Kolozsváron tartottak bemutatót a Sztánai Lovasok
Valóságos „lovas invázió” volt vasárnap Erdély fővárosában: a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület látványos lovasbemutatót tartott a Fellegváron. Erdélyben többek között a Bonchidai Kastélynapokon 11 éven keresztül bemutatókon részt vevő, sztánai lovasokként ismert csapat, tegnap a PONT csoportnak a COM’ON, Kolozsvár! projektje keretében lépett fel.
A projektet a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal támogatta. A rendezvény során a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület csapata látványos, a közönség és sajtó által is több ízben dicsért lovasbemutatót tartott a közönségnek.
A jelenlévők betekintést nyerhettek a hunok és más keleti népcsoportok hagyományaiba, a nomád életmódba, illetve a vadászati és harci technikákba. A bemutató után – a lehetőségek függvényében – az érdeklődők lovagolhattak.
GEBERÁN BIANKA
Szabadság (Kolozsvár)

Horváth Anna és az RMDSZ a DNA célkeresztjében
Házkutatást folytattak október 10-én, hétfőn reggel a kolozsvári polgármesteri hivatalnál az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) munkatársai. A vádhatóság Horváth Anna alpolgármester kampányfinanszírozása ügyében nyomoz. Az ügyészek az RMDSZ könyvelőjének telefonját és számítógépének merevlemezét is lefoglalták.
 nyomozó hatóság szűkszavú közleménye szerint kilenc helyszínen zajlik házkutatás hétfőn a kincses városban, ezek közül kettő egy közintézmény székhelyén. Az ügyészek 2014 és 2016 között elkövetett feltételezett korrupciós ügyletekkel kapcsolatosan vizsgálódnak bírósági jóváhagyás alapján.
A Ziardecluj portál értesülései szerint az ügyészek Horváth Anna irodájában is jártak, és állítólag a városrendezési osztály tevékenységével, befolyással üzérkedés gyanújával folyik nyomozás. A DNA közleménye szerint a másik hét házkutatás magánszemélyek lakásán, illetve kereskedelmi társaságok székhelyén zajlik. Oana Buzatu, a kolozsvári városháza szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a korrupcióellenes ügyészek reggel jelentek meg a hivatalban, és később még vissza fognak térni általuk igényelt dokumentumokért. Emil Boc polgármester jelenleg nem tartózkodik a városban, népes városházi küldöttség élén ugyanis Dél-Koreában tartózkodik.
Időközben bebizonyosodott, hogy Horváth Anna alpolgármester került a DNA célkeresztjébe. A házkutatások közben az RMDSZ-es politikus nyilatkozatot adott a nagy számban összesereglett újságíróknak. Elmondta, a helyhatósági választások kampányának finanszírozása kapcsán folyik bűnvádi eljárás, és az ügyészség esetleges összefüggéseket keres a kampányfinanszírozás, valamint az elöljáró közigazgatási tevékenysége között. Mint ismert, Horváth Anna idén júniusban az RMDSZ polgármesterjelöltje volt Kolozsváron. A politikus közölte, egyelőre nem ismertették vele, hogy milyen minősége van az eljárás során.
Horváth Anna elmondta, a törvényes előírások miatt nem adhat tájékoztatást arról, milyen dokumentumokat kértek tőle a DNA munkatársai. Hozzátette, az irodáján kívül otthonában is házkutatást folytattak az ügyészek, akik személyes határidőnaplókat és egy számítógépet vittek el a lakásáról. Arra a kérdésre, hogy ártatlannak tartja-e magát, az alpolgármester közölte: négy éve dolgozik a kolozsvári városházán, azelőtt pedig tizenöt évet a közigazgatásban, ez idő alatt pedig mindig arra törekedett, hogy szigorúan tiszteletben tartsa a hatályos jogszabályokat. „Ha a nyomozás szabálytalanságokra utaló indítékokat talál, akkor állok a nyomozó hatóság rendelkezésére" – jelentette ki az RMDSZ-s politikus.
Horváth Anna leszögezte azt is, hogy kampánya finanszírozása törvényes keretek között történt. „Minden támogatást lejelentettünk Bukarestnek, a törvény tiszteletben tartásával, a magánszemélyektől kapott felajánlások listája az Állandó Választási Hatóságnál (AEP) van. Ezek nyilvános dokumentumok" – mondta az alpolgármester.
A politikus később közösségi oldalán is beszámolt a történtekről, magyar és román nyelven egyaránt. „Ma reggel a Korrupcióellenes Ügyészség házkutatást végzett a polgármesteri hivatalban és többek között két tanácsosom magánlakásán is. A 2014-2016 közötti időszakban feltételezetten elkövetett rendellenességek után nyomoznak. 2012 óta vagyok Kolozsvár magyar alpolgármestere. Ez idő alatt törvényesen jártam el minden egyes ügyben, tisztességesen végeztem a munkám. Azt várom, hogy az ügyészség ugyanilyen tisztességgel tegye az övét. Jelenleg a teljes alpolgármesteri iroda a rendelkezésükre áll. Amint újabb információim lesznek, haladéktalanul tájékoztatom a sajtót és a kolozsvári embereket" – olvasható Horváth Anna Facebook-oldalán.
Lefoglalták az RMDSZ könyvelőjének telefonját és számítógépének merevlemezét
A korrupcióellenes ügyészek házkutatást folytatnak az RMDSZ Kolozs megyei székházában is. Az akció összefügg a városházán eszközölt „kiszállással" és a Horváth Anna ellen kezdeményezett eljárással. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári helyi tanácsos a Krónika érdeklődésére elmondta, az ügyészek a helyhatósági választásokat megelőző kampány finanszírozásával kapcsolatos dokumentumokat – támogatási szerződéseket, számlákat – vittek el.
Emellett Konnert Ágnes könyvelő telefonját és számítógépének merevlemezét is magukkal vitték. „A vizsgálat pontos céljáról nem tájékoztattak bennünket. A lefoglalt dokumentumok egyébként amúgy is nyilvánosak, ezeket az Állandó Választási Bizottsághoz (AEP) már korábban benyújtottuk. Annyit tudok még, hogy a könyvelőnkkel közölték, behívják a vizsgálat során, mivel a merevlemezt csak az ő jelenlétében nyithatják meg" – közölte Csoma Botond.
Horváth Anna jogász-közgazdász 1973. július 17-én született Csíkszeredában. Szülővárosában érettségizett, majd a bukaresti Közgazdasági Akadémián szerzett diplomát, később a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem jogi karán is oklevelet szerzett. Az RMDSZ-nek 1991-től tagja, politikai pályafutását 1996-ban Frunda György államelnökjelölt kampánystábjának munkatársaként kezdte. Dolgozott a bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatalban, az RMDSZ kisebbségi ügyekért felelős miniszterének, Tokay Györgynek a tanácsosaként, majd 1999 és 2006 között a hivatal kolozsvári regionális irodáját vezette; később betöltötte az Európai Integrációs Minisztérium, majd a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkári tisztségét. 2012-ben szerzett először tanácsosi mandátumot a kolozsvári képviselő-testületben, azóta betölti az alpolgármesteri posztot is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében gazdasági ügyekért felelős alelnök volt, de tevékenykedett önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettesként is. kronika.ro

Horváth Anna becsületbeli lemondását követeli a kolozsvári tanács PSD-frakciója
A befolyással való üzérkedés gyanúja miatt bírósági felügyelet alá helyezett Horváth Anna alpolgármester becsületbeli lemondását kéri a kolozsvári városi tanács PSD-frakciója. 
"Azzal együtt, hogy az alpolgármestert is megilleti az ártatlanság vélelme, a kolozsváriak és az önkormányzat iránti tiszteletének jeléül le kellene mondania tisztségéről" - írják közleményükben a PSD-s tanácsosok.  Horváth Annát az RMDSZ vezetősége, több politikusa és a Nőszervezete is támogatásáról biztosította. (hírszerk.) Transindex.ro

Felfüggesztették tisztségéből Horváth Anna kolozsvári alpolgármestert
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hatvan napra eltiltotta tisztsége gyakorlásától Horváth Annát, Kolozsvár magyar alpolgármesterét – tájékoztatott a honlapján közzétett közleményben a DNA.
A DNA befolyással való üzérkedéssel gyanúsítja Horváth Annát, és hatvan napra ügyészségi felügyelet alá helyezi az alpolgármestert. Ez idő alatt nem láthatja el az alpolgármesteri teendőket, nem veheti fel a kapcsolatot az ügyében érintett személyekkel, rendszeresen meg kell jelennie a hatóságok előtt, és csak az ügyészek jóváhagyásával hagyhatja el Románia területét.
Vádat ugyan nem emeltek Horváth Anna ellen, de a DNA "vádlottként" említi közleményében.
A közlemény szerint az ügyészek olyan információk és bizonyítékok birtokába jutottak, melyek szerint Horváth Anna közbenjárt a kolozsvári városházán dolgozó hivatalnokoknál annak érdekében, hogy egy beruházó gyorsabban megkapja az ingatlanprojektjéhez szükséges jóváhagyásokat. Ellenszolgáltatásként azt kérte a beruházótól, hogy vásároljon és adjon át hatvan bérletet két zenei fesztiválra, amelyet később ösztönzésként adott át azoknak az önkénteseknek, akik a választási kampányban segítették. A bérletek az ügyészek állítása szerint mintegy húszezer lejbe kerültek.
A közlemény szerint az alpolgármester és az ingatlanberuházó abban állapodtak meg, hogy egy támogatási szerződéssel fedezik a bérletek értékét, és az alpolgármester később közli annak a jogi személynek az adatait, amely a szerződő fél lesz. Az ügyészség úgy tudja, hogy az alpolgármester a választások utánra is támogatást ígért a meg nem nevezett üzletembernek más, hasonló ingatlanberuházások lebonyolításához.
A DNA hétfőn kilenc kolozsvári helyszínen, többek között Horváth Anna lakásán és irodájában tartott házkutatást, és kihallgatásra vitte be az alpolgármestert, aki az esti órákban szabadon távozhatott az ügyészség kolozsvári székházából.
Horváth Anna hétfőn az egyik közösségi oldalán reagált az ügyészségi vizsgálatra. "2012 óta vagyok Kolozsvár magyar alpolgármestere. Ez idő alatt törvényesen jártam el minden egyes ügyben, tisztességesen végeztem a munkám. Azt várom, hogy az ügyészség ugyanilyen tisztességgel tegye az övét" – közölte az alpolgármester, aki a júniusi választásokon az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje volt.
Az RMDSZ kiáll Horváth Anna mellett
Az RMDSZ szolidáris Horváth Anna kolozsvári alpolgármesterrel, és kiáll mellette – közölte az MTI-hez eljuttatott keddi állásfoglalásában a szövetség.
A Kelemen Hunor elnök által aláírt állásfoglalás szerint a szövetség értetlenül áll a hír előtt, hogy Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere ellen büntetőjogi vizsgálatot indított a DNA.
"A szövetség szolidáris, bízik és kiáll Horváth Anna mellett, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében törvényesen és tisztességesen végezte munkáját" – áll az állásfoglalásban.
Az RMDSZ közölte: az igazságszolgáltatás gyors eljárását várja az ügyben, bízva abban, hogy a kivizsgálás során egyértelműen tisztázódik majd Horváth Anna ártatlansága. Addig pedig az ártatlanság vélelme megilleti Kolozsvár alpolgármesterét.
"A jogállamiság minimumának tekintjük, hogy a sajtóban az üggyel kapcsolatban ne lássanak napvilágot olyan feltételezések, amelyeket valósnak állítanak be. Ez a gyakorlat sérti a demokratikus alapelveket" – áll az RMDSZ állásfoglalásában. (MTI) Népújság (Marosvásárhely)

Hatvan napig Horváth Anna nem Kolozsvár alpolgármestere
Valósággal megbénult a kolozsvári városháza tevékenysége
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tegnapi sajtóközleménye szerint a kolozsvári alpolgármestert, Horváth Annát hatvan napos ügyészségi felügyelet alá helyezték, ami azzal jár, hogy két hónapig nem töltheti be alpolgármesteri tisztségét.
Állásfoglalásban az RMDSZ leszögezi: bízik és kiáll Horváth Anna mellett, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében törvényesen és tisztességesen végezte munkáját. A Facebook közösségi oldalon Horváth Anna által még hétfőn délelőtt írt, a helyzetet ismertető bejegyzéshez kedd délig körülbelül százan szóltak hozzá, szinte valamennyien támogatásukról biztosították a tisztségviselőt, értetlenségüket és megdöbbenésüket fejezve ki a kialakult helyzettel kapcsolatban. Lévén, hogy Emil Boc polgármester és másik helyettese, Dan Tarcea csak ma tér vissza dél-koreai útjukról, hétfőtől szerdáig a városháza működése szinte teljesen megbénult.
KISS OLIVÉR Szabadság (Kolozsvár)

Fidesz: politikailag motivált a Horváth Anna elleni eljárás
A Fidesz szolidáris Horváth Anna kolozsvári alpolgármesterrel, és a leghatározottabban elítéli azt a „politikailag egyértelműen motiváltnak tűnő" eljárást, amelyet a Román Korrupcióellenes Ügyészség indított ellene – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke október 12-i, szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormánypárti politikus szerint ez folytatása azoknak a szintén politikailag motivált és mára csúfosan megbukott eljárásoknak, amelyeket korábban a sepsiszentgyörgyi és a csíkszeredai polgármester ellen ugyanez a hatóság folytatott. Hozzátette, úgy tűnik, ezek az eljárások közvetlenül kötődnek a decemberben várható romániai választásokhoz.
Gulyás Gergely az MTI tájékoztatása szerint kijelentette, a Fidesz szolidáris Horváth Annával és az RMDSZ-szel is, és úgy gondolják, hogy ez az eljárás is alaptalannak bizonyul majd. Hangsúlyozta, a politika eszköztárában tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy ügyészi eljárást kezdeményeznek egy nemzeti kisebbséghez tartozó politikai szereplővel szemben.
Mint ismeretes, a DNA kedden befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg Horváth Annát, és hatvan napra ügyészségi felügyelet alá helyezte az alpolgármestert, aki ez idő alatt nem láthatja el hivatali teendőit. A nyomozó hatóság szerint az RMDSZ-es elöljáró közbenjárt a kolozsvári városházán dolgozó hivatalnokoknál annak érdekében, hogy egy beruházó gyorsabban megkapja az ingatlanprojektjéhez szükséges jóváhagyásokat. Ellenszolgáltatásként azt kérte az üzletembertől, hogy vásároljon és adjon át hatvan bérletet két zenei fesztiválra, amelyet később ösztönzésként adott át azoknak az önkénteseknek, akik a választási kampányban segítették. A bérletek az ügyészek állítása szerint húszezer lejbe kerültek. kronika.ro

