A Krónika értesülései szerint Füzes Oszkárnak, a Népszabadság napilap főmunkatársának bukaresti nagykövetté történő kinevezését fontolgatja a magyar külügyminisztérium. A bukaresti nagykövetté 2004-ben kinevezett Terényi János szolgálati ideje nyáron ér véget. Az ötvenéves, arab szakértőként számon tartott, emellett a kelet-európai térséget is jól ismerő diplomata korábban a Külügyminisztérium stratégiai-tervezési főosztályát vezette, Marokkóban nagykövet, Libanonban helyettes nagykövet, Algériában pedig másodtitkár volt. /Rostás Szabolcs: Újságíróból bukaresti magyar nagykövet? = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Gálaműsor keretében tüntette ki a magyar kultúra napján a gyergyószentmiklósi művelődési központ, illetve Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja mindazon támogatóit, akik a 2007-es évben erkölcsi és anyagi segítséget nyújtottak. A két intézmény közel száz kitüntetettje között számos önkormányzat, civil szervezet, intézmény és vállalkozó részesült elismerésben. A kitüntetettek sorában kétszer említették a Krónikát, a szerkesztőség díszoklevelet vehetett át mind a gyergyószentmiklósi művelődési központ, mind Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja részéről. /J. A. : Kitüntették a Krónikát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Duray Miklóst, a felvidéki MKP alelnökét bocsánatkérésre és egymillió korona pénzbírságra ítélte január 30-án a pozsonyi kerületi bíróság első fokon, a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota vezette szlovák kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) feljelentése alapján. Slotáék azért perelték be a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét, parlamenti képviselőjét, mert 2006 nyarán a budapesti Info Rádiónak nyilatkozva állítólag fasiszta pártnak nevezte az SNS-t. Duray jelezte, fellebbezni fog. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen természetű perek Szlovákiában általában az indítványozók javára végződnek, majd Strasbourgba jutván rendszerint fordul a kocka. Duray emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, akkor a magyar szülők tiltakozási hulláma állta útját a tervnek, s hogy akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. A vádra, hogy fasisztának nevezte az SNS-t, Duray így reagált: „Nem én mondom így. Ezt a pártot így lehet minősíteni elnökének minden megnyilvánulása szerint. Hogyan lehet minősíteni azt az embert, aki idegengyűlöletet hirdet, aki nemzeti gyűlöletet hirdet, aki becsmérli a másik nemzetet, aki fegyveres akcióra buzdít a másik nemzet ellen” – hangzott el annak idején az Info Rádióban. Duray ezzel arra utalt, hogy Ján Slota egy ízben így buzdította hallgatóságát: „üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet. ” /Duray pert veszített. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ Az Új Magyar Szó nem közölte, csak a Krónika: Duray Miklóst 1983. január 31-én állították először bíróság elé, amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felforgatásával vádolták, mert a szlovákiai magyar iskolák részleges felszámolásának ellenszegülő, a hatalmat visszakozásra kényszerítő szervezkedést indított el. Durayt elítélték, mintegy ötszáz napot töltött börtönben. A politikus emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, és akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. /Pénzbírság Duraynak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Az ellenzék bevonásával rendezne előválasztást Bihar megyében a várhatóan májusban rendezendő önkormányzati választások előtt Kiss Sándor területi RMDSZ-elnök. A politikus a megyei választmány ülésén felajánlotta a Magyar Polgári Egyesületnek (MPE), hogy a két szervezet jelöltjei előválasztáson mérkőzzenek meg egymással. „Az RMDSZ eddigi legnyitottabb ajánlatát tette” – értékelte a döntést Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. A Krónika kérdésére, hogy a „győztesnek” RMDSZ-listán kell-e szerepelnie, illetve a szövetség független, vagy az MPP listáján induló jelöltet is hajlandó-e támogatni, Szabó Ödön nem adott egyértelmű választ. /Pap Melinda: Békejobb az ellenzéknek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Benyújtotta Nagyvárad polgármesteri hivatalának az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete azt a 1280 aláírást, amely alapján kérik, hogy a jelenleg Unirii térnek nevezett főteret hivatalosan is a várost alapító Szent Lászlóról nevezzék el, jelezte Nagy József Barna, az EMI nagyváradi elnöke. „Fenn szeretnénk tartani az érdeklődést ez iránt, hiszen ha valamiről sokat és sokan beszélnek, több esély van a megoldásra” – hangsúlyozta Nagy. Az iratcsomót eljuttatták a váradi származású Gál Kinga magyarországi EP-képviselőnek és Tőkés Lászlónak. „Tekintettel arra, hogy nem nekem címezték a beadványt, hanem a polgármester úrnak, és én mindössze ennek a másolatát kaptam meg, nem értem, miért tőlem várják a megoldást” – válaszolta Biró Rozália a Krónika kérdésére, hogy támogatja-e az EMI kezdeményezését. „Decemberben folytattam egy beszélgetést a fiatalemberekkel, ahol javaslatok is elhangzottak, azóta várom a visszajelzésüket, hogy ők mit tartanak elfogadhatónak” – mesélte az RMDSZ-es politikus. Mihai Groza polgármester egyértelműen visszautasította a segítséget. „Tudom, miről van szó: néhány fiatal át akarja nevezni a teret. Mit szólok hozzá? Sajnálatosnak tartom, hogy 2008-ban