Megvonnák Tőkés állampolgárságát (Nem csitul a román hisztéria)
Nem csitul a román politikusok felháborodása a brüsszeli Székelyföld-képviselet miatt. A liberálisok szenátusi frakcióvezetője Tőkés László román állampolgárságának megvonását javasolja, az ellenzéki szociáldemokraták tegnap a demokrata-liberálisokat bírálták, amiért nem írták alá az ügyben a Jerzy Buzek EP-elnöknek írt nyílt levelet, a külügyminiszter szerint a román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavaró a kezdeményezés, és Traian Băsescu államfő is rosszallását fejezte ki emiatt.
Puiu Haşotti, a liberálisok felsőházi frakcióvezetője szenátusi felszólalásában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy nem létezik az állampolgárság megvonásáról rendelkező törvény. Szerinte a brüsszeli iroda megnyitására nem került volna sor, ha a parlament határozottan fellép a március 15-i megemlékezések idején magyar politikusok részéről elhangzott kijelentések ellen. Haşotti egyebek között azért kifogásolja a brüsszeli iroda megnyitását, mert szerinte Székelyföld “soha nem létezett, és most sem létezik a román történetírásban”.
Rosszallását fejezte ki az iroda miatt a külügyminisztérium is. Romániát a kétoldalú román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára – mondta Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Elképzelhetőnek tartja például Burgundia bejegyzését, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, nem lehetne Burgund Hercegség néven képviseletet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelőtt létezett. Így kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség “népies elnevezésével” nem lehet “visszaélni” úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának szociáldemokrata elnöke elfogadhatatlannak minősítette “egy nem intézményesített entitás” képviseletének bejegyzését, és bírálta az államfőt és a miniszterelnököt, amiért nem reagáltak az ügyre. Közben Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselője a Demokrata Liberális Pártot bírálta, amiért nem voltak hajlandóak aláírni az Európai Parlament alelnökének címzett nyílt levelet, amelyben kérték Jerzy Buzeket, hogy ne ismerjék el Székelyföld képviseleti irodáját. “Ha valakinek még kétségei lehettek, az most megbizonyosodhatott róla, hogy a DLP támogatja az ún. Székelyföld képviseletének elismerését, és ezek szerint hallgatólagosan támogatja a magyar szélsőségesek Románia-ellenes irredenta politikáját is” – fogalmazott a román szociáldemokraták európai parlamenti csoportjának vezetője. Az ügyben tegnap este Traian Băsescu is megszólalt. Az államfő leszögezte: “rossz véleménnyel van” a székelyföldi képviseleti iroda megnyitásáról. Hangsúlyozta: a kezdeményezésnek nincsenek politikai következményei, de az alkotmány és a románok semmibe vételéről árulkodik. “Nincs ilyen közigazgatási egység” – szögezte le az államfő Székelyföldre utalva. Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Emil Boc is. A miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fogad el olyan entitásokat, amelyek nem illeszkednek az alkotmány kereteibe. “Nem lehet elismerni olyasmit, amit az alkotmány és a törvények nem ismernek el” – utalt Székelyföldre. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap közleményben jelezte: Theodor Stolojan demokrata-liberális képviselő levélben kereste meg, és rákérdezett az iroda státuszára, tevékenységének jellegére. Válaszlevelében az erdélyi politikus rámutatott: a román ellenzék politikai fegyvert kovácsol az iroda megnyitásából, és célja a jelenlegi kormány megbuktatása a koalíciós partnerek megosztása révén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Horea Uioreanu Kolozs megyei PNL-képviselő a Iorga-tábláról, a történelmi hűségről
Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe való beavatkozásnak tekinti Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, hogy a magyar Külügyminisztérium a Nicolae Iorgától származó idézettel ellátott tábla eltávolítását kéri a kolozsvári Mátyás-szoborról. A Krónikának adott interjúban a kolozsvári honatya arról is szót ejt, mit értett azon, hogy a Fadrusz-alkotáson nyílvesszőt kell elhelyezni a magyar király ülepébe.
Annak kapcsán, hogy a magyar Külügyminisztérium a Mátyás-szoborcsoport elé elhelyezett, Nicolae Iorga-idézettel ellátott tábla eltávolítását kérte, Ön azt szorgalmazta: Hunyadi Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszővel kellene ábrázolni a Fadrusz-alkotáson. Nem gondolja, hogy ez sértés a magyar királyra, akit történetesen Iorga is román származásúnak tartott?
– Én azt nyilatkoztam, hogy két feltétellel mondanánk le a Iorga-tábláról. Az egyik, hogy távolítsák el Moldva zászlaját a magyar király lovának lábai elől, mivel Corvin Mátyás nem győzte le Ştefan cel Mare fejedelmet, hanem éppen fordítva történt. A másik feltétel pedig, hogy ábrázolni kell a moldvabányai csata valósághű jelenetét, amikor is a magyar uralkodót az ülepén is megsebesítették egy nyílvesszővel, miközben menekült. Erről beszélnek a korabeli krónikások. Tehát ha ez a két feltétel teljesül, el lehet távolítani a feliratot.
– Nem jelentene veszélyes precedenst beavatkozni művészi alkotásokba teljesen ellentétes módon azzal, ahogyan a szobrász, a festő megalkotta azokat?
– Dehogy. Az a legveszélyesebb precedens, hogy a magyarországi hivatalos személyek beleütik az orrukat Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe.
– De hát a magyar állam is hozzájárult a szoborcsoport restaurálásához.
– Az más kérdés, hogy a magyar állam részt kívánt vállalni a finanszírozásban. Az viszont a belügyekbe való beavatkozásnak számít, ha Magyarország diktálni próbál a tekintetben, milyen legyen a város arculata, a központja, mit helyezzünk el a szobor elé, és mit ne. De visszatérve a nyílvesszővel kapcsolatos nyilatkozatomra: mindezt képletesen értettem (este o parabolă – szerk. megj.), nem kell feltétlenül konkrétan érteni.
– Ennek ellenére sértő a magyarokra. De ha már a történelmi hűséget szeretné visszaadni a műemlékeken, ön szerint vajon miért nem ábrázolták Mihai Viteazul kolozsvári szobrát fej nélkül? Elvégre 1601-ben a fejedelmet lefejezték Aranyosgyéresnél.
– Na jó, ha nem akarja megérteni az én nyilatkozatom átvitt értelmét, az az ön baja. Sajnálom, hogy bronztáblákról polemizálunk, miközben Romániának és Kolozsvárnak is vannak sokkal fontosabb gondjai.
– De hát ön tartotta fontosnak, hogy véleményt mondjon a Iorga-tábláról, amelyet a műemlék alkotóelemének tart, ezért eltávolítását ellenzi. Holott az 1902-ben leleplezett szoborcsoporton eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt. Miért nem kerülhet vissza például a király neve magyarul?
– Ezt a problémát a kolozsvári önkormányzatnak kellene felvetnie, nem nekem, én nem képviselem sem a polgármesteri hivatalt, sem a tanácsot. Ők döntöttek úgy, hogy más formában, a szobor elé helyezik el az eredetileg 1932-ben felkerült táblát. Amúgy pedig a restaurálás után felkerült egy magyar nyelvű tájékoztató szöveg is a szobor mellé. Valóban, eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt az alkotáson, aztán az első világháború után a Matei Corvin, a negyvenes évek végén pedig a Mathias Rex elnevezés került fel. És én ezt nagyon helyesnek tartom, elvégre Mátyás idejében a latin volt a hivatalos nyelv a közigazgatásban.
– Csakhogy a Iorga-idézet Gheorghe Funar idején és most is törvénytelenül került a szoborra.
– Ezt ugyancsak a helyi önkormányzattól kell megkérdeznie, hogy milyen alapon helyezték el. Gyanítom, hogy megvolt rá a törvényes alapjuk, másképpen nem tették volna ki. Viszont ha mégis törvénytelenül történt, a polgármesteri hivatalt kell elmarasztalni, nem engem.
– Felvetette Moldva zászlajának eltávolítását is. Holott a lobogó azt ábrázolja, hogy a moldvabányai csata után Ştefan cel Mare mégis behódolt Mátyásnak, Moldva pedig Magyarország vazallusa lett.
– Még egyszer mondom, a nyílveszszőre és a zászlóra vonatkozó kijelentésemet átvitt értelemben kell érteni, ne tereljük más irányba a szót. Nyugodjon meg, régen eltűnt volna az a zászló onnan, ha a történelem során másként történt volna. Tisztában vagyok azzal, amit ön mond, hogy valóban úgy történt.
– Pártjával együtt miért háborodott fel azon, hogy a Székelyföld irodát nyitott Brüsszelben, ahol számos más romániai régió, megye – többek között Kolozs – is rendelkezik már kirendeltséggel?
– Mert a Székelyföld nem létezik közigazgatási egységként Romániában.
– És a Mócvidék vagy Olténia létezik történelmi-földrajzi-kulturális régióként?
– Hivatalos közigazgatási entitásként nem létezik sem Mócföld, sem Avasvidék, egyik sem képviselteti magát hivatalosan ebben a formában. Éppen ezért kérette be a román külügyminisztérium a magyar nagykövetet, és követelte, hogy az iroda megnyitásán ne vegyen részt egyetlen magyarországi hivatalosság sem.
– Ehhez képest részt vett az eseményen egy Kovászna megyei liberális tanácsos is.
– Nem áll módomban kommentálni egy megyei tanácsos részvételét. Ha jól értettem, az illető képviselő gesztusát megvitatja a PNL területi szervezete. (Továbbra sincs egyezség a Iorga-tábláról. Egyelőre nem egyezett meg a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla eltávolításáról az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezete. Máté András, a szövetség megyei vezetője a Krónikának elmondta: tegnapi megbeszélésükön abban maradtak Daniel Buda megyei PDL-elnökkel, hogy a héten folytatják a tárgyalást. Buda korábban azért kérte a megbeszélés elhalasztását, mert előbb beszélni akart Sorin Apostu kolozsvári polgármesterrel. Mint arról beszámoltunk: a koalíciós egyezmény értelmében, amennyiben az RMDSZ és a PDL helyi képviselőinek nem sikerül megegyezniük, az ügyben a két politikai alakulat csúcsvezetése hoz döntést. Eközben Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára a Mátyás-szoborcsoport kapcsán tegnap úgy nyilatkozott: „történelmileg a legjobb állapotban van a magyar–román kapcsolatrendszer, és a két ország elkötelezett ennek megőrzése mellett”. A fideszes politikus tegnap Budapesten megbeszélést folytatott Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki arról biztosította, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport eddig is „sikertörténet” volt, és Bukarest elkötelezett amellett, hogy az új minőségű magyar–román kapcsolatrendszer sikertörténet legyen a jövőben is. Elmondta, egyetértettek abban, hogy történelmileg a legjobb állapotban van a magyar–román kapcsolatrendszer, „ezt százéves időtávban is nyugodtan állíthatjuk”. Ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetők a felmerülő viták és nézetkülönbségek, „élő kapcsolatrendszerről van szó”, tette hozzá.)
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

