Kántor Lajos elmondta, Budapestről hivatalosan értesítették: 4,3 millió forinttal támogatják a Kolozsvár Társaság által kezdeményezett emlékmű felállítását. Utólagos támogatásról szól a döntés. Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma június 30-án döntött 600 ezer forintos támogatásról, de a folyósításra még nem került sor. Kántor Lajos bízik abban, hogy fel fogják állítani Szakáts Béla szobrát. /(t): Az ’56-os szoborra nincs engedély. Kántor Lajos nyilatkozott lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Újra kiadták az Északkelet-Hargita Kistérségről szóló színes, képes katalógust. A projektet Hargita Megye Tanácsa és az Illyés Közalapítvány támogatta. /Katalógus az Északkelet-Hargita Kistérségről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc utáni megtorlás áldozatául esett – kivégzett, börtönt viselt vagy más módon meghurcolt – protestáns teológiai tanárok, diákok, lelkipásztorok és egyháztagok tiszteletére emlékművet avattak október 28-án Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet hátsó udvarán. Az emlékműhöz az Illyés Közalapítvány is hozzájárult. Ez az alkotás az intézet udvarára tervezett szoborpark első darabja. Az emlékmű a szovátai Bocskai Vince szobrászművész alkotása. A kőtalapzaton két, félig nyitott ajtóra emlékeztető bronztábla helyezkedik el, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a zsarnokság megszűnt ugyan, de ha nem ügyelünk, könnyen feltámadhat ismét. Ünnepi emlékező beszédében Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök a bibliai Nabukodonozornak és későbbi világi diktátor-utódainak esetét említette, akiknek uralkodása idején mindig akadtak előttük meghajolni nem akaró igazi férfiak. A kommunista rendszerben a szamosújvári, jilávai, periplávai, Duna-deltai stb. börtönökben meghurcoltak lelke számára mindig ott lebegett egy láthatatlan ablak, amelyet sosem lehetett bezárni. „Amíg nekünk ilyen ablakunk van, addig lesz számunkra egyház és nemzet” – mondta a volt püspök. Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök szerint a Trianonban megtaposott, majd 1945-ben a vörös birodalomnak odavetett magyar nemzet, amely azelőtt ezer éven keresztül védelmezte Európát, 50 esztendővel ezelőtt kimondta ősi szabadságvágyát. A felavatott emlékművet az egyházak, a főkonzulátus, helyi magyar szervezetek képviselői, magánszemélyek koszorúzták meg. /Ördög I. Béla: Figyelmeztető félig nyitott/csukott ajtó. 1956-os emlékművet avattak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Olyan ügyekben, amelyek eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalához (HTMH) tartoztak, december végéig a megszokott helyre, a budapesti Bérc utcai székházba lehet bekopogtatni vagy telefonálni – közölték a Miniszterelnöki Hivataltól származó források. Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár nem kívánt nyilatkozni arról, hogy január 1-jétől milyen szervezeti egység veszi át, mekkora apparátussal és kinek a vezetésével a Miniszterelnöki Hivatalban a megszűnő HTMH feladatait, és ezekből konkrétan melyeket. Annyit közöltek, hogy Gémesi Ferenc szakállamtitkár november közepén tervez egy tájékoztatót ebben a témában. A még működő HTMH-ban Komlós Attila augusztusi távozása óta az elnöki teendőkkel Petróczi Sándort bízták meg, aki korábban az elnökhelyettesi tisztséget töltötte be. A Miniszterelnöki Hivatalban január 1-jével felálló, a határon túli magyarokkal foglalkozó szervezeti egységnek – Gémesi korábbi nyilatkozatai szerint – három fő feladatköre lenne: külön részleg foglalkozna a koordinációval, a stratégiával és a terepmunkával, valamint a támogatáspolitikával. Szilvásy György kancelláriaminiszter szerint az átszervezés „nem le, hanem felértékelése az ügynek”. A magyar államháztartási törvény módosításával 2007. december 31-ig valamennyi közalapítvány is megszűnik. Ebbe a kategóriába tartoznak a határon túli magyarokat támogató közalapítványok, mint például az Illyés, az Apáczai, a Segítő Jobb, az Új Kézfogás. Kormányzati forrásokból semmi konkrétum nem szivárog ki ez utóbbiak sorsát illetően. Meg nem erősített hírek szerint a Szülőföld Alapba integrálnák a most még működő, határon túli magyarokat támogató közalapítványokat. A határon túli magyarok ügyével kapcsolatos feladatok a külügyi bizottság hatáskörébe kerültek. /Guther M. Ilona: December végéig még dolgoznak a budapesti Bérc utcai székházban. Ködös még a HTMH utódlásának sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2006-os költségvetéshez képest jövőre közel 700 millió forinttal irányoznak elő kevesebbet határon túli támogatásokra – ez derül ki Magyarország 2007-es költségvetés-tervezetéből. A 687 milliós „hiány” alig kevesebb az Illyés Közalapítvány (IKA) büdzséjénél. Korábban már eldöntötték, hogy többek közt az IKA is áldozatul esik a támogatási rendszer átszervezésének. 2007. december 31-től megszűnnének a közalapítványok, a hivatalos indoklás szerint azért, mert sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornájává váltak. A korábbi elképzelések szerint az Illyést más, kisebb közalapítványokkal együtt (Apáczai Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány stb.) beolvasztották volna a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) hatáskörébe tartozó Szülőföld Alapba (SZA), melyet mintegy „kárpótlásképpen” hoztak létre a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás után. Az átszervezéssel az volt a cél, hogy a határon túli politikusok pénzosztásra való befolyása minimálisra csökkenjen – a politikusoknak ezután csak a prioritások meghatározásába van beleszólásuk, a konkrét támogatásokról szakértők döntenek. A 2007-es SZA-büdzsében nem feltétlenül tükröződik az IKA „jelenléte”. Az Alap költségvetése ugyan a törvényes rendelkezések által előírt 1 milliárdra nő a 2006-os 600 millióról, de ez a növekedés nem arányos a megszűnőfélben levő, idén mintegy 800 millió forintnyi támogatást szétosztó Illyés Közalapítvánnyal, a többi közalapítványról nem is beszélve. Közvetlenül a Szülőföld Alap tétele alatt szerepel egy új, Nemzeti jelentőségű intézmények támogatása című költségvetési tétel, 2,3 milliárd forinttal. A Transindex úgy tudja, ebből a keretből nemzeti