Lemondott Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Gheorghe Fulga a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ és a Virgil Ardelean, a Belügyminisztérium hírszerzési szolgálatának elnöke, lemondásuk Omar Hayssam eltűnésének következménye, jelentette be július 20-án Adriana Saftoiu elnöki szóvivő azután, hogy Traian Basescu államfő összehívta a titkosszolgálatok vezetőit annak tisztázására, mi történt Hayssam szabadlábra helyezése után. A szíriai üzletembert terrorizmussal vádolják, ő az Irakban tavaly elrabolt újságírók ügyének fő gyanúsítottja. Amikor egészségügyi okok miatt szabadlábra helyezték, egyik szolgálat sem folytatta a megfigyelését. A három vezető lemondását elfogadta az elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint Timoftéék lemondásának már nagyon rég meg kellett volna történnie. „Traian Basescuban már régóta halmozódott az elégedetlenség a három titkosszolgálati vezetővel szemben, gesztusuk szinte bizonyosan az államfő nyomására született. Egyikük sem olyan, hogy önszántából megváljon a tisztségétől” – nyilatkozta a politikus, aki szerint Omar Hayssam eltűnése csupán ürügy volt Basescu számára, hogy megváljon tőlük. Kelemen Hunor úgy véli: a titkosszolgálatok élén legalább 4-5 hónapig tartó „ideiglenességi állapot” várható, mert Timofte, Fulga és Ardelean helyettesei már Basescu emberei. „Ezért az államfő várhatóan nem siet majd az új vezetők kinevezésével” – mondta Kelemen. A titkosszolgálatok vezetőit az elnök javaslatára a parlament nevezi ki. A lemondott három titkosszolgálati vezető még Ion Iliescu korábbi elnöktől kapta megbízatását. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Földrengés a hírszerzésnél. Lemondott a három legnagyobb titkosszolgálat vezetője. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A titkosszolgálatok vezetőinek lemondásával Románia eljutott a teljes káosz közvetlen közelébe. Az államelnöki hivatal közlése annyit elárul, hogy a hármak lemondását maga az államfő kérte. Az elnök most már eléggé konszolidáltnak érezhette hatalmát ahhoz, hogy lefejezze azokat a titkosszolgálatokat, amelyekkel hatalomra jutása után lepaktált, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. /Salamon Márton László: Hármat egy csapásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Őszig vezető nélkül maradnak a legfontosabb hazai titkosszolgálatok. Traian Basescu államfő ugyanis mindaddig nem nevez ki új igazgatót a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére, amíg a parlament el nem fogadja a nemzetbiztonsági tervezetet. Az államfő szívesebben látja a SRI és a SIE élén az általa kinevezett helyetteseket, semmint egy liberális jelöltet nevezzen ki az egyik intézmény élére. A jelenlegi helyzetben a két legfontosabb szolgálatot a helyettesek – a SRI-t Mihai Florian Coldea, a SIE-t Silviu Predoiu – vezetik. Radu Timofte, az SRI) volt igazgatója, július 24-én több mint kétórás beszámolót tartott a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság előtt. Meghallgatása után Radu Timofte elmondta, érzése szerint sikerült meggyőznie a bizottságot arról, hogy az ügyben a SRI a törvényeknek megfelelően járt el. Ezt kisebb fenntartásokkal a meghallgatást kezdeményező Verestóy Attila RMDSZ-szenátor is megerősítette. Verestóy a SRI teljes mértékű vétlenségét csak akkor tudná megerősíteni, ha a birtokában lennének azok az adatok, amelyekre a létrehozandó vizsgálóbizottság fényt deríthet. /Szőcs Levente: Sztrájkba lépett Basescu Hayssam szökése nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Nincs szükség többé a parlament összehívására Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója távozásának elfogadásához, közölte Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke, miután kézhez kapta Timofte lemondását. Korábban Timofte nem fogalmazott meg írásos lemondást, csupán levélben kérte felmentését tisztsége alól. Időközben a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság kihallgatta a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam eltűnése ügyében Gheorghe Fulgát, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatóját is. A SIE vezetője elmondta: már 2005-től távozni készül a hivatal éléről, „az egyik politikai párt nyomására”. /Gheorghe Fulgát is kihallgatták Hayssam-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Egyelőre Gheorghe Fulga marad a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója, döntött augusztus 1-jén a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság azt követően, hogy meghallgatta a korábban tisztségéből lemondó Fulgát. /Tisztségben maradhat Gheorghe Fulga. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A Tariceanu-kabinet mindaddig vár a nemzetbiztonsági törvények elfogadásával, amíg a civil szervezetek benyújtják módosító indítványaikat a kormány által kidolgozott kerettörvény-tervezethez, és a minisztériumok is megteszik javaslataikat, jelentette be Oana Marinescu szóvivő, válaszképpen az államfő sürgetésére. Traian Basescu államfő korábban kijelentette, nem nevezi ki a titkosszolgálatok lemondott vezetőinek utódait, amíg a parlament el nem fogadja az új nemzetbiztonsági törvényeket. A kormány már múlt heti ülésén megvitatta a miniszterelnök két bizalmasa – Radu Stroe kormányfőtitkár és Marius Oprea történész – által készített nemzetbiztonsági kerettörvény-tervezetet. A Tariceanu-féle jogszabály egyik legfontosabb újdonsága az, hogy két titkosszolgálatot – a Kormányőrséget (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálatot (STS) – a kabinet hatáskörébe utal. Eszerint a SPP és a STS vezetője a belügyminisztériumi, illetve a távközlési tárca egy-egy államtitkára lenne, akiket a miniszterelnök nevez ki. A jelenlegi törvények értelmében e két titkosszolgálat igazgatójára az államfő tesz javaslatot. A kormány változata emellett azt is előírja, hogy a SPP és a STS többé nem végezhet telefonlehallgatásokat sem. E tervezetet a kormányfő már május végén elküldte minisztereinek véleményezésre, kilenc tárcavezetőtől még nem kapott választ. Köztük Nagy Zsolt távközlési minisztertől sem, aki elmondta: június 24-ig kellett volna megtennie javaslatait a dokumentummal kapcsolatosan, de ezt végül nem tette meg. A tervezetet ugyanis elfogadhatónak tekinti. Traian Basescu államfő áprilisban öt jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett elő és bocsátott közvitára az elnöki hivatal internetes honlapján, ezekből Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök csak négyet vett át: a SRI, illetve a SIE működését szabályozó törvényt, a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó tervezetet, illetve a titkosszolgálati alkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabályt. A Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) májusi ülésén Basescu és Tariceanu bejelentették, hogy a kormány hamarosan elfogadja és a parlament elé terjeszti a jogszabálycsomagot, a tervezetek azonban eddig még csak nem is szerepeltek a kabinet üléseinek napirendi pontjai között. A Basescu-féle tervezeteket a liberálisok ugyanis elfogadhatatlannak tartották. Érvelésük szerint e jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a titkosszolgálatokat rendkívüli állapotok esetén. Az elnök törvényjavaslatait a civil szervezetek is sokszor bírálták. A Nyílt Társadalom Alapítvány szerint a tervezetek több előírása is sérti az emberi jogokat. Az elnöki hivatal által javasolt nemzetbiztonsági törvénycsomag rendelkezései szerint akár bíróság elé is kerülhet az az RMDSZ-es politikus, aki Románia területi-közigazgatási rendszerének módosítását javasolja, új régiók létrehozását szorgalmazza. Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja korábban elmondta: így is értelmezhető a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó törvénytervezet egyik passzusa, miszerint: a nemzetbiztonságot veszélyezteti az összes olyan „szeparatista” törekvés, amely az ország területi egységét és feloszthatatlanságát érinti. /Cseke Péter Tamás: A kormány csak alapos elemzés után fogadja el a nemzetbiztonsági jogszabályokat. A kormány megnyirbálta Basescu törvényeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Az ellenzéki pártok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a soraikba esetleg bekerülő titkosszolgálati igazgatókkal kapcsolatban. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben Radu Timofte be kíván lépni, a párt vezetősége alaposan elemezni fogja az esetet. Cristian Diaconescu szenátor, a szociáldemokraták szóvivője, azt nyilatkozta, nem tárgyaltak Radu Timofte és Gheorghe Fulga bátorításáról a pártjukhoz való csatlakozásuk érdekében. Radu Timofte a szociáldemokraták részéről már töltött be tisztségeket: volt szenátor, védelmi bizottsági elnök és a SIE-t ellenőrző bizottság alelnöke. Gheorghe Fulga brassói szociáldemokrata képviselőként és Ion Iliescu elnöksége idején belpolitikai tanácsadóként szerepelt. /Timofte és Fulga az ellenzék várószobáiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Törvényellenesnek tartja Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) leköszönt igazgatója a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) július 24-i döntését, amely elrendelte a politikusdossziék nemzetbiztonsági okokból történt titkosításának feloldását. Szerinte a döntés nem a CSAT, hanem a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vegyes bizottságának hatáskörébe tartozik. Cristian Parvulescu politikai elemző, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke úgy véli, hogy Timofte tulajdonképpen Traian Basescura utalt, és azt sejteti a nyilvánossággal, hogy az államfői hivatal totalitárius módon az állami intézmények, valamint a titkosszolgálatok fölé kerekedett. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja korábban elmondta, ő sem ért egyet az államfő politikusi dossziék titkosításának feloldását célzó utasításával. A politikus szerint ezután is maradnak titkosított dossziék a SRI leltárában. Különben a SRI igazgatói tisztségét 1997 és 2000 között betöltő Costin Georgescu is kételkedik abban, hogy a „megaátvilágítás” során szenzációs felfedezésekre bukkanna a CNSAS. Georgescu volt SRI-vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikum mindig is megpróbálta befolyása alá vonni a titkosszolgálatot. Egyben elutasította azt az ellenzéki javaslatot, amely egybeolvasztaná a SRI-t a Külügyi Hírszerzéssel. – Radu Timofte, a SRI leköszönt elnöke megerősítette a központi sajtóban megjelent híreket, miszerint a titkosszolgálatok 1989 után is beszerveztek újságírókat. Habár Emil Constantinescu volt államfő hangsúlyozta: mandátuma idején ezt megtiltotta a SRI-nek, Timofte beismerte, a titkosszolgálatok nem szüntették be az újságírók behálózását. /Barta Zoltán: Blöff a politikusok átvilágítása? = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy „Ioan Talpes közel állt a Ceausescu családhoz és a Kémelhárító Szolgálat egyik olyan igazgatója volt, aki semmit sem tett a Szekuritáté felfedése érdekében”. Gusa szerinte Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke szintén „egykori titkos tiszt”. „A Szekuritáté titkos tisztjei többnyire megmaradtak titkos tiszteknek a jelenlegi titkosszolgálatoknál. Azt hiszem, elég kevés annak a valószínűsége, hogy mindez nyilvánosságra kerüljön” – tette hozzá Gusa. Ami az RMDSZ-vezetőket illeti, a politikus kifejtette: „Hogyan mondhatná bárki is a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságról (CNSAS), hogy ő nem vádolható politikai rendőrséggel, amikor nyilvánosan maga is elismerte: információkat szolgáltatott a Szekuritáténak magyarországi írókról, akik Romániába látogattak. Ott van még Frunda György és Verestóy Attila esete is”. Ioan Talpes, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt elnöke, független szenátor kijelentette: egy második és egy harmadik „hullám” is következik, ami a Szekuritátéval együttműködők felfedését illeti, és ezek komoly meglepetéseket fognak jelenteni, mivel, „a politikusok jó része úgy tudja, hogy két levéltár létezett, de valójában három volt”. Talpes szerint „a harmadik levéltár” filmeket és különleges mikrofilmeket tartalmaz. Elmondta: ezek jelenleg a titkosszolgálatok adminisztrálásában vannak, és véletlenül fedezték fel, amikor az irodáját kifestették. Szerinte második dossziéhullám lesz, amely az 1990 utáni eseményekkel is kapcsolatos, de egy harmadikra is lehet számítani. Ezek azon titkosszolgálati tisztekre vonatkoznak, „akik hamis identitással rendelkeztek, és most a romániai politikában tevékenykednek”. /Talpest és Melescanut vádolja Gusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) elnöke, illetve Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője törvénytelennek nevezte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ múlt heti döntését, amely kizárja a tartózkodás lehetőségét az átvilágított személy esetleges besúgói múltjáról történő szavazáskor. Bírálták a szavazás módját is, amely ezentúl titkos lesz. A CNSAS-t Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője vette védelmébe. Ioan Talpes független szenátor, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ egykori vezetője, Ion Iliescu volt államfő nemzetbiztonsági tanácsadója tagadta azt a vádat, miszerint a mai napig a Szekuritáté szolgálatában állna. Talpes szenátor „civilben” hadtörténész, korábban a diktátor testvérével, Ilie Ceausescuval közösen jelentetett meg könyveket. /Cs. P. T.: „Piszkálgatják” a CNSAS-t. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) alelnöke a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) „szerzett” dokumentumokat mutatott be a sajtónak, amelyek bizonyítják, hogy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke 1989 előtt politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A bemutatott dokumentum Aron Bordea szekus vezérőrnagy jelentése Vadim Tudor és Mihai Bandac festőművész találkozójáról. A politikus a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt az 1983. februári keltezésű levelet is, amelyet Corneliu Vadim Tudor Nicolae Ceausescunak írt. Ebben egyebek közt hűségéről biztosítja az ország teljhatalmú urát. „Fiúi tisztelettel, Vadim Tudor” – zárul a levél. A PRM elnöke azonnal reagált a vádakra és bejelentette, az „elhangzott képtelenségekért” bepereli Lavina Sandrut, és 20 milliárd lejes erkölcsi jóvátételt kér. A politikus Cosmin Gusát, a PIN elnökét és Mircea Dinescut, a CNSAS tagját sejti a támadás hátterében. Szerinte Gusa és Dinescu kétségbeestek amiatt, hogy a Külügyi Hírszerző Szolgálattól (SIE) az átvilágító testülethez jutott iratok szerint Vadim Tudor határozottan elutasította az együttműködést a Szekuritátéval. Mircea Dinescu szerint az ügyészségnek eljárást kell indítania a PRM elnöke ellen, aki korábban kijelentette: „engedjétek hozzám jönni a szekusokat”. /Cs. P. T.: Lavinia Sandru: Vadim besúgó volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Újratárgyalja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) Corneliu Vadim Tudor ügyét. Erre azt követően kerül sor, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) is eljuttatta az átvilágító bizottsághoz a birtokában levő négy politikus-dossziét, ezek közül az egyik további adatokat tartalmaz a nagy-romániás pártvezérről. Száz autóbusznyi, 10 000 ember mozgósításával fenyeget Corneliu Vadim Tudor, akik majd kidobják Mircea Dinescut az átvilágító bizottság székházának ablakán. Nagy-Románia Párt elnöke felháborodását azok a sajtókommentárok vívták ki, amelyek szerint újabb bizonyítékok érkeztek a kémelhárítástól szekus múltjára vonatkozóan. A Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ több egykori titkosrendőrség tisztjeiről készült iratcsomót is átküldött az átvilágító bizottságnak. Az Evenimentul Zilei lap értesülései szerint az átadott dossziék közül az egyik Adrian Paunescué, akit állítólag Vadim Tudorhoz hasonló módon akartak beszervezni. Marius Oprea történész, miniszterelnöki tanácsos információi szerint egy másik ismert politikus, Rodica Stanoiu volt igazságügy-miniszter is ügynök volt, ő Paula fedőnév alatt jelentett. Elmondása szerint a volt szociáldemokrata tárcavezető legalább száz egykori szekustisztet foglalkoztatott a minisztériumban. /Sz. K.: Újabb politikus-dossziék az átvilágító bizottságnál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Radu Berceanu szállításügyi miniszter, a Demokrata Párt alelnöke bemutatta a sajtónak azt a 300 oldalas dossziét, amelyet a Szekuritáté Iratait Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) kapott meg, s amelyet a következő napokban az internet útján is nyilvánosságra kíván hozni. A megfigyelési iratcsomó megfigyeléseket, besúgói jelentéseket és olyan nyilatkozatokat tartalmaz, amelyek megírására annak idején a Szekuritáté kényszerítette. – Emil Constantinescu vagy pedig a jelenlegi titkosszolgálatok politikai rendőrségi akciót folytattak, amikor a Szekuritáté által róla készített iratcsomót 2000-ben titkosították – jelentette ki Berceanu. A miniszter védelmébe vette pártbeli kollégáját, Silvian Ionescut, aki 1989 előtt dolgozott 17 éven át a külföldi hírszerzésnek (DIE), s aki szerinte „nagyjából ugyanazt a munkát végezte”, mint azok a hírszerző tisztek, akik 1990-ben kerültek a külföldi hírszerzéshez, és így az elmúlt 17 évben a SIE-nek dolgoztak. /Radu Berceanu bemutatta a CNSAS-tól megkapott dossziéját. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./ Constantinescu cáfolta, hogy ő javasolta volna a titkosítást, és politikai rendőrségként használta volna a titkosszolgálatokat. Nyomatékosította: az ő elnöki mandátuma alatt egyetlen dossziét sem titkosítottak. A volt államfő szerint Berceanu azért vádolja őt, hogy elterelje a figyelmet Traian Basescu szekusdossziéjáról. /I. I. Cs.: Berceanu-Constantinescu vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Romániában jelenleg néhány kulcsfontosságú intézménynek nincs vezetője. Ideiglenes kinevezéssel irányítják a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/. Legújabban a védelmi tárca vezetőjét is felfüggesztették, és továbbra sincs legfőbb ügyésze az országnak. Vannak viszont végeláthatatlan viták arról, hogy melyik tisztséget ki töltse be. A viták közben az országot lassan kézi vezérléssel irányítja néhány ügyes ember. Teszik ezt a demokráciára hivatkozva, a jogállamiságot hangoztatva. Monica Macovei igazságügyi miniszter kirohanásai azt igazolják, hogy igyekszik megtartani az igazságszolgáltatás talán legfontosabb ágát, az ügyészséget. Európa pedig sztárrá avatta az igazságügyi minisztert, és szót sem ejt az államfő – eredeti megnyilvánulásairól. /Simon Judit: Csodaország. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

A parlament két háza szeptember 20-án együttes ülésen fogadta el Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Gheorghe Fulga, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőinek lemondását. A két hivatalvezető eredetileg július 20-án nyújtotta be lemondását, de a parlament akkor nem volt hajlandó tudomásul venni a döntést. Timofte kifejtette: lemondására az elnök bizalmatlansága miatt került sor. Fulga a lemondás okai közé sorolta a politikai szokásjogot is, amely szerint választások után, ha a hatalom átadására kerül sor, a szolgálatok vezetői általában lemondanak. A titkosszolgálatért felelős parlamenti bizottság alelnöke, Verestóy Attila szenátor bemutatta a testület jelentését. /Elfogadták Timofte és Fulga lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Pozitívan véleményezték a kémelhárító szolgálatot (SIE) és a titkosszolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságok Claudiu Saftoiu és George Maior jelölését az említett szervezetek élére. A liberálisok az államfő által javasolt igazgató-jelöltek ellen szavaztak. Hasonlóan cselekedtek az NRP-sek is, a demokraták és szociáldemokraták bizottsági tagjai viszont megszavazták őket. A végső szavazás október 4-én lesz. Az RMDSZ közös frakcióülésen alakítja ki álláspontját. /B.T.–Sz.K.: Elfogadták a bizottságok Saftoiut és Maiort. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Október 4-én megszavazta a parlament George Maior és Claudiu Saftoiu jelölését a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, illetve a Kémelhárító Szolgálat /SIE/ élére. Gheorghe Funar /NRP/ kijelentette: információi szerint Saftoiu együttműködött a Szekuritátéval. A demokraták és a szociáldemokraták testületileg igennel szavaztak. Az RMDSZ frakciójának nagy többsége arról döntött: korábbi nyilatkozataikkal ellentétben, amelyben kifogásolták Basescu eljárását és jelöltjeit, mégis igennel szavaznak mindkét esetben. Hírügynökségek szerint emögött valamiféle titkos, a kisebbségi törvényre vonatkozó egyezség állhat az RMDSZ és a tervezetet hónapok óta blokkoló demokraták közt, ezt azonban mindkét fél hevesen cáfolta. Ellenvéleményt Toró T. Tibor képviselő fogalmazott meg, mondván, az RMDSZ-nek következetesnek kell maradnia álláspontjához, miszerint politikai kötődésektől mentes civil kerüljön a titkosszolgálatok élére. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte, nem tud eltekinteni attól, hogy Maior kapcsolatban állt a vasgárdista érzelmű, a román szélsőjobboldali hagyományokat éltető történésszel. /Sz. K.: Megszavazta a parlament Maior és Saftoiu jelölését Az RMDSZ-frakció is támogatásuk mellett döntött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Basescu államfő ismét győzött, a parlament megszavazta az általa jelölteket a titkosszolgálat /SRI/ és kémelhárítás /SIE/ igazgatói tisztségére, az ellenzéki George Maiort és az elnöki tanácsos Claudiu Saftoiut, annak ellenére, hogy ezek a tisztségek elméletileg a két vezető kormánypártot, a liberálisokat és a demokratákat illette volna. Az RMDSZ folyamatosan azt nyilatkozta, hogy elegük van a DP-ből és Basescu elnökből, akik ellehetetlenítették a kisebbségi törvényt, nem konzultálnak stb. most mégis megszavazták az államfő jelöltjeit. /Székely Kriszta: Titkos szolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Gheorghe Funar, NRP-s szenátor bűnügyi pert indított mindazok ellen, akik azon rendezvényeken vettek részt, amelyeken a területi autonómiát követelték, jelentette be a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor. A csíkszeredai találkozón, ahol a területi autonómiáról tárgyaltak, az RMDSZ mind az 50 állami tisztségviselője, minisztere, prefektusa részt vett. „Mindegyiküket ki kell rúgni és bűnvádi eljárást indítani