A román külügy sajnálja
A Külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki a magyarországi hatóságok részvétele miatt Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitóján.
”A magyar hivatalosságok jelenléte személyes választás eredménye volt, amelyet a román állam nem akadályozhat meg. Mi nem tehetünk mást, mint kifejezzük hivatalos álláspontunkat, és jelzést küldünk ez irányban” – jelentette ki tegnap Doris Mircea külügyminisztériumi kommunikációs igazgató. Hangsúlyozta: a tárca azonnal közbenjárt az európai intézményeknél, hogy ne ismerjék el és ne tartsanak kapcsolatot ezzel a képviselettel. Ismételten leszögezte: a Külügyminisztérium elutasítja a Romániában nem létező és alkotmányos vagy törvényes alapot nélkülöző, úgynevezett területi-adminisztratív egység képviseletének felavatását. “Visszaélésnek és az európai gyakorlattal ellentétesnek tekintjük ezt” – mondta, majd hozzáfűzte: Románia ösztönzi a decentralizációt, de nem ért egyet az etnikai alapú területi autonómiával. “Az EU szintjén nem léteznek elismert standardok az autonómia tekintetében, minden állam szabadon választja meg a számára helyi szinten vagy adminisztratív szempontból leginkább megfelelő modellt, akárcsak a saját szükségletei szerint leghatékonyabbnak tekintett autonómiaszintet. Álláspontunk egyértelmű: Románia ösztönzi a helyi decentralizációt, de nem ért egyet az etnikai alapú autonómiával” – szögezte le Doris Mircea.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Székelyföld nem Románia” – tüntetés Londonban
Nagy-Magyarország térképét és hosszú feliratokat feszített ki néhány tüntető egy londoni utca kerítésére, amelyeken azt állították, hogy „Székelyföld nem Románia”. A demonstrálók azt mondták, ellenzik a trianoni békeszerződést, és mind banneren, mind szórólapokon igazságot követeltek Magyarországnak. Székelyföld függetlenségét követelő tüntetésre került sor szombaton Londonban. A demonstrálók bannereket függesztettek ki, szórólapokat osztogattak, melyeken az állt, „Igazságot Magyarországnak”, illetve hogy Székelyföld nem Románia – számolt be egy amatőr filmes helyszínen készített videója alapján a Gândul bukaresti napilap. A tüntetők úgy nyilatkoztak, ellenzik a trianoni békeszerződést, és kifüggesztették Nagy-Magyarország térképét. Az egyik plakáton megjelenő Székelyföld szó angol megfelelője egyébként többször is helytelenül szerepelt, a „székelyt” „LY” helyett csak „Y”-nal jelölve.
Tegnap a román külügyminisztérium közölte, a londoni tüntetésen, „amelynek témája Nagy-Magyarország 91 évvel ezelőtti felosztása volt”, 7-8 személy vett részt. „A londoni román nagykövetség kérésére a Metropolitan Police tájékoztatott bennünket, hogy június 11-én 15.00–17.00 óra között Londonban a Whitehall részen lezajlott egy tüntetés, amelyet egy magánszemély, Karaly András jelentett be a hatóságoknak. A megmozdulás célja volt felhívni a brit közvélemény figyelmét Nagy-Magyarország 91 évvel ezelőtti feldarabolására” – tájékoztatta a Mediafaxot a külügyminisztérium. A külügy azt állítja, a brit hatóságok szerint „bár a bejelentésben 60 személy részvétele szerepelt, valójában 7-8 személy volt jelen, akik bannereket és zászlókat tettek ki angol, magyar és román üzenetekkel”.
A külügy azt is kifejti, a brit rendőrség azért nem tájékoztatta a tüntetést megelőzően a román nagykövetséget, mert az igénylő bejelentésében nem történt utalás Romániára.
„Ugyanakkor megjegyezzük, Nagy-Britannia fővárosában naponta vannak tüntetések különböző célokkal, ezek megszervezéséhez nincs szükség semmilyen előzetes jóváhagyásra a helyi hatóságoktól, legfeljebb azt kell bejelenteni, hány résztvevő lesz, hol és mennyi ideig tart majd a tiltakozás; nagyon sok a spontán tüntetés és a brit törvények szerint ezek nem tiltottak, ha nem zavarják a közrendet” – fűzte hozzá a Külügyminisztérium. 
Hargita Népe (Csíkszereda)

Védhatalmi fuvallat
A magyar kormány is véleményt nyilvánított a romániai régióátszabás kérdésében. A kimondóember, Semjén Zsolt határozott nyilatkozata azonnali válaszra sarkallta a román külügyminisztériumot. A nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes révén egyértelműsített budapesti álláspont román minősítése – szokatlan és nem helyénvaló, tekintve, hogy Románia területi átrendezése kizárólag belpolitikai ügy stb. – olyan régi reflexek tovább éléséről árulkodik, amelyek fokozatos eltűnéséről szívesen fantáziáltunk az elmúlt években.
A jelek szerint az a tény, hogy a kisebbségek helyzetének kérdése nem akad fenn az amúgy is légiesített határokon, továbbra is lenyelhetetlen gombóc. Hogy a műfaj diplomáciai megítélésében mi az elegendő, illetve mi kevés, arról a felek érintettség szerint eltérően éreznek és nyilatkoznak. A kényes témák belügyi kérdéssé nyilvánítása még mindig megszokott fordulat a diplomáciai gyakorlatban, még akkor is, ha az uniós “oda-vissza” egységbe amúgy bőven beilleszthető lenne. Ebből a perspektívából tekintve persze hogy szokatlan, ha egy ország nem csak a kulisszák mögötti egyezkedések terén igyekszik odahatni, hanem a direkt kommunikáció eszközét is beveti céljai elérése érdekében.
A magyar kormány első éve pontozott már néhány olyan új módszert, amelynek bevezetése kiverte a biztosítékot a nem kedvezően érintett félben, legyen az a pénzvilág vagy a politika résztvevője. Magyarország a korábbinál jóval szókimondóbban és egyértelműbben foglal állást az autonómia kérdésében is, és ahogy Füzes Oszkár bukaresti nagykövet a Háromszéknek adott korábbi interjújában kijelentette, készen áll a védőhatalmi szerep betöltésére retorika és tettek szintjén egyaránt. Ennek apró példája volt Semjén Zsolt kijelentése is, némi didaktikus feltéttel: tessék hozzászokni ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése már régen nem egyetlen ország belügye. Olyan minőségi konfliktuskezelés-váltás ez, amihez a román politikum számára rendszerint megfellebezhetetlen érvként szolgáló uniós retorika is muníciót szolgáltat: nem lehet közigazgatási egységet úgy átszervezni, hogy annak következtében megváltozzanak a terület etnikai arányai. Vitorlázási alaptézis: a legenyhébb hátszél is hátszél. A romániai közélet magyar döntésközeli résztvevőinek arra kell nagyon vigyázniuk, hogy a vitorlák megfelelő szögbe állításával igyekezzenek a legnagyobb hatékonysággal hasznosítani ezt az egyelőre mindannyiunk számára szokatlan fuvallatot.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elfogadhatatlan az etnikai arányok tudatos megváltoztatása (Semjén Zsolt a régiósításról)
Semjén Zsolt szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás; a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Televízió tegnap reggeli műsorában az elképzeléseket a magyarság számára elfogadhatatlannak nevezte.
A székely és az erdélyi magyar megmaradás nagyon súlyos veszélyeztetését jelentené az új beosztás, s azt semmilyen formában nem tudják elfogadni – szögezte le. Ugyanakkor hozzátette: ez az egyik legsúlyosabb és legfontosabb kérdés a mostani időszakban, de hasonló ötletek már többször előfordultak. Nehéz megmondani, hogy a nagyon viharos román belpolitikai életben ez mennyire “átpozicionálási kérdés”, és mennyire gondolják komolyan. “A magyarság számára élet-halál kérdés, hogy a történelmileg kialakult Székelyföld, a magyarlakta megyék egyben maradjanak” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki emlékeztetett arra is: Románia nemzetközi kötelezettséget vállalt, hogy az etnikai arányokat erőszakosan nem lehet megváltoztatni. Semjén szerint egy román többségű nagy megye létrehozása az etnikai arányok tudatos megváltoztatására irányulna. Ez azokat a rossz emlékű időket idézi, amikor megszüntették a Maros autonóm területet, s a Ceauşescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni – tette hozzá. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: nagyon határozottan le kell szögezni, hogy ez elfogadhatatlan a magyarság számára, és “minden eszközzel (...) kötelezettek vagyunk arra, hogy ebből ne legyen semmi, mert ez a magyarság önfeladását jelentené”. Szavai szerint olyan román tömb jönne létre, amelyen belül a magyarság feloldódna. Székelyföld történelmileg, kulturálisan kialakult egység – jegyezte meg. A mi álláspontunk, hogy vagy ne legyen átalakítás, vagy ha lesz, akkor vegyék figyelembe a Székelyföld realitását – mondta Semjén Zsolt. A külügy szerint belügy
Szokatlannak és nem helyénvalónak minősítette a román külügyminisztérium Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek a romániai területi-közigazgatási reformról tett tegnapi kijelentését. A tárca közleménye szerint az ország területi-közigazgatási újrafelosztása kizárólag román belpolitikai kérdés. Ezt a bukaresti magyar nagykövettel is közölték, akit bekérettek a minisztériumba. Füzes Oszkár távozása után elmondta: természetes Magyarország érdeklődése Románia területi átszervezése iránt, mivel ez a romániai magyar közösség számára is fontos kérdés – hangsúlyozta azonban, hogy ez személyes véleménye. Semmit nem fűzhetek hozzá, és nem kommentálhatom a román külügyminisztérium nyilatkozatát. Felteszünk egy kérdést: mi lesz, melyek a román kormány és parlament szándékai? Választ kaptunk, hogy egy demokratikus folyamatról van szó a román parlamentben – fogalmazott.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Semjén Zsolt magatartása szokatlan és nem helyénvaló”
Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét csütörtökön behívatta a román külügyminisztérium, és „a román fél kifejtette: nem ért egyet a magyar hatóságok június 15-én elhangzott, régióátszervezésről szóló nyilatkozataival”.
„A román fél szokatlannak és nem helyénvalónak tartja a magyar fél eljárását, hiszen Románia területi átrendezése kizárólag belpolitikai ügy, és az erről szóló közvita nemrég indult” – áll a román Külügyminisztérium közleményében.
A Románia területi átszervezéséről szóló tervezet az etnikai arányok tudatos és elfogadhatatlan megváltoztatását jelentené – közölte Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, akit az MTI idézett.
A székely és az erdélyi magyar megmaradás nagyon súlyos veszélyeztetését jelentené az új beosztás, s azt semmilyen formában nem tudják elfogadni – szögezte le Semjén.
Ugyanakkor hozzátette: ez az egyik legsúlyosabb és legfontosabb kérdés a mostani időszakban, de hasonló ötletek már többször előfordultak, így nehéz megmondani, hogy a nagyon viharos román belpolitikai életben ez mennyire „átpozícionálási kérdés”, és mennyire gondolják komolyan.
„A magyarság számára élethalál-kérdés, hogy a történelmileg kialakult Székelyföld, a magyarlakta megyék egyben maradjanak” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki emlékeztetett arra is: Románia nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy az etnikai arányokat erőszakosan nem lehet megváltoztatni.
Semjén Zsolt szerint egy ilyen román többségű nagy megyének létrehozása azokat a rossz emlékű időket idézi, amikor megszüntették a Maros autonóm területet, s a Ceauşescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni. A mi álláspontunk, hogy vagy ne legyen átalakítás, vagy ha lesz, akkor vegyék figyelembe a Székelyföld „realitását” – mondta Semjén Zsolt.
Szerinte, ha a Demokrata Liberális Párt (PDL) megye-összevonási elképzelését gyakorlatba ültetik, olyan román tömb jönne létre, amin belül a magyarság feloldódna.
A külügyi tárca közleményének kiadása előtt az RFI – Teodor Baconschi külügyminisztert idézve – arról tájékoztatott, hogy Magyarország bukaresti nagykövetét be fogja hívatni a román külügyminisztérium Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kijelentései miatt.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Diplomáciai feszültség magyarverés miatt
A gyulafehérvári polgármester tegnap sajnálatosnak nevezte a helyi katolikus teológiai intézet magyar rektorának bántalmazását, a román külügyminisztérium ugyanakkor nem tartja megfelelőnek a magyar diplomácia reagálásának nyelvezetét.
Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderaşcu alprefektus tegnap beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában. Mint arról beszámoltunk, román fiatalok szombaton este baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat.
A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minősítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta: a tettet elkövető három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. Füzes Oszkár köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerű közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívből reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Meggyőződésének adott hangot, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset.
A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete “nem megfelelő és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével”. A bukaresti szaktárca tájékoztatása szerint a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint “normális módon” így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása előtt. A román külügyi tárca közölte: sürgős tájékoztatást kért a belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteiről. A magyar külügyminisztérium hétfőn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. Úgy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar–román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.
Az RMDSZ szerint a gyulafehérvári rektor bántalmazása az erdélyi magyarság egészét érinti. A szövetség rendkívül aggasztónak tartja az elmúlt időszak felerősödött, magyarellenes hangulatát, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra és a békés együttélés szorgalmazására kér fel minden politikai szereplőt. A magyarországi kormánypárt tegnapi állásfoglalása szerint a Fidesz felháborodással fogadta a gyulafehérvári magyarokat ért újabb támadás hírét. Az alakulat elutasít minden olyan cselekedetet, amely az utóbbi években javuló magyar–román kapcsolatokat veszélyeztetheti. Elítélte az incidenst a KDNP, a Jobbik és az MSZP is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarverés – a polgármester sajnálkozik, a külügy kifogásol
A gyulafehérvári polgármester sajnálatosnak nevezte a rektor bántalmazását, a román külügyminisztérium nem tartja megfelelőnek a magyar külügy reagálásának nyelvezetét.
Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderascu alprefektus beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában. Román fiatalok szombaton este baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók egy másik embert is leütöttek, aki a rektorsegítségére akart sietni.
A hatóságon a sor
A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minősítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta, hogy a tettet elkövető három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. “Sajnálatos és szerencsétlen eset volt. Nagyra értékelem, hogy a rendőrség két percen belül teljesítette feladatát, most a többi hatóságon a sor” – mondta Hava, megállapítva, hogy a városban eddig még nem fordult elő hasonló eset. Füzes Oszkár az MTI-nek elmondta: köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerű közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívből reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Hangot adott meggyőződésének, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset.
Még ők sértődnek…
A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete “nem megfelelő és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével”. A román szaktárca kedden a Mediafax román hírügynökség kérdéseire válaszolva foglalt állást. Egyebek között elhangzott, hogy a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint “normális módon” így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása előtt. A román külügyi tárca közölte: sürgős tájékoztatást kért a román belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteiről. A bukaresti külügyi tárca ismét hangsúlyozta: Románia élen jár a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak szavatolásában. A magyar külügyminisztérium hétfőn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. Úgy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.
erdon.ro

