A Kolozsvári Magyar Opera gálakoncerttel zárja 2008–2009-es évadját, egyúttal Simon Gábor leköszönő igazgatót is búcsúztatja. A visszavonulásának tiszteletére rendezett eseményen részt vesz a Magyar Opera zenekara, énekkara és balettkara, valamint az opera magánénekesei. Simon Gábor igazgató távozása az intézmény éléről lezár egy korszakot, amelynek értékelése immár az operatörténészek feladata lesz. A hangverseny programját a rendező Gy. Tatár Éva a Magyar Opera reprezentatív előadásaiból válogatta. /Turánitz J. Lajos: Évadzáró operagála. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Gálakoncerttel zárta 2008–2009-es évadját június 20-án a Kolozsvári Magyar Opera, a telt házat vonzó eseményen egyúttal Simon Gábor leköszönő igazgatót is búcsúztatták. A gála végén díszoklevelet adtak át Simon Gábornak, illetve átnyújtották a zenekar, valamint a balett- és énekkar ajándékát. Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányával indult a gálakoncert, Hary Béla vezényletével. Simon Gábor igazgatósága alatt az intézmény egyik programjaként szerepelt az Erkel-művek bemutatása. /Évadzáró gála, igazgatóbúcsúztatás az operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Izraelben turnézott nemrégiben a Kolozsvári Magyar Opera társulatának néhány tagja. A turnén a 200 tagú társulatból 22-en vettek részt. Simon Gábor, az opera leköszönt igazgatója elmondta, hogy Carol Eisenstein színházi szakember, a Bimot ügynökség vezetője már 1998-ban megkereste a Kolozsvári Magyar Operát, és kérte, hogy A denevér című nagyoperettel vendégszerepeljenek Izraelben. Előkészítettek mindent, az utolsó percben azonban kiderült, hogy technikai okok miatt már nem érvényes a meghívás. Izraelben nagy sikerük volt. /Ferencz Zsolt: Izraelben járt a Kolozsvári Magyar Opera társulata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

A Biennálé – Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében zajlott a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata 2009-es díjátadója augusztus 20-án, Budapesten. A Kisebbségekért Díj 2009-es erdélyi kitüntetettjei a dévai Geszty Ferenc Alapítvány, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), Jakobovits Miklós festőművész (Nagyvárad), és Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatója. Az ünnepi rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ államelnökjelöltje is. /Átadták a Kisebbségekért díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Idén is nemzetközi néptánc találkozóval ünneplik a Szent István napot Kolozsváron, augusztus 20-a és 24-e között. A rendezvénysorozatot ünnepi gálával nyitották meg augusztus 20-án a Magyar Operában. Ebben az évben már tizenegyedik alkalommal tartották meg közösségformáló rendezvényt. Az ünnepi gálát Szilágyi Mátyás magyar főkonzul nyitotta meg, az RMDSZ részéről Vákár István üdvözölte a résztvevőket. /XI. Szent István-napi Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint Magyarország lelki válságban van, hangsúlyozta a Kisebbségekért Díj külhoni magyarságért tagozata kitüntetéseinek budapesti átadóján. A lelki válságban „mindennél nagyobb szükség van a biztonságra, és a biztonsághoz a közösségformáló erőre, az identitásra, a hovatartozás erős érzetére”. A kormányfő szerint útját kell állni a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak, a kisebbségek ellen irányuló támadásoknak szerte a térségben. A kormányfő hangsúlyozta, a magyar államnak kötelessége a külhonban élő magyar kisebbségek támogatása, és ha szükséges, érdekeik védelme is. Elismerést kapott Bernjak Elizabeta szlovéniai egyetemi docens, Burian László, a szlovákiai Ebed plébánosa, Fedinec Csilla kárpátaljai történész, kisebbségkutató, Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója, Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugdíjba vonuló igazgatója, a dévai Geszthy Ferenc Társaság, az újvidéki Híd irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a bécsi Szent István Egylet. Megosztott díjban részesült a 20 éves fennállását ünneplő két ukrajnai magyar szervezet, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége és a Magyarok Kijevi Egyesülete. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Bajnai: Magyarország lelki válságban van. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Magyar állami kitüntetéseket adtak át augusztus 28-án Kolozsváron. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Sólyom László köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkára nyújtotta át. Elismerésben részesült: Gálfalvi Zsolt kritikus, szerkesztő, László János orvosprofesszor (Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje), Lászlóffy Csaba író, költő, Matekovits Mihály oktatásügyi szakember, Szép Gyula művelődésszervező, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója, (Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Bocskai Vince szobrászművész (Pro Cultura Hungarica-díj) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke (az MTA Doctor Honoris Causa-díja). A díjátadó ünnepségen jelen volt Füzes Oszkár, bukaresti nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, valamint számos meghívott. /(köllő): Augusztus 20-ai kitüntetéseket adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Kolozsváron a Magyar Opera az idei évadnyitót véglegesített igazgató nélkül kezdi. Simon Gábor a nyár elején idős korára hivatkozva lemondási szándékát jelezte, azóta folynak a papírmunkák az igazgató lemondását illetően. A megüresedő igazgatói állására nem hirdettek pályázati versenyvizsgát. Ideiglenesen az opera Szép Gyula aligazgatót bízná meg az igazgatói teendők ellátásával, közölte a lemondó igazgató. Demeter András, kulturális minisztériumi tanácsos szerint az új igazgató kinevezését egy jogi keret akadályozza: az általa elkészített menedzsment-törvénytervezet még nem lépett érvénybe. „A minisztérium nem kíván beavatkozni sem a megbízott igazgató sem pedig a kinevezett igazgató személyének megválasztásába” – nyilatkozta. A kolozsvári intézmény, az ország egyetlen magyar operája október elsején kezdi el az évadot Verdi Álarcosbál című operájával. /Sipos M. Zoltán: Igazgató nélküli évadnyitó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Elhunyt Barcsay Zoltán zeneművész-tanár, súlyos betegség vitte el augusztus 30-án. Kolozsváron született 1929. május 24-én. Hegedülni a Zsizsmann-konzervatóriumban tanult. A Magyar Operában játszott, az opera egyik alapító tagjaként. Márkos Albert tanár javaslatára a hegedűt brácsára cserélte fel, és szólamvezetőként onnan is ment nyugdíjba. 