Gazdára lelnek rendre a Fellegvár műemlék épületei
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal megvásárolja a keleti kaput
A kolozsváriak számára örvendetes hír, hogy megoldódni látszik a Fellegvár műemlék épületeinek a sorsa, mivel a jelenlegi tulajdonos sorra adja el ezeket.
Három épület már tulajdonost cserélt, a negyediket is hamarosan áruba bocsátják, ugyanakkor az ötödik műemlék épület sorsa is eldőlhet az idén. A kolozsvári helyhatóság a 2014-es, december 22-i tanácsülésen döntött arról, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal megvásárolja a keleti kapuként ismert műemlék épületet. A két másik, már eladott műemlék sorsáról annyit tudunk: az egyiket egy tervező cég vásárolta meg és restauráltatta, hogy ott irodát nyisson, a második épület új tulajdonosa pedig egy magánszemély, aki az előbbi tervező céget bízta meg a helyreállítási dokumentáció összeállításával, mivel ott vendéglátó ipari egységet akar üzemeltetni. Horváth Anna alpolgármester lapunknak kifejtette: a kolozsvári önkormányzat fontolgatja a másik két műemlék épület megvásárlását is.
Civil szervezetek többször kérték a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt, hogy „kezdjen valamit” a Fellegváron található műemlék épületegyüttessel. Válaszában az önkormányzat mindig arra hivatkozott, hogy nem rendelkezik tulajdonjoggal az illető épületek és a terület felett, a tulajdonos Unita Turism Holding Rt. pedig elzárkózik a városháza bármilyen szándéka elől. Tavaly azonban változás állt be: az épületek egy kolozsvári bank tulajdonába kerültek, amely sorra adja el – meglehetősen alacsony áron – a XVIII. századi műemlék épületeket. Egy magánszemély már tavaly meg is vásárolta azt az épületet, amelynek gangja a parkra néz, egy tervezési iroda pedig a volt fegyverraktárt vásárolta meg, szintén 2014-ben. Claudiu Botea építész, az érintett tervező cég tulajdonosa elmondta: közel két éve bérlik az illető épületet, majd megegyeztek a pénzintézet tulajdonossal, hogy megvásárolják a bérleményt. A restauráláshoz szükséges engedélyeket már akkor beszerezték, amikor bérelték az ingatlant; a helyrehozatali munkálatok tavaly áprilisban kezdődtek, és idén tavasszal befejeződnek. Botea biztosított afelől, hogy a cég tulajdonává vált háromszintes, 1000 négyzetméteres beépített és 500 négyzetméteres zöldövezettel rendelkező ingatlant a történelmi múlt tiszteletben tartásával hozták helyre. A majdani vendéglő épülete 500 négyzetméteres beépített területtel és szintén 500 négyzetméteres zöldövezettel bír.
Szabadság (Kolozsvár)

Megvásárolja az önkormányzat a negyedik fellegvári műemléket
Még az idén befejeződhet a kolozsvári ószer felújítása
Él elővásárlási jogának gyakorlásával a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal – szavazták meg a tanácsosok a tegnapi tanácsülés utolsó pontjaként az utólag iktatott tervezetet.
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat 100 ezer euróért megveszi a Fellegváron található öt műemléképület közül azt is, amelyet negyedikként bocsátott áruba a tulajdonost képviselő csődbiztos cég. Az öt műemléképület közül kettő tavaly magánkézbe került, a harmadik esetében pedig az önkormányzat még decemberben döntötte el, hogy él az elővásárlási jogával – azt 20 ezer euróért (+ áfa) szerezte meg. A tegnapi több mint ötven napirendi pont között szerepelt az a határozattervezet is, amely a Bábolna/Bobâlnei utcai ószer felújításának műszaki dokumentációját tartalmazta. Erre is rábólintottak a tanácsosok, így ha minden jól halad, a közel ötmillió lejes befektetés – új csarnokok építése, közművesítés, autóparkoló létrehozása – már az idén megvalósulhat.
– Számomra sikerélmény, hogy sikerült meggyőzni a kolozsvári önkormányzati kollégákat, hogy a negyedik, a Fellegváron eladásra bocsátott műemlék esetében is éljenek az elővásárlási joggal. A nyugati kaput az önkormányzat 100 ezer euró + áfáért vásárolja meg, a város 2015-ös költségvetésében pedig közel hatmillió lejt különítünk el arra, hogy további műemlékek esetében is élhessünk az elővásárlási joggal – nyilatkozta a sajtónak a tanácsülést követően Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármester.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Fellegvári műemlék épületek: van is, meg nincs is
„Bevették” a várkaput, de még nem tudni, mihez kezdenek vele
Rövid idő alatt – tavaly decemberben és idén januárban – a Kolozsvári Helyi Tanács két olyan határozatot is elfogadott, amely alapján a helyi önkormányzat élni kíván két fellegvári műemlék épület elővásárlási jogával.
A keleti és a nyugati kaput tehát látszólag sikeresen „bevették” a tanácsosok, bár közben kiderült, hogy előbbi esetében meg kell ismételni a harcot, pontosabban a jogi procedúrát, hála a hazai bürokráciának. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ugyanakkor még nem döntötte el, hogy pontosan mit kezd a két műemlék épülettel, de egy régebbi vázlat szerint például a nyugati kaput ismét ki lehetne nyitni, és azon átlépve a régi földhányás „adottságait” felhasználva kialakított amfiteátrumba csöppennénk. Guttmann Szabolcs műépítész úgy véli: a legjobb az lenne, ha kolozsvári önkormányzat meghirdetne egy tervpályázatot, és átfogó stratégiát dolgozna ki az ingatlanok helyrehozataláról és rendeltetéséről.
B. B., N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)

Román külügyminisztérium: kisebbségi kérdésekben nem érvényes a kölcsönösség elve
A román Külügyminisztérium szerint a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetének a megítélésében nem alkalmazható a kölcsönösség elve, erre ugyanis nem tér ki a két állam közötti együttműködési és jó szomszédsági szerződés.
A Külügyminisztérium a kolozsvári polgármesteri hivatal kérésére fejtette ki az álláspontját abban a perben, amelyet egy Hollandiában bejegyzett, a magyar nyelvi jogokért küzdő egyesület indított a kolozsvári polgármesteri hivatal ellen a kétnyelvű (román-magyar) helységnévtábla kihelyezéséért.
A 2014 októberében keltezett nyolc oldalas dokumentumot – mely áttekinti a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, és összehasonlítja a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetét – a felperes jogi képviselői juttatták el az MTI-nek.
MTI
Erdély.ma

Guanó a Házsongárdban: nincs pénz a megoldásra?
Évek óta visszatérő, megoldatlan probléma a kolozsvári Házsongárdi temetőben a varjúürülék.
A kolozsvári temetőszabályzat szerint a sírhelyek tisztán tartása az azokat koncesszionálók feladata, ám utóbbiak minden igyekezete ellenére a guanó sok esetben vastag rétegekben lepi el a (műemlék)sírokat. – Még ha naponta le is takarítom, másnap ugyanaz a látvány fogad – panaszkodott telefonon egyik olvasónk. Megkeresésünkre a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya azt válaszolta: a vadásztörvény tiltja, hogy városban lelőjék a madarakat, ráadásul a varjak védettek. Felemlegettük azt a korábbi önkormányzati elképzelést, miszerint egy akusztikai berendezéssel, „hangágyúval” riasztanák el a temető fáira éjszakázni érkező madarak százait. A sajtóosztály szerint azonban a berendezések túl drágák voltak, ezért elálltak az ötlettől. Talán lehet, hogy ismét utánanézhetnének az áraknak, mert az interneten már 1000 lejnél jóval olcsóbban is kínálnak ilyen szerkezetet…
Szabadság (Kolozsvár)

Merjük kérni
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája által küldött elektronikus levélben értesíti a médiát arról, hogy Kolozsvár magyarsága nevében beadványt adott be a Polgármesteri Hivatalhoz.
Tudatja, „az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete a kolozsvári városvezetés által oly sokszor hangoztatott európai értékekkel ellentétesnek tartja azt a bírósági döntést, mely érvénytelenítette azt az első fokon már elfogadott ítéletet, mely kimondta a város helységnévtáblájának többnyelvűsítését. Erdélyi magyarság nyelvi jogainak védelme elsősorban nem a politikai pártok és civil szervezetek feladata lenne, hanem a várost vezető hatóságok előírt kötelessége. Az Erdélyi Magyar Néppárt azt önmagában véve is komoly problémának tartja, hogy az Európai Unió egyik tagállamában bírósági eszközökkel próbálják ellehetetleníteni a kisebbségek nyelvi jogainak kiteljesedését, az pedig külön szegénységi bizonyítvány, hogy ez Európa Ifjúsági Fővárosában történhet meg. A kialakult helyzet mihamarabbi rendezése érdekében a Néppárt Kolozs megyei szervezete beadvánnyal fordult a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalhoz, kérve a város helységnévtábláin a magyar elnevezések mihamarabbi feltüntetését. A tábla-ügy minél gyorsabb és méltányosabb megoldására Kolozsvár polgármesterének is lehetősége lenne, aki hosszadalmas jogi procedúrák nélkül is rendelkezhetne a többnyelvű táblák kitételéről.” Itt talán felvetődhetne az a kérdés, miért oly feledékeny a város polgármestere, aki nagyon sokat köszönhet azoknak a magyar választóknak, akik rá adták a szavazatukat a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával. „A Néppárt Kolozs megyei szervezete arra kéri a kolozsvári civil és érdekvédelmi szervezeteket és magánszemélyeket, hogy hivatalos formában, a városvezetéshez címzett levélben kérjék alapvető nyelvi jogaik tiszteletben tartását. Amennyiben a Néppárt a törvényes határidőn belül nem kap választ beadványára, avagy elutasítják kérését, a szervezet bíróság Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodájához fordul.” Ma Kolozsvár magyarságának meg kellene szívlelnie e nemes ajánlat lehetőségeinek törvényes formába foglalt előnyeit. A közönynek bizonyos helyzetekben nincs eredménye, merjük kérni azt, ami a törvények szerint is jogos.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro

Vita a kétnyelvű táblákról
Indulatos vita alakult ki a kolozsvári önkormányzati testület szerda délutáni ülésén a kétnyelvű városnévtáblákkal kapcsolatban, miután Emil Boc polgármester azzal magyarázta a polgármesteri hivatal fellebbezését a kétnyelvű táblák kihelyezését előíró bírósági ítélet ellen: „bepereltek, és védekeztünk”. A tanácsülést vezető Csoma Botond kijelentette: amíg a polgármester aláírásával pereskedik a hivatal azért, hogy ne kelljen kitenni a kétnyelvű táblákat, addig a sokat emlegetett multikulturalizmus üres szöveg. Az RMDSZ-es képviselő azt is kijelentette, hogy a szövetség a magyar mellett a német feliratot is szükségesnek tartja.
Az indulatok akkor szabadultak el a gyűlésen, amikor a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport tagjai felolvasták románul és magyarul hétfőn közzétett kiáltványukat, amelyben ezer per indítását helyezték kilátásba a polgármesteri hivatal ellen a kétnyelvű táblák ügyében, és jelezték: levélben tájékoztatják Kolozsvár valamennyi testvérvárosát arról, hogy a polgármesteri hivatal csak beszél a multikulturalizmusról, a gyakorlatban azonban fellép a többnyelvűség ellen. Ezt követően több román képviselő is feszültségkeltéssel vádolta a civil kezdeményező csoport tagjait, a szociáldemokrata Claudia Anastase például azt mondta: „Ha ezer pert indítotok, még nagyobb ellenállásba ütköztök”. A civilek kioktatása ellen Horváth Anna alpolgármester szólalt fel, kijelentve, ha a politikai eszközök nem vezettek célra, akkor törvényszerű, hogy megmozdul a civil társadalom, és amikor a civil megmozdulások sem eredményesek, következnek a polgári engedetlenségi megnyilvánulások. Emil Boc polgármester arra kérte az önkormányzati testület tagjait, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amelyek összekötik a román és a magyar közösséget. „A politikusoknak nem szabad uszítaniuk, hanem a tiszteletet és a toleranciát kell képviselniük” –fogalmazott.
A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport tegnap délutáni villámcsődületén a Kolozsvár főtere köré kifeszített 410 méteres piros szalag hosszanti elvágásával a város írott nyelvhasználatban is megnyilvánuló multikulturalitásáért, a magyar, illetve német feliratokért indított küzdelemre hívta fel a figyelmet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A kis polgármester és kicsinyes táblácskái
Nem nevezhető elegáns győzelemnek a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sikere a bíróságon a kétnyelvű táblák ügyében.
Az igazságszolgáltatás megállapította, hogy a polgármesternek van igaza. Ahogy azt a helyi hivatalosságok is hangoztatják, a kincses város magyar lakosságának számaránya 20 százalék alatt, valahol 16 százalék körül van, a kétnyelvű feliratok kihelyezésére tehát nem kötelez a törvény. A kérdés azonban nem úgy tevődik fel, hogy ezek a táblácskák törvényesek-e vagy sem, hanem hogy hasznosak-e vagy sem, jobban mondva jogosak-e, vagy sem.
Szó se róla, az egykor miniszterelnöki babérokkal dicsekedő kis polgármesternek nagy politikai győzelem ez. Fontos ugyanis azon választóréteg szimpátiájának megszerzése, amely egykor Funart támogatta. Ugyanennyire fontos a román nacionalizmusra való hivatkozás a magyar politikusok számára is. A gond abból a folyamatos magyar–román politikai harcból fakad, ami valamennyiünket érint. Legyen világos: a román hivatalosságok hibája, hogy nem fogadták kedvezően a magyar közösség azon óhaját, hogy saját anyanyelvükön is fel legyenek tüntetve a különböző feliratok. Ugyanakkor a magyarok képviselőinek is felelőssége egy olyan etnikai alapú konfliktus fenntartása, amely csak kárukra van. Abba kellene hagyni ezt az ellenségeskedést, hiszen ez csak a demagóg politikusok malmára hajtja a vizet.
Doru Pop
A szerző a BBTE színház és televízió karának oktatója. A cikk megjelent Ziar de Cluj 2015. február 10-i számában
Szabadság (Kolozsvár)

Szalagavatás hosszában, a többnyelvűségért
Flashmob, azaz villámcsődület segítségével próbálták felhívni a figyelmet a kétnyelvű helységnévtáblák szükségességére és fontosságára tegnap délután a Főtéren.
A Musai-Muszáj kezdeményező csoport képviselői 410,9 méter hosszú szalaggal vették körül a Főteret – a csendőrség, a rendőrség, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalhoz tartozó helyi rendőrség, illetve a titkosszolgálat jelen levő képviselői nem léptek közbe.
Szabadság (Kolozsvár)

Szociáldemokrata támadás Horváth Anna ellen
Nem mond le tisztségéről az RMDSZ-es alpolgármester
A múlt heti tanácsülésen kipattant, a többnyelvű feliratok kihelyezése körüli vita után nyílt levélben kérték a Kolozsvári Városi Tanács szociáldemokrata (PSD) tanácsosai, hogy Horváth Anna mondjon le alpolgármesteri tisztségéről.
Az RMDSZ-es tisztségviselő közleményben tudatta: megbízatásait eddig sem a PSD tanácsosainak szavazatai nyomán kapta, így a többnyelvű helységnévtábla ügyében megfogalmazott véleményével sem nekik, hanem a választópolgároknak tartozik elszámolni. „Fenntartom, és továbbra is azt kérem, a Kolozs megyei RMDSZ szervezetével együtt a magyar közösségtől, hogy a civil és politikai téren folyó jogérvényesítés hatékonysága érdekében, hallassa a hangját és éljen a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel, csatlakozzon és támogassa aláírásával az ügyben újraindítandó civil pert”. Egyesek szerint nem kizárt, hogy a PSD-s tanácsosok által gerjesztett botrány csak ürügy a magyar alpolgármester leváltására.
NAGY-HINTÓS DIANA
Nyugati Jelen (Arad)

Kamaszközpont – hogy ne legyünk elsők lógásban
Időszerűségek kamaszok számára címmel indítottak útjára programot Kolozsváron a helyi önkormányzat, az UNICEF, az ALIAT Egyesület, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával azzal a rendeltetéssel, hogy segítse a változó életkorukban sok bizonytalanságnak, veszélynek és kísértésnek kitett fiatal nemzedékeket.
A három évre szóló modell 10–18 esztendős fiataloknak kíván segíteni, akik a legutóbbi népszámlálás szerint az ország lakosságának kb. 9 százalékát teszik ki. A program Bukarestben, Kolozsváron, Jászvásáron, Konstancán és Bákóban zajlik. Ez a kincses városban egybecseng annak Európa Ifjúsági Fővárosa címével, ami külön jelentőséggel ruházza fel. Szerda délelőtt ismertették a programot, majd a Király/Brătianu utca 45. szám alatt felavatták az azt kiszolgáló ifjúsági központot
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)

Muszáj-féle CKK Intolerancia-díjakét
A Musai-Muszáj kezdeményező csoport havonta meghirdeti a CKK (Cluj-Kolozsvár-Klausenburg) Intolerancia-díjakat, jogi és magánszemély kategóriában.
A februári nyertes a Román Állami Vasúttársaság, kolozsvári vasútállomás, az állomásfőnökök neveit megörökítő emléktábláért. A díjat 98-ból 57 szavazattal nyerték el. A másik nyertes Claudia Anastase, Kolozsvár Helyi Tanácsának február 11-i gyűlésén elhangzott felszólalásáért: „Szóval, ha nem tetszett, amit Funar úr csinált egy bizonyos időszakban, akkor adják fel a megszámlálhatatlanul sok per ötletét”. Neki 92 szavazatból 47 jutott.
Szabadság (Kolozsvár)