ellenük”, húzta alá Vadim Tudor. Az NRP elnöke hozzátette, megunta, hogy a romániai kulcstisztségeket „szemtelen és műveletlen” kisebbségiek töltsék be. „Semmi bajom a kisebbségekkel, de tartsuk be az arányokat”, húzta alá az NRP elnöke. Mindezeket azok után közölte, miután más két „kisebbségiről”, Claudiu Saftoiuról és George Maiorról beszélt, akiket az RHSZ és külföldi titkosszolgálat /SIE/ élére nevezett ki a parlament. Vadim Tudor a két titkosszolgálati vezetőről kifejtette, hogy „dilettánsok” és mindketten roma nemzetiségűek. /Funar pert indított az autonómia-rendezvények résztvevői ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Megbeszélést folytatott október 10-én Traian Basescu államfő a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjaival. A találkozón részt vettek a titkosszolgálatok – a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) – frissen kinevezett igazgatói, George Maior és Claudiu Saftoiu is. A találkozó fő témája a titkosszolgálatok levéltárában található iratcsomók átadása volt. Döntés született arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatok levéltáraiban található összes szekus dossziéit átadják az átvilágító bizottságnak. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja a megbeszélés után úgy nyilatkozott: azáltal, hogy „az államfő idehozta a titkos-szolgálatok vezetőit, megtöri az eddigi, itt uralkodó hangulatot: vagyis az alárendeltségi érzetet.” Basescu elrendelte: év végéig minden iratcsomót adjanak át. Dumitrescu megemlítette Basescunak, hogy bizonyos titkosítás alól feloldott, az átvilágító bizottságnak átadott dossziék alig néhány lapot tartalmaztak, gyakorlatilag csak a fedőlapokat. Claudiu Saftoiu közölte: november 15-ig újabb 6500 dossziét fognak az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátani az eddig átadott 12 121 iratcsomón kívül, a többit pedig év végéig átadják. /N.-H.D, P. A. M.: Basescu, Maior és Saftoiu az átvilágító bizottságnál. Év végéig az összes dossziét átadják – ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A várakozásokkal ellentétben nem nyújtotta be egyszerű indítványát a Konzervatív Párt (KP) Markó Béla miniszterelnök-helyettes ellen, aki durvának és előzmény nélküli szándéknak nevezte, hogy éppen az egyik koalíciós partner készül e lépésre. A KP vezető testülete október 15-én úgy döntött: aláírásokat gyűjt a honatyák körében egy egyszerű indítvány benyújtásához, hogy elérje Markó Béla lemondását miniszterelnök-helyettesi posztjáról, mert a politikus az utóbbi időben többször is szorgalmazta Székelyföld területi autonómiáját. Markó emlékeztetett, hogy miniszterelnöki posztjáról való lemondását korábban már a Nagy-Románia Párt (NRP) is kezdeményezte. Csakhogy ezúttal egy koalíciós partner teszi ugyanezt – fűzte hozzá. Gheorghe Funar NRP-s szenátor, volt kolozsvári polgármester nyílt levélben kérte, hogy szenátus állandó bizottsága tárgyaljon Markó Béla román- és Európa-ellenes nyilatkozatairól. Az NRP szenátusi frakciója pedig a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külügyi Hírszerző Szolgálatot /SIE/ felügyelő parlamenti szakbizottságoktól azt kérte, hogy hallgassák ki a két titkosszolgálat vezetőit „az RMDSZ fegyverekkel és robbanóanyagokkal felfegyverkezett székelyföldi félkatonai alakulatainak előkészületeiről”. /B. T.: Előzmény nélküli egyszerű indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Nincsenek olyan dokumentumok a Külföldi Hírszerző Szolgálat birtokában, amelyek alátámasztanák azt a vádat, miszerint Varujan Vosganiannak, Románia Európai Bizottság (EB) biztos-jelöltjének köze lett volna a Szekuritátéhoz. Traian Basescu elnök úgy nyilatkozott: személyesen garantálja, hogy Vosganian nem működött együtt, és hogy nincs semmiféle dossziéja. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő felszólítására az átvilágító bizottság újravizsgálja a Vosganian-ügyet, döntést jövő hétre ígért. /E.R. F.– Sz. K.: Nincsenek bizonyítékok Vosganian feltételezett szekusmúltjára vonatkozóan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Románia 1989 utáni vezetői közül sokan a Szekuritáté emberei voltak – jelentette ki Ioan Talpes, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője, a Romania Libera című napilapnak adott interjújában. A november 13-i szám terjedelmes interjút közölt Ioan Talpes-sel, aki sokáig Ion Iliescu volt államfő legbizalmasabb köréhez tartozott. 