Belügy az, amit annak mondunk
Bukarest: a magyaroknak az autonómiáról beszélni tilos
Tegnap a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét egy interjú miatt, amelyet Zákonyi Botond nagykövet adott a România Liberă című napilapnak.
Az ügyre érkező, legfrissebb magyarországi reakciók szerint mindenki értetlenül áll az eset előtt, ám a köntörfalazó diplomáciai bikkfanyelven elmondott vélemények lényege az, hogy valaki a román külügyben bolondgombát evett.
Az inkriminált interjú
Nézzük hát, mi verte ki ezúttal a biztosítékot Bukarestben. Romániának nagyon sok területen van törlesztenivalója a magyarokkal szemben, mutatott rá a România Liberă című lapnak adott interjúban Magyarország bukaresti nagykövete. Zákonyi Botond kijelentette, Bukarestnek mindenekelőtt a közösen használt infrastruktúra kialakításában vannak jelentős elmaradásai. Ezek között említette, hogy a két országot összekötő gázvezetéken csak egyirányú a fűtőanyag-áramoltatás, noha ennek kétirányúnak kellene lennie. Amellett Románia késlekedik a határokon átvezető utak megépítésével, azokat a bizonytalan határidejű schengeni csatlakozás utáni időszakra halasztaná, mondta a diplomata. Tíz ilyen utat kellene átadni, de a bukaresti kormány tologatja az ügyet. A két ország között 400 kilométeres a határ, és mindössze tíz határállomáson lehet átlépni. „Összehasonlításként Németország és Franciaország között 5–10 kilométerenként van bejutási lehetőség az egyik országból a másikba“ – mutatott rá Zákonyi Botond.
A nagykövet szerint az Orbán Viktor Facebook-oldalán megjelent tusványosi képsorozat egy mesterségesen felfújt probléma, ennél sokkal súlyosabb gondok rontják a hangulatot. Ezek között említette, hogy a 20 százalékban magyarlakta települések közül nagyon sok helyen nem biztosítják az önkormányzatok az anyanyelvhasználat lehetőségét.
Az ingatlanok visszaszolgáltatásában is adós maradt Románia, főleg a történelmi magyar egyházakkal és a székelyföldi közösségi ingatlanokkal kapcsolatosan vannak jelentős elmaradások. A székely zászló használatát az itteni magyar közösséget megillető természetes jognak nevezte, és felidézte, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen továbbra sem hozták létre a magyar vonalat, noha a törvény előírja.
A magyar nagykövet a székelyföldi autonómiával kapcsolatosan úgy vélekedett, Kovászna, Hargita és Maros megyék akkor nyerhetik el az önrendelkezés jogát, ha megtanulnak közös projektekben gondolkodni, és olyan kapocs jön létre a három megye között, amely eredményekben kamatozik.
„Magyarország nem érett Európára”
A román külügynek az MTI bukaresti irodájához is eljuttatott közleménye szerint tegnap reggel Nagy Károly Zoltán első beosztottat kérették be, mert a nagykövet jelenleg szabadságát tölti. A román külügyminisztérium szerint a megbeszélésen a román fél kifejtette határozott „egyet nem értését” azzal, amit a magyar nagykövet a román–magyar kétoldalú kapcsolatok egészéről nyilatkozott. Szerintük az autonómiára való utalás beavatkozás Románia belügyeibe. A román külügy szerint ez azt mutatja, Magyarország még nem eléggé felkészült arra, hogy betartsa a magyar–román alapszerződés előírásait. Emellett a románok még hosszan ecsetelik rosszallóan a verébnek, hogy miért is nagyfejű...
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Tévedésben a külügy (Markó a diplomáciai botrányról)
Nincs igaza a román külügyminisztériumnak, amikor képviselői visszautasítanak, illetve megtámadnak minden, az erdélyi magyarság helyzetére vonatkozó állásfoglalást, véleményt. Ezt Markó Béla volt szövetségi elnök, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője állítja, hozzátéve: Zákonyi Botond kijelentéseiben nincs semmi rendkívüli, a román reakció pedig sötét korszakot idéz.
A felsőházi honatya az RFI bukaresti stúdiójában beszélt az elmúlt két nap magyar–román diplomáciai botrányáról, amelyet Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövetnek a România liberă napilapban megjelent állításai indítottak el. Markó Béla szerint a román külügyminisztérium úgy viselkedik ebben az ügyben, mint az az 1980–90-es években volt jellemző, amikor minden kívülről érkező, a nemzeti kisebbségek helyzetét firtató véleményről azt tartották, hogy az „ország belügyeibe való beavatkozás”. Ő eddig azt remélte, hogy már sikerült túllépni ezen a korszakon, de jelek szerint nem teljesen. A magyarok romániai helyzetére vonatkozó bármely álláspont elutasítását illetően Markó úgy vélte, nincs igaza a bukaresti diplomáciának, ezekről a kérdésekről igenis beszélni kell. A területi autonómia valaha kényes téma volt, de 2015-ben nem kellene annak lennie Romániában. Miért ne beszélhetnénk róla, attól függetlenül, hogy ki ért egyet és ki nem az egésszel – magyarázta Markó Béla (képünkön), hozzátéve: elolvasta a Zákonyi Botond által az interjúban mondottakat, és szerinte a nagykövet kijelentéseiben nincs semmi rendkívüli. Sőt, ilyen álláspontok még napvilágot láttak korábban is, és például tíz évvel ezelőtt minden gond nélkül elfogadták volna – vélte a politikus. Markó továbbá leszögezte, hogy szerinte egyik országnak sem használ, ha most ilyen jellegű, mesterséges konfliktusokat gerjeszt egyik vagy másik fél. Az általános európai helyzetet alapul véve párbeszédnek kell kialakulnia minden témában, legyen az akár kényes egyik vagy másik fél számára. Együttműködésre van szükség, egyebek mellett a nemzetiségi kérdésekben. Már tizenöt évvel ezelőtt felvetődött egy stratégiai partnerség kialakítása, amely mai napig várat magára, miközben Románia számára sem lenne káros ennek megléte. Az RMDSZ volt elnöke szerint komoly akadályt jelent, hogy egy ideje nem létezik érdembeli kapcsolat, párbeszéd a két állam között. Míg a 2000-es évek elején közös kormányüléseket is tartottak, ahol számba tudták venni az együttműködés már meglévő, illetve lehetséges irányvonalait, most ilyen jellegű kapcsolat nincs. Szórványosan létezik együttműködés infrastruktúra-fejlesztések, illetve pár, uniós pénzekből finanszírozott beruházás terén, de ezek messze nem elegendőek – vélte Markó.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ponta: nem tűrhetjük a végtelenségig a magyar hivatalosságok "kisiklásait"
Victor Ponta szerint kormánya nem tűrheti a végtelenségig Magyarország bukaresti nagykövetének és más, Romániába látogató magyar hivatalosságoknak a "kisiklásait".
A miniszterelnök az interneten közzétett kedd délutáni bejegyzésben kommentálta a hétfőn fellángolt román-magyar diplomáciai vitát.
"Nem akarok a budapesti provokációk csapdájába esni, de a román kormány nem tolerálhatja a végtelenségig Magyarország bukaresti nagykövetének és más, Romániába látogató magyar hivatalosságoknak a kisiklásait" – közölte a miniszterelnök. Hozzátette, a román külügyminisztérium hétfői álláspontja rendkívül kiegyensúlyozott volt, és megfelelt az európai normáknak és gyakorlatnak.
"Tisztelem Magyarországot és a magyar népet, de nem kell jóváhagyást kapnom Budapestről ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsak az országomat érintő kérdésekről" – fogalmazott Victor Ponta. Hozzátette: a román politika más szereplőitől eltérően őt nem kényszerítik az Európai Néppárt (EPP) vezetői arra, hogy "behunyja a szemét", és "alázatosan lenyelje" a diplomáciai szabályok és a két ország közötti tisztelet talajáról elrugaszkodott kijelentéseket.
Közben a román külügyminisztérium az Agerpres hírügynökség megkeresésére tagadta kedden, hogy a budapesti külügyminisztériumba kérették volna Victor Miculát, Románia budapesti nagykövetét. "Pontosítjuk, hogy a magyar külügyminisztériumban ma, augusztus 11-én sorra került meghallgatás, amelyen Victor Micula nagykövetet Magyar Levente államtitkár fogadta, a román fél tegnap, augusztus 10-én közvetített kérésére történt, és nem a magyar külügyminisztérium általi bekéretésre. A román nagykövetség kérésére a magyar külügyminisztérium ma, augusztus 11-én válaszolt, ugyanarra a napra tűzve ki a meghallgatás időpontját" – idézte a román külügyminisztériumot az Agerpres hírügynökség.
A román külügyi tárca szerint a budapesti nagykövet ugyanazokat az üzeneteket továbbította, amelyeket hétfőn Bukarestben is közöltek a magyar nagykövetség képviselőjével. Románia és Magyarország között hétfőn robbant ki diplomáciai vita, azt követően, hogy Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete egy, a România Libera napilapnak adott interjúban többek között arról beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de ezen a téren nem létezik "elegendő jóindulat" a román fél részéről. Példaként említette, hogy a Szeged–Arad gázvezetéken még mindig csak Magyarország felől lehet gázt szállítani Románia felé, és hogy a határon áthaladó tíz út összekapcsolása Románia miatt késik.
Az interjú kapcsán hétfőn bekérették a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetségének a képviselőjét, Victor Ponta miniszterelnök pedig egy hétfő esti élő televíziós adásban kijelentette, hogy a magyar kormány provokálja Romániát.
Kedden a magyar külügyminisztérium azt közölte, hogy bekérették Románia budapesti nagykövetét, és közölték vele, hogy a Magyarországgal szembeni "román kormányzati kirohanások" már komolyan hátráltatják a magyar–román kétoldalú kapcsolatok és a jószomszédi viszony fejlesztését.
Népújság (Marosvásárhely)

Ponta fokozza a konfliktust
Ismét megszólalt a Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet nyilatkozatai nyomán kirobbant magyar–román diplomáciai konfliktusban Victor Ponta.
A román miniszterelnök ezúttal Facebook-bejegyzésben ismételte meg korábbi kijelentését, miszerint provokációnak tartja a diplomata kijelentéseit, amelyekben felrója Romániának a kisebbségi jogok szavatolása és a közös infrastrukturális fejlesztések terén meglévő mulasztásait. Ponta – aki kedden este már Tbilisziben tartózkodott, ahol élőben nézte meg az európai labdarúgó-szuperkupát, előtte pedig grúz kollégájával, Irakli Garibasvilivel hivatalos vacsorán és borkóstolón vett részt – kedd délutáni bejegyzésében „kisiklásnak” minősítette a magyar diplomata nyilatkozatát.
„Nem szeretnék a budapesti provokációk csapdájába esni, de a román kormány nem tűrheti a végtelenségig Magyarország bukaresti nagykövetének vagy más, az országunkba látogató magyar hivatalosságok elfogadhatatlan kisiklásait! A román külügyminisztérium álláspontja rendkívül kiegyensúlyozott volt, és összhangban állt az európai normákkal! És egy szükséges pontosítás: tisztelem Magyarországot és a magyar népet, de nem fogadom el, hogy Budapesttől kelljen jóváhagyást kérnem az országomat érintő legitim álláspontom kifejtésére, és nem kényszeríthet az Európai Néppárt (ahogy sajnos más román politikuskollégákat) arra, hogy alázatosan lenyeljem a diplomáciai normáktól és a két ország közötti tisztelettől való ilyen eltéréseket!” – áll Ponta bejegyzésében.
Magyarellenes hőbörgést indított el Ponta
Miután a miniszterelnök bejegyzésével megadta az alaphangot, az azt követő hozzászólásokban elszabadultak a magyarellenes indulatok: bár néhányan normális hangnemben is megszólaltak, a többség soviniszta, durván magyargyűlölő hangnemben szólt hozzá Ponta írásához. „A magyarok tényleg nem a saját dolgukkal foglalkoznak. Menjetek el az országból, testvérek, ha tényleg nem tetszik, amit kínál nektek. A határ nyitva van az anyaország, Magyarország felé. Ez itt Románia” – áll az egyik bejegyzésben.
A többi hozzászólásban is minősíthetetlen hangnemben emlegetik a magyarokat, és visszatérő elem a románok által a magyarokra használt „bozgor” – azaz hazátlan – kifejezés alkalmazása.
CNCD: törölni kellett volna az uszító kommenteket
Az uszító kommentek kapcsán a Krónika kikérte az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, Asztalos Csaba véleményét. Lapunk arra volt kíváncsi, visel-e a miniszterelnök valamilyen felelősséget a bejegyzése nyomán született magyarellenes kommentekért. „Az ilyen kommenteket kötelessége lett volna törölni a bejegyzés szerzőjének vagy az oldal üzemeltetőjének. Főleg, mivel közszereplőről van szó. Ráadásul Romániában a legfelsőbb bíróság ítélete is kimondja, hogy a Facebook nyilvános térnek minősül” – közölte Asztalos. Hozzátette ugyanakkor: nem várható, hogy a CNCD ennek nyomán hivatalból eljárást indít az uszító kommentek törlését, illetve a szélsőséges kommentelők csillapítását elmulasztó miniszterelnök ellen, mivel ez eddig sem volt gyakorlat.
Mint mondta, ennek az az oka, hogy senki ne vádolhassa meg a testületet: bizonyos esetekben vizsgálatot indítanak, más politikusok ellen viszont nem. „Ilyen esetekben néhány napon belül úgyis feljelentés érkezik” – mutatott rá. Hozzátette: az uszító hozzászólások szerzőinek felelősségre vonására is van lehetőség.
Mint arról beszámoltunk, a román külügyminisztérium a România Liberã napilapnak adott interjú megjelenésének napján, hétfőn bekérette a magyar nagykövetség képviselőjét, elfogadhatatlannak nevezve az abban megfogalmazottakat. Majd miután hétfőn este Victor Ponta miniszterelnök a magyar felet vádolta provokációval, kedden a magyar külügy is bekérette a budapesti román nagykövetet, és kemény hangnemben adta a tudtára: magyarellenes agitációnak tekinti Ponta kijelentését. Egyúttal figyelmeztette a román felet: a Magyarországgal szembeni román kormányzati kirohanások már komolyan veszélyeztetik a magyar–román kétoldalú kapcsolatok fejlesztését.
Balogh Levente
Szabadság (Kolozsvár)

