyezhet magyar papokat csángó területre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ Jezsó Ákos: A Vatikán nem küld magyar papokat a csángókhoz. = Magyar Nemzet, nov. 13."

"Tiltakozó, békés tüntetést rendez dec. 14-én a román nagykövetség előtt a Váci Nemzeti Kör és az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ). A megmozduláshoz más civil szervezetek is csatlakoznak.- A demonstrációt az erdélyi csángó magyar gyermekek magyar nyelvű oktatásának érdekében szervezzük - közölte Horváth Kálmán, az EKOSZ tagszervezetének, az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Közhasznú Egyesületének elnökségi tagja. A tüntető szervezetek tiltakozni kívánnak az emberi jogok folyamatos, durva megsértése ellen, amit Románia a csángó magyarokkal szemben gyakorol. (A Magyar Nemzet nyomán). /Demonstráció a csángók oktatásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

Vannak-e hasonlóságok Ion Iliescu 1996-os, valamint az MSZP mostani kampányának kommunikációs stratégiájában? Vajon közrejátszott-e a szocialisták kampányában is közreműködő Ron Werber izraeli szakember ténykedése a magyar közélet eldurvulásában? E kérdésekre kereste a Magyar Nemzet a választ, amikor márc. 2-i számában megszólaltatta Iliescu és pártja egykori kampányfőnökét, Iosif Bodát. A magyar származású szakember a romániai választások tapasztalatai alapján elmondta: az amerikai-izraeli tanácsadók - akik Borisz Jelcin oroszországi kampányát is szervezték - minden potencionális feszültségforrást kihasználnak, hogy "maximumra pörgessék" az indulatokat. Az a fontos nekik, hogy minél nagyobb ellentétek legyenek, akár azon az áron is, hogy ezek túlmennek a kelet-európai normákon. Boda szerint Magyarországon a fő témáik a szomszédokkal - köztük Romániával - való viszony és az EU- integrációval kapcsolatos lehetséges konfliktusok lesznek. "Őszintén szólva, engem nagyon bántott ez a dolog. Noha én soha nem voltam RMDSZ- tag, mégse titkoltam a származásomat - mondta az MN-nek Boda. –. Soha nem bocsátottam volna meg magamnak, ha az én irányításom alatt magyarellenes dolgok történtek volna. Mégis voltak ilyen elemek. Itt van például Iliescu gyulafehérvári beszéde. Kizárólag a szövegre koncentrálva nem tűnik kimondottan magyarellenesnek, összevetve azonban a televíziós közvetítés képeivel, teljesen más értelmet nyer. Noda nem hiszi hogy Magyarország most egy masszív román munkavállalói hullámra várhat. Ennek ellenére a kampányban lehet ezzel riogatni, ezt mindig kihasználták. (A Magyar Nemzet nyomán) /Iosif Boda a Magyar Nemzetben: Az MSZP importálta a durva kampányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

A romániai választások után az anyaországban is visszajöttek a régi jó elvtársak, ezúttal szocialistának, szocdemnek, liberálisnak becézve magukat. Jött a középszerű, jellegtelen Medgyessy Péter, a szószátyár Kovács László, hogy Horn Gyuláról ne is beszéljünk, az ő kampánybeli szereplése egyetlen szóval jellemezhető: minősíthetetlen, írta Gábor Attila. Valószínű, hogy a kedvezménytörvény, illetve az azt követő román?magyar egyezmény miatt az Orbán-csapat vesztett néhány százalékot, hiszen a baloldal az erdélyi magyar és román munkavállalók millióinak beözönlésével riogatta ? néha Jörg Haidert is leköröző stílusban ? a választókat. A szocialistákhoz és szabaddemokratákhoz közel álló sajtó túlsúlya vitathatatlan, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Népszava ellenében a Magyar Nemzet áll egyedül a napilapok porondján, és hasonló a helyzet a heti- és havilapok tekintetében is, nemkülönben az audiovizuális sajtó területén, ahol a mindent behálózó kereskedelmi rádió- és tévéállomás-rendszer gátlástalan kormányellenes kampányt folytatott, miközben a nyugati sajtó a közszolgálati médiumok pártatlanságát kérdőjelezte minduntalan meg. Következhet a megtorlás: "semleges és független" vezetők kinevezése, suba alatt persze, "hangváltás" várható a Vasárnapi Újságnál, a tévében "bekékül-rózsaszínesedik" A Hét, a Panoráma, a péntek esti Sajtóklub, és ami minket még inkább érint, kevesebb műsoridő jut majd a határon túliakra, sőt az előjelekből ítélve veszélyben a Duna TV is. Akik az új hatalommal baráti vagy elvbaráti viszonyban vannak, azok még jól is járhatnak, Medgyessy Péter, Tabajdi Csaba vagy Magyar Bálint tájainkon való meleg fogadtatásáért valószínűleg nem lesznek hálátlanok a pestiek, akik pedig Orbán Viktorral bratyiztak, megkapják méltó büntetésüket. /Gábor Attila: Ott is visszajöttek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./

