A Krónika-karaván magyarfenesi állomásán egyes olvasók leszögezték, az emberek megundorodtak politikától. Örömmel vennék, ha többet írnának a népszokásokról, a magyar kultúráról. Tordaszentlászlón a Krónika kiegyensúlyozottságát méltányolta Boldizsár Zeyk Zoltán. Szinte valamennyi jelenlévő amellett érvelt, hogy az egyháznak a közéleti kérdésekben is állást kell foglalnia. „Nem én szóltam közbe szeptember 6-án, tehát nem rajtam múlt, hogy a Tőkés Lászlót támogató polgári oldal és az RMDSZ közötti megállapodás elmaradt” – jelentette ki a Krónika baróti találkozóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Hozzátette: a megállapodás azon bukott el, hogy az RMDSZ képtelen volt elfogadni a Tőkés László által támasztott feltételeket. Szerinte azért sem jöhetett létre a megállapodás, mert míg Tőkés László egyértelműen rendszerváltást sürget az RMDSZ-ben, a szövetség megelégszik a pillanatnyi megoldáskereséssel. A kiábrándultság alátámasztásaként egy olvasó elmondta, hogy a baróti RMDSZ több mint kétezres tagságából hatan fizetnek tagsági díjat, a szervezet legutóbbi tisztújító közgyűlésén pedig mindössze huszonhárman vettek részt. /Krónika-karaván: Az újság tájékoztasson és szórakoztasson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Zsúfolásig megtöltött sportcsarnokra, legalább négyezer fős közönségre számítanak az RMDSZ november 18-i központi kampányzáró rendezvényén Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója becslése szerint. Az Új honfoglalás – együtt minden magyarral az Európai Unióban című rendezvényre az RMDSZ ötszáz településről mintegy 32 nagybusszal, 35 kisbusszal és több mint 200 személygépkocsival érkező érdeklődőt vár, mondta az igazgató. Szabó Árpád, a Maros megyei RMDSZ szervezet ügyvezető elnöke két héttel ezelőtt körlevélben figyelmeztette erre Maros megyei községek polgármestereit és alpolgármestereit: „Maros megye mintegy 800 küldöttel/résztvevővel kell hogy képviseltesse magát”. Az ügyvezető elnök szerint „alapvetően fontos, hogy településekre lebontott pontos listák készüljenek azokról, akik részt vesznek a kampányzáró rendezvényen”. Szabó Árpád nem tartja utasító hangvételűnek a körlevelet. Amikor a körlevélről érdeklődött a lap munkatársa, Szepessy ingerülten kérdőre vonta a Krónikát, hogy miként juthatott egy belső körlevél birtokába. Az RMDSZ legtöbb polgármestere nem lát semmi kivetnivalót a felszólításban. Két évvel ezelőtt a marosvásárhelyi ligeti stadionban az RMDSZ által meghívott Omega együttes fellépése előtt hurrogták le és fütyülték ki Markó Béla szövetségi elnököt. Hasonlóan járt két héttel ezelőtt Frunda György is, aki a zsúfolásig telt vásárhelyi sportcsarnok közönségéhez szólt. Rúzsa Magdi fellépése előtt Frunda igyekezett tömören és humorosan fogalmazni, de a közönség egy része, még mielőtt megszólalt volna, hurrogásba kezdett. /Szucher Ervin: Kényszertaps az RMDSZ-kampányzárón? = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

A dokumentumok román fordítását követeli Ciprian Dobre Maros megye prefektus. Traian Basesescu államfőhöz, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz és a többnyelvűségért felelős romániai EU-biztos Leonard Orbanhoz készül fordulni Kincses Előd. A marosvásárhelyi jogász arra kíváncsi, hogy az alkotmány által garantált anyanyelvhasználat értelmében mi a különbség a magyar és kínai nyelv között. Kincses egyik ügyfelének, a mezőcsávási Nagy Bélának azért utasította el a Ciprian Dobre prefektus által vezetett földosztó bizottság a visszaigénylési kérését, mert bizonyos okiratokat nem fordíttatott le magyarról román nyelvre. Egy magyar személyazonosságival be lehet utazni Európát, Marosvásárhelyen viszont annak a lefordítását követelik. Ciprian Dobre prefektus a bíróságnak címzett beadványában rámutatott, hogy „Románia hivatalos nyelve a román”. A Krónikának nem sikerült elérnie Dobrét, aki korábban megtiltotta, hogy a prefektúra ügyeiről beosztottjai nyilatkozzanak. /Szucher Ervin: Magyar iratra nincs erdő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Toró T. Tibor szomorúan olvasta Markó Bélának egy kérdésre adott válaszát a Transindex internetes portálon, melyben őt hazugnak nevezte. Toró úgy érezte, hallgatásával részese lesz a propaganda-gépezetnek, amely a megegyezés kudarcának teljes felelősségét Tőkés Lászlóra és tárgyalócsapatára próbálja hárítani. A tárgyalásról Toró T. Tibor megírta beszámolóját /Krónika, szept. 21./, megjelent a Transindexen is. Eddig senki nem cáfolta meg az általa összefoglaltakat. Tény az, hogy az RMDSZ-vezérkar 2007 tavaszán nem mutatott hajlandóságot pártlista helyett olyan erdélyi magyar jelöltlistát állítani az EP-választásokra, amelyen Tőkés László helyet kapjon, bár erre javaslat született. Tény az, hogy az Operatív Tanács jelöltállítási döntését sem az SZKT, sem a kongresszus nem volt hajlandó felülbírálni, bár többen és több ízben erre felszólították. Tény az, hogy az ezután a Tőkés László jelöltségét támogató politikai és civil-politikai szerveződések néhány hét alatt közel 150 000 választópolgár egyetértő aláírását gyűjtötték össze. Az RMDSZ-vezérkar csak ezután mutatott hajlandóságot az érdemi párbeszédre, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselőivel. Tőkés László tárgyalócsapata elsősorban a politikai rendszer gyökeres reformjáról szeretett volna tárgyalni, míg az RMDSZ vezetősége csupán a szemléletváltás szükségességét ismerte el. Toró szeretné remélni, hogy Markó egyik meghatározója lesz a választásokat követő tárgyalásoknak. /Toró T. Tibor: Nyílt válasz Markó Bélának. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

