"A román külügyminisztérium meglepetéssel értesült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát a borsi határátkelőn ért támadásról. A román hatóságok vizsgálatot kezdtek annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között történhetett meg ez a sajnálatos eset és kik vettek részt benne - olvasható a román külügyminisztérium jan. 9-én nyilvánosságra hozott közleményében. A román külügyminisztérium elítéli ezt a példátlan, teljesen egyedi esetet, amely semmilyen formában nem tükrözi a román-magyar kapcsolatok minőségét, sem kormányszinten, sem a közvélemény szintjén. Egy nappal korábban Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete fejezte ki sajnálatát a Kozma atyával történtekkel kapcsolatban, ígéretet tett a magyar külügyminisztériumban a budapesti diplomácia felvetésének továbbítására, valamint arra, hogy a romániai hatóságok minden lehetséges lépést megtesznek az elkövető felkutatására. Ugyanakkor a Duna TV hírműsorában üzent Kozma atyának: hozza a román szervek tudomására támadója gépkocsiszámát, mert csak így tudnak hathatósan hozzálátni a nyomozáshoz. - A jan. 9-i román sajtó ismertette a Bihar megyei rendőr-főkapitányság közleményét, amely szerint a helyi rendőrség vizsgálata nem igazolja Kozma atya állítását az őt ért támadásról. "A határátkelőnél nem jelentkezett sem olyan személy, sem olyan gépkocsi, akire, illetve amelyre ráillene a Kozma atya által adott leírás″ - állt a rendőrségi közleményben, hangsúlyozva: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a vámosok tanácsa ellenére sem kívánt feljelentést tenni. /A román külügyminisztérium Kozma atyáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"

"Románia érdekelt a Magyarországgal való jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében, és teljes mértékben nyitott a tárgyszerű párbeszédre, az együttműködésre - hangsúlyozta Cristian Diaconescu, a román külügyminisztérium államtitkára abból az alkalomból, hogy meghívására febr. 21-én hivatalos látogatást tesz Bukarestben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Diaconescu kiemelte, hogy az elmúlt időszakban Martonyi János magyar külügyminiszter "nemcsak derűlátó, hanem rendkívül biztató" nyilatkozatokat tett a magyar-román kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. /Románia nyitott az együttműködésre. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./"

"Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"A márc. 3-i Cotidianul emlékeztetett, hogy márc. 5-én a román külügyminisztériumba várják a magyar nagykövetet. A lap szerint magyarázatot kell adnia "egyes magyar politikusok erdélyi magánlátogatásairól". (Az MTI bukaresti irodájának nem hivatalos információi szerint ezt a találkozót, amely Mircea Geoana román külügyminiszter március végére tervezett budapesti látogatásával kapcsolatos, már korábban rögzítették.) A Cotidianul szerint ez az ügy az első diplomáciai botrány Románia és Magyarország között a Ceausescu-diktatúra bukása óta: ilyen formában utoljára 1989-ben kértek magyarázatot Bukarestben a magyar nagykövettől. A jelenlegi kormányhoz közel álló Cronica Romana napilap jelentette: Octav Cozmanca közigazgatási miniszter azt közölte, hogy Németh Zsolt Fehér megyében és Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Aradon tett látogatása miatt "megkeresi a külügyminisztériumot, hogy kérjenek magyarázatot a magyar nagykövettől" az említett látogatásokkal kapcsolatban. - Dávid Ibolya a múlt hét végén az RMDSZ meghívásának eleget téve a hagyományos aradi magyar bál díszvendége volt. A magyar igazságügyi miniszter aradi látogatása során találkozott a város polgármesterével is. - A Curentul közölte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke "Budapest közbeavatkozását kéri" és az erdélyi magyarok képviselethez fognak jutni a magyar Országgyűlésben. Markó Béla márc. 1-jén Budapesten járt, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozó Markó számára "alkalom volt arra, hogy Orbán Viktor segítségét kérje az RMDSZ rögeszméjéhez: magyar nyelvű egyetemek romániai akkreditálásához". /Magyar politikusok a román sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./"

"Octav Cozmanca közigazgatási miniszter nemtetszésének adott hangot, amiért kormányát, úgymond, nem tájékoztatták a két magyar diplomata erdélyi látogatásának részletes programjáról. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a román hatóságok megkérdőjelezték Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, mivel erről előzetesen egyeztettek a román partnerrel. A nagykövet a hírek szerint tegnap Cristian Diaconescu államtitkárral tárgyalt ebben az ügyben. Adrian Nastase miniszterelnök márc. 5-én azt nyilatkozta, hogy Németh Zsolt romániai látogatása hivatalos volt, de Kovászna és Hargita megyékben olyan tárgyalásokat is folytatott a külhoni magyarok státustörvény tervezetéről, amelyeknek nincs helye ebben az országban. Ilyen nem hivatalos látogatást tett nemrég Kolozsváron a magyar külügyminiszter egy másik helyettese is. A jövőben véget kell vetni ennek a gyakorlatnak - jelentette ki Nastase. Nincs kivetnivalója a magyar állami tisztségviselők és a romániai magyar közösség közötti megbeszéléseknek, de a protokoll szabályait be kell tartani. Dávid Ibolya esetében a román kormányfő kijelentette: "más dolog magánemberként részt venni egy bálon, és más dolog ugyanazon alkalommal a helyi polgármesterrel a Megbékélési Parkról tárgyalni". /Nemcsak Németh Zsoltra, hanem Dávid Ibolyára is neheztelnek a román hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnök - Németh Zsolt külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter látogatására célozva - márc. 5-én kijelentette, magyarországi tisztségviselők csak kísérettel, a kormány tudtával és beleegyezésével folytathatnak tárgyalásokat Románia területén. Adrian Nastase kormányfő fogalmazott: Németh