Kelemen Hunorék támogatják a Grindeanu-kormányt
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megszavazza a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormányt a bukaresti parlamentben – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden, miután a megbízott miniszterelnök és a koalíciós pártok vezetői találkoztak az RMDSZ-frakcióival.
Erről egyhangúlag döntött a magyar szövetség szenátusi és képviselőházi frakciója, miután megállapították, hogy a kormányprogram sok olyan célkitűzést tartalmaz, amely az RMDSZ választási programjában is szerepel – tette hozzá Kelemen Hunor. Példaként a gyermekvállalás ösztönzését segítő családi adókedvezményeket, a helyi közigazgatásban, közszférában dolgozók bérének növelését, az üdülési kedvezményeket, az új vállalkozások támogatását, a minimálbér növelését említette.
A kormányprogramnak van egy kisebbségekkel kapcsolatos része is, amelynek jelentős részét az RMDSZ javaslatára fogadta el a szociálliberális kormánykoalíció – fűzte hozzá az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ korábban az egymással egyeztetett törvénytervezetek kölcsönös támogatásáról állapodott meg a PSD-ALDE koalícióval. Ez a kormány beiktatását követően lép hatályba – mutatott rá Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, amikor az RMDSZ ülésterméből távozott. Azt is bejelentette: az oktatási tárcához hasonlóan a kulturális tárcánál is – amely ezentúl a kultúra és nemzeti identitás minisztériuma lesz – létrehoznak egy államtitkári posztot a kisebbségek számára. Erről az RMDSZ elnöke később kifejtette: a névváltoztatás kizárólagossági üzenetként értelmezhető, ezen “csak úgy lehet túllépni”, ha a tárcánál létrehoznak egy olyan entitást, amely a kisebbségek kultúrájával, identitásával foglalkozik, személyi kérdésekről azonban nem kedden nem volt szó.
Kelemen Hunor a magyar közmédiának elmondta: az RMDSZ egyelőre az induláshoz szükséges bizalmat szavazza meg a Grindeanu-kormánynak, majd hetente egyeztet a kormánykoalícióval a frakcióvezetők szintjén, rendszeresen konzultál a miniszterelnökkel, miniszterekkel, a koalíció vezetőivel, hogy tartalommal töltse meg a parlamenti együttműködési megállapodást. Ez nem jelenti azt, hogy a koalíció minden kezdeményezését támogatják, de ahhoz, hogy a kisebbségi kérdésekben – nyelvhasználati küszöb csökkentésében, jelképhasználatban – előre lehessen lépni, a magyar érdekképviseletnek partnereket kell keresnie – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy mit szól az RMDSZ a munkaügyi és családvédelmi tárca élére javasolt, magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Olguţa Vasilescu jelöltségéhez, Kelemen Hunor azt mondta: az RMDSZ számára az a fontos, hogy ha a kormányfő és a koalíció vállalja: ezek a megnyilatkozások „a múlt részei, és nem a jövő ígéretei”.
A külügyminiszteri posztra javasolt Teodor Meleşcanu jelölését érintő kérdésre az RMDSZ úgy vélekedett: a tapasztalt diplomatáról sokkal inkább el tudja képzelni, hogy „normalizálni tudja és akarja” a román–magyar államközi viszonyt, mint azokról a – posztra esélyesnek tűnő – fiatalabb politikusokról, akik az „elmúlt években tönkretették a román–magyar viszonyt”. (Az MTI nyomán)
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Beszélgetés Faragó Péter megyei elnökkel, parlamenti képviselővel
Hatékonyabbá tenni az érdekképviseletet és -érvényesítést
Faragó Péterrel, az RMDSZArad megyei szervezetének az elnökével, parlamenti képviselővel visszatekintünk az érdekvédelem tavalyi tevékenységére, az idei terveket elemezzük, de parlamenti képviselőként is az elképzelései felől faggatjuk.
 – Elnök úr, hogyan értékeli a megyei szervezet tavalyi munkáját?
– Év elején mindenki megpróbál visszatekinteni, összegezni mindazt, amivel az elmúlt esztendőben foglalkozott. Minden kétséget kizárva, 2016 a közösségünk szempontjából nagyon nehéz, rengeteg kihívással tarkított év volt, mivel az országban két választást is szerveztek. Júniusban helyhatósági, míg decemberben parlamenti választásokon kellett felmutatnia az erdélyi magyar közösségnek egy olyan erőt, amivel bizonyítottuk: az országban számolni kell velünk, de az elvárásaikkal is. Ennek próbált megfelelni az RMDSZ Arad megyében, ahol az önkormányzati választásokra fel tudtunk mutatni 4 eredményes esztendőt. Mert a 2012-ben megkapott bizalmat azokban az önkormányzatokban, ahol jelen voltunk megháláltuk, hiszen a településeink kormányforrások nélkül is fejlődtek, szépültek az elmúlt évek során. Azért, mert helyi, illetve megyei költségvetésből mindenhol meg tudtunk valósítani olyan beruházásokat, amelyek az érintett közösségek mindennapi életét jobbá, szebbé tudják tenni. A jelzett eredmények jóvoltából, azoknak a felvázolásával a megyei eredményeink egy-két kivételtől eltekintve, jól alakultak, hiszen meg tudtuk tartani a polgármestereinket, az alpolgármestereink számát növelni tudtuk, megőrizhettük az Arad városi tanácsosainkat és az alpolgármestert, de a megyei tanácsban is a mérleg nyelve tudunk lenni. Az nagyon fontos, hiszen azzal, olyan forrásokat tudunk biztosítani, amelyeknek a jóvoltából a következő években is, tovább fejlődhetnek a településeink. Az ott működő polgármestereinket, alpolgármestereinket úgy támogathatjuk, hogy a magyarság igényei, elvárásai szerint fejlődjenek a következő években.
– Hogyan értékeli a parlamenti választások megyei eredményét?
– Szerintem az év legnagyobb kihívását éppen a decemberi megmérettetés jelentette számunkra, hiszen az utóbbi 4 évben minden alkalommal elmondtuk, mennyire hiányzik a megye magyar közösségének, illetve a megyei szervezetnek is a parlamenti képviselő. Éppen ezért, nem titkolt célunk volt a bukaresti törvényhozásba való visszakerülésünk, aminek érdekében alaposan kidolgozott, hatékony RMDSZ-es kampányt készítettünk elő. Ehhez nagyban hozzájárult az anyaországi kormánynak és az ottani médiának a támogatása is, amit természetes dolognak tartok, ennek immár 26 éve így kellett volna működnie! Mert a külhoni magyarság sikeréért az anyaországi kormánynak, a politikai pártoknak és a médiának is mindent meg kell tennie! Ez egy olyan nagy segítségnek bizonyult, amire feltétlenül szükség volt a jó eredményhez, amit országos szinten is elértünk 2016. december 11-én. Ennek következtében, az erdélyi magyar közösség egy erős parlamenti képviselettel rendelkezik.
Kormányon kívül is eredményeket
– Térjünk rá a törvényhozási munkára!
– Erről előrebocsátom: a parlamentben, sajnos egyelőre nem tudunk a mérleg nyelve lenni, ugyanis az SZDP az ALDE nevű koalíciós partnerével együtt túlnyerte magát, ezért a mi szavazataink nélkül is kényelmes többséget alkot a törvényhozásban. Éppen ezért, a velük folytatott tárgyalásokon részünkről kormányzati szerepvállalásról szó sem volt. Ilyen körülmények között nekünk se lett volna érdekünk. Ahhoz viszont, hogy a választások előtt elhangzott terveinkkel, elképzeléseinkkel kapcsolatban eredményeket tudjunk felmutatni, a többséggel valamilyen megállapodásra van szükség. Meg is született egy parlamenti támogatásról szóló megállapodás, ami féléves időszakra szól. Ennek során azokat a törvénytervezeteket, feladatokat, amelyeket előzetesen megbeszélünk egymással és elfogadunk, támogatjuk is a parlamentben. E megállapodásra alapozva remélem, hogy már az első félévben 2-3 olyan kézzelfogható megvalósítást tudunk felmutatni, amelyek a magyar közösségünk számára pozitív hatást gyakorolnak.
– Milyen pozitívumokra gondol?
– Elsősorban a nyelvhasználati jogok területén remélt előrelépésre. Ez nagyon fontos számunkra Arad megyében is, hiszen kampányban sokszor elmondtuk: legfőbb prioritás számunkra, hogy a nyelvhasználati küszöböt a jelenlegi 20%-ról 10%-ra levigyük. Legrosszabb esetben is 15%-ra le tudjuk szállítani. Ugyanakkor itt is legyen egy alternatív küszöb, miszerint egy 5, 7, esetleg 8 ezres lélekszámú, egyazon közigazgatási egységben élő közösség használhassa az anyanyelvét az ügyintézésben, és ne csak a polgármesteri hivatalokban, hanem az alájuk rendelt, úgynevezett dekoncentrált intézményekben is. Minden olyan hivatalra gondolunk, ahol ügyintézés zajlik. A jelzett intézkedéseknek a bevezetése, komoly pozitív hatással lenne a magyar közösségeinkre is. Annak a tagjai ténylegesen érezhetnék: jobban számba vannak véve ebben az országban, ahol mindenki az anyanyelvén kommunikálva tud együttműködni a hatóságokkal. Ennek a kivitelezése azt is bizonyítja, hogy a kormányzat mennyire veszi komolyan a parlamenti támogatásunkat.
– Köztudott, hogy a Ponta-kormány óta valóságos hajtóvadászat folyik a székelyzászló ellen. A nemzeti szimbólumainknak a szabad használata a prioritások között van-e?
– A kormányzó többséggel folytatott előzetes megbeszéléseken, tárgyalásokon ez volt a második legfontosabb téma. E tekintetben teljesen nyíltak voltak a megfelelő rendezés érdekében. Vagyis minden közigazgatási egység egy jó törvény eredményeként, hivatalosan is használhassa az identitását kifejező szimbólumokat. Emiatt ne váljon boszorkányüldözéssé egy székelyzászló, egy közigazgatási egység bármilyen szimbóluma. Mind az életnek, mind pedig a törvénykezésnek természetes része kell, hogy legyen! Mindenki helyben dönthesse el, milyen szimbólumokat kíván használni egy nemzetiség vagy közigazgatási egység. Ha ezt is el tudjuk velük érni, úgy gondolom, nem hiábavaló a kormánnyal való parlamenti együttműködés, amelyben bízunk, amelyre számítunk. Mert a közmondás szerint, a puding próbája az evés. Vagyis az első fél évben dől el, mit tudunk az elképzeléseinkből megvalósítani. Ha ez sikerül, gondolkodhatunk további együttműködésben is…
Teljesíthetők-e az ígéretek?
– A román politikát ismerve, ahol a hatalom rendszeresen erodálódik a pártok közötti ingázások miatt, meglehet, hogy egy-két év múlva a szilárd többség törékennyé válik. Erről mi a véleménye?
– Az igazsághoz tartozik, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint, a mostani egy igen erős, szilárd többség, amit úgymond, a katonai fegyelem rendszerében működtetnek. Éppen ezért egyelőre nem érzem az erodálódás veszélyét, de ugye, Romániában, ahol akár naponta is pártot változtathatnak a képviselők és a szenátorok, soha nem lehet tudni… Szerencsére, két olyan év következik, amikor nem lesznek választások, ezért a 2019 tavaszán sora kerülő EP-választásokig két olyan nyugodt, építkező év következhet, amire nagyon nagy szüksége van az országnak. Ebben az időszakban igen sok törvénynek a működési hátterét rendbe kellene tenni, pontosítani, módosítani, hogy azok egyértelműek legyenek, valóban az ország és a közösségek érdekeit szolgálják.
– Talán azzal akadhatnak gondok, hogy a jelenlegi meggyőző többség a választási kampányban olyan ígéreteket tett, amelyeknek a teljesítése elé komoly akadályok gördülhetnek. Ha egy éven belül az ígéretekből nem valósulnak meg bizonyos dolgok, az erodálódás nagyon beindulhat. Erről mi a véleménye?
– A Szociáldemokraták választási ígéretei valóban rettentően hangzatosak, magas mércét állítottak, amiért toronymagasan tudtak győzni. Az ígéretek megvalósítása vagy elmaradása függvényében marad, vagy csökken a népszerűségük. Mert az általuk sugallt közhangulat, miszerint az intézkedéseik során több pénz marad, jut a polgároknak, nehezen képzelhető el, de hát ők vezetik a minisztériumokat, ők hozhatják meg ez ügyben a döntéseket, az átcsoportosításokat, ezért reménykedjünk a sikerben. Egy viszont nagyon fontos: ne vonjanak el a szükségesnél több forrást a beruházásoktól, a közösségek fejlesztésétől. Ha nem így tesznek, az ország gazdasága lelassul, a költségvetési hiány emelkedik, elindulhat egy olyan inflációs hullám, ami pillanatok alatt lenullázhatja az ígéreteket, a többletbevételi lehetőségeket. Nagyon bízom abban, hogy olyan, eddigi fölösleges pénzszórásokat fognak leállítani, amelyek senkinek nem voltak a hasznára, de átcsoportosítva, futja majd a nyugdíjemelés mellett minden ígéret beváltására.
– A kormány támogatása azt is jelenti, hogy az Oktatási Minisztériumban megmarad a Kisebbségi Államtitkárság?
– Tudomásom szerint, ezt nem fogják módosítani, és a kisebbségi államtitkár megmaradása mellett abban is bízom, hogy a Művelődési Minisztériumban is létrehoznak egy Kisebbségi Államtitkárságot. Ez a két minisztérium az, ahol nagyon hangsúlyosan jelennek meg a mi igényeink, hiszen a kisebbségi oktatás és kultúra alappillére az erdélyi magyar közösség nemzeti identitásának. A Művelődési Minisztériumban működő államtitkárság bizonyára nagy hasznára lenne a kisebbségi közösségeknek. A következő hetekben ennek a megvalósítására is fény derülhet.
Tartós helyi koalíciók, bővülő ügyfélfogadás
– Térjünk vissza megyénkbe, ahol az RMDSZ által vállalt kormánytámogatás, visszás helyzetet okozhat, mivel az érdekvédelmi szövetség megyei szervezete az aradi, de a megyei tanácsban is a Nemzeti Liberális Párttal lépett koalícióra. Véleménye szerint, a hatalom nem gyakorol-e nyomást a megyei, illetve helyi koalíciós viszonyok megváltoztatására?
– Nekünk Arad megyében több mint egy évtizede létezik stabil, viszonylag jól működő koalíciónk a PNL-vel. Az együttműködés alapja mindig a kölcsönös bizalom, illetve az volt, hogy a közösségünk felé tett ígéreteiket, vállalásaikat mindig teljesítették. A helyhatósági választásokat követően, 2016 júniusában alapos megbeszélések után olyan döntést hoztunk, hogy a választásokat Arad megyében megnyert PNL-vel együttműködünk a következő 4 évben. A már több mint féléves együttműködés azt mutatja, hogy a vállalásaikat betartják, ezért semmilyen érdek nem fűz bennünket, hogy egyik hónapról a másikra változtassunk az eddigi politikánkon. Nem hiszem, hogy bármilyen, erre gyakorolt nyomás eredményes lehet. Mert minden megyei szervezet joga, hogy az érdekeinek megfelelően kösse meg a helyi koalíciót. Egyébként Erdély-szerte az RMDSZ megyei szervezetei felváltva kötöttek együttműködési szerződéseket a PNL-vel vagy a PSZD-vel. Minden szervezet a szabad akarata szerint. A kormánytámogató tárgyalásokon szóba se került a megyei, illetve helyi, kötelező támogatások kérdése.
– Parlamenti képviselőként el tudja-e továbbra is látni az RMDSZ megyei elnöki tisztségét?
– Mivel a megyei Ügyvezető Elnökség és az Állandó Tanács is bejáratott, viszonylag jól működő rendszert képeznek, nem hiszem, hogy gondot okozna az a heti 3-4 nap, amit Bukarestben kell eltöltenem. Akik itthon vannak, végzik a feladatukat, én is azt teszem Bukarestben, ahol a Parlament Környezetvédelmi Bizottságában is tevékenykedem. Aradi munkámat az RMDSZ jelzett testületeivel egyeztetve fogom végezni.
– A programjában szerepelnek-e olyan időpontok, amikor Aradon vagy vidéken várja a bármilyen gondjukkal küszködő polgárokat?
– Februártól fog beindulni, hogy hetente pontosan meghatározott program szerint várom mindazokat, akiknek bármilyen gondja, velem közlendő észrevétele van amellett, hogy a Parlamenti Iroda naponta 9–17 óra között az RMDSZ Arad megyei székházában várja a polgárokat, bármilyen gondjukkal. Ha nem is tudok rendszeresen jelen lenni, telefonon állandóan elérhető leszek. Ugyancsak februártól indul be Pécskán és Kisjenő-Erdőhegyen az a kihelyezett parlamenti iroda, ahol pontosan meghatározott program szerint, hetente egy-két napon várják a helybeli és a környékbeli polgárokat.
– Tekintve, hogy az ország dél-nyugati régiójának többi megyéiben más magyar parlamenti képviselő nem jutott mandátumhoz, a Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyékben élő magyarok gondjait fel tudná-e vállalni?
– Természetesen, ha ezekből a megyékből is lesznek ilyen jellegű megkeresések magánszemélyek vagy RMDSZ-szervezetek részéről, mind magam, mind pedig az RMDSZ-frakció valamelyik tagja megpróbál majd segíteni. Ilyen irányú megbeszélést máris tartottunk Winkler GyulaEP-képviselővel is, akivel megpróbáljuk a rendszert úgy működtetni, hogy évente 2-3 vagy akár több esetben is egy-egy képviselő vagy szenátor megjelenjen minden olyan megyében, ahol a magyarság nem rendelkezik parlamenti képviselettel. Ezek egy-két napos, tematikus vagy szabadon választott, előre meghirdetett programok lennének. E programoknak a véglegesítését február 1-je után véglegesítjük Bukarestben, mert az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy olyan megyékben is gyakorolja az érdekképviseletet és -érvényesítést, ahol sokan támogatták a szövetséget, de nem tudtak mandátumot szerezni.
– Sok sikert kívánok terveinek a véghezviteléhez! Köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Kelemen Hunor: egyik román pártnak sem vagyunk az utánfutója
A szociálliberális koalícióval aláírt parlamenti együttműködési megállapodás nem akadálya annak, hogy az RMDSZ a meggyőződése szerint foglaljon állást a kormánypártoknak azokról a lépéseiről, amelyekkel nem ért egyet – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Kelemen Hunor. A szövetségi elnök üdvözli a Grindeanu-kabinet első gazdasági intézkedéseit, de nagyon fontosnak tartja, hogy a költségvetési hiány maradjon 3 százalék alatt. A politikus ugyanakkor úgy véli: a román igazságszolgáltatás működéséről szóló törvények sürgős korrekcióra szorulnak.
- Amikor Klaus Johannis  a múlt év végén elutasította a PSD-ALDE első kormányfőjelöltjét, az ellenzékhez hasonlóan úgy foglalt állást, hogy az államfőnek ezt joga volt megtenni. Egy ilyen állásfoglalás belefér az RMDSZ és a szociálliberális koalíció közötti parlamenti együttműködési megállapodásba?
- Számomra az nem volt szempont, hogy mi fér bele az együttműködési megállapodásba. Ez egy szemléletbeli kérdés. Nyilatkozataimat nem az ellenzéki vagy a kormánypárti politikusok nyilatkozataihoz mérem, hanem a szövetségnek az álláspontját képviselem a legjobb tudásom szerint. Egyik román pártnak sem vagyunk sem az utánfutója, sem abban az értelemben elkötelezett partnere, hogy nekünk azt kell szajkózni, amit ők mondanak. És valóban, időnként a nyilatkozataim vagy a nyilatkozataink hasonlítanak egyik-másik román politikuséra. A kormány beiktatásakor például Călin Popescu Tăriceanunál korábban kaptam szót. Anélkül, hogy egyeztettük volna az álláspontunkat, nagyon hasonló gondolatokat fogalmaztunk meg a jogállammal és a hatalmi ágak elválasztásával, a romániai társadalmi krízissel kapcsolatosan. És ezen nem kellene csodálkozni. A Sevil Shhaideh jelölésének elutasításával kapcsolatos álláspontom teljes egészében egy alkotmányos előíráson és joggyakorlaton alapul. Nem áll kapcsolatban azzal, hogy éppen melyik politikai oldalhoz van közöm. Az lett volna a furcsa, hogy ha a meggyőződéseim ellenében beszéltem volna azért, hogy tetsszen a nyilatkozatom valakinek. Ha valamiről meg vagyok győződve és úgy gondolom, hogy azt el kell mondanom, azt elmondom. És ebben az esetben az államfőnek igaza volt. Alkotmányosan is igaza volt, politikailag is igaza volt. Ezt lehet csűrni-csavarni egyébként, de a szociáldemokratáknak azt üzenem: tetszettek volna alkotmányt módosítani akkor, amikor kétharmada volt az USL-nek, és tetszettek volna kivenni ez elnök kezéből ezt az alkotmányos eszközt. Azt gondolom tehát, hogy az RMDSZ-nek nem azzal kell foglakoznia, hogy az együttműködésbe belefér vagy nem fér bele egy-egy nyilatkozat, hanem azzal, hogy mi a meggyőződése, mi a társadalmilag, politikailag helyes dolog.  
- Ezt a kérdést azért is tettem fel, mert az új kormány és a PSD-ALDE több olyan lépésre is készül, ami várhatóan megosztja majd a társadalmat. A Grindeanu-kabinet mindenesetre egyelőre népszerű, pénzosztogató intézkedésekkel kezdte a mandátumát. Mi az álláspontja az RMDSZ-nek a múlt pénteken elfogadott sürgősségi rendeletekről és kormányhatározatokról? Mennyire volt például indokolt a 200 lejes minimálbéremelés?
- Szerintem helyes lépés volt a minimálbér növelése. Egyébként mi a választási programunkban azt mondtuk, hogy a következő négy esztendőben 1250-ről 2000 lejre kellene emelni a minimálbért. Ha van gazdasági növekedés és a költségvetéssel történő gazdálkodás is a megfelelő, akkor el ezt lehet érni. Azt gondolom, hogy minimálbéren és nagyon alacsony minimálbéren tartani a társadalom jelentős részét bűn és vétek. Azt is gondolom, hogy van amiből végrehajtani ezt a minimálbér-növekedést, még akkor is, ha ez természetesen a magánszférát is érinti, bizonyos értelemben kényszerhelyzetbe hozza. Ám nagyon sok olyan példát tudnánk mondani mindketten olyan vállalkozókra, akik folyamatosan minimálbéren tartják az alkalmazottaikat. Nem hiszem, hogy ez társadalmilag elfogadható, igazságos, Románia 2017-ben nem maradhat ott, ahol volt néhány éve. 
- De nem megalapozott az aggodalom, hogy mindezek az intézkedések (bér-, nyugdíj-, ösztöndíjemelés) szétfeszítik a költségvetés kereteit?
- Mivel olyan intézkedésekről van szó, amelyek évek óra váratnak magukra, nem hiszem, hogy ez feszítené szét a költségvetést. A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása nagyon fontos szempont és cél, ezt valóban nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a parlament nem engedheti meg a kormánynak, hogy 3 százalék fölé menjen a költségvetési deficit. Viszont azt sem szabad elfogadni, hogy a költségvetési hiány valahol 1 százalék alatt legyen, ugyanis deficit nélkül még erős gazdaságokban sincs fejlődés. Románia eladósodása olyan mértékben kiegyensúlyozott, hogy nyugodtan vehet fel kölcsönt. Emellett azt gondolom, hogy a különböző társadalmi csoportoknak a bérkiegyenlítése nagyon fontos kérdés a társadalmi igazságosság szempontjából, a hatékonyság szempontjából is. Az önbecsülés szempontjából is nagyon fontos, a más közszférához viszonyított perspektívája is figyelemre méltó. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy miként várjuk el a közigazgatásban, főleg az önkormányzatokban egy-egy köztisztviselőtől, hogy korrekt legyen, tisztességes legyen, dolgozzon, teljesítsen, amikor sokszor minimálbéren tartjuk őket. Ez különösen a községekben, kisvárosokban okoz nagy gondot. Vannak olyan települések, ahol évek óta nincsen jegyző,  nincsenek szakemberek, szakreferensek, mert 900-1000-1200 lejért senki sem vállalja azt a felelősséget, amellyel egy-egy aláírás jár. Az elmúlt esztendő bebizonyította: börtönbe kerülhet egy-egy önkormányzati tisztviselő anélkül, hogy hozzányúlt volna a közpénzekhez. Tehát a közszférában már nagyon rég kellett volna bért emelni, és ezt megint csak támogattuk, támogatjuk.
Annak külön örülök, hogy a kulturális-művészeti szférában jelentősen megemelték a fizetéseket. Éveken keresztül azzal küzdöttünk, hogy a színésztársadalomnak a jelentős része nagyon kevés bérből él. Nyilván a színházigazgatókat nem sorolom ide, mert a fizetésük romániai viszonylatban is nagyon magas: maradjunk annyiban, hogy a képviselői fizetésnek a kétszeresét keresik. A színészek ezt a bérnövekedést már rég megérdemelték, és ez igaz lenne egyébként a közkönyvtárak alkalmazottaira is, rájuk férne egy nagyon alaposan átgondolt, többlépcsős béremelés. És igaz nyilván a pedagógusokra, orvosokra, hiszen ezek azok a társadalmi csoportok, amelyeknek – a hosszú távú szempontokat is figyelembe véve – a megítélése, a társadalmon belüli helye, a felelőssége meghatározza, hogy miként fog kinézni egy ország.
Tehát alapvetően nekem a Grindeanu-kormány első fontosabb intézkedéscsomagjával nincs semmiféle bajom. A kérdés az, hogy milyen más intézkedések követik, hogyan fog kinézni a költségvetésnek a belső egyensúlya. Ezt meglátjuk majd január végén. Fontos, hogy milyen más fiskális természetű intézkedéseket hoz a kormány a deficitnek a 3 százalékos szint alatt tartására. Az EU-ban is erre nagyon odafigyelnek, és szigorúan ellenőrzik a költségvetési hiány féken tartását. De 3 százalékig nyugodtan elmehet egy kormány, amikor van gazdasági növekedés, és amikor a külső eladósodása nagyon alacsony mértékű. Ha nem emelünk béreket, alacsonyan tartjuk a költségvetési deficitet, mindenki elégedetlen, a beruházások állnak, nincs fejlődés, és mindenki azon csodálkozik, hogy miért áll a társadalom. A rövid idő alatt nagyon sokat fejlődő országok nemcsak a gazdasági növekedésről fordítottak fejlesztésre, hanem pontosan a deficitet engedték el, ellenőrzött módon természetesen, és óriási beruházásokat hajtottak végre, mert tudták, hogy az belátható időn belül gazdasági növekedést eredményez.
- A szociálliberális koalíció szerint eltűnt 10 milliárd lej a költségvetésből az előző kormány hibájából. Megszavazza-e az RMDSZ annak a parlamenti bizottságnak a létrehozását, amelyik ennek a hiánynak az okait hivatott kivizsgálni?
- Tudomásom szerint nem hoznak létre erre a célra külön bizottságot, hanem a költségvetési bizottság fogja ezt kivizsgálni. Ez a testület fogja meghallgatni a pénzügyminisztérium és más tárcák volt vezetőit, illetve elemzést végez. A parlamenti kivizsgáló bizottságot értelmetlennek tartom ebben az esetben, de az éppenséggel belefér, hogy a költségvetési bizottság megnézze, mi történt. Egyébként szerintem a 2016-os költségvetést nagyon rosszul rakta össze a volt kormány. Hihetetlenül rossz költségvetés volt. Csak egyetlen egy dolgot mondok: a megyei önkormányzatok költségvetésébe nem tettek be egyetlen egy lejt sem, pedig a helyi önkormányzatok költségvetéséhez hozzá kell járulniuk. Köztudott, hogy sok helyi önkormányzatnak nincsen akkora bevétele, ami elegendő beruházásokhoz, működéshez. Egész évben lehetett tudni, hogy előbb-utóbb el fogja ütni az óra a 12-t, és meg kell oldani ezt a helyzetet, hogy ne menjenek csődbe az önkormányzatok. Ezt a nyári költségvetés-kiegészítéskor sem rendezték, csak az az őszi-téli költségvetés-kiigazításkor. Több milliárdos tételről beszélünk, de lehettek más olyan elemei is a költségvetésnek, amelyeket hasonló módon rosszul terveztek. Ezért szükség volt valószínűleg egy olyan költségvetés-kiegészítésre, ami az utolsó hónapban a deficitet valóban felnyomta 2 százalék fölé, holott azelőtt több hónapon keresztül 1 százalék körül volt a hiány. A szakértői kormány megtervezte nagy szakértelemmel tavaly a költségvetést, és kiderült, hogy pocsék, ez egy ilyen egyszerű történet. De nem tartom értelmét egy parlamenti kivizsgáló bizottságnak, a költségvetési bizottság pontosan elegendő ahhoz, hogy egy ilyen kérdést tisztázzon.
- A kormányprogram kisebbségekről szóló fejezetéről mi a véleménye? Az üzenet pozitív, de meg is fogják-e valósítani?
- Mivel mi írtuk ezt a fejezetet, egyértelmű a véleményem róla. Persze többet írtunk ebbe a fejezetbe annál, ami végül a programba bekerült. A kormánypártok kihúztak egy-két-három bekezdést, de ezzel nem lehet különösebben mit kezdeni, mert nem vagyunk kormányon. Én sem gondolom azt, hogy a kormányprogramnak ez a fejezete az, ami majd meghatározza, hogy mi fog történni. Viszont a szándék az fontos, mert volt olyan kormány is az elmúlt 28 évben, amelynek a programjában nem volt egy mondat sem a kisebbségekről. Ez a fejezet azt mutatja, hogy a kormány el nem kezeli a kisebbségek helyzetét olyan kérdésként, amivel nem kívánnak foglalkozni. A következő esztendőkben fog kiderülni, hogy tartalommal sikerül-e ezt megtölteni.
- Az RMDSZ kérte, hogy a nemzeti identitás minisztériumának is nevezett kulturális tárca államtitkári szinten a kisebbségek kultúrájával és identitásának megőrzésével is foglalkozzon. A kérésre szóban rábólintott a koalíció. Történt-e azóta fejlemény ebben az ügyben?
- Várhatóan akkor lesz fejlemény, amikor a kulturális minisztérium a saját működési és szervezési szabályát a kormány elé terjeszti. Akkor fogjuk látni, hogy valóban létrehozzák-e ezt az államtitkárságot. A minisztérium névváltoztatását abszolút blődségnek tartom. Rossz az üzenete, felesleges lépés volt. Ezért azt a mondtam a koalíció vezetőinek, amikor részt vettek a frakcióülésünkön, hogy ezen a rossz üzeneten csak akkor lehet valamennyit változtatni, ha létrehoznak egy olyan struktúrát a tárcánál, amely a nemzeti kisebbségek kultúráját, identitását támogatja. Egyébként én nem tartanám butaságnak, hogy az oktatási tárca mellett a kultúránál is legyen egy olyan struktúra, amely függetlenül attól, hogy ki kormányoz, és hogy az RMDSZ kormányon van vagy nincs kormányon, megmaradjon. Egyébként azt mondtam a meghallgatások után a kulturális miniszternek, hogy gyakorlatilag nem is kell kérnie plusz államtitkári posztot, hanem az egyik államtitkári pozíciót kell átalakítania, mert a technokrata kormány olyan sok államtitkárral dolgozott ebben a minisztériumban, amelnnyi még nem volt az elmúlt 28 évben.
- Az államtitkári tisztségre az RMDSZ javasol majd jelöltet?
Erről nem egyeztettünk, én ilyet nem is kértem, mindenki magától értetődőnek vette. Ha majd kérnek tőlünk javaslatot, akkor mi fogunk tudni tenni javaslatot, de erről nincs egyezség. Magát a struktúrát fontosabbnak tartottam az arról szóló egyezkedésről, hogy az RMDSZ javasol, vagy nem javasol. Az RMDSZ-nek több olyan szakembere van, aki ezt a tisztséget el tudja látni.
- Arról mi a véleménye, hogy Victor Ciorbea megtámadta az alkotmánybíróságon a Liviu Dragnea kormánytagságát is tiltó törvényt?
- Akkor vagyunk korrektek, ha ezt a kérdést megpróbáljuk leválasztani Liviu Dragnea személyéről és a konkrét ügyről. A nép ügyvédjének megvan ez a lehetősége – egyedül neki van meg ez a lehetősége egyébként –, hogy ilyen esetben alkotmánybírósághoz forduljon, tehát történt semmiféle törvénytelenség. Ne tegyünk úgy, hogy Ciorbea valami nagy gazemberséget követett el. Azt tette, ami egyébként törvényes hatásköre. Megtehette volna sokkal régebben is, ez egy másik kérdés, és megtehette volna a következő években bármikor. Az időzítést valóban lehet kommentálni. Mivel én nem vagyok a kormánykoalíció tagja, nem tudom, hogy ott milyen beszélgetések voltak. Valószínű, hogy én nem siettem volna el ezt a lépést. Amúgy a törvényről az alkotmánybíróság fog dönteni. Akik ma Ciorbea lépését nagyon vehemensen támadják, mindig azt mondták: a jogállamiság azt jelenti, hogy az intézmények élnek a jogköreikkel, egymás dolgaiba nem avatkoznak bele, és tiszteletben tartjuk a különböző döntéseket.  Az alkotmánybíróság állást foglal majd, és az lesz a mérvadó, nem az, hogy Ciorbea megkérdezte az alkotmánybíróságot vagy nem. Én ezt nem dramatizálnám, és nem politizálnám túl. Dragnea és a PSD ellenfelei, a választások vesztesei az elmúlt 12 évben folyamatosan olyasmiket állítottak, amelyekről ma már kiderült, hogy az igazságszolgáltatást és az egész politikai berendezkedést mélyen megrohasztották. Most pedig ugyanazon az úton mennek tovább, nem tanulnak, és nem felejtenek. És ezzel kapcsolatosan megint csak egy kis zárójel: nekem semmiféle lelkiismeret-furdalásom sincs, és az RMDSZ-nek nem lehet lelkiismeret-furdalása, mert mi évek óta mondjuk azt, ami most lassan napvilágra kerül – egyelőre csak a részigazságok – az igazságszolgáltatásról és a politikai leszámolásokról. Azt senki nem cáfolja az érintettek közül, amiket Traian Băsescu mond erről, amióta nem államelnök.
- Vannak olyan aggodalmak, hogy a PSD-ALDE a következő hónapokban nekiront az igazságszolgáltatásnak, mert menteni akarja a bűnvádi eljárás alatt lévő vezető politikusainak bőrét. Az RMDSZ elnöke szerint mi a gond a romániai igazságszolgáltatással?
- Romániában már rég a feje tetejére állt a hatalmi ágak egyensúlya. Jó ideje két-három struktúra uralja a társadalmat, és olyan struktúrák, amelyeket nem a választók küldtek ezekbe az intézményekbe. Az alkotmánybíróság több tucatnyi döntést hozott a Btk-ról és a büntető eljárásról, és azokat senki nem vette figyelembe. A korábbi parlamentnek nem volt ehhez bátorsága, elég ereje. Az lenne a bűnös hozzáállás, ha az alkotmánybíróságnak ezeket az igazságszolgáltatás működését korrigáló döntéseit a parlament nem próbálná meg – természetesen a legnagyobb transzparenciával – életbe ültetni. Ez a parlament alkotmányos kötelessége: ha az alkotmánybíróság valamit alkotmányellenesnek tart, akkor a törvényhozók kiigazítják.
- Az előző kormány sürgősségi rendeletekkel már elvégezte az alkotmánybíróság döntéseinek megfelelő korrekciókat.
- Igen, de el is rontották a törvényeket. Demokratikus államokban elfogadhatatlan módon változtattak meg néhány alapkérdést. Sehol a világon nincs olyan például, hogy a bíró döntését az ügyész felülírhatja. Sehol a világon az ügyészek nem kutakodhatnak a polgárok személyes folyószámláin bírói jóváhagyás nélkül. Ezeket korrigálni kell, nem szabad úgy tekinteni, hogy minden rendben van. Ha engem kérdeznek, szinte semmi nincs rendben. Szét kell választani a felelősségeket, szét kell választani az eddig a gumitörvények miatt összemosható dolgokat. Például azt, hogy hol kezdődik a közigazgatási felelősség és hol ér véget, hol kezdődik a büntetőjogi felelősség és hol ér véget. Ezeket szét kell választani azért, hogy ne legyenek olyan ügyek, mint az Antal Árpádé, Horváth Annáé, Ráduly Róberté, és akkor még csak három esetet mondtam. Meg kell tenni ezeket a lépéseket azért, hogy ne kerülhessenek emberek börtönbe ártatlanul. Amíg nem látjuk a PSD-ALDE szá