A felsőoktatási intézmények költségvetésének átláthatósága érdekében intézett interpellációt Cristian Adomnitei oktatási miniszterhez Antal Árpád és Toró T. Tibor RMDSZ-s parlamenti képviselő. A honatyák arra várnak választ a tárcavezetőtől, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar és német tagozatán tanuló egyetemi hallgatók után járó megemelt fejkvóta eljut-e a magyar és német oktatókhoz, valamint diákokhoz. A szaktárca válasza eloszlathatja azt a gyanút, hogy a BBTE vezetősége a kisebbségi hallgatók után járó megemelt fejkvótából származó alapokkal nem annak rendeltetése szerint gazdálkodik – áll a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) állásfoglalásában. A BKB a magyar tagozatvezetők és oktatók által szolgáltatott adatok felhasználásával felmérést készített a BBTE magyar oktatási tagozatának anyagi helyzetéről. A felmérés részben becsléseken alapul, mert a lényeges költségvetési adatokat az intézmény nem adta ki. A megszerzett adatok a BKB szerint azt mutatják: a magyarul tanuló diákok számára kieszközölt kétszeres fejkvóta nem jut el a magyar tagozatig. Hantz Péter levelet juttatott el Pásztor Gabriella RMDSZ-es oktatási államtitkárhoz, amelyben egyebek mellett arra kérdez rá, hogy a tárca milyen bontásban utalja a BBTE magyar tagozatának a diákok létszáma után járó fejkvótát, és hogy a BBTE magyar tagozatának van-e külön költségvetése, ahol a pénz sorsa nyomon követhető. Pásztor Gabriella úgy nyilatkozott, a minisztérium az egyetemen belüli pénzelosztást nem követi. „Amennyiben ezzel kapcsolatosan gondok merülnek fel, azok tisztázását az oktatóknak kell kérniük” – fogalmazott az államtitkár. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának nyilatkozva korábban nevetségesnek minősítette a BKB által megfogalmazott vádakat. Mint hangsúlyozta, a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezetnek. Magyari szerint sehol a világon, egyetlen egyetemen sem hozzák nyilvánosságra az adott intézmények költségvetési sarokszámait, ha ezeket „egy utcáról betoppanó személy esetleg látni szeretné”. Új vezetőséget választ december végéig a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), azt követően, hogy az intézet jelenlegi vezetőségének mandátuma másfél hónapon belül lejár. December 30-án tartják a 140 tagú egyetemi szenátus alakuló gyűlését, melynek testülete dékánokból, dékán-helyettesekből, a tudományos élet néhány jelentős személyiségéből, valamint a kihelyezett tagozatok igazgatóiból, illetve a diákság képviselőiből áll. Ekkor választják meg a BBTE új rektorát, és hagyják jóvá a rektorhelyettes-jelöltek mandátumát. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének megválasztásával párhuzamosan az egyetem magyar tagozata is megválasztja a tagozat-vezetőket minden szinten, illetve képviselőket jelöl kari és az összegyetemi szintű testületekbe is. /Lázár Lehel: A BBTE-költségvetést kérik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Minden bizonnyal elszámoltatásra számíthatnak azok az RMDSZ-es képviselők, akik részt vállaltak Tőkés László választási kampányában, jelezte Kovács Péter kampányfőnök-helyettes, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, ez csak a saját véleménye. A püspök egyes kampányrendezvényein Toró T. Tibor, Antal Árpád András, Tamás Sándor és Garda Dezső képviselő vett részt. Toró T. Tibor, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti, székelyudvarhelyi kampánybeszédében kijelentette, számára természetes és magától értetődő a Tőkés László melletti kiállás. Nem az RMDSZ ellen, hanem Tőkés László mellett szólalt fel Székelyudvarhelyen. Valószínűnek tartja, hogy az RMDSZ kizárja soraiból azokat, akik nem követik a párt irányvonalát. „Állok elébe – jelentette ki Toró. – De én abban reménykedem, hogy a választások után lesz tér azoknak is, akik a megegyezést sürgetik. ” Sajtótájékoztatón magyarázta el Antal Árpád András képviselő is, hogy miért kísérte végig Tőkés Lászlót és a vele tartó Orbán Viktort a háromszéki kampánykörútján. Kijelentette, ha a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban mennek el szavazni, van esély arra, hogy mind az RMDSZ-lista, mind Tőkés László bejusson. Tamás Sándor képviselő Tőkés László kézdivásárhelyi kampányrendezvényén vett részt. Garda Dezső Gyergyószentmiklóson volt jelen Tőkés László fórumán. Jelenléte nem értelmezhető úgy, hogy az RMDSZ ellen kampányolt volna. Márton Árpád frakcióvezetőtől megkérdezte a Krónika, hogyan ítéli meg frakciótársai részvételét a Tőkés-kampányban, és készül-e szankciókat alkalmazni a renitensek ellen. „Provokatív kérdésekre nem válaszolok” – jött a szűkszavú válasz. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese inkább elítélte ezt. /Gazda Árpád: Elszámoltatják Toróékat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Nem követhették figyelemmel a választások menetét Bihar és Szatmár megyében a Magyar Polgári Egyesület (MPE) megfigyelői. Az MPE 125 megfigyelőt delegált a Bihar megyei választási körzetekbe, és ezek meg is kapták az akkreditációt, közölte a Krónikával Szilágyi Zsolt, Tőkés László független EP-képviselőjelölt kampányfőnöke. Sütő Tibor, a Megyei Választási Bizottság (BEJ) RMDSZ-es tagja azonban megóvta a listát. Azzal érvelt, hogy az MPE honlapján Tőkést népszerűsítő anyagok vannak, így a szervezet nem tekinthető függetlennek. Ennek hatására a bizottság a megfigyelők visszautasításáról határozott. Az MPE megóvta a megfigyelők visszautasításáról szóló döntést, de erre nem kaptak választ, mondta Szilágyi. Sütő Tibor felszólította a körzeti elnököket, hogy ne engedjék be az MPE megfigyelőit. Az RMDSZ Szatmár megyében is óvást nyújtott be a megyei választási irodához az MPE megfigyelőinek ügyében, amelynek az helyt adott. /Pap Melinda, Babos Krisztina: Kizárt megfigyelők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./ Fogadjuk el kiindulópontként, hogy az RMDSZ Bihar és Szatmár megyei szervezete nem tervezett választási csalásokat. Ha pedig nem akart csalni, akkor nem volt rejtegetnivalója. Tekintettel kellett volna lennie a magyar ellenzék érzékenységére. Ezzel az ellenzékkel ugyanis a választások után le kell ülnie tárgyalni, és meg kell egyeznie. Tőkés László hívei ugyanis már korábban sérelmezték mind az EU illetékeseinél, mind az államelnöknél, hogy a választásokon megméretkező 551 jelölt közül egyedül Tőkés támogatói nem felügyelhetik a voksolás tisztaságát. Ezt a hiányosságot akarták kiküszöbölni a magyar ellenzék képviselői azzal, hogy urnabiztosok helyett civil megfigyelőket küldenek a szavazóhelyiségekbe. Ezt akadályozták meg óvásukkal az RMDSZ képviselői. /Gazda Árpád: A csalás árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Gyergyószentmiklóson megtörték a kampánycsendet, teleszórták Tőkés László szórólapjaival a katolikus templomot és a plébánia egyes termeit – jelezte a Krónikának Karácson Tibor segédlelkész. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Magyar Polgári Szövetség elnöke sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és úgy vélte: „diverzióról lehet szó, a mi reklámanyagunk ugyanis már péntekre elfogyott”. /Jánossy Alíz: Kampánycsendet sértettek a templomban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Márton Árpád RMDSZ-frakcióvezető szerint a választási eredmény egyik oka két sajtóorgánum, „amelyik az elmúlt egy hónapban átalakult kampányszórólappá. Az egyiket úgy hívják, Háromszék, a másik a Krónika. ” A Krónika munkatársa cáfolta: a Krónika nem foglalt állást a választási versenyben. Márton Árpád szerint a másik ok, hogy Sepsiszentgyörgyön és Erdővidéken a Magyar Polgári Szövetségnek és a Székely Nemzeti Tanácsnak nagyon aktív, ügyesen mozgó csapata van, lejárató kampányt folytattak. A képviselő az ilyen módszereket soha nem tudta elfogadni. Azt állította, hogy plakátjaik eltűntek, miközben őket vádolták plakátletépéssel. Az újságíró emlékeztetett: azt mondták, hogy Tőkésnek semmi esélye, az egyedüli, amit elérhet, hogy ne jusson be az RMDSZ. Márton Árpád szerint nem igaz, hogy a más véleményen lévőknek nincs helyük az RMDSZ-ben, ő az erkölcsös politikának a híve. Az RMDSZ kezdeményezésére kizárták a Magyar Polgári Egyesület Bihar és Szatmár megyei választási megfigyelőit, Márton Árpád szerint ez törvényen alapuló döntés volt. /Gazda Árpád: Túl a szavazathozamon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

A Slágeróra 2001 novembere végén indult útjára a Kolozsvári Rádió ultrarövid hullámán, a 95,6 MHz-es frekvencián. Az évfordulót ünnepi héttel teszik emlékezetessé a műsor vezetői. Az öttagú szerkesztőcsapat örömmel osztotta meg Slágerórás élményeit. A zene mellett élő lapelőzetest adnak, együttműködnek három kolozsvári újsággal, a Szabadság és Krónika napilapokkal és az Erdélyi Napló hetilappal. /Butyka Anna: Slágeróra, hat éve a 95,6 Mhz-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Valamennyi romániai etnikumnak kötelessége tiszteletben tartani az ország alaptörvényét, magyar nemzetisége senkit sem jogosít fel az ország alkotmányának áthágására – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Daniel Buda képviselő, a Demokrata Párt Kolozs megyei elnöke. Szerinte a Demokrata Párt nem folytat magyarellenes retorikát. Nem tartja szélsőséges kijelentésnek a Ziua de Cluj című napilapnak a választások előtt adott nyilatkozatát, amelyben felszólította a romániai magyarokat: Markó Bélával és Tőkés Lászlóval az élen költözzenek Magyarországra? – hangzott a kérdés. Daniel Buda azt kérte, legyen tisztességes az újságíró, és olvassa végig a nyilatkozatát. Azoknak a magyaroknak a távozásáról beszélt, akik nem akarják tiszteletben tartani az alkotmányt. Nagyon sok magyar barátja van, tette hozzá, kiválóan megértik egymást az RMDSZ-es Máté Andrással. Az új romániai honfoglalásra uszító Markó Bélára és Tőkés Lászlóra gondolt, akik túllépik az alkotmányos kereteket. Ha nem tetszik, menjenek másfelé. A román állam egységes, szuverén, nemzeti és oszthatatlan jellegére vonatkozó módosítás nem lehetséges. /Rostás Szabolcs: Felhívás áttelepedésre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Tucatnyi felső-háromszéki besúgó álnevének jutott birtokába a Krónika napilap. Egy 1984. augusztus 28-i, kézdivásárhelyi