1954-ben végezte a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumot, a következő évben már a zenelíceum tanára. Nyugdíjazása után (1992), már betegen, a balett-líceumban korrepetitor volt. Zeneszerzőként elsősorban hangszerelt, többek között Horváth Béla–Szinberger Sándor Kék Duna című operettjét, amely sokáig repertoárdarabja volt az operának. Vezényelt operetteket, Big-Band együttesével évekig koncertezett. Nyugdíjasként közösségi munkában vezette a heti egy összejövetelen az „Öreg fiúk” együttesét a Magányosok Klubjában. Párhuzamosan muzsikált az orvosok zenekarában is. Dalszerző munkásságáért Reményik-díjjal tüntették ki. /Laskay Adrienne: Búcsú Barcsay Zoltántól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Színház, zene, film, tánc, képzőművészet és irodalom: címszavakban ez lenne a Biennále felhozatala. A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal 2009 októberében második alkalommal rendezi meg. Október 14. és 31. között Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről és Vajdaságból érkeznek vendégek a magyar fővárosba. A fesztivál nyitókoncertje érdekes lesz, az 1956-os emigránsokból alakult világhírű zenekar, a Philharmonia Hungarica tíz év szünet után újra összeáll, hogy a nemzetközi hírű hegedűművész, Ágoston András vezetésével és Vásáry Tamás karmester vezényletével Kodály és Haydn egy-egy művét, valamint Beethoven V. szimfóniáját szólaltatja meg. A Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Verdi Álarcosbál című műve lesz. Budapesten először mutatkozik be a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely, továbbá fellép a Komáromi Jókai Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Hon és külhon fesztiválja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A Kolozsvári Magyar Operában megtartott díszelőadással kezdődött el október 22-én Kolozsváron az 1956-os magyarországi forradalomra való emlékezés. Szép Gyula, az opera művészeti igazgatója köszöntötte az est díszmeghívottait: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés László EP-képviselőt, a jelen lévő püspököket, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, valamint az Országgyűlés külügyi munkatársait. Az ünnepi műsorszámok között beszédet mondott Markó Béla, Tőkés László és László Attila. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében először az 1956-os magyarországi forradalomhoz kapcsolódó saját, gyerekkori emlékeit elevenítette fel, majd a diktatúra által több évtizedig elfojtott igazságról értekezett. „Ma, október 22-én Kolozsváron ki kell mondanunk: nem csak az igazság tör át a határon, hanem a forradalom és a szabadságharc is. Nem csak Magyarország forradalmára gondolunk nagy tisztelettel, hanem a saját forradalmunkra is. Hiszen 1956-ban Erdély és Románia magyarsága megpróbálta megvívni a maga szabadságharcát bízván abban, hogy egy nemzet vagyunk. A megtorlás szörnyű volt. Az egész magyar közösség szenvedésével járt, egyetemünket is elvesztettük. Volt, amit azóta vissza tudtunk szerezni, de volt, amit nem. Ma, amikor emlékezünk, tisztelettel adózunk holtaknak és élőknek, akik megszenvedtek a szabadságért és az igazság napfényre kerüléséért”, összegzett Markó. „Az 1956-os magyarországi forradalom félévszázados évfordulóján, 2006-ban karhatalmi terror fojtotta vérbe az emlékezést. A hatalom elvonult díszvendégeivel, hogy önmagával és önmagáért ünnepeljen. Bajosan lehet úgy ünnepelni, hogy azok hazudnak tovább, akik 1956 után is hazudtak. 1989 huszadik évfordulóján is hasonló érzések töltenek el: bajosan lehet ünnepelni, ha az igazságtétel késlekedik, ha Marosvásárhely fekete márciusának igazságát csak mi mondjuk magunknak. Hogy miért befejezetlen az 1956-os forradalom? Mert nem is fejeződhet be addig, ameddig a hazugság dívik. Hazugságra nem lehet jövőt építeni. Legyen a hazugok országából virágzó Magyarország! Nemzetünk emelkedjen fel!” hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő. /Nagy-Hintós Diana: „Tisztelettel adózunk azoknak, akik megszenvedtek a szabadságért” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Az Égtájak Iroda október 17. és 31. között második alkalommal rendezi meg a Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten. Megnyílt Bolygó Bálint képzőművész és Kaiser Ottó fotóművész Határtalan művészet című kiállítása. Verdi: Álarcosbál című darabját Ascher Tamás rendezte, aki először dolgozott együtt a Kolozsvári Magyar Operával. /Zajlik a budapesti Biennále. Külhoni magyarok kulturális fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

Tizennégy kolozsvári fotós állította ki a városban található barokk alkotásokat – főleg épületeket – ábrázoló fotóit a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnökének köszöntő szavai után Kovács Zsolt művészettörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanársegéde értekezett a képeken megörökített barokk alkotásokról. /N. -H. D. : Fotókiállítás a barokk Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Október 31-én zárult a budapesti Biennále fesztivál a világhírű hegedűvirtuóz Roby Lakatos koncertjével, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Színház UNITER-díjas Három nővér című előadásával A rendezvény kilenc komoly-, könnyű- és kortárs zenei koncertet, egy táncszínházi, hat színházi, egy opera és egy musicalelőadást, hét kiállítást, két irodalmi estet, valamint három könyvkiadói és négy történelmi kisvárosi bemutatkozást, továbbá egész napos filmes és gyermekprogramokat kínált. Kemény, zaklatott, de többé-kevésbé sikeres bő másfél hét áll mögöttünk – összegzett Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója. A rendezvények tízezres nézőszámot vonzottak, különösen sikeres volt a Kolozsvári Magyar Opera Álarcosbál című előadása. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Ezreket vonzott a pesti vendégség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Oroszországban turnézott november 1–7. között a kolozsvári Tarisznyás együttes. