"Befejeződött az Erdélyi Prímások VI. Találkozója Csíkszeredában. További stúdiófelvételekre került sor, a muzsikusok gálaműsor keretében léptek fel a lelkes közönség előtt. A hiteles erdélyi népi muzsika ápolása - ez a cél vezérli évente a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest az Erdélyi Prímások Találkozójának megszervezésében. A találkozón jelen volt Zerkula János és Fikó Regina a Gyimesekből, Pál Emil és a Keleti Szél Szabadcsapat, a Palló zenekar, Horváth Mihály és zenekara Vajdaszentiványról, Jakab Attila és zenekara Marosvásárhelyről, a felcsíki népzenét játszó Duduj Rozália és Nisztor Mihály, az Üsztürü zenekar és Magyarpalatkáról Koboda Márton és együttese. Az archivált hanganyagot és videokazettákat a későbbiekben kiadják. /D. Balázs Ildikó: Mire táncolunk Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"

"Dec. 1-jén múzeumavató ünnepséget tartottak a Máramaros megyei Felsővisón. Felsővisón a románok mellett szép számban élnek magyarok, ukránok (ruszinok) és cipszerek (németek).A múzeumnak két részlege van: egyik Felsővisó történelmi életét mutatja be, a másik etnográfiai részleg, ahol a helyiektől gyűjtött értéktárgyakat, népviseleteket állították ki. Az épületet, amelynek felújítását Phare-pénzekből finanszírozták, a helyi önkormányzat ajánlotta fel erre a célra. /Múzeumot avattak Felsővisón. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"

"Elégedettséggel nyugtázták a Vajdaságban és Erdélyben Mádl Ferenc köztársasági elnök állásfoglalását a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése kérdésében. Csapody Miklós képviselő szerint Mádl álláspontjában az MDF a saját nézeteit ismerte fel.Miután a Mádl Ferenc által felkért szakértői testület megállapította: nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése, a törvényhozásnak kell módosítania az állampolgársági törvényt ahhoz, hogy magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül szerezhessenek magyar állampolgárságot azon személyek, akiknek felmenője magyar állampolgár volt. Az RMDSZ támogatja azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz, mint ahogy azt a jelenlegi állampolgársági törvény lehetővé teszi. "Ezt a javaslatot annak idején az RMDSZ is aláírta" - emlékeztetett Markó. Az RMDSZ-elnök elmondta, léteznek már olyan felmérések, melyek a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésének a lehetséges hatásait vizsgálják, és ezek eredményeit hamarosan nyilvánosságra is hozza az RMDSZ. A szövetség vezetői augusztus végén jelentették be, hogy az ügyvezető elnökség irányítása alatt szakértői bizottságot hoztak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a kivizsgálására. E bizottság azóta sem ült össze, de a mulasztásra figyelmeztető, két héttel ezelőtt közölt Krónika-interjú után Takács Csaba ügyvezető elnök a bizottság valamennyi tagját a kérdés elemzésére kérte fel. Az RMDSZ egyébként a 2000-es választási kampányban hirdetett aláírásgyűjtést a külhoni magyar állampolgárság támogatására, az aláírási íveket azonban máig sem összesítette a szövetség. Markó Béla korábban a Krónikának azt nyilatkozta, az akkor megfogalmazott igényt ma is érvényesnek tekinti. Az Erdélybe látogató Mádl Ferenc államfő viszont októberben a Krónikának kijelentette, a romániai magyarság képviselői nem kérték, ezért Magyarország nem foglalkozik az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának kérdésével. Csapody elmondta, az MDF új javaslatot készül beterjeszteni az állampolgársági törvény módosítására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék azokat a feltételeket, amelyekkel a határon túli magyarok magyar állampolgársághoz juthatnak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mérföldkőnek tekinti Mádl Ferenc nyilatkozatát. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szintén üdvözölte a nyilatkozatot. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Az Országgyűlés térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"

"Nem tartották be a nov. 30-i határidőt a Szabadság-szobor helyzetét rendező megoldás kidolgozására. A Dorel Popa aradi polgármester által említett újabb, decemberi terminus Razvan Theodorescu miniszter és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke számára is ismeretlen.Razvan Theodorescu művelődési miniszter őszi aradi látogatását követően nov. 30-át jelölték meg a román és a magyar fél számára is elfogadható megoldás kidolgozására a Szabadság-szobor ügyében, a határidőt azonban nem tartották be. Razvan Theodorescu a Krónikának úgy nyilatkozott, a határidőt nem a minisztérium szabta meg, így sem annak betartása, sem újabb terminus megállapítása nem a minisztérium feladata. "Mi november 15-e körül adtuk át a PSD-nek meg az RMDSZ-nek a Szabadság-szobor helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatainkat, a többi már a két politikai alakulat közötti egyeztetés során dől el" - közölte a miniszter. Mintegy két hónappal ezelőtt a PSD és az RMDSZ vezetősége három-három szobrászművészből álló szakbizottságot kért fel a Szabadság-szobor felállításához szükséges újabb térrendezési terv elkészítésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt nyilatkozta, a művészek még dolgoznak a tervezeten, az RMDSZ egyelőre csak a művelődési minisztérium javaslatait kapta meg. "A művészek még dolgoznak a terveken, nem zavarhatjuk őket minden félórában" - jelentette ki Takács, aki ezzel indokolta a határidő csúszását is. Hozzátette, folyamatosan tárgyalnak a kérdésről a kormánypárttal. Az RMDSZ ragaszkodik a Szabadság-szobornak a Tűzoltó téren történő elhelyezéséhez. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szintén úgy tudja, hogy a Szabadság-szobor sorsának rendezéséről szóló terv már elkészült, részletei azonban még nem hozhatók nyilvánosságra. /Gujdár Gabriella, Lukács János: Tovább késik a rendezési terv. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"

