Megjelent a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában, Ferencz Angéla néprajzos szerkesztésében, a Sokszor úgy szeretnék enni, magam sem tudom, hogy mit című kiadvány. A könyv két, a hagyományos székelyföldi táplálkozással foglalkozó díjnyertes dolgozatot tartalmaz: Jakab Rozália: Hagyományos táplálkozás Farkaslakán és Tankó Gyula: Étkezési rend, étkezési szokások a gyimesieknél. A kiadvány az Illyés Közalapítvány támogatásával jelent meg. /Kristó Tibor: Könyv a székelyföldi táplálkozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18./

Faxlevélben utasította Bársony András és Szabó Vilmos államtitkár az Illyés Közalapítvány elnökét, Halzl Józsefet – indoklás nélkül - arra, hogy azonnali hatállyal függessze fel a kuratórium döntéseinek végrehajtását. A levélben beszámolót kértek a választások utáni döntésekről. Halzl elnök válaszlevelében kifejtette: tekintettel az utasítási jogcím, felfüggesztési indok és határidő hiányára, valamint az IKA zavartalan és folyamatos működése biztosításának szükségességére, nem áll módjában teljesíteni az utasítást. A közalapítvány mindezek mellett nagy tisztelettel meghívta a politikusokat a kuratóriumi ülésére. A politikusok helyett – pár perccel az üléskezdés időpontja előtt – egy két nappal korábban keltezett faxlevél érkezett. Ebben az új kormány megalakulására hivatkozva arról értesítették az elnököt, hogy a Fővárosi Bíróságon elindították leváltásának folyamatát. Ezért arra kérik, döntéseket már csak az átadásra vonatkozóan hozzon. Balczó Zoltán kuratóriumi tag kijelentette, jogállamban elfogadhatatlan módon sértették meg a közalapítvány önállóságát. A kuratórium mandátuma 2002. október elsején jár le. Erről kormányhatározat rendelkezik, amit csak újabb kormányhatározattal lehet módosítani. A történtek megbéníthatják az alapítvány működését: pénz nélkül maradhat több ezer határon túli pályázó, veszélybe sodródik az oktatási-nevelési támogatások kifizetése is. A telefonon elért Szabó Vilmos államtitkár elismerte, kormánydöntés ugyan nincs, ám véleménye szerint mindenben a jogszerűség szerint jártak el, és utólag lesz kormányhatározat is. - A megfelelő időben majd tájékoztatjuk a közvéleményt – jelentette ki az államtitkár. /Lukács Csaba, Budapest: Felfüggesztették a kifizetéseket. Blokád az Illyés Közalapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