Ne legyenek illúzióink!
A legmorbidabb történeteknek is vannak humorosnak mondható mozzanataik. Ami most zajlik a SRI és a DNA környékén, ahhoz nem a morbid jelzőt célszerű használni, bár a mocsárban sosem lehet tudni, melyik lépés bizonyul végzetesnek. Na igen, a humor. Ilyen „betéttel” tette valamelyest derűsebbé a légkört az elnöki hivatal szóvivője: megjelent a sajtó képviselői előtt, hogy közölje a közvéleménnyel: semmiről nem tud semmit. Illetve, hogy annyit igen: az elnök valóban találkozott Florian Coldeával, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőhelyettesével, akiről mostanság furcsábbnál furcsább dolgok látszanak felszínre kerülni. Ennyit tudott mondani az eseményről a szóvivő, ami joggal váltotta ki a sajtósok kárörvendő élcelődését. Legyünk azonban megértőek. Képzeljük el, hogy az elnöki hivatalban hetelő sajtó joggal válhat türelmetlenné, így rendre kérdéseikkel zaklathatták a szóvivőt, aki tehetetlenségében mindegyre rányitotta az ajtót Klaus Johannisra, hogy hát érdeklődik... S ez ismétlődött újra meg újra, amíg az elnök türelmét vesztve rámordulhatott a hölgyre: ha még egyszer benyit, úgy kivágja, mint..., mint..., mondjuk, hogy a lába sem éri a földet! A hölgy pedig kénytelen-kelletlen kiállt a mikrofon elé, s közölte, eddig és ne tovább: nem tud semmiről semmit! A terebélyesedő botrány egy klasszikusnak számító mondással is jellemezhető: egy bolond akkora követ dobhat a kútba, hogy azt tíz okos sem képes kivenni. Sebastian Ghiţă természetesen nem bolond, sőt. A szóban forgó ügyhöz pedig szerintem száz okos sem elég. De hagyjuk a humort. Komolyra fordítva a szót, és úgy, hogy mi sem tudunk semmit, jogunk van kombinálgatni az információmorzsákat, amelyeket kellő türelemmel naponta kihámozhatunk a parttalan locsogóműsorokból, az írott meg az internetes lapok bennfentes vagy annak tűnő fejtegetéseiből. Azt mindjárt látni, hogy Coldea „mélységes” titkok tudója, s az elnököt joggal érdekelhette, hogy felfüggesztése esetén mit kezd ezekkel a mostanra tarthatatlanná vált helyzetben. Vagyis alku folyhatott kettőjük között. A jól értesültségüket fitogtatók azt is emlegetik, hogy Coldea és Codruţa Kövesi esetleg zsarolhatják Johannist. Ez sem kizárt, bár Johannis szempontjából könnyen ledolgozható a hátrány, amivel esetleg sarokba szorítható. Eléggé nevetséges lenneugyanis valamiféle házügyön lebukni... Így inkább Coldea látszik érdekeltnek valamilyen alkuban a SRI-ben fontos feladatokat ellátó felesége (ugyancsak tábornoki rangban) érdekében. Közben a SRIhez köthető más rokoni szálak is felmerültek, ami tovább bonyolítja kényesnek mondható helyzetét. Érdemes arra figyelni, hogy vajonmerről próbálnak meg mentőövet nyújtani neki. Ami azonban, feltételezésem szerint, nagyobb bizonyossággal szóba kerülhetett a „történelmi” beszélgetésen: mi az, aminek semmilyen körülmények között nem szabad kiderülnie, bármerre is kanyarogjanak a nyögvenyelősen elindult vizsgálódások szálai. Ez pedig az, hogy a pillanatnyilag célkeresztbe került Coldea és Kövesi milyen külföldi érdekek szolgálatában jártak el munkájuk során. A Ghiţă-féle videosorozatban a botrányt önleleplezésével kiváltó egykori s még talán mai „belsős” ügynök több esetben is utalást tesz erre. Mintegy ezzel indokolva, hogy a hosszú ideje tartó cinkossá- gát feladva otthagyta a szerinte Románia gazdasági érdekei ellen dolgozó SRI–DNA párost. Ez a pillanatnyilag feloldhatatlan dilemma! Amiből kimaradni látszik az új kormányzat, de világos, hogy nem maradhat egyszerű szemlélője a fejleményeknek, s Liviu Dragnea, na jó, Grindeanu kabinetjének is óvatosan kell eljárnia. A fölös (ki)fecsegés alaposan belerondíthat a PSD–ALDE-tervekbe. Mi a kiút? Hogy lakhat jól a kecske is és maradhat meg a káposzta is? Például éppen akkor, amikor hivatalba készül lépni Amerika új elnöke, Donald Trump. Aminek egyszerre kell örülni azzal, hogy (állítólag) a sokszor különös szerepben feltűnt Hans Klemm marad a nagykövet... Az ügyben mindegyre feltűnő Traian Băsescu szerepéről csupán annyit mondanék, hogy máris perbe foghatnák azért, amit most művel: majdhogynem kedélyesen adja a világ tudtára, hogy Románia mai állapotában maffiaállam. S a haja szála sem görbül. Mit nem mondok, hiszen kopasz... A mélyebben rejlő titkok dolgában szamárság lenne okoskodni. Engem ezeknél jobban foglalkoztat, hogy mit kezd a parlament, az elnök, a kormány azzal a káosszal, azzal az erkölcsi rombolással, amit a korrupcióellenes harc leple alatt elkövettek. Az intézmények iránti bizalmi index zuhanása jól jelzi a hitelvesztést, a helyzet tarthatatlanságát. De hát az „index” mit sem tehet ez ellen. A legfontosabb, hogy a parlament, de mindenekelőtt a PSD–ALDE szövetség sorra vegye mindazokat a törvényhozási teendőket, amelyekkel lehetetlenné teszik bármilyen hatalmi önkény eluralkodását a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban. Erre elsősorban Călin Popescu Tăriceanuban látok garanciát. Az elnök? Bizonyos szempontból ő látszik a „leggyengébb láncszemnek”. Pedig most már megemberelhetné magát, s körülményeskedés (pas cu pas) nélkül sorra kirugdoshatná a különböző hivatalokból az általa jogszerűen – ne találgassuk, milyen alkalmi meggondolásból – kinevezett meg az elnöki hivatal „farvizén” belobbizott, visszaélésekkel gyanúsítható törtetőket. Akkor is lépni köteles, ha netán bármilyen jó szolgálattal férkőztek is a kegyeibe! Ha pedig az igazságszolgáltatás bonyolult építménye ebből biztatást merít, s érzékeli, hogy van erő és akarat a változtatásra, bizonyára maga képes lesz elkezdeni a – másnak nem nevezhetem – nagytakarítást. Újraolvasva mindezt, legtöbb, amit mondhatok, hogy ne legyenek illúzióink! Ez még messze nem az igazság pillanata. Nemrégiben még azt írtam volna, hogy erre várni egy degenerált társadalomban merő illúzió. Most inkább azt gondolom, hogy egy minden rendű és rangú gazemberektől meggyötört társadalomban talán nem egészen reménytelen....
Makkai János
Népújság (Marosvásárhely)