ez megtörténhet az Európai Unióban” – szögezte le a városvezető, és ezzel lezártnak tekintette a kérdést. A Szent László tér ügye 2006 májusáig nyúlik vissza, amikor az EMI 44 nagyváradi civil, egyházi és politikai szervezet pecsétjével és ezek képviselőinek az aláírásával ellátott kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, tájékoztatott Nagy József Barna. Azt kérték, hogy a főteret a városalapító Szent László királyról nevezzék el, illetve több utca is magyar személyiségek nevét viselje. A beadvány szeptemberben került a tanács elé, a román pártok tagjai hevesen ellenezték az átnevezést, végül abban állapodtak meg, hogy az utcanévtáblákon ezután a román elnevezés mellett magyarul is feltüntetik a tér, utca, sétány szavakat, de a határozatot máig nem ültették gyakorlatba. „Emiatt a polgári engedetlenséget választottuk. Az igénylőknek új házszámtáblákat készítettünk, amelyen az utca régi magyar neve vagy a mai elnevezés fordítása szerepelt. Közel 200 ilyen táblát látni az ingatlanokon” – mesélte az EMI-elnök. /Fried Noémi Lujza: Ki segít Szent Lászlónak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A romániai magyar publicisztika tehetséges szereplője Bakk Miklós, aki néha hajlamos különös elméletekkel traktálni a Krónika olvasóit. Aradi kongresszusa előtt az RMDSZ-t posztkommunista „vircsaftként” mutatta be olvasóinak, majd az MPP idei, január 29-i pártbejegyzése előtt Gondolatok egy lebomlástörténetről címmel „próbált ideológiai szőnyeget teríteni Szász Jenő lábai elé”, írta Borboly Csaba. Bakk Miklós szerint szükség van egy jobboldali erdélyi magyar pártalakulatra. Az RMDSZ ugyanis baloldali alakulat, képtelen a jobboldali választóközönséget megszólítani, másrészt az RMDSZ Székelyföld-politikája kudarcot vallott. Borboly Csaba, az RMDSZ mellett álló Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke terjedelmes írásában azt állította, hogy az RMDSZ nem baloldali, nem osztálypárt. Borboly nagyon károsnak tartja, hogy „egy politológiát egyetemen oktató pedagógus, kutató” direkt pártpolitikai üzeneteket fogalmaz meg az RMDSZ lejáratására. Borboly szerint a Bakk Miklós nem mindig tiszta lapokkal játszik. Egyszerre akar fő pártideológus és a tudományos kutató lenni. Az „erdélyi magyar társadalomtudomány szereplői – egyelőre? – elnézőek az efféle magatartással szemben”. Bakk Miklós „a politikai ellenfelet (RMDSZ) lejárató eszmefuttatást nyakon önti tudományos cukormázzal”. Borboly Csaba szerint Bakk Miklós a kolozsvári egyetem politológiai tanszékén politikatudományra oktat fiatalokat, akkor elvárható tőle, hogy tartsa be a tárgyilagosság és elfogulatlanság szabályait. /Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke: Gondolatok egy áltudományos lebomláselméletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőinek, tagjainak, szimpatizánsainak is javasolja az RMDSZ Csík Területi Szervezetének vezetősége, hogy saját szervezetük jelöltjeként vegyenek részt az RMDSZ-előválasztásokon a szövetség listáján. „Az előválasztásokon jelöltetheti magát bárki, aki eredményeket ért el a csíki térségben, nem szükséges egyetlen személy kegyeiért harcolva, bizonytalan MPP-listára várni” – jelentette ki Borboly Csaba, az RMDSZ területi elnöke. „A területi elnöknek jogában áll eldönteni, hogy kik a jelöltek?” – reagált kérdéssel a Krónika megkeresésére Papp Előd, az MPP csíki elnöke, aki elmondta, egyelőre a párt bejegyzésére vonatkozó fellebbezés eredményére várnak, addig szerinte felelőtlenség jelöltállítási rendszerről beszélni. /Székely Zita: Várják az ellenzék jelöltjeit is. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./ Az idei helyhatósági előválasztások lebonyolításának forgatókönyvéről döntött az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa (TKT). Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki területi Szervezetének elnöke elmondta, változást jelent, hogy a különböző települések helyi küldötteinek tanácsa köteles kiértékelni az RMDSZ színeit képviselő helyi tanácsosok tevékenységét. Abban az esetben, ha a küldöttek tanácsa nem fogadja el a tisztségben lévő tanácsos, illetve polgármester tevékenységi beszámolóját, a jelölt nem indulhat újra a választáson. /Kozán István: Forgatókönyv előválasztásokra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Megkapta az elsőfokú pártbejegyzési ítéletet a Magyar Polgári Párt. A január 24-én kihirdetett ítéletben a törvényszék már bejegyzettnek nyilvánította a pártot, az ítélet azonban csak írásbeli közlésekor emelkedik jogerőre, és ettől számítva öt napig megfellebbezhető. A Krónika által megkérdezett jogi szakértők szerint mindez nem veszélyezteti az MPP indulását a helyhatósági választásokon. A jelöltek listáját ugyanis a választások előtt csak harminc nappal kell letenni. /Kovács Csaba: Választási részvételben bízik az MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A helyi református egyházközség és nőszövetség meghívására Mezőbándra látogatott a Krónika marosvásárhelyi képviselete. A jelenlevőket az érdekelte leginkább, hogyan készül a lap, hány munkatársa van. A család apraja-nagyja talál benne olvasnivalót” – fogalmazott Lukácsy Szilamér református lelkész. Vetési Antal Zoltán, a római katolikus egyház képviselője a legjobb magyar sajtóterméknek tartja, amely objektívan tájékoztat. A faluban sokan olvassák a magyarországi magazinokat, folyóiratokat is, amelyeket a Krónika terjesztési hálózatán keresztül rendelnek meg. /Antal Erika: Krónika: gazdag lap. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A hírek szerint Traian Basescu hétvégi, Kovászna megyei látogatása alkalmával Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester felajánlotta az államfőnek, hogy a Cotroceni-palotába szegődne kisebbségügyi tanácsadónak, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónikának azonban cáfolta, hogy a javaslat „ilyen formában” valóban elhangzott. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) sajtóközleménye szerint Szász azt is megjegyezte: akár a helyhatósági választásokon történő részvételről is lemond a kisebbségügyi tanácsadói tisztség fejében. „Jó döntésnek tartjuk Szász Jenő ajánlkozását. A székelyföldi politikából való kivonulásával az erdélyi magyar összefogás sírásója távozna Cotrocenibe” – olvasható a Miért közleményében. Szász elmondta, az államfővel folytatott beszélgetésen csupán poénnak szánta felajánlkozását. Hozzátette: az nem hangzott el, hogy nem vesz részt a helyhatósági választásokon, ha megkapja a tanácsadói tisztséget. Nem áll szándékában lemondani a helyhatósági választásokon való részvételről. /Gyergyai Csaba: Szász „csak viccelt” Basescuval. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Újabb mellékletet indít útjára február 28-tól a Krónika. Határtalanul című, az elkövetkezőkben minden második csütörtökön jelentkező összeállításuk négy, Magyarországon kívülre szorult országrész legreprezentatívabbnak ítélt lapjainak „terméséből” kínál olvasnivalót. Többnyire olyan témákat, amelyeket laptársaik – a pozsonyi Igaz Szó, az újvidéki Magyar Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó – fontosnak tartanak. A cél, hogy a Kárpát-medencei magyarság közösségei egymásra találhassanak. /Csinta Samu: Több hang, egy nemzet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

A gyulakutai RMDSZ-es polgármester állítólagos túlkapásait megelégelve tíz községbeli magyar polgár megalapította a hét végén a Nagy-Románia Párt (PRM) helyi fiókszervezetét. A kizárólag magyarok által Gyulakután létrehozott fiókszervezet elnökévé Kolcsár József kelementelki lakost választották. Gáll Sándor polgármester a Krónikától értesült arról, hogy a Nagy-Románia Párt fiókszervezetet hozott létre a községben. A nyilatkozatokra reagálva leszögezte, fölöslegesnek tartja, hogy a személye ellen irányuló vádakat kommentálja. Gáll ugyanakkor elmondta, ismeri Kolcsár Józsefet, aki szerinte „egy helyi agitátor”, aki számtalan alkalommal kritizálta már a gyulakutai önkormányzat tevékenységét. „Egyáltalán nem csodálkozom, hogy ez a bizonyos Kolcsár úr szervezte meg a Nagy-Románia Párt helyi szervezetét. Ahogy őt ismerem, tökéletesen beleillik a szervezetről alkotott általános képbe” – tette hozzá. /Gyergyai Csaba: Vadim-párti magyarok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

„Mi nem pereskedést, nem kártérítést akarunk, hanem azt a diplomát kérjük, amelyre szerződtünk az egyetemmel” – fakadt ki egy diáklány annak a tisztázó szándékú március 6-i beszélgetésnek a végén, amelyre a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói és tanárai hívták Magyari Tivadar rektor-helyettest. Többen bemutatták az év elején kötött szerződést, melyből kiderült, az egyetem azt vállalta, hogy néprajz–magyar diplomát ad a diákoknak, ha átmenőjegyet szereznek a két szakon tanított tárgyak vizsgáin, és tanulmányaik végén sikeresen államvizsgáznak. Az elmúlt hetekben kiderült, hogy a néprajz–magyar szak már 2002 óta nem szerepel a meghirdethető egyetemi szakok jegyzékén, és a BBTE egy nem létező szakra hirdetett évről évre felvételit. Mintegy száz olyan diák, és volt diák került most kilátástalan helyzetbe, akik ezen a nem létező szakon tanultak. A szakok körüli zűrzavart az egységes európai felsőoktatási rendszerre való áttérés okozta. A bolognai rendszer szerint ugyanis – melynek elemeit Romániában is törvénybe iktatták – a néprajz szak csak a szociológiával, a magyar nyelv és irodalom szak pedig csakis más nyelv szakokkal párosítható. Magyari Tivadar, a magyar oktatási vonalért felelős rektor elfogadtatta a diákokkal, hogy a beszélgetés a sajtó kizárásával folyjék. Azonban a tanácskozás utáni beszélgetés – amelyre immár a Krónika újságírói is bebocsáttatást nyertek – sem volt kevésbé indulatos, mint maga a tanácskozás. Nem egy rektor-helyettesi kijelentésre kórusban szisszentek fel a diákok cinizmust emlegetve. Számon kérő kérdéseiket a tanáraik is helyeselték. Könczei Csilla antropológus megjegyezte, örvend, hogy egy olyan generáció került ki az egyetem padsoraiból, amelyik nem hagyja annyiban, amelyik fellép érdekei érvényesítéséért. Keszeg Vilmos, a néprajz tanszék vezetője pedig azt hozta szóba, hogy nagyobb megértést tanúsítottak a diákok helyzete iránt a minisztériumi illetékesek, mint a BBTE rektorátusa, és arra kérte a rektor-helyettest, hogy hatékonyabban lépjenek fel az ügy megoldásáért. Magyari Tivadar a rektorral folytatott egyeztetések alapján csak azt tudta ajánlani, hogy kapjanak csak néprajz diplomát a diákok, és egy másik papíron az egyetem tanúsítsa számukra, hogy a magyar szakot is elvégezték. „Tudja-e biztosítani az egyetem, hogy ezt a papírt elfogadják a különböző intézményekben magyar diploma helyett?” – hangzott a kérdés a diákok oldaláról. A válasz nemleges volt. /Gazda Árpád: Egyetemi