A székely szimbólumok használatáért tüntettek Sepsiszentgyörgyön
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett békés tüntetésen közel kétszázan vettek részt csütörtökön délután a központi Erzsébet Parkban található óriás székely lobogó előtt. A tiltakozó akcióval a jelenlevők nemtetszésüket fejezték ki azon végleges döntés ellen, amelyet a brassói táblabíróság hozott és amely kimondja, hogy a zászlót a város polgármesterének 30 napon belül el kell távolítania.
A szervezet tagjainak nevében Vizi Abigél elmondta, azért kezdeményezték a tüntetést, mivel úgy érzik, Románia ezúttal újból megmutatta, hogy semmibe veszi a kisebbségi jogokat, és mindent megtesz, hogy beolvassza a román népbe a magyarokat. Vizi tolmácsolta a HVIM tagjainak azon kérését, tartsanak Sepsiszentgyörgyön népszavazást, hogy a helyi lakosok, ne pedig idegenek döntsenek arról: maradjon-e vagy sem a lobogó.
„Aki a zászlót bántja, a közösséget csapja arcul”
Az akció során felszólaló Bedő Zoltán író, publicista elmondta, a székelység a sajátos gondolkodásmódja, szokásai és viselete által megkülönböztetett helyet foglal el a magyar nemzet kebelén. Hozzátette, ez a népcsoport 2009. szeptember 5-én szabad akaratából és tudatos döntés alapján úgy határozott, hogy az égszínkék, aranysávval hasított zászló a székelység jelképe legyen.
A publicista kiemelte, hogy a nemzeti jelképek sorában a zászló előkelő helyet foglal el, hiszen az a közösségi összetartozást, egy népet vagy egy országot képes szimbolizálni, ugyanakkor aki a zászlót bántja, az tulajdonképpen az azt használó közösséget csapja arcul.
„A zászló az, ami összeköt, a jelkép az, ami mögé egységesen fel lehet sorakozni bármikor, a bizonyíték, hogy voltunk és vagyunk, de biztosítéka annak, hogy leszünk” – tette hozzá Bedő Zoltán.
A székelységnek ki kell állnia jogaiért
Fadgyas Egmond, a Minta szervezet sepsiszentgyörgyi elnöke az emberi jogok európai egyezményének egyik cikkelyével példázódott: „A törvényben meghatározott jogok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás és egyéb politikai vélemény, nemzeti, társadalmi, származási (…), nemzeti kisebbség megkülönböztetése nélkül kell biztosítani”.
Rámutatott, hogy ennek értelmében a székelyeket sem korlátozhatják abban, hogy nyelvüket, szimbólumaikat és zászlójukat használják. Az elnök hozzátette, a székelységnek ki kell állnia jogaiért, ha arra lehetősége van, és a jelenlegi kialakult helyzetet ilyennek találja.
Máig be nem tartott nyilatkozat
Nagy Gábor, a Magyar Erdélyért Egyesület képviselője elmondta, a székely zászló eltávolításáról néhány hónap alatt sikerült dönteni, míg az elkobzott ingatlanokat visszaigénylők perei gyakran évekig, akár évtizedekig is eltarthatnak. A képviselő beszédében utalt az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat máig be nem tartott ígéreteire is.
A tiltakozáson versszavalásra, illetve a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésére is sor került. Az egy órás tüntetés ideje alatt nem történt rendbontás. Székelyhon.ro

Egy Székelyföld autonómiájáért tüntető helyzetelemzése

Napirenden a fellebbezések (A Székely Szabadság Napja)
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi tagjait, akik részt vettek március 10-én, a székely szabadság napján a „polgári sétán”, a Maros Megyei Csendőr-felügyelőség 21 500 lejes pénzbírsággal sújtotta.
A vármegyések nem fizették ki a büntetést, hanem fellebbeztek a marosvásárhelyi bíróságon. Vetró András szobrász, aki ott sem volt Marosvásárhelyen, március 20-án óvta meg a nevére kiállított 3000 lejes büntető jegyzőkönyvet. Az első tárgyalást június 4-ére tűzték ki. Értesülésünk szerint Vetró András nem utazik Marosvásárhelyre, a tárgyaláson Laczkó-Dávid Géza védőügyvéd fogja képviselni. A kilenc, pénzbírsággal sújtott vármegyés közül egyelőre három fellebbezését tűzték ki, a Hodor Istvánét június 10-én, a Demeter Dénesét június 20-án, a Szőcs Csongorét pedig szeptember 4-én tárgyalják.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Visszakerült a helyére a székely lobogó Sepsiszentgyörgyön
Kétnapnyi keresés után előkerült a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkból eltűnt óriás székely zászló. Állítólag a szél fújta el. A Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, Kulcsár Terza József hétfőn reggel figyelt fel arra, hogy a központi parki oszlopról eltűnt az általuk tavaly felállított óriás székely zászló. Mivel annak eltávolításáról nemrégiben a brassói táblabíróság is rendelkezett, a polgári párti elnöke Antal Árpád polgármestert hívta telefonon, hogy mi történt a lobogóval. Az elöljáró azonban tájékoztatta, hogy nem ő rendelte el a székely zászló bevonását.