Vádemelés a rektor bántalmazói ellen
Többek között diszkriminációra való felbujtás miatt emelt vádat tegnap a Fehér megyei törvényszéki ügyészség Oláh Zoltán, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorának bántalmazói ellen. Ezzel a nyomozó hatóság gyakorlatilag elismerte, amit a másfél héttel ezelőtt történt incidens kapcsán bukaresti politikusok mindvégig cáfolni próbáltak, mégpedig hogy a teológia rektorát nemzetisége miatt verték meg.
A négy román férfi ellen közrendháborítás és erőszakos bűncselekmény miatt is vádat emeltek. A nyomozati anyagból kiderül: a négy, erős alkoholbefolyásoltság alatt álló férfi egy „spontán botrány” nyomán inzultálta a Béke utca lakóit, miközben magyarellenes, „Ki a magyarokkal az országból!” jelszavakat skandáltak. Adela Corodeanu ügyészségi szóvivő az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a hátrányos megkülönböztetésre való felbujtáson kívül – amelyért a vádlottak hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot kaphatnak – a négy elkövető ellen rongálás, a közerkölcs és a közrend megsértése és csendháborítás miatt is vádat emeltek. Közülük három vádlott ellen ugyanakkor a vád jogi besorolását kiterjesztették az erőszakos bűncselekményre is.
Kiderült egyébként, hogy az elkövetők egyike hivatásos katona, a román hadsereg szerződéses viszonyban álló alkalmazottja. Különben a vádlottakat nem helyezték előzetes letartóztatásba, az ügyészség mindössze megtiltotta számukra, hogy a következő 30 napban elhagyják az országot. Mint arról beszámoltunk, június 19-ére virradóra a román fiatalok baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók az intézet egyik alkalmazottjának a férjét is leütötték, aki a rektor segítségére akart sietni. A bántalmazottak 11-12, illetve 7-8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek a bántalmazás során. Emlékezetes, a magyar külügyminisztérium megdöbbenését fejezte ki a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. A román külügy ugyanakkor az incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezetét „nem megfelelőnek” tartotta. Traian Băsescu államfő ugyanakkor úgy vélekedett: nem lehet magyarellenességről beszélni az ügyben, szerinte a támadóknak fogalmuk nem volt, hogy az áldozatok magyarok.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Létkérdés az együttműködés a magyar kormány és az RMDSZ között
A külhoni magyar szervezetek és a magyar kormány viszonya nem függhet a napi politikától, ezeknek a szervezeteknek önállóan kell politizálniuk ahhoz, hogy hatékonyak lehessenek. Az RMDSZ volt elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese szerint nehezen bár, de ezt eddig minden kormány tudomásul vette. Markó Béla arra azonban egyelőre még keresi a választ, hogyan történhetett meg, hogy - finoman fogalmazva - "nincs szoros kapcsolat" a legnagyobb külhoni magyar párt és a budapesti kormány között.
- 2009 őszén a román kormányválság miatt elmaradt a magyar-román közös kormányülés. Azóta teljes jogú kormány van mindkét országban és a tanácskozást Bukarestnek kellene megszerveznie. Miért nem történt eddig meg?
- A közös kormányülések rendkívül hasznosak voltak, mert olyan keretet hoztak létre, amelyet mindenképpen ki lehetett tölteni tartalommal. Nem egyszerűen jelképes események voltak, éppen ezért rossz, hogy egy ideje elmaradtak. Meg kell azonban mondanom, hogy ez nem a román kormányon múlott. Mi többször is javaslatot tettünk rá. Az új magyar kormány azonban azzal érvelt, hogy amíg készül a soros elnökségre, illetve amíg ellátja azt, addig képtelen beiktatni a sűrű programba. Július óta viszont semmi sem történt, és csak azt tudom mondani, hogy szükség lenne rá.
- Mindkét fővárosból azt halljuk, hogy történelmi csúcson a magyar-román államközi kapcsolat, miközben látjuk, hogy elmaradnak a legmagasabb szintű találkozók, a miniszteri szintűek is ritkulnak. Mivel jobb most ez a viszony, mint korábban?
- Én a történelmi jelzővel nem dobálóznék, ezt az utókorra bíznám. Azt gondolom, hogy ha a konfliktusos kilencvenes évekre gondolunk, nos, ahhoz képest jó a viszony. Ebben a pillanatban nincsenek nagy vitás ügyek, nincsenek konfliktusok, de lehetne jóval szorosabb, jóval gazdagabb ez a viszony. Románia és Magyarország között stratégiai partnerségnek kellene lennie, a két országnak a térség egészét meghatározó módon kellene együttműködnie. Ez viszont még nem valósult meg..
- Az viszont talán megkockáztatható, hogy az RMDSZ és a magyar kormány viszonya történelmi mélyponton van. Az RMDSZ kongresszusa előtt arról beszéltek, ön azért vonul vissza, hogy személye ne legyen akadálya a kapcsolatokban. Most fölöslegesnek tűnik ez a vezéráldozat... Vagy mégsem az?
- Szeretném tisztázni: szó sincs arról, hogy egyetlen szempontot vettem volna figyelembe a döntés meghozatalakor. Lehetőséget akartam adni a fiatalabb politikusi gárdának, hogy szemléletét érvényesítse minden téren, beleértve valóban a Magyarországhoz és a magyar kormányhoz fűződő viszonyt is. Úgy éreztem, hogy elnökségem 18 éve után ideje a váltásnak az RMDSZ élén, és a saját életemben is. A hangsúlyátrendezés azért is indokolt, hiszen a politika mellett van más hivatásom is. De hiszem, hogy a magyar kormány és az erdélyi politika viszonya nem függhet attól, hogy éppen ki az RMDSZ elnöke, vagy Magyarországon éppen melyik párt van kormányon, mert ez a jövőnket meghatározó kérdés. Amiért ebben a pillanatban valóban nem felhőtlen a viszony, az nem személyi, hanem koncepcionális kérdés. Igaz, ilyen értelemben nagyon kötődött az én személyemhez is. Az elmúlt 20 évben mindvégig azt mondtam, hogy az erdélyi magyar közösségnek támaszkodnia kell a magyarországi támogatásra, de önállóan kell politizálnia Bukarestben és máshol is, mert az itteni politikai vezetők ismerik a legjobban a közösség helyzetét, és egy adott pillanatban ők tudják eldönteni, melyik a helyes út. Ezzel szemben sokszor megtapasztaltam, hogy egyik vagy másik párt, vagy politikus megpróbálta csatlósként kezelni az RMDSZ-t, valamiféle alárendeltségi viszonyba bevinni. Azt gondolom, az én nagy vétkem - egyesek szerint a bűnöm - az volt, hogy bárhonnan is jött az ilyen próbálkozás, mindig visszautasítottam. Én most is egy ilyen sértettséget látok odaát sokakban, amiért nem vagyunk hajlandók alárendelni magunkat. De ez nem lehetséges, mert abban a pillanatban elveszítjük az önállóságunkat és Bukarestben nem tudunk helyt állni, rosszak lesznek a döntéseink, Ez nem érzelmi és nem személyi kérdés, ez tény. Nagy mulasztás az, hogy - finoman fogalmazva - nem igazán szoros az együttműködés, hogy nincs napi kapcsolatunk a magyar kormánnyal, mert az mindenki javát szolgálná.
- Eddig minden kormány, beleértve az első Orbán-kormányt is, elfogadta ezt az álláspontot, és ha nem is volt felhőtlen az RMDSZ és a Fidesz viszonya, azért 1998-2002 között mégiscsak együttműködtek. Mi változott az akkorihoz képest?
- Mindig az volt az elvem, hogy a magyar kormány és az RMDSZ kapcsolata nem függhet semmilyen ideológiától. Bár ez nem tetszett igazán senkinek, mindenki "lenyelte". Függetlenül attól, hogy milyen pártok voltak kormányon Budapesten, megpróbáltam együttműködni, mert közös érdeknek tartottam. Minden magyar miniszterelnökkel kapcsolatban voltam, néha egyetértettünk, máskor vitáztunk, voltak feszültségek, konfliktusok is. Csakhogy az egyetértés nyilvános volt, a viták és a konfliktusok nem. Az első Orbán- kormánnyal nem volt különösebben konfliktusos a viszonyunk, nagyon sűrű konzultáció jellemezte. Meg kell mondanom, hogy ezt én szorgalmaztam, mert tudtam, hogy vannak olyan elvi kérdések, amelyekben nem értünk egyet. Megítélésem és emlékezetem szerint talán sűrűbben is konzultáltunk, mint más kormányokkal, még akkor is, ha az akkori partnereim erre nem így akarnak emlékezni, vagy nem így emlékeznek.
- Hogyan jutottak el mégis odáig, hogy - bár ön nem szokott véletlenül kimondani dolgokat -, nemrég mégis Budapestről érkező politikai ciánszennyezésnek nevezte a Tőkés László új néppártját? Hogyan jutottak el odáig, hogy Brüsszelben a Fidesz EP-frakció nem vett részt az RMDSZ rendezvényén, amelynek ön volt az egyik előadója és előzőleg a frakció naptárában is szerepelt.
- Egyelőre én is inkább csak kérdésként fogalmazom meg magamnak, hogy hogyan jutottunk oda, hogy egy erdélyi magyar politikusnak - történetesen nekem - azt kell látnom Brüsszelben, hogy amit mondok, nem érdekli az egyik anyaországi párt egyetlen képviselőjét sem. Ugyanakkor azt is látom, hogy jó lenne, ha mi erdélyi magyar politikusok szétnéznénk a saját házunk táján is. Tudom, nem ártana, ha magam is belegondolnék abba a kérdésbe, hogyan jutottunk el oda, hogy Tőkés László, az erdélyi magyarság fontos személyisége, akinek - ezt viszont már elmondhatom, hiszen bizonyos értelemben utókor vagyunk - tényleg történelmi szerepe volt Romániában, volt püspökként és a toleranciát hirdető politikusként minden toleranciáról megfeledkezik és plakátokat ragasztgat. Szomorú és nevetséges. Valami baj van itt Erdélyben, ez tény, az pedig másik kérdés, hogy mi ennek a bajnak az oka, honnan jött, vagy nem is jött sehonnan, hanem mi alakítottuk ki. Igen, én rendkívül rossz kezdeményezésnek tartom az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozatalát és természetesen nagyon súlyos szavakkal ítélem el azt, hogy ezt Magyarországról támogatják. Azért tartom nagyon rossz dolognak ezt a pártalapítást, mert senki sem játszhatja ebben a kérdésben az ártatlant, hogy úgymond ezzel is meg kell próbálkoznunk. Tőkés Lászlóék már megpróbálkoztak egy pártalapítással, ők hozták létre a Magyar Polgári Pártot, csak azt mások aztán kiütötték a kezükből, de azzal sem tudták az RMDSZ-t szétszedni. Most megint megpróbálkoznak, hátha így sikerül. És a kettő között volt egy összefogás. Hosszú és nehéz tárgyalások után én magam ajánlottam fel Tőkés Lászlónak, hogy legyen listavezető az RMDSZ Európai parlamenti listáján, amelyet Magyar Összefogás listájának neveztünk el. Így tettem lehetővé számára, hogy most leragasztgassa az RMDSZ plakátjait Brüsszelben. Ezért mondom, hogy magunkba is kell néznünk egy kicsit, nemcsak át Magyarországra.
- Bár kívülről nézve akár viccesnek is nevezhetném ezt a szituációt, azért inkább csapdahelyzetnek érzem. Talán a világon nincsen olyan párt, amely eltűrné, hogy a listavezetője folyamatosan a párt ellen agitál, sajtótájékoztatón lép fel ellene, leragasztja a plakátjait és másokat is pártja elleni bojkottra szólít fel, nem mellékesen létrehoz egy konkurens pártot. Tőkés László ezek után is az RMDSZ listavezetője maradt. Az RMDSZ nemhogy nem rúgja ki, nem is rúghatja ki, mert a jelenlegi körülmények között rá ütne vissza. De mi az amit tehet?
- Az RMDSZ nem párt, pártokat Tőkés László hozott létre. Mi kezdettől fogva szövetség voltunk, amelyben a különböző vélemények megférnek egymás mellett, de azt hiszem, hogy például ez a brüsszeli eset nem fér bele. Én a magam részéről Tőkés Lászlót nem tudom az RMDSZ képviselőjének tekinteni, soha nem is volt az. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal kötöttünk egy egyezséget, ami alapján fölvettük őt a listára, de ő RMDSZ-es csak akkor volt, amikor ebből valami hasznos formai következménye származott, például így lehetett tagja a néppárti frakciónak. De ő soha, egyetlen pillanatig sem tekintette magát RMDSZ-es képviselőnek. És attól függetlenül, hogy ez formailag ebben a pillanatban így néz ki, én sem tudom őt annak tekintetni.
- Jövőre parlamenti választások lesznek Romániában. Most már nem a nemzeti tanáccsal, hanem a pártként bejegyzett EMNP-vel kellene kiegyezniük. Megismétlik az EP forgatókönyvet, odaadják a befutó helyek egy részét, fönntartva ezt a felemás, feloldhatatlan csapdahelyzetet, vagy megkockáztatják a megmérettetést, mint ahogyan a Szász Jenő pártjával tették 2004-ben és 2008-ban? Szász mellett is ott volt Tőkés, Orbán, jelen voltak a kampányban is. Veszélyesebbnek tűnik a néppárt, mint az akkori polgári párt?
- Az EP választásokra készülvén, végül is meg tudtuk kötni a szükséges kompromisszumot az akkori EMNT-vel, amelynek a gárdája most ezt az új pártot létrehozta. Ez azt bizonyítja, hogy eléggé hajlékonyak és kompromisszumkészek voltunk, akkor, amikor úgy láttuk, hogy másképpen veszélybe kerülne az erdélyi magyarság brüsszeli képviselete. Azt látom, hogy ez a párt egyelőre a plakátleragasztó akciókon kívül nem nagyon mutatott fel semmiféle programot, nem tudni milyen alternatívában gondolkodik ahhoz képest, amit az RMDSZ Bukarestben végez. Egyetlen alapvető, egyben veszélyes különbséget látok, mégpedig azt, hogy míg az RMDSZ szerint, ha az erdélyi magyarságnak nincs képviselete a bukaresti parlamentben, akkor elveszítünk egy rendkívül fontos eszközt és veszélyeztetjük a közösség jövőjét, addig - legalábbis én úgy látom - az EMNP nem így gondolkodik. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az a célja, hogy most már ők is a román parlamentben képviselhessék a magyarság céljait. Attól tartok, hogy nekik az is eredmény lenne, ha meg lehetne akadályozni az RMDSZ bejutását.
- Manapság egyetlen európai párt népszerűségének sem tesz jót a kormányzás. Az RMDSZ is minden kormánypártként töltött nappal bejutási esélyeit veszélyezteti. Kilépésével azonban azt kockáztatja, hogy olyan választási és közigazgatási felosztási törvényt fogadnak el, amellyel az erdélyi magyarság talán örökre elveszítheti a parlamenti képviseletet. Meddig maradnak?
- Ha a nagyobbik román kormánypárt helyettesíteni tudna bennünket mással a kormányban úgy, hogy többsége legyen a parlamentben, akkor fennállna a tényleges veszélye a magyar közösség számára hátrányos döntések meghozatalának: gondolok itt a választási törvény ilyenszerű módosítására, és mindenekelőtt a regionális átszervezési javaslatra. Nem támogattuk a regionális átszervezési koncepciót és ez azóta is komoly sértettséget eredményezett a fő kormánypárt egyes politikusaiban. Egy lappangó, de erős konfliktus van ezért köztünk. Ha minket behelyettesíthetnének mással, abban a pillanatban elfogadnák ezeket az intézkedéseket. Hogy együtt tudunk maradni a jövő évi választásokig, az attól függ, hogy a választási és regionális átszervezési törvény kapcsán az érdekütközések erősödnek föl, vagy partnereink is felismerik, hogy ezeket a dolgokat nem kell erőltetni, hanem meg kell keresni azt, ami együtt tart. Ha lesz bennük, és az államfőben is, elegendő bölcsesség, ahhoz, hogy így viszonyuljanak a következő időszakhoz, akkor megmarad a koalíció. Ha viszont kezdik felerősíteni ezeket a számunkra elfogadhatatlan szándékokat, akkor baj lehet belőle.
- Az RMDSZ azonnal elutasította azt a román külügyminisztériumi javaslatot, hogy a határon túli és a külföldön dolgozó románok levélben szavazhassanak. A magyar választójogi törvény ugyanezt irányozza elő a külhoni magyarok számára. Mi ebben az esetben az állásfoglalásuk?
- Én a szavazati joggal kapcsolatosan többször elmondtam a véleményem és sokaknak nem tetszett. Elmondom, mik a kifogásaink a határon túli románok szavazati joga kapcsán, az analógiát ki-ki megleli vagy sem. Ebben a pillanatban az európai országokban több millió román vendégmunkás él, akik egyébként román állampolgárok, szavazhatnak a külképviseleteken. A levélben szavazás megkönnyítené, hogy élhessenek szavazati jogukkal. A román politikusok közül sokan azért ellenzik ezt, mert csalástól félnek. De legyünk jóhiszeműek. Nekünk, magyaroknak, előnytelen lenne, ha többszázezres nagyságrendben jönne be külföldről szavazat, mert az lenyomná a mi szavazatarányunkat. Nem kell többmilliós nagyságrend, néhány százezer is elnyomhatja valamely irányba a parlament összetételét. Ugyanakkor az a véleményem, hogy ne azok döntsék el az eljövendő román parlament összetételét, s ezáltal az eljövendő román kormány sorsát, akik külföldön élnek, és ennek következtében más szempontok szerint döntenek esetleg, mint azok, akik naponta a saját bőrükön tapasztalják, mi a helyzet.
Gál Mária
Népszava

