"Márc. 19-én, a negyedszerre kitűzött tárgyaláson sem ítélkezett a bíróság az Agache-ügyben. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság a február 6-i tárgyalás után előbb másnapra, majd február 20-ra, később március 5-re, legvégül pedig március 19-re halasztotta az ítélet kihirdetését. Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje megtudta, újabb dátumot tűzött ki a bíróság: március 26-ra ígérték a döntés meghozatalát. Frunda György véleménye szerint a bíróság túlterheltségével magyarázható a sorozatos halasztás. /Nem született döntés az Agache-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./"

"Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./"

"Hónapokig tartó huzavona után máj. 17-én végül aláírták a szovátai fürdővállalat magánosítására vonatkozó szerződést. Az új tulajdonos, a Salina Invest Rt. a részvények 83 százalékát birtokolja. A tavaly ősszel bejegyzett társaság fő részvényese a magyarországi Danubius Hotels Group, amely nemrég döntött úgy, hogy Romániában is terjeszkedni fog. További részvényesek a szintén szállodaláncolatot működtető Cívis Hotels, a turizmus terén komoly tapasztalatokkal bíró Aktív Konferencia Rt., a turisztikai létesítmények tervezésére és kivitelezésére szakosodott Alfa Invest, valamint az egyik legjelentősebb magyarországi befektetői társaság, a Corvinus. Még meg sem száradt a tinta a szerződésen, a szélsőséges román politikai erők és a szolgálatukban álló román média máris magyarellenes kampányba kezdtek. Ceausescu udvari költője, a jelenleg kormánypárti szenátor Adrian Paunescu egyenesen Erdély és a románság ellen elkövetett bűntettnek minősítette az esetet, s az "elkövetők" felelősségre vonását követelte, amiért Szovátát "magyar kézre játszották". Állítólagos törvénytelenségekre hivatkozva a szállodák bérlői pert indítottak a privatizációs ügynökség (APAPS) ellen, követelve a szerződés semmissé nyilvánítását. A pert az ügynökség a Legfelsőbb Bíróságon idén márciusban megnyerte. A május 17-én lebonyolított versenytárgyaláson pedig a Salina Investtel kötötték meg a privatizációs szerződést. A privatizációs szerződésben foglaltak szerint az új tulajdonos az első öt esztendőben 7 millió dollár befektetésére vállalt kötelezettséget. Első lépésként a kezelőbázis felújítását szeretnék befejezni, ami pénzhiány miatt 1997-ben abbamaradt. A hosszabb távra tervezett befektetések összege eléri a 20 millió dollárt. Az új tulajdonosok remélik, hogy ezáltal sikerül az európai normáknak megfelelő szintre emelniük szolgáltatásaikat, ami az utóbbi évtizedben vészesen megcsappant szovátai idegenforgalom felélénküléséhez vezethet. /Szentgyörgyi László: Szováta. Privatizáció és magyarellenes kampány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./"