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatóhelyettese, a zenekar vezetője elmondta, együttesük az október 12-én kezdődő Kolozsvári Napok Moszkvában elnevezésű rendezvénysorozat keretében muzsikált Oroszországban. /Varga László: Moszkvában, a Komiföldön és a Mordvin Köztársaságban lépett fel a Tarisznyás együttes. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Kádár Kata balladája nyomán készült Hol jársz, hová mész? című, táncjátékát mutatta be december 1-jén a kolozsvári Magyar Operában. A táncegyüttes erdélyi és magyarországi turnéjának állomásaként, Sepsiszentgyörgy, Szeged, Budapest és Szatmárnémeti után lépett fel a kincses városban. Az Ivácson László által rendezett és koreografált előadás nagy sikert aratott. /(ferencz): Sikeres táncjáték az operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1989. december 23-án, forrongó közhangulatban jelent meg a Szabadság első száma Kolozsváron. Sorban álltak az újságért, hiszen addig az élelmiszereken túl a szabad, cenzúrázatlan szó is hiánycikk volt. Két évtized alatt független közéleti napilapként a Szabadság a sok jót, sok rosszat igyekezett sallangmentesen tükrözni. Húsz év alatt több száz munkatárs többezer újságot készített el. A december 12-i ünnepi szám ízelítőt ad az újság múltjából. A Magyar Operában december 23-án ünnepség keretében megnyílik a Szabadság sajtótörténeti kiállítása. /Húszéves a Szabadság napilap. Születésnapi ünnepség holnap a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Vermesy-emléknapokat szervez a Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera. A közös rendezvény tisztelgés kíván lenni a túl korán, tragikus körülmények között elhunyt zeneszerző munkássága előtt halálának 20. évfordulója alkalmából. Vermesy Péter (1939–1989) zeneszerzőt, a kolozsvári Zeneakadémia egykori tanárát, remek zenei tárgyú írások szerzőjét távol hazájától, a ‘89-es események tv-beli szemlélése közben, hirtelen felindulás következtében érte a halál. Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és a Pest-megyei Maglód után Kolozsvár is zenetudományi konferenciával egybekötött hangversennyel emlékezik meg a zeneművészről, december 17-én. A bevezetőt mond Demény Attila, a Kolozsvári Magyar Zenetársaság elnöke. /Turánitz J. Lajos: Vermesy-emléknapok a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Brian Johnston, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatója ismét adventi operaestet rendezett. A rövid, három nyelven – magyarul, románul és angolul – előadott bevezető után felléptek a művészek, köztük Mányoki Mária, kolozsvári Magyar Opera tagja. Először lépett fel a Johnston-koncerten a Kolozsvári Református Kollégium kamarakórusa, Székely Árpád karnagy-igazgató vezényletével. /Ünnep – Operaest a teológián. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera a húsz éve, december 17-én elhunyt Vermesy Péterre emlékhangversennyel emlékezett. A zeneszerző 1939-ben született Brassóban, de Kolozsvárott töltötte élete nagy részét, ahol a Gh. Dima Zeneakadémia ellenpont-tanára volt. Később az NSZK-beli Heidenheimban telepedett le. Vermesy műveinek közreadása, életművének és munkásságának feltárása igazából csak halála után indult el. Demény Attila zeneszerző, a Romániai Magyar Zenetársaság elnöke azoknak mondott köszönetet, akik ezt a munkát vállalták. Buzás Pál zongoratanárnak, a gondozásában megjelent két fontos Vermesy-kötetért: Zongoraművek és Művek zongorára és zenekarra (Arpeggione Kiadó), valamint Németh G. István zenetörténésznek, a Vermesy-monográfia szerzőjének. Az esten Németh G. István (MTA Zenetudományi Intézet, Budapest) zenetudományi előadást tartott Vermesyről. Ezután a hangversenyen főiskolai hallgatók léptek fel. /Fekete Adél: Vermesy szellemében Jubileumi könyv-kavalkád az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Kolozsvár volt az utolsó helyszíne annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében rendkívüli hangversennyel emlékeztek az 1989-es kelet-európai változásokra. Az Európai Unió Kultúra programjának támogatásával létrejött rendezvény helyszínei Miskolc, Kassa és Kolozsvár, mindhárom városban Beethoven művei szólaltak meg. A kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokban ugyanakkor megnyílt Essig Józsefnek az 1989-es eseményeket felidéző fotókiállítása. /Emlékezés Beethovennel az 1989-es eseményekre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Musical-műsor lesz a kolozsvári Magyar Opera szilveszteri műsora, a legismertebbekből ad ízelítőt. Első helyen áll a My Fair Lady, de nem marad el a West Side Story sem. /Turánitz J. Lajos: Szilveszter... vagy amit akartok! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

RMDSZ-ünnep Kolozsváron
Több száz hazai és külföldi meghívottat vár az RMDSZ szombaton RMDSZ ra, a szervezet megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából tartandó születésnapi rendezvényre. Kovács Péter ügyvezető alelnöktől megtudtuk: a szövetség jelenlegi tisztségviselőin kívül meghívót küldtek az egykori alapítóknak, erdélyi magyar civil szervezeteknek, a történelmi magyar egyházak vezetőinek.
A rendezvényre várják a hazai parlamenti politikai pártok elnökeit, a magyar kormány képviselőit, a magyarországi pártok és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőit. Nem kapott ellenben meghívót Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. A rendezvényre várják Tőkés Lászlót is, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjét, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét, aki azonban szombaton tartott nagyváradi református püspökavatás miatt nem utazik Kolozsvárra.
A hazai parlamenti pártok vezetői közül tegnapig még egyik sem jelezte részvételi szándékát, ám a meghívott szerbiai, ukrajnai, szlovákiai, horvátországi magyar politikusok jelen lesznek a rendezvényen. Bizonyosan lehet számítani Lendvai Ildikó MSZP-elnök jelenlétére, Dávid Ibolya MDF-elnök részvétele ma dől el – tájékoztatott Kovács.
A kolozsvári Állami Magyar Operában tartott ünnepi gála keretében tartott kulturális műsor után az RMDSZ elnöke, Markó Béla, Kántor Lajos egykori alapító, majd a meghívottak mondanak beszédet. Az évforduló alkalmából Markó Béla mintegy kétszáz személynek nyújt át emlékplakettet (Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását) és oklevelet.
