"A környék szórványmagyarságát is felkarolja a magyar kulturális központ, a dési Magyar Ház, amely az Illyés Alapítvány anyagi támogatásával 1995-1996-ban. Itt működik a dési Népfőiskola, amely 1999-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, az Incze János Közkönyvtár, az Aranyeső néptáncegyüttes és az Assisi Szent Ferenc cserkészcsapat. /Balogh Zoltán ügyvezető alelnök, Dés: A dési EMKE tevékenysége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./"

"Márc. 24-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Küldöttgyűlését. A Szövetség idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját - hangsúlyozta Lászlófy Pál elnöki beszámolója, mely a tízéves tevékenység lényegét foglalta össze. Az 1991-92-es éveket az iskolaalapítás és az anyanyelvi iskolák védelme jellemezte. Az 1992-96 a sorozatos tiltakozások (tüntetések, tiltakozó fórumok, élőláncok az anyanyelv és iskolái védelmére, tiltakozó beadványok, az ország elnöke, a parlament, a kormány, a tanügyminiszter felé stb.) időszaka volt, amelyek lényegében a tanügyi törvényre, a magyar egyetem létrehozására, a tanügy szabályozására vonatkoztak. 1996-2000 az RMPSZ számára is a politikai hatalomváltáshoz fűződő remények időszakát jelentette. A szakmai megvalósításokban külön fejezetet jelent a Bolyai Nyári Akadémia, melynek intézményesítésével sikerült elérni a Kárpát-medencei pedagógus továbbképzésbe való integrációt. 1993-2001 között nyolc alkalommal, évente 16-24 tanfolyam működtetésével 6000 pedagógus vett részt e továbbképzéseken. Kiemelt feladatként valósította meg az RMPSZ a négy oktatási központ kialakítását. 1994-2001 között létrehozták és fejlesztették a szovátai Teleki Oktatási Központot. Szintén az Illyés Közalapítvány támogatásával saját tulajdonú házat vásároltak a Partium-i, a kolozsvári Gál Kelemen valamint a Székelyföldi Oktatási Központ számára. E központok fenntartását és működtetését kiemelten a magyarországi Oktatási Minisztérium anyagi és szellemi támogatása biztosítja. 1998-tól az Erdélyi Tankönyvtanács az RMPSZ-en belül önálló programmal és költségvetéssel rendelkező szervezet lett. Az RMPSZ 2000. január 5-én Ábel Kiadó néven tankönyvkiadót jegyeztetett be. Az RMPSZ tevékenységének fontos területe a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Folyamatban van a Sapientia Alapítvány által beindítandó magyar egyetem akkreditációja, a pedagógushiány további fokozódása azonban az anyanyelvi oktatás helyenkénti ellehetetlenüléséhez vezet. Markó Béla beszédében megjegyezte: kár lenne az oktatási törvény új lehetőségeit holt betűként szemlélni. A magyar oktatás színvonalát, útját, módját a helyi közösségekben távlatilag sokkal jobban tudja befolyásolni mintha ki lennénk szolgáltatva a központi hatalom kényének-kedvének. Az RMDSZ próbálja megakadályozni, hogy főtanfelügyelőket, tanfelügyelőket, mindazokat, akik felelős beosztásban vannak az oktatásban, leváltsanak. /Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26., Bögözi Attila: Jó munkalégkörben, szolgálatot teljesítve. Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Egységes, az egész romániai magyar közoktatásra vonatkozó szórványprogram kidolgozását nem tartjuk hatékonynak és talán tudományosan megalapozhatónak sem - jelentette ki Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) főtitkára. Király Annamária, a Magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa vázolta a státustörvényből származó előnyöket. /Szórvány-támogatás. =Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./"

"Az Illyés Közalapítvány az elmúlt tíz évben több mint 4300 pályázat megvalósítását támogatta összesen 2 milliárd forintot meghaladó mértékben Romániában ‑ közölte Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára az MTI‑vel. Néhány héten belül megjelenik az a CD‑lemez, amely tartalmazza az Illyés Közalapítvány 1990‑2000 közötti teljes tevékenységét. Idén a romániai szaktestületi pályázatokra majdnem 15 százalékkal több pénz, összesen 185,5 millió forint jut. /Illyés Közalapítvány - Románia. = RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 3. - 64. sz./"