"Szász Jenő, az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ elnöke szerint a román kormánnyal szerződéses viszonyban lévő RMDSZ nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Orbán Árpád alpolgármester július 4-én nyilatkozatot adott ki a 2000 tavaszán alapított UPE nevében. Ebben jelezte, a helyhatósági választások előtt az ötszázalékos választási küszöb által támasztott szükséghelyzet volt az oka, hogy az RMDSZ alternatíváját képező független tanácsosok csoportja egyesületet hozott létre, hogy esélye lehessen a megmérettetésre. A tavalyi választási csaták során a székelyudvarhelyi RMDSZ több ízben megkérdőjelezte az UPE jogszerűségét, a Kisebbségvédelmi Hivatal pedig a Hargita Megyei Törvényszéken pert kezdeményezett. Első fokon nem hozott eredményt a per, azonban 2000 őszén a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság jún. 20-án hozott döntésével megerősítette a vásárhelyi határozatot. Markó Attila, Kisebbségvédelmi Hivatal helyettes államtitkára a napokban kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következtében "az UPE megszűnt jogi személyként létezni", így az egyesület listáján tanácsosi mandátumot szerzett nyolc helyi tanácsos nem jogosult erre a tisztségre. Ezzel szemben a júl. 4-i UPE-nyilatkozat szerint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter megerősítette, hogy a bukaresti döntés nem lehet befolyással a helyi tanács összetételére. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ nevében eljáró Kisebbségvédelmi Hivatal meghurcol egy magyar civil szervezetet csak azért, mert az sikeresen vett részt a helyhatósági választásokon" - szögezte le az UPE nyilatkozata. /Zilahi Imre: UPE - RMDSZ-alternatíva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./ A helyhatósági választások előtt pár nappal megjelent a színen Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), mely benyújtotta listáját - az RMDSZ ellenében. Arányuk a választás után olyan kétharmad-egyharmadosra sikerült (az RMDSZ javára). Tavaly a Kisebbségvédelmi Hivatal perelte az UPE-t, amiért bejegyzéskor nem tartották be a kötelező bírósági eljárást, amikor is a hivatal kötelező módon - láttamozó szervként - részt vesz a bejegyzési tárgyaláson. Ez elmaradt, ennek dacára az egyesületet megalakultnak nyilvánították. Első fokon a Hargita megyei Törvényszék elutasította, a marosvásárhelyi Táblabíróság viszont helyt adott a hivatali fellebbezésnek: tavaly október óta az UPE megalakítása szabálytalan. Most a Legfelsőbb Törvényszék mondta ki az utolsó szót, megerősítve a vásárhelyi Tábla ítéletét. Az UPE nem létezett, illetve nem létezik, s a nemlétező egyesület nem küldhet tanácsosokat a városi, megyei helyhatósági szervekbe. Jogászvélemény szerint újra be kell jegyeztetni. Addig is borul a választásokkor kialakult képviseleti helyzet: a tanács megürült székeit RMDSZ-es és független tanácsosok foglalják el. /(Oláh István): Lehet a kályhától kezdeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Először ítéltek szabadságvesztésre Romániában magas rangú bírót. Négy év szabadságvesztésre ítélte júl. 11-én a Legfelsőbb Bíróság Viorel Burzót, a kolozsvári Ítélőtábla egykori bíráját. A korábban csúszópénz elfogadásával vádolt Burzo vádiratának besorolását befolyással való üzérkedésre súlyosbították, mivel a vádlott tavaly ötezer márkát és Zepter edénykészletet fogadott el bűnügyi perben való közbenjárás fejében. Viorel Burzo őrizetbe vételét követő napokban a katonai ügyészség három törvényszéki orvost is cinkossággal gyanúsított, akik számos szamosújvári fogvatartottat utaltak kórházba anélkül, hogy a rabok különösebb betegségben szenvedtek volna. A bíró letartóztatását összefüggésbe hozták az év elején kirobbant szamosújvári börtönbotránnyal, amely során szintén csúszópénz elfogadása miatt letartóztatták Vasile Muresan ezredest, a szamosújvári fegyház egykori igazgatóját és Floricel Vitan őrnagyot, az Igazságügyi Minisztérium Erdélyi Korrupcióellenes Főosztálya parancsnokát. /Lázár Lehel: Burzo bírót négy év börtönnel sújtották. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./"

"Az Udvarhelyért Polgári Egyesület közleménye szerint az RMDSZ ismételten félretájékoztatja a közvéleményt, ugyanis a bukaresti Legfelsőbb Bíróság csupán megerősítette a Marosvásárhelyi Táblabíróság döntését, mely szerint az Udvarhelyért Polgári Egyesület bejegyzéséről szóló megyei törvényszéki határozatot visszavonja, és az alapfokú bírósághoz visszaküldi újratárgyalásra. Furcsa, hogy az UPE az egyetlen olyan egyesület, melyet a román kormány perel a megyei törvényszék által elkövetett formai mulasztás miatt. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület önkormányzati képviselői megütközéssel értesültek a testület RMDSZ-frakciójának ama nyilatkozatáról, mely szerint a képviselő-csoport mindaddig nem hajlandó részt venni önkormányzati ülésen, amíg nem tisztázódik az UPE jogi helyzete. Az UPE szerint az RMDSZ-frakció ezzel az álláspontjával is igazolta, hogy nem érez felelősséget a város ügye iránt. /Az egyetlen egyesület, melyet a román kormány perel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./"

"Románia főügyésze, Tanase Joita elhatározta a semmítő ítélet előterjesztését Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perében, akiket 1999. július 15-én ítélt el a Legfelsőbb Bíróság. Megtartják az ítéletnek azt a részét, amely körülbelül 37 milliárd lej kártérítés kifizetését írja elő, amelyet az elítélteknek a nemzetvédelmi minisztériummal együtt kell kifizetniük az áldozatoknak vagy örököseiknek. A főügyész szerint alaptalan és törvénytelen a Legfelsőbb Bíróságnak a határozata, amelyben a tábornokokat egyrészt 15 év, illetve 8 év börtönre ítélte őket különösen súlyos emberölésért és különösen súlyos emberölési kísérletért. /Stanculescu és Chitac szabadlábon? Semmisségi felfolyamodást támogat a főügyész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ A két vádlottat az 1989-es eseményekben való szerepükért ítélték el."