Kulcsár Terza József a rendőrségen készült panaszt tenni, amikor kiderült, hogy a lobogó vasárnap óta a helyi rendőrségen van. Nicoleta Marin rendőrségi szóvivő a keddi sajtótájékoztatón újságírói kérésre érdeklődött kollégáinál, de ők nem tudtak semmit a lobogóról. Később telefonon értesítette a Sláger Rádiót, hogy nem az állami-, hanem a helyi érdekeltségű – közösségi – rendőrségnél kell azt keresni.
A szóvivő szerint vasárnap délután az Erzsébet parkban lévő virágárusok egyike jelentette be az 112-es hívószámon, hogy a szél elfújta a székely zászlót. Azt a helyi rendőrség dolgozói szedték össze, és a székházukba szállították. Kulcsár Terza József elmondta: kedden a helyi rendőrségről átvette a lobogót, és annak további sorsáról hamarosan egyeztet a polgármesterrel.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat egyébként már megkapta a bírósági döntést, arról, hogy a zászlót be kell vonni. Hasonló bírósági ítélet született a kézdivásárhelyi Gábor Áron téren és a város polgármesteri hivatalának homlokzatára kihelyezett székely zászlók ügyében is. A háromszéki elöljárók furcsállják azt, hogy a bíróság nem csak a hivatalokon, hanem köztereken is megtiltja a székely zászló használatát.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) pedig már szervezett tüntetést Sepsiszentgyörgyön a lobogó védelmében, csütörtökön pedig este 7 órára a kézdivásárhelyi Gábor Áron szobornál szerveznek hasonló megmozdulást.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro. Erdély.ma

Félezren tüntettek Kézdivásárhelyen a székely zászlók védelmében
Mintegy ötszázan vettek részt tegnap este a székely zászlók védelmében zajlott tüntetésen Kézdivásárhely főterén, a város lakói mellett Felső-Háromszék községeiből is érkeztek tiltakozók. A szervező vármegyések mellett az Erdélyi Magyar Ifjak, a Minta, a Kézdiszéki Székely Tanács, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai és szimpatizánsai voltak jelen, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt, valamint a városvezetés távol maradt a tüntetéstől.
A főtéri tüntetést megelőzően a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének tagjai a Kézdiszéki Székely Tanáccsal közösen ötven székely zászlót helyeztek el a Gábor Áron téren álló épületek homlokzatára. A zászlókat és zászlótartókat ingyen adták azon magánszemélyeknek, akik beleegyeztek, hogy a vármegyések kitűzzék ingatlanjaikra a székely jelképet. A tüntetők egy része székely zászlót is vitt magával a megmozdulásra. A Gábor Áron-szobor talapzatára kifeszítették a Székelyföld nem Románia! molinót. Két táblán a Területi autonómiát Székelyföldnek! és a Nem, nem, soha! Szabadságot Székelyföldnek! szöveget lehetett olvasni.
A székely lobogó védelmében tartott tiltakozó megmozduláson elsőként Beke István szólt a tömeghez a vármegyések képviseletében, azt hangsúlyozva, hogy „az lesz a miénk, amit ki tudunk harcolni magunknak”. „E zászlónak lobognia kell, és fog is lobogni. A levételre ítélt három lobogó helyett ma ötvenet tűztünk ki a Gábor Áron térre, és ha kell, akár ötszázat is kitűzünk” – mondotta a tömeg tapsa közepette a vármegyések szónoka. Bejelentette: a kézdivásárhelyi akcióval egy időben Nyíregyházán is tüntetnek a székely zászló eltávolítása ellen.
Felszólalását követően Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője kemény hangú beszédben ítélte el a román hatalom és igazságszolgáltatás hadjáratát a székely szimbólumok ellen. Az ifjúság nevében Incze Johanna EMI-elnök, a Minta nevében annak országos elnöke, a csíkszeredai Tőke Ervin mondott beszédet. A Székely Nemzeti Tanács üzenetét Péter János alelnök tolmácsolta, felkérve a város lakóit, tűzzék ki lakásaik homlokzatára a székely zászlót. Mike Bernadett Wass Albert A láthatatlan lobogó című versét, Sebestyén Rita pedig Székely a Golgotán című saját költeményét szavalta el.
A beszédek után a tömeg percekig skandálta az Autonómiát! jelmondatot. Beke István arra kérte a jelenlevőket, tekintsenek a múzeum melletti épület homlokzatára, ahol abban a pillanatban egy hatméteres székely lobogót húztak ki. A negyven percig tartó rendezvény a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. A csendőrség, a rendőrség és a titkosszolgálat diszkréten, de nagy erőkkel volt jelen a Gábor Áron téren, filmezték és fényképezték a résztvevőket. A rendezvényen rendbontás nem történt.
Iochom István
Háromszék. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely zászlók tengerében Kézdivásárhely főtere
Eleget tett a kézdivásárhelyi önkormányzat a táblabírósági végzés előírásának, így pénteken levették a székely zászlókat a város főteréről. A jelképek eltüntetése ellen csütörtök este tüntetést is szerveztek.