„A napi politika diktálja Romániában a magyarellenes retorikát”
A napi politika diktálja Romániában a magyarellenes retorikát a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint. Barabás T. Jánost a hét elején kirobbant román–magyar konfliktus kapcsán szólaltatta meg a Napi Gazdaság.
„Most például arról van szó, hogy Victor Ponta ellen ügyészségi eljárás indult két korrupciós ügyben. A parlament megakadályozta, hogy eljárás induljon ellene, de a román politika központjában most a korrupcióellenes küzdelem áll. Amikor a román kormányfő nem tud korrupcióellenes ügyekben fellépni a nyilvánosság előtt, mert hiteltelen, marad neki a nacionalizmus” – mondta a szakértő a napilapnak.
Barabás T. János szerint a román közvélemény egyre kevésbé fogékony a magyarellenességre, ma már nemigen lehet magyarellenes szólamokkal politikai karriert csinálni. A szakértő úgy véli, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok annyira jól alakultak az elmúlt években, hogy hamarosan elfeledtetik a mostani csetepatét, és csillapodnak a kedélyek. „Ráadásul a közös biztonság- és energiapolitikai kihívások is arra késztetik országainkat, hogy szorosabban együttműködjünk egymással” – vélekedett a Napi Gazdaságnak a kutató.
Markó Béla szerint sem járt el helyesen a román külügyminisztérium, amikor beidézte a magyar nagykövetség illetékesét Zákonyi Botond nagykövet interjúja miatt. Az RMDSZ szenátora szerdán az RFI rádiónak adott interjúban úgy vélekedett, a mostani feszültség a 90-es éveket idézi fel benne.
A szövetség volt elnöke kifejtette, az ukrajnai helyzet, illetve a bevándorlók miatt sem Magyarországnak, sem Romániának nem érdeke a konfliktus. „Egy ilyen időszakban nem kellene mesterségesen konfliktushelyzetet teremteni. A román külügyminisztériumnak nincs igaza, amikor valamennyi, a romániai magyarokkal kapcsolatos véleményt elutasít” – szögezte le a politikus.
Markó hozzátette: jelenleg nincs hivatalos párbeszéd Magyarország és Románia között, pedig mindkét ország érdeke az együttműködés lenne. Kijelentette: a magyar illetékesek részéről nem hiba, hogy az autonómiáról beszélnek, mivel azt nem lehet kényes témának tekinteni. „Valaha kényes téma volt, de 2015-ben nem szabad annak lennie. Miért ne beszélhetnénk az autonómiáról? Elolvastam a magyar nagykövettel készült interjút, és nem mondott benne semmi rendkívülit” – hangsúlyozta Markó.
Szabadság (Kolozsvár)

Székely autonómia skót segítséggel
Az utóbbi időben állandósultak a magyarellenes megnyilvánulások Romániában – hangoztatta Kántor Zoltán. A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője úgy vélekedett, választási év következik, és ilyenkor mindig kicsit intenzívebbek a magyarellenes megjegyzések, mert míg korábban félévente voltak a romániai magyarság számára kedvezőtlenebb megnyilvánulások, most mintha havonta születne ilyen kijelentés román részről.
Azt mondta, a két ország között, illetve a romániai magyarság és a román többség, az állam között kisebbségi kérdésekben feszültségek vannak, magyar részről a két ország közötti viszonyt ez meghatározza addig, míg az erdélyi magyar kisebbségi kérdést nem oldják meg megfelelő módon. Kántor a román kormányfő harcias nyilatkozata után fejtette ki véleményét, miután a kapkodó Ponta újra előcibálta a magyar kártyát.
Hogy a helyzet valóban „fokozódik”, érzékelhető, hiszen a belpolitikai mélyrepülés egyre markánsabb, a magyar közösséget érintő történések pedig rossz emlékű időszakot idéznek. Az eddig csak zászló- és névtáblaháború sújtotta Háromszéken egy állami intézmény vezetője a törvényesség zászlaját lengetve példátlan módon alázza meg a magyar közösséget, a Hargita megyei Marosfőn újólag a székelyföldi románok megkülönböztetéséről, diszkriminálásáról, megtűrtségéről értekezik Hargita megye prefektusa. S hogy magyar ügyben a bukaresti külügyminisztérium ismételten eltúlozza reakcióit, Markó Béla is megerősíti, szerinte ugyanis Zákonyi Botond nyilatkozata kapcsán a tárca úgy viselkedik, mint a nyolcvanas, kilencvenes években, amikor minden kívülről érkező, a nemzeti kisebbségek helyzetét firtató véleményről azt tartották, hogy az ország belügyeibe való beavatkozást jelent.
Forog a régi lemez, avagy kísért a múlt. Hiszen nem lehet elégszer leírni, megkérdezni, miként lehet megtűrt egy többségi nemzet saját államában? Dohos, ócska és ostoba manipuláció zajlik újra, negyedszázaddal azután, hogy örökre elillantnak hittük a diktatúra retorikáját, miszerint Romániában a kisebbségi kérdés egyszer s mindenkorra megoldott.
Hogy tehát az erdélyi „magyar kisebbségi kérdést” – miként Kántor Zoltán most felveti – mikorra sikerül „megfelelő módon” megoldani, egyelőre tippelni sem lehet, hiszen újra dúl a magyarellenes csörte. És miközben építkezni kellene, válaszolgatni, magyarázkodni, érvelni kényszerülünk, választások közeledtével pedig tényleg ajánlott erősíteni tűrőképességünket. Így múlik tehát időnk, fogynak lassan szavaink is, csak azok az érzéketlen szélmalmok őrölnek rendületlenül.
Farkas Réka
Háromszék
Erdély.ma

Pontát hibáztatják a román-magyar kapcsolatokban mutatkozó problémákért
A román jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő hatalomra kerülése óta megromlott Románia és Magyarország viszonya, amit a PNL Ponta „etnopopulista" politikájának tulajdonít.
Románia és Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus, baráti kapcsolatokra „ítéltetett", függetlenül attól, ki van hatalmon Bukarestben vagy Budapesten – olvasható a PNL főtitkára, Radu Carp által aláírt közleményben.
Az ellenzéki párt szerint Ponta Románia érdekei ellen cselekszik, amikor nacionalista és populista szólamokat hangoztat.
„A PNL határozottan elutasítja az etnikai alapú autonómiát, de támogatja az ország egészében egyformán alkalmazott közigazgatási decentralizációt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) képtelen volt egy ilyen reformra, és kudarca miatt most a nemzeti kisebbségeket, Magyarország nagykövetét vagy Orbán Viktort hibáztatja a kormányfő etnopopulista dühének függvényében" – áll a PNL közleményében. Az ellenzéki párt szerint azért nincs szélsőséges párt Romániában, mert senki sem tud rivalizálni a PSD-vel, amikor a nacionalizmusról és populizmusról van szó.
Románia és Magyarország között egy hete robbant ki diplomáciai vita, azt követően, hogy Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete a Romania Liberának adott interjúban egyebek között arról beszélt, a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de ezen a téren nem létezik „elegendő jóindulat" a román fél részéről. Példaként említette, hogy a Szeged-Arad gázvezetéken még mindig csak Magyarország felől lehet gázt szállítani Románia felé, és hogy a határon áthaladó tíz út összekapcsolása Románia miatt késik.
Az interjú miatt múlt hétfőn bekérették a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetségének a képviselőjét, Victor Ponta pedig egy hétfő esti élő televíziós adásban kijelentette, hogy a magyar kormány provokálja Romániát. Pénteken egy másik interjúban Ponta azt mondta: Magyarország bukaresti nagykövete „túlzásba vitte az arcátlanságot".
MTI
Erdély.ma

Továbbra is elutasítják az új magyar konzuli irodák megnyitását 
A kormányváltás után sem módosult a román külügyminisztérium elutasító álláspontja a Magyarország által Nagyváradon és Marosvásárhelyen megnyitni szándékozott konzuli irodák ügyében – derült ki a bukaresti külügy válaszából, amelyet a tárca a Krónika ezzel kapcsolatos kérdésére adott – adja hírül Balogh Levente a kronika.ro-n.
A kronika.ro annak kapcsán kereste meg a román külügyminisztériumot, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a magyar–román diplomáciai viszonyban bekövetkezett hosszas hullámvölgyet követően pénteken Bukarestbe látogatott, ahol arról beszélt: a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált.
Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével. A bukaresti külügyminisztérium a Krónika konzuli irodákkal kapcsolatos kérésére most lakonikus választ küldött. „Ami Magyarország azon kérését illeti, miszerint két konzuli irodát nyitna Romániában, Nagyváradon, illetve Marosvásárhelyen, a román fél válaszát már 2014-ben közöltük" – olvasható az egymondatos válaszban.
Ez pedig annyit jelent, hogy Bukarest továbbra is egyértelműen elutasítja a magyar kérést. A budapesti Külügyminisztérium ugyanis 2014 júliusában jelentette be, hogy Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország több mint egy éve benyújtott igényét, miszerint Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson.
A magyar kormány 2013 áprilisában kezdeményezte a két konzuli iroda alapítását a román kormánynál. Az országban a bukaresti nagykövetség, illetve konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus. Budapest az elutasítás nyomán a román nagykövetet is bekérette, Bukarest ugyanakkor azt állította: megindokolták a konzuli irodák megnyitásának elutasítását.
„A konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény alapján Romániának szuverén joga, hogy ne fogadja el egy állam konzuli képviseletének bővítését a területén. A román fél a kérés alapos elemzése után hozta meg ez irányú döntését, figyelembe véve azt is, hogy Magyarország már most jelentős konzuli képviselettel rendelkezik Romániában, továbbá hogy az államközi kapcsolatok terén érvényt kell szerezni a kölcsönösség és az arányosság elvének" – szerepel a román minisztérium által a Krónikának akkor elküldött állásfoglalásban. Eszerint Románia továbbra is a Magyarországgal ápolt kapcsolatok és a jószomszédi viszony konszolidálásában érdekelt a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében.
Ugyanakkor miközben Bukarest sokallja a meglévő magyar külképviseletek számát, a külhoni románoknak nyújtott állampolgárság apropóján is bővítette saját diplomáciai képviseleteinek számát. A Moldovai Köztársaságban például a chişinăui nagykövetségen kívül Románia főkonzulátust működtet Cahulon és Bălţi-ben, tovább nemrég nyitott konzuli irodát Ungheni-ben.
Magyarországon – ahol a románság lélekszáma húszezerre tehető – a budapesti nagykövetségen kívül Gyulán és Szegeden működik főkonzulátus. Ráadásul Bukarest 2014 októberében azzal fordult az ukrán vezetéshez, hogy a már meglévő képviseletek mellett konzuli irodát nyitna a kárpátaljai Aknaszlatinán és Técsőn. A marosvásárhelyi magyar külképviselet a csíkszeredai főkonzulátushoz tartozott volna, Maros és Szeben megyéből álló kerülettel, míg a nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári főkonzulátushoz, Bihar és Arad megyére kiterjesztett kerülettel – írja a kronika.ro. Erdély.ma

Moszkva emlékezteti Bukarestet Erdély elrománosítására
A második világháború történetének meghamisítási kísérletével vádolta meg Bukarestet az orosz külügyminisztérium. Moszkva Erdély elrománosítását is szóvá tette.
Maria Zaharova külügyi szóvivő egy moszkvai sajtótájékoztatón – kérdésre válaszolva – a román fővárosban nemrégiben szervezett kiállítással kapcsolatban fejtette ki Oroszország álláspontját. A tárlat az erdélyi szászok 1945-ös deportálását mutatta be, felidézve a Szovjetunióba vitt emberek szenvedéseit.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kiállítást a holokauszt nemzetközi emléknapján nyitották meg, ám a haláltáborokba küldött zsidókról „visszafogottan” emlékeztek meg Bukarestben. A német ajkúak deportálásáról szóló tárlatnak ezzel szemben Maria Zaharova szavai szerint „nyíltan szovjet- és oroszellenes” hangulata volt.
A kiállítás „a szovjet megszálló erők szászokkal szembeni kegyetlenkedéseire” fektette a hangsúlyt, és "egy szót sem ejtettek" arról a felelősségről, amely Bukarestet és Berlint terheli a zsidók és cigányok elleni népirtásért – mondta a szóvivő.
Maria Zaharova kifogásolta, hogy a szóban forgó kiállítás megnyitóján elhallgatták azt a történelmi tényt, miszerint a deportálandó szászok listáját román köztisztviselők állították össze. A román hatóságok ezt arra használták, hogy az erdélyi szász és magyar (székely) közösség létszámát csökkentsék a románok javára – tette hozzá.
„Ha másnak nem, de Klaus Johannis német etnikumú államfőnek ismernie kellene országa jelenkori történelmének ezt a fejezetét” – idézte az Agerpres az orosz külügyi szóvivőt.
Bukarest meglepődött
A román külügyminisztérium válasza szerint Románia mind helyi, mind országos szinten évente megemlékezik a romániai holokauszt áldozatairól - amelynek október 9-én van az emléknapja - és a holokauszt nemzetközi emléknapjáról január 27-én, augusztus másodikán pedig a roma holokauszt áldozatairól. A tárca felidézte, hogy 2004 óta Románia komoly erőfeszítéseket tett a romániai holokauszt széleskörű megismertetése és a történelmi felelősség társadalmi felvállalása érdekében.
Az MTI által idézett bukaresti közlemény "sajnálatos és nehezen érthető szándékú" összemosásnak minősítette azt, hogy az orosz külügyi szóvivő olyan eseménnyel hozta összefüggésbe a romániai holokauszt-megemlékezéseket, amelyhez azoknak semmi közük. Ugyanakkor azt javasolta, hogy "frissítse fel" ismereteit arról, Románia miként néz szembe múltjával, és milyen szerepet vállal például a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségben (IHRA), amelynek soros elnökségét tavasszal veszi át Magyarországtól. maszol.ro