„Azok részesülnek elismerésben, akik az elmúlt húsz évben kiemelkedően részt vettek az RMDSZ munkájában. A névsor a területi szervezetek, a szövetségi elnöki hivatal és az ügyvezető elnökség javaslatai alapján állt össze” – tájékoztatott Kovács Péter.
A szövetség huszadik évfordulóját egyébként decembertől sorra ünneplik az RMDSZ-szervezetek. Ma Háromszéken négy városban – Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton – egy időben, délután hat órakor állófogadás keretében emlékeznek az indulás időszakára. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Húszéves az RMDSZ
Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet
Húsz esztendő múltán el kell készítenünk a magunk mérlegét, végig kell gondolnunk, hogy mit tettünk jól, mit tettünk rosszul ezekben az években, de alapvetően azt kell legelőször is megkérdeznünk egymástól: van- e okunk az akkori döntést, hogy szövetséget hozzunk létre, ma megkérdőjelezni, vagy esetleg idejétmúltnak tekinteni. Sokan fáradtak el ezen a húszesztendős úton, sokan imádják ma már az aranyborjút, és némelyeknek talán van valós okuk is arra, hogy ne érezzék magukénak ezt a szervezetet. Mindezt végig kell alaposan gondolni, de egyvalami biztos: az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott ebben a két évtizedben, az éppen a szövetség eszméje, hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ huszadik születésnapján.
A Himnusszal kezdődött, szavalattal, nótacsokorral és népi tánccal ért véget a gálaműsor, amellyel szombat délután a Kolozsvári Magyar Operában ünnepelte megalakulásának húszéves évfordulóját az RMDSZ. Az eseményen, amelyen a Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész által készített emlékplakettek átadására is sor került, a szövetség vezető tisztségviselői és egykori alapítói mellett kb. 700 hazai és határon túli meghívott vett részt.
A remény volt a legfőbb vagyonunk
Temesvár, majd Bukarest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Szeben és más városok decembere bebizonyította, hogy egyvalamit rendkívül gyorsan vissza tudtunk szerezni: a reményt. Vissza tudtuk szerezni, illetve meg sem halt igazán, ez maradt ezek szerint legfőbb vagyonunk. A kirobbanó remény, a mindent elsöprő szenvedély, a hatalmas hit, hogy mégis meg lehet itt maradni magyarnak, és mégis újjá lehet építeni ezt az országot, és ezen belül a magyar közösséget. Bukarestben és Erdély különböző városaiban napok alatt jött létre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, napok alatt iratkoztak be több százezren ebbe a szervezetbe, amely azóta is él, dolgozik, képviseli a magyar közösség érdekeit. Tisztelettel gondolok azokra – jelentette ki Markó Béla –, akik ezt a kollektív tudást érvényesítették, és ezt az akaratot felmutatták.
Rámutatott: sok vitájuk volt azóta, ma is van éles véleménykülönbség közöttük, de Tőkés László temesvári szerepvállalása már akkor bebizonyította: ebben az országban a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Fejet hajtott az RMDSZ első elnöke, Domokos Géza emléke előtt, hiszen, mint mondta, "ereje, egyensúlyérzéke, hitelessége nélkül talán másképpen alakult volna a küzdelmünk", és tisztelettel emlékezett Sütő Andrásra is.
Az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb, legállandóbb politikai szervezete
A továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy el kell készíteni húsz esztendő mérlegét, de az alapvető kérdés az, hogy van-e ok megkérdőjelezni az RMDSZ létrehozását. Egyvalamit biztosnak nevezett: azt, hogy az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott ebben a két évtizedben, az éppen a szövetség eszméje. "Az a politikai erő, amelyet ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni sem itt, Romániában, sem Magyarországon, sem a Kárpát- medencében vagy egész Európában. Ott vagyunk az önkormányzatokban, ott vagyunk a román parlamentben, a román kormányban, de megfelelő súllyal jelen vagyunk Magyarországon is, teljes jogú tagjai vagyunk az Európai Néppártnak és más nemzetközi szervezeteknek. Ma, amikor az indulás lázas, euforikus, illúziókkal telített napjaira emlékezünk, arra is rá kell jönnünk, hogy az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb, legállandóbb politikai szervezete, mi sem nevet, sem programot nem változtattunk azóta, és ez egyedül csak rólunk mondható el".
Csak a szolidaritás hiánya bomlaszthat
Felhívta a figyelmet, hogy bár sokan próbálják bomlasztani a szervezetet, senkinek sem sikerülhet, "csak nekünk, ha nem vagyunk elég szolidárisak". Véleménye szerint sem Európa, sem a nagyvilág nem méltányolta mindeddig, hogy az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság húsz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy politiaki eszközökkel akar a helyzetén változtatni, ám fontos döntés volt, és "ma a térség is, Európa is másképpen nézne ki, ha mi nem úgy politizáltunk volna, ahogy politizáltunk".
A rendezvényt Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke, Cristian Diaconescu a Szociáldemokrata Párt alelnöke, Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkára, Harrach Péter, a Fidesz-KDNP alelnöke, Csapodi Miklós, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnöke üdvözölte.
Az ünnepi rendezvényen fellépett ifj. Márkos Albert hegedűművész (zongorán kísért Lászlóffi Réka), Hatházi András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, Demeter Panni népdalénekes és a Bogáncs táncegyüttes.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Ez a nap a magyar kultúráé”
„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” – áll Kelemen Hunor kulturális miniszternek a Magyar Kultúra Napjára időzített üzenetében.
A kulturális tárcavezető tegnap Csíkszeredában mondott beszédet a Hargita Megyei Kulturális Központ Garadosi panoráma című kiállításának megnyitóján. Ma Kolozsváron szólal fel a Magyar Kultúra Napja alkalmával szervezett ünnepi műsoron, majd szombaton a székelyhídi rendezvényeket tiszteli meg jelenlétével.
A kultúra követei
A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro japán karmester vehették át tegnap Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Magyar Kultúra Követe címet Budapesten.