Több száz ember vett részt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett tüntetésen, amivel a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalon levő Városháza felirat, továbbá az önkormányzat épületén és a Gábor Áron szobor mellett levő két nagyméretű székely zászló eltüntetése ellen tiltakoztak. A vármegyés fiatalok csütörtök folyamán ötven lobogót tettek ki a főtéri épületekre, így Kézdivásárhely központjában most több a székely zászló, mint amennyi ünnepek alkalmával lenni szokott.
A tiltakozás során többen mondtak beszédet. Elsőként a HVIM részéről Beke István szólt a jelenlevőkhöz, elmondva: bár a hatalom el akarja tüntetni a székely nemzeti jelképeket, ők nem hagyják magukat, ezért díszítették fel székely zászlókkal a város központját. „Ma ötvenet, de ha kell ötszázat is kitűzünk” – mondotta Beke, akinek bejelentését tapsvihar fogadta. Beszéde végén hangsúlyozta: a céhes városbéli tüntetéssel egyidőben Nyíregyházán szimpátiatüntetés zajlik.
Tóth Bálint, a HVIM szóvivője a tőle megszokott kemény hangvételű beszédében elítélte a hatalom túlkapását. „Amikor megtiltják, hogy épületeink homlokzatain magyar feliratok legyenek, és arra kényszerítenek, hogy eltüntessük őket, amikor lefestik falvaink, városaink helységtábláinak magyar feliratát – vagy fel sem tüntetik –, amikor kijelentik, hogy szó sem lehet önrendelkezésről, és ezt nyomatékosítva megtiltják különböző általuk megalkotott törvényekkel, hogy nem loboghat függetlenségünk szimbóluma, a székely zászló, akkor eljött az ideje az összefogásnak. Történelmünk során azt a sorsot rendelte az Isten, hogy műveljük meg a földet, melyet nekünk adott, védjük meg, harcoljunk érte. Azóta sok minden változott, de a székelyek a mai napig megművelik a földet. Csak egyet felejtettek el: harcolni is érte” – emelte ki a szóvivő.
„Nem ismerhetünk tehát megalkuvást az eszmében, és készen kell állnunk rá, hogy tiszta erőkkel lépjünk színre, ha elérkezik a megfelelő pillanat” – vélekedett Tóth Bálint. Beszéde végén a tömeg az Autonómiát! és a Székelyföld nem Románia! szavakat skandálta, majd a folytatásban az Erdélyi Magyar Ifjak részéről Incze Johanna elnök, a Minta nevében a csíkszeredai Tőke Ervin országos elnök, a Székely Nemzeti Tanács részéről pedig Péter János alelnök mondott beszédet. Utóbbi arra szólította fel a kézdivásárhelyieket, hogy tűzzék ki lakásaik homlokzatára a székely zászlót. Rövid, alkalomhoz illő kulturális műsor után a székely himnusz eléneklésével ért véget a rendezvény.
A karhatalmi erők szép számban, de tisztes távolságból követték a kulturáltan, rendbontás nélkül zajló eseményt, aminek szép mozzanatát képezte egy 15 négyzetméteres székely zászló kibontása az egyik központi épület homlokzatán.
Eltávolították, de majd ismét felhúzzák a székely zászlókat
Péntek reggel Bokor Tibor polgármester – a főtéri két nagy zászló felhúzásának ötletgazdája – sajtótájékoztatót hívott össze. A céhes város elöljárója, aki 2013. március 15-én Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesével húzta fel a szobor mellett levő zászlórudakra a két nagyméretű lobogót, elmondta: bár a brassói táblabíróság döntésének értelmében kénytelen eltávolítani a székely nemzeti jelképeket, a város nem marad nélkülük.
Bokor kifejtette: már egyeztetett Semjén Zsolttal és valószínű, hogy a tusványosi szabadegyetem idején, azaz július végén a zászlókat ismét közösen fogják felhúzni, ezúttal a Székely Katonanevelde előtti téren, a hősök emlékműve mellett. A céhes város vezetője elégedettségének adott hangot a székely zászlók által díszített főtér kapcsán, meglátása szerint a kék lobogók szebbé tették a Gábor Áron teret, a sajtón keresztül gratulált az ötletgazdáknak.
Az elöljáró azt is közölte, hogy a Városháza feliratot és a székely zászlókat pénteken, a déli harangszó idején távolítják el. A szomorú eseményen a HVIM néhány tagja is megjelent, akik a hatalmat bírálva követték a felirat eltávolítását és a zászlók leengedését.
Bartos Lóránt. Székelyhon.ro

Sipos Zoltán AZ OROSZ SZÁL Vér nélkül nem lehet: magyar nemzeti radikálisok Erdélyben II. Az erőszak legitim eszköz a központi irányítás nélkül szerveződő Hatvannégy Vármegyések számára, akik nem félnek attól, hogy elveszítik támogatóikat.
Nincs olyan, hogy egy akció túlságosan radikális. Sőt, utólag általában nincsenek megelégedve, sokszor hangzik el, hogy keményebben is kiállhattak volna. „Maximalisták vagyunk” – jegyzi meg Szőcs Zoltán. Cikksorozatunk második részében bemutatjuk a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szervezetét.