Külügyminiszter: alkotmányellenes Bogdan Diaconu nacionalista törvénytervezete
Nem támogatja a külügyminisztérium sem azt a Bogdan Diaconu képviselő által benyújtott törvénykezdeményezést, amely megtiltaná a kisebbségeknek anyanyelvük használatát a romániai közigazgatásban – derül ki Lazăr Comănescu miniszter Tánczos Barnának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének intézett leveléből.
Comănescu szerint a törvénykezdeményezés nemcsak az alkotmány elveit nem tartja be, hanem egyrészt ellentmond a hazai érvényes jogszabályoknak, másrészt a romániai magyar kisebbség jogait szavatoló nemzetközi egyezményeket is megsérti.
„Ez a kezdeményezés gyakorlatilag a magyar nyelv használatát is betiltaná a közhivatalokban. Ez nemcsak magyarellenes intézkedés, hanem alkotmányellenes is. Ezért is nagyon fontos, ahogyan eddig is, dolgozzunk azon minden lehetséges eszközzel, hogy megbuktassuk Bogdan Diaconu tervezetét” – hangsúlyozta Tánczos Barna.
A frakcióvezető szerint az RMDSZ üdvözi a külügyminisztérium álláspontját, és reméli, hogy a következő napokban, amikor a szenátus döntő házként napirendre tűzi a javaslatot, és amely során az RMDSZ kérni fogja a sürgősségi eljárást, ezt a minisztérium továbbra is fent fogja tartani. Székelyhon.ro

Bukaresti válasz Orbánnak: a román igazságszolgáltatás pártatlan
Az igazságszolgáltatás pártatlanságát hangoztatta a bukaresti külügyminisztérium hétfőn, válaszképpen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésére, miszerint Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben.
A tárca a román média kérdésére rövid közleményben reagált Orbán Viktor Romániát érintő megállapítására. A bukaresti külügyminisztérium hozzáteszi: következésképpen a romániai illetékes szervek döntéseit ilyen szempontból nem lehet megkérdőjelezni.
Orbán Viktor hétfőn a nagyköveti értekezleten Romániáról szólva megállapította, hogy „a jogállamiság, a jogszerűség és korrupció elleni harc örve alatt" valójában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben.
Tavaly több székelyföldi település vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított a román korrupcióellenes ügyészség. Ezek nyomán Gyergyószentmiklóson Mezei János polgármestert, Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármestert felfüggesztették hivatalából, Csíkszeredában pedig Ráduly Róbert önként lemondott a polgármesteri tisztségről, miután vádat emeltek ellene.
A Mediafax hírügynökség viszont nem a székelyföldi vezetők elleni ügyészségi eljárásokkal, hanem Tőkés László EP-képviselő román állami kitüntetésének elvitatásával hozta összefüggésbe a magyar miniszterelnök kijelentését.
A Mediafax azt írta: a bukaresti tárca arra reagált, hogy Orbán Viktor politikai hadjárattal vádolta Romániát „Tőkés László kitüntetésének visszavonása témájában”, amiről múlt héten hozott jogerős döntést a román legfelsőbb bíróság, helybenhagyva a korábbi döntést, amely azt javasolja a román államfőnek: vonja meg az egykori királyhágómelléki református püspöktől a romániai forradalomban játszott szerepe miatt odaítélt Románia Csillaga kitüntetést. Krónika (Kolozsvár)

Készíthet árnyékjelentést az RMDSZ
A kisebbségi szervezeteket – a romániai magyarság esetében az RMDSZ-t – az Európa Tanács (ET) Tanácsadó Testülete kéri, hogy vegyenek részt az országjelentés alakításában. Aki ennek ellenkezőjét gondolja, az nem ismeri az ET hatályos rendelkezéseit. Ez önmagában még nem baj, csak akkor az illető szervezet ne foglaljon állást európai jogvédelmi kérdésekben – fogalmazott Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) azon nyilatkozatával kapcsolatosan, amely a szövetség szerepét firtatja a kisebbségi keretegyezmény monitorizálásában.
Vincze Lóránt úgy véli, ha már beleártja magát ebbe a kérdéskörbe, a CEMO-nak tudnia kellene, hogy a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelmére és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára vonatkozó országjelentést nem az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala nyújtja be, hanem a Külügyminisztérium mint Románia kétoldalú és nemzetközi szervezetekben viselt tagságából adódó hivatalos fél. „Egyetlen szervezetnek és intézménynek sincsen ráhatása arra, hogy a Külügyminisztérium milyen verziót küld el a Keretegyezményről vagy a Chartáról az Európa Tanácsnak” – fogalmazott a külügyi titkár.
Vincze Lóránt kifejtette, hogy az ET Tanácsadó Testületének a kisebbségi keretegyezményre vonatkozó érdek-képviseleti naptára pontosan leírja, hogy a szervezettel való viszonyban ki és hogyan vehet részt a kisebbségi érdekérvényesítés folyamatában. 
A dokumentum szerint az érintett kisebbség képviselőit az ET Tanácsadó Testülete bátorítja, hogy magától értetődő aktív szerepet vállaljanak az ország monitorizálásában. A leírás szerint a monitorizálás azt az időszakot jelenti, amely minden ciklusban az országjelentés hivatalos benyújtásával kezdődik és a Miniszteri Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal ér véget. A menetrend szerint a Tanácsadó Testület a tagállamban találkozik a kisebbség képviselőivel, hogy ismertessék a saját helyzetükre vonatkozó álláspontjukat. Ugyanakkor a kisebbségi civil szervezeteknek számos lehetőségük van, hogy szerepet vállaljanak a monitorizálási ciklusban. „Külügyi munkája során az RMDSZ a monitorizálási időszakon kívül is folyamatos kapcsolatban van az ET testületeivel és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával, kérdezés nélkül is elmondjuk álláspontunkat a jogsértésekről és a kisebbségi kérdés sajnos, negatív irányú romániai alakulásáról. Ezt a munkát folytatjuk az árnyékjelentés elkészítésével” – összegzett Vincze Lóránt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Romániában megerősítették a repülőterek és nagykövetségek védelmét
A román csendőrség megerősítette a repülőterek és nagykövetségek védelmét kedden a brüsszeli terrortámadások után, de a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyelőre az ötfokozatú skála második, "elővigyázatos" szintjén tartja a terrorveszély miatti riasztást.
„Európát érte terrortámadás, ez egy gyászos nap a civilizált világ számára" - állapította meg Klaus Johannis államfő. Az államfő elítélte az erőszakos cselekményeket, együttérzéséről biztosította Belgiumot, és az ottani hatóságoknak felajánlotta Románia segítségét.
Dacian Cioloș kormányfő szerint az eddigi információik szerint Romániát nem fenyegeti közvetlen veszély, és nincs román a brüsszeli támadás halálos áldozatai vagy sebesültjei között. Elmondta: a bukaresti hatóságok teljes szolidaritásukról biztosították a brüsszeli kormányt és az Európai Unió intézményeit, a Brüsszelben élő vagy ideiglenesen ott tartózkodó román állampolgárok számára pedig felajánlották a román nagykövetségen, illetve a bukaresti külügyminisztériumban alakult válságstáb segítségét.
A Tarom légitársaság törölte öt keddi és szerdai brüsszeli járatát, de az ezekre váltott jegyeket elfogadják az Amszterdamba, Párizsba, Frankfurtba, Münchenbe vagy Londonba induló járatokon. A Tarom kedd reggeli brüsszeli járatát Amszterdamba irányították. maszol.ro

Hírsaláta
SZTRÁJK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN. Hétfőtől japánsztrájkot hirdetett a Romániai Hippokratész Szakszervezeti Szövetség és a Romániai Orvosi Szakszervezetek Szövetségi Kamarája az egészségügyben dolgozók bére miatt. Az érdekvédelmisek azt követően döntöttek így, hogy múlt héten eredménytelenül tárgyaltak Patriciu Achimaş Cadariu egészségügy-miniszterrel és Francisk Iulian Chiriac államtitkárral a fizetésemelésekről.
A szakszervezetek azt kifogásolták, hogy a szaktárca nem készítette el a béremelések ütemtervét. Az érdekvédelmisek az egységes bérezésre vonatkozó 2010/284-es törvény előírásait kérik számon a minisztériumon, mely szerint az egészségügyben dolgozók jövedelmét az 1250 lejes minimálbérhez kell igazítani, ami azt is jelenti, hogy a különböző pótlékok összege is módosul.
ROMÁN ÁLDOZAT IS VAN. Román halálos áldozata is van annak a vasárnapi, spanyolországi buszbalesetnek, amelyben összesen tizennégy egyetemista vesztette életét, többen – köztük egy magyar fiatalember – pedig megsérültek. A román külügyminisztérium közleménye szerint a román állampolgárságú áldozat egy diáklány. A barcelonai román konzulátus kapcsolatba lépett az áldozat családjával és a spanyol hatóságokkal, és biztosítja a szükséges konzuli támogatást. Az egyetemistákat szállító autóbusz Valenciából Barcelonába tartott, a barcelonai egyetemeken Erasmus-program keretében tanuló, különféle nemzetiségű hallgatók utaztak rajta. Reggel hat óra körül, nagyjából az út felénél, a Tarragona tartománybeli Freginals közelében a jármű balesetet szenvedett. (Főtér) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Indul a regisztráció (Külföldön élő románok)
A külügyminisztérium közlése szerint április elsejétől, azaz mától jelentkezhetnek be az idei parlamenti választásokra a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok. Idén egyébként először nyílik lehetőség a levélben szavazásra.
A román külképviseletek mától fogadják a külföldi állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkező román állampolgárok regisztrációs kérelmét, amelyhez román személyazonossági iratuk és a külföldi hatóságoktól kapott lakhelyigazolás másolatát kell csatolniuk – mutatott rá a külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten Dan Stoenescu, a külhoni románokért felelős tárca nélküli miniszter. Az új választási törvény értelmében a postán vagy személyesen leadható kérelmek függvényében a hatóságok további választóköröket alakítanak ki – a külképviseleteken kívül – azokban a térségekben, ahol legalább száz választópolgár igényli azt.
Ana Maria Pătru, az állandó választási hatóság elnöke emlékeztetett: a külföldön élők idén először levélben is voksolhatnak, ha előzetesen feliratkoztak a választói névjegyzékbe. A hivatalosan külföldön élők az előzetes regisztráció után maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz. A regisztráció a választások előtt három hónappal ér véget. A parlamenti voksolás időpontját még nem tűzték ki, nagy valószínűséggel november 20. és december 18. között bonyolítják le. Idén újból a megyei pártlistás, arányos választási rendszer szerint zajlik a szavazás. A külföldön szavazó román állampolgárok számára – az ország 41 megyéjén ésa fővároson kívül – egy különálló, 43. választókerületet hoztak létre, amelyből négy képviselő és két szenátor kerül a törvényhozásba.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ: regisztráljanak a külföldön élő magyarok
Április elsejétől, azaz tegnaptól jelentkezhettek be az idei parlamenti választásokra a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok – közölte a külügyminisztérium.
A román külképviseletek péntektől fogadták a külföldi állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkező román állampolgárok regisztrációs kérelmét, amelyhez román személyazonossági iratuk és a külföldi hatóságoktól kapott lakhelyigazolás másolatát kell csatolniuk – mutatott rá a külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten Dan Stoenescu, a külhoni románokért felelős tárca nélküli miniszter. Az új választási törvény értelmében a postán vagy személyesen leadható kérelmek függvényében a román hatóságok további választóköröket alakítanak ki – a külképviseleteken kívül – azokban a térségekben, ahol legalább száz választópolgár igényli azt. Ana Maria Patru, az állandó választási hatóság elnöke emlékeztetett: a külföldön élők az idén először levélben is voksolhatnak.
Szabadság (Kolozsvár)