Érvénybe lépett a romániai rakétapajzs-egyezmény
December 23-án érvénybe lépett az Amerikai Egyesült Államok (USA) Romániában elhelyezendő ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerének felszerelésére vonatkozó egyezmény – tájékoztatott a Külügyminisztérium.
A minisztérium emlékeztet, hogy a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszert a deveselui támaszponton szerelik fel, és az USA európai védelmi rendszerének része lesz, várhatóan 2015-ben.
„Ez a támaszpont jelentős hozzájárulása lesz a két államnak a NATO rakétavédelmi erőfeszítéseihez” – állítja a külügy.
Az amerikai rakétapajzs felszereléséről szóló egyezményt szeptember 13-án Washingtonban írták alá, Traian Băsescu államelnök látogatása során, másfél évvel azután, hogy bejelentették, Románia is csatlakozik ehhez a projekthez.
A megállapodás véglegesítése előtt hét egyeztetés volt, amelyeken a román delegációt Bogdan Aurescu államtitkár vezette, az amerikait Ellen Tauscher fegyver-ellenőrzési külügyminiszter-helyettes.
Traian Băsescu államfő december 15-én jelentette be, hogy kihirdette a Románia és USA közötti, a rakétavédelmi rendszerre vonatkozó megállapodást ratifikáló törvényt.
A jogszabályt a szenátus fogadta el december 6-án egyhangú igennel, azt korábban megszavazta a képviselőház is.
A szenátus ülésén jelen volt Mark Gitenstein, az USA bukaresti nagykövete és Bogdan Aurescu államtitkár is. A törvény elfogadása mellett Teodor Baconschi külügyminiszter érvelt.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Bemutatta kormányát Mihai Răzvan Ungureanu
Bemutatta kormányát szerda délelőtt Mihai Răzvan Ungureanu. Az RMDSZ miniszterei a helyükön maradtak, Markó Béla továbbra is a miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölti be. Az új kabinet programja egyebek között tartalmazza a kormány vállalását a kisebbségi törvény minél sürgősebb elfogadásáról. Az Ungureanu-kormányban a korábbi PDL-s miniszterek egyike sem kapott helyet. Az új kormányról és a kormányprogramról csütörtökön bizalmi szavazással dönt a parlament, miután a miniszterjelölteket szerdán hallgatják meg a szakbizottságokban.
Az új kabinet programja egyebek között tartalmazza a kormány vállalását a kisebbségi törvény minél sürgősebb elfogadására, de külön fejezetet szentel a interetnikus kapcsolatok javítására – nyilatkozta a bejelentést követően Borbély László.
Az RMDSZ egyébként kedd este bejelentette: csak bizonyos feltételekkel hajlandó támogatni az új kabinetet. Kelemen Hunor szövetségi elnök ezen feltételek között említette a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása helyzetének megoldását, a levéltári törvény illetve a visszaszolgáltatási bizottság helyzetének rendezését valamint az erdélyi autópálya építésének a folytatását is.
Ritli László egészségügyi miniszter szerint ugyanakkor az új kormányprogram tartalmazza az egészségügyi reform folytatásának kötelezettségét is, de nem rendelkezik az egészségügyi törvénycsomag elfogadását.
Az Ungureanu-kormányban egyébként a korábbi PDL-s miniszterek egyike sem kapott helyet.
Az új kormányról és a kormányprogramról csütörtökön 11 órakor bizalmi szavazással dönt a parlament. A képviselőház és a szenátus együttes plenáris ülésen megvitatja az új kabinet névsorát és a kormányprogramot, majd többségi szavazással dönt.
Ha a parlament nem támogatja az új kormányt, az államfő újabb javaslatot tesz. Előrehozott választásokat akkor lehet kiírni, ha a törvényhozás két kormányalakítási kísérletet leszavaz.
Az Ungureanu-kormány összetétele
- Mihai Răzvan Ungureanu – miniszterelnök
- Markó Béla – miniszterelnök helyettes
- Cătălin Predoiu (független) – Igazságügyi Minisztérium
- Leonard Orban (független) – Európai Ügyek Minisztériuma
- Kelemen Hunor (RMDSZ)– Kulturális Minisztérium
- Borbély László (RMDSZ) – Környezetvédelmi Minisztérium
- Ritli László (RMDSZ) – Egészségügyi Minisztérium
- Lucian Bode (PDL) – Gazdasági Minisztérium
- Gabriel Berca (PDL) – Belügyminisztérium
- Cristian Petrescu (PDL) – Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium
- Alexandru Nazare (PDL) – Szállítási Minisztérium
- Stelian Fuia (PDL) – Mezőgazdasági Minisztérium
- Cătălin Baba (PDL) – Oktatási Minisztérium
- Răzvan Mustea (PDL) – Kommunikációs Minisztérium
- Claudia Boghicevici (PDL) – Munkaügyi Minisztérium
- Bogdan Drăgoi (PDL) – Pénzügyminisztérium
- Cristian Diaconescu (UNPR) – Külügyminisztérium
- Gabriel Oprea (UNPR) – Védelmi Minisztérium
Programban a kisebbségi törvény
Az Ungureanu-kormány programja már szerdán nyilvánosságra is került. A program jórészt az előző kabinet programjának elemeiből áll. Miután az RMDSZ még kedden azt a feltételt szabta a kabinet támogatásához, hogy kössenek koalíciós megállapodást, amelyben rögzítik a prioritásokat – különös tekintettel a kisebbségi ügyekre –, a programban szerepel a kisebbségi törvény ügye is.
Eszerint a kormány támogatja a jogszabály mihamarabbi elfogadását, és kiemelt témakörként kezeli az etnikumközi kapcsolatok fejlesztését – közölte Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
A kormány egyúttal a lakossági jövedelmeket is növelné a gazdasági lehetőségekhez mérten. Ezt vagy közvetlen béremelés, vagy a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése, valamint a nyugdíjak indexálása révén érnék el. Emellett támogatnák azon cégeket, amelyek hatévesnél fiatalabb gyereket nevelő nőt alkalmaznak, bátorítanák a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását, és a hátrányos helyzetű régiókban élők életminőségét is javítanák. A kormány értékesítené a különböző cégekben meglévő kisebbségi részvénycsomagokat is. A kabinet a gazdasági és pénzügyi folyamatok függvényében fenntartja a 2015-ös euróövezeti csatlakozási céldátumot.
A közlekedés terén magán- és állami források bevonásával valósítaná meg a Marosvásárhely-Jászvásár autópályát, és, kifizetné a vasúttársaság adósságait. Mandátuma alatt 200 kilométernyi autósztrádát adna át, újabb 100 kilométeren kezdené el a munkálatokat, magánkézbe adná a CFR áruszállító részlegének több mint felét, illetve a Tarom légitársaság részvényeinek 20 százalékát. Az igazságügy terén folytatnák a korrupció elleni harcot, és visszaszorítanák a bűnözést.
Az egészségügy terén folytatnák a reformokat. Ennek részeként áprilisig felszabadítanák a befagyasztott állásokat, és kísérleti jelleggel bevezetnék a teljesítmény alapú bérezést. Emellett csökkentenék a kórházban töltött időt, és a gyógyszerár-támogatási rendszert is átdolgoznák.
Krónika (Kolozsvár)