Az egészen kis csoportokat leszámítva jelenleg három-négy fontosabb magyar radikális szervezet is működik Romániában. Bár mindegyik kapcsolódik ilyen vagy olyan formában valamelyik magyarországi szélsőséges szervezethez, ezek nem a magyarországi szervezetek kicsinyített másai.
A legfeltűnőbb különbség a nyilvános diskurzusban érhető tetten: míg Magyarországon főként az euroatlanti szervezetekkel kapcsolatos szkepticizmus, az antiszemitizmus és a cigányság problematikája foglalkoztatja a nemzeti radikálisokat, addig Erdélyben inkább a kisebbségi lét különféle problémáit, Székelyföld autonómiáját tematizálják.
Foglalkoznak még szimbólumhasználattal (a székely zászló használata állandóan szálka a román hatóságok szemében), nyelvi jogokkal. Ezen kívül tüntetéseken, megemlékezéseken vesznek részt, koszorúznak. Ezek a témák egyébként a mainstream erdélyi magyar pártokra is jellemzőek. A radikális szervezetek annyiban képviselnek mást, hogy azok sokszor nem ismerik el a trianoni határokat, és esetenként az erőszakra mint a cél eléréséhez szükséges, legitim eszközre tekintenek.
Jelen sorozat az említett négy szervezet vezéregyéniségeivel való háttérbeszélgetéseken alapul. Bár tisztában vagyunk vele, hogy ezen szervezetek között óriási különbségek vannak, az anyag egységes keretét az képezi, hogy a beszélgetések során főleg a szervezeti felépítésre, célkitűzésekre, finanszírozásra és más szervezetekkel való együttműködésekre kérdeztünk rá.
Az erdélyi HVIM 2003-ban alakult, jelenleg 14 erdélyi településen létezik HVIM csoport. Ezek egy részének azonban minimális a tevékenysége – úgy tudjuk, jelenleg Kézdivásárhelyen és Kolozsváron van számottevő HVIM-sejt, emellett Erdővidéken, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön van folyamatos aktivitás.
Szőcs Zoltán, az erdélyi Vármegye elnöke szerint az erdélyi sejtekben összesen 350 személy aktivál. A legfontosabb különbség a HVIM és a többi, nemzeti oldalon álló erdélyi szervezet között, hogy a HVIM nem ismeri el a trianoni határokat. Székelyföld autonómiáját nem célként, hanem a Szent Korona Országa visszaállításának egy lépéseként fogják fel.
„Vér nélkül nem lehet”
És míg a mainstream Székelyföld autonómiáját csakis békés eszközökkel kívánja kivívni, Szőcs Zoltán szerint „a tettek mezejére kell lépni, fizikailag ki kell harcolni mindent, vér nélkül nem lehet”. A szervezet felépítése kevéssé központosított, nagyjából önállóan akciózó sejtekből áll. Szőccsel ugyan konzultálnak a helyi szervezetek, mielőtt egy döntést meghoznának, azonban az erdélyi elnök sosem ad konkrét utasítást semmire.
„Eddig sosem volt olyan, hogy amit egy tagszervezet akar, azt ne csinálná meg. Rálátok dolgokra, kikérik a véleményem, de úgysem rendelkezem azzal a terepismerettel, mint a helyiek, így a helyi vezetőkre van bízva a döntés” – így Szőcs.
Az elnök szerint a sejtek vezetői „természetes kiválasztással” kerülnek pozícióba, aszerint, hogy ki mennyit dolgozik. A tagok nem szavaznak tehát személyükről, ugyanakkor állítása szerint Budapestnek sincs beleszólása ebbe (egy másik interjúalanyunk viszont azt állította, a vezetőket Budapestről nevezik ki).
Maximalisták A budapesti „központtal” is nagyjából hasonló a helyzet: néha kérnek tanácsot ugyan, hiszen ők „jóval tapasztaltabbak”, azonban az erdélyieknek senki nem mondja meg, hogy mit csináljanak. „Nem félünk, hogy elveszítjük a támogatást, szponzorációt”.
Elnökként Szőcs nem emlékszik arra, hogy valamikor leállított volna egy akciót azért, mert túl radikálisnak ítélte. Sőt, utólag általában nincsenek megelégedve egy-egy fellépéssel, sokszor hangzik el, hogy keményebben is kiállhattak volna. „Maximalisták vagyunk” – jegyzi meg az elnök.
Szőcs úgy látja, az erdélyi HVIM a szervezés időszakát éli. Egyre többen vannak jelen a rendezvényeiken, és bár a sejtek a maguk útját járják, ezek az utak „sokszor keresztezik egymást” más szervezetekkel.
Orosz kapcsolat
Bár őket „békésebbnek” tartják, azért jó kapcsolatot ápolnak az EMI-vel, egymás rendezvényeit támogatják, sőt, Kézdivásárhelyen össze is dolgoznak. A HVIM a Jobbikkal is szoros kapcsolatban áll, annak ellenére, hogy a HVIM elutasítja a politikai eszközöket.