"Megoldhatatlannak tetsző konfliktushelyzet alakult ki a székelyudvarhelyi önkormányzatban annak következtében, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint az Udvarhelyi Polgári Egyesület (UPE) jelöltjei jogszerűtlenül jutottak mandátumhoz a városi tanácsban. Mircea Dusa prefektus átiratban közölte álláspontját a helyi önkormányzattal. Eszerint a nyolc helyi és négy megyei képviselő, akik az RMDSZ-szel rivális UPE listáján jutottak be az önkormányzati testületekbe, elveszítik mandátumukat, és erről a helyi testületeknek kell meghozni a döntést. A prefektus szerint az ítélőtábla korábbi döntését megerősítő legfelsőbb bírósági határozatot úgy kell értelmezni, hogy az UPE-képviselők megválasztása jogszerűtlen volt, ennek nyomán azok elveszítik mandátumukat, és az így megüresedett testületi helyeket az RMDSZ listájáról vett személyekkel pótolják. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, aki szintén a magyarországi Fidesz-Magyar Polgári Párthoz közel álló UPE színeiben jutott a város élére, kijelentette, hogy a prefektúra jogi értelmezése téves. Közölte: rövidesen közleményben fogalmazzák meg kifogásaikat és érveiket. /Visszavonják nyolc udvarhelyi tanácsos mandátumát? Az Udvarhelyi Polgári Egyesület nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Az erdélyi magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy az Agache-perben nehéz börtönévekre ítélt, súlyosan beteg Héjja Dezsőt letartóztatták, majd a csíkszeredai börtönbe szállították. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásában azt kérte, hogy gyakoroljanak nyomást a hatóságokra az ártatlanul börtönbe vetett Héjja Dezső szabadlábra helyezéséért, e kérdés legyen szakítópróba az RMDSZ számára a kormánypárttal való együttműködés tekintetében. Frunda György szenátor, Héjja védőügyvédje kifejtette: Héjja Dezső nem menekült el, mert ártatlannak vallotta magát, másrészt igen rossz az egészségi állapota. Annyira rossz, hogy nem tudja saját magát ellátni, tehát ápolásra, segítségre szorul. Frunda a letartóztatási döntést megtámadta a bíróságon, és kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását mindaddig, amíg a Héjja Dezső egészségi állapota megengedi azt, hogy letöltse a kirótt büntetést. Ezzel párhuzamosan Frunda megírta a kegyelmi kérvényt, továbbá készíti azt a beadványt, amelyet legkésőbb szept. 10-ig elküld Strasbourgba az Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda arról is tájékoztatott, miért volt a késlekedés, hiszen az ítéletet öt hónapja kimondták: a Legfelsőbb Bíróságnak négy hónap kellett ahhoz, hogy az ítéletet megfogalmazza. Valószínűleg meg akarták akadályozni, hogy Frunda azonnal az emberjogi bírósághoz forduljon. Frunda támadta Tőkés Lászlót, mondván, tíz éve folyik a per, de eddig Tőkés László egyetlen egyszer sem érdeklődött arról, hogy mi a helyzet ezekkel az emberekkel. Miközben Agache családja mellett ott állt Petre Turlea egységpárti, majd nagyromániás képviselő, addig ő Cseresznyés Pál, majd a kézdivásárhelyiek védelmében egyedül volt. Egyetlen alkalommal jött el a tárgyalásra Tamás Sándor képviselő. Ezzel szemben végig kiállt mellette a romániai magyar sajtó jó része, újságírók, közülük Béres Katalin és Szász Attila. Frunda nem tudja elfogadni, hogy amikor emberek sorsáról, szabadságáról van szó, akkor valaki az ügyet politikai eszközként, népszerűség-növelő eszközül felhasználja anélkül, hogy addig egyetlen egy lépést is tett volna érdekükben. Frunda nem hiszi, hogy Tőkés Lászlónak valamilyen alapja is lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze munkája minőségét. - Szeptember 20-án lesz a következő tárgyalás. Azért, hogy most védence börtönben van, erkölcsileg felelősök azok a kézdivásárhelyi orvosok, akik aláírták azt az orvosi jelentést, melynek alapján az ottani igazságügyi szervek leszögezhették: Héjja Dezső bírja a börtönviszonyokat, ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kérdése tendenciózus: "milyen hatása volt, lehet a politikai nyomásgyakorlásnak, ami a püspök úr felhívásából kisugárzik?" Frunda azt felelte, hogy "az ilyen típusú nyomásgyakorlásnak csakis negatív hatása lehet." /Gyarmath János: Már megírtuk a kegyelmi kérést... Interjú Frunda Györgyszenátorral, az Agache-perben vádoltak védőügyvédjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"Székelyudvarhelyen az RMDSZ-frakció kérést nyújtott be a tanács titkárságára, hogy a következő ülés napirendjén szerepeljen a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a megszüntetett UPE listáján bejutott tanácsosok leváltása és az új tanácsosok beiktatása. Ladányi László tanácsos, a városi RMDSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy eddig nem történt semmilyen lépés az ügyben. Ladányi azt kifogásolta, hogy az egyesület elnökének, Szász Jenőnek /a polgármesternek/ a döntéseit az UPE-tanácsosok mindig megszavazták. Az újságíró közbevezette, hogy az UPE-sek ugyanezt állítják az RMDSZ-frakció döntései esetében. Ladányi szerint egy-egy tanácsi döntés előtt a frakció mindig ülést tartott, melyen a frakció többségi szándéka érvényesült. /Bágyi [Bágyi Bencze Jakab]: A prefektúra több átiratot is küldött. Az UPE-s tanácsosok leváltását kérik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Okt. 24-én hallgatja meg Corneliu Vadim Tudor nagyromániás szenátort a szenátus jogi bizottsága. Okt. 16-án a Legfelsőbb Bíróság másik három nagyromániás képviselőt hallgatott ki, akiket tanúként idéztek be a volt belügyminiszter Gavril Dejeu által Tudor ellen tett feljelentés kapcsán. Mint ismeretes, a nagyromániás politikus azzal vádolta meg Dejeut, hogy a volt belügyminiszter állítólag "besúgta" Tudor testvérét a Szekuritáténak, amelynek következtében letartóztatták és kivégezték. /Szerdán hallgatják meg Tudort. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Németh János, a magyar Alkotmánybíróság elnöke küldöttség élén hivatalos látogatást tesz Romániában okt. 24. és 27. között. A magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége találkozik a román alkotmánybíróság, a román legfelsőbb bíróság, a román törvényelőkészítő tanács képviselőivel, valamint az állampolgári jogok biztosával. /Magyar alkotmánybíró Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Emil Boc kolozsvári képviselő, a Demokrata Párt alelnöke elítélte Adrian Nastase miniszterelnök azon szándékát, hogy egyenlőségjelet tegyen az RMDSZ tagsági könyvecske és a magyar igazolvány között, ez Boc szerint ellenkezne a román nemzeti érdekekkel. A DP alelnöke elfogadhatatlannak minősítette a jelenlegi kormány által az RMDSZ-nek tett kedvezményeket és megjegyezte: ezek erőszakos elmagyarosodási folyamathoz fognak vezetni. Németh János vezetésével a magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége folytatott megbeszéléseket okt. 26-án Romániában. Találkoztak a román alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság, valamint a törvényelőkészítő tanács vezetőivel, tagjaival. Romániai útjával a magyar küldöttség a román alkotmánybíróság delegációjának két évvel ezelőtt tett budapesti látogatását viszonozza. /Boc szerint Nastase magyarosít. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság döntésének megfelelően a székelyudvarhelyi városi tanácsnak nem kell kifizetnie az 500 millió lejes bélyegilletéket ahhoz, hogy a több mint négy éve húzódó csereháti ügy tárgyalása tovább folytatódjon. A székelyudvarhelyi önkormányzat versus Aris Industries Rt. és Szeplőtlen Szívek Kongregációja pernek legutóbb a Maros megyei törvényszék azért rendelte el a szüneteltetését, mivel a bukaresti cég, illetve a görög katolikus apácarend ügyvédei a tanács keresetének felbélyegzését hiányolták. Mint ismeretes, az udvarhelyi önkormányzat a csereháti területre kötött koncessziós szerződésnek, valamint az ingatlant felépítő Aris Industries Rt. és a görög katolikus kongregáció közötti ajándékozási szerződés semmisségének a megállapítását kérte. A tanács mindkét kérelmét megfelelőképpen bélyegezte, a harmadikra, mely az eredeti helyzet visszaállításáról szólt, viszont nem fizette ki a közel 500 millió lejes illetéket. Mulasztása miatt kénytelen volt elállni kérésétől. Az Aris Rt. és a Szeplőtlen Szívek Kongregációja a bélyegilleték ki nem fizetését megtámadta, azonban panaszukat mind a Hargita megyei Pénzügyi Igazgatóság, mind a Pénzügyminisztérium elutasította. Ekkor a fővárosi Táblabíróságon közigazgatási pert indítottak, amit 2000 decemberében meg is nyertek. Az udvarhelyi tanács és a két pénzügyi intézmény fellebbezett az ítélet ellen. A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében elfogadta a beadványukat, és a perköltségek megtérítésére kötelezte az Arist és a görög katolikus apácarendet. "A jogerős ítélet után Marosvásárhelyen kérjük az alapper tárgyalását, mely a szerződések érvénytelenségét hivatott megállapítani" - nyilatkozta dr. Kincses Előd, a székelyudvarhelyi önkormányzatot képviselő ügyvéd. /Szucher Ervin: Újraindul a csereháti per. Csatát nyert Székelyudvarhely önkormányzata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"