Romániai küldöttség Budapesten
Több magyar közméltósággal is tárgyalt Korodi Attila parlamenti képviselő, a Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke tegnap kezdődött kétnapos budapesti látogatása alkalmával.
A bukaresti parlament külügyi bizottsága delegációjának utazásával kapcsolatban a meghívó fél nevében Balla Mihály (Fidesz), a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt mondta: a romániai képviselőkkel várhatóan az uniós ügyekről, a két ország kapcsolatairól tárgyalnak majd. „Természetesen érdeklődni fogunk a román belpolitikai helyzetről is” – jelentette ki a bukaresti kormány múlt heti lemondására utalva, hozzátéve: a romániai képviselők pedig valószínűleg „a különböző európai uniós folyamatokról” fognak kérdezni. Azzal kapcsolatban, hogy a román külügyminisztérium hétfői közleményében úgy fogalmazott, a magyarországi román kisebbségnek nem lesz „megfelelő” parlamenti képviselete a tavaly elfogadott új magyar választójogi törvény szerint, és szorgalmazta, hogy a románok képviselője is rendelkezzék szavazati joggal, Balla Mihály annyit mondott: „ha felmerül, akkor beszélünk róla”. A romániai delegáció tegnap találkozott Hörcsik Richárddal (Fidesz), az európai ügyek magyar bizottságának elnökével, megbeszélést folytatott a budapesti Országgyűlés magyar–román baráti tagozatával, majd Jakab István parlamenti alelnökkel. Balla Mihály és Németh Zsolt külügyi államtitkár ma fogadja a vendégeket.
MTI
Új Magyar Szó (Bukarest)

Bukarest, a kisebbségvédő
Miközben mind külföldről, mind belföldről bírálják a román kormányt, amiért Bukarest csupán feltételekkel hajlandó támogatni Szerbia európai uniós tagjelöltté nyilvánítását, a román külügyminisztérium jelezte: azt várja Belgrádtól, hogy egyezményt írjon alá Bukaresttel a szerbiai kisebbségek védelméről.
Mint arról beszámoltunk, az EU-tagállamok külügyminisztereiből álló általános ügyek tanácsának kedden kellett döntenie arról, hogy támogatja-e a balkáni ország tagjelöltté nyilvánítását.
Románia ugyanakkor már korábban jelezte, hogy a Timok-völgyi vlachok elleni jogtiprások miatt vétót emelhet. A külügyminiszterek végül hosszasan elhúzódó ülés után javasolták a tagjelöltté nyilvánítást, de Bukarest ellenkezése miatt hivatalos álláspontot nem fogalmaztak meg.
Cristian Diaconescu román külügyminiszter közölte: Románia nem akadályozza meg a szerb EU-tagjelölti státus elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása terén, mint korábban Romániát. A román külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben tudatta: konkrét és gyors előrelépést tart szükségesnek a szerbiai kisebbségek jogállását rögzítő kétoldalú dokumentum aláírása terén.
Egyúttal szükségesnek nevezte, hogy az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főmegbízottja is megfigyelje, hogyan tarja be Szerbia az Európai Unió kisebbségvédelmi előírásait. A szerb uniós tagjelöltségről egyébként az uniós állam- és kormányfők hétvégi ülésén születik döntés.
Az uniós partnerek közül volt aki elégedetlenségének adott hangot a román álláspont miatt: Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint az „beárnyékolta az amúgy sem könnyű tárgyalásokat”. A bukaresti döntést európai uniós körökben annak tudják be, hogy Románia így akarja jelezni elégedetlenségét, amiért egyetlen uniós tagállam – Hollandia – ellenkezése miatt halasztódik az ország schengeni csatlakozása.
Román feltételek
Leonard Orban román Európa-ügyi miniszter ugyanakkor tegnap kijelentette: jelentős problémák vannak a szerbiai nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával, ezért kívánta Románia az Európai Tanácsban napirendre tűzni a témát. „Nem akadályozásról van szó. Erről a témáról az Európai Tanács szintjén tárgyalunk. Románia rendkívül fontos dolgot kér, azt, hogy Szerbia tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait” – jelentette ki Orban.
Eugen Tomac, a határon túli románokért felelős államtitkárság vezetője a szerbiai románok küldöttségével folytatott tegnapi találkozót követően leszögezte: Románia nagyon jól tudja, milyen a szerbiai román kisebbség valós helyzete, az általa küldött jelzés pedig világos és egyértelmű: valós garanciákat akar e kisebbség védelmében. „Nem akarjuk, hogy a román kisebbség vlachokra és románokra oszoljon. Nincs vlach nemzeti kisebbség, nem tudjuk szabványosítani a román nyelvjárásokat. A román állam álláspontja szilárd: a román nyelv hivatalos az EU-ban, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy ahol román kisebbségek élnek, tartsák tiszteletben nemzettársaink jogait” – jelentette ki Tomac. Hozzátette: a román állam nem akar sokat, csupán anyanyelvű oktatást, a szerbiai román ortodox egyház elismerését, valamint román nyelvű televíziós és rádióműsorokat.
Viorel Badea demokrata-liberális párti szenátor, a felsőház határon túli román ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke rámutatott: a vita 15 éve folyik Románia és Szerbia között. Leszögezte: elfogadhatatlan, hogy valakik új nyelvet találjanak ki, majd új identitást azok számára, akik magukat kelet-szerbiai románoknak tartják. A szenátor reményét fejezte ki, hogy a Bukarest által követelt kisebbségi egyezményt még a napokban alá lehet majd írni.
Megismételte: a román parlament megvétózhatja a szerb EU-csatlakozást, ha Szerbia nem írja alá az egyezményt. Bojan Alekszandrovics szerbiai román püspök szerint nem helyénvaló, hogy a szerbiai hatóságok román és vlach közösségre akarják felosztani a szerbiai románokat. Rámutatott: a román hatóságok segítségét kérik, hogy alapvető jogaikat – az anyanyelvű oktatást és a templomi szertartást – biztosítsa számukra Szerbia. Zavişa Jurj, az Ariadnae Filum román–vlach kulturális egyesület elnöke kifejtette: a Timok-völgyi románok lojálisak Szerbiához, és támogatják annak EU-csatlakozását, azzal a feltétellel, hogy tartsák tiszteletben a jogaikat.
Tadics: nem hagyjuk zsarolni magunkat!
Nem mindenki tartja azonban megalapozottnak a román álláspontot. Borisz Tadics szerb elnök szerint országa nem fogadja el, hogy Románia „teljesíthetetlen” feltételeket szabjon, és úgy vélte, a szerbiai vlachok nem tartják románnak magukat. Leszögezte: Szerbia nem hagyja zsarolni magát. Belföldi bírálói is vannak a román álláspontnak: Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint nem helyes, hogy Románia akadályozza a szerb uniós csatlakozást, Bukarestnek inkább támogatnia kellene a szomszédos országot. Szerinte Szerbiának valóban tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat, azonban megjegyezte: ettől függetlenül helytelen, hogy Románia egyedüliként akadályozza a csatlakozást.
„Mit gondolunk Hollandiáról, amely az egyedüli ország, amely a schengeni csatlakozásunkat gátolja. Most pedig ugyanezt tesszük egy olyan országgal, amely rendszerint a barátunk volt” – mutatott rá. „Mit tettünk volna, ha Magyarország élt volna a vétójogával a mi EU-csatlakozásunkkor? Jogosnak találtuk volna?” – tette föl a kérdést. Azonban nem minden párttársa gondolja így: Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szocialista elnöke szerint Románia támogatja ugyan Szerbia uniós csatlakozását, ám a csatlakozás érdekében Belgrádnak tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat. Rámutatott: a szerbiai románok jogairól szóló vita húsz éve húzódik a két ország között, eredménytelenül.
Szerbiai vlachok szerint nem éri jogtiprás őket
Nem éri jogtiprás a szerbiai vlach nemzeti közösséget – erről biztosította Radisa Dragojevic, a (szerbiai vlachok kulturális autonómiáját képviselő) Vlach Nemzeti Tanács elnöke (VNT) az újvidéki Magyar Szó című napilapot. A Magyar Szó szerdán honlapján idézte Dragojevicet, aki szerint Románia vádja alaptalan. A Vlach Nemzeti Tanács (VNT) nevében senki sem kereste fel a román szerveket, hogy jogtiprás történne, és senki sem támaszthat a nevünkben feltételeket, ultimátumokat, mint azt Románia tette Szerbiával – mondta Dragojevic. Szerbiában két közelálló nemzeti közösség van, a vlach és a román. Mindkét nemzeti közösségnek saját nemzeti tanácsa van, de míg a román nemzeti közösség Romániát tekinti anyaországának, addig a vlachok Szerbiát.
Ezért Romániának nem áll jogában, hogy a nevünkben bárkitől valamit is kérhessen – hangoztatta. Dragojevic megjegyezte, bár vannak olyan nyílt kérdések, amelyeket jelenleg a közösségen belül megvitatnak, ez közösségen belüli probléma és senki sem erőltette rájuk. A VNT például a minap alkotta meg a vlach ábécét, s készülőfélben van egy vlach értelmező szótár is. A VNT vezetője szerint azok, akik Romániában panaszkodnak, tagjai voltak az előző összetételű nemzeti tanácsnak, és a mandátumuk alatt semmit sem tettek ez ügyben. Hozzátette: az ő anyanyelvük a vlach, és aki románnak akarta vallani magát a népszámláláson, szabadon megtehette.
A 2002-es népszámlás szerint Szerbiában 40 054 polgár vallotta magát vlachnak, a tavalyi népszámlálás nem hivatalos adatai szerint ma 50 százalékkal többen, megközelítőleg 64 ezer szerbiai polgár van. Míg a vlachok többsége Kelet-Szerbiában él, a románok legnagyobb része a Vajdaságban, a Bánátban – magyarázta Dragojevic.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Szaloniki főkonzullá nevezték ki az Új Magyar Szó felelős szerkesztőjét
Románia szaloniki főkonzuljává nevezte ki kedden a kormány Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó című napilap megbízott felelős szerkesztőjét.
A 2005 és 2010 között lettországi és litvániai nagykövetként tevékenykedő Tokay György után újabb két romániai magyar kap diplomáciai megbizatást. Az Ungureanu-kormány tegnap Románia szaloniki főkonzuljává nevezte ki Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó megbízott felelős szerkesztőjét, miközben Pataki Júlia volt RMDSZ-es parlamenti képviselő kenyai nagykövet lesz.
A tegnapi kormányülésen elfogadott határozatok szerint Románia visszahívja Görögországból Dumitru Hriţuleac szaloniki főkonzult, akinek megbizatása kilencven napon belül lejár. Utódja, a 42 éves, matematikus- és politológusi végzettségű, jelenleg szociológiából doktoráló Salamon Márton László korábban a kolozsvári Szabadság, majd a Krónika munkatársa volt, 2006 decemberétől néhány hónapig a Bukaresti Zsidó Közösségi Központ igazgatójaként tevékenykedett, 2007-ben pedig kinevezték az Új Magyar Szó főszerkesztőjévé.
Az utóbbi két évben a távközlési és informatikai minisztérium alkalmazottjaként, tanácsosként is dolgozott. Tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének, elnöke a zsidó közösségi projektekkel foglalkozó Haver Egyesületnek. A 49 éves, jogi diplomát a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett Pataki Júlia 2000 és 2004 között volt bukaresti listán megválasztott parlamenti képviselő, azelőtt az RMDSZ-frakció szakértőjeként, valamint az egészségügyi minisztérium tanácsosaként dolgozott, a szövetségben pedig betöltötte a bukaresti szervezet ügyvezető elnöki posztját.
Az elmúlt időszakban az Európai Parlament, az ENSZ és különböző amerikai és európai intézmények, civil szervezetek megbízásából Irakban és Szomáliában teljesített szakértői feladatokat. Pataki Júlia kinevezését tegnap 19 igen és egy ellenszavazat mellett támogatta az alsóház külügyi bizottsága, ezt pedig az államfőnek és a befogadó országnak kell még jóváhagynia, mivel Pataki és Salamon nem karrierdiplomaták, csak négyéves mandátumuk idejére kapnak diplomata státust. Niculescu Tóni, a külügyminisztérium államtitkára lapunknak elmondta, Tokay Györgyhöz hasonlóan a leendő nagykövet és a főkonzul is politikai úton jutott a külföldi misszióhoz, mégpedig az RMDSZ javaslatára. Lapunk különben úgy tudja, Salamon korábban az izraeli nagyköveti posztra is „pályázott”, de eredménytelenül.
Különben irányítása alatt az ÚMSZ megőrizte hangsúlyos RMDSZ-közeliségét, a főszerkesztő pedig tavaly március 15-én azzal vonta magára a figyelmet, hogy bukaresti újságírókkal és civilekkel tüntetést szervezett a magyar médiatörvény ellen. A távozásával megüresedő felelős szerkesztői poszt várományosa egyelőre ismeretlen. Cseke Péter Tamás vezető szerkesztő kérdésünkre elmondta, őt nem kérték fel a tisztség betöltésére, de ha megtörténne, sem vállalná.
Az utóbbi időben jelentős anyagi nehézségekkel küzdő lap egyébként 2005-ben jött létre az egykori kommunista pártlap, az Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként, és négy éven keresztül Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában volt, aki – bevallása szerint – több mint egymillió euróval támogatta a lapot megjelentető Scripta Kiadót. 2009 májusában a nagyváradi újságírók alapította Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy 99,89 százalékos tulajdonrészét a Scripta Rt.-ben.
Szűcs László, az alapítvány kuratóriumának tagja tegnap lapunknak elmondta, a legszerencsésebbnek azt tartaná, ha a tulajdonossal konzultálva, a szerkesztőség választana új főszerkesztőt az ÚMSZ élére. Szűcs megerősítette a Krónika értesülését, miszerint a lap a közeljövőben a fővárosból Kolozsvárra költözik.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

