"Nagyváradon a római katolikus püspökség felkérte Pete István szenátort, hogy interpelláljon a Barokk Palota ügyében, amelynek tárgyalását a Legfelsőbb Bíróság ismét elnapolta. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a perben nem is lesz ítélethozatal, ugyanis időközben törvényerőre emelték az ingatlan restitúciójáról szóló sürgősségi rendeletet. 1998 júliusában az akkori kormány sürgősségi rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében 17 volt egyházi ingatlant juttatott vissza jogos tulajdonosának, köztük a nagyváradi római katolikus püspöki palotát. A rendelet csak több mint öt év elmúltával, novemberben emelkedett törvényerőre, azt követően, hogy megjelent a Hivatalos Közlönyben, és az államfő kihirdette. Néhány nappal ezt követően a Legfelsőbb Bíróság ismét elhalasztotta az ítélethozatalt az ingatlan ügyében, áprilisra tűzte ki az újabb tárgyalást. Pete István szerint a szó szoros értelmében vett interpellálásnak nemigen van értelme, a Legfelsőbb Bíróság ugyanis nincs alárendelve az Igazságügyi Minisztériumnak. A honatya - elmondása szerint - inkább informális úton próbál meg eljárni az ügyben, mely szerinte is fölöttébb homályos. Pete szerint a sürgősségi rendelet törvényerőre emelését követően a Legfelsőbb Bíróság ejthette volna az ügyet. Még nem kapták meg a tárgyalás elhalasztásának hivatalos indoklását. /Pengő Zoltán: Tárgytalanná vált a palota-per? = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"Emlékmű állítását és a történteket összefoglaló könyv kiadását tervezi a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. A közel tizenötezer tagot tömörítő szervezetbe azok az egykori katonák tartoznak, akiket 1950-1961 között úgynevezett lapátezredekbe kényszerítettek.A szövetség 2000 márciusában alakult Csíkszeredában. A Hargita megyében 4575, Háromszéken 2800, Maros megyében 6500 tagot számláló szövetséghez Brassó, Kolozs és Bákó megyéből is közel kétszázan csatlakoztak. A kommunista diktatúra idején a rendszer szempontjából megbízhatatlannak tartott családokból származó fiatalokat fegyveres szolgálat helyett bányákban, építkezéseknél és különféle üzemekben dolgoztatták, sokszor embertelen körülmények között. A szolgálati idő az ötvenes évek elején 3, később 2,5, majd 2 esztendő volt. Kárpótlásukról ma törvény rendelkezik. A Csíkszereda főterén felállítandó emlékjelet Nagy Ödön képzőművész tervezte, és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve közelében kapna helyet. Azt tervezik, hogy legkésőbb 2004 júniusában felavatják az emlékművet. A leendő emlékkötetbe is gyűl az anyag, eddig több mint 50 visszaemlékezés és közel 30 dokumentumértékű fénykép került elő. /Benkő Levente: Kőbe és papírra írt múlt. Emlékjelet állít a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"Kovács László külügyminiszter dec. 23-án a kettős állampolgárságról elmondta, nemcsak arról szól a vita, lehet-e honosítani valakit anélkül, hogy Magyarországra települ. "Elengedhetetlen dolog tisztázni, milyen állampolgárságról beszélünk. A vajdasági magyarok többsége teljes körű magyar állampolgárságra gondol, az azzal járó kötelezettségek nélkül. Világossá kell tenni azt is, mihez járulnak hozzá az érintett szomszédos országok" - fogalmazott Kovács László. A külügyminiszter szerint a magyar állampolgárság esetleges kiterjesztésekor az EU álláspontja is kikerülhetetlen, valamint az is, mibe kerül annak bevezetése a magyar költségvetésnek. Az MSZP elnöke Kövér László múlt heti, erdélyi kijelentéseivel kapcsolatban elmondta, rendkívül felelőtlen magatartást tanúsít, aki azt gondolja, hogy célszerű fegyverekkel fellépni az autonómia kialakítása érdekében, és ezt nyilvános fórumokon mondja is. /Balogh Levente: Kovács László: tisztázni kell, milyen állampolgárságról beszélünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./"

"Markó Béla és Adrian Nastase miniszterelnök dec. 23-i megegyezése szerint március végéig kell felállítani az emlékművet. Nem kívánta megnevezni a Belügyminisztérium azt az alkalmazottját a Krónika írásos kérdése ellenére /a Krónika írásos kérdésére/, akinek a hibájából uszító hangvételű történeti áttekintőt csatoltak Ioan Rus belügyminiszternek egy interpellációra adott válaszához. Rus okt. 9-én adott írásos választ a Nagy-Románia párti Ioan Miclea képviselő Szabadság-szoborral kapcsolatos interpellációjára. A válasz részét képező melléklet szerint az aradi Szabadság-szobor a románok kollektív tudatában az irredentizmus, a fasiszta típusú revizionizmus jelképe, a terrorizmus, a rasszizmus és a sovinizmus előtti tisztelgés. A dokumentum nyilvánosságra kerülése után a tárca közleményben jelentette be, a szélsőséges megközelítést tartalmazó függeléket egy másik dokumentum helyett csatolták tévedésből a válaszhoz, és az nem tükrözi a miniszter vagy a kormány álláspontját. Markó Béla a miniszterrel folytatott megbeszélést követően kijelentette, a tárca belső vizsgálattal próbálja tisztázni, hogy ki és milyen megfontolásból csatolta a miniszter válaszához az uszító dokumentumot.A Krónika három hete írásban kérdezte a Belügyminisztériumot: (1) melyek voltak az ügy kapcsán lefolytatott belső vizsgálat eredményei, (2) kit találtak felelősnek a függelékek összecseréléséért, és (3) milyen büntetést róttak ki ellene. Arra is rákérdeztünk, (4) ki a szerzője a tévedésből csatolt dokumentumnak, és (5) mit tartalmazott az a dokumentum, amelyet tulajdonképpen csatolni kellett volna. A minisztérium tájékoztatási osztálya által jegyzett átirat csak ez utóbbi kérdésre ad egyértelmű választ, ez viszont ellentmond a tárca október 24-én keltezett közleményének. Míg a közleményben az állt, hogy a miniszteri válaszhoz tulajdonképpen a vita során kifejtett fontosabb vélemények összegzését kellett volna csatolni, a Krónikának küldött levél szerint a valódi függelék a műemlékekre vonatkozó jogi kitételeket összegezte. Az átirat szerint a vétkes ellen "fegyelmi intézkedéseket" hoztak "felületes munkavégzés" miatt. Nem árulta viszont el a minisztérium, ki volt a vétkes, és pontosan milyen büntetést kapott. Azt sem fedte fel, hogy ki a szerzője a tévedésből csatolt "munkaanyagnak".A Krónika újabb levélben ismételte meg kérdéseit. /Gazda Árpád: Szoborállítás márciusban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./"

