Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kolozsvári Önkormányzat [beleértve: Helyi Tanács; Polgármesteri Hivatal; Városháza]
482 tétel
2011. január 19.
A Mátyás-szoborcsoport és felavatása
Egy lehetséges interpretációs keret
Kolozsvár Főterén pár hete teljes fényében pompázik a restaurált Mátyás-szoborcsoport. Míg korábban arról folytak az aggódó találgatások, sikerül-e befejezni sikeresen a munkát, most újabb indokot „talált” „az izgalomra” „a kolozsvári magyar közösség”: mikor lesz a hivatalos „átadás”? Mindez egy kis „félelem” után, hogy nehogy december elsején történjék. Természetesen – mint mindég a Főtér esetében – a kérdés jelenleg sem a Mátyás-szoborcsoportról szól, bár mindenki arról beszél.
Ugyanis a kérdés – mint megint az elmúlt húsz évben– elsősorban politikai kérdés, és a politikai viszonyrendszerben érdemes azt értelmezni. Felfogásomban minden, ami közéleti problémákat érint, az politikai jellegű kérdés. A továbbiakban vessünk egy pillantást mindezekre (a teljesség igénye nélkül, csupán egy lehetséges interpretációs keret kedvéért).
A történelmi kontextus. A pillanatnyi történelmi kontextusban a jelek szerint a Mátyás-szoborcsoport ügye nem képezi interetnikus viszonyrendszer részét. A poszt-funari időszakban a román többség elfogadta tényként, hogy Kolozsvár Főtere a történelmi Főtér (és nem az Avram Iancu tér), miközben a román nyilvános diskurzusokban azt egyre inkább deetnicizálta (ha már a szimbolikus térfoglalásnak nevezett küzdelmet a funari oldal végső soron elveszítette és/vagy feladta). Mindezt vélemény-kutatások egész sora támasztja alá. Ennek egyik nyilvánvaló jele volt az, hogy a restaurálás felelősségét a Polgármesteri Hivatal a magyar alpolgármester feladatkörébe utalta, mint technikai kérdés.
Az elmúlt évek lenyomata következtében a magyar közösség számottevő részében továbbra is természetszerűen jelen van az etnikai elem (ezt a médiadiskurzusok tartalomelemzéséből és mérésekből tudjuk), amit csak kiemel(t) a magyar kormány által nyújtott támogatás (többek között).
A politikai jelleg. Az átadás kétségtelenül politikai jellegű esemény. Ott politikusok vesznek részt, beszédeket mondanak, a közösség helyéről és szerepéről esik majd szó, Mátyás példájának árnyékában. Közösségi kérdésről szólva, nem is lehet másképpen. Sőt, így szokás! A mindenkori erdélyi magyar politikum számára a restaurálás kétségtelenül siker – bár inkább a normalitás jele kellene hogy legyen. 1994-ben a kolozsváriak jó része (etnikumtól függetlenül) a szobrot okkal féltette. Ma nem csak szépen áll, hanem a funari tábla sincsen rajta! Emellett egyetlen okos politikus sem mehet el érzéketlenül (különösen azért, mert ez nem ment könnyen, mint ahogy a feliratok kérdése sem halad könnyen. Így jogos az is, hogy akik tetemes szerepet vállaltak mindebben, azok egy átadás alkalmával azt meg is jelenítsék).
A belmagyar kérdés. Továbbá – és ez teljesen újszerű elem – a Mátyás-szoborcsoport ügye pillanatnyilag nem a román–magyar, hanem a magyar–magyar belviszonyban nyer igazi politikai töltetet. Ki nem mondottan ugyan, de az RMDSZ és a majdani Tőkés párt közötti kapcsolat, valamint az RMDSZ-utódlás és a magyar kormány közötti bonyolult négyoldalú viszonyrendszer mentén bomlik ki mindez. Az átadás körüli „vita” jó mutató a kapcsolatok tekintetében.
Hiszen a Főtér és a Mátyás-szobor olyan erős szimbólumok, amelyek legitimációs alap forrásai is, tehát komoly politikai tőkét és érveket adó objektumok, amelyek erős jelentéseket hordoznak nem csupán a kolozsvári, de az egész erdélyi magyarság körében. Úgy gondolom, hogy az „átadás-ügy” (bár azt senki sem vallja be, hogy ügy lenne) az erdélyi magyar összekuszálódó politikai viszonyok tükörképe, „kicsiben”, de hatalmas tétekkel. És amíg ezek a viszonyok nem kristályosodnak ki (kiemelten az RMDSZ–Fidesz kapcsolatára gondolok), addig az átadás is függőben marad(hat). Mindezt az RMDSZ-utódlás pedig csak tovább bonyolítja, hiszen a Fidesz könnyen akadályozhatja az átadást – az egyik finanszírozót képviseli, de valójában a maga érdekét érvényesíti, mert nem akar szimbolikus tőkét szolgálni az RMDSZ-nek, legalábbis most nem (inkább a Tőkés pártba „ruházna be” a jelek szerint).
Az alapkérdés: kell-e avatás, ha kell, akkor milyen?
Véleményem szerint a kérdés jogos. A szobor nem új, de facto leleplezni nem lehet. Egy „rendes” leleplezés nem szolgálta a román fél érdekeit (itt kizárólag a polgármesterre és pártjára gondolok), így a szobor a technikai átvétel után azonnal látható volt. Véleményem szerint a spontán átvétellel elvehető a kérdés politikai éle, és „összmagyar” lehetne a pártpolitikai helyett.
Ha a közösség szimbolikusan átveszi – vagyis magáénak érzi, ott szemlézi, gyakran a Főtéren tartózkodik –, akkor proaktív kommunikatív cselekvésével egyben azt is megüzeni a politikai osztálynak, hogy létezik, van: akikre oda kell figyelni.
PÉTER LÁSZLÓ. Szabadság (Kolozsvár)
2011. január 19.
„Műemlékvédelem” a Házsongárdi temetőben
Kolozs megye – 2011. január 16-án a Házsongárd Alapítványhoz lakossági bejelentés érkezett egy újabb temetői rongálásról.
Kertek parcellát határoló út mellé kihordott és a megszüntetett sírhelyek körül szétszórt nagy mennyiségű kőtörmelékből két márvány és egy homokkő síroszlopot sikerült azonosítanunk. Név, felirat és évszám töredékekből kiolvashatók a zabolai Mikes, a balázsfalvi Brencsán és a csíkszentmártoni Szabó Lajos családok nevei, 1800-as elhalálozási dátumok, valamint a főkormányszéki tanácsosi cím.
Egy műemlék temetőben, a műemlékvédelmi törvényt semmibe véve, valakik (az adatokat titkosították) így készítenek jó előre nyughelyet valakik számára.
Az utóbbi év egyre sokasodó pusztításai láttán nem nyugtat meg a Polgármesteri Hivatal illetékeseinek többszöri megkeresésünkre küldött hivatalos válasza sem, amelyből idézünk:
„Ca urmare a adresei nr. 239649 din 14.10.2010 prin care atrageți atenția și cereți sprijinul pentru rezolvarea unor probleme semnalate de către dumneavoastră în legătura cu Cimitirul Central, considerăm că afirmațiile făcute sunt nefondate și contrazise de multiplele lucrări executate în acest cimitir, cea ce a dus la schimbarea în bine, atât a aspectului, cât și a funcționării.” vagy
„De asemenea nu corespunde realității afirmația potrivit căreia o parte dintre monumentele/construcțiile funerare au fost dislocate de la locul lor şi au devenit, aşa cum fără nici un temei se afirmă material brut sub formă de piatră spartă pentru fundația de beton ciclopian al unor noi morminte.” sau
„Este total nefondată afirmația potrivit căreia presupuse obiecte funerare ”monumentale” ar fi „parazitate” de alte locuri de veci, …, ele fiind amplasate doar în spații libere.”
Azaz…
„A 2010. október 4-i 239649. számú kérvényre válaszolva, amelyben felhívják figyelmünket és támogatást kérnek az Önök által jelzett, a Házsongárdi temetővel kapcsolatos probléma megoldására úgy véljük, hogy az Önök kijelentései megalapozatlanok és ellentmondásban állnak a temetőben végzett munkálatokkal, melyek a temető jó irányú változásához vezettek mind a kinézet, mind a működés szempontjából.” vagy
„Nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, mely szerint műemlék sírok/sírépítmények, helyére mások kerülnek, valamint teljesen alaptalan az az állítás is, hogy ezek darabjait nyersanyagként felhasználják az új betonkolosszusok alapozásánál.”
Vagy
„Teljes egészében megalapozatlan az az állítás, mely szerint úgynevezett „műemlék” síremlékekre „rátelepítenének” új sírokat,….a valóságban ezeket kizárólag szabad területekre helyezik.”
S közben akadálytalanul folytatódik a pusztítás!
Házsongárd Alapítvány
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. erdon.ma
2011. február 18.
Visszakapja jogos tulajdonát a katolikus egyház
Érvényt szerez a városháza a restitúciós bizottság döntésének
Az elmúlt években többször is a sajtó terítékére került a kolozsvári Főtér 15–16. szám alatti, a Római Katolikus Egyház tulajdonában levő ingatlan helyzete, amelyben az 1948-as államosítás után a Ioan Bob Általános Iskola néhány osztálya működött. Lapunk is beszámolt arról, hogy pár évvel ezelőtt az önkormányzat – Steluţa Cătăniciu liberális városi tanácsos által kezdeményezett eljárás hatására, – hogyan próbálta ellehetetleníteni azt, hogy az egyház parkolásra használhassa az ingatlan hátsó, a Kötő utcára nyíló udvarát. Most a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal is belátta, hogy a tavaly májusban az Országos Restitúciós Bizottság által meghozott, a jelzett osztálytermek visszaszolgáltatására vonatkozó döntést nem támadhatja meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a Ioan Bob Általános Iskolába járó román tanulóknak legtöbb négy éven belül el kell hagyniuk az ingatlant, amely így teljességében visszajut jogos tulajdonosához.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal tegnap közleményben ismerte el, hogy a telekkönyvben sehol nem szerepelt: a Főtér 15-16. szám alatti ingatlan a város tulajdonában lenne, az Országos Restitúciós Bizottság pedig a 2000/94-es számú kormányhatározat, illetve a 2002/501-es törvény alapján hozta meg visszaszolgáltatási döntését. – A romániai egyházak egykori tulajdonára vonatkozó visszaszolgáltatási ítéletek megtámadása nem tartozik a városi tanácsok hatáskörébe. A városháza ezért nem mutatta be a tanácsnak a szakbizottság 2331-es számú, 2010. május 5-én kibocsátott, a Főtér 15–16. szám alatti ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozó döntést. A restitucióról az ezzel foglalkozó hivatalos fórum döntött – olvasható a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében, mintegy válaszolva Steluţa Cătăniciu liberális tanácsos ama vádjaira, miszerint Sorin Apostu visszaélt hatalmával, amikor a városi tanácsot 2010-ben nem tájékoztatta a restitúciós bizottság döntéséről, hogy az ellen fellebbezést nyújthassanak be.
– Kolozsvár megyei jogú város nem rendelkezik egyetlen olyan irattal sem, amely által bizonyítható lenne az ingatlan feletti tulajdonjoga. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ezért úgy döntött, hogy nem kívánja megtámadni a szakbizottság döntését, mivel az ítélet megváltoztatására nem lát semmilyen kilátást. Továbbá azért sem támadjuk meg a visszaszolgáltatási döntést, mert a tulajdonjogot garantálja Románia alkotmánya, a helyi önkormányzat pedig tiszteletben tartja az ország alaptörvényének ezen elvét – tudtuk meg a városi önkormányzat által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
Az önkormányzat által kibocsátott dokumentumban az is szerepel, hogy a jelzett ingatlant kiveszik a városi köztulajdonból – ahova azért került be, mert az épületben iskola működik –, és átkerül a városi magántulajdonba. A törvény értelmében a Bob-iskola néhány osztálya a visszaszolgáltatási ítéletet követő öt éven belül a régi helyén marad, és az önkormányzat bért fizet majd az egyháznak.
László Attila alpolgármester megerősítette a polgármesteri hivatal közleményében foglaltakat, és hozzátette: ha a Bob-iskola tanulóit – vélhetően egy másik visszaszolgáltatási ügy kapcsán – pár évvel ezelőtt arra kötelezték, hogy hagyják el a görög katolikus parókia épületét, akkor minden bizonnyal a római katolikusok ingatlanának elhagyása sem okoz majd különösebb gondot. – Ahhoz, hogy a Főtér 15–16. szám alatti ingatlant kivegyük az állami közvagyonból és átírjuk az állami magánvagyonba, ehhez városi tanácsi határozat kell, de szerintem a tanácstagok rábólintanak majd erre – magyarázta az alpolgármester.
Kovács Sándor római katolikus főesperest lapzártáig nem sikerült elérnünk, hogy kifejthesse véleményét az ügy kapcsán.
NAGY-HINTÓS DIANA , Szabadság (Kolozsvár)
2011. május 13.
Hírsaláta
AKADÉMIKUSOK A FUNAR-TÁBLÁÉRT. Nyílt levélben követeli több kolozsvári román akadémikus, hogy a kolozsvári önkormányzat tetesse vissza a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül felhelyezett táblát, amelyen Nicolae Iorga szövege áll: “A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
A levelet olyan személyiségek írják alá, mint Camil Mureşan, Horia Colan, Dumitru Protase, Emil Burzo. A táblát 2009-ben távolították el, amikor elkezdődött a szoborcsoport felújítása, az idei átadásra pedig nem helyezték vissza. Az akadémikusok azzal érvelnek, hogy a tábla “részese volt a szobor történelmének, illetve Kolozsvár jelenkori kollektív tudatának”. Szerintük a szobrot alkotó Fadrusz János rosszul ábrázolta Moldva lobogóját, így az arra enged következtetni, hogy Moldva Mátyás uralma alatt állt, márpedig Moldvabányán Magyarország királyát legyőzték a moldvaiak. (Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. május 21.
Újabb nacionalista retorika tárgya a Mátyás-szoborcsoport
Futótűzként terjedt a hír, hogy a kolozsvári és jászvásári művelődési élet néhány képviselője beadványban kérte a kolozsvári polgármesteri hivataltól a Nicolae Iorgának tulajdonított idézetet tartalmazó tábla visszahelyezését a Mátyás-szoborcsoport talapzatára. A helyzetet súlyosbította Radu Moisin alpolgármester kijelentése, miszerint a városháza kérvényezni fogja a felirat visszahelyezését a területi műemlékvédelemnél.
Virgil Pop, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság főtanácsosa a Szabadságnak elmondta: műemlékvédelmi engedélyt csak egy konkrét terv alapján bocsátanak ki, az 1992 november–decemberében a Főtéren végzett átalakítási munkálatok, – így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is – törvénytelenek voltak. László Attila alpolgármester hangsúlyozta: a városháza nem fogja a felirat visszaállítását kérvényezni, tábla tehát nem lesz, újrahelyezésének kérdése opciónak sem tekinthető.
Virgil Pop lapunknak elmondta: a Nicolae Iorgának tulajdonított szövegből kiollózott, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult” idézetet tartalmazó táblát először 1932-ben helyezték el a szoborcsoport talapzatán, a két világháború között Európa-szerte szárba szökkent fasizmus és az államok közti feszültség által meghatározott sajátos keretek között. 1940-ben a feliratot a közhiedelemmel ellentétben nem a bevonuló magyar hadsereg, hanem a távozó román közigazgatás képviselői távolították el – hangsúlyozta Virgil Pop, aki maga is közvetetten birtokába jutott egy betűnek.
Aberráns nacionalista retorika
Az építész kiemelte: a jelenlegi történelmi-politikai összefüggések már nem hasonlíthatóak a harmincas évek világához. Úgy vélte, a Gheorghe Funar polgármester által 1992. december elsején törvénytelen módon újra elhelyezett feliratnak az újbóli visszakerülését szorgalmazók nagy valószínűséggel a nacionalista retorika élesztgetésére alapozó ellenzék politikai indíttatásainak eszközei. Ők a nacionál-kommunista múlt csökevényeinek erősítése által szándékoznak megnyerni a társadalom azon csekély szeletét, amely még érzékeny az ilyen típusú, aberráns retorikára.