Máj. 15-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök nyitotta meg az új Országgyűlés alakuló ülését. Megválasztották az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Döntés született a parlamenti bizottságok létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról. Beszédet mondott Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, majd Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje emelkedett szólásra, akit az államfő felkért kormányalakításra. Még mindig nincs nevesítve a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkár, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának leendő elnökének személye. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Tabajdi Csaba, a Magyar Hírlap információi szerint Kocsi László MSZP-képviselők jöhetnek szóba a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárok kinevezésekor. A határon túli magyarok ügye a külügyminisztérium hatásköréből ismét visszakerült a miniszterelnöki hivatalhoz. - Bízunk abban, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) belátja, hogy a román kormány, az ügyvivő magyar kormány és az RMDSZ álláspontja helyes, és nem kell felmondani az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár máj. 15-én, miután Orbán Viktor kormányfő az Országházban találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke megelégedését fejezte ki az elmúlt esztendők munkájával kapcsolatban és példaként megemlítette, hogy a kedvezménytörvény új lehetőségeket nyitott a határon túli magyar közösségek számára. - A magyar kormány politikailag támogatta a határon túli magyar szervezetek erőfeszítéseit, hogy a számukra fontos dolgokat saját országaikban meg tudják valósítani - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kijelentette: a jövőben fontosnak tartják, hogy minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a Fidesz — Magyar Polgári Párttal, ugyanakkor megemlítette, hogy az új magyar kormány folytatni fogja a kialakult magyar–magyar együttműködési gyakorlatot. Markó Béla véleménye szerint az új magyar kormány képviselői sem szeretnék hatályon kívül helyezni az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot, és a nyitott kérdéseket kívánatos lenne a román–magyar vegyes bizottság hatáskörébe utalni. /Medgyessyt kérte fel Mádl kormányalakításra. Határon túli személyiségeket fogadott a leköszönő kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Külön és különböző helyeken koszorúzott a bal- és jobboldal. A baloldaliak Nagy Imre szobránál, a jobboldaliak a Battyhány örökmécsesnél. Ezután vonultak be a megválasztott képviselők az Országházba, ahol rendben, szabályszerűen megalakult az új országgyűlés, a rendszerváltozás óta sorban a negyedik. A romániai magyarságot Markó Béla szövetségi Elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tb. elnök, Kelemen Attila képviselő és Verestóy Attila szenátor képviselték. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt négy év eredményeiről beszélt, közülük is a kedvezménytörvényt a kiemelve. Történelmi vállalkozásnak nevezte a törvény elfogadását, amely "hitet tett a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés mellett... Olyan nemzeti célt értünk el, amely nem illeszkedik a világ kordivatjába, de határozott külpolitikával el tudtuk érni a törvény nemzetközi elfogadtatását, ráadásul hatból öt szomszédunkkal megállapodtunk" - fogalmazott. Reméli, hangsúlyozta, az új kormánynak tartalmi csonkítás nélkül sikerül a hatodikkal is megállapodnia. Medgyessy Péter beszédében hangsúlyozta, hogy 10 millió