keltezésű, egyetlen gépelt oldalnyi jegyzőkönyvről van szó, amelynek kíséretében az 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén népharag áldozatává lett Aurel Agache, a helyi milícia gazdasági osztályának őrnagya tizenkét besúgó álnevét és dossziéját, valamint tizenhárom nyomozati iratcsomót adott át kollégáinak, Ioan Banciu főhadnagynak és Aurel Grama hadnagynak. Egyelőre talány, hogy kik lehetnek azok a személyek, akik Agache őrnagynak embertársaikról jelentettek. Erről a dokumentumot a laphoz eljuttató Aurel Dionisie Agache, az elhunyt őrnagy nagyobbik fia sem tudott beszámolni. Szerinte ez aligha tudódik ki, miután 1989. december 22-én, a romániai rendszerváltozás kirobbanása napján a tömeg a városi milícia épületéből és lakásukból is kidobálta és megsemmisítette az iratokat, a Krónikának átadott irat pedig a lakásukban megmaradt egyetlen dokumentum. A jegyzék szerint a besúgók közül Dumitru, Lipinka és Vasile az akkori állami kereskedelmi vállalatról (ICS) jelentettek. Csernáton községért egy Koday Z. fedőnevű személy „felelt”, a Munka Szövetkezetről Tibi, a városgazdálkodási vállalatról Torok (Török?), az egykori kereskedelmi lerakatról (ICRA) Cojoaca, a kórházról pedig Jenő jelentett. A besúgók között szerepel Deák Sándor, Peri Ion, Orban és Andrei fedőnév is, ezekről nem derül ki, hogy milyen intézményekről kellett jelentéseket tenniük. /Bartos Lóránt, Benkő Levente: Ki fújt Agachénak? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Márton Árpád parlamenti képviselő kampányszórólappá degradálta a Háromszéket, mondván, a Krónika lappal együtt durva lejárató kampányt folytatott. Véleményünk szerint mindkét tábor győzött. És ezt nem a saját kútfejünkből sütöttük ki, hanem tessék utánanézni, hogyan értékeli az eseményt a honi, a Kárpát-medencei és a nagyvilág írott és sugárzott sajtója. A közös listaállítást az RMDSZ-vezetés fúrta meg. A másik kapitális hiba a Tőkés Lászlónak a kampányban segítséget nyújtó Orbán Viktornak és társainak kiutasítási kísérlete volt, írta Sylvester LajosA hamis számvetések helyett le kell ülni, és együttesen kell dönteni a következő hazai és brüsszeli lépéseket. /Sylvester Lajos: Mítoszteremtés helyett ki-ki tépje meg a saját köntösét (Választások után). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Komoróczy György nyelvművelő cikke (Krónika, 2007. május 17.), burkolt becsmérlést tartalmazott: az „x” kiadvány szövege „…csaknem azonos a Hivatalos Közlöny gyatra fogalmazásmódjával. ” A Hivatalos Közlöny fordítása jó, rossz, érthető, érthetetlen, de legalább 57 éve rendelkezésre állnak, ami a határon túli magyarság számára igencsak tiszteletre méltó teljesítmény. Mindaddig, míg a székelyudvarhelyi ifjú „szemaforoknál” kénytelen percekig várakozni, miközben eszeveszetten siet kifizetni az „elektrikás fakturát” és két „ordin de plátát” leadni a bankba, addig a szerző nyelvi fejtegetéseinek jogosultsága nem indokolt. /Molnos Sándor, Románia Hivatalos Közlönyének egyik szerkesztője: A Hivatalos Közlöny gyatra fogalmazásmódja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Márton Árpád képviselő a Krónika és a Háromszék lapokat vádolta az RMDSZ választási kudarcáért. Az a jó lap, mely dicshimnuszokat zeng Markóról és csapatáról. Amelyik nem dicséri őket, az támogatást sem kap. A Háromszék nem pártlap, hanem független. Mindkét véleménynek helyet ad. Ahelyett, hogy a választási kudarcért vállalnák a felelősséget, és a kampányfőnökök lemondanának RMDSZ-es vezetői tisztségeikről, bűnbakot keresnek. /Iochom István: Bűnbakkeresés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

Betelt a pohár, amikor megtudta, hogy a sikeres november 25-i választás után valaki felvetette, hogy le kellene mondania területi elnöki tisztségéről – számolt be internetes naplójában Borboly Csaba, Csík területi RMDSZ-elnök. Borboly, aki egyben a Hargita Megyei Tanács alelnöke, úgy érzi, naponta érik támadások. Borboly nem árulta el, kik a kritizálók, a Krónika napilap úgy értesült, Verestóy Attila javasolta lemondását, amit Markó Béla is helyeselt. /Székely Zita: Borboly Csaba lemondását kérték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

„Az elhangzott bírálatokon túl semmilyen, lapunkat érintő döntés nem született, azóta sincs semmi változás az ügyben” – közölte Sarány István, a Hargita Népe napilap főszerkesztője. A vezető annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy a Hargita Megyei Tanács néhány tagja a legutóbbi ülésen elmarasztalta a megyei lapot. Az önkormányzati képviselők azt kifogásolták, hogy az újság november 23-i számában fizetett politikai hirdetésként megjelentette Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írását, számolt be a Hargita Népe december 3-i számában. A felelős kiadó és a főszerkesztő tisztségéből való felmentését kérte az ülésen Sófalvi László udvarhelyszéki RMDSZ-es tanácsos, aki szerint Hargita Megye Tanácsa mindenképpen felelős azért, hogy mi jelenik meg a tulajdonában lévő napilapban. Sarány István főszerkesztő vezércikkében reagált a számonkérésre, kifejtve: a Hargita Népét nem a megyei tanács tartja fenn, hanem az olvasói. /Székely Zita: Cenzúrakísérlet Csíkszeredában? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A román–magyar viszony problémás kérdéseinek a listázását kérte Tőkés Lászlótól és munkatársaitól Traian Basescu köztársasági elnök. „Kellemes meglepetés volt, hogy Traian Basescu nem volt teljesen elutasító a magyar autonómiatörekvések ügyében – nyilatkozta a Krónikának Tőkés. – Azt mondta, az egész Romániának szüksége van a decentralizálás, és a szubszidiaritás szerint létrejövő autonómiára, az egész Romániában biztosítani kellene, hogy a döntéshozás alacsonyabb szintekre kerüljön. Mi ehhez azt tettük hozzá, hogy törekvéseink konvergensek; mi is a decentralizáció, a regionalizmus, az önkormányzatiság keretében képzeljük el a magyar autonómia megvalósítását. ” Tőkés László ezúttal is felvetette egy magyar–román kerekasztal megszervezésének az ötletét. A megbeszélésről az államfői hivatal közleményt adott ki. Ebben azt hangsúlyozta, hogy Tőkés László biztosította a köztársasági elnököt, határozottan fogja képviselni az Európai Parlamentben a romániai románok és magyarok közös érdekeit, valamint a valamennyi román települést érintő valós decentralizáció ügyét. A közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy olyan oktatási rendszert kell kialakítani, amely egyenlő esélyeket biztosít a munkaerőpiacon való boldoguláshoz a magyar és a román anyanyelvű ifjaknak. /Gazda Árpád: Megterítik a kerekasztalt? = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

Vezető politikusok előszeretettel minősítik a Krónika értesüléseit – főként, ha számukra kedvezőtlen információkról van szó –nagyvárosi legendának. Itt van például a Frunda-ügy: a szenátor európai parlamenti visszaléptetése miatt az RMDSZ vezérkara olyan kommunikációs zsákutcába került, amelyből aligha kerülhet ki folttalanul. Nehéz jól kommunikálni azt az üzenetet, miszerint rosszindulatú rágalom volt minden ellenzéki előrejelzés a fejleményről, miközben az valóban bekövetkezett. Frunda György listavezetői exponálása vonzónak tűnik az erdélyi magyar szavazótábor jelentős része számára. Az RMDSZ vezetői érezték, hogy nehéz megúszni hitelrontás nélkül ezt a – sokak által előre jelzett – visszaléptetést. Nagy bakit követett el az RMDSZ azzal, hogy kész tényként tálalta a lehetőséget, közben januárig eldöntetlen marad, hogy Frunda Györgynek lesz a bizottság elnöke. /Papp Attila Zsolt: Nagyvárosi legendák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Az erdélyi magyarság politikai vélekedéseiről készített közvélemény-kutatást a kolozsvári Desiré Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának felkérésére. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. A kutatás külön fejezetben foglalkozott a helyhatóság kérdéskörével. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot kapna az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust. Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilában. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A legolvasottabb megyei napilap a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik, ezt követi az RTL Klub, a román adók közül a legnézettebb a Pro TV. /Farkas Réka: Merre tovább, romániai magyarság? (Közvitára bocsátott közvélemény-kutatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

Fordítva kellett volna elkezdeni az átvilágítást – jelentette ki Kolozsváron Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke, aki a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyben tartott előadást a romániai átvilágítás buktatóiról. A Krónika országos napilap főszerkesztőjének, Csinta Samunak a moderálásával zajló beszélgetésen Csendes László kifejtette: sokkal hitelesebb lett volna, ha a CNSAS először átveszi a titkosszolgálatoktól, illetve a különböző állami intézményektől az összes birtokukban lévő iratanyagot, s majd csak ezek feldolgozása után hozza ezeket nyilvánosságra. A legnagyobb gond az, hogy a rendelkezésükre bocsátott dokumentumoknak eddig csupán a tíz százalékát sikerült feldolgozni, emellett folyamatosan vesznek át újabb és újabb dokumentumokat. „Méterszámra kapunk papírokat, amikben nem tudjuk, hogy mi van” – mondta. Mostanáig a Belügyminisztériumtól semmi iratanyag nem került át az átvilágító testülethez, a mikrofilmek átadása még mindig folyik. /Csendes László az átvilágítás buktatóiról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Vajdasági, kárpátaljai, felvidéki és erdélyi magyar napilapok képviselőit látta vendégül a Magyar Televízió legutóbbi, Átjáró című műsora. Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó, Kókai Péter, az újvidéki Magyar Szó, Kőszeghy Elemér, az ungvári Igaz Szó és Csinta Samu, a Krónika főszerkesztője félórás beszélgetés keretében vitatták meg a Kárpát-medencei magyarságot leginkább foglalkoztató aktuális témákat. Az újságírók előbb a magyarigazolványok kezdeti, öt évvel ezelőtti megítélését taglalták, majd az igazolvány jelenlegi megítélését, értékét elemezték. Az év legfontosabb, a határon túli magyarságot érintő közéleti-politikai események is terítékre kerültek a beszélgetés során. Kókai Péter elsősorban a vajdasági behívókról beszélt, Kőszeghy Elemér a kárpátaljai magyar oktatás sikereit hozta szóba, Molnár Norbert pedig a szlovákiai magyarellenesség témáját tartotta fontosnak. Csinta Samu az európai parlamenti választás nyomán körvonalazódó romániai magyar–magyar párbeszéd fontosságát emelte