A Népszabadság napilap értesülése szerint június elejéig elfogyott az Illyés Gyula Közalapítvány által kiosztható keret nyolcvan százaléka. A közalapítványt irányító kuratórium megbízatása októberben jár le. Az Illyés Közalapítvány a határon túli magyarságnak és szervezeteinek eljuttatott hazai anyagi támogatás egyik legfontosabb elosztó szervezete. Rajta keresztül finanszírozzák például az erdélyi magyar egyetemet, ez az alapítvány juttatja el a státustörvény értelmében járó oktatási-nevelési támogatást a szomszéd országban élő magyaroknak. Szabó Vilmos államtitkár a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy a "kormány nagyra becsüli a közalapítványt, tudatában van annak, hogy ez az országban és a határon túl is elismert szervezet, amelynek vitathatatlanok az érdemei. Vannak azonban negatív vélemények is — ezeket tisztázni kell." A Magyar Nemzet értesülése szerint puccsszerű leszámolásról van szó az Illyés Közalapítvánnyal szemben. Az alapító okirat értelmében csak kormányhatározattal hozható döntés a közalapítvány ügyében. Szabó Vilmos a lapnak elmondta: utólag meglesz a kormánydöntés. Az Orbán-kormány hivatalba lépésének idején hagyta kitölteni a régi kuratórium idejét, váltásra csak 1999. január végén került sor, miután fél évvel túllépték a mandátumukat. A kuratórium 2002. október elsejéig szóló mandátuma kormányhatározaton alapul, ezt csak újabb döntéssel lehet módosítani. A történtek megbéníthatják az alapítvány működését: pénz nélkül maradhat több ezer határon túli pályázó, veszélybe sodródik az oktatási-nevelési támogatások kifizetése is. /Felmentik az Illyés Alapítvány kuratóriumát? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ (1. old.) Az alapítvány cáfolt azt, hogy 2002. évi költségvetése 2,4 milliárd forint lenne, melyből júniusra csak 120 millió Ft maradt, vagy hogy az IKA kasszája kiürült volna. Ezzel szemben az IKA számláján jelenleg 1,4 milliárd forint és értékpapír állomány van, a kuratórium június 1-ig a rendelkezésre álló keretek 55,45%-ára vonatkozóan vállalt kötelezettséget. Az alapítvány jelenleg több mint 800 millió forint céltámogatási keretekkel rendelkezik (oktatási-nevelési keret 400 millió, romániai alkuratóriumi keret 221 millió, ukrajnai alkuratóriumi keret 34 millió, vajdasági alkuratóriumi keret 77,5 millió, általános támogatási keret 120 millió), mely keretek pályázatok alapján a jövőben felhasználhatóak. Végül Halzl József cáfolt, hogy a Magyar Ifjúsági Közösség szlovákiai szálloda vásárlására 55 millió Ft támogatást kapott volna, a kuratórium a pályázatot elutasította. A közlemény elismerte, hogy a magyar kormánynak mint az IKA alapítójának joga és lehetősége van arra, hogy a jogszabályok tiszteletben tartásával bármikor visszavonja a kuratórium mandátumát. "Szabó Vilmos államtitkár úr sajtóbeli közlése alapján tudomásul vettük, hogy a felmentésre irányuló kezdeményezésnek politikai okai vannak", zárul a közlemény. /Módosítások az Illyés Közalapítványnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Magyarországon hetekkel az új kormány beiktatása után sem ért véget a választási kampány, legalábbis ami az ellentábor bírálatát, ócsárlását, mocskolását illeti. Ebben az új miniszterelnök, Medgyessy Péter sem kivétel, minden alkalmat megragad, hogy bírálja elődjét. Elegendő, ha a Millenáris park kiállítása (Álmok álmodói, világraszóló magyarok) körüli bonyodalmakat, az Országimázs Központ megszüntetését, a Terror Háza kilátásba helyezett átszervezését említem példaként. A miniszterelnök, azért marasztalta el az Orbán-kormányt, mert úgymond túlszerette az erdélyi magyarokat, s ezzel rosszat tett, ártott nekik. Medgyessy talán a határon túliaknak juttatott támogatást sokallta, netán az intézmények, a személyek, akik támogatáshoz jutottak, nincsenek kedvére, vagy a felelősségvállalásába még mindig nehezen fér bele a tízen felüli ötmillió magyar. Gyorsan intézkedtek: megbízatásuk lejárta előtt leváltják a határon túliaknak juttatott támogatás elosztására hivatott Illyés Közalapítvány kuratóriumát. Hasznos munkát végeztek – nyilatkozta az ügyben illetékes államtitkár –, mégsincs bizodalmuk bennük. A túlszeretettség másik bizonysága a miniszterelnök szerint a státustörvény. Mérséklődik tehát túlszeretettségünk, jegyezte meg írásában Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. /Borbély László: Túlszeretett erdélyi magyarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitka a Krónikának. Az eddig elnyert pályázatokra megkapják a támogatást az Illyés Közalapítvány támogatására pályázók – derül ki Szabó Vilmos nyilatkozatából. Korrekt, bizalomra épülő kapcsolatrendszert kell kialakítani a határon túli magyarság szervezeteivel és az elitjével. Minden olyan kérdésben, ami a határon túli magyarságot érinti, a mindenkori magyar kormány már az előkészítés fázisában megkérdezi a határon túli szervezeteket. Nem szabad elvárniuk, hogy a mindenkori magyar kormány minden esetben elfogadja azt, amit a határon túliak mondanak, tette hozzá. "Kovács László és magam is úgy véltük, hogy az elmúlt négy évben jó volt, hogy a kormány többet törődött a határon túli magyarsággal, de nem tartjuk célszerűnek, hogy háttérbe szorult a szomszédságkapcsolat. Ezzel sérült Magyarország uniós csatlakozási folyamata." Az új kormány nem várta meg az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mandátumának a lejártát. Növekedett a támogatás összege, de ezzel arányban csökkent az átláthatóság. Szabó kijelentette: az Illyés Közalapítványnál a 2002-re szánt 2,4 milliárdból jelenleg mintegy 120 millió forint áll rendelkezésre. A névadó Illyés Gyula leánya, Illyés Mária tagja marad a testületnek. Pomogáts Béla elnöke is lehet az új kuratóriumnak, de neki kell eldöntenie, hogy vállalja-e. /Simon Judit: A kormány határozza meg az elveket. Interjú Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./ Szabó Vilmos állítását /hogy az Illyés Közalapítványnál csak 120 millió forint/ azonnal megcáfolták az alapítvány vezetői. Valójában az összegnek az 55 %-át költötték el.