1992 és 1997 között a SIE vezetője volt, majd Iliescu nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott. A volt hírszerzővezető azóta szakított egykori főnökével, és a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), most független szenátor a parlamentben. Talpes a rendszerváltás utáni hírszerzési vezetők közül az első, aki megerősítette a kommunista diktatúra utolsó hónapjaiban az Egyesült Államokba disszidált Liviu Turcu volt kémfőnök vádjait. Egyetért Turcuval abban is, hogy a kommunista titkosszolgálat archívumait megrostálták. Talpes szerint az 1989 után politikai pályára került volt szekuritátés informátorok és fedett ügynökök kiegyeztek az 1989-ben „kényelmetlen helyzetbe került” titkosszolgálati tisztekkel. A politikusoknak ugyanis érdekében állt, hogy a titkosszolgálati kapcsolatukat bizonyító feljegyzéseknek nyoma vesszen, a hírszerzési tisztek pedig e szolgálatért cserében tisztségeket, katonai fokozatokat kaptak. Talpes szerint Turcu színrelépése bizonyos külföldi körök figyelmeztetése, akikkel Romániának „meggyűlik majd a baja”, ha az átvilágítási folyamattal nem tisztul meg a román közélet. /Talpes: Romániát a Szekuritáté vezette! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Traian Basescu államfő december 18-án mutatja be a parlamentben a Vladimir Tismaneanu politológus vezette bizottság jelentését. A testületet az államfő kérésére hozták létre azt követően, hogy több civil szervezet is felszólította Basescut: hivatalosan ítélje el a kommunizmust. A Tismaneanu-bizottság feladata az volt, hogy olyan tudományos dolgozatot készítsen, amely tényeket felsorakoztatva mutassa be a kommunizmus bűncselekményeit a kezdetektől, azaz az 1947. december 30-i államcsínytől egészen annak 1989. decemberi megbuktatásáig. Néhány nappal a dokumentum hivatalos bemutatása előtt Tismaneanu a bukaresti Adevarul napilap szerkesztőségébe is eljuttatta a jelentést, amelyet az újság ismertetett. A bizottság azt kéri, hogy az elnök ítélje el a kommunista rendszert, nevezze meg a bűnösöket, továbbá támogassa a levéltárak anyagához való szabad hozzáférést. A 660 oldal egyebek mellett felsorolta azoknak a nevét, akik hozzájárultak a diktatúra kibontakozásához és fenntartásához. A törvénytelenségen alapuló rendszer létrehozásáért és fenntartásáért vétkesek című fejezetben, többek között, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Gheorghe Apostol, Gogu Radulescu, Manea Manescu és Ion Iliescu neve szerepel. A volt államfő /Iliescu/ neve egy másik fejezetben is megjelenik, amely a kommunista ideológia lakosság körében való erőszakos terjesztéséről szól. Ebbe a kategóriába sorolhatók: Mihai Roller, Paul Niculescu-Mizil, Walter Roman (Petre Roman édesapja), Silviu Brucan és mások. A Román Kommunista Párt (RKP) aktivistái között található Mihai Bujor Sion (fia 1990 után Iliescu tanácsadója volt) és Leonte Tismaneanu (a bizottság elnökének, Vladimir Tismaneanunak az édesapjáról van szó, aki az ötvenes években tisztséget töltött be az RKP-ban). A kommunizmus eszméinek propagálásában fontos szerepet játszott Paul Niculescu-Mizil, Leonte Radu, Eugen Florescu és Ion Iliescu. A jelentés tartalmazza azoknak a művészeknek, íróknak és költőknek a nevét is, akik műveikben és alkotásaikban a rendszert dicsőítették, mint például Eugen Barbu, Corneliu V. Tudor, Dan Zamfirescu, Ion Dodu Balan, Dinu Sararu, Adrian Paunescu, Ilie Badescu, Mihai Ungheanu, Nicolae Dan Fruntelata, Ilie Purcaru és Arthur Silvestri. A külpolitikáról szóló fejezetben, többek között, Vass Gizella (Bogdan Oltenau liberális képviselőházi elnök nagyanyja) és Andrei Stefan neve szerepel. Tismaneanu jelezte, hogy a kutatás során legnehezebben a Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE) tudtak együttműködni. Elsőként a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu V. Tudor reagált a Tismaneanu-bizottság megállapításaira. Vadim azzal fenyegetőzött, hogy a szociáldemokratákkal karöltve bojkottálni és szabotálni fogják Basescu beszédét, bekiabálásokkal, valamint füttykoncerttel próbálják majd megzavarni az államfő felszólalását. Tudor cáfolta, hogy személyesen ismerte volna a néhai diktátort, akit különben „nagy román hazafinak” és „az egyik legnagyobb államférfinak” tekint. A Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnökévé választott Ion Iliescu exállamfőt ért vádakról a párt etikai bizottságának elnöke, Valer Dorneanu úgy vélekedett: a PSD nem hajlandó részt venni az elnöki bizottság „politikai játszmájában”, amelynek célja Iliescu lejáratása. /Papp Annamária: Basescu ma mutatja be Tismaneanu jelentését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