A külügyminisztérium nem kíván a sajtóban üzengetni
A román külügyminisztérium megerősítette csütörtökön az MTI-nek, hogy Nyirő József újratemetése és magyar politikusok nyilatkozatai miatt szerdán bekérették Magyarország bukaresti nagykövetét, ám a találkozóról nem közöltek további részleteket, arra hivatkozva, hogy nem a kívánnak a sajtóban üzengetni.
A román külügyminisztérium sajtószolgálata az MTI megkeresésére csütörtökön válaszlevelében közölte, hogy a nagykövet vidéki útja miatt Balázs Ádám ügyvivő jelent meg a minisztériumban.
Tájékoztatásuk szerint a találkozón nem érintették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét, viszont megerősítették, hogy Nyirő József újratemetéséről és egyes magyar politikusok nyilatkozatairól volt szó.
„A kihallgatáson a román fél kifejezte készségét, hogy bármilyen téma napirendre kerüljön a kétoldalú tárgyalásokon, diplomáciai szinten és nem a sajtóban a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség és a kiváló európai uniós együttműködés szellemében" – olvasható a román külügyminisztérium sajtószolgálatának az MTI-hez eljuttatott levelében.
A magyar Külügyminisztérium szerdán adott tájékoztatást arról, hogy a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.
Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a partner kérésének – jelezte a tárca közleménye.
A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését. Az ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott az együttműködésre az új román kormánnyal, arra várakozással tekint.
Az erdélyi Krónika című napilap a nap folyamán eljuttatta az MTI-hez csütörtökön megjelenő cikkét, amelyben azt írja, hogy „a román kormány megakadályozni készül" Nyirő József író május 27-ére tervezett székelyudvarhelyi újratemetését.
A lap „bukaresti forrásokra" hivatkozva közölte, hogy szerdán a bukaresti külügyminisztériumba kérették Füzes Oszkárt. A Krónika értesülései szerint a román külügynél arról tájékoztatták a magyar diplomatát, hogy „a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben időszerűtlen" az újratemetés. Azt is javasolták, hogy találjanak későbbi időpontot az eseményre.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az újratemetést helyben szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, nincs tudomása arról, hogy diplomáciai bonyodalmak alakultak volna ki a Nyirő-temetéssel kapcsolatban. A székelyudvarhelyi szervezők továbbra is arra készülnek, hogy május 27-én a városban újratemetik Nyirő Józsefet.
Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi.
MTI. Erdély.ma

Állásfoglalás
Az RMDSZ Maros megyei Területi Állandó Tanácsa súlyos hibának tartja Magyarország nagykövetének, Füzes Oszkárnak Marosvásárhelyen, az önkormányzati választások kapcsán tett nyilatkozatát.
Nem értünk egyet azzal, hogy a Magyarországot képviselő magas rangú diplomata kampány idején Marosvásárhelyen, tájékozódás ürügyén, polgármesterjelöltekkel találkozik és nyilvánosan véleményt mond róluk, azaz beavatkozik egy olyan választási versenybe, ahol sajnálatos módon egymással szemben több magyar politikai szervezet kampányol.
Felháborító, hogy Füzes Oszkár a sajtónak tett nyilatkozatában többek között az úgynevezett magánvéleményét is nyilvánosságra hozta, amelyben megnevezte, melyik jelöltre szavazna mint magánember. Kötelességünk felhívni a magyar Külügyminisztérium figyelmét erre az esetre, és bízunk abban, hogy ez nem ismétlődik meg, mivel tudomásunk szerint a magyar kormány és Külügyminisztérium egyértelmű álláspontja, hogy nem akarnak semmilyen módon beavatkozni a választásokba.
Felkérjük Magyarország Külügyminisztériumát, egyértelműen hozza nyilvánosságra az esettel kapcsolatos álláspontját.
Területi Állandó Tanács
2012. május 16., Marosvásárhely. Népújság (Marosvásárhely)

Nyirő József: tündöklés helyett bukás
A Ponta-kormány első magyarellenes intézkedései, illetve az Orbán-kabinet egyes tisztségviselőinek román füleket bántó kijelentései mellett egy újratemetés is feszültséget kelt a román–magyar viszonyban.
Nyirő József május utolsó napjaira tervezett székelyudvarhelyi újratemetése miatt is bekérették a Külügyminisztériumba Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét. A román felet az zavarja, hogy a háborús bűnössé nyilvánított írót díszszertartás közepette hantolnák újra.
A biztató indulástól…
Nyirő Józsefről – akárcsak az úgyszintén vitatott Wass Albertről – megoszlanak a vélemények. A közhiedelemben mindkettő „igaz magyar emberként”, nagy íróként” él, amit sokan (közöttük a kérdés szakavatott ismerői) cáfolnak.
A Székelyzsomboron született író papnak indult, hittant oktatott, ám harmincéves korában szakított a papi renddel, így a római katolikus egyház kiközösítette, ő maga pedig a kolozsvári Keleti Újságnál helyezkedett el. Íróként jól indult, Haldoklik a székely című novellájával megnyerte a Zord Idő pályázatát, az Erdélyi Helikon munkatársa lett és olyan haladó szellemiségű írók társaságában, mint Kacsó Sándor, Tamási Áron, Szentimrei Jenő bekapcsolódott a Benedek Elek körül tömörülő székely írócsoportba.
A törés a negyvenes évek elején állt be életében és pályájában: 1942 és 1943 között a szélsőjobboldali Magyar Erő, majd a hasonló beállítottságú Magyar Ünnep című lap főmunkatársa lett.
Szálasi puccsát követően a nyilaskeresztesek mellé szegődött, tagja lett a nyilas parlamentnek, 1945-ben a nyilasokkal együtt menekült el Magyarországról. Egy darabig Németországban lakott, 1950-ben Madridba költözött, és a spanyol fővárosban élt élete végéig.
…a meghasonlásig
Nyirő emberként rosszul vizsgázott tehát. Íróként sem lett színjeles. Bár vannak értékes írásai, igazán nagyot alkotni nem tudott, pedig nagy írói tervei, elképzelései voltak. Átfogó történelmi regényt akart írni az idősebb Wesselényi Miklósról, ám A sibói bölény nem lett több amolyan kalandregénynél. Híres írásával, az Uz Bencével Tamási Ábel-trilógiáját kívánta volna lepipálni, ám Tamási realizmusa helyett ő a miszticizmusba tévedt. Regénye elárulja, hogy népszeretete nem több mítoszkeresésnél.
Talán ezért is rokonszenvezett olyannyira az ugyancsak ködös fogalmakkal, mítoszokkal operáló nemzeti szocializmussal. Talán ezért nem ismerte fel, mekkora veszélyt jelent a fasizmus Magyarország számára. Ez a magyarázata annak is, hogy amiként a harmincas-negyvenes évek ordas eszméi, ugyanúgy írásai is ködösekké, zavarosakká, silányakká váltak. Ezért lett fiaskó az eredeti szándéka szerint a székelyek történelmi tragédiáját bemutató, 1939-ben elkészült Madéfalvi veszedelem című munkája is. Sajnálatos módon Nyirőt magával ragadta az ostoba fajelmélet, ami oda vezetett, hogy a negyvenes években teljes mértékben elkötelezte magát a nyilaskeresztes mozgalom mellett.
A fasiszta Németország veresége, a nácik és a nyilaskeresztesek embertelen bűneinek leleplezése sem józanította ki, nem tántorította el korábbi nézeteitől. Az akkoriban, elsősorban az Egyesült Államokban és Spanyolországban megjelent írásaiban is kitartott eltévelyedése mellett.
Az újratemetés
Most ünnepi pompával temetik újra Székelyudvarhelyen. A csíksomlyói búcsúra érkező zarándokvonat szállítja a Székelyföldre hamvait, amelyeket előtte Székely János segédpüspök áld meg Budapesten, a Nyugati pályaudvaron, lelki üdvéért pedig misét celebrálnak.
Az újratemetés szertartásában világi hatóságok is részt vesznek: Gyergyószentmiklós és Csíkszereda polgármestere, Mezei János és Ráduly Róbert városuk állomásán tiszteleg a hamvak előtt, Székelyudvarhelyen a koporsót huszárok kísérik a temetőig, ahol magyar írók fogadják a menetet. A továbbiakban misét mise követ, mígnem a hamvakat – a Duna tévé élő közvetítésében – elhantolják.
B. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

A külügyminisztérium nem adott egyértelmű választ a Nyirő-hamvak beengedésére
Nem adott egyértelmű választ hétfőn a külügyminisztérium sajtószolgálata az MTI-nek, beengedik-e a hatóságok az országba Nyirő József hamvait, ehelyett csak azt ismételték meg, hogy „nem értenek egyet" az emigrációban elhunyt erdélyi író tervezett székelyudvarhelyi újratemetésével.
Az MTI azzal a kérdéssel fordult hétfőn a román külügyminisztérium sajtószolgálatához, hogy beengedik-e vagy sem a román hatóságok Nyirő József koporsóját és hamvait Románia területére. „A Külügyminisztérium közölte már álláspontját a magyar féllel, nevezetesen azt, hogy nem ért egyet Nyirő József romániai újratemetésével. A román fél rámutatott, hogy Nyirő József 1941 és 1945 közötti tevékenysége szélsőjobboldali, zsidóellenes magatartásra és egy fasiszta rendszerrel való együttműködésre utal" – olvasható a bukaresti külügyminisztérium sajtószolgálatának válaszában.
A román külügyminisztérium szerint több romániai és külföldi szervezet is egyértelműen jelezte, hogy nem ért egyet a tervezett megnyilvánulásokkal. Az MTI-hez eljuttatott válaszlevél életrajzi adatokat is felsorol, amelyekkel azt taglalják, hogy Nyirő József 1941 után Budapesten két szélsőjobboldali lap, a „Magyar Erő" és a „Magyar Ünnep" főszerkesztőjeként és a magyar törvényhozás tagjaként tevékenykedett, továbbá képviselő maradt 1944. október 15-e után is, amikor a parlament zsidóellenes törvényeket hozott és Szálasi Ferenc fasiszta kormányát támogatta.
Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Nyirő hamvait május 23-án ravatalozzák a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, onnan a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában szállítják a Székelyföldre, majd a tervek szerint május 27-én, vasárnap temetik újra a székelyudvarhelyi római katolikus temetőben.
A román külügyminisztérium a múlt héten, szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy közölje a magyar féllel: „nem ért egyet" Nyirő József romániai újratemetésével.
Az Országgyűlés Hivatala felkérte a román felet, hogy tegye egyértelművé, mit jelent egyet nem értése Nyirő József erdélyi író újratemetésével kapcsolatban. Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke közölte: a hivatal tudni szeretné, hogy az egyet nem értés tűrést vagy tiltást jelent. Közölte, hogy hétfőig várnak a román fél válaszára. A kabinetfőnök elmondta azt is, hogy ha az egyet nem értés valójában Nyirő József újratemetésének tiltását jelenti, akkor olyan megoldást fognak találni, amely nem csorbítja sem a román jogrendet, sem Nyirő József tisztelőinek lelki várakozásait.
MTI. Erdély.ma