Ki kért városi pénzt szociális munkára, rendezvényekre?
Közel 13 millió lejt oszt ki a Kolozsvári Városi Tanács idén sportkluboknak, civil szervezeteknek, szociális alapítványoknak: sportra 4,5 millió lejt, általános jellegű tevékenységekre 7,9 millió lejt, míg szociális védelemre 500 ezer lejt.
Többek között a következő intézmények, rendezvények támogatására érkezett javaslat (zárójelben az összeg, ezer lejben): Csemete Alapítvány (15), VI. Kolozsvári Magyar Napok (300), Szivárvány folyóirat (15), Korzó Egyesület (20), Minerva Kulturális Egyesület (A kolozsvári Minerva története és bibliográfiája kiadására; 20), X. Szarkaláb Néptáncfesztivál (7), Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (22), XVIII. Szent István Nemzetközi Folklórfesztivál (18), Visszhang Diákénekkar és Zenekar (10), XX. Aranka György Országos Anyanyelvművelő Verseny (9), Korunk (20), XV. Filmtett Fesztivál (10), Kolozsvár Társaság (16), Játéktér (10), KMDSZ (Diáknapokra, 60), Helikon (20), Bogáncs Néptáncegyüttes fennállásának 30. évfordulós ünnepsége (18) stb.
Szabadság (Kolozsvár)

Háromszáz kérvény a többnyelvű helységnévtáblákért Kolozsváron
A vártnál sokkal egyszerűbben iktatták csütörtökön a kolozsvári önkormányzatnál a Musai– Muszáj civil kezdeményező csoport tagjai azt a 300 kérést, amelyben a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblák kihelyezésére szólítják fel a városvezetést.
Bethlendi András, a mozgalom aktivistája az iktatás során elmondta: szimbolikus jelentése van a 300-as számnak, ugyanis Kolozsvárért, Cluj-Napocáért és Klausenburgért is egyenként 100 kérést nyújtanak be.
Hogy a folyamat gyorsan és gördülékenyen haladjon, az önkormányzat négy alkalmazottját bízta meg az ügyintézés lebonyolításával. A segítőkészség a Musai–Muszáj csoport tagjait is kellemesen meglepte, ezért csütörtökön a csoport Facebook-oldalán köszönte meg a polgármesteri hivatal alkalmazottainak a segítséget.
A kolozsvári civilek többnyelvű helységnévtáblákért indított akciósorozata ezzel nem ért véget, a Musai–Muszáj ugyanis összesen legalább ezer kérést akar iktatni az önkormányzatnál, jövő héten pedig újabb villámcsődületet szerveznek a városban.
Két hét múlva ugyanakkor újabb nyilvános közvitára kerül sor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében.
A kért helységnévtáblákra ugyan még várni kell, de hamarosan mégis megjelenhet több nyelven Kolozsvár neve, ugyanis háromnyelvű feliratokkal pályázó cég nyerte meg a település bejárataihoz kihelyezendő városkapuk elkészítésére kiírt versenytárgyalást. A háromnyelvű helységnév mellett ugyanakkor öt nyelven olvasható az Isten hozott üdvözlő felirat is.
Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro

Ünnep – Idén sem „fogyott el” Kossuth Lajos kolozsvári regimentje
Kelemen Hunor: az erdélyi magyarság tovább vívja szabadságharcát
Hírügynökségi források szerint tegnap csak kisebb incidens zavarta meg Kolozsváron március 15-e megünneplését. A szélsőségesnek tartott Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezet néhány képviselőjét a csendőrök kivezették a felvonuló tömegből. A fiatalok az egyesület lobogóival és kitűzőivel jelentek meg a rendezvényen. A menetelés elkezdése előtt néhány fiatal kokárdákat és a Jobbik Magyarországért Mozgalom szórólapját osztogatta.
A kezdetben ötszáz főre becsült tömeg csendben és a lehető legnagyobb rendben vonult végig a Kossuth/ 1989. December 21 utcán, majd megkerülte a Főteret, hogy a fél 1 órakor kezdődő misére pontosan megérkezzen. – Március 15-e, a magyar szabadság napja csak visszapillantás a múltba, de előre kell néznünk – mondta Kovács Sándor római katolikus főesperes, majd arra figyelmeztetett, hogy a szeretet a keresztény élethez tartozik, és mi, emberek önfeláldozó szeretetre teremtettünk.
Sallangmentes, megtisztult ünneplést!
Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület kancellárja március 15-ét önmagunk revíziójának szimbólumaként értékelte. – A március 15-i ünnep igazi tartalma az, ha levetjük a felesleges sallangokat, és csak a megtisztult ünnepléssel maradunk. De van erőnk krisztusi lelkülettel bocsánatot kérni és megbocsátani? – tette fel a kérdést a lelkipásztor őszinte önrevíziót kívánva.
Beszédében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök egy kortárs magyar költőt idézve arra figyelmeztetett: ne higgyünk a híg beszédű szónokoknak, hanem hagyatkozzunk a Példabeszédek tanítására. – 2015 márciusában tegyünk arról bizonyságot, hogy áthat minket a szabadságnak, a szeretetnek és az egymást iránt érzett felelősségnek a fénye. A szabadság létének feltétele az erkölcsi értékek megléte. Nincs erkölcsi érték szabadság nélkül, mint ahogy szabadság sincs erkölcsi érték nélkül. Legyünk szabadok az erkölcsi érték igazságánál, legyünk szabadok, hogy felelősek is lehessünk. Ünneplésünk csak akkor lesz igazi, ha megújul a nemzethez való tartozás tudata – hangsúlyozta az unitárius püspök.
Meg is kell tartani a szabadságot
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök Pál apostolt és Esterházy Péter kortárs magyar írót idézte, miszerint előfordulhat, hogy a szabadság voltaképpen rabság, és fordítva. – A mostani politikai rendszer sokszor használja a szabadság jelszavát, de a lényeg hiányzik. A szabadság nem azt jelenti, hogy függetlenek vagyunk, és elszakadunk az emberektől, hanem azt, hogy szabadon élek felebarátomért, és elkötelezem magam az elesettek védelmében. Igazán szabaddá csak Isten tehet minket. Nem elég a szabadságot kivívni, hanem meg is kell tartani – fogalmazott az evangélikus püspök. Az ökumenikus egyházi szertartás a Szózat és a Himnusz eléneklésével, valamint az egyházi méltóságok áldásával zárult.
Nagy-Hintós Diana
Újrakezdés, cselekvésvágy, nemzeti összefogás
Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke nevében Lőrinczi Zoltán megyei tanácsos, frakcióvezető köszöntötte a volt Biasini-szálló épületénél az egybegyűlteket, mint mondta, az újrakezdés, a cselekvésvágy, a nemzeti összefogás lehetőségét is magában hordozza ez az ünnep évről évre. – Annak büszke megvallását jelenti, hogy magyarként akarunk dolgozni a Kárpát-medencében, Erdélyben és Kolozsváron, mert ez a mi otthonunk. Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Gábor Áron népének egységesnek és kitartónak kell lennie; mert egy egységes és kitartó népet még senki nem tudott megállítani az útján – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: különösen is érvényes ez, elvégre „tisztességesek a céljaink, szabadságot, egyenlőséget, testvériséget akarunk magunknak és más nemzeteknek is”. – Mert mi tudjuk, hogy a szabadságért meg is kell küzdeni nap mint nap, hogy emlékét becsülettel adhassuk át utódainknak. Kitartó, elkötelezett, céltudatos munkára van szükség. Ugyanakkor itt az idő, hogy mi, magyarok, végre együtt dolgozzunk nemzeti ügyeink sikeréért – hangzott el az ünnepi beszédben.
A folytatásban Mile Lajos kolozsvári főkonzul tolmácsolta Orbán Viktor üdvözletét. A levélben, amelyet számos más Kárpát-medencei helyszínen felolvastak, a miniszterelnök úgy vélte: magyarként „mindenkinél több okunk van arra, hogy kivételesnek érezzük ezt a napot, hiszen hosszú évszázadok elnyomása után 1848. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk. A népek tavaszán Európa számos városát érte el a forradalom vihara, de csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze.” Orbán Viktor a levélben felidézte, hogy a magyar szabadság üzenete Budapestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált. „Az azóta eltelt 167 év sok változást hozott, de az akkori igazságok máig örökérvényűek. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel. 2015-ben sem kívánhat mást a magyar nemzet, minthogy legyen béke, szabadság és egyetértés!”– fogalmazott levelében Orbán Viktor miniszterelnök.
Párbeszéddel mindig sikerült túllépni a nehézségeken
A román kormányfő, Victor Ponta üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a románok és a magyarok együtt jóval erősebbek lehetnek. A Gheorghe Vuşcan, Kolozs megyei prefektus által felolvasott szöveg szerzője szerint 1848 összeköti a románokat és a magyarokat, és azt jelzi, hogy a két népnek azonosak a törekvései. Véleménye szerint az is a két nép közös értékválasztását mutatja, hogy a magyar forradalom 12 pontjából 11 pont szellemisége az erdélyi románok 1848-as balázsfalvi nagygyűlésének a követelései között is megtalálható. Hozzátette, hogy ma az euroatlanti struktúrákhoz való tartozás jelzi a közös értékválasztást. „Túl a feszültségeken és a vak szenvedélyen, amelybe néha beleütközünk, a magyar szomszédainknak és barátainknak szánt üzenetem a tiszteleté, a párbeszédé és a szolidaritásé. Párbeszéddel mindig sikerült túllépni a nehézségeken, egymást tisztelve építeni tudtunk, szolidárisak lévén fejlődtünk, és tovább vihettük azoknak az eszményeit, akik feláldozták magukat 1848-ban. Igazán hiszem, hogy együtt dolgozva erősebbek vagyunk, és ha jobban összetartunk, bölcsebbek vagyunk” – fogalmazott a román miniszterelnök.
Tiszta szívvel, felebarátaink kezét fogva
Vákár István, Kolozs Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy amennyiben március idusának hívószavai közül a testvériség került volna az első helyre az évek során, „lehet, győzelmünk hosszadalmasabb lett volna”. – Nem úgy adta a jó Isten, nem úgy adták a csillagok, de örülünk, mert megmutattuk, hogy a Kárpát-medence a miénk, itt lakunk, itt termelünk pluszt, itt élünk, neveljük gyermekeinket, és itt is halunk meg – mondta a tanácselnök, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy tiszta szívvel, felebarátaink kezét megfogva érdemes és lehet előrehaladni.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is utalt arra, hogy csak együtt lehetünk igazán erősek, magyarok és románok, „itthon, ebben a csodálatos városban, amelyet sikerült európaivá fejlesztenünk, s ahol minden helybéli és vendég jól érezheti magát, nemzetiségtől függetlenül”. Köszönetet mondott mindazért, amit 2004-től napjainkig, közös erőbefektetéssel sikerült megvalósítani Kolozsváron – mint mondta, ezáltal válhatott ténylegesen Erdély fővárosává, de ugyanakkor gazdasági és kulturális vonatkozásban, toleranciában is élen jár, jó példaként szolgálva más városok számára is.
Mit kíván a fiatalság?
A kolozsvári ifjúság 12 pontját Buchmann Wilhelm, a BBTE Színház és Televízió Karának hallgatója olvasta fel (a fiatalok egyebek mellett valós multikulturalitást, a történelmi kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, nemzeti jelképeink szabad használatát, önálló, állami magyar felsőoktatást, a magyar kisebbség számára is elfogadható tanügyi rendszert, nyelvi, vallási és etnikai toleranciát követeltek), majd különböző alakulatok, szervezetek képviselői helyeztek el koszorút az emléktáblánál: az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Kolozs megyei prefektúra, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus, a Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és a városi tanács RMDSZ-es frakciója, a Kolozs Megyei Tanács és annak RMDSZ-es frakciója, László Attila szenátor, az RMDSZ Főtitkársága, az RMDSZ Kolozs Megyei Nőszervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata, a Protestáns Teológiai Intézet, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Bolyai Társaság, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum, a Magyar Ifjúsági Tanács, a Kolozsvári Magyar Diáktanács, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak. A rendezvény a Himnuszés Székely himnusz eléneklésével zárult.
Ferencz Zsolt
„A szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás”
Az erdélyi magyarság – nem karddal és lándzsával, de – tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap a sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen.
– 167 esztendő telt el azóta, hogy minden egyes évben, még akkor is, amikor nem lehetett, a szigorú tiltás esztendeiben – lélekben és szívben –, és azóta, amióta lehet, szabadon itt, mifelénk, Erdélyben is kint a köztereken ünnepeljük a szabadságharcot, emlékezünk erre a kiváló fordulópontra. 167 évvel a forradalom után is él a magyar emberek életében, lelkében, szívében és tudatában, kollektív tudatunkban, a nemzet memóriájában 1848, az a szabadságharc, amely leverése ellenére is felbecsülhetetlen változásokat hozott a szabadságjogok területén, változást a nemzet önbecsülésében, a világhoz való viszonyában, gyökeresen átformálta a társadalmi rendet és lelki, szellemi munícióval látta el a következő közel két évszázad szabadságszerető magyarjait – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen úgy vélte: föl kell tennünk a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy egy 167 évvel ezelőtti esemény, a magyar szabadságharc, ma is elevenen él az emlékezetünkben. – Mi a magyarázata annak, hogy most is, ezekben a napokban Erdély-szerte, Magyarországon, a Kárpát-medencében mindenhol ezrek, tízezrek, és – talán túlzás nélkül állíthatjuk – százezrek mennek ki a közterekre a szobrokhoz, emlékhelyekre, és főhajtással adóznak a magyar szabadságharc harcosai, katonái, egyszerű emberei előtt? A magyarázatunk nagyon egyszerű lehet, és pontosan a szabadságban kell keresni ezt a magyarázatot. A szabadságban, amelyre minden embernek, minden közösségnek, minden nemzetnek szüksége volt, szüksége van, és – ahhoz, hogy teljes életet élhessen egy közösség, egy nép, egy nemzet – szüksége is lesz, míg világ a világ – magyarázta az elnök.
Kifejtette: a szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás, ezt Petőfiék is tudták, és ezért a cenzúra eltörlésével kezdték forradalmukat. Rámutatott: az elnyomók úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szabadságból nem kevesebb marad, hanem több lesz, ha másokkal is megosztják. – Ők azok, akik 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után méltó utódai lehetnek a császári és cári stratégáknak: meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól, és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb – a nemzeti identitás alapjaitól – sorolta Kelemen Hunor, hozzátéve: ezért kell folytatnia az erdélyi magyarságnak a 21. században is a szabadságharcot.
Kijelentette: a magyar közösség tiszteletet kér a tiszteletért cserébe, azt, hogy maga dönthessen dolgairól. Az autonómia ezt teszi lehetővé – tette hozzá.
A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére. Természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa – tette hozzá.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra figyelmeztette a román államot, hogy felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért, és felszólította Bukarestet, hogy ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok. A polgármester kijelentette: a székelyek nem szakadárok és nem terroristák, és a nagyhatalmaknak nem azoknak a kisebbségeknek a követeléseit kellene elismerniük, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem a jogaikért demokratikus eszközökkel küzdő közösségeket kellene bátorítaniuk.
A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen Székelykeve – a Vajdaságba telepített bukovinai székelyek legdélebbi településének – küldöttsége is részt vett, és meleg fogadtatásban részesült.
Szabadság (Kolozsvár)
A Noua Dreaptă (Új jobboldal) szélsőjobboldali szervezet tagjai immár hetedik éve szervezték meg a magyarság nemzeti ünnepével párhuzamos az Avram Iancu-emlékmenetet Kolozsváron. A Széchenyi tér (Piaţa Mihai Viteazu) – Wesselényi Miklós utca (Regele Ferdinand) – Deák Ferenc utca (Bulevardul Eroilor) – Bocskai tér (Piaţa Avram Iancu) útvonalon mintegy százan vonultak végig Autonomie doar la puşcărie (Autonómiát csak a fegyházban), Limba română, unica stăpână (A román nyelv az egyeduralkodó), Harghita, Covasna, pământ românesc (Hargita és Kovászna román föld) és más, hasonlóan uszító feliratú táblákkal és rigmusokkal, de a román zászlót és az Új Jobboldal szimbólumait is előszeretettel lóbálták menet közben.
Codrin Goia, a szervezet helyi elnöke a Bocskai téren tartott beszédében kifejtette: azt kérik a kormánytól, helyezze át Sepsiszentgyörgyre Románia fővárosát. Mint mondta, egyrészt sokkal jobban megközelíthető ez az ország más térségeiből; a másik dolog pedig, amiért szeretnék a változást, hogy ezáltal elejét tudnák venni a Székelyföldön uralkodó szeparatizmusnak, elvégre nem szeretnék Románia széthullását. – A szeparatizmus és az etnikai alapú autonómia megelőzésére ez lenne a legjobb megoldás. Az RMDSZ-esek sírtak amiatt, hogy szegény a Székelyföld, ha viszont Sespiszentgyörgy lenne a főváros, az gyors gazdasági fejlődést hozhatna – hangsúlyozta Codrin Goia .

Tisztelet a nemzet hőseinek? Már kukában a kegyelet virágai
Horváth Anna: nagy valószínűséggel vissza fogjuk helyezni a koszorúkat
Egyik olvasónk, Deák Levente a Szabadság Facebook-oldalára elküldött fényképeivel hívta fel a figyelmet arra, hogy Kolozsváron a Biasini-szállónál elhelyezett piros-fehér-zöld pántlikás koszorúk bekerültek három nagyméretű, piros-sárga-kék koszorú mögé, a földre.
Lapunk fényképésze először tavalyinak hitte a képeket, hiszen mint azt az egy nappal korábban készült fotói is tanúsítják, ilyen alakú koszorúkat nem helyezett el senki a március 15-i ünnepségen. A koszorú pántlikáján jól olvasható az „Omagiu eroilor neamului” és a „Primaria şi Consiliul Local Cluj-Napoca” szöveg (Tisztelet a nép hőseinek – Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa), holott az ünnepségen ezen intézmény jóval kisebb koszorúján a „Tisztelet Petőfi Sándor költőnek” felirat állt. Végül többen felkerestük a helyszínt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, ám az akciónak kukázás lett a vége: onnan szedtük ki az „igazi” koszorúkat, a magyar és a román pántlikásokat egyaránt.
BALÁZS BENCE, PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)