Leszedeti a rendőrség az RMDSZ román nyelvű óriásplakátjait
Csupán néhány napot állhattak Kolozsváron az RMDSZ óriáspannói: a helyi rendőrség fenyegetéseinek hatására kedden a kültéri hirdetési felületeket bérlő cég elkezdte a plakátok eltávolítását.
Mint megírtuk, a napokban a román sajtó egy része által szeparatista üzenetűnek minősített román nyelvű óriásplakátokat helyeztetett el az RMDSZ Bihar és Kolozs megyében az előkampány részeként. Kolozsváron például a következű feliratú óriáspannók kerültek ki az utak mellé: „Salvăm CLUJUL. De BUCUREȘTI. Taxele noastre să îmbogățească Ardealul. NU capitala!” (Megmentjük Kolozsvárt. Bukaresttől. Az adóink Erdélyt gazdagítsák, ne a fővárost!”
Kovács Péter ügyvezető elnöktől, az RMDSZ kampányfőnökétől megtudtuk: hirdetésfelületeket bérlő cégekkel kötöttek szerződést az óriásplakátok elhelyezéséről. A kolozsvári cégnél kedden a polgármesteri hivatal kérésére megjelentek a helyi rendőrség képviselői, és büntetéssel fenyegették meg őket. „Azt mondták a cég vezetőinek, hogy ha nem veszik le az óriásplakátjainkat, 30 ezer lejes bírságot kapnak” – tájékoztatott a politikus.
A kampányfőnök elmondta, eddig két román nyelvű óriáspannójukat távolították el Kolozsváron a nyolcból. Arról nem tudott részleteket, hogy a helyi rendőrség mire hivatkozva kényszerítette erre a lépésre a plakátoló céget. „Arra mi is kíváncsiak vagyunk, hogy melyik törvény melyik cikkelye alapján járt el a rendőrség” – jegyezte meg. Hozzátette, olyan hirdetési felületekre helyezték el az RMDSZ óriáspannóit, "amelyekkel évek óta semmilyen baj nem volt".
Kovács Péter ugyanakkor idézte az alkotmány 30. cikkelyét, amely szerint minden fajta cenzúra, a gondolatok és vélemények bármiféle korlátozása tilos Romániában. "Szerintünk a rendőrség alkotmányellenesen járt el" – fogalmazott a politikus.
Cs. P. T. maszol.hu

Kovács Péter: ne Erdély tartsa el Romániát!
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal keretében működő helyi rendőrség tegnap azonnali hatállyal leszedette a város területén levő három román nyelvű reklámpannót, amelyben az RMDSZ a pénzügyi decentralizációra buzdított. Ezek elhelyezése kapcsán az elmúlt napokban élénk vita bontakozott ki: a román nyelvű média és a politikai pártok egy része azokat szegregációnak tartotta, és ismételten azzal vádolták meg az RMDSZ-t, hogy el akarja szakítani Erdélyt Romániától.
„Az illető reklámpannók elhelyezésére nézve érvényes szerződést kötöttünk egy reklámcéggel, amely november 9-én, tehát a választási kampány kezdete előtt lejárt volna. Sem a választási kampány előtt, sem a választások után nem tilos az óriáspannók elhelyezése, így Erdély-szerte 75 ilyen pannót helyeztettünk el. A cég nem tartotta be szerződéses kötelezettségeit, ezért csak annyit tehetünk, hogy bepereljük a céget, de mire lezajlik a per, a választási kampánynak is vége lesz. Ez az ügy is azt bizonyítja, hogy bukaresti érdekképviseletünk célja a többség meggyőzése igazunkról” – fejette ki Kovács Péter. Szabadság (Kolozsvár)

Magyarázatot kért Csoma Botond az RMDSZ-pannók eltávolításáért
 Kolozsvári Helyi Tanács tegnapi ülésén Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke magyarázatot követelt arra vonatkozólag, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak alárendelt helyi rendőrség munkatársai miért távolították el az RMDSZ pannóit a városból.
Ugyanott felhozta azt a frissen történt esetet is, hogy a városháza hatáskörébe tartozó Kolozsvári Közszállítási Vállalat alkalmazottja igencsak udvariatlanul bánt a Musai-Muszáj csoport tagjával, amikor az a többnyelvűséget „reklámozó” hirdetőfelületet akart „vásárolni” a buszokon, éppen a polgármesteri hivatal által finanszírozott Com’on Kolozsvár pályázat nyertes projektjének kivitelezése érdekében. Válaszában Boc azt hangoztatta: mindkét esetben a törvényes előírások betartását tartották számon. 
NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár)

Újabb városházi tiltás a kolozsvári Musai–Muszáj akciócsoportnak
Nem engedélyezte a kolozsvári polgármesteri hivatal a Musai–Muszáj akciócsoportnak, hogy kihelyezze a kincses város tömegközlekedési eszközeire a többnyelvűséget szorgalmazó 3D-s tábláit. 
A városvezetés a témában zajló perre hivatkozva tagadta meg az engedélyt, annak ellenére, hogy a plakátkampányra maga biztosította volna a finanszírozást: az akciócsoport ugyanis a civileknek meghirdetett Com’On Kolozsvár pályázat keretében nyert rá 4500 lejt.
A polgármesteri hivatal szóvivője, Oana Buzatu a Transilvania Reporter kérdésére elmondta, a városvezetés a többnyelvű helységnévtáblák ügyében indított, folyamatban lévő perre hivatkozva tagadta meg az engedélyt. Kifejtette, a városháza által meghirdetett pályázaton részt vevő civileknek kötelességük lett volna megérdeklődni, hogy ötletük megfelel-e a verseny szabályzatának és a hatályos törvényeknek. „A plakát tartalma egy folyamatban lévő bírósági perre vonatkozik” – indokolta a tiltást Buzatu, arra azonban már nem tért ki, hogy ennek ellenére a verseny zsűrije miért ítélte meg rá a támogatást.
A Musai–Muszáj akciócsoport egy „Nézőpont kérdése?” elnevezésű 3D-s pannóval népszerűsítette volna a többnyelvűséget a kolozsvári tömegközlekedési járműveken, ezen – annak függvényében, hogy mely szögből nézik –, csak román, illetve román és magyar feliratú Kolozsvár-helységnévtábla lett volna látható. A Musai–Muszáj egyik aktivistáját egyébként nemrég megfenyegette a helyi tömegközlekedési vállalat (CTP) egyik alkalmazottja, amikor a plakát engedélyezését kérte tőle.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)

A plakátokat sem engedélyezik
Hivatalos választ vár a Musai-Muszáj csoport a Kolozsvári Közszállítási Vállalattól, miután a civil kezdeményezők a sajtóból értesültek arról, hogy a polgármesteri hivatal visszavonja a már kiadott engedélyt a többnyelvű helységnévtábláról szóló plakátjaikra, melyeken a magyar feliratokkal kapcsolatos kérdésekről tájékoztatnák a kolozsvári közvéleményt.
A polgármesteri hivatal szóvivője, Oana Buzatu a sajtónak azt nyilatkozta, hogy nem adnak engedélyt a plakáttervre, mert az egy folyamatban lévő perre utal. A Musai-Muszáj szerint a polgármesteri hivatal indoklása tendenciózus, nem lehet egy peres ügyre hivatkozva korlátozni a szólásszabadságot, ez ugyanis az alapvető emberi jogok közé tartozik. A Com’on Kolozsvár nevű pályázatot korábban ezzel a plakáttervvel megnyerő aktivista csoport arra kéri a pályázatot szervező PONT csoportot és a Közösségi Alapítványt is, hogy határolódjanak el a Polgármesteri Hivatal álláspontjától.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az Európai Bizottsághoz kerül az erdélyi többnyelvűség
Az EU Petíciós Bizottsága befogadta Fancsali Ernő folyamodványát. Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke még idén februárban juttatta el az Európai Unió illetékes szerveihez azon petícióját, melyben az erdélyi – és ezen belül is a kolozsvári – nyelvjogi helyzetre hívta fel a figyelmet. Ennek eredményeként Cecilia Wikstörm, az EU Petíciós Bizottságának elnöke tájékoztatta: megvizsgálták petíciót és úgy határoztak, felkérik az Európai Bizottságot, „végezze el a probléma különböző szempontjainak előzetes vizsgálatát”.
A Fancsali által megfogalmazott dokumentum rávilágít a kolozsvári városnévtábla-ügy számos aspektusára, a magyar nyelvhasználati lehetőségek közintézményekben való ellehetetlenülésére, valamint arra a tényre, hogy Kolozsvár Polgármesteri Hivatala – az EU elveivel ellentétes módon, akadályozva a valós többnyelvűség megteremtését – többször is megtámadta a táblakihelyezésre vonatkozó bírósági döntést.
A Petíciós Bizottság elnöke válaszlevelében kifejtette: megállapították, hogy a Fancsali által benyújtott petícióban felvetett problémák az Európai Unió tevékenységi körébe tartoznak, a folyamodványt pedig továbbították – tájékoztatásul – az EU mellett működő román Állandó Képviseletre is.
Amennyiben az Európai Bizottság a szükséges tájékoztatást megküldi a Petíciós Bizottság részére, folytatják a benyújtott petíció további vizsgálatát.
Közlemény
Erdély.ma

Nemzetközi konferencia a 700 éves Kolozsvárról
Beszélgetés dr. Lupescu Mária történésszel
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara több helyi intézménnyel karöltve nemzetközi történész-konferenciát szervez a kincses város 700 éves évfordulója alkalmából. A három napon át tartó rangos eseménysorozat ma, november 10-én délután 16 órától veszi kezdetét a BBTE Farkas-utcai főépületének Nagytermében (Aula Magna). Az eseményről, annak szervezési nehézségeiről és jelentőségéről beszélgettük Lupescu Mária egyetemi adjunktussal, a BBTE Magyar Történeti Intézet munkatársával.
- Kolozsvár királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencia a 2008-as Mátyás konferencia óta az egyik legnagyobb tudományos esemény, amely a város történetének egy jelentős momentumát ünnepli. Hogyan született meg a konferencia ötlete és milyen intézmények vettek részt az esemény szervezésében?
- Szakmai körökben már 2015-ben felmerült a konferencia ötlete, intézményes lépésekre azonban sajnos nem került sor. Úgy lépett Kolozsvár az új esztendőbe, hogy egyáltalán nem lehetett érezni mennyire fontos évfordulóhoz érkezett a város. Igen erős a sejtésem, hogy más, hasonló múltú és jelentőségű európai városban egy ilyen tekintélyes évfordulót megfelelő ünnepi eseményekkel, arculati elemekkel, akár műemlék állításával és tudományos rendezvényekkel ünneplik meg. Ami ez utóbbiakat illeti, az augusztus 19-ére tervezett várostörténeti kiállítás megszervezése gyorsította fel az eseményeket, ami egybeesett a Kolozsvári Magyar Napokkal, amelyeket éppen ezen évfordulós események köré szerveztek. Az eredeti terv az volt, hogy ugyanerre az alkalomra időzítjük a konferenciát is, ami azonban különböző, többnyire objektív okok miatt, mégsem valósult meg. A kiállítás megvalósításában is szerepet vállaló Lupescu Radu, a Sapientia EMTE tanszékvezetőjének javaslatára végül több intézmény fogott össze. Először is megkereste a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Fakultását, akinek dékánja, Ovidiu Ghitta kezdettől fogva felkarolta és minden lehetséges módon támogatta az ötletet, akárcsak a Sapientia EMTE Kolozsvári karának dékánja, Tonk Márton is. A két fő szervező intézményhez csatlakozott még az Erdélyi Múzeum-Egyesület, mint az erdélyi magyar tudományosság egyik legjelentősebb fóruma és a Román Akadémia Erdélyi Tanulmányok Központja. Ez a négy intézmény vállalta el, hogy nemzetközi várostörténeti tudományos rendezvény formájában emlékezik meg Kolozsvár 700 éves évfordulójáról. A konferencia koncepciója az volt, hogy Kolozsvár története álljon ugyan a rendezvény középpontjában, de mivel sem 700 évvel ezelőtt, sem most a város nem létezett önmagában, mai szóhasználattal élve egy hálózat része volt, kapcsoljuk be Kolozsvárt a különböző korok városhálózatába, tehát más városok történéseivel egészítsük ki, hasonlítsuk össze a kolozsvári sajátosságokat. Öt lehetséges témakört ajánlottunk a konferencia felhívásában, természetesen egyik közülük a 700. évfordulóhoz kapcsolódott: I. Kolozsvár, 1316 – előzmények és következmények, II. A városok jogállása – sajátosságok és változások, III. A városok és intézményeik, IV. A városok topográfiája. Reprezentatív épületek és társadalmi térhasználat, illetve V. A városok mindennapjai. Ebből a felsorolásból is látható, a cél az volt, hogy minél részletesebben lefedjük a várostörténeti kutatás ma is aktuális kérdéseit. Az év elejétől pedig be is indult a konferenciaszervezés gépezete, ami – ha valaki már belekóstolt a nemzetközi tudományos rendezvényszervezés rejtelmeibe tudhatja – rengeteg szervezési, koordinálási és pályázati munkát igényelt. Szerencsémre, számíthattam a kollégák (Lupescu Radu, Ionut Costea, Rüsz-Fogarasi Enikő, Ovidiu Ghitta, a BBTE, az EME és a Sapientia munkatársai) és a doktorandusz illetve mesteris hallgatóink segítségére is. A fő támogatóink – Kolozsvár Városának Polgármesteri Hivatala, Kolozs Megyei Tanács, BBTE Történelem és Filozófia Fakultása, a Sapientia EMTE és az EME mellett sikerült más hazai és határon túli támogatókat is találnunk, akiknek a nagylelkű és önzetlen anyagi segítsége nélkül ez a rendezvény nem jöhetett volna létre. Azt kell ugyanis mondanom, hogy nemcsak a háborúhoz, hanem egy konferenciához is pénz kell.
- Az esemény három teljes napon át, november 10 és 12 között zajlik több helyszínen, párhuzamos szekciókban. Hány résztvevő érkezett a rangos eseményre és milyen intézmények vannak képviselve?
- A konferencia statisztikai adatai: 4 ország 31 intézménye 71 résztvevőjének képviseletében zajlik rendezvényünk. Felhívásunkat célzottan olyan szakemberekhez igyekeztünk eljuttatni, akik foglalkoztak és foglalkoznak Kolozsvár történetével vagy a felhívásban jelzett területek ismert, elismert művelői. Kiemelném, hogy a magyar illetve román város-történetírásba friss fuvallatot hozó nemzetközi szinten is jól ismert kutatók mellett igyekeztünk a fiatalabb generáció azon képviselőit is megszólaltatni, akik már írásaikkal bizonyították, hogy helyük van a megújuló várostörténeti historiográfiában. A konferencia programját böngésző olvasó azt is észreveheti, hogy elsősorban a magyar és a román akadémiai oktatási és kutatási intézmények vannak nagy számban képviselve, ezeken belül pedig a történeti, társadalomtudományi, régészeti és művészettörténeti intézetek munkatársai tisztelik meg a rendezvényt előadásaikkal. Remélem, nem sértek meg senkit, ha azt mondom, hogy e napokban Kolozsváron a téma iránt érdeklődő és az ezt a kutatási irányzatot felvállaló és támogató minden jelentős magyarországi és román akadémiai intézmény jelen lesz. Külön örömömre szolgál, hogy a konferencia résztvevőinek mintegy szellemi csemegeként nyújthatjuk a már korábban említett „Kolozsvár kiváltságlevelei” c. kiállítás bemutatását magyar és román nyelvű tárlatvezetéssel. Ennek a kiállításnak az ötlete a konferenciáéhoz kapcsolódott, és az augusztus 19-én, tehát épp az 1316. évi kiváltságlevél kiállítása napjának évfordulóján az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban megnyílt kiállítás „megvárta” még a konferenciánkat, vasárnap ugyanis zárul a kiállítás. Lupescu Radu, Flóra Ágnes és Mitu Melinda kurátorok egy tartalmas, ötletes, Kolozsvár városának privilégiumait a kiállítás középpontjába állító koncepció mentén építették fel a tárlatot, olyan témát dolgozva fel tehát, amely a konferenciánknak is az egyik sarokköve. Így a két rendezvény nagyon jól kiegészíti egymást. Hasonlóképpen, a Sapientia EMTE kolozsvári karán berendezett „Látható Kolozsvár. Orbán Lajos képei a két világháború közötti városról” című kiállítás, amely ugyan nem erre a konferenciára épült, de szerencsés módon kiegészíti a konferencia tematikáját, és sokunk számára már csak a régi képeslapok megsárgult lapjairól idézi fel a két világégés közötti Szamos menti város mindennapjait, Gyáni Gábor kifejezésével élve, „kószálásait”.
- A konferencia az interdiszciplinaritás jegyében zajlik és nemzetközi, különösen román – magyar párbeszédként is értelmezhető. Hogyan egyeztethető össze jelenleg Kolozsvár középkori régészeti, levéltári és történelmi forrásai és hogyan jellemezné a román és magyar historiográfia álláspontját ebben a témában?
- Az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben megnőtt a Kolozsvár történetére vonatkozó források száma. A városi terek és utak javítása, átrendezése, illetve az épületek felújítása kapcsán végzett régészeti ásatások során előkerült leletek betekintést nyújtanak a város anyagi kultúrájába, új megvilágításba helyezik ismereteinket a polgárok mindennapjairól. Igen fontosak a műemléképületek építészeti kutatása, amelyek a város szinte minden fontosabb épületére kiterjedtek az elmúlt periódusban. Immár pontosabb ismereteink vannak a város templomainak, kolostorainak, polgárházainak a fejlődéséről, építéstörténetükről, ugyanakkor látványos építészeti részleteket sikerült feltárni. Mindehhez hozzáadódik a levéltári források folytonos feltárása, amelyek első sorban a fejedelemség korára, illetve Kolozsvár 19-20. századi történetére vonatkozó ismereteinket gazdagítják. Ezekben a kutatásokban fontos szerepet játszottak városunk oktatási intézményei, múzeumai, levéltárai, amit jól tükröz, hogy úgy a kiállítás, mint a konferencia megszervezésében a felsorolt intézmények összefogtak, együtt valósították meg őket. Azt is figyelembe kell venni, hogy általában a városok múltjának kutatása egész Európában virágzó kutatási téma, aminek köszönhetően sokkal jobb európai kontextusban elemezhetjük városaink történetét. Szinte minden európai országban működik legalább egy szakmai bizottság, amelynek célja a városok történetének kutatása. A konferenciát úgy szerveztük meg, hogy nagyobb összefüggéseiben lássuk Kolozsvár fejlődését, és ez az oka annak, hogy noha a konferencián a hangsúly elsődlegesen városunkon van, már városok történetére is kiterjednek az előadások. Ebben a kontextusban a magyar és román várostörténeti kutatás inkább kölcsönösen kiegészíti egymást. Továbbra is fontosak a forrásfeltáró munkák mindkét részről, amelyek megalapozzák a további kutatásokat. A kommunikáció a két történetírás között nagyon fontos ezen a téren is, és habár ilyen jellegű közös várostörténeti konferenciákra korábban nem igazán került sor, ez most jó alkalom lesz a kölcsönös bemutatkozásra.
Szabadság (Kolozsvár)