Ponta: mutassuk meg Magyarországnak, hogy okosabbak vagyunk!
Victor Ponta miniszterelnök szerint Romániának meg kell mutatnia Magyarországnak, hogy „okosabb és racionálisabb", s nem hagyja magát provokálni – tudatta maga a kormányfő Bukarestben.
A kormány szerdai ülésének kezdetén – amikor még újságírók is bent lehettek a teremben – Ponta Kövér László magyar házelnök erdélyi látogatásáról úgy vélekedett, hogy annak „hosszú távú célja van". Megköszönte a belügy- és külügyminiszternek azt, ahogyan viszonyultak Kövér „provokáló és felelőtlen" magatartásához, és arra kérte őket, hogy továbbra is „határozott álláspontot" képviseljenek a magyar házelnökkel szemben.
„Meg kell mutatnunk, hogy racionálisabbak és okosabbak vagyunk, nem hagyjuk magunkat provokálni, de nem is feszítjük túl a húrt. Az ilyen provokációknak hosszú távú céljuk van, nekünk pedig védenünk kell nemzeti érdekeinket, önazonosságunkat" – mondta Ponta.
Kövér László kedden érkezett Erdélybe, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnökeként részt vegyen az erdélyi párt kampánykörútján. A látogatás előtt a román parlament házelnökei arra kérték, hogy halassza el vizitjét a vasárnapi romániai helyhatósági választás utáni időre. Kövér László azt mondta: látogatását jól megfontolta, és mivel jogi akadályát nem látta annak, hogy magánemberként ellátogasson egy EU-tagállamba, eljött segíteni az MPP választási kampányát, akárcsak négy évvel ezelőtt.
Ugyancsak Erdélyben tartózkodik Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, akit egy másik magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke, Tőkés László hívott meg.
MTI. Erdély.ma

Magyar radikalizálódástól fél Victor Ponta
Ponta szerint Kövér erdélyi látogatása nem egyedi eset, hanem egy stratégia része, amellyel „radikalizálni kívánják a romániai magyarokat a román állam intézményei ellen”.
A vasárnapi helyhatósági választások közeledtével egyre fokozódik a román kormány és Kövér László közötti nyilatkozatháború. Victor Ponta csütörtökön szatmárnémeti korteskedése során megismételte: az általa szélsőségesnek nevezett Magyar Polgári Pártnak kampányoló házelnök nem szívesen látott vendég Romániában, amelynek nem is barátja.
Szerinte a magyarországi politikusnak nem lett volna mit keresnie egy uniós tagállamban választási kampány idején, majd úgy vélte, Kövér erdélyi látogatása nem egyedi eset, hanem egy stratégia része, amellyel „radikalizálni kívánják a romániai magyarokat a román állam intézményei ellen”.
Mivel Ponta szerint egy etnikai konfliktus senkinek sem használna, a román állam intézményei készenlétben vannak, hogy a házelnök és „budapesti barátai ne érjék el céljukat”. Minderre Andrei Marga külügyminiszter is rátett egy lapáttal, közölve: egy uniós tagállam állampolgárának joga van ahhoz, hogy egy másik országban kampányoljon, szerinte azonban az Országgyűlés elnöke visszaélt ezzel a jogával, mert „kibékíthetetlen ellentéteket hint el állampolgárok és országok között”.
Marga rámutatott: Románia számára mind Nyirő József újratemetése, mind Kövér látogatása elfogadhatatlan, ennek ellenére azt állította: a május eleji kormányváltással nem változott az ország pozitív kisebbségpolitikája, sőt szerinte az USL járult hozzá eddig a legnagyobb mértékben ehhez a „pozitív kisebbségpolitikához”. Különben Ponta a Népszabadságnak adott interjúban kitérő választ adott a kérdésre, miszerint kormánya egyetértene-e azzal, hogy Nyirőt családi körben temessék újra Romániában.
A szociáldemokrata politikus kiválónak nevezte a Mesterházy Attilával ápolt személyes kapcsolatát, és közölte: nem zavarná, ha az MSZP elnöke átvenné tőle az EU legfiatalabb miniszterelnöke címét.
A balliberális hatalom célkeresztjébe került Kövér szerint azonban a magyar–román viszonyt terhelő vitákat nem ő provokálta ki, hanem ezek a bukaresti kormányváltásra vezethetők vissza. „Évente többször jövök Erdélybe, négy évvel ezelőtt is segítettem az MPP választási kampányát, és soha semmilyen problémát nem okoztam. Nem bennem van az oka ennek a kitüntető figyelemnek, hogy még a román kormány napirendjére is fölverekedtem magam, hanem a kormányváltás és a választási kampány tényében” – jelentette ki a házelnök Gyergyószentmiklóson. Kifejtette: a Ponta-kormány már a hatalomra kerülésének legitimációját is részben abból merítette, hogy egy „magyar ügy”, a MOGYE magyar kara miatt támadta meg az előző jobbközép Ungureanu-kabinetet.
Közben Németh Zsolt a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott szerda esti csíkszeredai fórumon – amelyen az EMNP helyi jelöltjeit mutatták be – elmondta, ha az erdélyi magyar pártok nem alakítanak ki közös álláspontot a romániai magyarság érdekeit sértő bukaresti kormányzati intézkedések ügyében, a magyar kormány nem tud segíteni. A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a MOGYE magyar tagozatának és az arányos képviselet elvét felrúgó választójogi törvény ügyében is szükséges lenne, hogy a romániai magyar pártok egységes álláspontot alakítsanak ki.
„A magyar kormány azt az álláspontot képviseli, hogy a határon túli magyarságban nem lehetünk egyik vagy másik szekerének a tolója. Mindig is azokat a törekvéseket fogjuk támogatni, amelyek értéket jelentenek, és az egység irányába mutatnak” – jelentette ki Németh. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Budapesten leszögezte, a kormány soha nem folytatott a határon túli magyar közösségeket megosztó tevékenységet, és határozottan visszautasította Pontáék és az RMDSZ bírálatát, miszerint Magyarország beavatkozna bármely külhoni magyar közösséget érintő választási kampányba.
Ugyanakkor Kövér kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, Frunda György RMDSZ-es szenátor nem ismeri a magyar alaptörvényt, ezért valótlanságokat állít, amikor annak megsértésével vádolja a magyar házelnököt. Veress László kiemelte: nagyon lebecsüli az erdélyi magyarságot az, aki úgy gondolja, hogy akár választási kampányokban, akár azon kívül, az erdélyi magyarok, szavazók befolyásolhatók. Victor Ponta nyilatkozatára azt mondta: a házelnök ugyanazt az európai stratégiát követi, mint amit a román politika követ a határon túli román közösségek esetében: hogy összetartozunk.
Kelemen Hunor Csíkszeredában elutasította Kövér vádját, miszerint az RMDSZ kiszorította volna soraiból a másképp gondolkodókat. Az RMDSZ elnöke rámutatott: önmagáért beszél az a tény, hogy milyen sokan vannak általában az RMDSZ kampányrendezvényein, és hányan vesznek részt a „másképp gondolkodók” rendezvényein.
Közben Kövér erdélyi nyilatkozataival a magyar kormányban sem ért mindenki egyet: Prőhle Gergely kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes külügyi államtitkár külügyi szempontból aggályosnak nevezte, hogy a házelnök olyan szavakkal illette Romániát (barátságtalan, civilizálatlan és barbár magatartás – szerk. megj.), melyek nem erősítik a két ország közti kapcsolatokat.
Ezzel egy időben Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke budapesti közméltóságok „vegzálása” kapcsán azzal vádolta Bukarestet, hogy Európa alapértékeit semmibe véve korlátozná az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, az RMDSZ-nek pedig felrótta, hogy a Ceauşescu-féle „be nem avatkozás” doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat.
Az EMNP védnöke szerint nem létezik több „magyar ügy”, hanem egyetlen közös magyar ügy létezik, így minden, ami a romániai magyarsággal történik, az érinti a magyarországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence-szerte történik, az a romániai magyarság ügye is.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Németh Zsolt: Magyarország a cselekedetei alapján ítéli meg Románia kormányát
Magyarország nem a politikai színezete, hanem a cselekedetei alapján ítéli meg Románia kormányát, és folytatni szeretné az elmúlt években kibontakozott együttműködést – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek, miután pénteken a bukaresti külügyminisztériumban tárgyalt.
Németh Zsolt beszámolt arról, hogy a határ menti együttműködéstől kezdve a kisebbségi kérdésig valamennyi időszerű téma terítékre került a Luminita Odobescu és Bogdan Aurescu államtitkárokkal folytatott megbeszélésein.
„Választási kampány van (Romániában), és könnyen előkerül a nacionalizmus ügye, de azt kértem román partnereimtől, hogy ne veszélyeztessük ebben a választási évben a hosszú távú közös magyar-román érdekeket. Erre vonatkozóan a román államtitkárasszony részéről egyértelmű ígéretet kaptam. Bízom abban, hogy ezt be is tudják majd tartani" – mondta Németh Zsolt.
A magyar külügyi államtitkár azt kérte a román féltől, találjanak megoldást a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügyére, tekintettel arra, hogy az anyanyelvű oktatás kiemelten fontos a romániai magyarság jóléte, megmaradása, jövője szempontjából.
A magyar fél a határokon megteremtendő összeköttetési pontokra vonatkozó megállapodási javaslattal szeretne lendületet adni a kapcsolódást jelentő utak, kerékpárutak, vízvezeték építésének.
„Autópálya-összeköttetéseket kell építeni, két autópályát és egy gyorsforgalmi utat kell a közeljövőben összekapcsolni a határon. Határ menti vegyes bizottság felállítását javasoltuk, és a magyar közlekedési miniszter is kész ellátogatni Romániába. Ki kell aknázni a szomszédságból és a remélhetőleg mielőbbi román schengeni tagságból fakadó előnyöket a két ország javára" – magyarázta az államtitkár.
Az MTI kérdésére, hogy szóba került-e a Nyirő-ügy, Németh Zsolt azt mondta: megismételte azt az álláspontot, hogy a magyar fél ezt kegyeleti ügynek tekinti.
„A halottakat el kell temetni, a huszadik század kegyetlensége miatt ez nem mindig volt lehetséges. Magyarországon is számtalan újratemetésre került sor az elmúlt húsz évben, és mindenképpen el kell kerülni, hogy ezek a kérdések ideológiai vagy politikai dimenziót öltsenek" – mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a történészek és az irodalomtörténészek munkáját bátorítják, „de a politikának, azt gondolom, ehhez semmi köze".
A román külügyminisztérium államtitkárai írásos sajtóközleményt ígértek a zárt ajtók mögött lezajlott magyar-román tárgyalásokról.
MTI. Erdély.ma

Emil Bockal tárgyalt Németh Zsolt
Magyarország támogatja Kolozsvárt abban a törekvésében, hogy 2020-ban Európa kulturális fővárosa legyen – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára szombaton Kolozsváron azt követően, hogy Emil Boc polgármesterrel, korábbi miniszterelnökkel tárgyalt.
A félórás tárgyalás utáni rögtönzött sajtótájékoztatón Németh Zsolt méltatta az Emil Boc által miniszterelnökként elvégzett munkát, és hozzátette, most is fontosnak tartja, hogy Romániában az európai normákon nyugvó stabilitás jöhessen létre. Azzal a kolozsvári törekvéssel kapcsolatosan, hogy a város 2020-ban szeretné elnyerni az Európa kulturális fővárosa címet, szerencsés körülménynek tartotta, hogy Kolozsvár Pécs testvérvárosa. „Kolozsvár pályázatát támogatjuk, hiszen nem igazán van olyan európai város, amelyik a multikulturális Kolozsvárnál erre a címre alkalmasabb lenne” – jelentette ki Németh. Németh Zsolt reagált Titus Corlăţean román külügyminiszter napokban tett nyilatkozatára is, amely szerint a magyarországi román kisebbség helyzete rosszabb, mint a romániai magyarságé. Hangsúlyozta, a két nép egymás iránti tisztelete és a párbeszéd jelenthet megoldást a vitás kérdésekre. Emil Boc polgármester megköszönte Németh Zsolt jelenlétét a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatán. Tegnap délután Németh Zsolt meglátogatta a magyar állami támogatással működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épülő kolozsvári székházát. A félkész épület tetején tartott rögtönzött sajtótájékoztatón emlékeztetett: a román és a magyar állam abban állapodott meg, hogy amint az egyetem végleges akkreditációja megtörténik, a román állam is mérlegelni fogja a finanszírozás lehetőségét. Hozzátette: az egyetem az idén megkapta a végleges akkreditációt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

