A várakozásokkal ellentétben Traian Basescu államfő aláírta azt a határozatot, amiben jóváhagyta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ügyvezető külügyminiszterré való kinevezését. Előzőleg az államfő és a kormányfő között dúló háború következtében Basescu megtagadta a liberálisok által javasolt Adrian Cioroianu kinevezését a szaktárca élére. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatói széke, valamint több kulcsfontosságú nagyköveti poszt is üresen áll. /B. T. : Tariceanu lesz a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) és a kormány álláspontjának hiányában megrekedt március 22-én a liberálisok által a parlament elé terjesztett nemzetbiztonsági törvénycsomag tárgyalása. A honatyák úgy döntöttek, a CSAT és a kormány álláspontját megvárják, eközben pedig megfogalmazzák saját módosító javaslataikat. A képviselőknek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését, Románia nemzetbiztonságát, a titkosszolgálati tisztek státuszát, a hírszerzés és kémelhárítás működését, illetve a lehallgatásokkal megbízott országos hatóság létrehozását szabályzó törvényeket kell megvitatniuk. A bizottsági vitán a SRI, a SIE, a kormányőrség (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és az Igazságügyi Minisztérium képviselői egyaránt azon a véleményen voltak, hogy a jogszabálytervezetek eltéréseket tartalmaznak, és azokat egymáshoz kellene igazítani. A SPP és a STS vezetői tiltakoztak amiatt, hogy a két szolgálat a CSAT hatásköréből a minisztériumhoz kerüljön. /Gujdár Gabriella: Megrekedt nemzetbiztonság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A titkosszolgálatok világát homály lengte körül a rendszerváltás óta, nem lehetett pontosan tudni, kik, hányan dolgoznak ott. Idővel kiderült, jó ideig az egykori Szekuritáté emberei vezették valamennyi, információszerzéssel foglalkozó intézményt, kilenc van belőlük. Újabban már magáncégek is foglalkoznak személyek megfigyelésével, követésével, lehallgatásával. Iliescu a régi struktúrák megőrzését támogatta, ráadásul a szolgálatok működési törvényei szerint gazdasági tevékenységet is folytathatnak, munkájuk, pénzeik tehát ellenőrizhetetlenek. A Külügyi Titkosszolgálat /SIE/, azaz a román kémszervezet esetében még zavarosabb a helyzet, az ő kötelékeikbe tartoznak a fedett tisztek, akik beépültek a mindennapi életbe, a politikai pártokba, a parlamentbe, szakszervezetekbe, szerkesztőségekbe. Szemmel tartják a politikai és civil szféra minden mozdulatát. A parlamenti ellenőrzés felületes, csak bizonyos pontig nézhetnek be dolgaikba. Amíg Claudiu Saftoiu, a SIE volt igazgatója kimondta, hogy az általa irányított kémszervezet ügyészségi engedéllyel (!) lehallgatásokat végez, nem ellenőrizték őket. Traian Basescu államfőnek köszönhetően a titkosszolgálatok ismét elszemtelenedtek, működési törvényeiket az államfő a szolgálatokkal dolgoztatta ki, s rossz néven vette, hogy a kormány, érzékelve a veszélyt, teljesen új törvénycsomagot terjesztett a parlament elé. /Simó Erzsébet: Titkosszolgálatok világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Nem hajtott végre törvénytelen lehallgatásokat a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) 2005–2007 között – állapította meg a SIE tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság. A testület azt követően vizsgálódott a titkosszolgálatnál, hogy a SIE igazgatója, Claudiu Saftoiu egy héttel ezelőtt a parlamentben „elismerte”: az általa vezetett intézmény törvénytelenül, csupán ügyészi jóváhagyással, saját műszaki berendezés birtokában hallgatott le beszélgetéseket. A bizottsági elnök nem kívánta kommentálni azt, miért kellett lemondania Saftoiunak, ha a testület mégsem talált kivetnivalót a SIE tevékenységében. /”Tisztának“ találtatott a külügyi hírszerzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Claudiu Elvis Saftoiu, a külügyi hírszerzés volt vezetője egy parlamenti bizottság előtt kikottyantotta, hogy ők megszegik a törvényt, és a főügyész – nem pedig egy törvényszéki bíró – jóváhagyásával hallgatják le a polgárokat. Toró T. Tibor képviselő elmondta, hogy a nemzetbiztonsági kerettörvény 1991-ben, tehát az új demokratikus alkotmány elfogadása előtt keletkezett. Ebben az áll, hogy az ügyész jóváhagyásával lehet lehallgatásokat végezni. 2003-ban azonban módosították a törvényt, eszerint csak sürgősséggel és 48 óráig lehet ügyészségi engedéllyel lehallgatni valakit, normális körülmények között ehhez bírói engedély kell. Toró hangsúlyozta, hogy a sok hírszerzéssel foglalkozó intézmény tevékenysége teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen. Hiába vannak parlamenti bizottságok, ellenőrzésük nagyon alacsony hatékonyságú. Arról is hallhattunk, hogy a lehallgatásokat – akár bírói, akár ügyészségi engedéllyel történnek – nemcsak az erre szakosodott intézmények végezhetik, hanem bárki, ha rendelkezik a megfelelő technikával. Ioan Talpes – a hírszerzésnek volt az igazgatója – azt nyilatkozta, hogy mindegyik ilyen tevékenységet végző szolgálat rendelkezik a megfelelő műszaki felszereléssel. Több ezer hírszerző tiszt hagyta el a hálózatot és elkezdett ezen a másik területen, tehát az információkkal való kereskedelemben, magániparosként dolgozni. Toró biztos abban, hogy a magyarokat is figyelik. „Sőt az a megtiszteltetés ér bennünket, hogy számarányunk fölötti mértékben hallgatják, mit beszélünk, hiszen szerintük az autonómiával való foglalkozás potenciális veszélyforrás. ” Ezért kellene pontosan megfogalmazni, mi a hírszerzők feladata. Romániában a hírszerzők létszáma államtitok. Nem tudni, hogy milyen a hírszerzéssel foglalkozó intézmények szerkezete és hány emberrel rendelkeznek. Ez nem derül ki a költségvetésből sem. A hírszerzéssel foglalkozó intézményekből nagyon sok van. Éppen ezért kellene az egész hírszerző szolgálatot egyszerűsíteni és korszerűsíteni, valamint átláthatóbbá tenni. /Román Győző: Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, az alsóház nemzetvédelmi bizottságának tagjával. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28./

A Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ üléséről Traian Basescu államfő számolt be a sajtónak. Elmondta: a CSAT elfogadta a nemzetvédelmi stratégiát, amelyet továbbítanak a törvényhozáshoz, szintén eljuttatják a honatyáknak a CSAT 2006. évi jelentését. Az államfő közölte: a CSAT nem véleményezte a nemzetbiztonsági törvénytervezetet, mivel az egy párt, és nem a kormány által beterjesztett jogszabálytervezet. A CSAT javasolta, hogy az öt törvénytervezetből álló csomagot az érintett titkosszolgálatok – Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/, kormányőrség /SPP/ és a Különleges Távközlési Szolgálat /STS/ – véleményezzék és álláspontjukat jutassák el a törvényhozás illetékes bizottságaihoz. /S. J. : Elfogadta a CSAT a nemzetvédelmi stratégiát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./ A várakozásokkal ellentétben nem szerepelt a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) napirendjén az Irakban állomásozó román katonák hazahívásának kérdése, /B. T. : Egyelőre maradnak Irakban a katonáink. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Traian Basescu elnök a kormány átszervezését sürgette a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén. /Új kormány csak húsvét után? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Egyre biztosabbra veszik Bukarestben, hogy Traian Basescu államfő felfüggesztésére a parlamenti képviselők a vártnál nagyobb létszámban szavaznak. Mircea Geoana, az ellenzéki párt elnöke azt bizonygatta, hogy az államfő – a titkosszolgálatok /SRI és SIE/ segítségével – megzsarolta az alkotmánybírákat. Bár George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, és Florin Coldea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ideiglenes vezetője, illetve maga Traian Basescu is koholmánynak nevezte Geoana vádjait, tény, hogy hirtelen előkerültek két alkotmánybírónak, Kozsokár Gábornak és Aspazia Cojocarunak ‘89 előtti viselt dolgai. Azonnal összehívták a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságokat. Mircea Geoana két, kézzel írott papirfecnit mutatott be, amely véleménye szerint Coldeától származik. Ezen több alkotmánybíró neve szerepel, nevük mellett pedig néhány utalás a múltjukra fényt derítő dossziékról. Geoana szerint Coldea ezzel „rendelte meg” az információkat a kiszemeltekről. A parlamenti meghallgatáson Coldea mindezt tagadta. /SZ. K. : Geoana zsarolással vádolja Basescut. A liberálisok többsége a felfüggesztés mellett szavaz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Bányai Péter politikai elemző egy éve megjósolta Traian Basescu államfő menesztését. Bányai szerint a választás eredményeképpen Basescu újra elfoglalhatja majd az elnöki széket. Sok múlik azon, hogy mi lesz a titkosszolgálatoknál. Az új elnöknek joga van egy kis tisztogatást végezni a következő hetekben. Olyan híresztelések vannak, hogy Basescu felfüggesztése az aligazgatók leváltását is maga után vonja. Elsősorban Florian Codleáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Silviu Predoiuról, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) aligazgatójáról lenne szó, mindketten Basescu leghűbb emberei közé tartoznak. Ha tehát elveszti a titkosszolgálati támogatást, akkor előfordul, hogy felszínre kerülnek végre bizonyos dolgok, fejtette ki Bányai Péter. /Székely Kriszta: Sok múlik azon, mi változik a titkosszolgálatoknál – véli Bányai Péter politikai elemző. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Nicolae Vacaroiu az elnöki palotában – olyan, mintha visszarepültünk volna 1993-ba, a posztkommunista semmittevés és halogatás éveibe, amikor a volt kommunisták utódjai tartották kezükben a hatalmat és az országot. Tariceanu miniszterelnök és az RMDSZ árulásának eredménye most mérhető le igazán, írta a lap munkatársa. Most a Ceausescu-rezsim relikviái osztják az észt. Halaszthatatlanul fontos, hogy kormányrendelettel megváltoztassák a népszavazási törvényt úgy, hogy a volt államfő soha ne térhessen vissza. A külügyi titkosszolgálat vezetője, Corneliu Saftoiu két hónapja parlamentben heverő lemondását is el kell fogadni, s a liberális-szocialista-RMDSZ-es érdekeknek megfelelő embert kell helyébe ültetni. Senki sem veszi észre, hogy a változtatások lényegét Iliescu sugallatai alapján Vacaroiu és Geoana fogalmazza meg. /Simó Erzsébet: Időutazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Ioan Talpes Déván sajtóértekezletet tartott. Az újságírók korántsem a népi, szociális és keresztény doktrínákat egyaránt hirdető új pártja (UPSC) érdekelt, sokkal inkább az a remény, hogy talán sikerül kifürkészni, mi is rejlik egy olyan ember fejében, akit Iliescu és Basescu elnök egyaránt kinevezett vagy önjelölt tanácsadójává fogadott, és aki 2004-ben baloldaliból jobboldalivá vált. Az 1989 előtt fényes katonai és történészi pályát befutó Talpes 1992 és 1997 között a Külügyi Hírszerző Hivatal vezető tisztségét is betöltötte. A szekus-dossziék kapcsán tett nyilatkozataival arra utal, hogy a belföldi politika szamárlétráján reális lépcsőt jelent a vele való parolázás. /Gáspár-Barra Réka: Ioan Talpes sajtóértekezlete Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

Romániában jóformán semmilyen előrelépés nem történt a volt politikai rendőrség besúgóinak, még inkább tisztjeinek, kihallgató pribékjeinek a leleplezése terén. Traian Basescu államfő csak májusban, az államfői tisztségében őt megerősítő népszavazás után kezdte következetesebben hangoztatni az átvilágítási törvény megszavazásának szükségességét. A folyamat csak 2006-ban indult be, akkor sem belső kényszer, mint inkább külső ráhatás nyomán: Bukarest aggódott amiatt, hogy a Szekuritáté irattárának átvilágítása nélkül Románia nem lehet az EU tagja. Így érkezhetett meg tavaly a Szekuritáté Levéltárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) több mint másfél millió iratcsomó a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és 19 ezer dosszié a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) levéltári anyagából. Ezzel a SIE lezártnak tekintette az ügyét, a SRI viszont nem tagadta, hogy 75 ezer iratcsomó továbbra is birtokában maradt. Ezek a terror- és kémelhárítással kapcsolatos, nemzetbiztonsági jelentőségű dossziék. Később a SIE volt igazgatója, Claudiu Saftoiu is