RMDSZ-árnyékjelentés: Románia nem tartja be a kisebbségvédelmi keretegyezményben vállaltakat
Az elmúlt hat évben Romániában visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok betartása terén – állapította az európai kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásáról szóló árnyékjelentésében az RMDSZ. A 72 oldalas dokumentumot Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertette csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Az árnyékjelentés a román kormány által az Európa Tanácshoz – két éves késéssel – idén februárban benyújtott jelentését pontosítja. A külügyminisztérium által készített dokumentum ugyanis az RMDSZ elnöke szerint hamis képet mutat arról, miként tartja be Románia kisebbségvédelmi keretegyezményben foglaltakat.
Kelemen elmondta, az árnyékjelentés technikai, nem politikai dokumentum. A kisebbségi jogok gyakorlásának fontosabb problémáit leltározza, konkrét példákkal támasztja alá azt a megállapítását, hogy Románia nem tartotta be a keretegyezményben vállaltakat, és megoldásokat is javasol a felsorolt jogsérelmekre. A leltár a 2010 és 2016 közötti időszakot öleli fel, és az kisebbségi jogok korlátozásának legfrissebb esetei – például a kolozsvári kórházban megalázott magyar lány ügye – is szerepelnek benne. Román nyelven itt tanulmányozható, az angol és magyar nyelvű változata is hamarosan elkészül.
A magyar közösség biztonságérzete meggyengült
Az árnyékjelentés fő következtetése az, hogy a kisebbségi joggyakorlásban visszalépés tapasztalható. „A magyar közösség biztonságérzete meggyengült, az alapvető kisebbségi szabadságjogokkal nem tud élni. Megnőtt a magyarellenes incidensek száma, naponta megtagadják a közösség jogait, így nem gyarapodhat megfelelőképpen” – sorolta Kelemen Hunor a jelentés megállapításait.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az utóbbi időszakban új fajta támadások is érik a magyar közösséget. A román állam olyan intézményeket – például az igazságszolgáltatást – használ fel a megszerzett jogok csorbításához, amire még nem volt példa. „A gyűlöletbeszéd, a destruktív nacionalizmus a mindennapok részévé vált, az illetékes hatóságok pedig nem hoznak szankciókat” – részletezte a politikus.
Kelemen Hunor tájékoztatása szerint az román pártoktól és kormánytól, hogy mélyebb párbeszédet kezdeményezzen a magyar közösség képviselőivel az árnyékjelentésben jelzett problémákról. Arra kérdésre, hogy mit várnak az árnyékjelentéstől, Kelemen Hunor úgy reagált: „Arra számítok, hogy szétszednek ma este a román tévék”. Komolyra fordítva a szót, hozzátette: reményei szerint amikor helyszíni szemlét tartanak az Európai Tanács jelentéstevői, az általuk megfogalmazott anyagba belefoglalják az RMDSZ javaslatait, és a román döntéshozók az RMDSZ-szel együtt korrigálják ki mindazt, amit a szövetség problémának tart.
Példák a kisebbségi jogsérelmekre:
Nem született meg a kisebbségek jogállását rendező törvény, pedig elfogadását Románia a keretegyezményben is vállalta
A hatóságok azért büntettek meg magyar embereket, mert vállalták nemzeti identitásukat. Konkrét eset a Székely Szabadság Napját követő büntetésáradat
Székelyföldön tervszerű, folyamatos a jogtiprás; országszerte bátorítják a regionális önazanosság megerősítést, ám Hargita és Kovászna megyében ezt a jogot megtagadják a magyar közösségtől adminisztratív intézkedéssel, vagy bírósági ítélettel
Korlátozzák az anyanyelv használatát a közszolgáltatások, az egészségügy és az igazságügy területén;
Az oktatás terén is van diszkrimináció, nem alkalmazzák a tanügyi törvény egyes cikkelyeit (például a MOGYE esete)
Késlekedik a jogtalanul elkobzott ingatlanok restitúciója
A gyűlöletbeszédet nem büntetik vagy felszínesen büntetik, vagy sokszor kettős mércét használnak a hatóságok
Megszerzett jogok megcsorbításáról születnek folyamatosan törvénytervezetek
Nyolc régiót hoznának létre, adminisztratív eszközökkel változtatnák meg az etnikai arányokat, amit
Székelyföldön a bíróságok megtagadják, hogy a régió neve megjelenjen különböző jogi személyiségek elnevezésében
A román kormány jelentése nem vette figyelembe a DRI javaslatait és nem is konzultáltak róla, ezen változtatni kell, ehhez nyújtunk javaslatokat. Ez a negyedik jelentés volt, amit a román kormány letett, de már 2014 elején le kellett volna tennie.
Cs. P. T.
maszol.ro

Főkonzulból nagykövet lesz Niculescu Tóni
Szlovéniai nagykövetté készül kinevezni Románia korábbi müncheni főkonzulját, Niculecu Tónit az államfő. A hivatásos diplomata neve szerepel a parlamentnek átküldött javaslatlistán. Alkalmasságát a külügyi szakbizottságoknak is véleményeznie kell.
Niculescu Tóni Marosvásárhelyen született 1964-ben. A 2000-es években az RMDSZ EU-integrációs ügyvezető alelnöke volt. Az RMDSZ-részvételű kormányokban többször is államtitkári tisztséget töltött be, 1998-99-ben az integrációs minisztériumban, 2005 és 2009 között, illetve 2010 és 2012 között a külügyminisztériumban. Utóbb hivatásos diplomata lett, 2013-ban nevezték ki müncheni főkonzulnak.
A román diplomáciában nagyon kevés magyar tevékenykedik, Niculescu Tóni az egyikük. Jelenleg a volt RMDSZ-es szenátor Pataki Júlia Románia kenyai nagykövete, Salamon Márton László újságíró pedig szaloniki főkonzul, de egyikük sem hivatásos diplomata, kinevezésük úgymond politikai alapont történt. Korábban a nemrég elhunyt Tokay György, az RMDSZ markáns politikusa vilniusi nagykövet volt.
maszol.ro