Cluj és Los Angeles
Kolozsvár városi tanácsának többségi tanácsosai nemrégen határozottan visszautasították a magyarok ama kérését, hogy a város nyerje vissza eredeti román nevét, azaz a ma hivatalosnak számító Cluj Napocából töröljék a Ceauşescu-korszakban mellé biggyesztett Napocát.
A kérést egész sor racionális érv támaszthatta volna alá. Azon túlmenően, hogy valóban a Ceauşescu-féle – paródiáig vitt – nacionalista hóbort egyik látványos „eredménye” volt, az is a javaslat mellett szólt volna, hogy a megnevezés – rendkívül tömör és a tárgyilagos megfigyelő számára látványos formában – a román kontinuitáselmélet egyik legkínosabb paradoxonát teszi közszemlére. Azt ugyanis, hogy bár e szerint a – nemzetközi történetírásban korántsem elfogadott – elmélet szerint a várost rómaiak gyanánt a románok alapították, s a környék román lakossága folyamatosan ennek a területnek a lakója volt, a magyar eredetű Cluj kedvéért mégis előzékenyen feladta az általa alapított város latin eredetű megnevezésének „román” megfelelőjét. Ez teljes képtelenség lett volna, hiszen a középkor évszázadaiban az államhatalom még nem rendelkezett olyan eszközökkel, melyekkel a csaknem kizárólag mezőgazdaságból élő vidéki románság nyelvhasználatába belekontárkodhatott volna. Ezzel szemben az új megnevezés, mely a román köznyelvben közel negyedszázad után sem volt képes meghonosulni, egyértelműen a román hatalom kisebbségellenes szándékaira terelheti a tárgyilagos megfigyelő figyelmét. Még akkor is, ha efféle (mármint tárgyilagos) megfigyelő, ebben a kérdésben (szórványos kivételektől eltekintve) nu există cu desăvârşire (azaz egyáltalán nem létezik). Legalábbis deocamdată (azaz egyelőre). Használni tehát (legalábbis perspektivikusan) semmit sem használ, hacsak a román nacionalisták azt nem tekintik haszonnak, hogy bennünket, magyarokat – számos jó érzésű románnal egyetemben – irritál. Ártani azonban annál többet árthat. Mindannyiunknak.
BÍRÓ BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)

Megvan az ezer kérvény a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákért
A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport csütörtökön, április 9-én, reggel 8 óra 30 perctől kezdődően további hétszáz kérvényt fog iktatni Kolozsvár Polgármesteri Hivatalán, melyekben a kolozsváriak a háromnyelvű (román, magyar és német) helységnévtáblák kihelyezését kérik. 
A Musai-Muszáj csoport március 12-én már háromszáz kitöltött formanyomtatványt iktatott a Kolozsvár Polgármesteri Hivatalán, így a többnyelvű helységnévtáblák szükségességét már ezer kérvény támasztja alá. 
A Com'on Kolozsvár pályázatra a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport is benyújtotta projektjavaslatát. A város valós multikulturalizmusára és többnyelvűségére való figyelem felkeltését célzó projekre április 13-ig lehet szavazni,
Közlemény
Erdély.ma

Kötélidegek és tojástánc
Minden összejött! – szoktuk mondani elkeseredett lelkiállapotunkban, és bizonyára így sóhajtunk fel Kolozsvár utcáit szelve. Nem is olyan rég, amikor még a hepehupás, több évtizedes aszfaltot koptattuk, vágyakozva gondoltunk a tőlünk néhány országhatárral nyugatabbra levő, Kolozsvárhoz hasonló települések bőrsima útjaira, rendezett arculatára, zökkenőmentes közlekedésére. Aztán Kolozsvárnak is felvirágzott a napja, itt is elkezdték végre javítgatni az utcákat, városi tanácsi határozat született a különböző kábelek föld alá való helyezéséről, illetve a belvárosban levő (műemlék) épületek felújításáról.
Nagyon nehezen indultak be ezek a munkálatok, és meglehetősen kaotikusan zajlottak. A Horea úton például a villamossínek cseréje miatt két-három évvel ezelőtt felásták az utcát teljes hosszában. A síncsere lezajlott, tavaly pedig az illető EU-s projektnek eleget téve útburkolat-javítás címen gyorsan megint felásták az utca egyik felét. A tavalyi több hónapon át tartó munkálatok után a gödröket betömték, de aszfaltburkolat csak imitt-amott készült el. Idén felásták az utca másik felét is, tovább lehetetlenítve el az amúgy is zsúfolt közlekedést. A Király (I. C. Brătianu) utca javítása tavaly október elején kezdődött el, amikor tudnivaló, hogy Kolozsváron elég csapadékos az ősz, és hamar beáll a hideg. Az önkormányzat akkor azt ígérte: hat-nyolc hét alatt teljesen felújítják az utat.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Magyar előválasztást Kolozsváron is!
Dőljön el belsőválasztáson, hogy kik képviseljék Erdély fővárosának magyarságát a Kincses város önkormányzatában. A magyarság állítson közös listát. Az előválasztáson pedig mérettessenek meg a pártok, civil és társadalmi szervezetek jelöltjei.
Az így kialakult sorrend érvényesüljön a jelöltlista összeállításakor.
Hogy mindez létrejöhessen elengedhetetlen a magyar pártok bölcsessége és előrelátása. Most nem érvényesülhetnek az önös érdekek, az erő magabiztosságából fakadó arrogancia.
A szórványban választásról választásra csökken a magyar szavazatok száma, nő az esély a képviselet elvesztésére. A magyarság lehető legjobb képviseletét egy előválasztáson felállított csapat láthatja el. A román pártok és közszereplők már kóstolgatják jogainkat, próbára teszik türelmünket. Erre csak egy válasz lehet, vállvetve szembemenni és végsőkig érvényesíteni érdekeinket.
foter.ro/cikk

"Útlevelet" kapnak a Kolozsvárt népszerűsítő fiatalok
Szóvivői, képviselői, népszerűsítői lehetnek a fiatalok Kolozsvárnak azok, akik csatlakoznak az Útlevél Kolozsvárra projekthez, amelyet a PONT Csoport valósít meg a BCR támogatásával, partnerségben Kolozsvár Polgármesteri Hivatalával a Kolozsvár 2015, Európa Ifjúsági Fővárosa programsorozat részeseként. Kedden Farkas András, a PONT csoport szakértője elmondta, arra gondoltak, hogy – mivel Kolozsváron számos, más településről érkező diák él – a város olyan promoválására volna szükség, ami a hovatartozás érzését erősíti. Úgy döntöttek, egy „útlevelet” készítenek azoknak, akik egyfajta szóvivői, követei lehetnek Kolozsvárnak, olyan emberek, akik bensőséges kapcsolatot ápolnak a várossal.
Az útlevél személyre szabható, és olyan alapinformációkat ad a fiataloknak Kolozsvárról, amelyekre szükségük lehet. „Amikor egy perced van elmondani a városról minden fontosat, például bizonyos statisztikai mutatókat, akkor ezeket az üzeneteket érdemes átadni” – mondta Farkas. Egyelőre az útlevélnek csak a román változata érhető el, de két-három héten belül az angol és magyar nyelvű útlevelek is megjelennek. Az útlevelek május 22-től elérhetők a BCR-székházakból és a PONT Csoport székházából, többek között. A BCR úgy gondolta, ez egy olyan elképzelés, amit érdemes felkarolni, így jött létre a partnerség – fogalmazott Anca Rarău, a BCR marketing igazgatóságának igazgatója. Nem csak pénzügyi segítséget nyújtanak, hanem az emberi erőforrás terén is segítenek a projektnek, ugyanis egyfajta követei akarnak lenni a fiatalos szellemnek –mondta. Az útlevelek megszerzéséhez a név, a telefonszám és az e-mail cím megadása szükséges. Az Erste hét másik országban van jelen, ezekben szintén tudomást fognak szerezni Kolozsvárról a fiatalok – hangzott el. További részleteket ezen a honlapon lehet elérni. Tudor Ogner, a SHARE Föderáció vezetőségi tanács tagja elmondta, szerinte nem fog problémát okozni a projekt népszerűsítése, legfennebb, hogy nyomtatnak-e elég útlevelet hozzá.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Pénz a magyar felekezeteknek: restaurálás, építkezés, múzeum
Több határozattervezetet töröltek a napirendről, mint amennyit elfogadtak az önkormányzati képviselők a Kolozsvári Városi Tanács pénteki ülésén.
A két és fél órás tanácskozás egyik sarkalatos pontját az a tervezet képezte, amelynek során a Kolozsvár belterületén levő 1,5 hektáros telekkel a helyhatóság növelné részesedését a Tetarom Ipari Park részvénytársaságban. A földre elsősorban az ipari park keretében működő, amerikai érdekeltségű Emerson vállalatnak lenne szüksége a több száz alkalmazott számára létrehozandó parkoló felépítésére. Több tanácsos garanciát kért arra vonatkozóan, hogy a Kolozs Megyei Tanács hatáskörébe tartozó cég nem ad majd túl a rendkívül értékes telken. A tegnapi ülésen a városi tanácsosok arról is döntöttek, hogy összesen 2,5 millió lejhez juttatják az egyházakat. Az összegből 460 ezer jutott a történelmi magyar egyházaknak. Cikkünkből kiderül az is, mire használják fel a nagyobb összegeket.
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)