elismerte, hasonló hivatkozással mintegy 27 ezer dossziét titkosítottak és tartottak vissza az intézmény archívumában. A legfontosabbról, az egykori szekus beszervezőkre, kínvallókra, pribékekre vonatkozó dokumentumokról van szó. Kilétüket homály fedi, ezért eddig csak alig több mint 600 – többnyire másod- és harmadrangú – besúgó, illetve mintegy 300 jelentéktelen tisztecske bukott le. Emellett még mindig várat magára a volt kommunista nómenklatúra tagjainak átvilágítása. Dossziéik jelenleg hozzáférhetetlenek. A belügyi tárca vonakodik átadni a levéltárában fellelhető dossziékat, és azok számáról sem szolgáltat adatokat. Csendes László, a CNSAS elnöke kifejtette, emiatt képtelenek leleplezni a magas rangú volt szekus tisztségviselőket, hiszen a róluk szóló adatokat tartalmazó „káderlapok” a Belügyminisztériumban vannak. Az átvilágítást akadályozza az is, hogy a „nagyhalak” jelentős részét vagy átmentették a jelenlegi hírszerző struktúrákba, vagy gyermekeik kerültek vezető tisztségekbe ezekben a szervekben. Az átvilágítást megnehezíti azoknak a történészeknek, politikai elemzőknek, politikusoknak az intézményre gyakorolt a nyomása is, akik hősként igyekszenek feltüntetni a volt politikai rendőrség kiszolgálóit. Azután ott van a 75 ezer ügycsomó, amely csak az átvilágító testület és a hírszerzés képviselőiből álló vegyes csoportok együttes elemzése után kerülhet a CNSAS-hoz. Sorsukról legtöbbször éles vita után döntenek. Egy friss felmérés szerint az ország lakosságának immár kevesebb, mint fele, 49,3 százaléka tartja fontosnak az átvilágítást, több mint 47 százaléka pedig úgy véli, a CNSAS voltaképpen a volt szekusokat védi. /Bogdán Tibor: CNSAS: ködösített átvilágítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Romániában az a politikai erő győz, amely élvezi a titkosszolgálatok támogatását. Ez a már közhelynek számító állítás főként a belföldi (SRI) és a külföldi hírszerző szolgálatra (SIE) vonatkozik. Legutóbb éppen Emil Constantinescu volt államfő beszélt erről, aki magas rangú pozíciójából láthatta, hogyan működnek a rendszerváltás óta még mindig homály fedte titkosszolgálatok. Constantinescu szerint a SRI és a SIE az elmúlt hónapokban egyértelműen átállt Traian Basescu államfő oldalára. A köztük létrejött állítólagos paktum szerint Basescu nem csorbítja meg a SRI és a SIE hatalmát, befolyását, ugyanakkor a hírszerzők besegítenek az államfőnek abban, hogy megerősítse hatalmát. Továbbra sem tisztázódott a homály a törvényes telefonlehallgatásokat illetően. Korábban ugyanis Gheorghe Zamfir hírszerző tábornok beismerte: nem csak a SRI, hanem a Legfőbb Ügyészség keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT), valamint a rendőrség kötelékében működő szervezettbűnözés-megelőzési osztály, illetve a belügyminisztérium titkosszolgálata (DGIPI) is rögzíthet magánbeszélgetéseket. Ezt a vallomást a bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, amit a Gardianul című napilap közölt. Az érintett intézmények sorra próbálták cáfolni a vádat, végül az SRI tett közzé egy közleményt, hangsúlyozva, hogy csak ők végeznek lehallgatásokat, de elismerte: például a DNA tavaly március 1-je óta a hangfelvétel birtokába juthat, és a Daniel Morar által vezetett ügyészek rögzítik papírra a beszélgetés tartalmát. Felmerül azonban a jogos kérdés: ha a hangfelvételek kikerülnek a SRI-ből, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket később illetéktelen személyek nem használják fel az érintettek zsarolására. Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy az intézmény rendelkezne a lehallgatásra alkalmas, úgynevezett terminállal, a Mediafax hírügynökség megjegyezte: köztudott, hogy a DNA-nak van ilyen berendezése, hiszen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy nagyon fontos esetekben bírói engedély nélkül is megfigyelés alá helyezzék 48 órán keresztül a gyanúsított telefonját. Laura Codruta Kövesi főügyész közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyészségnek legyen ilyen technikai berendezése, de nincs a birtokában terminál. Leszögezte: nem végeznek lehallgatásokat. A főügyész megerősítette, amit a SRI is nyilvánosságra hozott közleményében, hogy a DNA és a DIICOT is megkapja elektronikus formátumban a lehallgatásokat. A napokban a Ziua című napilap ismertette a DNA-nak a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) júniusban elküldött jelentését. Eszerint 2005 és 2007 között a DNA által végzett 465 lehallgatásból mindössze 268 volt sikeres, ugyanis csak ennyi esetben született vádemelés. A telefonlehallgatások kapcsán zajló vita közben kiderült, hogy az elektronikus levelek sincsenek teljes biztonságban. /Borbély Tamás: Régi beidegződések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

A Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 7-i döntése értelmében a jövőben az egyházi tisztségviselők Szekuritátéval fenntartott kapcsolatait is megvizsgálják. Mircea Dinescu a CNSAS nevében közölte, kérni fogják a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ és a Külső Hírszerző Szolgálattól /SIE/ egyes magas rangú ortodox egyházi tisztségviselők múltjának felülvizsgálását, elsősorban azokét, akik Teoctist halála után elfoglalhatják a pátriárka helyét, „ne megválasztásuk után derüljön ki, hogy szekus tábornokok voltak”. A lapok arról írtak, hogy a pátriárka tisztségére jelentkező főpapok közül többen is együttműködtek Ceausescu politikai rendőrségével. Az egyháziak átvilágítását korábban a 19 nem kormányzati szervet átfogó Román Polgári Fórum (FCR) is nyomatékosan kérte. A román ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: az általa képviselt intézmény már 1997-ben síkraszállt az egyháziak szekus dossziéinak megnyitása mellett, ezt 2001-ben a Szent Szinódus megerősítette, tavaly pedig hasonló értelemben nyilatkozott Teoctist pátriárka is. Eddig egyetlen ortodox főpapnak volt bátorsága önként megvallani szekus múltját: a Bánság metropolitája, Nicolae Corneanu tette meg ezt a lépést. Miután tavaly Traian Basescu államfő kezdeményezésére a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött a papság dossziéinak nyilvánosságra hozásáról, három további egyházvezető vallott színt, így kiderült, hogy Tomis érseke, Teodosie besúgói fogadalmat írt alá – hazafias meggondolásból -, akárcsak Gyulafehérvár érseke, Andrei Andreicut, Iustin Marchis, a bukaresti Stavropoleos templom papja pedig „három-négy, esetleg öt-hat” jelentést írt a cheiai kolostorba látogató külföldiekről. /Bogdán Tibor: Átvilágítják a pópákat is. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese, Eugen Iorga SRI-ezredes augusztus 22-én elismerte a szenátus jogi bizottsága előtt, hogy Romániában léteznek törvénytelen telefonlehallgatások, és hogy az így szerzett adatokat gazdasági célokra vagy közszereplők zsarolására használják fel az érdekeltek. A jogi bizottság a meghallgatásra meghívta a nemzetbiztonsági törvénycsomagban szereplő összes intézmény képviselőit. A hírszerző szolgálatok (SRI, SIE) képviselői a meghallgatáson kijelentették: ellenzik a lehallgatásokért felelős országos hatóság mint egyedüli, ilyen hatáskörrel felruházott intézmény létrehozását. A hatóság létrehozásáról az új nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezete rendelkezik. A hírszerző szolgálatok képviselői szerint ennek az intézménynek a SRI-vel megegyező felépítése és feladatköre lenne, ezért indokolatlan a létrehozása. A meghallgatáson felvetett másik probléma további két titkosszolgálat, az Őrző-Védő Szolgálat, másnéven kormányőrség (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) belügyi tárcának való alárendelése volt. A két intézmény képviselői a szolgálatok független működése mellett érveltek a bizottsági tagok előtt. /Illegális hallgatózás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 28-i ülésén bejelentette, hogy Nicolae Corneanu bánsági metropolita és Constantin Balaceanu-Stolnici akadémikus együttműködött az egykori Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Korábban mindketten nyilvánosan elismerték, hogy közük volt a Szekuritátéhoz. Nicolae Corneanu tagja az ortodox egyház zsinatának, Constantin Balaceanu-Stolnici pedig a pátriárkát megválasztó egyházi testületnek. A CNSAS Bartolomeu Anania (Kolozs), Andrei Andreicut (Fehér), Gherasim (Vîlcea) és Teodosie (Tomis) ortodox egyházi vezetők politikai múltját is vizsgálja, akik korábban elismerték, hogy együttműködtek a volt titkosszolgálattal. Az átvilágító bizottság napirendjén szerepel a suceavai püspök-helyettes, Pimen dossziéja is, akit azzal gyanúsítanak, hogy szintén kiszolgálta a múlt rendszert. Mircea Dinescu, a CNSAS képviselője még az átvilágító testület ülése előtt a sajtónak kijelentette: az ortodox egyház vezetésére pályázók között többen vannak, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval. Az ortodox egyháznak mintegy húsz képviselője esetében merül fel a gyanú, hogy közük volt az egykori titkosszolgálathoz, három-négy esetben egyértelmű bizonyítékokkal rendelkeznek. Dan Zamfirescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője politikai rendőrségi tevékenységet folytatott, döntött a CNSAS. Zamfirescu 1990 és 2000 között SRI-s tiszt volt. 2002-től a PRM tagja. /CNSAS: Corneanu és Balaceanu-Stolnici együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Mindez azonban csak a kezdet. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint további 16, fontos egyházi tisztséget betöltő személy esetében merült fel a gyanú, közülük néhányan a pátriárka tisztségére is jelöltették magukat. Ügycsomóikat azonban 1989 december 23-án elégették, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) pedig 1990-ben újabb szekuskollaboránsok dossziéinak megsemmisítésére tett kísérletet. Dinescu azt állítja, hogy számos ortodox pap a kommunista rendszer idején a Külföldi Hírszerzési Igazgatóság keretében tevékenykedett. A jövő hétre a CNSAS elé kérették Arges püspökét, Calinic Argatut, Arad püspökét, Timoteit, Suceava püspökét, Piment és Andreicut püspököt. Kiszivárgott értesülés szerint Pimen püspöknek van szekusdossziéja. Ő a hetvenes években Nyugaton folytatta tanulmányait, 1977-ben az egyesült államokbeli és kanadai román ortodox érsekségen szolgált. Dinescu felpanaszolta azt is, hogy a román ortodox egyház minden eszközzel igyekszik megakadályozni a papság átvilágítását, így megpróbálták módosítani a napirendet. /B. T. : Lelepleződnek a szekus főpapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

A titkosszolgálatok történetében talán először fordult elő, hogy egy volt hírszerzési vezető megerősítsen egy nem létező információt. Romániában történt, 2007. szeptember 11-én, a legvéresebb terrortámadás hatodik évfordulóján. Románia is felmerül a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokról készült egyik jelentésben. A Libération című lap az FBI-tól szerzett értesülésekre hivatkozva közölte, hogy egy romániai mobiltelefonszám is megjelent a támadások kitervelője, Mohamed Atta híváslistáján. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta az értesülést, hasonlóképpen Ion Iliescu volt államelnök, illetve Adrian Nastase akkori kormányfő. Időközben Franciaországból megérkezett a cáfolat. A Libération újságírója összetévesztette Románia hívószámát (00 40) a németországi Hamburgéval (040). Ennek ellenére Ioan Talpes, az egykori államfő, Iliescu volt állambiztonsági tanácsadója kijelentette: emlékszik az „incidensre”. A Libération cikke kapcsán Ioan Talpes elmondta, hogy a World Trade Center elleni támadás kitervelőjének romániai kapcsolata szóba került a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén, sőt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vizsgálatot is folytatott az ügyben. A következtetéseket nem látta – „azt feltehetően egyenesen az amerikai hírszerzéssel közölték” –, csupán arra emlékszik, hogy „nem volt sokkoló”. Adrian Cioroianu külügyminiszter, aki vizsgálatot rendelt el, illetve a SRI szóvivője tagadta, hogy a kérdés a szolgálat szintjén valaha felmerült volna. Ioan Talpes, még mielőtt Ion Iliescu nemzetbiztonsági tanácsadója lett volna, a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetője volt. A Nastase-kormányzat idején nemzetbiztonsági tanácsadóként ő kezdeményezte a Hírszerzési Közösség létrehozását, amely az összes titkosszolgálattól befutó információkat