Összeveszett az európai jobb- és baloldal (Elnököt választ az EP )
Tegnap választott új elnököt az Európai Parlament a német nemzeti politikába visszavonuló mostani elnök, Martin Schulz helyére, lapzártáig azonban nem dőlt el, ki vezeti a következő négy évben az Európai Unió törvényhozó testületét.
A nap izgalmait az okozza, hogy összerúgta a port a két legnagyobb frakció, a keresztény-konzervatív Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D). Évek óta nagykoalícióban irányította a két csoport az Európai Unió közvetlenül választott testületét, de most úgy tűnik, ennek az együttműködésnek vége. Azon vesztek össze, hogy egy tizenkét éve működő háttérmegegyezés értelmében a szocialista Martin Schulz után egy néppárti jelöltön lett volna a sor, hogy az EP élére álljon. Ha ez így alakul, akkor viszont az EU mindhárom fontos vezető pozíciójába néppárti politikus került volna. Az EU „kormányát”, az Európai Bizottságot a luxemburgi konzervatív Jean-Claude Juncker vezeti, a miniszterelnökök és a külügyekkel foglalkozó államfők tanácsát a lengyel polgári platformos Donald Tusk elnökli. 
A verseny nyílttá vált, és hét parlamenti frakció állított jelöltet az EP-elnökségre. A liberálisok (ALDE) Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnököt indították harcba. Percekkel az első szavazási kör után azonban Verhofstadt visszalépett a néppárti jelölt, az olasz Antonio Tajani javára. Parlamenti források szerint visszalépésének az ára az volt, hogy az ALDE a már meglévő három mellé még egy alelnökséget kapjon az EP-ben, és fontosabb szerep jusson nekik a szakbizottságok vezetésében.
A két frakciónak azonban összesen nincs annyi szavazata, ahánnyal meg tudnák nyerni a választást. Az egyik fő kérdés az volt, hogy brit konzervatívokat és a lengyel Jog és Igazságosság pártot is a sorai között tudó Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció beáll-e az újonnan alakult jobboldali–liberális koalícióba.
A szavazáson legfeljebb négy kört tartanak, és addig tart, amíg az egyik jelölt megszerzi a leadott érvényes voksok legalább felét. Az első három körben az összes jelölt indulhat, a negyedik, késő estére kiírt voksoláson azonban csak a két legjobban szereplő jelölt: Antonio Tajani (EPP, Olaszország) és Gianni Pittella (S&D, Olaszország).
Az Európai Parlamentnek 750 tagja van. Ha mindenki szavaz, és mindenki érvényesen, 376 szavazat kell a győzelemhez.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mellőznék az RMDSZ-t?
A PSD kitart Cucu prefektus mellett 
Az RMDSZ nem tarthat igényt vezető tisztségekre a dekoncentrált intézményeknél, jelentette be a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke. Horia Grama ugyanakkor megerősítette korábbi nyilatkozatát, hogy a megye jelenlegi prefektusa továbbra is élvezi a helyi PSD támogatását.
Horia Grama egy sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a PSD–ALDE kormánykoalícióval az RMDSZ csupán egy parlamenti együttműködést kötött, tehát a magyar szövetség nem tagja a kormánynak, így nem fogalmazhat meg igényt a prefektusi tisztségre vagy a dekoncentrált intézmények vezetésére.
Ami pedig e posztokat illeti, Grama hozzáfűzte, a PSD nem tervez „forradalmat”, de minden intézmény szintjén végeznek egy elemzést, és ott, ahol azt állapítják meg, hogy gondok vannak, új igazgatók kinevezését fogják javasolni.
Ugyanakkor nyomatékosította, hogy Sebastian Cucu prefektus – aki 2014 decemberétől van tisztségben –, a megyei PSD bizalmát élvezi. Grama ebben a kontextusban az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának nevezte azt, hogy a megyének továbbra is „román kormánymegbízottja legyen”, aki egyensúlyt teremthet, illetve meggátolhatja a többségében RMDSZ-színű helyi közigazgatás „esetleges visszaéléseit”. A szociáldemokrata politikus szerint az lenne a természetes, ha Hargita és Maros megyékben is román prefektusok lennének. 
Az RMDSZ háromszéki képviselői több ízben is felhívták a figyelmet, hogy miközben a megye prefektusai „egyetlen rajzszeget sem hoztak a megyébe”, több tucat pert indítottak a háromszéki önkormányzatok, közösségek ellen, amelyekben a székely zászlót vagy éppen az anyanyelvhasználatot támadták. 
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A PSD nem akar magyar prefektust Háromszéken
A Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezete továbbra is Sebastian Cucut támogatja a prefektusi tisztségre – nyilatkozta az alakulat megyei elnöke, Horia Grama. A volt képviselő szerint az RMDSZ-nek nincs alapja arra, hogy igényt tartson erre a tisztségre.
„A PSD megyei szervezetének legfőbb célja, hogy továbbra is román prefektusa legyen Kovászna megyének, aki amellett, hogy őrködik a román és magyar lakosság jogai és szabadságai fölött, meggátolja az RMDSZ uralta közigazgatás esetleges visszaéléseit” – fogalmazott Grama, aki szerint ennek Hargita és Maros megyében is így kellene lennie.
A volt képviselő ugyanakkor leszögezte, mivel az RMDSZ és a PSD–ALDE-szövetség közötti megállapodás csak a parlamenti együttműködésre terjed ki, és az RMDSZ nem tagja a kormánykoalíciónak, nincs alapja a dekoncentrált intézmény vezetéséhez sem. Az alárendelt intézmények kapcsán Grama azt mondta, ahol szükségesnek látják, új igazgatókat fognak kinevezni.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Tisztességes közvitát szorgalmaz az RMDSZ a közkegyelmi tervezetről
Tisztességes közvitát tart szükségesnek az RMDSZ a közkegyelmi tervezetről. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán a Maszolnak elmondta, szerinte a büntetőjogot nem sürgősségi rendelettel, hanem parlamenti úton kell az alkotmánybíróság korábbi döntéseihez igazítani. 
Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kerestük meg, hogy Klaus Johannis kedden referendumot kezdeményezett a kormány közkegyelmi tervezete és a büntetőjog módosítása ügyében. Ismert: az államfő azzal vádolja a PSD-ALDE koalíciót, hogy a korrupt politikusokat akarja megmenteni a felelősségre vonástól. A hét végén tüntetések is voltak több városban az igazságügyi minisztérium két sürgősségirendelet-tervezete ellen. A jogszabályokat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség és a Legfelső Bírói Tanács is bírálta.
Kelemen Hunor az államfő kezdeményezéséről elmondta: Klaus Johannisnak elnökként alkotmányos joga a referendum kiírása. „Mivel nem tudjuk, hogy a népszavazásra bocsátott kérdéseket hogyan fogja megfogalmazni, a témához egyelőre nincs mit hozzáfűzni” – nyilatkozta a Maszolnak.
A közkegyelemi tervezetről kijelentette: szerinte „eleve rosszul indult” ez a kezdeményezés. „A kormánynak egy tisztességes közvitát kellett volna kezdeményeznie a tervezetről, ami utólag végül megtörtént. Ha pedig tisztességes közvitát folytatnak le, és egy kvázi konszenzus alakul ki a társadalomban erről a kérdésről, akkor a tervezetet akár sürgősségi rendelettel is el lehet fogadni, nincs ezzel semmi baj. Ám ezt átlátható módon kell végigvinni” – fogalmazott a politikus.
A tervezet előírásairól azt mondta: a kormánynak el kell döntenie, hogy milyen jogfilozófiát szándékszik követni a közkegyelem kérdésében. „Ha azt mondjuk, hogy az elítélteket azért kell elengedni, mert a börtönök túlzsúfoltak, akkor nyilván a jelenleg szabadságvesztésüket letöltőkre kell koncentrálni, nem azokra, akik felfüggesztett büntetést kaptak” – utalt a politikus arra, hogy a jogszabály azokra is kiterjed, akiket nem letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Hozzátette: a másik jogfilozófia szerint integrálni kell a társadalomba azokat az embereket, akikre kisebb büntetéseket szabtak ki, nem követtek el súlyos bűncselekményeket. 
„A tervezetnek ebben a formájában tehát én sok-sok problémát látok. Nem vagyunk kormányon, nem konzultáltak erről velünk” – összegzett Kelemen Hunor.
A közkegyelemről szóló rendelet Márton Árpád szerint „szakmailag nagyjából rendben van”. Az RMDSZ jogász-képviselője azonban kifogásolja a büntető törvénykönyv és a büntető eljárás tervezett módosításait – jelentette ki a Maszolnak egy korábbi interjúban.
„A büntetőjogot a parlamentnek kell módosítania”
A büntetőjog tervezett módosítása kapcsán az RMDSZ elnöke emlékeztetett: az alkotmánybíróság a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet több pontban alkotmányellenesnek nyilvánította. Leszögezte: a taláros testület határozatait érvényesíteni kell, a jogszabályokat a bírák döntéseihez kell igazítani.
Kelemen Hunor felidézte, hogy a Cioloș-kormány tavaly sürgősségi rendelettel próbálta korrigálni a jogszabályokat, de ez a próbálkozása félresikerült, mert a jogszabályba több, „nagyon problémás” előírás is bekerült. Például az, amelyik az ügyészeket a bírák fölé helyezi. „Akkor nem háborodott fel senki sem azon, hogy erről nem volt közvita. A problémás előírások sem tűnt fel senkinek, mert nyilván, ha szakértők keze műve, akkor rendben van. De ez egy elfogadhatatlan sürgősségi rendelet” – mondta a szövetségi elnök.
A politikus azt tartaná a helyes megoldásnak, hogy a büntetőjog módosítása ne sürgősségi rendelet formájában, hanem parlamenti úton történjék.  „Az a legegyszerűbb megoldás, hogy a képviselőházban februárban sürgősségi eljárással megvitatjuk, az alkotmánybíróság döntéseivel összhangba hozzuk a két törvénykönyvet. Akkor mindenki a megfelelő helyen, a megfelelő módon bele tud szólni a jogszabályok módosításába. Akárhányszor a kormány sürgősségi rendelettel nyúlt hozzá a büntetőjoghoz, utólag mindig kiderült, hogy ebből csak baj származott” – magyarázta Kelemen Hunor. 
„Az RMDSZ nem nincs kormányon, csak parlamenti együttműködési megállapodásunk van a kormányzó pártokkal, amely nagyon tisztán és világosan leírja azt, hogy mi mire vállalkoztunk. A közkegyelmi és a büntetőjogot módosító tervezettel kapcsolatban nem kérték ki a véleményünket. Amikor lesz konzultáció, akkor lesz egy RMDSZ-állásfoglalás is, de egyelőre ez nem történt meg” – fejtette ki szerdai sajtótájékoztatóján Cseke Attila. Az államfő által kezdeményezett népszavazással kapcsolatban a Bihar megyei szenátor megjegyezte: „egyik napról a másikra teljesen más témák jöttek elő”, azonban a témák ellen senki sem emelhet kifogást. „Úgy gondolom, hogy Románia nem kell a népszavazások országává válnia” – mondta Cseke Attila. Szerinte nem lenne jó a romániai alakuló, fejlődő demokráciának, ha a következő fél évben három népszavazást is megrendeznének, ugyanis ezzel teljesen elértéktelenedne a népszavazás intézménye. „A referendum lehetőségével akkor kell élni, amikor egy jelentős országprojektről kérjük ki a lakosság véleményét” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, nem népszavazásokon keresztül kell egy országot kormányozni. (Fried Noémi Lujza)
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Ellentmondások
Mintha ismételné magát a történelem, újból utcára vonult jelentős méretű tömeg. Főleg a fővárosban tüntettek sokan a kormánynak a büntetőjog módosításáról szóló két sürgősségi kormányrendelete ellen. Több hasonló megmozdulást láttunk az elmúlt öt évben, mint ahogy a kormány stratégiája sem újszerű. Elég egyértelmű, hogy a kabinet hirtelen, egyeztetések nélkül akarta elfogadni a közkegyelemben való részesítés tervezetét olyan pillanatban, amikor Liviu Dragnea az Egyesült Államok elnökével fényképezkedett, és próbálta szánalmas pr-akcióval elhitetni, hogy fontosabb személy, mint amilyen valójában.
Egyértelmű, hogy Dragnea mindent feltett egy kártyára és az ellene folytatott bírósági eljárások miatt nem maradt sok ideje életbe ültetni az igazságszolgáltatásra vonatkozó elképzeléseit abban a reményben, hogy el tudja kerülni a felelősségre vonást. Dragnea stratégiája már csak azért sem lehetett sikeres, mert nem vette figyelembe az időtényezőt. De túlságosan sunyi is volt, ami megmagyarázza, miért vonult utcára akkora tömeg. Nem kell feltétlenül a titkosszolgálatok manővereire gyanakodni, ugyanis a társadalomban tetten érhető az a politikusok ellen irányuló közhangulat, ami képes kimozdítani otthonából tízezreket. A PSD terve Klaus Johannis államfőt is pozícióba hozta, hiszen az ellenzék zászlóshajójaként már-már magára hagyott elnök éppen akkor kapott politikai muníciót, hogy ismét előtérbe kerüljön, amikor már úgy tűnt, elfogy körülötte a levegő, és a PSD-ALDE elsöprő kormánytöbbség őt is elnyeli.
A közösségi oldalakon felmerült az a szerintem legitim kérdés, hogy a magyar közösség miért maradt ki ebből a tüntetésből. Nyilvánvalóan, lehettek magyarok is a tüntetők között, de azt hiszem, jogosan fogalmazódik meg az az elvárás, hogy lehettek volna többen is. A romániai magyarságnak a kisebbségi társadalmakra jellemző fogyatékosságai mellett főleg az okozza a téma iránti érzékenységhiányát, hogy a magyarok nagy része elvesztette a bizalmát a hazai állami intézményekben. A nemzeti kisebbségek elidegenedése a többségi állami intézményektől egy általános jellemvonás, ami a romániai magyarság esetében már 1918-ban elkezdődött. A történelem folyamán voltak időszakok, amikor ez az irány enyhült, de lényeges változás nem történt. A közelmúltban az RMDSZ törekvései is kudarcot vallottak, hiszen a többszörös kormányzati szerepvállalás ellenére sem lehet könnyen meggyőzni magyar fiatalokat, hogy állami hivatalnoki, ne adj Isten, katonai, rendőri karriert építsenek Romániában, vagy egyáltalán román többségű munkaközösségben vállaljanak munkát.
A mostani tüntetéseknek egyértelműen intézményi szereplői vannak. A tiltakozók azt a korrupcióellenes ügyészséget éltetik és nevét skandálják, amelynek több eljárása megkérdőjelezhető etnikai elfogulatlanság szempontjából. Legutóbb a romániai magyarok nagyobb számban akkor vonultak utcára, amikor a DNA Marosvásárhelyen eljárást indított a helyi római katolikus líceum megalapítása ügyében. Azelőtt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítása miatt tüntetett még több magyar. A székelyföldi és belső-erdélyi települések több magyar elöljárója ellen indított eljárások esetében is számos kétely merült fel. A romániai magyarok jelentős részében megerősítést nyert ezáltal is, hogy a román állam továbbra is ellenségként tekint rájuk. Nem nézi jó szemmel a magyar közösségi intézményrendszerének megerősítésére irányuló törekvéseket, és azt a benyomást kelti, hogy a román államnak nem esik jól, sőt veszélyt lát abban, ha a magyarok jól érzik magukat szülőföldjükön.
Ilyen előzmények után érthető, hogy a magyarok visszafogottabbak, és nem tudnak teljes mértékben azonosulni a román igazságszolgáltatás alfájának és omegájának tekintett DNA-val. A vádhatóság körüli harcok távolról sem a jókról és a rosszakról szólnak. Ennél sokkal árnyaltabb a történet, hiszen arról is szót kell ejteni, hogy mennyire demokratikus, ha egy társadalom elitjét az igazságszolgáltatás eszközével akarják minden áron leváltani.
Nem tudom elhinni, hogy az emberek ne ismernék a PSD-t, és azt sem tudták volna, hogy mire készül a választások előtt. Románia egyik legrégebbi pártjáról beszélünk, amelynek vezetői sem ma kerültek a közélet homlokterébe. És mégis, decemberben a PSD történelme legfényesebb győzelmét aratta a mindenki által a rendszerváltozás óta legkorrektebbként emlegetett parlamenti választáson. Az ellentmondás abban nyilvánul meg, hogy miközben a lakosságot alig lehet mozgósítani választáson, egy jelentős része az utcai megmozdulások révén akarja érvényre juttatni álláspontját. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a román társadalom az utóbbi években megváltozott. Kialakultak azok az egészséges társadalmi reflexek, amelyek szükségesek, hogy egy közösség akár utcai tüntetéseken is hangot adjon elégedetlenségeinek. Ugyanakkor ez a réteg túl kis létszámú választások megnyeréséhez, a hiteles politikai vezetőket nélkülöző pártok pedig képtelenek becsatornázni támogatói bázisukba a radikálisabb változást és mindenekelőtt a nyugatihoz hasonló jólétet követelő távolmaradókat.
A DNA ellentmondásos megítélése a román társadalomban is tetten érhető. A vádhatóság az elmúlt években több olyan eljárást indított román gyanúsítottak ellen is, amelyek ártottak a DNA-nak. Megnőtt azok száma, akik a vádhatóság pártatlanságában kételkednek. Az emberek jelentős része látja, hogy nap mint nap mekkora médiashow folyik az ügyészség székháza előtt, és joggal teszik fel a kérdést, hogy ezeknek az eljárásoknak egy része mennyire megalapozott, ha ma már szinte bármire rá lehet húzni a tartalmatlanná vált hivatali visszaélést.
Az is jelentős szerepet játszik, hogy a DNA hálójában nem csak magas rangú politikusok akadtak fenn, hanem hivatalnokok, orvosok, vámosok, rendőrök, tanárok százai, akik a hazai társadalom által elnézően szemlélt, és normálisnak tekintett apróbb „közbenjárásokért” bűnhődnek. Sokan vannak azok, akik maguk is belekényszerültek ennek a jellegzetesen hazai informális ügyintézési rendszernek a fenntartásába, és ilyen alapon szinte bárki számon kérhető lenne kisebb vagy nagyobb korrupció miatt. A különbség csak annyi, hogy egyesek lebuktak, mások még megúszták. De nem tudhatják meddig, hiszen rendszerint tíz évnél régebbi ügyek is előbuknak. Úgy gondolom ez is részben megmagyarázza a választási eredmény és az utcai tüntetés közötti kontrasztot.
Borbély Tamás
Szabadság (Kolozsvár)

A korrupció leküzdéséről tárgyalt Merkel és Johannis
Angela Merkel pénteken „teljes támogatásáról” biztosította Klaus Johannist a korrupció leküzdésében.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a német kancellár és az államfő telefonon tárgyalt pénteken – többek között – a romániai belpolitikai helyzetről. Merkel elmondta, foglalkoztatják azok az intézkedések, amelyek esetleges akadályai lehetnek Romániában a korrupció leküzdésének.
Mint ismert, Klaus Johannis kedden referendumot kezdeményezett a kormány közkegyelmi tervezete és a büntetőjog módosítása ügyében. Az államfő azzal vádolja a PSD-ALDE koalíciót, hogy a korrupt politikusokat akarja megmenteni a felelősségre vonástól. A tervezeteket az igazságszolgáltatás valamennyi intézménye elítélte.
maszol.ro

Tăriceanu: Nem kockáztathatunk egy polgárháborút
Amennyiben a vasárnapi tiltakozások hatására ellentüntetésekre kerülne sor, polgárháború kirobbanása sem zárható ki – jelentette ki vasárnap késő este, a B1 hírtelevízió műsorában Călin Popescu Tăriceanu. A szenátus elnöke Ion Cristoiu újságírónak válaszolt, aki azt kérdezte: a szociáldemokratáknak és az ALDE-nak vajon nincsenek szimpatizánsai, akik alkalom adtán kiállnak a kormánykoalíció mellett?
- Úgy vélem, ha ugyanazokat a fegyvereket vetnénk be mi is, mint ellenfeleink, abból polgárháború lenne. Romániát az arra hivatott állami intézményeknek kell vezetniük, nem lehet a kormányt, a parlamentet semmibe venni, és engedni, hogy az utca mondja meg, mi a helyes út és mi nem. Ez nagyon veszélyes. Meggyőződésem, hogy ha az ellenfelem törvénytelen eszközökkel próbálja érvényesíteni akaratát, attól még nem érezhetem magam felhatalmazva arra, hogy ugyanezeket az eszközöket alkalmazzam. Mi kormányon vagyunk, nekünk többletfelelősségünk van ebben a helyzetben, és éppen ennek tudatában alaposan mérlegeljük, hogy milyen ellenlépéseket foganatosítsunk – nyilatkozta a politikus.
Szabadság (Kolozsvár)