Legkésőbb 2004. febr. 15-ig vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány (IKA) számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy kétszobás ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA január 5-i döntését azután hozta meg, hogy kiderült: a pályázati cél nem teljesült. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által elnökölt alapítvány politikai leszámolást sejt a döntés mögött, mivel a pályázat elszámolását az IKA még tavaly márciusban elfogadta. A pénzből a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elnökölte szervezet egy kétszobás házat vásárolt, melyben a városban működő négy civil szervezet számára létesítettek volna irodákat. Az összeg elköltéséről elszámolást juttattak el az IKA budapesti irodájába, ahonnan 2003. március 21-én levelet küldtek a Székelyudvarhelyért Alapítványnak: ebben arról értesítik őket, hogy elszámolásukat elfogadták, a pályázó alapítványnak pedig a továbbiakban elszámolási kötelezettsége nincs. Miután az Erdélyi Riport hetilap tavaly terjedelmes tényfeltáró riportban számolt be arról, hogy az ingatlant a reális ár tízszereséért vásárolta meg a Székelyudvarhelyért Alapítvány, az IKA bizottságot küldött a helyszínre, hogy a pályázati cél megvalósulását ellenőrizze. Ekkor kiderült, hogy a pályázati cél nem teljesült, az ingatlanban nem működnek irodák. „A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A kuratóriumnak joga van ilyen döntést hozni akkor is, ha az elszámolás már megtörtént” – nyilatkozta Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek abban az esetben, ha a Székelyudvarhelyért Alapítvány nem tesz eleget a felszólításnak, Laborczi azt válaszolta, hogy a kuratórium mérlegelni fogja a további lépések megtételét. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a kuratórium ebben az esetben az IKA felügyeletét ellátó politikai államtitkárhoz fordul” – tette hozzá a kuratórium titkára. Orbán Attila, a Székelyudvarhelyért Alapítvány igazgatója a Krónika laptól értesült a döntésről. „A pénzt visszafizetni nem lehet, hiszen azt a pályázatnak megfelelően elköltöttük, az elszámolásunkat pedig elfogadták” – nyilatkozta. Orbán Attila jóhírnév-rontás vádjával indítana pert az IKA ellen. A pályázat szerint a megvásárolandó ingatlanban négy, „Székelyudvarhely és környéke civil életében meghatározó szerepet betöltő szervezetnek” kellett volna helyet kapnia: a Székelyudvarhelyért Alapítványnak, a CIVITAS Alapítványnak a Polgári Társadalomért, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének és a SZINFÓ Ifjúsági és Tanácsadó Irodának. A központnak ezenkívül egy tárgyaló- és egy szemináriumteremmel kellett volna a térség mintegy 65 működő civil szervezetének rendelkezésére állnia. Az Erdélyi Riport hetilap szerint a négy szervezet nehezen fér el a tárgyaló- és szemináriumteremmel együtt 120 négyzetméteren, két szobában. A lap sejtetni engedte, hogy a reális érték megvásárolt ingatlan vételárának csak töredéke jutott az eladóhoz; ily módon – állítják – Szász Jenő alapítványa csalás gyanújába keveredett. /Lukács János: Vissza kell fizetni a 163 ezer eurót. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Mindkét felet kihallgatta a bíróság a Csibi István által a Krónika, valamint a lap két vezető munkatársa ellen indított per második tárgyalásán. Csibi csíkszeredai üzletember rágalmazás és becsületsértés vádjával pereli a Krónikát a jan. 8-án megjelent, A félelem pszichózisa – ki fia a csíkszeredai maffia? című riport miatt. A kolozsvári bíróságon zajló tárgyaláson a felperes közölte, ellene indított, átfogó sajtókampány részének tekinti a Krónika ankétját, amely miatt – állítása szerint – jelentős anyagi kára származott. A tárgyaláson Csinta Samu főszerkesztő és Rostás Szabolcs vezető szerkesztő – utóbbi a riport szerzője – megalapozatlannak nevezte a felperes keresetét, és annak elutasítását kérte a bíróságtól. A per március végén tanúk kihallgatásával folytatódik. /Csibi István sajtókampányt sejt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./ Előzmény: Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke párbeszédet kezdeményezett Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A szövetségi elnökhöz intézett, az EMNT Állandó Bizottsága által jóváhagyott nyílt levelet Tőkés elnöki minőségében írta alá. Markó Béla elmondta, hogy Tőkés Lászlóval bármikor szívesen szóba áll püspökként vagy RMDSZ-tagként. A bizottság január 9-én Kolozsváron tartott ülésén Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke javaslatára fogadta el a nyílt levelet. A párbeszéd elkezdésének lehetséges időpontjaiként január 19., 20., 21. és 24-ét javasolták. A kezdeményezők helyszínként a kolozsvári Szent Mihály plébánia vagy az Unitárius Püspökség épületére gondoltak. A dokumentum megfogalmazói felhívták Markó Béla figyelmét az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban letett eskü és az EMNT önkormányzati célkitűzései között létező szellemiségi értelemben vett szoros kapcsolatra. – Úgy ítéljük meg, hogy a romániai magyarság közös ügye, az autonómia szolgálatában szót kell értenünk egymással – áll a levélben. Az EMNT hasonló megkereséssel fordult az erdélyi polgári körökhöz is, amelyektől kedvező választ kaptak. Markó Béla megjegyezte: „Ami az EMNT-t illeti, elégtétellel látom nyílt levelükben az RMDSZ célkitűzéseit, ha pedig ez így van, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a szövetségen belül tevékenykedjenek. Tisztázniuk kell, hogy politikai csoportosulásnak tekintik-e magukat, s akkor helyük lehet az RMDSZ platformjai között. Ezt ezúton fel is ajánlom nekik. Ha pedig civil szervezetnek tekintik magukat, akkor a Szövetségi Egyeztető Tanácsban (SZET) szintén helyük lehet. Annak idején, amikor megalakult a SZET, felkértem Tőkés Lászlót, hogy vállaljon tagságot benne, de ő azóta is csak elodázó választ adott. Az RMDSZ-en belül bármikor leülünk, s meghallgatjuk a