Megvenné a város a Gyógyszerészeti Múzeumot
A kolozsvári önkormányzat tegnapi ülésén a városi tanácsosok elfogadták azt a határozattervezetet, amely a Gyógyszerészeti Múzeumra vonatkozó elővásárlási jog igénybevételét nyilvánítja ki.
A nagy múltú Hintz-házat a németországi örökösök egymillió euróért bocsájtják áruba, és ebből a Kolozsvári Városi Tanács 224,24 négyzetmétert, a múzeum helyiségeit kívánja megvásárolni. A tárgyalások kezdeti szakaszban vannak. A TIFF-fesztivál kezdeményezésére a Méhes utcában egy ingatlanban az első romániai filmmúzeumot fogják berendezni. A tanácsosok aranydiplomával és ezer lejes díjjal jutalmazzák azokat a házaspárokat, akik megszakítás nélkül ötven évet töltöttek együtt. Emil Boc polgármester szerint ez az év a leginkább bővelkedik eredményekben, mert húsz uniós terv kivitelezése van folyamatban, miután további nyolcat már befejeztek. Ismertetése kiterjedt az utcakorszerűsítésekre: az Unió/Memorandumului utcát június 15-ig, a Király/Brătianu utcát június 25-ig fejezik be, a Mócok útját pedig június 15-e és november 30-a között, a Petőfi/A. Iancu utcát szeptemberben újítják fel. Az utcai tömegközlekedési jegyautomatákat (86-ot) ősszel fogják működésbe helyezni, de addig júliusban 7,4 km új kerékpárutat adnak át, majd beindulnak a biciklikölcsönző állomások is – ígérte az elöljáró. A sok vitát kiváltó Nádas-hidat június 15-ig fogják átadni a forgalomnak.
Ö.I.B:
Szabadság (Kolozsvár)

Megalakult a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa
Egyöntetű szavazással Hegedüs Lajost választotta a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa elnökének az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Az ülésen a megyei RMDSZ ügyvezető elnökét is nevesítették, a következő időszakban így ifj. Deák Ferenc tölti be az eddig nem létező tisztséget, munkáját az újonnan felálló megyei ügyvezető elnökség segíti.
Hegedüs Lajos egyensúlyra törekvő emberként jellemezte magát, és szándékai szerint a Kolozsvárban rejlő hatalmas tartalékokat szeretné bevonni a megyei munkába. Ifj. Deák Ferenc a szervezetépítés, a társadalomépítés és a mozgalmi jelleg erősítését, valamint a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta.
Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ nemrégiben megválasztottelnöke beszámolójában elmondta, hogy ideiglenes székház kiutalását kérte a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, mivel az eddigi székház életveszélyessé vált. A hivatal a megyei kifizetési ügynökség volt székházát utalta ki a szervezetnek, így hamarosan elkezdhetik a költözést. A megyei elnök beszámolt a Kolozs megyei EMNP elnökével, Soós Sándorral való találkozásáról, ám hangsúlyozta, nem volt mandátuma az együttműködésről tárgyalni, erre megvannak az illetékes testületek. Csoma hangsúlyozta, nem zárja ki, de nehezen elképzelhetőnek tartja egy olyan szervezettel való választási együttműködést, amelyiknek fő tevékenysége az RMDSZ bírálata. A megyei elnök a Máté András Levente, Kolozs megyei RMDSZ-es képviselő és Simon Csaba, az MPP országos alelnöke között megkötött politikai együttműködési megállapodás-javaslat kapcsán megjegyezte, hogy ilyen konkrét megállapodást illett volna a legitim testületekkel is megvitatni. „Az RMDSZ senkinek sem külön bejáratú kft-je” – fogalmazott. Az ülésen jelen volt Kovács Péter is, aki pozitívumnak nevezte, hogy újra lesz ügyvezető elnök a megyében, hisz tapasztalatai szerint azok a megyei szervezetek működnek jól, ahol a megyei elnök és ügyvezető elnök jól tudnak együttműködni. Az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a jövő évi önkormányzati választásokon 500 ezer szavazat a célszám, hisz meg kellene ismételni a négy évvel ezelőtti eredményeket. „Az alternatív küszöb ugyan biztonságot ad a magyar képviselet számára, de morális szempontból kötelesség 5 százalék fölé menni” – fogalmazott. Az RMDSZ-MPP megyei megállapodás-javaslatról szólva Kovács leszögezte: a tavalyi EP-választások előtt az RMDSZ és az MPP országos vezetősége olyan hosszú távú kapcsolódási pontokban állapodtak meg, amelyek mentén együtt tudnak működni. „Azóta is vannak találkozók, rendszeres a telefonos konzultáció. Az RMDSZ nyitott az önkormányzati és parlamenti választásokon való együttműködésre, helyi, megyei és országos szinten fontos lenne együttműködni, de nem minden áron, és nem biztatom arra a parlamenti képviselőinket, hogy mindenki külön megállapodást írjon alá. Ha egy megyei elnök elköszön, adja át a politikai ügyeket a soron következő elnöknek. Az együttműködés formáiról pedig a szervezet kell döntsön, nem tartom helyesnek, hogy a megyei elnök a sajtóból kell értesüljön ilyesmiről” – fogalmazott Kovács. (tudósítónktól)
itthon.transindex.ro

Nem engedélyeztek egy Erdély autonómiáját szorgalmazó molinót Kolozsváron
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem engedélyezte olyan molinó kihelyezését a város határába, amelyen románul, magyarul és németül áll az Autonómiát Erdélynek! felirat – közölte szerdán az MTI-vel Fancsali Ernő, Erdély autonómiájáért küzdő civil aktivista.
Az aktivista egy hónappal ezelőtt indított adománygyűjtést azért, hogy fizetett hirdetésben óriásplakátokon jelenítsék meg Erdély autonómiájának az igényét. Fancsali Ernő elmondta, hogy felhívására annyi adomány érkezett, amennyi egy molinó elkészítésére, és egy – Kolozsvár nagyváradi bejáratánál levő – hirdetőtábla egyhavi bérlésére elegendő.
Amint elmondta, a hirdetőtáblát üzemeltető reklámcég azt kérte, hogy a plakát arculatát előzetesen engedélyeztesse a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal. A hivatal pénteken kézbesített válaszában elutasította a tábla jóváhagyását, és azt is közölte, hogy a hivatal nem ért egyet a plakát „alkotmányellenes és provokatív” üzenetével.
„Azt szerettem volna, hogy ha már negatív válasz jött, legyen benne, hogy alkotmányellenes, és ezt megtámadva a bíróságon az alkotmánybíróság mondja ki, hogy az autonómia követelése alkotmányellenes-e vagy nem” – magyarázta az aktivista, aki civilként indította el az ügyet, ám közben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezete elnökévé választották.
Fancsali Ernő szerdán nyílt levéllel fordult Kolozsvár elöljáróihoz, melyben arra szólította fel őket, hogy hagyjanak fel a kettős mérce alkalmazásával. „Nem az Önök tiszte eldönteni, hogy alkotmányellenes-e vagy sem az autonómia. Ha mégis, akkor egyformán kellene elbánni a monarchista megmozdulásokkal, de a Besszarábia Romániához való csatolását követelőkkel is!” – fogalmazott az aktivista, aki a Szatmár megyei törvényszéknek arra az ítéletére is hivatkozott, mely szerint jogszerű az autonómia intézményének népszerűsítése.
MTI
Erdély.ma

