"A kormány megküldte a parlamentnek a nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezetét. A kormány által kidolgozott nemzetbiztonsági törvénytervezet veszélyforrásként tekinti a nacionalizmust és az autonómiatörekvéseket, és bünteti az államtitkok birtoklását. Jelenleg a hírszerző szolgálatok csak az ügyész engedélyével hallgathatnak le különböző személyeket. A kormány tervezete szerint a jövőben ezt külön jóváhagyás nélkül is megtehetik, ha úgy ítélik meg, hogy a nemzetbiztonság ezt megkívánja. A tervezet a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek közé sorolja a szuverenitás korlátozását vagy elfojtását, államtitkok átadását idegen államoknak vagy szervezeteknek, államtitkok megszerzését vagy birtoklását, a gazdaság aláaknázását, a korrupciót, a terrorizmust, a fajgyűlöletet, a szeparatizmust és az autonómiát célzó törekvéseket, a kábítószer-kereskedelmet, a nagyarányú adócsalást, kommunikációs rendszerek feltörését, illetve az európai közösség gazdasági érdekei ellen irányuló tetteket. Kötelezik a magán- és jogi személyeket is, hogy kiadják azokat az információkat, amelyek a nemzetbiztonságot veszélyeztetik. Az államtitkokat "bírósági okokból" át lehet minősíteni, és nyilvánosságra lehet hozni. A tervezet szerint hét intézmény lát el a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE), a Kormányőrség (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS), valamint a védelmi, bel- és az igazságügyi tárca./Sz. L.: Veszélyforrás az autonómiatörekvés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./ Ezek szerint "(megint és mindig) lehallgathatnak, ellenőrizhetnek, követhetnek - hiszen fogalmam nincs, kicsoda és milyen alapon dönti el, hogy helyzet van, vagy nincs helyzet" - írta Ágoston Hugó. Ez a tervezet továbbá tiltja az "autonómiára irányuló akciókat" is. Ez tehát korlátozza a magyar nemzeti közösség politikai törekvéseit. /Ágoston Hugó: Biztonság! = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"

"A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tisztjeinek közel egyharmada nem kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát - hangzott el az Országos Hírszerző Akadémia évzáró ünnepségén. A szolgálat igazgatója ugyanakkor szóvá tette, hogy egyre több hírszerző hagyja ott az intézményt jobban fizetett állásokért. A múlt hónap végéig száznyolcvan SRI-s tiszt kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát, miközben hetvennégy hírszerző nem férhet hozzá az észak-atlanti szervezet titkaihoz - közölte Radu Timofte SRI-igazgató. A tiszteknek több oldalas kérdőívet kell kitölteniük, arra kell választ adniuk, hogy tagjai voltak-e valamely titkosszolgálatnak az elmúlt rendszerben. Az újságírók feltették a titkosszolgálati vezetőnek a kérdést: létezik-e még valamilyen kapcsolat a SRI és az egykori Szekuritáté között? "Valószínűleg, ezt a terhet még évekig a vállunkon hordjuk majd. Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e ilyen kapcsolat. De ha megszabadulok ettől az archívumtól is (a volt politikai rendőrség irattárától - szerk. megj.), indokolt lesz a kijelentés, hogy a jelenlegi hírszerzésnek semmi köze a volt Szekuritátéhoz" - válaszolta Radu Timofte. Ebben az összefüggésben az ünnepségen jelen lévő Ion Iliescu államfő kijelentette: a SRI és a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE) megújult. Nem hiszem, hogy a két szolgálatban vannak még olyan emberek, akik politikai rendőri tevékenységet folytattak a kommunista rendszer idején - mondta az államfő, aki szerint elképzelhető, hogy a SRI-ben ma is többen dolgoznak a volt Szekuritáté tisztjei közül, de - szerinte - ezek főként a technikai személyzet tagjai. A SRI igazgatója szóvá tette, hogy egyre több hírszerző tiszt hagyja el az intézményt a magáncégek által ígért magasabb bérért. Ion Iliescu elnök hangsúlyozta: a hatékonyság növelése érdekében a titkosszolgálatok kénytelenek csökkenteni tevékenységük átláthatóságát. Azonban - mondta Ion Iliescu - megfelelő alkotmányos és törvényes eszközökkel megelőzhető az állampolgári jogok megsértése, a demokrácia játékszabályaitól való eltávolodás. /Szőcs Levente: Megbízhatatlan titkosszolgálati tisztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./"

"A Szekuritáté Archívumát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS), dr. Gheorghe Onisoru elnök aláírásával ellátott levélben válaszolt Király Károly 2001. júl. 25-i beadványára, amelyben azt kérte, közöljék vele, milyen szekuritátés dossziék foglalkoztak a személyével. A 2003. szept. 23-i keltezésű válaszban értesítették, hogy "az archív alapokkal rendelkező intézményeknél végzett kiegészítő ellenőrzések nyomán, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közölte velünk, hogy nem találtak egyetlen, az ön nevére szóló dossziét sem". Ez természetesen hihetetlen, ismerve Király Károly 1989 előtti szerepét. A "a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), illetve a Katonai Dokumentumok és Archívum Szolgálat (SADM) is közölte, hogy náluk sem találhatók az ön személyére vonatkozó dossziék" - olvasható még a válaszban. Éppen Király Károlyról nem lenne dokumentum, amikor a diktatúra szinte mindenkit nyilvántartott? /Mózes Edith: Egy különös értesítés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"

Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete, a területi autonómia, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem tévesztendő össze az etnikai alapon szerveződő területi autonómiával – áll a január 21-én Bukarestben ülésezett Legfelsőbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a testületnek az autonómiatervezet helyett egyéb sürgős teendőire kellene összpontosítaniaToró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke /egyben a parlament védelmi szakbizottságának is tagja/ kifejtette: a Védelmi Tanács hatásköre a védelmi stratégiák kidolgozása, a különféle, nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények koordinálása, ezen a területen pedig elég nagy a zűrzavar, figyelmét ide kellene összpontosítania. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint egyedül a parlament illetékes eldönteni a tervezet sorsát. A Legfelsőbb Védelmi Tanács döntéséről Markó Béla, RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a tanács Ion Iliescu elnökletével foglalkozott az autonómiatervezet kérdésével. Markó hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. Akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben – hangoztatta –, azok vagy rossz politikusok vagy pedig rosszhiszeműek, és feszültséget akarnak kelteni a román–magyar viszonyban. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elégedetten állapította meg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat intézményi reformját, és elfogadta a további stratégiát /Sz. K.: Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

A Külföldi Hírszolgálatot /SIE/ hamarabb demilitarizálják, mint a Román Hírszerző Szolgálatot – jelentette be február 13-án Ion Iliescu elnök. Az erre vonatkozó tervet a SIE a Legfelsőbb Védelmi Tanács következő ülésén mutatja be. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Traian Basescu államfő egy televíziós műsorban kijelentette, szakembereket, nem pedig politikusokat szeretne látni a hírszerző intézmények élén. Felkérte a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/, hatékonyan járuljanak hozzá a korrupció visszaszorításához. A Szekuritáté irattára kapcsán kifejtette, az SRI archívumát át kellene adni a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). /Cs. P. T.: Basescu kapálni küldené az eredménytelen rendőröket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

Arie Oostlander volt europarlamenti képviselő után Emma Nicholson, Románia egykori EP-jelentéstevője is azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy bukaresti tartózkodásai alatt három román titkosrendőr folyamatosan a nyomában volt. „Közéleti személyiség vagyok, ha valakinek követhetnékje támad, csak tegye, nincs rejtegetni valóm, s ha mégis lenne, tudok titkot őrizni. Az egyedüli dolog, ami bosszant, az a közpénzek prédálása az olyan tökéletlen titkosügynökökre, mint amilyenek Bukarestben a nyomomba eredtek” – vélekedett Emma Nicholson. Mind a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat, mind a Szociáldemokrata Párt cáfolta a vádakat. /Oostlander és Nicholson után is kémkedett az SZDP? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Az előző kormány négy esztendeje alatt a régi gárda hatalomba való visszahelyezése, a klientúra anyagi igényeinek kielégítése, az államhatalom centralizálása mellett annak militarizálása folyt, például egy olyan civil intézmény élére is, mint az egészségbiztosító, katonaembert nevezett ki igazgatónak a kormány. Nem csoda, hogy az új kormány intézkedései meglehetősen nehezen hatolnak át ezen a közegen. A több mint négyéves kényszerű hallgatás után megszólaló Emil Constantinescu krimibe illő történeteket mesélt el a régi gárda visszatéréséről. Constantinescunak nagy nehézségek árán sikerült úgy-ahogy megtisztítania a hadsereget, a titkosszolgálatokat, a külföldi hírszerzést (SIE) a kommunista rezsim bizalmi embereitől. Azonban Nastaséék hatalomra kerülésük után alig fél évvel bizalmi embereiket újra pozícióba helyezték. Most a volt kormánypárt, az SZDP vádolja Traian Basescu kormányfőt, hogy törvénytelen eszközökkel vásárolt – kedvezményes áron – egy államosított villát a fővárostól. Az államelnök defenzívába szorult, magyarázkodik, s lehet, sem a titkosszolgálatok vezetőit nem lesz kurázsija leváltani, sem a kormányt óvatos tisztogató politikájában támogatni. /Simó Erzsébet: Holtponton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Jóváhagyta a képviselőház és a szenátus együttes ülése a különböző parlamenti és nemzetközi bizottságok összetételét. Az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter szenátor, Máté András és Tamás Sándor képviselő a parlament európai integrációs bizottságának lett tagja, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő állandó bizottságba pedig Verestóy Attila szenátort választották. Őt a NATO parlamenti küldöttségébe is megválasztották. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Frunda György szenátor lett a tagja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti küldöttségébe Kovács Attila Brassó megyei képviselőt jelölték. A Nyugat-Európai Unió küldöttségébe Szabó Károly szenátor, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés parlamenti küldöttségébe pedig Kerekes Károly képviselő került. A Bukarest–Kisinyov parlamentközi bizottság RMDSZ-es tagja Seres Dénes képviselő lett, míg az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsába Sógor Csaba szenátor és Király András képviselőt választották. /Elfogadták a parlamenti bizottságok összetételét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését felügyelő szakbizottság öt tagja közül egyik sem RMDSZ-es, mint ahogyan az 1989. decemberi eseményeket vizsgáló szakbizottságban sincs magyar képviselő. /S. M. L.: RMDSZ-es status quo a szakbizottságokban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