"Március végén Sógor Csaba csíki szenátor kereste fel a moldvai csángómagyar szervezetek vezetőit, akikkel a bákói református imaházban folytatott tárgyalásokat, majd a szervezetek irodáit látogatta meg. A csángók már többször aláírásokat gyűjtöttek. Hol a magyar nyelvű miséért, hol a magyar nyelv tanításáért. A fenyegetések sorozata, az elutasító válaszok sorozata követte egymást. A kilencvenhatos választások után az RMDSZ kormányzati szerepvállalása során a csángóság kérdésével külön szakember foglalkozott a tanügyminisztériumban. Eredménytelenül. A csángóagyarok iskoláiban a mai napig még opcionális tantárgyként sem lehet tanítani a magyar nyelvet. A Bákó megyei tanfelügyelőség egyelőre hallani sem akar a magyar nyelv oktatásáról. Amióta lehetőség van arra, hogy a férfiak munkát vállaljanak Magyarországon azóta a szülők még inkább kiállnak a magyar nyelv tanítása mellett. Egyházi emberek pedig azt szorgalmazzák, hogy ne Magyarországra, hanem inkább Olaszországba menjenek a csángók dolgozni. Bilibók Jenő Pusztinán, a szülei házában tanít magyar nyelvet. Csíkszeredában végezte a középiskoláit, majd Debrecenben történelem szakon tanult. Az egyetem befejezése után hazatért és otthon próbál meg tenni a magyar oktatásért. Bilibók Jenőt a Csángómagyarok Szövetsége alelnökévé választották az elmúlt napokban. Azonban az ilyen otthoni tanítás nem megoldás. Már nem csak a pusztinai gyerekek, de a szomszédos falvakból is járnak ide. A csángó szervezetek közül a Via Spei és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákó városában működtet irodát. A Via Spei - Reménység Útja szervezetnek lelkes csapata van. Farkas János elnök a szervezet irodáját is bemutatta. Kétszobás városi tömbház lakást bérelnek, havi ötven dollárért. A lakásban modern számítógépes technika van. Farkas János arról tájékoztatott, hogy az elmúlt év egyik legsikeresebb programja az "Ismerjük meg falvainkat" elnevezésű volt, amelyben a csángófalvak fiataljai találkoztak egymással. - Farkas szerint semmiképpen nem jelenthet megoldást a csángók kitelepítése, mert csak a fiatalok mennének el és ők sem biztos, hogy jól éreznék magukat más vidéken. Szóba került a gyimesfelsőloki iskola is. A szervezet vezetői szerint, akik oda elkerültek nem biztos, hogy hazajönnek. A megoldás az oktatás megvalósítására és a közösségi házak építése lenne, ahol lehetne megfelelő helyiségeket kialakítani. - Az RMDSZ-szel való együttműködés sem mondható kifogástalannak. A csángószervezetek támogatói között van a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. A támogatásaikból működnek a szervezetek. A beszélgetésekből kiderül az is, hogy a csángóknak szánt mintegy százezer forintból közel nyolcvan százaléka máshol marad és csupán húsz százaléka jut a moldvai szervezeteknek. - A két szervezet az elképzelés szerint a közeljövőben közös irodát alakít ki. - Az újságíró beszámolt Kostelek falu helyzetéről. A faluba nem jár az autóbusz. Legközelebb Csügésre kell két órát gyalognia annak, aki el akarja érni az autóbuszt. A falut közigazgatásilag elcsatolták 1952-ben Csíkszépvíztől. Ágashoz csatolták, ahonnan harminc kilométere van a falu. A színtiszta magyar faluban csak román iskola van. Salamon Antal katolikus plébános vállalta gyermekek magyar nyelvű tanítását, harminc gyermek jár hozzá betűvetést és olvasást tanulni. A többi Bákó megyei településhez képest sikerként könyvelhető el, hogy itt a többszöri kérésre 1999-től opcionális tantárgyként lehet tanítani a magyar nyelvet, igaz - csak összevont csoportokban. A magyar tankönyvekkel itt is gondok vannak. Az ötvenhat tanulóból mintegy harmincan tanulnak magyar nyelven. /Daczó Dénes: Csángó-magyaroknál Sógor Csaba szenátorral. 1. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., II. rész: ápr. 4./ A Csík vármegyéhez, majd a Maros Autónom Tartományhoz tartozó Kóstelek falut 1968-ban csatolták Bákó megyéhez. A színmagyar faluban a magyar oktatást beszüntették. /Kósteleken még tanítják a magyart, de... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./"

"Nyolcadik alkalommal szervezte meg a hét végén, Marosvásárhelyen a Tudományos Diákköri Konferenciát a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség. Ennek keretében orvostanhallgatók (és nemcsak ők) általános orvostudományi, fogorvostudományi és gyógyszerészettudományi témakörökről tartottak előadást. A hallgatók a Kárpát-medence országaiból érkeztek, legtöbb természetesen Romániából és Magyarországról. Az Egyesült Államokból, Svédországból, Magyarországról Németországból érkeztek neves szakorvosok, egyetemi tanárok, hogy előadást tartsanak. Fő támogatók: a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Magyar Oktatási Minisztérium, a Maros Megyei Tanács, a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája, az Illyés Közalapítvány valamint különböző cégek és más alapítványok. /Máthé Éva: Diákköri konferencia - nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./"

"Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Ötéves a kolozsvári székhellyel bejegyzett, az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány. Céljai között van az anyanyelvi oktatás kialakításának és a magyar oktatási hálózat szervezésének támogatása, anyagi alapok megteremtése a diákoknak és tanulóknak nyújtandó érdem- és szociális ösztöndíjakra, a magyar tanárok képzése és továbbképzése, önálló magyar kutatási intézmények létrehozásának és működtetésének támogatása. Az elért eredményekről Somai József ügyvezető számolt be. A támogatásokhoz szükséges anyagiakat pályázatokkal nyerték el az erdélyi magyar oktatás támogatását célzó alapítványoknál, az Illyés Közalapítványnál, az Apáczai Közalapítványnál és a magyarországi Oktatási Minisztériumnál. - Az Iskola Alapítvány folyamatossá tette az egyetemisták számára a szociális és tudományos-kutatói ösztöndíjak rendszerét. 1996-2001 között évente 231-351 hallgató kapott az alapítványtól kezdetben 700 000, ma már 3,5 millió lejig terjedő ösztöndíjat. 2000 második félévéig több mint kétmilliárd lejt utaltak ki e célra. Tudományos-tanulmányi ösztöndíjban az öt év alatt 616 hallgatót részesítettek több mint 500 000 lejes támogatásban. - 1996 óta az Illyés Közalapítvány támogatásával 185 multimédiás számítógépet, 116 videót, 114 színes televíziót, valamint számos más irodai eszközt vásároltak, és ezeket középiskolák, illetve egyetemi tanszékek örök használatába adták. 1998-ban támogatták a segesvári Gaudeamus Alapítványt, szórványkollégium kialakítására alkalmas ingatlan megvásárlása céljából. A Bolyai Társaságot az alapítvány 1998-ban 115 millió lej támogatásban részesítette, hogy a felsőoktatásban dolgozó és anyagi nehézségekkel küzdő tanárok számára szolgálati lakást vásároljon. Az alapítvány megvásárolt Vulkánban egy kétszoba összkomfortos tömbházi lakást óvónők és tanítónők lakásgondjainak enyhítésére. Az Apáczai Közalapítvány A kollégium és tanári lakások építése című program keretében benyújtott pályázatra 18 millió forintot ítélt meg az Iskola Alapítványnak. Az alapítvány megvásárolt egy kolozsvári ingatlant. 2001 folyamán megkezdődik a 21 lakrészes központ felépítése. Öt év alatt közel 150 millió lejjel támogatták a Tehetségfeltáró és anyanyelvápoló című szórványprogramot. Az elmúlt évek alatt mintegy 77 millió lejjel támogattuk a Bolyai Társaságot a felsőfokú oktatásban dolgozó tanárok ingázási költségeinek visszatérítése érdekében. Az Informatika az oktatásban című konferenciák alkalmából összesen 105 középiskolai tanár számára 14 millió lej költségtérítést biztosítottak. Hozzájárultak a klézsei Magyar Ház működési költségeihez.- A szülőföldjükön szak- és felsőoktatásban tanuló magyar fiatalok számára a 2000-2001-es tanévre tanulmányi jellegű ösztöndíjprogram keretében 3432 pályázó közül 726-an jutottak ösztöndíjhoz /550 egyetemista és 176 szakközépiskolás/. A 2000-2001-es tanévben az Iskola Alapítvány a romániai magyar felsőoktatásban dolgozó doktorandusok életfeltételeinek biztosítása, javítása érdekében indít programot. /Szabó Csaba: Ötéves az Iskola Alapítvány. Eddig közel tizenkét milliárd lejjel támogatta az erdélyi magyar oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Nagykárolyban jártak az Erdélyi Napló szerkesztői. Eszemecserét szerettek volna folytatni olvasóikkal, akik azonban távolmaradtak, mindössze 13-an jöttek össze. Egyik közülünk Báthori Gyula gencsi református lelkész volt, aki a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt partiumi szervezetének alelnöke. Azt szerette volna elérni, hogy a sajtó, elsősorban az Erdélyi Napló, biztosítson több teret pártja véleményének, közleményeinek. Dénes László főszerkesztő sietett leszögezni: a "sajtót ilyen célokra nem lehet felhasználni". Dénes László főszerkesztő kifejtette: Erdélyi Napló Nagyváradon megjelenő polgári hetilap rövidesen 500. lapszámát nyomja, és az eseményt méltóan akarja megünnepelni. Szándékuk a nyár közeledtével amolyan kóberes szekérrel erdélyi körútra indulni, aminek során főleg a kisebb településeket keresik fel, a születendő riportokból pedig könyvet kiadni. Elárulta azt, hogy lapja fiatal munkatársainak fizetése 1,1 millió lej, de az idősebbek sincsenek túlfizetve. Az Erdélyi Napló külmunkatársainak egyáltalán nem tud fizetni, mert nincs reklámbevétele, mint a fővárosi elektronikus médiának. Emiatt magyarországi szerzőktől vesz át inkább cikkeket, mert azok szerzői nem követelőznek. Pomogáts Béla például soha nem kért honort... Dénes László leszögezte: Erdélyben nincs olyan újság, amely önmagában nyereséges lenne. Egyetlen kivétel a Szatmári Friss Újság, ami Veress István főszerkesztőnek köszönhető. A magyar lapok példányszáma hónapról hónapra csökken, mert a papír egyre drágább, a nyomdát fizetni kell. Mégis van olyan napilap (a Krónikára utalt), hogy sokkal többet nyomtat, mint amit el tud adni. Tízezerből alig háromezret, a többi a nyakán marad. Emiatt 25 ezer dollár a havi vesztesége. Ezzel szemben az Erdélyi Napló nem pocsékol. Csak annyit nyomtat ki, amennyit el tud adni. A 4000 példányból alig 10-20 havonta a remitenda. Értesülései szerint legutóbb az Illyés Közalapítvány csak a Romániai Magyar Szó és egyes megyei újságok között 20 millió forintot osztott szét. /Nagy Ágnes: Pomogáts Béla nem kér honoráriumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ A Romániai Magyar Szó szerkesztőségi megjegyzést fűzött a cikkhez: nem részesültek a húszmillióból, amit az Illyés Közalapítvány állítólag utoljára elosztott. - Ehhez hozzátehető: a Romániai Magyar Szó éles ellentétben áll az Erdélyi Naplóval."

"Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány, ebből az alkalomból ápr. 19-én az alapítvány kuratóriuma sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt levő szórványkollégium épületében. Megjelent Ilona János, a Szövétnek - Aradi Kulturális Szemle - főszerkesztője is. Az alapítvány a kitűzött kezdeti célokat folyamatosan megvalósította (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező Csiky Gergely Iskolacsoport tanszerekkel, könyvekkel történő segítése stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, kiadja továbbá a Szövétneket és jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A pénzügyi erőforrásokat az Apáczai Közalapítvány, a kölni Alma Mater Baráti Társaság, az Illyés Közalapítvány és a helyi adományozók biztosították. /Éder Ottó: Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"A múlt év novemberében nyílt meg a Felcsíki Kistérségi Társulás irodája Csíkszentdomokoson. Azóta a négy nagy felcsíki község (12 falu) számítógépes adatbázisa is elkészült. Az iroda segít a pályázások elkészítésében. A községi tanácsok közti kommunikáció is felgyorsult az iroda közvetítő szerepe folytán. Mihály József irodavezető összegezte: jó pár pályázatot készítettek el. Idén 15 pályamunka vár elbírálásra az Illyés, az Új Kézfogás, a Bethlen Gábor stb. alapítványoknál. Egyházi ingatlanok renoválására, felcsíki ifjúsági szervezetek segítésére készültek pályamunkák, ugyanakkor 6 vállalkozó is próbálkozik terveinek pályázati úton történő kivitelezéséhez. A faluturizmus kiépítése is fontos. /Féléves a Felcsíki Kistérségi Társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./"

"Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnökségi ülése után kiadott tájékoztató szerint folyamatban van az Illyés Közalapítvány Oktatási Szakcsoportjához benyújtott pályázatok elbírálása. A tervek szerint halad az Apáczai Alapítvány szórványprogramja is. Az alapítvány közreműködésével - az idén először - a szövetség minden első osztályos gyereknek felajánl egy közel negyedmillió lej értékű, tanszerekből álló kezdőcsomagot. /Pedagógusszövetségi hírek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./"

"Máj. 18-án Kolozsváron fiatalokkal találkozott Markó Béla szövetségi elnök. A találkozón nem vettek részt a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén ugyanis közleményt fogalmazott meg, amelyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának összetételét kifogásolták, valamint arra kérték az RMDSZ vezetőségét, hogy "tegye nyilvánossá a romániai állami költségvetésből az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szánt alapok szétosztását". A MIT felhívása szerint: "a 2001. évi erdélyi keret sorsáról három ember döntött, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek túl nagy hatásköre van az erdélyi magyar nemzeti közösség Illyés Közalapítvány általi támogatásának meghatározásában is." A MIT javasolta, hogy az alapítvány "vizsgálja felül az alkuratórium összetételét, és módosítsa azt a civil és közéleti szféra méltányos egyensúlya irányába". - Jakab Istvánt, a MIT elnöke leszögezte, hogy az erdélyi magyarság támogatására érkező összegek sorsa teljesen átláthatatlan. Jelen pillanatban a romániai alkuratórium RMDSZ-tisztségviselőkből áll: Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető és Kelemen Hunor SZET-elnök. - A MIT azt szeretné, hogy azok döntsenek, akik nem foglalkoznak politikával. /Rácz Éva: MIT: Eluralkodott a politikum a civil szféra felett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Gróf Mikó Imre Kuratórium - melynek egyetlen célja és joga az EME tevékenységének a támogatása - tagjaként vett részt az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén. Leszögezte, hogy az OSZK-nak, vagy ahogyan sokan nevezik, a Magyar Nemzeti Könyvtárnak a határokon kívüli magyar könyvtárak támogatása is a feladata. Magyar könyvtárnak tudják a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat is, minden jogi igazság ellenére. Az ottani magyar anyag támogatása alapvető feladat. A rendszerváltás előtt csereszolgálata /Vekerdi József vezetésével/ rendszeresen támogatta a határon túli magyar könyvtárakat, valamint a kutatókat és a magánkönyvtárakat is. A rendszerváltozás a határon túli magyar közösségek támogatására egy ellátó rendszer alakult, melynek komoly elemei vannak: az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Domus Hungarica az akadémia részéről, illetőleg a magyar kormány komoly pénzösszegeket különített el erre a célra. A nemzeti könyvtárnak koordinatív szerepe van. - A magyar állam a kötelespéldány-rendeletet 1997-ben módosította: a kötelező példányszámot az addigi 16-ról 6-ra csökkentették. Ez azt jelenti, teljesen esetleges, hogy a kiadók, nyomdák ezen felül adnak-e valamit a nemzeti könyvtárnak, amit a határon kívüli magyarok támogatására fordíthat. Ezen az állapoton változtatni kell. Megoldást jelent, hogy a nemzeti könyvtár, ettől az évtől az Illyés Közalapítvány stratégiai partnere, így a jövőben egységes képük lesz arról, hogy ki mit kapott. Az OSZK tanácsolja a többi szervezetnek is, hogy mielőtt ajándékot adnak a határon túli magyar könyvtáraknak, kérdezzék meg az OSZK-t, hogy mit adtak már, mert sokkal hasznosabb lesz a megajándékozottak számára, ha nem 8 példányt kapnak ugyanabból a kötetből, hanem 8 különböző kötetből egy-egy példányt. Az a törekvés, hogy Magyarország nemzeti könyvtára - XXI. századi értelemben, a Kárpát-medence nemzeti könyvtára, a kulturális nemzet könyvtára legyen. Ehhez szükséges, hogy a határon túli magyar szervezetek és könyvtárak megküldjék az ottani kiadványokat. Monoki kedvező döntésnek tartja, hogy Kolozsváron egy könyvtárat kell építeni anyaországi támogatással, ez lesz az a központi partnerkönyvtár, amely a romániai magyar vonatkozású anyagot összegyűjti és szervezetten átadja a Magyar Nemzeti Könyvtárnak cserében a neki küldendő anyagért. Akkor is meg kell csinálni az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtárat, ha adott esetben olyan politikai fordulat jöhet, hogy újra elvész az egész. Remélhető, erre nem fog sor kerülni. Az újságíró közbevetette a bosnyák példát: a szerb hadsereg felégette a bosnyákok nemzeti könyvtárát, a horvát hadsereg pedig felégette nemzeti levéltárukat. /Csomafáy Ferenc: Létrehozni egy új erdélyi magyar könyvtárat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"

"Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./"