Mint poros kirakat
A Magyarellenes diskurzus a román médiában című tegnapi tusványosi előadás következtetése: Románia olyan, akár egy régebb tetszetősen berendezett kirakat, mely már be is porosodott, de melynek üvege mögé senki nem is akar benézni. Az előadók szerint ugyanis Romániának a Nato- és Európai Uniós csatlakozás után már nem érdeke tovább rendezni a magyar közösség kéréseit; másfelől – ami kívülről pozitívumnak tűnhet – a szélsőséges román pártok háttérbe szorultak ugyan, de ez nem jelenti a magyarellenes diskurzus megszűntét, hiszen minden román pártnak megvannak a szélsőségesei.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) határozatainak java részét fenntartja a bíróság, ezért úgy tűnik, a tanács tevékenysége a járható út a magyarellenesség visszaszorításának nem könnyű folyamatában – véli Asztalos Csaba, az ODT elnöke. Természetesen, az ODT-hez románellenességgel is fordulnak megkereséssel, ezeket is épp oly mértékben kezelniük kell – tette hozzá. Asztalos ismertette, az elmúlt években nőtt az ODT-hez érkezett megkeresések száma, amit a növekvő tudatossággal magyaráz. Hozzátette, a román sajtóban kimutathatóan magasabbak a magyarellenes megnyilvánulások ünnepeink tájékán. Asztalos azzal magyarázza, hogy az elmúlt hat-hét évben intenzívebbé vált a magyarellenesség, mert a Nato- és uniós csatlakozás előfeltétele volt, hogy Románia rendezze a kisebbségek jogait, 2007-et követően azonban sem belföldi, sem külföldi monitorrendszer nem követi, hogy alkalmazza-e az ország a nemzetközi egyezményekben vállaltakat. Románia a kisebbségek ügyét lezártnak tartja, a kisebbségekre vonatkozó jogszabálykerete viszonylag jó is, de az ország nem annak kiemelkedő példája, hogyan rendezte kisebbségei ügyét, hanem annak, hogyan nem alkalmazza saját törvényeit – fejtette ki Asztalos. Hozzátette, ezt el kell mondani minden lehetséges kül- és belföldi fórumon, de a törvénykezésből alaposan felkészülve, példákkal alátámasztva. A román média objektív tájékoztatásra is képes, erre a kolozsvári kétnyelvű városnévtábla ügyében indított per a példa. Szőcs Izabella, a Minority Rights Egyesület alelnöke még jogászhallgató korában indított civil pert a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen, melyet első fokon megnyert, a fellebbezés után a bíróság a per tárgyát elutasító választ adott. Szőcs Izabella az alapfokú ítélet kimondása után magyar újságíróknak tartott tájékoztatón ismertette a bíróság döntését, mert úgy gondolta, a román média számára ez nem bír hírértékkel – aztán a román újságírók is keresték, hiszen oly formában, hogy egy harmadéves jogászhallgató legyőzte Kolozsvár polgármesterét, érdekessé vált számukra is a történet. Tájékoztatásuk után a román nyelvű média kilencven százaléka objektíven számolt be, ezt Szőcs Izabella annak tulajdonítja, hogy folyamatosan kommunikált a sajtósokkal. A Szőcs Izabelláéval ellentmondó, súlyos példákkal illusztrálta Adrian Szelmenczi, az Active Watch sajtófigyelő projektvezetője a magyarellenes diskurzus jelenlétét a román médiában. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek az RMDSZ-kongresszuson mondott beszédével kapcsolatban először az Agerpres állami hírügynökség vetette fel a terrorizmust, az ugyanarra a kongresszusra küldött államfői üzenetet – mely arra vonatkozott, hogy a kisebbségek ügyében van még tennivalója Romániának – az Agerpres már eleve anélkül a rész nélkül közölte, amelyet Klaus Johannis honlapjáról utólag töröltek. Mindez azt bizonyítja, állami szinten vezényelt a magyarellenes diskurzus fenntartása – véli Szelmenczi. Ugyanakkor a magyarság jogsértései fölött átlép a központi román sajtó, az ezekről szóló hírek ugyanis nem növelik hallgatottságukat-olvasottságukat. Sztereotípiává vált a román sajtóban a magyarság jogos kéréseit úgy beállítani, mint törvénytelenek, az autonómia kérdésénél már egyenesen elakad a kommunkiáció, az újságírók – kik minden valószínűség szerint nem is tudják, mit jelentene az autonómia, csak azt szajkózzák, hogy a magyarok államot akarnak az államban – eleve előítélettel közelítenek a témához – fejtette ki. A Marosvásárhelyen civil kezdeményezésre kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán (melyeket a helyi rendőrség mindenféle törvényekre hivatkozva, hatalmas méretű bírság kilátásba helyezésével próbált eltávolíttatni) egy rendkívül súlyos esetre hívta fel a figyelmet: Cristian Tudor Popescu a Digi24 televízióban úgy reagált a magyar kisebbség jogos kérésére: „hát hol élünk, Ruandában?”. Ruandában ugyanis néhány éve az ottani kisebbség tömeges népirtása zajlott, Szelmenczi értelmezésében tehát Popescu kérdése azt jelenti, örvendjen a magyar, ha élhet, ez jelenti minden jogát. Szelmenczi felhívta a figyelmet, három-négy esztendeje immár a magyarság ellen irányuló gyűlöletbeszéd felülmúlta a cigányság ellenit (ezt támasztja alá az Asztalos Csaba által ismertetett tavalyi IRSOP-felmérés, mely szerint a románok számára az elsődleges veszélyforrást az oroszok és Oroszország, a másodlagost a magyarság és Magyarország jelenti). Szelmenczi szerint az olyasfajta kezdeményezések, mint a szélsőséges Egyesült Románia pártot megalapító Bogdan Diaconué, aki blogján a magyar termékek bojkottjára szólítja híveit, mert „Magyarország nem adja ki a korrupt Markó Attilát”, belefér a szabad véleménynyilvánítás keretébe, Diaconu kezdeményezése egyértelműen szavazatszerzésre irányul, Vadim Tudor, Funar szélsőségeseit próbálja így megfogni, hogy milyen sikerrel, az majd elválik a jövő évi választásokon. A szélsőséges pártok letűnése egyébként a magyarellenesség megszűntét nem vonta maga után, hiszen minden pártnak megvannak a szélsőségesei, Victor Ponta is büszkén fényképeztette magát a székely zászlóval a háttérben, mikor szavazatokra volt szüksége, másnap meg azt mondta, Székelyföld nem létezik – tette hozzá Szelmenczi. Megállapítása szerint bármilyen magyar igényről legyen szó, a román sajtóban csak azt hallani, a magyarságnak be kell tartania Románia törvényeit, alkotmányát, ami a szélsőségesség egy lágyabb – megfogalmazása szerint lightosabb – megnyilvánulása, azt sugallja ugyanis, hogy a magyarság nem őshonos az országban, hanem betelepedett lakosság. És ami még rendkívül súlyos, hogy ezt a szemléletet vallja minden román párt is, liberális vagy szociáldemokrata, kormányon vagy ellenzékben levő – zárta beszédét Szelmenczi.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Foghíjas erdélyi emlékművédelem
Az erdélyi és partiumi városok önkormányzatai kizárólag a térfigyelő kamerák kihelyezésével és a helyi rendőrség járőrszolgálata révén próbálják megakadályozni a köztéri szobrok meggyalázását, megrongálását.
Bár a módszerek a legtöbb helyen eddig sem bizonyultak hatékonynak, mint kiderült, arra nincs esély, hogy az önkormányzatok komolyabb védelmi stratégiát dolgozzanak ki.
Ezentúl jobban odafigyelnek
A kolozsvári önkormányzat sem dicsekedhet az emlékművek felügyeletének eredményességével, miután a múlt héten vízben oldódó barna festékkel öntötték le a főtéri Mátyás-szoborcsoport talapzatát. A világhírű alkotást egyébként nem első alkalommal rongálják meg. Horváth Anna, a kincses város alpolgármestere érdeklődésünkre elmondta, két hónapon belül két új térfigyelő kamera vigyáz majd a Mátyás-szoborcsoportra Kolozsváron. Az önkormányzatnak még csak azt kell eldöntenie, hogy a Főtér melyik épületeire helyezik ki a térfigyelőket. Hozzátette: ma délután vagy legkésőbb holnap reggel elkezdik a festékkel leöntött Fadrusz-alkotás megtisztítását. Kérdésünkre elmondta: a városháza azt tervezi, hogy egy speciális réteggel vonják be a közelmúltban felújított köztéri szobrok felületét. Köztük például a Farkas (Kogălniceanu) utcai Szent György-szobrot is. Az ehhez szükséges forrásokat az önkormányzat várhatóan a szeptemberi költségvetés-kiegészítéskor hagyja jóvá. Iulia Perşă, a városháza szóvivője ugyanakkor megkeresésünkre közölte: Kolozsváron a térfigyelő kamerák felszerelése mellett a helyi rendőrség járőrözésével igyekeznek elejét venni a műemlék- és szoborrongálásoknak. A módszer hatékonyságát firtató kérdésünkre elmondta: a rendőrök rendszeresen járőröznek, de képtelenség minden műemlék mellé állandó őrt állítani. A térfigyelő kamerák egyébként Aradon sem segítettek a Szabadság-szoborcsoportot meggyalázók azonosításában. A felvételek alapján három álarcos ember fényes nappal piros, sárga és kék színű festékszóróval befújta a vértanú tábornokok bronzplakettjeit, valamint magyargyalázó szöveget írt a talapzatra. A tetteseket azóta sem találták meg.
Nincs ellenszer, nincs válasz
A vandálokat Nagyváradon sem sikerült még elijesztenie a városvezetésnek. Idén például Iosif Vulcan és Mária román királynő szobrát rongálták meg, de korábban például Bethlen Gábor, Szacsvay Imre és Petőfi Sándor emlékművét is meggyalázták már. Tették ezt ismeretlen tettesek, mert a környéken elhelyezett térfigyelő kamerák felvételeit nem tudták eredményesen felhasználni. A helyi rendőrségtől lapzártánkig nem kaptunk írásban választ arra, hogy milyen módszerekkel próbálják megfékezni ezt a típusú vandalizmust, de információink szerint többnyire csak járőrözéssel bátortalanítják el a garázdálkodókat. Az is ismert, hogy a nagyváradi köztéri szobrok többségének tulajdonjogi viszonya rendezetlen, így azok karbantartási szabályzatának tisztázása is évek óta várat magára. Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken is a térfigyelő kamerákkal és rendszeres ellenőrzésekkel próbálják elejét venni a különböző rongálásoknak. A megyei rendőrség idei félévi mérlegében is arról számolt be, hogy Kovászna megyében nem jellemző az emlékműrongálás. A legutóbbi eset 2011-ben történt, amikor két román fiatal videofelvételt tett közzé a világhálón arról, amint lehugyozzák a kökösi Gábor Áron-emlékművet. A kamerák kihelyezését és a rendszeres ellenőrzést a különböző magyar feliratok átfestése tette indokolttá. Évekkel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kézdiszászfaluban fújták le többször a kétnyelvű helységtábla magyar feliratát festékpermettel, de hasonló incidensre egy ideje nem volt példa a megyében. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kezdeményezte korábban a fokozott felügyeletet és az ellenőrzést, abban bízva, hogy ha sikerül azonosítani, kik rongálják a táblákat, a villanyoszlopokat, a köztéri épületeket, akkor sikerül megakadályozni a hasonló jelenségeket.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Közlekedés Romániában
Romániában nincsenek autópályák, a vonatok lassúak, a belföldi légi járatok pedig nem fedik le a legfontosabb útvonalakat. Szatmárról vonattal tizennyolc óra alatt lehet eljutni Kostancáig, légi járat nincs a két város között. Mivel a Bukarest–Iaşi útvonalat leszámítva a Tarom az egyetlen járatokat működtető cég az országban, a jegyárak nem az átlagpolgárok pénztárcájához szabottak.
Például egy Bukarest–Temesvár–Bukarest utazás augusztus második felére lefoglalva akár 815 lejbe is kerülhet, a legolcsóbb menettérti vonatjegy az említett városok között I. osztályon akár 348 lej is lehet, az út pedig átlagban tizenegy órát tart. Az olcsóbb megoldások közül a kisbusz a legkedveltebb ezen az útvonalon, mely oda-vissza legfeljebb 170 lejbe kerül fejenként, de tizenkét órás utazást jelent. A România liberă által készített összehasonlító elemzés rámutat: a kisbusz a legolcsóbb megoldás a hazai közekedésben, de ez a legkevésbé biztonságos, a vonat a másik olcsó lehetőség, de a CFR járatainak átlagsebessége 2015-ben 43 km/óra, ami kisebb, mint amennyi a XIX. század elején volt. (Főtér)
KOLOZSVÁR NEVE MAGYARUL IS. Több kolozsvári buszmegállóban magyarul is feltüntették a város nevét a jegykiadó automatákon – hívta fel a figyelmet közleményében a Muszáj-Musai civil kezdeményező csoport. A civil szervezet meglátása szerint ez áttörést jelent a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal többnyelvűségi gyakorlatában, mint írják, a hivatal eddig csak rendezvények – Európai Ifjúsági Főváros, Untold Fesztivál – esetében élt ezzel a lehetőséggel. A Muszáj-Musai tagjai hangsúlyozzák: a közszállításban a többnyelvűség ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint az eseményeken, hiszen így a kolozsvári magyarok egész évben tapasztalhatják: ugyanannyira megbecsült polgárok a városvezetés és a közpénzből fenntartott intézmények számára, mint a román anyanyelvűek. (Krónika)
ELÍTÉLTÉK A VASLUI MEGYEI FIATALOKAT. Öt év és nyolc hónap, valamint nyolc év és négy hónap közötti szabadságvesztésre ítélték első fokon tegnap azt a hét fiatalt, akik a vádak szerint 2014-ben kegyetlenül megerőszakoltak egy tizennyolc éves lányt Vaslui megyében. A vádlottaknak ötvenezer lej kárpótlást is kell fizetniük a lánynak. Az ügy érdekessége, hogy a mostani ítélet előtt a Vaslui megyei bíróság előbb házi őrizetre, majd 2015 júniusában szabadlábra helyezésre enyhítette a vádlottak előzetes letartóztatását. (Maszol)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kolozsvárt vissza!
Színt vallott a kolozsvári román nyelvű sajtó a jegyautomatákon (egyelőre homályos körülmények között) elhelyezett magyar felirat kapcsán: a helyi média (végre) úgy értékeli, nem ördögtől való magyarul kiírni, hogy Kolozsvár. Csakhogy a román sajtó által is normalitásnak tekintett Kolozsvár-felirat kamu. Van is, pontosabban volt is, nincs is. Ha közelebbről megnézzük, kiderülhet, hogy igencsak gyanús körülmények között került oda. Netán valakinek a súlyos mulasztása miatt. A nyulat viszont kiugratta: úgy tűnik, a többség annak örült volna a legjobban, ha a Kolozsvár felirat marad.
Szombaton a Musai–Muszáj örvendező közleményt küldött szét a sajtónak, amiért a polgármesteri hivatal a Kolozsvár feliratot is kihelyezte a város új jegyautomatáira. Pedig dehogy. Vagyis felirat volt, de minden jel arra utal, hogy nem a városháza gondoskodott azokról. Az alpolgármester asszony is azt mondja, erről nem született döntés, a helyszíneléseinkből pedig az látszik valószínűnek: a plakátra a magyar városnevet utólag ragasztották fel – az eredeti reklámfelület nem sérült az eltávolítás által, és világosan látszik Kolozsvár betűinek a nyoma. A helyi román sajtó kiemelten közölte a hírt, többen a normalizálódás jeleként értékelték. Azért egyelőre csak óvatosan örülnék annak, hogy egyes lapok még az ékezetet is előkeresték Kolozsvár á betűjére...
Csak találgathatjuk, hogyan kerültek oda Kolozsvár betűi is Cluj alá. Amelyeket aztán a helyi közszállítási vállalat egy túlbuzgó alkalmazottja a rendőrség szeme láttára végtelen türelemmel lekapargatott. Tavaly a Most–Acum Mozgalom a szabad nyelvhasználatért civil szervezet hasonló eljárással egy szintén tiszavirág életű Kolozsvár-Klausenburg feliratot helyezett el a város bejáratánál, és egy Kolozsvár Polgármesteri Hivatala feliratot a sétatéri házasságkötési filagóriában. Ezúttal még az sem biztos, hogy nem valami partizánakció során került be a balkáni „alapossággal” megszerkesztett, sietősen aláírt hivatalos dokumentumokba Kolozsvár. Akár még az sem zárható ki teljesen, hogy éppen a közszállítási vállalat rendelte volna ilyennek a feliratot, elvégre állítólag a jegyautomata menürendszere magyar nyelven is elérhető lesz, ám a szállítók igazgatója egyelőre bosszankodik és óvatoskodik, vagyis nem tisztázta a felirat ügyét. Nem lehetetlen, hogy utólag észrevették a Kolozsvár felirat hiányát, és – az önkormányzat? a megrendelő? az alpolgármester? – elrendelte a pótlást.
KEREKES EDIT
Szabadság (Kolozsvár)