"Hivatalos levelet küldött Szász Jenőnek, Székelyudvarhely polgármesterének Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki október végi erdélyi magánlátogatásakor Székelyudvarhelyen is megfordult. Megköszönve a vendéglátást, az államfő legemlékezetesebbként azt a városházi ünnepséget jelölte meg, amelyen a Szent Istvánról elnevezett díszteremben Mádl és Szász közösen leplezte le az államalapító király mellszobrát. A sajtó rendelkezésére bocsátott levélből kiderül, Mádl örömmel látja, hogy az udvarhelyiek "vállalják a magyarság politikai útkereséséből rájuk eső részt". Mint ismeretes, az államfői látogatás után az udvarhelyi városi tanács RMDSZ-frakciója neheztelt, amiért nem kaptak testületileg meghívót az említett ünnepségre. Levelet fogalmaztak az államfőhöz, kérve őt, foglaljon állást az ügyben. Mádl az udvarhelyi polgármesternek küldött levelében nem tett említést a látogatása kapcsán felmerült "meghívós esetről", csupán jókívánságait küldte Szásznak, és azt kívánta neki, "hogy politikai bölcsességgel és erkölcsi felelősséggel találja meg mindig azt a következő lépést, amely legjobban szolgálja a határon túli magyarság közös ügyét". Az udvarhelyi tanácsosoknak a köztársasági elnök társadalompolitikai főosztályának egyik munkatársa írt válaszlevelet. A levélben többek között az áll, az elnöki hivatal nem tekintheti feladatának az udvarhelyi konfliktus megoldását. "(...) vitájukat igyekezzenek a polgármester úrral helyben tisztázni, hogy valóban semmi ne árnyékolhassa be ezt az önök megfogalmazása szerint történelmi jelentőségű látogatást" - olvasható a levélben. /Zilahi Imre: Mádl konszenzusra int. A szoboravatás körüli vitát helyben kell megoldani. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"

"Először fordult elő a sepsiszentgyörgyi tanács ülésén, hogy a testület nem fogadott el egy beszámolót. A polgármesteri hivatal városgazdálkodásért felelős osztálya vezetőjének, Bálinth Csabának a városi kertészet éves tevékenységéről és az előpataki táborról (úgynevezett tanyáról) kellett beszámolnia, ám az önkormányzati képviselők hiányosnak találták az adatfelsorolást, és számos kritikát, kérdést fogalmaztak meg. /Farkas Réka: Elutasított beszámoló. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"

"Egyetértés van abban, hogy a négy parlamenti pártnak szándékában áll a kettős állampolgárság érdekében egy minél szélesebb körű elemző munka megkezdése - nyilatkozta dec. 3-án Dávid Ibolya, az általa kezdeményezett megbeszélés után. Az MDF elnöke elmondta, hogy a parlamenti pártok képviselői egyetértettek azzal az állásfoglalással, amelyet a köztársasági elnök megfogalmazott. Mádl Ferenc állásfoglalása szerint "A jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása, magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül, azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek". Dávid Ibolya tájékoztatása szerint dec. 10-éig létrehozzák a pártok által delegált szakértői csoportot, és felkérték a kormányt, hogy jan. 30-áig bocsássa a négy párt rendelkezésére a már elkészült hatástanulmányokat, elemzéseket. Az egyeztetés után Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta: kiindulópontnak tekintik a köztársasági elnök állásfoglalását. Bába Iván (Fidesz) szerint az alapkérdés a határon túli magyarok megmaradása a szülőföldjükön. Közölte, a Fidesz álláspontja szerint három pillére van ennek a kérdéskörnek: a határon túliak magyar állampolgárságának, vagyis a kettős állampolgárságnak a kérdése, a státustörvény végrehajtása, hatása a határon túli magyarság létére, erősödésére, gyarapodására, és az aktuális autonómiatörekvések. Wiener György (MSZP) szerint figyelembe kell venni az állampolgársági jog, az alkotmányos elvek követelményét, a nemzetközi jogi hatásokat, az Európai Unió alkalmazandó jogelveit. Hozzátette: a Fidesz álláspontjával kapcsolatosan az a véleménye, hogy "az autonómiának a problematikáját nem kellene összekapcsolni a kettős állampolgárság amúgy is hallatlanul bonyolult ügyével". /Egyetértenek Mádllal. Négypárti egyeztetés a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

"Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának döntése értelmében a Budapestet Székelyudvarhellyel összekötő optikai kábel végpontját a Digital3 helyi tévéadóhoz költöztetik át a Székelyföldi Regionális Tévéstúdiótól. Az intézkedést a kuratórium a Székelyudvarhelyért Alapítvány által működtetett stúdió nem megfelelő kihasználtságával magyarázza. Az évekkel ezelőtt nagyszabású pályázat útján felszerelt udvarhelyi stúdiónál nemrég folytatott ellenőrzést az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának ellenőrző bizottsága. Az erdélyi magyar televíziós munkapontok infrastrukturális megerősödése négy évvel ezelőtt az Illyés Közalapítvány Televízió határok nélkül című pályázata révén valósult meg. A korábbi magyar kormány 600 millió forintos programja keretében 300 milliót a határon túli stúdiók műszaki felszerelésére, 300-at pedig filmek támogatására utaltak ki; Erdélyben a kolozsvári Videopontes Alapítvány, valamint a Székelyudvarhelyért Alapítvány is részesült a pályázati pénzből. A budapesti támogatás révén tavaly novembertől például már nem kellett a távolsági autóbuszok sofőrjeire bízni a székelyudvarhelyi stúdiótól a magyarországi tévék által megrendelt híreket, tudósításokat tartalmazó videokazettákat. A korszerű optikai kábel ugyanis megszüntette a távolságokat, a Duna Televíziónak és az m2-nek az anyaországi tévések munkaritmusában képesek tudósítani, és a Matáv rendszerének közvetítésével élő műsorokat is szerkeszthet az udvarhelyi stáb. A hálózatot jelenleg nemcsak a Székelyudvarhelyért Alapítvány által működtetett stúdió használja, több ízben innen küldik át filmezett anyagaikat Budapestre a Ferenczy Károly vállalkozó tulajdonában lévő Digital3 helyi kábeltelevíziós stúdió, illetve az Interfilm stúdiók munkatársai és más erdélyi tévés tudósítók. A város Hargita terén található épületében ugyancsak a Szász Jenő polgármester által irányított Székelyudvarhelyért Alapítvány működteti azt a regionális tévéstúdiót, ahova a Matávval és az IKA-val közösen aláírt szerződés értemében csatlakoztatták a nagysebességű adatátvitelt lehetővé tévő optikai végpontot. Laborczi Géza, az IKA titkára elmondta: a közalapítvány kuratóriuma szakmai okokból döntött a költözésről, a végleges határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet pedig december 10-i ülésén fogadja el a testület. /Rostás Szabolcs, Zilahi Imre: Költöztetik az optikát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

"Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke kijelentette: a Nagy-Románia Párt (PRM) az egyetlen alakulat, amellyel a Szociáldemokrata Párt (PSD) semmilyen szín alatt nem hajlandó együttműködni a választások után. "Bár akadnak értékes emberek a PRM-ben, a pártnak rendkívül kedvezőtlen a megítélése Európában, amit nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni" - magyarázta Vacaroiu. Hozzátette, ha az RMDSZ-szel együtt nem tudnak majd parlamenti többséghez jutni, akkor a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), vagy más alakulattal lépnek szövetségre. Vacaroiu azt követően nyilatkozott, hogy a sajtóban spekulációk jelentek megy egy "titkos PSD-PRM egyezségről". Corneliu Vadim Tudor PRM-pártelnök - a Ziua lap szerint - titokban találkozott a PSD vezetőivel, akiknek megígérte, kész együttműködni velük. A kormánypárt cserében azt kérte, hogy a nagy-romániás pártlista első húsz helyére saját embereit állíthassa. Így, ha nem is hivatalosan, de a PRM a parlamentben támogatja majd a kormánypártot. /Vacaroiu cáfol. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Szatmárnémetiben dec. 4-én volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti küldöttjelölő gyűlése a Láncos templomban. A mintegy 150 fős hallgatóságot Pécsi Ferenc képviselő és Sipos Miklós református esperes köszöntötte. A Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület elnöki tisztségét is betöltő Pécsi felszólalásában ismertette az EMNT program- és autonómiatervezetét, majd az egybegyűltek hozzászólásai következtek. A jelöltlistát, valamint a felolvasott programtervezetet egyöntetű szavazással fogadták el. /Erdei Róbert: Harminc EMNT-jelölt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Hargita megyében befejeződött az otthoni beteggondozói hálózat kiépítése. A gyulafehérvári Caritas, a megyei és helyi önkormányzatok összefogásával megvalósított program 58 településen ötezer ember számára jelent segítséget. A kezdeményezést az Európai Unió kétszázezer euróval támogatta. Sikertörténetként értékelik az érintettek az egy évvel ezelőtt útjára indított, az otthoni beteggondozói hálózat kiépítését célzó programot. Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke szerint példaértékű összefogásról lehet beszélni. A megye 22 településén hoztak létre Caritas beteggondozói központot, ezekhez rendszerint több község is tartozik, a programhoz csatlakozott települések száma eléri az 58-at, jelezte Márton András főegyházmegyei programvezető. A hálózatban tevékenykedő száztíz munkatárs alapellátásban is részesíti a rászorulókat. A program egyéves összköltségvetése meghaladta a 600 ezer eurót, amelyből a mintegy 400 ezer eurós önrész mellé 200 ezer eurót Phare-alapokból szereztek. A Hargita megyében jól bevált program a Fehér, a Kovászna és a Maros megyei tanács érdeklődését is felkeltette. /Balázs Ildikó: A Caritas sikere. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Ésszerűtlennek tartják a Székelyföldi Regionális Stúdió munkatársai a műhelynél immár egy éve működő, a Budapestet Székelyudvarhellyel összekötő optikai kábel végpontjának megváltoztatását. Jakab Endre, a regionális stúdió vezetője közölte, nem állja meg a helyét az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának megállapítása, miszerint az optika elköltöztetését a nem megfelelő kihasználtság indokolja. Valójában a Székelyföldi Regionális Stúdió 72,7 százalékos arányban, addig a Digital3 Tv mindössze 1,2 százalékban használta tudósítások továbbítására az optikai berendezést" - szerepel Jakab Endre közleményében. A Székelyföldi Regionális Stúdió vezetője úgy véli, a műhely korszerű technikai felszereltsége és szellemi tőkéje nyújtott biztos alapot arra, hogy elindulhasson az a heti rendszerességgel (szerdánként) jelentkező, közel félórás műsor, amely október 1-jétől Régiók címmel látható a Duna Televízióban. "Pekár István, a Duna Televízió elnöke szerint a Székelyföldi Regionális Stúdió az a tudósítópont, amelyre a továbbiakban is építeni kívánnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Régiók műsor a közelmúltban kapta meg az új stúdiódíszletet, amely a Duna Tévé határon túli műsorainak arculatváltását szolgálja. Az elnök azt is elmondta: nincs tudomása arról, hogy a Duna Tv képviseletében bárki is nyilatkozott volna arról, hogy "jobban együtt tudnak működni a Digital3 csapatával"" - szögezte le a Krónikának a Székelyföldi Regionális Stúdió nevében Jakab Endre stúdióvezető. /Rostás Szabolcs: Kifogásolt áthelyezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Dec. 3-án megnyílt Nagy Dalma textilművész kiállítása Marosvásárhelyen. Nagy Dalma marosvásárhelyi textilművész tárlata a Bernády Művelődési Központban látható. Nagy Dalma munkáival több kiállításon is bemutatkozott Erdély nagyobb városaiban, továbbá Bukarestben, Budapesten, illetve Svédországban. /Antal Erika: Harminc évnyi álomutazás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"A nagyváradi Rogériusz lakótelep szélén álló egykori munkásszálló lakóit készülnek feljelenteni a szomszéd lakótársulások, mivel a tömbház eldugult lefolyórendszere miatt bűzös lé csörgedezik az utcákon. A Híd utcai, 60 család lakta ingatlanban hét éve nincs központi fűtés, a lakók villanyfőzővel vészelik át a téli hónapokat. Ez év tavasza óta hideg víz sincs a tömbházban, mivel több mint 700 millió lejes adósságot halmoztak fel a közüzemekkel szemben. Eldugult az épület csatornahálózata, s annak tartalma előbb a pincében gyűlt fel, majd az utcát is elöntötte. Iszonyatos bűz terjeng a környéken. A közüzemek vezetői elhárítják a felelősséget, mondván, a gond az épületen belül van. Az orrfacsaró szagot árasztó munkásszálló szomszédságában levő tömbházak lakói panaszt kívánnak tenni a környezetvédelmi ügynökségen és a közegészségügyi igazgatóságon, hogy ezek az intézmények kényszerítsék ki a helyzet megoldását. A munkásszállón élők helyzete napról napra reménytelenebb, nemcsak a pincéből felszálló bűz, hanem a halmozódó adósságok is fojtogatják őket. Mióta az ingatlanban nincs hideg víz, megnőtt a melegvíz-fogyasztás, ami növelte a tartozásokat. /Pengő Zoltán: Az utcára folyik a szennylé. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Dec. 3-án mutatták be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Beszélgetések hat felvonásban Tompa Gáborral című román nyelvű kötetet, amely a Camil Petrescu Alapítvány és a Teatrul Azi folyóirat gondozásában látott napvilágot. A könyvbemutatóra a Jacques vagy a behódolás című Ionesco-darab szolgáltatott alkalmat, amelyet Tompa rendezésében szintén ezen a napon mutatott be a társulat. Florica Ichim színikritikus, a könyv szerzője az esten méltatta Tompa Gábor tökéletességigényét. A könyv annak a sorozatnak a része, amelyet a Teatrul Azi folyóirat indított a romániai színházak kiemelkedő személyiségeiről. /B. A. M.: Főszerepben Tompa Gábor. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Kisebbségi önkormányzatiság Európában - autonómiák, kihívások és tapasztalatok címmel rendeztek kétnapos konferenciát Budapesten dec. 4-5.én. A nemzetközi jogalkotásban való aktív részvételt és a már meglévő keretek kitöltését nevezte a kisebbségi autonómiák megteremtése és működtetése lényeges elemeinek Bába Iván, volt külügyi államtitkár. "Az elvi és az általános szintből nem lehet levezetni a helyi autonómiák rendszerét" - jelentette ki Bába Iván, hozzátéve: a téma specifikus volta miatt "példák vannak, modellek már nemigen". A Pro Minoritate Alapítvány és a Budapest Analyses rendezvényén Bába Iván szólt arról is: napjainkban igen magas a kisebbségi témákban a "nemzetközi ingerküszöb", s azt gyakran már csak az alkotmányos kereteket túllépő események érik el. Hangsúlyozta ugyanakkor: az erdélyi és a vajdasági autonómia törekvések nem ütköznek európai, vagy nemzetközi szabályokba. A kisebbség és a többség számára is elfogadható rendelkezések fontosságáról beszélt Christoph Pan, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója a rendezvényen. "Csak akkor számíthatunk tartós hatásra, ha minden fél megelégedéssel fogadja az intézkedéseket" - mondta, hozzátéve: a többségében német ajkúak lakta olaszországi területen 30 év alatt mostanra valósultak meg a kisebbségek legfontosabb korábbi óhajai. - A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök. Elmondta: ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert "az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés." Hangsúlyozta: a népességfogyás és az elvándorlás megállításához, a magyar nyelvű oktatás körének szélesítéséhez egyszerre kell ezeknek a belső és külső hatásoknak érvényesülniük. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke szerint a határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása. Bírálta az RMDSZ elnökét, beszédében egyszer "központi bizottságként" említette felső vezetését, kijelentve, legfeljebb árnyalatnyi különbség van az RMDSZ és a "román versenypártok" között az autonómiához való viszonyban. Szerinte az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha belső önrendelkezés-igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Konferencia a kisebbségi autonómiáról, kihívások és tapasztalatok. Orbán: A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk érdekeiket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Neves külföldi előadók - köztük Andreas Gross, svájci Európa tanácsi képviselő, az autonómiákról szóló 2003/1334-es határozat kidolgozója, Schöpflin György londoni egyetemi tanár és Christoph Pan - is részt vettek a kisebbségi autonómiákról szóló konferencián. Több előadó is kifejtette, hogy a békés, tárgyalásos eszközökkel elérni kívánt autonómiák - köztük az erdélyi kezdeményezések - nem ütköznek európai szabályokba. Az Európai Unió "el van maradva" a kisebbségekkel kapcsolatos joganyag kidolgozásában a többi uniós jogi ághoz képest - fejtette ki Király Miklós jogtudós, az ELTE professzora. Martonyi János szerint fontos eredmény, hogy a kisebbségek jogaira való utalás bekerült az EU-alkotmányba, de mégis csak részeredmény, amely akkor értékelhető, ha egy folyamat részévé válik. Az előadásokat követő vitában megkérdezték Andreas Grosst, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnökét, hogy az erdélyi autonómiatervezetek esetében mi a célravezetőbb stratégia, az ország regionális reformján keresztül elérni a célt, vagy közvetlenül Székelyföld autonómiájára összpontosítani. Gross válasza: mindkét stratégiát követni kell. A konferenciának három erdélyi részvevője is volt: Tőkés László püspök, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének ügyvivő elnöke és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Szilágyi előadásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar kisebbség békés, tárgyalásos úton kívánja elérni az autonómiát, és számít arra, hogy a többségi kormányok előbb-utóbb eljutnak annak belátásához, hogy az autonómia a stabilitás és fejlődés érdekét szolgálja. A konferencia záróelőadását Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt miniszterelnök tartotta, aki kifejtette: a kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket. /Bakk Miklós: Az Unió "el van maradva". = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./ "Ha segítenek magukon, nemcsak az Isten segíti meg önöket, de még az is előfordulhat, hogy az Európai Unió és a nemzetközi közjog is" - mondta Orbán Viktor, hangot adva azon álláspontjának, ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Ugyanakkor - egyebek mellett a "kiüresíttetett" kedvezménytörvényről szólva - Orbán kijelentette: "2002 után azt lehet mondani, hogy minden kétséget kizáróan a magyar kisebbségek életében beköszöntött a tél". "A határon túli magyarság jövője akkor garantálható, akkor érezhetjük azt biztonságban, ha saját maguk is képesek lesznek lábra állni, és sikerül a bennük rejlő energiákat felszabadítani. Ezért úgy gondolom, egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés" - tette hozzá a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke. "A nemzet egy olyan történelmi képződmény, amely ha egyszer létrejött, globalizáció ide, globalizáció oda, bizony, ha létrejött, akkor élni akar, és az a tény, hogy mi most egy önálló államként, magyar nemzetként csatlakozni fogunk az Európai Unióhoz, ennek az állításnak az igazságát bizonyítja" - mondta. Véleménye szerint a nemzeti lét megoldatlansága a kárpát-medencei magyarság számára az uniós csatlakozás küszöbén is probléma. "A határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása" - jelentette ki a tanácskozáson Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke, aki arról is beszélt, nem gyengültek, hanem éppen erősödtek azok az államok, amelyekben belső önrendelkezést kaptak a nemzetiségek. "Amíg konfliktusgerjesztésnek, amíg stabilitásveszélyeztető dolognak tartják az autonómiát, és mint ilyent, szőnyeg alá söprik, kiátkozzák, visszautasítják, minket radikálisnak, szélsőségesnek és szeparatistának bélyegeznek, addig nagyon nehéz dolgunk lesz" - mondta Tőkés. Szavai szerint az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha a belső önrendelkezés igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Szükséges az autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./"