"Az erdélyi magyar közösség számára megítélt támogatások szétosztása átláthatóan és az RMDSZ minimális beleszólásával történik, érkezzenek azok a budapesti Illyés Közalapítványtól, vagy máshonnan. Ami a bukaresti Kisebbségi Tanácsot illeti, ezzel kapcsolatban a román törvényeknek megfelelően járnak el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Ezzel ragált a Magyar Ifjúsági Tanács elnökének, Jakab Istvánnak a Szabadságban megjelent kijelentéseire, aki szerint a támogatások elosztása néhány RMDSZ-vezető kiváltsága, a civil szféra pedig kiszorult a döntésből. Takács elmondta: a pályázatok elbírálása a szaktestületek dolga, az Illyés által öt év alatt Erdélyre leosztott közel 1 milliárdos keret csupán 0,02 százalékának javasolt más rendeltetést az öt tagú alkuratórium. Az öt tagú alkuratórium - Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető, Tőkés László tiszteletbeli, Dézsi Zoltán (ex) SZKT és Kelemen Hunor SZET-elnök - felülbírálhatja a szaktestületek véleményezését. Ezzel a jogával az alkuratórium csak néhányszor élt. A szaktestületekre jutó pénzek meghatározására mindig is a szaktestületi vezetők részvételével történt. Leszámítva 2001-et, amikor - mondotta Takács Csaba - felgyorsultak az események, és idő hiányában erre nem kerülhetett sor. Ezért az alkuratórium az előző évi, a szaktestületi vezetőkkel egyeztetet kereteket javasolta a kuratóriumnak, amely végül kétharmadában módosította ezt a javaslatot. - Ami az ifjúsági szaktestületet illeti: 1999-ben, mint ahogy 2000-ben is, a rendelkezésre álló összeg több mint nyolcvan százalékát a MIT által delegált öt szervezet vitte el. A fennmaradó 18 százalék azokra az ifjúsági szervezetekre maradt, amelyeknek nincs képviselőjük a szaktestületekben. Az alkuratórium ez ellen emelt szót, és kérte az ifjúsági szaktestület kibővítését regionális szempontok figyelembevételével. Takács Csaba alaptalannak tartja azt az aggodalmat, miszerint a civil szférát mellőznék a különböző támogatások megítélésekor. - A magyarországi költségvetési támogatások, a különböző minisztériumi támogatások évente megközelítőleg 3 milliárd forintot jelentenek, amely a civil szervezetek képviselőinek - meghívásos alapon történő - véleményezése alapján oszlik szét. /Székely Kriszta: Nem a civil szféra, hanem az RMDSZ szorult ki a pénzosztásból? Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Bánffyhunyadon hónapok óta puskaporos a hangulat az RMDSZ választmánya és a református egyház presbitériuma között. Május 20-án az egyház nemkívánatosnak nyilvánította az RMDSZ-vezetőket emléktábla-avató ünnepségen. A helyi RMDSZ-szervezet közleményben nehezményezte, hogy a rendezvényen, amelyre Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul is hivatalos volt, a választmányt megakadályozták koszorúzási szándékában. Kusztos Tibor tiszteletes 1994-ben került Kovásznáról Bánffyhunyadra, magával hozta azt a Hollandiából érkezett nyomdagépet is, melyet Kovásznán az egyházi épületben szereltek fel A Kalotaszeg folyóirat ebben a nyomdában készült. Péntek László, a Pro Kalotaszeg elnöke kifogásolta, hogy kétszer állítottak ki nyugtát ugyanarra a szolgáltatásra. A könyvelési rendellenességek miatt egyesület elnöki tisztségéből Péntek 1999-ben lemondott, sőt kilépett a tagok sorából is. A konfliktust tetézte a Kós Károly Kulturális Társaság és a református egyházkerület közötti, a Ravasz László emlékház tulajdon- és használati joga körüli vita. 1999-ben a Kós Károly Egyesület kuratóriuma Péntek Attilát - Péntek László fiát - választotta elnökké. A Ravasz-emlékház körüli gondok ott kezdődtek, hogy a fiatalok összejövetelei nyomán károk keletkeztek az ingatlan berendezésében. A református egyházközség kitiltotta Péntek Lászlót és Péntek Attilát a Ravasz-házból, valamint a parókiáról és az imateremből. A Kós Károly Egyesület eldöntötte, írásban fogja tájékoztatni az Illyés Közalapítvány magyarországi kuratóriumát a bánffyhunyadi szórványmagyarság kulturális központjának szánt Ravasz László emlékház körül kialakult helyzetről. /Meghúzták a Ravaszt az emlékház ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Jún. 20-án ötven, tizennégy év alatti, két településről származó csángó gyermek érkezik Szatmárnémetibe, ahol 12 napnyi üdülés, játékos tanulás vár rájuk. Üdültetésüket a szatmárnémeti MADISZ szervezi, az Illyés Közalapítvány és néhány szponzor támogatásával. /Ötven csángó gyermeket várnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ "

"A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány jún. 1-jén Marosvásárhelyen közönségtalálkozót szervezett a Duna Televízió és a Duna Televízióért Alapítvány vezetőségével. Pekár István elnök elmondta, hogy ma már senkinek sem áll szándékában megszüntetni a határon túli magyarok közkedvelt televízióját, ám azzal a ténnyel szembe kell nézniük, hogy a kereskedelmi csatornák a tévénézők mintegy 80-85 százalékát hódították el a közszolgálati televízióktól. Az sem mellékes, hogy a fő közszolgálati televízió 11 milliárdos vesztesége, és az állam által elengedett 9 milliárd forintos adósság háromszorosát teszi ki a Duna TV évi költségvetésének. A Duna TV 1999-ben elnyerte a világ legjobb kulturális televíziója címet, amit a továbbiakban is meg kívánnak őrizni, de ezzel egy időben a Duna TV a Kárpát-medence legjobb hírtelevíziója óhajt lenni, lényegesen emelve a határon túli tudósítások számát és minőségét. A Duna TV előtt áll az a feladat, hogy kiépítse a Kárpát-medencei hírszolgálatát. Az anyaországon kívül 15 stúdió létrehozását tervezik, valamint több tucat tudósítói műhelyt, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Duna Televízióért Alapítvány eddig mintegy 600 tányérantennát adományozott határon túli magyar közösségeknek, tavaly 800 antennát küldtek Csángóföldre, ám mostanában kevesen élnek a lehetőséggel. /Közönségtalálkozó a Duna tévésekkel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Pekár István szerint az utóbbi időben Magyarországon jelentősen nőtt az adások nézettsége. Azt is bejelentette, hogy az Illyés Közalapítvány 300- 300 millió forintot különített el arra, hogy a határon túli tévéstúdiókat felszereljék, illetve a műsorkészítők is pályázhatnak. Ugyanakkor a kormány 800 millió forintot költ arra, hogy az észak-amerikai magyarok is nézhessék a Duna műsorait, várhatóan erre először idén, október 23-án, a nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. /Hamarosan Amerikában is látható...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./"