"Okt. 26-án megszűntnek nyilvánította az Udvarhelyért Polgári Egyesület listáján Székelyudvarhelyen megválasztott képviselők mandátumát a Hargita Megyei Tanács. A határozat tervezetét Sófalvi László udvarhelyi képviselő terjesztette a közgyűlés elé azzal a magyarázattal, hogy bírósági döntés mondta ki az UPE bejegyzésének szabálytalanságát, így az egyesület de jure soha nem létezett, nem vett részt a választásokon (!), és a listáján induló tanácsosok törvénytelenül jutottak mandátumhoz. A már másfél éve húzódó székelyudvarhelyi UPE-RMDSZ-konfliktus legutóbbi mozzanataként megszületett tervezetet 23-13 arányban elfogadta a magyar többségű tanács. Kizárásukat követően a négy érintett magyar nemzetiségű tanácsos elhagyta a termet, és rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondták: sajnálják, hogy politikai játékszernek használják egyesek a megyei tanácsot, nem jogi, hanem erőfitogtató politikai döntés született ügyükben. Furcsának találják, hogy Verestóy Attila szenátor és irodavezetője, Sófalvi László udvarhelyszéki mandátummal kizárat négy udvarhelyi magyar tanácsost, és arra kéri a plénumot, hogy helyükbe két APR-s román és két RMDSZ-es póttag kerüljön be. (Nota bene: az APR ma már nem is létezik, beolvadt egy másik román pártba.) A mandátumuktól megfosztott tanácsosok bírósági úton fogják megtámadni a kizárásukról szóló határozatot. Mint ismeretes, a 2000. évi helyhatósági választásokon az RMDSZ-ben és exponenseiben csalódott polgárok jelentős számban szavaztak a frissen megalakult érdekvédelmi és közképviseleti egyesületre, ám az egyeduralomra törő RMDSZ az UPE bejegyzését formai okokra hivatkozva megtámadta a román bíróságon, s noha a formai hibát nem a szervezet, hanem a legalizáló hatóság követte el, az Eckstein Kovács Péter jogász-szenátor képviselte RMDSZ a Legfelsőbb Bíróságig menően pereskedve érte el a választások eredményét visszamenőleges hatállyal megváltoztatni amúgy sem tudó ítéletet. Adódik a kérdés: vajon ugyanilyen kitartó szívóssággal küzdöttek az RMDSZ jogászai a kézdivásárhelyi politikai foglyok szabadságáért, az elbitorolt közösségi vagyonokért, a csereháti kisegítő iskoláért, az állami magyar egyetemért? /T. P.: Hargita megye Magyarellenes RMDSZ-akció. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