Újratervezés? Punktum
 Két friss példa arra, miért tűnik felületesnek, álságosnak az RMDSZ lépten-nyomon hangoztatott újratervezése, megújulása.
1.) A szövetség továbbra is süketnek tetteti magát, amikor felerősödik az utca hangja. Nem először bizonyosodik be, hogy hiába a kolozsvári Főtérről messze szálló, egyre csak erősödő jajkiáltás: a Majális utcai székház nyílászárói kiválóan szigetelnek. A teljes társadalmat érintő problémák megoldásával kampányoló, a legmodernebb romániai párt címet megcélzó alakulatot ezúttal is hidegen hagyja százezrek forrongó haragja. A nemrég még a Megmentjük Kolozsvárt Bukaresttől szlogennel korteskedők most tétlenül vonogatják a vállukat a lehúzott redőnyök mögött, és azon morfondíroznak: na de mi van akkor, ha Kolozsvár és Bukarest a barikád egyazon oldalán áll?!
Az RMDSZ politikusai eleinte kivártak. Nincs közös álláspont, meg kell vizsgálni, nem olyan egyszerű kérdés – mondogatták a közkegyelmi, illetve a büntető törvénykönyv módosítását célzó tervekről. Aztán az egy héttel ezelőtt az éjszaka leple alatt megalkotott sürgősségi kormányrendelet láttán ejnyebejnyézni kezdtek, hogy ezt nem így kellett volna, de közben – a Szociáldemokrata Párt taktikáját követve – a Cioloș-kormány által szintén sürgősségi rendeletekkel meghozott Btk.-módosítások felemlegetésével próbálták súlytalanítani a problémát.
És mindvégig kitartva a PSD–ALDE-val kötött együttműködési megállapodás mellett. Mert ha egyszer a Majális utcában elhatároznak valamit, az úgy is lesz. Punktum. Nem számítanak a nemzetközi aggodalmak, az évtizedek óta példátlan népharag: ez az egy hónap alatt totálisan hitelét vesztett kormány fogja valóra váltani az RMDSZ ígéreteit. Majd Liviu Dragnea teszi második hivatalos nyelvvé a magyart a Székelyföldön, majd Sorin Grindeanu csökkenti az anyanyelvhasználati küszöböt, majd Călin Popescu-Tăriceanu vet véget a jelképüldözésnek, majd Lia-Olguţa Vasilescu építi meg az észak-erdélyi autópályát (székely–oltyán közös munkásbrigádokkal). Punktum.
2.) A szövetség makacsul próbálja fenntartani azt a látszatot, miszerint képviselői szentek és sérthetetlenek. A három év letöltendő börtönbüntetését megfellebbező, a rendkívül vitatott háromszéki Schweighofer-projekt támogatójaként is hírhedtté vált Olosz Gergely múlt hétvégi kitüntetése megdöbbenést, ellenkezést váltott ki – egy korábbi díjazott le is mondott Ezüstfenyő elismeréséről.
Ebből is látszik, hogy RMDSZ vezetősége továbbra sem hajlandó különbséget tenni a pártkatonái ellen indított korrupciós ügyek között. Mindegy, milyen súlyosak a vádak (fesztiválbelépőkben vagy félmillió eurókban mérhetők), nem számít, hány hónapot vagy évet, felfüggesztettet vagy letöltendőt kap: mindenki ártatlan, mindenki mellett kiállunk, mindenkivel vagyunk, hiszen kivétel nélkül mindenkit azért hurcolnak meg, mert a magyarságot szolgálta. Mert az RMDSZ maga a purgatórium: aki belép, az nyomban megtisztul, ellene mond mindennek, majd méltatlanul bűnhődik. Punktum.
Páva Adorján 
Krónika (Kolozsvár)

Klaus Johannis államfő: a kormánypártoknak kötelességük megoldást találni a bizalmi válságra
A Btk.-t módosító sürgősségi rendelet hatálytalanítása és az igazságügyi miniszter esetleg leváltása nem oldja meg azt a válságot, amelybe a kormánypártok sodorták az országot – jelentette ki február 7-én, kedden a parlamentben az államfő.
Klaus Johannis az elmúlt nap eseményeit összegezte beszédében. Azt mondta: az előrehozott választásokat nem tartja jó megoldásnak, „fényes győzelme után” a jelenlegi koalíciónak kell továbbra is kormányoznia, de ezt az eddiginél sokkal felelősségteljesebben kell tennie. „Eddig nem a lakosság jóléte volt számotokra a prioritás, hanem a korrupt politikusaitok dossziéinak megsemmisítése” – fordult a Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáihoz, akik az államfő beszéde közben elhagyták a termet.
Az államfő felszólította a PSD-t, találjon megoldást erre a válságra. Klaus Johannis nem részletezte, hogy milyen lépést tartana kielégítőnek a koalícióban való bizalom helyreállítására. Figyelmeztette azonban Liviu Dragneáékat, hogy konzultációt hív össze az elnöki hivatalba a válság kezelésére, ha sürgősen nem lépnek.
Az államfő cáfolta a koalíció vezetőinek állítását, hogy a kormány megdöntése, a választások eredményének „megfordítása” lenne a célja. „Ez valótlanság! Ti győztetek, ti kormányozzatok és törvénykezzetek, de ne akárhogyan. Romániának erős kormányra van szüksége, nem olyan kabinetre, amely pártutasításokat hajt végre. Az országnak olyan kormányra van szüksége, amely átlátható módon, nem az éj leple alatt hozza meg döntéseit” – fogalmazott Johannis.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy Románia makrogazdasági helyzete jó. „Ne űzzetek csúfot az országból. Ne hozzátok Romániát nehéz helyzetbe, őrizzétek meg a fejlődési irányt, a gazdasági növekedést” – üzente a kormánypártoknak. Emlékeztette vezetőiket arra is, hogy a Románia nemzetközi partnerei részéről is nagyok az elvárások. „Ne okozzunk nekik csalódást” – tette hozzá.
Hogyan jutottunk ide?
Az elmúlt napok hatalmas demonstrációira utalva az államfő feltette a kérdést: hogyan jutottunk ide a választások után egy hónappal? Felidézte, hogy december 11-én a PSD nagy győzelmet aratott, de utána „egy furcsa kamikaze-stratégiával frontálisan ütközött” a romániai társadalom jelentős részével.
„A PSD egyvalamit ígért a kampányban, de utána valami egészen másnak fogott neki. Úgy tűnik, nem az foglalkoztatta elsősorban, amiről a kampányban beszéltek. Nem a román nép jólétének biztosítása volt a prioritásuk. (...) Az első dolguk az volt, hogy a bűnvádi eljárás alatt állók dossziéival foglalkozzanak, amit a lakosság felháborodva fogadott és fellázad” - mondta Johannis. 
Az államfő gratulált azoknak a szülőknek, akik magukkal vitték gyermekeiket a tüntetésekre. "A demokrácia soha nem magától értetődő, és ha erős demokráciát akarunk, erős oktatásra van szükség. Gratulálok azoknak a szülőknek, akik kivitték gyerekeiket a Győzelem térre, hiszen leckét kaphattak igazi demokráciából" – jelentette ki parlamenti beszédében. 
Hamarosan kiírja a népszavazást
Az államfő bejelentette azt is, hogy amint választ kap igénylésére a parlamenttől, kiírja a népszavazást. Azt is elmagyarázta, miért tartja fontosnak a korrupióról szóló referendumot. Szerinte egy erős nemzetet csak feddhetetlen és hiteles politikusok tudnak tovább építeni.
"Milyen nemzet szeretnénk lenni? Erős, virágzó nemzet, amely felépíti és tiszteletben is tartja a jogállamot, amely független igazságszolgáltatással büszkélkedhet, amelyben a hatóságok lojálisan együttműködnek, amelynek erős parlamentje és ütőképes kormánya van? Vagy pedig olyan nemzet szeretnénk lenni, amely gyenge, amelyet lenéznek, amely mindent kockára tesz, csak hogy egyeseknek mentse a bőrét? Nem túl nagy áldozat ez néhány politikusért? Ez itt a kérdés. Ez a referendum célja" – fogalmazott Klaus Johannis.
Így reagáltak a kormánypártok
A PSD-frakció sértésként értékelte a elnök beszédét, és kivonult a teremből, amikor Johannis a pártot tette felelőssé a válságért. Sorin Grindeanu miniszterelnök nem vett részt a parlament ülésén, elmondása szerint azért, mert nem is kapott meghívót a kétkamarás parlament házelnökeitől.
Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke csalódottan nyilatkozott az államfő beszéde után, rámutatva, hogy nem kioktatást, hanem békítő üzenetet várt volna tőle. Liviu Dragnea, a képviselőház és a PSD elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy az elnök - nézete szerint - a nemzet egységének helyreállítása helyett "megosztó, részrehajló" beszédet mondott. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az államfő nem akar előrehozott választásokat, és erős kormányt szeretne. Dragnea szerint ezt úgy érheti el, ha "békén hagyja" a kormányt.
maszol.ro

Johannis a parlamentben: mindenért a PSD a felelős
Klaus Johannis államfő a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Pártot (PSD) tette felelőssé az országban kialakult válságért, és a PSD-től vár megoldást – derült ki abból a beszédből, amelyet alkotmányos jogaival élve az elnök a parlamenthez intézett február 7-én, kedden.
Úgy értékelte, hogy az ország válságban van, több százezer ember tüntet, a nemzet elégedetlen. Az elnök szerint a PSD decemberi választási sikere után furcsa „kamikaze stratégiával” frontális összeütközésbe került a társadalom jelentős részével. Johannis szerint joggal háborította fel a tüntetőket az, hogy választási győzelme után a PSD az ország érdekeivel szemben „fontosabbnak tartotta néhány korrupt politikus érdekeit”.
„A kialakult helyzetben a vitatott rendelet hatálytalanítása és egy miniszter kínkeserves leváltása kevés, előre hozott választások kiírása pedig túl sok” – jelentette ki az államfő. Tagadta, hogy ne ismerné el a választások eredményét, és a legitim kormány megdöntésének szándéka vezérelné. Hozzátette: a PSD-nek, miután megnyerte a választásokat, kormányoznia kell, de nem „akárhogy”.
„Romániának erős kormányra van szüksége, nem olyanra, amely félénken végrehajtja a párttól érkező parancsokat. Olyan kormányra, amely átláthatóan, hitelesen, nappal dolgozik, nem titokban, éjszaka” – jelentette ki az államfő. Felszólította a kormánytöbbséget, hogy tartsa be ígéreteit, amelyekkel megnyerte a választásokat, ne sodorja veszélybe Románia felfelé ívelő gazdasági mutatóit, ne okozzon csalódást Románia külföldi partnereinek.
Ha a PSD nem oldja meg sürgősen a helyzetet, maga kezdeményez konzultációkat a lehetséges megoldások feltérképezésére – jelentette be az államfő. „A románságnak választania kell, hogy egy erős, virágzó, független igazságszolgáltatással rendelkező jogállamot akar-e, erős parlamenttel, hatékony kormánnyal, vagy egy megvetett, gyenge nemzet akar-e lenni, amely mindent kockára tesz, hogy néhány bajba jutott politikust megmentsen. Vajon megéri Romániát feláldozni néhány politikusért?” – tette fel a kérdést az államfő, rámutatva, ezért döntött úgy, hogy népszavazást ír ki a korrupcióellenes harc folytatásáról.
Johannis csodálatosnak nevezte azt a pillanatot, amikor a kormány székháza előtt tüntető százezrek telefonjukkal világítva „visszahozták a fényt az utcára, mikor a politikusok megpróbálták a demokráciát sötét folyosókba vezetni”, és felhívta a figyelmet arra, hogy a demokrácia sohasem magától értetődő, azt „naponta meg kell védeni” ahhoz, hogy életben maradjon. Johannis gratulált azoknak a szülőknek, akik egy valódi „demokrácialeckére” kivitték gyerekeiket a kormányszékház előtti térre tüntetni. „Tartsuk életben a demokráciát és tisztán az országot – szó szerint és átvitt értelemben is – az utánunk jövő nemzedékek számára" - zárta beszédét Johannis.
A PSD-frakció sértésként értékelte az elnök beszédét, és kivonult a teremből, amikor Johannis a pártot tette felelőssé a válságért. Sorin Grindeanu miniszterelnök nem vett részt a parlament ülésén, elmondása szerint azért, mert nem is kapott meghívót a kétkamarás parlament házelnökeitől. Călin Popescu/Tăriceanu szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke csalódottan nyilatkozott az államfő beszéde után, rámutatva, hogy nem kioktatást, hanem békítő üzenetet várt volna tőle.
Liviu Dragnea, a képviselőház és a PSD elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy az elnök – nézete szerint – a nemzet egységének helyreállítása helyett „megosztó, részrehajló” beszédet mondott. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az államfő nem akar előre hozott választásokat, és erős kormányt szeretne. Dragnea szerint ezt úgy érheti el, ha „békén hagyja” a kormányt. Az egy hónapja beiktatott Grindeanu-kormány ellen a jobbközép ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be, amelyről szerdán szavaz a bukaresti törvényhozás.
MTI 
Krónika (Kolozsvár)

Újabb szabadrablási kormányrendelet derült ki a napokban
Sajtótájékoztatót tartott csütörtökön aktuális belpolitikai ügyekről Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, illetve Csomortányi István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke. Szerintük előrehozott választások kellenének.
Zatykó egy nemrég napvilágra került újabb kormányrendeletről (2017/9) beszélt, amellyel az országos költségvetésre vonatkozó 2002/500. számú törvény azon cikkelyeit módosították, amelynek eredményeként gyakorlatilag lehetőséget biztosítottak a közpénzek szinte korlátlan elszívására. Az ominózus rendelet gyakorlatilag egy olyan pénzügyi trükk, amellyel szinte minden átláthatóságot és elszámolási kötelezettséget eltöröltek, szabadkezet adva a klientúrának, főleg a regionális fejlesztési alapok gátlástalan megcsapolására, akár úgy is, hogy az ország újabb hitelekből fedezze a költekezést. A 9-es kormányrendelet jelentőségét teljesen elhomályosította a 13-as számú, amely a büntető törvénykönyv módosításáról szólt, és amely miatt immár tizedik napja tüntetnek az országban.
A fentiek tükrében Csomortányi úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy a román politikai életben a szociáldemokraták (PSD) minden rossznak és minden elutasításnak a megtestesítői, amely ellen 1989 óta folyamatosan küzdenek az igazi rendszerváltók. Ez a politikai alakulat a korrupción és a gátlástalan harácsoláson kívül semmiben nem jeleskedett az elmúlt 27 évben. Sorozatos kudarcait talán csak a magyarellenes megnyilvánulásai múlták felül, semmibe véve a nemzetiségekre vonatkozó törvény adta jogokat, illetve az erdélyi értékeket.
Ha csak 2012-ig tekintünk vissza – mondta Csomortányi –, amikor szintén PSD-irányítású kormánykoalíció vezette Romániát (PSD+PNL), ezt az időszakot is csak az instabilitás és a káosz jellemezte. Ennek a kormánynak a többszöri bukása olyan súlyos gazdasági válságba sodorta az országot – tomboló korrupció, gátlástalan osztozkodás, nyílt rablás –, hogy 2015 végére önként adták át az irányítást egy technokrata kormánynak. Ez a visszavonulási trükk kellett ahhoz, hogy 2016 végén minden idők leghazugabb és legpiszkosabb kampányával ismét válastást nyerjenek. A cél ezúttal sem változott: folytatják az ország kirablását, teret és lehetőséget biztosítva a klientúrának, amint azt az egyhónapos kormányzás eredményei is mutatják. Sokat mondó tényező a kormány regnálásának második hónapjában indított bizalmatlansági indítvány is, amelyet természetesen a PSD szocialistái és az ALDE balliberálisai az RMDSZ támogatását élvezve elhárítottak. 
Amikor 2014 márciusában a PSD oldalán az RMDSZ is belépett a kormányba, négy feltételhez kötötte a közreműködést: a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem önálló magyar karának a létrehozása, a kisebbségi törvény megalkotása, a zászlóhasználati jog törvényes keretbefoglalása, valamint az észak-erdélyi autópálya befejezése. Ezekből semmi sem valósult meg, azonban szemtelen módon 2016-ban ismét elhangzottak ugyanezek az ígéretek az RMDSZ kampányában. Nyilvánvaló tehát, hogy aki ezt a PSD-s politikai maffiát támogatja, az csak az ország jelenlegi kilátástalan helyzetét súlyosbítja. A bihari szociáldemokraták és RMDSZ-esek összefonódása is komoly múltra tekint vissza, Bihar megyét jelenleg is ők vezetik, és ugyanolyan károkat okoznak regionális, mint országos szinten.
Az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontja szerint az lenne a szerencsésebb, ha nemcsak a Grindeanu-kormány bukna meg, de vele együtt a teljes román baloldal is, és előrehozott választásokat írnának ki.
Zatykó Gyula pár mondat erejéig visszatért a politikum és az igazságügy jelenlegi elmérgesedett viszonyára is, mivel a napokban elbocsátották a bírói testületből azt a Camelia Bogdant, aki mintegy tíz olyan fajsúlyos korrupciós ügyben hozott ítéletet, mely vagyonelkobzással, azaz az elrabolt pénz visszaszerzésével is járt. Az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomás és fenyegetés miatt is az utca kell, hogy hallassa a hangját, mivel a törvényhozásban teljesen el vannak tolódva az erőviszonyok, ami azt jelenti, hogy a belső ellenőrzés teljességgel lehetetlenné vált.
A január 25-én meghozott 9-es számú sürgősségi kormányrendelet pedig – bár csak egy évre szól – azért jött létre, hogy mindamellett, hogy lehetőséget teremt a korlátlan költekezésre, káoszt is teremt az ország gazdálkodásában, ami csak elősegíti mindazok ténykedését, akik a zavarosban szeretnek halászni – fűzte hozzá az alelnök az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája szerint.