"Az aradi Alma Mater Alapítvány megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából a kuratórium még áprilisban sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt álló szórványkollégiumban. Jelen volt Ilona János, a Szövétnek című aradi kulturális szemle főszerkesztője is. Éder Ottó, az alapítvány elnöke, egyben a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója elmondta, hogy a kezdeti terveket sikerült folyamatosan végrehajtani (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező magyar gimnázium segítése tanszerekkel, könyvekkel, többek között az alapítvány autóbuszának felhasználásával stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, megjelenteti a Szövétneket, s jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A szórványkollégiumban hamarosan átadják a további öt hatágyas, fürdőszobával, vécével ellátott lakrészt a fiúk számára (a már korábban átadott hasonló leánylakrészek mellé). A most készülő szárnyban lesz konyha, olvasó- és számítógépteremmel felszerelt könyvtár, és további lakrészek. A pénzt az Apáczai Közalapítvány, a kölniek, az Illyés Közalapítvány és más adományozók biztosították. A bútorok és a felszerelés az aradi és a csákovai Caritasnak, továbbá a Máltai Segélyszolgálatnak. Szó volt az őszi Véndiák-találkozó alkalmából rendezendő Alma Mater Napokról. Lesz könyvbemutató /Ujj János Arad történeti útikalauza és Husztik Katalin Az aradi Zárda története/, megnyitják az alapítvány képtárát és emlékkiállítását. /Aradon már őszre terveznek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./"

"Jún. 1-jén felavatták az ország első iskolateleházát Bihar megye érmelléki nagyközségében, Székelyhídon. A Petőfi Sándor Középiskola informatika tanterme egyben a 9 számítógépből álló, internetes kapcsolattal rendelkező teleház. Hegyesi Viktor iskolaigazgató köszönetet mondott valamennyi támogatójuknak. Az Illyés Közalapítványtól nyert videó- és tévékészülék, illetve a Duna TV-től kapott kazetták lehetővé teszik, hogy a teleházban videotermet is felavassanak. /Iskolateleház-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./"

"12 különdíj, 2 életműdíj, 9 társulati díj. Ez a Határon Túli Magyar Színházak XIII. fesztiváljának /Kisvárdán/ idei mérlege. Kolozsvári sikerek: Kisvárda város díját Molière Mizantróp című előadása nyerte el. A darab színpadra állítója, Tompa Gábor a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza rendezői különdíját vehette át. A címszerepet alakító Bogdán Zsolt is különdíjat kapott. Egyéni díjban részesült Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért. Különdíjas lett András Lóránt, a Vérkötelék című koreográfiai munkájáért, amelyet a csíki Játékszín valósított meg. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának Zárt ajtók mögött című előadásában szereplő Csíky Ibolya és Dobos Imre ugyancsak különdíjban részesült. Mende Gaby színművésznőt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a Színésznők című "színház a színházban" jellegű bemutatkozásáért díjazták két különdíjjal - ugyanaz az előadás elnyerte a város közönségdíját is. Életműdíjat Németh Ica, a komáromi Jókai Színház színművésznője és a 62 éves Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron társulat színészigazgatója kapott. A társulatnak a Kazimir és Karoline című előadását, a közönség másodszor láthatta Kisvárdán. Ez a produkció a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal megosztva az Illyés Közalapítvány díját nyerte el. /S. Muzsnay Magda: Erdélyi díjazottak Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért kapott egyéni díjat, A mizantróp-beli szerepéért pedig Bogdán Zsolt a legjobb férfi alakításért járó elismerést kapta. Az MVSZ által alapított Páskándi-díjat a szabadkai népszínház kapta a Holdbéli csónakos című Weöres-mű színpadra viteléért. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatát Teplánszky-díjban részesítették a Macbeth kísérleti előadás létrehozásáért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíja a komáromi Jókai Színházé lett Peeter Shaffer Amadeus című, Czajlik József által rendezett előadásáért. /Kisvárdán is tarolt A mizantróp. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./"

"Jún. 23-án felszentelték Fehéregyházán az unitárius templomot és a harangokat. A mindössze 73 lelket számláló egyházközség tagjai lelkesen dolgoztak a templom építésén. Angliai, svájci, németországi csoportok, gyülekezetek adományoztak jelentős pénzösszegeket az építéshez, az Illyés Közalapítvány is hozzájárult, az amerikai Princetown unitárius gyülekezete 1998-tól segített. Ez a hely nemcsak templom lesz, itt tartják majd a Petőfi-ünnepségeket s minden olyan rendezvényt, amely a közösséget a megmaradásban erősíti - tájékoztatott Benedek Jakab, e fíliát gondozó segesvári unitárius lelkész. /Vajda György: Millenniumi templomszentelés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./"