jelentőségű intézményeket fognak támogatni régiónként – a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekkel fog konzultálni, hogy melyek legyenek ezek a támogatott intézmények. Egyébként a 2,3 milliárdos tétel nem is tűnik nagynak, mert korábban csak a Sapientia Egyetemnek 2 milliárd forintnyi támogatást különítettek el. Hozzá kell tenni, hogy nincs információ arról, hogy a Sapientiát ebből a tételből, vagy más forrásból fogják támogatni. A határon túliak körében igen népszerű oktatási-nevelési támogatás számára 3,5 milliárd forint szerepel a költségvetési tervezetben –ez a keret „felülről nyitott”, vagyis igény esetén több pénz is rendelkezésre áll. A 2007-es évben ez 5 milliárd, vagy valamivel több forintot jelent (2006-ban erre célra jóval kevesebb pénz, mintegy 3,5 milliárd állt rendelkezésre). Egy új, korábban sosem szereplő tétel is megjelent a tervezetben, Határon túli magyarok egészségügyi ellátásának a támogatása címmel, 116 millió forint értékben. További változás, hogy az Oktatási Minisztérium határon túli főosztályának támogatásait 1,1 milliárdról 700 millióra csökkentették, illetve egy tételbe vonták össze. Az összevonás amiatt történt, mert eddig nem foglalkoztak annyit a kérdéssel, hogy ezt a keretet lebontsák. Régebben a HTMH osztotta fel ezeket az összegeket, most az a testület fog dönteni, ami a MeH-ben létrejön. Amennyiben az oktatási-nevelési támogatás „nyitott kasszáját” is beszámoljuk, akkor a magyar állam 2007-ben több, mint 10 (körülbelül 10,5) milliárd forintot szán a határon túliak támogatására. A számításban nincs benne a Duna TV működtetésére szánt összeg, lévén, hogy ezt a pénzt nagyrészt Magyarországon költik el, nem pedig a határokon túl. A tervezet adataival számolva a támogatás jövőre újabb 8 százalékkal csökken. /(Transindex): Nyolc százalékkal csökkennek a határon túli támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Az erdélyi magyarok inkább hajlanak a civil kezdeményezésre és társulásra, mint a magyarországi vagy a román lakosság, derül ki az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) tavalyi évre vonatkozó felméréséből. Az Ermacisza az erdélyi magyar civil szféra kisebbségi és nemzetiségi sajátosságait, értékeit és hiányait vizsgálta. Erdélyben az utóbbi években visszaesett az 1999-ben még felfelé ívelő szervezetalapítási hullám. Míg 1990-ben 43 szervezetet alapítottak, kilenc évvel később ez a szám 29-re csökkent, tavaly pedig mindössze hat új szervezet jött létre. Az Ermacisza tizenöt megye civil kezdeményezéseit vizsgálta; a legtöbb szervezet Hargita és Kolozs megyében van. A civil kezdeményezők túlnyomó része (42 százalék) a kultúra és művelődés terén tevékenykedik. Költségeiket javarészt alapítványi támogatásokból fedezik; a felmérés szerint a szervezetek működése szempontjából a legfontosabbak a magyarországi, pályázati úton elnyert összegek. Az egyesületek, alapítványok leginkább az Illyés Közalapítvány támogatását veszik igénybe (70,9 százalék), ezt követi a hazai Communitas Alapítvány, amelytől a szervezetek 60,2 százaléka jutott legalább egyszer támogatáshoz a rendszerváltás óta. A legnagyobb bevételek a szociális és oktatási-kutatási szervezetek esetében fordulnak elő. Jellemzőbb az erdélyi magyar civil szférára az önkéntesek foglalkoztatása: a szervezetek 60 százalékánál több mint húsz önkéntes tevékenykedik. /F. N.: Az erdélyi magyar civil szféráról készített felmérést az Ermacisza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

A jövő héten indítja el hivatalosan is tevékenységét Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központja. A program szerint november 29-én megnyitják Kubinyi Anna textil- és Gyulai Líviusz grafikusművész tárlatát, koncertezik Szalóki Ági és a Budapest Ragtime Band. Hadnagy Miklós, a sepsiszentgyörgyi központ igazgatója elmondta, hogy a háromszéki regionális centrum feladata a magyar-magyar párbeszéd erősítése, a Kárpát-medencei kulturális kapcsolatok építése. A sepsiszentgyörgyi intézményt már felavatták 2004. novemberében Vass Lajos, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Markó Béla kormányfő-helyettes jelenlétében, de csak azután szabályozta jogilag a román fél a központ működését. Idén nevezték ki az intézmény élére a 35 éves, székelyudvarhelyi születésű Hadnagy Miklóst, aki 1992-től Magyarországon él, s aki 1998-2002-ben az Országgyűlés hivatalának parlamenti szakértője, 2002-2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tanácsadója, majd az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója volt. /Domokos Péter: Kárpát-medencei kultkapcsolat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A napokban tartotta közgyűlését a dévai Geszthy Ferenc Társaság, amely 2002 őszén magyar pedagógusok kezdeményezésére alakult a Hunyad megyei magyar oktatás felélesztése érdekében. A társaság első elnöke és alapító-tagja, Hauer Erich tanár hirtelen halálát követően az alelnök, Varga Károly vette át a vezetést. Varga Károly emlékeztetett, négy éve a Hunyad megyei magyar oktatás legégetőbb problémájának a Déván szétszórtan működő tagozatok összehozását látták egy önálló állami intézménybe. Erre volt már kísérlet a kilencvenes évek elején, de nem volt épület. Az iskola elkészül, közben egyre égetőbbé vált más települések gondja. A lupényi iskolában felvállalták a gyermekek utaztatását egy helyi vállalkozó mikrobuszaival, ugyanitt folyamatban van a délutáni foglalkozás beindítása. Petrozsényban az ingázási költségek fedezésére igényelték a Geszthy Társaság segítségét. Az újságíró megjegyezte, a szomszédos településeken görbe szemmel néznek az új dévai iskolaközpontra, amely “elszippantja” gyermekeiket, elsősorban Vajdahunyadról van szó. Jelenleg a Geszthy Társaság pedagóguslakásokat biztosít, több mint 60 diák számára napi ingázást, további 60 Zsil-völgyi diáknak háromhetenként hazautazást. Ebben a hónapban már 26 tanulónak pótolnak be a bentlakási költségeibe. A magyar oktatási minisztériummal aláírtak egy másfél milliós támogatási szerződést, illetve az Illyés Közalapítvánnyal folyamatban van egy egymillió forintos pályázati szerződés megkötése. Ezekből fenntartható a támogatás. /Gáspár-Barra Réka: A megoldásnak helyi szinten kell megszületnie. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