Kolozsvári táblaper: beidézték a magánszemélyeket is
Kedden tárgyalják újra első fokon a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére vonatkozó pert a Kolozs megyei törvényszéken.
A tárgyalásra ezúttal beidézték valamennyi felperest – mint ismeretes, időközben a Musai–Muszáj civil akciócsoport felhívására több mint 400 magánszemély is csatlakozott a Minority Rights Egyesület által kezdeményezett perhez. Bethlendi András, a Musai–Muszáj képviselője a Krónikának elmondta: először fordul elő, hogy a perhez csatlakozó magánszemélyeket is beidézte a bíróság.
Hozzáfűzte, a dolog váratlansága miatt többen megijedtek, ezért a mozgalom közleményt adott ki, amelyben igyekeznek megnyugtatni mindenkit, aki idézést kapott, hogy senkinek sem kötelező részt venni a tárgyaláson. A kézhez kapott dokumentum csupán informatív jellegű, a tárgyaláson való részvétel jog és nem kötelesség. Hangsúlyozta: bármilyen döntés születik, az a felperesekre nézve nem járhat anyagi vagy más teherrel. A mozgalom tagjai arra kérik a kolozsváriakat, osszák meg ezt az információt azokkal, akikről tudják, kaptak idézést a törvényszéktől.
Kérdésünkre elmondta: természetesen, ha az emberek úgy döntenek, hogy elmennek a tárgyalásra, annak örülnek, ugyanis a tömeg jól mutat majd a teremben, hiszen „a kereset hitelességét nyomatékosítaná". Hozzátette: ami a tárgyalás kimenetelét illeti, bármi megtörténhet, a bíróság azonnal dönthet, de akár el is halaszthatja a tárgyalást.
Mint ismeretes, a kolozsvári polgármesteri hivatalt eredetileg a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány perelte be, hogy helyezze ki a többnyelvű helységnévtáblákat a város bejárataihoz. Első fokon a bíróság helyt adott a keresetnek, kötelezve a városvezetést, hogy a település öt bejáratánál lévő helységnévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a város nevét. Később a táblabíróság helyt adott a hivatal kifogásának, miszerint egy külföldi szervezetnek nincs perbeli minősége, ezért a civilek újabb pert indítottak, immár a hazai bejegyzésű Minority Rights Egyesület nevében. A lassan kétéves pereskedés legutóbbi tárgyalásán a kincses város többnyelvű helységnévtábláinak dossziéját a kolozsvári táblabíróság újratárgyalásra visszaküldte az első fokon eljáró Kolozs megyei törvényszéknek. „Elfogadták a fellebbezést, ami nagyon jó, de visszaküldték első fokra, azaz nagyjából ott tartunk, mint másfél évvel ezelőtt" – értékelt akkor a Krónikának Szőcs Izabella, a felperes Minority Rights Egyesület képviselője.
Kiss Előd-Gergely
kronika.ro Erdély.ma

Sógor: visszavehetik a megszerzett jogainkat
Már nem az a kérdés, hogy a romániai magyarság bővítheti-e a megszerzett jogait, hanem az, hogy visszaveszik-e azokat a közösségünktől – jelentette ki Sógor Csaba európai parlamenti képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezete által szervezett szombati kolozsvári fórumon. 
A politikus szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyar közösséget érő újabb és újabb támadások uniós szinten is figyelmet kapjanak, hiszen a nyomásgyakorlás kitűnő eszköze lehet a brüsszeli fellépés. Hozzátette: Románia a csatlakozáskor vállalta a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, ennek ellenére az utóbbi években visszafejlődés tapasztalható ezen a téren.
Csoma Botond képviselőjelölt, kolozsvári városi tanácsos véleménye szerint a nyelvhasználat és a kisebbségi jogok az utóbbi időben többször felmerültek témaként európai intézményekben. Meglátása szerint az Európai Unió keretében is szükség lenne egy kisebbségi és nyelvhasználati keretszabályozásra. A jelölt elképzelése szerint Romániában a nyelvhasználati küszöböt a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra kellene csökkenteni, valamint egy számszerűsített, ötezer fős alternatív küszöböt is be kellene vezetni a magyar nyelvű ügyintézés és a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése érdekében.
Hegedüs Csilla képviselőjelölt az erdélyi magyar iskolákat ért támadásokat vetette fel. A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatójának eltiltása hivatalának gyakorlásától, akárcsak a kolozsvári Apáczai-gimnázium képzőművészeti osztályának esete is a kisebbségi oktatás ellen elkövetett támadásként értelmezhető. Éppen ezért Csoma Botonddal közösen célul tűzték ki, hogy képviselői mandátumuk alatt megvédik a magyar iskolákat, és azon dolgoznak majd Bukarestben, hogy minden magyar gyermek anyanyelvén tanulhasson.
László Attila szenátorjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió huszonnyolc tagállamából mindössze kettőben, Romániában és Franciaországban van rezidensvizsga, más országokban személyes interjú alapján alkalmazzák a kórházak a fiatal orvosokat. „Nálunk is el kellene törölni a rezidensvizsgát ebben a formájában, és lehetővé kellene tenni, hogy a rezidensek ne csak egyetemi központokban végezhessék gyakorlatukat, hanem akár megyei vagy városi kórházakban is” – mondta.
Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 

Bírói akadékoskodások a kétnyelvű tábla ügyében 
Bírói kérdések és akadékoskodások jegyében zajlott a Szőcs Sándor ügyvéd vezette kolozsvári bejegyzésű Minority Rights Egyesület által a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében indított per tegnapi (újra)tárgyalása.
– A bíró több kifogást emelt azzal kapcsolatban, hogy valóban képviselem-e mindazokat, akik a civil szervezetünk által benyújtott keresetet írásban támogatták. A bíró közölte, hogy álláspontja szerint tulajdonképpen lehetetlen, hogy egy személy közel négyszáz másikat képviselhessen. – számolt be a Szabadságnak a fejleményekről Szőcs Sándor. – Tájékoztattam a bírót, hogy a nemrég beidézett támogatók írásban jelezték, hogy a pert hiányukban is lefolytathatják, így nem kötelező a személyes jelenlét – tette hozzá az ügyvéd.Mint ismeretes, korábban a bíró úgy döntött: idézést küld valamennyi támogatónak, hogy jelenjen meg a december 6-i tárgyaláson. Szőcs Sándor többek között lapunk segítségével tájékoztatta őket: semmilyen jogi vagy közigazgatási kötelezettséggel nem jár az, ha a kétnyelvű helységnévtáblák perében beidézett kolozsvári magyar polgárok nem jelennek meg.– Tegnap furcsa módon a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal jogásza az 1992-es, a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adataival hozakodott elő. Tette ezt annak ellenére, hogy 2001-ben nem volt népszámlálás – városházi alkalmazottként tudhatta volna, hogy erre csupán egy évvel később került sor, ugyanis a cenzusokat éppen a helyhatóság illetékesei szervezik. Ilyen megvilágításban rámutattam arra, hogy az alperes rosszhiszemű, ugyanis hamis bizonyítékkal próbálta befolyásolni a bíróságot és a saját malmára hajtani a vizet – fogalmazott lapunknak az ügyvéd.Szőcs Sándor azt is közölte: összegző dokumentumot nyújtott be a bíróságnak, amelyben többek között a törvény időbeni alkalmazását fejtegette. Ugyanakkor részletezte azt is, hogy a magyar kisebbségnek milyen jogai sérültek, illetve azt, hogy közösségünket hármas diszkrimináció érte. Egyrészt egy kisebbségnek nem biztosítanak egy törvényileg előírt jogot. Másrészt több más erdélyi településen kitették a kétnyelvű helységnévtáblákat annak ellenére, hogy a magyar kisebbség nem éri el a húsz százalékot. Harmadrészt pedig olyan településeken – például Temesvár és Nagybánya – is kihelyezték ezeket a táblákat, ahol a magyarság aránya még a 10 százalékot sem éri el – jegyezte meg Szőcs Sándor.Megítélése szerint a közösségi összefogás megnyilatkozása a kétnyelvű helységnévtáblát támogatók sokasága.Megtudtuk: a bíró hivatalos átirattal fordult a statisztikai hivatalhoz annak érdekében, hogy közöljék, mikor volt népszámlálás Romániában, illetve melyek ezek eredményei. A következő tárgyalást 2017. január 31-ére tűzték ki.Nemrég lapunk egyik képviselője egyébként egy magánbeszélgetésen felvetette Emil Boc polgármesternek, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák még mindig nem „ékesítik” a város bejáratait. – Nos, már nem tehetem meg, mert bepereltetek. A végleges és visszavonhatatlan ítéletig semmit sem tehetek még akkor sem, ha akarnék – válaszolta az elöljáró.
SZÁNDÉKOS CSÚSZTATÁS A VÁROSHÁZA RÉSZÉRŐL?
A többnyelvű helységnévtáblákért kardoskodó Musai-Muszáj kezdeményezőcsoport szerint a hibásan dátumozott adatok a per során kulcsfontosságú érvként szolgáltak amellett, hogy nem kell kiírni magyarul is a város nevét. Ugyanis, a többnyelvű helységnévtáblákat szabályozó 215/2001-es törvény hatálybalépésének éve 2001, és a törvény 131-es cikkelye kimondja, hogy amennyiben a törvény hatálybalépésének pillanatában az adott kisebbség aránya meghaladta a 20%-ot, kötelező kihelyezni a település nevét a kisebbség nyelvén is. A Minority Rights Egyesületnek a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal lepecsételt dokumentumban igazolta, hogy a népszámlálási adatokon kívül nem létezik más hivatalos adat a magyar lakosság arányáról. Azzal, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal – annak ellenére, hogy saját maga bonyolította le a 2002-es népszámlálást – a Statisztikai Hivataltól kapott hibás dokumentumra hivatkozva 2001-es népszámlálási adatokként mutatta be az számokat, azt akarta elérni, hogy az 1992-es népszámlálási adatok helyett a 2002-es népszámlálási adatokat (amiben a magyarok aránya már 20 százalék alá csökkent) vegyék figyelembe a 215/2001-es törvény alkalmazásánál – reagált a tegnap történtekre a Musai-Muszáj.
Kiss Olivér Szabadság (Kolozsvár)

Kevés erdélyi műemlékre került magyar felirat
Kevés erdélyi településen alkalmazták azt a miniszteri rendeletet, amely előírta, hogy 2015 végéig a magyar vonatkozású műemlékeket magyar nyelvű felirattal is el kell látni – mondta az MTI-nek a nyelvi jogokról szervezett kedd esti kolozsvári pódiumbeszélgetés után Hegedüs Csilla, aki 2014-ben kulturális miniszterként írta alá a rendeletet.
Hegedüs Csilla megemlítette: tudomása szerint Nagyváradon, Kolozsváron és Tordán kerültek ki a rendelet kihirdetése óta többnyelvű feliratok a műemlékekre; Kolozsváron és Tordán a rendelet kihirdetése előtt elindult folyamat folytatódott.
Az RMDSZ színeiben képviselői mandátumra pályázó politikus az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által szervezett pódiumbeszélgetésen idézte fel a jogszabály elfogadtatásának a körülményeit. Megjegyezte: a minisztérium jogászai nem járultak hozzá, hogy a rendelet szankciókat is tartalmazzon, és elfogadása óta olyan kormányai voltak Romániának, amelyek nem kérték számon a jogszabály betartását, sok önkormányzat pedig arra hivatkozva nem hajtja végre a rendeletet, hogy nincsen erre pénze.
A beszélgetésen részt vevő Vincze Loránt FUEN-elnök arra figyelmeztetett, hogy a többnyelvűség nemcsak viszi, hanem hozhatja is a pénzt. Egy baszkföldi kutatás adatait említette, amely szerint a baszk nyelv újraélesztési programja munkahelyek tízezreit teremtette meg, és több bevételt hozott, mint amennyibe került. A FUEN-elnök azt is megemlítette, hogy az európai államok akkor is lehetnek nagyvonalúak a kisebbségekkel szemben, ha nincs erre törvény. Példaként a franciaországi Bretagne és Elzász régiók esetét említette, amelyekben megszokott gyakorlat a többnyelvű feliratozás.
Vincze Loránt megemlítette: csak azok az országok várhatják el a területükön élő nemzeti kisebbségektől a lojalitást, amelyek olyan környezetet teremtenek, amelyben a kisebbség jól érzi magát. Úgy vélte: a romániai magyarság otthonossági érzetét szolgálná, ha hivatalos regionális nyelvvé válna Romániában a magyar nyelv.
Bethlendi András jogász, a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákért küzdő Musai-Muszáj akciócsoport képviselője elmondta: a táblák ügyében folytatott per keddi tárgyalásán fordulat történt, ugyanis sikerült bizonyítaniuk, hogy valótlan állításon alapul a polgármesteri hivatal érvelése, mely szerint a többnyelvű feliratozást előíró közigazgatási törvény életbe lépésekor a kolozsvári magyarság aránya már nem érte el a 20 százalékos küszöbértéket. Hozzátette: a statisztikai hivataltól kapott irattal bizonyították, hogy a törvény életbe lépésekor az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, akkor pedig a kolozsvári magyarság aránya meghaladta a küszöböt.
Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő, parlamenti képviselőjelölt elmondta: meggyőződése szerint a kolozsvári helységnévtábla ügye nem egyszerű nyelvhasználati ügy, hanem jelképes tartalommal is bír. Hozzátette: ha parlamenti mandátumot szerez, a nyelvhasználati küszöb csökkentését fogja kezdeményezni.
MTI
Erdély.ma