Mint elmondta, a megyei műemlékvédelmi igazgatósághoz mindössze egy nyugalmazott kolozsvári katonatiszt megkeresése érkezett, aki ezt eredetileg a Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságnak címezte, de nem kapott választ, így elküldte a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumnak is, amely továbbította a megkeresést a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóságnak. Virgil Pop a Szabadság rendelkezésére bocsátotta az illetőnek küldött hivatalos válaszát is, amelyben összegzi: az 1992 november–decemberében a Főtéren végrehajtott átalakítások törvénytelenek voltak.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság 1992. december 22-én kelt, 7384-es számú átiratában elrendelte a felirat eltávolítását, az 1992. november 30-i állapothoz való visszatérést. A bizottság 1994. március 10-én kelt átirata ismét emlékeztet a Főtéri beavatkozások törvénytelen mivoltára – részletezte válaszában a tanácsos, aki felhívta a beadvány megfogalmazójának figyelmét arra is, hogy az 1992-es beavatkozások törvénytelen volta egyéb jogérvényes irat híján mindmáig fennáll, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően végzett és engedélyezett, 2010-es felújítási munkálatok eredményeként pedig megvalósult az eredeti, törvényes állapothoz való visszatérés.
Utólag kérték az engedélyt
1992 december 22-i átiratában a Peter Derer által igazgatott Országos Műemlékvédelmi Bizottság felhívta a kolozsvári városi tanács figyelmét arra, hogy az engedélyezésre benyújtott dokumentációjukban felsorakoztatott munkálatokat már részlegesen (így a tábla elhelyezését is) megvalósították, engedély pedig utólagosan nem bocsátható ki, így a beavatkozások egyértelműen törvénybe ütköznek. Kijelentik továbbá, hogy Fadrusz János 1902-es szoborcsoportja rendkívüli értékű történelmi műemlék, amelynek megteremtője a talapzatot és a király lovas alakját összeillő egységben alkotta meg, a szoborra kíirt versenyben pedig a nyertes maketten a Mathias Rex felirat szerepelt.
A Nicolae Iorga egyik diskurzusából átvett idézetet tartalmazó tábla konjunkturális jellegű beavatkozásként, más történeti és törvénykezési összefüggésben került a szoborcsoport talapzatára – fogalmaz az átirat. Az okmány második részében a bizottság egyértelműen megtiltja zászlótartó rudak elhelyezését a Főtéren, amely a szobor mellett több kiemelt értékű építészeti emlék védett helyszíne, így adott esetben csak mozgatható zászlótartók helyezhetők el a téren. Felszólítják továbbá a városi tanácsot, hogy alkalmazkodjon a fent említett szempontokhoz, és szabja meg a törvényszegők büntetését.
Mathias Rextől a Iorga-idézetig
Az építész röviden összegezte lapunknak a szoborcsoporton megjelent feliratok váltakozásának történetét is. 1894-ben Fadrusz János nyertes pályázatának makettjén a Mathias Rex felirat szerepelt, az 1900-as párizsi Világkiállításon bemutatott modellt pedig a Mathias Corvinus megjelöléssel látta el a művész, amint azt egy – a Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) tulajdonában levő – metszet is tanúsítja. Leleplezésekor, 1902-ben, a szobron a Mátyás Király felirat és Magyarország címere szerepelt. 1919-ben a Matei Corvinul elnevezés került a talapzatra, amelyről a címert eltávolították.
Az 1932-ben elhelyezett Iorga-idézetes táblát 1940-ben lebontották, helyére a Mátyás Királyunk felirat és a magyar címer került. 1945-ben ezt a helyi közigazgatás Mathias Rex-re módosította, a reneszánsz király közismert aláírásának is megfelelően. Az akkori, 1945-ös, a felirat módosítására összehívott ülésen egyébként bemutatták Fadrusz pályázati makettjét is, amelyet Mátyás király szülőházának padlásán fedezett fel Virgil Salvanu építész édesapja, aki abban az időben a városháza építésze volt – magyarázta Virgil Pop, rendelkezésünkre bocsátva az 1992-ben kelt, a fentebbi információt közlő jegyzetét is. 1992-ben a Gheorghe Funar-adminisztráció a műemlékvédelem engedélye nélkül elhelyezte a kérdéses táblát, a munkálatok törvénytelensége a talapzat 2010-es lebontásáig fennmaradt – összegezte Virgil Pop.
A műemlékvédelmi tanácsos egyébként bemutatta Virgil Vătăşianu akadémikusnak az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz címzett levelét is, amelyet vele gépeltetett le. A román művészettörténész, aki köré, mondhatni, iskola szerveződött, felhívta a bizottság akkori elnöke, Aurelian Triscu figyelmét arra, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó táblának nincs mit keresnie a talapzaton, mint ahogyan zászlótartó rudaknak sincs helyük a Főtéren. Állításait Vătăşianu egyszerűen arra a megfontolásra alapozta, hogy egy műalkotásnak a művész által elképzelt állapotban kell maradnia. Paradox módon, a polgármesteri hivatalnak nemrégiben címzett beadványt aláíró személyiségek között olyanok is akadnak, akik annak idején Vătăşianu diákjai voltak – tette hozzá Virgil Pop.
Opcióként sem merül fel a tábla
A tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie a területi műemlékvédelemtől, a végső engedélyezési fórum pedig az Országos Műemlékvédelmi Bizottság, amely adott esetben felül is bírálhatja a területi műemlékvédelmisek javaslatát, ennek viszont csekély a valószínűsége – magyarázta Virgil Pop. Hozzátette: a műemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges az egyébként A kategóriás műemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton végrehajtandó beavatkozáshoz – tette hozzá.
László Attila alpolgármester a Szabadságnak hangsúlyozta: a városháza tulajdonosként semmiképpen nem fogja kérelmezni az engedélyt a tábla elhelyezéséhez, Radu Moisin alpolgármester pedig valószínűleg elhamarkodta nyilatkozatát. Mint elmondta, a városházának meg kell hallgatnia a megfogalmazott véleményeket, de a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, a kérdés lezárt, Kolozsvár pedig már nem szimbólumháború helyszíne.
Asztalos Lajos helytörténész lapunknak elmondta: Kolozsváron jelenleg is találhatók még a történelmi hűségnek ellentmondó táblák, például a volt Biasini szállón, a vele szemben, rézsút elhelyezkedő egykori Diákotthonon, a volt Megyeháza épületének sarkán, Mátyás király szülőházán, a Baba Novac szobron.
Szabadság (Kolozsvár)
2011. május 23.
Eltűnt az ötnyelvű tábla Kolozsvár bejáratánál
Vasárnapra eltűnt a Kolozsvár kisbácsi bejáratánál pénteken elhelyezett ötnyelvű tábla.
Szabadság című kolozsvári napilap szerint a Kolozsvár kisbácsi bejáratánál pénteken elhelyezett ötnyelvű üdvözlőtábla vasárnapra eltűnt. A lap szemtanúkat idéz, akik szerint szombat este a tábla még a helyén volt.
Mint arról tájékoztattunk, a kolozsvári városi tanács RMDSZ-frakciójának tagjai és László Attila alpolgármester péntek délután többnyelvű táblákat helyeztek el a város erdőfeleki, szászfenesi és kisbácsi bejáratánál. A táblákon románul, magyarul, németül, angolul és franciául olvasható az Üdvözöljük Kolozsváron felirat.
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 24.
A Iorga-plakett a kolozsvári polgármesteri hivatal tudtával került ki
A kolozsvári önkormányzat tudott a Nicolae Iorga-féle idézetet tartalmazó bronzplakett elhelyezéséről – áll a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében. Oana Buzatu az önkormányzat szóvivője a közleményben kifejti, hogy 2008. augusztus 18-án az önkormányzat építkezési engedélyt bocsátott ki a Mátyás szoborcsoport restaurálására. Az engedélyben jóváhagyták egy bronztábla kihelyezését, amelyen a szobor történetének főbb mozzanatairól szóló információ szerepelhet.
A közlemény szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblát az Utilitas építőcég tette ki a múlt hét végén az önkormányzat beleegyezésével. A táblaüggyel kapcsolatban Máté András Leventét, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének hétvégén megválasztott új elnöke a Paprika Rádiónak elmondta, hogy megbeszélést hív össze az ügyben, amelyre többek között László Attila, RMDSZ-es alpolgármestert is meghívja.
– Elítélem a tábla kihelyezését, remélem, hogy nem a 2008-as engedély alapján tették ki. Miután megnézem az iratokat, hozunk egy döntést azzal kapcsolatban, hogy hogyan tovább. Mindenféleképpen az együttműködés kapcsán felmerül a kérdőjel, mert ha nem tartják tiszteletben az egyezségünket, akkor milyen együttműködésről beszélünk – fejtette ki Máté András Levente.
A hétvégén elhelyezett tábla nem azonos a korábbival, azonban az idézet megegyezik azzal: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”.
Paprika Rádió

Erdély.ma
2011. május 24.
A plakett nyilvánvaló provokáció - Az EMNT nyílt levele
Kolozsvár polgármesteri hivatalához, Kolozsvár rendőrségéhez, Kolozsvár csendőrségéhez: Megütközéssel vettük tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.
Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe.
Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez
Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását.
Kolozsvár, 2011. május 24.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében
Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök
Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke
2011. május 24.
Valótlanságot állít a kolozsvári városháza a Iorga-idézet ügyében
Valótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a műalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvű táblára bólintott rá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában.
Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani” – áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban.
A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a műalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következő feliratot: „Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én”. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre.
A Kolozsi Tibor szobrászművész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végző Concefa cégnek küldött levelében az áll: a „MATHIAS REX” feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése előtt volt – az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelően. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelően készítik el.
A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivő szerint az építkezési engedély is előírta egy „feliratos, bronzból készült lap” elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végző vállalat valószínűleg csak most helyezte el a táblát – ahogyan a terv azt előírta.
Kelemen Hunor kedd délelőtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közeléből, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. Érvei szerint a műemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését.
Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elől.
Az alpolgármester a Krónikának határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. „Percről percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elő, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata előtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sőt még a betűtípust is rögzíti” – nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfűzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelően, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvű bronztáblát.
„Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat” – reagált lapunknak a polgármesteri hivatal közleményére Máté András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. „Amit tettek bűnténynek minősíthető” – kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségű politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttműködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, főleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfűzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. „Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása” – nyilatkozta a Krónikának Máté András.
A Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt hétfő délután jelent meg egy román nyelvű tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
A törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla ellen egyébként tegnap délután tiltakozó akciót hirdettek az egyik közösségi portálon: a résztvevőket arra kérték fel, hogy este nyolc órakor takarják el virágokkal a bronztáblát. A felhívás szerint az akció egy hétig tart, ennyi ideig szeretnék, ha a feliratot virágszőnyeg takarná el.
Gyújtópontban – El kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát!
Szőcs Géza: Brutális beavatkozás a szobor esztétikai terébe
A Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett vitatott tábla eltávolítását kérte Kelemen Hunor művelődési miniszter a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, amely azonban tegnap azt állította, hogy törvényesen történt a Nicolae Iorga idézetét tartalmazó tábla elhelyezése. Kelemen tegnap délután újabb közleményt bocsátott ki, amelyben ismételten a tábla eltávolítására szólította fel az önkormányzatot, és csatolta azokat a dokumentumokat, amelyekből egyértelműen kiderül: az országos műemlékvédelmi bizottság csak a már korábban elhelyezett, négynyelvű felirat elhelyezését hagyta jóvá. Kolozsi Tibor restaurátor is ugyanerről számolt be lapunknak, aki maga készítette el a táblát, és szereltette fel a szobor elé. Ez nem pontosan a tervrajzban szereplő helyre került, hanem kicsit odébb, a gyep enyhén baloldali részén. Ezt a helyzetet használták ki a Iorga-idézetet tartalmazó tábla kifüggesztői, bár az eszközölt változtatásokról írásos dokumentum létezik.
A művelődési minisztérium hétfőn késő este kiadott közleményében arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsák el a Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet is tartalmazó táblát a szobor előtti gyepről, amit hétfőn délután vettek észre először Kolozsvár főterén.
László Attila kolozsvári alpolgármester úgy nyilatkozott hétfőn, hogy engedély nélkül, törvénytelenül helyezték el azt a szobor talapzata előtti gyepre. Csakhogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya kedden délelőtt közleményben azt állította, hogy az „építtető cég” helyezte el hétvégén a táblát az emlékmű restaurálására a 2008. december 8-án kibocsátott 1237-es számú építkezési engedély alapján. A hivatal sajtóosztálya a közlemény mellé egy tervrajzot is csatolt, amely szerint a szobor fő alakja elé, tehát a gyepes rész kellős közepén egy tájékoztató táblát kell elhelyezni.
„A múlt hét végén a kivitelező által felszerelt plakett fontos tudnivalókat tartalmaz a szobor történetét illetően” – szögezi le a városháza. Ez egyébként kizárólag román nyelvű, és a fordításban így hangzik: „1932 – a szobor talapzatára feliratozzák a nagy történész Nicolae Iorga idézetét: «A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult» 2010 – a szoborcsoport restaurálásakor megtartották a Fadrusz J. által elhelyezett feliratot, amely azon a munkán szerepelt, amellyel megnyerte az 1894-es versenyt: «Mathias Rex».
Kolozsi: megindokoltuk a változtatást
Az április eleji újraavatási ünnepség előtt elhelyezett négynyelvű tábla román, magyar, angol és német nyelven írja le, hogy Fadrusz János alkotásáról van szó, és felidézi, hogy 1902-ben avatták fel a szobrot. Ezt a szoborhoz viszonyítva enyhén baloldali részen rakták ki a gyepen, vagyis eltértek az eredeti tervrajztól.
Kolozsi Tibor képzőművész, az alkotás restaurátora lapunknak elmondta, hogy gyakorlati szempontok miatt módosították a tábla eredetileg meghatározott helyét, amiről hivatalos iratokat is készítettek, és megindokolták a változtatást. Szerinte a restauráláskor használt acélállvány betonalapja már megvolt a munkálatok befejezésekor, ezért célszerűnek tartotta, hogy erre szereljék fel a táblát. Ellenkező esetben egy újabb alapot kellett volna önteni a tervrajz által eredetileg kijelölt helyre. Kolozsi szerint az emlékmű restaurálásának engedélyezésére vonatkozó dokumentumokban – amit a román művelődési minisztérium hagyott jóvá – pontos leírás van arról, hogy a tájékoztató táblának milyen szöveget kell tartalmaznia. Kolozsi szerint kizárt, hogy az általuk elkészített feliraton kívül egy másik tábla elhelyezésére vonatkozó tervek is szerepeltek volna a jóváhagyott dokumentumok között. A polgármesteri hivatal által elküldött tervrajz szerint egyébként a szobor előtt egyetlen táblának van kijelölve hely, nem pedig kettőnek.
A Kolozsi által elmondottakat tegnap délután megerősítette a szoborcsoport restaurálására vonatkozó projektből származó kivonat is, amely szerint a restaurálási tervnek része a tábla is. Pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. Kelemen Hunor szerint ezért el kell távolítani a hétvégén elhelyezett táblát, hiszen az nem az engedélyezett szöveget tartalmazza.
Szabó Bálint, a restaurálás terveit készítő Utilitas Kft. vezetője cáfolta, hogy ők helyezték volna el a vitatott táblát. Szerinte a tervrajzban középen látható tábla csakis az a négynyelvű felirat lehet, amit már az újraavatás előtt helyeztek el a restaurátorok. Hozzátette: csütörtökön az országos műemlékvédelmi bizottságnál tisztázzák a részleteket, és az Utilitas ez után közli az üggyel kapcsolatos hivatalos álláspontját.
Felül kell vizsgálni a PDL-vel a megállapodást
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete felháborítónak tartja, hogy a Mátyás-szoborcsoporthoz tartozó zöldövezet közepére elhelyezték a Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblát. Az RMDSZ megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke, Máté András Levente és Csoma Botond, az RMDSZ városi frakciójának vezetője tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben leszögezik: sajnálatosnak tartják, hogy a PD-L-vel kötött helyi koalíciós megállapodása ellenére erre a minősíthetetlen gesztusra sor került, egy magát multikulturálisként meghatározó, és Európa kulturális fővárosa címére pályázó településen.
„Kolozsvár egész magyarságának arculcsapása elleni tiltakozásunk jegyében minden politikai és jogi lehetőséget latba vetünk a bűncselekménynek minősülő provokációt elkövetők azonosítása érdekében. Felszólítjuk egyben a polgármestert, hogy azonnali hatállyal távolítsa el a jogtalanul elhelyezett, sértő táblát. Annál is inkább, hogy az építkezési engedélyt nem a Iorga-tábla kihelyezésére bocsátották ki, hanem a szoborcsoport restaurálására vonatkozó információk közlésére” – hangsúlyozzák.
Az RMDSZ képviselői úgy vélik: mivel a kormánypárti polgármesternek tudomása volt a tábla elhelyezéséről, az RMDSZ és PD-L közötti együttműködés azonnali felülvizsgálatára van szükség.
Nyílt levélben tiltakozik az EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök és Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke nyílt levélben fordulnak Kolozsvár polgármesteri hivatalához, a rendőrségéhez és a csendőrségéhez. Ebben megütközéssel veszik tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.
„Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe” – állapítják meg.
Véleményük szerint súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.
„Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását” – szögezik le.
Nem távolítjuk el a feliratot!
A városháza képviselői Kelemen Hunor kérésére reagálva tegnap kijelentették: nem távolítják el a kifogásolt táblát, mert elhelyezése annak a restaurálási projektnek a része, amelyet a minisztérium hagyott jóvá. Oana Buzatu a Mediafaxnak megismételte, hogy a projektben szerepel az információs feliratot tartalmazó bronztábla. „Azt hiszem, hogy Kelemen Hunort nem tájékozatták pontosan, mert a terv haszonélvezője a kulturális minisztérium, és abban világosan ki van jelölve a plakett helye. A projektet a haszonélvező írta alá és pecsételte le” – érvelt.
…dobd vissza kenyérrel!
A világhálón terjeng annak a békés ellenszegülésnek a terve, amelynek célja a Iorga-idézetet tartalmazó tábla virágokkal való eltakarása. „Hogy miért éppen virág? Mert békés; mert tiszteletet fejez ki Mátyás királlyal szemben, ugyanakkor pedig eltakarja a tendenciózus, lejárató Iorga-idézetet; mert nem létezik olyan törvény, mely tiltaná egy virágcsokor elhelyezését egy szobor talapzatán” – áll a kétnyelvű felhívásban.
Szőcs Géza: Egyfajta szellemi és politikai rongálás történik
 Az ügyben megkérdeztük Szőcs Gézát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárát, aki a Szabadságnak adott exkluzív nyilatkozatában elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amiről őt előzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó.
Leszögezte ugyanakkor, hogy az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentéséről volt szó, amikor anyagilag támogatták a műalkotás felújítását. „Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás” – hangsúlyozta a kulturális államtitkár.
Úgy vélte: „Egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjunk valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjunk elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. Hogy néznének ki a világ képtárai és múzeumai, ha az éppen hatalmon lévők a politikai érdekeknek megfelelően, kényük-kedvük szerint értelmeznék azokat az alkotásokat, amelyeket más korok művészei hagytak ránk” – mondta Szőcs Géza, hozzáfűzve: a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy műtárgyba „behatoljanak” politikai üzenetekkel.
Balázs Bence, Borbély Tamás és Papp Annamária 
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 25.
Szőcs Géza: szellemi és politikai rongálás történt 
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára ártalmasnak nevezte, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé ismeretlenek egy vitatható szövegű táblát helyeztek ki. 
Szellemi és politikai rongálásnak nevezte Szőcs Géza kulturális államtitkár azt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal egy vitatott tartalmú táblát helyezett el a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport esztétikai terébe.
Szőcs: brutális beavatkozás történt
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára a Szabadság című kolozsvári napilapnak nyilatkozott. Elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amiről őt előzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó. Mátyás szobor
Leszögezte: az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentéséről volt szó, amikor anyagilag támogatták a műalkotás felújítását.
”Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás” – hangsúlyozta az államtitkár.
Rámutatott: egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjanak valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjanak elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. Szőcs Géza a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy műtárgyba „behatoljanak” politikai üzenetekkel – olvasható a Szabadságban.
Hétfőn került ki a tábla
Hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás király szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. Ez az idézet a következő: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”.
Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amely 1940-ben Észak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után lekerült, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül.
A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal. 
hirado.hu
Erdély.ma
2011. május 28.
Szoborgyalázás a Kolozsvári Városnapokon
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) kolozsvári szervezete megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a Kolozsvári Napok eseményén, az esti koncert alatt az emberek kilátóállványként és a gyerekek játszótérnek használják a Mátyás király szoborcsoportot.
Szomorúan szembesültünk azzal, hogy a rendezvény szervezői nem tartják tiszteletben a város emlékművét és szemet hunytak a szobor gyalázásra, amely nemrég lett felújítva.
Csak mellékesen kívánjuk megemlíteni, hogy a szoborcsoport mellett a város lakói a Iorga idézetet tartalmazó táblát sem kímélték.
A KIFOR kolozsvári szervezete az esetet dokumentálta, amelyről hétfőn hivatalos panaszlevelet fog benyújtani a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalhoz. Az eset mihamarabbi kiigazításáért azonnal jelezte László Attila alpolgármesternek, aki ígéretet tett az ügy gyors és eredményes rendezésére.
Erdély.ma
2011. május 30.
Rendreutasították Magyarország bukaresti nagykövetét Kolozsváron
Egy csokor virágot helyezett el Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport elé kitett vitatott táblára, a polgármesteri hivatal rendőre azonban felhívta a figyelmét arra, hogy csak a felirat mellé teheti le a virágokat.
A nagykövet elmondta: maga is csatlakozott a kolozsvári magyarok interneten meghirdetett akciójához, amelynek kezdeményezői arra kérték a lakosságot, hogy aki nem ért egyet a tábla elhelyezésével, látogassa meg a szobrot, és virággal takarja el a vitatott feliratot.
A kolozsvári Szabadság című napilap portálja hétfőn közölte, hogy a diplomata egy csokor virágot helyezett el hétfő délelőtt arra a táblára, amelyet a kolozsvári polgármesteri hivatal tudtával a múlt héten tettek ki a román és a magyar állam által közösen restaurált szoborcsoport elé.
A tábla tartalmazza Nicolae Iorga román történésznek Mátyás királyról mondott egyik vitatott idézetét: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”.
A lap szerint Füzes ráhelyezte a virágot a táblára, de ez utóbbi őrzésével megbízott önkormányzati rendőr magyar nyelven jelezte neki, hogy csak a tábla mellé teheti a csokrot.
A diplomata végül a néhány méterrel odébb lévő Márton Áron-szobornál helyezte el a virágot. A diplomata elmondta, hogy a rendőr udvarias volt.
A tábla elhelyezése ügyében a magyar külügyminisztérium a múlt héten közleményt adott ki, amelyben úgy vélte, hogy a felirat feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában. A román külügyminisztériumban fogadták a múlt héten Füzes Oszkárt.
A megbeszélés után kiadott közlemény szerint a román szaktárca jelezte: megvizsgálja a tábla elhelyezésének törvényességét.
Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben Észak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül.
Kelemen Hunor művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot sem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért azt ismét törvénytelenül helyezték el.
Ezzel szemben a kolozsvári városháza azt állítja, hogy törvényesen jártak el.
MTI
Erdély.ma
2011. május 31.
Pengeváltás Romániával
Délután bekérette Románia nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkár a kolozsvári Mátyás-szobor ügyében. Délelőtt a magyar nagykövet járt a bukaresti külügyminisztériumban, kevéssé baráti beszélgetésen.
Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló, valamint a bukaresti magyar nagykövet feltartóztatásának ügyét említette a diplomatának, s elmondta: ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek. Múlt hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől, amely a következő: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”. Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben, törvénytelenül. A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal.
Kedden a román külügyminisztériumba kérették a magyar nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjenek tőle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát kedden nyitják meg.
fn.hu/MTI 
Erdély.ma
2011. május 31.
Virággal tiltakozott (volna) a magyar nagykövet
A Iorga-idézetét tartalmazó, törvénytelenül kitett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendőre, aki őrzi a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem fedheti el a feliratot a csokorral, a virágot csak melléje teheti.
A nagykövet a botrány elkerülése végett a néhány méterre lévő Márton Áron-szoborhoz vitte a virágcsokrot. Korábban az interneten terjedt az a felhívás, amely arra buzdította az embereket, hogy helyezzenek virágot a Iorga-idézetes táblára, így tiltakozva annak törvénytelen kihelyezéséért. Füzes Oszkár úgy nyilatkozott, hogy biztosították őt arról: a román kormány kivizsgálja a táblaelhelyezés törvényességét, az ügyben pedig baráti megbeszélést folytatott a román külügyminiszterrel is.
Szabadság (Kolozsvár)
2011. június 1.
Trikolór szalag a Mátyás-szobron
Egy nyugdíjas férfi tegnap román nemzetiszín szalagot ragasztott a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport talapzatára, ám két órával később a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottjai eltávolították azt. A férfi a román és a magyar állam által közösen restaurált szobornál a kolozsvári városháza által az emlékmű őrzésére kirendelt közösségi rendőr jelenléte ellenére felragasztotta a talapzatra a román nemzetiszín szalagot.
Az utóbbin olvasható szöveg arra emlékeztet, hogy Mátyás király vereséget szenvedett 1467-ben Moldvabányánál a középkori Moldva fejedelemség akkori uralkodójától, Ştefan cel Maretól. Erre utal a Nicolae Iorga-idézet is, amely azon a táblán olvasható, amelyet egy héttel ezelőtt helyeztek el a kolozsvári polgármesteri hivatal tudomásával a szoborcsoport elé. Magyarország a tábla eltávolítását kérte a román külügyminisztériumnál, ugyanis Budapest szerint ez feszültséget gerjeszt a magyarság és a románság kapcsolatában. Egy nappal korábban Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete csatlakozott a kolozsvári magyarok interneten meghirdetett akciójához, amelynek kezdeményezői arra kérték a lakosságot, hogy aki nem ért egyet a tábla elhelyezésével, virággal takarja el a vitatott feliratot. A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát. Kelemen Hunor művelődési miniszter azonban leszögezte: a feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a hivatal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 10.
Kis Szlovákia lett Kolozsvár – A magyarellenesség tetőfoka
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) piros lapot küld ma Sorin Apostu polgármesternek. Ugyanis a tegnap a kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivője, Oana Buzatu azt nyilatkozta az egyik kolozsvári napilapnak, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyező céget, mivel magyar nyelvű plakátokat helyezett ki Kolozsváron, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt kizárólag „idegen” nyelvű szövegeket tartalmazó plakátokra.
- Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Főváros címre pályázik pár hét alatt feltámasztotta a Funar-i idők légkörét és hangulatát. Három hete levágták a város határain az „Üdvözöljük Kolozsvárt!” feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték Sorin Apostu eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával a Iorga-táblát a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendőrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a lakósok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U szurkolótábor ünnepségét is, amely azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az eső – áll a KIFOR közleményében.
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum felhívja a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élő magyar közösségé is, aki igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Erről a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségű és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítják Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére és a választási év előtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban.
Erdély.ma
2011. június 11.
Szemet szúró a magyar plakát Kolozsváron
Pénzbírsággal sújtotta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal azt a reklámcéget, amely az RMDSZ-szel kötött szerződést a szövetség által lebonyolított Erdélyi Konzultáció nevű országos kampány óriáspannókon való népszerűsítése érdekében. Kolozsváron két ilyen, a konzultációt népszerűsítő óriáspannót helyeztek el. A polgármesteri hivatal szóvivője, Oana Buzatu azt nyilatkozta: a pannó törvénytelen helyen volt kiállítva, majd egy törvényre hivatkozott, miszerint tilos csak idegen nyelvű feliratos pannókat elhelyezni. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerkesztőségünkbe eljuttatott tiltakozó közleményében kifejti: „a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal újabb magyarellenes megnyilvánulásának lehetünk tanúi. A hivatal jogi kiskapukat keresve, képzelt vádak megfogalmazása által, a magyar nyelvű hirdetések eltávolítására törekedik”.
– A kolozsvári polgármester attól fél, hogy az RMDSZ közvetlen kapcsolatot tart fenn a magyar családokkal, a magyar közösség tagjaival! Veszélyt lát abban, hogy ezáltal megerősödik nemzeti közösségünk, folyamatos párbeszéd alakul ki a magyar családok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között! Meg akarja akadályozni, hogy az erdélyi, romániai magyar emberek sajátos gondjai, elvárásai, céljai a politika napirendjén szerepeljenek! Gáncsoskodik, amikor az RMDSZ választott tisztségviselői, munkatársai, önkéntesei 250 000 magyar emberrel kívánnak közvetlen párbeszédet folytatni! Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Ebben az esetben miért huny szemet az egyértelmű törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvű hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? Végezetül a legnagyobb tisztelettel felkérjük a polgármester urat, hogy ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmű, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe – áll Kovács Péter közleményében, aki lapunknak az ügy kapcsán azt is elmondta: az RMDSZ a pannók elhelyezése érdekében szerződést kötött az Amprenta Advertising reklámügynökséggel, amely jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik e téren. „Nem tehetünk egyebet, minthogy tiltakozzunk, hiszen a 148/2000-es romániai reklámtörvény nem tartalmaz semmilyen megszorítást a reklámanyagok nyelvére vonatkozólag” – összegzett Kovács Péter.
Román vagyok, de nem zavar a magyar szöveg
Az Amprenta Advertising reklámcég képviselője megkeresésünkre elmondta: igaz, hogy a pannót törvénytelenül állították fel, de ezért vállalják a felelősséget. – A városban elhelyezett reklámpannók 90 százaléka törvénytelenül van ott, ahol van. A polgármesteri hivatal ugyanis annak és ott ad engedélyt reklámpannó elhelyezésére, ahol és akinek akar. Az említett pénzbírságról szóló értesítést még nem kaptuk kézhez, de ahogy ez megtörténik, tanácskozunk a cég ügyvédjével. Cégünk elhelyezett már a város területén kizárólag angol és német nyelvű pannókat is, de ezért soha nem volt semmi gond. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvű pannó elhelyezése? Én román nemzetiségű vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvű pannó? – nyilatkozta a reklámcég egyik vezető beosztású munkatársa, aki szerint az is elképzelhető, hogy beperelik a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt.
A városháza a magyarokat is képviseli?
Tiltakozásának adott hangot a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) kolozsvári szervezete is. „Piros lapot küldünk a mai nap folyamán Sorin Apostu polgármesternek, ugyanis a tegnap a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivője, Oana Buzatu azt nyilatkozta, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyező céget, mivel magyar nyelvű plakátokat helyezett ki Kolozsvárt, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt, csak „idegen” nyelvű szövegeket tartalmazó plakátokra. Biztos vannak, akik emlékeznek, hogy Gheorghe Funar egykori polgármesternek is 1992-ben az első intézkedései között volt megbüntetni az Apáczai Csere János Líceumot és a belvárosi Római Katolikus Plébániát, amelyek magyarul is kiírták az intézmény megnevezését. Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Főváros címre pályázik, néhány hét alatt feltámasztotta a funári idők légkörét és hangulatát. Három hete eltüntették a város határain az „Üdvözöljük Kolozsvárt!” feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték – Sorin Apostu előbb hallgatólagos, majd nyílt támogatásával – a Iorga-idézetet a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendőrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a polgárok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva ékelték be az U szurkolótábor ünnepségét is a Főtérre. Ez azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az eső. Felhívjuk a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élő magyar közösségé is, amely igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Erről a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségű és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítjuk Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére, és a választási év előtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban! – olvasható a KIFOR sajtóosztálya által kibocsátott közleményben.
(N.-H.D.) 
Szabadság (Kolozsvár)
2011. június 14.
Szőcs: nem kaptunk ígéretet a Iorga-idézetes tábla ügyének rendezésére
Magyarország nem kapott választ a román hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy eltávolítják a Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett, Nicolae Iorga idézetet tartalmazó táblát – jelentette ki a hétvégén Kolozsváron Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár.
Szőcs a Mediafaxhírügynökség kérdésére válaszolva elmondta: szerinte a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal saját maga fog arra a belátásra jutni, hogy ennek a táblának nincs mit keresnie a szobor esztétikai terében, ha nem akar „feledésbe és névtelenségbe süllyedni”, akárcsak a Gheorghe Funar irányította egykori városvezetés. Mindeddig Magyarország nem kapott olyan választ a román hatóságoktól, amely a konfliktusossá váló helyzet rendezésére irányuló ígéretet tartalmazott volna – tette hozzá az államtitkár.
Az államtitkár felidézte, hogy az évek során voltak még konfliktusok a Mátyás király szoborcsoport kapcsán, de azok az „agresszív” erők, amelyek feszültséget akartak gerjeszteni, végül eltűntek.
– Ki emlékszik még Gheorghe Funarra? Úgy gondolom, hogy ha a jelenlegi városvezetés nem akar feledésbe és névtelenségbe süllyedni, hanem művészetért és a kultúráért való tetteiért akar emlékezetes maradni, akkor ő maga fog arra a belátásra jutni, hogy annak a táblának nincs mit ott keresnie. A táblát ki lehet állítani másutt, könyvekben lehet elemezni, de semmiképpen sem szabad egy művészeti alkotás esztétikai terében elhelyezni – mondta Szőcs Géza. Az államtitkár ismét megerősítette, hogy Magyarország nem fogja visszakérni a restaurálás költségeire folyósított 400 ezer eurót.
Szabadság (Kolozsvár)
2011. június 15.