Az elismeréssel járó oklevelek átadásával megkezdődött a magyar kultúra ünneplése, Hiller István miniszter pedig újabb állami elismeréseket és díjakat ad át, Budapesten majd Pécsen.
Kultúrpezsgés a határmentén
„Sikeres és bensőséges nyitánya volt a magyar kultúra napjának Nagyváradon, amely váratlanul nagy számú közönséget vonzott” – osztotta meg tapasztalatát Fleisz János. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta, mivel a rendezvénysorozatot közösen szervezik Berettyóújfalu önkormányzatával és a civil szervezetekkel, ezért a rendezvények is kétlakiak, átjárás van közöttük. „Az eddigi rendezvények meghaladták az elvárásokat” tudtuk meg Fleisz Jánostól.
Gyergyói ünnepség
A Gyergyói-medence négy napon át, január 20-23. között zajló rendezvénnyel ünnepli a magyar kultúra napját, közölte Kassay Lajos Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója.
A rendezvények ma a díjkiosztó ünnepséggel folytatódnak, amikor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök átadja a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. A díjkiosztást a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által bemutatott, Minden jó, ha vége jó című Shakespeare komédia követi ma este 7 órától. A programsorozat utolsó napján, 23-án a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színházi előadása, az Emlékszel még...? lesz műsoron.
Kultúrhét Háromszéken
Koncertek, hangversenyek és író-olvasó találkozók révén ünneplik Háromszéken a Magyar Kultúra Napját, amelyhez ezen a héten több rendezvény is csatlakozott. Kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó 550. kötetét, Sas Péter Kós Károly képeskönyv című munkáját.
Tegnap és ma Háromszéken lép fel Esterházy Péter író és Dés László zenész, akik Szó és szaxofon címmel tartanak előadóesteket. Ma este 6 órától Sepsiszentgyörgyön, a megyei Könyvtár Gábor Áron termében találkozhat velük a közönség. A rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara 19 órától a sepsiszentgyörgyi színház nagytermében ad hagyományos koncertet.
Szatmári rendezvények
Egy hétig tart Szatmár megyében a Magyar Kultúra Ünnepe. A műsorkínálat több mint gazdag, így csak tallózunk belőle. Tegnap este a filharmóniában a Kolozsvári Magyar Opera szólistái Himnusz című előadásukkal léptek közönség elé. Ugyanott holnap a budapesti Jánosi Együttes koncertezik, közreműködik Fátyol Rudolf, Duffek Mihály, Molnár Zsolt és a Consonantia Trio. Január 25-én a püspöki palota dísztermében a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes ad koncertet.
Konferencia Udvarhelyen
A székelyudvarhelyi egész hetes rendezvények, a népdalvetélkedő és kiállítások után, ma 10 órakor konferenciával folytatódnak Díszítőművészet Udvarhelyszéken címmel. Hargita Megye Tanácsának Hagyományőrző Központja kiállítótermében Bán Erzsébet, Nyárádi Zsolt, Miklós Zoltán és Bencze Ilona az elő.
A 18 órakor kezdődő gálaesten, a Művelődési Ház nagytermében fellép az Udvarhely Táncműhely, közreműködnek a népdalvetélkedő díjazottjai és kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat is. Holnap 16 órakor az Udvarhelyszéki Fúvószenekar ad koncertet a Művelődési Ház koncerttermében, míg vasárnap 18 órától a Székelyföldi Filharmónia muzsikál.
Előadás Marosvásárhelyen
A Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének nevét viselő marosvásárhelyi művelődési egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából holnap délután öt órakor Marosvásárhely büszkeségéről, a 100 éve épült Kultúrpalotáról beszél Keresztes Gyula nyugalmazott városi főépítész, előadást tart Nagy Miklós Kund főszerkesztő, kulturális újságíró, Nagy Attila költő, valamint fellép Lőrinczi György lant- és Sándor Vilmos citeraművész, mindketten a maguk készítette hangszeren játszanak.
Nemzetközi fotótárlat Kolozsváron
„A kiállított műalkotások kimagasló művészeti-esztétikai értéke mellett a magyar-román kulturális közeledés szempontjából különösen fontosnak tartom azt a szimbolikus gesztust, hogy a kiállításra a román kultúra napja (január 15.) és a magyar kultúra napja (január 22.) közti héten, mintegy összekapcsolásként kerül sor” – hangzott el a tegnap Kolozsváron a nemzetközi fotókiállítás megnyitóján.
Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári főkonzulja úgy véli, hogy a tél témájú tárlat és annak időzítése kéznyújtás „a nemzetük legnemesebb értékeit megtestesítő, egyben az egyetemes emberi értékeket és érzéseket a poétika eszközeivel hirdető két halhatatlan költő, a Magyar Himnuszt megalkotó Kölcsey Ferenc, és a román lelkületet és érzésvilágot a szférák lírai magasságában megfogalmazó Mihai Eminescu között”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar állami kitüntetések erdélyi díjazottjai
Érdemrendet kapott Makkai János, a Népújság volt főszerkesztője
Március 15., az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Magyar Köztársaság elnöke – a miniszterelnök előterjesztésére – magas állami kitüntetésben részesítette a kulturális- tudományos élet több kiemelkedő erdélyi szereplőjét. Lapunk nyugalmazott főszerkesztőjének, Makkai Jánosnak kiemelkedő intézményvezetői, szerkesztői és újságírói tevékenysége elismeréseként Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozták.
Kossuth-díjat kapott a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kovács András Ferenc Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, esszéíró, műfordító, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője.
Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetésben részesült dr. Gáspárik Attila színművész, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora, a minőségi média védelme és ösztönzése, valamint az egyetem nemzetközi akkreditációja érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. Arany Érdemkeresztet kapott dr. Vass Levente urológus, a Studium Alapítvány és Szakkönyvkiadó alapító tagja. Ezüst Érdemkeresztet adományoztak Kilyén Ilka színművésznőnek. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Díszoklevelet adományozott dr. Gagyi Zoltán dicsőszentmártoni művelődéstörténésznek.