kezelte volna. A terv csak később, Traian Basescu idején vált valóra, mert Adrian Nastase kormányfő átlátta: nem tudja megakadályozni, hogy a struktúra az államfő ellenőrzése alá kerüljön, ezért arra összpontosított – sikerrel –, hogy az ötlet meghiúsuljon. A Talpest körüllengő titokzatosságot fokozta, hogy a Nastase-kormányzat félidején otthagyta az elnöki palotát, hogy kormányfő-helyettesként „segítse” az Iliescuval egyre hűvösebb viszonyt ápoló miniszterelnök munkáját. A 2004-es választások után Talpes kilépett a PSD-ből, amelynek listáján szenátori mandátumot szerzett, és megalakította a Keresztény-szociális Népi Szövetséget (UPSC). Sajtóhírek szerint közvetlenül Traian Basescu megválasztása után elment a Cotroceni palotába és felajánlotta szolgálatait a frissen beiktatott államfőnek. Akkor Basescu nevében a demokraták cáfolták, hogy az államfőnek bármi köze lenne Iliescu egykori bizalmasához, Talpes azonban tett néhány szolgálatot az államfőnek. /Sz. L. : Rosszul emlékezett a volt SIE-főnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A meghurcoltak máig nem kaptak sem elégtételt, sem kárpótlást, az egykori verőlegények pedig parlamenti képviselők vagy jól menő vállalkozók – hangzott el azon a kolozsvári találkozón, amelyen az 1987. november 15-i brassói zendülésre emlékeztek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem kara Oral History Intézete, valamint a Memoria Alapítvány kincses városi fiókja szervezésében. A zendülés két szereplője, Florin Postolachi – a brassói 1987. November 15-e Egyesület elnöke – és Dan Iacob elmondták: Romániában nincs politikai akarat arra, hogy a húsz évvel ezelőtti spontán lázadás utáni brutális megtorlás verőlegényeit, illetve a 61 elítélt munkás iratcsomóját összeállító ügyészeket és bírákat nevükön nevezzék. „Előfordult, hogy a nyilvánosság előtt kimondtuk az egyik szekus nevét, és háromévi rágalmazási per lett a következménye. Amíg az egykori, vadállatoknak sem nevezhető szekusok és pártaktivisták a parlament padsoraiban ülnek, vagy jól menő üzletemberek, addig nem is számíthatunk a társadalom megtisztulására. Ez van, ilyen országban élünk” – részletezte Florin Postolachi. Példaként említette: az őket egykor heteken át vallató szekus, Ristea Priboi a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője lett, és Adrian Nastase volt kormányfő egyik legközelebbi munkatársává vált, majd az elszámoltatás elől külföldön eltűnt. Dan Iacob hozzátette: „A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság birtokában semmilyen dokumentum nincs a brassói zendülésre vonatkozóan. ”1987. november 15-én Brassóban tízezrek tüntettek a Román Kommunista Párt székháza előtt. A munkások elindultak a pártszékház felé. Dél körül már harmincezres tömeg tüntetett. A tömeg rohammal bevette a pártszékházat, ahol –nemzetgyűlési választási nap lévén – soha nem látott finomságokkal gazdagon terített asztalokat találtak, ezen felbőszülve pedig Ceausescu-portrékat és pártzászlókat dobáltak ki az ablakon, és égettek el. „Egy alig tizennyolc éves munkatársunkat később velünk együtt azért ítéltek el, mert evett a főelvtársak kenyeréből, és megivott egy üveg Pepsit” – ecsetelte az embertelen időket Florin Postolachi. A kolozsvári megemlékezésen jelen volt az akkor egyetemi hallgató, Catalin Bia mérnök, valamint Leontin Iuhas mérnök, aki édesanyjával, Doina Cornea emberjogi harcossal néhány nappal a Brassóban történtek után nyilvánosan tiltakozott a brassói zendülés utáni tömeges letartóztatások és kínzások ellen. /Benkő Levente: A megtorlók köztünk élnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./; Előzmény: Ristea Priboi képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a ‘89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács február 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), 2001. febr. 14.

Mihai Razvan Ungureanut javasolta a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére Traian Basescu államfő. A pártok képviselői között konszenzus alakult ki a jelölt személyét illetően. A SIE vezetői széke tavasztól üres, Claudiu Elvis Saftoiu előző elnök március 19-én nyújtotta be lemondását. Claudiu Elvis Saftoiu, az egy nyelvbotlás miatt kényszerült távozni. Kijelentette ugyanis: a SIE Románia területén is lehallgat telefonbeszélgetéseket, és ehhez az ügyészségtől kér engedélyt. Lehallgatásokat a törvény szerint azonban csak bírói engedéllyel szabad végezni, és a belföldi tevékenység egyébként is a Román Hírszerző Szolgálat dolga, a SIE nem végezhet telefonlehallgatásokat. Saftoiu azt állítja, hogy a romániai titkosszolgálatok jelenleg is folytatnak illegális lehallgatásokat. /I. I. Cs. : Ungureanu az új „kémfőnök” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

December 5-én a parlament a két háza együttes ülésén megszavazta Mihai Razvan Ungureanu kinevezését a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatói tisztségébe. Ungureanu több mint két évig volt külügyminiszter, idén februárban mondott le, miután Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megvádolta azzal, hogy nem tájékoztatta őt az Irakban foglyul ejtett román vendégmunkások helyzetéről. Ungureanu kinevezését Traian Basescu államfő javasolta. A SIE igazgatói tisztsége azt követően üresedett meg, hogy az idén márciusban Claudiu Saftoiu lemondott egy lehallgatási botrány miatt. /Ungureanu a „kémfőnök” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Az elemzők szerint kizárt, hogy a volt külügyminiszter, rendet tud csinálni a külföldi hírszerzés berkeiben, elvégzi a tisztogatást a mindenható tábornokok körében, akik a SIE fölötti hatalmat valójában gyakorolják. Bányai Péter politikai kommentátor szerint Ungureanut nem azért tették oda, hogy rendet teremtsen, tisztogasson. Ő egyike Traian Basescu közeli bizalmi embereinek. Ungureanu alatt továbbra is a „tábornokok” fogják vezetni az intézményt, hatalmuk sértetlenül megmarad. A SIE-t ideiglenesen vezető Silviu Predoiu a teljhatalmú vezető, aki az egyik legbefolyásosabb a tábornokok közül, és akinek szoros kapcsolata van Traian Basescuval. Predoiu 1989 előtt a szekusiskola kiképzésén vett részt, majd a 90-es években egyszerű