Jún. 24-én ülésezett az Illyés Közalapítvány kuratóriuma, amelyen a többszöri meghívást elfogadva, ezúttal részt vett Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár is. Szabó Vilmos kifejezte nagyrabecsülését az Illyés Közalapítvány kuratóriumának munkája és eredményei iránt, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy mielőbb vissza akarják vonni a kuratórium mandátumát. A közlemény szerint az államtitkár nem ismételte meg a sajtóban korábban közzétett magyarázatokat (kiköltekezés, üres kassza, bizalomvesztés stb.), ám arra hivatkozott, hogy az Illyés Közalapítvány működésével kapcsolatban felmerültek negatív vélemények is. Álláspontja szerint az Illyés Közalapítvány támogatási tevékenysége nem teljesen átlátható, jellemző az antidemokratikus döntéshozatal. Hivatkozott továbbá arra, hogy konzultált Markó Béla RMDSZ elnökkel, Bugár Béla MKP elnökkel és Kasza József VMSZ elnökkel, akiknek állításai alapján egyetértettek abban, hogy az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát idő előtt meneszteni kell. Ugyanakkor a kuratórium mandátuma jelenleg sértetlen, a testület teljes jogkörben gyakorolja tevékenységét. A fentiek jegyében a Kuratórium több mint 1500 pályázatot elbírált, így a 2002. évi ukrajnai, vajdasági és romániai (oktatási és közművelődési) alkuratóriumi pályázatokat is. Valamennyi támogatási döntésnek maradéktalanul biztosított a fedezete, a kifizetések a korábbi gyakorlat szerint folyamatosak. /Visszavonnák az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának mandátumát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Pomogáts Béla igent mondott a felkérésre: feltételei teljesülése esetén vállalja az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöki tisztét. Szavai szerint azért módosított néhány nappal korábbi álláspontján — amikor még erkölcsi okokra hivatkozva, illetve a távozó kuratórium melletti szolidaritását hangsúlyozva kizárta a funkció elvállalását —, mert sok határon túli magyar szervezet és a most leköszönő testület is arra kérte: vállalja el a megbízatást. Pomogáts Béla az államtitkárral folytatott megbeszélésen alapelvként fogalmazta meg a közalapítvány teljes függetlenségét, illetve azt, hogy olyan személyek kapjanak helyet a kuratóriumban, akikben megbízik. A kuratórium munkájának folytonosságát az elnöki poszt várományosa azzal is szeretné kifejezésre juttatni, hogy az új testületben is szerephez jutna több kuratóriumi társa, így például a névadó lánya, Illyés Mária és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze. Pomogáts Béla legalább ötven százalékkal szeretné megemeltetni a közalapítvány költségvetését, ami az idén 2,4 milliárd forint volt. /Pomogáts Béla vállalja az elnökséget. Az Illyés Közalapítvány függetlenségét ígéri. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Az Illyés Közalapítvány legutóbbi kuratóriumi ülésén, amelyen Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár is részt vett. Az államtitkár többek között arra hivatkozott, hogy konzultált Markó Béla RMDSZ-, Bugár Béla MKP- és Kasza József VMSZ-elnökkel, akik egyetértettek abban, hogy az alapítvány kuratóriumát idő előtt meneszteni kell. A Szabadság Markó Bélát kérdezte erről. Az időszakonkénti átvilágítás a közalapítványok esetében teljesen természetes, jelentette ki Markó. Ezidáig minden kormányváltáskor lecserélték a kuratóriumokat is. A határon túli magyarságnak szánt támogatás összege jelentősen növekedett, viszont nem növekedett ezzel arányosan az alapítvány átláthatósága. Növekedett az összeg, de ezzel egyidejűleg növekedett a központi döntések jelentősége is. Markó szerint ahol ez lehetséges, bízzák rá a döntést a határon túli szakmára. /Papp Annamária: Természetes az időnkénti átvilágítás. Markó Béla üdvözli Pomogáts Béla jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Az Illyés Közalapítvány által megítélt valamennyi támogatásnak biztosított a fedezete - jelentette ki Veress László, a közalapítvány irodavezetője a vele készült interjúban. A közalapítvány kuratóriumi ülésén Szabó Vilmos államtitkár is részt vett. Feltették a kérdést, hogy felrúgják vagy megerősítik az évtizedes hagyományt, mely szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriuma a mindenkori kormányváltástól függetlenül zavartalanul kitöltheti törvényes mandátumát. Az államtitkár megerősítette, hogy idő előtt meneszteni akarják a Kuratóriumot. Az Illyés Közalapítvány kuratóriumát nem mentették fel, de az államtitkár úr szerint mindent megtesznek, hogy ez mielőbb megtörténjen. Veres szerint a fő indok az, hogy a kuratóriumot az Orbán-kormány nevezte ki négy évvel ezelőtt. A többi indok nem felel meg a valóságnak: nincs nyolcvanszázalékos kiköltekezés (a valós szám körülbelül ötvenöt százalék); nem üres a kassza (1.4 milliárd forint van a számlákon készpénzben és értékpapírokban); és végül, állításaik szerint döntéseink nem átláthatóak. Az alapítvány nyilvánosságra hozta a tizenkét év összes döntését a honlapján. Veres kifejtette: a jelenlegi magyar kormány kísérletet tett arra, hogy felrúgjon egy tizenkét esztendős gyakorlatot, azt is kockáztatva, hogy megbénítja a közalapítvány működését. Azt is mondták, nincs bizalom a régi kuratórium iránt. Veres hangsúlyoztam az alapítvány esetében nincs helye a politikának. "Ezzel a kísérlettel a kormány példátlan módon beépíti a határon túliak támogatási rendszerébe a politikai leszámolás gyakorlatát." Szabó Vilmos úgy nyilatkozott, hogy a kuratórium menesztéséről – többek közt – konzultál Markó Bélával is, és az RMDSZ elnöke egyetértett a változásokkal, magyarul a kuratórium lefejezésével. Veres erre így reagált: "Örömmel tapasztaljuk, hogy az RMDSZ vezetésének kitűnő személyes és politikai kapcsolatai vannak a Medgyessy Péter vezette szocialista–szabaddemokrata kormánnyal. Bizonyára sikeres lesz az együttműködés, és ez a romániai magyar közösség érdekeit szolgálhatja, különösen akkor, ha ezt a közösség tagjai is érzékelni fogják. Azonban nem lenne szerencsés, ha a romániai magyar politikusok fölös energiáikat arra fordítanák, hogy miként kell lefejezni Budapesten egy kuratóriumot, miközben például Csíkkarcfalván fölszedik a kockaköveket, hogy ortodox kolostorba építsék." /Lukács Csaba, Budapest: A jogszerűség a fontos. Interjú Veress Lászlóval, az Illyés Közalapítvány irodavezetőjével. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