"A román politikusok továbbra sem adnak jelentőséget az igazságszolgáltatás függetlenségi elvének, és minden megszorítás vagy fenntartás nélkül beleavatkoznak a döntéshozatalba valamint a bírók tisztségekbe való kinevezésébe - olvasható abban a jelentésben, amelyet a Nyílt Társadalomért Alapítvány készített a Románia európai integrációs megfigyelésének programja keretében. Beavatkozásnak tartották például Iliescu államfőnek azt a kijelentését, amikor "politikai tévedésnek és jogi igazságtalanságnak" nevezte Stanculescu és Chitac tábornokok elítélését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a Temesváron 1989. decemberében megölt (73) és megsebesített (253) személyek miatt hozott. Ugyanebben az esetben az igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy politikai perről volt szó, a legfőbb ügyész pedig felfüggesztette a büntetések végrehajtását. /Továbbra sem független a román igazságszolgáltatás. Elmarasztaló a Nyílt Társadalomért Alapítvány jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"A kolozsvári ítélőtábla mellett működő ügyészség úgy döntött, a Legfelsőbb Bírósághoz tartozó ügyészséghez küldi a Gheorghe Funar által az Országos Felügyelő Testület tagjai ellen beadott büntető feljelentését. Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, büntető feljelentést tett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. Funar arra kérte az ügyészség képviselőit, hogy indítsanak büntetőjogi pert ellenük. /(k. o.): Bukarestbe küldték Funar büntető feljelentését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Románia legfőbb ügyésze dec.17-én bűnügyi vizsgálatot rendelt el az RMDSZ ellen amiatt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi értekezletén elénekelték a magyar himnuszt. Tanase Joita legfőbb ügyész szerint a bűnügyi kivizsgálást Románia felségjeleinek megsértése miatt rendelték el, a román büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusa alapján. A Btk. 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést helyez kilátásba az ország jelképeinek megsértéséért és meggyalázásáért. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a legfőbb ügyészi bejelentésre válaszolva kijelentette: annak, aki a bűnügyi vizsgálatot elrendelte, újra el kellene végeznie jogi tanulmányait. A politikus elutasította azt az állítást, hogy az SZKT küldöttei a magyar himnusz eléneklésével megsértették volna a román államot. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: véleménye szerint semmi sem lesz a bűnvádi eljárásból, mivel a magyar himnusz eléneklése nem jelenti a román nemzeti szimbólumoknak a megsértését. - Magyarország támogatja az RMDSZ azon döntését, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-t a Himnusz eléneklésével zárja - jelentette ki dec. 17-én Bukarestben Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár nem kívánta kommentálni Tanase Joita főügyész nyilatkozatát, miszerint bűnügyi kivizsgálást kezdeményeznek a himnuszéneklők ellen. Adrian Nastase kormányfő értékelte a főügyész döntését. Kijelentette: amennyiben valóban törvénysértés történt, a büntetés nem marad el, ennek megállapítása viszont csakis az igazságszolgáltatás dolga. /Bűnügyi vizsgálat az RMDSZ ellen a Himnusz eléneklése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az ügyészség elsiette az ügyet. Meg kellene vizsgálnunk, hogy Magyarország Himnusza szimbólum-e vagy sem a romániai magyar közösség számára. Ha igen, akkor nem beszélhetünk az ügy büntetőjogi vetületéről. A vitát előbb kulturális, politikai szinten kell megejteni - nyilatkozta Valeriu Stoica. /(k.o.): A Legfelsőbb Bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