véleményüket, szövetségen kívüli politikai partnert azonban nem akarunk felhatalmazni, mert az erdélyi magyarság nem hatalmazott fel minket arra, hogy megosszuk a közösséget, és egységes politikai alakulat helyett több politikai szervezetet működtessünk Erdélyben.” /B. T., P. A. M.: Párbeszédet kezdeményezett Tőkés László. Markó Béla mint püspököt vagy RMDSZ-tagot bármikor fogadná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Markó Béla szerint a meghívás elfogadása azt jelentené, hogy politikai partnernek tekintik az EMNT-t. „Az EMNT-t nem fogadjuk el politikai partnerként, mivel ez azt jelentené, hogy tudomásul vesszük az erdélyi magyarság politikai megosztottságát, és magunk cselekszünk a politikai egység ellen” – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. Toró T. Tibor EMNT-alelnök sajnálkozását fejezte ki a Markó Béla által tanúsított „elutasító magatartás” miatt. Toró azt várta volna a Markóval való első találkozástól, hogy egyfajta „munkamegosztásra” kerül sor, azaz amennyiben a szövetség a román baloldallal épített ki jó kapcsolatokat, ők hajlandóak lettek volna megkeresni azokat a román jobboldali erőket, amelyekkel elképzelhetőnek tartják az együttműködést. Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-én tartotta alakuló ülését, amelyen Szilágyi Zsolt alelnök elmondása szerint elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Az EMNT titkárságát Nagyváradra helyezték, azzal indokolva a döntést, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek és Csapó I. Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének ebben a városban van az állandó lakhelye. Az EMNT ÁB kilenc szakbizottság létrehozásáról is döntött, és elosztották a nyolc alelnök és ugyanannyi jegyző feladatkörét is. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, RMDSZ-képviselő elmondta: február elején párbeszédet kezdeményeznek a román állami intézményekkel, pártokkal, valamint a civil szervezetekkel is. Tavasszal nemzetközi konferenciát szerveznek az autonómia kapcsán, ahol az Európa-szerte bevált autonómiamodelleket mutatják be és vitatják meg. Ide több külföldi meghívottat, köztük Andreas Grosst, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökét is várják. /Lázár Lehel, Lepedus Péter: Markó nem tárgyal. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./

A Krónika újraközölte Bayer Zsolt Markó Bélának írt nyílt levelét. /Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./ Először a Magyar Nemzetben jelent meg /jan. 20./

Nem válhat a napi politika színterévé március 15-ének a megünneplése – véli a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, ezért javaslatot tett az ünnepségek közös szervezésére. „Az MPSZ társszervezőként kíván részt vállalni az ünnep programjának összeállításában, ennek érdekében együttműködne az RMDSZ-szel és a civil szervezetekkel” – jelentette be Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke egyetért azzal, hogy ne engedjék a napi politikát eluralkodni a magyar nemzeti ünnepen. A Krónika kérdésére elmondta, polgármesterként lényeges szerepet vállal a szervezésben, és nagyon fog figyelni arra, hogy se az egyik, se a másik tábor szónokai ne használják ki az ünnepet. /Farkas Réka: Közösen ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Demény Péter idézte Kolumbán Gábor és Salat Levente korábban /Krónika, jan. 10./ megjelent írását az autonómiáról. A két írás hasonló megállapításokat tartalmazott. Kolumbán Gábor szerint: „Ami az EMNT és az MPSZ megjelenését illeti: nem látom a tartalmat. Nem látom a nézetek, stratégiák ütköztetését, nincs jelen ebben a folyamatban a szakmaiság és a nyilvánosság. Tulajdonképpen mi a munka tárgya? Ha az autonómia kivívása szerepel elsődleges célként, fenntartásaim vannak. Ha az RMDSZ szlogenje a Kis lépésekben menetelünk, de biztosan nem tudjuk, hogy merre lehetne, akkor a másik oldalé az, hogy Kikiáltjuk!, megszavaztatunk egy statútumot a román parlamenttel. Ennek semmi realitása nincs, nincsenek olyan politikai erők, amelyek rávehetnék Bukarestet, hogy egy autonómiastatútumot megszavazzon a magyarságnak.” Salat Levente ugyanerről: „…a romániai magyarság nevében eljáróknak és nyilatkozóknak azt kell belátniuk, hogy az autonómia nem panacea, és nem vívható ki egyoldalú politikai nyilatkozatok révén: létrehozásához és hatékony működtetéséhez önkorlátozásra, politikai bölcsességre és sok szakértelemre leend szükség – feltétlenül többre, mint amennyiről az erdélyi magyarság politikai elitje eddig tanúbizonyságot tett.” Demény hozzátette: Kolumbán Gábor kiszorult a nyilvánosságból, Tőkés László viszont az autonómiát kiáltók emblematikus alakja lett. Demény hibának tartja, hogy az EMNT a Bakk Miklós vezette politológuscsoport autonómiatervezete helyett Csapó I. Józsefét támogatja. Demény, a balliberális, MSZP-közelli Erdélyi Riport munkatársa szükségesnek tartotta, hogy kitérjen a „karrierista Bayer Zsoltra, aki szerint ha a bekeményítés nem eredményes, jöjjön a polgárháború. Kolumbán Gábor leszögezte, „a két szembenálló erdélyi magyar tábor úgy beszél, mintha nem lennének románok Erdélyben, mintha a Székelyföldön nem alakult volna ki egy párhuzamos román társadalom, mivel az itt élő románok nem tudtak beilleszkedni a mienkbe”. Demény az RMDSZ-t is hibáztatta: Az RMDSZ vezetősége persze nem szabadulhat attól a felelősségtől, amely azért hárul rá, mert a dolgok idáig fajultak. Az RMDSZ minden konfliktust el akart kerülni. Markó Béla és köre megsértődött és úgy mutogat az egykori tiszteletbeli elnökre és társaira, mintha mindenért kizárólag ők lennének a vétkesek. Markóék kijelentették, hogy nem tárgyalnak velük, ez nagy hiba. Közben pedig a szövetség elnöke Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről címmel levelet közölt a magyarországi és itthoni lapokban. Azonban a párbeszédre való felhívás nem elég hiteles. Demény úgy látja, hogy mindkét félnek szembe kell néznie a ténnyel: az egység éppúgy nem panacea, mint az autonómia. /Demény Péter: Egy szkeptikus elemzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című /a Heti Válaszban, az Élet és Irodalomban, a Krónikában, a Nyugati Jelenben és más lapokban közölt/ politikai dolgozatával kapcsolatban vitára hívta olvasóit a Nyugati Jelen. Az első beérkezett írás szerzője az RMDSZ belső ellenzékének markáns Arad megyei alakja, Nagy István. Nagy István emlékeztetett, hogy Markó Béla 38 képviselő- és szenátortársával együtt a kolozsvári Szent Mihály templomban 1992. október 25-én esküvel fogadta: “...Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. ...” Markó Béla hiányolja a nemzetstratégiát, a nemzeti értékrendet. Érvénytelen lenne imént idézett esküje? Lelkiismeret-furdalása volt talán? Úgy tűnik, igen, és pótcselekvésbe menekülve kiáltó szavakat keresett. Markó Bélának nem írnia kellett volna, hogy magyarországi politikai pártokhoz fordulva nemzetstratégiát és értékrendet keressen. Elég lett volna elővennie a Kolozsvári Nyilatkozatot. Markó miért Magyarországon keres megoldást az itthoni problémákra? Budapesten, a Teleki László Intézetben a meghívott szakértők a szóban forgó írását vitatták meg. A Heti válasz így összegzett: “A konferencia végén Markó Béla a demokráciadeficit veszélyéről beszélt, ám a pozitív végszó kedvéért hozzátette: az 1989-es események olyan lehetőséget kínáltak a határon túli magyarság számára, amelyeket minden szervezet megragadott és a magyarság javára fordított. Sokan kétkedve fogadták az RMDSZ elnökének ezt a meglátását.” Ugyanerről a tanácskozásról Bakk Miklós a Krónikában így írt: „Markó Bélának azt is tudnia kell, hogy az összmagyar paktum óhajtása itthon, Erdélyben akkor hiteles, ha azt a megegyezésre való törekvés hazai faktumai is igazolják. Vagyis: a konszenzushoz vezető utat nem a magyarországi míves beszéd fórumain, hanem az itthoni, elrontott helyzet körülményei közt kellene keresni.” Markó Béla dolgozatáról a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András “Nincs titok, tenni kell!” címmel írt, és ezek a záró mondatai: “Az elmúlt több mint ezer évben nem egyszer eleink becsületes ügyért folytatott nemes, önfeláldozó küzdelme, virtusa tette lehetővé, hogy mi itt most vitatkozhatunk. Tisztelt Markó Béla! Mi lenne, ha Ön személyesen ajánlaná Kovács Lászlónak, hogy Tőkés László is legyen ott februárban a Máérten? Szerintem ez bölcs dolog lenne, lovagias gesztus”. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Nemzetpolitikai Tagozatának elnökeként így zárja a magyar–magyar egyetértés esélyeiről közzétett állásfoglalásukat: “Markó Béla írásának legfőbb tanulsága: tárgyalóasztalhoz, magyar!” Markó Bélának előbb itthon kell tárgyalóasztalra és konszenzusra lelnie. /Nagy István: Tárgyalni kellene végre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Precedens híján tanácstalannak tűnnek az RMDSZ tisztségviselői abban a tekintetben: mi az eljárás, ha a szövetség egyik tagja egy másik párt jelöltjeként lép fel a választásokon. Ebbe a helyzetbe kerülhet ugyanis a nagyváradi polgármesteri székért MPE-színekben induló Szilágyi Zsolt. Nem maradhat RMDSZ-tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon – áll az RMDSZ tavalyi, szatmárnémeti kongresszusán elfogadott alapszabályban. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a romániai párttörvény rendelkezéseit hangsúlyozta, miszerint egy személy nem lehet egy időben két különböző politikai szervezet tagja. Nagy Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta Szilágyi jelöltségének erkölcsi vonatkozásait: „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői folyton azt hangoztatták, hogy nem kívánnak az RMDSZ-szel szemben fellépni a választásokon. A képviselő úr, mint a testület egyik vezetője, megszegte ezt az ígéretet.” Szilágyi Zsolt abban bízik, hogy a Magyar Polgári Egyesület jelölését az RMDSZ is felvállalja. A 2000-es helyhatósági választásokon volt már precedens RMDSZ-tagoknak a szövetséggel szembeni jelöltetésére. Akkor a Nemzeti Liberális Párt színeiben két, érvényes RMDSZ-tagsággal rendelkező személy indult a gyergyószentmiklósi városi tanácsosi tisztségért. Egyikük Pázmán Attila, aki független önkormányzati képviselőnek tartja magát, bár továbbra is RMDSZ-tag. Pázmán a Krónikának elmondta, jelöltségének nem volt semmiféle következménye, minthogy akkor még nem volt érvényben a jelenlegi alapszabály. /S. M. L.: Hivatalból indítandó eljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Noha törvény írja elő a közpénzeket kezelő intézmények tájékoztatási kötelezettségét, tovább tart a titkolózás a Communitas Alapítványnál. Az alapítvány immár negyedik éve kezeli a romániai magyarság számára nyújtott bukaresti költségvetési támogatást, ám azt is csak sejteni lehet, hogy kuratóriuma az RMDSZ vezérkarával azonos. A Krónika adatai szerint a Communitas által kezelt támogatási összeg egyre nőtt, ennek azonban évről évre kisebb hányadát osztották nyilvános pályázaton. Kurátorai a 2004-es évben 50 milliárd lej sorsáról döntenek. A közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényre hivatkozva a Krónika hivatalos formában volt kénytelen információkat kérni az RMDSZ Ügyvezető Elnökségétől és a Communitas Alapítvány titkárságától az alapítvány működésére, gazdálkodására vonatkozóan. A hivatalos fellépést az tette szükségessé, hogy az alapítvány titkárságától korábban még a kuratórium összetételét sem sikerült megtudni. A törvény előírja, hogy a hasonló intézmények kötelesek évente beszámolni tevékenységükről, ezt a Communitas Alapítvány eddig csak egy esetben tette meg, a 2002 októberében bemutatott adatok is csak részben nyújtanak eligazítást a pénzek elköltéséről. A Krónika megkérdezte, hogy melyek voltak azok a keretösszegek, amelyeket 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban nyilvános pályázatokon osztott ki az alapítvány, mire ment el a támogatás nem nyilvánosan kiosztott része, és mennyit költött az alapítvány ebben az időszakban a saját működésére. Farkas András, az alapítvány irodavezetője az újság munkatársát Takács Csabához irányította, az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont azt mondta, az alapítványi irodában adnak tájékoztatást. Az irodavezető drótpostán átküldött levélből azonban lényegében nem kaptak választ kérdésükre. A pénzügyminisztériumi adatbázisból az alapítványnak csak az 1999-es és a 2000-es mérlegét lehet lehívni. A Transindex internetes újság Disputa fórumán 2002 tavaszán-nyarán lángolt fel az alapítvány rejtelmeit kutató jeligés levelezés, melyből a Krónika 2002. augusztus 10-én közölt összeállítást. Akkor Takács Csaba vállalta, hogy a következő ülésen részletes tájékoztatást nyújt az alapítvány pénzügyeiről. E következő ülésre 2002. október 26-án került sor. Az ülésen Frunda György SZKT-elnök eredetileg öt percet engedélyezett a Communitas pénzügyeiről szóló fejezetet megtárgyalására, Takács Csaba ügyvezető elnök ezt az időt is főleg arra szánta, hogy elmondja, miért döntöttek korábban úgy, hogy nem válaszolnak az itt-ott megjelent gyanúsítgatásokra. Az összegző adatokat tartalmazó jelentést az ügyvezető elnök csak a hozzászólások után olvasta fel. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén felolvasott háromoldalas jelentés máig az egyetlen dokumentum, amelyben az RMDSZ vezetősége beszámolt a magyar közösség előtt arról, hogy mire is ment a magyarságnak szánt román költségvetési támogatás. 1997-től már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elestek volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. A dokumentum szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását. Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Azóta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodik. A sajtó, a könyvkiadási, a művelődési, az ifjúsági és a szórvány szaktestület mellett egy ösztöndíjakat megítélő szaktestület is alakult. Míg 2001-ben a kilencvenmilliárdos keretből a magyarságnak 13,385 milliárd jutott, a 2004-es költségvetési törvényben a keretösszeg 240 milliárdra, a magyarság részesedése pedig – a kormány jóváhagyására váró tervezet szerint – 50 milliárdra emelkedett. Az RMDSZ vezetői korábban 2003 őszére ígérték annak az internetes honlapnak a létrehozását, melyen bárki tájékozódhat a támogatottakról és a számukra megítélt összegszerű támogatásokról. Év Össz támogatási Ebből a romániai A keretösszeg Nyílt pályázaton A teljes összeg keret magyarságnak jutott százaléka kiosztott összeg százaléka (milliárd lej) (milliárd lej) (milliárd lej) 2001 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004 240 50 20,83*-al jelölték a becsült, illetve számított adatokat /Gazda Árpád: Tovább tart a titkolózás a magyar közösség támogatásait kezelő Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Egyetértenek az egyetemes magyar nemzetpolitika kialakításának szükségességével a Markó Béla RMDSZ-elnök által megszólított magyarországi politikai pártok Krónikának nyilatkozó politikusai. Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című tanulmányában Markó kifejtette: a határon túli magyarok ügyét behálózta a pártpolitika, holott olyan közös nemzetpolitikára lenne szükség. “Az utóbbi években újabb és újabb „megoldások“ röppennek fel, mint többek között a státustörvény, az autonómia vagy a kettős állampolgárság, ám ezeket nem kivitelezhetőségük, hanem ilyen-olyan morális szempontok szerint fogadjuk vagy ítéljük el” – szögezte le az RMDSZ elnöke. A tanulmány kapcsán a budapesti Teleki László Intézet január 19-én tanácskozásra hívta az RMDSZ vezetőjét és a határon túli magyarok ügyében járatos szakértőket. „Már önmagában az is fontos volt, hogy a média véleményvezérei tudomásul vehették a tényt: Markó Béla visszatért, mint írástudó” – fejtette ki Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője. „Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyar társadalomban keletkezett konfliktusok kirobbantó oka a magyarországi politikai megosztottság-e, egyértelmű nemmel lehet válaszolni” – szögezte le Csapody. „Elemzés, programadás, figyelemfelhívás, segélykiáltás egyben ez a cikk” – jellemezte Markó Béla írását Tabajdi Csaba MSZP-képviselő, aki teljes mértékben egyetért a tanulmányban felvetett kérdésekkel, és alapvetően a válaszokkal is. „Csak üdvözölni tudunk minden olyan törekvést, amely az erdélyi magyarság összefogására, és nem a megosztására irányul. A magyar–magyar egyetértésre azonban csak akkor van esély, ha a magyarországi politikusok nem szítják az ellentéteket a határon túli közösségekben” – nyilatkozta Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli magyarokért felelős szakértője. Németh Zsolt /Fidesz/, az Országgyűlés külügyi bizottságának a Budapest Analyses elemzésére hívta fel a figyelmet. A Budapest Analyses szerint Magyarországon a tanulmánnyal Markó Béla leginkább a Fideszt próbálja megszólítani. „Ennek legfőbb oka az, hogy a Fidesznek és különösen Orbán Viktornak elsöprő a népszerűsége az erdélyi magyarok körében – véli a szakértői csoport. – Ugyanakkor a Markót támogató erdélyi magyar üzletemberek nyomására az RMDSZ aktívan beavatkozik a magyar belpolitikába, és kommunikációja a jelenlegi magyar ellenzékkel megszűnt.” A Budapest Analyses szerint nem bizonyított Markó Béla azon állítása, hogy a megosztottságot Magyarországról gerjesztik. /Salamon Márton László: Nemzeti ügy, pártpolitika. Négy parlamenti párt Markó Béla tanulmányáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

A Krónika január 31-i száma közölte Bayer Zsolt nyílt levelét, Székedi Ferenc szerint jelezni volna, hogy a szöveg már megjelent a Magyar Nemzetben. Székedi Ferenc szerint a szerkesztő azt is hozzá tehette volna: a lapot fenntartó bizonyos magyarországi politikai körök parancsára éppen azon a napon kellett megjelentetni az írást, amikor Székelyudvarhelyen kongresszust tartott a Magyar Polgári Szövetség. Bayer Zsolt írása különben nem okozott meglepetést, hangsúlyozta Székedi. Hozzátette, hogy mi nem írunk így. „Mert a magyarországi közélet nem a mi dolgunk. Mint ahogyan az erdélyi közélet sem a Bayer Zsolt dolga. Ha tetszik, ha nem: az erdélyi közélet mindenekelőtt azoknak a dolga, akik itt élnek.” – mondta ki Székedi. /Székedi Ferenc: Felhívás keringőre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Előzmény: Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának. = Magyar Nemzet, 2004. január 20.