szerződésszegés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Közhasznú szervezetté nyilvánította a kormány az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítványt. A rendelet lehetővé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levő javakat. Takács Csaba, az alapítvány elnöke nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke későbbre ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Communitas a közeljövőben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különböző programokon keresztül megszerezhető pénzösszegekre is. Az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenőrzésének a szabályait. A módosuló jogszabály tiltja, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett” tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselő vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevőszék is felfigyelt. Egy ellenőrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi előírásoknak. E kormányhatározatok rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekből olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. A Krónika korábban közölte, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezető elnöksége működik, és az alapítványra terhelte az ügyvezető elnökség működési költségeit. Amikor a Krónika ezt megírta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésből kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számoltak el a romániai magyar közösség előtt. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetők. A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től az RMDSZ-nek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezető elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezető elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselők és Verestóy Attila szenátor. /Gazda Árpád: Több pénz, több kockázat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Sem a Magyar Polgári Párt (MPP), sem az RMDSZ bírósági bejegyzési dossziéja nem tartalmaz olyan dokumentumot, amely célként rögzítené a magyar közösség kulturális autonómiája, illetve a Székelyföld területi autonómiája megvalósítását. A dossziékat a Krónika munkatársa tanulmányozta át a Bukaresti Törvényszéken, illetve a Bukaresti 2. Kerületi Bíróságon. A bírósági dosszié iránt érdeklődött az RMDSZ-es Fekete Emőke államtanácsos is. Az RMDSZ megbízásából érdeklődő jogász az aláírók listáját is áttanulmányozhatta. E lista alapján közölt ankétot a Ziua című napilap, a Krónika újságírója azonban nem tanulmányozhatja az aláírásokat. Az MPP székhelye Székelyudvarhelyen van. Nem lehet a párt tagja, aki egykor tisztként vagy ügynökként a Szekuritáté szolgálatában állt. A párt legfőbb országos döntéshozó szerve az országos tanács, amely négyévenként ülésezik. A Magyar Polgári Párt elnökségét az elnök, az ügyvezető elnök és öt alelnök alkotja. Az alapszabály szerint az MPP „Képviseli a nemzeti érdekeket és értékeket, a politikai pluralizmust, küzd az állam függetlenségének, egységének és nemzeti szuverenitásának a tiszteletben tartásáért, területi egységéért, a jogállamiságért és az alkotmányos demokráciáért”. A magyar szót mind az alapszabály, mind a program csak a párt nevében tartalmazza. Az RMDSZ bejegyzési dossziéja vaskos, súlya biztosan meghaladja a három kilót. Ebben gyűjtötték össze a szövetség dokumentumait a még írógéppel írt 1989-es alapító okirattól a 2007-es aradi kongresszuson elfogadott alapszabályig. A szövetséget egykor civil szervezetként jegyezték be, ezért nem szerepel a pártok jegyzékében. A dossziéban nincsenek az autonómiaigényt megfogalmazó programpontok. Az RMDSZ pártszerű működése és civil szervezeti bejegyzése közötti ellentmondást a bíróság is érzékelte. Ezért 2007. május 16-án elutasította a tavalyi aradi kongresszus alapszabály-módosításainak beiktatását. A döntés indoklásában az szerepel, hogy a szövetség pártstruktúrát próbál a civil szervezetek működését szabályozó 2000/26-os kormányrendelet alapján bejegyeztetni. Az aradi alapszabályt a szövetség csak azt követően tudta érvénybe léptetni, hogy a másodfokon eljáró törvényszék 2007. szeptemberében számára kedvező döntést hozott. /Gazda Árpád: Célok belső használatra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A Krónika napilap munkatársa, Könczey Elemér karikaturista Fehéren-feketén című kiállításával folytatódott Budapesten a Tavaszi Fesztivál. A Millenáris Színházban nyílt, mintegy száz karikatúrát bemutató tárlat Kolozsvár – a fesztivál idei vendégvárosa – első fellépése a rendezvény keretében. /Száz poén feketén-fehéren. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A városalapító Szent László királyról nevezik el Nagyvárad központi hídját, jelentette be Mihai Groza polgármester. Az elöljáró szerint ezek után szó sem lehet arról, hogy a város főtere a jelenlegi Unirii helyett a Szent László tér nevet viselje. A helyi RMDSZ-frakció és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezete azonban nem mond le ezirányú kezdeményezéséről. „A magyar fiatalok egy elszigetelt csoportjának kirohanásai ellenére Nagyvárad civilizált európai város „ – kezdte bejelentését Mihai Groza az EMI azon kezdeményezésére utalva, hogy a magyarok által Szent László térként emlegetett főtér hivatalosan is viselje a városalapító király nevét. Pásztor Sándor, a helyi RMDSZ-frakció vezetője szerint már két hete tárgyalnak a központi híd átnevezéséről. „De ez nem jelenti azt, hogy lemondtunk volna a Szent