kémelhárító tisztből lett rövid idő alatt SIE-alelnök. Az Irakban fogvatartott Ovidiu Ohanesian újságíró – elrablása előtt – hosszú cikksorozatban leplezte le Predoiu korrupciós ügyeit. Érdekes módon a SIE soha nem cáfolta ezeket a vádakat, Ohanesiant viszont beperelték azért, mert az újságíró állítólag olyan titkos adatokat tárt a nyilvánosság elé, amelyek veszélyeztetik az állambiztonságot. /Sz. K. : Ungureanu – az államfő „ideális” jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Sokszor felmerül a kérdés: vajon lehallgatnak? Ezekről a kérdésekről volt szó a Kelemen Hunor képviselővel, az RMDSZ ügyvezető elnökével készített interjúban. Kelemen Hunor elmondta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szervezeti felépítésének nyilvánosnak kellene lennie, de erről a SRI honlapja csak nagyon kevés információt közöl. Az SRI nem ismeri el, de mindenki tényként kezeli, hogy a sajtóban, az üzleti életben, az adminisztrációban vannak emberei. Fedett ügynökök és besúgók garmadája dolgozik neki. A belső kémelhárítást, a belső védettséget a SRI-nek kell biztosítania, illetve a katonaság esetében a katonai hírszerző és kémelhárító osztálynak, s a Belügyminisztériumnak is van erre szakosított egysége. A különböző szolgálatok között nincsen alá- és fölérendeltségi viszony. Volt versengés is közöttük, az SRI és a Belügyminisztérium egykori 0215-s egysége között volt versenyfutás. Ez utóbbi egységet azóta átalakították. Ugyancsak a Belügyminisztériumhoz tartozik, belső elhárító és felderítő egységként. A nevét megváltoztatták, de most is ugyanazzal foglalkozik. Ez az egység egyéb munkát is végez. A magyar konzulátus előtt a gyertyagyújtáskor szinte többen voltak az SRI emberei, mint az emlékezők, fotóztak és filmeztek. Az újságíró látott ilyen személyeket a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésén Csíkszeredában, de látott a kormányon lévő RMDSZ rendezvényein is, pl. műemlékvédelmi tanácskozásán. Kelemen Hunor szerint tudni kell, hogy ebben az országban – most csak a magyarokról beszél –, aki politikai szerepet vállal, „azokat követi, egytől egyig megfigyeli a titkosszolgálat”. „A kérdés az, hogy ezzel mit kezdenek?” Mindenről tudni akarnak, mindentől tartanak. Ugyanolyan gyanakvóak, ugyanolyan bizalmatlanok a romániai magyarokkal szemben, mint ‘89 előtt, csak nem tudják az embereket a politikai tevékenységért börtönbe zárni. Az SRI vagy a Belügyminisztérium elhárító egysége a bankszámlákat, a bankkártyák forgalmát is ellenőrizheti. Ugyanígy ellenőrzés alatt tarthatják az elektronikus levelezést, azt is, hogy ki milyen honlapokat látogat. Ma is ellenőrizhetetlen, hogy mekkora hálózattal dolgoznak a titkosszolgálatok. 1990 és 1999 között Vasile Fulger ezredes volt a SRI Hargita megyei parancsnoka. A volt katonatisztet személyes kérésére váltották le, és Szilágy megyébe helyezték át hasonló beosztásba. 2001-ben botrányos körülmények között menesztették, utolsóként az országban a katonaság berkeiből a hírszerzésbe átkerült parancsnokok közül. Hargita megyébe Fulger ezredes helyére Maricel Gavrila ezredest nevezték ki, aki Bákó megyéből érkezett, majd 2001-ben Brassóba helyezték át. 2001-ben Neculae Moldovan ezredes vette át a Hargita megyei SRI irányítását 2006 májusáig, amikor dandárparancsnokként nyugalomba vonult. Jelenleg Gheorghe Trifan ezredes a SRI Hargita megyei parancsnoka. A hírszerző szolgálatok munkatársai mindenütt ott vannak, de jelenlétük csak ritkán válik feltűnővé. Az egyik ilyen eset 1999-ben történt Székelyudvarhelyen, amikor a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor, és a magyar igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya látogatásakor egy hűtőautónak álcázott Daciában „lepleztek le” a polgárok egy audio-video technikával felszerelt megfigyelő csapatot, amelyről az akkori Hargita megyei SRI-parancsnok, Vasile Fulger is elismerte, hogy hozzá tartozik. Magyarázata szerint a kiküldöttek nem a magyarországi politikusok miatt végeztek megfigyelést, hanem a „civil napok” elnevezésű rendezvényen vettek részt. A másik esetben, 2000 szeptemberében az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését tartotta az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában. A Román Hírszerző Szolgálat különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, és ellenőrzést tartott. Katona Ádám, az EMK vezetője értesítette a közvéleményt erről. Az EMK tagjai tiltakoztak a SRI Hargita megyei parancsnokánál is, aki azzal utasította el őket, hogy a tisztek úgymond gyónni mentek el Zeteváraljára. Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa szerint 1995-ben kilenc titkosszolgálat létezett Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), az elnökség mellett működő testőrszolgálat (SPP), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, Külföldi Hírszerző Szolgálat, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0215) és a Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügy-minisztériumi szolgálat, a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0400), valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat. Ebben a kilenc szolgálatban 1995-ben több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozott. Azóta valószínűleg nem csökkent a számuk. /Daczó Katalin: Megfigyelten, lehallgatva, ellenőrizve – de szabadon. Beszélgetés Kelemen Hunor képviselővel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