Az erdélyi HVIM tavaly télen a Moldovai Köztársaságban járt tapasztalatcserén: a Mişcarea Naţional Democrată (MND) nevű, moldáv oroszpárti szervezettel találkoztak. Az MND egyébként viszonozta is a látogatást: a Magyar Szigeten vakációztak, az elnökük interjút is adott a Barikádnak.
A találkozónak idén is lesz folytatása, alakul a testvérszervezeti viszony. Szőcs szerint ezúttal egy oroszországi szervezet is jelen lesz a megbeszéléseken. „Kíváncsiak arra, hogyan építettük fel ezt a szervezetet, akarnak tőlünk tanulni” – mondta, hozzátéve: „az EU a székelységnek jót nem hozott. Putyin előtt le a kalappal, az oroszokra számíthatunk”.
„A szervezés időszakát éljük. Kapcsolatokat építünk, ápolunk, és majd ha kell, lépünk is” – így Szőcs.
Egyébként nemrég posztoltak a HVIM Erdély Facebook-oldalára egy, „Hazafias kiállás Oroszország mellett” című közleményt. Az orosz szerveren működő Deres TV-n publikált anyag szerint „Erdélyi hazafiak juttatak el szerkesztőségünkbe két képet, és egy rövid üzenetet. A nyugati liberális eszmékkel szemben, az igazság jegyében, kiállunk a szabadságukért harcoló orosz emberek mellet! Igenis kijelentjük, hogy Kárpátalja nem Ukrajna, Székelyföld nem Románia! Szabadságharcosokká kell válnunk és harcolnunk kell a függetlenségünkért, Kelet lándzsahegyeként!” A közlemény mellett két fotó is található, maszkos, fegyveres férfiak állnak körül egy Székelyföld függetlenségét kérő bannert. Két oldalt az orosz és a székely zászló látható.
Marosvásárhelyen „a tettek mezejére léptek”
Az elnök az erdélyi HVIM sikeres akciójának nevezte a március 10-i autonómia-tüntetést Marosvásárhelyen. A több ezer fős, békés tüntetésen a radikálisok dulakodni kezdtek a csendőrökkel, miközben azt skandálták: „Székelyföld nem Románia!” és „Idegenek, menjetek haza!”.
(Képaláírás: HVIM-esek csapnak össze a csendőrökkel Marosvásárhelyen, 2014 március 10-én. A szervezet kilenc tagja összesen mintegy 1,5 millió forintnyi büntetést kapott.)
A tüntetés után néhány nappal a Terrorizmus és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyosztály (DIICOT) vizsgálatot indított a Jobbik több aktivistája ellen „alkotmányos rend felforgatása” gyanújával. A Belügyminisztérium akkor kiadott közleménye szerint nemzetbiztonság és közrend veszélyeztetése miatt kitiltottak az országból több, Magyar Gárdához, Betyársereghez, Jobbikhoz és HVIM-hez köthető magyar állampolgárt.
Azóta a kitiltottak neveit is ismerjük: ők Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője (a HVIM volt vezetője), Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke, valamint Mikola Béla, az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakaszának vezetője, aki egyébként évek óta Marosvásárhelyen él.
Nem ez az első eset, amikor magyarországi radikálist tiltanak ki az országból: például 2013. októberében a román hatóságok a határról visszafordították Toroczkai László HVIM-elnököt.
Egyre több a névtelen támogató
A HVIM egyébként nem utolsósorban azért vállalja a konfrontációt, mert ettől remélik, hogy Székelyföld autonómiája napirenden marad. „Ha nem lettünk volna, a román médiában egy 10-15 másodperces tudósítással elintézték volna. Így egész Románia erről beszélt” – ecsetelte.
A HVIM-nek Erdélyben nincsen jogi személyisége, ellenben Szőcs Zoltán az elnöke a Szent László Serege Egyesületnek. Ez az egyesület gyűjti például a 2%-os felajánlásokat, hogy aztán ebből a pénzből a HVIM-mel közös rendezvényeket szervezzen. Ez az egyesület békésebb rendezvényeket, például gyermektáborokat is szervez.
A HVIM-nek egyébként egyre több támogatója van – állítja Szőcs. Ők helyi vállalkozók, magánszemélyek, akik politikai okok miatt nem vállalják fel az identitásukat.
Székely Szigetből családi nap
A HVIM a Magyar Sziget mintájára 2009 óta szervez saját nyári tábort, a Székely Szigetet. A rendezvény néhány évig a Kézdivásárhely és Nyergestető között található Katrosában, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ ügykezelésébe tartozó, katrosai Erdős Vidéki Iskola (EVITA) táborban lett megszervezve. Az oktatási központ igazgatója azonban 2013-ban közölte, az országos botrány miatt nem tudja felvállalni a tábort.
Tavaly így a Székely Sziget – Családi Nap 2013 néven a kézdivásárhelyi sportcsarnokban lett megszervezve az éves rendezvény, ahol többek között Zagyva György Gyula tartott előadást „Nemzeti ellenállás” címmel.
Szőcs egyébként tömegrendezvény helyett nyugodtabb, családiasabb táborként képzeli el a Székely Szigetet ezúttal Erdővidéken, Baróton. Nem lesznek koncertek, ehelyett tábortűz, gitár várja a látogatókat. A korábbi kiadásokon ugyanis sokan voltak, akik kizárólag a buli kedvéért látogattak el a táborba. „Sokan csak a zenekarok miatt jöttek, leitták magukat, nem tanultak semmit” – így Szőcs.
