"Tapasztalatot cserélt Arad és Gyula városrendezési bizottsága. Az aradi Szabadság-szobor köztéren való elhelyezését tartják a legjobb megoldásnak a gyulai városrendezési bizottság szakemberei. A testvérváros küldöttsége és az aradi urbanisztikai szakértők okt. 21-én közös együttműködésük kiterjesztéséről tárgyaltak. /Gujdár Gabriella: Köztérre kívánják Zala alkotását. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./"

"Pert nyert a Krónika és munkatársa, Szucher Ervin a saját kollégáit és az egyházat támadó sóváradi tanárral szemben. Lakatos István sóváradi tanár rágalmazásért indított pert a lap és újságírója ellen, jelentős anyagi kártérítést követelve. Natalia Roman törvénybíró elvetette Lakatos vádjait, és a perköltségek megtérítésére kötelezte a sóváradi pedagógust.A marosvásárhelyi bíróság alaptalannak találta Lakatos István vádjait. A sóváradi tanár a Krónika 2002. okt. 5-6-ai számában megjelent, Elmérgesedett a sóváradi iskola helyzete - Lakatos István éhségsztrájkol című cikk nyomán indított bűnügyi pert. A Krónika beszámolt Lakatos tavalyi éhségsztrájkjáról, megszólaltatva az érintettet, aki a küküllőmenti település iskolájában uralkodó állapotok ellen tiltakozott. Tatár Tibor lelkész visszautasította Lakatos vádjait - a tanár tálibnak nevezte a sóváradi református egyházat a magyarellenességéről ismert Cuvantul Liber című napilap hasábjain. Románellenességgel vádolta az iskola vezetőit és tanárait, de bizonyos kábítószer-kereskedelemről is említést tett. Lakatos több ízben is feljelentette kollégáit, azonban a kivizsgálások során kiderült, vádjai alaptalanok. . Lakatos mindenkit valamivel megvádol - nyilatkozta a per lezárta után Dénes Sándor, az intézet igazgatója. Dénes Sándor egész dossziéval rendelkezik, amely a gyerekek és a szülők írásos panaszait tartalmazza. /A bíróság elutasította Lakatos István vádjait. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./"

"A "testvérállam", a Moldovai Köztársaság az Európa Tanácshoz fordult a Romániával való nézeteltérések tisztázásáért. Romániát úgyis sok tisztáznivalója van az európai fórumokkal, így nem jött jókor ez az ügy. Hol van az az idő, amikor "virághidon" lépdeltek át egymáshoz a két országból! Kisinyov azt szeretné, hogy - továbbra is - részesüljön a gazdasági kedvezményekből, zavartalanul exportálhasson Romániába cukrot vagy szárnyashúst, ezzel szemben Bukarest ne szóljon bele az ottani románok ügyeibe, se az oktatásba, se az anyanyelvhasználatba. A moldovai kommunista vezetés a moldovai nyelvet a román nyelvtől függetlennek nevezte, de ez jól ismert módszer, lásd a csángók esetét. /Ágoston Hugó: Hogy a túró? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Visszahívták a parlament európai integrációs bizottságából Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt, míg Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselőt az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójából (FUEV) hívta vissza az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti frakciója okt. 22-i ülésén 20 mellette és 8 ellenszavazattal úgy döntött, hogy visszahívja Szilágyi Zsolt képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete tagját a parlament európai integrációs bizottságából. Szilágyi elmondta: a vádat Márton Árpád képviselőtársa terjesztette elő, aki szerint Szilágyi nem vállalta fel a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) legutóbbi ülésén elfogadott alkotmánymódosítással kapcsolatos álláspontot, ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg, következésképpen politikailag megbízhatatlannak tekinthető. Szilágyi szerint az erdélyi magyar pártok között létező elvi ellentéteket hiba fegyelmi kérdéssé süllyeszteni. Pécsi Ferenc esetében Markó Béla szövetségi elnök közölte, hogy politikai bizalmatlanságból kifolyólag visszahívták a FUEV-ből. Az esetről Pécsi azt nyilatkozta: a történteknek köze van ahhoz, hogy Szatmárnémetiben megszervezte a Magyar Polgári Egyesületet. Szerinte megindult egy folyamat, amelynek célja megfélemlíteni és elbátortalanítani a belső ellenzéket s kiszorítani őket a különböző tisztségekből. /P. A. M.: Visszahívták Szilágyi Zsoltot és Pécsi Ferencet. Az RMDSZ politikai megbízhatatlansággal vádolja képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ "A frakcióülésen senki nem rótt fel semmit az integrációs bizottságban kifejtett tevékenységemmel szemben - jelentette ki Szilágyi. - Nyilvánvaló hát, hogy a visszahívásom egy bosszúhadjárat része." Szilágyi az ülésen azzal érvelt, hogy nem lehet elvi nézetkülönbséget fegyelmi döntéssel feloldani. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ha már büntetés jár a program vélt megsértése miatt, vonják felelősségre azt a hét RMDSZ-képviselőt is, akik a képviselőház plénumában nemmel szavaztak az autonómia alkotmányos kodifikálását indítványozó polgári szárnyi kezdeményezésnek. Ezt a javaslatát azonban a frakció elutasította. Szilágyi nem tartotta kizártnak, hogy a kormánypárt kérésére távolították el a bizottságból. Tavaly ugyanis kellemetlenséget okozott, amikor határozottan kiállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása mellett. Az RMDSZ történetében harmadszor fordul elő, hogy valakit visszahív a frakció egy bizottságból. Csapó Józsefnek egykor a földtörvénnyel kapcsolatos véleménye miatt kellett távoznia a szenátusi agrárbizottságból, Garda Dezső képviselőt pedig amiatt hívták vissza a képviselőházi panaszbizottságból, hogy a frakció döntése ellenére is sajtótájékoztatót tartott a gyergyói falopásokról. /G. Á.: Megbüntették Szilágyi Zsoltot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megütközve értesült Zoran Zsivkovics szerb kormányfő budapesti kijelentéséről, miszerint a kettős állampolgárságról szóló majdani kétoldalú megállapodásnak mindkét ország állampolgáraira vonatkoznia kell. Az Ágoston András vezette VMDP közleménye szerint a Zsivkovics kormányára váró parlamenti bizalmi szavazással hozható összefüggésbe az, hogy a szerb miniszterelnök megmásította korábbi kijelentését A VMDP érthetetlennek tartja, hogy Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes visszafogottan reagált Zsivkovics nyilatkozatára. A párt szerint Kasza Józsefnek le kell mondania, a VMSZ hat parlamenti képviselőjének pedig meg kell vonnia a bizalmat a Zsivkovics-kormánytól. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. A szerb kormányfő későbbi nyilatkozatában ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie. Most viszont budapesti látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás a két ország között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne, mert "az európai civilizáció szempontjából a XXI. században elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon". A magyar külügyminisztérium szóvivői irodája szerint Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök nyilatkozata azt a korábbi szerb hivatalos álláspontot ismételte meg, amelyről Németh Zsolt képviselőként és a parlament külügyi bizottsága elnökeként tájékoztatást kapott, "csak nem volt hajlandó tudomásul venni". Az eset rámutat arra, hogy egyes ellenzéki politikusoknak, köztük Németh Zsoltnak "tudomásul kell vennie, miszerint a magyar nemzeti érdek érvényesülését a higgadt és tényekre alapozott érvelés és nem a valótlan állítások, a belpolitikai használatra szánt, a magyar kormányt lejáratni próbáló nyilatkozatok segítik elő" - olvasható a külügyi nyilatkozatban. /VMDP: Kasza mondjon le. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Erdélyben 1956-ban nem volt forradalom, mégis megtorlások, bebörtönzések és megaláztatások sorozatát kellett elviselniük a magyaroknak. Erről vallanak az erdélyi 56-osok.Erdélyben a szekuritáté által elképzelt forradalmat vérbe fojtották, emlékezett a brassói Lay Imre. A magyar fiatalok alakította Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) akkori titkára úgy tudja, a megtorlás során 17 romániai magyart végeztek ki, de a románok közül is többet eltett láb alól az akkori hatalom. Az EMISZ azon a napon alakult meg Brassóban, amikor a szovjet csapatok 1956. november 4-én hajnalban támadást indítottak Budapest és a magyar szabadság ellen. Az EMISZ Fehéregyházán koszorúzott és emlékezett az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseire. A kezdeményezés Brassóból Háromszékre is átterjedt, végül 1958 augusztusától kezdődően a szekuritáté 77 EMISZ-est tartóztatott le. Összesen 1117 évnyi börtönbüntetést kapott a 77 fiatal. Átjutott a határon az a négy baróti középiskolás diák, akik november 8-án, a forradalmárokhoz való csatlakozás reményében vágtak neki a román-magyar határnak. A "túra" egyetlen túlélője, a Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Árpád Csaba emlékezett. Október 24-én és 25-én az iskolában megjelentek a pártaktivisták, és azt magyarázták, hogy Budapesten ellenforradalom van, Moyses Márton is szót kért, és azt kérdezte tőlük: miért hazudnak, miért nem mondják meg az igazat? Moyses akkor elsős gimnazista volt, akárcsak Kovács János, akik a csíkszentdomokosi Bíró Benjaminnal és Józsa Árpád Csabával társulva indultak Budapestre. Bíró és Józsa átjutottak a határon, de Kovács és Moyses eltévedtek, végül pedig hazatértek. Józsa és Bíró Debrecenben kaptak szállást és munkát, valamint továbbtanulási lehetőséget. 1957 március 15-én azonban a magyar hatóságok átadták őket a nagyváradi szekunak. Mindkettőjüket elítélték. Moyses 1960 októberében beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarára. Nyíltan vallotta, hogy a két egyetem erőszakos egyesítése voltaképpen a magyar universitas beolvasztását jelentette. Versekben is megfogalmazott álláspontjáért előbb 7, majd 2 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. A különböző tudományokban egyformán járatos fiatalembert a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak, Moyses 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt tiltakozásul benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Két hónap múlva belehalt sérüléseibe. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Eleket Moysesszel majdnem egyidőben hurcolták el, és ítélték el. A Pro Europa Liga mai társelnöke így jellemezte néhai barátját: "Kétségtelen, hogy egy lángész pusztult el benne. És egyetérthetünk mindazokkal, akik azt vallják, ő a később érvényre jutó európai és erdélyi szellemiség mártírja." A sepsiszentgyörgyi származású, Németországban élő Gyertyánosi Csaba elmondta, a Mikó Kollégium gimnazistái voltak, amikor 1956 októberében elhatározták, tenniük kellene valamit a forradalom érdekében. Összegyűltek: Szabó Ütő Lajos, Gyertyánosi Gábor, Gyertyánosi Csaba - az ítéletek csökkenő sorrendjében -, Bordás Attila, Jancsó Csaba, Sándor Csaba, Molnár Béla és Jancsó Sándor. A Székely Ifjak Társasága (SZIT) 1957. március 15-én titokban koszorút helyezett el Sepsiszentgyörgyön az 1848-as hősök emlékművénél. "Ez volt az első koszorúzásunk, az első megmozdulásunk, és megpróbáltuk elhitetni magunkkal, hogy mégis csináltunk valamit" - emlékezett Gyertyánosi Csaba. 