itthon.ma//erdelyorszag

MKT-ülést tartott az aradi RMDSZ
Legfontosabb feladat meghálálni a bizalmat
Amint azt előre jeleztük, pénteken 16 órától a székházában tartotta Megyei Küldöttgyűlését az RMDSZ Arad Megyei Szervezete. A prezídiumban Tóth Piroska titkár és ifj. Zágoni Szabó András alelnök társaságában helyet foglaló Hadnagy Dénes MKT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Miután megállapította az ülés szavazóképességét, ismertette a napirendet, amelynek az első pontja szerint felkérte politikai tájékoztatójának a megtartására Faragó Péter megyei elnököt, parlamenti képviselőt.
A sürgősségi kormányrendeletek jogrendszerét teljesen el kell törölni
Az év első összejövetelén az elnök minden résztvevőt köszöntött, jó egészséget, a magyar közösség szempontjából eredményes 2017-es évet kívánt mindnyájuknak. Előrebocsátotta: tájékoztatójának első részében a parlamenti választásokat értékelné, utána viszont azt a kényes helyzetet, ami a kormány beiktatása után született. A választásokkal kapcsolatban kifejtette: a fő cél, az Arad megyei magyarság parlamenti képviseletének a visszaszerzése teljesült: megyei szinten 8%-os, országos szinten 6,5%-os támogatást kapott az RMDSZ. A magyarságot Bukarestben erős frakció képviseli.
Az emberek bizalmának a meghálálása a következő időszaknak a fő feladata. Azt szeretnék, ha a következő 4 évi parlamenti munka haszonélvezői az erdélyi és ezen belül az Arad megyei magyarság lenne. Az RMDSZ legfontosabb célja az elmúlt években, illetve a kampányban megfogalmazott vállalásaiknak a teljesítése lesz. Faragó elsősorban a kisebbségi jogok megszerzését nevezte meg, a nyelvhasználati küszöb csökkentését, a kulturális jogkörök bővítését, egy olyan jogállam kiépítését, amely szavatolja a kiszámíthatóságot, a megbízhatóságot, illetve a biztos jövőt a lakosság számára, benne a kisebbségekét is.
Nem titkolt célja a bukaresti részvételnek, hogy a településeink fejlődjenek, olyan központi költségvetési támogatást kapjanak, amely hozzájárul a lakosság és a magyarság mindennapi életének a javulásához.
A választások után hamar világossá vált: a PSD túlnyerte magát, ezért az ALDE-val kényelmes parlamenti többséget képezhet, de a 18 nemzeti kisebbség képviselője is támogatja a kormányt, ezért annak a megalakításához nem volt szükség az RMDSZ támogatására. Az RMDSZ vezetősége is úgy gondolta, nem akar a kormány részese lenni egy olyan ötödik kerékként, amely nem befolyásolhatja a működését. Ugyanakkor azt is érzékeltették, nincs értelme az ellenzékhez csapódni, mert azzal a következő években szinte semmit nem tudnának teljesíteni a kampányban tett ígéretekből, a közösség által megfogalmazott elvárásokból. Éppen ezért kötöttek a kormánypártokkal rövid távú megállapodást, amiben csak annyi van, hogy az olyan esetekben, amelyeket előre megbeszélnek, egyeztetnek egymással, támogatják egymást a parlamentben. Ezt azért kötötték, hogy legyen esély arra, hogy a tavaszi parlamenti szesszióban az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítási kezdeményezések sikeresen átmenjenek. E kérdések alatt a nyelvi jogokat, a visszaszolgáltatásokat, a jogállamiság jobb irányba terelését értik, mindazokat a törvénytervezeteket, amelyek fontosak közösségünk számára. Az egyezség főpróbája a következő hónapokban lesz, amikor a törvénymódosítási javaslataikat benyújtják a parlamentbe. Ezen múlik majd a parlamenti együttműködésnek a folytatása vagy a megszakítása. Az együttműködési megállapodás szerint az RMDSZ frakciója egységesen megszavazta a kormány beiktatását. A megállapodás első próbája a költségvetés volt, amelyre nagyon sokan mondják, hogy túl optimista, teljesíthetetlen. A maga véleménye szerint is túl optimista, mert az állam többletbevételeihez igazítja a felvállalt tetemes kiadástervezetet, ami tartalmazza a minimálbéreknek 200 lejjel való növelését, a nyugdíjpontok emelését, az infrastrukturális beruházásoknak a növelését.
Az RMDSZ kérésére emelték meg a megyei utak fejlesztése céljából a megyei tanácsoknak kiutalt nagyobb pénzösszeget – van pénz az észak-erdélyi, valamint a Lugos–Déva közötti autópálya építésére, befejezésére.
Faragó Péter kérése volt, hogy végre különítsék el a pénzt az Aradon megépíteni tervezett két hídra. Azt mondták, a pénz benne van a költségvetésben. Az egyik hidat idén, a másikat a közeljövőben építik meg. Van pénz a helyi fejlesztésekre, ami a települések fejlesztését szolgálja. Külön dolog, amit a költségvetésbe csak az RMDSZ kért, és kétnapos vita eredményeként lett meg: az egyházi személyzet számának az emelése. 2007. óta nem lehetett emelni az egyházi kiszolgáló személyzetnek a létszámát, amit ezután minden megyében 5%-kal lehet emelni, köztük a magyar vonatkozású egyházi alkalmazottakét is. Az említett okok miatt szavazták meg a költségvetést.
Az elmúlt 10 napban bekövetkezett tüntetéssorozat okaira világítva, előrebocsátotta: a Btk. megváltoztatásában a kormánypártok és az RMDSZ között semmilyen egyeztetés nem volt, ezért ők is a hírek alapján követték a frissen megválasztott kormány által elkövetett baklövéseket. Az RMDSZ évek óta mondja, hogy a törvényeket nem a kormánynak, hanem a parlamentnek kell meghoznia, de ezt mindig csakis az éppen aktuális ellenzék hallja meg. Egy igazi demokráciában a kormány nem hoz törvényerejű rendeleteket egyik napról a másikra, amelyre később törvényként lehessen hivatkozni. Az elmúlt 10 napban is gyakran mondták: a sürgősségi kormányrendeletek jogrendszerét teljesen el kell törölni Romániában! Erre csak az EU-csatlakozás előtt volt szükség, amikor voltak olyan dolgok, amelyekre nagyon gyorsan kellett reagálni. Azóta ezekre nincs szükség, mert antidemokratikus, jogállamellenes, a törvényhozásnak a parlamentben kell lezajlania. Az RMDSZ évek óta hangoztatja a büntető törvénykönyv hiányos voltát, hiszen annak több mint 40 cikkelye alkotmányellenes, de senkinek nem volt érdeke változtatni rajta. Éppen ezért, minden parlamenti párt számára a következő időszak legsürgősebb feladata kell hogy legyen a Btk.-nak az Alkotmány szerinti átdolgozása, figyelembe véve a Velencei Bizottság ajánlásait is. Ez nem csak az ország, hanem a magyar közösség érdeke is, hiszen egy közösség akkor van biztonságban, ha az ország jogrendje biztos, kiszámítható. Példának okáért, egyik alkotmányellenesnek ítélt cikkely miatt ül a börtönben 2 éve Nagy Zsolt, de a cikkellyel azóta sem foglalkozott senki. A Btk. módosítása egyáltalán nem lesz könnyű ebben az országban, ahol az érzelmek és az indulatok elszabadultak. Ennek során mindkét oldal a legmesszebb elment, a saját érdekei mentén próbált véleményt alkotni, nyilvánítani. Szinte esély sem volt arra, hogy a felek leüljenek higgadtan átbeszélni a dolgokat. A többi párttal együtt az RMDSZ-nek is egyik legfontosabb feladata megteremteni a jogállamiságot, ahol az emberek nem ülnek ártatlanul börtönben, ahol a törvények egyértelműek és betartják őket, ahol a visszaszolgáltatást nem akadályozzák. Az említettekhez kell megtalálnia az RMDSZ-nek a megfelelő partnereket.
Határozatok
A továbbiakban Péró Tamás ügyvezető elnök számokkal alátámasztva értékelte a 2016-os parlamenti választások eredményeit. Hadnagy Dénes MKT-elnök a rendszeresen megtartott küldöttgyűlésekről, a folyamatos kapcsolattartásról, a szakbizottságok tevékenységéről olvasott fel tájékoztatót. Péró Tamás ügyvezető elnök ismertetője után elfogadták a 2016-os költségvetés végrehajtásáról szóló határozattervezetet. Ugyancsak Péró Tamás ismertetőjében hangzott el az a határozattervezet, amely értelmében az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének helyi és kerületi szervezetei 2017. február 17-ig kötelesek jelezni az Ügyvezető Testülettel a közgyűléseiknek a február 17. és április 30. között megtartandó időpontját. Ugyanakkor február 17-ig a jelzett tagszervezetek kötelesek lezárni a 2016-os pénzügyi évet, illetve a központ felé jelezni a tagsági díjat fizető tagok számát, behajtani a hátralékokat. Ugyancsak Péró Tamás olvasta fel a Megyei Küldöttgyűlésnek az elnök által, 2017. május 20-án 10 órára az Arta moziba történő összehívására szóló határozattervezetét. A jelzett határozattervezeteket megszavazták.
A továbbiakban Hadnagy Dénes ismertette az Alapszabályzat-módosító Bizottság létrehozásának a határozattervezetét. A bizottságba Faragó Pétert, Bölöni Györgyöt, Péró Tamást, Pál Norbertet és Kovács Imrét választották. Ugyancsak Hadnagy Dénes ismertette a Programmódosító Bizottság létrehozásáról szóló határozattervezetet. A Bizottságba Bognár Leventét, Szabó Mihályt, Hadnagy Dénest, Derzsi Csabát és Farkas Viktóriát választották.
A 10 napirendi pont szerinti Megyei Választási Bizottság megalakításáról szóló határozattervezetet Péró Tamás ismertette. A bizottságba Hadnagy Dénest, Tóth Piroskát és ifj. Zágoni Szabó Andrást választották.
Zárszóként Faragó Péter megyei elnök bejelentette: az RMDSZ következő SZKT-ülését május 13-án Zilahon vagy Besztercén tartják, ahova az Arad megyei SZKT-tagok közé javasolja Kovács Imre nagyperegi polgármestert, akit a közelmúltban Ezüstfenyő-díjjal tüntettek ki.
Oktatási fórum szükséges
Az egyéb napirendi pontban Derzsi Csaba a kulturális rendezvényekre szakosodott civilszervezetek vezetőinek a figyelmét hívta fel a március 1–30. között benyújtható pályázati lehetőségekre. Kovács Imre nagyperegi polgármester megköszönte az Ezüstfenyő-díjat, ami további, még hatékonyabb munkára serkenti.
Hadnagy Dénes a szaktestületek közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Erdélyi István a nagypiacon működő vállalkozóknak, árusoknak az oda tervezett Egyesülési emlékmű miatti tiltakozására hívta fel a figyelmet. A kérdésben Bognár Levente kifejtette: eredetileg az emlékművet a ligeti tó közepére tervezték, de a városi tanács, amelyben az RMDSZ-nek csupán 2 szavazata van, megváltoztatta a határozatot.
Bíró Zoltán az iskolaigazgatók közelmúltban lezajlott vizsgáztatási kálváriájának a felvetésével egy vitafórumnak a témáját szolgáltatta, amihez sokan hozzászóltak. Véleményünk szerint a téma „megér még egy misét”, vagyis Király András oktatási államtitkár és Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő jelenlétében egy oktatási fórum összehívása szükséges.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Leváltották Négyfalu magyar alpolgármesterét
A PSD és a PNL összefogott és váratlanul leváltotta tisztségéből csütörtökön Négyfalu alpolgármesterét, Géczi Gellértet. A Brassó megyei városnak 17 éve először nincs magyar alpolgármestere: ugyanazon a tanácsülésen a PSD alpolgármester-jelöltet nevesített, akit meg is szavaztak.
A 35 ezer lakosú Négyfalu önkormányzatának egy alpolgármestere van, aki hagyományosan RMDSZ-es, hiszen jelentős számú magyar él a városban, arányuk az összlakosság 20%-át teszi ki.
A tavalyi helyhatósági választásokon az RMDSZ négy képviselőt juttatott be a 19 tagú tanácsba, amelynek 5 PSD-s, 5 PNL-s, 2 PMP-s, 2 Együtt Négyfaluért, és 1 ALDE-s tanácsos is tagja. Géczi Gellért, egyedüli jelöltként 16 szavazattal ismét elnyerte az alpolgármesteri tisztséget, amelyet a múlt mandátumban is betöltött. Mint a PSD-s, mind a PNL-s kollégái megszavazták, egyedül egy helyi koalíció két tanácsosa szavazott ellene.
Géczi Gellért elmondta, nem érthető, hogy miért váltották le a csütörtöki tanácsülésen a tisztségéből, ráadásul azzal indokolva a döntést, hogy nem végezte megfelelően a munkáját. Továbbá azt is felrótták neki, hogy a polgármester munkáját sokszor kritizálta, és ezzel ártott az önkormányzat hírnevének. Géczi szerint nem érthető, hogy miért hivatkoztak arra, hogy nem végzi megfelelően a tevékenységét, hiszen a múlt mandátumban is megbizonyosodhattak a képességeiről.
Egyelőre nem tudni, hogy mit lép az RMDSZ: A megyei tanácsban a PNL-vel alkotnak koalíciót, így nem tudni, hogy miért fordultak az RMDSZ-es alpolgármester ellen Négyfaluban.
[Forrás: Transindex]
itthon.ma/erdelyorszag

"Áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk"
A magyar, a román és a székely himnusz eléneklésével kezdődött el Zilahon az RMDSZ 13. kongresszusa. A küldötteket és meghívottakat házigazdaként Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte elsőként. Mint fogalmazott, nagy megtiszteltés, hogy a “hepehupás vén Szilágyban” hívták össze az RMDSZ kongresszusát. “Nem hátrálunk meg, nincs az az ár, amelyik bennünket elsodor”, hangoztatta Seres Dénes."Mi, erdélyi magyarok is hajózunk néha az árral szemben, ahogyan azt Wesselényi is tette. Az a dolgunk, hogy evezzünk, a felszínen maradjunk. Együtt, mert másképp nem lehet", fogalmazott.
A város polgármestere, Ciunt Ionuţ is üdvözölte a jelenlévőket. Úgy vélte: szükség van megértésre, bölcsességre, toleranciára. Reményének adott hangot, hogy ebbe az irányba haladnak majd a kongresszus munkálatai is. Zilah önkormányzata elsődleges feladatának tekinti a helyi lakosok életszínvonalának növelését, románokét és magyarokét egyaránt, mondta.
“Úgy vélem, városunkban a két közösség viszonyát nem az egymás mellett élés jellemzi, mi együtt neveljük a jövő generációit, tiszteletben tartva egymás kultúráját, hagyományait, hiszen útjaink közösek, nem szétválaszthatóak” – mondta a polgármester.
Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözlő beszédében így fogalmazott: románok és magyarok a 21. században nem lehetnek egymás ellenségei. Verseny, egymásrautaltság ugyan van, de a párbeszédnek gyakoribbnak, mélyebbnek és őszintébbnek kell lennie, mondta.
- Építkezni akarunk a jövőben is, az RMDSZ-nek hosszú ideig meghatározó politikai erőnek kell lennie, a nemzetközi szintéren is hallatnia hangját az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében, tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen. Ez most néhány éve nem ilyen, véli a szövetségi elnök, aki viszont lát esélyt arra, hogy javuljon, hiszen mindkét fél akarja ezt. “Mi szívesen segítünk ebben” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte: a munkálatokon 800 küldött, közel 200 meghívott és 100 sajtómunkatárs vesz részt. – Számot adunk eddigi eredményeinkről, és kijelöljük az elkövetkező két év politikai és szervezési feladatait. Kiemelt céljaink a következők: az anyanyelvhasználat bővítése, a gyermekközpontú oktatás és a vállalkozó fiatalok támogatása – mondta a politikus.
Liviu Dragnea: figyelünk az Önök döntéseire
Kelemen Hunor örömmel állapította meg, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elfogadta meghívásukat a kongresszusra. Felszólalásában a politikus fontosnak tartotta, hogy a PSD és az RMDSZ közötti együttműködést igyekezzenek tartalommal megtölteni. Megjegyezte, hogy a szövetség kongresszusa fontos a kormányzó párt számára is, ezért figyelnek a magyarság képviselőinek döntéseire. Értékelte, hogy az RMDSZ mindenkor tiszteletben tartja a vállalásait, amit megköszönt Markó Bélának is, és Kelemen Hunornak is, hogy elnöklete alatt a szövetség ugyanezt az álláspontot képviseli.
Véleménye szerint tartós bizalom alakult ki a két szervezet között, parlamenti együttműködésük eredményes lehet, ezt kell továbbgondolni. Megállapította, hogy a PSD is betartotta ígéreteit és vállalásait mind politikai, mind gazdasági téren. Vázolta néhány sikerét a PSD alig fél éves kormányzásának: növelték a minimálbért, a nyugdíjakat, az ösztöndíjak is megduplázódtak, és mindezek a kedvezmények ugyanúgy érvényesek a magyar lakosságra is – hangsúlyozta Dragnea. Kitért az autópálya építés folytatásának fontosságára, reményét fejezve ki, hogy hamarosan felavathatják és átadhatják a forgalomnak az újabb útszakaszokat. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a fiataloknak jövőt tudjanak biztosítani itthon.
Dragnea idézte a kongresszus jelszavát is : „Nem hátrálunk meg!”, hozzátéve: ő sem hátrál meg a kormányzási programjukat illetően. Elismerte az RMDSZ szerepét abban, hogy a parlamentnek sikerült megőriznie intézményi függetlenségét mindenféle külső nyomás ellenére – ezt a megjegyzését a hallgatóság tapssal jutalmazta. Magyarországra is utalt beszédében: szerinte megvan a képessége és lehetősége a szomszédos ország politikusainak és döntéshozóinak arra, hogy a két ország és a nemzetek közötti jó együttműködésre összpontosítsanak. Ez legyen a prioritás, ő és pártja minderre nyitott! - jegyezte meg a politikus.
Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke videóüzenetben köszöntötte a kongresszus résztvevőit.
- Közös célunk jövőt biztosítani a fiataloknak – mondta. Emlékeztetett a szövetséggel való korábbi együttműködésekre, ami szerinte példaértékű volt, és aminek növelnie kellene a kölcsönös bizalmat egymás iránt. Ő is kiemelte az RMDSZ-nek azt a jellemzőjét és erényét, hogy a szövetség mindég betartja ígéreteit és vállalásait. A jövőre nézve legfontosabb közös célként nevezte meg azt a törekvést, hogy a fiatalokat itthon tartsák, jövőt tudjanak biztosítani számukra munkahelyteremtéssel.
Semjén: „Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra”
A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke képviselte. Az előtte szóló Liviu Dragneához képest borúlátóbban értékelte az erdélyi magyarok helyzetét, felsorolva néhány "fájó pontot". Említette a marosvásárhelyi római-katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium ügyét, az anyanyelv-, illetve a nemzeti szimbólumok használatának akadályozását, a MOGYE-ügy szabotálását.
“A jog álarca alatt megfélemlítés zajlik Romániában. Természetesen fontos a korrupicó elleni harc, de nem az ezzel való visszaélés. Illegtimnek tartják az autonómiára való törekvésünket, jóllehet a magyarság soha nem kért olyat, amire nem lenne számos példa az Európai Unióban is. Mi, magyarok a Kárpát-medencében nem vagyunk alávalóbbak, mint mások, ami másokat megillet, az nekünk is jár. Ahol az autonómia megvalósult, mind a többség, mind a kisebbség jól járt”, hangsúlyozta. Arra kérte a románokat, hogy olvassák újra a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, tanulmányozzák, és legyenek azon, hogy megvalósítsák annak szellemét, mondta.
Nagyon fontos, hogy a kisebbségvédelem a nemzetközi porondon is megvalósuljon. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban biztosítta az RMDSZ-t arról, hogy Magyarország ki fogja venni a részét az 1 millió aláírás összegyűjtésében, (ennyi szükséges ahhoz, hogy az európai jogalkotási folyamat elkezdődhessen - szerk.megj.)
Elmondta: idén december 5-re meglesz az 1 millió új magyar állampolgár. A magyar állam igyekszik minden támogatást megadni a határon túli magyaroknak. Egységes demográfiában gondolkodunk, hiszünk abban, hogy erre a megoldás nem a bevándorlás, hanem olyan családtámogatás, hogy itt szülessenek meg a gyermekek. Első lépésként az anyasági támogatást kiterjesztenénk minden magyar állampolgárra, bárhol is éljen a világon”, hansúlyozta.
Kifejtette: Romániának és Magyarországnak sokkal szorosabban kellene együttműködni. "A mi kezünk a románság és Románia felé ki van nyújtva" - mondt, hozzáfűzve: Magyarország, ahol lehetett, megpróbált túllépni a történelmi terheken. Úgy vélte, mindebben az RMDSZ-nek ebben fontos szerepe van. "Mi készek vagyunk a mellény újragombolására". Bármi történjen, Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra!" - zárta beszédét.
Biró Zsolt: az RMDSZ számíthat az MPP-re
Az új felelősségvállalás korszakáról szólt beszédében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arról az igyekezetükről, hogy politizálásukban a hangsúlyt a józan észre, a magyar szolidaritásra és a polgárok iránti felelősségvállalásra helyezzék.
Szerinte sikerült rákanyarodniuk a felelős politizálás útjára, és annak ellenére, hogy a gyakorlat sokszor nehezebb, tudniuk kell tovább haladni a kijelölt úton. Úgy vélte, az erdélyi magyarság megtapasztalta, hogy képtelenség egyetlen szervezetben összecsatornázni az erdélyi magyarság képviseletét, de ugyanakkor a választópolgárok élhettek a választás szabadságával, amelynek során felállítottak egy vitathatatlan sorrendet: első helyen áll az RMDSZ, másodikon az MPP a harmadikon pedig az EMNP. Nyitott a kérdés, ki milyen következtetést von le ebből, állapította meg Biró Zsolt.
Kiemelte, hogy számukra az együttműködés, a politikai célkitűzések összehangolása a lényeg, és tartják magukat ahhoz az ígéretükhöz, hogy kiszámítható partnerei lesznek az RMDSZ-nek, bukaresti parlamenti jelenlétükkel hozzájárulnak a magyar egység képviseletéhez, törekednek arra, hogy valósággá váljanak a magyarság követelései, és ezen az úton az RMDSZ számíthat az MPP-re – mondta Biró Zsolt.
Gulyás Gergely, a Fidesz elnöke a magyar kormánypárt üzenetét tolmácsolta. - Azért vagyunk itt, mert tartalommal szeretnék megtölteni a magyar alkotmány szellemét – mondta.
Külön köszöntötte Horváth Annát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét, reményének adott hangot, hogy mielőbb ismét Kolozsvár alpolgármesterként üdvözölheti. Az RMDSZ-vezetőkkel szembeni DNA-vádakat koncepciós eljárásoknak nevezte, amely a magyar jogállam szellemében nem értelmezhető. Ugyanakkor a politikus a magyarságnak a Kárpát-medencében való megmaradás fontosságáról beszélt. – Ez csakis úgy lehetséges, ha vonzó világot teremtünk számukra – fogalmazott az anyaországi politikus, gratulálva az RMDSZ-nek a parlamenti választásokon elért eredményért.
"Számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben"
Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke szerint minden siker ellenére számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben.
Úgy fogalmazott: emeli kalapját azért a teljesítményért, amit az RMDSZ az elmúlt évtizedekben végzett. Kifejtette: nem lehet ma már klasszikusan bal-jobb skálán leírni a politikai pártokat, nagyon markáns harc alakult ki Európában a nacionalista és a szabadságpártiak között, az MSZP az utóbbi oldalán áll, mondta.
Molnár Zsolt miniszterelnöki tanácsos Sorin Grindeanu kormányfő üzenetét olvasta fel. Az RMDSZ-nek fontos és meghatározó szerepe van a romániai politikai életben. Bánságiként átéli a kisebbségek gondjait és helyzetét, vallja a kormányfő.
Üzenetében kifejtette: “A másság nem tesz bennünket sem ellenséggé, sem vetélytárssá. Partnerként kell egymásra tekintenünk. A közeljövőben következetesek kell lennünk a kisebbségek jogainak a gyakorlatba ültetésében, párbeszédre van szükség, és meg kell erősítenünk a kisebbségi jogok védelmét”. Ungár Péter a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja elmondta: hisznek abban, hogy mindenkinek a szülőföldjén kell megmaradnia. Fontosnak tartja a harcot a romániai természetromboló projektek ellen. Hangsúlyozta: Európában meg kell szünnie a kettős mércének, a svédországi finneknek nagyon sok, a romániai magyarságnak kevés joga van. A Mintority Safe Pack olyan harc, amit az LMP is támogatni fog – jelentette be. “Mondják meg, miben kell segítenünk az RMDSZ-el együttműködve ahhoz, hogy a romániai magyar kisebbség megmaradjon szülőföldjén, és mi azt fogjuk tenni”, zárta beszédét a politikus. A kongresszust üdvözölte a határon túli magyarság több képviselője is, Horváth Ferenc Szlovéniából, Samu István Szlovákiából, Sin József Ukrajnából. A Romániai Német Demokrata Fórum részéről Paul-Jürgen Porr szólalt fel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szilágy megyei szervezete nevében Lucian Bode mondott beszédet, a román parlament nemzeti kisebbségek frakcióját Petrolena Mihaela Csokanz képviselte.
Köszöntötték a kongresszust a romániai magyar történelmi egyházak is: Zelenák József (evangélikus-lutheránus egyház), Forró László (református egyház) és Farkas Emőd (unitárius egyház).
"Amikor rólunk van szó, gyors üzemmódba kapcsolnak"Kelemen Hunor politikai tájékoztatójával ténylegesen is elkezdődtek a kongresszus munkálatai. Az RMDSZ szövetségi elnöke az elmúlt időszak mérlegét megvonva elmondta: kiemelten foglalkoztak a közösségépítéssel, továbbá a magyar ügy és a közjog képviselet volt az alap az elmúlt esztendőkben. Politikai merényletnek nevezete a magyar iskolákat ért támadásokat, akárcsak az RMDSZ-vezetők ellen indított eljárások is a jogállamiság megcsúfolása. Megosztottság helyett összefogásra törekedtek, amit az MPP-vel együtt sikerült megvalósítani. Kiemelte: két árnyékjelentést készítettek a romániai magyarság érdekérvényésítéséről, az amerikai hatóságokat is tájékoztatták az erdélyi magyarság helyzetéről. Említést tett a Minority Safe Pack kezdeményezésről, amelyről évtizedek óta nem volt példa.
A győzelemtől még messze vagyunk, de áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk - Ez nemcsak a mi ügyünk, hanem a többségé és a többi tagállamé is, közös felelősségünk. Jövő héten Kolozsváron az RMDSZ házigazdája lesz a FUEN-kongresszusnak. Romániának mintha a külpolitikában nem lenne hangja, de amikor rólunk van szó, akkor gyors üzemmódba kapcsol - mondta Kelemen Hunor. Közölte: ha külpolitikai vezető lenne, nem hazudná tele a fél világot arról, hogy mi a helyzet a romániai magyar kisebbségekkel, sőt, partner lenne, és az érték oldalára állna. - A párbeszédet választanám, és nem az áskálódást – fogalmazott.
"Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket"
- Az utolsó kongresszus óta két fontos választást tudhatunk magunk mögött: az önkormányzati és a parlamenti választást, ami visszaigazolja az RMDSZ munkáját. A szubszidiaritás elvének erősítését kérjük, egyszerűbben szólva, autonómiát - mondta a politikus.
Közölte: az RMDSZ együttműködést kötött a kormánykoalícióval, amelynek eredménye az anyanyelvhasználat biztosítása az egészségügyben. – Ez kiállta az alkotmányosság próbáját – jegyezte meg.
Szerinte ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, olyan helyzet alakult ki, mintha különböző intézmények versengenének egymással, hogy ki lesz a hatalom birtokosa. - Érdekünk az, hogy Románia jól működő jogállam legyen, az 1918-as centenárium alkalmával ismerjenek el bennünket, mint államalkotó kisebbséget. Célunk az, hogy a nyelvhasználat terén jelentős változásokat érjünk el, ezért törvénymódosításokat kezdeményeztek. A tervezet sorsa egyben a próbatétele lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan az együttműködést – fogalmazott.
Kelemen Hunor fontosnak nevezte a nemzeti szimbólumok szabad használatát. Közölte: minőségi és versenyképes oktatást szeretnének megvalósítani. Úgy véli, a jövő évi centenárium valószínűleg nagy próbára teszi majd a román-magyar viszonyt. "Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket" - hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Megítélése szerint döbbenetes és elkeserítő, ahogy a Román Tudományos Akadémia azzal riogat, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt.
– Felelőtlenség és kalandorság az, amit ezek az urak tesznek. Nekünk azt kell felmutatnunk, hogy a száz év alatt mit tettünk le az asztalra, mit vettek el tőlünk, és hogy nem hátrálunk. Azzal fordulok mindenkihez, hogy a centenárium üzenete a magyarok ellen irányuljon, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése legyen a cél.
- Nem hátrálunk meg, megyünk előre, néha leszegett fejjel, de konokul - mondta végezetül.
Vincze Lóránt: nem belügy a kisebbségvédelem
Vincze Loránt, a FUEN elnöke bejelentette: az Európai Bizottság bejegyezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, az előterjesztőknek egy év áll rendelkezésére ahhoz, hogy egymillió támogató aláírást gyűjtsenek. Ebben kérte az RMDSZ segítségét, hiszen komoly feladatról, nagy munkáról van szó. Úgy gondolja, be kell járni Erdély vidékeit, meg kell nyerni az itteniek támogatását, el kell magyarázni az embereknek, hogy ez a kezdeményezés miért szolgálja az érdeküket. Meg kell értetni ugyanakkor a románokkal, hogy mindaz, amit kisebbségi jogok terén elérünk, nem az „övékből” vesz el.
Kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet a tagállamok belügye. Ha a tagállamok nem teszik dolgukat, az EU feladata a kisebbségi jogsértésekkel foglalkozni. Tudtatta: jövő héten Kolozsváron tartja a FUEN a kongresszusát, a szervezet RMDSZ-es elnöke azt szeretné, ha valamennyi külföldről érkező résztvevő Erdély követeként térne vissza.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az "iramról és az irányról" fog beszélni. - Azt kell most megvizsgálni, hogy az elmúlt választási kampányok lendületéből hogyan tudunk tovább építkezni. Ez az a lendület, amelynek ki kell tartania a következő kampányig – mondta.
Megjegyezte: néha túlvállalják magunkat, de még mindig jobb, mint hátradőlni. Közölte, hogy megerősítették a belső tájékoztatást, megkezdték a közös tervezést a megyei szervezetekkel, egységesítették a kommunikációt, folytatták a beiskolázási kampányt, elindították a kommandói iskola újraépítésére irányuló közösségi akciót. A nők elleni erőszak tudatosításáról szóló kampányt szintén fontos kérdésnek tartják. Tudatta: az elkövetkező két évben meg szeretnék erősíteni a párbeszédet a helyi és a szakmai közösségekkel, újraindítják a lakossági fórumokat, alaposabban meghallgatják az embereket, megerősítik a tagságot.
– Az ősz egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy az RMDSZ összegyűjtse az 1 millió aláírást a polgári kezdeményezéshez - mondta.- Csak akkor tudunk megmaradni, ha haladunk! - jelentette ki.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kijelentette: olyan országban akarunk élni, ahol a helyi közösségek döntenek magukról, de ehhez képest csak korlátozott módon valósul meg az önkormányzatiság. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek több decentralizációs javaslata volt az elmúlt időszakban. –
- Az RMDSZ parlamenti jelenlétének köszönhetően 1 millió lejjel kapnak több támogatást az erdélyi megyék infrastruktúra-fejlesztésre. Nagy kihívás az egységes bérrács elfogadása, ez is segít, hogy a fiatalok itthon keressék a boldogulásukat. A parlamenti munkának két irányt kell követni: politikai eszközökkel harcolni céljainkért, és megakadályozni az ellenünk irányuló kezdeményezéseket. Eddigi tapasztalataink arra kell ösztönözzenek, hogy kormányra lépjünk, de csakis megfelelő feltételek mellett.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a tavalyi parlamenti választások óta eltelt fél év eredményeit értékelte ki, és számolt be az elért megvalósításokról. Úgy gondolja: az RMDSZ frakció bizonyságot tett arra, hogy jól felkészült, és ki tud állni az érdekeiért. Külön kiemelte az egészségügyi intézetekben való anyanyelvhasználatot biztosító törvény elfogadását. Szerinte nagy kihívás az anyanyelvhasználati jogok bővítése a jövőben. "Ne a tüzet oltsuk Bukarestben, hanem előre tervezzünk, és dolgozzunk" – mondta. szabadsag.ro