Basescu elnök kijelentette: „Nem váltom le egyelőre a titkosszolgálatok főnökeit. Sikerült hatékony információkat nyújtaniuk az újságírókat fogva tartó csoportról.” Az Irakban elrabolt román újságírókról van szó. Hozzátette: „A SRI tonnányi súlyos vádakat tartalmazó információkat szerzett, és továbbított Hayssam üzelmeiről – 7 éve már. De az ország vezetői semmibe vették. Tisztázni fogjuk, miért mellőzték a bizonyítékokat.”. Eltelt 14 nap Hayssam letartóztatása óta, az elnöki hivatal ismételgeti: „Hayssamnak kapcsolata van az újságírórablással”. Az ügyészség viszont jelezte, hogy csak gazdasági jellegű bűncselekménnyel vádolják. Bányai Péter úgy látja, hogy Basescu kénytelen ellenfeleit „elkülöníteni”, egyesekkel összefogni a többi ellen folytatott küzdelemben: Basescu fő ellenségének a volt kormánypártot, az SZDP-t tartja, a Szekuritate utódait viszont kíméli e harc sikerének érdekében. A „Szeku utódai” nemcsak a titkosrendőrségek /SRI, a SIE, a katonai hírszerzés stb./, hanem a rendőrség, ügyészség, bíróság kulcsszereplői is. Az SZDP ragaszkodott Ristea Priboihoz és társaihoz. A mostani kormány most léptette elő saját Priboiát: Silvian Ionescut, a Környezetvédelmi Gárda komisszárja lett, ahol a másik szekust, Silinescu tábornokot váltotta fel. Ezek szerint volt Szekuritáté tábornokoknak van beleszólásuk a környezetvédelmi kérdésekbe. Elég a verespataki aranybánya tétjére gondolni. A pártvezéreket a szekusokkal az anyagi érdekek kötik össze. Bányai kifejtette, hogy nem az SZDP jelenti a főveszélyt, hanem a szeku. Ha szétkergetnék őket, összeomlana a maffia állam. Radu Timofte maradt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ főnöke, Gheorghe Fulga pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. – Az RMDSZ nagyon nehezen szállt ki az SZDP hajójából. Az RMDSZ legjobb „SZDP-s barátja” (és üzlettársa) az arab maffiózók legjobb barátja (és üzlettársa) is: Hrebenciuc. Amerika támogatta a SZDP-t, még erősebben Radu Timoftét. Két és fél éve úgy tűnt, hogy a SZDP Nastase-szárnya leváltja Timofte SRI igazgatót, de az amerikai kormány közbelépett. Magas rangú kitüntetéssel jelezte: Timofte marad. Molnár Gusztáv hívta fel a figyelmet arra, hogy Amerika hosszú időn át a posztkommunista pártokra támaszkodott, az antikommunista pártokat nacionalizmusuk miatt megbízhatatlanoknak vélte. Ez változóban van. Az elmúlt években az amerikai külpolitikának köszönhetően erősödött a feszültség Amerika és Európa (EU) között. Amerika érdeke a volt kommunista országok távoltartása a közös Európától. Ezért Amerika számára hasznosabbá váltak az antikommunista, nacionalista pártok. Az amerikaiak számára a „megbízható régi összekötők” jó része volt szekus. Bányai Péter bemutatta a romániai arab maffia erős jelenlétét, titkosszolgálati kapcsolattal is rendelkeznek. A sajtóban elképesztő mennyiségű információ van róluk. 1997-ben jelent meg egy könyv: Szervezett bűnözés – a harmadik világháború. Ebben hosszú fejezet szól az arab maffiáról. A könyv szerint: „Az összes arab maffiózó, Zaher Iskandarani, Omar Hayssam szoros kapcsolatban állt az SZDP vezetőivel, elsősorban Viorel Hrebenciuckal tartották a kapcsolatot, illetve Hrebenciuc tanácsosával, Kemal Kaderrel.” (Hrebenciuc ekkor kormányfőtitkár volt.) Kadera a ’90-es évek közepén elhagyta Romániát, Arafat szoros munkatársa lett. A könyv szerzője Pitulescu rendőr-tábornok, aki 1995–1997 között a román rendőrség főnöke volt. Évekkel ezelőtt házkutatást rendeltek el Hayssamnál. Kiderült: külföldön van, Iliescut kíséri egy fontos körúton. Újabb házkutatás, de román rendőrség akkori főnöke, Dumitru Sorescu leállította az ügyet. A rendőrfőnök fia Oyssam üzleti partnere… Sorescu rendőrfőnök 1989 decemberében verte a tüntetőket, majd a Temesváron meggyilkoltak holttesteinek elégetését szervezte. Nastase embere, a hírhedt szekus Priboi. A brassói munkáslázadás megbosszulása volt a feladata, majd a Szabad Európa Rádió román adása néhány munkatársának megverését, meggyilkolását szervezte. Priboi Hayssam üzleti partnere. /Bányai Péter, politikai elemző: Újabb esély a „Szeku utódainak”? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., folyt.: 23./

Március 22-én kiszabadult a fogságból a március végén Irakban elrabolt három román újságíró és iraki származású, amerikai állampolgárságú kísérőjük. Traian Basescu államfő értesítette az újságírók családját, hogy a három riportert sikerült kiszabadítani, s hogy azok rövidesen hazatérnek. Basescu közölte: Románia nem fizetett a túszokért. Leszögezte, az egész akciót a román titkosszolgálatok hajtották végre. Köszönetet mondott a SRI, a SIE és a DIA titkosszolgálatok tevékenységéért, illetve a romániai arab közösségnek és az amerikai erőknek a közreműködésért. /Szabadok az Irakban túszul ejtett román újságírók. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Ioan Talpes szenátor felajánlotta szolgálatait Traian Basescu elnöknek. Talpes bejelentette, hogy kilép a Szociáldemokrata Pártból, mert képtelen együttműködni azokkal, akik a párt alapítóját, Ion Iliescut kiszorították az elnöki tisztségből. Talpes hosszan elbeszélgetett az államfővel nemzetbiztonsági kérdésekről. Talpes volt több évig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ vezetője. Talpes az SZDP-ből való kilépésekor több botránykeltő kijelentést is tett, többek közt a szociáldemokraták és a letartóztatásban levő arab üzletember, Omar Hayssam viszonyáról, akit egyebek közt az újságírók elrablásával vádolnak. Talpes cáfolta, hogy valami köze lenne Hayssamhoz, elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt berkeiben kell keresni azokat, akik Hayssamot támogatták és behozták a pártba. A bukaresti Adevarul bizonyítékai szerint viszont Hayssam alaposan kivette a részét (anyagilag is) Iliescu kampányában. /(-y, -a): Talpes Basescu nemzetbiztonsági tanácsadója? A szenátor felajánlotta szolgálatait az államfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