Zsolt hivatalos látogatása csupán Bukarestre korlátozódott, a magyarlakta megyékben pedig a tisztségviselő "olyan tárgyalásokat folytatott a státustörvényről, amelyeknek Romániában nem lett volna szabad elhangzaniuk". Nastase szerint a hazai hatóságoknak "őrizniük" kell a szomszédos országból idelátogató vendégeket. "Más az, ha valaki magánemberként utazik egy fürdőhelyre. De ha egy tisztségviselő a Megbékélés Parkjáról beszélget Arad polgármesterével, kapcsolatban kell lennie a kormánnyal is" - fejtegette Adrian Nastase. Hozzáfűzte, a magyar kormány küldötteivel a hazai kormány képviselőinek a kétoldali kapcsolatokról kell tárgyalniuk. "Nem elfogadható, hogy ezek a találkozók olyanok legyenek, mintha a senki földjén történnének. Változtatunk az ezelőtti gyakorlaton" - összegezte. - Tatiana Maxim külügyi szóvivő elmondta, hogy márc. 5-én Íjgyártó István magyar nagykövet részt vett egy külügyminisztériumi megbeszélésen, ám szó sem volt arról, hogy Mircea Geoana tárcavezető magyarázatot követeljen tőle. "A nagykövet rutintárgyalást folytatott Mihai Dobre minisztériumi főtitkárral. Az ilyenfajta megbeszélések nem mennek ritkaságszámba. Napirenden szerepelt Mircea Geoana március 26-ra tervezett magyarországi látogatása, természetesen szóba került a magyar tisztségviselők nemrég történt látogatása is" - tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette: a romániai látogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat nem a külügyminisztérium kezdeményezte, a probléma nem a külügyi tárca képviselőitől indult. Octav Cozmanca Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter és Németh Zsolt külügyi államtitkár romániai látogatására utalva megjegyezte: "ha a szomszédos ország kormányának képviselői turistaként jönnek Romániába, viselkedjenek ennek megfelelően, és ne találkozzanak hazai tisztségviselőkkel". A közigazgatási tárcavezető hozzáfűzte: a történtekért Mircea Geoana külügyminiszter magyarázatot követel Magyarország bukaresti nagykövetétől, Íjgyártó Istvántól. Íjgyártó szűkszavúan nyilatkozott az MTI hírügynökségnek. Mint mondta, megdöbbentőnek tartja, hogy a román hatóságok megkérdőjelezik Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, annál is inkább, hogy a látogatás programjáról a román hatóságokat előzetesen tájékoztatták. /E. Ferencz Judit: Íjgyártó Istvánt "rutinbeszélgetésre" hívták a román külügyminisztériumba. Nastase: Erdély nem senki földje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnöknek a magyar kormánypolitikusok magánlátogatásai kapcsán tett szokatlanul ingerült kijelentéseit vizsgálva feltehető a kérdés: ki van otthon Erdélyben. A román államhatalom vagy azok a magyar miniszterek, államtitkárok, akik nem átallanak olykor egy-egy baráti összejövetelre, bálra vagy keresztelőre is átugrani a határon? Az a tény - hogy a magánlátogatások ennyire érzékenyen foglalkoztatják a román kormányt - a bukaresti hatalom frusztráltságáról, féltékenységéről árulkodik. Ez a hatalom nem érzi otthon magát a Kárpát-kanyaron belül, állapította meg Gazda Árpád. A kötődést Nastase a paragrafusok szigorával próbálja kompenzálni, Gheorghe Funar pedig szobrok, táblák, zászlórudak felállításával. /Gazda Árpád: Ki van otthon Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap márc. 5-i számában Disszonancia Románia és Magyarország között címmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka rövid cikkét. Oplatka rámutatott: Cozmanca kirohanása nem illik sem a román külügyminiszter közelgő budapesti látogatásához, sem ahhoz, hogy a két ország védelmi minisztere igen elégedetten nyilatkozott pénteki találkozójukról. A kirohanás célja, hogy emlékeztesse Adrian Nastase kormányfőt arra, hogy tavaly, még ellenzékben, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatása után éppen ilyen felháborodottan nyilatkozott a vendégnek a látogatáshoz csatlakozó erdélyi kirándulásáról - írta Oplatka. /A Neue Zürcher Zeitung Cosmanca különös kirohanásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"A magyar külügyi tárca sajnálatosnak tartja, hogy az elmúlt napokban a magyar kormánytisztviselők romániai látogatásával és a bukaresti magyar nagykövet konzultációjával kapcsolatban megalapozatlan állítások jelentek meg a román sajtóban - olvasható a márc. 7-i magyar külügyi közleményben. A kommüniké szerint Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 5-én korábban történt egyeztetés alapján folytatott konzultációt Mihail Dobréval, a román külügyminisztérium főigazgatójával. A megbeszélés témája a napirenden lévő magas szintű látogatások előkészítése volt. A munkatalálkozón Mihail Dobre maga is megerősítette, hogy Németh Zsolt politikai államtitkár februári hivatalos látogatásáról, beleértve a program vidéki elemeit is, időben tájékoztatást kaptak, és annak hivatalos minőségét román részről nem kérdőjelezték meg. A tárca nyugtázza a román külügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének ez ügyben tett nyilatkozatát. A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a román sajtóban megjelent megalapozatlan megnyilvánulások, téves beállítások ellentétesek a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok szellemével. A magyar fél nem lát semmilyen problémát abban, ha román politikusok a magyarországi román kisebbség képviselőivel Magyarországon is kapcsolatot tartanak, rendezvényeiken részt vesznek, illetve konzultációt folytatnak velük a román nemzeti közösség és az anyaország közötti kapcsolatokról áll a közleményben. Magyarország bízik abban, hogy az ügy lezártnak tekinthető, és a magyar-román kapcsolatok építése zavartalanul folytatódik. /Kétoldalú államközi kapcsolatok. A magyar külügy közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"

"Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete megerősítette a hírt, hogy Románia konzultálni kíván a magyar féllel a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről. Petru Cordos április 20-án átadta a Külügyminisztériumnak a szóbeli jegyzéket tartalmazó dokumentumot, amelyben kétoldalú, román-magyar konzultációt javasolnak a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet tárgyában. Mircea Geoana román külügyminiszter április 4-i budapesti látogatásakor a státustörvénnyel kapcsolatban a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy megítélése szerint nyitottsággal és konzultálással elkerülhető az a kockázat, hogy esetleg eltorzítva vagy oly módon állítsák be a magyar kormány szándékát a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozóan, ami problémákat okozhat. - A Duna TV ápr. 22-i Heti Hírmondó c. műsora vendégeként Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár úgy vélekedett: Mircea Geoana román külügyminiszter Craiovában tett múlt hét végi kijelentései a státustörvényről elkapkodott megjegyzések voltak, s reméli, hogy a dokumentum szövegét tanulmányozó román külügyminisztériumi munkacsoport konstruktív módon netán még ihletődik is belőle a határon túli románság vonatkozásában. /(Guther M. Ilona, Budapest): Bukarest a magyar fél válaszát várja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"

"Rendkívül keményen bírálta a román külügyminisztériumot a tervezett magyar státustörvénnyel kapcsolatos "elalvása" miatt kommentárjában a kormánypárthoz közel álló Cronica Romana c. napilap máj. 2-i száma. Az ugyancsak kormánypárti Curierul National a tervezett törvény titkolt szándékaira figyelmeztetett. A lap azt kifogásolta, hogy "jelentős anyagi támogatásban kívánják részesíteni azokat a szülőket, akik magyar iskolába küldik gyermekeiket". /"Valakinek felelnie kell azért, ami e tavaszon történt..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Elkezdődtek a tárgyalások a magyar féllel a státustörvényről - jelentette be máj. 2-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyminiszter. - Mircea Geoana külügyminiszter kifejtette, a román kormány képviselői behatóan tanulmányozták a státustörvény tervezetét. Elsőként a magyar nagykövettel közlik észrevételeiket és kifogásaikat. A státustörvény tervezetéről tárgyalt máj. 2-án a román külügyminisztériumban Íjgyártó István magyar nagykövet. Arra a kérdésre, hogy a román kormány kíván-e hasonló álláspontot kialakítani a hazai horvátoknak etnikai alapon biztosított kettős állampolgársággal vagy a német nemzetiségűeknek szintén etnikai alapon biztosított beutazási kedvezményekkel kapcsolatban, Mircea Geoana határozott választ adott: A magyar státustörvényre összpontosítunk, amely sok vitát kavart -- jelentette ki a miniszter. - A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határon túli románok támogatása is a bukaresti kormány prioritásai között szerepel. Geoana szerint nem vonható párhuzam a Moldova köztársaságbelieknek megadott román állampolgárság és a készülő státustörvény között. /E. Ferencz Judit: Sajátos könnyítések. Tárgyalások kezdődtek a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./"

"Strasbourgban megvitatta az Európa Tanács kulturális bizottsága Tytti Isohookana Asunmaa jelentését a csángókról. Ezt a Strasbourgban akkreditált román újságírók szokásukhoz híven a magyarellenességre hajló román képviselők szája íze szerint kommentálták. Frunda György jelen volt a vita második napján. Az előző napon a román küldöttség három tagja /Ghiorghi Prisacaru, Radu Berceanu és Corneliu Vadim Tudor/ heves támadást intézett a jelentés ellen. A finn képviselőasszony javasolta ugyanis, hogy a román kormány támogassa a csángókat magyar identitásuk megőrzésében, hagyományaik ápolásában, művelődésükben, anyanyelvhasználatukat biztosítsa az oktatásban és más megfelelő fórumokon. A román külügyminisztérium úgy tájékoztatta Tytti Tsohookana Asunmaa képviselőt, hogy ez törvényileg biztosított. Amikor Frunda a magyarországi küldöttség másik három tagja társaságában megjelent a kulturális bizottság ülésén, Corneliu Vadim Tudor azonnal szót kért és tiltakozott a magyar küldöttség tagjainak részvétele ellen. Frunda szót kért és jogi érvekkel támasztotta alá a csángóság magyar identitása, hagyománya, anyanyelve használatának jogosságát. Az ülésen részt vett egy dél-tiroli, német anyanyelvű képviselő is, aki messzemenően támogatta a csángók anyanyelvhasználatát. /Béres Katalin: A csángókról Strasbourgban és ... Bukarestben. = Brassói Lapok, május. 11./"

"A jövő héten Budapesten tartják meg a magyar-román szakértői konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényről. A szakértői konzultációk már a múlt héten megkezdődtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére. Román részről csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. Szűkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondta, hogy a máj. 11-én járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértői konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövőben. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár máj. 15-én Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. A Mediafax szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román kormányfők között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejeződnek a konzultációk a magyar féllel. /Jövő héten újabb magyar-román konzultációk Nincs semmiféle román-szlovák közös front a státustörvény ellen.