"Jún. 21-én kezdődött a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek második budakalászi fóruma a Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ szervezésében. Közel száz küldött érkezett a tanácskozásra: Romániából, Jugoszláviából, Szlovákiából, Ukrajnából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából. Az első fórumon elhangzottak jegyzőkönyvét a Magyar Művelődési Intézet kötet formájában is megjelentette, hogy minden érdeklődőhöz eljuthasson. A fórumot követően az MMI megkezdte a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek adatbázisának a felépítését. Romhányi András, a Magyar Kollégium elnöke, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője elmondta: a tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra kulturális, közművelődési munkájának jelentőségéről, továbbá módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához, felmérje a határon túli magyarok közművelődési kezdeményezéseinek szellemi és anyagi erőforrásokat. /II. Budakalászi Fórum. Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A találkozón, melynek szervezését a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Művelődési Intézet és a budakalászi Pest Megyei Művelődési és Információs Központ támogatta, az első napon C. Tóth János a státustörvényt mutatta be. A második nap 3 szekciót hoztak létre (képzés, propaganda, információ), majd a bemutatkozásokra és a tervek ismertetésére került sor, a harmadik napon a hozzászólásokra. A felszólalások alatt többen kifogásolták azt, hogy a CSEMADOK és az RMDSZ illetékesei beleszólnak az anyagi támogatások elosztásába, ami kimondottan a civil szervezetek feladata lenne. A találkozó végén nyilatkozatot tettek közzé a résztvevők. /Alapítványok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek 2. Fóruma résztvevői felhívásukban üdvözölték a státustörvény elfogadását és felajánlották együttműködésüket az abban megfogalmazott célkitűzések megvalósításához. Szükségesnek tartják, hogy a civil szféra vállalja fel a magyar szellemben történő oktatással és neveléssel járó társadalmi feladatokat. Szükséges a Kárpát-medencei kisebbségi magyar kulturális szervezetek adatbázisának és eseménynaptárának továbbfejlesztése, valamint hozzáférhetővé tétele mind nyomtatott, mind elektronikus formában. Nem tartják kellően hatékonynak a kisebbségi magyarság kulturális életét segítő támogatások jelenlegi elosztási rendszerét, szükséges annak átszervezését. Az egyes régiókban működő közvetítő (ernyő)szervezetek legyenek valóban a régió civil szervezetei által elfogadott (legitim) fórumok. Az illetékes kuratóriumokban megfelelő súllyal legyenek ott a civil szervezetek képviselői. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./"

"Júl. 2-án Budapesten megnyílt a magyar gyermekek világtalálkozója, melyet kilencedszer rendeztek meg. Ez a találkozó a kárpát-medencei magyarság egységét és összefogását jelképezi - értékelte C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) munkatársa, amikor megnyitotta az összejövetelt. A nemzet számára is fontos, hogy - a nagy családokhoz hasonlóan - időnként közösen ünnepeljünk. A Forráshely Alapítvány és a Forráshely Egyesület idén a Belügyminisztérium fővédnökségével és az Illyés Közalapítvány támogatásával rendezi meg világtalálkozót a Győr-Moson-Sopron megyei Csáfordjánosfán. Az összejövetel célja, hogy a Kárpát-medence valamennyi régiójából és a nyugati szórványközösségekből érkező mintegy félezer fiatal, a Répce folyó szigetén tartott közös táborozás során, szorosabbra fűzze kötődéseit a magyar kultúrkörhöz. /Magyar gyermekek világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"Csángóföldről - Klézséről és környékéről - jött, anyanyelvét alig vagy egyáltalán nem beszélő 37 csángó kisiskolás kéthetes anyanyelvi képzésben és hitépítésben részesül az erdőcsinádi Harangvirág nevezetű, nyolcadik alkalommal megrendezett szórvány- anyanyelvi táborozáson. A gyerekek oktatását végző csapat munkájában részt vesz Kilyén Ilka színművésznő, Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár, dr. Hermann János Kolozsvárról és Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános. A gyermekek ellátását környékbeli vállalkozók fedezték. A szervezők a csángó gyermekek nyaraltatására még februárban pályázatot nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz, ám válasz még júliusban sem érkezett. - A rendszerváltás óta Maros megyében 1050 csángó gyermek töltött hosszabb-rövidebb időt, anyanyelvi-vallási-zenei oktatásban részesülve. /(lokodi): Harangvirág anyanyelvi tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"A Kisküküllő menti Térségi Társulás (KTT) a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület közreműködésével pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál. Céljuk: Gyulakuta, Kelementelke, Rava és Makfalva községekben közösségfejlesztő programokat szerveznek, aktivizálják a fiatalokat (és nem csak), hogy saját erőforrásaikat felhasználva megoldásokat találjanak a helyi problémákra. A program keretében a szakmunkát a székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének vezetője Balla Zoltán végzi, bevonva a helyi fiatalokat, egyetemistákat és a közösségi problémák iránt érdeklődőket. /Régiós közösségfejlesztés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./"