Dragnea „csak” helyi szintű együttműködést ajánlott Zilahon az RMDSZ-nek
„Csak” helyi szintű együttműködést ajánlott az RMDSZ-nek – pontosított Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök vasárnap a Romania TV hírtelevízióban, amikor neki szögezték azt a kérdést, hogy valóban kormányra hívta-e egy nappal korábban az RMDSZ zilahi kongresszusán mondott beszédében a magyar érdekvédelmi szövetséget.
Ugyanakkor leszögezte: a központi együttműködéstől sem zárkózik el, ha a koalícióban felvetődik ennek a lehetősége.
„A következő lépés a még jobb együttműködés lesz. Már most is együttműködünk a parlamentben, de ez lehetne még szorosabb. A következő lépést a helyi közigazgatásban tehetnénk meg a közösségeink érdekében” – fogalmazott Liviu Dragnea.
A PSD elnöke szerint az RMDSZ múltbeli kormányzati szerepvállalásai az ország javát szolgálták, mert a szövetség felkészült embereket küldött a Victoria-palotába. Többek között ezért sem tartja rossz ötletnek a jelenlegi koalíciós együttműködés kiszélesítését. Hozzátette: mindeddig nem folytattak pontszerű tárgyalást az ALDE-val az RMDSZ kormányra hívásáról.
Mint arról szombati, helyszíni tudósításunkban beszámoltunk, Liviu Dragnea felidézte az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodás előzményeit. „Lehet, hogy elérkezett az idő a következő lépés megtételéhez” – fogalmazott a politikus, akinek a szavai úgy értelmezhetők, hogy kormányra hívta az RMDSZ-t. „Nem kell erről most a kongresszuson dönteniük” – sietett hozzátenni.
A zilahi RMDSZ-kongresszus végén Kelemen Hunor szövetségi elnök leszögezte, egyelőre nem foglalkoztatja a kormányra lépés kérdése. Hozzátette: az RMDSZ egyelőre azt tekinti céljának, hogy tartalommal töltse meg a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodását. maszol.ro

A közigazgatási törvény módosításakor a szankciók kapcsán számít nagy ellenállásra az RMDSZ
Miért fordítja félre a román állam a fejét, ha kisebbségi ügyekről van szó, és miért akart bekavarni a külügy a FUEN Kongresszusának – erről is beszélgettünk Kelemen Hunorral A politika belülről friss kiadásában.
Közigazgatási törvény módosítása a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködés szakítópróbája lehet. Erről, illetve a FUEN kolozsvári kongresszusa kapcsán tapasztalt román viszonyulásról és a kisebbségi érdekérvényesítés európai lehetőségeiről beszélgetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel A politika belülről friss kiadásában Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője. A műsort vasárnap, május 28-án 18 órától sugározza az Erdélyi Magyar Televízió, de az Erdély FM-en is meghallgatható, illetve kivonata alább olvasható. A beszélgetés második, az RMDSZ Kongresszusának témáiról, illetve az oktatás problémáiról szóló részét hétfőn közöljük.
- Az elmúlt hónapokban gyakran mondta azt, hogy a puding próbája az evés, amikor arról érdeklődtem, mennyire működik a kormánypártokkal kötött megállapodás. Úgy tűnik, hogy az RMDSZ felszolgálta a desszertet, hiszen benyújtotta azt a törvénykezdeményezést, amely 10%-ra csökkentené a nyelvhasználati küszöböt.
Kelemen Hunor: A 215-ös törvény módosításáról van szó, és az anyanyelvhasználati küszöb 20%-ról 10%-ra való csökkentése a tervezetben szereplő módosításoknak csak egyike. Számos más olyan rendelkezés van, amely szerintem a törvényt jobbá, az anyanyelvhasználatot zökkenőmentesebbé teszi.
A tervezet ki is terjeszti az adminisztrációban az anyanyelvhasználatot, mert bevettük a prefektúrák mellett a dekoncentrált intézményeket, bevettünk minden olyan intézményt, amely annak az önkormányzatnak, vagy annak a településnek a területén működik. Ugyanis nem lehet, hogy a törvény csak az önkormányzatokra vonatkozzon, és ne vonatkozzon más intézményekre, beleértve például a formanyomtatványok kérdését is. Ugyanakkor az utcanévtáblákra, iránymutató táblákra is kitér, ugyanis az elmúlt esztendőkben ezek kapcsán rengeteg vita volt. Van, aki így értelmezte a törvényt, van aki úgy, és ezt is tisztázni kellett. Alternatív küszöböt is javasolunk, mert vannak olyan települések, Temesvár vagy Arad, hogy csak kettőt mondjak, ahol a magyarság aránya folyamatosan csökkent, és a 10%-os küszöb alá ment, de még mindig ezres, tízezres nagyságrendű, tehát jelentős számú közösség él ott. Ilyen esetben az alternatív küszöb bevezetése azt tenné lehetővé, hogy ezek a hagyományos kisebbségi közösségek is élni tudjanak a nyelvi jogokkal ott, ahol ilyen vagy olyan okok miatt, például a múlt században a 70-es, 80-as években az erőszakos betelepítés miatt, majd a 90-es évek belső migrációja miatt változtak és folyamatosan változnak az etnikai arányok. Ami legalább ugyanilyen fontos a törvénytervezetben, az a szankciók kérdése. Ugyanis az elmúlt évek azt is bebizonyították, hogy ez a törvény, és még számos más törvény szankciók nélkül nem működik jól. Tehát szankciókat javasolunk ebben az esetben – ez pénzbírságot jelent, nem börtönbüntetést, ahogy egyesek az első pillanattól kezdve a román médiában félremagyarázták, és azt mondták, hogy be akarjuk záratni a polgármestereket, önkormányzati vezetőket, akik nem alkalmazzák a törvényt. Szó nincs erről, itt pénzbírságról beszélünk. Szóval bevezetnénk azokat a szankciókat, amelyek a törvény alkalmazását biztosabbá tennék. Még van egy dolog, ami előre mutat: az írtuk bele a törvénytervezetbe, hogy a nyelvi, etnikai, vallásos szimbólumok használatáról az önkormányzatok döntenek egy településen belül. Ez tulajdonképpen megoldaná azt a kérdést, amely rengeteg vitára adott okot az elmúlt években. A prefektusok folyamatosan támadták, különösen Székelyföldön azt, aki a székely zászlót használta. De én azt gondolom, ez egyébként is a világ legtermészetesebb dolga, hogy az önkormányzat döntse el, hogy egy településen az állami szimbólumok mellett milyen helyi, regionális identitáshoz tartozó szimbólumokat használnak a hivatalos intézmények, akár. Azt gondolom, hogy ez egy jó törvénytervezet, figyelembe vettünk különböző ajánlásokat, mert a 10%-os küszöb esetében már volt nemzetközi, Európa Tanács által megfogalmazott ajánlás, és figyelembe vettük a 2001 óta és különösen az elmúlt 5-6 évben összegyűlt tapasztalatokat is.
- Említette a szankciókat, mekkora bírságokról lenne szól?
- Elég nagyok ezek a bírságok, így első hallásra. Több büntetés van, amit mi bevezettünk ebbe a tervezetbe, elmennek 4-6 ezer lejig. Mivel ez egy adminisztratív szankció, pénzbírság jellegű rendelkezésről van szó, ez végigjárná azokat az utakat, amelyeket ilyenkor végig lehet járni: tehát meg lehet támadni a bíróságon, és a bíróság eldönti, hogy igaza volt-e vagy sem annak, aki kirótta a szankciót. Tehát ez is abban a jogállami keretben működne, mint a többi más szankció, nem az van, hogy valaki megírja a nyugtát, és akkor azonnal fizetni kell.
- Ilyen esetben a polgármestert vagy a polgármesteri hivatalt, tehát a személyt vagy az intézményt bírságolják meg?
- Az előírás szerint különböző helyzetek vannak. Van, ahol az önkormányzatot teszi az anyanyelv-használat felelősévé, hiszen egy polgármesteri hivatalban egy településen, ahol bizonyos kérdésekben az önkormányzatnak kell eljárnia, ott az önkormányzat a felelős a törvény alkalmazásáért, például ha az utcanévtáblák kihelyezéséről beszélünk. Ha decentralizált intézményekről beszélünk, akkor az nyilván nem a prefektúrának a felelőssége, hanem azé az intézményé, amely egy bizonyos területért felelős: tanfelügyelőség, munkaügy, nyugdíjosztály stb. Ezek mind-mind abban az intézményi rendszerben működnek, amely egy-egy város, megye, tehát önkormányzat területén működik. Van, ami a helyi, van, ami a megyei önkormányzathoz tartozik, de van olyan is, amely csak a megyeszékhelyen működő intézményekhez tartozik.
- Egyeztettek a PSD-vel, az ALDE-val a törvénytervezet kapcsán?
- Mi decemberben-januárban jeleztük a szándékunkat, hogy egy ilyen törvénytervezettel készülünk, illetve én ezelőtt egy hónappal odaadtam a kormánykoalíció mindkét pártja vezetőjének, Tariceanunak és Dragneának a törvénytervezet szövegét magát. És több mint egy héttel ezelőtt volt még egy rövid beszélgetés, amikor mondtam, hogy ezen a héten benyújtjuk a tervezetet. Nem mentünk a tárgyalásokkal részletekbe, az elvekről beszéltünk. Azt láttam, hogy a szankciók kapcsán merült fel a legtöbb kifogás. De valószínű, hogy más területeken is lesznek majd módosító javaslataik.
Úgy fog ez működni, hogy mi sürgősségi eljárást kérünk a képviselőházban, a szenátusban ennek a törvénytervezetnek a megtárgyalására, és a szakbizottságokban – mert ez a közigazgatási, kisebbségjogi szakbizottságba mindenképpen bekerül véleményezésre – lesznek módosító javaslatok. A módosító javaslatokat kell tudnunk úgy alakítani azokkal, akik ebben a kérdésben partnerei lehetnek a szövetségnek és az erdélyi magyaroknak, hogy egy elfogadható változattal jöjjünk ki, tehát hogy a magyar közösség is azt lássa, hogy a nyelvi jogok területén van a románokban nyitottság, lehet előre lépni, és nyilván, ahol ők úgy érzik, hogy nem elfogadható a tervezet, találjunk egy olyan megoldást, ami mindenkinek jó.
Minden tervezet megszavazása egy kompromisszumnak az eredménye, ritkán találni olyan tervezetet – még a kormány által előterjesztettekben sem fordul elő gyakran – hogy ne legyen kisebb vagy nagyobb módosítás. Tehát én arra készülök, hogy a szakbizottsági vitákban lesznek módosító javaslatok. Aztán meglátjuk, hogy milyen támogatást élvez ez a tervezet. Azt gondolom, hogy Romániában, 2017-ben az égvilágán semmi gondot nem kell okozniuk azoknak a javaslatoknak, amelyeket mi előterjesztettünk, mert gyakorlatilag a már létező nyelvhasználati jogokat tisztázza, egy kicsit bővíti és részletezi bizonyos helyzetekben. Tehát olyan radikális áttörés a szankciók kivételével és a helyi szimbólumok kérdésén túl, ami eddig nem volt a törvényben, nem is lenne. Az alternatív küszöb, elismerem, egy új megközelítés, de egy néhány héttel ezelőtt elfogadott törvényben, az egészségügyi és szociális intézményekről szóló törvényben, ahol a nyelvhasználatot bevezettük, ott az alternatív küszöbnek már helyet találtunk, és az alkotmányosság próbáját kiállta, tehát ilyen szempontból is azt mondom, hogy nagy megrázkódtatásokra én nem számítanék, de a fene tudja, hogy ki, mikor, milyen szempontokat vesz figyelembe, amikor egy-egy kérdésről dönt.
- Az, hogy az egészségügyi törvény módosítását utólagosan az ellenzéki pártok megtámadták az alkotmánybíróságon, vajon előre vetíti azt is, hogy hogyan fognak viszonyulni a közigazgatási törvény módosításához?
- Amikor én Traian Băsescunak mondtam, hogy miért kellett megtámadnotok ezt a törvény az Alkotmánybíróságon, nem is értem, hogy mi a probléma, akkor ő a szokásos laza stílusában, nagy hahotázás közben azt mondta, hogy soha ne számítsál rám. Én mondtam, hogy soha nem is számítottam rád, de most nem ez a kérdés, hanem az, hogy ennek most mi értelme volt. Azt gondolom, hogy ők teljes egészében annak a szemléletnek a rabjai, hogy amit a másik oldal támogat, azt én nem támogatom. Tehát, ha most a PSD-ALDE támogat valamit, akkor minden bizonnyal a PNL és a PMP nem fogja támogatni, vagy legalábbis megpróbál valamilyen ürüggyel szembefordulni. Ez nem jelenti azt, hogy nincsen közöttük meggyőződéses nacionalista, mert van, mindenik pártban van, még az USR-ben is van, láttuk, mindenhol vannak meggyőződéses nacionalisták. De sajnos ez a szemlélet ebben a pillanatban nem változtatható általunk. Én azt szeretném, ha eljönne az a pillanat, amikor a román politika jelentős része (mert nem mondom, hogy egyhangúlag) elfogadná azt, hogy a többség-kisebbség viszonyát nem kell a napi politikai csatározások témájává tenni. Mert rengeteg olyan kérdés van, ahol egymást lehet kínozni, gazdaságtól külpolitikáig. De ne ez legyen az a kérdés, ahol egymást pofozzák, mert tulajdonképpen ezzel bennünket pofoznak.
- A múlt héten zajlott Kolozsváron a FUEN Kongresszus, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának a kongresszusa, aminek szerintem az egyik legérdekesebb részletkérdése az volt, hogy a román kormány, illetve a román állam nem képviseltette magát gyakorlatilag semmilyen szinten. Hiszen sem az államfő nem küldött üzenetet, sem a miniszterelnök, a külügyminiszter sem, aki tudtommal szintén meg volt hívva az eseményre.
- Persze, ő is, meg az európai ügyekért felelős miniszterasszony is.
- Mivel magyarázható ez az elfordulás?
- Több magyarázata is van ennek. Egyrészt, ők továbbra is úgy tekintenek a kisebbségekre, a magyarságra a román állam egy bizonyos szegmensében – én most nem tudom, hogy ezt hová kell helyezni, de a külügyminisztériumi szemléletben ez tetten érhető – mint valami idegen testre, ami zavarja az állam normális működését. Elmondják, hogy mintaértékű megoldást találtak a kisebbségekre, ami egy nagy hazugság. Akkor is nehéz lenne komolyan venni egy ilyen mondatot, ha eljöttek volna a FUEN Kongresszusra. Mert addig, amíg nem mondjuk mi, erdélyi magyarok, hogy meg vagyunk elégedve azzal a jogi kerettel, amit a román állam a kisebbségvédelemre, az identitás megőrzésére és erősítésére elfogadott, addig én nem gondolom azt, hogy másnak a szentenciáit el lehet fogadni. Ez olyan, mintha én azt mondanám a szomszédomra, hogy nem beteg, már meggyógyult. Mindenki látja, hogy haldoklik, de én azt állítom, hogy nincsen semmi baj vele, jól érzi magát, hát nézzék meg, nyitva az ablak, szellőztetünk a lakásában, kitesszük az ablakba, mindenki látja, kedves a nagymama, hozzák a nyugdíjat. Nem lehet ezt így megközelíteni. Én azt mondtam, hogy ez az egyik probléma.
A másik probléma meg az, hogy nem akarják elfogadni, hogy a kisebbségi ügyeket európai szinten is meg kell tudni közelíteni. Hogy ezek emberjogi kérdések, és hogyha az emberi jogok ügye egy európai uniós ügy, hogyha ez egy általános elv, egy olyan érték, amelyet mindenhol védenek, és nem hagyják, hogy csak az államok a saját belügyüknek tekintsék, a kisebbségi jogok is az emberi jogoknak egy jelentős részét képezik. Tehát ez sem lehet belügye egy államnak, Romániának például.
Másrészt pedig azt gondolom, hogy van valami hihetetlenül rossz, régi mechanizmus, amit a külügyminisztérium hoz magával, és amit a többi állami intézményre is úgymond rá akar erőlteti. És ezt már láttuk a Minority SafePack elindításánál is, amikor ők arról beszélnek, hogy a román államnak a konszolidált álláspontja az, hogy a Minority SafePack egy probléma, azt nem szabad elfogadni. Én kérdeztem akkor is, amikor nekem volt egy éles vitám az akkori külügyminiszterrel, hogy már meg ne haragudjon, de ezt a konszolidált álláspontot ki alakította ki? Mert ha létezik egy konszolidált álláspont, akkor több félnek, többek között a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek is meg kellett volna valakinek kérdeznie az álláspontját. Mert számtalan érvünk van amellett, hogy miért jó a Minority SafePack, miért hasznos egy ilyen kezdeményezés.
Szóval ilyen jellegű problémákat látok én, és ezen nem tudom, hogy hogyan lehet túllépni, hogyan lehet egyik napról a másikra ezen változtatni. Mert ez egy régi örökség, amit cipelnek. Időnként beteszik a sarokba, úgy tesznek, mintha már elfeledték volna, és amikor aztán jön egy éles helyzet, akkor előveszik.
A diplomáciában, a külügyminisztériumban amit én leginkább kifogásolok, hogy évek óta nincsen hangja a román diplomáciának. Történnek körülöttünk a dolgok, a régióban, Európában, és Románia nem hallatja a hangját, mindenről lekésik. Követ bizonyos álláspontokat, bizonyos más szereplőknek az álláspontját. Amikor viszont a magyarokról van szó, akkor olyan aktívak lesznek, mintha hirtelen Red Bullt ivott volna mindenki reggeltől estig, és felpörögnek, és megtesznek mindent, öt-hat államot megszólítanak, hogy legyen egy közös front a Minority SafePack ellen az Európai Unióban, levelet írnak Junckernek, majd letagadják, de kiderül, hogy hiába tagadják, mert van levél, stb. Tehát hihetetlen nagy sebességbe kapcsolnak, amikor rólunk van szó.
- Egyébként mennyire személyfüggő a külügynek a hozzáállása? Ugye Meleșcanu esetében azért nem lehet azt mondani, hogy ő arról lett volna híres, hogy kisebbségellenes, vagy magyarellenes lett volna. A román-magyar viszonynak a javítását is tőle várták sokan.
- A diplomáciában, a külügyminisztériumban amit én leginkább kifogásolok, hogy évek óta nincsen hangja a román diplomáciának. Történnek körülöttünk a dolgok, a régióban, Európában, és Románia nem hallatja a hangját, mindenről lekésik. Követ bizonyos álláspontokat, bizonyos más szereplőknek az álláspontját. Amikor viszont a magyarokról van szó, akkor olyan aktívak lesznek, mintha hirtelen Red Bullt ivott volna mindenki reggeltől estig, és felpörögnek, és megtesznek mindent, öt-hat államot megszólítanak, hogy legyen egy közös front a Minority SafePack ellen az Európai Unióban, levelet írnak Junckernek, majd letagadják, de kiderül, hogy hiába tagadják, mert van levél, stb. Tehát hihetetlen nagy sebességbe kapcsolnak, amikor rólunk van szó. Egyébként mennyire személyfüggő a külügynek a hozzáállása? Ugye Meleșcanu esetében azért nem lehet azt mondani, hogy ő arról lett volna híres, hogy kisebbségellenes, vagy magyarellenes lett volna. A román-magyar viszonynak a javítását is tőle várták sokan.
- Meleșcanu egy nagyon komplex figura, maradjunk annyiban. Mint minden régi vérbeli diplomata, azért nagyon tudja azt, hogy hogyan kell dolgokat másképpen láttatni, mint ahogy egyébként a valóságban vannak. Én azt gondolom, hogy személyfüggő akkor, hogyha van egy nagyon határozott és egy nagyon erős külügyminiszter, és egy nagyon erős államelnök. Mert Romániában a külpolitikát két helyen rakják össze, két helyről vezetik, az államelnöki hivatalból, illetve a külügyminisztériumból. És hogyha tudnak egy pontos irányt szabni, akkor a diplomácia, tetszik, nem teszik, nálunk is, máshol is, követi a politikai döntést, a politikai akaratot. Ha nincsen egy ilyen erős akarat, szemlélet, akkor nyilván, hogy ők gyártják az anyagokat, hozzák a régi reflexeket, a beidegződéseket, mert ez egy nagyon szigorú, fegyelmezett rendszer. És a politikus gyakorlatilag abból rakja össze a saját döntésnek tűnő álláspontját, amit a külügy felszolgál neki. És ez a probléma ma Romániában, hogy nincsen egy olyan erős ember, nincsen egy olyan figura, aki a külpolitikában azt mondaná, hogy erre menjünk, és ehhez igazítjuk a különböző más döntéseinket. Én ezt ma nem látom, vagy hogyha van, akkor nagyon elrejtették, mert az elmúlt években nem tűnt föl, hogy lenne valahol egy ilyesmi. Inkább az van, hogy a régi begyepesedett szokásaikat újra és újra előveszik, és leteszik a kormányfő asztalára, leteszik az államelnök asztalára, leteszik a külügyminiszter asztalára, és ebből főznek.
- Az előbb említette már a Minority SafePacket, amelynek támogatására Uniós szinten legalább hét tagállamból kell összesen egymillió aláírásnak összegyűlnie. Az RMDSZ azt vállalta, hogy 250 ezer aláírást fog összegyűjteni ennek a támogatására. Nekem nagynak tűnik ez a szám, főleg azért, mert a tapasztalatom az, hogy az erdélyiek kevésbé figyelnek az európai ügyekre, kevésbé lehet őket megszólítani európai témákkal. Hogy lehet közelebb vinni hozzájuk ezt az ügyet?
- Ez nem egy európai ügy. Ez egy magyar ügy nekünk, amit ki akarunk vinni Európába. Akkor válik európai üggyé, ha erősnek látszunk, ha erősek vagyunk, ha fel tudjuk mutatni, hogy itt van egy nagy közösség. Ez elsősorban a mi ügyünk. Európának akkor leszünk fontosak, ha mi magunkat fontosnak látjuk, fontosnak gondoljuk, és fel tudjuk mutatni az akaratunkat.
Én ezért azt mondtam, s azt mondom mindig, hogy nekünk az Európai Unióba többek között azért kellett menni, azért kell ott lennünk, hogy a kisebbségi ügyeket az EU-s intézményekben is megjelenítsük, és keressük meg azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül azt a kettős mércét, ami ma Európában létezik a kisebbségek kezelésében, ki lehet küszöbölni. Nekünk a mi ügyeinket kell európai üggyé tennünk, uniós üggyé tennünk. Ezért mondtuk, hogy a 200-250 ezer aláírás összegyűjtése nem lehetetlen. Mi egyébként össze szoktunk gyűjteni 300 ezer aláírást akkor, amikor egy-egy jelölésnél, választások előtt szükséges az aláírások összegyűjtése, és pontosan azért hagytuk szeptemberig, hogy tudjuk előkészíteni rendesen az aláírásgyűjtés szervezését, kommunikációját, és amikor nekifogunk, akkor egyértelmű legyen az, hogy nem hónapokig elhúzva-nyúzva, téve-véve próbáljuk ezt összegyűjteni. Attól leszünk az EU-ban szereplők, ha fel tudjuk mutatni a közösség akaratát. Ha nem tudod felmutatni, akkor nem vesznek komolyan, akkor azt gondolják, hogy gyenge közösség vagy, nem létezel, nincsen akaratod – ez így van más ügyekben is, a gazdaságban, a geopolitikában, és rengeteg olyan kérdésben, ahol az államok vagy közösségek az akaratukat érvényesíteni próbálják. Kisebbségi ügyekben ez még inkább így van.
Az Európai Unió, vagyis a Szén- és Acélközösség az ötvenes években nem azért jött létre, hogy azzal foglalkozzon, hogy mi van az őshonos kisebbségekkel. Az európai békét akarták megteremteni egy gazdasági együttműködéssel. És ez bővült folyamatosan. 2017-ben ott tartunk, hogy egy újabb reform előtt állaz EU, ma már a franciák és a németek is elismerik, hogy hozzá kell nyúlni a maastrichti szerződéshez, hozzá kell nyúlni az alapszerződésekhez, tehát egy reform előtt állunk. Nem vagyok biztos benne, hogy ez az Európai Parlament 2019-es mandátumának vége előtt megtörténik, de megkezdődött már egy nagyon alapos gondolkodás az uniós reformról.
Az elmúlt 50 évben folyamatosan bővült az Európai Unió és az együttműködésnek a kerete. A további bővülés, a további újragondolás, ennek reformja lehetővé teszi azt is, hogy a kisebbségi ügyeket is bevigyük. Rengeteg olyan kérdés, ami ma európai uniós hatáskör, az ötvenes-hatvanas-hetvenes években nem volt az európai gazdasági közösségnek a hatásköre. Ezért ezt nem lehet úgy tekinteni, mint egy bibliát, mint egy égi szentenciát, hogy nem lehet hozzátenni semmit, nem lehet elvenni belőle semmit. Az EU folyamatosan alakul, és alakulni fog a következő évtizedekben is. Nem gondolom, hogy a mi nemzedékünkkel ez majd eljut egy olyan fázisba, amikor évszázadokig nem kell majd hozzányúlni, ez ki van zárva. maszol.ro