"Közel háromszáz temesvári újságíró vonult ki dec. 5-én az utcára a kormánypárt agresszív magatartása ellen tiltakozva. A sajtó képviselőinek felháborodását Ino Ardelean, az Evenimentul Zilei országos napilap szerkesztője ellen elkövetett dec. 3-i támadás váltotta ki.Cornel Nistorescu, az említett napilap főszerkesztője szerint a romániai sajtó bizonyos pénzügyi és politikai érdekcsoportosulások irányítása alá került, akik pedig nem hajlandók részt venni ebben a játszmában, azoknak a félreállításáról gondoskodnak az illetékesek. A főszerkesztő nem tartja kizártnak, hogy Ardelean megveretése szorosan összefügg a közelgő választásokkal, a temesvári újságíró ugyanis tényfeltáró riportokat közölt a Szociáldemokrata Párt helyi képviselőinek kétes üzleti ügyeiről. Felmerült Eugen Sasu esete is, aki szintén az Evenimentul Zilei című napilap munkatársa volt, ám az őt és a családját ért halálos fenyegetések miatt pár napja beadta felmondását. /Gurzó K. Enikő: A PSD-t okolják az atrocitásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"

"A magyarországi Új Kézfogás Alapítvány Fordulóponton - szándékok, lehetőségek és korlátok a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítésében címmel szakmai tanácskozást szervezett dec. 5-6-án, Budapesten. A tanácskozáson a romániai magyarság részéről jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátor, Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök és Erdei Dolóczki István képviselő. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök egy olyan külön pénzalap létrehozását javasolta az Új Kézfogás Közalapítványnak, amely elsősorban a fiatal határon túli magyarok vállalkozásait célozza meg támogatásával. Borbély László ügyvezető alelnök javaslatot tett egy olyan támogatási rendszer létrehozására is, amely lehetővé tenné egy földalap létrehozását, hiszen a közeljövőben megnő a föld értéke, és fontos lenne, hogy a földek a magyarok kezébe is kerüljenek. A mikrohitelek rendszerével kapcsolatban a területi jelenlét tovább való terjesztését javasolta, hogy a támogatás minél több magyarlakta megyében eljusson az érintett kisvállalkozókhoz. /RMDSZ-javaslatok az erdélyi magyar vállalkozók támogatására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./ Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Új Kézfogás Közalapítvány kétnapos konferenciával, Budapesten. Lábody László elnök szerint fordulóponthoz érkezett az általa elnökölt testület. "Az alapítvány számos, határon túli magyarságot támogató intézmény és szervezet közül az egyetlen, amely közvetlenül nyújt anyagi segítséget a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldön maradásának elősegítéséhez" - jelentette ki. Az elmúlt négy esztendőben az alapítványhoz beérkezett 1992 pályázat mintegy 4,6 milliárd forintos igényt összesített. Az 1463 pozitív elbírálás alá esett projekt több mint 2,3 milliárd forintnyi támogatási összeget jelentett. Az Új Kézfogás tízéves tevékenysége sikeres volt, de a magyar állami költségvetésből származó anyagi segítség korántsem elégíti ki az igényeket. "Tudatában vagyunk annak, hogy az Új Kézfogás által biztosított pénz nem elegendő valamennyi általunk elképzelt tevékenység finanszírozására, arra viszont elégséges, hogy terveket dolgozzunk ki annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság megtalálja a szülőföldön való boldogulás eszközeit - fejtette ki a Krónika kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök. - Az általunk megfogalmazott jövőbeli prioritások közül a sikeresnek mondható mikrohitel-gyakorlat folytatását emelném ki." Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elsősorban a szerbiai privatizációban való részvétel elősegítését várja az Új Kézfogás közalapítványtól, Gajdos József, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke szerint Kárpátalján szabad a pálya, az alapítvány eddigi tevékenysége ugyanis arrafelé eddig csak az ottani magyarok földhöz juttatásában érződött. /Csinta Samu, Budapest: Fordulóponton a Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"