Feliratháború Kolozsváron
„Szomorúan értesültünk arról, hogy a Kolozsvár feliratot nem a polgármesteri hivatal helyeztette ki az új buszjegy-automatákra, hanem ismeretlen tettesek állnak a büszkén emlegetett többnyelvűség mögött” – írja a Musai-Muszáj kezdeményezőcsoport mai közleményében, miután a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal hivatalosan is bejelentette, hogy nem ő helyezte fel a Kolozsvár feliratú öntapadósokat.
A Musai-Muszáj kezdeményezőcsoport az ismeretlen tetteseknek gratulál, a polgármesteri hivatalt pedig kétszeresen is elmarasztalja. Egyrészt mert elkeserítőnek találja, hogy még mindig csak kullogni mernek a többnyelvűség kérdésében ahelyett, hogy irányt és példát mutatnának a kolozsváriaknak, másrészt mert megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a városháza szerény szótlansággal fogadta a magyar és román közösség gratulációit, amíg a sajtó nem szegezte neki a kérdést, hogy ki felelős a többnyelvű feliratokért. Az ügy további fejleménye, hogy valakik újra felírták magyarul az új automatákra a város nevét. (Transindex)
ELSŐ HELYEN A ROMÁNOK. A romániai gyerekek a legboldogabbak a világon, őket követik a kolumbiaiak, a dél-koreai és a brit gyerekek pedig a legboldogtalanabbak a The Children’s Society nevű brit jótékonysági szervezet jelentése alapján, amelyet a Sky News tett közzé. A tanulmány szerint, amelyben tizenöt ország gyerekei vettek részt, a dél-koreaiak a legkevésbé elégedettek az életükkel, náluk pedig csak egy fokkal boldogabbak a brit gyerekek. Arra a kérdésre, hogy általában elégedetlenek-e az életükkel, Romániában csak százból egy gyerek válaszolt igennel, Nagy-Britanniában viszont tizennégyből egy. A tanulmány arra is rámutat, hogy a brit lányok utolsó előtti helyen vannak a saját kinézetükkel kapcsolatos önbizalom tekintetében, ők a lehetséges tíz pontból átlagban 7,3-ra értékelték saját megjelenésüket. A román lányok itt is elsők lettek, ők átlagban 9,4 pontot adtak maguknak. (Mediafax)
MEGFIGYELIK A GYERMEKEKET. A kormány szigorúbb megfigyelés alá helyezi a külföldön tartózkodó román vendégmunkások gyermekeit, mivel egyre nagyobb gondot okoz az otthon hagyott fiatalok felügyelete, közülük sokat nagyszülők vagy rokonok nevelnek, miután mindkét szülőjük külföldön vállalt munkát. A hatóságok tavalyi statisztikája szerint nyolcvanháromezer olyan gyerek él az országban, akinek legalább egyik szülője külföldön tartózkodik. A szigorítás arra vonatkozik, hogy az illetékes állami hatóságnak miként kell eljárnia a kiskorúak megfigyelésében. A kiegészítő intézkedések országosan egységes nyilvántartási és megfigyelési eljárásokat írnak elő. A gyermekek azonosítása érdekében bevonják az iskolákat, és időszakosan ellenőrzik, hogy az otthon maradt gyerekek megfelelő felügyelet alatt vannak-e. Az állami hatóság képviselőinek ezenkívül követniük kell a gyermekek tanulmányi eredményeit, és pszichológustól is tanácsot kérhetnek, ha felmerül a gyanú, hogy valamelyik megfigyelt érzelmileg sérült. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)