Az autonómia fogalmáról, annak lehetséges megvalósítási módozatairól alakult ki élénk vita február 3-án Agyagfalván, a Krónika-karaván újabb állomásán. Farkas Márton agyagfalvi polgármester, Verestói Károly helyi RMDSZ-elnök és László Emma, a Székely Nemzeti Tanács helyi képviselőjének jelenlétében foglalta össze a 11 faluból álló község gondjait. A polgármester kitért azokra a közigazgatási nehézségekre, amelyeket a települések szétszórtsága okoz. A jelenlevők az autonómia egyik formájaként jelölték meg, hogy Kis- és Nagygalambfalva a tavalyi népszavazásnak köszönhetően várhatóan önállósodni fog. A két udvarhelyszéki település az 1968-as megyésítést megelőzően rendelkezett ezzel a státussal. te Székelykeresztúrra indult a csapat. A karaván másik csoportja Gernyeszegre látogatott, ahol Incze Jenő polgármester a lap független vonalát méltányolta. A helyi iskola épületében Lukács László vezérigazgató, Gazda Árpád vezető szerkesztő és Szucher Ervin marosvásárhelyi tudósító bemutatta a Krónikát. Balogh József körzeti RMDSZ-elnök a polgári mozgalmak tevékenységét értékelve a magyarság szétverésének veszélyére hívta fel a figyelmet. /Autonóm régiók és független sajtó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Háromtagú romániai küldöttség lobbizott február 4-én Brüsszelben Románia uniós integrációja érdekében. Románia számára kedvező határozattervezetről szavaz február 5-én az Európai Néppárt (EPP) szintén Brüsszelben tartott kongresszusa is. Az Európai Néppártnak az a célja, hogy kiküszöbölje a kereszténydemokrata politikai családon belüli súrlódásokat, bár ezeknek a nézeteltéréseknek az orvoslása nem mindig lehetséges – nyilatkozta a Krónikának Edward Steen, az Európai Néppárt (EPP) sajtószóvivője. „Figyelembe véve a 2004-es romániai választások fontosságát, illetve azt a tényt, hogy az RMDSZ hosszú ideje tagja EPP-nek, az Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatja az RMDSZ azon törekvését, hogy megszilárdítsa parlamenti és helyi képviseletét” – áll a sürgősségi határozattervezetben. Surján László, a Fidesznek a kongresszuson jelen levő képviselője cáfolta, hogy bármiféle nézeteltérésre került volna sor az RMDSZ és a Fidesz között. Az RMDSZ-t többek között Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, illetve Niculescu Tóni integrációs alelnök képviseli. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség múlt heti kongresszusán határozatot fogadott el, melyben felkérte a Fideszt: az EPP kongresszusán vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia EU-integrációját. A felkérés Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének javaslatára történt. /Salamon Márton László: RMDSZ–Fidesz súrlódások az EPP-ben? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Február 3-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban találkozott helyi olvasóival a Krónika felelős szerkesztője és udvarhelyszéki tudósítója. A találkozón meghívottként jelen volt Benyovszki Lajos polgármester és dr. Farkas Csaba, az ENT vezetőségi tagja. Az országos viszonylatban 15.000 példányszámban megjelenő lapot tizenhét autó hordja szét, és 280 terjesztő juttatja el az olvasókhoz. Csinta Samu felelős szerkesztő közölte, hamarosan változásokon esik át a Krónika: március elsejétől megszűnik a szombati szám. A találkozón sokan dicsérték a lap színvonalát, a gondolatébresztő írásokat. Hiányosságként említették meg, hogy Keresztúr vidékéről nagyon kevés tudósítás jelenik meg. /László Miklós: Keresztúron a Krónika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./

Csalódást jelent számomra az, ahogyan az Európai Unió egyik-másik bürokratája viszonyul az észak-erdélyi autópálya kérdéséhez – jelentette ki a Krónikának Markó Béla. Az RMDSZ-elnök szerint az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy a sztráda a magyar közösség által lakott területeken haladjon át. /Salamon Márton László: Markó Béla csalódott az „európai uniós bürokratákban”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A Krónika munkatársai több településre ellátogatnak. Nyárádszeredán, Csíkkarcfalván jártak, A jelenlevők megfogalmazták, hogy többet kellene foglalkozni Erdély autonómiájával. Gyimesfelsőlokon Bodó Piroska polgármester asszony is megjelent a találkozón. Jártak Mezőpaniton és Csittszentivánon is. /Többet olvasnának Erdély autonómiájáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa keményen támadta Bayer Zsoltot, aki szerinte „a budapesti kormánypárt ellenzékének zsoli-zsokkerje” és „ahol összeül három vagy háromszáz búsmagyar, hogy az RMDSZ-t mocskolja, ott hopp!, megjelenik Bayer Zsolt is, hogy mindenkit túllicitáljon”. A Magyar Nemzet január 20-i száma közölte Bayer Zsolt nyílt levelét Markó Bélához, ezt újraközölte a Krónika. Erre nem Markó válaszolt, hanem Barabás ebben a cikkében. Bayer nyílt levele Elvándorlás és megmaradás című fejezetében azt írta, hogy az RMDSZ „lélekölő politikája” miatt számtalan magyar fiatal menekült el Erdélyből. Barabás szerint ez sületlenség. Románok, németek, zsidók (százalékban kifejezve) ugyanannyian – ha nem többen – hagyták el az országot, mint magyarok. „Ez a bayeri logika egyik bökkenője.” /Barabás István: Elhazudott jelenünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Január 19-én a Duna TV műsorában Markó Béla szerepelt, a Krónika napilapban szintén, a Kossuth Rádió Esti krónikájában ugyanő, írta olvasói levelében Csepei Balázs. „Markó Béla folyt minden közszolgálati csapból ezen a napon.” Markó fölvetette a lehetőségét egy esetleges bukásnak és elkezdte megjelölni a felelősöket az RMDSZ parlamentbe jutásának esetleges kudarca miatt. „Azt mondja Markó, ő autonómiapárti, s ezt mondja Kovács László elvtárs is. Nem, kérem, ez nem címkézés. Most nézem a Duna TV híradóját, január 20-án este, amikor is Szekeres Imre beolvasta az MSZP Európai Parlamentbe jelölt képviselőit. Idézem: "az első helyen Kovács László elvtárs..." Csepei megállapította: „az RMDSZ összefeküdt a volt kommunistákkal.” /Csepei Balázs, Ipp: Ezt nem lehet szó nélkül hagyni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