Kovács András Ferenc és Gáspárik Attila Budapesten vette át a kitüntetéseket, a többieknek március 26-án Kolozsváron rendezett ünnepségen Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság főkonzulja adja át a kitüntetéseket.
A Maros megyeieken kívül még elismerésben részesültek: Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, aki az erdélyi magyarság néprajzi, népművészeti és népzenei kincseinek feltárása, gyűjtése és megőrzése terén végzett munkájáért, valamint a mezőségi szórványoktatás egyik központjának megteremtéséért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapta. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetésben részesült még: Demény Attila Nádasdy Kálmán-díjas zeneszerző, zongoraművész, a Kolozsvári Magyar Opera rendezője, az erdélyi és a Kárpát-medencei magyar kulturális értékek megőrzése és bemutatása érdekében végzett tevékenységéért, Gábos Zoltán, az MTA külső tagja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, dr. Nagy Tóth Ferenc biológus, az MTA külső tagja.
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozták Balázs-Bécsi Attilának, a Szamosújvári Téka Alapítvány elnökének, projektmenedzsernek, Bíró Rozália Ibolyának, Nagyvárad alpolgármesterének, Hegedüs Csillának, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatójának, Márton Árpád festőművésznek, nyugalmazott művészetpedagógusnak.
Cseke Péter aranytollas lett
Tizenketten vehették át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által alapított Aranytoll Díjat a Magyar Sajtó Napja alkalmából pénteken Budapesten; a kitüntetéseket Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke és Szepesi György, az Aranytoll-bizottság elnöke nyújtotta át – közölte a MÚOSZ pénteken az MTI-vel. A Magyar Újságírók Romániai egyesülete javaslatára Cseke Péter, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Média- és Kommunikáció-tudományi Szakosztályának szervezője, illetve a Kolozsvári Médiakutató Intézet megteremtője részesült Erdélyből Aranytoll Díjban. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Erkel és a költészet napja
A Költészet Napja, illetve Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából április 10-én gálaműsort szerveznek a nagyváradi Filharmóniában.
Az április 10-én, szombaton este hét órától kezdődő gálaműsoron közreműködik a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekara és énekkara. Vezényel Kulcsár Szabolcs, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere. Az est énekes szólistái Vigh Ibolya (szoprán) és Pataki Adorján (tenor), a Kolozsvári Magyar Opera művészei lesznek. A gálán fellép majd Tolcsvay László budapesti előadóművész is, aki két alkalommal a szimfonikus zenekarral közösen, egy alkalommal pedig szólóban lép fel a Filharmónia színpadán. A verseket a Nagyváradi Szigligeti Színtársulat színészei – Csiky Ibolya, Dobos Imre, Dimény Levente, Fábián Enikő, Firtos Edit, Kovács Enikő, Tóth Tünde adják majd elő.
A gálaműsort ismertető tegnapi sajtótájékoztatón Tódor Albert a Filharmónia igazgatója és Dimény Levente a színtársulat vezetője elárulták, hogy egy magyarországi produkciós iroda kereste meg őket azzal, hogy szeretnének a Költészet Napja alkalmából egy gálaműsort szervezni Romániában, azért itt, mert Magyarországon április 11-én választások lesznek, és a produkciós iroda nem szeretné azt, ha a rendezvénye bármiféle politikai felhangot kapna. Nagyvárad és Kolozsvár volt a két lehetséges helyszín, végül Nagyvárad mellett döntöttek. Ez az esemény a vers ünnepe, mely Erkel Ferenc születésének bicentenáriumáról is meg kíván emlékezni, ezért a gála zenei részét Erkel kompozíciók fogják alkotni. És mivel Márai Sándor születésének is most van a százéves évfordulója, ezért Márai versek is felhangzanak majd az Ady, Arany János, Pilinszky, Radnóti, stb. versek mellett. A közel két órás gálára ingyenes belépőket lehet igényelni a Filharmónia és a színház jegypénztárában. 
Pap István. Forrás: erdon.ro

Felújították a 8 lelkes kackói református gyülekezet templomát
Az 50 ezer lejt adományokból és pályázatokból sikerült összegyűjteni
Tavaly március végén, a Berde Mária írónő születésének 120. és halálának 60. évfordulója alkalmával szülőfalujában, Kackón megrendezett eseményen vetődött fel konkrétan a nyolc református lelket számláló gyülekezet leromlott állapotban levő temploma felújításának szükségessége. Nyeste László Csaba református lelkipásztor adománykérő felhívása nem maradt megválaszolatlanul, így tavaly szeptemberben elkezdődtek a felújítási munkálatok. Az „újjászületett” templom átadására vasárnap került sor. Az ünnepi eseményen Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Berde Mária testvérének leszármazottai is jelen voltak az eseményen. Az 50 ezer lej összértékű befektetés főleg gyülekezetek és magánszemélyek adományaiból valósult meg, de a Kackói Polgármesteri Hivatal, magánszemélyek, továbbá Berde Mária leszármazottai is segítették templommentő törekvésében a kis szórványközösséget.
Feljegyzések szerint a több mint hatszáz éves településen a XIX. század elején már pénzgyűjtés folyt templomépítésre. A mintegy kétszáz éves templom megérett a javításra, első hallásra egy ilyen terv önmagában is igen merésznek számít, annál inkább álomszerűnek hatott a 2009-ben elhangzott templomrestaurálási kezdeményezés az alig nyolc lelket számláló szórványgyülekezetben. A valóság egyenesen csodával határos: alig egy évvel a kezdeményezés elhangzását követően ragyogó fehérséggel fogadta híveit és vendégeit a felújított kackói templom. A templom ezúttal szűknek bizonyult: a hozzávetőlegesen száz ülőhelyes templombelsőt megtöltötték a környékbeliek, de vendégek jöttek Marosvásárhelyről, Nagyenyedről, Székelyudvarhelyről, Debrecenből stb.