1958-ban azonban a szekuritáté felkészülten várta a diákokat az újabb koszorúzásnál. A fiúkat letartóztatták, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken az ügyész életfogytiglant és halálbüntetést kért a SZIT-esekre, végül Macskási Pál hadbíró "beérte" 18, 15 és 10 éves ítéletekkel. /Benkő Levente: Tizenévesektől félt a kommunista hatalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Lemondott tisztségéről Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A tisztséget a november végére kitűzött közgyűlésig helyettese, Bilibók Jenő tölti be. - Nem bírtam már azt a stresszt, amit a munkánkhoz szükséges anyagiak hiánya okozott - magyarázta lemondása okait Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének leköszönt elnöke. Bartha 2000 júliusától töltötte be a csángó szövetség elnöki tisztségét. Egyike volt azoknak a csángó fiataloknak, akik erdélyi vagy magyarországi tanulmányok után tértek vissza szülőföldjükre. Elnöki tevékenysége idején vásárolt bákói székházat a szövetség, és ebben az időben indult be a csángó oktatási program is. Különösen a bákói tömbházlakásban berendezett iroda működtetési költségeinek az előteremtése okozott állandó stresszes állapotot. "Minden hónap végén jöttek a számlák, és fogalmam sem volt, hogy miből fizethetem ki" - panaszolta a leköszönt elnök. Döntéséhez személyes okok is hozzájárultak. Úgy érezte, közgazdászi és informatikus diplomájával a többszörösét kereshetné annak a pénznek, amit a szövetség vezetőjeként kapott. "Nélkülem nem áll meg az élet, a társaim folytatják a munkát" - tette hozzá Bartha András. A csángó szövetség vezetését átmenetileg Bilibók Jenő alelnök vette át azzal a feltétellel, hogy munkájában Benke Pavel és Róka Szilvia is segíti. /Gazda Árpád: Stresszelő jogvédelem. Lemondott a csángó szövetség elnöke. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Okt. 22-én az ügyészségéhez nyújtott be panaszt Gheorghe Funar polgármester a népszavazáson történt visszaélések miatt, "amikor a mozgóurnát írásos igénylés nélkül vitték ki mintegy 30 ezer lakoshoz, akiket arra kényszerítettek, hogy igennel szavazzanak az alkotmánymódosításra". A kormánypárt kolozsvári szervezete közleményt bocsátott ki, amelyben megállapították: a Nagy-Románia Pártnak (PRM) a népszavazást bojkottáló akciói hatástalannak bizonyultak. Felteszik a kérdést, a közpénzekből mekkora összeget használhatott fel a polgármester, aki mindent megtett a szavazás sikertelenségéért. A közlemény szerint a városvezető már senkit nem képvisel, nincsenek támogatói, és a kolozsvári lakosság csak a következő évben esedékes választásokra vár, hogy megszabaduljon Gheorghe Funartól. /Lázár Lehel: A PSD szerint Funar senkit nem képvisel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Csupán "november elejére" várható a központi fűtés elindítása Gyergyószentmiklós 3700, a hálózatra kapcsolt lakrészében - nyilatkozta Pál Árpád polgármester és Nagy Attila, a közüzemek igazgatója. A fűtésrendszer műszakilag megfelelő állapotú, viszont a városi tanács tulajdonában levő részvénytársaság közel 32 milliárdos adósságot halmozott fel, emiatt nem tudta beszerezni a fűtéshez szükséges üzemanyagot. Jelenleg a nulla fok alá süllyedő hőmérséklet ellenére mindössze a melegvíz-szolgáltatás üzemel. A fogyasztók kintlevősége közel 16 milliárd lej. A lakók mintegy 20 százalékának 10,5 milliárdnyi adóssága van. Páll Árpád azzal biztatja a lakosságot, hogy ez lesz az utolsó nehéz fűtésidény, amit még ki kell bírniuk , jövőre a svájci támogatással elindítandó korszerűsítés e gondokat megoldja. /Gergely Edit: Késik a fűtés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Erdélyi magánlátogatásra érkezik okt. 25-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök.A Krónikának adott interjújában kifejtette, a romániai magyarság vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. Az államfő szerint, ha a romániai magyarság szervezetei ugyanazon célokért harcolnak, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálásban lehetnek eltérő vélemények. Útjával kapcsolatban leszögezte: "Államfői ténykedésem egyik sarokkövének a kisebbségi ügyek fokozott figyelemmel kísérését tekintem. Ez vonatkozik a magyarországi kisebbségek és a határon túl élő magyarok életére egyaránt. Ezért örültem különösen a történelmi egyházak és Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemrég elhunyt rektora meghívásának." Mádl Ferenc nemrég bejelentette, hogy szakértői bizottság létrehozását tervezi annak megvizsgálására, milyen módon nyújthatna Magyarország kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. " A romániai magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. A szakértői bizottság így ezzel a kérdéssel természetesen nem foglalkozik." Mádl Ferenc az Aradon újraállítandó Szabadság-szobor ügyében levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, amelyben felkérte román kollégáját, járuljon hozzá az emlékmű felállításához. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a székelyföldi autonómiatörekvésekről, rámutatott arra, hogy ez belpolitikai jellegű kérdés, amiben nem tiszte állást foglalni. "Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a romániai magyarság szervezetei ugyanazon cél elérését tartják fontosnak, ez pedig a magyar közösség boldogulása. Amennyiben ez így van, s én hiszem, hogy így van, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálás részleteiben lehetnek eltérő vélemények. Ez teljesen normális, ez a demokrácia lényege.""Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, s bár Romániának erre még várnia kell, hiszem, hogy a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege nem változik. Az együtt fölemelkedő közép- és délkelet-európai régiónak egymásra épülő regionális, szubregionális és kétoldalú együttműködési formák színes mozaikjaként kell összeállnia." Magyarország messzemenően támogatja Gozsdu Manó szellemi hagyatékának ápolását, ezért is javasolták, hogy egy magyar-román vegyes bizottság dolgozzon, gondolkodjon együtt ennek a szellemi hagyatéknak a méltó ápolásán. A magyar kormány egy budai ingatlant ajánlott fel, a Gozsdu Manó szellemi örökségét fenntartó közös alapítvány számára. Gozsdu Manó román diákok tanulását támogatta Budapesten, ez az alapítvány pedig román és magyar diákok képzését segíti majd. /Lukács János, Rostás Szabolcs: "A megbékélés idejét éljük". Interjú Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság erdélyi látogatásra készülő elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./Gazda Árpád szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök a Krónikának adott interjúban nyomatékosította: az erdélyi magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, a magyar illetékesek pedig nem lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyeket az érintettek még csak fel sem vetnek. E nyomatékosítással szinte felszólította az erdélyi magyarság képviselőit: kérjék a magyar állampolgárság kiterjesztését, hogy foglalkozhassanak a kérdéssel. Az erdélyi magyar közvélemény úgy tudta: az RMDSZ felvetette az erdélyi magyarság állampolgárság-igényét. A Krónika aug. 6-i számában Markó Béla RMDSZ-elnök szinte sértőnek a kérdést, tett-e le a szövetség erre vonatkozó írásos kérést a magyar kormány asztalára? A válasza: "Mindenki tudja, aláírást is gyűjtöttünk ebben az ügyben. Ez nem bumeráng, hogy visszajöjjön hozzánk. A kérés ma is érvényes. Az RMDSZ semmit sem mulasztott el, megtette a kötelességét."A Mádl Ferenc által megfogalmazott felszólítás persze korántsem jelenti a magyar állam azonnali hajlandóságát az állampolgárság kiterjesztésére. Ezt a korábbi magyar kormány sem tartotta időszerűnek, helyette pótszerként a státustörvényt ajánlotta, a jelenlegi budapesti kabinet pedig az erőfeszítésbe belevörösödve próbál kifogásokat találni. A kérés nélkül azonban a téma érdemi vitája sem kezdődhet el. Az autonómia sem foglalkoztatja a bukaresti politikát mindaddig, amíg az igényt az erdélyi magyarság képviselete meg nem fogalmazza, és a lehető leghatározottabban nem képviseli. /Gazda Árpád: RMDSZ-bumeráng. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./"

"Okt. 23-án Székelyudvarhelyen is megalakult a helyi székely tanács - tájékoztatta a Krónikát Katona Ádám, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének udvarhelyszéki tagja. A művelődési otthonban tartott gyűlésre - a rossz útviszonyokra való tekintettel - nem hívták meg a Székelykeresztúr környéki települések küldötteit, ezért egyelőre tisztségviselőket sem választottak. A tisztségviselők megválasztására az október 26-i sepsiszentgyörgyi gyűlés alkalmával kerítenek sort. Székelyudvarhelyen a helyi székely tanács alakuló ülésén több mint két tucat ember képviselte az Udvarhely környéki mintegy 20 települést. Katona Ádám elsősorban a félelemmel magyarázta a viszonylag szerény jelenlétet, mint elmondta, a települések elöljárói különböző zsarolásoknak is ki voltak téve. /L. J.: Udvarhelyszéki tanács alakult Székelykeresztúr nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./"

"Koszorúzással, gyertyákkal tisztelegtek Erdély-szerte az 1956-os forradalom hősei és eszméje előtt. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei szervezete tartott megemlékező ünnepséget. Szilágyi Árpád, az Egyesült Államokból Romániába visszatelepedett volt politikai fogoly szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. A Székely Károly Szakközépiskolában 1956-tal kapcsolatos dokumentumokból, fényképekből és könyvekből álló tárlat nyílt. Az akciókról és a megtorlásról tartott érdekfeszítő előadást okt. 22-én Nagyváradon Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró, az erdélyi 56 kutatója, valamint Pákh Tibor budapesti ügyvéd, aki aktív részese volt a budapesti eseményeknek, emiatt 1971-ig ült a Kádár-rezsim börtöneiben. Mindketten egybehangzóan domborították ki a magyar 56 egységét, nemzeti jellegét és történelmi jelentőségét, kifejtve: még ma is "erőteljes posztkommunista maszatolás" folyik az események és főleg a megtorlások körül, ugyanis a diktatúra verőlegényei, pribékjei, vérbírái, foglárjai, "átnevelő tisztjei" közül sokan élnek, vagy leszármazottaik révén részesei a hatalomnak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Magyar Polgári Egyesület és az Ifjúsági Polgári Egyesület szervezésében a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében rendezett emlékesten Szerefi Ilona népdalokat énekelt, Beregszászi Olga pedig régi magyar katonanótákat adott elő saját gitárkísérettel. Tőkés László püspök megköszönte az előadók szolgálatát, és reményteljes, öntudaterősítő, felemelő nemzeti ünnepet kívánt a jelenlévőknek. Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetsége koszorúkat helyezett el a város temetőiben, főhajtással tisztelegve az elhunyt bajtársak sírhantjánál. Délután az Erzsébet parkban található 56-os kopjafánál gyűltek össze, a megemlékezésen részt vettek a történelmi egyházak, az RMDSZ városi szervezete és a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács képviselői is. Török Ferenc, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi elnöke beszéde után az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság elnöke, Józsa Csaba nyílt párbeszédre hívta meg Sepsiszentgyörgyre, november negyedikére az RMDSZ csúcsvezetőségét, a polgári körök képviselőit és Toró T. Tibor parlamenti képviselőt. A megemlékezés alatt két rendőr figyelte az egybegyűltek minden mozdulatát, a rendőröket nem nyugtalanította, hogy valaki "bozgor" bekiáltással próbálta megzavarni a kegyeletteljes emlékezést. Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákszövetségének és a városi művelődési ház Fókusz Klubjának vendége volt a forradalom vérbefojtását követő megtorlás két politikai elítéltje. Az úgynevezett Dobai-perben 20 évre ítélt Varga László nyugalmazott marosvásárhelyi református lelkész előadásában az 1956-os események és a megtorlás hátterét vázolta fel 56 előzményei és következményei című előadásában. Sorstársa, a Szoboszlay-perben 25 évi börtönre ítélt Lőrincz Károly a meghurcoltatás több mozzanatát elevenítette fel. Kézdivásárhelyen a református temetőben levő, az 56-osok emlékére emelt kopjafánál az emlékezőket Bokor Tibor, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte, aki beszédében 1956 fontosságát hangsúlyozta. Lőrincz Károly volt elítélt reményét fejezve ki, hogy minél többen, minél többször ünnepelik meg a magyar forradalmat. "Vissza kellene hozni annak a napnak a varázsát, mert az emlékezésen túl október 23-a a szomorúságot is jelenti számomra, amikor látom, hogy Magyarországon megosztottság övezi az 1956-os megemlékezéseket" - ezt Dávid Gyula foglalta össze a kolozsvári Heltai Klubban az okt. 23-i megemlékezésen. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) elnöke, András Imre az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság nemrég elhunyt tiszteletbeli elnökére, Kacsó Tiborra emlékezett. Az emlékezők hozzátették: az akkori hóhérokban van annyi erkölcstelenség, hogy 1956 magyar forradalmát és szabadságharcát magukénak tudják, és az áldozatokkal együtt ünnepelnek. Mózes Árpád evangélikus püspök sajnálta, hogy 1956 erdélyi történéseiről és a megtorlásról nagyon kevés szó esik, emiatt a fiatalabb nemzedék mit sem tud a történtekről. /A nemzet legnagyobb összefogására emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./"

"Az IMAS közvéleménykutató intézet felmérése szerint továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) élvezi a legtöbb választó bizalmát, a lakosság 48,7 százaléka szavazna a kormánypártra. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PNL) Igazságosság és Valóság nevű politikai szövetsége a második a szavazási szándék tekintetében 25,8 százalékkal, míg a megkérdezettek 17,3 százaléka adná a voksát a Nagy-Románia Pártra (PRM) és 5,4 százalék az RMDSZ-re; az adatok szerint nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Román Humanista Párt (1,5 százalék) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amely a szavazatoknak egy százalékát sem gyűjtené be. A népszerűségi indexeket továbbra is a román diplomácia vezetője uralja, Mircea Geonában a lakosság 46 százaléka bízik. Őt Adrian Nastase miniszterelnök követi 43,9, és Ion Iliescu államfő 42,7 százalékkal. Pozitívan vélekedik a demokrata Traian Basescuról és a liberális Theodor Stolojanról a megkérdezettek 34,4, illetve 37,9 százaléka. Kevésbé népszerű a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor (24,9 százalék). Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közel kilencszázalékos a népszerűségi indexe. A felmérés szerint Románia lakossága az intézmények közül továbbra is az egyházakban bízik leginkább (90,1), második helyen a hadsereg áll (76,1), a harmadikon pedig a sajtó (65,6 százalék). Az elnöki hivatal Románia lakossága kevesebb mint a felének élvezi a bizalmát (49,1 százalék), míg a rendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a polgármesteri hivatal megbízhatósági mutatója 40 és 45 százalék közötti. A legrosszabb a megítélése a parlamentnek (26,2 százalék) és a civil szervezeteknek (26,4 százalék). /Cs. P. T.: A választók fele a Szociáldemokrata Párt híve. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Nem hívta még össze az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége azt a bizottságot, melyet az erdélyi magyarok kettős állampolgársága hatásainak megvizsgálására hoztak létre. A bizottság megalakulását augusztus 29-i sajtótájékoztatóján jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Mint megjegyezte, a bizottságnak - mely az Ügyvezető Elnökség keretében Tokay György, Varga Attila és Székely István részvételével tevékenykedik - az lesz az elsőrendű feladata, hogy elemezze, milyen mértékben vezetne elvándorláshoz a magyar állampolgárság kiterjesztése. A magyar állampolgárság kérdését Mádl Ferenc köztársasági elnök Krónikának adott nyilatkozata hozta újra a figyelem középpontjába. Az államfő nyomatékosította: az erdélyi magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, a magyar illetékesek pedig nem lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyeket az érintettek még csak fel sem vetnek. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége a Krónika szerkesztőségéhez eljuttatott levélben közölte, a vezércikk megállapításai pontatlan információkon alapulnak. Markó Béla szövetségi elnök tudniillik 2000. okt. 16-án bejelentette Orbán Viktornak, hogy több mint 80 ezren írták alá a külhoni állampolgárságot igénylő íveket, és személyes megbeszélést kért Magyarország akkori miniszterelnökétől. Orbán Viktor három nap múlva fogadta, így Markó hivatalosan is közölhette: az összegzett aláírások alapján az erdélyi magyarság igényt tart a kettős állampolgárság valamilyen formájára. A magyar kormány képviselői viszont kifejtették, a kérdést nem tartják időszerűnek. "Az RMDSZ vezetősége nemcsak hogy kellő súllyal foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, hanem mindahányszor szükségesnek tartotta, kezdeményezte is a megfelelő megoldást" - áll a levélben. /G. Á.: Elaludt az Ügyvezető Elnökség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Okt. 26-án, vasárnap alakul meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Meghívást kaptak a parlament RMDSZ-frakcióinak vezetői is. A legnépesebb küldöttség Marosszékről érkezik, arányaiban Gyergyószéken és Bardóc-Miklósvárszéken jött létre a legtöbb települési tanács. Ez utóbbinál a 18 településből 17 helyen sikerült létrehozni a testületet, és itt már hétfőn megalakult a széki tanács is. Orbaiszéken okt. 24-én alakult meg a széki tanács, a 17 településből hét alakított helyi tanácsot. Sepsiszéken a 34 településből 23-on jött létre tanács, a széki alakuló ülést vasárnap tartják. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője egyelőre nem jelzett vissza. Vajdaságból Ágoston András nem jöhet el, de levélben üdvözli az SZNT-t és Sepsiszentgyörgyre utazik Lezsák Sándor, az MDF frakcióvezetője is. Okt. 24-én Csíkszeredában is megalakult a helyi székely tanács. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja a célkitűzéseket, az autonómiaterveket ismertette. A csíkszeredai helyi székely tanács elnökének György Attila költőt, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjét választották meg, , az alelnöki tisztséget Szondy Zoltán újságíró, a titkári tisztséget pedig Pálfy Árpád keramikus tölti be. /Balázs Ildikó: Vasárnap alakul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Húsz erdővidéki civil szervezet vett részt az olaszteleki imateremben megtartott találkozón, ahol Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke tartott előadást Civil szervezetek közösségben címmel. Az I. erdővidéki civil fórumon elhatározták egy levelezőlista létrehozását.Leginkább közművelődési és humanitárius szervezetek képviseltették magukat, de jelen volt egy-egy gazdasági és természetvédő egyesület. Kolumbán Gábor megállapította, hogy Erdővidéken mindig is volt önszerveződésre való képesség. /Benedek Márta: Első civil fórum. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Az Országgyűlés jegyzői karának küldöttsége látogatott el okt. 24-én Nagyváradra, a Szacsvay emléknap alkalmából. A küldöttség első útja az RMDSZ-székházba vezetett. Németh Zsoltot és a többi képviselőt a szövetség elöljárói, valamint Cseh Áron kolozsvári főkonzul fogadta. Lakatos Péter területi elnök az RMDSZ-szervezetre és a Bihar megyei magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat ismertette a vendégekkel, akik elmondták, hogy szinte már "hazajárnak" Váradra. A küldöttség találkozott a megyeházán Florian Serac prefektussal, Kiss Sándor és Teodor Fericeanu megyei önkormányzati alelnökökkel és Bíró Rozália alpolgármesterrel. A magyar küldöttség tiszteletét tette Tempfli József megyés püspöknél, majd megkoszorúzta Szacsvay szobrát. Az Állami Színházban díszelőadást tartottak. A rendezvény keretében Világosi Gábor képviselő átadta a Szacsvay-díjakat, melyeket fiatal művészeknek, jogászoknak, a közösségért munkálkodó embereknek ítélnek oda. Az idei díjazottak Kiss Melinda képzőművész, Szabó Ödön történész, megyei tanácsos és Cseke Attila jogász. Szacsvay Imre a függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburgok kivégeztettek. Szacsvayról az Országgyűlés jegyzői kara évente megemlékezik halála évfordulóján, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. /Pengő Zoltán: Főhajtás Szacsvay emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Kacsó Tibort /Mezőfele, 1931. febr. 7. - Mezőfele, 2003. okt. 1./ koholt vádak alapján 25 év kényszermunkára ítélték. A rendszerváltozás után a részben visszakapott családi birtokon gazdálkodott élete végéig. Az Erdélyi 56-osok Bajtársi Társasága elnökévé választották, később a társaság örökös tiszteletbeli elnöke lett. Ő képviselte az erdélyi 56-osokat a Magyarok Világszövetségében. Halála előtt készült vele a beszélgetés. 1959. jún. 6-án letartóztatták Csíkszeredában, fegyveres szervezkedést akartak rá bizonyítani. Addig verték, amíg végül aláírta a jegyzőkönyvet - benne a fegyveres szervezkedés vádját is. Az ügyész halálbüntetést kért. A börtönben tudta meg, hogy 25 év kényszermunkára ítélték. Raboskodott Szamosújváron, később Peripraván és Grinden. Pokoli hely volt. Csatornát ástunk, gátat építettek, de a legborzasztóbb a nádirtás volt. Hajszolták őket, szusszanni sem volt idejük. Az őrök kapanyéllel, derékszíjjal verték őket. 1964-ben jött a közkegyelmi dekrétum. Nem amnesztia, közkegyelem! Peripraván olyan emberekkel volt együtt, mint Veress Sándor, Lay György, Varró János, Mózes Árpád, Páll László, Jamandi Emil, Fülöp Dénes, Erdős János, Fodor Pál. Később Veress Sándorral való barátságából jött létre az 56-os Társaság. /November 4. után lettünk ötvenhatosok. Beszélgetés Kacsó Tiborral, az Erdélyi 56-osok Bajtársi Társasága örökös tiszteletbeli elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"A Németországban élő, sepsiszentgyörgyi Gyertyánosi Csaba emlékezett 1956-ra és a megtorlásra. A Székely Mikó Kollégiumba /Sepsiszentgyörgy/ járt és csoportot alakított iskolatársaival. Beszéltem Bordás Attilával, Jancsó Csabával, Szász Farkassal, Demeter Szabolccsal, Sándor Csabával, Molnár Bélával. Elhatározták, hogy megpróbálnak valamit tenni. Azon is gondolkoztak, hogy fegyvert kellene szerezni, de erre nem került sor. Az egyik gyűlésükön Ütő Szabó Lajos javasolta, hogy a szervezetnek a neve legyen Székely Ifjak Társasága. Így született meg a SZIT név. 1957-ben megkoszorúzták Sepsiszentgyörgyön a negyvennyolcas hősök sírját. Amikor feltették a koszorút, előrohantak a lesben álló szekusok. A bíró a hírhedt Macskási alezredes volt, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken ítélték el őket.Az ügyész mindegyikükre halált, illetve életfogytiglant kért. Nagyon nagy büntetést kaptak, tizennyolc, tizenöt, tizenkettő, tíz, nyolc, hat, öt évet. Szamosújváron a börtönben verték az embereket. Az őrök elállták a folyosókat, celláról cellára szedték ki a rabokat, összeverték, s vitték vissza a cellába. Már a folyosón verték őket, majd jött a verőszobába, ott állt két hóhér. A