"Dec. 18-án a Legfelsőbb Bíróság ítéletet mondott a Nagy-Románia Párt vezérének ügyében, akit Gavril Dejeu volt belügyminiszter rágalmazással vádolt. Corneliu Vadim Tudor szenátor ugyanis 1998 szeptemberében azt állította, hogy (az akkori) belügyminiszter az előző rezsimben elárulta fivérét, akit ennek következtében letartóztattak és halálra ítéltek. A parlamenti mentelmi jogát nemrég elvesztett szenátor számára az ügyész börtönbüntetést kért, a bírák azonban 10 millió lejes pénzbírságra és 500 millió lej erkölcsi kártérítésre ítélte. /Rágalmazási per a csúcson. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./"

Az 1989-es forradalom idején tűzparancsot kiadó tiszteket febr. 1-jén bűnösnek találta a bíróság és 8–12 éves börtönbüntetést szabott rájuk ki. Az elmúlt tíz évben ugyanezeket a személyeket négy esetben ártatlanoknak nyilvánították. A legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a régebben hozott bírósági ítéleteket és helyt adott az ügyészség keresetének. A három katonatiszt 1989. december 17-én Temesváron a Lippa úti tömegtüntentést fegyverrel vérbefojtó katonai egységeket irányította. A legfelsőbb bíróság ítélete végleges. /Tizenkét évre ítélték tizenkét év után. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Jogszerűen választották meg két évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi alpolgármestert – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság január 17-i döntésében megerősítette a Marosvásárhelyi Táblabíróság korábbi döntését, amely jogszerűnek ítélte az UPE listáján tanácsosi mandátumot szerzett Orbán Árpád alpolgármesterré választását. 2000 novemberében, az RMDSZ-tanácsosok kivonulása után a nyolc UPE-tanácsos választotta meg Orbánt alpolgármesternek. A döntést az akkori prefektus, Kontesveller József bíróságon támadta meg. A bíróság viszont jogszerűnek találta az önkormányzati döntést. A prefektusi lendület akkor sem hagyott alább, amikor Kontesveller távozott tisztségéből és Mircea Dusa lépett helyébe. A minden szinten fellebbező Dusa ugyancsak alulmaradt a jogi birkózásban. Az UPE-tanácsosok időközben mandátum nélkül maradtak, miután megállapítást nyert, hogy a bejegyzésüknél formai hibát követett el a törvényszék. Azóta ez a probléma is megoldódott, legalábbis részben: az UPE-t tavaly novemberben bejegyezték. Ettől azonban még nem térhettek vissza a helyi önkormányzatba a 13 RMDSZ-tanácsos mellé, mint ahogy a megyei tanácsba sem. A nyolc UPE-tanácsos távozása után a testület "leléptette" Orbán Árpádot, majd megválasztotta Péter Pált, akinek az UPE vezére, Szász Jenő polgármester a hivatal egykori esketőtermében jelölte ki az irodát. Titkárnő, telefon, fax, számítógép, de még irattartó polc sincs a két teremből álló alpolgármesteri irodában. Ezzel szemben Orbán Árpád az emeleten, egykori irodájában dolgozik továbbra is, mint polgári szerződéssel alkalmazott polgármesteri tanácsadó. /Szüszer-Nagy Róbert: Udvarhelyen a helyzet változatlan. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