PDL: meghamisítják a választói névjegyzéket
A Demokrata Liberális Párt (PDL) szerint a kormány az állandó választói névjegyzék meghamisítására készül. A PDL alelnöke, Cristian Boureanu vasárnap közölte, hogy emiatt bűnvádi panaszt emelnek Victor Ponta kormányfő, Radu Stroe tárca nélküli miniszter és Mircea Dușa belügyminiszter ellen.
„Megengedhetetlen, hogy miután a román állami hatóságok hivatalosan megerősítették: a választói névjegyzékben 18,3 millió személy szerepel, a belügyminisztérium hamisítás révén csökkenteni akarja ezt a számot" – jelentette ki a politikus.
Boureanu szerint a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) mintegy 2,5 millió személyt törölne a választói névjegyzékből. Ebben a műveletben a külügyminisztérium is segédkezik. A PDL alelnöke úgy tudja: a külügy olyan kimutatásokat készít, amely szerint jelenleg 3,18 millió román állampolgár tartózkodik külföldön.
„A washingtoni román nagykövetség közlése szerint 470 ezer román állampolgár tartózkodik az Egyesült Államokban. Még azt sem ellenőrizték le, hogy ezek közül hányan kiskorúak" – mondta a politikus.
Boureanu szerint az alapozza meg a hamisítás vádját, hogy a kormány utasítására a helyhatóságok a megfelelő dokumentumok hiányában mintegy kétmillió személyt törölnek a névjegyzékből. „Törlik például azokat, akiket a szomszédaik halottnak mondanak, ám az illetőnek nincs kiállítva a halotti bizonyítványa. Törlik azokat, akik a szomszédaik szerint külföldre távoztak, ám semmi sem bizonyítja lakcímváltoztatásukat. Törlik azokat, akiknek lejárt a személyi igazolványa. Mindez közokirat-hamisítás" – sorolta a PDL alelnöke.
Az alkotmánybíróság keddi ülésére ígérte a döntést a referendum érvényességének ügyében. Legutóbbi ülésük után a bírák közölték a kormánnyal: az állandó választói névjegyzékben szerepelnie kell valamennyi, a referendum időpontjáig 18. évét betöltő román állampolgárnak, függetlenül attól, hogy külföldön tartózkodik vagy sem.
maszol.ro

ÁTVETTE HIVATALÁT MAGDÓ JÁNOS
Magdó János Magyarország kolozsvári konzulátusának főkonzulja – aki Szilágyi Mátyást váltotta – tegnap a román külügyminisztériumban Füzes Oszkár Magyarország bukaresti nagykövetének kíséretében a román hatóságoktól átvette működési engedélyét. Az ünnepélyes eseményen jelen volt a román külügyminisztérium konzuli és területi főosztályának vezetője is. Magdó János bukaresti tartózkodása alatt ellátogatott a bukaresti magyar kulturális intézetbe is.
Szabadság (Kolozsvár)

A román külügyminiszterrel tárgyalt Mesterházy Attila
A magyar-román kétoldalú kapcsolatokról és a pártjaik közötti együttműködésről folytatott négyszemközti megbeszélést Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Titus Corlatean román külügyminiszterrel Budapesten - közölte az MSZP vasárnap az MTI-vel.
A párt közleménye szerint a hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett román politikus a magyar-román kétoldalú kapcsolatokról és a két baloldali, szociáldemokrata párt közötti együttműködésről tárgyalt a magyar pártelnökkel.
Pénteken a román külügyminisztérium sajtóközleményt adott ki arról, hogy október elsején a tárca vezetője Budapestre látogat és magyar kollégájával, Martonyi Jánossal a stratégiai partnerség elmélyítésének lehetőségeiről tárgyal. A román külügyminiszter a tervek szerint a magyarországi románság képviselőivel is találkozik.
A magyar Külügyminisztérium minapi közleménye szerint Titus Corlateant udvariassági látogatáson fogadja Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
MTI/Hír24

Németh: az erdélyi magyar autonómia ügye minden magyar ügye
Az erdélyi magyarság teljesítménye az egész magyar nemzetre és Magyarországra is kihat – jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2012. október 25-én az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó Kolozsvári nyilatkoztat huszadik évfordulója alkalmából szervezett konferencián Kolozsváron.
Németh Zsolt ünnepi beszédében idézte annak az eskünek a szövegét, amelyet húsz évvel ezelőtt, a Kolozsvári nyilatkozat elfogadása után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselői a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban tettek le. Hozzátette, húsz év után maga is csatlakozik az eskühöz, hiszen annak minden szava vállalható számára.
Az államtitkár úgy vélte, a romániai magyarság autonómiájára társadalmi igény van, és annak elérésére lehetőség is mutatkozik. Az kell hozzá, hogy az autonómiaigény ne ossza meg, hanem kösse össze az erdélyi magyar közösséget a régiók fölött is, és a pártok fölött is.
Németh Zsolt álságosnak tartotta, hogy egyesek szociológiai felmérésekre hivatkozva próbálják úgy beállítani, hogy az erdélyi magyarság számára a megélhetési kérdések fontosabbak, mint az autonómia. Hozzátette, az efféle állítások csak azt jelzik, hogy a magyarságnak akkor is élnie kell, ha nincs autonómia. Németh Zsolt szerint a felmérések akkor mutatnák a valóságot, ha a szociológusok azt kérdeznék meg, hogy jobb lenne-e, ha a gondokra egy autonómia keretében keresnék a megoldást.
Németh Zsolt megemlítette, a közelmúltban tett budapesti látogatásán a román külügyminiszter olyan román–magyar párbeszédet kezdeményezett, amelyik „a nehéz kérdésekre" is kiterjed. „A párbeszéd során világossá kell tenni a román fél számára, hogy amit akarunk, ami értünk van, az nem ellenük van. Ők is partnereink lehetnek ebben. Az autonómia nekik is stabilitást, gyarapodást hozhat. Ezért az autonómiának reális esélye van" – fogalmazott az államtitkár. Úgy vélte, a román–magyar közeledés ugyan megtorpant, de az eredményeit nem rombolták le. Ha pedig a közeledés folytatódik, az szükségszerűen elvezet „az érdekharmonizációhoz".
Az államtitkár szerint nemcsak az erdélyi magyarság erejét bizonyítja, ha a közösség vállalja jogos igényeit. Ha az erdélyi magyarság jól teljesít, a teljes magyar nemzet erejéhez tesz hozzá, és mindez Magyarország helyzetére is kihat. „Ezért az erdélyi magyar autonómia ügye minden magyar ügye" – jelentette ki Németh Zsolt.
Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári nyilatkozatban az RMDSZ leszögezte: „a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa", és kinyilvánította, hogy „a belső önrendelkezés útján" kíván haladni. A célokat az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti frakciói esküvel is megerősítették. Az RMDSZ belső, majd külső ellenzéke gyakran rótta fel az elmúlt húsz évben a szövetség vezetésének a Kolozsvári nyilatkozatban tett vállalások feladását.
MTI
Erdély.ma

Diplomáciai síkra terelték (Székelyzászló-ügy)
Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök tegnap, arra reagálva, hogy Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a Székelyföldön dúló zászlóháború ellen emelt szót kedden, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Bogdan Aurescu külügyi államtitkár elfogadhatatlannak minősítette magyar kollégája kijelentéseit. Magyarország bukaresti nagykövetét tegnap sürgősen bekérették a román külügyminisztériumba, ahol Füzes Oszkár egyebek mellett hangsúlyozta: Magyarország szolidáris a székelységgel, amikor azt tapasztalja, hogy elvitatják tőle a nemzeti jelképek használatának alapvető jogát. Victor Ponta a tegnapi kormányülés kezdetén, a sajtó jelenlétében hozta szóba a témát, cselekvésre szólítva fel az illetékes tárcavezetőt. „Arra kérem, külügyminiszter úr, hogy mielőtt Brüsszelbe indul, adjon határozott választ, hogy nem tűrünk – tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, normális esetben ezeket szemtelenségeknek nevezném – semmilyen leckét senkitől arra, hogyan alkalmazzuk a törvényeket Romániában” – mondta a kormányfő. Hozzáfűzte: úgy véli, Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. „Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül persze, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki. Nem akarom, hogy provokációk csapdájába essünk, de annak a látszatát is szeretném elkerülni, hogy külföldről adnak nekünk leckéket. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” – mondta Victor Ponta kormányfő a tegnapi kormányülésen a székelyzászló-ügy kapcsán. A román külügyi tárca tegnapi közleményében az áll: Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár nyilatkozata elfogadhatatlan, ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével. A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el olyan „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint Németh Zsolt a kijelentésével egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak. „Ezért a román külügy határozottan elutasítja ezt a kezdeményezést” – olvasható a dokumentumban. A külügyminisztérium úgy véli, Románia teljes mértékben teljesíti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kisebbségvédelmi előírásokat, mi több, a kisebbségvédelem területén a „román modellt” nemzetközi szinten is elismerik.
Magyarország szolidáris a székelységgel
Magyarország szolidáris a székelységgel, amikor azt tapasztalja, hogy elvitatják tőle a nemzeti jelképek használatának alapvető jogát – egyebek mellett ezt hangsúlyozta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete tegnap a külügyminisztériumban, ahová a román fél kérette be. A diplomata elmondta: azt közölték vele, hogy Románia számára nem elfogadható a magyar fél által használt szimbolikus agresszió kifejezés, ugyanakkor Bukarest szerint az országban a kisebbségi jogok a legmagasabb szinten érvényesülnek, és Románia érdekelt a két ország közötti jó kapcsolat fenntartásában. Válaszában a nagykövet rámutatott: nem a magyar fél kezdte a jelképek körüli konfliktust. Ez azzal indult, hogy a Kovászna megyei prefektus eltávolíttatta a székely zászlót – mondta. „Normális dolognak tartjuk, ha a székelyek használják jelképeiket, ez alapvető joguk, ez a románok jogos érzékenységét nem sértheti” – nyilatkozta Füzes Oszkár. A román félnek kifejtette továbbá: az is természetes, hogy ilyen helyzetben Magyarország szolidáris a székelységgel. A kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát – tájékoztatott tegnap a magyar külügyi tárca. A közlemény szerint Füzes Oszkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időben több olyan eset történt, amely a hatályos román jogi szabályozással ellentétes, sérti a magyar közösség jogait, ezek orvoslása elengedhetetlen. A nagykövet példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megoldatlan ügyét és a magyar nyelv visszaszorításáért tett önkormányzati intézkedéseket, amelyek orvoslását Magyarország elengedhetetlennek tartja – áll a közleményben.
Németh Zsolt: Ponta félreértett
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Victor Ponta román miniszterelnök valamit félreért, amikor a székelyzászló-használat ügyével összefüggésben úgy nyilatkozik, Románia nem tűri el, hogy kioktassák. Ponta szavaira reagálva elmondta: „Európában amit a törvény nem tilt, azt lehet. Romániában nem tiltja semmilyen törvény a székely zászló használatát. Ilyen értelemben az európai normákat, a jogállami normákat – attól függetlenül, hogy a román miniszterelnök mit tűr és mit nem – biztosítani kell.”
Az államtitkár szólt arról is, nagyon örül annak, hogy Romániában most már jobban odafigyelnek a székely zászló ügyére. Ez volt a szándéka a budafoki önkormányzatnak is, amikor úgy döntött, kitűzi a székely zászlót, és kezdeményezi, hogy más helyhatóságok is így tegyenek – fűzte hozzá. A székelyeknek joguk van ahhoz, hogy használják a székely zászlót – mondta Németh Zsolt, aki bízik abban, hogy a román kormány megérti, ezt lehetővé kell tenni, biztosítani kell a feltételeket.
RMDSZ: Nem éri sérelem Romániát
A székely zászló kitűzése nem sérti sem a román állam érdekeit, sem a román lakosságét – jelentette ki tegnap az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor elmondta, senkit nem ér hátrány amiatt, hogy ezeket a jelképeket a „jóérzés határain belül” használják Románia egyik régiójában. Úgy vélekedett: nem kellene ilyen gyúlékony témákkal terhelni a magyar–román kapcsolatokat, és nem a nyilvános nyilatkozatok a legmegfelelőbbek arra, hogy megoldják a székely zászló használatát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Külügyminisztérium: Magyarország és Románia folytatja az együttműködést
Martonyi János külügyminiszter és román kollégája, Titus Corlatean csütörtök délutáni telefonbeszélgetésekor egyetértett abban, hogy a feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést "mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek, illetve normáknak" a figyelembevételével folytatják - közölte a Külügyminisztérium csütörtökön az MTI-vel.
Kiemelték, a két miniszter megvitatta a székely zászló használatával összefüggésben kialakult helyzetet, és bár megállapították, hogy véleményük eltér, megegyeztek, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség alapján közös cél a kapcsolatok további fejlesztése. Ezért a két ország minden szinten folytatja a párbeszédet, ebben kiemelten számítanak a diplomáciai képviseletek hozzájárulására is - tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy a korábbi terveknek megfelelően Martonyi János tavasszal Bukarestbe látogat.
A telefonbeszélgetésről beszámoló magyar külügyminisztériumi közleménnyel lényegében megegyező kommünikét tett közzé a román külügyi tárca is.
Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, ha a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé".
Titus Corlatean az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt külügyi államtitkár "beavatkozását".
Németh Zsolt kedden részt vett azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottja körlevélben tiltotta meg a székely zászló kitűzését, "szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi". Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót.
A bukaresti tiltakozásra a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, hangsúlyozva: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát.
Victor Ponta román miniszterelnök országa belügyének nevezte csütörtökön a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. "A hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában" - jelentette ki arra az újságírói kérdésre, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar-román vita tárgyában. Budapest, 2013. február 7., csütörtök (MTI) -