magyar állampolgár miniszterelnökeként fog dolgozni, de 15 millió magyar iránt érez felelősséget. Ezután így fogalmazott: "Tiszta, nyugodt, kiszámítható Magyarországot szeretnék. Tiszta, barátságos szomszédi viszonyokat, melyben nemzeti érdekeink éppúgy érvényesülnek, mint erős nemzeti karakterünk, maradéktalanul, méltósággal, másokat sohasem sértve. De nem tagadtam soha, hogy a szomszédságban a legfontosabbak nekem, nekem is, és úgy gondolom, nekünk is, a véreink. Ez természetes. Értékrendemből a világ közeli és távoli magyarjainak csak előnyük lehet, hátrányuk soha. Nem azt akarom, hogy a következő négy év rólam szóljon. Szóljon tízmillió magyar emberről, tízmillió fontos emberről. Nem hiú ábránd, hogy a magyar politikai életben megjelenhet a tárgyilagosság és a lovagiasság. Szeretném, ha Európában is erről lennénk híresek. Európaiságunk magyar legyen és becsületes, megbízható, pontos, barátságos, a világ, Európa és mindenekelőtt a magyarság érdekeiről soha meg nem feledkező... Köszönjük azt a munkát, amit a mostani kormány, a távozó kormány végzett.". /(Guther M. Ilona): Feljegyzések az új magyar parlament alakuló üléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Máj. 19-én Sajtóklub a Tilosban címmel új típusú rendezvényt tartottak Csíkszeredában. Négy jobboldali publicista volt a meghívott: a Magyar ATV-n sugárzott Péntek esti sajtóklubból ismert Bayer Zsolt, a Fidesz alapító tagja, a parajdi származású Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa, Szondy Zoltán, a Hargita Népe, valamint György Attila, a Székelyföld szerkesztője. A felvetett témák többnyire a magyarországi kormányváltást érintették. Bayer Zsolt kifejtette, hogy a határon túli magyarokat a szocialisták unják, púpnak érzik őket a hátukon, kipipálandó költségvetési tételnek. A problémákat majd "lepicsipacsizzák" az erdélyi magyarság vezetőivel, ahogyan mindig is tették, mert Markó elnök és Verestóy szenátor egy alomból valóak az MSZP-vel – mondta Bayer. Verestóy Attila szenátorról Bayer Zsolt közölte: "Úgy tudom, hogy nem más szeretne beülni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székébe, mint a bukaresti-székelyudvarhelyi nagyvállalkozó. És amit ő akar... Ez azért van, mert az ilyen fazonok, mint a szenátor elvtárs, az emberek félelmére játszanak. A megoldás pedig az marad, hogy a félelmeket félretéve, oda kell mennie a Sapientia bejáratához százezer embernek, és azt mondani, hogy Verestóy Attila oda akkor teszi be a lábát, ha négyen viszik, deszkán". /K. L.: Sajtóklub a Tilosban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

Soha nem voltam ügynök - jelentette ki Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jún. 18-án kedden a budapesti országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában, a Magyar Nemzet napilap jún. 18-i számában megjelent cikkre reagálva. A lap szerint Medgyessy 1961-től a rendőrség állományában volt, titkos ügynökként tevékenykedett, 1978-ban főhadnaggyá, a Belügyminisztérium III/II Főcsoportfőnökségének, azaz a kémelhárításnak kiemelt főoperatív beosztottjává nevezték ki. Ennek alátámasztására a belügyminiszter 1978-as kinevezési parancsát is közölte a napilap. Medgyessy közölte: a cikknek az a célja, hogy elterelje a figyelmet arról a teljesítményről, ami az elmúlt hetekben megmutatkozott. Hangsúlyozta: az átvilágító bírák megállapították, hogy nem volt ügynök, amit az ellenzék is pontosan tud. Leszögezte, hogy a múltban soha nem tett olyat, ami miatt szégyenkeznivalója lenne. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető úgy fogalmazott: időről időre felhangzik a "rágalomária", ha valamiről el kell terelni a figyelmet. Balsai István, az MDF frakcióvezetője azt mondta: a miniszterelnök feleslegesen cáfolja, hogy ügynök volt, mivel nem a III/III-as, hanem a III/II-es csoport tagja volt elhárító tisztként. Kuncze Gábor, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezetője kijelentette: a teljes III-as Főcsoportfőnökség összes ügyével úgy kellene foglalkozni, hogy a közvélemény is lásson tisztán az 1990 előtti időszakot illetően, és az érintetteknek is legyen lehetőségük arra, hogy kifejthessék, milyen érdekek fűződtek tevékenységük elvégzéséhez, miért állt ez Magyarország érdekében. — Ha ez nem történik meg, akkor az ügy ócska, pitiáner politikai támadás — közölte. Pokorni Zoltán, a Fidesz-frakció vezetője azt kérdezte a miniszterelnöktől, igaz-e, amit olvastak, igaz-e "ez a parancs." Úgy vélte, Medgyessynek arra kell válaszolnia, szigorúan titkos tisztje volt-e a Belügyminisztériumnak, kinevezték-e főhadnaggyá. Medgyessy válaszában rámutatott: Pokorni "pontosan tudja azt, hogy ilyen kérdésekre válasz nem adható." — Két lehetőség van: vagy valóban igaz, hogy a szigorúan titkos állomány tisztjeként védtem a magyar érdekeket, ebben az esetben ez szigorúan titkos, ezért sajnos kérdésére nem tudok válaszolni, vagy azt mondom, ön téved, nem igaz, ami a Magyar Nemzetben megjelent — jelentette ki. Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja egyhangúlag teljes bizalmáról biztosította Medgyessyt és az általa vezetett koalíciós kormányt a frakció jún. 18-i rendkívüli ülésén. Az SZDSZ-frakció többsége viszont a kormányfő távozására szavazott. Az MTI információi szerint a szabad demokraták azt tolmácsolták a szocialistáknak, hogy Medgyessy helyett szívesebben látnák a kormány élén Kovács Lászlót. - Nem látom bizonyító erejűnek ezt a dokumentumot, a benne szereplő személyi adatok — anyja neve, születési éve — alapján még a bíróság előtt sem lehetne kétséget kizáróan állítani, hogy ki is az a konkrét személy, akiről az irat szól - fogalmazott Bárándy Péter igazságügyi miniszter a cikk kapcsán. Bárándy szerint nem lehet kizárni, hogy a dokumentum konstruált. Hozzátette: ha azt mondják valakiről, hogy SZT (szigorúan titkos) tiszt volt, miután ez titkos dokumentumokon alapszik, nem lehet bizonyítani sem pro, sem kontra. /Medgyessy Péter: Nem voltam ügynök! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A Népszabadság napilap értesülése szerint június elejéig elfogyott az Illyés Gyula Közalapítvány által kiosztható keret nyolcvan százaléka. A közalapítványt irányító kuratórium megbízatása októberben jár le. Az Illyés Közalapítvány a határon túli magyarságnak és szervezeteinek eljuttatott hazai anyagi támogatás egyik legfontosabb elosztó szervezete. Rajta keresztül finanszírozzák például az erdélyi magyar egyetemet, ez az alapítvány juttatja el a státustörvény értelmében járó oktatási-nevelési támogatást a szomszéd országban élő magyaroknak. Szabó Vilmos államtitkár a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy a "kormány nagyra becsüli a közalapítványt, tudatában van annak, hogy ez az országban és a határon túl is elismert szervezet, amelynek vitathatatlanok az érdemei. Vannak azonban negatív vélemények is — ezeket tisztázni kell." A Magyar Nemzet értesülése szerint puccsszerű leszámolásról van szó az Illyés Közalapítvánnyal szemben. Az alapító okirat értelmében csak kormányhatározattal hozható döntés a közalapítvány ügyében. Szabó Vilmos a lapnak elmondta: utólag meglesz a kormánydöntés. Az Orbán-kormány hivatalba lépésének idején hagyta kitölteni a régi kuratórium idejét, váltásra csak 1999. január végén került sor, miután fél évvel túllépték a mandátumukat. A kuratórium 2002. október elsejéig szóló mandátuma kormányhatározaton alapul, ezt csak újabb döntéssel lehet módosítani. A történtek megbéníthatják az alapítvány működését: pénz nélkül maradhat több ezer határon túli pályázó, veszélybe sodródik az oktatási-nevelési támogatások kifizetése is. /Felmentik az Illyés Alapítvány kuratóriumát? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ (1. old.) Az alapítvány cáfolt azt, hogy 2002. évi költségvetése 2,4 milliárd forint lenne, melyből júniusra csak 120 millió Ft maradt, vagy hogy az IKA kasszája kiürült volna. Ezzel szemben az IKA számláján jelenleg 1,4 milliárd forint és értékpapír állomány van, a kuratórium június 1-ig a rendelkezésre álló keretek 55,45%-ára vonatkozóan vállalt kötelezettséget. Az alapítvány jelenleg több mint 800 millió forint céltámogatási keretekkel rendelkezik (oktatási-nevelési keret 400 millió, romániai alkuratóriumi keret 221 millió, ukrajnai alkuratóriumi keret 34 millió, vajdasági alkuratóriumi keret 77,5 millió, általános támogatási keret 120 millió), mely keretek pályázatok alapján a jövőben felhasználhatóak. Végül Halzl József cáfolt, hogy a Magyar Ifjúsági Közösség szlovákiai szálloda vásárlására 55 millió Ft támogatást kapott volna, a kuratórium a pályázatot elutasította. A közlemény elismerte, hogy a magyar kormánynak mint az IKA alapítójának joga és lehetősége van arra, hogy a jogszabályok tiszteletben tartásával bármikor visszavonja a kuratórium mandátumát. "Szabó Vilmos államtitkár úr sajtóbeli közlése alapján tudomásul vettük, hogy a felmentésre irányuló kezdeményezésnek politikai okai vannak", zárul a közlemény. /Módosítások az Illyés Közalapítványnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Kinde Annamária bátran kiállt Medgyessy Péter miniszterelnök mellett: rosszul tűri, ha a magyar miniszterelnököt leügynöközik. "A Magyar Nemzet által kirobbantott ügynök-ügy eleve tárgytalan, de hát már uborkaszezon van, és egyébként pedig a Fidesz deklaráltan nem nyugodhat bele abba, hogy elvesztették a választásokat." /Kinde Annamária: Medgyessy és a Hajnalkém. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

"Júl. 22-én megkezdődött XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn a polgári kibontakozás Európában témakörben. A rendezvényt Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke, és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A mi Európánk az együttműködő, nem az egymást legyőzni és asszimilálni akaró nemzeti közösségek Európája, állapította meg Toró. Európa polgára állampolgár is, nemzetpolgár is, s egyik kötődése sem jelenthet számára hátrányt. Tőkés László a szabadegyetemet a polgári értékeken alapuló folyamatnak, a román-magyar párbeszéd hiteles állomásának nevezte; nem olyan találkozónak, amely valami ellen jött létre, mint a marosfői vagy a nyárádszentmártoni. A püspök szerint értékválság jellemzi a jelenlegi helyzetet, és válságról beszélt életünk és megmaradásunk tekintetében is, amelyből kiutat csakis a polgári-keresztény értékrend és az autonóm érdekképviselet jelenthet. Vissza kell térni az RMDSZ eredeti állapotához, a tíz évvel ezelőtt megszületett Kolozsvári Nyilatkozat eszmeiségéhez. A meghívottak közül Elek István, a Magyarországon megjelenő Heti Válasz című lap főszerkesztője, Szerető Szabolcs, a budapesti Magyar Nemzet szerkesztője, Ovidiu Banches, a Ziua című napilap szerkesztője, Boros Zoltán, a Román Televízió magyar szerkesztőségének vezetője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője volt jelen. Az erdélyi magyar sajtó függetlenségéről szóló vita délután is folytatódott: Balló Áron (Szabadság), Bakk Miklós (Krónika), Benkő Levente (Háromszék), Boros Zoltán (RTV), Kelemen Attila (Transindex), Lukács Csaba (Magyar Nemzet) és Wagner István (Bihari Napló) részvételével. /Polgári kibontakozás Európában. Megkezdődött a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közélet szereplőinek felül kell vizsgálniuk tevékenységüket. "Remélem, van lehetőség az RMDSZ-en belül a változtatásra. Ha nincs, rákényszerülünk arra, hogy új politikai szerveződésben gondolkodjunk" - jelentette ki. Szalai Annamária képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt médiapolitikusa kiemelte: a baloldali újságírók nézete szerint a sajtó akkor szabad, ha baloldali kormányok vannak hatalmon. A közszolgálati médiában "visszaállt a telefonon történő direkt irányítás". A magyar sajtópiacot kiegyensúlyozatlannak ítélte, mondván, a kínálat 90 százaléka balliberális, és csak 10 százaléka polgári. Ugyanezt az arányt emelte ki beszédében Elek István, a Heti Válasz című lapot kiadó alapítvány vezetője. A Krónika szerkesztője, Gazda Árpád a belső korlátok lebontásának szükségességéről beszélt. /Bálványos Nyári Szabadegyetem - nyitás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"