"Tófalvi Zoltán emlékezett Balogh Zoltánra, akinek a nagyváradi köztemetőben örök nyugalomra helyezték Ulmból hazahozott hamvait. Balogh Zoltánt az Ulmi Magyar Kultúregyesület elnökeként, a Magyarok Világszövetsége Németországi Országos Tanácsának egykori vezetőjeként, az Etikai Bizottság tagjaként, az erdélyi magyarságért oly sokat tevékenykedő közéleti emberként ismerték. Az erdélyi magyarok egyik leghűségesebb, Nyugaton élő szószólójukat veszítették el, aki Nagyvárad szülötteként az Antall-kormány idején Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, a Horn-kormány idején magával a miniszterelnökkel, az akkori és jelenlegi külügyminiszterrel, Kovács Lászlóval perelt és levelezett, hogy a kárpátaljai, romániai, felvidéki magyarság számára a már ismert szövegnél jóval kedvezőbb változatban kössék meg az éppen soron következő alapszerződést. Konok küzdelmet folytatott a Duna Tv fennmaradásáért, anyagi támogatásáért. Tíz év távlatából is igaz, amit 1993. június 22-én Jeszenszky Géza akkori külügyminiszternek írt: "A Népköztársaság évtizedeiben nagy erővel folyt a magyarság egészséges nemzeti öntudatának megtörése, jogos szellemi önvédelmének csírájában való elfojtása. Az utódállamokban pedig a magyar kultúra megsemmisítését és az ősi területeikről való kiűzést célzó etnikai tisztogatást végzik ma is." Akkor még az érintettek válaszoltak leveleire, azután megkezdődött az a lassú, de következetes aknamunka, amelynek eredményeként Balogh Zoltán lemondott nemcsak az Ulmi Magyar Kultúregyesület elnöki tisztségéről, hanem minden más megbízatásról is. Balogh Zoltán kiváló grafikus volt, Marosvásárhelyen, a Bernády Házban 1998 júliusában Tófalvi nyitotta meg gyűjteményes kiállítását. Ez a kiállítás bejárta a világnak azt a részét, ahol magyarok élnek. A marosvásárhelyi kiállítást megelőzte a nagysikerű nagyváradi, kolozsvári, majd követte a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai tárlat. Balogh Zoltán 1971-ben telepedett ki Németországba, mindvégig megmaradt Erdély, Várad szerelmesének. A világ orvosi egyetemein veszik kézbe Balogh Zoltán rajzaival illusztrált német nyelvű anatómiai atlaszt. Az anatómiai rajz készítése volt a mindennapi kenyere, harminc éven át az ulmi Természettudományi Egyetem grafikusaként dolgozott. Balogh Zoltánt 61 évesen vitte el a rák. /Tófalvi Zoltán: Megkésett Balogh Zoltán-sirató. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"

"Kolozsváron két szobában hat ember: a Napsugár és a Szivárvány gyermeklap szerkesztősége. A két havonta megjelenő lap teljes szerkesztősége (a könyvelőséget, ügyintéző, valamint terjesztőosztályt is beleértve) összesen hat személy. Ha egy ember is hiányzik, elakad a munka. "Müller Katinak, aki az újság képszerkesztője, egyik illusztrátora és tördelője, két hónapja született meg az ötödik gyermeke - magyarázza Zsigmond Emese főszerkesztő. - Ezért elvittük a lakására a számítógépét, hazakapja a betördelendő szövegeket, és otthon dolgozik." Az óvodásoknak és első-másodikosoknak szóló Szivárvány a 23. évfolyamánál tart, a második-ötödikeseknek íródott Napsugár pedig a 47-nél. Az Asztalos István író által 1957-ben alapított Napsugárnak az évek során valóban tekintélyes volt a szerzőgárdája, így például Bajor Andor, Fodor Sándor, Méhes György, Hervay Gizella, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár és Kányádi Sándor. Az olvasótábor érezhetően megfogyatkozott az utóbbi években: míg a hőskorban a két lap példányszáma elérte a 70 ezret is, addig ma 42 ezret (20 ezer Napsugarat és 22 ezer Szivárványt) nyomtatnak ki havonta. A két kiadványnak még így is sikerül fenntartania önmagát. Csak a Csipike postája rovathoz érkezik húsz-harminc, gyerekkéz által megcímezett boríték; sokukat Fodor Sándor személyesen, külön levélben válaszolja meg. /Makkai Imola: Negyvenhat éves gyermekújság. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"

"Cseke Péter kutatásai az erdélyi magyar irodalom és szellemi élet "csomópontjaira" irányulnak: a Tizenegyek 1923-as fellépésére, az Erdélyi Fiatalok által felállított modellre, vagyis 1929 nemzedékére és az 1937-es Nem lehet-vitára. Emellett a népiség, erdélyiség és európaiság eszméjét követi az erdélyi magyar kisebbség irodalmában, s kiterjeszti vizsgálódásai körét az 1942-44 között Kolozsvárt kiadott Termés című folyóiratra mint műhelyre és fórumra, valamint alkotóira is. Felelős erdélyi magyar írástudóhoz illő vállalás tehát a Cseke Péteré, akinek új tanulmánykötete /Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések, Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2003/ összegzését szemlélteti kutatói pályának. A legkorábbi tanulmányt 1980-81 fordulójáról, a legújabbat pedig 2003 március-áprilisából keltezi a szerző.A szerző fontos kötetei: Nem lehet. A kisebbségi sors vitája. Válogatta Cseke Péter és Molnár Gusztáv, az előszót írta Cseke Péter. Budapest, Héttorony Könyvkiadó, 1989.; Erdélyi Fiatalok - dokumentumok, viták (1930-1940). A kötetet összeállította Cseke Péter és dr. László Ferenc, az előszót írta Cseke Péter. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1986/1990.; Lehet - nem lehet? Kisebbségi létértelmezések (1937-1987). Sajtó alá rendezte és az előszót írta Cseke Péter. Marosvásárhely, Mentor Könyvkiadó, 1995.; A Tizenegyek. Egy antológia elő- és utóélete (1923-2003). Közzétette és az előszót írta Cseke Péter. Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2003.Ezen kötetek anyagából Cseke Péter által leszűrt "esszencia" a mostani könyv. /Borcsa János: Csomópontok és tendenciák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"