Évtizedes vita tárgya Kolozsváron a nyelvi jogok alkalmazása, ami elfogadhatatlan …
Interjú Csoma Botonddal, az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltjével
Szeretnénk elérni, hogy a fiatalok számára a vidék a jövőt is jelenthesse, ne csak a város nyújtson munkalehetőségeket. Meg kell győznünk a befektetőket, hogy vidéken is hozzanak létre munkahelyeket. Ily módon törekednünk kell arra, hogy csökkentsük az életszínvonalbeli különbségeket Kolozsvár és megye többi régiója között. Segítenénk a fiatalokat vállalkozásaik elindításában, szeretnénk, hogy lehetséges legyen számukra otthon, vidéken is jövőt építeni, ehhez szeretnénk minden segítséget megadni – nyilatkozta lapunknak Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, városi tanácsos, a szövetség megyei képviselőjelölt-listájának vezetője.
– Hogyan érvényesülnek a nyelvi jogokat Kolozsváron, Kolozs megyében?
– Véleményem szerint elfogadhatatlan, hogy 50.000 ember nyelvi jogainak érvényesítése egy több mint 10 éve húzódó vita tárgya Kolozsváron. Több száz kolozsvári polgár jelenleg perben áll saját önkormányzatával (Ezer per tavasza), mert azt próbálják velünk elhitetni, hogy ez a város csak Cluj-Napoca. Pedig mi tudjuk, hogy ugyanúgy Kolozsvár és Klausenburg is. A kisebbségeket megilleti a szabad anyanyelvhasználat joga. Szeretnénk, ha nem lenne probléma senki számára, hogy a településnevek magyarul, vagy akár németül is szerepeljenek a város/falu bejáratánál. Szeretnénk elérni, hogy anyanyelven is tudjunk ügyeket intézni a hivatalokban, mind városon, mind vidéken. Ha ezek a dolgok megvalósulnának, a magyar emberek sokkal inkább otthon érezhetnék magukat szülőföldjükön. Azért megyek Bukarestbe, hogy a nyelvhasználati küszöböt 20 százalékról 10 százalékra csökkentsük, illetve elérjük egy abszolút számban kifejezett alternatív küszöb meghatározását is.
Az RMDSZ programjában az szerepel, hogy minden magyar gyermeknek kell biztosítani az anyanyelven való oktatás lehetőségét. Kolozsváron, illetve Kolozs megyében hol vannak gondok, és milyen elképzelések vannak ezek megoldására?
A célunk valóban az, hogy Kolozs megyében minden magyar gyermek az anyanyelvén tanulhasson, akkor is, ha vidéken él, és akkor is, ha épp képzőművészeti oktatásban szeretne részt venni.
A 17 éve elkezdett mezőségi szórványoktatási program eredményeként szeptemberben sikerült létrehozni a Mezőség egyik legmodernebb iskolai épületét, a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumot. Erdély történelmi régiói között most már Mezőségnek is van olyan oktatási-nevelési központja, amely a térség egyik szellemi központjává, katalizátorává fejlődhet.
Olyan esetekben, ahol nem lehetséges magyar iskola működtetése, a megoldás magyar osztályok létrehozása, vagy a szállítás biztosítása a gyermekek számára otthonuk és a legközelebbi magyar iskola között.
Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a magyar gyermekek a bölcsődétől az egyetemig anyanyelvükön, minőségi oktatásban vehessenek részt.
– Van-e reális esély a megyeközpont forgalmának tehermentesítésére az elkövetkező mandátumban? Milyen eszközökkel lehet hatni arra, hogy elkészüljenek a még hiányzó terelőutak, körgyűrűk? Lehet-e gyorsítani a parkolóházak építését?
- Tíz éve vagyok városi tanácstag, és ez idő alatt sokszor beszélgettünk Kolozsvár infrastruktúrájának a fejlesztéséről.  Ezek a projektek és ötletek, sajnos, a megbeszélés szintjén maradtak, és nem kerültek megvalósításra. A helyi civil tanács nemrégi ülésén több jelölt jelenlétében is ezt a témát feszegettük. Kolozsvár és az egész megye forgalmát csökkenteni kellene. Az elmúlt évek legnagyobb terve egy déli körgyűrű kialakítása, amelyre nagy eséllyel kapnánk Európai Uniós támogatást is. Erre most reális esély mutatkozik, ugyanis a Szállításügyi Minisztérium jóváhagyta azt a középtávú beruházási tervet – idegen kifejezéssel élve az ún. master plan-t –, amely tartalmazza ezt, a Kolozsvár számára valóban kulcsfontosságú infrastrukturális beruházást. Ez azonban továbbra is terv egyelőre, Bukarestben minden erőfeszítésünkkel azért is kell dolgoznunk, hogy ezek a nagy beruházások megvalósulhassanak, mert sajnos Romániában elterjedt gyakorlat, hogy amint létrejön egy új kormány, egyetlen tollvonással megszünteti, vagy elfeledkezik az előző kormányok tervezeteiről. Többek között ez is az egyik oka, hogy tűrhetetlen állapotok uralkodnak városunkban, például ha esik az eső, a forgalom lehetetlenné válik Kolozsváron, vagy ha valaki a Monostorból el akar jutni a Mărăşti negyedig, annak muszáj végigmennie a zsúfolt városközponton. Ha megvalósulna ez a kerülő út, akkor a Főtér és a Deák Ferenc utca csak a gyalogosoké és a bicikliseké lehetne. Itt feltétlenül meg kell említeni a parkolóházak problémáját is, ami ugyan önkormányzati hatáskör, viszont központi szinten meg lehetne teremteni a kedvező törvényes kereteket annak érdekében, hogy a befektetők nagyobb kedvvel ruházzanak be az ilyen objektumokba. Az RMDSZ-frakció a helyi tanácsban minden alkalommal támogatta a parkolóházak építését, azonban sok esetben kiderült, hogy valamilyen jogi vita, törvénybeli ellentmondás miatt parkolóházakat építeni nem is egyszerű. Ennek ellenére, úgy néz ki, hogy a közeljövőben sikerül több parkolóházat is tető alá hozni Kolozsváron.
– Milyen más infrastrukturális beruházások kell, hogy prioritást élvezzenek Kolozs megyében, Kolozsváron?
– Mielőbb össze kell kötnünk a Szamosfalva és Bányabükk között létező kerülőutat az autópályával. A vidéki utak javítása, a csatornázás elengedhetetlen feltétele a kényelmes, élhető vidéki létnek. Ezen felül a decentralizációval együtt járna a vidéki önkormányzatok hatáskörének növelése. Mivel az adott község, falu polgármestere ismeri legjobban a település és a lakosok problémáit, meg kell neki adni a lehetőséget és az eszközöket, hogy megoldja azokat.
Szeretnénk elérni, hogy a fiatalok számára a vidék a jövőt is jelenthesse, ne csak a város nyújtson munkalehetőségeket. Meg kell győznünk a befektetőket, hogy vidéken is hozzanak létre munkahelyeket. Ily módon törekednünk kell arra, hogy csökkentsük az életszínvonalbeli különbségeket Kolozsvár és megye többi régiója között. Segítenénk a fiatalokat vállalkozásaik elindításában, szeretnénk, hogy lehetséges legyen számukra otthon, vidéken is jövőt építeni, ehhez szeretnénk minden segítséget megadni.
– Milyen fontosabb célkitűzéseket szeretnél megvalósítani parlamenti munkád során, amennyiben sikerül képviselői mandátumot szerezned?
Mint említettem, tíz éve képviselem a kolozsvári magyarokat a városi tanácsban, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként pedig a vidéken élő magyarok gondjaival is nap mint nap találkozom. Munkám során számos olyan problémába ütköztem, amely a kolozsvári közösséget érinti, de Bukarestben dől el … ezért indulok képviselőként.
Egyik fontos célkitűzésem – amint azt korábban is kifejtettem - nyelvi jogaink védelmére vonatkozik, mely szerint a nyelvhasználati küszöböt 20 százalékról 10 százalékra kell csökkenteni, illetve egy számszerűsített alternatív küszöböt is meg kell határozni. Emellett minőségi oktatást akarunk biztosítani minden magyar gyereknek! Kolozs megyében több helyen veszélyben van a magyar oktatás, sok osztályt a megszűnés veszélye fenyeget, ugyanakkor sok magyar szülő román iskolába adja gyermekét. Meg kell teremtenünk a magyar oktatás feltételeit a megye minden részén! A vidékre gondolva pedig úgy vélem, Kolozs megye értékeit a vidéken őrizzük leginkább, mégsem figyelünk oda kellőképpen ezekre a településekre. Fejlődő vidéki gazdaságot akarunk Kolozs megyének!
Számomra december 11. több kérdést is felvet: tovább harcolunk eredménytelenül, vagy a törvényhozás szintjén, Bukarestben rendezzük problémáinkat? Megteremtjük a magyar oktatás feltételeit Kolozs megyében, vagy hagyjuk, hogy román iskolába adják a szülők gyermekeiket? Végignézzük, hogy a vidékről elmenjenek a fiatalok, vagy lehetőséget adunk nekik? December 11-én erről döntünk.
Balázs Bence Szabadság (Kolozsvár)

Csúsztattak a kolozsvári táblaperben
Január 31-ére halasztotta kedden a Kolozs megyei törvényszék a Minority Rights Egyesület által a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblák kihelyezéséért indított per újabb tárgyalását. Szőcs Izabella, a felperes képviselője ugyanakkor az ügy fejleményeiről számolt be lapunknak. 
Kiderítették például, hogy hibás az a hivatalos dokumentum, amely alapján az alperes polgármesteri hivatal megindokolja a táblák kihelyezésének elmulasztását azzal, hogy igazolják: Kolozsváron a magyarság aránya nem teszi ki az összlakosság 20 százalékát. Az okiratban ugyanis mindvégig a 2001-es népszámlálás adataira hivatkoznak, holott Romániában abban az évben nem, csak 2002-ben tartottak cenzust. Az önkormányzat vélhetően a 2011-es népszámlálás statisztikáit kívánta felsorolni, de elírták az évszámot. Az egyesület jelezte, hogy hiba történt, ennek nyomán a bíróság hivatalos dokumentumot kért a statisztikai intézettől arra vonatkozóan, hogy melyik években tartottak cenzust, illetve melyek a hivatalos adatok.
A kolozsvári polgármesteri hivatal által előterjesztett, hibásan dátumozott adatokat a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal szolgáltatta, és a per során kulcsfontosságú érvként szolgált amellett, hogy nem kell kiírni magyarul is a kincses város nevét. Ugyanis a többnyelvű helységnévtáblákat szabályozó 2001/215-ös számú törvény hatályba lépésének éve 2001, és a jogszabály 131-es cikkelye kimondja: amennyiben a törvény hatályba lépésének pillanatában az adott kisebbség aránya meghaladta a 20 százalékot, kötelező feltüntetni a település nevét a kisebbség nyelvén is.
A Minority Rights Egyesületnek a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal lepecsételt dokumentumban igazolta, hogy a népszámlálási adatokon kívül nem létezik más hivatalos adat a magyar lakosság arányáról, azok pedig a rendszerváltást követően 1992-ből, 2002-ből és 2011-ből állnak rendelkezésre. Annak ellenére, hogy saját maga bonyolította le a 2002-es népszámlálást, a városháza a statisztikai hivataltól kapott hibás dokumentumra hivatkozva 2001-es népszámlálási eredményekként mutatta be az adatokat. A táblaügyben pereskedő szervezet szerint a polgármesteri hivatal ezzel azt akarta elérni, hogy a 2001/215-ös számú törvény alkalmazásánál az 1992-es népszámlálási adatok helyett a 2011-es adatokat vegyék figyelembe, amelyek alapján a magyarok aránya már 20 százalék alá csökkent. A bírónő halasztást rendelt el.
Szőcs Izabella arról is beszámolt: a bírónő kifogásolta, hogy nincs közös jogi képviselője annak a mintegy négyszáz civil felperesnek, akik – a Musai–Muszáj civil akciócsoport kezdeményezésére – az ügy mellett kiállva támogató kereseteket nyújtottak be. Mint ismeretes, noha a két éve húzódó per során erre még nem volt példa, a keddi tárgyalásra valamennyi érintett magánszemély idézést kapott. Noha ez semmilyen jogi következménnyel nem jár a civil felperesek számára, a bírónő mégis túlságosan költségesnek ítélte ezt az eljárást, ezért szeretné, ha csak egyetlen, közös képviselőnek kellene ezentúl idézést küldeniük. Szőcs Izabella rámutatott: a bírónőnek nem egyértelmű, hogy a felperesek közös képviselője a Minority Rights Egyesület.
Mint arról beszámoltunk, eredetileg a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány perelte be a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy helyezze ki a többnyelvű helységnévtáblákat a város bejárataihoz. Első fokon a bíróság helyt adott a keresetnek, arra kötelezve a városvezetést, hogy a település öt bejáratánál lévő helységnévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a város nevét. Később a táblabíróság helyt adott a polgármesteri hivatal kifogásának, miszerint egy külföldön bejegyzett civil szervezetnek nincs perbeli minősége. Ezért ezt követően a hazai bejegyzésű Minority Rights Egyesület indított újabb pert az ügyben. A legutóbbi tárgyaláson a kolozsvári táblabíróság visszaküldte újratárgyalásra a dossziét az első fokon eljáró Kolozs megyei törvényszéknek. 
Kiss Előd-Gergely | Krónika (Kolozsvár)