Vízumügy: Románia csalódott Kanadában
Románia felülvizsgálja álláspontját az Európai Unió és Kanada közötti viszonyról annak érdekében, hogy rávegye Kanadát a román állampolgárokkal szemben fennálló vízumkötelezettség eltörlésére – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
„Románia csalódottan vette tudomásul, hogy a vízummentességről az EU és Kanada között két éve kezdődött párbeszéd nem vezetett eredményre, annak ellenére, hogy Kanada a biztonságos országok közé sorolta a térség többi uniós tagállamához hasonló helyzetben lévő Romániát, amely egyértelmű előrelépéseket tett a kanadai elvárások teljesítése érdekében – idézte a román külügyminisztérium közleményét a Mediafax hírügynökség.
A bukaresti kommüniké egyértelműen utal arra, hogy a román „hozzáállás" megváltozása az uniós jóváhagyás előtt álló EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodásra is kiterjedhet, azt sugallva, hogy Románia nem fogja támogatni a megállapodást, ha polgárait Kanada továbbra is hátrányos megkülönböztetésnek teszi ki.
A Mediafax szerint az Európai Bizottság (EB) azt fontolgatja, hogy a kölcsönösség elvén vízumkötelezettséget vezessen be az Egyesült Államokkal és Kanadával szemben, így gyakorolva nyomást Washingtonra és Ottawára a román, a bolgár, a lengyel és a ciprusi állampolgárok amerikai beutazását nehezítő korlátozások megszűntetése végett. Az EB kedden felkérte az Európai Parlamentet, hogy július 12-ig foglaljon állást a kérdésben – írta a hírügynökség.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Azok a sötét nyolcvanas évek 3. (A magyartalanítás módszertana)
1988 áprilisában Nicolae Ceauşescu bejelenti, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az ún. település-szisztematizálási tervet, amelynek során mintegy hét-nyolcezer falut felszámolnak. Az erdélyi városok jó részének ősi városmagjait már következetes munkával eltüntették (többek között a szisztematizálás áldozata lett Arad, Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Segesvár, Szatmárnémeti, Zilah régi városmagja), s nem a tervet tették félre, nem a szándék változott, most is az idő lett kevés ahhoz, hogy ez a folyamat minden magyar várost érinthessen: egyáltalán, hogy a diktátor általános, végső megoldása, „Endlösung-terve” megvalósulhasson.
Júniusban Bukarest egyoldalú döntéssel bezáratja a kolozsvári magyar főkonzulátust. A személyzetnek 48 órán belül el kell hagynia az épületet és Románia területét. (Az ok: az előző napi „románellenes”, „nacionalista és soviniszta” budapesti demonstráció.) Ezen a napon és a rá következőkön a román határőrök indoklás nélkül visszafordítják a magyar turisták döntő többségét a magyar–román határról. Júliusban a bukaresti külügyminisztérium közli, hogy 48 órán belül ki kell üríteni és át kell adni a Magyar Kultúra Házát. Törvény születik, hogy Hargita megyéből 1100 X. osztályt végzett diákot kell átirányítani a Regátba, míg onnan 940 diákot fogadni. További törvény, hogy a szaklíceumokat pártoló vállalatoknál – duális képzés – kötelező öt évet dolgozniuk a végzetteknek. A tanügyminisztérium továbbá Maros megyéből 1451, Kolozs megyéből 1730, Hargita megyéből pedig mintegy 1400 magyar diákot kíván zömében Kárpátokon túli és teljes egészében román középiskolákba kényszeríteni. A többi megyét illetően hasonló a helyzet. Azok a magyar diákok, akik nem jutottak be a szakiskolák XI. osztályába, csak román és zömében Kárpátokon túli iskolákban folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben ezt valaki nem vállalja, nem tanulhat tovább (azaz nem tanulhat estin, és nem jelentkezhet újra a következő évben), tehát nem tudja megszerezni a középiskolai végzettséget.
Augusztusban a magyarországi Nagylétánál átszökik Magyarországra egy 72 fős csoport. A határőrizeti hatóságok bezárják őket a helyi moziba, majd másnap 32 személyt megbilincselve visszaadnak Romániának. A visszaadott szökevényeket megverik a román határőrök, majd szabadon engedésük után kötelesek jelentkezni a Securitatén. Augusztus 28-án Aradon tárgyal Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a minisztertanács elnöke és Nicolae Ceauşescu, az RKP főtitkára, államelnök. A találkozót a magyar pártvezetés számos tagja ellenzi, Grósz mégis elmegy tárgyalni, a helyszínt is a román fél jelöli ki. A tárgyaláson Ceauşescu minden magyar felvetést, javaslatot visszautasít. A magyar főtitkár mindenben visszakozik, és a közös közlemény is a román javaslat alapján készül el. A találkozó valójában román diplomáciai siker. Szeptemberben hatvanhét pedagógust helyeznek Hargita megyébe, ebből csak egy magyar nemzetiségű. Az év folyamán közel tízezer magyar nemzetiségű román állampolgár marad útlevéllel Magyarországon vagy szökik át oda a zöldhatáron. A nyolcvanas évek végére drámai magyar közoktatási és persze felsőoktatási helyzet alakult ki, emigráló értelmiséggel és külhoni, főleg anyaországi magyar egyetemekre pályázó, haza többet aligha térő diákokkal. A cenzúra „fölszámolása” után megerősödik az öncenzúra. Sütő András naplói, kivált a Szemet szóért (1993), a kisebbségi intézmények, jogok letarolása elleni értelmiségi-közösségi vagy épp saját személyes tiltakozásainak, beadványainak, a diktátornak, pártvezetőknek írt levelek tucatjainak tárhelyei: a szövegekben kódolt eredménytelenséggel. Mert ahogy az Imamalom című jegyzetben olvassuk például: „1990-ig a sajtóban cenzori engedély nélkül egyetlen szó sem jelenhetett meg. Annyi sem, hogy bükk vagy makk! Annyi sem, hogy Jucikánk meghalt, szombaton temetjük. Ha pedig az államelnök születésnapja netán szombatra esett, azon a napon gyászhír a sajtóban nem jelenhetett meg. De megjelenhetett pénteken vagy hétfőn, ami mégis szerencsés állapot a nemzetiséginek nevezett panaszok közlési lehetőségéhez képest. Azokat ugyanis a sajtóban egyáltalán nem lehetett szóvá tenni.”
E naplók, a Heródes napjai is, megrendítő látleletei ennek az évtizednek, „erdélyi magyarok sorsából kiszakadt sírás, panasz, fájdalom az exodus kezdetén, majd annak felerősödött sodrában. Emberi, közösségi sérelmek jegyzőkönyvelése.” Az életük a kivándorlás és helyben maradás fájdalmas konfliktusának színterévé válik – mondja az író. Az 1989. decemberi forradalomig – Sütő András csak diktatúradöntésnek hívja – hátralévő hónapokban újabb ezrek hagyják el az országot. A megrendülés alapvető élménye nélkül (Bertha Zoltán) erről az időszakról, a nyolcvanas évekről beszélni nem lehet. Az irodalom szinte egyetemes „szenvedéshangulatot” tükröz, „a fájdalom, a nyomorúság, a kiszolgáltatottság érzületeit szuggeráló hanghordozás, a szorongást, a félelmet, a rettegést, a kínt sugárzó rezignáció, az erőszak, a megalázás, a kegyetlenség emberi-lélektani viszonyrendszereit leképező” elemeit. Számos író Magyarországra emigrál, például Köntös Szabó Zoltán, Kocsis István, Köteles Pál, Tamás Gáspár Miklós, Hervay Gizella, Láng Gusztáv, Bodor Ádám és mások; sokuk csak Magyarországon jelentetheti meg műveit, például Kányádi Sándor, Sütő András, Beke György, s Farkas Árpád versei, a kevés, amit ír, zömmel magyarországi lapokban látnak, láthatnak napvilágot. A hajdani Megyei Tükör „szabadcsapatának” több tagja, Csiki László, Vári Attila, Tömöry Péter és Czegő Zoltán is emigrál (az 1988-ban kitelepült költő-író 22 év után visszatér Sepsiszentgyörgyre). „Badar álmaink közt, magunkra hagyatva”, írja Bogdán László (Utazás a Koronán) egy kései, Farkas Árpád hatvanadik születésnapját köszöntő versében. Farkas Árpád ezekben az esztendőkben költőként alig-alig szólal meg, inkább fordít, több szerzőtől is: a közlési jogtól időszakosan épp megfosztott, így az évben csak magyarul megjelenő Ana Blandianától (1985), Marin Sorescutól (1987), Adrian Popescutól (1990). 1998-ban – talán a lélek enyhültéért – gyermekverskötetet ad ki. 1985-ben a Magvető megjelenteti A befalazott szószék című, válogatott verseket tartalmazó kötetét, a Magyarországra visszatért Püski Sándor 1991-ben A szivárgásban címmel egy újabbat: egy fejezetnyi (Szárnyas kövek) új verssel, majd a 2002-es Erdélyi asszonyokban s a Válogatott versek (2012) lapjain is találkozni néhány új költeménnyel. 1993-tól Farkas Árpád elvállalja a Háromszék főszerkesztését, s 2011-ig, tizennyolc éven át irányítja a lapot. A lap – melynek nem kinevezett, hanem megválasztott főszerkesztője – „rendre elnyerte a Bethlen Gábor Alapítvány és a Magyar Művészetért Alapítvány díjait és a Bocskai-emlékérmet, Árpád fejedelem- és legutóbb a Bethlen Gábor-díjat a Kárpát-medence talán máig egyetlen, minden hatalmi szférától független, az erdélyi magyar sajtópaletta legnagyobb példányszámú napilapjaként. Kiváló munkatársakkal együttműködve, persze, a számos egyéni teljesítményért járó sajtódíjjal kitüntetett, csak nemrég elhunyt Sylvester Lajossal, Áros Károllyal, Simó Erzsébettel, valamint Bogdán Lászlóval, Kisgyörgy Zoltánnal, hosszan sorolhatnám a legfiatalabbak, Farcádi Botond főszerkesztőutód, Farkas Réka, Mózes László, Szekeres Attila, Váry. O. Péter és társaik nevét, s megnyugtat, hogy stafétaátadáshoz jó és erős szellemiségű, az autonómiaküzdelmet is bátran fölvállaló lapcsináló utánpótlást hagyhatunk örökül” – jegyzi meg utólag Farkas, szomorúan téve hozzá, hogy a Háromszék az egyetlen igényes, nagy példányszámú napilap Erdélyben, mely az RMDSZ magyar adófizetők pénzéből is e célra létesített Communitas Alapítványától évek óta fityingnyi támogatást nem kap.
(Történeti-társadalmi háttérrajzok a Farkas Árpád-monográfiában)
CS. NAGY IBOLYA
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A brüsszeli autonómiakonferenciáról
2016. április 19-én az Európai Parlament brüsszeli székhelyén Tőkés László, az Emberi Jogi Albizottság (DROI) alelnöke szervezésében Autonómia és stabilitás címmel konferenciára került sor.
A rendezvényt moderáló Szilágyi Zsolt, Tőkés László munkatársa az autonómiát az ebben érintett térségek stabilitása garanciájának nevezte, és azt emelte ki, hogy amint a néppárti és szocialista, az Európai Szabad Szövetséghez (EFA) tartozó és liberális előadók, valamint más részvevők együttes jelenléte is tanúsítja, itt egy pártok fölötti ügyről van szó, éppen ezért a demokráciát a különféle pártideológiákon felülemelkedve kell az autonómia irányába szélesíteni.
Megnyitó beszédében erdélyi képviselőnk rámutatott, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye méltánytalan módon szorul háttérbe az Unióban, hiszen a lélekszámuk a tagországok összlakosságának mintegy 9-10%-át teszi ki, ami körülbelül kétszeresét jelenti a mingránsok számának. Éppen ezért üdvözlésre méltó, hogy az Európai Néppárt a kisebbségek ügyét egyre határozottabban felvállalja, amint ezt tavaly áprilisban is tette egy kisebbségvédelmi szakmai konferencia megszervezése által. A mai rendezvény folytatása kíván lenni amannak, és „a kisebbségekhez tartozó személyek” egyéni jogaitól a kisebbségi kollektív jogok, a közösségi önrendelkezés irányába jelent továbblépést – hangsúlyozta Tőkés László.
Gál Kinga fideszes képviselő, az Európai Néppárt alelnöke előadásában „kettős mérce” alkalmazásának nevezte az EU azon eljárását, hogy miközben a csatlakozni kívánó országoktól megköveteli az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének és Nyelvi Chártájának a betartását, ezzel szemben saját tagállamaitól nem követeli meg ugyanezt. A helyes út az volna, hogyha az Unió teljes egészében átvenné az ET kisebbségvédelmi joganyagát – ezt azonban mind ez ideig nem sikerült elérni. „Az ajtó résnyire nyitva áll, s ha valódi változást akarunk, ezt a rést kell szélesebbre nyitnunk” – zárta beszédét az erdélyi származású képviselőnő.
Hannu Takkula finn liberális képviselő már előzőleg, a reggeli szeminárium keretében találkozott azzal azerdélyi/partiumi látogatócsoporttal, mely brüsszeli útja alkalmával az autonómiakonferencián is részt vett. Hozzászólásában az autonómiát a társadalmi jólét egyik fontos eszközének nevezte, személyes hangon szólítva meg a vendégeket: "Erdélyi magyarok, én magam is támogatom autonómitörekvéseiteket, mert hiszen mi, finnek saját országunkban az autonómia révén sikerrel biztosítottuk a svédek és a lappok számára a megmaradást, a fejlődést és a jólétet.
Andreas Gross, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egykori tagja s az autonómiák pozitív tapasztalatairól szóló, 2003-as ET-jelentés szerzője azon meggyőződését fejezte ki, hogy a legnagyobb stabilitást és biztonságot az jelenti, ha mindenki otthon érzi magát Európában. Ez viszont attól függ, hogy szabadnak érzik-e magukat az Unió polgárai. A szabadság azt is jelenti, hogy jogunk van dönteni, és részt veszünk a közösségünkről szóló döntések meghozatalában. A svájci politikus „a polgárok Európáját” szeretné megvalósítani, amelyben nem a tagállamok kormányai, hanem az Unió polgárai döntenek az EU alaptörvényeiről. Egy közös alkotmánnyal megerősített, föderális Európát kívánok – mondotta –, amely az egyéni jogok kiterjesztése által képes „demokratizálni a demokráciát”. Az erdélyi magyarok jogainak a kivívása a Románia összes polgárának kijáró jogok rendjébe illeszkedik, ilyen értelemben pedig az egész román társadalom közérdeke. „Nem kisebbségvédelemre van szükség, hanem a döntések meghozatalában való részvétel lehetőségére. Ez a hatalom pozitív értelmezése” – hangsúlyozta Andreas Gross.
A svájci ET-jelentéstévő előadását követően Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke rajzolt nyomasztó képet az erdélyi székely autonómiatörekvéseket övező ellenséges viszonyokról. Romániában még mindig működik a politikai rendőrség – indította előadását –, konkrét tényszerűséggel mutatva be, hogy a román hatóságok különféle adminisztratív eszközökkel, legutóbb pedig tömeges számban kirótt pénzbüntetéssekkel miként próbálják megfélemlíteni azokat, akik békés, demokratikus úton igyekeznek érvényt szerezni jogaiknak, és vállalják az autonómia melletti kiállást. A Székely Szabadság Napjának megünneplése miatt kiosztott több mint száz pénzbüntetés is azt bizonyítja, hogy míg a többségi románok számára a szabad tüntetés joga biztosított, addig a magyarokkal szemben az egykori Securitate tilalmi módszereit alkalmazzák. Ameddig szabadlábon vagyunk, alapvető jogainkért továbbra is kiállunk, és az asszimiláció ellen, saját jogainkért tüntetni fogunk – zárta beszédét az SZNT elnöke.
Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős külügyminisztériumi megbízott – akkori ET-közgyűlési tagként – 2014-ben az európai őshonos nemzeti kisebbségekről írt nagy visszhangot kiváltó jelentést.Az erdélyi származású politikus beszédét a „kisebbségek” fogalom meghatározásának kérdéskörével kezdte. Integratív, befogadó jellegű definíciót fogadott el az Európa Tanács, ami a jogérvényesítés során alkalmazott hivatkozások szempontjából rendkívül fontos. A magyar politikus az utódállamok által előszeretettel használt kettős mércéről beszélt. Így például miközben Szlovákiában a kollektív bűnösség még mindig a jogrendszer szerves részét képezi, ugyanakkor a kollektív jogokról hallani sem akarnak. Románia egységes nemzetállami minőségében tagadja a magyarok jogait, ugyanakkor nyíltan Moldova bekebelezésére törekszik. A kettős mércének véget kell vetni – vonta le a következtetést Kalmár Ferenc.
Jordi Sebastia, az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselője, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) alelnöke saját politikai csoportjáról beszélve azt mondta, hogy az EFA elsőrendű értéke az önrendelkezés, éppen ezért ha békés és demokratikus módon valósul meg, a határok megváltoztatása sem tabu számukra. Az autonómia ugyanakkor egy megoldás arra, hogy tudomásul vegyül a valóságot. Az önrendelkezés csupán akkor lehet teljes, ha a kiharcolt döntési hatáskörök mellé anyagi alap is társul. Példaként Baszkföldet említette, ahol a saját adók és önálló pénzgazdálkodás képezi az önkormányzás alapját.
Katalán szövetségeséhez kapcsolódva, Günther Dauwen, az EFA flamand igazgatója, a legutóbbi Székely Szabadság Napjának jeles vendége szintén az erdélyi magyarság autonómiája mellett foglalt állást. A demokrácia korszerű értelmezése szerint, amennyiben a polgárok önrendelkezést, föderalizmust vagy éppenséggel függetlenséget akarnak – azt legitim törekvésként kell elfogadni.
Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott írásbeli üzenetét Mile Balázskabinetvezető tolmácsolta, a magyar kormány támogatásáról biztosítva a külhoni magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit.
Ugyanezen a napon Gál Kinga képviselő meghívására egy magyarországi látogatócsoport is Brüsszelben tartózkodott, és eljött a konferenciára. A csoport vezetőjeként Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója felszólalásában a Trianon által szétszabdalt magyarság megmaradásának alapvető feltételeként szólt az autonómiáról, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács magvas brüsszeli nyilatkozatát idézve. „A Kárpát-medencei magyarság kérdése európai ügy, az Unió stabilitásának kérdése is egyben” – hangoztatta az Országgyűlés volt képviselője.
A kérdések rendjén Balogh János és Moldován Lajos Gellért, az Erdélyi Magyar Néppárt nagyszalontai, illetve nagyváradi elnökei kérték ki Andreas Gross véleményét arra nézve, hogy egy föderális Románia miként szolgálhatnáa magyar–román kérdés megoldását, illetve hogy a románok közt miként lehetne partnereket szerezni az autonómia megvalósításához. Az ET volt jelentéstévője azt tartotta fontosnak, hogy a román politikusok elutasító magatartása ellenére a többségi társadalom tagjaival kell párbeszédre törekedni, és velük együtt kell az egész romániai társadalom számára előnyös megoldásokat keresni. „A föderalizmus a döntésben való részvétel által integrálja a nemzeti és a regionális közösségeket, éppen ezért meggyőződéses föderalista vagyok, még akkor is, hogyha a centralizáció európai betegség” – jelentette ki a svájci politikus.
Zárszavában Tőkés László rámutatott, hogy a Gross-jelentés szellemében az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partnerszervezetével, az SZNT-vel együtt a románokkal való egyetértésben és a velük való megegyezésalapján kívánja megvalósítani az erdélyi magyar közösség több szintű autonómiarendszerét. Mivel azonban Romániában túlnyomórészt még mindig a Ceauşescu-korzsak magyarellenes asszimilációs politikája dominál, és a román politikai életben alig lehetséges partnerekre találni – közösségi önrendelkezésünk ügyéneknemzetköziesítése útján próbálják elérni céljaikat. „Autonómiaharcunkhoz nemzetközi segítségre és szövetségesekre van szükségünk, éppen ezért továbbra is a nemzetközi fórumokon és itt, az Európai Parlamentben folytatjuk jogos ügyünk képviseletét” – zárta szavait és a tanácskozást erdélyi képviselőnk.
tokeslaszlo.eu