Mi lesz veled, szépirodalom? – ez a kérdés uralta a Pallas-Akadémia Kiadó november 22-i estjét a marosvásárhelyi Bernády Házban. A két irodalomtörténész főszereplő hosszú utat vállalt a vásárhelyi olvasók kedvéért. Pomogáts Béla Budapestről, Bertha Zoltán Debrecenből jött Erdélybe. Az alkalmat újabb könyvük megjelenése szolgáltatta. Mindkettőjük kötete erdélyi fogantatású, mindkét kiadvány a Pallas-Akadémia rangos Bibliotheca Transsylvanica sorozatának jelentős darabja. Bertha Erdélyiség és modernség című tanulmánygyűjteménye az 50., Pomogáts Magyar ezredforduló (Felelősség Erdélyért, III.) című nemzetpolitikai jegyzetválogatása az 51. a sorban. A kiadó főszerkesztője, Kozma Mária írónő az erdélyiek régi, hűséges barátaiként, a könyvműhelyükhöz szorosan kapcsolódó szerzőkként mutathatta be őket. Az irodalomtörténészek lehangolónak tartják a magyarországi valóságot. Az írótársadalom mára háttérbe szorult vagy önként visszavonult. A politikusok nyomultak a helyükbe, az önös érdekek, a pénz, a hazugság dominál. Bertha Zoltán sárospataki születésű, debreceni lakos, budapesti egyetemi tanár, annak a nemzedéknek a jeles képviselője, amelynek tagjai még a múlt rendszerben rendszeresen járták hátizsákkal Erdélyt, s hozták a könyvet, egyebet, amire az itteni magyaroknak szüksége volt. Számos könyvet, dolgozatot írt erdélyi írókról, költőkről: Sütő Andrásról, Székely Jánosról, Kányádi Sándorról, Bálint Tiborról, Szilágyi Domokosról, Páskándiról. És a régebbiekről, például Tamási Áronról, Kós Károlyról, Derzsi Sándorról és így tovább. Pomogáts Béla irodalomtörténészként folyamatosan jelenteti meg jelentős tanulmányait, könyveit, a Magyar Írószövetség egykori elnökeként, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnökeként nemzetpolitikai kérdésekhez is rendszeresen hozzászól. Mostani kötete, a Felelősség Erdélyért immár harmadik cikkgyűjteménye. 1998 és 2000 között napvilágot látott jegyzeteit adta közre. /(nk): Irodalomtörténészek Erdélye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának fideszes elnöke levélben fordult Göncz Kinga külügyminiszterhez, kifogásolva, hogy a 2007-es költségvetési tervezetben nem szerepel a Teleki László Alapítvány támogatása. „Megdöbbenéssel értesültem, hogy a nemzetpolitika és a külpolitika olyan alapvető intézményeinek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány megszüntetése után a 2007-es költségvetés tervezetében nem szerepel a Teleki László Alapítvány támogatása sem” – olvasható Németh Zsolt levelében. Danks Emese kormányszóvivő tudatta az MTI-vel, hogy a kormány a Teleki László Alapítványt és az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítványt feladataik összevonásával megszünteti. Tevékenységüket a 2007. január 1-jével megalakuló Magyar Külügyi Intézet veszi át. Németh Zsolt levelében rámutatott: a beterjesztett költségvetési tervezet arra utal, hogy a háttérintézmények átalakítása során „közel 50 elismert kutatóból mintegy 30-an az utcára kerülhetnek”. Mint írta, meggyőződése, hogy az alapítvány intézményei az elmúlt 15 évben „magas szakmai színvonalú háttértevékenységgel szolgálták az ország külpolitikai tevékenységét”. Hozzátette: a külügyi bizottság november 28-ra meghirdetett ülésének napirendjét kiegészíti a Teleki László Alapítvány és Intézetének kérdésével, és az ülésre, amelyen tájékoztatást szeretne kapni a Külügyminisztériumnak az alapítvánnyal kapcsolatos elképzeléseiről, többi között az alapítvány által kezelt csaknem kétmilliárd forintos ingatlanvagyon jövőjéről, meghívja a külügyminisztert is. /Elsorvad a Teleki László Alapítvány is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

A kormány célja szerint a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása a határon túli magyarok támogatását átláthatóbbá, hatékonyabbá és politikai befolyástól mentessé teszi – mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter. A szervezeti átalakítások azt jelentik, hogy az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, az Új Kézfogás Közalapítvány pedig a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozás-ösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba, a Corvinus Zrt.-be olvadna beSzilvásy György kijelentette: a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása nem jelenti a források csökkentését. Minden valószínűség szerint nagyjából 10 milliárd forintos támogatás áll majd a határon túliak számára elérhetővé. Lengyel Zoltán (Fidesz), a bizottság kisebbségi véleményének előadója kifejtette: „láthatatlan forrásokkal nem lehet kibökni a határon túliak szemét”, és egyébként is baj, ha a rendszerben vannak nem látható pénzek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke a testület kisebbségi véleményét előadva azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztette a határon túli magyar szervezetekkel a törvénymódosítást. /Szülőföld Alap – Szilvásy: átláthatóbb, hatékonyabb lesz a támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ A Segítő Jobb Alapítványt nem integrálják, mivel magánalapítvány. A sorsa viszont kérdéses, mert a jövőben elesik az állami támogatástól, ami eddig forrásainak döntő részét tette ki. Az ÚMSZ információi szerint a megszűnő HTMH helyett a Miniszterelnöki Hivatalban január elsejével felálló szervezeti egység neve Nemzetpolitikai Főosztály lesz. /Guther M. Ilona: Tízmilliárd a határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Folyik a költségvetés vitája az Országgyűlésben, minden a drasztikus lefaragásokról szól. A határon túli magyar tudomásul vette, hogy őt is lefaragták a költségvetésből, pedig eddig úgy tudta, hogy költségvetési tényezőnél valamivel több. De nem. Hol van az az idő, amikor 1992-ben a magyar kormány létrehozta az Illyés Közalapítványt, amit azóta évi 1 milliárd forinttal támogatott a magyar kormány és az Országgyűlés? Most megszüntetik az Illyés Közalapítványt. Azt mondták, létrehozzák a Szülőföld Alapot, hogy a határon túli magyarok szülőföldön maradásának gazdasági feltételeit teremtse meg. De hol marad a kultúra, az identitás megerősítése? A magyar kormányzatnak alkotmányban rögzített