"A Magyar Nemzet értesülései szerint október 1-jén nem szűnt meg az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának mandátuma, és nincs döntés az IKA budapesti irodavezetőjének felmentéséről sem. A lap úgy tudja, a kormányváltás után kezdeményezett felmentést visszavonták, s bár eredetileg október elsejéig szólt a kurátorok felhatalmazása, az új kuratórium felállásáig - amely még hetekig eltarthat - érvényben marad a mandátumuk. Az Illyés Közalapítvány leköszönő kuratóriuma október 7-én tartja, búcsúülését, ezen már az új testület tagjai is részt vesznek - tájékoztatta az MTI-t Hadnagy Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárának munkatársa. Hadnagy Miklós, akit várhatóan Szabó Vilmos államtitkár a közalapítvány budapesti irodájának vezetésére ajánl majd az új kuratórium figyelmébe, elmondta: a héten nyújtják be a Fővárosi Bírósághoz az új testület bejegyzésére irányuló kérelmet. A Magyar Nemzet információi szerint egyre nagyobb, személyzeti cserékre irányuló nyomás nehezedik a Határon Túli Magyarok Hivatalára (HTMH) a Külügyminisztériumból. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, a gazdasági ügyekért felelős alelnököt, Misovicz Tibort és a Jugoszláviával foglalkozó főosztály vezetőjét, Pirityiné Szabó Juditot. Menesztették Tóth Istvánt, a Kárpátaljával foglalkozó főosztály vezetőjét is, helyére a Horn-kormány idején ungvári konzuli tisztet betöltő, a legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezettel, a KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban lévő Németh Jánost nevezték ki. /Vitatható felmentések, fejcserék. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"

"Fejcserék a HTMH-ban címmel jelent meg rövid hír a Magyar Nemzet október 2-i számában. Eszerint leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, Misovicz Tibor gazdasági alelnököt, Pirityiné Szabó Juditot, a Jugoszláviával foglalkozó főosztály vezetőjét és Tóth Istvánt, a Kárpátaljával foglalkozó főosztály vezetőjét. Ezzel kapcsolatban Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Magyar Televízió Határátkelő c. műsorában, amelynek rendszeres vendége, október 8-án nyilatkozott. Kérdés: Komoly személyi változások álltak be most a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Egyes újságok azt írták, hogy a HTMH-t szétverték. Miért volt szükség ezekre a személyi változásokra? Bálint-Pataki József: Én semmilyen formában nem tudom elfogadni, különösen ezt a múlt idős megfogalmazást, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatalában nem álltak be - még - személyi változások. El kell mondanom, hogy a jó munkaszervezés érdekében várható a közeljövőben egy strukturális átalakítás, amelynek meglesznek a személyi konzekvenciái. De magam is éppen múlt héten, Mádl Ferenc köztársasági elnök látogatása idején értesültem abból az újságcikkből, ahol múlt időben: "változások történtek, lefejezés történt"... Meg kell mondanom, hogy ezt egy kicsit érdeklődéssel olvastam én is, és valahol a lefejezés azt jelentené, hogy a Hivatal elnökét fejezik le, és megvagyok, a fejem pedig a nyakamon van. Kérdés: Azt szerettem volna még megkérdezni, hogy azoknak a munkatársaknak, akik most már nem fognak olyan pozíciót betölteni esetleg a HTMH-ban, mint amilyenben voltak, marad az állásuk a HTMH-ban, vagy el kell hagyniuk a Hivatalt? Bálint- Pataki József: Arról, hogy valakinek el kell hagynia a HTMH-t, én nem tudok, és vélhetően leginkább én kellene erről tudjak. Akinek a szakértelmére szükség van, és vannak bőven a HTMH-ban, azokkal szeretnék a jövőben is együtt dolgozni. /Guther M. Ilona: Személyi változások a HTMH-ban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem vezetése tárgyalásokat kezdett a gödöllői Szent István Egyetem és a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem vezetőivel arról, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények az erdélyi iskola létrejöttével fokozatosan beszüntetik távoktatási tagozataik működését. A képzést a Sapientia átveszi. /Megszűnő erdélyi távoktatás. = Magyar Nemzet, okt. 22./"