ki. /Főszerkesztők az Átjáróban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Amennyiben a jövő vasárnap szerveznék a helyhatósági választásokat, az RMDSZ jelöltje képtelen lenne visszahódítani a marosvásárhelyi polgármesteri széket. A város közel 50 százalékos magyarságának egy része ugyanis a jelenlegi elöljárónak, Dorin Floreának szavazna bizalmat. Mindez a kolozsvári székhelyű Max Weber Társadalomkutató Központ felméréséből derül ki. A fenti adatokat a közvélemény-kutatás megrendelője, az RMDSZ Maros megyei szervezete nem kívánta nyilvánosságra hozni. Kelemen Atilla elnök csak részeredményeket mutatott be a sajtó képviselőinek. A marosvásárhelyi magyar nemzetiségű választópolgárok szemében Frunda György népszerűbb a polgármesteri székre pályázó Borbélynál illetve Csegzinél. A második helyezést Borbély László miniszter foglalja el, míg a harmadikat Csegzi, a város jelenlegi alpolgármestere. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmányában Csegzi 23 szavazatot, Borbély 20-at kapott. Borbély egy idő után újra pályázni akart. „Az egy elhamarkodott, szűk körben hozott döntés volt” – indokolta meg kollégája pálfordulását Kelemen Atilla, Maros megyei elnök, hozzátéve, a jövő év januárjában összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa dolgozza majd ki azt a kritériumrendszert, melynek értelmében az RMDSZ a nagyvárosokban polgármester-jelöltet állít. Csegzi Sándor szerint Kelemen csak azokat az eredményeket hozta nyilvánosságra, melyek Borbély fölényét hivatottak kidomborítani. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem hozza nyilvánosságra azt az eredményt is, miszerint a város jelenlegi elöljárója az RMDSZ bármelyik potenciális jelöltjét legyőzné, Kelemen Atilla azzal érvelt, hogy megrendelőként ő dönti el, mit tesz közzé. A Krónika kérdésére, hogy kit tartanak erősebb ellenfélnek, Dorin Florea Csegzit nagyon jó, csapatban gondolkodó embernek nevezte, aki sokat tett a városért. Borbély Lászlót szezonmunkásnak nevezte, aki időnként kirukkol egy-egy új nyilatkozattal. /Szucher Ervin: Vereségre ítélve? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

„Féligazságok kimondásával nem mondunk igazat, sőt közel állunk a hazudozáshoz. Így járt el hétfőn Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök is velem szemben, amikor kiragadott és a sajtó elé tárt bizonyos részeket az általa és Borbély László által megrendelt közvélemény-kutatásból. Úgy érzem, akciójával nem személyesen engem, hanem a saját szervezetének a jelöltjét szabotálja” – nyilatkozta a Krónikának Csegzi Sándor. Marosvásárhely jelenlegi RMDSZ-es polgármesterjelöltje azok után lendült ellentámadásba, hogy Kelemen a Max Weber Társadalomkutató Intézet készítette felmérésnek csak azokat az adatait hozta nyilvánosságra, amelyek a jelenlegi alpolgármester hátrányát hangsúlyozzák a városvezetésre szintén pályázó Borbély Lászlóval szemben. Csegzi megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-választmány nyári ülésén – még a szavazást megelőzően – mindkét fél megígérte, hogy vereség esetén támogatja a nyertest. Kelemen Atilla nem reagált Csegzi felvetéseire. /Szucher Ervin: Csegzi Sándor úgy érzi, az RMDSZ szabotálja őt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

Lényegét tekintve sikeresnek ítélte a végéhez közelítő évet Gyurcsány Ferenc december 20-án Budapesten. Évzáró értékelésében a magyar miniszterelnök kifejezte reményét, hogy a 2008-as év a nyugodt építkezésé lesz, „egy hosszú út nehéz szakasza. ” Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél esztendő Magyarországon egy illúzióval való végleges leszámolás periódusa volt: azé az illúzióé, miszerint egy ország sikere elválasztható a lakosság teljesítményétől. „Ma már egyértelmű statisztika támasztja alá, hogy 2001-ben a szociális nemzethalál állapotában voltunk, s amit azóta véghezvittünk, azt akár hatalmas politikai sikernek is nevezhetném” – jelentette ki Gyurcsány, aki beszámolójában csak sikereket sorakoztatott, csalódásokról nem volt hajlandó szót ejteni. A sikersorozat élére azt helyezte, hogy Magyarország helyreállította költségvetési hitelességét, s az idei 4 százalékos költségvetési hiány ismeretében biztosra veszi, hogy jövőre az ország képes lesz teljesíteni a maastrichti követelményként ismert 3 százalékos költségvetési hiányt. „Ez kulcsdöntő fontosságú” – fogalmazott. Az év sikertörténetének nevezte, hogy a magyar felsőoktatásban ma az intézmények harcolnak a jó képességű hallgatókért, a diákok a legjobb egyetemek kínálta lehetőségekért, s jó úton halad az állami és magánegyetemek rendszerbe való „összefésülése” is. Az egészségügyi rendszer átalakításának megkezdését nevezte az egyik legnagyobb fegyverténynek. „Olyan rendszert alakítunk ki, amelyben végre minden a helyére kerül, s nem a beteg igazodik a rendszerhez, hanem a szolgáltató keresi a biztosított kegyeit” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Évértékelő beszélgetésre invitálta a sajtót Gémesi Ferenc, a magyar kormány kisebbségi és nemzetpolitikai szakállamtitkára is. A politikus szerint a 2007-es esztendőben elkezdődött a „kilépés a régi támogatási modellekből, amelyek már korábban is meghaladottak voltak”, s a törekvés sikerét a határon túli magyar vezetők pozitív visszajelzései igazolják. Az