A titkosszolgálatok, a Román Hírszerző Szolgálat és a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori vezetői, Virgil Magureanu, illetve Ioan Talpes aktív segítségével bukott meg 1998-ban a Demokrata Konvenció első kormánya – állította az Adevarulnak adott interjúban Victor Ciorbea egykori miniszterelnök. Funkcióba kerülése után mindkettejük menesztését kérte – ezt kívánták a NATO-s és EU-s fórumok is –, de később látogatásuk során jelezték, nincs beleszólásuk a dolgokba. Magureanu azt is érzékeltette, a titkosszolgálatoknak szerepük volt Emil Constantinescu elnökké választásában – állította Ciorbea. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) közleménye szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) nincs hatáskörében a magán- és jogi személyek számláinak ellenőrzése. A törvény értelmében ez kizárólag az ANI hatáskörébe tartozik. Az ANI ezzel reagált Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor kritikájára. /A hírszolgálatoknak nincs hatáskörükben a vagyonok ellenőrzése. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Traian Basescu államfő az év legelső napjára már ebédre hívta a kormány tagjait, a parlament két házelnökét és a két legfontosabb román hírszerző testület, a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatóit, családtagjaikkal együtt. A meghívottakat nem tájékoztatták előre az összejövetel témaköréről. A hosszúra nyúlt, hétórás ebédről annyi kiszivárgott, hogy az államfő figyelmeztette a minisztereket, a 2009-es esztendő rendkívül nehéz lesz. Az államfő célja az összejövetellel az lehetett, hogy az egység érzését alakítsa ki a két pártból álló kormány tagjai között. /Bogdán Tibor: Új év Basescu jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Mostantól rögzítenek a szolgáltatók minden vezetékes vagy mobiltelefonos hívást, illetve elküldött SMS-t, és hat hónapig tárolják az adatokat. A tavaly elfogadott törvény értelmében ugyanis minden telekommunikációs szolgáltató köteles fél évig megőrizni a hívó és a hívott telefonszámát, lakcímét, a hívott tartózkodási helyét, a hívás idejét és a beszélgetés időtartamát. A törvény értelmében a rögzített adatokat az ügyészség is használhatja, ha az információk alapján bebizonyosodik, bűncselekmény készül. A telefonbeszélgetést az ügyészek sürgősség esetén bírói jóváhagyás nélkül is átvehetik. Az említett szolgáltatók a telefonhívásokon kívül március 15-től kötelesek az elektronikus levelezések adatait is fél évig tárolni, amennyiben az e-maileket romániai felhasználók küldték. /Lehallgatják és rögzítik a telefonhívásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ Szintén hat hónapig megőrzik internetezési adatokat is: mikor és honnan kapcsolódnak a világhálóra. Az adattárolási kötelezettség nem vonatkozik a beszélgetések, valamint az üzenetek tartalmára. Borbély Károly nemrég leköszönt távközlési és informatikai miniszter elmondta: sajnálatos, hogy nem született részletes tájékoztatás az új jogszabály alkalmazásáról, így félreértelmezik majd a törvény rendelkezéseit. Varga Attila, a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának alelnöke szerint a rendkívül szigorú jogszabály elsődleges célja, hogy segítse a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket tevékenységükben. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke szerint ezt a törvényt bárhol alkalmazzák az EU-ban, mindenképp sérti az emberi jogokat, korlátozza a személyi szabadságot. A Belügyminisztérium, az ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) akkor kérheti az adatokat, ha már beindult a bűnvádi eljárás, a kérelmet pedig a bíróságnak kell jóváhagynia. Az adatokhoz való hozzáférés azonban bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. /Gyergyai Csaba, Lázár Lehel: Aggályos adatgyűjtés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Életbe lépett a sajtóban a Nagy Testvér törvénye néven emlegetett rendelkezés, amelynek értelmében a távközlési szolgáltatók kötelesek fél évig tárolni a hálózatukon át lebonyolított beszélgetések és üzenetváltások időpontját. Romániában a kommunizmus évei, de a rendszerváltás óta eltelt közel két évtized történései is gyanakvóvá tették az állampolgárt mindenféle lehallgatás kapcsán, amire a mindenkori hatalom igyekezett a legkülönfélébb ürügyeket kitalálni. 2002-ben például a Belügyminisztérium mobiltelefonok lehallgatására alkalmas készülékeket vásárolt, állítólag a határellenőrzés megszigorítása, a szervezett bűnözés leküzdése, a NATO-integráció érdekében. Valójában függetleníteni akarta magát a lehallgatásokat végző Román Hírszerző Szolgálattól (SRI). Egy 2005-ben nyilvánosságra került statisztika szerint az engedélyezett telefonlehallgatások számát illetően a belügyi titkosszolgálat megközelítette a SRI-t. A belügyi titkosszolgálatot vezető Virgil Ardelean 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. 2008 tavaszán, a bukaresti NATO-csúcs előkészületeit kihasználva, a Legfelsőbb Védelmi Tanács titokban arról határozott, hogy valamennyi telefon- és internet-hálózat üzemeltetőjének a SRI rendelkezésére kell bocsátania szervereit. Ebben mind az államfő, mind a miniszterelnök egyetértett. A telefonlehallgatások monopóliumával az SRI rendelkezik, a testület ellenőriz minden törvényesen engedélyezett telefonlehallgatást. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság, a Terrorizmust és Szervezett Bűnözést Vizsgáló Igazgatóság, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/, a Belügyminisztérium, a hadsereg titkosszolgálata által végzett lehallgatások is szerverein keresztül történnek. Gyakorlatilag a SRI töltötte be a sokáig tervezgetett Országos Lehallgatási Központ hatáskörét is. Romániában minden telefontársaságnak, internet-szolgáltatónak biztosítania kell az összeköttetést a SRI szervereivel, lehetővé kell tennie a kért telefonvonalak lehallgatását. A távközlési cégeknél külön részlegek szavatolják ezt a „szolgáltatást” a hírszerzés számára. Nem egy esetben a SRI a cégvezetők tudta nélkül, álcázott ügynököket juttat be távközlési társaságokhoz. Lehallgatási utasításai szűkszavúak, a telefonszámot és a lehallgatás időtartamát közlik. Ráadásul a SRI lehallgatási engedélyt sem mutat be. Emiatt néhány nagyobb távközlési társaság alig titkolja elégedetlenségét. A romániai hírszerző szolgálatok is elégedetlenek a SRI monopóliuma miatt, ezért „GSM táskákat”, diplomatatáskának álcázott laptopokat szereznek be maguknak, amelyekkel a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket hallgathatják le. Ezt a titkosszolgálatok egyike sem ismeri be. A Külügyi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Catalin Harnagea (ma már) nem titkolja, hogy – 2006-os árfolyamon – egyetlen telefon egy órányi lehallgatása 6 millió régi lejbe került. Az APADOR-CH számításainak megfelelően 2005-ben átlagosan 222 napig helyeztek megfigyelés alá egy-egy telefont. Napi 30 perces lehallgatási