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Szakértői szintű konzultációt folytattak román kezdeményezésre a státustörvény-javaslatról a magyar és a román külügyi tárca illetékesei. A magyar és a román külügyi szakértők egyetértettek abban, hogy a továbbiakban, illetve a törvény elfogadását követően a végrehajtásra vonatkozólag újabb tájékoztatásra kerüljön sor. A román Külügyminisztérium azt várja, hogy a készülő státustörvényről folytatott román-magyar konzultáción megfogalmazott javaslatok tükröződjenek majd a törvény tervezetében. Megállapodtak abban, hogy a megvitatott kérdéseket, a kifejtett álláspontokat mindkét ország illetékesei elemezni fogják. /Szakértői konzultáció a státustörvényről Román javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Románia egy hónapon belül ismét a kedvezményes CEFTA-vámot alkalmazza a magyar sertéshús behozatalára - jelentették be jún. 1-jén Bukarestben román és magyar illetékesek. Győr Mihály, a magyar külügyminisztérium külkereskedelmi kérdésekben illetékes főosztályvezetője és Adrian Mitu, a román külügyminisztérium külkereskedelmi helyettes államtitkára a Bukaresti Nemzetközi Vásár (TIBCO) keretében rendezett magyar gazdasági napon jelentette be, hogy tárgyalásukon megegyeztek a magyar agrártermékek behozatalát korlátozó intézkedések jelentős részének feloldásáról. Románia majdnem két évvel ezelőtt, 1999. július 1-jétől felfüggesztette a CEFTA keretében alkalmazott kedvezményes vámokat a magyar sertés- és baromfihús, valamint a hústermékek esetében. A baromfihús esetében a közeli jövőben döntenek a két évvel ezelőtti intézkedés felülvizsgálatáról. Tavaly a két ország közötti forgalom nagysága 900 millió dollár volt. Idén, az év első negyedévének adatai a forgalom 50 százalékos bővülését mutatják, a kereskedelmi forgalom nagysága az év első három hónapjában 260 millió dollár volt. Tavaly Magyarország 28 milliárd dollár összexportot ért el - a Romániába irányuló kivitel ennek 2 százalékát tette ki. A 32 milliárd dollár értékű összimportból Románia egy százalékkal részesedett. /A román kivitel bővítésével javítható a román-magyar kereskedelmi mérleg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"A román külügyminisztérium levelet küldött a magyar külügyminisztériumnak a készülő státustörvénnyel kapcsolatban, s a kapott válasz fényében teszi meg Románia a szükséges intézkedéseket - közölte jún. 13-án Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. A kilátásba helyezett román intézkedések azt szolgálják majd, hogy Románia megakadályozza az állampolgárai közötti diszkriminációt. A magyar külügyminisztériumba valóban megérkezett a román partner levele, a két külügyminiszter közötti megállapodás alapján azonban a magyar fél nem kíván a sajtón keresztül üzengetni - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta, a magyar fél, miután tanulmányozta a levelet, érdemben reagál a román felvetésekre. A szóvivő egyúttal kifejezte a magyar külügyminisztérium meglepetését azzal kapcsolatban, hogy Martonyi János és román partnere, Mircea Geoana közelmúltbeli egyértelmű megállapodása ellenére román részről ismételten hivatalos szintekről a sajtón keresztül küldenek üzeneteket álláspontjukról, illetve már az érdemi magyar válasz lehetősége előtt az általuk fontolgatott lépésekről. /"Óvintézkedések" státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Néhány hete újította fel a bukaresti és a kijevi diplomácia a máig rendezetlen tengeri határvonalról szóló tárgyalásokat. A felek elsősorban a Kígyó-sziget és térsége hovatartozását vitatják. A lakatlan földterületnek stratégiai jelentősége van, illetve a Crimean Petroleum nevű ukrán-brit vegyesvállalat kutatói kiaknázásra alkalmas mennyiségű kőolajat és földgázt találtak a sziget közelében. A román külügyminisztérium közleményében azzal vádolta Ukrajnát, hogy megsértette azt a kétoldalú megállapodást, amely szerint a tengeri határrendezési tárgyalások idején a felek nem folytatnak kitermelést a vitatott térségben. A román külügy szóbeli jegyzékben felszólította a kijevi hatóságokat, hogy késedelem nélkül állíttassák le a próbafúrásokat, és tájékoztassák Bukarestet a történtekről. /Román-ukrán tengeri határvita. Olaj a Kígyó-sziget környékén. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./"

"A magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében alakult kisebbségügyi együttműködési szakbizottság 1998 októbere óta érdemi munkát nem tudott végezni, és nem a magyar fél hibájából - jelentette ki Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a szakbizottság társelnöke júl. 13-án, Bukarestben az MTI-nek adott nyilatkozatában. - Bár a bizottság tényleges működéséről nem beszélhetünk, a román társelnök idén febr. 21-én megfogalmazott kérésére márc. 2-án megküldtem a státustörvény tervezetének szövegét román partneremnek, Vasile Ionescu államtitkárnak, aki ezt követően többet erre a kérdésre nem tért vissza - hangsúlyozta Szabó Tibor, magyar társelnök elmondta, hogy az 1997. október 9-én tartott alakuló ülés csupán arra adott alkalmat, hogy áttekintsék a romániai magyar, illetve a magyarországi román kisebbségek helyzetével kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ennek nyomán második, 1998. okt. 13-án tartott ülésén a szakbizottság 21 pontban fogalmazta meg ajánlásait. Ebből 7 ajánlás a magyar, 12 a román, kettő pedig mind a két kormánynak szólt. - A magyar kormány két hónappal később jóváhagyta az ajánlásokat, a román kormány viszont mind a mai napig nem tette ezt meg - szögezte le Szabó Tibor. A román külügyminisztérium 1999. márciusában jelezte: a román fél nem tudja felvállalni az ajánlások tartalmát, tartalmi és formai kifogásai miatt azokat újra kívánja tárgyalni. 1999. Júl. 30-án a szakbizottság harmadik, Bukarestben tartott ülésén formális konzultáció történt, a lényegi pontok helyett arról folyt vita, hogy tehet-e a szakbizottság ajánlásokat a kormányoknak. - A román fél ugyan nem vitatta, hogy az ajánlások a két nemzeti kisebbség időszerű elvárásait és igényeit fogalmazzák meg, de azok teljesítésére, megvalósíthatóságára érdemi választ nem adott. A tavaly decemberben hatalomra került új román kormány képviselői idén februárban egyetértettek a szakbizottság munkájának mihamarabbi újjáélesztésével. Az ajánlások romániai státusának bizonytalanságát elsősorban a román fél belső kommunikációs problémáira vezették vissza. Az azóta eltelt időben csak annyi történt, hogy a magyar fél a megadott határidő előtt, a román fél pedig majd két hónapos késéssel elkészítette saját értékelését az ajánlások végrehajtásának helyzetéről. A kapcsolatfelvétel a szakbizottság titkárainak szintjén nem történhetett meg, mivel román részről a korábbi ígéret ellenére mostanáig nem neveztek ki titkárt - fejezte be a szakbizottság eddigi közös munkájának összefoglalását Szabó Tibor. /MTI, júl. 13./"