A Krónika Székelyudvarhelyen február 10-én lezajlott író-olvasó találkozóját az egyik olvasó „a város közéleti hangulatát tükröző pillanatképnek” nevezte. Csinta Samu felelős szerkesztő javaslatára előbb Orbán Viktornak a Hír TV által élőben közvetített országértékelő beszédét tekintették meg a jelenlevők. Ezt követően a Krónika főmunkatársa, Bakk Miklós a „Van-e élet az RMDSZ-en kívül?” kérdéssel fordult az est meghívottjaihoz. Ladányi László, az RMDSZ udvarhelyi polgármesterjelöltje leszögezte, szerinte még nem érkezett el annak az ideje, hogy a magyarországi konfliktusokat Erdélybe importáljuk, és ideológiák mentén politizálva megosszuk az erdélyi magyarságot. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke rámutatott, a civil szervezetek egy része függetlenítette magát az RMDSZ-től, és tevékenységükhöz európai uniós finanszírozási forrásokat kerestek. Véleménye szerint nem lesz tragédia, ha a romániai magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben. Ugyanakkor jelezte, mindez elkerülhető, ha a hatalmat gyakorló RMDSZ partner a politikai pluralizmus megteremtésében. Szász Jenő polgármester közölte, az általa elnökölt Magyar Polgári Szövetség valamennyi magyarok által lakott régióban részt kíván venni a helyhatósági választásokon, a parlamenti választásokra pedig egy szindikátusi szerződést tart elképzelhetőnek az RMDSZ és az MPSZ között. /Mindkét fél véleménye jelen van. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Interneten hirdette meg idei első pályázatait az erdélyi magyarság költségvetési támogatását kezelő Communitas Alapítvány. Noha a törvényben megszabott határidő lejárt, az alapítvány még nem küldte el a Krónika szerkesztőségébe a korábbi években kiosztott támogatásokról kért adatokat. Az alapítvány, mely 2001 óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott bukaresti költségvetési támogatásokat, idén 50 milliárd lejt oszthat szét a pályázók között. A Communitas Alapítvány nem válaszolt a Krónika kérdésére, hogy kikből áll az erdélyi magyarság pénzét osztó kuratórium. A támogatások elosztásáról eddig csak egyszer, 2002 októberében számolt be az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Krónika január végi írásának hatására az RMDSZ honlapján megjelent a kuratórium összetétele. Az ott közölt adatok lényegében igazolták azt a korábbi feltételezést, hogy a testületet az RMDSZ vezető politikusai alkotják. Tagjai: Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. /Gazda Árpád: Meghirdették a 2004-es pályázatokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A magyar településeket látogató Krónika-karaván jan. 12-én Nagyváradra látogatott. – Én azt várom a Krónika laptól, hogy kövesse az erdélyi magyar közélet megújulását – jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő. Tőkés László református püspök elmondta, a Krónikának sikerült megtalálnia azt az arany középutat, amely révén objektíven tudósíthat. A találkozó végén Szilágyi Zsolt jelképesen átadott egy csokor hóvirágot a Krónika másik meghívottjának, Biró Rozália alpolgármesternek, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni a váradi találkozóra. A Krónika-karaván Máramarosszigeten találkozott Zahoránszky Mihály alpolgármesterrel, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarországról az erdélyi magyar társadalomba is átgyűrűzött a megosztási kísérlet, és félő, hogy emiatt nem lesz Máramarosszigetnek magyar alpolgármestere a helyhatósági választások után. Béres István László területi RMDSZ-elnök a Krónika új előfizetőjeként mutatkozott be, a lapról azt mondta, hogy az erdélyi magyarsághoz közel álló témákkal foglalkozik. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke a szórványmagyarságról szóló írásokat hiányolta. Gyergyószentmiklóson a Krónika látogatásakor Árus Zsolt MPSZ-alelnökkel, Borsos Géza SZNT-alelnökkel, illetve Dézsi Zoltán Gyergyó területi RMDSZ-elnökkel, Hargita megyei alprefektussal is találkozhattak az olvasók. /Egészséges politikai vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Az erdélyi magyar televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány bejegyzése folyamatban van. A Krónika értesülései szerint az alapítók között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának aligazgatója, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke, valamint Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerepel. Az öttagú alapítói testület mellett az alapítvány munkájában – információk szerint – egy 13 tagú kuratórium vesz részt. Az operatív döntéseket hozó kuratórium tagjai közül eddig csak Jakab Gábor kolozsvári római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói előadó