Házsongárdi temető: mindennaposak a sírgyalázások Kolozsváron
Bár a kolozsvári műemlékvédők többször is felhívták a figyelmet a Házsongárdi temetőben már-már mindennaposnak mondható sírgyalázásokra, a kolozsvári hatóságok továbbra sem hajlandók intézkedéseket hozni a sorozatos rongálások megakadályozásáért, valamint a vétkesek felelősségre vonásáért. Mint kiderült, pünkösdkor az iktári Bánffy család sírkertjében elhelyezett két 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula néhai erdélyi református püspök nemrég restaurált sírkövét öntötték le fáradt olajjal ismeretlen tettesek – a folyadékot állítólag nem lehet eltüntetni a síremlékekről –, a napokban pedig azt a két facsemetét is eltüntették a temetőből, melyeket a pécsi kistérség polgármesterei ültettek Bánffy Miklós tiszteletére.
Pénzhiányra hivatkozik a városháza
Gergelyné Tőkés Erzsébet, az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Házsongárd Alapítvány igazgatója a Krónikának elmondta: rendszeresen jelentik az eseteket a kolozsvári önkormányzatnak is, ennek ellenére nem javul, hanem egyre rosszabb a helyzet. Elmondta: bár korábban kérték mintegy háromszáz sír műemlékké nyilvánítását, ez azért maradt el, mert az önkormányzat jelezte: nincs pénze kifizetni azokat a topográfiai méréseket, amelyek elengedhetetlenek az eljárás lebonyolításához, annak ellenére, hogy a kulturális minisztérium a mérések elkezdését már áprilisban elrendelte. Gergelyné Tőkés Erzsébet közölte továbbá, a dolgukat nehezíti, hogy egyes sírok pontos telekhelyét nem tudják beazonosítani, mert ezeket az adatokat a temető igazgatósága önkényesen titkosította, és nem hajlandó információkat kiadni a sírok hollétéről. Az alapítvány igazgatója furcsállja, hogy míg a temető igazgatósága tíz évig készségesen együttműködött a Házsongárd Alapítvány önkénteseivel, az utóbbi egy-két évben rendszerint akadályozzák a szervezet értékmentő munkáját. Példaként említette: még a műemlékvédelmi bizottság engedélyével sem engedik a síremlékek restaurálását a polgármester írásos hozzájárulása nélkül.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a temetőben gyakran végbemenő rongálások megakadályozása érdekében az önkormányzat milyen intézkedéseket hozott, László Attila alpolgármester a Krónikának úgy nyilatkozott, a korábban tervezett biztonsági intézkedéseket anyagi okokból napolták el. Míg korábban a városháza térfigyelő kamerák felszerelését tervezte a temető területén, pénzhiány miatt ez nem valósulhatott meg – tudtuk meg az elöljárótól.
EMNT: utcára kell vonulni
„A Házsongárd Alapítvány munkatársait a temető alkalmazottai és vezetői folyamatosan zaklatják, s ha a Mátyás-szoborra elhelyezett Iorga-tábla, valamint a város bejáratainál eltávolított ötnyelvű feliratok ügyét is beleszámítjuk, elmondhatjuk, hogy Kolozsvár mára egyfajta Kis-Szlovákiává vált” – nyilatkozta tegnap Gergely Balázs. Az EMNT közép-erdélyi regionális elnöke bejelentette: a héten találkozót szerveznek az egyházak és civil szervezetek vezetőivel, és eldöntik, milyen konkrét lépéseket tesznek, nem zárva ki az utcára vonulást sem. Gergely Balázs bejelentette: „a kolozsvári törvénysértéseket és magyarellenes bűntetteket” a nemzetközi sajtó és a nemzetközi politika szintjére kell emelni, éppen ezért nemzetközi sajtóértekezletet, valamint az Európai Parlament néhány képviselőjének meghívásával „városnézést” terveznek. Jelenleg mintegy 300 síremlék vár arra, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világörökség részeként védetté nyilvánítsa, az eljárás azonban még évekig elhúzódhat. A temetőőröknek ugyanakkor esélyük sincs elejét venni a sírgyalázásoknak, hiszen a 25 hektáros létesítményt két őr felügyeli, miközben a temetőt is felügyelő rendőrőrsön dolgozó hat-nyolc személy közül is csupán két beosztott figyeli a környéket.
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 20.
Bognár Zoltán a Szabadelvű Kör új elnöke
Szombaton tartották meg a Szabadelvű Kör 9. Országos Gyűlését, ahol új vezetőt választottak a küldöttek, mivel Eckstein-Kovács Péter már nem vállalt új elnöki mandátumot.
Az új elnök a 30 éves Bognár Zoltán politológus lett.
Bognár Aradon született, ott is érettségizett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen elvégezte a Politikatudományi Kart. Az elmúlt években politikai elemzőként több romániai és magyarországi sajtóorgánum kérte ki a véleményét. Létrehozta az első romániai magyar politikai elemző céget. 2008-tól tagja a Szabadelvű Körnek, ám eddig nem vett részt a vezetőség munkájában.
Bognár a sajtónak elmondta: elnökként az Eckstein-Kovács Péter által megkezdett úton halad; továbbá a szervezetépítésre, a fiatalság bevonására összpontosít. Fontos szerepet tulajdonít a pártokkal, a közvéleménnyel és a sajtóval való kommunikációra is.
Részben megújult a Szabadelvű Kör elnöksége is. Eckstein-Kovács Péter vállalta a pártkapcsolatokért felelős alelnöki tisztséget, az új ifjúsági alelnök Birtalan Csanád lett, Babóczi Imre pedig a területi csoportokért felelős alelnöki tisztséget gyakorolja.
A régi elnökség közül tisztségében maradt Czika Tihamér (szervezési alelnök), Magyari Nándor-László (külkapcsolati alelnök), Egyed Péter (oktatási alelnök), Péter Pál (gazdasági alelnök). A Szövetségi Képviselők Tanácsában a Szabadelvű Kört Bognár Zoltán és Hegedűs Csilla képviseli.
A Szabadelvű Kör gyűlésén módosították az alapszabályzatot is. Erre azért volt szükség, hogy az alapszabályzat összhangban legyen az RMDSZ-kongresszuson megváltoztatott alapdokumentummal. Három állásfoglalást fogalmaztak meg a gyűlésen: a romapolitikáról, a szélsőséges megnyilvánulások ellen és a kolozsvári multikulturális kérdésre vonatkozólag.
Eckstein-Kovács Péter a platform leköszönő elnökeként üdvözölte a résztvevőket, majd sorrendben Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Annamária, a Nők a Nőkért Platform elnöke, Gál Éva, a Szociál-Demokrata Platform elnöke és Kelemen Kálmán a Keresztény-Demokrata Platform elnöke köszöntötte az Országos Gyűlést.
Eckstein-Kovács Péter beszámolt az utóbbi két év tevékenységéről, eredményeiről, így a Szabadelvű Kerekasztalokról, a Szabadelvű Kör szerepléséről az RMDSZ Nagyváradi Kongresszusán, valamint a Szabadelvű Kör különböző egyéb politikai megnyilvánulásairól. A jelentést az Országos Gyűlés egyhangúlag elfogadta. Magyari Nándor alelnök a platform tagsága nevében megköszönte Eckstein-Kovács Péter 18 éves elnöki munkáját.
Az Országos Gyűlés elfogadta a platform új Programját. A program 6 fejezetre oszlik: gazdaságpolitikai kérdések; emberi jogok; közpolitikák és államszervezés; oktatás, tudomány, művelődés és médiapolitikák, illetve ifjúsági politikák és környezetvédelem.
Etnikai feszültségeket gerjeszt a Kolozsvári Városháza
Egyik állásfoglalásában a Szabadelvű Kör elítéli a Kolozsvári Városházának etnikai feszültségeket gerjesztő provokációit, így a Iorga-tábla illegális kiállítását és a nemrég kiállított többnyelvű üdvözlőtábla levételét, valamint a Házsongárdi temetőben folytatott rombolást. Kifejtik: „önkormányzatunk minden egyes döntését a törvényesség keretén belül kell meghoznia. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy úgy helyeztek el egy a Mátyás király emlékét sértő táblát, hogy arra semmiféle engedély nem volt. Felszólítjuk Kolozsvár önkormányzatát, hogy távolítsa el ezt a táblát, az összes többi olyan táblával együtt, amelyeknek egyetlen célja a város két közössége egymás ellen való uszítása. Kolozsváron nincs helye olyan tábláknak, amelyek a történelem valós vagy vélt sérelmeiről szólnak, amelyek egyik vagy másik nemzetiség ellen uszítanak. Táblákat arról kell kihelyezni, ami összeköt minket.” –, áll a dokumentumban.
Egy másik állásfoglalásban a Szabadelvű Kör a romániai közéletben egyre jobban erősödő etnikai alapú provokációkra és a szaporodó szélső jobboldali megnyilvánulásokra hívja fel a figyelmet: „Aggasztó, hogy egyes önkormányzatok, egyházak és médiacsatornák teret és hitelt adnak a szélsőséges szervezetek megnyilvánulásainak, és az, hogy politikusok, pártok, sajtóorgánumok bejegyzett vagy be nem jegyzett szervezetekkel igyekeznek politikai tőkét kovácsolni a nacionalista indulatok gerjesztéséből. A provokációk és szélsőséges megnyilvánulások soha nem hoztak és nem hozhatnak eredményt. A Szabadelvű Kör mindezekért híven eddigi elveihez és gyakorlatához racionális hozzáállást vár el a politikai és társadalmi élet minden felelős szereplőjétől.”
A Szabadelvű Kör továbbá romapolitikai kérdéseket tárgyaló állásfoglalásában a nemrég Kolozsváron lezajlott roma-kitelepítésekre reagálva kifejti: „A Szabadelvű Kör többször hangsúlyozta: amit a közbeszéd „romakérdésnek” nevez, nem csak a romák, hanem az egész társadalom problémája. A gazdasági egyenlőtlenségek, a hátrányos megkülönböztetés, az előítéletes megbélyegzés, a rasszizmus által hajtott gyűlöletbeszéd és intézményes diszkrimináció halmozottan hátrányos helyzetet teremtenek az élet minden területén: lakás- és egészségügyben, foglalkoztatásban, oktatásban. A Szabadelvű Kör szolidaritását fejezi ki mindazokkal a marginalitásban élő roma etnikumú személyekkel szemben, akiket továbbra is veszélyeztet a kényszer-kilakoltatás. Felhívja az országos döntéshozó szerveket és helyi önkormányzatokat, hogy jogkörüknek megfelelően, felhasználva az ez irányú uniós támogatást, hozzanak azonnali konkrét intézkedéseket, amelyek intézményesen támogatják a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedési szándékát.”
Az Országos Gyűlés elfogadhatatlannak tartja a Demokrata-liberális Párt által javasolt közigazgatási átalakítás tervezetét. Úgy döntött, hogy e kérdésben egy kerekasztal-beszélgetés során fogja kialakítani saját álláspontját.
NAGY-HINTÓS DIANA 
Szabadság (Kolozsvár)
2011. június 22.
Bekamerázzák a Házsongárdot
Bár a kolozsvári önkormányzat – rendszerint pénzhiányra hivatkozva – hónapokig odázta a szükséges biztonsági intézkedések alkalmazását a Házsongárdi temetőben, a városvezetés tegnap bejelentette: az elmúlt időszakban jelentett számos sírgyalázás miatt mégis kihelyezi a tavaly novemberben beígért térfigyelő kamerákat a sírkert területén.
Az önkormányzat közleménye szerint ezentúl a 984-es, újonnan létrehozott ingyenes számon tudják a helyi rendőrséget értesíteni mindazok, akik rongálásokat észlelnek a sírkertben, vagy tetten érik az elkövetőket, így a hatóság azonnal közbeléphet. „A temetőben található sírhelyek és egyéb kegyeleti helyek kiemelkedő történelmi és kulturális jelentőségűek, és nem utolsósorban fontos turisztikai célpontnak számítanak, ezért a létesítmény megkülönböztetett figyelmet, hatékony biztonsági intézkedéseket igényel” – olvasható a városháza tegnapi sajtóközleményében, mely szerint a Házsongárdi temetőben havonta 90–180 személyt temetnek el, és közel 1500 látogatót vonz.
A helyi önkormányzat még az elmúlt év novemberében jelentette be, mintegy 200 új térfigyelő kamerát helyezne el a város különböző pontjain, ezekből többtucatnyi a Házsongárdi temetőbe került volna. A 25 hektáros létesítmény területén azonban egyetlen ilyen kamerát sem szereltek fel, mint kiderült, az önkormányzat anyagi okokból nem tudta kivitelezni a tervet. Az elmúlt hónapokban a kolozsvári műemlékvédők többször is felhívták a figyelmet a Házsongárdi temetőben már-már mindennaposnak mondható sírgyalázásokra, a kolozsvári hatóságok azonban mindeddig nem voltak hajlandók intézkedéseket hozni a sorozatos rongálások megakadályozására, valamint a vétkesek felelősségre vonására.
A Házsongárd Alapítvány korábban kérte mintegy háromszáz sír műemlékké nyilvánítását, az önkormányzat azonban ebben az esetben is jelezte: nincs pénze finanszírozni azokat a topográfiai méréseket, amelyek elengedhetetlenek az eljárás lebonyolításához, annak ellenére hogy a kulturális minisztérium a mérések elkezdését már áprilisban elrendelte.
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 28.
Házsongárdi temető: egy lépéssel közelebb a védettséghez
Elkezdte a minisztérium a műemlék-jellegű sírok helyrajzi felmérését
A kulturális és örökségvédelmi minisztérium Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértők hétfőn elkezdték a kolozsvári Házsongárdi temető műemlék-jellegű sírjainak a felmérését – jelentette be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi szaktárcavezető örökségvédelmi kérdésekért felelős személyi tanácsosa. A sírok, síremlékek helyrajzi beazonosításának célja egyrészt az, hogy többletvédelmet biztosíthassunk számukra, másrészt, hogy műemlékké nyilvánításukat követően restaurálhassuk, illetve megfelelően hasznosíthassuk őket – magyarázta Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a Házsongárd a város leglátogatottabb turisztikai célpontja, mintegy ezer turista tekinti meg havonta. A tanácsos megítélése szerint a topográfiai felmérés két hónap alatt elkészülhet, majd november közepéig az Országos Műemlékvédelmi Bizottság asztalára kerülhet a védelemre javasolt sírok jegyzéke.
– A topográfiai felmérés eredményei alapján pontosan tudni fogjuk, hogy melyek a védelmet igénylő sírok, és remélhetőleg kiterjeszthetjük a körülbelül 300 tételből álló, műemlékké nyilvánításra javasolt sírkövek, síremlékek jegyzékét is – részletezte Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a hétfőn elkezdődött munka első szakaszában a szakemberek bejárták a terepet, és viszonyítási pontokat állapítottak meg.
A tanácsos hangsúlyozta: a 2001/422-es műemlékvédelmi törvény értelmében a tulajdonosnak, azaz a városházának kötelessége biztosítani a temető védelmét, megfékeznie az ismétlődő vandál tetteket és megfelelően karbantartani az erdélyi panteont, amelyben egyébként a sokévszázados magyar kultúrtörténet nagyjainak sírjai és síremlékei mellett más nemzetiségek jeles személyiségei is nyugszanak: itt található például Gheorghe Dima zeneszerző, Dominic Stanca egykori neves nőgyógyász örök nyughelye, illetve a Haţieganu-család kriptája is.
Az RMDSZ már korábban kezdeményezte a sírhelyek műemlékké nyilvánítását, a topográfiai mérések pedig ennek a folyamatnak képezik az első technikai lépését – tájékoztatott tegnapi közleményében Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője. – Fontos kiemelni, hogy a temetőben található, mintegy háromszáz műemlék-jellegű sírhelyet egyenként kell védetté nyilvánítani – összegezte közleményében a politikus.
– A XVI. századtól működő Házsongárdi temető osztályozási folyamatának első lépéseként helyrajzilag, azaz parcellánként azonosítjuk erre képesített szakemberek segítségével a törvény védelmére javasolt emlékeket – jelentette ki Leonard Horvath, a Kolozs megyei művelődésügyi igazgatóság vezetője. Ilyenképpen a városháza is pontosan tudni fogja, melyek a felügyeletet igénylő sírok – tette hozzá. Újságírói kérdésre elmondta, egyelőre még nincs hozzáférésük a temető irattárában őrzött térképekhez, de a már említett 422-es törvény értelmében a városházának kötelessége a szükséges dokumentációt a felmérést végző szakemberek rendelkezésére bocsátania.