"Éles hangú közleményben "fejezte ki csodálkozását" a román külügyminisztérium amiatt, hogy az amerikai külügyminisztérium az emberkereskedelemről készített jelentésében Romániát azok közé az országok közé sorolta, amelyek nem tesznek lényeges erőfeszítéseket a jelenség megakadályozására. A júl. 16-án megjelent közlemény szerint a román külügyminisztérium úgy véli: az amerikai külügyminisztérium jelentését készítő szakértők nyilvánvaló tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot, és nem vették figyelembe a Románia által az elmúlt hónapokban elért jelentős haladást. A román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy az amerikai külügyminisztérium szakértői nem tájékozódtak a kérdésről. Az amerikai külügyminisztérium múlt héten közzétett jelentése egyebek között megállapította: Románia az elsőszámú ország, ahonnét nőket visznek Törökországba, Olaszországba, Görögországba és a Balkánra szexuális kizsákmányolásra. Görögországba férfiakat "szállítanak" mezőgazdasági feketemunkára Romániából. /Román-amerikai vita az emberkereskedelemről Bukarest szerint nem méltányolják erőfeszítéseit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Diplomáciai bonyodalmakat okozott az a Magyarország szófiai nagykövetének tulajdonított nyilatkozat, amelyet a Focus című bolgár on-line újság közölt az interneten, és az aug. 14-én lezajlott bolgár-román kormányfői találkozót követően látott napvilágot. Adrian Nastase azt javasolta bolgár kollégájának, Szimeon Szakszkoburggotszkinak, hogy a két ország együttesen, úgymond tandemben törekedjen az európai és euroatlanti integrációra, hogy Bulgária és Románia segítse egymást az európai uniós és a NATO-tagság elérésében. A Focus szerint, a kormányfői találkozót követően a bolgár Darik rádiónak adott nyilatkozatában Magyarország szófiai nagykövete, Kolozsi Béla kijelentette: Bulgáriának nem kellene Romániával tandemben haladnia a NATO és az uniós tagság felé. A szófiai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozatot átvette a Mediafax hírügynökség, majd a bukaresti Adevarul napilap, a román külügyminisztérium pedig e hírekre alapozva közleményt adott ki. Ebben "meglepetésének adott hangot a szófiai magyar nagykövetnek az aug. 17-én és 18-án a bolgár sajtóban megjelent nyilatkozata miatt, amelyben bizonyos bírálatokat fogalmazott meg a román miniszterelnök Bulgáriának tett tandemjavaslatával kapcsolatosan." A román külügyminisztérium megbízta budapesti nagykövetét, hogy tiltakozzék a magyar külügyminisztériumban. Egyúttal Bukarest a történtekkel kapcsolatban hivatalos magyarázatot vár Budapesttől. Kolozsi Béla cáfolta a neki tulajdonított nyilatkozatokat. Eredeti kijelentését megismételve, elmondta: Magyarország szerint "nem országcsoportok, hanem ki-ki a saját érdemei szerint fog integrálódni". Hozzátette: Romániát egyetlen vonatkozásban említette, abban, hogy Magyarország mind Románia, mind Bulgária jó felkészülésében, a tapasztalatcserében és az integrációjukban érdekelt. /Botrány a bulgáriai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozat miatt. A román külügyminisztérium tiltakozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Budapest érthetetlennek tartja, hogy a román külügyminisztérium "egy kiragadott és kimutathatóan torzított idézetet" alapul véve kritizálta a szófiai magyar nagykövetet - olvasható a magyar külügyi szóvivő közleményéből. Horváth Gábor Bukarest azon vádjára válaszolt, miszerint Kolozsi Béla szófiai magyar nagykövet kritizálta a román kormányfő javaslatát az EU- és NATO-csatlakozási erőfeszítések segítésére létrehozandó bolgár-román "tandemről". A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a szófiai magyar nagykövet szavait román részről többszörös áttételen keresztül, pontatlanul idézték. A közleményből kiderül: a magyar külügy kedden tájékoztatta Crina Prunariu asszonyt, a budapesti román nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, hogy Magyarországnak kiemelt érdeke szomszédainak és a térség országainak, így Romániának és Bulgáriának mielőbbi euroatlanti integrációja; Magyarország változatlanul szilárdan támogatja ezen országok erre irányuló erőfeszítéseit. Az ügyvivőt tájékoztatták arról is, hogy Kolozsi, aki egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt, és aki hangsúlyozta, hogy tartózkodik a harmadik országok törekvéseinek kommentálásától, annyit mondott: "a magyar fél meggyőződése és minden erre vonatkozó mértékadó megnyilatkozás szerint az integráció elsődlegesen és hangsúlyozottan a csatlakozási kritériumok teljesítésétől függ" - áll a szóvivő közleményében. "A magyar fél változatlanul ahhoz az általa következetesen folytatott és általában is kívánatosnak tartott gyakorlathoz tartja magát, hogy hivatalos lépéseit és megnyilatkozásait partnerei ellenőrzötten autentikus közléseire, a másik fél előzetesen megismert álláspontjára, nem pedig áttételesen, sajtóhírekre kívánja alapozni. Budapest reményét fejezi ki, hogy a jövőben román részről is ezt a megközelítést fogják alkalmazni" - áll a közleményben. /Román-magyar diplomáciai incidens. Budapest szerint Bukarest félremagyaráz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"A román külügyminisztérium engedélyezte a Temes megyei kormányhivatalnak, hogy szerb illetékesekkel terveket terjesszenek elő pénzügyi támogatás igényével a Stabilitási Paktum Konferenciáján. Ezek között szerepel a Bega hajózhatóvá, autópálya építése Temesvár-Pancsova között és a Belgrád-Temesvár vasútvonal villamosítása, határátkelő nyitását Fény-Megia között és vasútvonal építését Temesvár-Szeged között, Csanád község érintésével. /(j. i.): Román-szerb közös beruházási tervek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./"