Vasököllel védi a törvényt a kolozsvári önkormányzat
Adókedvezmény a magáncégeknek, 500%-os adó a magánszemélyeknek?
Amint az várható volt, a Kolozsvári Helyi Tanács tegnapi ülése feszült hangulatban, bekiabálások közepette zajlott, mivel rengetegen szólaltak fel annak kapcsán, hogy a tanács több mint ötven határozatot fogadott el a belvárosi leromlott állagú ingatlanok tulajdonosai „kárára”: ők 2017-ben ötszörös ingatlanadót fizetnek. A polgármester azzal „takarózott”, hogy a törvény kötelezi őt az 500 százalékos emelésre, ám a felszólalók azzal érveltek, hogy az adótörvénykönyv szerint az 500 százalékos emelés a maximális szint, amit a jogszabály előír. Ezért méltányosnak tartanák, ha a magáncégeknek adott számtalan adókedvezmény, minimális adószint megszabása mellett a polgármesteri hivatal a szegényebb lakókra is gondolna, akiknek egyetlen „bűnük”, hogy belvárosi ingatlanban laknak közel fél évszázada, kisnyugdíjasok, és nem rendelkeznek a műemlék épületek felújításához szükséges anyagi forrásokkal.
Csigalassúsággal fogadta el tegnap a városi tanács a leromlott állagú belvárosi ingatlanok esetében az 500 százalékos adónövelésre vonatkozó 55 határozatot, mivel szinte minden határozattervezet esetáben szót kértek az érintettek. Emil Boc polgármester biztosította az ott levőket, hogy „a törvény és az önkormányzat előtt minden tulajdonos egyenlő”, és hogy az idén életbe lépett új Adótörvénykönyv kötelezi őt az ötszörös ingatlanadó-emelésre. – Az Adótörvénykönyv azt írja elő, hogy legtöbb 500 százalékkal lehet emelni a leromlott állagú ingatlanok adóját. Ha a polgármester minden évben nagy garral hirdeti, hogy a magáncégekre minimális adót ró, akkor miért akarja, hogy a belvárosban lakók, akiknek többsége kisjövedelmű személy, 500 százalékkal több adót fizessen? – tették fel a kérdést többen.Egy másik felszólaló, aki szintén belvárosi lakástulajdonos egy több lakásos ingatlanban, azt mondta: az évek során 50 ezer eurót fektetett be lakásának restaurálásába, de mivel az ő lakása az ingatlan hátsó részében található, a lerobbant homlokzat miatt neki is 500 százalékkal kell több adót fizetnie.Emil Boc polgármestertől megtudtuk: a homlokzat restaurálására esedékes 159 ingatlan közül 56 épület tulajdonosai megszerezték a restauráláshoz szükséges építkezési engedélyeket, további 47 esetben már el is végezték a munkálatokat, és „csak” 56 ingatlan esetében nem történt semmi.– Itt az ideje, hogy a lakók felébredjenek a passzivitásból. Ezek az épületek közveszélyesek. Aki a belvárosban lakik, annak kötelességei is vannak, nem csak jogai. A törvény kötelez, hogy 500%-kal növeljem az adót, és ha nem teszem meg, akkor pert indíthatnak ellenem, mert megkárosítom a város költségvetését  – hangoztatta a polgármester.A jelen levő lakástulajdonosok erre élénken tiltakoztak, mivel úgy vélekedtek, hogy az augusztusi felszólítások kézhez vételétől kezdődően lehetetlen volt beszerezni a műemlékvédők jóváhagyását, az építkezési engedélyt és elvégeztetni a munkálatokat. A jelenlevők nem kaptak választ arra a kérdésre, miszerint ha a főtéri épületek is közveszélyesek, akkor a polgármesteri hivatal miért engedélyezte a teraszok működését a járdaszigeten? Emil Boc kifejtette: idén 4 millió eurót költött az önkormányzat 6 műemlék épület felújítására, 2017-ben pedig további 9 épület restaurálását tervezi.
A polgármester egyébként többször ironikusan válaszolt a felszólalásokra, és az ülés folyamán néhány liberális tanácsos „hű csatlósként” szajkózta a polgármester szólamait.
Nagy-Hintós Diana Szabadság (Kolozsvár)

Szappanopera kolozsvári módra: magánterületből közvilágításos közút
Senki sem hajlandó befektetni olyasmibe, ami nincs a tulajdonában. Attól is mindenki ódzkodik, hogy tisztázatlan tulajdonjogú telkeket vegyen át, netán beruházásokat eszközöljön azokon. A helyzet tovább bonyolódik, amikor a helyi önkormányzat olyan – fondorlatos gondolkozásra valló forgatókönyv alapján összeállított – szappanopera egyik szereplője, amelynek címe akár A magán- és köztulajdon esete egymással lehetne. Ilyen gordiuszi csomót jelent például az, amikor a magánszemélyek lemondanak az általuk vásárolt telkek egy részéről – alkalomadtán jó néhány négyzetméterről –, hogy a beépített telkek között utca létesülhessen. Igen ám, de ez továbbra is magánterület marad, a városháza pedig – a hasonló kérések sokasága ellenére – képtelen lépni, és úgymond befektetni, vagyis aszfaltozni, közvilágítást bevezetni, esetleg a közszállítást megoldani. Eddig az egyetlen sikertörténettel egy monostori utca büszkélkedhet…
A magánterületeknek beruházás (közművesítés, közszállítás, közvilágítás) céljából a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak történő adományozása nem új keletű, a városi tanács legutóbbi ülésein is több erre vonatkozó határozattervezetet fogadott el a döntéshozó testület. Igen ám, de – figyelmeztette a Szabadságot a kolozsvári önkormányzat sajtóosztályának egyik illetékese – ez nem minden esetben jár automatikusan azzal, hogy a városháza azonnal aszfaltozni fog, vagy másnap hozzálát a közvilágítás bevezetéséhez. – Az új városrendezési terv bizonyos szempontból könnyítéseket vezetett be, ez viszont nem azt jelenti, hogy rózsás a helyzet a polgármesteri hivatalnak átadott utcák aszfaltozása szempontjából. A magánutcáknak az önkormányzatnak történő adományozása nem jelenti azt, hogy a városháza rögtön szerződést köt egy vállalattal az aszfaltozás érdekében. Ugyanakkor nyitott kérdés marad a közvilágítás bevezetése, a közszállítás esetleges megoldása pedig talán még több időt vesz igénybe – nyilatkozta lapuknak Iulia Perşa, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálynak munkatársa.
Az évek során kialakult helyzettel kapcsolatban Oláh Emese RMDSZ-es városi tanácsos elmondta: úgy tudja, közpénzekből megvalósított befektetés esetén a Számvevőszék miden esetben feltételként szabta a városházának, hogy az utca vagy a telek a tulajdonát képezze. – Ugyanakkor az önkormányzat semmilyen formában nem rendelkezhet a tisztázatlan tulajdonú telkekről. Ahhoz, hogy a magánutcákat az önkormányzat leaszfaltozhassa, a föld a városháza tulajdonába kell, hogy kerüljön. Eddig ez úgy működött, hogy a tulajdonosok az utcát a városházának adományozták annak érdekében, hogy az önkormányzat beruházhasson, azaz aszfaltozhasson vagy járdát hozzon létre. De nem túl gyakori, hogy a tulajdonosok megteszik ezt a lépést. Amennyiben pedig nem jön létre az adománylevél, a környék lakóinak a jelenlegi állapotban kell használniuk az utat. Sok esetben a helyzetet megnehezíti, hogy az ingatlanfejlesztővel nem lehet felvenni a kapcsolatot, így minden függőben marad – jegyezte meg az önkormányzati képviselő.
Jelentős befektetés a városháza részéről
Oláh Emesétől megtudtuk azt is, hogy tapasztalata és adatai szerint ilyen vonatkozásban a legnagyobb gondot a Mező/Câmpului utca térsége jelenti: innen érkezett a legtöbb adományozási és aszfaltozási igény a városházára. A következő „gócpont” a Bună Ziua lakónegyed. – A legtisztább az, amikor az út területe az ingatlanfejlesztő tulajdonát képezi, s az teljes egészében átadja azt a városházának. Az „átvevési” gyakorlat csak két-három éve működik, a telek átvételét követően a városházától elvárják, hogy mihamarabb aszfaltozza le a közutat, bevezesse a közvilágítást, s jöjjön a busz is. Ez nagy költségvetési erőfeszítést igényel – fogalmazott a városi tanácsos.
A polgármesteri hivatal sajtóirodájától származó információk szerint az elmúlt évek egyetlen sikertörténete a Monostor lakónegyedben levő Edgar Quinet utca: valamennyi tulajdonos lemondott jogairól, átadta a telket, így a városháza aszfaltozhatott, bevezethette a közvilágítást, mi több, módosították a 19-es számú autóbuszjárat útvonalát is, így most már az erdő alatt lakók is – a Kolozsvári Közszállítási Vállalatnak (CTP, volt RATUC) köszönhetően – kényelmesen és civilizált körülmények között utazhatnak a belvárosba.
A városháza figyelmeztet: nem minden esetben tudja átvenni és leaszfaltozni a korábbi magánutakat, -utcákat, ezeknek ugyanis meg kell felelniük az érvényben levő jogszabályokban rögzített bizonyos előírásoknak, paramétereknek (például az út szélességére vonatkozóan). „A kezdeményezésnek a környék lakói részéről kell érkeznie. Nekik kell összeállítaniuk és benyújtaniuk a szükséges dokumentációt” – olvasható a városháza egyik iratában.
Az Európa negyed egyik lakója a Szabadságnak azt mondta: évekkel ezelőtt az utca egy részét a városházának adományozták. – Ennek alapján a Villamosművek bevezette a közvilágítást, de az aszfaltozás elmaradt. Egy olyan néni intézi az ügyet a polgármesteri hivatallal, akit sem az utcában, sem a városházán nemigen kedvelnek, s emiatt az ügy akadozik – közölte lapunkkal a lakó. Tudatta: az utca végén levő, zsákutcába torkolló részt nem adták át a városházának, ott nincs is közvilágítás.
Kiss Olivér
Szabadság (Kolozsvár)

Így gyarapszik a kolozsvári magyarság
magyar gyermek született 2016-ban Kolozsváron, írta meg a Transindexnek a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a pontos adatokat. Ebből 192 volt kislány, míg 204 kisfiú. 2016-ban Kolozsváron összesen 6675 gyereket anyakönyveztek, közülük 3255 lányt és 3420 fiút. A leggyakrabban választott fiú és lány neveket is összesítették az önkormányzat munkatársai kérésünkre. A fiúk esetében a következő a sorrend: Dávid/David (15), Krisztián/Krisztian (11) Áron (10), Ákos (8), Kristóf (7), Péter (7), Ábel (6), Attila (6), Mátyás (6), Zalán (6), Bence (5), Dániel (5), Dominik (5), Erik (5), Hunor (5) és Márk (5). Néhány fiúnév ékezetes és ékezet nélküli formában is szerepelt a polgármesteri hivatal által küldött listában, ezeket mi vontuk össze. 
A lányoknál a következő nevek voltak a legnépszerűbbek: Anna (10), Emma (8), Zsófia (8), Eszter (7), Réka (6), Tímea (6), Dóra (5), Evelin (5), Hanna (5), Kata (5), Mária (5), Nóra (5) és Viktória (5). A múlt héten közöltük, hogy milyen volt a gyerekszaporulat Erdély-szerte, akkor belsős információra hivatkozva azt tudtuk megírni, hogy hány magyar gyerek született Kolozsváron. Ezt pontosította most a polgármesteri hivatal. A legnépszerűbb keresztnevek a városban a fiúk között az Andrei (410), David (310), Alexandru (293), Matei (221), Ștefan (196), Tudor (178), Mihai (143), Luca (117), Gabriel (113), Cristian (112), Ioan (93), Vlad (92) és Eduard (90) volt, míg a lányok esetében a következőket választották a leggyakrabban: Maria (742), Sofia (205), Elena (124), Ioana (121), Antonia (120), Oana (115), Alexandra (98), Andreea (94), Teodora (92), Daria (87), Ștefania (74), Sara (72), Irina (70). (hírszerk.)
Transindex.ro

Néha tényleg győz az igazság?
Romániai törvényszéken magyarokat érintő ügyekben ritkán születik számunkra kedvező ítélet, mégis megtörténik időnként, hogy a bírák is abszurdnak találnak egy-egy nyilvánvalóan kekeckedő vagy éppen megfélemlítési, elrettentési szándékkal hozott hatósági intézkedést.
Egészséges jogállamban, olajozottan működő demokráciában alighanem elképzelhetetlen, hogy megbírságolják egy előre bejelentett, törvényes tüntetés résztvevőit – Romániában azonban pontosan ez történt tavaly: a gyülekezési jogot és a szabad véleménynyilvánítás jogát semmibe véve, nyilvánvaló túlbuzgósággal, elrettentési és megfélemlítési célzattal a csendőrség a március 10-ei székely szabadság napja mintegy száz szervezőjét és résztvevőjét büntette meg. A peres eljárások nyomán most a bíróság érvénytelenítette a bírságokat, s noha a döntések alapfokúak, a csendőrség pedig minden esetben fellebbezett, mégiscsak reménykeltőek az ítéletek. Ráadásul azért is fontos ez az üzenet, mert pár hét múlva, március 10-én Marosvásárhelyen újra megszervezik a székely szabadság napját: a megemlékezésre és autonómiatüntetésre igyekvőknek nem kell tehát aggódniuk, hogy esetleg valamiféle törvénytelen rendezvényen vesznek rész, amint azt a bírósági döntés is igazolja. Ugyancsak tegnap újabb alapfokú döntésnek örülhettünk: a Kolozs megyei törvényszék ítélete szerint megilletik Kolozsvárt a többnyelvű helységnévtáblák. Egészséges jogállamban, működő demokráciában alighanem értetlenkedés követné e hírt: miért is kérdés egyáltalán a minden normális helyen természetesnek számító többnyelvűség Erdély többnemzetiségű fővárosában?! Csakhogy a legutóbbi népszámlálási adatok szerint mintegy félszázezer magyar által lakott, rengeteg magyar egyetemistának is otthont adó városban a Funar-korszak nyílt magyarellenessége nem szűnt meg, csak átalakult: egy kevésbé kirívó, diszkrétebb, de természetében az országos „trendekhez” igazodó nacionalista szellemiség jegyében a városvezetés következetesen és határozottan elutasította, hogy a helységnévtáblákon magyarul is feltüntessék Kolozsvár nevét. A polgármesteri hivatal gáncsoskodásával a Minority Rights Egyesület nevű civil szervezet vette fel a harcot – a tegnapi ítélet szerint nem is eredménytelenül.  S bár mindkét esetben alapfokú ítéletről van szó – amelyet tehát fellebbezés esetén a táblabíróság akár felül is írhat! –, és mindkét ügy érintettjei – a csendőrség, illetve a kolozsvári polgármesteri hivatal – már jelezték óvási szándékukat, azért e döntések mégiscsak azt jelzik: ugyan ellenszélben és kínkeservesen, hosszú időn át pereskedve állami intézményekkel, de az igazságnak érvényt lehet szerezni. Milyen jó is lenne azt hinni, hogy az igazság legalább néha tényleg győz!
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kolozsvár: ki kell helyezni a kétnyelvű táblákat
A többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezi a Kolozs megyei törvényszék keddi alapfokú ítéletében a kolozsvári polgármesteri hivatalt. A városháza fellebbezni készül, a Musai–Muszáj akciócsoport viszont nyomást gyakorolna ennek megakadályozása érdekében.
Alapfokon pert nyert a kolozsvári polgármesteri hivatallal szemben a Minority Rights Egyesület: a Kolozs megyei törvényszék keddi ítéletében kimondta, hogy a kincses város bejárataihoz ki kell helyezni a kétnyelvű, magyar és román megnevezést is tartalmazó helységnévtáblákat. A Clujust.ro portál ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ítélet csak részben teljesíti a felperes kérését, az egyesület ugyanis háromnyelvű – román, magyar és német – táblák kihelyezését kérte, a törvényszék viszont a román mellett csak a magyar megnevezés feltüntetését kötelezi.
Szőcs Izabella, a Minority Rights Egyesület képviselője a Krónikának röviden úgy jellemezte a fejleményeket, hogy nagyon örülnek az ítéletnek, ugyanakkor egy focis hasonlattal magyarázta a helyzetet. „Az első félidő döntetlennel ért véget, most viszont mi vezetünk 1–0-ra, és már csak 20 perc van hátra a mérkőzésből” – fogalmazott, utalva arra, hogy az ügyben egyszer már meghozták ezt az ítéletet alapfokon, a pert azonban elölről kellett kezdeni, mivel az akkori eljárást a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány, tehát nem romániai szervezet kezdeményezte.
Június közepén kezdődhet a fellebbviteli tárgyalás
Oana Buzatu, a városháza szóvivője eközben a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a polgármesteri hivatal mindenképpen fellebbez a döntés ellen. Szőcs Izabella lapunknak rámutatott: számítottak arra, hogy ez lesz a polgármesteri hivatal lépése. A jogász kifejtette: a bírónak 30 napon belül kell közzétennie a döntés indoklását, a fellebbezést pedig 15 napon belül lehet benyújtani. Az ilyenkor szokásos eljárás szerint a felperes értesítést kap az óvásról, majd válaszlevelet kell küldenie a bíróságnak, hogy tudomásul veszi. A fellebbviteli tárgyalás így legkésőbb június közepén kezdődik el.
Szőcs Izabella ugyanakkor érthetetlennek tartja, hogy a városháza fellebbez, hiszen a tavaly nyári helyhatósági választások után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megyei és helyi szinten is megállapodást kötött az RMDSZ-el, az ebben szereplő egyik feltétel pedig a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése volt. Ezzel kapcsolatban egyébként nemrég Daniel Buda, a PNL Kolozs megyei elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: a többnyelvű táblák „előbb-utóbb” kikerülnek.
„Morális szempontból tarthatatlan a fellebbezés”
Bethlendi András, a kincses város valós többnyelvűségéért küzdő Musaj–Muszáj civil akciócsoport képviselője eközben a Krónikának leszögezte: nyomást fognak gyakorolni a polgármesteri hivatalra, hogy ne fellebbezzenek a döntés ellen, ugyanis ezt morális szempontból tarthatatlannak tartják. A mozgalom Facebook-oldalán közzétett álláspontja szerint egyszerűen nem kérdőjelezhető meg a kolozsváriak többnyelvű helységnévtáblákhoz való joga az EU tagországának kozmopolita, interkulturális városában, az anyanyelv nemzetközi napján, amelyet február 21-én tartanak, éppen azon a napon, amikor a törvényszék kihirdette az ítéletet. Szőcs Sándor, a Minority Rights Egyesület elnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, igazságos döntés született. Hozzátette: nagyon megküzdöttek a kedvező ítéletért.
Mint ismeretes, a kolozsvári polgármesteri hivatalt eredetileg a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány perelte be, hogy helyezze ki a többnyelvű helységnévtáblákat a város bejárataihoz. Első fokon a bíróság helyt adott a keresetnek, kötelezve a városvezetést, hogy a település öt bejáratánál lévő helységnévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a város nevét. Később a táblabíróság helyt adott a hivatal kifogásának, miszerint egy külföldi szervezetnek nincs perbeli minősége, ezért a civilek újabb pert indítottak, immár a Romániában bejegyzett Minority Rights Egyesület nevében. Tavaly decemberben a kincses város többnyelvű helységnévtábláinak dossziéját a kolozsvári táblabíróság újratárgyalásra visszaküldte az első fokon eljáró Kolozs megyei törvényszéknek.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