év megvalósításai között az államtitkár az első helyen a biennálét említette, amelynek keretében „demonstratív módon láthatóvá vált a magyar kultúra egysége. ” A fejlesztéspolitika terén az etnikai alapú fejlesztések helyét átvették a projekt alapúak. A korábbinál nagyobb összegű támogatásokon túl a támogatáspolitika nagy „dobásának” Gémesi azt tartja, hogy sikerült pénzt „kiszorítani” egy intézményrendszer létrehozására is. Új szerepet szánnak a státusirodáknak is, az elkövetkezőkben egy kialakítandó információs-szolgáltatási hálózat részeivé válnak, amelynek feladatai közé tartozik például a határon túli magyarság anyaországi egészségügyi ellátásának elősegítése. A Krónika megkérdezte, milyen szerepet kaphat a támogatáspolitikában a Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke által előterjesztett nemzetpolitikai törvénytervezet. Gémesi Ferenc szerint a tervezet a határon túli kisebbségek ügyeinek parlamenti szintű intézését segítheti, mivel a Máért típusú, ülések ideje lejárt, a sűrűbb, „munkás” összejövetelek sokkal több hatékonyságot ígérnek. /Csinta Samu: Nyugodt évet ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Mintegy félmilló euróval gazdagodott Pete István, az RMDSZ nagyváradi szenátora a nagyváradi szesz- és élesztőgyár felszámolása nyomán. Ez a szenátornak a parlament honlapján meglelhető vagyonnyilatkozataiból derül ki. A bevétel az éves szenátori jövedelem negyvenszeresét teszi ki. A gyárat 1991-től 1998-as államtitkári kinevezéséig Pete István vezette. Ebben az időszakban, 1993-ban történt a cég privatizálása is. Akkor a szenátor bankhitelt vett fel, hogy egy jelentősebb részvénycsomagot szerezhessen meg. Hangsúlyozta, a vagyongyarapodás semmiképpen nem hozható összefüggésbe a politikai szerepvállalásával. Nyolchavi miniszterelnök-helyettesi fizetésével egyenértékű összegért adta el Markó Béla RMDSZ-elnök a marosvásárhelyi Mentor kiadóbeli részesedését Káli Király Istvánnak, a kiadó igazgatójának. Az így szerzett 33 ezer lej mellett Markó kilencezer lej osztalékot is kapott tavaly a kiadótól. Káli Király István a Krónika Könyvespolc mellékletének adott interjúban tavaly decemberben arról beszélt, hogy Erdélyben a kiadók csak támogatásokból tudják fenntartani magukat. Legfőbb támogatási forrásuk pedig az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, mely a magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat osztja el. A Mentor nehéz anyagi helyzetére utal, hogy a kiadó közgyűlése novemberben egy ingatlan eladásáról döntött, hogy előteremtse a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. /Gazda Árpád: Jól privatizált Pete István. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

„Tizenkét éve soha semmilyen problémám nem volt, újabban úgy látszik már terroristának néznek, amiért egy erdélyi magyar nyelvű történelmi folyóiratot szerkesztek és terjesztek” – fakadt ki Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész azt követően, hogy az utóbbi két hónapban már kétszer találta Történelmi Magazin példányait tartalmazó csomagokon a terroristaelhárító szolgálat bélyegzőjét. Nem először fordult elő, hogy a Sepsiszentgyörgyön postázott folyóiratcsomagok feltépve érkeznek meg a címzetthez, annak egyik sarkán pedig a „SC G4S Security Services SRL Controlat Antitero 10” feliratot tartalmazó pecsét szerepelt. Egy hónap múlva, december 5-én Kádár újabb folyóiratcsomagot küldött, ezúttal Kolozsvárra, azonban ezt a küldeményt is felbontották, és erre is ráütötték a terroristaelhárító szolgálat bélyegzőjét. Elmondta, az is előfordult, hogy a Dicsőszentmártonba küldött csomagját huszonöt nap múlva kapta vissza, teljesen újracsomagolva. Kádár Gyula történész gyanúsnak tartja, hogy az általa kiadott és terjesztett Történelmi Magazin című folyóiratot tartalmazó csomagokon az utóbbi időben terroristaelhárító cég bélyegzője díszeleg. Szerinte csak az lehet erre a magyarázat, hogy az általa 1996-ban alapított Történelmi Magazinban, valamint más lapok hasábjain nyíltan foglalkozik a romániai magyarság kérdéseivel, ezek között felvállalja és népszerűsíti az autonómia gondolatát. „Vajon nem zaklatással, a Történelmi Magazin olvasóinak megfélemlítésével állunk szemben? Mert elképzelni sem tudom, hogy én valamilyen módon gyanús terrorista lehetnék” – foglalta össze Kádár. A történész „a helyes magyarságtudat erősítését szolgáló független erdélyi folyóiratként” határozza meg lapját. Nem a csomag tartalmát, hanem az esetleges veszélyforrásokat, netán robbanóanyagok, mérgező anyagok létét vizsgálja a Román Posta által szerződéses alapon megbízott SC G4S Security Services Kft. – tudta meg a Krónika a kolozsvári területi postaigazgatóságtól. „A csomagokat nem bontják fel. Kizárólag biztonsági okokból történő, teljesen törvényes eljárásról van szó” – magyarázta a szakember. Hozzátette: a küldemények csomagolásának megrongálását csak akkor kérhetik számon bárkitől, miután az ügyfél kérésére kivizsgálják annak panaszát. A posta Kovászna megyei igazgatója, Vajda András elmondta: a nagy elosztókban bizony gyakran dobálják a csomagokat, nem ritka, hogy az egy-egy autónyi rakomány aljára kerülő küldemények a hatalmas teher alatt megrongálódnak. Ilyenkor újracsomagolják azokat. A G4S Security Services Kft. bélyegzőjének feltűnése azonban Vajda Andrást is meglepte. A G4S Security Services Románia-szerte integrált biztonsági feladatokat lát el több mint tíz éve. /Benkő Levente: Gáncs vagy óvatosság? = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Szakács István Péter Wass Albert születésének századik évfordulójára írt cikkére /Homokszemcsék, köd és betűk, Krónika, jan. 4,/ reagált Demény Péter. Wass Albertet a „vehemensen elítélők” miatt kell megvédeni, írta Szakács. Demény szerint ketté osztotta az irodalmi közvéleményt Wass Albert mítosza. Jönnek című könyvéről az ellenzők azt állítják, hogy „végletesen nacionalista”, „idegengyűlölő”. – Demény Péter a Wass Albertet elítélők oldalán áll. /Demény Péter: A mítosz lakatja. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