Gudor Lajos dési esperes bibliaolvasása után Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Dániel próféciás könyve 9. részének Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó verssorai alapján. „Újra megépíttetnek az utcák és a kerítések, mégpedig viszontagságos időkben” hangzott az ószövetségi igerészlet. „Amikor a kackói gyülekezet tagjaiban felvetődött a gondolat, hogy meg kell javíttatni a templomot, sokan gondolhatták: nyolc lélek képes lesz erre? Ám Isten ígéretei igazak és beteljesednek, mert Isten azt akarja, hogy népe számára legyen hajlék. Isten felkínálja népének a vele való közösséget. Ám a megújult templom megújult életet igényel. Nem elégséges megjavítani a templomot, engedni kell, hogy Isten új életet kezdjen el bennünk” hirdette a püspök.
Isten rátekintett a nyolc-lelkes gyülekezetre
Nyeste László Csaba helyi református lelkipásztor beszédében emlékeztetett a tavaly márciusi Berde Mária-emlékünnepélyre, amikor először hangzott el: a közösség fogjon össze, és mentsék meg a templomot. „Ma hálát adunk, mert Isten rátekintett a nyolclelkes gyülekezetre, és megmutatta: nála semmi sem lehetetlen” vélekedett a fiatal lelkipásztor, majd felolvasta az adományozó személyek és gyülekezetek nevét, nem hallgatva el azt sem, hogy a dési egyházmegye – amelyhez Kackó is tartozik – nagy gyülekezetei nem válaszoltak a pap adománykérő levelére. A kackói és a szelecskei ortodox egyház kisebb összeget ajánlott fel a református templom helyrehozatalára. A Kackói Polgármesteri Hivatal 5000 lejjel támogatta a munkálatokat. A művelődés- és vallásügyi minisztériumnál megnyertek egy 8000 lej értékű pályázatot, így sikerült összegyűjteni az 50 ezer lej összértékű befektetéshez a pénzt. Végezetül Nyeste lelkipásztor románul mondott köszönetet a helybeli román lakosoknak és az ortodox papnak a munkálatok lebonyolítása során nyújtott segítségért.
Szilágyi Mátyás: élő közösség a kackói
Berde László székelyudvarhelyi lelkész Isten csodálatos működéséről értekezett. Berde Mária lánytestvérének, Amálnak Debrecenben élő leszármazottai szép régi terítőt és három szál rózsát hoztak, a Kackón megkeresztelt három Berde-gyermek – Sándor, Mária és Amál – emlékére. Ioan Mărginean kackói ortodox pap beszédében kifejtette: Nyeste lelkipásztorral együtt ezután is közösen, békében szolgálják Istent a településen. Szilágyi Mátyás, magyar főkonzul élő közösségnek nevezte a kackóit, amelynek van jövője, majd megköszönte a magyarországi árvízkárosultaknak eddig nyújtott erdélyi segítséget. Adamovits Éva, a marosvásárhelyi Lórántffy Zsuzsanna Egyesülettől a tagok által készített terítőket adott át. A nagyenyedi küldöttség tagjai Berde Mária szüleinek emlékét elevenítették fel. Nyeste Csaba egy linómetszetet adományozott a püspöknek, majd a kozárvári gyermekek énekeltek. Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek szavalata után a marosvásárhelyi tiszteletes asszony is verset mondott, népdalt énekelt Boros Erzsébet. Az esemény zárásaként Maneszes Márton, a Kolozsvári Magyar Opera tagja és Szilágyi Róbert szentmargitai lelkipásztor vallásos énekeket adtak elő. A Kackón vasárnap begyűlt perselypénz – mintegy 900 lej –, a közeli Szentmargitához tartozó szórványgyülekezethez kerül, amely templomépítésbe kezdett. A főkonzul 600 lejes adománnyal támogatta a kackói gyülekezetet, ennek felét átadják a templomépítésbe kezdő lonkaiaknak.
Szabadság (Kolozsvár)

Összefogással idén is lesz PMN
Szatmár megye – A privát és a közszféra összefogásával kerül megrendezésre augusztus 26. és 29. között a kilencedik Partiumi Magyar Napok rendezvény, melynek fő célja a hagyományőrzés erősítése és a történelmi önismeret fejlesztése.
Az augusztus 26. és 29. között megrendezésre kerülő kilencedik Partiumi Magyar Napok tervezett programját ismertette tegnap Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke, Stier Péter, a rendezvény koordinátora és Magyar Lóránd, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének alelnöke. Bár a szervezők szűkös anyagi kerettel gazdálkodhatnak, mégis igyekeznek minden korosztály és minden réteg számára változatos programot szervezni. A költségek egyharmadát a Szatmár Megyei Tanács, egyharmadát a Szatmárnémeti Helyi Tanács állja, egyharmadát pedig vállalkozók támogatásaiból fedezik. Ilyen formában a rendezvény példaértékű lesz arra, hogy gazdasági válság idején is lehet nagyszabású rendezvényeket szervezni a magán és a közszféra összefogásával. A szervezők célja az volt, hogy ha már Partiumi Magyar Napok, akkor ne csak szatmárnémeti helyszíneken legyenek a rendezvények, hanem a Partium más településein is. Ez anyagi okok miatt idén nem valósulhatott meg, de sikerült az, hogy az előadók több településről érkezzenek.