kötelessége a határon túli magyarokkal való törődés. /Lokodi Imre: De nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Simon Judit, az ÚMSZ főmunkatársa megérti és helyesli a változtatásokat. Megszűnik a jól bevált Illyés Közalapítvány, de a tavalyihoz képest nem csökken a támogatás mértéke. Emellett már nem lehet ugyanazzal az ötlettel pályázni több helyre. A HTMH megszűnik – sokba került, de be lehetett oda térni egy kis beszélgetésre. Lehet, hogy a Nemzetpolitikai Főosztály is barátságos hely lesz. Sokan elsiratják a Magyar Állandó Értekezletet, holott ott csak parttalan viták voltak. A Regionális Egyeztető Fórumban viszont a mindenkori kormány a határon túli magyar választott vezetőkkel megvitatja majd a közösségeket érintő döntéseit. /Simon Judit: Öröm és üröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Felavatása után két évvel, november 29-én indult el hivatalosan is a Magyar Kulturális Koordinációs Központ tevékenysége Sepsiszentgyörgyön. Hadnagy Miklós, az intézmény vezetője elmondta, hogy erdélyi születésű, 18 évig élt ebben az országban, az elmúlt 14 év hiányosságait pedig most pótolja. Szinte minden átalakult Romániában, Székelyföldön is megváltozott egy picit a gondolkodásmód. A sepsiszentgyörgyi kulturális központ a már meglévő kulturális intézmények közé beékelődve tudna nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényeket szervezni. Hadnagy Miklós előzőleg az Illyés Közalapítványnál dolgozott, megismerte az összes határon túli kulturális intézmény vezető szakembereit. Hadnagy nagyon kevés együttműködésről tud Kárpát-medencei régiók között. Nincs egységes határon túli kulturális intézet, amely művelődési képzésekkel is tudna foglalkozni, amely partneri viszonyt tudna ápolni a többi régióval. /Domokos Péter: Beszélgetés Hadnagy Miklóssal, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központ igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Amíg tisztességes magyar ember él a földön, soha nem lehet elfelejteni 2004. december 5-ét, a szégyen és a gyász napját, mely úgy híresülhet el a magyar históriában, akár Mohács és Trianon. Kik is vagyunk ,,mi, magunk”? Hát biztosan nem az a Kovács László, volt külügyér és szocialista pártelnök, aki a kettős állampolgárság megszavazásának esetére ,,huszonhárommillió román beözönléséről” prófétált, sem Gyurcsány Ferenc regnáló miniszterelnök, aki költséget nem kímélve, hazudozásokkal és riogatással nem takarékoskodva ágált a népszavazás esetleges sikere ellen, s tette sikerrel, hiszen az agymosott anyaországi polgárok többsége távol maradt a referendumtól. Gyurcsányék, Hillerék, Kókáék, Kuncze-fik ,,győztek” a népszavazáson. A nemzetrontás példátlan ,,diadalát” mutatták fel, írta Magyari Lajos. A nemzetárulás folytatódott. Mindaz, ami a magyarországi, nemzeti akaratból végrehajtott rendszerváltás után megvalósult, Gyur­csányék kezén semmivé vált. Lassan gyakorlatilag nullára csökken a határon túli magyar közösségeknek juttatott anyagi támogatás, felszámolták a HTMH-t, megszüntették az Illyés Alapítványt, a minap a Teleki László Alapítványt, így bezárhatja kapuit az a Teleki Intézet is, mely kényelmetlen igazságokat fogalmazott meg a mai magyar hatalom (nem létező) nemzetpolitikájáról. Már Máért sincs. Gyurcsányék tönkreteszik, szétverik az egészségügyet, az oktatást, a társadalombiztosítási rendszert, a magyar kis- és közepes vállalkozásokat és a tudományos kutatást. Az ország közeledik egy gyurcsányi diktatúra, a rendőrállamiság felé. Az ötvenhatos forradalom ötvenéves évfordulóján agyba-főbe verték a rohamrendőrök az embereket. Közben az EU-csatlakozás küszöbén Traian Basescu elnök bejelentette: a világon bárhol élő román megkaphatja a román állampolgárságot. Népszavazás nélkül. /Magyari Lajos: A szégyen évfordulója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Fenntartásokkal fogadják a magyar–magyar kapcsolatrendszerben tervezett változásokat a határon túli magyar politikusok, akik december 13-án találkoznak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) felváltására hivatott magyar-magyar politikai fórumon. Az újfajta támogatási rendszerrel kapcsolatosan Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: jónak tartja, hogy a magyar kormány nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a távlatos, stratégiai célokra. Ezt a támogatásoknak a Szülőföld Alapba való koncentrálása elősegíti. Szerinte azonban kedvezőtlen: továbbra sem látható, hogy mi lesz az Illyés Közalapítvány vagy más hasonló közalapítványok által korábban ellátott feladatokkal. Azokkal, amelyek hozzájárultak a civil társadalom mindennapi életének fenntartásához. Markó még nem látja teljesen tisztán, hogy az, ami a Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakításával megmarad vagy létrejön, képes lesz-e majd ellátni olyan feladatokat, amelyeket az a hivatal eddig ellátott. Szerinte a magyar kormányon belül szükség van egy olyan entitásra, amely a határon túli magyarság pulzusán tartja a kezét, rendelkezik megfelelő információkkal. A határon túli magyar közösségek számára is kellene egy hely, ahová bármikor fordulhatnak, ha információra, segítségre van szükségük. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szűkszavúan nyilatkozott: „A Máért megszüntetésének természetesen nem örülök, de tudvalevő és méltánylandó, hogy ez egy kormánydöntés, akárcsak a HTMH megszüntetése is az. Nem rajtunk, határon túli magyarokon múlott, hogy így történt” – mondta. Bugár, aki korábban sokszor bírálta „a rólunk, nélkülünk” szóló döntéseket, egyelőre nem kívánt előrevetítésekbe bocsátkozni a Máért helyébe lépő fórummal kapcsolatos kérdésben. A két legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői részt vesznek a magyar–magyar kormányzati konzultáción, jóllehet eltérő a véleményük az új nemzetpolitikai fórumról. Kovács Miklós KMKSZ-elnök úgy nyilatkozott: a KMKSZ mindig Máért-párti volt abban az értelemben, hogy a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. A Máért működésének szüneteltetését mindenképpen negatívan értékelik. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke szerint az anyaországnak differenciáltan kell megközelítenie a határon túli magyar közösségek gondjait. Mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel a határon kívüli magyaroknak szükségszerű – nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válogassunk, s eldöntsük, hogy jó-e vagy nem jó az ilyen találkozó. Örülünk, hogy tárgyalhatunk és fölvethetjük a problémáinkat, remélve azok megoldását” – tette hozzá. /Határon túli magyar vezetők Gyurcsánynál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Munkaebéden tárgyalnak az együttműködésről a miniszterelnökkel a határon túli magyar vezetők. Közös nyilatkozat nem lesz, hanem a politikusok és szakértők közösen próbálják eldönteni, mire lenne hasznos és célszerű elkölteni az európai pénzt. A határon túli vezetők sajnálják az Illyés Közalapítványt, a Határon Túli Magyarok Hivatalát és a Máért-et. A határon túli magyar vezetők ráébrednek majd arra, hogy ezentúl a pénzért, a támogatásért keményen meg kell dolgozni, írta a lap munkatársa. /Simon Judit: Jó étvágyat! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

December 13-án a határon túli magyar közösségek támogatását szolgáló költségvetési forrásokról, a támogatást kezelő intézmények sorsáról, a Szülőföld Alapról, valamint a határ menti együttműködés lehetőségéről, a különböző tervezett fejlesztési programokról kaptak tájékoztatást a határon túli magyar közösségek vezetői, akik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a magyar kormány több tagjával konzultáltak december 13-án Budapesten. A konzultáción részt vett többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének és Juhász Sándor, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, Szlovéniából Kocon József, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségének elnöke, Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetője és Méray Tibor, Franciaország élő magyar író. A magyar kormány tagjai közül részt vett a találkozón Hiller István kulturális és oktatási, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy „évente körülbelül kettő és félszer annyi pénz jut majd a határ két oldalán élők támogatására, mint eddig. Százmilliárd forint a magyarországi forrás és ezzel körülbelül megegyező nagyságrendű összeg az, ami a szomszédos országoknál is rendelkezésre áll ugyanilyen célra”„. A forrásokat egyebek mellett az egészségügyi, oktatási együttműködésre, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolat erősítésére, valamint közös árvíz- és környezetvédelemre fordítják. Hangsúlyozta, hogy még egyeztetnek a szomszédos országok vezetőivel, és jövő év elején adhatják be a fejlesztési terveket Brüsszelnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: többek között a gazdaságfejlesztési elképzelésekről, a regionális gazdasági együttműködés lehetőségeiről kaptak tájékoztatást. Sikerült megegyezni abban, hogy a Szülőföld Alapon belül erre a célra külön keretet biztosítanak. Szó volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról is. – A magyar igazolványokat automatikusan meghosszabbítják. Bugár Béla felhívta a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszüntetésével a szakemberek kikerülnek a rendszerből. /P. A. M.: Újdonságok a magyar–magyar együttműködésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A találkozó után Markó Béla és Bugár Béla közölte: a határon túli közösségek vezetői egyetértenek a kedvezménytörvény olyan módosításával, ami lehetővé teszi a magyar igazolványok meghosszabbítását a kötelező csere helyett. Markó közölte, az RMDSZ a teljes nyitást tartja szükségesnek a magyar munkaerőpiacon. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a magyar igazolványok ügyében a kormány spórolni akar, nem akarja az igazolványokat újra kinyomtatni és kibocsátani. /Egyetértés Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

Pomogáts Béla négy esztendeje volt az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke, összesen több mint nyolc esztendeje tevékenykedett ebben a testületben, ennek alapján megfogalmazott néhány tanulságot. Pomogáts Béla helyesli, hogy a nagy támogatási intézmények (mint amilyen az Illyés Közalapítvány, a Szülőföld Alap vagy az Új Kézfogás Alapítvány) közös szervezeti rendbe kerüljenek. Az új rendszeren, tehát a Szülőföld Alap rendszerén belül – meg kellene őrizni az Illyés Közalapítvány elnevezést. Ennek a névnek, részben Illyés Gyula igen nagy történelmi, irodalmi (kulturális) és erkölcsi értékeket hordozó és képviselő neve, részben a közalapítvány másfél évtizedes tevékenysége következtében hagyománya és tekintélye van. Meg kellene őrizni az Illyés Közalapítvány területi alkuratóriumi rendszerét, minthogy ezek az alkuratóriumok a helyi igények és viszonyok ismeretében jótékonyan képesek befolyásolni a döntési mechanizmust. Fenn kellene tartani a kis összegű támogatások lehetőségét, ugyanis ezek az ötvenezer-kétszázezer forintos támogatások teszik lehetővé a helyi kulturális intézmények működését és a helyi programok megszervezését. Ennek a támogatási formának a felszámolása a kulturális „hálót” veszélyezteti, amely a kisebbségi magyar közösségek nemzeti identitásának védelmében lát el pótolhatatlan szerepet. El kellene érni, hogy a támogatási keret a magyar költségvetés meghatározott százalékát jelentse. Gondoskodni kell a közalapítványok (így az Illyés Közalapítvány) jelenlegi munkatársainak (irodai tisztviselőinek) biztonságáról. Ezek a szakemberek egy évtizede vagy több mint egy évtizede végeznek szakszerű és áldozatos munkát. Továbbra is szavatolni kell a támogatási rendszer politikai függetlenségét, ezt a rendszert sohasem szabad alárendelni a mindenkori kormányzatok mindenkori érdekeinek. /Pomogáts Béla: Végelszámolás. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2006. dec. 14./