"Az áprilisi kormányváltás után sokáig az volt a kérdés, hogy az MSZP vagy az SZDSZ veszi át a HTMH vezetését. Mindkét pártból több személy neve felmerült. Az elnöki kinevezés végül magának az elnöknek jelentette a legnagyobb meglepetést. A kolozsvári származású Bálint-Pataki József, az erdélyi referatúra főosztályvezetője hivatali eskütétele után néhány órával azt nyilatkozta a Szabadságnak: Jómagam is találgattam, ki lesz az elnök, de fel sem merült bennem, hogy én lehetek. Bálint-Pataki József kifejtette: Júniusban lett tízéves a hivatal, de ezt megelőzően két évig működött a miniszterelnökségen belül a Határon Túli Magyarok Titkársága. Ő ott kezdtem a munkát, kormányfőtanácsosként. Nem tagja egyetlen pártnak sem. Nem ismeretlen számára a többi terület sem. Szerinte a kisebbségpolitika töretlen, és konszenzuson alapszik. Szeretné, ha ez a folytonosság fenntartható lenne. Bálint-Pataki József szerint az egyenlő távolságtartás elve az utóbbi években némiképp sérült. Ugyanakkor a MÁÉRT mellett működő szakbizottságokba életet kell lehelni. A HTMH alaptevékenysége: kapcsolattartás a szomszédos államok magyarságának legitim politikai, szakmai, civil, egyházi stb. szervezeteivel. Ezenkívül, országos hatáskörű szerv lévén, részt vesz a döntés-előkészítési folyamatban, minden olyan kérdésben, amely a határon túli magyarságot érinti. A HTMH részt vesz a kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságainak munkájában. A HTMH elnöke általában a kormányközi vegyes bizottságnak is elnöke, sőt a titkárt is a HTMH adja. A hivatal jelen van a határon túli szervezetek, intézmények rendezvényein. Több mint 50 jogszabály, végrehajtási rendelkezés készült el kedvezménytörvény kapcsán. Ezt a hivatal végezte. A magyar közigazgatáson belül pedig a HTMH a végrehajtás felelőse. Az európai intézmények azt várják el a törvénytől, hogy ne okozzon feszültséget az egyes szomszédokkal. A HTMH érdekelt a támogatási rendszer átláthatóságának biztosításában. Van szórványstratégiája a HTMH-nak? - kérdezte Gál Mária. Az Illyés Alapítvány sokat tett a már létező szórványkollégiumok létrehozásáért. Nincs egy összehangolt, a sajátos szempontokra alapozó szórványprogram. Nincs szórványstratégia, sem a hozzá rendelt olyan méretű anyagi háttér, amely ezt a folyamatot fékezni tudná. /Gál Mária: A Határon Túli Magyarok Hivatalában sohasem okozott földrengést a kormányváltás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2."

"Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ 7. füzeteként jelent meg korlátozott példány-számban két esztendővel ezelőtt a Román-magyar közigazgatási szójegyzék című kötet. Az azóta eltelt időszakban tovább dolgozott a Román-magyar közigazgatási szótár megteremtését célként kitűző munkacsoport, ennek eredménye a nemrég Sepsiszentgyörgyön megjelent kötet, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával kiadott szótár. Előszavában Péntek professzor - a szótárt kiadó AESZ elnökeként - leszögezte, hogy elsősorban azoknak a közigazgatási, önkormányzati hivatalnokoknak az igényeit szeretnék kielégíteni, akik természetesnek tartják és vállalják a magyar nyelvű ügyintézést. - Az AESZ hírlevelének, a Hírhordónak júniusi számában Komoróczy György számolt be "A Magyar Nyelv Napjai Marosvásárhelyen" című áprilisi rendezvényről. - Murádin László a 75 éves Bartha János munkásságát méltatta. /Nyelvőr. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./"

"Boros Zoltán reagált Kelemen Hunor képviselő állítására, hogy neki személyes problémája, azaz "a székhez való ragaszkodás". (RMSZ, 2002. június 26.). Boros emlékeztetett: többször elmondta, hogy 2002. szeptember elsején, szerződése lejártakor, szándéka volt visszavonulni a Román Televízióból és egy magánstúdió létrehozását tervezte. Gyors leválátsa jelzi a politika hatáskörének kiterjesztését immáron nemcsak a magánmédiára, hanem a közszolgálatira is. Boros több, mint két évvel ezelőtt egy Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levelében jelezte: az RMDSZ kormányra kerülése óta a szövetség bizonyos vezetőinek egyre rosszabb a kapcsolata a médiával. A helyhatósági választások előtt Markó sorozatban utasította vissza az adásban való megjelenést. A helyhatósági választások másnapján sem jött el, amikor az RMDSZ sikereiről is be lehetett volna számolni. Aznap este viszont jelen volt két vagy három román televíziócsatornán. Helyettesként a legtöbb esetben Borbély László képviselő jött el. Egy vitaműsorhoz ismét meghívták Markó Bélát. Visszajelezte, hogy nem kíván eljönni. Ekkor kérték, jelöljön ki az Operatív Tanács valakit, aki egy vitás kérdésben az RMDSZ vezetőségének álláspontját képviseli. Kelemen Hunor képviselő telefonált: az Operatív Tanács megbeszélte az ügyet és úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tévébeszélgetésben. Úgy gondolják, hogy a tervezett adásnak nem is kellene létrejönnie. A televízió magyar szerkesztősége akkor már tíz éve vívta az éppen hatalmon levő román politikai erőkkel a harcot az igazság kimondásáért. Borost jó néhányszor megfenyegették azzal, hogy leváltják. Nem engedték, hogy az adásban dolgozzon Hajdu Győző, felesége, Ádám Erzsébet és egy-két volt besúgó, akiket a román vezetőség több ízben rájuk akart erőltetni. Boros Markóhoz írt nyílt levelére nem kapott választ. Később Boros az írott sajtóban a MÚRE alelnökeként szóvá tette, hogy az újságíró társadalom kifogásolja: az Illyés Alapítvány által a sajtónak szánt támogatások elosztását az RMDSZ vezetősége kivette a civil társadalom, azaz a szakmai egyesület kezéből, amelynek vezetőségét választják, és létrehozott egy új sajtószaktestületet, amelynek tagjait kijelölték. Markó először tagadta, hogy beleavatkozott volna a közszolgálati televízió belső ügyeibe. Mióta azonban ez a beleszólás már tagadhatatlanná vált, szakmai kifogások és testi fogyatékosságok emlegetésével keres utólagos ürügyeket, "egyetértek Boros menesztésével", nyilatkozta. /Boros Zoltán: Párhuzamos monológok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Az Illyés Közalapítvány által megítélt romániai támogatások az elmúlt tizenegy évben az alábbiak szerint alakultak: 1990-1994: 561 millió Ft (667 pályázat); 1995-1998: 690 millió Ft (1912 pályázat); 1999-2001: 1,441 milliárd Ft (2768 pályázat). Látható, hogy az Illyés Közalapítvány az 1999-2001 időszakban több pályázatot kezelt és bírált el, több pályázatot támogatott, összegszerűen több támogatást nyújtott mint az előző 9 évben összesen. Az 1990 óta megítélt romániai támogatásokkal kapcsolatban a legfrissebb, május 29-i adat szerint: 3,230 milliárd Ft (kerekítve). /(vásárhelyi): Mit köszönhetünk az Illyés Közalapítványnak? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 5./"