Így hurcolták el nagyapáinkat Erdélyből a szovjetek
Az etnikai tisztogatás egyértelmű szándéka Erdélyben is tetten érhető volt.
A történelmi Magyarország területén alig akad olyan szűkebb vagy tágabb értelemben vett család, amelyiknek legalább az egyik tagját ne hurcolták volna el kényszermunkára a Szovjetunióba. Így van ezzel nagyon sok más família a kelet-közép-európai régióban – ennek ellenére a szovjetek által fogságba ejtett civil lakosság tragédiájával a mai napig méltatlanul keveset foglalkoznak. Feldolgozatlan emlék,
gyógyulatlan seb marad Európa egészének kollektív történelmi emlékezetében.
Hatványozottan érvényes ez az Erdélyből, Partiumból és a Bánságból etnikai alapon elhurcolt magyarok és németek tragédiájára.
Ezt ellensúlyozza a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen indított előadássorozat, amelynek címe Magyarok szovjet fogságban 1944 és 1953 között. Legutóbbi előadója dr. Stark Tamás történész (a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa) volt, aki a Gulag-táborok magyar áldozatairól szóló kutatásait akkor kezdte, amikor még beszélni is tilos volt minderről Magyarországon. Később, a rendszerváltás után feltárult a kutatás lehetősége a levéltárakban és a külügynél is
Az első munkatáborok létesülése egybeesik a Szovjetunió megalakulásával. Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író megfogalmazása szerint: az első koncentrációs táborok az Aurora ágyúlövésének pillanatában születtek. A kényszermunka fontos alappillére a Szovjetuniónak nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is. A táborok lehetőséget biztosítottak a bolsevikoknak, hogy kiiktassák a vélt vagy valós ellenséget, az osztályidegeneket, és etnikai tisztogatást hajtsanak végre azokon az orosz területeken, ahol más nemzetiségűek is éltek.
A ’30-as évek végére egyre nehezebb megtölteni a munkatáborokat, és mivel szükség van új munkaerőre a kényszermunka-rendszer fenntartásához, még több civilt hurcolnak el immár Kelet-Közép-Európából is.
1943-ban létrejött a szovjet jóvátételi programot kidolgozó bizottság, ami ötmillió külföldi kényszermunkás tíz éven át tartó rabszolgamunkáját vette tervbe. 1944 végén Romániában is megkezdődik az internálás: a román belügyi alakulatok közreműködésével először Bukovinából és Besszarábiából több tízezer embert visznek el. Nem sokkal később Székelyföldön, majd Magyarországon, a Vörös Hadsereg által elfoglalt területekről is megkezdődik a hadifoglyok begyűjtése.
Stark Tamás szerint három hullámban történt a folyamat. Első körben az elfoglalt nagyobb településeken – a nyílt utcán és az áteresztő pontoknál – fogták el az életerős, munkaképes férfiakat.
Az etnikai tisztogatás szándéka egyértelmű az olyan településeken, mint Kézdivásárhely, Kolozsvár vagy Torda.
Minél nehezebben bevehető volt egy város, annál több civilt ejtettek fogságba. Mivel Budapest ostroma az ellenálló erők miatt elhúzódik, és ennek okát bizonyítani kellett a pártnak, nagyon sok civilt hurcoltak el. Az akkori külügyminisztériumot több tízezer kérvénnyel halmozták el a civilek, melyekben egy-egy családtag, hozzátartozó eltűnését jelentették. Az előadó ezeket az adatgazdag nyomtatványokat kutatta és dolgozta fel. Pár ilyen kérvényt a kolozsvári közönségnek is megmutatott.
A második hullám áldozatai elsősorban németek – nők és férfiak vegyesen. Sztálin külön kérésére a nőket sem kímélték meg a fogságtól. A fogolygyűjtők kvóta szerint dolgoztak, így ha egy adott időszakban nem sikerült teljesíteni a minimumot, a hadieseményektől függetlenül vitték a német nevű magyarokat is például a Partium vidékéről.
A harmadik hullám Kárpátalját érte, ahol az etnikai viszonyok megváltoztatásának szándékával, a 4. ukrán front mentén élő magyarokat fogták el.
Stark Tamás ezekhez hozzátette az elhurcolások negyedik hullámát, amely a politikai foglyok ellen irányult. A szovjet fogolygyűjtők külön listával rendelkeztek azokról a politikusokról, egyházi személyekről, diplomatákról, partizánoknak tekintett leventékről, akiket ellenségnek véltek. Bíróság elé állították, és egy orosz nyelven zajló per keretében kényszermunkára ítélték őket. Az elítéltek sokszor csak abból tudták, hány évig maradnak a Gulágon, hogy a bíró hányszor emelte fel a kezét.
Az előadó elmondta: kutatásai és az egykori foglyokkal való beszélgetései során rengeteg olyan történettel találkozott, mely az otthon maradt lakosság emberségéről tanúskodik. Az elhurcolt rabok ugyanis a különböző szovjet városokba tartó vonatokból kőre erősített cédulákat hajítottak ki, azt remélve, hogy eljut az üzenet a családjuknak. Az emberek a sokszor gyufásdoboznyi papírgalacsinokat összeszedték, és a postán feladták a címzetteknek.
Ezt onnan lehet tudni, hogy nagyon sok ilyen cetlit csatoltak a külügyminisztériumhoz benyújtott kérvényekhez. Kutatóként Stark Tamás sok ilyennel találkozott. Az is döbbenetes, hogy `45–46-ban még működött a magyar közigazgatás, hiszen minden eltűnt személyt regisztráltak, és érdeklődtek felőlük a szovjeteknél
z elhurcoltak munka- és életkörülményeinek felszínes ismerete ellenére nehéz elképzelni mindazt a szörnyűséget, amin keresztülmentek. A bányákban, ahol többnyire dolgoztak, nagyon sok volt a baleset, és a megfelelő élelmiszer hiánya miatt bármit megettek, hogy túléljenek. Gyakoriak voltak a járványok, a tömeges elhalálozásokat pedig nem regisztrálták.
Miközben a propaganda a szovjet embert a kommunizmus fennkölt eszméinek felsőbbrendű hirdetőjeként láttatta, a gyakorlatban ők is éheztek az elnyomás alatt, és ugyanúgy gyűlölték Sztálint, mint a nyugatiak. A gazdasági rendszerre jellemző módon mindenki mindenkitől lopott: a munkahelyeiken az oroszok vittek mindent, amit csak lehetett, hogy azt pénzzé tegyék, élelmiszerre cseréljék.
A magyar áldozatok pontos számáról megoszlanak a vélemények: a szovjet források 490–540 ezer, a magyar honvédelmi és statisztikai források 600 ezer, egyes kutatók pedig akár 700–800 ezer fogvatartottról számolnak be. Stark Tamás szerint ez utóbbi túlzó becslés, de érdemes azzal is számolni, hogy sokan szállítás közben vagy a tranzittáborokban haltak meg.
A magyar foglyok egynegyede soha nem tért haza, de az is áldozatnak tekinthető, aki 1950 után hazatért, hiszen sorsuk megpecsételődött. Sokáig figyelték őket a belügyi hatóságok. A fogságban elszenvedett kínokat tetőzte: hazatérve azt tapasztalták, hogy ugyanaz az elnyomó rendszer él Magyarországon is, mint a Szovjetunióban.
Az előadás végén beigazolódni látszott: valóban alig akad olyan család, amelyet ne érintett volna a szovjet terror. A közönség soraiban ülők közül többen elmeséltek egy-egy olyan családi történetet, amely az elhangzottakhoz kapcsolódik.
A múlt feltárása folyamatban van, melyhez a Sapientia is hozzájárul. Dr. Murádin János Kristóf egyetemi oktató, gulágkutató elmondta: az egyetem emléktárgyakat gyűjt egy múzeum létrehozására, és adatbázisban összegzi a kolozsvári áldozatok számát. A lista eddig 750 nevet tartalmaz, de számítanak a kolozsváriak segítségére annak érdekében, hogy minél teljesebb legyen.
Mészáros Tímea
foter.ro

Mi a dolga a nagykövetnek, amikor nem fogadásokra jár? Niculescu Tónit kérdeztük
Egy kezünkön meg tudjuk számolni a romániai magyar hivatásos diplomatákat. Niculescu Tóni volt külügyi államtitkár, jelenlegi németországi főkonzul az egyikük, aki most készül nagykövetként elfoglalni állomáshelyét Ljubljanában. A diplomatát a szakmáról, a müncheni évekről és Szlovéniában rá váró kihívásokról kérdeztük.
Alig akad erdélyi magyar a román diplomáciában. Én hirtelen csak Pataki Júliáról (kenyai nagykövet) és Salamon Márton Lászlóról (szaloniki főkonzul) tudok, korábban meg Tokay György Litvániában volt nagykövet, ám egyikük sem hivatásos diplomata. Mi az oka annak, hogy ennyire alulreprezentáltak az erdélyi magyarok a diplomaták testületében?
A kérdésben felsoroltakon kívül van még egy erdélyi magyar nagykövet: Nagy Fredinánd a montenegrói román képviseletet vezeti. Ám valóban kevesen vannak magyarok a román diplomáciában. Nem tudom, miért idegenkednek a potenciális jelöltek: Bukaresttől, a fővárosi intézményektől, hivataloktól? Érdemes lenne utánanézni, elemezni a kérdést az erdélyi egyetemeken tanuló, esetleg végzős magyar diákok körében. A most zajló felvételi vizsgán például, ha nem tévedek, 900-ból egyetlen magyar (nevű) jelentkező volt, aki elbukott az írásbeli teszten.
Hogyan lesz valakiből hivatásos diplomata? Vagyis hogyan lehet bekerülni a diplomaták testületébe?
Hosszú szünet után, a tavaly és az idén több felvételi vizsgát szervezett, szervez a külügyminisztérium. Az idén kettő folyamatban van, a harmadikra ősszel kerül sor. Összesen körülbelül 100 helyre lehet pályázni 2016-ban. A felvételi feltételekről itt lehet olvasni részleteket.
És hogyan lehet valaki nagykövet, főkonzul vagy konzul úgy, hogy közben nem tagja a diplomaták testületének (mint Pataki Júlia vagy Salamon Márton László)?
Kevés kivétellel, mindenütt neveznek ki ún. „politikai” diplomatát. Van állam, amelyik kvótát szab ki (pl. 20 százalékos arányban küldenek nem-diplomata nagykövetet). Mind a küldő, azaz megbízó fél, mind a fogadó ország érdekei, szokásai szigorú figyelembevétele alapján döntenek. Van főváros, ahova jobbnak találtatik a küldő kormányhoz, a kormányzó párthoz közelálló nagykövetet akkreditáltatni. Van viszont állam, amelyik csak profi diplomatát nevez ki (nagykövetnek is), és nem veszi jónéven, ha más ország politikust bíz meg nagyköveti feladattal az ő fővárosában.
Mi a dolga egy hivatásos diplomatának, amikor éppen nem egy külképviseleten dolgozik?
Széles a skála, nagy a referatúrák száma, választéka: több- (NATO, ENSZ, EBESZ, EU, ET stb.), vagy kétoldalú kapcsolatok, politikai-, gazdasági- stb. főosztály. Van ezen kívül protokoll osztály, szóvivő, intézményközi (parlament, kormány) kapcsolatok és sok más igen érdekes, izgalmas szakmai terület. A konzuli főosztály sajátos külügyi feladat. Ez az a terület, amelyik a legtöbbet és a leggyorsabban fejlődött az utóbbi években nálunk. Számtalan új konzulátust nyitottunk meg Európa szerte, a legtöbbet természetesen Olaszországban és Spanyolországon. Van külügyminisztérium, ahol szigorúan szétválasztják a diplomáciai testületet a konzuli feladattól, ahol nincs „átjárás”, mint nálunk.
Csak sejtem, hogy a hivatásos diplomaták alig várják, hogy valamelyik külképviseletre kerüljenek, mert sokkal izgalmasabb, mint a külügyben dolgozni. Jól sejtem?
Diplomatája válogatja. Egyrészt, a központban dolgozók is utaznak világszerte. Másrészt állandó kapcsolatban vannak a Romániába akkreditált külföldi diplomatákkal, ami változatos, sokszor izgalmas feladat elé állítja őket.
Főkonzulként mi a feladata Münchenben?
A konzulátusi feladatok túlnyomó része közjegyzői papírmunka: mindenféle iratot, oklevelet adunk ki, fordítunk le vagy közvetítünk haza, a zömét a belügyminisztériumhoz. A születési bizonyítványok, útlevelek, megbízólevelek stb. előállításán kívül, nagyon sok sürgősségi esetet kezelünk: autó-, vagy munkabaleset, elhalálozás, őrizetesek, kíséret nélküli kiskorúak. A mi hivatalunk fedi Németország déli részét, Bajorországot és Baden-Württemberget (BW), ahol a tavaly hivatalosan bejegyzett 150 ezer, számításaink szerint több mint 300 ezer román állampolgár élt. Naponta közel kétszáz ember lépi át hivatalunk küszöbét.
A két déli Land termeli az ország nemzeti össztermékének több mint 40 százalékát. 2015-ben a román-bajor kereskedelmi forgalom meghaladta a nyolcmilliárd eurót. A Stuttgartban és Münchenben működő főkonzulátusok száma túllépi a 200-at. Ezek két parlament- és két rendkívül erős, nemzetközi befolyással bíró kormány képviselőivel tartják a kapcsolatot. Következésképpen müncheni főkonzulként számtalan politikai- és gazdasági képviseleti feladatot látunk el. Kevés nagykövetség dicsekedhet a mi teljesítményünkkel: négy év alatt több magas szintű delegációt fogadtunk hivatalos látogatáson (két államelnöki, két miniszterelnöki vizit, több külügyminiszteri, egy-egy igazságügyi, gazdasági, mezőgazdasági látogatás stb.).
Ezen kívül, igyekeztünk szoros és sokrétű kapcsolatot kiépíteni és fejleszteni az idetelepedett román közösség, valamint az erdélyi szászok, illetve a bánáti svábok képviselőivel. A tavaly a honlapunkon 65 kulturális eseményről adtunk hírt, olyan rendezvényekről, amiket a főkonzulátus szervezett, vagy amelyeken részt vettünk.
Hogyan telik egy átlagos napja Münchenben?
Postabontással és levélváltással kezdem (levelezés, meghívok stb.). Utána körülnézek a váróteremben és a fülkék mögötti irodákban, majd nekilátok a sajátos vagy sürgősségi esetek kezeléséhez: kapcsolatfelvétel, információcsere a német hatóságokkal, a különleges helyzetbe került román állampolgárokkal vagy ezek hozzátartozóival (napközben nálam tartom a sürgősségi telefont, így pontosan és időben megtudom, milyen gonddal küzdenek az itt élő, vagy del-Németországot átutazó állampolgártársaink). Délután rendszerint protokoll és képviseleti munkát végzek. Van nap, amikor több száz kilométert utazom.
A köztudatban az él, hogy a diplomata csak fogadásokra jár, illetve recepciókat ad, és vígan éli életét valamelyik külföldi nagyvárosban. Mi a legnehezebb része ennek a szakmának?
Általában nehezemre esett tervezni, programszerűen dolgozni, mert gyakran voltunk kénytelenek „tűzoltó” munkát végezni, így nem voltam igazán ura a saját határidőnaplómnak. A legnehezebben a baleseteket éltem át, pontosabban ezek következményeit. Nem tudom leírni azt az érzést, fájdalmat, amikor a rokonok tudomására kell hoznunk a rosszhírt, majd intézkednünk kell a rendőrségnél, a kór- vagy esetenként a halottas háznál.
Müncheni mandátuma alatt voltak-e komolyabb szakmai kihívásai? Olyan helyzetek, amikor megizzadt főkonzulként?
A legnagyobb kihívást a 2014. novemberi elnöki választások, főleg az első forduló jelentette, amikor teljesen felkészületlenül ért a több ezer választó. A második fordulóra már jobban fel tudtunk készülni, a helyi rendőrség, nem utolsó sorban a német és román önkéntesek hathatós segítségével. A stuttgarti és a müncheni választókerületekben több mint kilencezren szavazatot adtak le, kb. két voksot percenként.
Volt-e Münchenben valamilyen szakmai elégtétele, a diplomáciai munkádnak egy olyan eredménye, amire szívesen gondol majd vissza?
Büszke vagyok a teljesítményünkre: a mandátumom alatt megduplázódtak a konzuli bevételeink annak ellenére, hogy közben háromról egyre csappant a konzuljaink száma. Ezen belül elégtétellel tölt el minden eset, amit sikerült megoldanunk, amikor sikerült segítenünk a bajban levő embereken. Nagyon jól estek még a román szervezetektől kapott levelek, amiben megköszönik a kiváló együttműködést a főkonzulátussal.
És olyan szituációba került-e, amelyekről majd anekdotázni lehet?
Elmesélek két kedves, kedvenc esetet. Egyszer a sürgősségi telefonon érdeklődött valaki, hogy milyen iratra van szüksége ahhoz, hogy autóval Romániába vihesse a házinyulát. Mivel hosszantartó kánikula uralta egész Európat, felajánlottam, vigyázok az állatra, amíg visszatér Münchenbe a gazdája. Két hónapig nálunk lakott Pufy, a gyerekeink örömére és (részleges) felelősségükre. Baráti kapcsolatban maradtunk a hálás nyuszi tulajdonosaival, akik beismerték: a légkondíció nélküli gépkocsiban Pufy nem élte volna túl a romániai utat.
A másik történetem az, amikor Ivan Patzaichin többszörös olimpiai- és világbajnok kenust vezettem a müncheni repülőtérre Ulmból, ahol Romániát képviselte a nemzetközi Duna-fesztiválon. A rossz idő miatt jó idejében útnak indultunk, így túl korán értünk a repülőtér közelébe. Felajánlottam hát a híres sportolónak, tegyünk egy rövid kitérőt az óvárosban. Meglepetésemre Patzaichin nem a Marienplatz-ra volt kíváncsi, hanem arra a helyre, ahol a selejtezőn eltört az evezője és később olimpiai aranyérmet nyert. Így lettem részese egy különös élménynek: 42 év után Patzaichin visszatért az Olimpiaparkba.
Most Ljubljanába készül, de már nagykövetként. Mi a különbség a nagykövet és a főkonzul „munkaköri leírása” között?
Míg a főkonzul a kormány képviselője, és az állampolgárait szolgálja, a nagykövet az államfőjét képviseli a fogadó országban. Tehát a főkonzult a kormányfő, a nagykövetet az államelnök nevezi ki. A konzulátus elsődlegesen tisztviselői munkát végez, a nagykövetség mindenekelőtt kétoldalú, államközi kapcsolatokat ápol.
Füzes Oszkár volt bukaresti magyar nagykövet mondta egyszer egy kötetlen beszélgetésen, hogy a nagyköveti munka eléggé hasonlít a külföldről tudósító újságírók munkájához. Azaz naponta jelentéseket írnak „haza” az állomáshelyük országában történtekről. Ez mennyire van így?
Így van. Viszont amíg a tudósítás egyoldalú viszonyt feltételez, a nagykövet kétirányú utcán jár. Az informáláson túl kapcsolatot ápol és épít: nemcsak hazaír, hanem otthoni üzenetet is továbbít a fogadó félnek, tárgyalásokat folytat, javaslatokat tesz stb.
Mi történik abban az időszakban, amikor a nagykövet már megkapta az akkreditációs levelét, de még a befogadó ország beleegyezésére vár?
Két hete megkaptam a szlovén államfő „agrément”-jét. Miután Klaus Johannis államfő aláírja a kinevezési dekrétumot, hazautazom „felkészülni” a külügy illetékes szakosztályainál és egy pár minisztériumnál (gazdasági, szállításügyi stb.). Utána költözünk családostól Ljubljanába, ahol előbb bemutatom a külügyben az akkreditációs leveleim másolatát, majd átadom a szlovén államfőnek az eredetit (meg az elődöm visszahívásáról szóló levelet). Ezek után teljes jogkörrel rendelkezem majd, kora ősszel már nagyköveti minőségemben kísérhetem Ljubljanában a külügyminisztert, később pedig Dacian Cioloș miniszterelnököt, akiket meghívtak Szlovéniába hivatalos látogatásra.
Mennyire általános az, hogy a diplomaták megtanulják annak az országnak a nyelvét, ahova kiküldik őket? Tanul szlovénül?
Miután megtudtam, hol dolgozom a következő négy-öt évben, kétszer is ellátogattam Ljubljanába. Azonnal elkezdtem az országot „tanulni”, mindenekelőtt a parlamenti kihallgatás végett. Mivel Szlovéniában szinte mindenki jól beszél angolul, nem lesz különösebb gondom az értekezéssel. Ennek ellenére, megpróbálok minél hamarabb legalább alapfokon megtanulni szlovénul.
Gondolom, a hivatásos diplomaták egyik álma, hogy valamelyik nagyon fontos fővárosba nevezzék ki őket. Ljubljana után legszívesebben melyik külképviseletre szeretnél kinevezést kapni?
Dél-közép-Amerika vonz. Chile, Argentína, akár Kuba.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Kevesen érdeklődnek a levélben történő szavazás iránt
Alacsony az érdeklődés a parlamenti választások iránt a külföldön élő több millió román állampolgár között: a regisztrációs időszak több mint felének elteltével eddig alig ezren jelezték, hogy levélben akarnak voksolni – derült ki a külügyminisztériumban tartott keddi sajtótájékoztatón.
Egyelőre újabb külföldi választókörzetek megszervezésére sincs igény: erre olyan városokban nyílna lehetőség, ahol legalább százan kérik ezt. Eddig összesen 334 ilyen kérés érkezett, de nem egy adott körzetből, hanem az egész világból – mondta Marian Muhulet, a választási hatóság alelnöke.
Romániában április 1-jétől augusztus végéig jelentkezhetnek be az év végi parlamenti választásokra a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok, akik most először adhatják le voksaikat levélben.
Szabadság (Kolozsvár)