Mi szükség van magyar-magyar konzultációt zárt ülésen folytatni? – tette fel a kérdést az ÚMSZ. Éppen az új nemzetpolitika irányítói tettek fogadalmat arra, hogy ezen a téren majd minden a nyíltság és a szókimondás jegyében zajlik. A magyar igazolványok érvényességének meghosszabbítása technikai jellegű változás. A budapesti kormányilletékesek támogatáspolitika helyett szívesebben emlegetik a fejlesztéspolitikát. A hangsúlyt a határ menti együttműködésre helyezik, márpedig ez, miközben a felvidéki magyarság szempontjából többé-kevésbé az egész közösséget érinti, a romániai magyarok közül ez csak a partiumi megyékre vonatkozik. A Szülőföld Alapba beolvadó Illyés Közalapítvány egyes funkciói elvesznek majd a nagy közösben. Félő, hogy ez megtizedeli majd azokat a határon túli magyar szerveződéseket, amelyek kiesnek az új, stratégiai fejlesztések látóköréből. /Fülünk a zárt ajtón. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Feri /Gyurcsány Ferenc/ előbb műszakban széttalicskázta a magyar politikai diskurzus hitelét, most pedig tárgyalóasztalhoz hívta a határon túli magyarok vezetőit. Közölte, hogy Magyarország az Illyés Közalapítvány kihelyezett alkuratórumait visszaveszi. Ezzel igazolja választói előtt, hogy lám-lám a(z) (el)szakadt magyarok tartják a markukat az Illyés Közalapítvány kapujában. A határon túli magyar vezetők ne vegyenek mérget mindarra, amit Feri azon a találkozón ígért. Nincs kizárva, hogy a Feri megint hazudott. /Orbán Ferenc: Feri és a határon túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

A szovátai Teleki Oktatási Központban december 16-án ünnepli tizenötödik születésnapját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, aki megalakulása óta irányítja az RMPSZ munkáját, elmondta, hogy 1991. december 14-én a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében tartották alakuló ülésüket. Az RMPSZ átfogja azokat a területeket, ahol magyar nyelven folyik az oktatás – beleértve Bukarestet is. A csángó magyarok oktatásának fejlődésével létrejött csángó szaktestület is integrálódott a szervezethez. Évente tartanak országos küldöttgyűlést. A tagok száma 7–8 ezer között ingadozik, míg a romániai magyar oktatók száma kb. 12 ezerre tehető. Az RMPSZ létrehozott három területi és egy országos oktatási központot: a partiumi, a kolozsvári Gál Kelemen, a Székelyföldi területi oktatási központokat, valamint a szovátai Teleki Oktatási Központot. Emellett az utolsó években – szintén Szovátán – sikerült egy ifjúsági bázist is kialakítani, a Teleki Kertet. Tizenegy házikó és egy központi épület áll többnyire az ifjúság rendelkezésére, táborokat, erdei iskolákat szoktak itt rendezni. A Bolyai Nyári Akadémiának évente 800–900 hallgatója és 100–150 előadója van. A jövő évtől azt tervezik, hogy általánosabb, interdiszciplináris képzéseket vezetnek be, a tantárgyi, szakmai képzéseket pedig kétévente szervezik. 2001-ben létrehozták az Ábel Kiadót, az erdélyi magyar tankönyvkiadás részére. Kétévente meghirdetik az Apáczai-pályázatot, amellyel a közoktatásban dolgozó kollégák tudományos munkáját ösztönözik. Egyre nehezebb az anyagi források biztosítása. Másfél éve nagyon nehezen tudtak pénzt előteremteni, sok szponzor segítségével. A RMPSZ működési feltételeit a magyarországi Oktatási Minisztérium Határokon Túli Magyarok Főosztálya (annak különböző változatai), a fejlesztéseket pedig nagymértékben az Illyés Közalapítvány támogatása biztosította. Hasonlóan támogatást nyújt az Apáczai Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Pro Professione Alapítvány pedig minden nehéz időben segített. Segített a Richter-Gedeon Rt., a Vegyépszer és 2006-ban mentőövként jött a MOL Románia Rt. Nagy mértékű támogatása. /Takács Éva: Szolgálatra szegődtünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./

A magyarországi belpolitikai válságában elsikkadt a magyar nemzetpolitika ügye. A szocialista-liberális kormányzat nem folytatja a nemzeti újraegyesítés politikáját, egymás után szünteti meg az ezen a területen munkálkodó intézményeket. Ez idő tájt gyakorlatilag csak Sólyom László fordít figyelmet a határon túli magyarokra. Több mint két éve nem ült össze a Magyar Állandó Értekezlet, megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az elszakított országrészek magyar kulturális életét támogató Illyés Közalapítvány, a felsőoktatást előmozdító Apáczai Közalapítvány, valamint a tudományos-kutatási célokat segítő Teleki László Alapítvány, fölszámolták a Magyarországon tanuló határon túli magyar diákok elhelyezéséről gondoskodó Márton Áron Szakkollégiumot – úgy tűnik, a kormány határozott: felszámolja a nemzetpolitikát. Szerte a Kárpát-medencében mindmáig indulatokat vált ki a szocialisták és a liberálisok két évvel ezelőtti magyarellenes kampánya. Amelynek állításai, mint azt Gyurcsány Ferenc maga is elárulta, nem voltak igazak. Ezt a beismerést a kormányfő egyébként hírhedt balatonőszödi szónoklatában meg is erősítette („nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”). Az intézmények felszámolása vagy beolvasztása a Szülőföld Alapba újabb bizonyíték arra, hogy a baloldal számára ez az egész kérdéskör pusztán fiskális problémát jelent. Ennek jegyében hozták létre a Szülőföld Alapot, amely nagy kommunikációs csinnadratta közepette született meg, ám valójában nem jelent egyebet, mint a már létező, de adott esetben a kormányzattól függetlenül működő források központosítását, egy kézbe vételét, vagyis a rendelkezésre álló pénzösszegekre való rátenyerelést. A Szülőföld Alap azután kiépítheti saját, politikai szempontból a szocialistáknak és a liberálisoknak megfelelő klientúráját az elszakított területeken. Ennek következményei látszanak Felvidéken, ahol számos magyarellenes atrocitás történt. A Nyitrán brutálisan összevert magyar diáklányt, Malina Hedviget immár gyanúsítottként üldözi a szlovák hatalom, mondván, bántalmazását csak kitalálta. Jellemző a budapesti külpolitika érzéketlenségére, hogy a szlovák nagykövetet egyetlenegyszer sem hívták be számot adni a felvidéki magyarságot érő támadásokról. S azután sem, hogy a pozsonyi kormány cinikusan bejelentette, a tengerszint feletti 277 méternél magasabban fekvő települések több pénzt kapnak majd, mint az alacsonyabban lévők. Mint köztudott, a Felvidék déli részén található színmagyar területek mind alatta vannak a megállapított magasságnak. A januárban az Európai Unióhoz csatlakozó Románia és Bulgária például ezekben a hetekben adja meg határain túl élő véreinek a román, illetve a bolgár állampolgárságot, s így tett korábban Szlovákia és Horvátország is. Magyarországon azonban a baloldal retteg a magyaroktól, s ezért – ahogy Orbán Viktor megállapította tavaly Tusnádfürdőn – időről időre ráront nemzetére. Jelenleg Sólyom László köztársasági elnök az egyetlen, aki rendszeresen fölemlíti a nemzetpolitika szükségességét. Az államfő immár két alkalommal találkozott az elszakított országrészek magyar civil szervezeteinek vezetőivel, közgazdászokkal, szociológusokkal, egyházi elöljárókkal. Míg Románia és Bulgária magával viszi testvéreit az unióba, addig a budapesti vezetés kirekeszti a magyarokat. Figyelemre méltó tény, hogy Délvidék minden anyaországgal rendelkező nemzetisége megkapta a neki megfelelő állampolgárságot, csak a magyarokról nem akar tudomást venni a budapesti vezetés. /Ágoston Balázs: Kivégzett nemzetpolitika. Sólyom László kimozdíthatja a holtpontról a magyar–magyar kapcsolatokat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./