A Magyar Nemzet tudni vélte, hogy a kémkedés miatt állítólag az ország elhagyására késztetett házaspár hölgytagja intim kapcsolatban állt több volt és jelenlegi magyar miniszterrel, illetve más magas rangú kormányzati tisztségviselővel. A lap értesüléseivel ellentétben kiderült, a Szatmári házaspár jelenleg is Magyarországon él, sőt a férj nemrég kapott letelepedési engedélyt. A Szabadság által telefonon megkeresett Szatmári Tibor elmondta: egyáltalán nem reagál a közöltekre mindaddig, ameddig a cikk szerzői nem nevesítik őt és feleségét. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla, illetve Takács Csaba ügyvezető elnök egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy még december–január folyamán lemondtak Szatmári Tibor szolgálatairól. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ, SRI) újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy a szabályok értelmében nem nyilatkozhatnak újságokban megjelent hírekről. Az ügyben illetékesebb Külföldi Hírszerző Szolgálat (KHSZ, SIE) képtelenségnek nevezte a Magyar Nemzetben megjelenteket. A román sajtó röviden ismertette a néhol kémbotránynak, néhol meg hírlapi kacsának tűnő esetet, az egyik lap viszont egyenesen „A romániai Mata Hari” címmel írt cikket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kémsztori, vagy hírlapi kacsa? Az egyik érintett nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./ A Nemzetbiztonsági Hivataltól és az Országgyűlés ellenőrző bizottságától kiszivárgott értesülés Erdélyben tulajdonképpen fél éve közbeszéd tárgya, írta a Krónika munkatársa. Szatmáriék természetesen cáfolják a kémkedés vádját. Szatmári Tibortól nem meglepő ez a fajta hozzáállás: öt évvel ezelőtt homlokegyenest másképp indokolta lemondását feletteseinek és a nyilvánosságnak, mielőtt elment volna az elnöki hivatalból. Az erdélyi közvéleménnyel azt tudatta, belefáradt Tőkés László bírálataiba, Markó Béla előtt pedig az elnöki hivatalban általa tapasztalt titkosszolgálati és kommunista módszereket fedte fel. Mindez kínosan érinti az RMDSZ-t és annak elnökét, Markó Bélát. Ha ugyanis a házaspár valóban kémkedett, akkor ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja nem jut megfelelő információhoz. /Rostás Szabolcs: A mi kémsztorink. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

A bukaresti román napilapok hírügynökségi jelentések alapján számoltak be arról a magyarországi újsághírről, amely szerint egy román állampolgárságú házaspár Budapesten Romániának kémkedett, és az asszony különösen bizalmas kapcsolatot ápolt egy volt és egy jelenlegi magyar miniszterrel. A román Külföldi Hírszolgálat illetékese cáfolta, hogy a házaspár Romániának dolgozott volna. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: Szatmári Tibor a szövetség Budapesten dolgozó szakértője volt. Mivel a tavalyi romániai parlamenti választások nyomán az RMDSZ kormánytényezővé vált, a szövetség Communitas Alapítványának alkalmazásában lévő Szatmárinak Romániában kellett volna folytatnia munkáját. Mivel Szatmári korábban áttelepült Magyarországra, munkaszerződését közös megegyezéssel felbontották. Szatmári Ildikó nem az RMDSZ alkalmazottja volt, így vele kapcsolatban a szövetségnek semmilyen illetékessége nincs – tette hozzá Takács Csaba. Szatmári Tibor a Népszabadságnak elmondta: egyetlen szó sem igaz a kémügyből. Bizonyítja ezt, hogy ellentétben a Magyar Nemzet hírével, ma is Magyarországon élnek, megkapta letelepedési engedélyét. Szatmári Ildikó ugyancsak cáfolta a vádakat, a Népszabadság kérdésére. /Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósító: Letelepedhetnek a „kiszorított kémek”. Szatmári Tibor és felesége cáfolja, hogy Romániának dolgoztak volna. = Népszabadság, aug. 24./

Kémkedett-e Szatmári Tibor és felesége a román titkosszolgálatnak? A gyanú alapos, a magyar hivatal vezetője, Tóth András nem nyilatkozik, nem nyilatkoznak – értelemszerűen – a román testvérszervezetek sem (SRI, SIE). Szatmári Ildikó elcsábította a Határon Túli Magyarok Hivatalának robusztus elnökét, s intim kapcsolatokat ápolt egy volt és egy jelenlegi magyar miniszterrel is. Fölmerül a kérdés: Verestóy Attila szenátor, a titkosszolgálatokat felügyelő bukaresti parlament RMDSZ-es tagja mit tudott erről? Miért kémkedik egy NATO-ország egy másik NATO-országban, ez nem kérdés, ez tény. Bálint-Pataki tagadta a vádat. Még viccesebb Hiller István tagadása, kijelentette, az ő zsánere a szőke, zöld szemű hölgy – amilyen a kedves felesége –, míg Ildikó, ahogyan hallja: fekete. Szatmári Tibor is megszólalt: az egész rágalom. /Bogdán László: Közélet: Ildikó, a román(iai) Mata Hari. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) semmi köze a Magyarországon kémkedéssel meggyanúsított két román állampolgár (Szatmári Ildikó és Szatmári Tibor) ügyéhez – jelentette ki Radu Timofte, a SRI igazgatója a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság és a hírszerző szolgálat vezetői között lezajlott találkozón. Verestóy Attila szenátor, a parlamenti bizottság alelnöke az említett találkozóról azt is elmondta, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) sem volt része ebben az ügyben. A titkosszolgálatok vezetői egyébként már korábban is – rögtön a kémügy kirobbanása után – cáfolták részvételüket vagy tüntetően megtagadták az eset kommentálását. Augusztus 23-án a SRI illetékesei például azzal hárították el a Gandul című napilap munkatársának kérdését, hogy „nem a megfelelő hivatalhoz fordult” (hiszen a SRI a belföldi titkosszolgálat). A lap ennek nyomán fordult a külföldi hírszerző szolgálathoz (SIE) is, amelynek meg nem nevezett illetékese egyenesen „lázálomnak”, „félrebeszélésnek” minősítette a magyar sajtóban megjelenteket. /A kémügyben a SRI cáfol. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