két legkeményebb őrt választották ki erre a szerepre. Az egyiknek a kezében korbács volt, a másiknál olyan egy méter nyolcvan centi hosszú husáng. A szoba közepén volt egy pad, oda kellett lefeküdni. Huszonötöt vertek a rabra. Visszafelé a cellába ugyanúgy verték a rabot folyosón álló őrök. Gyertyánosi Csaba félholtan ért vissza a cellába egy ilyen verés után, a társak vizesborogatást hoztak, de az nem ért semmit, napokon keresztül nem tudott ülni. Egyik társát, Fülöp Sanyit még jobban elverték. Megverték a talpát, a tenyerét, amely a háromszorosára dagadt, az ujjai úgy elvastagodtak a rengeteg veréstől, hogy nem tudott fogni. Heteken keresztül etették a többiek. Egyszer az egyik fiú kérte, hogy maradhasson a cellában, mert fázik, rosszul érzi magát, nem tud kimenni sétálni. Megfogták, bevitték a verőszobába, addig rúgták, s addig verték, hogy leszakadt a veséje, és hét végére meghalt. /Benkő Levente: "Ma is érzem azt a rúgást". = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Történelmi környezetben - abban a teremben, amelyben Gábor Áron annak idején kijelentette, hogy lészen ágyú - történelmi ülésen alakult meg okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT létrejöttét egyformán kísérte lelkesedés és gyanakvás, s mindezekhez immár a bizonyítás kényszere is társul. A Székely Nemzeti Tanácsnak ugyanis be kell bizonyítania, hogy egyetlen deklarált célkitűzése, a Székelyföld autonómiatörekvéseinek parlamenti elfogadtatása és intézményesítése a megvalósítható álmok kategóriájába tartozik. Támogatókat kell szerezni a nemzeti autonómia jogosítványait élvező többi európai kisebbség körében. /Csinta Samu: Fogadalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"

"A rabszíjat elszakítottuk, ám úgy jártunk, mint a fogságban tartott cirkuszi sasmadár, amelyik szabadulása után is csak körbe-körbe tud szállni - fogalmazta meg Orbán Viktor volt miniszterelnök abban a levélben, melyet a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére küldött. "Eljött az ideje, hogy mindannyian felismerjük és másoknak is továbbadjuk: a szabadság olyan, mint a szeretet, minél többet adunk belőle másnak, annál több jut nekünk is" - írta levelében a volt miniszterelnök, aki sikeres, eredményes tanácskozást kívánt a sepsiszentgyörgyi küldötteknek. /Farkas Réka: Orbán Viktor: a szabadság csak nyersanyag. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"

"Nem ismertem azt a nekem tulajdonított dokumentációt, amely többek között a terrorizmus jelképének nevezi az aradi Szabadság-szobrot - állította Ioan Rus belügyminiszter Markó Bélának. A belügyminiszteri nyilatkozatban Ioan Rus az alkotás Magyarországra való költöztetése mellett foglal állást, mivel a szobor "a fasiszta típusú irredentizmus és sovinizmus jelképe", amely "felmagasztalja a terrorizmust, a rasszizmust és a sovinizmust". Markó Béla, az RMDSZ elnöke felhívta Ioan Rust, és magyarázatot kért tőle, mire a miniszter azt állította: munkatársai az ő tudomása nélkül csatolták a válaszhoz a sértő hangvételű dokumentációt. /L. J.: Uszítás tévedésből. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"

"Az RMDSZ Arad megyei szervezetének választmánya okt. 25-én elfogadta a PSD-vel kötött egyezmény egyoldalú felfüggesztését, a Szabadság-szobor felállítását megakadályozó intézkedések miatt. A választmány 31 megjelent tagja közül többen - köztük Nagy Gizella, az oktatási bizottság elnöke - a felfüggesztéssel járó esetleges következményekre hívták föl kollégáik figyelmét. Tokay György parlamenti képviselő szintén jogosnak tartja a határozatot: "Az egyezségek azért köttetnek, hogy betartassanak, és ezt az alapelvet tartsák tiszteletben." A döntés időtartamára vonatkozóan a hétvégén érvénybe lépett határozat záradékában az áll, hogy "a Szabadság-szobor helyzetének megfelelő rendezése nyomán a felfüggesztés hatályát veszti"./Gujdár Gabriella: Nem tartják pofonra a másik orcájukat is. Aradon felfüggesztették az egyezményt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"

"Negyven év diákszínjátszói, csoportvezetői látták viszont egymást a hétvégén a kolozsvári Maszkura Egyetemi Színpad égisze alatt megszervezett Tizenöt éves taps nevű "összmaszkura osztálytalálkozón". A kincses város diákszínjátszó csoportja 15 évvel ezelőtt vette fel a Maszkura nevet. /S. É.: . = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"

"A kórusmozgalommal is próbálják megtartani a magyarságot Máramarosban. A művészi megmérettetés mellett a magyar kisebbség létének bizonyítása volt a célja az okt. 25-én megrendezett harmadik máramamarosszigeti kórustalálkozónak, melyet a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) szervezett. "Idei célkitűzésünk az volt, hogy a környék minden templomában kórus vagy legalább énekcsoport jöjjön létre" - nyilatkozta Zahoránszky Ibolya szervező, a civil szervezet elnöke. A terv sikerrel járt: Kisköveslázon, Felsővisón és Rónaszéken is megindult a kórusmozgalom. Így a kórustalálkozón részt vett a felsővisói, aknasugatagi, kistécsői, köveslázi, borsai és rónaszéki énekcsoport, ez utóbbi helység két kórussal is. "Nyelvében él, dalában érez a magyar nemzet, amely a történelem során legtöbbször az egyháznak köszönhette megmaradását" - mondta Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. Szintén a templom szerepének fontosságát hangsúlyozta Zahoránszky Mihály alpolgármester. A történelmi Máramaros területén, Hosszúmező kivételével, nincs olyan helység, ahol a magyarság száma elérné a 20 százalékot. Több faluban működik fakultatív magyar oktatás, és a szigeti magyarok legfőbb álma is valóra vált: tavalytól Máramarosszigetnek önálló magyar gimnáziuma van, a Lővey Klára Gimnázium. Évente több rendezvénnyel is próbálja összefogni a máramarosi diaszpóra magyarságát a HSME: minden nyáron kórustábort szerveznek, majd egy Ki mit tud? vetélkedőt. /Bálint B. Eszter: Elsődleges cél: a létezés bizonyítása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"