Egy elszámolási vita után egyébként 2010-ben kivált a Székely Sziget egyik szervezője, és megalapította a Székely Félszigetet. A Székely Pajzs Egyesület által szervezett rendezvénynek nem lett folytatása.
A belépés nem egyszerű
A HVIM iránt érdeklődő fiatalok mintegy 60 százaléka bírja ki az egyéves próbaidőt. Szőcs szerint a jelentkezőket a helyi sejt elnökéhez irányítják, aki egy évig figyeli a jelöltet. Mindenkinek kell valamilyen sportot űzni, ugyanakkor megvizsgálják, ki miben jó, milyen szerepben lehet használni a mozgalomban.
„Van, aki fizikailag erős, viszont nem tud beszélni. Mások inkább írni tudnak. Mindenki számára megtaláljuk a megfelelő szerepet, azonban a legfontosabb az, hogy ennek belülről kell jönnie. Enélkül nem lehet” – így az elnök.
(A cikksorozat eredetileg az Atlatszo.hu-n jelent meg. A cikksorozat következő részében a a Jobbik erdélyi tagszervezetei mellett bemutatjuk a Székely Gárdát is.) Transindex.ro

Magyarok a magyarokkal a magyarokért
A trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét 2010-ben az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból a Rákóczi Szövetség a diákok határok feletti kapcsolatépítésére helyezi a hangsúlyt.
A Kárpát-medencei magyar középiskolásoknak kínál utazási lehetőséget a budapesti Rákóczi Szövetség minden év június 4-e körül, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A program célja, hogy a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyar középiskolások ellátogassanak egy másik Kárpát-medencei ország településén működő magyar középiskolához, és így minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között. A pályázat feltétele, hogy az utazó középiskolás csoport a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépjen és egy másik iskolával közös programot szervezzen. Iskolánként egy autóbusznyi diák utazhat a pályázat keretében, amihez a Rákóczi Szövetség utazási támogatást ajánl fel.
Marosvásárhelyről a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium diákjai vesznek részt a programban – tájékoztatott a helyi Rákóczi Szövetség elnöke, Benedek Zsolt. „Negyven-negyven diák utazik a program révén. A bolyaisokat Debrecenben a Református Kollégium, a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjait pedig az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola fogadja. Vásárhelyre a Bolyaiba zentaiak érkeznek. A fogadó városokban rövid megemlékezéseken veszünk részt, majd városnézés, kapcsolatépítés és ismerkedés következik a három nap alatt, péntektől vasárnapig. A zentaiak megtekintik Marosvásárhely nevezetességeit, majd koszorúznak a temetőben” – vázolta Benedek Zsolt. Hozzátette, a diákutaztatási program nagyszerű lehetőség a magyar-magyar kapcsolatok ápolására.
„A kirándulás lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar iskolák diákjai elhagyják az országhatárt és felvegyék a kapcsolatot egy másik országban található magyar iskolával. Ezek a kirándulások erősítik a nemzeti öntudatot, annál is inkább, mert június 4-e körül kerül erre sor” – fogalmazott a történelemtanár, akitől azt is megtudtuk, hogy a marosvásárhelyi diákok hasonló céllal évente legalább kétszer átlépik az országhatárt.
A Magyar Országgyűlés 2010-ben fogadta el a XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. A jogszabály 3. paragrafusa kimondja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ennek szellemében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
Marosvásárhelyi események
Marosvásárhelyen a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megemlékezést szervez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete június 4-én 17 órától a Bolyai téri unitárius templom udvarán. Az emlékünnepségen részt vesznek a történelmi egyházak képviselői, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor, valamint kiemelt vendége Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A megemlékezésen ünnepi műsorra is sor kerül, a Református Kollégium Vegyeskara is fellép, elhangzik Kárpáti Piroska Üzenet Erdélyből című verse Nagy Árkosi Árpád tolmácsolásában. Az egyórás megemlékezés után levetítik az egyházközség tanácstermében Koltai Gábor Trianon című filmjét.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom marosvásárhelyi szervezetei, valamint az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakasza a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján szerdán 17.30-tól tart megemlékezést a református temetőben a Világháborús Hősök emlékművénél.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro

Trianon és nemzeti összetartozás napja Háromszéken
Filmvetítéssel és különböző rendezvényekkel emlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára kedden és szerdán Háromszéken.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet kedden hat órától tart megemlékezést a Trianoni szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. A tervezett program szerint a vargyasi unitárius parókia előtt tartanak megemlékezést, ezt követően pedig a helyi szeretetotthonban hét órától levetítik az Így veszett el Erdélyország című filmet.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából ünnepi műsort szervez közösen Magyarország Kulturális Központja és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szerdán, 16 órától a városban található Turul-téren. Rossz idő esetén nem a Kőrösi Csoma Sándor utca és Templom utca kereszteződésénél található téren, hanem a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében tartják a rendezvényt.