November 18-án döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács (LVT) az Országos Hírszerző Közösség (OHK) megalakulásáról. A testület létrehozását és működését szabályozó törvénytervezet szerint az OHK a LVT-vel szemben alárendeltségi viszonyban van, ezért mind az államfő, mind a kormányfő ellenőrzése alá tartozik, hiszen az Alkotmány alapján a védelmi tanács elnöke az államfő, alelnöke pedig a kormányfő. A tervek szerint az OHK olyan központ lesz, ahova nem csak a titkosszolgálatok jelentései kerülnek, hanem maguk a nyers információk is. Eddig a nemzetbiztonsági jelentőségű információk előbb a különböző titkosszolgálati főnökökhöz kerültek, akik aztán – megszűrve, átdolgozva, értelmezve – továbbították az elnöknek, illetve az erre érdemes tisztségviselőknek. A jövőben a különböző titkosszolgálatok fölött lesz egy, az államfőnek alárendelt testület, amelynek a vezetői kezelik az információkat, a különböző titkosszolgálati vezetők tehát elvesztik teljhatalmukat ezen a téren. Felmerült a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetőinek, nevezetesen Radu Timofténak és Ioan Fulgának a beharangozott leváltása is, de erről nem született döntés. /Megalakult az Országos Hírszerző Közösség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ A hírszerző szuperstruktúrát a nemzetbiztonsági elnöki tanácsos fogja vezetni, így közvetve az elnöki hivatalnak lesz alárendelve. Vezető testülete az Egyeztető Tanács lesz, amelyben a román hírszerző szolgálat (SRI), a kémelhárítás (SIE), a nemzetvédelmi miniszter, a külügy- és a belügyminiszter, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója vesznek részt. Ez a grémium fogja összehangolni a nemzetbiztonsági stratégiát, előírni a hírszerzési prioritások jegyzékét és egybefogni a belföldi és külföldi hírszerzési tevékenységet. A Hírszerző Közösségnek lesz továbbá egy, az SRI és a SIE aligazgatójából, valamint a katonai hírszerzés vezetőiből összetevődő operatív tanácsa. Szintén a Hírszerző Közösség intézményén belül működik az Integrált Hírszerzés Hivatala, ezt Constantin Degeratu tábornok, az elnöki hivatal állambiztonsági ügyosztályának államtanácsosa vezeti. /Egy kézben a titkosszolgálatok vezetése. Megalakult az Országos Hírszerző Közösség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Két titkosszolgálat vezetőségének leváltásáról döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ december 7-i ülésén. Menesztették Gabriel Naghit, a kormányőrség (SPP) igazgatóját, akinek megüresedő helyét Lucian Pahontu tábornok veszi át. Naghi-ot a CSAT tábornokká léptette elő és tartalékállományba küldte. Helyettesének szintén mennie kell; helyét Cretu Ioan Gabriel veszi át. Vezetőváltás történik a Különleges Távközlési Szolgálatnál (STS) is: Tudor Tanase igazgató helyére Marcel Opris kerül. Helyettese Vasilica Ionel Sorinel ezredes lesz. A Védelmi Tanács döntött a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezéséről is. Az új igazgató Constantin Croitoru, a katonai elhárításé pedig Francisc Radis lesz. A katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, Sergiu Medar tábornokot nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki az államfő. Akkor mindenki azt gondolta, hogy Medar vezeti majd a Hírszerzési Közösséget. Traian Basescu elnök azonban közölte: a közösség élére mást nevez ki, mégpedig Daniel Andrei Moldoveanut. Két helyettese Aurel Sorin Zugravu és Ioan Vasile Cranganu lesz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) részéről. Basescu elnök reagált az orosz kormány azon bejelentésére is, amely szerint Oroszország kiléphet az európai hagyományos erőket korlátozó, úgynevezett CFE-szerződésből. „Tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük mindegyik kormány bejelentését, de Romániában nem létesülnek állandó NATO-bázisok, hanem csak katonai létesítmények a román-amerikai kapcsolatok alapján. A keddi egyezmény nem NATO-bázisok létesítésére vonatkozik” – mondta. A CSAT engedélyezte a Külügyminisztériumnál, a Védelmi Minisztériumnál, illetve a Gazdasági Minisztériumnál levő, a Varsói Szerződés és a KGST összes dokumentumának átküldését az Állami Irattárba. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Új vezetők a titkosszolgálatok élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A bukaresti Adevarul Ion Mihai Pacepa tábornokkal készített interjúi szerint fegyver, lőszer és kábítószerek exportjával Ceausescu 1978-ig 400 millió dollárt gyűjtött össze. A Román Külkereskedelmi Bankban nyitott, TA jelzésű, titkos számlájába egyedül Victor Nanescu ezredesnek volt betekintése, aki 1990 után váratlanul belügyi államtitkár, az akkor újjászervezett Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) aligazgatója lett, de a 400 millió dollár sorsa azóta is rejtély. Pacepa szerint a posztforradalmi Románia másik legnagyobb mulasztása: tisztázni, hogy 1989 végén, a forradalmi események teljében miért, kinek a parancsára tették el láb alól Constantin Nuta, Mihai Velicu, majd Dumitru Puiu, Nicolae Doicaru, Emil Macri securitate-tábornokokat, valamint Gheorghe Ardelean ezredest, az USLA rohamosztag parancsnokát. Pacepa szerint azért kellett elhallgattatni őket, akárcsak a Ceausescu-házaspárt is, mert túl sokat tudtak a hatalomra kerülő személyiségek múltjáról. Pacepa példaként említette Nicolae Doicaru tábornokot, a DIE (Külföldi Információs Szolgálat) volt parancsnokát, aki ismerte Virgil Magureanu múltját. Pacepa az interjúsorozatban ismertette Virgil Magureanu pályafutását, hogyan lett 1972-ben a Securitate kollaboránsa, majd Mihai Mihaila álnéven aktív tisztje, 1989. december 25-én hogyan került Targovistére, hogy szerepet vállaljon a Ceausescu-házaspár kivégzésében. Ion Iliescu államelnök ilyen érdemek alapján választotta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ élére, ahol bebizonyította szakértelmét a diverzióban: olyan titkos adatokat szolgáltatott ki a sajtónak, de szükség esetén gyártott is, amelyek kompromittálták az Iliescu-rendszer ellenzékének vezéralakjait. (Az RMDSZ legtekintélyesebb politikusai is közöttük voltak). Végül éppen ez a túlbuzgóság lett Magureanu veszte. A SRI 1997. április 21-én sajtónyilatkozatban ítélte el a Washington Times-ot, amiért szóhoz juttatta Ion Mihai Pacepa hazaárulót. Azért, hogy a nyilatkozat ne veszélyeztesse a felfelé ívelő román-amerikai kapcsolatokat, Pacepa telefonon értesítette Adrian Severin külügyminisztert, hogy washingtoni politikai körökben nagy felháborodás fogadta a SRI lépését. Másnap este a sajtó közölte Virgil Magureanu lemondását. 1999. június 7-én pedig Bukarestben megkezdődött Ion Mihai Pacepa rehabilitálásának pere. A kulisszák mögé betekintést nyújt a Ziua 1999. június 12-i száma: leközölte a Washington Times előző nap megjelent cikkét. Ebben Michael Leeden, Ronald Reagen minisztere, Alexander Haig tábornok, NATO-főparancsnok tanácsosa kijelentette: Románia csak abban az esetben lehet NATO-tagország, ha rehabilitálja Pacepa tábornokot, aki döntő mértékben járult hozzá a kommunista rendszer összeomlásához. 1999. június 8-án a Legfelső Törvényszék 21 év után rehabilitálta Ion Mihai Pacepát, aki elnöki rendelettel visszanyerte tábornoki rangját is. /Barabás István: Akiket idegesít a tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Magánvállalatokban valóságos hírszerzőszolgálatok alakultak ki – jelentette ki február 13-án Traian Basescu államelnök, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (LVT) ülése után. Az államfő szerint léteznek olyan magántőkéjű cégek, amelyekben volt hírszerzők dolgoznak. Basescu hangsúlyozta: ezeket ellenőrzés alatt tartják az illetékes állami intézmények. Basescu a nem hivatalos hírszerzői szolgálatokat gyanúsítja törvénytelen lehallgatásokkal. Romániát távolról sem lehet rendőrállamnak nevezni, érvelt Basescu. /Párhuzamos hírszerzőszolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ A nemzetbiztonsági stratégia hat törvényt foglal magában: A nemzeti védelem törvényét, A hírszerzésre, kémelhárításra és biztonságra vonatkozó törvényt, A vészhelyzetek kezelésének törvényét, a Külügyi Hírszerzési Szolgálat (SIE) és a Román Hírszerzési Szolgálat (SRI) működésének új kerettörvényét, valamint a titkosszolgálati alkalmazott státusának jogszabályát. Az államfő leszögezte, a SRI és a SIE jogilag nem válik a civil szféra részévé, de alkalmazottak közhivatalnokok lesznek. Basescu elmondta, hogy a tavalyi év folyamán 2373 személy telefonbeszélgetését hallgatták le a titkosszolgálatok, akik összesen 6370 telefonkészüléket tartottak folyamatos megfigyelés alatt. 80 százalékban külföldi állampolgárok beszélgetéseit hallgatták le. /A nemzetbiztonsági stratégia elfogadását sürgeti Basescu. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./ Emlékeztető: Romániában hivatalos adatok szerint tavaly 140 ezer ember telefonját hallgatták le. /Román Győző: A fülelés folytatódik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), 2006. febr. 3./