Megszületett a végleges döntés a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer átalakításáról. Dacára annak, hogy a tervezett intézkedéseket illetően számos kifogást, módosító javaslatot, ajánlást fogalmaztak meg a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyarországi ellenzéki pártok, az átalakítást eredeti szándékai szerint fogadta el legutóbbi ülésén a kormány. A kormány szerint a támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését. Január elsejétől megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, és feladatát a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága veszi át. Szintén január elsejével jön létre a Szülőföld Alap Iroda, és átalakulnak a határon túli magyar közalapítványok. Az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány (az Apáczai) az Oktatásért Közalapítványba, az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvad be. Az átalakítással a közalapítványok vagyonát továbbra is az eredeti, alapítói célra kívánják fordítani. /Guther M. Ilona: Január elsején feláll a Szülőföld Alap Iroda, megszűnik a HTMH és a közalapítványok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok ellátására az idei évi költségvetésben ugyanannyi forrás szerepel, mint a 2006. éviben – közölte Gémesi Ferenc, Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Ez nagyjából mintegy 12 milliárd forint körüli összeget jelent. A források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, illetve még több tárcánál is található „határon túli” támogatás. A változások között említette az elmúlt évhez képest, hogy az egészségügyi tárcához kerültek azok a források, amelyeket a határon túli magyarok egészségügyi ellátására biztosítanak. Megemlítette még a földművelésügyi tárcát is, ahol a gazdaszervezeteknek különítettek el támogatási összegeket. A szakállamtitkár szerint az, hogy nem csökkentették a határon túli magyarokra szánt forrásokat, jelzi: a figyelem megmaradt e területen. Kitért arra is, hogy a Szülőföld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, de a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják át. Összességében két, legfeljebb két és fél milliárd forintra „töltődhet” fel a Szülőföld Alap – tette hozzá. /A kormány nyugtatgatja a határon túliakat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szakállamtitkár azt is elmondta, hogy a megszűnő Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás közalapítványok 30-40 munkatársa közül “nagyjából” hatan dolgozhatnak majd a Szülőföld Alap irodájában, ahol várhatólag 10-12 munkatárs fogja ellátni a feladatokat. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke aggodalmát fejezte ki a szervezetnél dolgozó, a határon túli magyarok ügyeit jól ismerő munkatársak jövőjéért. Pomogáts Béla szerint a közalapítványnál dolgozó, sokéves tapasztalattal bíró szakembereket helyzetismeretük kiválóan alkalmassá teszi a további munkára. Pomogáts Béla nehezményezte, hogy nem kapott hivatalos tájékoztatást a támogatási rendszer tervezett megváltozásáról, nem hívták meg arra a találkozóra sem, amelyen a határon túli ügyekről volt szó. Azokra a meg nem erősített hírekre, amelyek szerint megszűnnének az 50 ezer és 300 ezer forint közötti, úgynevezett kis összegű támogatások, Pomogáts azt a véleményét fejtette ki, hogy egy ilyen döntés a kisközösségi élet kárára lehet. /Változatlan összegek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Sok szó esik mostanában a határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap átszervezéséről, melyek aztán odaát meg itt is siránkozásrohamokat váltanak ki, írta a Népújság. A módosításról elhangzó nyilatkozatok zavarosak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségek pályázatainak támogatása nemcsak a Szülőföld Alap, hanem minisztériumok, intézmények szakterületein keresztül is elérhető lesz. A határon túli magyar közösségek javaslatai nyomán alakulnak ki azok a legfontosabb támogatási irányok, amelyekre a határon túli szervezetek pályázhatnak. A pályázati kiírás, a pályázatok benyújtásának s a pályázati űrlapok eljuttatásának és visszajuttatásának a rendszere még Takács Csaba számára is ismeretlen. Azért aggódik, mert vannak közösségek, amelyek résztámogatásként megszerezték volna a százezer forintot, és hozzáadva más forrásokat, kialakulhatott volna az a keret, amellyel például fenn lehet tartani egy helyi hagyományőrző csoport tevékenységét, meg lehet írni egy monográfiát és így tovább. Ezért lenne káros, ha megszűnnének a kisebb összegű támogatási lehetőségek. Ugyanígy fontos kérdés a normatív támogatás. A hagyományos vagy új, 1989 után alakult intézmények, mint az EMKE, az EKE, az EME, a Magyar Nyelvápolók Országos Egyesülete és mások, szakmai és tudományos tevékenységükkel hozzájárulnak az egyetemes magyar kultúra, tudomány értékeinek megőrzéséhez és folyamatos gyarapításához. Ennek a közéletnek a megszervezése pénzbe kerül. Nem igaz, hogy az erdélyi magyar közösség kizárólag magyarországi támogatásokból akar fennmaradni. Viszont egy biztos fogódzó nélkül nehezen tudnak jövőt tervezni, folyamatosan dolgozni. Jelenleg folyik a Szülőföld Alap operatív apparátusának a kialakítása. Közben akadoztak a tavalyi támogatások is. Gondot jelent, hogy a testületek tagjainak zöme a magyar kormány által kinevezett, a minisztériumok és intézmények által javasolt személyekből