„Erdélyt képviseljük” – a Tokos zenekar tagjaival beszélgettünk
Ha addig nem is, de 2014-ben – a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny hangszeres szólisták és zenekarok kategóriájának erdélyi győzteseként – a Tokos zenekar végképp beépült a köztudatba. Táncházak, fesztiválok állandó fellépői, de évente zenélnek Hannoverben, Berlinben, Dortmundban is.
2011-es megalakulásuk óta idén jelent meg az első nagylemezük, a Hallgassátok meg, magyarim című gyűjtést turné keretében Kolozsváron, Debrecenben, Szegeden, Budapesten mutatták be. Ennek apropóján kérdeztük a Tokos két zenészét, Vajas Albertet és Szép Gyula Bálintot Kolozsváron, akik a zenekar művészi és adminisztrációs függetlenségéről és a mai táncházmozgalomról is beszéltek.
- Az első nagylemez mérföldkő lehet egy zenekar életében. Számotokra milyen jelentősége van annak, hogy megjelent az első lemezetek?
- Vajas Albert: Ez egy nagy vállalkozás volt. Nagyon féltünk az első lemeztől, mert az első mindig nagyon jó kell legyen, az emberek nagyon sokat várnak el, főleg egy Fölszállott a páva után, ahol fölraktuk a mércét. Az alatt nem szabad teljesíteni. Ezért is volt nagyon sokáig kérdés, hogy legyen-e lemez, illetve az, hogy mit játszanánk fel szívesen a lemezre. Abban a pillanatban, amikor eldöntöttük, hogy a lemezt ebben a formában kiadjuk, akkor nagyon sokat dolgoztunk rajta. Mi úgy érezzük, hogy sikerült egy csomagot adni abból, amit mi állandóan csinálunk. Ez egy „zip” (tömörített, sűrített – szerk. megj.) változata annak, hogy miket szoktunk táncházakban játszani. Egy „névjegykártya”, olyan lelki kielégülés számunkra, hogy van valami, ami megörökíti az elmúlt öt év munkáját.
- Milyen dallamok kerültek fel a lemezre?
- Albert: A zenekar kedvence határozottan a kalotaszegi népzene. Ebből került fel a lemezre három összeállítás: van györgyfalvi népzene, egy román kalotaszegi forgatós és cigány szapora, és egy magyar rendet is játszottunk. Ezen kívül válogattunk olyan Fölszállott a pávás produkcióinkból is, amelyekről úgy éreztük, hogy eléggé sikeresek voltak, és nekünk nagyon tetszettek: az ördöngösfüzesi összeállításunk egy picit megváltoztatva felkerült a lemezre, és a szászcsávási többszólamú énekekből is lett egy szám.
Amikor a döntőbe kerültünk, egy hirtelen megoldásból került először palettára a többszólamú ének. Ez megtetszett nekünk, azóta többet foglalkoztunk vele, kerestünk még más énekeket is. Így lett a lemez címe a Hallgassátok meg, magyarim, ami egy szászcsávási ének első sorából származik. Ugyanakkor lett egy csávási rend is – ami ugyanacsak a páva döntőjében volt –, amit szintén egy picit megváltoztattunk.
Még felkerült egy szatmári összeállítás is, amit egy koncert keretében kaptunk koreográfiaként, elküldte egy tánccsoport, hogy el kéne játszani, és nekünk annyira megtetszett, hogy úgy döntöttünk, külön zenekari számot csinálunk belőle. Egy picit megváltoztattuk, hozzátettük még az egyik kedvenc dallamunkat, és így különlegességként szatmári népzene is szerepel a lemezünkön. Egyelőre nem játszottunk sok kis-magyarországi népzenét, de próbálunk nyitni az egész Kárpát-medencei népzene felé, ezért lett első próbálkozásként a szatmári népzene.
- Ha már szóba hoztad a Fölszállott a pávát, akkor megemlíteném, hogy a kolozsvári lemezbemutató koncerten Porteleki László prímás volt az egyik meghívott előadóművész, aki mentorotok volt a magyarországi tehetségkutató versenyben. Ebből arra következtethetünk, hogy az ott szerzett szakmai és baráti kapcsolataitok azóta is élnek, vagy már lezárult a „pávás korszakotok”?
- Albert: Szerintem ez a történet csak akkor kezdődött el. A páván megismerkedtünk, ezek a barátságok pedig megmaradtak, azóta is igényt tartunk azoknak a segítségére, akik ott mellettünk voltak. Rengeteg ilyen kapcsolat alakult ki a páván keresztül, tánccsoportokkal, táncosokkal, énekesekkel dolgoztunk azóta együtt.
Ugyanezt elmondhatom Porteleki Lászlóról is, aki azóta is figyelemmel követi a zenekar munkáját. A lemezzel kapcsolatosan is átküldtük neki azt, amit itthon próbáltunk, ő meghallgatta, elmondta a véleményét, de jelen volt a stúdiófelvételen, és ott is mondott véleményt. Sokszor találkoztunk itthon vagy Magyarországon, a múltkor elhívtuk Kolozsvárra és tartott egy előadást, ahol ugyancsak közösen muzsikáltunk. Azt pedig nem hagyhattuk ki, hogy Kolozsváron a lemezbemutatón együtt muzsikáljunk, és nagyon örültünk, hogy elvállalta a meghívásunkat.
- Hogyan fogadta a közönség a turnén bemutatott produkciót itthon és Magyarországon?
- Albert: Lehet, hogy azért, mert itthon voltunk, de nagyon sok ismerős volt a lelátón. Egyrészt ez önbizalmat adott az egész zenekarnak, másrészt pedig nagyon izgultunk is emiatt, mert tudtuk, hogy olyan emberek ülnek bent, akik ismernek minket, akikkel napi szinten találkozunk. Kolozsváron egy nagyobb szabású rendezvény volt, 850–900 ember ülhetett a teremben (a Kolozsvári Magyar Operában – szerk. megj.), ez nagyszerű érzés volt. Mindig érződik, ha nagy közönség van, egy hatalmas tapsban, vagy akár egy biztató felkacagásban a konferáló szövegek közben.
Ugyanezt a szintet szerintem sikerült Magyarországon is teljesíteni, ott sem először fordultunk meg. Debrecen, Szeged, Budapest olyan városok, ahová mi rendszeresen, évente egyszer-kétszer megpróbálunk eljutni, úgyhogy ott is rengeteg ismerős volt. Ezek kisebb előadások voltak, 100–200 fős, kisebb termekben volt az előadás, de úgy érezzük, hogy mindegyik nagy siker volt, örömmel fogadták az emberek azt a muzsikát, amit játszottunk.
Kolozsváron a vendégszereplőknek is köszönhetően volt pörgős a koncert, ez volt az utóhangja (közreműködött: Porteleki László, Varga István "Kiscsipás", a Debreceni Népi Együttes, valamint györgyfalvi és kolozsvári táncosok – szerk. megj).
Szép Gyula Bálint: A meghívottak nagyot dobtak a koncert hangulatán. Nagy szerencsénk van azzal kapcsolatban is, hogy a zenekar tagjai színpadi emberek. Nagyon hamar és praktikusan tudtunk dolgozni, színpadra tenni egy ilyen jellegű előadást. Nemcsak az volt a lényege, hogy felállunk és egyet muzsikálunk, hanem figyeltünk a fényekre, a színpadi rendezésre is. Hála Istennek, hogy ilyen sok rétű a zenekar, és a tagok különböző dolgokhoz értenek, mert ki tudjuk egészíteni egymást. A szakmai haladás mellett ezzel is segíteni tudjuk egymást abban, hogy előrelépjünk.
- Mennyit dolgoztatok a lemezen és a színpadi produkción?
- Albert: 2016-ban kezdődött a lemez szerkesztése, és tavaly február, március környékén elkezdtük a stúdióban feljátszani. Utána egy hosszabb szerkesztési időszak következett, amikor a stúdió meg a mastering történt, majd a nyár alatt egy picit hagytuk pihenni. Ez addig elhúzódott, hogy nem kaptunk termet, időpontot, ezért végül év elejére került a lemezbemutató. Az előadáshoz voltak ötleteink, tudtuk azt, hogy kit akarunk meghívni, majd amikor mindenki elfogadta a meghívást, akkor elkezdtünk azon gondolkozni, hogy ezt hogyan állítjuk színpadra. Maga a produkció az utolsó két hétben állt össze a fejünkben, akkor kaptunk színpadot próbára.
Bálint: Magyarul: két órával a koncert előtt láttuk azt, hogy mi lesz a színpadon. Akkor egy gyors „fast forward” próbát csináltunk. Láttuk, hogy működik. Az volt a legfontosabb, hogy a színpadon mindenki megkapja a helyét.
Albert: Meg volt adva egy keret, hogy mi az, amit szeretnénk látni a színpadon a vendégeinktől, de persze volt benne improvizációs rész is.
- Miből tudtátok finanszírozni a lemezzel járó költségeket?
- Bálint: Manapság nem olcsó lemezt kiadni.
Albert: A lemezfelvételt a Kolozsvári Városi Tanács támogatta, ahová tavaly pályáztunk, ennek köszönhetően mi választottuk ki a stúdiót. További szerkesztések finanszírozásában – nyomtatás, kiadás, borító szerkesztése – kolozsvári vállalkozók voltak a segítségünkre, akik egy bizonyos anyagi hátteret tudtak biztosítani ahhoz, hogy kiadhassuk a lemezt. Tényleg nem olcsó és nem nyereséges ma lemezt kiadni. Ezt mi tudtuk előre is, időközben meg is tapasztaltuk a saját bőrünkön, hogy manapság már nem azt jelenti egy lemez, hogy hosszú távú megélhetést, anyagi biztonságot adna egy zenekarnak.
- Az adminisztrációs, szervezési, művészeti kérdésekben menedzserrel dolgoztok?
- Bálint: Művészeti és adminisztratív szempontból mindenképpen függetlenek vagyunk mindenkitől, és önmagunknak a szakállára, saját felelősségre vállalunk mindent. Egyelőre úgy látom, hogy ez működik. Pár évvel ezelőtt – azt hiszem a páva után – jött egy-két ajánlat, hogy szeretnének velünk foglalkozni, és szerintem egy jó döntést hoztunk azáltal, hogy igyekeztünk a saját lábunkon megállni.
Albert: Azóta van egy egyesület, amit 2015 óta a zenekar tagjai működtetnek, ennek az adminisztrációjával foglalkozunk még pluszba ami a zenekart illeti. Itt próbálunk pályázni, anyagi hátteret szerezni a programjainknak. Kitűzünk magunknak előre megbeszélt terveket, amelyeket próbálunk megpályázni, és amennyiben nyernek, akkor továbbgondoljuk és véghez visszük. Voltak olyanok, amelyek jól sikerültek, de voltak olyanok is, amelyekre nem kaptunk támogatókat – azok az előadások elmaradtak vagy elhalasztottuk a következő évekre.
Ilyen a tavaly bemutatott Varázslatos hangszerek című, ami egy nagysikerű előadásnak nézett ki, viszont nem akartuk pénzért vinni, mi ezt a szórványnak terveztük, hogy oda is eljusson a magyar népzene és Erdély kultúrája, amelyet minél több hangszerrel, minél színesebben próbáltunk bemutatni. Sajnos nem találtunk olyan támogatót, aki szívesen mellé állt volna, úgyhogy az előadást jelenleg szüneteltetjük, és reméljük, hogy az idei évben sikerül még több előadást megpályázni.
Az is volt az előadás mottója, hogy ne jelentsen anyagi erőfeszítést sem a gyerekeknek, sem az iskolának, sem a szülőknek. Ez egy kis szerethető előadás, amit mindenki karitatív szempontból csinált, de vannak azért költségei: 16 hangszerről van szó, hangosítást, fénytechnikát, díszletet igényel az előadás. Van, amit anyagi feltételek nélkül nem tudunk megvalósítani.
Vannak még előadások, amiket szervezünk, például a Bulgakovban megrendezett beszélgetős estek, ahová olyan nagy mestereket hívunk el, akik valamilyen tájegységgel, zenész dinasztiával különösen foglalkoztak, könyvet írtak vagy adtak ki, vagy saját tapasztalatokat mesélnek el. Ezt szeptemberben indítottuk el, azóta három előadás volt, reméljük, hogy az idei évben is lesz legalább öt-hat. Szerencsénk van a Bulgakov Irodalmi Kávéházzal, akik már öt éve mindig hívnak minket, ott, meg a Heltai folk-kocsmában állandó zenekar vagyunk. Nekünk ez ad egy biztonságot, hogy havi rendszerességel – amennyire az időnk engedi – ott vagyunk. Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban.
Ami a menedzsmentet illeti, megvan mindenkinek a zenekarban az a része, amivel foglalkozik. Cuba (Tókos Csongor-Attila), a prímásunk, a művészeti vezető, ő vezeti a rendet, ő a főnök a zenekarban.
Bálint: Mindig a prímás a főnök, abban a pillanatban, ahogy a kezébe veszi a hangszert. Az adminisztratív rész inkább az Albi (Vajas Albert – szerk. megj.) feladata, ellenben mindenki a saját kapcsolatait úgy használja ki, hogy az a zenekar hasznára legyen.
- Szakma vagy hobbi a Tokos zenekar?
- Albert: Még szakmának nem nevezem, de már hobbinak sem.
Bálint: Már hobbinál több, ez olyan, hogy már nem közönség, de még nem zenész. Szerintem mostmár egy átmenet van. Megint a pávához térhetünk vissza: az változtatta meg radikálisan a zenekarnak a szemléletét. Rájöttünk arra, hogy ezt lehet komolyan csinálni, népszerűsíteni, és olyan lehetőségeket adott nekünk, hogy már nem csak úgy vettük, hogy „gyertek, egyet menjünk muzsikálni”. Ezzel egy komolyság és egy felelősség is jár az illető közösséged iránt. Ha mi elmentünk Erdélyt képviselni, akkor meg kell mutatnunk az erdélyieknek, hogy igenis képviseljük őket. Olyan szinten szeretnénk muzsikálni, hogy méltóak legyünk a szűkebb pátriánkhoz.
Albert: A páván sok segítséget kaptunk, olyan szakmai véleményeket, amelyek fejlesztenek, olyan kritikákat, amelyek építő jellegűek. Valaki elmondta, hogy ezt nem így játszák, ez és ez a példa van rá, a gyűjtéseket egyből az orrunk elé tették, és azokon a felvételeken feketén fehéren hallatszik, hogy nem úgy van, ahogy mi tudtuk, vagy ahogy tanultuk táncházakban. Kérdés, hogy táncházakban mennyire lehet megtanulni zenélni.
Lopjuk ezt a szakmát, ez így van, viszont ha a szakma mélyére megyünk, ott már vannak bizonyos szabályok, amiket meg kell tanulni, amiket nem szabad összetéveszteni, és ettől különbözik például egyik prímás a másiktól.
Bálint: Ez egy olyan szakma, amit el kell lesni. Tanulni lehet, orrvérzésig gyakorolni is lehet. Sokszor mondták, hogy ez ugyanolyan, mint a sport: mindennap edzeni, gyakorolni, koncentrálni kell, ugyanúgy, mint az úszónak vagy a műkorcsolyázónak. Ugyanakkor művészet is, a tudomány és az ösztön mezsgyéjén megy párhuzamosan a dolog.
- Vannak olyan alkalmak, amikor lehetőségetek van találkozni, kapcsolatot építeni, együtt muzsikálni más erdélyi zenészekkel?
- Albert: Igen, rendszeresen találkozunk velük. Kolozsváron is rengeteg zenész él, akik egyetemi éveiket töltik itt.
Évente szervezik az Erdélyi Táncházzenészek Találkozóját, ami május második-harmadik hétvégéjén szokott lenni Székelyföldön – idén május 13-án lesz Borospatakán. Amennyiben lehet, ide minden évben megpróbálunk ellátogatni. Ez egy olyan találkozó, ahol szakmai dolgokat is megbeszélünk, de egyéb problémákat is – kerekasztal-beszélgetések vannak arról, hogy milyen problémáik vannak a zenészeknek, mire kell megoldásokat találni. Ez egy olyan alkalom, ahol zenekartól függetlenül mindenki összeáll és zenélget, megismerkedhet fiatal zenészekkel, akik időközben elkezdtek muzsikálni és egyre ügyesebbek. Nagyon ügyes zenészek nevelődnek ki.
Bálint: Úgy érzem, hogy jól áll a táncházzenészeknek a csillagzata. Ahhoz képest, hogy tíz-tizenöt évvel ezelőtt milyen kilátások voltak, ami az ifjú táncházzenészeket illeti, meg kell mondanom: többen és egyre jobbak vagyunk.
Albert: Sőt, jelenleg én úgy látom itt Kolozsváron, hogy a táncházakban aktívabbak a zenészek, mint a táncosok, ami egy elég nagy problémája a kolozsvári táncházmozgalomnak.
Bálint: És a táncosok is elkezdtek muzsikálni. Elmondták az idősebb táncházasok is a hetvenes-nyolcvanas években, hogy zene nélkül nincs tánc, régebben is a zenészek voltak a kiindulópontjai minden táncháznak. Most sajnos azt kell szomorúan látnunk, hogy meghirdetnek egy táncházat egy illető időben, megjelenik tíz zenész, elkezdenek muzsikálni, és a táncosokra kell várni legalább két órát. Sokszor van olyan, hogy nem gyűlnek be, és akkor a zenészek muzsikálnak maguknak, de mi úgy is elvagyunk.
Albert: ... mert tánc nélkül van zene.
- Mire számíthatunk a Tokos zenekartól a közeljövőben? Van új lemez kilátásban?
- Albert: Azt szokták mondani, hogy az első lemez után rögtön kell egy második, ami kijavítja az elsőnek a hibáit, de ilyen formában lemezt már nem adunk ki többet. Nem azért, mert csalódtunk az elsőben, hanem azért, mert ennek az ideje kezd lejárni. De hogy lesznek-e felvételek és valamilyen más felületen ki fogjuk-e adni, az lehetséges. Rengeteg olyan összeállításunk van a repertoárban, amit szívesen feljátszanánk.
Bálint: Azon is gondolkodunk, hogy a lemeznek egy erdélyi turnét szervezzünk, ha már Magyarországon bemutattuk, Erdélyben is illene és szeretnénk is. A zenekar Tusványoson. Fotó: Facebook.com/tokoszenekar 6.jpg
Albert: Egyelőre előadásokat tervezünk a továbbiakban, meséltem például a gyerekelőadásról, de a Bulgakovos sorozatot is szeretnénk folytatni. Emellett készülünk a nyárra – rengeteg felkérésünk van, próbálunk ezeknek megfelelni, a július-augusztus mindig húzós időszak.
Bálint: Azt hinné az ember, hogy nyáron egy kicsit lenyugodhat, de nálunk a nyár is ugyanolyan intenzív, nálunk a nyár a szezon.
Albert: A nyár a szezon és év közben is tart. Az elmúlt két évben szinte nem volt olyan, hogy ne legyen semmi dolgunk, ezért az éveket nem tudjuk könnyen lezárni, kicsit összemosódnak.
Tasi Annabella
maszol.ro