Romániában Iliescutól Basescuig minden államelnök a szekuból kinőtt titkosszolgálatokra támaszkodott. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március végjátéka az volt, hogy létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Az állítólagos magyar irredentizmus ellen. Az 1996-ban győztes Emil Constantinescu elnök egyszer csak azt vette észre, hogy a titkosszolgálatok hálójában vergődik, és amikor ezek megsúgták neki: nincs esélye a 2000-es választások megnyerésére, visszalépett a megmérettetéstől, kijelentve, hogy a szeku legyőzte. Az is lehet, hogy Constantinescut valamivel megzsarolták.  Iliescu visszatért a hatalomba, akkor egy volt katonatiszt került a hírszerzők élére, Radu Timofte. Timofte újból a román társadalom egyik legfontosabb intézményévé szervezte az SRI-t. Napirenden voltak a telefonlehallgatások, volt, hogy az utcán tartóztatták le a nemszeretem polgárokat, például Mugur Ciuvicát. Több mint másfél évtizeddel az 1989-es fordulat után 110 ezer szekusdossziét zároltak, nemzetvédelmi okok ürügyén ezekbe tekinteni tilos. Tehát 110 ezer régi besúgó, szekus hírszerzővé lépett elő. A liberális Dinu Patriciu ügyeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a vállalkozó telefonját hosszú évekig törvénytelenül lehallgatták. Az utóbbi időszakban hivatalosan 14 ezer állampolgár telefonálást hallgatták le, még az ország elnöke is a napokban 2373 személy tavalyi lehallgatásáról beszélt. Traian Basescu az államelnöki választási kampányban megígérte: győzelme esetén leváltja mind a hírszerzőszolgálat, mind a kémelhárítás vezetőit. Nem váltotta le. Mert Radu Timofte és Traian Basescu egyetértett a hírszerző és kémelhárító szolgálatok szerepének felértékelésében. Előbb hozzákezdtek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) átfestésére. Erre jó volt a három újságíró iraki „elrablása”, amely körül immár egy esztendővel az eset után is sok a kérdőjel. Traian Basescu regnálása óta folyamatosan mind nagyobb hatáskörhöz jutnak a hírszerzők. Számos jogszabályba csempésztek be olyan cikkelyt, amely megkönnyíti a közpolgárok utáni kutakodást. A 10 ezer eurón felüli adásvételeket – tehát a telek- és házügyletek tekintélyes részét – jelenteni kell az SRI-nek. Basescu újra be akarja vezetni a rendőrspicli intézményét. Vagyis a fedett ügynökök alkalmazását, akik munkahelyeken, kocsmákban, templomokban vigyáznák az emberek viselkedését, beszédét.  A polgárok bankszámláiba is beletekinthetnek a titkosszolgálat emberei. Az újságíró biztos benne, hogy az úgynevezett magyar irredenták utáni kutakodás is felerősödött. A hírszerzők évi jelentéseiben szerepelt, hogy a magyar irredentizmus nemzetvédelmi szempontból veszélyes. Ezen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem változtatott. /Román Győző: Téglák és sasszeműek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