Megalakult Magyarországon az új Országgyűlés. Elnökéül Szili Katalin szocialista képviselőt választotta az alig tízfős többséggel rendelkező balliberális koalíció, noha a hölgy nem büszkélkedhet semmilyen tekintélyes politikai vagy közéleti múlttal. Zömmel hasonló szürke pártemberekből állt össze végül az új kormány is, amelynek névsorát Medgyessy Péter (MSZP) terjesztette be, együtt "saját" kormányprogramjával, amely egyszerre hemzseg az ígéretektől és a korrekciós utalásoktól, az előző kabinetnek címzett bujtatott kritikáktól. A kormány 15 tagú, közülük négyen az SZDSZ emberei. A tárcavezetők, valamint a melléjük rendelt államtitkárok zöme tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, egyesek közülük vezető funkciót töltöttek be a kommunista pártapparátusban, illetve a KISZ-ben. A kabinetnek három hölgytagja van, régi hivatalnok mindegyik, de Lamperth Mónika belügyminiszteri kinevezése így is megütközést keltett. Akárcsak a Jánosy György szocialista népművelőnek kiosztott tárca új elnevezése (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. A hivatalba lépett MSZP– SZDSZ-kormány máris átfogó tisztogatásba kezdett az államapparátusban, amelyet folyamatosan tölt fel a pártklientúra embereivel. Különös hangsúlyt fektetnek a Miniszterelnöki Hivatalra, ahol számos bizalmi helyet kap így például az a Szabó Vilmos (MSZP) is, aki a határon túli magyarokért felel majd úgy, hogy a témával és az egyes régiókkal csak most kezd majd el ismerkedni... További nyugtalanságra adhat okot, hogy a külügyben az a Bársony András lesz a politikai államtitkár, aki nem túl erélyesen képviselte eddig az össznemzeti magyar érdekeket különféle európai testületekbe delegálva. Érdekesnek mondható Bálint-Pataki József kinevezése is a Határon Túli Magyarok Hivatalának élére, aki az előző kormány idején is vezető beosztást töltött be itt, ami egyfelől kontinuitást sugallhat az eddigi törődésben, odafigyelésben, támogatásban, másfelől ekkora balliberális bizalom magyarázatra késztetheti az új elnököt. Medgyessy Péter volt MSZMP KB-tag, Kádár János legszűkebb köréhez tartozó bizalmi ember. A Grósz-kormányban pénzügyminiszter, a Németh-kormányban miniszterelnök-helyettes. Később a Horn– Kuncze-kormány idején, Bokros Lajos utódjaként mint "párton kívüli szakértő" ismét a pénzügyi tárca irányítója. Miniszterelnök-helyettesként írja alá a bős-nagymarosi vízlépcső "végleges" megállapodását, amelynek eredményeként Csehszlovákia elterelte a Dunát. Pénzügyminiszteri tevékenysége betetőzéseként 1998-ban – már a választások elvesztése után – parlamenti jóváhagyás nélkül még hirtelen aláírta a budapesti 4-es metró megépítéséhez kapcsolódó 160 milliárd forintos kormányzati kezességvállalást, melyet 2001-ben a Legfelsőbb Bíróság is törvénytelennek minősít. Jelenleg az Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálatot folytat gazdasági tanácsadó cége ellen a Gresham-palota értékesítése során feltárt 100 ezer dolláros megvesztegetés ügyében, amely által Medgyessy markát kb. 30 millió forint ütötte holmi lobbi-tevékenység honoráriumaként. /A régi újak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

"Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"

"2001. dec. 3-án született meg a Kovászna megyei törvényszék döntése az Agache-ügyben elítéltek vagyonának elkobzását illetően. A Legfelsőbb Bíróság két évvel ezelőtti jogerős határozata így szólt: a vádlottak (Filip-Orbán Daniella Kamilla, Héjja Dezső, Paizs Ottó, Reiner Antal és Konrád János), fejenként 10 millió lejt kénytelenek fizetni Agache özvegyének és 60 millió lejt erkölcsi kártérítés címén. Időközben az inflációt is rászámolták. Ez egyedül a három év szabadságvesztésre ítélt Reiner Antalt érintette, ugyanis okt. 7-én reggel zárolták a börtönben raboskodó alperes esztelneki ingatlanát. Agache fia elmondta, a következő lépés a ház és a hozzá tartozó telek felértékelése lesz, amit majd árverésen fognak kalapács alá helyezni. Ha a birtok nem talál gazdára három licit után sem, minden az ifjú Agache tulajdonába kerül. Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e elállni követeléseitől, tekintettel az elítélt nyomorúságos helyzetére, Agache Dionise kijelentette: "Ha Reiner Antal beismeri bűnösségét, megtarthatja az ingatlant!" Az elhunyt őrnagy fiának feltett szándéka, hogy Héjja Dezső esetében a 60 milliót meghaladó kártérítést és perköltséget annak nyugdíjából tartassa vissza. /(dimény): Agache nem kegyelmez. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./"

"Csendes tiltakozó akciót kezdenek Nagyváradon a katolikus egyház hívei az egykori püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása miatt. A hívek minden vasárnap délben a palota előtti parkban csendes imádkozással tiltakoznak. A Legfelsőbb Bíróság nov. 28-án jövő év május 14-re napolta el az ítélethirdetést a fél évszázaddal ezelőtt államosított püspöki palota ügyében. A hívek december elsején gyűlnek össze első alkalommal a parkban. A palotában van jelenleg a Körösvidéki Múzeum. A román kormány néhány évvel ezelőtt sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta az egyháznak az épületet, de az nem tudja birtokba venni, mivel a múzeum pert indított a rendelet ellen. Első- és másodfokon már megszületett az egyház számára kedvező ítélet, most a Legfelsőbb Bíróságnál húzódik az ügy. /Tiltakozó akció a nagyváradi püspöki palota ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./"