Helységnévtábla-per: megindokolták az ítéletet
A Minority Rights Egyesület az alapfokon újratárgyalt per kedvező ítéletét követően tegnap közölte: a Kolozs Megyei Törvényszék megindokolta döntését. Eszerint a bíró megállapítja, hogy az alperes, nevezetesen a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem tartotta be a 2001-ben elfogadott 215-ös számú törvény és a 2002-ben elfogadott 99-es számú tanácsi határozat előírásait, azaz nem helyezte ki a kétnyelvű helységnévtáblákat. Ugyanakkor, ami még fontosabb, kiemeli: a 2001-ben elfogadott 215-ös törvény 131-es cikkelye, amelyet a 2006-ban elfogadott 286-os törvény is magába foglal, megállapítja: a kétnyelvű helységnévtáblákat akkor is ki kell helyezni, ha különböző okokból, a kisebbségi lakosság aránya idő közben 20 százalék alá csökkent.
Az indoklás szerint alapvető fontosságú megállapítani, melyik népszámlálás adatai a mérvadók, a 2001-ben lefogadott 215-ös számú törvény előírásai ugyanis egyértelműek: amennyiben valamely nemzeti kisebbség aránya magasabb, mint 20 százalék, a kétnyelvű helységnévtáblákat kötelező kihelyezni – ugyanakkor ott, ahol az arány alacsonyabb, a helyhatóságnak kell mérlegelnie, kihelyezésük mennyire alkalmas, illetve célszerű.
Az ítélet indoklásának legfontosabb megállapítása a következő: a 2001-es és 2002-es intézkedések (helyhatósági törvény elfogadása, illetve a Kolozsvári Városi Tanács határozatának meghozatala) csakis az 1992-es népszámlálás adatait vehették figyelembe, a 2002-ben végzett népszámlálás végleges és hivatalos adatai ugyanis még nem voltak elérhetők. Megállapítják: még a 2002-es népszámlálás kezdete, illetve adatainak begyűjtése, feldolgozása és törvénybe foglalása előtt a kolozsvári helyhatóságnak érvényt kellett volna szereznie azoknak az imént említett normatíváknak, amelyek a 1992-es cenzus alapján kötelezővé tették a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését. Ilyen összefüggésben a bíró megalapozatlannak találja Emil Boc polgármesternek a városháza ügyvédjein keresztül közvetített érvelését, miszerint a 2002-es normatívák életbe léptetésekor a városházának az ebben az évben lebonyolított népszámlálás adatait kellett volna figyelembe vennie.
Érdemes megjegyezni azt is: a bíróság értetlenségének ad hangot annak kapcsán, hogy a városháza kérésére 2014. október 15-én az Országos Statisztikai Hivatal kolozsvári fiókja hivatalos átiratban azt közölte: 2001-ben, a közigazgatási törvény életbe lépésének esztendejében Kolozsváron a magyarság aránya csupán 18,96 százalék volt. Megjegyzik: Romániában 1992-ben és 2002-ben végeztek hivatalos népszámlálást, más adat tehát nem mérvadó. Az ügy szempontjából jogilag irrelevánsnak tekintik azt is, hogy 2015-ben a helyhatóság ötnyelvű üdvözlőtáblák elhelyezését tervezte.
A bíróság következtetése: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak az 1992-es népszámlálás adatait kell figyelembe vennie, és a 2001-ben elfogadott 1026-os számú kormányhatározat értelmében a kétnyelvű helységnévtáblákat a normatíva megjelenésének pillanatától számított maximum 90 napon belül ki kellett volna helyeznie, mert akkor a forradalom után két évvel végezett cenzus volt az egyetlen hivatalos és érvényes adat a magyarság számarányára nézve. Megállapítja ugyanakkor, hogy a Minority Rights Egyesület kérése csak részben teljesíthető, a német anyanyelvű lakosság számaránya 1992-ben ugyanis csupán 0,34 százalék volt.
A polgármester az indoklás közlésétől számított 15 napon belül fellebbezhet.
Kiss Olivér
Szabadság (Kolozsvár)

Migránsokkal és régióbeliekkel pótolja Kolozsvár a munkaerőt
„Ott tartunk, mint Németország a ’70-es, ’80-as években”
Bár országunk második legnagyobb városában tucatnyi állami és magánegyetem működik, a metropolisz övezet lakosságának száma pedig eléri, mi több, egyes adatok szerint meghaladja a félmilliót, a hazai tőkével működő nagyvállalatok és a multinacionális cégek sok esetben képtelenek megfelelően képzett munkaerőt találni. Emlékezzünk csak vissza: a világszinten több mint 45 ezer alkalmazottat számláló, többek között a gépkocsi iparnak kábeleket gyártó világcég, a Fujikura is képtelen volt megfelelő számú munkást találni, így a… szamosújvári börtönhöz fordult segítségért. A büntetés-végrehajtó intézmény száznál is több fogvatartottja több hónapon keresztül stabil munkaerőt jelentett a japán érdekeltségű vállalat számára. Másfelől, mindenki számára ismert, hogy a számítástechnikai és távközlési iparban valóságos fejvadászat zajlik a jól képzett és tapasztalattal rendelkező munkaerő biztosítására. Hogyan pótoljuk a munkaerőhiányt?
Egyre nehezebb megbízható és hűséges alkalmazottakat találni, panaszkodnak a vállalkozók. Újabban már nem csupán a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalatok is akkut munkaerő-hiánnyal küszködnek: egyikük, a Kolozsvár belvárosában működő Rosa gyorsétkezde például a nagysomkúti menekülttáborból alkalmazott szír migránsokat, szám szerint ötöt. Tény, a tulajdonos maga is szíriai és segíteni akart honfitársain, tettének viszont nem csak ez volt az indítéka: szerinte az itteni munkaerőpiacon nehezen talál hosszú távra alkalmazottakat. Ezt az elmúlt időszakban több más vállalkozó is alátámasztotta: az egyetemet frissen végzettek rendkívül igényesek, már az alkalmazás pillanatától magas fizetést, ételjegyeket, szolgálati mobiltelefont vagy akár autót, lakást kérnek, holott nincs tapasztalatuk a betöltendő munkakörben, nincs reális rálátásuk arra a piaci ágazatra, amelyben dolgozni fognak.
A legnagyobb humán erőforrás-fluktuáció a számítógépes programozók esetében tapasztalható. A tehetséges fiatalokat már rögtön a felvételit követően kiszemelik a különböző cégek fejvadászai, akik követik egyetemi tevékenységüket, a cégek pedig gyakornoki programok meghirdetésével édesgetik magukhoz a fiatalokat, majd a legrátermettebbeknek ajánlatot tesznek, esetekben akár 500 eurós kezdő fizetést is biztosítanak. Adataink szerint a szenior programozók 5–8 ezer eurós juttatást is kaphatnak, a vezető programozók fizetése elérheti a 10 ezret is. Az aránytalanul magas fizetések, illetve a számítástechnikai és távközlési cégek közötti, sok esetben egészségtelenül élénk versengés visszás helyzetet idéz elő: a humán erőforrás akár 20–40 euró többletért átsétál egy másik céghez. Ám itt sem marad sokat, ugyanis amennyiben egy másik vállalat ugyanennyivel többet biztosít számára, azonnal továbbáll. Ekképp – bizonyos értelemben – az IT&C cégek saját sikerük áldozataivá válnak.
Sok egyetem, sok diák, alacsony munkakedv
Összeszámoltuk: Kolozsváron tucatnyi állami és magán felsőfokú oktatási intézmény működik, amelyekben körülbelül 100 ezer diák tanul. Közben sok vállalkozó nem talál – szakképzetlen – munkaerőt, például kiszolgálót vendéglőbe vagy gyorsétkezdébe. A szakképzett munkaerővel még nagyobb a gond, állítják egyes vállalkozók.
A kolozsvári szír vállalkozó a következőképpen indokolta döntését: „Az ötlet abból is adódott, hogy Kolozsváron elég gyenge a munkaerő-kínálat ebben a szektorban, amely nem kíván különösebb képesítést. Azok, akik munkaerő-toborzó cégeken keresztül jelentkeztek, általában néhány hónap múlva továbbálltak. Így támadt az az ötletem, hogy a menekülttáborból hozzunk honfitársakat, akiknek így segítséget nyújtunk a romániai beilleszkedésben. Elmentem Nagysomkútra, és elbeszélgettem a menekültekkel, akik közül tavaly 5 fiatalt hoztam Kolozsvárra, kiadó lakást kerestem nekik, és alkalmaztam a gyorsétkezde-láncban. Szorgalmasak, jól kijönnek kollégáikkal” – nyilatkozta az üzletember.
Lapunk az egyik menekülttel, Mahmouddal vette fel több ízben a kapcsolatot. Elmondta: elégedett a munkahellyel, főnöke rendesen bánik vele, nincsenek lakhatási gondok.
– Sok a munka. A tizenkét órás műszak után sok esetben román nyelvtanfolyamra kell járnom. Szerencsére befogadó országom nyelvét a kollégáktól és az ügyfelektől is el tudom sajátítani, akikkel alkalomadtán más témáról is beszélek, mint ami szigorúan a munkahelyi teendőimmel, azaz a felszolgálással és a különböző ételekkel kapcsolatos – mondta Mahmoud, aki arra törekszik, minél jobban illeszkedjen be a kolozsvári közösségbe.
A Clujana sem talál munkásokat
Nem csupán a kisvállalkozók küszködnek munkaerő-hiánnyal. A napokban a volt Herbák (ma Clujana) cipőgyár igazgatója, Florin Gliga húzta meg a vészharangokat: a Ziua de Cluj napilapnak azt nyilatkozta, a vállalat egyre nehezebben talál olyan személyeket, akik a lábbeli-gyártásban dolgoznának. – Arra kényszerülünk, hogy a megye más településeiről hozzunk munkásokat. Egyre kevesebben hajlandók az iparban dolgozni, mert Kolozsváron sokkal több könnyűnek számító munkahelyet tartanak számon a fiatalok. Jelenleg jelentős számú csoportokat szállítunk Kolozsvárra például Tordáról és Aranyosgyéresről. Ugyanakkor a Kolozsvárhoz közelebb eső kisebb településekről is igyekszünk munkásokat találni – jelentette ki a mintegy 400 személyt foglalkoztató gyár vezetője. Közölte azt is, hogy a kolozsváriaknak tudatosítaniuk kell: amennyiben helyi, például Clujana terméket vásárolnak, azzal lehet éppen valamelyik szomszédjuk számára biztosítanak állást, s ezáltal megélhetést.
„Ott tartunk, mint Németország az 1970-es, 1980-as években. A helyi munkaerő egyre kényesebb, nem hajlandó bármit megcsinálni, azonnal magas fizetéseket kér, amit sok kisvállalat képtelen megadni.” – nyilatkozta lapuknak egy kolozsvári vállalkozó.
Van munkahely, de munkanélküli is
A posturi.gov.ro kormányzati portál szerint Kolozs megyében közintézmények két igazgatót és egy szakfelügyelőt keresnek. A Kolozs Megyei Nyugdíjosztálynál például megüresedett az ügyvezető igazgatói szék. Az írásbeli felvételit április 12-én 10 órától tartják. Ugyanakkor a Közegészségügyi Igazgatóságnál is vezetőt keresnek. Az írásbeli megmérettetésre április 5-én szintén 10 órakor kerül sor. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal is megjelenik az említett weboldalon: a városháza kilenc szakfelügyelőt, míg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem… egy szabót keres.
Témához tartozik az is, hogy a Karrierbörze legutóbbi két kiadásán 8 ezer személy vett részt; ebből 3 ezren a kizárólag a számítástechnikai és távközlési iparág számára szervezett rendezvényen.
A Kolozs Megyei Munkahelyelosztó Ügynökség legutóbbi adatai szerint tavaly decemberhez (ekkor 493 ezren kerestek állást) képest 2017 januárjában 0,1 százalékkal kevesebb volt a munkanélküliek száma az országban.
Tavaly novemberben országos szinten történelmi mélypontra süllyedt a munkanélküliségi ráta: 5,9%. A statisztikai adatok szerint legutóbb 2009 elején volt még ilyen alacsony ez az arány. „A cégek egyre nehezebben találnak munkaerőt, így azt gondoljuk, az alacsony munkanélküliségre vonatkozó adatok helyesek. Az elmúlt két-három évben a cégek folyamatosan panaszkodnak, hogy nem kapnak személyzetet, nem tudják betölteni a megüresedett állásokat – nyilatkozta a sajtónak Paladia Petrar, a humán erőforrásokkal foglalkozó Integra cég egyik vezetője. Hozzátette: a leendő alkalmazottak annyira „elkényesedtek”, hogy több esetben elveszítik érdeklődésüket, nem jelennek meg a beütemezett állásinterjún. Ugyanez történt a 2008–2009-es világgazdasági válság kezdete előtt. Akkor is azt tapasztaltuk, hogy a munkavállalók elvárásai sokkal magasabbak, mint amit a munkaadók fizetés vonatkozásában ajánlani tudnak.
„Nem a szakma, hanem a kompetencia és a képesség”
Progresszív gondolkozásmódja van Daniel Donnak, a Kolozs Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség volt igazgatójának. – Radikális szemléletváltásra van szükség a tanügyben, teljesen más iskolai tanrendre van szükség. Ezeknek lépést kell tartaniuk a korral, a társadalom és a munkapiac elvárásaival és igényeivel. De hát ki vállalja, hogy elbocsát több ezer tanárt, s megreformálja a tanügyet? – tette fel a retorikus kérdést a szakember.
Szerinte a cégek nem tudnak addig várni, amíg gyökeres változások következnek be a tanügyben.
– Már régen nem a szakmák kódja szerint kellene keresni a humán erőforrást, hanem a készség, rátermettség, kompetencia és a hajlam alapján. A munkaadók be tudják tanítani őket. A Clujana cipőgyár például képtelen alkalmazottakat találni, mert az ügynökség csupán a COR kódok alapján keresi őket – vélekedik Daniel Don.
A munkaügyi szakember adatai szerint Kolozs megyében jelenleg 8 ezerre tehető a munkanélküliek száma.
Szabadság (Kolozsvár)