1970-ben ugyan a temető egészét műemlékké nyilvánították, de a törvény nem biztosíthat kellő védelmet az egyes síroknak az erre vonatkozó pontosítás híján – magyarázta Virgil Pop, a Területi Műemlékvédő Bizottság főtanácsosa, aki a topográfiai mérések elkészülése nyomán irányító szerepet vállal majd az országos műemlékvédelemhez felterjesztendő dokumentáció elkészítésében. Hegedüs Csilla emlékeztetett arra, hogy az említett eljárást már alkalmazták a bukaresti Bellu (Şerban Vodă) temető esetében is: emlékeit utólag helyezték különálló tételenkénta törvény védelme alá.
Amint arról már beszámoltunk, a Házsongárdi temetőben egyre hangsúlyosabban körvonalazódó pusztítási „gyakorlat” legutóbbi áldozata két, az iktári Bethlen-kripta kertjében tárolt, a közelmúltban restaurált XIX. századi tumba, valamint Nagy Gyula egykori református püspök sírköve volt, amelyeket fáradt olajjal öntöttek le.
A városháza az elmúlt napokban közleményben tájékoztatott arról, hogy az ismétlődő sírgyalázások miatt – meghatározatlan számú – térfigyelő biztonsági kamerát szereltet fel a Házsongárdi temetőben, de az intézkedést még nem foganatosították. A polgármesteri hivatal ugyanakkor bejelentette azt is, hogy tájékoztató kampányt indít annak tudatosítására, hogy mit tehetnek a sírgyalázást tetten érő polgárok: azonnal hívják a 984-es ingyenes számot, ahol a helyi rendőrségnél jelenthetik az esetet. A kampány keretében a temető főbejáratánál az említett információt feltüntető szórólapokat osztogatnak az alkalmazottak.
ZAY ÉVA
Összefogás a Házsongárdért délután 4 órától
A szervezők által előzőleg meghirdetett 18 óra helyett szombaton délután 4 órától kezdődik az ökumenikus istentisztelet és a temető közös bejárása.
A Házsongárdi temetőben évek óta büntetlenül gyalázzák és rongálják ismeretlenek a magyar sírokat. Mivel halottaink nem tudják megvédeni sírjaikat, nekünk kell megvédenünk azokat!
A Házsongárd, Erdély panteonjaként, teljes nemzeti közösségünk ügye. Éppen ezért mindenkit hívunk július 2-án, szombaton délután 4 órára a Házsongárdi temető bejáratához, hogy történelmi egyházaink elöljáróinak vezetésével a Bánffy-család nemrégiben meggyalázott sírkertjében ültessük vissza a garázdák által kitépett facsemetéket, és imádkozzunk halottaink nyugalmáért. Az ökumenikus áhítatunkkal is jelezzük: nem hagyjuk veszni a Házsongárdot!
Kegyeletet a holtaknak, békességet az élőknek!
A szervezők
Szabadság (Kolozsvár)
2011. június 29.
A felemelkedés útján
Nyár elején – az évszak sokadik napja és pünkösd ünnepe után – bizonyára sokan alaposabban elgondolkodnak nemzetünk sorskérdéseiről. Egyesek talán az elmúlt évszázad történéseiről, mások az eltékozlott vagy valós lehetőségekről, esetleg a „mi lett volna ha…” típusú változatokon töprengenek. Meglehet, hogy kissé szokatlanul hangzik, de bennem ilyenkor mindig erősebben tör fel nemcsak az élni akarás, de a pozitív gondolkodás és a reményteljes jövőkeresés ösztöne is. Még akkor is, amikor mint egyike a kolozsvári magyaroknak, számos igen kellemetlen hatással kell szembesülnöm a mindennapokban. Vagy éppen mindezek hatására érzem magam konokabbnak és céltudatosabbnak?
Valójában nem is az előbbi kérdés megválaszolása lenne a fontos, hanem az, amit a mindennapokban mindannyian megtapasztalhatunk. Melyek volnának ezek? Hát először is, egy olyan közigazgatási berendezkedést tapasztalunk, amely javarészt intoleráns és agresszív többségi magatartásban nyilvánul meg. Egy olyan berendezkedés, ami úgymond „szalonképesnek” és örökkévalónak próbálja feltüntetni magát. Ha anyanyelven szeretnénk értekezni ezzel a közigazgatással, akkor bizony nem azzal válaszol készségesen, hogy: tessék csak bátran, hiszen nekünk az a feladatunk, hogy egyenlően szolgáljuk minden állampolgár jogát! Hanem mindjárt azzal kezdi, hogy nekünk mit miért nem lehetséges. Aztán következnek a félrebeszélő és ravasz érvelések: hamis százalékok, kitalált költségek, vélt többletjogok, európai szintet magasan túlhaladó mintamegoldások, na meg aztán az érzékenység (csak a saját, a másoké nem). Szóval ez egy olyan közigazgatás, ami – diplomatikusan fogalmazva – a másságot ahol csak lehet mellőzi, gátolja és ellehetetleníti. S a legtöbb esetben mindezt még arrogáns fellépés is követi, teljes elutasítással és megfélemlítési szándékkal.
Ugyanazt a helyzetet és hasonló folyamatokat lehet megtapasztalni az igazságszolgáltatásban is, ahol sokszor még akkor is a másságot képviselők ellen döntenek, amikor a napnál világosabb iratokkal lehet igazolni a saját jogot. Már tragikomikusak például azok a helyzetek, amikor a történelmi egyházaink előzőleg „eltulajdonított”, sok évszázados saját ingatlanjainak és javainak a visszaszolgáltatását próbálják ellehetetleníteni. Mert ugyebár igazság is csak egy van: éppen az, ami számukra megfelel (ahogyan a történelemnek is csak egy és sérthetetlen változata létezik, legalábbis szerintük). A rendvédelmieknél is úgy látszik, hogy, rendszeresen kettős mércével méricskélnek, mert az egészen más, ha saját szélsőségeseik randalíroznak messze a törvények keretein kívül (ha egyáltalán van törvény rájuk nézve, mert sok esetben láttuk, ők uszíthatnak büntetlenül). Ha pedig közösségünk valahol iskolát szeretne alapítani (lásd Dicsőszentmárton esetét az elmúlt hetekben), akkor az állami szervek képviselői a legtöbb esetben mindjárt a legképtelenebb mondvacsinált érvekkel állnak elő: ezt nem lehet, mert nincs hely, nincs pénz, nem lehet szétválasztani. Ugyanúgy zajlik a szintén kabaréba illő jelent, ha utcanév változtatást szeretnénk, ha őseinknek tisztelegve szobrot szeretnénk emelni (Kolozsváron most éppen gyalázzák, hiszen másoknak „szemet szúr” az, ha nekünk valami jó, avagy tudjuk a lefordított közmondást a szomszéd kecskéjével), ha iskolanév változtatást kérünk, vagy ha valamilyen új intézményt akarnánk létrehozni közösségünk szolgálatára. Hogy most a Bolyai Egyetem kérdését és az ezzel kapcsolatos állami szervek hozzáállását ne is említsem. Megérné még azt is megemlíteni, hogy az államigazgatás szerveiben a másságot képviselők aránya sok esetben igencsak elenyésző (lásd például Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, pénzügyőrség, rendvédelem, vagy más állami szervezetek és hivatalok alkalmazottainak nemzetiségi összetételét), és ez is egy tudatos politika eredménye még húsz év után is. A szaktudás és arányosság képviselete helyett előtérben van a „megbízható” többségi rokon, sógor, vej, anyós és gyerekek alkalmazása, fanarióta hagyományokhoz illően.
Kicsit általánosítva az előbbieket, a mindennapok tapasztalatai szerint úgy tűnik, az állam közigazgatási szervei részéről a legtöbb esetben nincs készség, sőt sok esetben nem is akarják biztosítani a megfelelő etnikumközi kapcsolatok kiépítését és fenntartását. Sőt, a leggyakrabban igen ellenségesen és elutasítóan viszonyulnak a közösségünket megillető jogos követelmények iránt. Félretájékoztatással, a kérdések megoldásának az elkerülésével és elodázásával, valamint sok esetben közösségünk tagjainak a megfélemlítésével próbálják ezeket ellehetetleníteni. Szóval egyáltalán nem lehet azt érezni, hogy minket szolgálnának (lásd alkotmányos jogok), hanem éppenséggel merev és elutasító a hozzáállásuk. Érzésem szerint valahogyan mindig szemben állnak, de semmi esetre sem mellettünk. Mindezeket tetőzi, hogy a többségi politikai szervezetek javarésze (a kivétel fehér holló) egyáltalán nem hajlandó figyelembe venni nemzeti közösségünk jogos igényeit és követelményeit, a leggyakrabban ellenségesen viselkedve, sőt igen gyakran a magyarellenesség doktrínájára építve próbálnak saját maguknak választói előnyöket kovácsolni.
Mégis, mindezeket figyelembe véve írtam az elején, hogy bennem ilyenkor mindig erősebben tör fel nemcsak az élni akarás, de a pozitív gondolkodás és a reményteljes jövőkeresés ösztöne is. Mert ilyenkor – igen nehéz közösségi helyzetben – az emberi mivolt mindig a felemelkedés lehetőségeinek elgondolására késztet-kényszerít. Nincs ebben semmi különös, nem kell erre semmilyen kiváló képesség. Csak egyszerűen akarni kell élni; méltóan és erkölccsel, ahogyan az emberhez illik. Ebből engedni nem lehet.
A pozitív gondolkodás jegyében szerényen javasolom tehát, hogy mindannyian nemzeti közösségünk felemelkedési útját egyengessük konokul. A felemelkedés alatt pedig a mielőbbi
számbeli gyarapodást és gazdasági megerősödést
is értem. Ebben a legnemesebb feladatban mindenki hasznos, és mindenki a legfontosabb, ki-ki a saját erejével, tudásával és szorgalmával. Lehetne például azzal kezdeni, hogy újragondoljuk közösségünk nemzeti érdekképviseletét (az ostoba és haszonleső ténykedések helyett), valamint új nemzetközi keretek között jelentetjük meg az erdélyi magyarság valós helyzetét és igényeit. Hiszen tudjuk, a már több évtized óta jól ismert többségi kirakat-politizálás számunkra semmilyen jót nem jelent. A jelenlegi közigazgatási berendezkedésben pedig egyáltalán nem látszanak az építő jellegű etnikumközi párbeszéd kialakításának a feltételei, valamint nincsen megfelelően figyelembe véve Erdély több évszázados etnikumközi együttélési modellje sem. Azt is jól tudjuk, hogy egy olyan közigazgatás, amelynek fejlődési láncszeméből valójában évszázadokra nyúló hagyományok hiányoznak, az képtelen közép-európai hagyományoknak megfelelően gondolkodni, valamint biztosítani állampolgárai jólétét és megfelelő együttélési-szervezeti modelljét.
A tartalmasabb és tartásosabb, céltudatosabb közösségi érdekek megjelenítésével egy időben intelligens és leleményes saját gazdasági terveket lehet felépíteni, majd ezeket következetesen megvalósítani. Az erdélyi magyarságnak saját otthonában olyan tényezőnek kell válnia (gazdaságilag, pénzügyileg és demográfiailag egyaránt), amely ereje tudatában el tudja dönteni jövőbeni sorsának alakulását. Mert tévednek azok, akik folyton azon töprengenek, hogy Erdély sorsát az elmúlt században határozták meg valahol. A valóságban ez a sors a XXI. században lesz meghatározva azáltal, hogyan építjük és gyarapítjuk mindannyian.
A felemelkedés jegyében pedig hinni kell abban, hogy a magyarországi kedvező fejlemények itt-ott már látható apró jelei az erdélyi magyarság nemzeti és gazdasági megerősödésére is serkentő hatással tudnak lenni. Azt sem kell elfeledni, hogy a mai világ történései felgyorsultak és hamar alakulnak, sokszor éppen előreláthatatlanul és meglepően. Semmi sem átalakíthatatlan, semmi sem örök és megváltoztathatatlan, mint ahogyan egyesek szeretnék elhitetni velünk. Még a saját erdélyi sorsunk sem. A legfontosabb mindenekelőtt pedig az, hogy ha majd a sors egyszer újra kedvezőbb lesz számunkra, akkor erre megfelelően érettek legyünk. Mert azt szokták mondani, hogy nem az a rossz, ha mindent megtettünk, ami tőlünk telhetett és mégsem sikerült, hanem az, ha nem tettünk meg mindent, hogy sikerüljön. Ezért tehát a békés felemelkedés útját kel kitaposni mielőbb. Ehhez pedig nem kell más, mint kiválóan szorgalmas és kitartó munka, jó szervezettség és akaraterő, céltudatosság, mérhetetlen kitartás és jó értelemben vett konokság. Mindezek pedig nemzeti közösségünkben bizonyosan meglehetnek, hiszen ezért sikerült túlélnie eddig is annyi viharos évszázadot-ezredet.
SZÁSZ CSABA 
A szerző a Kolozsvári Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán tanár
Szabadság (Kolozsvár)
2011. augusztus 10.
Észérvek vagy polgári engedetlenség – melyik a nyerő?
Az uborkaszezon ellenére az elmúlt napokban-hetekben négy kirívó eset borzolta fel a kedélyeket Erdélyben, Romániában, de Magyarországon és Nyugat-Európában is: július 19-én Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke négynyelvű műanyagtáblát ragasztott a Mátyás-szoborcsoport talapzatán törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblára.
Nem sokkal ezután, pontosabban július 26-án Landnam Gábor holland állampolgár, a Németalföldön bejegyzett Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa elnevezésű szervezetének képviselője villámakció során két öntapadóst ragasztott a Iorga-tábla jobb alsó és bal felső sarkára. Pénteken, augusztus 5-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött, felbontja a megyei szintű kormánykoalíciós egyezségnek a helyi vonatkozású kitételeit, ugyanis betelt a pohár: Sorin Apostu polgármester döntése alapján szombatonként zöldség- és gyümölcspiacot szerveznek a Főtérnek a magyar főkonzulátus felőli oldalán, a parkolóban. Hétfőn, augusztus 8-án hat magyar állampolgárt – köztük egy tízéves kisfiút – kísértek be a kolozsvári 6-os számú rendőrőrsre, amiért magyar nyelvű táblát helyeztek el a város Torda felőli bejáratánál. Négyet közülük kihallgattak, a csoporthoz tartozó nő és a kisfiú szabadon mozoghatott, őket nem hallgatták ki, vádat sem emeltek ellenük.
Négy eset, négy teljesen más forgatókönyv, érvrendszer, politikai vonalvezetés, szemlélet és eljárás.
Hantz, Soós és Landnam akciója beillik a polgári engedetlenség kategóriájába. A három szereplő közül kettő (a BKB ügyvivő alelnöke és az Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa képviselője) marad néhány napot, aztán elhagyja a várost, mi pedig itt maradunk viselni a következményeket.
Ez a helyzet áll fenn a miskolci magyarok esetében is, akik közül az egyik, nevezetesen Miklós Árpád a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője…
Ne feledjük: nemrég Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke is hasonló akcióra buzdított. Nevezetesen arra, hogy helyezzünk virágokat a Iorga-táblára. Az sem mindegy, hogy május 30-án Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is egy csokor virágot tett volna a törvénytelenül elhelyezett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendőre, aki őrizte a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem teheti a csokrot a táblára, csak mellé.
Olyan jelzések ezek, amelyek világosan mutatják az erdélyi, a romániai, a magyarországi és a világ szinte bármely táján élő magyarok bosszúságát, frusztráltságát annak kapcsán, hogy Kolozsváron Sorin Apostu polgármester a funári időkhöz hasonló, de más köntösbe öltöztetett eszközökkel próbálja ugyanazt elérni, mint a szélsőségesen nacionalista, nagy-romániás ex-városvezető: ellehetetleníteni a kolozsvári magyarság életét, feladásba, közönybe és beletörődésbe kergetni bennünket.
Hétfőn este a Realitatea hírtelevízió kolozsvári stúdiójának műsorában azt is elmondtam, hogy a felháborodás, a frusztráció érthető. A kolozsvári magyarságot zavarja és bántja, hogy míg Emil Boc ex-városvezetővel többnyire lehetett tárgyalni (ne feledjük, a volt polgármesternek köszönhető, hogy részben betömték a gödröket a Főtéren),
Sorin Apostu azt tesz, amit akar, nem egyeztet az RMDSZ-szel, sem úgy mint koalíciós partnerrel, de úgy sem mint a magyarságnak a helyi döntéshozó testületben képviselt érdekvédelmi szervezetével.