A tervezett programokból
A négynapos program közül egy esemény az, amelyre tíz lejes belépődíjat kell fizetni. Ez nem más, mint az augusztus 26–án, csütörtökön 19 órakor az Északi Színházban kezdődő József Attila-est, Földes László (Hobo) előadásában. Az előadásra augusztus 15–től lehet jegyet vásárolni. Pénteken 18 órakor az Északi Színházban lesz a hivatalos megnyitó, melyet egy nyíregyházi néptáncegyüttes műsora követ. A Kossuth–kert nagyszínpadán 20 órától Hobo Blues Band koncert, 22 órától a kaplonyi Retro Mania szórakoztatja a közönséget. Szombaton a Kossuth–kertben egy kis– és egy nagyszínpadon folytatódik a rendezvény. A kisszínpadon gyerekek számára mutatnak be bábjátékokat, gyermekelőadásokat és ugyancsak gyerekek számára szerveznek gyerekműsorokat. Az Ady Endre Társaság szervezésében egy magyarországi lovagrend lovas, íjász és fegyverbemutatón idézi fel az elmúlt korok történelmét. 18 órától a kisszínpad mellett táncházat szerveznek, a nagyszínpadon lesz néptáncbemutató, fellépnek a tasnádi Teletinik, a Kolozsvári Opera művészei operett részleteket adnak elő, lesz Bródy koncert. Vasárnap 11 órától ismét gyerekműsorok várják a kicsiket a kisszínpadon. Bemutatkozik a nagybányai Turul Lovagrend, hallhatunk Rákóczi–korabeli zenét. Idén sem marad el a politikai talk show, amelyre meghívást kapnak politikusaink, közéleti személyiségeink, akiknek kérdéseket lehet feltenni a kettős állampolgárságról és megye problémáiról. 16.30 órától a nagyszínpadon népzenei műsor fog következni, majd a Harag György Társulat művészei szórakoztatják a közönséget. Fellép Ihos József (Kató néni), majd Varga Feri és Balázsi Betti koncertezik. A Vasile Lucaciu sétányon, a múzeum melletti téren 21.30 órakor Charlie és a Tátrai Band koncertje zárja a rendezvényt.

Maros megyét sújtotta az ár
Hat Maros megyei települést érintettek súlyosan az elmúlt három nap esőzései: Fickópataka, a Görgényszentimre községhez tartozó Lárgatelep, Görgényüvegcsűr, Fundája, valamint Dicsőszentmárton. Az utóbbi városban két tömbház alagsorát, 17 háztartást és melléképületet, 20 kutat és több mint 30 hektár mezőgazdasági területet érintett az árvíz. Magyaró községben az ár tönkretette a Fickópataka felé vezető hidat, így három család elszigetelődött, a mezőgazdasági területek 35 százalékát víz borítja. A Görgényszentimre községhez tartozó községi utat 14,5 kilométeren elmosta a víz, ezért hétvégén nehézkesen zajlott a közlekedés. Görgényüvegcsűr faluban a vizek öt pallót tettek tönkre.
Az SZDP nem változtat
Victor Ponta, az SZDP elnöke szerint a szociáldemokraták a szenátus állandó bürójában ugyanúgy megszavazzák a rendkívüli ülésszak összehívását, akárcsak a képviselőházban, és támogatják azt is, hogy napirendre kerüljön a 48-as, 58-as és 63-as sürgősségi rendelet. Ponta leszögezte: azt szeretnék, ha napirendre kerülnének az áfaemelésről, a kórházak decentralizációjáról és a helyi közpénzügyekről szóló kormányrendeletek, hogy módosíthassák ezek „aberráns” rendelkezéseit. „Szeretnénk megakadályozni, hogy Videanu úr eladja a Petrom, Transgaz, Nuclearelectrica utolsó részvényeit. Ez az állam nemzeti érdekeinek elárulása saját önző érdeke, a DLP-s zsebek javára” — jelentette ki Ponta.
Pályázat rezervátumvédelemre
A Hargita Megyei Tanács a következő időszakban a Regionális Operatív Program keretében finanszírozási célból 780 000 lej értékű pályázatot nyújt be, amely a megye védett területeinek népszerűsítését és kiaknázását célozza meg, beiktatva azokat a turisztikai körforgásba. „A megyében 37 rezervátum létezik, és nagy részüket még a helyiek sem ismerik. A pályázat elsődleges célja ez lenne: a rezervátumok beiktatása a turisztikai körforgásba úgy, hogy ne károsodjanak, és mégis hasznot hozzanak a megyének” — áll a közleményben. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a pályázat illeszkedik a megyei tanácsnak a borvíz, a hagyományok és az épített örökség kiaknázására irányuló kezdeményezéseihez.
Közel egymillió fenyegetett ember
Több mint 900 000-en élnek árvizek által veszélyeztetett területen, és több mint 88 000 házat sodorhat el bármelyik pillanatban az ár — derül ki a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium adataiból, amelyeket a közép- és hosszú távú árvízvédelmi stratégiában ismertettek. A stratégia két legfontosabb célkitűzése 2030-ig 350 000-re csökkenteni a veszélyeztetett személyek számát és fokozatosan a jelenlegi 1000 hektáronkénti 86 házról legfeljebb 40-re csökkenteni a károsított lakások számát. A 2009-es áradások okozta károk értéke meghaladta a 156,4 millió lejt, 2008-ban az árvizek és földcsuszamlások 2,79 milliárd lej értékű kárt okoztak. Idén júniusban az áradások és a szélsőséges időjárás 37 megyét érintett, 25 ember életét oltotta ki. Kárt szenvedett több mint 7200 gazdaság, 6112 lakás, 246 épület leomlott, 12 500 személyt kellett kitelepíteni Az áradások 33 500 hektár szántót, 22 500 hektár legelőt és kaszálót, 5700 hektár erdőt, 34 országutat, 93 megyei utat és 120 községi utat károsítottak. Romániában több mint egymillió hektár terület árvízveszélyes.
Magyar—spanyol győztes duó
Egy romániai magyar és egy spanyol énekes nyerte meg a Brăilán megrendezett Hariclea Darclée Énekversenyt, amely az ország legrangosabb hasonló jellegű megmérettetése. A verseny tizenötezer eurós nagydíját a marosvásárhelyi Borsos Edith szoprán és a spanyol Alvaro Lozano Gutierrez bariton kapta megosztva. A jubileumi versenyre — idén ünnepelték a névadó Hariclea Darclée szoprán születésének 150., valamint a verseny megalapításának 15. évfordulóját — rekordszámú résztvevő nevezett be, 27 országból összesen 187-en indultak. A győztes Borsos Edith a marosvásárhelyi Művészeti Líceum énekszakán érettségizett 1996-ban Orosz Szabó Edit osztályában. Énekművészi és énektanári diplomát a kolozsvári zeneakadémián szerzett 2003-ban Kirkósa Júlia és Mircea Simpetrean szakmai irányítása alatt. Tagja volt a Kolozsvári Állami Magyar Operának, 2005-ben pedig a Magyar Állami Operaház Operastúdiójának. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)