Még több városházi pénz a Kolozsvári Magyar Napokra
Rekordszámú határozattervezetet vitatnak meg a tanácsosok
Négyszáztízezer lejt kaphat a Kincses Kolozsvár Egyesület a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól a 8. Kolozsvári Magyar Napok megszervezésére. Gergely Balázs, az egyesület elnöke méltányosnak tartja a rendezvényre elkülönített összeget. A kolozsvári tanács jövő kedden dönt a civil szervezeteknek kiosztandó pénzről. Oláh Emese RMDSZ-es városi tanácsos elmondta: a kolozsvári önkormányzat idén több mint 17 millió lejt oszt ki a civil szervezeteknek. Ebből valamivel több, mint 10 millió lejt kapnak a kulturális eseményeket szervező egyesületek, alapítványok, a sportklubok pedig több mint hétmillió lejt. Amúgy rekord hosszúságú tanácsülés várható, mivel az eddigi gyakorlattal ellentétben minden civil szervezetnek nyújtandó támogatást külön határozattervezetbe foglaltak, és ezzel 298-ra nőtt az ülésen jóváhagyásra váró határozattervezetek száma, amire nem biztos, hogy volt még példa az önkormányzat történelmében.
A tavalyi 360 ezer lejnél valamivel nagyobb összeget, 410 ezer lejt kaphat a Kincses Kolozsvár Egyesület a 8. Kolozsvári Magyar Napok megszervezésére. A városi tanácsosok április 4-én, kedden szavazzák meg azt a 180 határozattervezetet, amely által pénzbeli támogatásban részesítik a sportklubokat, a kulturális események szervezetével foglalkozó egyesületeket, alapítványokat. Eddig az volt a szokás, hogy a civileknek kiosztandó pénzt egy határozattervezetbe foglalták, és a dokumentumban feltüntették az összes támogatottat. Most azonban változtattak ezen, és minden civil szervezetnek adandó támogatást külön határozattervezetbe foglaltak, így a keddi tanácsülésen 298 határozattervezetről fognak szavazni a tanácsosok. Megkeresésünkre Oláh Emese elmondta: azért foglalták külön határozattervezetbe a civileknek szánt támogatásokat, mert el akarták kerülni azt, hogy összeférhetetlenség miatt gondok merüljenek fel. Mivel több tanácsos is érintett egyes civil szervezetekben, ilyen esetben azok nem szavazhatnak, a különválasztás által pedig lehetőség nyílik arra, hogy a városi tanácsosok csak azokat a határozattervezeteket szavazzák meg, amelyekben nem érintettek.
Nagy-hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)

ET-szakértőket tájékoztatott az RMDSZ Kolozsváron a magyarság panaszairól
Az RMDSZ a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor vállalt romániai kötelezettségek folyamatos megsértéséről tájékoztatta Kolozsváron az Európa Tanács (ET) szakértői küldöttségét.
Amint a szövetség hírlevelében közölte: a keretegyezmény négytagú szakértői bizottsága hétfőn találkozott az RMDSZ ügyvezető elnökével és a szövetség szakpolitikusaival, akik fenntartották és kiegészítették a szövetség tavaly benyújtott árnyékjelentésének a megállapításait. Az árnyékjelentés a román kormány két és fél év késéssel tavaly márciusban benyújtott jelentésére reflektál.
„Országunk következetesen ideális képet fest a kisebbségek itthoni helyzetéről, de nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit” – idézte a hírlevél Porcsalmi Bálintot, a szövetség ügyvezető elnökét, aki azt is kijelentette: a román kormány jelentése „sok pontatlanságot és ferdítést tartalmaz, és hamis képet sugall” a kisebbségi jogok betartásáról. Az ügyvezető elnök felidézte: a román kormány jelentése úgy készült el, hogy a dokumentumot véglegesítő külügyminisztérium nem konzultált a magyarság képviselőivel, és a kormány struktúrájában működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának észrevételeit sem vette figyelembe.
Civil jogvédők is felvilágosították az ET-szakértőket Kolozsváron
Évtizede „kipipált" jogok megsértéséről tájékoztatták erdélyi magyar civil jogvédők az Európa Tanács (ET) szakértőit, akik a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor tett romániai vállalások tiszteletben tartásáról tájékozódtak Kolozsváron.
Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) annak ellenére sem kapott döntéshozási jogköröket a magyar tagozat, hogy 2012. január elsejétől törvény írja ezt elő. A szakpolitikus a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium működését ellehetetlenítő hatósági intézkedésekről is tájékoztatott.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségének a várományosa arról tájékoztatta a szakértőket, hogy a helyi közigazgatásban is súlyos problémák észlelhetőek: az intézményekről magyar feliratokat távolítanak el, hiányoznak a kétnyelvű utca- és helységnévtáblák, formanyomtatványok, a közérdekű információkhoz magyarul nem lehet hozzáférni, és az ügyintézést sem lehet magyarul végezni. Elmondta: bár két bírósági döntés kötelezi Kolozsvár polgármesteri hivatalát a kétnyelvű várostábla kihelyezésére, a polgármester továbbra is elzárkózik ettől.
Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „Románia ellenkampányának köszönhetően” a csíksomlyói búcsút nem vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Elmondta: bár törvény írja elő a magyar vonatkozású műemlékek többnyelvű feliratozását, az ilyen jellegű műemlékek csupán egy százalékán áll magyar felirat. Azt is felrótta, hogy lelassult, majd teljesen leállt a kommunista rezsim által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása.
Benkő Erika Kovászna megyei parlamenti képviselő arról tájékoztatta a szakértőket, hogy Romániában országszerte bátorítják és támogatják a regionális identitás megerősödését, Székelyföldön viszont megtagadják az identitás kinyilvánítását a magyar közösségtől. Míg Románia más régióiban, Moldvában és Dobrudzsában használhatják a regionális szimbólumokat, a székely zászló használata ellen valóságos hadjárat folyik.
Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök az RMDSZ törvényhozási törekvéseiről is tájékoztatta a bizottságot. Megemlítette a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító törvénytervezetet, valamint azt a hamarosan benyújtandó törvénymódosítást is, amely a helyi közigazgatásban húszról tíz százalékra csökkentené azt a küszöböt, amely fölött biztosítani kell a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait.
A román kormány 2016 márciusában, mintegy két és fél év késéssel nyújtott be az Európa Tanácshoz jelentést arról, hogy miképpen teljesítette a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor, 1996-ban tett vállalásait. A 270 oldalas román kormányjelentés a 2010 és 2013 közötti időszakot öleli fel, és a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be. A jelentéshez az RMDSZ és több erdélyi magyar jogvédő szervezet is árnyékjelentést csatolt.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Oláh Emesét választották Kolozsvár alpolgármesterévé
Letette az esküt Nistor Dániel, az új RMDSZ-es városi tanácsos
Nem volt ellenjelöltje Oláh Emesének, az RMDSZ alpolgármester-jelöltjének, akit egyhangúlag szavazott meg a tegnapi ülésén a Kolozsvári Városi Tanács. A 27 tanácsos közül 25 volt jelen, Oláh Emese ügyvéd így huszonöt igen szavazattal szerezte meg az alpolgármesteri tisztséget. Ezt megelőzően azonban az RMDSZ-es Nistor Dániel is letette tanácsosi esküjét. Nistor azt követően került be a tanácsba, hogy Csoma Botond képviselői mandátumot nyert. A tanács tegnap több mint háromszáz napirendi pontot hagyott jóvá, miután a sportkluboknak és kultúrával foglalkozó civil szervezeteknek kiosztandó támogatást külön határozattervezetekbe foglalták. A tanácsosok futószalagon, nyugodtan szavazták meg ezeket a határozatokat, így a 8. Kolozsvári Magyar Napok megszervezésére vonatkozó dokumentumot is, amely által a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal idén 410 ezer lejjel támogatja a helyi magyar közösség számára oly értékes rendezvényt.
Izgatott volt a légkör a Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén: az izgalom egyrészt az alpolgármester megválasztása miatt, másrészt pedig a civil szervezeteknek kiutalandó támogatások megszavazásának volt tudható. Bár az alpolgármester-választás a különféléknél szerepelt legutolsó napirendi pontként, a gyűlés elején Emil Boc polgármester kérte az alpolgármester választásra vonatkozó határozattervezet előrehozását. Miután az RMDSZ bejelentette, hogy jelöltje Oláh Emese, az ülésvezető kérte a további javaslatok megtételét. A szociáldemokrata tanácsosok részéről felszólaló személy azonban kifejtette: nincs jelöltjük, és támogatják, mi több, sok sikert kívánnak Oláh Emesének. Ezt követően sorra szólították a teremben felállított szavazófülkéhez a tanácsosokat, akik, miután kitöltötték a szavazólapot, bedobták ezt egy hatalmas, átlátszó műanyagdobozba. A szavazás és a szavazatok megszámlálása után bejelentették: a 25 jelen levő tanácsos közül Oláh Emese 25 szavazattal lett Kolozsvár alpolgármestere.
– Szeretném folytatni azt a tevékenységet, amit Horváth Anna végzett. Számomra is fontos Kolozsvár belvárosának, a műemléképületek homlokzatának felújítása, a városi közszállítás korszerűsítése, és az alternatív közlekedési megoldások, például a biciklivel való közlekedés támogatása – nyilatkozta megválasztása után a helyi magyar sajtónak Oláh Emese.
– Az első és legfontosabb feladatunk, hogy újra megnyissuk azokat a csatornákat, amelyek segítségével újra elérhetik a városházi adminisztrációt a kolozsvári magyarok. Ennek érdekében a lehető legrövidebb időn belül újraindítjuk a fogadóórákat és igyekszünk megoldást találni a telefonos tanácsadás újraindítására is – tudhattuk meg az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleményéből az új alpolgármester, Oláh Emese véleményét.
Ugyancsak a tegnapi tanácsülésen tette le a hivatali esküt Nistor Dániel. A fiatal építőmérnök Csoma Botond helyét veszi át az RMDSZ frakcióban, aki tavaly decemberben képviselői mandátumot szerzett, és ezért le kellett mondania városi tanácsosi tisztségéről. – Legjobb tudásom és szakértelmem segítségével szeretném szolgálni a kolozsváriakat. Építőmérnökként hozzám legközelebb az urbanisztikai bizottság áll, ugyanakkor a frakcióban még át kell beszélnünk, hogy milyen feladatokat kell majd ellátnom – mondta el Nistor, aki az urbanisztikai bizottságban fog tevékenykedni.
Gergely Balázs bejelentette: a Kolozsvári Városi Tanács RMDSZ-es frakcióvezetője Horváth Anna lesz ezen túl, aki a tanácsosok alkotta jogi bizottság tagja is lesz.
Az ülés 78. napirendi pontja volt a 8. Kolozsvári Magyar Napokat támogató 410 ezer lej odaítélése. Ahogy a többi határozattervezetet, úgy ezt is másodpercek alatt szavazta meg a Kolozsvári Városi Tanács.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)