Ezt követően fél hattól a Magyar Polgári Párt tart megemlékezést az Erzsébet Parkban található székely zászló alatt. Az eseményen felszólalási lehetőséget kapnak az RMDSZ és az EMNP pártok képviselői, illetve az Erdélyi Magyar Ifjak, továbbá a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai. Harangszó jelzi majd a megemlékezés kezdetét.
A HVIM kézdivásárhelyi szervezete szerdán megemlékező felvonulást tart Kézdivásárhelyen fél hattól a Dózsa György és a Szabadság utca kereszteződésénél. Innen indul a felvonulás a Hősök terére, ahol rövid megemlékezésre kerül sor.
A trianoni békediktátum okán emlékeznek szerdán öt órától a vajnafalvi református templom kertjében is, közvetlenül a Trianon-emlékmű mellett.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

MPP: erőt kell felmutatni a Trianon-megemlékezésen
A trianoni békediktátumra emlékeznek, és a nemzeti összetartozás fontosságára hívják fel a figyelmet június 4-én, szerdán Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezte megemlékezésen.
Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke hétfőn bejelentette, a rendezvényt a szokásos helyszínen, a belvárosi Erzsébet parkban bonyolítják le.
„A megemlékezésre meghívtuk az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselőit is, akiknek felszólalási lehetőséget is biztosítunk. Senki nem zárkózott el a részvételtől” – mondta Bálint József. A megemlékezés főszónoka Gazda József nyugalmazott tanár, közíró lesz, a programterv szerint a város polgárait a 17.30-kor megkonduló harangszó szólítja a rendezvényre.
„Erőt és összefogást kell felmutatni ezen a rendezvényen, ami fontos üzenet Bukarestnek, hiszen nem engedélyezik a népszavazásokat, tiltják szimbólumaink használatát, törvényellenes döntéseket hoznak a bíróságok, a kommunista rendszerre emlékeztető törvényeket fogadnak el, kötelezve a gyerekeket, hogy himnuszénekléssel kezdjék a napot” – fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatón Kulcsár Terza József, a polgári párt Kovászna megyei szervezetének elnöke.
Őszig adnak haladékot az RMDSZ-nek a polgáriak
A polgári párt őszig adott haladékot az RMDSZ-nek az autonómia-törvénytervezet benyújtására – jelentette ki tegnap Kulcsár Terza József. A polgári párt Kovászna megyei elnöke úgy fogalmazott a „labda a szövetség térfelén pattog”, mert az MPP a május 18-ai első munkamegbeszélésen átadta az RMDSZ képviselőinek a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumát, egyértelműsítve, hogy a polgáriak ahhoz a verzióhoz ragaszkodnak.
„Nyilván azon is lehet módosítani, azt is lehet javítani, például bele kellene foglalni a székelyföldi románok jogait és az erre vonatkozó garanciákat. Mi készen állunk arra, hogy akár hetente is összeüljünk, és véglegesítsük a tervezetet” – mondta a szentgyörgyi politikus. Kulcsár Terza József ismételten elmondta, az RMDSZ és az MPP elképzelése között a legfontosabb különbség az, hogy a RMDSZ a meglévő törvényeket kihasználva a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok társulásával hozná létre az autonóm Székelyföldet, míg az MPP a történelmi régióhoz tartozó 153 önkormányzat társulását szorgalmazza.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Összetartozás nemzeti és helyi szinteken
A trianoni emléknapon, szerdán délután ismét megtartották a Nemzeti Összetartozás Napját Székelyudvarhelyen. A Millenniumi Emlékműnél ellentmondó beszédek sora hangzott el, melyek üzenete azonban egybecsengett: Trianon ma is élő seb az erdélyi magyarság, a székelyudvarhelyiek nemzettudatában.
A Magyar Országgyűlés 2010-es döntése alapján a Nemzeti Összetartozás Napját ünnepeljük június 4-én, az évről évre megtartott eseménysorozathoz egyre többen csatlakoznak, mondta el Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki elnöke. „Van tehát remény arra, hogy nemcsak a tragédiáról fogunk megemlékezni, hanem tetteinkkel azt is bizonyítjuk, hogy ha kell, akkor Udvarhelyen össze tudunk fogni” – hangsúlyozta. A Székely Nemzeti Tanács nevében felszólaló Incze Béla arra kérte a helyi önkormányzati képviselő-testületet és a városvezetőséget, hogy tanácsi határozatban nyilvánítsák ki a székelyföldi autonómiára való igényüket.
Az eseményen Bunta Levente polgármester nem jelent meg, az alkalomra papírra vetett gondolatait Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő olvasta fel. „Mit is jelentsen ma számunkra ez a nap a megemlékezésen túl? A két szóban, nemzet és összetartozás minden tény és minden további tennivaló benne van” – hangzott el.
Felszólalt Zakariás Zoltán, az EMNP országos alelnöke is, aki felvetette: Kell-e, és hogyan kell emlékezni Trianonra? „A magyarországi kormány intézményesítette és jövőbe tekintő módon rendezte az emlékezés kérdését. Mert az vitathatatlan, hogy ennek a folyamatnak Budapestről kell elindulnia, hogy aztán szétterjedjen az egész Kárpát-medence magyarságára, hisz minden magyar ember és közösség az egységes magyar nemzet része, amely az államhatárok felett összetartozik” – fejtette ki.