"Brassóban tanácskoztak a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és az RMDSZ képviselői. A találkozón jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Gáspárik Attila, az Audiovizuális tanács tagja, valamint Csép Sándor, a MÚRE elnöke, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Ambrus Attila és Vincze Loránt alelnökök. Az RMDSZ és a MÚRE vezetőinek ilyen tanácskozására eddig nem volt példa, a két szervezet viszonya az elmúlt években nem volt mentes az ellentétektől. Markó Béla szövetségi elnök a negyedévenkénti találkozók megtartását javasolta, amit a jelenlevők elfogadtak. Karácsonyi Zsigmond a támogatási rendszer átláthatóságát, a MÚRE jelenlétét szorgalmazta a sajtó-szaktestületben. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi sajtószaktestületében a MÚRE és az RMDSZ paritásos alapon képviseltesse magát, eltérően az utóbbi három év gyakorlatától, amikor a MÚRE alulreprezentált volt. A MÚRE kérte, hogy RMDSZ az írott kultúra támogatásáról szóló törvénytervezet vitája során igényelje: a kedvezményeket terjesszék ki a kisebbségek nyelvén megjelenő sajtóra, valamint a művelődési jellegű tv- és rádióműsorokra is. /MÚRE-RMDSZ találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"

"Júl. 5-én a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar Marosvásárhelyen, a Vártemplomban koncertezett. Fellépnek még Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen. A fiatal hangszeresek turnéját, nyári táborát a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola szervezte. Székelyföldön - Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön - jó nevű művészeti iskolák működnek, tehetséges fiatalokból állt össze zömében a zenekar, anyaországi diákok is tagjai a zenekarnak. Bodurian János, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanára elmondta, távlati tervük: létrehozni egy székelyföldi szimfonikus zenekart (nem egész státussal), hogy a székelyföldi városokban is havonta, kéthavonta egyszer hangversenyt adjanak. A Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar székelyföldi turnéját az Illyés Közalapítvány, az NKÖM, Hargita megye művelődési-, egyházügyi Igazgatósága, valamint a Harmopan Rt. támogatta. /(lokodi): Diákhangszeresek Vásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"

"Az Illyés Közalapítványon belüli döntések az érintett országokban működő alkuratóriumoktól fokozatosan a budapesti kuratóriumhoz kerültek át a legutóbbi években. Így a határon túli testületek ma már csupán az össztámogatás ötöde felett rendelkeznek, a pénzek nagyobbik hányadát pedig sok esetben politikai szempontok alapján, Budapesten osztják el - jelentette ki a Népszabadságnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az elmúlt években a kisebbségi magyar közösségek támogatására szánt összeg örvendetes módon jelentősen növekedett. Ezt üdvözöljük. Ezzel egyidejűleg azonban nem növekedett ennek a rendszernek az átláthatósága és az összehangoltsága. Eljött az ideje, hogy ezt áttekintsük - mondta. Markó szerint nem vitás, és bizonyos fokig természetes is, hogy az alapelveket a politika határozza meg. Viszont úgy vélte, a pályázatok megítélését szaktestületekre kell bízni. /Tibori Szabó Zoltán: Markó Béla nehezményezi, hogy a támogatások zöméről Budapesten döntöttek. = Népszabadság, júl. 8./ Markó Béla ezt így nem mondta ki az erdélyi sajtóban."

"Minden alapot nélkülöz az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének azon állítása, amely szerint 1998 után az UMDSZ és tagszervezetei elvesztették döntéshozó pozíciójukat az Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriumában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) javára - közölte Brenzovics László, az alkuratórium elnöke arra a nyilatkozatra reagálva, amelyet a múlt hét végénTóth Mihály, az UMDSZ elnöke adott az MTI-nek. Brenzovics, aki egyben a KMKSZ alelnöke, az MTI ungvári tudósítójának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ mindössze három fővel képviselteti magát az alkuratóriumban, a többi tagot az UMDSZ két tagszervezete: a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, illetve a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség és a történelmi egyházak - a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház és a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház - delegálják. Vagyis rágalom az UMDSZ elnökének a kijelentése, hogy kilenc-kettő lenne az alkuratóriumi helyek aránya a KMKSZ javára - tette hozzá. /Cáfol az Illyés Közalapítvány vezető tisztségviselője. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"