Hárommillió külföldi választóról szóló adatoknak veszett nyoma
A külügyminisztérium nem találja az archívumában azokat az iratokat, amelyekből kiderül, kik éltek szavazati jogukkal az ország határain túl a 2012-es referendumon.
Mint ismert, a négy évvel ezelőtti népszavazást Traian Basescu akkori államfő felfüggesztése kérdésében rendezték, s bár az urnákhoz járulók többsége hozzájárulását adta a kezdeményezéshez, a referendumot mégis érvénytelennek nyilvánították, mert nem volt meg a szükséges többség. A szervezésben, illetve mozgósításban elkövetett szabálytalanságok miatt emlékezetes módon a Szociáldemokrata Párt mostani elnöke, Liviu Dragnea felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A Romania libera, amely Könnyelműség vagy szabotázs? címmel ismerteti az ügyet, most azt írja, hogy elképzelhető, a dokumentumokat szándékosan eltüntették, mert azokban hamis információk szerepelhettek. mediatica.ro
Erdély.ma

Kinevezte az államfő Románia új Budapesti nagykövetét
Klaus Johannis szerdán írta alá a Marius Gabriel Lazurcă kinevezését Románia Budapesti nagykövetévé.
A Temesvári származású karrierdiplomata Alexandru Victor Miculát váltja a poszton. Utóbbit áprilisban a román külügyminisztérium államtitkárává nevezték ki.
azurcă a rendszerváltás első éveiben párhuzamosan járt a Temesvári Nyugati Egyetemre és a franciaországi Sorbonne-ra, majd két filológusi diplomája mellé a Sorbonne történelem–antropológia szakán mesteri fokozatot és doktori címet is szerzett.
Diplomáciai pályafutását 2006-ban kezdte a Máltai Lovagrend mellé kirendelt román nagykövetként. 2010 és 2016 között a Moldovai Köztársaságban volt Románia nagykövete, azelőtt pedig a Vatikánban teljesített szolgálatot szintén nagykövetként.
A Magyar Közlönyben június 22-én jelent meg Áder János köztársasági elnök határozata Marius Gabriel Lazurcă „magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásáról” – írja a nol.hu.
maszol.ro

Iszlamizálják a fiatalokat?
Magániskola-hálózat bezárását sürgetik
Törökország Bukaresti nagykövete a múlt pénteki puccskísérlet után rövid idővel azt nyilatkozta, hogy az ankarai hatalom által államcsínykísérlettel vádolt Fethullah Gülen Amerikai Egyesült Államokban élő hitszónok által finanszírozott, 11 tanintézményből álló magániskola-hálózat működik Romániában – írja az Adevărul és a hotnews.
A nagykövet által említett iskolákat a Lumina név alatt működő ernyőszervezet működteti, az első tanintézményt 1994-ben török üzletemberek alapították Konstancán. Az említett 11 oktatási intézmény valójában csak 10, ugyanis egyet Temesváron két éve bezártak. Ezek a román állam által akkreditált magántanintézmények, és közéjük tartozik a Lumina Egyetem is. 1994-ben az első Lumina iskola 19 diákkal indult, míg ma több mint 3 ezer tanulója van a tíz intézménynek, annak ellenére, hogy az éves tandíjak 3000 és 7000 euró között váltakoznak. Az itt tanulók 85 százaléka román nemzetiségű, míg a 600 tanerőből mindössze száz török. Különösen a Bukaresti Nemzetközi Számítástechnikai Líceumba sikerült eminens tanulókat bevonzani, akik Romániának több tíz díjat szereztek a nemzetközi olimpiákon.
A török hatalom szerint az iskolák gülenista kapcsolatait bizonyítja az, hogy a Lumina három éve szervezi a „Firstep”– versenyt, amely kimondottan a szervezet által működtetett magániskolák tanulóinak szól. Ez a verseny egy előválogatóként működik, innen juthatnak tovább a tanulók arra a nyolc nemzetközi versenyre, amelyeket gülenistának tart a török kormányzat. Ezek a versenyek többnyire fiatal felfedezőknek, kutatóknak szólnak, és nem vallásos jellegűek. A török hatóságok szerint azonban a versenyeken valójában a fiatalok iszlamizációja folyik.
Ali Bozcaliscan konstancai főkonzul román újságíróknak elmondta, a török kormány a Fethullah Gülen Terrorista Szervezetet vádolja, ezért értesítette minden szövetségesét és partnerét a szervezet valódi céljairól, és kérte a szervezet által működtetett intézmények és alapítványok bezárását. A Romániában működő intézmények is ebbe a kategóriába sorolhatók, mondta. A Lumina ernyőszervezet szóvivője elmondta, hogy az intézményekben nem folyik központosított vallásos nevelés, hiszen a Lumina által működtetett iskolákban a gyerekek több felekezet hívei, a vallásórák a román Tanügyminisztérium által jóváhagyott kerettanterv szerint folynak. Továbbá visszautasította a török nagykövet vádjait, miszerint az ernyőszervezet által működtetett iskolákat gülenista csoportok finanszíroznák. Elmondta, a török nagykövet vádjai tekintetében válaszlépéseket kívánnak tenni, ezért a külügyminisztériumhoz fordulnak az ügyben.
A Lumina vezetősége cáfolja a hivatalos török vádakat, amelyeket a török nagykövet szerda este a hotnews-nak adott interjúban újra megismételt, hogy az iskolákat a gülenista szervezet finanszírozza. A szervezet szóvivője arra a kérdésre, hogy a gülenista médiának tartott hizmetnews.com hírportál miért tartja számon az iskolahálózat tevékenységét, és miért jelennek meg a hírportálon az iskolákkal kapcsolatos hírek, azt válaszolta, az iskola diákjai nemzetközi versenyeken vesznek részt, amelyről több hírportál is beszámolt, nem csak a hizmetnews.
A Bukaresti török nagykövet szerint Fethullah Gülen hitszónoknak két arca van: az egyik, amelyik iskolákat tart fenn toleranciáról és békéről beszél, míg a másik arca arra biztatja a híveit, hogy várják ki a megfelelő pillanatot, amikor magukhoz ragadhatják a hatalmat.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Transznisztriai pokol: halott társaikat ették meg a deportáltak, hogy túléljenek
Augusztus 2. a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Romániában már 1942-ben megkezdődött a romák deportálása Antonescu parancsára.
A roma holokauszt nemzetközi emléknapja augusztus 2-a. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg. Az Európai Parlament 2015. április 15-én foglalt állást a romák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése és a roma holokauszt emléknapjának elismerése mellett.
A kétmilliós európai cigányság hozzávetőleg 10-30 százaléka veszett oda a második világháború idején, a holokausztban. Szita Szabolcs történész, a magyarországi Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az elhurcolásnak nem mindig a megsemmisítés volt a célja, részben kényszermunkára kényszerítették a cigányokat, részben embertelen orvosi kísérleteknek vetették alá őket. Magyarországon már az 1944. márciusi német megszállás előtt elkezdődött a cigányok kényszermunkára hurcolása - idézte Szita Szabolcsot az MTI.
Romániában még korábban: már 1942-ben megkezdődött a romák deportálása Antonescu marsall parancsára. Az akkor Romániához tartozó Transznisztriába mintegy 25 ezer romát hurcoltak el az ország egész területéről, férfiakat, nőket, gyerekeket vegyesen.
A deportált romákat napi élelem-fejadagért dolgoztatták, amely nem volt elég a családok ellátására. A 25 ezerből a hivatalos adatok szerint 14 ezren haltak meg a deportálás alatt, nagyrészt az éhezés, hideg és betegségek következtében. A valódi szám ennél nagyobb lehet, hiszen például a Dolj és Mehedinţi megyéből elhurcoltakat nem is regisztrálták – írja a Vice.com, amely négy évvel ezelőtt közölt egy interjút Romeo Tiberiadeval, aki Romániában több tucat túlélő visszaemlékezéséről készített felvételt.
A besszarábiai deportálásokról moldovai dokumentumfilm is készült három évvel ezelőtt:
Romeo Tiberiade akkor kezdett foglalkozni a témával, amikor nagyszüleitől megtudta, hogy ők is a deportáltak között voltak. Antonescu rendelete értelmében elvileg „csak” a nomád cigányokat fogták el és terelték a vonatokra, de később aztán a letelepedett romákra, így a Dolj megyei romaügyi szakértő nagyszüleire is sor került. Velük volt Tiberiade akkor mindössze tíz hónapos édesanyja is. A táborban, ahol laktak, a rossz higiéniai körülmények miatt tífuszjárvány tört ki; a halottakat és a betegeket is tömegsírba dobálták az őrök.
A kolhozban végzett mezőgazdasági munkáért a felnőttek fél kiló puliszkát kaptak fejenként, de az nem volt elég az egész családnak, ezért időnként az éj leple alatt elszöktek a 12 km-re lévő legközelebbi faluba élelmet lopni, de reggelre vissza is kellett érni a munkakezdésre, ezért sokan nem vállalkoztak erre. Nagyon sokan végül éhen haltak. Megjelent a kannibalizmus, egyes túlélők a halottak húsából táplálkoztak. Gyerekekéből is.
„Van körülbelül négy-öt eset. Az egyik ezüstműves mesélte nekem, hogy amikor az egyik gyermeke meghalt, kénytelen volt darabokat kivágni a húsából, tűzön megsütni és megetetni a többi gyermekével” – mondta el a kutató.
A deportált romák közül egyelőre kevesen kaptak kárpótlást. Sokan nem is tudnak a lehetőségről, vagy nem tudják, mit kell tenniük. A roma túlélők felkutatásával és segítésével foglalkozik többek között a CRC - Centrul de Resurse pentru Comunitate nevű civil szervezet projektje.
Hivatalos megemlékezés Romániában
Tavaly Bukarestben felavatták a Roma Holokauszt Emlékművét a Romániai Roma Kultúra Múzeumában. Idén első alkalommal szerveztek hivatalos megemlékezést Romániában a roma holokausztról - írja a Mediafax.
A rendezvény a Romániai Holokauszt Áldozatainak Emlékművénél zajlott az Országos Roma Hatóság társszervezésében, hivatalok képviselői, politikusok, civilek és túlélők jelenlétében. Dacian Cioloskormányfő üzenetét Valeriu Nicolae államtitkár olvasta föl az alkalomból.
Szükséges, hogy megemlékezzünk a romániai és európai romák kegyetlen szenvedéseiről a holokauszt idején; szolidaritásom fejezem ki a tragikus események túlélőivel - üzente a kormányfő. Újra és újra emlékeztetnünk kell a társadalmunkat arra, hogy a fajgyűlölet és a szélsőséges ideológiák milyen veszélyeket hordoznak, ezért az áldozatok emlékét életben kell tartani, hogy soha ne történhessen meg ehhez fogható - állt az üzenetben.
Răzvan Rusu, a külügyminisztérium igazgatója a jelenleg román soros elnökség által vezetett Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) üzenetét olvasta föl. Szükség van a túlélők hangjára, és minél többen meg kell hallgatnunk ennek a tragédiának a történeteit, be kell bizonyítanunk, hogy egy olyan társadalom vagyunk, amely gondot visel azokra, akik szenvedtek - szólt a felhívás. "A mi hibáink, az államé, ezt el kell ismernünk, felelősséget kell vállalnunk, és el kell kerülnünk a jövőben. Amennyire tudatosítjuk az ebben az időszakban a romák ellen elkövetett atrocitásokat, közös felelősségünk lesz, a kormányé, a civil szervezeteké és a társadalom más szegmenseié, hogy vállaljuk a történelmet és tanuljunk a múlt hibáiból, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg."
Megemlékezés Magyarországon
A magyar miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint olyan emlékezetkultúrára van szükség, amely a 20. századi diktatúrák, illetve a vészkorszak áldozatairól való méltó megemlékezésre törekszik és az embermentők cselekedeteit példaként állítja a következő nemzedékek elé. "Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk egy olyan emlékezetkultúra kialakítására, amely egyaránt törekszik a méltó megemlékezésre a 20. századi diktatúrák valamennyi áldozatáról, ugyanakkor a jövő nemzedékei elé a mártírok bátorságát és az áldozatokkal szolidáris segítők, embermentők cselekvő szeretetét állítja példaként" - fogalmazott Latorcai Csaba kedden, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján Budapesten, a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központban tartott megemlékezésen. Hangsúlyozta: csak ez segít abban, hogy a vészkorszak és a második világháború okozta "látható sebeket" közös akarattal gyógyítsuk.
Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete közölte, a pharrajimos (roma holokauszt) nemcsak egy "gonosz rendszer műve volt", amely pár év leforgása alatt több millió embert pusztított el, hanem több száz évnyi hátrányos megkülönböztetésnek és üldöztetésnek a következménye is. Ez a megkülönböztetés napjainkban is folytatódik - mondta, példaként említve a kilakoltatások diszkriminatív gyakorlatát és a szegregált oktatást.
A megemlékezésen felolvasták Langerné Victor Katalinnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárának levelét, amelyben azt írta: a 20. század a népirtások százada volt. Egész népeket semmisített meg az önhittség, a gőg és a sötét hatalom gonoszsága - fogalmazott. Hozzátette, az áldozatok közös jellemzője az elhagyatottság és a fizikai gyengeség volt. Olyanok voltak, akik végképp senkire nem számíthattak, akik iránt nem éreztek részvétet.
A megemlékezést követően átadták a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ országos pályázatának díjait.
A roma holokauszt Magyarország és Európa közös tragédiája. "Nem felejtjük el az áldozatokat, nem felejtjük el a tennivalónkat" – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a roma holokauszt és a kislétai gyilkosság évfordulója alkalmából kiadott közleményében kedden. Magyarország kormánya elítél minden erőszakot és a gyűlöletet, amely faji alapon tesz kollektívan felelőssé bármely népet, népcsoportot - áll a közleményben.
Transindex.ro