idővel számolva ez telefononként 111 órát, vagyis 666 millió lejt jelent, 6370 telefonra számítva 8500 milliárd lejt tesz ki. Mit nyújtott cserében a SRI ezért? Lefülelt egy házi készítésű lehallgatókat forgalmazó bukaresti egyetemistát, egy telefontársasági alkalmazottat, aki személyenként 200 dollárért lehallgatta az előfizetőket, egy őrző-védő cég tulajdonosát, aki bankokban szerelt fel illegális lehallgató készülékeket, valamint egy munkanélküli mérnököt, aki volt munkaadója telefonbeszélgetéseit hallgatta le. /Bogdán Tibor: Fülelés és lefülelés Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Súlyos vád érte Traian Basescu államfőt Claudiu Saftoiu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője, valamint hajdani elnöki tanácsos részéről. Claudiu Saftoiu azt nyilatkozta, hogy az államfő lehallgatta Ion Iliescu és Mircea Geoana telefonbeszélgetéseit. Mi több, azt is elmondta, hogy Basescu neki is beszámolt a beszélgetések tartalmáról. Saftoiu a bejelentés megtétele után alig egy órával telefonon helyesbített: a lehallgatásokról nem személyesen Traian Basescutól szerzett tudomást, hanem a sajtóban megjelent információk alapján tájékozódott. Ion Iliescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke meglepődve fogadta a SIE volt igazgatójának kijelentését, és meglehetősen durván reagált: „Szégyelljék magukat, nem vagyok hajlandó kommentálni az ügyet. ” Mircea Geoana, a PSD elnöke leszögezte: reméli, nem valósak Saftoiu állításai. Az ügyben megszólalt Emil Constantinescu volt államfő is, aki parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kérte, amely elemezze a politikusok beszélgetéseinek eseteleges lehallgatásának kérdését. Nem ez az első alkalom, hogy Saftoiu meglepi a közvéleményt a lehallgatások témájában. Két évvel korábban a Traian Basescu felfüggesztésére létrejött bizottság előtt kijelentette, hogy a SIE rendelkezik a lehallgatásokhoz szükséges apparátussal, illetve lehallgatásokat is eszközölt. A törvény szerint csak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hallgathat le beszélgetéseket, és csakis bírói jóváhagyással. Kijelentése megpecsételte Saftoiu sorsát: nyilatkozata igazgatói tisztségébe került. /Saftoiu: Basescu lehallgatta Iliescu és Geona telefonbeszélgetéseit. Újabb lehallgatási botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Traian Basescu államfő bepereli Claudiu Saftoiut, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetőjét azon kijelentése miatt, hogy az államfőnek tudomása volt a Mircea Geoana PSD-elnök és Ion Iliescu között zajló telefonbeszélgetések tartalmáról. Valeriu Turcan, az államelnöki hivatal szóvivője kijelentette: „A kijelentések felelőtlenek és hamisak, ezért az államelnök az igazságszolgáltatáshoz fordul az ügyben. ” /Basescu az igazságszolgáltatáshoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleménye szerint az intézményt soha nem kérték fel politikusok lehallgatására, és nem is szolgáltatott ki információkat politikusok tevékenységéről. Verestóy Attila szenátor, a parlament titkosszolgálatokat felügyelő szakbizottságának volt tagja úgy vélte: az alkotmány túlságosan engedékeny, ami az államfő és a titkosszolgálatok közti kapcsolatokat illeti. „Akár igaz, amit Claudiu Saftoiu mond, akár nem, a túlméretezett romániai elnöki hatalom körülményei között igazából nem is meglepő, hogy ilyen helyzetek adódhatnak” – tette hozzá Verestóy. Mint elmondta, az új SRI-bizottság csak az ülésszak elkezdése után, februárban alakul majd meg. Emil Constantinescu volt államfő egy televíziós műsorban azt mondta: mandátuma idején a titkosszolgálatok felajánlották neki a szolgálataikat, ám ezekből nem kért. Gáspárik Attila, az audiovizuális hatóság volt alelnöke elmondta, egy nagyon magas rangú állami tisztségviselő elmesélte neki egy parlamenti tisztségviselővel folytatott korábbi telefonbeszélgetését, amelyhez az illetőnek titkosszolgálati jelentés formájában, hozzáférése volt. Gáspárik szerint ez figyelmeztetés lehetett arra, hogy figyelik. Erdei D. István képviselőnek „papírja van róla”, hogy lehallgatták a telefonjait. Korábban ugyanis ügyészségi eljárás indult ellene azzal a váddal, hogy közbenjárásával „etnikai alapon” részesültek a költségvetésből magyarlakta települések. Tavaly szeptemberben az ügyészségen közölték vele, hogy 120 napig lehallgatták a mobil és a vezetékes telefonját. A politikus szerint a hatóságok ugyan esetében törvényesen jártak el, de „semmilyen garancia nincs arra, hogy a lehallgatások nem folytatódnak”. /Basescu a Nagy Testvér? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A törvényhozás két háza február 20-án véglegesítette az idei állami költségvetést. A kormánytöbbség által futószalagon megszavazott büdzsében a honatyák a titkosszolgálatoknak (SRI, SIE, SPP, STS) összesen 2,1 milliárd új lejt juttattak (SRI 1,32 milliárd, SIE 223,2 millió, SPP 148,2 millió, STS 412,2 millió lej) miközben a gazdasági tárca teljes költségvetése a válság évére 1,48 milliárd lejre rúg, a sport- és ifjúsági minisztérium pedig mindössze 586 millió lejből kell gazdálkodjon. /Elfogadták a büdzsét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Ioan Talpes tábornok bejelentette, hogy függetlenként megpályázza az államfői tisztséget. Talpes annak idején független szenátor volt, miniszterelnök-helyettes, az elnöki hivatal vezetője, valamint a külügyi hírszerzés, az egyik titkosszolgálat igazgatója. Miron Cozma bányászvezér meggyőződését fejezte ki, hogy képes megnyerni az elnökválasztást. Gigi Becali is bejelentette, hogy versenybe száll az államfői tisztségért. /Államfő akar lenni Talpes, Cozma, illetve Becali. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Claudiu Saftoiu, egykori elnöki tanácsadó, a külföldi hírszerző szolgálat elbocsátott igazgatója azt állította, megtörténhet, hogy Traian Basescu államfő már nem tudja ellenőrizni Elena Udreát. Az is megeshet, a hölgyet titkosszolgálati vagy más erők plántálták Basescu közelébe, hogy gyengeségeit ismerve kézben tartsák az államfőt. Saftoiu arról nem nyilatkozott, hogy hazai vagy külföldi titkosszolgálatokra gondolt-e. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./