Jogvédők és politológusok: az RMDSZ tervezete üdvözlendő, de hiányos
Mai sajtóközleményükben az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI)/Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a Politeia szakemberei üdvözlik az RMDSZ-frakció által május 23-án iktatott törvénymódosítási tervezetet, ugyanis „annak elfogadása nagy mértékben hozzájárulna a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, valamint a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről ratifikálása óta hiányos jogharmonizáció orvoslásához”. Tudatják: a Keretegyezmény 1995-ös illetve a Karta 2008-as ratifikálása óta, Romániának nem sikerült maradéktalanul átültetni vállalásait a belső jogba.
Mint ismeretes, a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete a közigazgatási törvényt módosítaná.
Emlékeztetnek: az RMDSZ felkérésére a civilek módosító javaslat-csomagot fogalmaztak meg a 215/2001-es közigazgatási törvényről, amelyet februárban eljuttattak a törvénymódosítási tervezeten dolgozó munkacsoporthoz.
A civilek örömmel veszik tudomásul, hogy a beiktatott törvénymódosítás két kulcsfontosságú kérdésben is összecseng az általuk előterjesztett javaslat-csomaggal. Értékelik, hogy a törvénymódosítási tervezet külön fejezetbe foglalja össze a nyelvhasználati jogokat. Szerintük ez nemcsak, hogy áttekinthetőbbé teszi a rendelkezéseket, hanem hosszútávon egy fontos lépést jelenthet az önálló magyar nyelvre vonatkozó nyelvtörvény irányába. Ugyanakkor a törvénytervezet szétválasztja a gyakorlati és szimbolikus nyelvi jogokat, azzal hogy az utóbbi kategóriába tartozó rendelkezéseket egy lényegesen alacsonyabb alternatív küszöbhöz kapcsolja. Ezzel olvasatukban az állam elismerheti a kisebb számú kisebbségi közösségek létét is, hiszen arra készteti a hatóságokat, hogy lényegesen tágabb körben biztosítsák a nyelvi tájkép, házasságkötés és közérdekű tájékoztatás terén a nyelvi jogokat.
Megjegyezik: a törvénytervezet számos más jó javaslatot tesz a közigazgatási törvény módosítására.
Ugyanakkor pedig felhívják a figyelmet a módosítás-tervezet azon részeire és hiányosságaira, amelyek a romániai közigazgatási nyelvhasználatban szerzett tapasztalataik és meglátásuk szerint veszélyforrásokat jelenthetnek a kisebbségi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetésére:
Egyrészt, vélik, a módosítás-tervezet kormányhatározat útján hagyná jóvá a kisebbségi nyelven használható formanyomtatványokat. Véleménynk szerint ez nem nyújt megoldást a formanyomtatványok problémájára, ugyanis életszerűtlen, hogy az időről-időre módosuló vagy a helyi szinten kibocsátott formanyomtatványok, kormányhatározat útján időben elfogadásra és használatra kerülnének.
Másrészt, közlik, a módosítás-tervezetben a nyelvhasználati jogok alanyai a kisebbségi román állampolgárok, kisebbségiek által alapított szervezetek és a kisebbségiek érdekeit szolgáló civil szervezetek. Ez a megfogalmazás indokolatlanul zárja ki a nem román állampolgárokat és más jogi személyeket (pl. vállalkozások) a nyelvhasználati jogok élvezőinek köréből. Éppen ezért egy általánosabb összes magán- és jogi személyt magába foglaló megfogalmazás célszerűbb és indokoltabb volna, gondolják. „Ennek elmulasztása akár ahhoz a fonák helyzethez is vezethet, hogy egy magyar többségű település polgármesteri hivatalán egy felvidéki magyar, vagy egy cég magyar anyanyelvű helyi képviselője nem iktathat magyarul egy kérvényt” – olvasható a dokumentumban.
Továbbá a módosítás-tervezet értelmében a közigazgatási intézmények kisebbségi nyelvhasználatát biztosító többlet-költségek egy részét az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) biztosíthatná. Véleményük szerint a hivatal bevonása ebbe a folyamatba szükségtelen, és felesleges akadályokat gördíthet az intézmények elé. Sokkal egyszerűbb lenne egy olyan megoldás, amely az oktatás finanszírozáshoz hasonlóan (kvóta rendszer), a központi költségvetésből, célirányosan biztosítaná az intézmények és közigazgatási egységek számára a nyelvi jogok biztosításához szükséges finanszírozást. „A sajtóban megjelentek alapján ugyanakkor arról értesültünk, hogy a benyújtott javaslat csomag nem élvezi teljes mértékben a román kormány támogatását, a két kormánypárt, a PSD és az ALDE még nem fogalmazta meg ezzel kapcsolatos meglátásait. Szeretnénk kiemelni, hogy a két kormánypárt számára is kötelező figyelembe venni Románia által ratifikált egyezményeket. Emlékeztetni szeretnénk a közvéleményt és a törvénymódosítás- folyamat kiemelt politikai szereplőit, hogy a 2016. december 21-én, a kormánypártok és az RMDSZ által aláírt politikai paktum 7. pontja alapján, a felek arra kötelezik magukat, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogait garantáló nemzetközi egyezményekbe foglalt kötelezettségeket tiszteletben tartják” – áll a sajtóközleményben.
Véleményük szerint ahhoz, hogy az elfogadásra kerülő törvény-módosítást valós előrelépésnek tekinthessük, a törvény megújult szövege mindenképp megoldást kell hozzon a következő területeken:
1. Kisebbségi nyelveken történő szóbeli és írásbeli ügyintézés gyakorlati megvalósulása;
2. Kisebbségi nyelveken elérhető formanyomtatványok biztosítása;
3. Az utcanévtáblák és egyéb hagyományosan használt toponímiák kihelyezésének kötelezettsége a kisebbségek nyelvein;
4. A többnyelvűség megvalósításához szükséges többletköltségek biztosítása.
Felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás javaslat önmagában nem garantálja a szükséges kisebbségjogi rendelkezések életbeléptetését, mindössze az első lépés a nyelvhasználati jogok bővítése tekintetében, mindaddig, amíg a parlamenti többség azt nem szavazza meg. A törvénymódosítás folyamat eredményessége a szakbizottsági munka és parlamenti viták alkalmával fog eldőlni. Bíznak benne, hogy ezek sikeresek és eredményesek lesznek.
A civilek módosító javaslatai az alábbi linken találhatóak:http://www.politeia-kolozsvar.ro/civil-szervezetek-javaslata-a-2152001-es-helyhatosagi-torveny-modositasahoz/. szabadsag.ro

Dragnea örülne, ha az RMDSZ kormányon lenne a „nagy egyesülés” centenáriumán
MTI - Ismét az RMDSZ kormányra hívása mellett érvelt Liviu Dragnea, a bukaresti kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint a „sebek gyógyulását” szolgálná, ha a magyar érdekképviselet kormányon lenne 2018-ban, amikor az ország „a Román Királyság és Erdély nagy egyesülésének” centenáriumát ünnepli.
A pártelnök a România TV hírtelevízióban vasárnap este azt mondta: nem zárkózik el attól, hogy felkérje az RMDSZ-t a kormányzati részvételre – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség magyar kiadása. Dragnea kifejtette: egyelőre nem tárgyaltak erről Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel, a kisebbik kormánypárt a szabadelvű ALDE elnökével, erre csak a kormány tevékenységének kiértékelése után kerül sor.
„Az RMDSZ-esek mindig jól felkészült, hatékony, komoly és szorgalmas embereket javasoltak a kormányzati tisztségekbe.
Akárhány kormányban részt vettek, soha nem emlékszem olyasmire, hogy teljesítményhiánnyal lehetett volna vádolni őket” – mondta Dragnea a România TV-nek adott interjúban. A PSD elnöke kifejtette, hogy azért is pozitív lépésnek tartaná az RMDSZ felvételét a kormánykoalícióba, mert 2018-ban a „nagy egyesülés” centenáriumát ünnepli az ország. „Azt hiszem, hogy jövőre lehetőségünk kínálkozna több seb bekötözésére. Jó megoldás lenne, de még nem beszéltem velük. Talán tévedek, talán egyesek megharagszanak, talán egyeseknek gondjuk van ezzel, de mindannyian románok vagyunk. (...) Én azt mondom, hogy jót tesz, ha kevesebb köztünk a feszültség és több a híd, így, a románok között. Persze, ez kényes téma. Én nem zárom ki, nem utasítom el a gondolatot, hogy az RMDSZ kormányon legyen. Biztos, hogy jó megoldás volna, de sem nekem, sem Tăriceanu úrnak nem volt velük komoly, megfontolt beszélgetésünk erről” – idézte a szociáldemokraták vezetőjét az Agerpres.
Liviu Dragnea először az RMDSZ májusi kongresszusán hívta burkoltan a kormánykoalícióba a magyar szövetséget, amellyel a decemberi választások után parlamenti együttműködésről – az előre egyeztetett törvénytervezetek kölcsönös támogatásáról – állapodott meg a PSD-ALDE koalíció.
A román sajtó most azért vette ismét elő a témát, mert feszültségek támadtak Sorin Grindeanu szociáldemokrata kormányfő és a PSD vezetősége között. A kormány politikai összetételének megváltozásához (az RMDSZ bevonásához) a parlament bizalmi voksára van szükség, ami jó alkalom lehet Dragneának egy nagyszabású kormányátalakításra. Krónika (Kolozsvár)

Megvonta támogatását Sorin Grindeanu kabinetjétől a kisebbik román kormánypárt Megvonta politikai támogatását Sorin Grindeanu román miniszterelnök kabinetjétől a bukaresti szociálliberális koalíció kisebbik pártja, a liberális ALDE – jelentette be szerdán Calin Popescu Tariceanu, az ALDE elnöke. Elmondása szerint várhatóan a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonja támogatását, így a Grindeanu-kormány parlamenti támogatás nélkül marad. Tariceanu szerint a döntést a kabinet munkájának kiértékelése után hozták meg. Elmondása szerint a csaknem fél éve hivatalban lévő Grindeanu-kabinet késedelembe esett a kormányprogramban vállalt intézkedések gyakorlatba ültetésének többségével. Az ALDE elnöke egyebek mellett azt rótta fel a kormánynak, hogy nem hozta létre a kormányprogramban beígért szuverén befektetési alapot, és hogy nem nyitotta meg az államkötvény-piacot a lakossági befektetők előtt. Tariceanu szerint a PSD-ADLE koalíció továbbra is működik, csak a kormányt akarják lecserélni. Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy a jobboldali Klaus Iohannis államfő ismét a szociálliberális koalíció jelöltjét bízza majd meg kormányalakítással, Tariceanu annyit mondott: a parlament összetétele nem változott. Tariceanu hozzátette az ALDE mind a négy minisztere előkészítette lemondását, arra az esetre, ha a miniszterelnök nem nyújtaná be ezek után a teljes kormány lemondását. A román média szerint a szociáldemokrata miniszterek többsége is megírta lemondását a párt délután kezdődött végrehajtó bizottsági ülése előtt, hogy így kényszerítsék meghátrálásra a tisztségéhez ragaszkodó, a bírálatokat megalapozatlannak tartó kormányfőt. Sorin Grindeanu a PSD tanácskozása előtt közölte, nem szándékozik távozni posztjáról. Ha Grindeanu nem távozik önként, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a PSD-ALDE koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia. Baranyi László / MTI Erdély.ma

Grindeanu: nem mondok le!
Bár az ALDE után a Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonta a bizalmat Sorin Grindeanutól, a kormányfő a Victoria-palotában tartott éjféli sajtóértekezleten bejelentette: nem mond le.
A PSD végrehajtó bizottságának döntését Liviu Dragnea pártelnök azzal indokolta, hogy a kabinet késett a kormányprogram gyakorlatba ültetésével. A PSD és az ALDE elnöke is azt állította: a pártjukhoz tartozó miniszterek már előterjesztették lemondásukat.
Grindeanu korábban távozott a PSD üléséről anélkül, hogy nyilatkozott volna a sajtónak. Médiaértesülések szerint a PSD vezetőségével azt közölte: koholt vádak alapján próbálják eltávolítani, ezért nem hajlandó lemondani.
A PSD-ülést követő sajtóértekezleten Dragnea azt állította: nem biztos, hogy a PSD végrehajtó bizottsága megvonta volna a támogatást a teljes kormánytól, de Grindeanu még a szavazás előtt távozott, előtte pedig jelezte, hogy aláveti magát a pártvezetés akaratának, hozzátéve: kész lemondani, ha az államfő ismét szociáldemokrata politikusnak ad kormányalakítási megbízást.
Dragnea szerint ezt úgy értelmezték, hogy Grindeanu bejelentette lemondását, annál is inkább, mivel jelenleg olyan kormányt vezet, amelynek nincsenek miniszterei.
Ha Grindeanu nem terjeszti be hivatalosan lemondását, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a szociálliberális koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia.
Újságírói kérdésre válaszolva Dragnea elhárította ezt a lehetőséget, képtelenségnek nevezve, hogy a miniszterelnök politikai támogatás nélkül megpróbáljon tisztségben maradni. A PSD mindenesetre elfogadott egy olyan határozatot, miszerint megfosztják párttagságától azt a PSD-s politikust, aki miniszteri tisztséget vállal egy olyan kormányban, amelyet a PSD nem támogat. Ezzel próbálják elejét venni annak, hogy Grindeanu a lemondott kormánytagok helyett más tisztségviselőket jelölve próbálja megtartani tisztségét. Ha nem a PSD-ALDE koalícióból jelölne minisztereket, a kormány megváltozott politikai összetételét a parlamentnek kellene jóváhagynia - figyelmeztetett Dragnea.
A kormánykoalíció döntéséről hivatalosan levélben értesítik az államfőt - zárta beszámolóját a PSD elnöke. Szabadság (Kolozsvár)