Felmondott állásából a tavaly Irakban elrabolt Ovidiu Ohanesian, a Romania Libera című napilap immár volt munkatársa. Az újságíró azzal indokolta döntését: a lap vezetősége sorozatosan megakadályozta, hogy a jelenlegi hatalmat bíráló cikkeket közöljön. A vitatott cikk szerint a három frissen kiszabadított újságíró a titkosszolgálatok felügyelete alá került, és luxusfoglyokká váltak néhány napig. Gyakori látogatójuk volt Traian Basescu államfő és vele Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetője is. Catalin Harnagea, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori elnöke megerősítette, hogy jelenleg az RHSZ kötelékében 12 ezer személy dolgozik. Ion Mihai Pacepa, az egykori Szekuritáté vezetője szerint ez kétszer több, mint ahány alkalmazottja van a francia titkosszolgálatnak, miközben Romániában csak 21 millió, Franciaországban pedig 61 millió ember él. /Felmondott állásából az Irakban tavaly elrabolt Ovidiu Ohanesian. A román sajtó Basescu és a titkosszolgálatok érdekszövetségéről cikkezett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

A titkosszolgálatok messze nem játszottak akkora szerepet a tavalyi túszdrámában, ahogyan azt az államfő beállította, állította egy volt hírszerző tiszt, Ionel Dragomir, aki a túszdráma idején ezredesként szolgált a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) kötelékében. Az Irakban elrabolt három román újságíró kiszabadításában és hazahozatalában a főszerepet egy arab üzletember, Raad Halool játszotta – állította Dragomir. A SIE-s tisztet akkor tartalékállományba helyezték azzal a váddal, hogy ténykedése révén veszélyeztette a túszok kiszabadítása érdekében tett titkosszolgálati erőfeszítéseket. A hét végén egy magántelevízióban megszólalt Raad Halool arab üzletember, aki megerősítette, hogy a túszdráma lezárulása után köszönőlevelet kapott a román államfőtől. Az arab üzletember saját zsebéből fizette az iraki rendőrség informátorait, és rendkívül értékes információkat „szállított” a válságstábnak – állította Ionel Dragomir. Traian Basescu szerint a túszok kiszabadítása és hazatérése 99 százalékban a román titkosszolgálatok érdeme. /Vádol a kirúgott titkosszolgálati ezredes. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Nyilvánosságra hozták és egy hónapig közvitára bocsátották az elnöki hivatal honlapján azt a négy, Románia nemzetbiztonságával kapcsolatos törvénytervezetet, amelyet korábban a Legfelső Védelmi Tanács titkosított. Ezek a Román Hírszerző Szolgálat és a Külügyi Hírszerző Szolgálat működését szabályozzák, valamint meghatározzák a titkosszolgálati tisztek státusát. Az egyik legvitatottabb passzus szerint a bűnvádi eljárást megelőző nyomozásban részt vehetnek az erre a célra kijelölt titkosszolgálati tisztek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hírszerzők által szolgáltatott információk ezentúl bizonyítéknak tekinthetők az ügyészi vádanyagban. Traian Basescu elmondta: felelősséget vállal a négy törvénytervezetért. Az LVT április 17-i ülésén elfogadta a nemzetbiztonsági stratégiát. Szakértők szerint a testület ezzel a rendszerváltás óta példátlan alkotmánysértést követett el, mivel nem tartozik az LVT hatáskörébe a jogszabályerejű dokumentumok elfogadása. /Nyilvánosságra hozott titkosított törvények. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

A nemzetbiztonsági törvénycsomag rendelkezései szerint akár bíróság elé is kerülhet az az RMDSZ-es politikus, aki Románia területi-közigazgatási rendszerének módosítását javasolja, új régiók létrehozását szorgalmazza. Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja szerint így is értelmezhető a hírszerzési-kémelhárítási kerettörvény egyik passzusa, miszerint: a nemzetbiztonságot veszélyezteti az összes olyan „szeparatista” törekvés, amely az ország területi egységét és feloszthatatlanságát érinti. Ezt a szövegváltozatot a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) szakértői dolgozták ki. /Cseke Péter Tamás: Szájkosár a régiók híveinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