"Az aggodalmak nem voltak alaptalanok, kezd nyilvánvalóvá válni: a kormányfő kijelentése, amelyik szerint az előző kormány "túlszeretett" bennünket, a kedvezménytörvény felülvizsgálása, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma megbízatásának idő előtti megvonása arra utal, hogy ez a kormány, akár Horné, híven kitart a kádári kolonc mellett: úgy szeret bennünket, mint az ablakos a hátraesést, írta Asztalos Lajos. Az Illyés Közalapítvány esetében például a jól bevált kommunista módszert alkalmazzák: Szabó Vilmos politikai államtitkár makacsul ismételgeti, hogy az alapítvány kuratóriumában megingott a bizalom, mert, úgymond, a folyó évi pályázatok támogatására fordítandó összeg nyolcvan százalékát elköltötték, miközben Veress László, a kuratórium igazgatója határozottan állítja, hogy nem igaz, mert eddig csak ötven egynéhány százalékot fizettek ki. A Medgyessy Péterrel, másképp a D 209-essel - ahogyan most "becézik", Péterkémmel, azaz Péter-kémmel - kapcsolatos botrány fölött nem lehet semlegesként átsiklani, azzal áltatva magunkat, hogy semmi közünk hozzá. - Előzőleg Orbán Viktort kinevezték országgyűlést felszámoló diktátornak, cigánynak, talált gyermeknek, szélsőségesnek, fasisztabarátnak stb. Beleakadtak abba, hogy az apja dolomitbányája szállítja a követ ide meg oda, hogy Bostonba ment a kitüntetést átvenni, s hogy milyen sokba került a repülőút. Tehát alkalmatlan a kormány vezetésére. Bezzeg Horn Gyula annál "alkalmasabb" volt. Már csak azért is, mert mint pufajkás, úgynevezett munkásőr, azaz karhatalmista részt vett az 56-os forradalom vérbefojtásában, szemtanúk szerint például az 1956. decemberi Kossuth téri mészárlásban, szódásüveggel verte szét egy később Svédországba meg egy Svájcba menekült ötvenhatos állkapcsát. Mindezt persze hiába hozták a nyilvánosságra, mert ő egy na és?-sel intézte el a dolgot, miközben a múltjára vonatkozó iratok szőrén-szálán eltűntek. A Magyar Nemzetben közölt titkos irat nyomán kiderült, hogy Medgyessy a D 209-es ügynök. Először tagadta, hogy igaz lenne. A titkosszolgálatokat felügyelő MSZP-s elvtárs kijelentette, hogy ez hamisítvány. Másnap reggel fordult a kocka: Medgyessy beismerte, hogy évekig kémelhárító volt. Azzal hozakodott elő, hogy magyar érdekekért tette, azért, hogy Magyarország a Szovjetunió akarata ellenére beléphessen a Nemzetközi Valutaalapba. Valójában akkor Magyarország semmit sem tehetett anélkül, hogy arról a szovjet kémelhárítás, a szovjet titkosszolgálat ne tudott volna. Ezt egy volt III/2-es tiszt is megerősítette. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke következetesen Medgyessy lemondását követelte, jött a bosszú: "egyesek" sürgősen kiderítették, hogy baj van a családjában, és közzétették apja múltbeli tevékenységét. Amikor felindultságában Pokorni lemondott, Medgyessy ártatlan képpel kijelentette, hogy a múltat le kell zárni, ne forduljon elő több családi tragédia, s a jövővel kell foglalkozni. Vagyis aki a múltban bármi - önkéntes titkos ügynök, ávós tiszt, verőlegény, besúgó, pufajkás meg egyéb válogatott legény - volt, felejtsük el minden disznóságát. A D 209 számára az lenne a legtisztességesebb lépés, ha lemondana. /Asztalos Lajos: Péterkémék és az erkölcs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ "

"Teleki Sándor dolgozó- és hálószobából álló egykori lakosztályát is magába foglalja az ingatlan, amellyel a napokban sikerült bővíteni a nagybányai Teleki Magyar Ház tulajdonrészét. Az Illyés Közalapítvány által tavasszal jóváhagyott 20 millió forintos támogatásnak köszönhetően ezúttal az úgynevezett "alsó ház" utcai szárnyát sikerült megvásárolni az épületegyüttesben. A Teleki Magyar Ház tulajdonába került ingatlant a hamarosan kezdődő felújítást követően vehetik birtokba a nagybányaiak. A több ezer kötetes könyvtárat is itt helyezik el. A főépületben kis helytörténeti gyűjtemény is van. A Teleki Magyar Házat működtető EMKE (Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület) a jövőben szeretné tovább bővíteni, gazdagítani a gyűjteményt. Legkésőbb szeptemberben valószínűleg a műkedvelő színjátszók rendelkezésére bocsátott Lendvay-terem is átadásra kerül. Reális esély van arra, hogy még idén a teleházat, jövőre pedig a pinceklubot is sikerül beindítani a Teleki Magyar Ház ingatlanegyüttesében. /(déel): Beköltöztünk Telekihez! Hírek a Magyar Házról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 19./"