László tér visszanevezéséről” – hangsúlyozta a Krónikának a tanácsos. Az EMI 2006 májusában 44 civil szervezettel közösen kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben kérték a tér átnevezését. A beadvány 2006 szeptemberében került a tanács elé, de a román pártok képviselői ellenezték azt. Tavaly júniusban az EMI aláírásgyűjtésbe kezdett, és bár az 1280 szignót tartalmazó íveket benyújtották a polgármesternek, a kérdés azóta sem került a tanács elé. /Fried Noémi Lujza: A híd neve: Szent László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Tizennyolc év elteltével fordult az RMDSZ-hez segítségért az 1990. március 15-i szatmárnémeti román nacionalista pogrom egyetlen súlyos sérültje, Szűcs Ferenc, mivel állapota ismét rosszabbra fordult. A hatvanöt éves férfi lényegében arra az éves pénzügyi támogatásra pályázott volna, amelyet az RMDSZ a marosvásárhelyi fekete március néven elhíresült erőszakos cselekmények néhány áldozatának nyújt. Az idei támogatásosztásból azonban kimaradt, sőt választ sem kapott kérelmére. A Krónika napilap megkeresésére Markó Béla azt ígérte, felveszi a kapcsolatot az RMDSZ Szatmár megyei szervezetével, hogy tájékozódjon a történtekről. Szűcs Ferenc december óta kénytelen rendszeresen Kolozsvárra utazni orvosi kezelésre. 1990 márciusában kirakatrendezőként dolgozott, és a nemzeti ünnepet megelőző napokban az volt a fő foglalkozásuk, hogy sorra kaparták le a kirakatokról a magyar és a német nyelvű feliratot, mert ahol a felbőszült román fiatalokból álló randalírozó bandák magyar szöveget láttak, azt betörték. A csőcselék őrjöngött, a felbőszült fiatalok csapatokba szerveződtek. Március 15-én olyan volt a hangulat az utcákon, hogy a magyarok nem mertek kimenni ünnepelni. Amikor kollégájával hazafelé igyekezett, egy csapat román nacionalista épp a székesegyházat rohamozta. A csőcselék bekergette az ünneplőket a templomba, amelynek ajtaját késekkel kezdték el vagdosni. Szűcs Ferenc látta, hogy belerúgtak Rozs István püspöki titkárba, aki kiment, hogy lecsillapítsa őket, akkor Szőcs közbelépett, erre orrba rúgták, Szőcs elájult. 50–60 fiatal rugdosta őt a földön. A felbőszült tömeg a mentőautót is megrohamozta, amelyet a sekrestyéből hívtak, úgyhogy alig tudták elszállítani az eszméletlen sérültet. Ha a nővérek nem állnak a sarkukra, a román orvosok nem engedték volna be őt. Súlyos agyrázkódása, orrsövénytörése és rengeteg zúzódása volt, a román sebész, Birlea doktor tizenhetedikén hajnalban mégis kirakta őt a kórházból. Kollégái ezután a mátészalkai kórházba szállították Szűcs Ferencet. Elterjedt a halálhíre, emlékére Sinkovics Imre elszavalta a tévében a Nemzeti dalt. Az akkori verés nem tűnt el nyomtalanul, 1993-ban agyvérzést kapott. Az orvos mondta, úgy tűnik, hogy egy korábbi fejsérülés okozta a bajt, de ő nem merte elmondani, hogy mi történt, mivel a verés után sokáig zaklatták őt, fenyegető leveleket is kapott. Tavaly decemberben több egészségügyi problémát is felfedeztek nála, melyek jó része – például az elsorvadt vese – minden valószínűség szerint a régi sérülések következménye. /Babos Krisztina: Gyógyírt vár a régi sebekre. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Gozner Gertrud, a Krónika munkatársa portréiból és Sütő Zsolt fényképeiből nyílt fotókiállítás a kolozsvári Tranzit Házban. /Fotóművész és alanya. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Antal Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő és Csinta Samu újságíró párharca dönti el, ki irányítja a következő négy évben Sepsiszentgyörgyöt, miután a Magyar Polgári Párt a Krónika felelős szerkesztőjét indítja polgármesterjelöltként a júniusi helyhatósági választáson. „Sepsiszentgyörgyön egyfajta rendszerváltó hangulat uralkodik, s ha ebben nekem főszerepet szánnak, vállalnom kell a kihívást” – indokolta Csinta, hogy újságíróként miért vállalkozik közigazgatási tisztségre. Csinta Samu április 14-i hatállyal függeszti fel a Krónika felelős szerkesztői tisztségének ellátását, utódlásáról pedig napokon belül dönt a lapot kiadó Krónika Kiadóház Rt. vezetősége. /Rostás Szabolcs: Sajtóból a politikába. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője elbúcsúzott az olvasóktól. Magával viszi az olvasói ragaszkodás batyuját, a visszajelzéseket. /Csinta Samu: Tisztelt olvasó! = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ „A független újságírástól a párttagság felé van út. Fordítva talán már kevésbé” – kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök Csinta Samu, a Krónika napilap felelős szerkesztője döntését, hozzátéve: „nem érti, mi van annak a fejében, aki egy olyan városban vállal MPP-s polgármester-jelöltséget, ahol az RMDSZ-nek egy kiváló, dinamikus, fiatal jelöltje van Antal Árpád személyében”. „Aktív újságíró ne politizáljon” – jelentette ki az ÚMSZ megkeresésére Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke. /Tudathasadás: újságíró vagy politikus? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Közigazgatási bíróságon pereli be Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök a megyei műemlékvédelmi igazgatóságot, amennyiben az intézmény a műemlék épületekre kifüggesztendő táblákon a háromnyelvű feliratból kihagyja a magyart. George Vulturescu, a művelődési igazgatóság vezetője jelentette be, hogy készítik Szatmárnémeti és Nagykároly épületeire a táblákat, amelyek románul, angolul és franciául mutatják majd be a védendő műemlékeket. A Krónika kérdésére, hogy miért nem szánnak magyar feliratot is egy olyan város műemlék épületeire, amelynek 40 százaléka magyar, Vulturescu azt felelte, hogy ők csak a törvény előírásait tartják be. Ellentmond kijelentésének az a tény, hogy Nagyváradon elkezdik a táblák kihelyezését, itt viszont a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a francia helyett magyar szöveget vésetett a szabvány szerint készülő táblákra. Delorean Gyula nagyváradi RMDSZ-es tanácsos kijelentette, hogy „Vulturescu állítása hazugság”. „Az EU-s előírás csak ajánlásokat tartalmaz, de nem kötelező érvényű. /Babos Krisztina: Nem lesz magyar felirat a műemlékeken? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Ezelőtt egynéhány évvel, Tőkés László püspök a tusnádi szabadegyetemen, azt nyilatkozta, hogy Romániában módszeresen rombolják a magyar egyházakat. Nagy Attila közel három évig, 1992-1995 között volt Kökösön unitárius lelkész, akkori tapasztalatai alapján igazat ad Tőkés Lászlónak. Nagy Attila kezdetben nagy lendülettel fogott munkához, azután ez aláhagyott, később megvált a papságtól. Kökösben, a fiatalok szórakoztatására diszkókat szervezett lelkészi lakásán. Ezt felhasználta a titkosszolgálat, és helyi besúgókat küldött a diszkóba. Megdöbbentette „Bicegő” Gyula, kökösi elöljáró kijelentése. Hozzá fordult munkahely ügyben és a következő választ kapta: „Túl nagy magyar vagy ahhoz, hogy én tudjak neked segíteni munkahely ügyben. ” Nagy Attila álma az volt, hogy bejusson a levéltárba dolgozni, ezért fordult ehhez az elöljáróhoz, aki közölte vele: „Hát akkor be kell vezesselek SRI körökbe. ” Nagy Attila kijelentette, nem akar a titkosszolgálatnak /SRI/ dolgozni. „Na és mi van, ha a SRI-nek dolgozol! – volt a válasz. Nagy Attila szerint emellett ebben az időben őt lehallgatták. Kökösben, a kilencvenes évek elején kézi kapcsolású telefonok voltak. Valaki elárulta neki, hogy bizony hallgatóznak, azt is megtudta, hogy ki az, aki a SRI-nél a lelkészekért felel. A SRI-t ellenőrző bizottságnak, az RMDSZ is tagja, jegyezte meg a cikkíró. A Krónika napilapban a Nagy Attilát lejárató cikket az a „Bicegő” Gyula kökösi elöljárót írta, aki nem látott abban semmi különöset, hogy valaki a SRI-nek dolgozik. Nagy Attila megállapította, a kommunista múltért nem lehet elszámoltatni senkit, a hatalom birtokosai ugyanazok a titkosszolgálatok, terrorszervezetek, amelyek a kommunizmusban voltak. Milyen esélye van, az RMDSZ diplomáciai úton való autonómiaharcának, ilyen helyzetben? /Nagy Attila, Kökös: Emlékeimből – Tőkés László igaza, vagyis a r. titkosszolgálat általi lehallgatásomról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

Először tehetett javaslatot a Communitas Alapítványnak a sajtótámogatások elosztásáról a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Április 11-én Brassóban ülésezett a szakmai szervezet által összehívott, újságírókat tömörítő grémium, amelyet Szász Attila, az alapítvány Sajtó Szaktestületének elnöke vezetett. A szakma a sajtónak jutó 900 ezer lejből 150 ezer sorsáról dönthetett, ennyit különített el a Communitas a napilapok számára. Ambrus Attila MÚRE-elnök számadatokat nem közölhetett, mert a döntés a Communitasé, de véleménye szerint a megtett javaslatok szakmai szempontot tükröznek. Az elmúlt években elsősorban a Krónika és a Háromszék napilap nehezményezte, hogy politikai álláspontja miatt hátrányos megkülönböztetés érte a pályázatok elbírálásakor. A MÚRE elfogadta az újságírók politikai szerepvállalására vonatkozó ajánlást: azok az újságírók, akik a választási kampányban jelöltek, vagy a kampányban dolgoznak, ideiglenesen függesszék fel sajtós tevékenységüket. /Sajtópénzt osztott a szakma. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Sok zöldséget összeírtak a Krónika volt felelős szerkesztőjének a politikába való átigazolása kapcsán. A bukaresti laptárs, az Új Magyar Szó úgy mutatja be az eseményt, hogy a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje egy időben kampányol és lapot szerkeszt, mintha a Krónika az MPP lapja volna. Az RMDSZ szenátorának pénzén megjelentetett országos napilap, az Új Magyar Szó szerkesztőin kívül a lap vezető publicistája – nem mellékesen a közszolgálati rádió igazgatótanácsában az RMDSZ protekciója révén tevékenykedő tagja – is bevette a főszerkesztői poszt utódlásáról szóló híresztelést. Nem maradhatott ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete sem, amely figyelmeztette a szakmát a politika befolyásolási kísérletére. Valójában senki sem sérti meg ezt az ajánlást. Ezeknek az újságíró-tanácsosoknak a többsége az RMDSZ-frakcióban foglal helyet, például a nagyszalontai, a szatmárnémeti vagy a Bihar megyei önkormányzatban. /Rostás Szabolcs: Kis magyar sajtóetikátlanság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Az RMDSZ több mint hétezer jelöltet indít a helyhatósági választásokon, az előválasztásokon 155 ezernél több ember vett részt – közölte Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy Erdély egyes megyéiben úgynevezett „szörnyszövetségek” alakultak ki a Szociáldemokrata-, a Demokrata–Liberális-, illetve a Nagy-Románia Párt között, azzal a nyíltan vállalt céllal, hogy összefogjanak az RMDSZ ellen, megakadályozva ezáltal a szövetség polgármesteri, megyei tanácselnöki tisztségekhez jutását. Maros megyében már létrejött ez a szövetség, de Szatmárban is körvonalazódik. A