"Mádl Ferenc Marosvásárhelyről Sepsiszentgyörgyre érkezett, a városháza előtt helybeliek népes serege fogadta az államfőt, aki kezet fogott, és néhány szót váltott a várakozókkal. A városházán Háromszék legjelesebb közéleti személyiségei vártak rá. A Krónika az elnököt arról kérdezte, a Székelyföldi Fejlesztési Régióban vagy a Székely Nemzeti Tanács által célul kitűzött autonómia megvalósításában látja a székelyföldi magyarság megmaradásának esélyét. Mádl Ferenc a következőt válaszolta: "Nem tudom a kettőt összehasonlítani. A fejlesztési régió viszonylag érett együttműködési forma, jól megragadható, mert gazdasági fejlesztésről szól. Ami az autonómia kérdését és a Székely Nemzeti Tanácsot illeti, meg kell mondanom, hogy a Magyar Köztársaság elnökeként nem szívesen foglalok állást. Én drukkolok az útkeresés gondjainak megoldásáért, és fontosnak tartom általában a dialógust minden olyan erő között, amelyik valamilyen megoldást keres erre vagy amarra a kérdésre." /Z. I.: "Anyanyelvi oktatással a beolvadás ellen". = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök hiteles volt. Őszintén kifejezésre juttatta megrendültségét, örömét, aggodalmát. Talán ez a célja a magánlátogatásnak: megerősíteni a hitet, az összetartozás tudatát az erdélyi magyarságban, megszilárdítani a szülőföldhöz való ragaszkodást. Annak a tudatát, hogy itthon vagyunk Erdélyben, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Az otthonlét ajándéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"Az autonómia lejáratásának tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását Markó Béla. A Nagy-Románia Párt bűnügyi feljelentést tesz az SZNT kezdeményezői ellen. Ezt Corneliu Vadim Tudor pártelnök jelentette be a szenátusban okt. 27-én. A PRM-s szenátor alkotmány-, nemzet- és Európa-ellenesnek nevezte az SZNT megalakulását. Szerinte a szenátusnak félreérthetetlenül ki kell mondania az SZNT szakadár voltát. Úgy véli, az SZNT megalakulását elősegítette Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 26-án megkezdett erdélyi látogatása. Lucian Bolcas, a PRM alsóházi frakcióvezetője azt indítványozza, a parlamentnek meg kell vizsgálnia az SZNT törvényességét, valamint azt, hogy milyen lehet a területi autonómia és az egységes román nemzetállam kapcsolata. Az alsóház titkára, Tudor Mohora szerint az indítvány csak akkor kerülhet a képviselőház elé, ha a PRM erre vonatkozóan határozat, vagy nyilatkozattervezetet terjeszt elő. Az SZNT megalakulása ellen tiltakoznak a Kovászna megyei demokraták és a liberálisok. A megyei PD-PNL szövetség a nemzeti egység elleni támadásnak tekinti az SZNT megalakulását. A PNL Kovászna megyei elnöke, Ioan Balan szerint a kormánynak, az ügyészségnek és más szerveknek ki kellene vizsgálniuk az SZNT törvényes voltát, és megfelelőképpen kellene eljárniuk. /Benkő Levente: Kikezdték az SZNT-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"Nemrégiben restaurált, százéves templomában ünnepelt Újszentes református gyülekezete és a kilencven éve megalapított helyi Keresztény Gazdakör a hét végén. A bánsági telepesfalu négyszáz fősre apadt, magyar ajkú kálvinista közösségét hazai és határon túli elöljárók tisztelték meg a jelenlétükkel. Higyed István lugosi református lelkész rövid történelmi előadása után az újonnan megválasztott presbitérium tagjai letették a fogadalmat. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az anyaország, illetve a magyar kormány jókívánságait tolmácsolta. Mint ismeretes, a HTMH 1,4 millió forinttal járult hozzá az újszentesi templom felújításához. Kiss Károly a Keresztény Gazdakör elnökeként méltatta a földműveseket tömörítő szakmai szervezet tevékenységét. /Gurzó K. Enikő: Ünnep Újszentesen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"A Székelyföld Munkacsoport és a Sapientia - EMTE Csíkszeredai Karok Üzleti Tudományok- és Gazdaságtudományi Tanszéke szerkesztésében megjelent a Székelyföld című tanulmánykötet. A kötet A Kárpát-medence régiói című sorozat első kiadványa. A könyv az Új Kézfogás Közalapítvány által támogatott 12 ifjú szerző egyéves kutatómunkájának eredményeit tartalmazza, elemezve az utóbbi tíz év gazdasági, politikai, közigazgatási folyamatait, kulturális és társadalmi jelenségeit. Szerkesztését a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának munkatársai végezték, lektorálta dr. Vincze Mária közgazdász, egyetemi tanár. /Tanulmánykötet a Székelyföldről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./ A Székelyföld című monográfia alapdokumentum értékű munka. A könyvet okt. 29-én szerkesztője, Horváth Gyula egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Regionális Kutatások Központjának főigazgatója mutatta be Székelyudvarhelyen. A Székelyföld Munkacsoport által a Dialóg Campus Kiadóval közösen megjelentetett munka a székelyek eredettörténetétől a régióban honos településszerkezeteken át a népességre és a munkaerőpiacra vonatkozó adatokig mindenre kitér. Felméri a Székelyföldön fellelhető természeti erőforrásokat, tényeket és adatokat közöl a mező- és erdőgazdálkodásról, a vállalkozási szféráról, a növekvő iparágakról, taglalják a távközlés és a közlekedés helyzetét, illetve felvázolják a régió kulturális térképét. A Székelyföld fejlesztésének gazdaság- és társadalompolitikai keretei című fejezet szerzője a téma szakértője, Kolumbán Gábor. /Zilahi Imre: Alapmű született. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"