"Júl. 24-én kezdődik el az oktatási-nevelési támogatások, illetve tankönyv-taneszköz támogatások folyósítása annak az 55 erdélyi család a számára, amelyeknek pályázatát a napokban pozitívan bírálta el az Illyés Közalapítvány. Egyelőre kísérleti jelleggel működik a rendszer; az első 55 családot a folyamat beindításának első lépcsőjeként kezelték. Márton szerint a legtöbben a Székelyföldről pályáztak, és az első ötvenöt család többsége szintén székelyföldi. Az Illyés Közalapítvány húszmillió forintot utalt át a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) számlájára erre a célra. A procedúrát az lassítja, hogy a magyar Belügyminisztériumnak minden esetben le kell ellenőriznie az igénylők magyar igazolványának számát. Az oktatási-nevelési támogatás legalább két, saját háztartásban nevelt, kiskorú, magyar nyelven tanuló gyermek után jár. A támogatási lehetőséget kiterjesztetik a nem intézményesített iskolákra is (vasárnapi iskolák, hittanoktatás, fakultatív magyar nyelvoktatás). A kérelmezőknek az iskolától kapott igazolást kell bemutatniuk, illetve a pályázatot kell elküldeniük a Teleki Oktatási Központhoz. A támogatás egy tanévre szóló összege gyermekenként húszezer forint, a tankönyv-, taneszköztámogatás - szintén egy évre - 2390 forint. /Salamon Márton László: Az első ötvenöt. Mától folyósítják az oktatási támogatást. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Júl. 28-án a Magyar Ház felavatásával kötötték egybe a fehéregyházi Petőfi-ünnepséget. Az egész napos Petőfi-ünnepség a református templomban vette kezdetét, ahol Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese hirdetett igét. Ezután a fehéregyházi és héjjasfalvi rezesbanda kíséretében, Petőfi-dalokat és Kossuth-nótákat énekelve vonult végig a tömeg a Petőfi-kerthez. A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Gábor Dénes után Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Kalmár Zoltán, a nagyszebeni Polgári Művelődési Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a szórványban élő magyarok is tisztelegnek Petőfi nagysága előtt, majd hozzátette, sajnos, egyre ritkábban keresik fel a magára hagyatott "magyarocskákat" az RMDSZ vezetői. Leleplezték a kiskunfélegyháziak ajándékát, a Petőfi verseit németre fordító Kerbeny Kálmán mellszobrát, melyet Krasznai János készített. Délután a fehéregyházi Magyar Ház ünnepélyes megnyitóját tartották meg. Az Illyés Alapítvány támogatásával létesült Magyar Házban többek között könyvtárat indítanának a körülbelül nyolcszáz személyt számláló fehéregyházi magyarság számára. /Orbán Zsolt: Egy korszak lelke. Petőfi-ünnepséget tartottak Fehéregyházán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Gyergyóremetén hagyományőrző tábort szerveztek az Illyés Alapítvány, a magyar Nemzeti Kulturállis Örökség Minisztériuma és a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület támogatásával. A gyermekek elsajátíthatták többek között a nemezelést, a csuhéfonást, a bogozást, az udvarhelyszéki varrást, tojásírást, és gyöngyfűzést. A főszervező Mincsai Erzsébet tanítónő volt. /Az első gyergyóremetei hagyományőrző tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"A magyar kormány szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai "veszélyeztetik a közalapítvány célját", azaz a határon túli magyarság támogatását, ezért júl. 18-án bíróságon kezdeményezte a kuratórium felmentését. A kuratórium tagjai az elmúlt napokban kaptak értesítést a lépésről. A levélben Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára megköszönte a kurátorok munkáját, és tapasztalataik átadására bíztatta őket. A IKA kuratóriuma visszautasította a felmentési kereset indokait, és azt várja a kormánytól, hogy pontosan jelölje meg a veszélyeztetés mibenlétét. A kuratórium képviselői azt kérik a kormányzattól, hogy a jogszabályoknak megfelelően kitölthessék mandátumukat, mely október elsején jár le. Veress László, az IKA igazgatója szerint a kuratórium tagjai a rendelkezésükre álló valamennyi jogi eszközzel megvédik szakmai és emberi tisztességüket. /Lukács Csaba: Veszélyeztetik a támogatást? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./"

"Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke közleménye leszögezte: tekintettel arra, hogy olyan intézmény elnöke, amely az Illyés Közalapítvány (IKA) részéről rendszeres támogatásban részesül, természetes jogának tekinti, hogy figyelemmel kövesse az Alapítvány helyzetének alakulását. Megállapítja: a Kuratórium megújulását, összetételét megfelelő előírások szabályozzák. Fontos, hogy egy olyan személyiség álljon az intézmény élén, aki jól ismeri a támogatások alanyait, azok gondjait, céljait, létfeltételeit. "Pomogáts Béla évtizedek óta nemcsak "rajta tartja a szemét" a határon túli magyarokon, hanem közöttük él, állandó jelenlétével hozzájárul eme közösségek integrációjához, "utazó nagykövetként" a keleti és nyugati, északi és déli végek között egyetlen együttérző és együttgondolkodó közösséggé alakítja a szétszórtakat. Amilyen örömmel fogadtam, hogy ő lesz a megújuló Kuratórium elnöke, olyan aggodalommal értesültem arról, hogy mégsem vállalja ezt a megbízatást. A határon túliak többségének kívánságát és érzelmeit fejezem ki, amikor azt mondom, hogy szeretném, szeretnénk, ha az alapítvány képviselője olyan feltételeket teremtene számára eme fontos feladatkör betöltése során, amely biztosítaná az ő erkölcsi-szakmai elveinek az érvényesülését valamennyiünk boldogulására" - áll a közleményben. /A MÚRE támogatásáról biztosítja Pomogáts Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Harmadik alkalommal szervezett Anyanyelvápoló, Hagyományőrző, Közösségfejlesztő Szórványtábort Mákófalván Imre István Zoltán lelkipásztor. Az eddigi két alkalommal Szeben megyei fiatalok vettek részt a táborban, idén már Temes megyéből, Temesvárról és a környéken lévő néhány településről is érkezett tizenhat táborlakó. Csoportvezetőjük a szintén nagyon fiatal Forrai Beáta, a Temesvár belsővárosi segédlelkész. A tábor ideje alatt sokat énekeltek, egymástól tanultak új énekeket. Ellátogattak Csucsára, a Boncza-kastélyba is. A tábort anyagilag a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatta, továbbá a helybeliek. /Kerekes Edit: Szórványtábor Mákófalván, a Sínai-hegy és a Kánaán földje között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Az 1990-es földrengés komoly károkat okozott Bölön unitárius vártemploma szerkezetében, időszerűvé vált restaurálása. Az Illyés Közalapítvány, az egyházi főhatóság támogatta őket, de fontos szerepet vállaltak a hívek is. Megindultak a munkálatok. A következő esztendőre marad a legnehezebb feladat, a kupola felújítása. /(hecser): Felújítják a bölöni vártemplomot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./"

"Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette, hogy a polgármesterek, a polgármesteri hivatalok lassan rájöttek: a megyei tanács nem egy föléjük rendelt szerv, hanem partner, olyan intézmény, amely kezdeményezéseiket a lehető legtöbb eszközzel támogatja. Létrehozták a térségfejlesztési osztályt, ahol külön szakember foglalkozik a természetvédelemmel, az ifjúsági problémákkal, aztán ott van az Eurodysée-program, az Európai Régiók projekt, de a faluturizmussal is külön foglalkozik valaki, a Saparddal ketten foglalkoznak, a Ricoppal is külön. Demeter János két éve tervezte a Megyei Kulturális Alap létrehozását, de ez nem sikerült, mert a prefektúra megtámadta az erre vonatkozó határozatukat. Demeter János szeretné elérni, hogy a helyi érdekeltségű rendezvényt a helyi polgármesteri hivatal és a helyi vállalkozók támogassák. Mindenki az Illyés Alapítványhoz fordul, és nem megy el a szomszédjában a vállalkozóhoz, aki támogatna egy-egy rendezvényt. - Létrehozták a Kovászna Megyei Kulturális Központot. A megyének nincs kulturális katasztere saját kulturális értékeiről, nem tudják, hogy mi van meg belőle, mi él, mi az amit újra kellene éleszteni. Most készül a kulturális munkával foglalkozó civil szerveződések teljes katasztere. Sok nívós kis csapat van a megyében, amely nem tudja menedzselni magát. Ezeknek fellépési lehetőségeket kell biztosítani, ehhez pedig anyagi forrásokat felkutatni, s egy ilyen intézmény tudna ezen könnyíteni. Kovászna megyében sok profi képzőművész él, velük való intézményes törődés sem volt eddig. Fontos lenne, hogy a megyének évente legyen két-három saját kulturális rendezvénye s ezt szintén a Kulturális Központnak kellene megszerveznie, lebonyolítania. - Egy éve aláírták a Hargita és Kovászna megye közötti együttműködési szerződés. Az együttműködés azonban még nem működik. Ma még nem létezik a két megye egységes területét valamilyen módon kezelő nonprofit intézmény. A román törvénykezés szerint a megyei tanács nem lépheti át saját területi kompetenciáját. Vannak a megyehatárokon átnyúló kistérségi társulások, ezek működnek. Együttműködési megállapodást kötöttek az ASIMCOVval (kis- és közepes vállalkozók Kovászna megyei szervezete), levédtek öt nagyon fontos homsite-nevet a megye számára, mint például a Covasnainfo, Covsnaarts, Covasnamarket, Covasnainvest, meg a Covasnatours. Ezek gyakorlatilag a megyéről minden információt tartalmaznak majd. A Covasnaarts alkalmas arra, hogy művészeiket, együtteseiket reklámozzák. A Covasnainvest a befektetési lehetőségeket mutatná be. /Éltes Enikő: "...Hogy érezze: érdemes itt élni". DEMETER JÁNOS, a Kovászna Megyei Tanács elnöke nyilatkozik az RMSZ-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15., folyt. aug. 16./"

"Aug. 11-18. között 13-ik alkalommal rendezték meg a Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet szervezésében a Nagy Pál alkotótábort Makfalván. A táborban készített alkotások évről évre gyűlnek, a közel százhatvan műből öt állandó kiállítást rendeztek be, jövőre kiadványt terveznek a tábor anyagából. Az alkotótábort idén az Illyés Közalapítvány támogatta. Jelenleg négy képzőművészeti tábor zajlik: Marosvásárhelyen, Szárhegyen, Kóródszentmártonban és Makfalván. Ha az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület felvállalná a hasonló jellegű rendezvények időpontjának egyeztetését, el lehetne kerülni a táborok egymásra torlódását. /Antal Erika: Jövőre katalógus is készül. Zajlik a Nagy Pál képzőművészeti alkotótábor Makfalván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"Harmincéves a makfalvi múzeum, kezdeményezője néhai Fülöp Dénes tanár volt. A gazdag néprajzi anyag és az előszobában lévő szövő-fonóterem anyaga mellett helyi alkotók - Vass Áron, Suba László - munkáinak is helyet biztosít. A múzeum és az alkotótábor sorsa az utóbbi időben összefonódott. Az idei tábor aug. 18-án, vasárnap zárt. Fülöp Irén tanárnő - a Wesselényi Egylet elnöke, férje népművelői, szervezői tevékenységének hűséges folytatója - elmondta: az Illyés Alapítvány támogatta a tábort. A tábor méltán viseli Nagy Pál marosvásárhelyi festőművész nevét, tragikus halála is egy helyi tárlat megnyitásához kapcsolódik. Bálint Zsigmond albumot fog megjelentetni a makfalvi alkotótábor terméséből. /(bölöni): A makfalvi nyári karácsonyfa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"