Emlékeztettem a nézőket, hogy 2009 novemberében az RMDSZ városi tanácsosai László Attila alpolgármesterrel 11 pontba foglalták össze a magyarság kéréseit. Felsoroltam, hogy ezek közül mi valósult meg: kikerültek a 2002-ben elfogadott (!!!) városi tanács határozatában rögzített, tehát törvényes és kötelező többnyelvű helységnévtáblák? Nem. A város műemléképületeire kihelyezték a többnyelvű tájékoztató feliratokat? Nem. Nyomtattattak hivatalos turisztikai tájékoztató-anyagokat magyarul? Nem. A polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is megjelentek? Nem (kivétel a Pécsi Napok Kolozsváron). Van magyar tartalom a városháza honlapján? Részben teljesítve, de csakis Csoma Botond városi tanácsos személyes „keresztes hadjáratának” köszönhetően. A város új utcáinak elnevezésekor (de a régi utcák átnevezése esetén is) tiszteletben tartották a város etnikai megoszlását? Nem. Sőt! A Dsida Jenő utca neve sem került vissza! A városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre meghívtak magyar együtteseket, illetve előadókat is? Részben. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat kicserélték? Nem. A Városházi Közlöny-ben van magyar oldal? Nincs. Ugyanakkor a rendes átalakítás helyett (az se kellett volna!!!) a Főteret valósággal bemocskolták, mi több: itt és csakis itt (miért nem például a Bocskai/Avram Iancu, Széchenyi/Mihai Viteazul téren?) szerveznek sörfesztivált, könyvvásárt, virágvásárt, fagylaltfesztivált, és létesítenek korcsolyapályát stb.
Ezeken kívül törvénytelenül helyezték el a Iorga-táblát (kit érdekel a jogszabályok betartása?), a Házsongárdi temetőben sírokat, tumbákat rongálnak meg.
Ezeket az észérveket talán már fölösleges felsorolni, ugyanis a 80 százalékos román többség s annak képviselője, Sorin Apostu polgármester azt tesz, amit akar. Vagy mégsem? Kérdezem ezt azért, mert kedden délben Máté András a Szabadságnak azt nyilatkozta: minden valószínűség szerint érvénytelenítik a helyi koalíciós megállapodás felbontását, ugyanis találkozott kollégájával, Daniel Budával, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) megyei vezetőjével és Sorin Apostu polgármesterrel, s arra a következtetésre jutottak: meg kell őrizni az együttműködést.
Tájékoztatása szerint az elöljáró vállalta, hogy amennyiben sikerül értesítenie az őstermelőket, akkor már ettől a szombattól máshová költöztetik a mozgó zöldség- és gyümölcspiacot, így a Megyei Állandó Tanács jövő héten dönt majd a tárgyalás eredményeképpen létrejött helyzetről, s folytathatják a helyi együttműködést.
A zöldség- és gyümölcspiac az utolsó csepp volt a pohárban. Miért is?
Egyrészt mert törvénytelen. A városi tanács 2002-ben elfogadott tanácsi határozata szerint csakis a helyi döntéshozó testület beleegyezésével és jóváhagyásával lehet hasonló rendezvényeket szervezni a Főtéren. Anno ezt a határozatot azért hozták az akkor ellenzéki szabadelvű, szociáldemokrata és RMDSZ-es városatyák, hogy megfékezzék a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar ámokfutását. Lám-lám, Sorin Apostu esetében ezt ma is lehetne alkalmazni. Másrészt a műemléképületek, templomok mellett jogszabályba ütköző ilyesmit szervezni. De úgy látszik, a törvényes rendelkezések nem számítanak.
A tehetetlenségi érzés jelzései másképp nyilvánulnak meg: míg egyesek műanyagtáblát ragasztanak, mások az öntapadós mellett döntenek, az EMNT és a diplomata inkább virágokat helyez el az ominózus táblára. Előbbiek a polgári engedetlenség jeleit hordozzák magukon, a másik kettő pedig a finom jelzések eszköztárát használja. Pedig, ugye, az EMNT részéről erélyesebb, határozottabb fellépést várna az ember, ugyanis ebben is más akar lenni, mint az RMDSZ. Egyébként a polgári engedetlenség gondolatát éppen a sokak által puhánynak titulált érdekvédelmi szövetség képviselője, Csoma Botond, a városi tanácsosok frakcióvezetője vetette fel először. Nem is akárhol, azaz nem magánbeszélgetésen, hanem a szervezet Megyei Állandó Tanácsában és a sajtóban.
Visszatérve azokra a magyar állampolgárokra, akik a polgári engedetlenség opciót választották: szerintem kissé fura és gyermeteg módszert alkalmaztak.
Hogyhogy éjjel jövünk Székelyföldről, s Tordán, illetve Kolozsváron magyar nyelvű helységnévtáblával akarjuk lefényképeztetni magunkat!? Világos, s ezt több forrás is megerősítette, hogy esetükben a kolozsvári rendőrség, a titkosszolgálat közbenjárásával és talán segítségével is, példát akart statuálni. Míg a valamelyik évben december elsején hőzöngő magyar gárdást hamar kiengedték, addig a miskolciakat több mint 12 órán keresztül bent tartották a 6-os számú rendőrőrsön. Az ellenük felhozott vádak egyszerűen nevetségesek: közerkölcs elleni vétség és közrendháborítás. Miért? Valaki megmutatta az intim testrészeit, vagy üvöltöztek, mint Tarzan? Egyértelmű, hogy képtelenek voltak más jogi besorolást találni. Kérdés viszont, hogy az ügyészség megőrzi vagy megváltoztatja a rendőrség besorolását. Amúgy Miklós Árpád, az egyik bekísért a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője. Ismét egy olyan közszereplő, aki egy könnyen szélsőségesnek is nevezhető szervezet képviselője, s aki Erdélybe jön, feszültséget kelt, majd hazamegy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, s nyugodtan éli tovább az életét. Mi több, odahaza már-már hősként tekintenek majd rá, aki védeni próbálta a nyelvi jogokat Erdélyben, s szembeszállt a „túlkapásairól híres román rendőrséggel.”
Nincs szükségünk Kolozsváron ilyen hőzöngésekre, fotózásokra, HVIM-es és magyar gárdás, jobbikos feszültségkeltésre!
Érdekes viszont, hogy a „jobbikos kocsiban” a rendőrök nem találtak semmilyen szerszámot, amellyel kifüggeszthették volna a Kolozsvár feliratot. A bekísértek elmondása szerint kábelkötegelő segítségével rögzítették volna a táblát azért, hogy fényképeket készítsenek. Érdekes, hogy amikor László Attila alpolgármester és az RMDSZ-es városi tanácsosok többnyelvű üdvözlő táblát helyeztek el a város bejáratainál, akkor bezzeg egyetlen kékruhás sem mozdult. Íme, az újabb kettős mérce.
A műsorban elmondtam azt is, hogy egyetértek Máté Andrással, aki azt nyilatkozta: Sorin Apostu megelőzhette volna az ehhez hasonló incidenseket, ha betartja a törvényt, s kihelyezi a többnyelvű helységnévtáblát a város be- és kijáratainál. Magyarán: kihúzta volna a probléma méregfogát. De nem tette.
Hátha a kolozsvári és az erdélyi románság egy része átlátja, hogy az épített örökségnek azt a részét akkor hozták létre, amikor a mostani többség kisebbség volt a városban, azaz
szinte teljesen fordítottak voltak a mai etnikai arányok.
A jelenlegi többségnek nem sok köze van ehhez az épített örökséghez, ezért úgy tűnik, nem is értékelik azt. Hátha átérzik viszont, hogy számunkra fontos és jelentőséggel bír, s ha ott piacot létesítenek, táblát helyeznek el, akkor az bennünket zavar és bánt.
Kolozsvár polgármestere Focşani városában született, meg sem fordul a fejében, hogy a kolozsvári magyarságot zavarja, ha a templom közelében, a Főtéren zöldség- és gyümölcspiac létesül. Nincs többnemzetiségi, interetnikus tapasztalata, nem érez rá. Lehet viszont, hogy nem ilyen egyszerű a képlet, s talán még egy kis rosszindulat is van a dologban…
Egyelőre sem az észérvek felsorolása, sem a politikai egyeztetés, sem a polgári engedetlenség nem járt eredménnyel. Ha sikerül azonban elérni a zöldség- és gyümölcspiac elköltöztetését, akkor lépéselőnyben van a kerekasztal-megbeszélés, az érzelmi és észérvek felsorolása és a politikai egyeztetés, közigazgatási intézkedés.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)
2011. szeptember 7.
Kisebbségbe kerülnek az iskolák vezető tanácsában a pedagógusok
Összefogja-e a közös érdek az önkormányzat és a szülői bizottság tagjait?
Az új tanügyi törvény értelmében a 2011/2012-es tanévben az iskolák vezető tanácsában kisebbségbe kerülnek a pedagógusok, és nagyobb számban vesznek részt az önkormányzat (városi vagy községi tanács) és a szülők képviselői. Egyes iskolaigazgatók szerint ez az intézkedés megkönnyíti, mások szerint megnehezíti a tanintézet vezetését. Vilcsek Károly, a Kolozs Megyei Szülői Szövetség ügyvezető alelnöke azonban úgy vélte: a szülők és a tanszemélyzet közös érdeke egy-egy iskola jó működtetése. Ezért nem hiszi azt, hogy a szülők vezető tanácsi tevékenysége valamilyen mértékben is gátolná az iskola megfelelő működését. A Kolozsvári Városi Tanács tegnapi tanácsülésén váratlanul elnapolták a szakemberekből álló munkacsoport fejlesztési stratégiájával foglalkozó napirendi pont megvitatását. Az ellenzéki képviselők sérelmezik, hogy egyetlen városi tanácsos sincs a munkacsoportban, és politikai töltetet „szimatolnak”.
A februárban életbe lépett 2011/1-es számú új oktatási törvény előírja: a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a tanintézetek vezető tanácsában kisebbségben lesznek az iskolában tanító pedagógusok. Ha eddig az önkormányzat és a szülők egy-egy taggal képviseltették magukat az iskola vezető tanácsában, ettől a tanévtől kezdve 2–2, illetve 3–3 személy vesz részt a tanintézet vezetésében.
Lakatos: Késnek az oktatási törvény módszertanai
– Megkönnyíti és meg is nehezíti az iskola vezetését ez az intézkedés. Jó azért, mert ily módon a szülők és az önkormányzat képviselői tájékozottabbak lesznek iskolaügyekben, mint eddig, és talán közelibbnek érzik az iskolát, ha részt vesznek a döntéshozatalban. Az iskolaigazgatók helyzetét azonban jócskán megnehezíti az, hogy késnek az új oktatási törvény életbe lépéséhez szükséges módszertanok, kerettantervek. Ebből az szűrhető le, hogy Bukarest nem akarja „kiengedni a gyeplőt” a kezéből – közölte Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója.
Timár Ágnes, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója úgy véli: egy-egy iskola vezető tanácsának működése nagy mértékben függ attól, hogy az önkormányzat és a szülők hogyan viszonyulnak az illető iskolához és a tanári karhoz, mennyire érdekli őket a tanintézmény? Az igazgató szerint lehet, hogy nagyon jó, de az is lehet, nagyon rossz hatása lesz ennek az intézkedésnek.
Eddig is jó volt az együttműködés
Kállay Tündétől, a S. Toduţă Zenelíceum magyar igazgatóhelyettesétől megtudtuk: a vezető tanácsban helyet kapó szülőkkel eddig is zökkenőmentes volt az együttműködés. Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatója szerint nem lesz gond az új vezető tanács működése kapcsán. – Az iskolák is a közösséghez tartoznak, ezért logikus, hogy a felmerülő gondokat is közösen oldjuk meg az önkormányzat és a szülők segítségével – magyarázta. R. Fodor Dóra, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatója kifejtette: nyitni kell a közösség felé, és a szülőket is be kell vonni az iskola életébe. Meglátása szerint a törvény ezen intézkedése hasznos is lehet, és pozitívan kell azt értékelni.
Többletfeladat az önkormányzatnak és a szülőknek
– Attól tartok, hogy az önkormányzat képviselőit elég nehezen bírjuk majd rá, hogy jöjjenek el egy-egy vezetőtanácsi gyűlésre. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az önkormányzat képviselője egyéb elfoglaltsága miatt nemigen tudott részt vállalni iskolánk vezetésében – mondta Barta Kinga, a Monostor negyedi Octavian Goga Általános Iskola aligazgatója. Balog György, a Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola aligazgatója kiemelte: minden attól függ, hogy ki kerül be az iskola vezető tanácsába az önkormányzat és a szülők részéről. – Megnehezíti az iskola vezetését, ha olyanokkal kell majd együtt dolgoznunk, akik vajmi kevés ismerettel rendelkeznek a tanintézet vezetéséről. A szülőkkel mindig szót tudtunk érteni – tájékoztatott.
– Úgy vélem, az a tény, miszerint a pedagógusok kisebbségben lesznek az iskolák vezető tanácsában megnehezíti az iskola vezetését. Például ha egy gyors döntést kell meghoznunk, akkor nehezen tudjuk majd összeszedni a vezető tanácsot. Felekezeti iskola révén mi azt szerettük volna, ha az egyház képviselője is helyet kap a vezető tanácsban – vélte Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója.
Irsai Mónika, az O. Ghibu Elméleti Líceum aligazgatója az intézkedést elméleti alapon szépnek és jónak tartja, ám a jelenlegi helyzetben – szerinte – megnehezítheti az iskola vezetését. – A gond eddig is az volt, hogy az önkormányzat képviselője ritkán tudott jelen lenni a tanács gyűlésein – közölte.
Vörös Alpár, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója úgy vélte: olyan szülőket kell beválasztani a vezető tanácsba, akik elkötelezettek, és amikor gyűlésbe hívjuk őket, akkor el is jönnek. A városi tanácstagok számára ez a feladat azonban többletmunkát, terhelést jelenthet – nyilatkozta.
Vilcsek: a szülők segítik az iskolát
Vilcsek Károly, a Kolozs Megyei Szülői Szövetség ügyvezető elnöke, aki egyedüli magyarként részt vett a városháza által kezdeményezett és tegnap elnapolt jelentés összeállításában, úgy vélekedett: – Ha nagyobb számban leszünk jelen az iskolák vezető tanácsában, az jó lehet, hiszen ily módon segíteni is többet tudtunk. A Kolozsvári Városi Tanács kérésére összeállított, és a város közoktatására vonatkozó jelentés összeállítójaként javasoltam, hogy díjazzák a kiemelkedő eredményeket elért vezető tanácsokat.
Váratlanul megbukott a jelentés
A városi tanácsosok tegnapi ülésén egyetlen napirendi pont sem váltott ki akkora kavarodást, mint a fejlesztési munkacsoport stratégiájáról készült jelentés elfogadásáról szóló kérdés.
Gheorghe Ioan Vuşcan szociáldemokrata képviselő szerint Kolozsvár sem mutatott jó példát a pótérettségik terén, és ez annak köszönhető, hogy „elpolitizálják” az iskolák és a tanügy helyzetét. A tanácsos Steluţa Cătăniciu szabadelvű képviselővel karöltve kéri, hogy az ellenzéket is vonják be a munkába.
A szociáldemokraták és a nemzeti-liberálisok egyaránt politikai töltetet vélnek felfedezni annak a munkacsoportnak az összeállításában, amelynek iskolafejlesztési stratégiáját tegnap terjesztette a polgármester a városi tanács elé.
A kérdéskör tisztázatlanságát igazolta, hogy a demokrata-liberálisok körében is számos kérdés fogalmazódott meg. A polgármester meglehetősen feldúltan közölte, hogy meglepte a tanácsosok hozzáállása ehhez a kérdéshez, és a képviselők, valamint az egyes iskolák – amelyekhez állítólag nem jutott el a csoport munkájának bemutatását tartalmazó információs anyag – mihamarabbi tájékoztatását szorgalmazva elnapolta a döntést.
N.-H.D. K. H.I. Szabadság (Kolozsvár)
2011. szeptember 9.
Könyvtári ritkaságok közszemléje a kincses városban
Kiállítássorozatot terveznek az Akadémiai Könyvtárban
Az Akadémiai Könyvtárban őrzött értékes ritkaságokat népszerűsítené a téka és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal új kezdeményezése. A tematikus kiállítások ötlete nem egyedülálló: a magyar napok idején az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesülete örökbefogadási kampányt kezdeményezett: azóta száznál többen fogadtak örökbe egy okiratot. Az Akadémiai Könyvtárban tegnap a sajtó munkatársai betekintést nyerhettek néhány unikumnak számító kötetkuriózumba, de bejutottak egy középkori gyűjteménnyel tele raktárhelyiségbe is. A látogatáson Emil Burzo, a Román Akadémia kolozsvári fiókszervezetének elnöke kijelentette: a könyvtári állomány összértéke hat milliárd euróra tehető. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke a Szabadságnak elmondta: az egyesület egykor elkobzott könyvállományának egy része, valamint levéltári anyagok és kéziratok továbbra is az Akadémiai Könyvtárban találhatók.