Kizárták Grindeanut a PSD-ből. Bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormánypárt 
A PSD vezetősége úgy döntött: kizárja soraiból Sorin Grindeanut, illetve bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Klaus Johannis csütörtökön bejelentette: a kormánypártoktól várja a jelenlegi helyzetre a megoldást. Bár az ALDE után szerdán a Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonta a bizalmat Sorin Grindeanutól, a kormányfő a Victoria-palotában tartott éjféli sajtóértekezleten bejelentette: nem mond le.
A PSD végrehajtó bizottságának döntését Liviu Dragnea pártelnök azzal indokolta, hogy a kabinet késett a kormányprogram gyakorlatba ültetésével. A PSD és az ALDE elnöke is azt állította: a pártjukhoz tartozó miniszterek már előterjesztették lemondásukat.
Grindeanu korábban távozott a PSD üléséről anélkül, hogy nyilatkozott volna a sajtónak. Médiaértesülések szerint a PSD vezetőségével azt közölte: koholt vádak alapján próbálják eltávolítani, ezért nem hajlandó lemondani.
A PSD-ülést követő sajtóértekezleten Dragnea azt állította: nem biztos, hogy a PSD végrehajtó bizottsága megvonta volna a támogatást a teljes kormánytól, de Grindeanu még a szavazás előtt távozott, előtte pedig jelezte, hogy aláveti magát a pártvezetés akaratának, hozzátéve: kész lemondani, ha az államfő ismét szociáldemokrata politikusnak ad kormányalakítási megbízást.
Dragnea szerint ezt úgy értelmezték, hogy Grindeanu bejelentette lemondását, annál is inkább, mivel jelenleg olyan kormányt vezet, amelynek nincsenek miniszterei.
Ha Grindeanu nem terjeszti be hivatalosan lemondását, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a szociálliberális koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia.
Újságírói kérdésre válaszolva Dragnea elhárította ezt a lehetőséget, képtelenségnek nevezve, hogy a miniszterelnök politikai támogatás nélkül megpróbáljon tisztségben maradni. A PSD mindenesetre elfogadott egy olyan határozatot, miszerint megfosztják párttagságától azt a PSD-s politikust, aki miniszteri tisztséget vállal egy olyan kormányban, amelyet a PSD nem támogat. Ezzel próbálják elejét venni annak, hogy Grindeanu a lemondott kormánytagok helyett más tisztségviselőket jelölve próbálja megtartani tisztségét. Ha nem a PSD-ALDE koalícióból jelölne minisztereket, a kormány megváltozott politikai összetételét a parlamentnek kellene jóváhagynia - figyelmeztetett Dragnea.
A kormánykoalíció döntéséről hivatalosan levélben értesítik az államfőt - zárta beszámolóját a PSD elnöke.
Grindeanu: célom az, hogy a kormányfőt a PSD adja
Sajtónyilatkozatában a kormányfő kijelentette: célja az, hogy a kabinet vezetője továbbra is a Szociáldemokrata Párt kötelékéből kerüljön ki.
Hozzátette: nem mond le.
ohannis: a kormánypártoktól várom a megoldást
Klaus Johannis a kormánypártoktól vár megoldást a szociálliberális koalíció "belső válságára", rámutatva, hogy egyelőre még nem állt elő olyan helyzet, amelyben az alkotmány szerint az államfőnek kell lépnie - tudatta ma Mădălina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.
Mint ismeretes, azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani.
Johannis szóvivője elmondta: az elnök tudomásul vette, hogy a koalícióban elégedetlenség állt elő a kormány tevékenységével kapcsolatban, és a teljes kabinet leváltását akarják. Ugyanakkor felszólította a kormánykoalíciót, hogy a politikai bizonytalanság megelőzése érdekében mielőbb oldja meg belső válságát. "Ez a koalíciót alkotó pártok kizárólagos felelőssége" - nyomatékosította szóvivőjén keresztül az államfő.
Egy kormánytag megbízatása akkor szűnik meg, ha lemond, felmentik, elveszíti választójogát, megsérti az összeférhetetlenségi előírásokat vagy meghal. Ha a kormányfő az említett helyzetek egyikébe kerül, a felmentés kivételével, vagy képtelenné válik feladata ellátására, akkor az államfő egy másik kormánytagot nevez ki ideiglenes miniszterelnöknek, aki az új kormány megalakulásáig marad tisztségben - idézte az elnöki szóvivő az alkotmányos előírásokat, rámutatva: ezen helyzetek egyike sem állt elő.
Amikor a miniszterelnöki tisztség megüresedik - vagy lemondás vagy a parlament által elfogadott bizalmatlansági indítvány nyomán -, akkor az államfő késedelem nélkül elindítja egy új kormányfőjelölt megbízásához szükséges alkotmányos eljárást - szögezte le az elnöki hivatal szóvivője.
A koalíciós pártok úgy próbálják kikényszeríteni Grindeanu távozását, hogy valamennyi miniszterüket lemondatták szerdán, lemondó leveleik azonban még nem kerültek az államfő elé, aki hivatalosan is felmentheti őket. A Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága azt is határozatba iktatta, hogy kizárják a pártból azokat, akik olyan kormányban vállalnak tisztséget, amelyet a párt nem támogat.
Grindeanu leszögezte, csak abban az esetben hajlandó lemondani, ha az államfő a kormányalakítási tárgyalások nyomán a választásokon legtöbb szavazatot szerzett Szociáldemokrata Pártból nevez meg kormányfő-jelöltet.
Ha Grindeanu nem terjeszti be hivatalosan lemondását, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a szociálliberális koalíciónak saját kormánya ellen kellene bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia.
****
A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, kizárja a politikai alakulatból Sorin Grindeanut, illetve bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen – döntött politikai források szerint a párt Országos Végrehajtó Bizottsága (CExN) mai ülésén.
A PSD végrehajtó bizottságának tagjai ma  úgy döntöttek, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Grindeanu-kormány ellen, miután a hivatalban lévő miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani tisztségéről, holott a kormánykoalíció mindkét tagja, a PSD és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) is megvonta tőle a politikai támogatást.
A kabinet minden minisztere benyújtotta lemondását, a lemondások ma el is jutottak Sorin Grindeanu kormányfőhöz.
Utóbbinak15 nap áll rendelkezésére, hogy tudomásul vegye és továbbítsa azokat az államelnöki hivatalhoz, ezt követően pedig az államfő aláírja a visszahívásról szóló rendeleteket. Szabadság (Kolozsvár)

Felolvasták a parlamentben a bizalmatlansági indítvány szövegét
Felolvasták június 18-án, vasárnap a parlament két házának együttes ülésén aRomániát nem lehet elkobozni. Megvédjük a demokráciát és az állampolgárok szavazatait címet viselő bizalmatlansági indítványt.
A dokumentumot Mihai Fifor szociáldemokrata párti szenátor ismertette a szónoki emelvényről. A Sorin Grindeanu vezette kormány ellen irányuló indítványt a PSD és az ALDE 223 képviselője és szenátora írta alá.
Szerdán 11 órától vitatják meg, és ugyanekkor szavaznak róla. Az indítvány szövege rámutat, a miniszterelnök és az egyik miniszter teljesen semmibe veszik az állami intézmények működésének demokratikus szabályait, politikai éretlenségről és felelőtlenségről tesznek tanúbizonyságot, nézetük szerint az alkotmány és a törvény előírásainak betartása fakultatív.
Victor Ponta már tud valamit
Azt kérdezték Victor Ponta kormányfőtitkártól vasárnap a parlament épületében összegyűlt újságírók, hány PSD-s képviselőt és szenátort sikerült meggyőznie, hogy ne szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt. „Több mint 14-et. És ez az, ami számít. (...) Azt hiszem, egyetlen igazi PSD-politikus sem fog más pártokat segítségül hívni, hogy oldják meg belső problémáit” - válaszolt Ponta. maszol.ro

Tánczos: az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt
Miután a hétfői megállapodások érvényüket veszítették, az RMDSZ-nek semmi oka nincs arra, hogy beavatkozzon a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső vitájába – nyilatkozta június 20-án, kedden Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor szerint a szövetség nem szavazza meg szerdán a bizalmatlansági indítványt.
„Mivel az, amiben tegnap (hétfőn) megegyeztünk, ma már nem érvényes, és a PSD levette a napirendről azokat a tervezeteket, amelyekről tegnap tárgyaltunk, semmi okunk nincs arra, hogy beavatkozzunk a PSD belső vitájába” – mondta Tánczos az Agerpres szerint.
Arra a kérdésre, hogy a keddi nap folyamán tárgyalóasztalhoz ülhet-e még az RMDSZ és a PSD, a szenátor úgy válaszolt, nem hiszi, hogy erre sor kerül. A bizalmatlansági indítvány vitájával kapcsolatban Tánczos azt mondta, a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának ülésén döntenek majd arról, hogy részt vesznek-e ezen vagy sem. Minden változat lehetséges, kivéve azt, hogy megszavazzuk az indítványt.
„Fél órán belül megszületik a döntés” – tette hozzá. Călin Popescu-Tăriceanu, a PSD kormánykoalíciós partnerének, az ALDE-nek elnöke megerősítette, hogy megszakadtak a tárgyalások az RMDSZ-szel.
Sajtóértesülések szerint a PSD az erdélyi honatyáinak vehemens tiltakozása miatt visszakozott attól, hogy teljesítse az RMDSZ kéréseit. kronika.ro

Román kormányválság - Az ellenzéki média a nemzeti érdekek feladásával vádolja az RMDSZ-szel egyezkedő szociálliberális kaolíciót
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, - A bukaresti jobbközép ellenzékhez közel álló média a román nemzeti érdekek feladásával vádolja a parlamenti többséggel rendelkező szociálliberális koalíciót, amiért a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) tett engedményekkel próbál szavazatokat „vásárolni” a politikai támogatás nélkül maradt, de lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnök leváltásához.
A jobboldali Hotnews.ro portálon Cristian Pantazi keddi vezércikkében úgy vélekedett, hogy ezzel Románia stabilitását veszélyeztetik. Az RMDSZ számára sem lehetnek hosszú életűek a „zsarolással” szerzett előnyök, amelyeket egy „bűnözői klikkből” kisajtol - írta a szerző, a korrupcióváddal bíróság elé állított Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökre és Calin Popescu Tariceanura, a liberális ALDE vezetőjére utalva.
Pantazi elismeri, hogy az RMDSZ számos követelése - például az anyanyelvhasználati küszöb csökkentése, a szabad jelképhasználat - legitim, de ha azokat „erővel” fogadtatják el a szorult helyzetbe került Dragneával, akkor ezzel a szövetség maga ellen fordítja a román közvéleményt, saját korrupcióellenes érzelmű választóit is, az így elfogadtatott jogszabályok pedig nem fognak sokáig érvényben maradni.
A szerző különösen cinikusnak tartja, hogy Dragnea most késznek mutatkozik például jóváhagyni egy magyar tannyelvű részleg tagozat megalakulását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), miután nemzeti szólamokat hangoztató pártja egy hasonló tervezet miatt buktatta meg 2012-ben az akkor hatalmon lévő Ungureanu-kormányt.
A jobbközép (ellenzéki) liberális párthoz közel álló Adevarulban Marius Diaconescu a hivatali anyanyelvhasználat „csapdáiról” cikkezett, amely „lehetetlen” helyzetbe kényszerítené, és „hatalmas költségekbe verné” a román közigazgatást.
Cristian Tudor Popescu publicista a Digi 24 hírtelevízióban „piszkosnak” nevezte a PSD-ALDE koalíció és az RMDSZ közötti alkudozást. Természetesnek ítélte, hogy az RMDSZ „drágán adja” szavazatait, és mindent megtesz „örökös célkitűzése”, a területi autonómia elérése érdekben, Dragneáék viszont szerinte nem Erdélyt, hanem Romániát „adják el”, és hiteltelenítik magukat saját választóik szemében, akiknek a bizalmát nacionalista jelszavakkal szerezték meg.
A román ellenzéki médiában főleg az a - szenátus szakbizottságában hétfőn megszavazott - tervezet okozott felháborodást, amely március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítaná a romániai magyarok számára. A Bogdan Rares, a Realitatea hírtelevízió publicistája emiatt hazaárulóknak nevezte Dragneát és Tariceanut, akik „30 ezüstért (az RMDSZ 30 szavazatáért) lángra lobbantják Erdélyt” azáltal, hogy hivatalos ünneppé akarják tenni azt a napot, amelyen a magyar forradalmárok zászlajukra tűzték az „Uniót Erdéllyel”.
A román parlamentben szerdán szavaznak a Grindeanu-kabinet ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról. A szociálliberális koalíciónak elvileg 11-gyel több törvényhozója van, mint az a 233, amennyi Grindeanu megbuktatáshoz szükséges, de nem biztos, hogy valamennyiükre számíthat. Az RMDSZ-nek 30 képviselője és szenátora van.

Kelemen Hunor: ma Romániában gombnyomásra beindul a nacionalista gépezet
„Ma Romániában egy gombnyomással úgy fel lehet órák alatt korbácsolni a magyarellenességet, a nacionalizmust, a gyűlöletet, hogy még a normálisnak tűnő politikusok is megtorpannak” – jelentette ki a Maszolnak az elmúlt napok tanulságairól Kelemen Hunor. A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ csak a későbbiekben dönti el, hogy milyen álláspontot képvisel az elnöki hivatalban jövő héten kezdődő kormányalakítási tárgyalásokon.
- Az RMDSZ külső szemlélője volt a bizalmatlansági indítvány vitájának. Mennyire lepte meg a szavazás végeredménye, a Grindeanu-kormány bukása?
- Semennyire. Felröppentek spekulációk szavazás előtt, de az aritmetika azt mutatja, hogy a PSD-ALDE koalíciónak többsége van a parlamentben. Ez akkor is így van, ha ez a többség most már kisebb, mint amekkora a ciklus kezdetekor volt, de elegendő volt arra, hogy a saját kormányukat leváltsák. A különböző próbálkozások ezt nem tudták felülírni.
- Hétfőn már elkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások az elnöki hivatalban. Az RMDSZ – gondolom – három forgatókönyv előtt áll. Kormányra lép (ha felkérik), a parlamentből támogatja a kormányt, ellenzékbe vonul. Milyen alapon döntik el, hogy melyik opciót választják?
- Erre most nem lehet válaszolni. Függ attól is, hogy kérnek-e egyáltalán bármit tőlünk, szükségük van-e ránk kormánytöbbség kialakításához, vagy nem. Mint említettem, aritmetikailag ránk nincs szükség. Ha kérnek valamit, attól is függ, hogy mit kérnek. Függ a miniszterelnök személyétől, illetve attól, hogy az államfő figyelembe veszi-e a parlamenti többség akaratát. Erre a kérdésre ma választ érdemben nem tudok adni, spekulálni nem akarok.
- Kialakul-e már erről az RMDSZ álláspontja az elnöki hivatalban tartott konzultációsorozat előtt?
- Az RMDSZ-ben lesz egy konzultáció erről a következő napokban. De többet mondani, döntést hozni ebben a kérdésben, csak hétfőtől arrafele tudunk.
- Mennyire befolyásolják a döntést az elmúlt napok fejleményei? Konkrétan: neheztel-e az RMDSZ a koalíciós pártokra, amelyek a biztatónak tűnő tárgyalások után hirtelen lesöpörték az asztalról a szövetség által kért törvénytervezeteket?
- Nem az a feladatunk, hogy nehezményezzünk bármit is. Számomra az elmúlt napokban történtek nagyon fontos tapasztalatot jelentettek. Még csak nem is tudok a PSD-ALDE vezetőire neheztelni. A hétfő délutántól kezdődő magyarellenes őrület nem tőlük indult. Ők nem tudták ezt kezelni, tán nem voltak elég bátrak, hogy ezzel szembemenjenek. Talán hibáztak ott, hogy a hétfői tárgyalásainkra nem hozták el az erdélyi képviselőiket. A déli politikusaikkal ugyanis semmi baj nem volt, teljesen kézben tartották őket. Ilyen gyors ütemben ennyi mindent ritkán volt alkalmunk végigtárgyalni. Hétfő este valóban bizakodóak voltunk, de nem tudjuk hozzájuk kötni ezt a magyarellenes hangulatot. Ilyen farizeus társadalmat, mint a román társadalom, Európában nem nagyon látok sehol. Jól példázza ezt, hogy miközben Klaus Johannis Németországban éppen arról beszélt, hogy Romániában példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést, idehaza őrjöngtek a televíziókban a politikusok, a közvélemény-formálók, és magyarellenes hangulatot szítottak. Ez azzal vetekszik, hogy meghívják a pápát Romániába, és egy katolikus iskolát darabjaira vernek. A tapasztalatom ebben a pillanatban inkább arra vonatkozik, hogy ha valakik akarják, megnyomják a gombot, akkor Romániában a magyarellenességet, a nacionalizmust, a gyűlöletet órák alatt úgy fel lehet korbácsolni, hogy még a normálisnak tűnő emberek is megtorpannak, visszalépnek. Liviu Dragneáról és Călin Popescu Tăriceanuval sokat beszéltünk, és azt láttam, hogy – meglepő módon – megoldásokat keresnek a kéréseinkre, úgy látják, hogy a többség-kisebbség viszonyt kezelni kell. Abban a helyzetben, amiben voltunk – és ezt a helyzetet ők okozták –, mi azt mondtuk, lépjünk egyet, nagyobbat, és ők erre fogékonyak is voltak. De a tanulság ebben az, hogy Romániában 2017-ben a kilencvenes évek elejéhez hasonló gyűlöletkampányt, magyarellenességet lehet előidézni. Ennek a magyarázatait érdemes megkeresni.
- Ez a nacionalista delírium nem a koalíciós pártoktól indult, de kétségkívül őket is elérte, elég, ha az erdélyi politikusaik megnyilvánulásaira gondolunk. Lehet úgy fogalmazni, hogy a belső reakciók késztették meghátrálásra az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon Liviu Dragneáékat?
- Egyértelműen ez történt. Hétfőn este, amikor felálltunk az asztaltól, annyi maradt függőben, hogy bevegyük a közigazgatási törvénybe a jogszabály anyanyelvhasználattal kapcsolatos előírásainak megszegéséért járó szankciókat is. Szankciók egyébként most is vannak, de kormányhatározatba foglalva. Azt is javasoltuk, hogy törvényszegés esetén a diszkriminációellenes tanács is büntethessen. Hétfőn este abban váltunk el, hogy alszunk erre még egyet, egyébként minden más kérdésben megegyeztünk. A kisebbségi törvényről is megállapodtunk, a március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításával szemben pedig az égvilágon semmilyen kifogásuk nem volta tárgyalópartnereknek, a szakbizottságokon át is ment a tervezet. Ugyanúgy elfogadták a szakbizottságok még hétfőn az oktatási törvény módosításaira tett javaslatainkat is. Úgy váltunk tehát el hétfő este, hogy kedden reggel ezeket még átolvassuk, tíz órakor összeülnek a szakbizottságok, a tervezetek pedig azonnal plénum elé kerülnek. Ám a koalíciós pártok vezetői a nacionalista hisztéria, a saját erdélyi képviselőik nyomására reggelre megijedtek.
- Hogyan látja, ha a tárgyalások témáját képező tervezet-csomag kisebb lett volna, mint amit az RMDSZ az asztalra tett, akkor meghátrálnak a tárgyalópartnerek?
- Olyan kérdések kerültek ebbe a csomagba, amelyekről évek, sőt lassan évtizedek óta beszélünk. Ezeket minden egyes alkalommal az asztalra tettük, akkor is, amikor a jelenlegi ellenzéki pártok voltak a tárgyalópartnereink. Ez egyébként a másik tanulság a román pártokkal kapcsolatban. Az az őrület sem volt korrekt, ami Traian Băsescu vagy Raluca Turcan szájából elhangzott, ezeknek a politikusoknak is van felelősségük. Lehet azt mondani, hogy mi most hirtelen mindent meg akartunk oldani, de mi nem akartunk hirtelen mindent megoldani, mert nem is lehet megoldani. Viszont azt gondolom, hogy helyesen jártunk el. Meggyőződésem, hogy ha ez a csomag csak a kisebbségi törvényt tartalmazta volna, ugyanez a helyzet áll elő. Teljesen mindegy volt, hogy egy tervezetet tűzünk napirendre, vagy hármat, mert ugyanez a hisztéria lett volna. Bebizonyosodott számomra: ma nagyon nagy ereje van azoknak, akik a kisebbségi kérdésben nem akarnak előrelépni, akik ezt nagyon hazug, farizeus állapotot fenntartják. Csak a gombot kellett megnyomniuk, és pillanatok alatt beindult a nacionalista gépezet.
- Ennek az – egyelőre függőben maradt – tervezetcsomagnak az elfogadása feltétele lesz-e annak, hogy az RMDSZ a következő kormány támogassa vagy akár kormányra lépjen?
- A feltételeinkről soha nem beszélgetünk a sajtón keresztül senkivel. Ezek a kérdések jó ideje napirenden vannak, és sajnos továbbra is napirenden maradnak, mert nem tudtunk előrelépni. 
Cseke Péter Tamás maszol.ro

Dragnea: Négy javaslatom van a miniszterelnöki tisztségre
A következő napokban összeül a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottsága, vasárnap pedig az alakulat parlamenti frakciói is ülést tartanak, hogy eldöntsék, kit jelölnek a miniszterelnöki tisztségre – jelentette be Liviu Dragnea. A PSD elnöke azt mondta, hogy jelen pillanatban négy javaslata van a kormányfőjelölt személyére, „urak és hölgyek, a párt tagjai”. Hozzátette, a hétfői konzultációkon egyetlen javaslattal állnak majd Klaus Iohannis államfő elé. Dragnea azt is kifejtette, az új miniszterelnöknek korrekt, felelősségteljes, jó munkabírású, becsületes embernek kell lennie, ugyanakkor fontos, hogy „ne legyen kalandor”, és legyen képes gyakorlatba ültetni a kormányprogramot. A szociáldemokrata pártelnök ama meggyőződésének is hangot adott, hogy Klaus Iohannis államfő a PSD és az ALDE jelöltjét bízza meg kormányalakítással, hiszen az ország stabilitásának biztosítása közös érdek. Nyugati Jelen (Arad)