"Ion Iliescu államfő román rádiósok előtt kifejtette: a NATO nagy hibát követett el akkor, amikor Magyarországgal együtt nem vette fel Romániát is, mert így mesterséges feszültséget okozott a térségben. A magyar külügyi szóvivő bekérette a budapesti román nagykövetet, kérve a román diplomáciát, hogy segítsen feloldani ezt az ellentmondást. Szept. 21-én Iliescu elnök szóvivője reagált: szerinte az államfő régebbi álláspontját ismételte el, miszerint "a térség stabilitása szempontjából hasznosabb lett volna, ha 1997-ben Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal együtt Romániát és Bulgáriát is felkérték volna, hogy csatlakozzon a NATO-hoz". A román külügyminisztérium közleményében nem ért egyet a magyar fél felvetésével, mert "kizárólag sajtóbeszámolókon alapul, tudatosan figyelmen kívül hagyva Iliescu elnök üzenetének lényegét és azt a szövegkörnyezetet, melyben az üzenet elhangzott". Mircea Geoana külügyminiszter leszögezte: Azt hisszük, amit a román államfő mondott, jogos megállapítás volt és úgy véljük, hogy Romániának és Magyarországnak együtt a helye Európában, az Európai Unióban és a NATO-ban". Szept. 21-én este a budapesti külügyi szóvivő még küldhetett egy üzenetet a Dambovita partjára: Románia budapesti nagykövetének ígérete alapján a magyar fél várja a diplomáciai szokásoknak megfelelő hivatalos választ, amelyet a román partner újabb sajtónyilatkozata nem helyettesít. /Üzenetháború. Értelmezési nehézségek Bukarestben, illetve Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"A román külügyminisztérium szerint "a magyar küldöttség mulasztása miatt" nem jelent meg szept. 27-én Budapesten a román küldöttség a kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága ülésének folytatására. Victor Micula román külügyi szóvivő szerint szükség lett volna a magyar küldöttség álláspontjának kidolgozására a kormányközi jegyzőkönyvtervezetnek a kisebbségek terén való együttműködésre vonatkozó részével kapcsolatosan, beleértve a nemzetiségek nyelvén folyó felsőoktatás problémáját is, amit a román küldöttség javasolt. A román fél hasonlóképpen várta a magyar álláspontot a jegyzőkönyvtervezetnek ahhoz a részéhez, amely a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény lényegesnek tekintett vonatkozásaival kapcsolatos. Amikor majd rendelkezésükre áll a fentiekre vonatkozó magyar álláspont, akkor majd megpróbálják befejezni az ülést. /Hiányos a magyar álláspont. Budapest mulasztása miatt maradt el az ülés? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Románia bízik abban, hogy a státustörvény kérdésében a Velencei Bizottság számára kedvező álláspontot fogalmaz majd meg, de készül az ellentámadásra is, ha a dolgok mégse így alakulnának - írta szept. 27-i számában a Curentul. A román szakértők több száz oldalnyi dokumentumot állítottak össze a jelentés elkészítőinek. Mintegy 30 oldalon sorolják fel azokat a jogi érveket, amelyek - a román fél véleménye szerint - azt bizonyítják, hogy a magyar törvény diszkriminatív jellegű, a magyar igazolvány pedig közvetlen kapcsolatot teremt román állampolgárok és egy másik állam között. - A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az ET-tagországok neves jogi szakértőiből álló testület, amely a nyáron rangos európai szakértőket jelölt ki a kisebbségek identitása védelmének általános elemzésére. A román külügyminisztérium képviselői a múlt héten Párizsban találkoztak azzal az öt szakértővel, akiket a bizottság a román-magyar dosszié elemzésére kért fel. /Nemzetközi szakértők vizsgálják a státustörvényt. A román fél a Velencei Bizottságban bízik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"

"A román külügyminisztérium okt. 2-án közleményben határolta el magát az Amerikai Egyesült Államok új bukaresti nagykövete elleni durva támadástól. Ion Coja egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca szervezet bukaresti fiókjának és "a románellenesség leküzdésére" létrehozott ligának a vezetője ugyanis George Bush elnökhöz és az amerikai törvényhozáshoz intézett nyílt levelében tiltakozott az ellen, hogy Washington "egy homoszexuális diplomatát" küldött "a mélyen ortodox román nép" hazájába. /Elhatárolódik a külügy a Vatrától. Coja az új amerikai nagykövetet támadta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"A magyar státustörvény által érintett országoknak meg kell vitatniuk a közös fellépés szükségességét - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Dragisa Pesic jugoszláv kormányfővel, aki okt. 9-én kezdett háromnapos hivatalos látogatást Romániában. A találkozó napirendjén a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megvitatása szerepelt a fő helyen, de szó volt a nemzeti kisebbségek, a státustörvény kérdéséről is. - Adrian Nastase kijelentette: a Romániában élő szerbek rendelkeznek az Európai Unió által garantált összes joggal. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hasonló helyzetbe kerülnek a Jugoszláviában élő román nemzetiségűek is. - Románia eddig is folytatott konzultációkat a magyar státustörvény által érintett országokkal - jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője, akit a Nastase-Pesic találkozón a státustörvénnyel kapcsolatban elhangzottakról kérdezett az MTI. Micula elmondta: természetesnek tartja, hogy konzultáljanak a többi érintett országgal is a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. /Szlovákia után Jugoszláviát is hergelik a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"A román külügyminisztérium túl későn kapta meg a magyar igazságügyi miniszter nem hivatalos látogatását bejelentő szóbeli jegyzéket ahhoz, hogy minden illetékes szervet értesíteni tudjon - közölte nov. 12-én az MTI-vel Victor Micula román külügyi szóvivő, aki szerint csak nov. 9-én délben kapták meg a szóbeli jegyzéket. Miután a magyar miniszter fegyveres testőr kíséretében utazott, erről a külügyminisztériumnak az előírt hivatali úton kellett volna értesítenie a román kormányőrséget, amely a maga részéről a határrendőrséget hivatott tájékoztatni. Hozzátette: létezik egy korábbi szabály is, amely előírja, hogy a fegyveres kísérettel érkező hivatalos személyek útjáról hét nappal korábban kell értesíteni a külügyminisztériumot. Micula hangsúlyozta, a szóbeli jegyzékkel történő tájékoztatás rendszerét éppen azért vezeték be, hogy biztosíthassák a nem hivatalos látogatások zavartalan lebonyolítását. A bukaresti magyar nagykövetségen arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a román külügyminisztérium nov. 8-án, hivatalosan átvette a szóbeli jegyzéket. A "hétnapos szabályról" a magyar nagykövetségnek eddig nem volt tudomása, ilyen rendelkezésről mostanáig semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott. Fegyveres kísérettel akart belépni Romániába a magyar igazságügyminiszter - számolt be nov. 12-én címoldalán a Cronica Romana arról, hogy a román határőrök vasárnap feltartóztatták Dávid Ibolyát és kíséretét a román-magyar határon. - A magyar hivatalos személyiségek továbbra is Erdélyben sétálgatnak, s csak azt lehet kérdezni Adrian Nastase román miniszterelnöktől, hogy mikor ér véget ez a csúfság - tette fel a kérdést a kormánypárt nézeteit tükröző lap, amely a közelmúltban a Magyarországgal tartott gazdasági kapcsolatok felszámolását sürgette. - A nem hivatalos magyar küldöttségek ingázása incidenst okoz a határon - írta hétfőn a Jurnalul National. A lap Ioan Rus belügyminisztert idézte, aki szerint ilyen esetekben a hivatalos személy védelmét biztosító testőr fegyverének és lőszerének számát közölni kell a határrendőrséggel. A lap tudni véli, a belügyminiszter nyilvántartása szerint Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár például csak az idén 24 alkalommal járt Romániában, s ezekből az utakból csak kettő volt hivatalos. /Újabb magyar-román diplomáciai botrány. Időben értesítették Bukarestet Dávid Ibolya látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"Magyarország bukaresti nagykövetsége nov. 13-án szóbeli jegyzéket adott át a román külügyminisztériumban, amelyben felhívta a román fél figyelmét arra, hogy a magyar fél Dávid Ibolya nov. 11-i romániai látogatásának előkészítése során az eddigi hivatalos gyakorlatnak megfelelően járt el. Mint ismeretes, a magyar igazságügyi minisztert rövid időre feltartóztatták a magyar-román határon. A magyar fél a nov. 11-én történteket az illetékes román szervek elszigetelt szakmai mulasztásának tekinti, olyan egyedi jelenségnek, ami könnyen elkerülhető lett volna. A magyar külügyminisztérium megütközéssel értesült arról, hogy a román sajtó a román belügyminiszterre hivatkozva azt a valótlan állítást közölte, amely szerint Németh Zsolt külügyi államtitkár idén 24 alkalommal járt Romániában. Németh Zsoltnak idén négy alkalommal volt hivatalos programja Romániában, és egy alkalommal kereste fel magánemberként a szomszédos országot. Hozzátette, hogy a politikai államtitkár utazásáról a magyar fél minden alkalommal hivatalosan tájékoztatta a román felet. A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a tények ilyen hamis beállítása ellentétes a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok szellemével. /Tiltakozik a magyar külügy: Bukarest torzítja a tényeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"

"Az illetékes magyar szervek folyamatosan biztosítják a budapesti román nagykövetség zavartalan működésének feltételeit - szögezte le nov. 13-i közleményében a magyar külügyi szóvivő irodája a budapesti román nagykövetség előtt november 10-én tartott tüntetés kapcsán kiadott román külügyminisztériumi nyilatkozattal összefüggésben. A Külügyminisztérium ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy a román fél a kétoldalú hivatalos érintkezés helyett ezúttal is kizárólag a sajtó útján üzent. "A magyar álláspont az, hogy bizonyos megnyilatkozásokat célszerű helyiértéküknek megfelelő figyelemben részesíteni, és inkább a két ország előtt álló feladatokra kell koncentrálni az erőfeszítéseket. Magyarország megítélése szerint az elszigetelt, valós támogatás nélküli, kis létszámú csoportok eseti megnyilvánulásainak felnagyítása nem szolgálja a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztését". A közlemény jelezte: a magyar fél ezért még azokat, a román parlamenti pártok részéről "szinte heti rendszerességgel jelentkező magyarellenes megnyilvánulásokat" sem teszi szóvá, amelyek nem egyeztethetőek össze Románia demokratikus és euroatlanti elkötelezettségével, s bízik abban, hogy a jövőben a román fél is ezt a megközelítést fogja alkalmazni. /Kár a sajtón keresztül üzenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Elégedetlenségének adott hangot a bukaresti ukrán külképviselet - és magyarázattételre szólította fel a román Külügyminisztériumot - amiatt, hogy egyes román hivatali személyek nyilatkozataikban, valamint a román sajtó leközölt anyagaiban megkérdőjelezik az 1997-ben megkötött kétoldalú szerződés kiegészítő dokumentumának szükségességét. Ez a kiegészítés a román-ukrán szárazföldi és tengeri határvonalak rendezésére vonatkozik. Az ukrán nagykövetség ez idáig két alkalommal sikertelenül próbálkozott a magyarázatkéréssel, ugyanis a román hatóságok semmilyen választ nem adtak - nyilatkozta Anton Buteiko ukrán nagykövet. Az ukrán külügyminisztérium ugyanakkor határozott üzenetet intézett Romániához, amelyben közli, hogy ha a szárazföldi határvonal, valamint a fekete-tengeri gazdasági övezetek újraosztásának kérdésében nem adódik lehetőség a kiegyezésre a román féllel, a hágai Nemzetközi Törvényszékhez fordulnak a problémával. /I. F.: Ukrajna Hágához fordul. Rendezni kell a határkérdést. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./"