"Fél évvel elhalasztotta a Legfelsőbb Bíróság a nagyváradi római katolikus püspöki palota perének tárgyalását. A döntés ellen dec. 2-án Nagyváradon imádkozva tiltakoztak: több száz ember gyűlt össze a püspöki palota bejáratánál. Tempfli József római katolikus megyés püspök köszönetet mondott azért, mert nemzetiségtől és vallástól függetlenül sokan eljöttek a demonstrációra /lelkészek, katolikus, református, evangélikus és más felekezetű résztvevők is/. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője kifejtette, hogy lelkiismereti kötelességük a katolikus egyház mellé állni. Tempfli püspök kérte, hogy azután minden vasárnap, a délelőtti szentmise után a püspöki palota elé vonuljanak imádkozni. /Tököli Magdolna: Imádkozva tiltakoztak megvalósítása érdekében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"Dec. 22-én, aranyvasárnap, az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel közösen fognak imádkoznak a nagyváradi volt püspöki palota visszaadásáért, jelentette be Tempfli József római katolikus megyéspüspök, egyben kérte híveit, hogy minél többen vegyenek részt a tüntetésen. Rajtuk keresztül valamennyi gyülekezet bekapcsolódik a váradi egyházmegye ingatlanáért folytatott csendes harcába, amit meg is köszönt az egyházfőknek. Tempfli püspök elmondta, hogy levélben fordultak a legfelsőbb bírósághoz, kérve, hozza egy korábbi időpontra a fél évvel elnapolt pert. Hangsúlyozta, hogy hasonlóképpen tisztázandó a gyulafehérvári Batthyaneum sorsa. A tömeg dec. 15-én, vasárnap is békésen vonult a múzeum bejáratához imádkozni. A polgári engedetlenségi mozgalomban folyamatosan részt vesznek a hívek és a város politikai és társadalmi közéletének személyiségei is. /(Balla Tünde): Közös ima a püspökökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

"Maros, Arad és Kolozs megyében is visszaigényelték az RMDSZ székházát a volt tulajdonosok. A törvény szerint csak akkor maradhatna ezekben a székházakban az RMDSZ, ha a bíróságon bebizonyítja, hogy párt, nem érdekvédelmi szövetség. A Maros megyei RMDSZ székházát dr. Hankó Tibor orvos testvérének gyerekei /akik Marosvásárhelyen élnek/ visszaigényelték az államosított családi házat. A Hankó család először Kincses Elődöt kérte fel ügyének intézésére, ám Kincses visszautasította a család képviseletét. "Annak idején RMDSZ-elnökként én szereztem az épületet a szövetségnek - nyilatkozta az ügyvéd -, ha elvállaltam volna a Hankó család képviseletét, azt akár bosszúként is értelmezhették volna egyes RMDSZ-vezetők." A család ügyét végül Magos Méta marosvásárhelyi ügyvédnő vállalta, aki elmondta: Hankóék már megnyerték a pert, és papíron visszakapták az épületet. Az ügyvédnő úgy tudja, az RMDSZ meg akarja vásárolni a házat Hankóéktól. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: "Rengeteg pénzt fektettünk az ingatlan feljavításába, tulajdonképpen a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar lakosság pénze áll ebben az épületben". Hankó Gábor örökös elmondta, tavaly november óta próbál egyezséget kötni az RMDSZ-szel, de mindmáig hiába. Találkozott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel, aki megígérte, hogy jogtanácsost küld a családhoz. Ez nem történt meg. Hankó megkereste Borbély László képviselőt, de ez sem hozott változást. A Hankó család azt szeretné, hogy az RMDSZ bérelje a házat. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyét hónapok óta tárgyalják különböző bíróságokon. Az ingatlant Lucia Spiroiu leszármazottja visszaigényelte. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tájékoztatott: az aradi bíróságon elveszítették a pert, az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem vonatkozik rá a törvény azon kitétele, miszerint azok az ingatlanok, amelyekben székel, nem szolgáltathatók vissza természetben. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött; az indoklásban az áll, hogy az RMDSZ pártként működik, tehát rá is vonatkoztatható a fenti törvény. Most ügyük a bukaresti Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Az ingatlan másik részét a Németországba kivándorolt Adelmann család visszaigényelte. Kolozsváron a Fürdő (Pavlov) utcai RMDSZ-székházat az egykori tulajdonos, Alexandru Lupas lánya visszaigényli. Azon múlik, hogy pártnak minősül-e az RMDSZ, vagy sem. /Antal Erika, Salamon Márton László: RMDSZ-es tudathasadás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"

"Fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő Farkas utcai ingatlanban kezdhette jan. 6-án az iskolai oktatást a kolozsvári Református Kollégium. Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelő kész a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, csak hogy ne engedje át végleg a kollégium egykori épületét. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csupán annyi tantermet kért, ahányban zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. Így csak tíz termet kaptak meg, amelyben a kollégium 260 diákja tanulhat. A tanfelügyelőség csak a Farkas utcai épület két emeletét engedte át. Az alkalmazottak a téli vakáció idején cipelték át az oktatáshoz szükséges felszerelést. A Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű iskolaként működött. A tanintézmény 1959-ben, a tanévzárón vette fel az Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a Sincai Gimnáziummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. Ezt követően indult néhány román osztály is, melyek száma egyre növekedett, végül csak néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is felszámolta a diktatúra. Az iskola egy ideig még az Ady-Sincai nevet viselte, majd a magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből./Lázár Lehel: Cuibus nem hagyja magát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"