áll. Erdélyben az eddigi szaktestületek, több mint 120 romániai magyar értelmiségi, szakemberek, az egyházaktól a képzőművészekig, a tanároktól a közgazdászokig, önkormányzati képviselőktől egészen a néprajzkutatókig döntöttek arról, hogy ki kapja meg a támogatást például az Illyés Alapítványtól. Több mint 14 éve évről évre eldöntötték, hogy kik lesznek a kedvezményezettek 50 ezer forinttól akár 10 millió forintig. Ennek a testületnek a megszűnésével szűkül a rálátás, a mérlegelési lehetőség. /Mózes Edith: Általánosságok – siránkozással körítve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Új, a korábbinál átláthatóbb szerkezetben látja el a jövőben a hazai nemzetiségi, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat a kormányzat – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára Budapesten. Gémesi Ferenc azt hangoztatta, hogy a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos kérdésekben nem politikai, hanem szakmai döntések születnek majd. A szakállamtitkárság keretein belül látják el a jövőben a most megszüntetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), továbbá az utóbbihoz kapcsolódó közalapítványok feladatait, főosztályi keretek között. Az olcsóbb működtetés indokai között említette, hogy amíg a HTMH működtetése az elmúlt évben 900 millió forint volt, addig például az Illyés Közalapítvány egymilliárd forint támogatási forrás elosztásáról dönthetett. A támogatáspolitika átalakítása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a megjelent hírekkel szemben a kisrendezvények projektjeire is tudnak forrásokat biztosítani a Szülőföld Alap keretéből. Elmondta, míg a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat ellátó intézményekben korábban közel 140-en dolgoztak, addig a jövőben a szakterületen mindössze 46-an tevékenykednek majd. Gémesi Ferenc terveik között említette, hogy kijelölnék azokat a határon túli fontos, „nemzeti jelentőségű” intézményeket, amelyeknek támogatására több évre garanciát vállalnának. Az úgynevezett „zászlóshajó-projektek” között említette azt az elképzelést, amely szerint a 2007 és 2013 közötti időszakban a magyar határ két oldalán, több mint száz helyen „visszaépítenék” a településeket összekötő útszakaszokat. /Új kormányzati szerkezetben Magyarországon a nemzetiségi ügyek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Szűkös évnek néz elébe a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Béres László, a Figura igazgatója közölte, várják a színházat fenntartó önkormányzat költségvetési vitáját, azt remélik, ez alkalommal újabb produkciókra is különítenek el pénzalapokat. A gyergyószentmiklósi önkormányzat az elmúlt évben csupán a társulat alkalmazottainak a fizetését fedezte, az előadások költségeit teljes mértékben pályázatokból teremtette első a társulat. A pályázati lehetőségek viszont beszűkültek, mivel az Ilyés Közalapítványt beolvasztották a Szülőföld Alapba, az Apáczai Közalapítványt átalakították, és ott már nem lehet színházi produkciókra pályázni, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pedig még nem tisztázottak a lehetőségek. A Nemzeti Kulturális Alapnál pályáztak egyedül sikerrel, ebből finanszírozzák Bornemisza Péter Magyar Elektráját, amelyet március elején mutat be a társulat. Az előadás dramaturgja, rendezője, díszlet- és jelmeztervezője – ahogyan ő magát nevezte „egyszemélyes színházi manufaktúrája” – Katona Imre. /Jánossy Alíz: Beszűkültek a Figura pályázati forrásai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Erdőszentgyörgyön idén a vízhálózat cseréjét tervezik, a csatornarendszerét jövőre. A munkálatokat eurós pályázatból szándékoznak megvalósítani. Erdőszentgyörgy kulturális életének mozgatórugója Kovrig Magdolna, a Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke. Most fogadják Kovács Győző informatikust, aki szakmai előadást tart az érdeklődőknek. Februárban várják a Súrlott grádicsot. Állandó kapcsolatot tartanak a celldömölki Soltis Lajos Színházzal. A színház világnapjára a városi amatőr színtársulat az Énekes madár című darabbal készül. Az Illyés Alapítványtól nyert pályázatból tartják fenn az Erdőszentgyörgyi Figyelőt, az EM- pont ugyancsak az Illyés Közalapítványtól nyert pályázatból működik, az amatőr színjátszó tábort, illetve az őszi színjátszó fesztivált a megyei tanács és a Népi Alkotások Háza segítségével szervezik meg. Magyarósi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója a pályázaton nyert Campus-programról beszélget. A campusban 24 tanterem, műhelyek, laborok, bentlakás és étkezde lesz, szolgálati lakásokkal. Jelenleg Erdőszentgyörgy legnagyobb problémája a szolgálati lakás. A fiatal tanárok ugyanis ingáznak Marosvásárhelyről. /Mózes Edith: Erdőszentgyörgyi oldal. Költségvetés még nincs, tervek vannak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

Várhatóan júniusban átadják az ivóvízvezetéket Gernyeszegen, a községközpontban és Körtvélyfáján. Kedvező elbírálás esetében ősszel hozzákezdenek a szennyvízhálózat kiépítéséhez. Körtvélyfáján elkezdik a kultúrotthon felújítását. Tervezik még a marosteleki, a magyarpéterlaki, a kisillyei, a marosjárai és az erdőcsinádi kultúrotthon felújítását is. Három éve hozták létre Gernyeszegen általános iskolásokból a Boglárka nevű tánccsoportot. Pályázat útján, az Illyés Közalapítványtól sikerült pénzt szerezni a gernyeszegi népviseleti ruhák elkészítéséhez. Rendszeresen tartanak próbákat, különféle rendezvényeken, fesztiválokon lépnek fel. Az iskolásoknak színjátszó csoportjuk is van, a Gernyeszegi Kis Kópék tavaly a Padif – diákoknak szervezett – színjátszó fesztiválon is részt vettek. A Gernyeszegi Vén Kópék felnőtt színjátszó csoport jelenleg a Rómeó és Júlia színdarabot tanulja be. Gernyeszeg községben négy jogi személyiségű tanintézmény van. A Gernyeszegi Általános Iskolához tartozik az erdőcsinádi, a marosteleki, a marosjárai, a kisillyei, valamint a gernyeszegi szanatórium iskolája is. A magyarpéterlaki a Körtvélyfáji Általános Iskola alárendeltségében van. A gernyeszegi óvodához tartozik a szanatórium óvodája, a körtvélyfájihoz pedig a magyarpéterlaki. /Berekméri Ildikó: Gernyeszegi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./