szövetségi elnök pozitív ellenpéldaként hozta fel a Temes megyei RMDSZ által kezdeményezett szövetséget a megyében élő kisebbségek képviselőivel (szerbekkel, bolgárokkal, ukránokkal és olaszokkal) a megyei és helyi tanácsosi tisztségek megszerzéséért. /Több mint hétezer jelöltet indít az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./ Azon újságíróknak és szakszervezeti vezetőknek, akik politikai szerepet vállalnak, és a helyi vagy a központi közigazgatásban választott tisztségre pályáznak, le kell mondaniuk korábbi funkciójukról – vélte Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy Csinta Samu, a Krónika lemondott felelős szerkesztője polgármesterjelöltként indul a sepsiszentgyörgyi önkormányzati választásokon. /Újjáéledő „szörnykoalíciók”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Szász Jenő nemrégiben rágalomnak nevezte azokat az RMDSZ-vádakat, melyek szerint az MPP megpróbálja átcsábítani az RMDSZ jelöltjeit. „Jönnek azok maguktól is. Csíkszéken olyan községről is tudok, ahol az RMDSZ tisztségviselői és jelöltjei testületileg átiratkoztak hozzánk. Nem mi kerestük meg őket, hanem ők minket” – mondta Szász Jenő MPP-elnök. A Krónika napilap április 24-i száma szerint „Erdély-szerte számos RMDSZ-es elöljáró függetlenként vagy MPP-színekben indul a választásokon”. A cikk szerint azonban az RMDSZ-es „dezertőrök” szinte kizárólag függetlenként szállnak versenybe a júniusi helyhatósági választásokon. /S. M. L. : MPP: a blöff mint politikai eszköz. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek Cseres Tiborra, a „nemzeti felelősség írójára” a hét végén szülőfalujában, Gyergyóremetén. Anyanyelvi vetélkedőt, sport- és rajzversenyeket szerveztek. A Cseres-emlékmű megkoszorúzása után tartották a hagyományos szavalóversenyt. Az író-olvasó találkozón beszélgetett a közönséggel a Krónika két munkatársa, Papp Attila Zsolt költő és Burus János Botond író. A Cseres-napokat néptánctalálkozó és sportvetélkedők zárták. /Jánossy Alíz: Cseres-napok Gyergyóremetén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Az ÚMSZ először készített interjút a Magyar Polgári Párt jelöltjével, Csinta Samuval, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltjével. Csinta Samu lemondott a Krónika főszerkesztői tisztségéből, és elvállalta a jelöltséget MPP-színekben. Nem bánta meg? – hangzott Salamon Márton László főszerkesztő kérdése, hozzátette, Csinta Samu védekező állásban lép fel Antal Árpáddal, az RMDSZ jelöltjével szemben. Nincs amiért védekezzen, felelte Csinta. – Az MPP a tisztaságot, a moralitás igyekszik meghonosítani. Vissza kell adni az embereknek a hitét. Sepsiszentgyörgy eddig az RMDSZ-politika szervilis kiszolgálója volt, ami a városgazdálkodás kárára ment. Sepsiszentgyörgy – a legnagyobb magyar többségű város Romániában – sereghajtó szerepben kullog, mondta. /Salamon Márton László: Kisvárosi jelöltlegendák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A moldvai csángók helyzete nem pusztán szakmai kérdés, hanem össznemzeti ügy, amelynek megoldásához elengedhetetlenül szükség van román partnerekre, a román nacionalizmus falát fokozatosan kell leépíteni, és támaszkodni kell a civil társadalom segítségére is – ezek a fő gondolatok fogalmazódtak meg május 9-én a Bákóban zajló csángókonferencián. A magánalapítványként újjászervezett Teleki László Alapítvány rendezte tudományos konferencián felszólalt Tőkés László református püspök is. Emlékeztetett arra, hogy 1991-ben személyesen is felvetette II. János Pál pápának a csángó problémát, s a katolikus egyházfő nagy érdeklődést tanúsított az általa amúgy is jól ismert téma iránt. Az EP-képviselő az Európai Parlamentben más veszélyeztetett kisebbségek helyzetével együtt vetette fel a csángók ügyét. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője előadásában megállapította: az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet a csángó anyanyelvi oktatás területén, megvárta, míg a kockázatosabb lépéseket mások tették meg, később azonban kétségtelenül az ügy mellé állt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint több fronton kellett menni előre, az RMDSZ a parlamentben, a politika színterén próbálta érvényesíteni a kisebbségek jogait, hivatalos levélben fordult a Vatikánhoz is. /Össznemzeti magyar ügy a moldvai csángók helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Mindegy, hogy egy nemzeti kisebbség mekkora lélekszámú, identitásából fakadó jogai gyakorlásához hozzá kell segíteni – vélekedtek egybehangzóan a Bákóban május 9-én véget ért, Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák című konferencia előadói. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke csak azt követően látogatott Bákóba, hogy a csángó ügy nemzetközivé vált, és az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg a helyzet rendezése érdekében – hangsúlyozta előadásában Gazda Árpád. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy abban a politikai kontextusban, melyben az RMDSZ-nek politizálnia kellett és kell, mégis voltak eredmények, de bebizonyosodott, román partnerekre is szükség van ahhoz, hogy a csángókat érintő nyelvi, vallási és identitási kérdésekben előrelépés történjék. /Fekete Réka: A veszélyeztetett kultúrák védelme összeurópai ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