neve került nyilvánosságra. A magyar állami pénzekből létrehozott erdélyi intézmények közül a státusirodák esetében három pillérre – RMDSZ, egyházak, civil szféra – helyezték a döntéshozatalt, míg a Sapientia Tudományegyetem alapítói között kizárólag az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői szerepelnek. /Lukács János: Egyházi igény... = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A Krónika napilap szerkesztői tovább járják a településeket. Baróton az estjükön párbeszéd alakult ki Krizbai Imre, a Székely Nemzeti Tanács egyik kezdeményezője, valamint Demeter János Kovászna megyei tanácselnök között. Demeter szerint először a székelyföldi gazdasági régiót kell megvalósítani, s ezt követően lesz értelme és lehetősége az önfenntartó autonómiának. Gidófalván szintén az autonómia került a beszélgetés középpontjába. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke megpróbálta eloszlatni az autonómiával kapcsolatos kételyeket, félreértéseket. Felsőbányán dr. Bónis István RMDSZ-elnök elmondta, tevékenységében sokat segítik a Krónikában megjelenő információk, majd javasolta, a lap írjon többet a szórványról. Hitter Ferenc újságíró, RMDSZ-alelnök a lap tárgyilagosságát emelte ki. Nagybányán Ludescher István RMDSZ-elnök, alpolgármester kifogásolta, hogy a lap közvetítő szerepet vállal a megosztott erdélyi magyar társadalomban. /A cél közös, az eszközök különböznek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Több mint százhúsz résztvevője volt a Krónika-karaván február 15-i sepsiszentgyörgyi író-olvasó találkozójának, amelyen az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői először vállalták a nyilvános vitát. Az autonómia szükségességét senki nem vitatta, ám ennek megvalósítási módját másképp látták a felek. Az RMDSZ képviselői – Albert Álmos, Demeter János – a gazdasági megerősödést tartanák elsődlegesnek, és véleményük szerint csak ezt követően lehetne autonómiát létrehozni. Az MPSZ reprezentánsai – Tulit Attila, Kónya Ádám, Ferencz Csaba, Kovács István – azonban amellett érveltek, hogy nincs idő a várakozásra, a népességfogyás, a székelyföldi területek, ingatlanok románok általi felvásárlása, illetve a nemzetközi helyzet mind azt igazolja, hogy síkra kell szállni az autonómiáért. Márton Árpád képviselő megjegyezte, veszélyesnek tartja a külön történő megmérettetést. Az MPSZ egy majdani szövetségben gondolkodik, a parlamenti választásokat pedig egy alkunak kell megelőznie, amelyen mindkét fél a júniusi voksoláson elért eredményei szerint tárgyalhat. /RMDSZ–MPSZ vita az olvasótalálkozón. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Az idén húsz fiatal alkotónak biztosít havi négymillió lejes ösztöndíjat a Communitas Alapítvány. A 35 év alatti képzőművészek, zenészek, színészek, írók, költők március 22-ig pályázhatnak a támogatásra. A pályázatokat a Markó Béla RMDSZ-elnök által vezetett szaktestület bírálja el, melynek döntéseit a szintén Markó Béla által vezetett kuratórium hagyja jóvá. A támogatást abból az 50 milliárd lejes keretből folyósítja az alapítvány, amelyet a román költségvetés az erdélyi magyar közösség szervezeteinek és kulturális életének támogatására különített el a 2004-es évre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány alelnöke a Krónika kérdésére természetesnek tartotta, hogy az alapítvány az RMDSZ-szel közösen hirdette meg idei pályázatait. Takács Csaba elmondta: „ebben az évben is komoly RMDSZ-erőfeszítések eredményeként alakultak ki a költségvetés kisebbségi keretei”. Megjegyezte, a Krónika által 20 nappal ezelőtt írásban feltett kérdések egy részére az alapítvány bírósági bejegyzésének az áttanulmányozásával kaphattak volna választ. Sérelmezte, hogy a Krónika jan. 30-i számában közölt, a Communitas titkolózásáról szóló íráskban nem tükrözték objektíven a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) 2002. október 26-i együttes ülésének történéseit. Az említett ülésen ugyanis Takács Csaba nehezményezte, hogy az ülésvezető Frunda György csak öt percet engedélyezett a jelentés felolvasására. Noha az alapítvány még mindig nem adott választ a támogatások elosztására vonatkozó kérdésre, felkerült az RMDSZ honlapjára a már említett 2002. októberi Takács-beszámoló, és a 2003-as év első felének egyes adatait tartalmazó beszámoló. Ebből kiderül, az alapítvány sajtószaktestülete közel 3 milliárd lej elosztásáról döntött; a 182 pályázó közül 118-at részesített támogatásban. Az ifjúsági szaktestület egymilliárdot meghaladó keretének mintegy 70 százalékát a képzésekre, ifjúsági klubok és teleházak programjaira, valamint felmérésekre, szimpóziumokra ítélte meg. A közel két és fél milliárdos művelődési keretből a szaktestület 878 milliót hagyományőrző rendezvényekre fordított, a hivatásos művészeti rendezvények támogatására 375 milliót ítélt meg. Az 1,1 milliárdos szórványkeret legnagyobb tételei (400-400 millió lej) a magyar házak programjaihoz, illetve a közösségépítési és kistérségi programokhoz kerültek. Az összefoglaló táblázat a Communitas tavalyi 37,3 milliárd lejes keretéből 8,9 milliárd lejről ad vázlatos tájékoztatást. Az alapítvány által kezelt pénzösszeg 2001 óta egyre nőtt, a keretnek azonban egyre kisebb hányadát osztották el a sajtóban meghirdetett nyilvános pályázatokon. /Gazda Árpád: Tovább tart az alapítványi titkolózás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./