„Laszlofi Aladar Tamas fedőnevű volt ügynökünk” – ennek a mondattöredéknek az alapján keveredett a Kossuth-díjas kolozsvári költő, Lászlóffy Aladár abba a gyanúba, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Az információt Könczei Csilla kolozsvári néprajzkutató világhálós naplója alapján hozta nyilvánosságra a Transindex című internetes portál, majd ennek alapján a kolozsvári Szabadság című napilap. Lászlóffy Aladár öccse, a Kolozsváron élő Lászlóffy Csaba költő a Krónika érdeklődésére annyit mondott: meglepte őket a Könczei Csilla világhálós naplójában közzétett információ. „Amiért testvérek vagyunk, ki-ki a saját életét élte és éli. Ez az ügy nem a Lászlóffy-család ügye, hanem a testvérbátyámé, és nem a családból, hanem nagy valószínűséggel a bátyám által betöltött korábbi tisztségekből ered. Különben sem tudunk semmilyen konkrétumot, várjuk az ügy tisztázását” – jelentette ki. Egyelőre nem derült ki, hogy a Tamas fedőnevű ügynök – aki a Transindex szerint nem lehet más, mint a költő Lászlóffy Aladár – miért nem volt alkalmas a további megbízatásra. Könczei Ádám tanárt és folkloristát 1957-ben gyergyószentmiklósi tanári állásából, 1959-ben pedig a kolozsvári folklórintézetből távolították el a magyar kultúra elkötelezett ápolása miatt. Az erdélyi magyar táncházat 1977-ben elindító Könczei Ádámot és családját a szeku folyamatos megfigyelés alatt tartotta. Az édesapja szekusdossziéját saját világhálós naplójában közzétevő Könczei Csilla adatai szerint 1963–64-ben édesapjáról hét személyt kérdeztek ki, vagyis a „Gyurca”, „Toth Rudi”, „M. Popescu”, „Pogaceanu”, „Tamas”, „Pall Ernest”, „Kovacs Peter” és „Peter Janos” fedőnevű ügynököket. Könczei Csilla világhálós naplóján többen hozzászólnak az ügyhöz. A kolozsvári származású, Budapesten élő Tamás Gáspár Miklós filozófus rettenetesnek nevezte, hogy a Lászlóffy Aladár neve gyanúba keveredett, de hozzátette, „Lászlóffy Aladár (a számomra fontos időszakban a kolozsvári írószövetség párttitkára) igyekezett segíteni a »bajba kerülteken«. Kapcsolata az állambiztonsági szervekkel »nyílt« volt, ő fordította pl. az egyik szekus főtiszt detektívregényét – saját nevén. Amikor elpanaszoltam Lászlóffynak a zaklatásokat (kihallgatásokat, önkényes – egyébként max. 10 órát tartó – őrizetbe vételeket stb.), azt mondta, erre szó szerint emlékszem: »majd beszélek velük, füttyentsék vissza a vérebeiket«. Ez ugyan nem sikerült neki, de a kihallgatóm gúnyosan megjegyezte, hogy »közbenjártak értem«, s erre ő fütyül. De ezek szerint megtette. ” Tamás Gáspár Miklós leszögezte: „Pontosan tudom, hogy ez ma nem hangzik jól, de vegyétek tekintetbe, hogy sokan nem tettek semmit, sőt. Azt se kell elfelejteni, hogy Lászlóffy Aladár az akkori kulturális politikai küzdelmekben nem állt a rossz oldalon, soha nem volt »vonalas« vagy efféle. Mindez nem fölmentés, de szerintem árnyalnia kell a képet. ”Marius Tabacu kolozsvári televíziós szakember és zenész, a Kolozsvári Filharmónia igazgatója szerint a Laszlofi-ügyre is érvényes, amit a Bíró Ferenc-üggyel kapcsolatban korábban kijelentett: „az elmúlt 18 év elegendő idő volt, hogy mindenki beismerje tévelyedéseit”, de szerinte „ez esetben nincs egyetlen jelentés sem, amely Lászlóffy Aladárt megbélyegezné”. Tabacu hozzátette, hogy amikor 1980-ban Szőcs Gézával aláírásokat gyűjtöttek Ion Lancranjan Cuvint despre Transilvania című, nyíltan sovén, gyűlölködő könyve ellen „Lászlóffy Aladár volt az egyike azoknak, akik előbb aláírták a tiltakozó szöveget, és csak azután tettek egy pár helyénvaló megjegyzést. Bűn lenne részemről elhallgatni ezt a több mint korrekt magatartást. A többi mindenkinek lelkiismereti ügye”. /Benkő Levente: Meggyanúsított költő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Tavasszal nyolc Székelyföld feliratú táblát helyeznek el Háromszék bejárataihoz, mondta a Krónikának Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. „A területek egy része önkormányzati, a többi magántulajdon, és elég távol esnek az úttesttől ahhoz, hogy az útügytől ne kelljen engedélyt kérni” – közölte. A megyei tanács tavaly augusztusban Kökös határában helyezett el egy Székelyföld feliratú táblát, amelyet az útügyi hatóság eltávolíttatott. A tanács ismét engedélyért fordult az igazgatósághoz, de az elutasította a kérést. Az önkormányzat beperelte az útügyet, és a tábla kihelyezését tiltó határozat érvénytelenítését kérte. /Kovács Zsolt: Nyolc településen lesz Székelyföld-tábla. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./