Nogyon, nogyon szép vót” – súgja oda egy népviseletes pusztinai öregasszony társának a május 9-én tartott magyar miséről kijövet. A pusztinai templomban most először celebráltak magyar misét. Ezt is csak úgy engedélyezte az egyház, hogy azt a veszélyeztetett kultúrákról Bákóban és Pusztinában szervezett nemzetközi konferencia részének tekintették. Elvileg azt a célt szolgálta, hogy a csángókról hangsúlyosan szóló konferencia külföldi vendégei imádkozhassanak, a gyakorlatban viszont a pusztinai magyar érzelműeknek is egyedi lehetőséget teremtett vágyaik beteljesülésére. E település csángómagyar közössége tett ugyanis eddig a legtöbbet a magyar misék engedélyezéséért. A Nyisztor Tinka helyi néprajzkutató vezette Szent István Társaság tagjai megannyi alkalommal gyűjtöttek aláírásokat, írtak leveleket, kértek személyes meghallgatásokat a római katolikus egyház vezetőinél. Bákóban, Iasi-ban, Bukarestben és a Vatikánban is hallatták a szavukat. Kérésük azonban mindeddig nem talált megértésre. Petru Gherghel iasi-i püspök többször is kijelentette, csak akkor engedélyezi, hogy magyar misét is tartsanak, ha meggyőződik róla, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást. A sors fintora, hogy a mostani magyar mise engedélyezésének feltétele volt, hogy Nyisztor Tinka ne legyen ott a templomban. „Ezt nagyon nehéz volt elfogadni, de azt hiszem, mégis szükség volt a kompromisszumra” – nyilatkozta Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke. „Nyisztor Tinka azzal vigasztalódhat, hogy mindannyian tudjuk: nagymértékben az ő érdeme, hogy eljutottunk ide” – tette hozzá Solomon Adrián. Elmondta, a mise előtt a Magyarországon és Olaszországban tanult Pogár Róbert csángó származású pappal kereste fel a pusztinai plébániát. „Azt éreztem, a pusztinai papok is kockázatot vállaltak azzal, hogy engedélyezték a misét. Paptársaik rosszallására számíthatnak emiatt” – magyarázta Solomon. Hozzátette, a moldvai klérus hozzáállását talán inkább jellemzi a klézsei történet, ahol nemrég azzal fenyegette a pap a gyermekeket, hogy nem engedi őket bérmálni, ha magyarórákra járnak. A misét a népviseletbe öltözött pusztinai asszonyok torkából felcsendülő magyar egyházi énekek tették ünnepélyessé. Noha a papok a magyar mise előtti harangozást sem engedélyezték, a mise végéig több mint kétszázan gyűltek össze a templomban, és a vendégek maradtak kisebbségben. Afféle kultúrdemonstráció várt a konferencia vendégeire a pusztinai magyar közösségi ház udvarán is, ahol a felcsendülő zenére táncra perdültek a népviseletbe öltözött helybeliek. A pusztinai bemutató egyébként a bákói Iulian Antonescu Múzeum tanácstermében megtartott tudományos előadásokat kapcsolta a helyszíni valósághoz. A jelenlévők ugyanis azokat a néphagyományokat tanulmányozhatták, amelyeket például az 1906–1907-ben a Csángóföldön járt finn nyelvész Yrjö Wichman írt le. Wichman csángóföldi látogatásairól Ildikó Lehtinen, a finn nemzeti múzeum kutatója tartott előadást. Meinolf Arens történész, a Müncheni Egyetem kutatója természetesnek tartotta az európai nemzetépítési folyamatok létét. Chris Davis, az Oxfordi Egyetem kutatója úgy látta, a magyar állam rossz szolgálatot tett a csángóknak azzal, hogy a második világháború idején megpróbálta magyar területre telepíteni őket. Cornel Boritz, az Oslói Egyetem tanára úgy vélte, a romániai csángókérdés kezelésében példaként lehetne felhasználni azt a tapasztalatot, amely a norvég nemzetállam és a norvégiai számi kisebbség közötti konfliktus megoldásában felhalmozódott. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője szerint az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet a csángók jogküzdelmében, a kritikus pillanatban azonban fontos segítséget nyújtott ahhoz, hogy a moldvai iskolákban elkezdődhessen a magyar nyelv tanítása. Hatos Pál budapesti történész arra figyelmeztetett, hogy a magyar politika akkor talált partnereket a csángógondok orvoslásához, hogyha azt nem magyar nemzeti, hanem demokráciakérdésként közelítette meg. Agnieszka Barszczewska, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója szerint a 19. század végén a csángó falvakra jellemző analfabetizmus segítette a magyar nyelv fennmaradását. Úgy vélte, a csángók azért őrizhették meg hosszú ideig identitásukat, mert zárt társadalmat alkottak. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató egy, ez év elején végzett Tatros menti kutatás alapján állapította meg: a csángók nyelvi asszimilációja megállíthatatlan. A konferencián Tőkés László európai parlamenti képviselő azok iránti elismerését hangsúlyozta, akik nemcsak szakmai kérdésnek, hanem nemzeti ügynek tekintik a csángókérdést. Arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Európai Parlament frakcióközi kisebbségi munkacsoportja javaslatára döntött arról februárban, hogy megfigyelők csoportját küldi a Csángóföldre. Immár a sokadik csángókonferenciát szervezi a Diószegi László által vezetett Teleki László Alapítvány. Szerinte a pusztinai magyar mise volt a legjelentősebb újdonság. Az is figyelemre méltó, hogy Bákó központjában, a Iulian Antonescu Múzeum termében tanácskozhattak, és a moldvai középkori emlékeket számba vevő kiállítás tablói távozásuk után is a falakon maradtak. Elszomorító, hogy a román kollégák nem jötte el. Helsinkiből, Münchenből, Varsóból, Oslóból jöttek előadók Bákóba, a helyi román értelmiség mégsem érezte, hogy itt a helye. /Nogyon, nogyon szép vót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./