A Román Hírszerző Szolgálatnak és a Külföldi Hírszerzésnek év végéig még egy kilométernyi iratcsomót kell átadnia az átvilágító bizottságnak. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Claudiu Saftoiu, a román kémszervezet, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója kijelentette, hogy a cégénél levő és még a nyolcvankilences fordulat előtt készült dossziék közül 27 000-et (!) nem adnak át a dossziékat ellenőrző bizottságnak, ,,mivel ezek anyaga államtitkot sértene, veszélyeztetné a jelenleg is működő ügynökök tevékenységét”. Kiderült az is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat sem ad át 75 000 dossziét ugyanilyen megfontolásból. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság egyik tagja kijelentette, hogy a SIE dossziéira úgyszólván semmi rátekintésük nincs. Lehet, hogy a SIE-nél ma is működnek volt DIE-CIE-ügynökök (ez volt a cég neve a Ceuasescu-rendszerben), akiknek leleplezése kockázatokkal járhat, de ugyanakkor működhetnek besúgók is. Minden jel arra mutat, hogy a hírszerző szolgálat sok régi szekusügynökét ,,reaktiválta”… A több mint százezer át nem adott dosszié is bizonyítja, mennyire veszik komolyan az érintett cégek a Szekuritáté és csatolt szervei leleplezését. /Bogdán László: A titkosítás rögeszméje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett a parlament elé február 15-én a Nemzeti Liberális Párt részéről Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság elnöke és Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsosa. A hat tervezet egyebek között a hírszerzés és a kémelhárítás tevékenységét, a hírszerző tiszt státuszát, a Lehallgatásokat Végző Országos Hatóság, az SRI és a Külföldi Hírszerző Szolgálat megszervezését és munkáját szabályozza. A törvénycsomag célja Stroe szerint olyan szervezetté változtatni a titkosszolgálatokat, amelyek saját lelkiismeretük és a törvény szerint végezhetik munkájukat anélkül, hogy bárkitől is politikai utasítást kaphatnának. A megalakuló Lehallgatásokat Végző Országos Hatóságot is a parlament ellenőrizné. A kidolgozók szerint az előző hasonló jogszabály összeállításában volt szekusok is részt vettek Aurel Rogojanu a Szekuritate utolsó főnöke, Iulian Vlad egykori kabinetfőnöke irányításával. Rogojanut, egyébként a Román Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatója, Radu Timofte is személyes tanácsosaként foglalkoztatta. /Bogdán Tibor: A liberálisok változata – liberálisabb. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Március 19-én lemondott tisztségéből Claudiu Saftoiu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója, miután azzal vádolták meg az általa vezetett hírszerzési szervet, hogy nem bírói, hanem ügyészi engedéllyel hallgatott le telefonbeszélgetéseket. Saftoiut az államfő egyik bizalmasaként tartják számon. A román sajtó szerint a SIE abban is törvényt sértett, hogy belföldi telefonkészülékeket is figyelt. A román pártok egyhangúlag helyeselték Saftoiu döntését. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselője úgy vélte: Saftoiut „a politikai klientelizmus és nem a képességei alapján” választották a SIE igazgatói tisztségébe, és túl nagy volt neki ez a feladat. /B. T. : Lemondott a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Március 20-án a képviselőház jogi bizottsága módosította a büntető perrendtartási törvényt. Eszerint a jövőben csak a bíró által kiállított paranccsal lehet telefon-lehallgatásokat végezni. Ion Stan, a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság titkára szerint Saftoiu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ elnöke nem a bizottság előtt tett kijelentései miatt vált meg tisztségétől. A SIE-nek ugyanis joga van a lehallgatáshoz, és 2001–2004 között több törvényes rendelkezés is lehetővé tette az ehhez szükséges különleges berendezések beszerzését. Saftoiunak azért kellett mennie, mert hírszerzési titkokat fecsegett ki. A Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Radu Timofte szerint a lehallgatáshoz szükséges berendezésekkel az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság és több titkosszolgálat, a Védelmi Minisztérium hírszerző főigazgatósága, a Különleges Távközlési Szolgálat /STS/, a Belügyminisztérium belső védelmi és hírszerző főigazgatósága is rendelkezik. /Bogdán Tibor: Törvénytelen telefonlehallgatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./