Ioan Chindriş igazgató a vendégeknek elmondta: a mai tudósok érdeme, hogy felkarolták és szakértelemmel gondozzák a múlt nagyon értékes írásos emlékeit. Csak összehasonlításképp mondta: a Román Nemzeti Bank itteni fiókjának vagyona nem éri el az Akadémiai Könyvtárét, ahol több mint félmillió kötetet őriznek. A középkori Kolozsvár jelentette a mai romániai területek számára Európa kapuját, ide áramlott be minden könyv, ami politikai és vallási okokból nem kerülhetett el a Kárpátokon túlra.
Az intézmény az önkormányzattal karöltve szeptember utolsó hetében kiállítást rendez fennállásának évfordulója tiszteletére. Októberben az Erdélyi Iskola, utána December 1-je lesz a téma, januárban és februárban pedig bibliagyűjteményükből szerveznek kiállítást.
„Az utóbbi két évtizedben sok egyetemi város született, de történelmi alap nélkül ezeknek nincs súlyuk” – mondta Sorin Apostu polgármester. A különböző nyílt napok mintájára rendeznek ezentúl kiállításokat az Akadémiai Könyvtár anyagából, hogy a kincses város lakóiban felkeltsék a kíváncsiságot és a jogos büszkeséget olyan szellemi értékek iránt, amelyek az utcáról nem láthatók. Ez annál is inkább indokolt, mert Kolozsvár 2020-ra megpályázza az Európai Kulturális Főváros címet.
Bogdan Crăciun könyvtáros az előcsarnokban tizennyolc könyvritkaságot mutatott be a sajtónak, és ismertetett további középkori unikumokat, kéziratokat, térképes leírásokat, amelyeket a raktárhelyiségben tárolnak. Az igazgató kiegészítette azzal, hogy állományuk legértékesebb darabja Bolyai János huszonvalahány oldalas füzete az euklidészi posztulátumról, amelynek értéke 65 000 euró, és amelyből négy példánnyal rendelkeznek.
A sajtótájékoztatón nem esett szó több magyar írásos emlékről. Megkeresésünkre Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke lapunknak elmondta: az 1919-es hatalomváltás után, majd a kommunizmus idején elkobzott könyvállományuk egy része (körülbelül 3000 kötet), további levéltári anyag és sok kézirat található az Akadémiai Könyvtárban. De a legtöbb értéküket az Állami Levéltárban és Központi Egyetemi Könyvtárban őrzik. A visszaszolgáltatásukra indított peres eljárás hosszú évek óta folyik, egyelőre eredménytelenül.
Száznál több oklevelet fogadtak örökbe
Ugyancsak történelmi dokumentumok, levéltári értékek népszerűsítése volt a célja a Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett Román Országos Levéltári tárlatvezetésnek és az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesületének Fogadd örökbe a múltad elnevezésű kampányának. Flóra Ágnes levéltáros az akkori tárlatvezetés során elmondta: a médiában és a közbeszéd szintjén a levéltárakról alig esik szó, miközben a könyvtárakról nagyon sokat hallanak az emberek, valószínűleg ezért is emberközelibb a könyv, mint a történelmi irat. A levéltári kiállítással és a szimbolikus örökbefogadási kampánnyal ezen igyekeztek változtatni nem kevés sikerrel, hiszen óriási érdeklődés övezte a csoportos tárlatvezetéseket.
Az akció során olyan speciális tárolódobozok készítésére gyűjtöttek a kampány szervezői, amelyek garantálják, hogy évtizedeken, évszázadokon át meg lehessen őrizni a rendkívül fontos kordokumentumokat. – Száznál többen fogadtak örökbe oklevelet a Kolozsvári Magyar Napok alatt, és azóta is folyamatosan érkeznek felajánlások banki átutalással, amiért természetesen nagyon hálásak vagyunk – részletezte kérdésünkre Flóra Ágnes. Hozzátette: főleg a középkorosztály mutatott nagy érdeklődést az ügy iránt, a fiatalokat kevésbé tudták bevonni. – Az összegyűlt pénzalap várakozáson felüli, hiszen összesen több mint ötezer lejt ajánlottak fel a levéltári oklevelek megmentésére – mondta el a levéltáros, aki szerint a következő lépés, hogy diákjaival együtt leméri a levéltári dokumentumokat a méretre szabott dobozok elkészítéséhez. – A 496 oklevéltároló beszerzéséhez ugyan nem lesz elég ez a pénzösszeg, de becsléseim szerint az oklevélállomány felét dobozba tudjuk helyezni – tette hozzá.
Az örökbefogadás természetesen szimbolikus, semmiféle jogokkal nem ruházza fel az örökbefogadót, csak egy Mátyás király kézjegyével ellátott oklevélmásolatot kap emlékbe a felajánló. A levéltáros nagyon sikeresnek ítélte a kampányt és kiemelte: az akció sikeressége főként a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek köszönhető, akik felkarolták és népszerűsítették a kezdeményezést. Egyelőre még bizonytalan, hogy jövőre szerveznek-e „örökbefogadást”, esélyesebb két év múlva egy adománygyűjtés – tudtuk meg Flóra Ágnestől.
D. I., Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2011. október 6.
Kötelezővé tették a kétnyelvű nyelvű feliratozást Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő testület arra kötelezi a megyeszékhelyen reklámozó cégeket, hogy a köztéren kihelyezett népszerűsítő anyagaik – hirdető- és reklámtáblák – szövegének felét magyar vagy adott esetben román nyelven jelenítsék meg. A román városatyák nem értettek egyet a szabályozással, szerintük ez ellentétes a piacgazdaság működésével, sérti a vállalkozási szabadságot.
Mădălin Guruianu tanácsos, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi elnöke, városi képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette, szerinte a tanácshatározat válasz a prefektúra felszólítására, hogy a reklámszövegeken is kötelező a román nyelv használata. Guruianu úgy véli, túlszabályozzák a nyelvhasználatot, hiszen a vállalkozók tudják, milyen célcsoportot akarnak megszólítani, és ezt milyen nyelven akarják megtenni. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, valójában a köztéren levő hirdetőtáblák tulajdonosai számára kötelező érvényű a határozat, ők kell hogy megteremtsék a nyelvi egyensúlyt. „A multikulturalitás költséges, de kifizetődő – ez az elvárás természetes gesztus az önkormányzat részéről” – szögezte le Antal Árpád.
A liberális képviselők azt is kifogásolták, hogy a kötelező kétnyelvűség miatt túlzsúfolt lesz a reklámfelület, például ha egy cégnek angol nyelvű jelmondata van, köteles azt románra és magyarra is lefordítani. Berecki Kinga polgári párti (MPP-s) tanácstag azt javasolta, hogy a lakosság számarányát figyelembe véve, a reklámtáblákon 75 százalék arányban jelenjen meg a magyar szöveg. Berecki Kinga kifejtette, a szabályozás a magyar cégvezetők esetében is szükséges, hiszen ők sem mindig használják a magyar nyelvet, nem elég öntudatosak. A multinacionális cégek sem figyelnek eléggé a regionális jellegzetességekre, ezt helyi szinten kell támogatni – mutatott rá. Sztakics Éva alpolgármester kifejtette, mivel mindenki ért románul, a vállalkozók gyakran kényelemből hajlamosak csak román nyelven népszerűsíteni a termékeiket. A határozat szerint a kötelező kétnyelvűséget több módon lehet érvényesíteni: a reklámfelület lehet kétnyelvű vagy felváltva magyar és román nyelvű.
A pannók tartalmának lecserélését különben is be kell jelenteni az urbanisztikai bizottságnak, így ellenőrzés alatt tudják tartani, ha egy hétig románul, majd egy hétig magyarul fogalmazzák meg a reklámot. Amint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei prefektúra hivatalos állásfoglalást kért a kormánytól a kétnyelvű táblák alkalmazására vonatkozóan. György Ervin prefektus tegnap a Krónikának elmondta, még nem kaptak választ Bukarestből. A nyár folyamán az alprefektus a magyar nyelv használata ellen indított hadjáratot, többek között a Domo üzletláncot is felszólította, hogy reklámtáblákon ne csak magyarul hirdessen, majd György Ervin körlevélben szólította fel a közintézményeket, hogy használjanak kétnyelvű táblákat. Arról is beszámoltunk korábban, hogy júniusban a kolozsvári városháza megbüntette a helyi RMDSZ-t, mert a szövetség által szervezett, az erdélyi konzultációt hirdető pannója kizárólag magyarul tájékoztatja a polgárokat az akcióról.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2011. október 25.
Liszt Ferenc emléktábla Kolozsváron
Az egyetemes zeneirodalom legnagyobb klasszikusai között kitörölhetetlenül ott van Liszt Ferenc, aki kétszáz évvel ezelőtt Doborján, 1811. október 22-én született.
2011-ben a kétszáz éves születésnapját az egész világon megünneplik.
Kolozsváron, lévén az egyetlen határon túli magyar operaház vezetősége, méltóképpen felkészült erre a nem mindennapi eseményre, melyet világviszonylatban is megünnepelnek.
Liszt Ferenc első magyar származású világpolgárt Kolozsváron, hírnevéhez méltó módon, 2011. október 6–27. között Nemzetközi Liszt Fesztivállal ünnepelték meg, melynek minden előadása, a Liszti alkotást méltó módon tárta a XXI. század zeneszerető közönsége elé. Érzékletessé téve azt a zenei kincset, melyet Liszt Ferenc a zenei világnak megteremtett.
Minden idők egyik legnagyobb zongoristája, aki jóformán megszámlálhatatlan helyen játszott, és komponált. Kolozsváron kétszer is tartózkodott. Először, fiatalon 1846-ban, majd később érett, hírneves művészként 1879-ben, mikor „fáklyás menet követte minden lépését” (korabeli feljegyzés).
Mind két alkalommal a belső Monostori utcában levő Redut (francia „redoute” szó, vígadót, báltermet jelent) a város zenekedvelő közönségének játszott Liszt Ferenc.
A tények hatására határozta el a kolozsvári értelmiség, emléktáblát helyez el az épület falán.
Ami október 22-én délután 18 órakor ünnepélyes keretek között meg is történt.
Jelenleg az Erdélyi Néprajzi Múzeum székhelye. Az épület belső udvarában gyűltek össze azok, akik úgy érezték ezen az eseményen jelen, kell lenniük. Az intézmény igazgatója Tudor Sălăgean román nyelven köszöntötte a szépszámú megjelenteket, méltatván az esemény fontosságát.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, kétnyelvű beszédében elmondta, a Liszt Fesztivál minden előadása civilizált környezetben történik, méltóan a művész nagyságához. A sors kegyeltjeinek tartotta azt a művészi sorozatot, melyet ez alkalommal megrendeztek, mert a Transilvania Filharmónia igazgatója, a Zene Akadémia Rektorátusa és a Kolozsvári Magyar Opera vezetősége az eseményt a művész hírnevéhez méltóan ünnepli meg.
A születésnap alkalmával elhelyezett emléktábla is bizonyítja, minden úgy zajlott le, ahogyan azt eddig eltervezték.
Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki funkciójából kifolyólag, tulajdonosa az épületnek, tolmácsolta a Megyei Tanács elnökének Alin Tisének üdvözletét. Magát az intézményt anyagilag a Megyei Tanács tartja, fenn. Az ünnepi sorozatnak köszönhetően Kolozsvár városa is bekapcsolódott abba a világ számos városában megrendezésre kerülő ünnepség- sorozatba, amely a művészre emlékezik. Együtt ünnepelhetünk a világ számos nagytelepülésének zeneszerető közösségével. Annak az örömének is hangot adott, hogy a Megyei Tanács adhatott otthont ennek a rendezvénynek, amely multikulturális, és a többnyelvűséget is lehetővé teszi.
László Attila Kolozsvár alpolgármestere, amint mondta, szándékosan szól először magyarul, mert egy olyan városban élünk, ahol normálisnak tartják, és nem kell félnie azért, mert este fél tízkor, miért volt kikészítve az a koszorú, melyet a Kolozsvári Városi Tanács nevében az 1956 emlékműnél, a Sétatéren letettek a koszorúzás alkalmából.
Most is egy jelentős eseményen veszünk részt, mellyel hozzájárulunk ahhoz, hogy a többnyelvű tábla állítson emléket a nagy előadó és zeneszerző kolozsvári tartózkodásának. Örömét fejezte ki afelett, hogy ezen a rangos eseményen a maga módján hozzájárulhatott az események támogatásához. A jelenlevőknek kívánta, élvezzék a hátramaradott napok előadásait.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság Főkonzulja a jelenlevők köszöntése után elmondta, örvendett annak, hogy a világ által is ismert és tisztelt hírneves zeneszerző Liszt Ferenc többnyelvű emléktáblája meghatározza azt, hogy egy város az igazi multikulturalitás jegyében indulhat el, ezzel a lépéssel. A többnyelvűség, a magyar nyelvű táblák kihelyezése a különböző épületeken, azok történelem jeles múltjának megjelenítése, magyar nyelven, román nyelven, valamint világnyelven. Ez nagyon fontos folyamat. Ehhez gratulál, és kíván sok sikert.
Amikor az ember bejön a Szamosfalvi repülőtérről, egy nagy tábla hirdethetné méltón, és örülhetne a demokrácia sikerének, ha azon magyar nyelvű szöveg is lenne. A kolozsvári magyarok szívében „Szeretlek Kolozsvár” fel van írva. A normalitás útja az, ha ezt az érzést anyanyelvű tábla is hirdetné. Kolozsvár fontos lépéseket tett ilyen irányba, mely általunk is támogatott cél. Ahhoz, hogy Kolozsvár Európa Kulturális Főváros státust elnyerje, és méltán betöltse Európa és a világ dicsőségére, a valódi Kolozsvárt kell megismertetni a világgal.
Kötő József, RMDSZ parlamenti képviselő szerint az emléktábla felállítása ünnepi pillanat, melynek szimbolikus értéke van. Az a szellemi hagyomány, mely jellemzi a város múltját, amely úgy tudott erdélyi lenni, úgy tudott magyar lenni, hogy egyetemes tudott lenni. Ma tiszteleg azelőtt a kulturális hagyomány előtt, mely Kolozsvárt, Erdélyt jellemezte, amely értéket tudott nyújtani Európának és a világnak.
A Kolozsi Tibor rendkívüli művészi értéket hordozó Liszt Ferenc domborművet Fekete Emőke, László Attila és Szép Gyula leplezte le. A felcsattanó taps, az elragadtatás jelét jelezte, amely az Unió utca mindennapi zajos, rohanó életét nem zavarta.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
2011. november 3.
Komolyan vette a hívó szót a magyar közösség
Az eddigi becslések szerint jelentős az alulszámlálás mértéke
A romániai magyar közösségnek a népszámlálás során tanúsított felelősségteljes hozzáállását hangsúlyozták az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői. Kiértékelésükből kiderült, hogy főleg a nagyvárosokban tapasztaltak rendellenségeket, de a lakossági jelzések nyomán azokat sikerült orvosolni. Elsősorban az etnokulturális kérdések, illetve a háztartásbeliek regisztrálása kapcsán merültek fel gondok. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a népszámlálás során lényegesen kevesebb személyi űrlapot sikerült kitölteni, amint az egyébként várható is volt. Bár a cenzus hivatalosan lezárult, mindenhol az a döntés született, hogy a különböző okok miatt fel nem tüntetett személyi azonosító számokat pótolni kell a kérdőíveken. Mindemellett a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nagytermében tegnap javában írták össze azokat, akik önként jelentkeztek a közhivatalban, mivel náluk nem járt számlálóbiztos.
Kovács Péter: példátlan összefogást tanúsított a magyarság
– Számunkra az elsődleges következtetések nem annyira a technikai problémákra, mint inkább a magyar közösség és az intézmények szintjén tapasztaltakra vonatkoznak – mondta Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára szerint tájékoztató kampányuk sikere elsősorban abban rejlett, hogy azt mindenki a magáénak érezte. Közlése alapján felelősségteljes hozzáállást tapasztaltak minden magyar közösségben, a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és a magyar nyelvű sajtó úgyszintén példátlan összefogást tanúsított. Kovács Péter úgy véli, kampányuknak köszönhetően újraerősödött a bizalom az RMDSZ és a magyar emberek között. Az elmúlt napokban több ezer telefonhívás érkezett mind a zöld-vonalra, mind pedig a megyei szervezetekhez, de sokan személyesen is felkeresték a szövetség képviselőit, hogy tisztázzanak bizonyos népszámlálással kapcsolatos kérdéseket. – Mindez nagyon fontos számunkra – hangsúlyozta Kovács Péter, hozzáfűzve: beigazolódott, hogy a Minden magyar számít jelszó nem egyszerű szlogen volt, hanem valóságos hívó szó.
– Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a népszámlálás hátterében nem létezett tudatosan megszervezett, több síkon irányított magyarellenes tevékenység. Azt viszont mindenképpen megállapíthatjuk, hogy voltak olyan kérdezőbiztosok, akik tájékozatlanságból, vagy rosszindulatból hibákat követtek el. Nem akartak rákérdezni az etnokulturális adatokra azzal az indoklással, hogy ezekre nem kötelező a válasz. Mindez így igaz, de ezt nem a kérdezőbiztosnak kell eldöntenie, hanem a megkérdezett állampolgárnak. A másik gyakori problémacsoport az volt, hogy bediktálhatják-e az otthon levő háztartásbeliek azon családtagjaik adatait, akik nem tartózkodtak lakásukon. Úgyszintén ide kapcsolódik, hogy egyes kérdezőbiztosok összekeverték az állampolgárságot a nemzetiséggel. Tehát ha valaki azt mondta, hogy román állampolgár, akkor automatikusan a nemzetiségnél is így jelölték meg – részletezte Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára kiemelte továbbá, hogy a kérdezőbiztosok képzése szintjén is komoly problémák merültek fel. Kovács Péter szerint túlságosan „vaskos” volt a tájékoztató könyv, amit a többség feltételezhetően nem olvasott el. Ugyanakkor az RMDSZ politikusa a kérdezőbiztosoknak jutatott pénzt is kevesli, hiszen tíznapi kemény munkáért csupán 500 lej bruttó összeget kaptak. – Úgy vélem, ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyesek nem végeztek tökéletes munkát. Vagy több biztossal kellett volna dolgozni, vagy jobban meg kellett volna fizetni őket. Hibának tartom továbbá, hogy a kérdezőbiztosok toborzását nem csak az elemi osztályokban tanítókra kellett volna alapozni, hanem a középiskolás pedagógusokra is – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ politikusa érdeklődésünkre kifejtette: a náluk jelzett problémákat kilencven százalék fölött orvosolni tudták. Az esetek többségében az érintettek már akkor telefonáltak, amikor még a kérdezőbiztosok náluk voltak, így rögtön be tudtak avatkozni. – Úgy gondolom, ha országos szinten számolunk majd, akkor az adatsor nem fog nagyon torzítani. Bízom abban, hogy a népszámlálás eredménye reális lesz – mondta Kovács Péter. Hozzátette: minden településről begyűjtik a regisztrált óvásokat, hogy hivatkozási alapot tudjanak szolgáltatni, ha esetleg komoly problémák merülnek majd fel az adatok feldolgozásánál. – Amennyiben túl magas lesz azoknak a száma, akik nem adták meg a nemzetiségükre vonatkozó adatokat, akkor ez gyanúra adhat okot. Ez azt jelentené, hogy visszaélés történt, hiszen tíz évvel ezelőtt szinte elhanyagolható volt azoknak az aránya, akik nem vallották be nemzetiségüket – mutatott rá.
Kérdésünkre Kovács Péter elmondta: egyértelmű, hogy vidék és város viszonylatában az utóbbi helyeken tapasztaltak rendellenességeket. Ennek egyik magyarázata az, hogy Bukarestben például a bruttó 500 lej sokkal kevesebbet ér reálértékben, mint például a Mezőségen. Ugyanakkor városon sokkal nehezebb eljutni az utolsó tíz százalékhoz, mint a falvakon. – Egészen biztosan vannak még olyanok, akiket nem sikerült összeírni, de úgy gondolom, lehetetlenség százszázalékos arányt tűzni ki célul. Országos szinten lényegesen meghaladta a kilencven százalékot a megkérdezettek aránya, ami szerintem kielégítőnek mondható – összegzett Kovács Péter.
Székely István: orvosolt sérelmek, kevesebb panasz
– A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy a népszámlálás során lényegesen kevesebb személyi űrlapot sikerült kitölteni, amint az várható volt. Keddi információk szerint ugyanis 19,6 millió személyi ívet összesítettek a szakemberek 20 millió 400 ezres becslésével szemben – mondta lapunknak Székely István politológus, az RMDSZ főtitkárhelyettese.
Bár a népszámlálás hivatalosan lezárult, mindenhol az a döntés született, hogy a különböző okok (így például az Országos Statisztikai Intézet – INS szóvivőjének, az ellenzéki pártok zavartkeltő kijelentései – szerk. megj.) miatt fel nem tüntetett személyi azonosító számokat pótolni kell a kérdőíveken. Elvileg nem zárható ki, hogy az adatok megfelelő statisztikai feldolgozását megkönnyítő személyi számok összegyűjtésén tevékenykedő biztosok, ha módjuk van rá, összeírják azokat a személyeket is, akiket mindmáig nem sikerült megszámolni – magyarázta Székely István. Az első benyomás mindenképpen az, hogy az alulszámlálás mértéke jelentős, a 800 ezer nem elhanyagolandó szám – tette hozzá a politológus. Mint kifejtette, az összesített személyi adatlapok között szerepelnek egyébként a tartósan távol lévő személyek, valamint a kettőzött P jelzetű űrlapok is. Az említett 19,6 milliós szám nem tartalmazza például a diplomáciai testületeket, a hadsereg speciális alakulatait, vagy sajátos belügyminisztériumi egységeket, akiknek munkatársait külön eljárásmódnak megfelelően számlálják össze. Mindemellett az említettek összességükben vélhetően nem haladják meg a százezres létszámot – fejtette ki Székely István.
A népszámlálás lebonyolításának módszertanát értékelve a politológus úgy vélte: az életvitelszerűen külföldön élő személyeket illetően nem működött az az eljárásmód, hogy a lakóközösség elnöke, a szomszéd stb. szolgáltasson hollétükre vonatkozóan adatokat. Az említettek ugyanis általában nem rendelkeztek az illető személyi számával, másrészt nemigen vállalták az adatlap aláírását – magyarázta. Mint mondta, kolozsvári adatok szerint körülbelül 10 ezer lakáscélú ingatlanba nem tudtak bemenni a számlálóbiztosok. Márpedig ezekben a lakásokban vélhetően albérlők élnek, a tulajdonos pedig külföldön van, így az összeírandó személyek száma esetében akár ötös szorzó is érvényesülhet, még akkor is, ha a bérlők egy része a szülői háztartásban már megszámlált egyetemi hallgató.
A visszajelzések szerint egyébként a magyar közösség megfelelő hozzáállással viszonyult a népszámláláshoz: a többségi lakossághoz képest nagyobb arányban tartózkodtak otthon és fogadták a számlálóbiztosokat.
Kolozsvár, Marosvásárhely és vonzáskörzeteik kiemelten sok hívással jelentkeztek az RMDSZ népszámlálási telefonvonalain, ami tanújele annak is, hogy a népszámlálási kampánynak sikerült felhívnia a magyarság figyelmét a lakosság összeírásának lényegi kérdéseire. Az etnokulturális adatok regisztrálása kapcsán történő visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó panaszok száma egyébként jelentősen visszaesett a népszámlálási időintervallum második felében. Ez a tény azt jelenti, hogy a sérelmek feldolgozása kedvét szegte a szándékos tévedéseket elkövető számlálóbiztosoknak, illetve akiknek hibái felkészülésbeli hiányosságokból adódtak, jobban odafigyeltek a személyi űrlap úgynevezett etnokulturális, azaz a szabad identitás vállalásával kapcsolatos kérdések módszertanára – részletezte Székely István.
A szabálytalanságok egyébként jellemzően nagyvárosokban fordultak elő, Székelyföldön pedig gyakorlatilag hiányoztak – tájékoztatott a szakember. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a közösségek tagjai a település méretével fordított arányban ismerik egymást, azaz a kisebb településeken a körzetét jól ismerő és abban ismert számlálóbiztos is természetesebben teljesítette az összeírás nemzetiségre összpontosító részét.
Az Országos Statisztikai Intézet munkatársai az űrlapokat kézileg dolgozzák fel, azaz vezetik be a számítógépes adatbázisba – ez a folyamat az előrejelzések szerint 25 hónapig tart – magyarázta Székely István. Az úgynevezett ideiglenes, márciusra ígért adatok a számlálóbiztosok által összesített információk feldolgozásával készülnek el. A kettősségek országos szintű szűrése azonban ezek alapján nem végezhető el, másrészt a statisztikai intézet által nyilvánosságra hozott gyors összesítések a nemzetiségekre vonatkozóan nem tartalmaznak adatokat.
A szakember valószínűnek tartja, hogy részinformációk úgymond szivárogni fognak a közeljövőben az önkormányzatoktól, de a helyi összesítések alapján közzétett adatoknak még semminemű jogkövetkezménye nincs.
László Attila: korai beszélni még a 20 százalékról
A népszámlálás kiértékelésével kapcsolatban László Attila, a helyi bizottság tagja lapuknak elmondta: megköszöni a kolozsvári magyaroknak a pozitív hozzáállást. A cenzorok visszajelzése szerint a magyar nemzetiségű polgárok készségesen álltak rendelkezésre, s a kért információkat gond nélkül szolgáltatták. Ugyanakkor megköszönte azoknak, akik az RMDSZ zöldvonalán vagy a városháza telefonszámán jelezték a rendellenességeket. Ezek eljutottak hozzám, s intézkedtünk – szögezte le.
Kolozsvár alpolgármestere a számlálóbiztosok munkáját is méltatta: a megyeszékhelyen 1764-en fejtették ki tevékenységüket, s megítélése szerint sok esetben emberfeletti munkát kellett végezniük. Szerinte ez annak is betudható, hogy központi szinten nem volt kidolgozva egy összehangolt és összefüggő kommunikációs stratégia: bonyodalmat okozott a személyi szám körüli vita, ugyanis felelős beosztású vezetők egyik nap így, máskor pedig másképp nyilatkoztak a sajtónak.
– Az adatgyűjtés lezárásával már elmondhatom, hogy szerintem olyanok állították össze a módszertant és a kérdőíveket, akik nagyon ritkán fordulnak meg a valós élet terén, kevés információval rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogyan kell pontosan ezt a munkát elvégezni – jegyezte meg az alpolgármester, aki hozzátette: szociológusokkal is konzultált ebben az ügyben.
Úgy ítéli meg, bonyolultak voltak az űrlapok, és ezek kitöltése. Az eddigi adatok szerint Kolozsváron mintegy 128 ezer lakást sikerül összeszámolni; azt is megtudták, hogy körülbelül 9 ezer lakásnak időközben más lett a rendeltetése, azaz cégek, irodák működnek bennük. László Attila tudomása szerint kedd estig mintegy 314 ezer személyt sikerült összeszámolni Kolozsváron.
Az alpolgármester közölte: míg a népszámlálás elején a különböző csatornákon a rendellenességeket közölték, az időszak második felében olyan visszajelzések érkeztek, miszerint bizonyos helyeken nem járt a számlálóbiztos. – Hétfőn, az utolsó napon, 450–460 személy jött be a városházára, hogy számolják meg – közölte az alpolgármester.
Szerinte az egyik legkomolyabb fejfájást az okozta, hogy magánházak helyett több helyen tömbházak jelentek meg. – A csúcs az volt, hogy egy magánház helyett három darab nyolcemeletes tömbház jelent meg, amelynek két-két lépcsőháza van.
Az alpolgármester elmagyarázta: egy építkezési engedély három évig érvényes, a munkálatok elkezdésekor ezt be kell jelenteni, az építkezést pedig három év alatt kell befejezni, ami egy évvel meghosszabbítható. Ilyen módon sok tömbház még nincs a városháza nyilvántartásában, de már laknak benne, talán már el is adták azokat.
László Attila cáfolta bizonyos „nagyotmondó politikusoknak” az állításait, miszerint a statisztikai adatokat más célokra is használják. – Sok esetben a kint lakó diákok nem engedték be a számlálóbiztost – mondta. Az alpolgármester nem tudott nyilatkozni azzal kapcsolatban, mi történik, ha a súlyos rendellenességekre hivatkozva valamely személy vagy szervezet megóvja a népszámlálás eredményeit.
Hogy pontosan hány lakosa lesz Kolozsvárnak, s ezen belül a magyar közösségnek sikerül-e elérnie a 20 százalékot a nyelvi és közigazgatási jogok garantálása érdekében, erről még túl korai beszélni – mondta László Attila. – Azt sem tudni pontosan, hogy csökkent-e vagy sem a megyeszékhely lakossága. Kétségtelen, hogy migrációs folyamat zajlott a környező települések irányába, mint például Kisbács, Györgyfalva, Szászfenes stb. – fejtette ki.
Pert fontolgat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke szerdán, Kolozsváron megtartott sajtótájékoztatón bejelentette: pert fontolgatnak egyes állami intézmények ellen, mivel a népszámlálás adatgyűjtési szakaszának lezárása után nem hosszabbították meg az EMNT-önkéntesek akkreditációját, hogy azok az adatfeldolgozás során is kifejthessék tevékenységüket. – Önkénteseinknek későn vagy egyáltalán meg sem adták a népszámlálásra vonatkozó akkreditációt. Kolozsváron például hiába nyújtottuk be időben az akkreditációra vonatkozó kérést, azt csak a népszámlálás befejezése előtt négy nappal kaptuk meg – hangsúlyozták a politikusok. Azt is megemlítették, hogy november 2-án Tőkés László, az EMNT-elnöke és az EP-alelnöke nyílt levelet intézett Emil Boc kormányfőhöz és Traian Igaş belügyminiszterhez a népszámláláskor észlelt hiányosságok és méltánytalanságok miatt.
Toró T. Tibor megemlítette azt is, hogy az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 435 önkéntest foglalkoztatott a népszámláláskor. Ezekből 185-en a Székelyföldön, 140-en a Partiumon, 110-en pedig Közép-Erdélyben tevékenykedtek. „Első körben” 300 000 szórólapot osztottak ki, majd további 100 000-et; ezt követően az önkéntesek „kopogtatós”, azaz házról-házra járó kampányt folytattak.
– A népszámlálás nem volt mentes a szervezetlenségtől. Minden okunk megvan arra, hogy kételkedjünk a népszámlálás hitelességében és eredményeiben. Nem csak a szakszerűtlenséget, hanem a jóindulat hiányát is felróhatjuk az illetékeseknek. Az esetleges csalások az adatok összegyűjtésének szakaszára jellemzőek – figyelmeztetett Toró T. Tibor, majd sérelmezte önkénteseik akkreditációjának meg nem hosszabbítását – még a többségében magyarlakta településeken is.
Megtudtuk: a népszámlálás alatt az EMNT által működtetett telefonos segélyvonalra több mint 1000 hívás érkezett. Gergely Balázs azt hangsúlyozta: az EMNT nap mint nap folyamatosan továbbította a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalba a hozzájuk befutott panaszokat, ezért a népszámlálás második felében a negatívumok bejelentése csökkent. A két politikus megemlítette: a népszámlálás során jó volt az együttműködés a Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT) és az RMDSZ egyes területi szervezeteivel – Kolozs, Bihar stb. – is.
Toró T. Tibor kifejtette arra vonatkozó véleményét is, hogy az államnak jogában áll megtudni állampolgárainak személyi számát, nemzetiséghez és felekezethez való tartozását, hiszen ezek az adatok döntő fontosságúak, mind a később kialakítandó politikákat, mind a kisebbségi jogokat illetően.
Gergely Balázs hozzátette: még ha a polgári pert nem nyerik meg, akkor is elvi kérdés, hogy ilyen komoly jogsértés esetében lépjenek. Toró T. Tibor örömmel nyugtázta, hogy a népszámlálás kapcsán a romániai magyarság politikai képviselői felülkerekedtek a politikai nézeteltéréseken.
Szabadság (Kolozsvár)
2011. november 22.
Eltűnt a tank csöve a Hősök temetőjéből
Körülbelül egy hónappal ezelőtt rongálták meg a Házsongárdi temetőben található Hősök sírkertjének bronzból készült tankját: csöve eltűnt.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal zöldövezetekkel és műemlékekkel foglalkozó osztályának hatáskörében zajlanak a tank javítási munkálatai, tájékoztatta lapunkat a városháza sajtóirodája. A rendőrség ismeretlen elkövetők ellen nyomoz az ügyben, egyelőre eredménytelenül. A tank csövét vélhetően a fém eladásából származó jövedelem reményében távolították el. A T34-es harckocsit eredetileg az ortodox katedrális mögött helyezték el, az 1944-es szovjet bevonulás, az elesett szovjet katonák emlékére. 1989 után költöztették az 1914-ben létrehozott Hősök temetőjébe. Ebben a sírkertben temették el a II. világháború idején, a tordai harcokban elesett magyar katonák egy részét, majd 1989 decemberének áldozatait.
Szabadság (Kolozsvár)