"Adamovits Sándor új kiadványait mutatták be Marosvásárhelyen, a Diakóniai Otthon Bocskai termében, dec. 4-én. A szerző Kapuk, kopják, haranglábak című albumát a budapesti Közdok Kiadó igazgatója, Nagy Zoltán ismertette. Az esten Adamovits János Kemény Jánosról szóló kötetét is bemutatták. A Helikon gazdája című könyv a Kemény-leszármazottak anyagi támogatásával jelenhetett meg. A rendezvényen Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője beszélt arról a CD-ről is, amely Adamovits Sándornak a hetilapban megjelent ötvenöt helikonista íróról, költőről készített sorozatát tartalmazza. A bemutató végén a résztvevők Csutak H. Leventének a helikonistákról készült grafikáit tekinthették meg. /Bakó Zoltán: Helikonisták CD-n. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"

"Ion Iliescu államfő dec. 6-án erkölcstelennek, nemzetellenesnek és gyalázatosnak nevezte azokat az állításokat, miszerint államcsíny történt Romániában 1989 decemberében.Iliescu végezetül kijelentette: arra kéri mindazokat, akik államcsínyt emlegetnek az 1989-es események kapcsán, olvassák el figyelmesen a forradalom kezdetekor kiadott közleményt, mert a dokumentum a rendszerváltásról szól. /"Becsmérlő állítások". Ion Iliescu: 1989-ben nem volt államcsíny. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Tanúként hallgatta ki a magyar rendőrség a brókerbotránnyal kapcsolatban Mudura Sándor nagyváradi vállalkozót. Korábban felmerült, hogy az elsikkasztott pénzekből a nagyváradi Lotus Market befektetésre is juthatott. Mudura is szerepelt a K&H Bank úgynevezett VIP-listáján. A listán feltüntetett, kiemelt ügyfelek számára a bank törvényellenesen garantált az átlagosnál lényegesen nagyobb nyereséget. Mindez csupán az egyik eleme a rendszerváltás utáni legnagyobb magyarországi pénzügyi csalásnak. A botrány főszereplőjét, Kulcsár Attilát tízmilliárd forintos sikkasztással vádolják. A K&H Equities brókere piramisjáték jellegű rendszert épített fel, melyhez a forrásokat többek között a banki elszámolások meghamisításával próbálta biztosítani. A magyarországi sajtóban korábban megjelent információk szerint Kulcsár Attilán és a Britton Kft.-n keresztül 200-300 millió forintnak megfelelő tisztázatlan eredetű pénz került Nagyváradra, ahol azt a Lotus Plazára fordították. A tavaly felavatott bevásárlóközpontot működtető Lotus Market Rt. részvénycsomagján induláskor fele-fele arányban osztoztak a magyar Britton-csoport és Mudura Sándor cégei. A beruházáshoz a magyar állam a Britton révén nyújtott közel 10,6 millió dolláros hitelt az Eximbank által. Kulcsár Attila 2003 elejéig a Lotus Marketet felépítő romániai cégnek is felügyelőbizottsági tagja volt. Erről a Britton vezetője, Kerék Csaba beszélt júliusban. Mudura Sándor a tévé hírműsorában kijelentette: felháborítja ez az eljárás, és kilátásba helyezte a magyar állam beperelését. /Gazda Árpád: Beidézték Mudura Sándor vállalkozót. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Magyarországon kidolgozott rendszer alapján történt kiértékelővel ért véget dec. 7-én a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada Csíkszeredában. A magyarországi Martin György Néptáncszövetség első ízben rendezte meg Erdélyben a kétnapos találkozót a Romániai Magyar Táncszövetség (RMTSZ) és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes társszervezésében.A minősítés lehetőséget teremt, hogy azok bekerülhessenek a Kárpát-medence néptánccsoportjainak rangsorolásába. Az eseményen huszonegy tánccsoport vett részt mintegy 600 táncossal Erdély különböző régióiból. / Botházi Mária, D. Balázs Ildikó: Minősült táncosok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Dec. 6-án juttatta vissza Nagytétény a székely város tulajdonát. Gyergyószentmiklós határában vették át a nagytétényiektől a székely város elöljárói azt a nagyharangot, amelyet ágyúöntés céljából hurcoltak el 1944-ben. A tervek szerint a harang húsvétkor kondul meg újra a gyergyói templom tornyában. A néhány éve véletlenszerűen azonosított harang tért haza. 1943-ban minisztériumi határozat rendelte el, hogy az egyházak egy-egy harangot adjanak háborús célokra, így került a gyergyószentmiklósi is a Nagytétény határában levő öntödébe. A legenda szerint egy éjszaka a tétényiek - azt hívén, az ő harangjuk - rejtekhelyre vonszolták, és szeméttel födték le. Csak a háború után derült ki, hogy tévedésből a gyergyói harangot mentették meg maguknak. A harangot nov. 30-án szerelték le Nagytétényben. Az ekkor tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros-érsek, Magyarország prímása áldotta meg a gyergyószentmiklósi és a tétényi új harangot. A Lengyelországban készített új harang felirata: "Öntetett Isten dicsőségére, Nagyboldogasszony tiszteletére, a pest-nagytétényi templom ékességére, a gyergyószentmiklósi harang helyére." Gyergyó felé vezető útján a harangot Cegléden, Nagyváradon, Kolozsváron, Korondon, Székelyszentlélek-Bogárfalván köszöntötték. A harang útja a Hargitán át előbb Csíksomlyóra vezetett, majd onnan hozták Gyergyószentmiklósra. Fonott kalács, virág, nemzetiszín szalag díszítette a Szent Miklós-szobrot és a harangot szállító ökrösfogatokat. A két szekeret székely ruhás ifjak és a gyulafehérvári teológia tizennyolc diakónusa kísérte. /Gergely Edit: Hazatért a gyergyószentmiklósi nagyharang. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Hetedik alkalommal szervezték meg dec. 7-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a Gyöngykoszorú néptánctalálkozót, melyen tíz Maros megyei néptáncegyüttes mutatkozott be. Az előző évek Gyöngykoszorú találkozóihoz viszonyítva az idén kevés volt az érdeklődő./Orbán Zsolt: Gyér érdeklődés a Gyöngykoszorún. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Csángó napok voltak Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. Negyedszer szervezték Sepsiszentgyörgyön a csángó napokat, Pusztináról érkeztek vendégek. Amint Nistor Ilona csángó népdalénekes fogalmazott, egy-egy ilyen találkozó után legalább hat hónapig magyarnak érzik magukat. Mesemondóversenyre került sor, a pusztinai gyerekek az állomás negyedi általános iskola diákjaival versengtek. Nistor Ilona karácsonyi CD-jét Tánczos Vilmos egyetemi tanár mutatta be. "A magyar folklór előadói közt senki nincs, aki hitelesebben tolmácsolná a moldvai csángó magyar folklórt" - jellemezte az előadót Tánczos. Kolozsváron is megünnepelték a Csángók Napját, dec. 6-át. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által szervezett rendezvény vendége harmincöt külsőrekecsini csángómagyar gyerek volt. A falu papja ugyanis ellenzi a rendezvényt, azt állítja, hogy az erdélyiek el akarják lopni a falubeli gyerekeket. /Farkas Réka, Fülöp Noémi: A csángó folklór és ételek ünnepe. Csángó napok Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Dec. 6-án tartotta első konferenciáját a Romániai Magyar Nők Fóruma. Dudás Annamária társelnök megnyitó szavait követően Frunda György szenátor üdvözölte a konferenciát. Böndi Gyöngyike képviselő ismertette a nők, anyák, kismamák, családok jogait szavatoló legújabb törvényeket, majd elfogadták a szervezet alapszabályzatát és programját. Úgy döntöttek, hogy ezentúl a szervezet neve Romániai Magyar Nők Szövetsége lesz, és az RMDSZ-en belül fognak tevékenykedni. Elsősorban a helyhatóságokban kívánnak szerepet vállalni, és azt próbálják elérni, hogy az RMDSZ kongresszusi határozata értelmében a nők 15%-ban képviseltessék magukat a szövetség vezető döntéshozó testületeiben. Nem szerepelt a konferencia napirendjén és a napirend elfogadásakor sem született ilyenszerű javaslat, a nagybányai küldöttség hirtelen tisztújítást követelt. Az eredmény: leváltották Dudás Annamáriát, aki addig Böndi Gyöngyikével közösen töltötte be a társelnöki szerepet, s az elnökséget az addigi társelnök képviselőnő, Böndi Gyöngyike szerezte meg. /(mózes): Első konferenciáját tartotta a Romániai Magyar Nők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ Botránnyá fajult a Romániai Magyar Nők Fórumának az ülése. Az ülésen alapszabályt változtattak, és menesztették a két elnöknő egyikét. A menesztett elnök úgy véli, a nagybányai tagok puccsot hajtottak végre. Országos szervezetté alakult át a legutóbbi közgyűlésen a Romániai Magyar Nők Fóruma, amely egyben felvette a "szövetség" elnevezést. Dudás Annamária szerint a közgyűlés teljesen törvénytelen volt. Elmondása szerint a rendezvényt konferenciaként szervezték meg. Szavazásról szó sem volt, hiszen alapszabály-változtatás vagy választások csak közgyűlésen kerülhetnek terítékre. "Puccsszerűen, a nagybányaiak javaslatára módosították az alapszabályt és kinevezték Böndi Gyöngyikét elnöknek. Még olyanokat is szavazásra buzdítottak, akik nem is voltak nőszövetségi tagok" - magyarázza a volt elnöknő. "Ezt a szervezetet én alapítottam két társammal, a képviselő asszony mindössze az én jóindulatomnak köszönhetően lett kinevezett elnök, ugyanis két hónapja kértem fel, hogy vállaljon szerepet a szervezet vezetésében" - tette hozzá felháborodva Dudás Annamária. "Mivel a határozatokat törvénytelenül javasolták és fogadtatták el, én továbbra is a Romániai Magyar Nők Fóruma elnökének tekintem magam, Böndi Gyöngyike pedig felőlem lehet akármilyen szövetség elnöke" - mondta el Dudás Annamária, hozzátéve, hogy sérelmeit nem hagyja orvoslás nélkül. /Lázár Lehel: Puccs történt a nőszövetségben? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Magyarország támogatja, hogy Bulgária és Románia 2007. jan. 1-jén az EU tagjává válhasson, ha addig teljesíti az ehhez szükséges feltételeket - mondta Kovács László külügyminiszter az EU általános ügyek tanácsának Brüsszelben tartott ülésén. Az ülésen nem mindenki értett egyet azzal, hogy Bulgária és Románia esetében a csatlakozási céldátumot ennyire pontosan jelöljék meg. /Budapest támogatja a román integrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"