Kelemen Hunor a Sic Feszten: hiteles és hozzáértő politikusokra van szükség
Az önkormányzatok eredményeiről, az RMDSZ- MPP együttműködésről és a parlamenti választásokra való felkészülésről beszélt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a Csomakőrösön megszervezett SIC Feszten a Választások előtt és után című előadásán.
Az önkormányzati választások konklúziói közé sorolta, hogy az RMDSZ nem volt képes a román pártoknál jobban mozgósítania a szavazókat. „Ez el kell bennünket gondolkodtasson, meg kell néznünk, hogy milyen többlettel tudunk a választóink fele fordulni annak érdekében, hogy a magyar részvétel meghaladja a román részvételt a parlamenti választásokon" - idézte a szövetségi elnököt az RMDSZ szombati hírlevele.
Egy másik konklúzió Kelemen szerint, hogy az erdélyi magyarságnak az a része, aki elment szavazni, továbbra is nagy mértékben, 85 - 86 százalékban a szövetség jelöltjeit támogatta. Az úgynevezett ellenzék a fennmAradó részen osztozott úgy, hogy a Magyar Polgári Párt gyakorlatilag megduplázta polgármestereinek a számát, az EMNP pedig azt a kettőt is elveszítette, amennyit 2012-ben nyert. "Ez is egy fontos konklúzió. Továbbá az is, hogy számunkra kedvező, hogy a megyei önkormányzat elnökeit a testület maga választja meg, így sikerült megszereznünk a harmadik székely megyét, Maros megyet, illetve Szatmáron és Biharban is mi vezetjük a megyei tanácsokat. Ez óriási lehetőség, ugyanakkor óriási felelősség is. Közigazgatási reformon innen vagy túl a megyei önkormányzatok hatásköre valószínűleg nem fog csökkenni, hanem éppen ellenkezőleg. A terv az, hogy a decentralizációt folytatni kell, újabb és újabb hatásköröket kapnak a megyei tanácsok” - részletezte Kelemen Hunor.
Hiteles és szakképzett jelölteket a parlamentbe
A szövetségi elnök az RMDSZ erős parlamenti frakciójának szükségességét hangsúlyozta a következő négy évben. Kelemen nagy változásokat ígér. „Számunkra az önkormányzati választások után a fő kérdés az, hogy mi szükséges a sikeres parlamenti választásokhoz, mire elegendő az, amit júniusban elértünk. Hogyan tudunk úgy felkészülni, hogy a decemberi választásokon megerősítsük az önkormányzati képviselet, mert az ő erejük nagymértékben attól függ, hogy van-e erős parlamenti frakció a hátuk mögött. Tetszik vagy sem, ebben az országban, és máshol is, egy önkormányzati képviselő nagymértékben függ a központi kormányzattól. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség új parlamenti frakcióiban nagyon nagy változás lesz, ebben a pillanatban úgy látom, hogy ezek legalább 50 százalékban megújulnak: a kérdés az, hogy a jelöltállítási folyamat során tudunk-e úgy cselekedni, hogy a magyar közösség érezze, részese a folyamatnak és a jelöltek valóban őt képviselik hitelesen, és a magyar ügy iránt elkötelezett szakemberek. Éppen ezért azt szeretnénk, ha mindenhol, ahol erre igény van, minél több embert vonjanak be a területi szervezetek a jelöltállítás folyamatába, ne két, három ember döntsön ebben a kérdésben. Az, hogy kormányon vagy ellenzékben leszünk, nem elsőszámú prioritás számunkra. Minket az foglalkoztat, hogy a magyar közösség biztonságát megerősítsük, ügyeit képviseljük” - magyarázta.
Az RMDSZ tövább erősíti együttműködését az MPP-vel
További folyatása lesz az MPP-vel történő együttműködésnek - erősítette meg Kelemen Hunor. Elmondta, a szövetség nyert az MPP-vel 2014 óta tartó együttműködésből. „Számszerűen nem tudjuk, hogy ez az összefogás hány magyar embert mozgósított, de az a tény, hogy két magyar politikai szereplő, a szövetség és az MPP megegyezett, egy irányban akar menni, ugyanazokat a politikai eszközöket akarja használni céljai elérésére - ez utóbbi pedig pozitív üzenet az erdélyi magyar emberek számára. Ezt az együttműködést akarjuk tehát továbbvinni. Az MPP-vel egyébként ezelőtt egy hete találkoztunk, megállapodtunk abban, hogy az együttműködésünket megerősítve, közösen indulunk a parlamenti választásokon az RMDSZ színeiben, de úgy, hogy a polgáriak megőrzik politikai identitásukat. Össze kell hangolnunk választási programunkat, üzeneteinket, a munka ilyen értelemben elkezdődött. Két biztos befutó helyet ajánlottunk fel, ebből egy helyet Kovászna megye már felajánlott, a kérdés az, hogy a második Maros vagy Hargita megyéből kerül ki, erről döntést augusztus végén hozunk” - ecsetelte a szövetségi elnök.
Az RMDSZ elégedetlen a technokrata kormánnyal
Kelemen Hunor elmondta, a Cioloș-kormány több intézkedése miatt elégedetlen a kabinet munkájával. Megemlítette, hogy a mai napig várat magára a mezőgazdasági támogatások kifizetése, ugyanakkor Csíksomlyónak az UNESCO szellemi világörökség listájára való felterjesztésével is gondok vannak.
„2011-ben a kulturális tárcánál elindítottuk azt a dossziét, amely Csíksomlyónak az UNESCO szellemi világörökség listájára való felterjesztését illeti. Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, formálisan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja. Én ezért nagyon dühös vagyok: nem azért, mert az én miniszterségem alatt született kezdeményezést akarják visszavonni, hanem azért, mert nem értem az e mögött lévő rációt, ha van egyáltalán" - fogalmazott Kelemen Hunor.
Elmondta, nehezményezi, hogy indoklás nélkül került ki az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból két magyar szakember, Guttman Szabolcs és Csók Zsolt.
"És folytatom a sort: nem hozza létre a kormány lassan 10 hónapja azt a magyar pedagógusképző intézetet, amelyre a költségvetésben ott van a pénz, a törvény előírja, a kormányhatározat hónapok óta elkészült. Tologatják a papírokat egyik minisztériumból a másikba, most éppen a külügyminisztériumban azt vizsgálják, hogy ennek az intézménynek milyen diplomáciai és külpolitikai vonzatai lehetnek. Ez abszurdum. Ezek miatt vagyok én dühös a technokrata kormányra, és fontosnak tartottam részletezni ezeket az elmúlt napokban megjelent álhírek és téves magyarázatok korrigálásaként. Ehhez kapcsolódik még egy friss hír: a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen banit sem juttatott a megyei önkormányzatokhoz, és megdöbbenve olvastam Cioloș nyilatkozatát, hogy ő erre büszke. Ilyen még soha nem fordult elő ebben az országban, és lesznek olyan önkormányzatok, ahol szeptembertől nem tudnak egyszerűen fizetéseket adni az amúgy is megalázóan alacsony bérért dolgozó alkalmazottaknak. Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra” - mondta a szövetségi elnök.
maszol.ro

Kelemen Hunor: a Ciolos-kormány megpróbálja megakadályozni a csíksomlyói búcsú UNESCO-védettségét
Kelemen Hunor szerint a romániai szakértői kormány megpróbálja megakadályozni, hogy a csíksomylói búcsú felkerüljön az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségi listájára.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Székelyföldi Csomakőrösön (Chiurus) egy szombati pódiumbeszélgetésen beszélt erről. Mint felidézte, kulturális minisztersége idején terjesztették fel 2011-ben a csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. “Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, hivatalosan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele.
Kelemen sérelmezte, hogy a Ciolos-kormány nem hozta létre a magyar pedagógusképző intézetet, holott a kormányhatározat hónapok óta elkészült, és az intézetre a költségvetésben pénzt különítettek el. “Tologatják a papírokat egyik minisztériumból a másikba, most éppen a külügyminisztériumban azt vizsgálják, hogy ennek az intézménynek milyen diplomáciai és külpolitikai vonzatai lehetnek. Ez abszurdum” – jelentette ki.
Az RMDSZ elnöke azt is felrótta a kormánynak, hogy az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból minden indoklás nélkül felmentett két magyar szakembert: Guttman Szabolcsot, Nagyszeben volt főépítészét és Csók Zsolt régészt. A kormány számlájára írta, hogy késik a mezőgazdasági támogatások folyósítása, és a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen lejt sem juttatott a megyei önkormányzatoknak.
“Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra” – idézte Kelemen Hunort a hírlevél.
Az őszi parlamenti választásokra vonatkozóan elmondta, várhatóan mintegy felerészben megújulnak az RMDSZ parlamenti frakciói. Kijelentette: a szövetség két befutónak számító képviselői helyet ajánl fel a Magyar Polgári Pártnak (MPP).
erdon.ro