"A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete lakossági fórumot rendezett a státustörvényről. A státustörvény szentesíti Antall József kormányfő akaratát, aki 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát - vélte Ráduly Róbert parlamenti képviselő. A törvényből jó néhányat már élveznek a határon túli magyarok, így az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány nyújtotta támogatási lehetőségeket, a magyar pedagógusok továbbképzési lehetőségét az anyaországban, ezek azonban nem támasztottak problémákat a hatóságok részéről - mondta a képviselő. Leginkább az a 20.000 forintnyi támogatás borzolta fel a kedélyeket, melyben a gyerekeiket magyar iskolába írató magyar családok részesülnek. Arra kell törekednünk, hogy a státustörvényt minél előbb alkalmazzák - mondta Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Több felszólaló kifogásolta az RMDSZ vezetőségének hozzáállását a státustörvény elleni támadásokhoz. /(kovács kinga): Mindent meg kell tenni, hogy a státustörvényt minél előbb alkalmazzák - vélik a csíkszeredai lakosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Romániában mostanáig megoldatlan az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye; erre nincs, vagy éppen ellenkező előjelű politikai akarat mutatkozik - állapították meg júl. 25-én a bálványosi nyári szabadegyetem előadói. - Arra van politikai akarat, hogy ne szolgáltassák vissza az egyházi ingatlanokat - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök hangsúlyozta, hogy míg mintegy 1000 ingatlan visszaszolgáltatására várnak a magyar történelmi egyházak, 1000 ortodox templom épült tíz év alatt Erdélyben. - Az alapszerződésből cinkos módon kihagyta a két fél az RMDSZ hallgatólagos beleegyezésével az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését - tette hozzá. - Az 580 elkobzott ingatlanunkból ötöt kaptunk vissza kormányrendelettel, de csak egyet birtokolunk ténylegesen - vázolta helyzetüket Tamás József, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke. Kató Béla püspök-helyettes bemutatta a gyülekezetében, Illyefalván végzett munkát, azt, hogy román állami támogatást nem kapott sem a gyermekfalu létrehozásához és működtetéséhez, sem az 1700 Kovászna megyei vállalkozást támogató, 7000 munkahelyet létrehozó alapítvány anyagi háttere biztosításához. A román görög katolikus egyház helyzetét Nicolae Anusca lelkész, a balázsfalvi görög katolikus érsekség mellett működő Caritas-szervezet igazgatója mutatta be. A román hatalom egyházához való ellenséges magatartását kommunista és pánszláv fogantatásúnak nevezve. Tőkés püspök kijelentéseire reagálva, Serban Mihilescu kormányfőtitkár megállapította: Tőkés László immár 11 éve aberráns kijelentéseket tesz. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs politikai akarat az egyházi ingatlanok visszaadására. Az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia irányvonalát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarország határon túli támogatáspolitikájáról szólva Bárdi Nándor a Teleki László Alapítvány részéről - moderátor - a bevezetőben az elmúlt század magyar támogatáspolitikáját vázolta. Eszerint a két világháború közötti időszakban a jövőkép és a döntő stratégiai kérdés a revízió. Jancsó Benedek szerint: elvesztettük a területi integritásunkat, de meg kell őrizni a kulturálist. Budapesten a Népies Irodalmi Társaság foglalkozott az erdélyi ügyekkel, biztosította a két világháború között az erdélyi magyar kisebbség támogatását. Ennek a két oldala: a normatív támogatási politika, a másik a "tűzoltás". A magyar támogatás politikában e kettősség végig megvolt. A két világháború között az erdélyi támogatások nyolcvan százalékát normatív alapon, az oktatásra kellett költeni: ebből tartották el azt az 1800-1900 iskolát, amit az egyházak hoztak létre. Ezt 30-40 százalékban magyarországi pénzekből tartották el. A támogatáspolitika másik része, a politikai támogatás szoros gyeplőn keresztül működött. A második korszak 1940-1944 közötti. Gyakorlatilag Dél-Erdélyben nem lehetett ugyanazt folytatni. Működött a kölcsönösségi kisebbségpolitika: amit csináltak a dél-erdélyi magyarokkal, azt csinálták Észak-Erdélyben a románokkal. Sokkal fontosabb, ami Észak-Erdélyben történt. Gyakorlatilag egy képzésközpontú, tudásalapú modernizációs programot próbáltak megvalósítani: téli iskolákkal, gazdatovábbképzőkkel, az egyetemnek mindenféle más kurzusaival. A harmadik korszak 1944-48: továbbra is folyt a támogatás, Magyarországról a Kisgazda Párton keresztül az erdélyi szövetkezeti mozgalmat támogatták. A negyedik korszak - 1989-ig. Ekkor egyfajta családi, népi támogatás alakult ki. Spontánul szerveződött középosztálybeli vagy értelmiségi csoportok Magyarországról hoztak könyveket. A nyolcvanas évek második felében jelentkezett a gyógyszer a romániai gyógyszerhiány következtében. A magyar támogatáspolitika ötödik korszaka az, ami 1989 után létezik. 1990-1993-94 között döntően bizalmi alapon folyt, majd intézményesült. Negyven évig nem foglalkoztak kormányzati szinten a külmagyar problémával és meg kellett teremteni az intézményes hátteret. Közben a határon túli társadalom és intézményépítés igényelte e támogatásokat. Az 1994-98 között létrejönnek az Illyés Alapítvány és más támogatási formáknál is az adott országban működő alkuratóriumok. Körülbelül 300-400 ember vehet részt e rendszerben az egész Kárpát-medencében. Így sokkal nagyobb az ellenőrzése az erőforrásoknak. 1998-tól aztán gyakorlatilag kiépül a határon túli magyarság intézményrendszere, ezt kellene tovább fejleszteni, működtetni. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának határon túli főosztályának vezetője szerint sajnálatos, hogy az adott országok államhatalmai nem teljesítik vagy szerény csak mértékben azon kötelességüket, hogy az ott élő magyar kisebbség jogos kulturális támogatását ellássák. Dobos András az Új Kézfogás Közalapítvány titkára szerint elsősorban a regionális együttműködés felé kell elmozdulni, ez irányba kell a támogatási formákat építeni és fejleszteni. Veress László, az Illyés Közalapítvány titkára részletesen beszámolt eddigi eredményeikről. Az eltelt tizenegy év után az Illyés Közalapítvány alapintézményként értékelhető. Tíz év 7,5 milliárd forintot jelentett. Érdekes a ciklusok szerinti megoszlás: 1990-994 1,2 milliárd Ft, 1995-1998-ban 1,7 milliárd és 1999-2002-es ciklusban 4,5 milliárd Ft fordítható határon túli támogatásra. A határon túli magyar szervezetek, így az erdélyi is, önhibáján kívül nem tudja maradéktalanul fenntartani intézményrendszerét. /Daczó Dénes: Vigyázó szemetek Tusványosra vessétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"