A kormány ülésén elfogadott határozat értelmében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), Őrző-Védő Szolgálat (SPP), és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) katonai személyzetének tagjai egyenértékű civil funkciókba is kinevezhetők, ha nem folytattak politikai rendőrségi tevékenységet. /Hírszerzőből hivatalnokot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Több hónapig, de esetenként akár évekig is tisztségükben maradhatnak azok a köztisztviselők és politikusok, akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy együttműködtek a Szekuritátéval és a politikai rendőrséggel – ez volt az üzenete Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke sajtóértekezletének. Secasiutól mindenki – eredeti ígéretének megfelelően – konkrét adatokra, nevekre számított, Secasiu azonban a törvényes megszorításokra hivatkozva nem közölt besúgólistát. Azzal érvelt: kénytelen betartani a törvényt, amely szigorú keretek közé szorítja a személyekre vonatkozó információk közzétételét. A 2006/16-os sürgősségi kormányrendelet olyan kiskaput biztosít a köztisztviselőknek és elöljáróknak, amelynek köszönhetően adott esetben akár nyugdíjaztatásukig is kihúzhatják jól jövedelmező állásukban. A CNSAS által végzett összes vizsgálat folyamán ugyanis tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az ártatlanság vélelmét. „Attól kezdve, hogy valaki ellen hivatalból vagy kérésre kivizsgálás indul, kötelező módon be kell tartani bizonyos szakaszokat, amelyeknek időtartamát összevetve legkevesebb 140 napba telik, míg kijelenthető, hogy az illető személy együttműködött-e vagy sem a Szekuritátéval” – fedte fel Germina Nagat, a CNSAS Kutatási osztályának igazgatója. Az érintett ugyanis óvást nyújthat be, majd beperelheti a CNSAS-t, a per pedig bármeddig elhúzódhat. Sürgősen intézkedni kell a CNSAS létszámának növelése érdekében, mert a testület képtelen a birtokában levő összes dossziét elemezni. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 22-én átadta a CNSAS-nak a mintegy hét métert kitevő, eddig nemzetbiztonsági dokumentumként kezelt dossziék első szállítmányát. Június elején a SRI – a nemzetbiztonságot érintő információk kivételével – átadja a Szekuritáté számítógépes adatbázisát is. A Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) május 30-án kezdi meg a birtokában levő dossziék első, mintegy háromezer iratcsomót és az ezekhez tartozó számítógépes adatbázist jelentő szállítmányának átadását. /Jogi kiskapu késlelteti a besúgó- és ügynöklisták közzétételét a CNSAS-nál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) saját tagjainak múltját sem tudta tisztázni, mert továbbra sincs a birtokában a munkájához szükséges teljes irattárnak. A CNSAS tevékenysége azonban fellendült a tanács összetételének megújulása óta – nyilatkozta Csendes László, a tanács tagja. A CNSAS hat éves működése alatt összesen csak 131 volt szekuritátés tiszt, illetve altiszt nevét jelentette meg a Hivatalos Közlönyben. Az érdemi munka nehezen halad. Azt a hozzávetőlegesen 1,3 millió kötetnyi aktacsomót, amiről a közvélemény tud, még 2005 második felében vették át a titkosszolgálat /SRI/ archívumából. Idén további százezer kötetet és hatszázezer operatív nyilvántartási kartotékot kaptak még a SRI-től, háromezer mikrofilmet a Külügyi Hírszerző Szolgálattól (SIE) és 7500 aktacsomót a Katonaság Történeti Szolgálatától. Ennek az anyagnak a rendezése folyamatban van, a feldolgozás csak ezután következik. A tanács döntésétől a Hivatalos Közlönyben történő megjelenésig sok esetben igen hosszú idő telik el. Az érintettek másodfokon, ezt követően pedig a táblabíróságokon fellebbezhetik meg a döntést. Szükséges lenne a CNSAS kutatói állományának bővítése. Más kelet-európai országok hasonló intézményeiben több ezer ember végzi ugyanazt a munkát, amit a CNSAS takarítónőstül, titkárnőstül 180-an végez. Az új testület három hónappal ezelőtt történt megalakulása óta már mintegy száz szekuritátés tisztről bizonyították be, hogy politikai rendőri tevékenységekben, mások pedig alapvető emberi jogok megsértésében vettek részt. Százon felül van azoknak is a száma, akiknek a valódi nevét sikerült felfedezni az elmúlt három hónapban. A módosított Ticu-törvény kiszélesítette azoknak a körét, akiket hivatalból át kell világítani. Azonban arra nem kötelezik az érintetteket, hogy részletes személyes adataikat rendelkezésre bocsássák, enélkül nem tudnak utánanézni esetleges szekus múltjuknak. /Cseke Péter Tamás: „Dominic közöttünk lehet” Interjú Csendes Lászlóval, az Országos Átvilágító Bizottság tagjával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Bíróság elé állíthatják azokat a volt szekus tiszteket, akik az elmúlt rendszerben kiskorúakat verbuváltak besúgóknak. Stejarel Olaru történész elmondta, a Kommunizmus Bűntetteit Kutató Intézet tervei közé tartozik ezeknek a személyeknek az azonosítása és felelősségre vonása. A történész szerint a kiskorúak beszervezése ugyanazzal a módszerrel történt, mint bárki más esetében. Cazimir Ionescu, az átvilágító bizottság /CNSAS/ szóvivője elmondta: a Szekuritáté elsősorban 12–19 éves korú gyermekeket szervezett be, akiknek családjukról, tanáraikról és iskolatársaikról kellett adatokat szolgáltatniuk. Nem egy-két elszigetelt esetről van szó, hanem az ország valamennyi megyéjét érintő, általános gyakorlatról. A bukaresti sajtó szemére vetette a CNSAS-nak, hogy a gyermekbesúgók létét mindeddig elhallgatta. Az egykori gyermekhálózat tagjainak többsége napjainkban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerzési Szolgálat (SIE) alkalmazásában áll. Az Securitate gyermekhálózatához hasonlót a térségben a kelet-német Stasi működtetett. A modellt Kínától vették át, ahol a kulturális forradalom átnevelési lágereibe zárt emberek 70 százalékát saját gyermekeik súgták be. /Felelősségre vonhatják a kiskorúak beszervezőit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ „Valamikor 1957-58-ban, a mezőtelegdi iskolában, hatodik osztályos koromban a zöldkabátos, bőrcsizmás szekusok éjjel-nappal gyomroztak. Piros tintával íratták velem a nyilatkozatokat... Engem nem szerveztek be, ez ellenőrizhető, de a velem egyidős 13 éveseket nagy valószínűséggel igen” – így idézte fel Lakatos István olvasó azokat az időket. Stejarel Olaru történész szerint a Szekuritáté ugyanolyan „meggyőzési technikákat” alkalmazott a kiszemelt diákokkal, mint a felnőttek beszervezésekor. Elsősorban a szerény jövedelmű családok gyermekeit környékezték meg, ezen belül is azokat, akik bentlakásokban éltek és jó tanulók voltak. A Szekuritáté minden megyében tartott fenn kiskorúakból álló besúgóhálózatot. /Fenyítés a gyerekspiclik szekus beszervezőinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./