"A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) üdvözli az Európa Tanács miniszteri bizottságának a romániai Moldvában élő csángó magyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről kiadott nov. 13-i állásfoglalását, amely a magyar diplomáciai erőfeszítések igazolását és sikerét is jelenti - közölte a HTMH elnöke nov. 16-án Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. Szabó Tibor hangsúlyozta a magyar és a román fél pozitív hozzáállását a kérdéshez. Megemlítette: az állásfoglalás szorgalmazza az anyanyelvű oktatás feltételeinek a megteremtését, valamint az anyanyelven történő misék bevezetését. Az elnök kijelentette: aggódva értesült arról, hogy a strasbourgi döntéssel egy időben Klézsén, majd az azt követő napokban Pusztinán a helyi hivatalosságok megfenyegették és megfélemlítették azokat a lakosokat, akik helyet biztosítanak az iskolán kívüli magyar nyelvoktatásnak. Szabó Tibor reményét fejezte ki, hogy a Klézsén tapasztaltak csupán elszigetelt jelenségek, Románia felhagy eddigi politikájával és a csángóknak is érzékelhetővé teszi a miniszteri bizottság állásfoglalásában képviselt elvek megvalósulását. A román külügyminisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottsága elfogadta az ET parlamenti közgyűlésének ez évi 1521. számú ajánlására megfogalmazott válaszát a romániai csángó kisebbség kultúrájáról. A tárca közleménye szerint az ET parlamenti közgyűlésének ajánlásában "utalás történt arra, hogy a csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik". Tekintettel a csángó nyelv jellegével és eredetével kapcsolatos viták bonyolultságára, a miniszteri bizottság román és magyar szakemberek közös kutatásának beindítását javasolta az ET kulturális konvenciója szellemében - mutatott rá a külügyi közlemény, amely szerint a szóban forgó európai testület állásfoglalása "megerősíti a román félnek azt a kitartóan hangoztatott véleményét, amelynek értelmében tudományos szempontból nincs teljes mértékben tisztázva a csángó nyelv eredete". Végül a közlemény leszögezte: "Az ET dokumentuma kidomborította azt a számottevő haladást, amelyet Románia a tolerancia és megértés légkörének megteremtéséhez hozzájáruló nemzeti kisebbségvédelmi jogi és intézményi keret megszilárdítása terén elért". /Csángó kultúra. Pozitív hozzáállás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Szabó Tibor kiemelte: a vatikáni küldött javaslatára került a szövegbe a kitétel, mely szerint "a testület bízik abban, hogy a Szentszék a romániai helyi egyházi hatóságokkal és kormányzati tényezőkkel fenntartott kapcsolataiban figyelemmel kíséri a felvetett kérdést, amennyiben ez érinti a csángók vallásos életét". Szabó Tibor aláhúzta: a csángó nyelvű mise biztosításának lehetősége mindenképpen áttörésnek tekinthető. Másik fontos kitétel a Miniszteri Bizottság tudomásul vette a Parlamenti Közgyűlés Állandó Bizottságának megállapítását, miszerint a csángók a magyar nyelv egy ősi formáját beszélik. "Ez nagyon fontos megállapítás - szögezte le Szabó Tibor -, hiszen az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan kétségbe vonták, elsősorban a román fél részéről, hogy a csángó nyelv magyar nyelvnek tekinthető-e". Az állásfoglalás a továbbiakban megállapítja, hogy évszázados hagyományok, valamint igen változatos népművészet és kultúra kapcsolódik a csángókhoz, amely kivételes értéket képvisel Európa számára. A HTMH elnöke érintőlegesen vázolta a magyar kormány csángókkal kapcsolatos támogatáspolitikája azon elemeit, melyek az elmúlt években sajátos programok formájában hangsúlyosan megjelentek a csángó nyelv és kultúra megóvása érdekében. Az Illyés Közalapítvány 1999-től folyamatosan lehetővé tette, hogy minden egyes szakmai kuratóriumában az ott rendelkezésre álló 5 %-a kifejezetten a csángó kultúra és oktatás megsegítésére és erősítésére kerüljön felhasználásra. A kulturális tárcánál pedig 2000 óta elkülönített keretösszeg áll rendelkezésre a csángók nyelvi és kulturális identitása megőrzése érdekében. Az idén támogatták pl. az iskolán kívüli, illetve a szünidei magyar nyelvű oktatást, a hagyományőrző, nyelvápoló kurzusok szervezését, a pusztinai csángók részére anyanyelvi vallási program indítását, különféle kulturális rendezvényeket, valamint a csángó kultúra bemutatását célzó kiadványok - könyvek, CD-k - megjelentetését. - Tavaly Klézsén és Pusztinán kb. száz gyermek kapcsolódott be az oktatási programba, az idén megnégyszereződött a számuk, további öt településen igényelték az iskolán kívüli magyar nyelvoktatási program bevezetését és támogatását. A 12 tanár vezetésével folyó alternatív oktatás - megfelelő helyiségek hiányában - magánházaknál zajlik. Most épp azokat a szülőket fenyegették meg, akik helyet biztosítottak a tanításnak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől Hegyeli Attila programfelelős november 15-i tájékoztatója szerint Klézsén a tanév kezdete óta folyamatosan zaklatják azt a kb.100 gyereket, akik rendszeresen járnak magyar órára, illetve a szülőket és a tanárokat is. A programvezetőt a polgármester többízben is megfenyegette: az embereit fogja rá uszítani, hogy azok a faluból őt kikergessék, a szülőket a templomban intik attól, hogy magyar órára küldjék gyerekeiket, a polgármester minden szülővel érezteti, mennyire ellenzi ezt a fajta oktatást. A HTMH elnöke kérdésre válaszolva megerősítette: folyamatosan nyomon követik, figyelik a fejleményeket. A Klézsén és Pusztinán nemrég történtekről pedig - hiteles, első kézből való információk összegyűjtése után - tájékoztatni fogják az Európa Tanácsot. /(Guther M. Ilona): Kinek kérdés a csángókérdés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"