A soron következő Balázs Árpád, a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének tagja élesen bírálta az udvarhelyi városvezetőséget. Elmondta: Székelyudvarhely megindult a nagy romlás útján.
„Udvarhelyen diktatúra van és kalodába rakott sajtószabadság. Az egykori anyaváros elindult a lejtőn, a trianoni úton. Ez fáj. Szemetekbe mondom az igazat, akkor is, ha sebez, mert magyar az, akinek fáj Trianon. Huszonöt év tapasztalata mondatja velem. A labancoknak nem fáj, nekik a pénz a fontos és a hatalom, huszonöt éve” – sorolta, majd végezetül hozzátette: Fáj Trianon, fáj Székelyudvarhely!
Máthé Konrád a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet képviseletében szólalt fel, azt sérelmezve, hogy a nemzet tragédiájának nevezett trianoni események után „sem vagyunk képesek méltón emlékezni és gyászolni ezen a napon”. A beszélők sorát Fancsali Zoltán, a Jobbik Magyarországért Mozgalom udvarhelyszéki szervezetének tagja zárta.
Az eseményen közreműködött a Balázs Ferenc Vegyeskar, valamint Gajewszky Klára nyugdíjas szavaló. A megemlékezés koszorúzással és a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével zárult.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

Trianonnak vesznie kell!
Kézdivásárhelyen felvonulást és rövid megemlékezést tartottak a szomorú emlékű trianoni diktátum évfordulója alkalmából. A szónokok a magyar történelem egyik legfájóbb momentumának nevezték az anyaország 1920. június 4-én történt megcsonkítását.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett felvonulás 17 óra 32 perckor indult a Dózsa György utcából. A magyar, székely és Árpád-sávos zászlókat, illetve a HVIM lobogóját viselők Székelyföld nem Románia! és Ria-ria Hungária! jelszavakat skandálva, élükön egy nagyméretű, Vesszen Trianon! feliratot víve vonultak végig a Petőfi Sándor utcán, majd a Gábor Áron térről az egykori Székely Katonanevelde előtt levő Hősök emlékműhöz mentek, ahol beszédekkel és kulturális műsorral tarkított megemlékezés vette kezdetét. A jelenlevőket a HVIM részéről Beke István köszöntötte, majd a Vitézi Rend nevében v. Ambrus Ágnes emlékezett Magyarországnak a nagyhatalmak általi megcsúfolásáról.
„Trianont nem békeszerződésnek tekintette (a vitézi rend – szerk. megj.) akkor sem, amikor az országot, Magyarországot rákényszerítették arra, hogy aláírja, elfogadja. Nem tekintette békeszerződésnek akkor sem, amikor a jóvátételért harcolt a két világháború között, utána, a második világháborúban és akkor sem, amikor a rendet betiltották és akkor sem, amikor külföldön kellett a nemzet ügyét szolgálni. A vitézi rend igazságtalannak tartotta és tartja Trianont” – mondotta a beszédek sorát megnyitó Ambrus Ágnes, aki után Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Peter Taierling, a Minta kézdivásárhelyi elnöke majd Tóth Bálint, a HVIM szóvivője osztotta meg a jelenlevőkkel gondolatait.
„Mi akik itt vagyunk, egységesen borult gyászba a szívünk. Egységesen erőként kell kiállnunk nemzetünk igazáért, istentől kapott jogainkkal felvértezve kell harcoljunk. Ne mások hibáit emlegessük folyton, hanem arra törekedjünk hogy mi ne kövessük el azokat. Ne azon vívódjunk, hogy mit mondanak mások. Ne ítélkezzünk mások felett. Felettünk csak az egy igaz Isten ítélkezhet, mert ő teremtett ide, a Kárpátok szent gyűrűjébe. Merítsetek hát erőt abból, mit ő adott nekünk: a hegyeinkből, dús legelőinkből, termékeny földünkből, folyóinkból. Legyen hitetek egymásban, legyetek hűségesek e föld iránt, melyet most határok ívelnek át, de ne feledjétek: lelketeknek nem szab határt az emberi kéz. Minél erősebben akarjátok, minél erősebben és többen akarjuk: leomlanak a határok!” – mondotta a Tóth Bálint, aki üzenetet tolmácsolt a román kormány felé: a székelység nem tágít, autonómiát akar.
Beder Imre református tiszteletes gondolatai és áldása után a jelenlevők elénekelték a székely és a magyar himnuszt, majd a megemlékezés koszorúzással ért véget.
Bartos Lóránt. Székelyhon.ro

Sipos Zoltán
CSAK LEGENDA?
Kemény székely legények: magyar nemzeti radikálisok Erdélyben III.
A Jobbik területi szervezetei nem túl aktívak, a Székely Gárda a megszűnés szélén billeg, Csibi Barna Kárpátaljára költözött.
Nem kis port kavart a Jobbik erdélyi terjeszkedésével. De mint utólag kiderült, az EP-képviselői irodák sok vizet nem zavartak, a területi szervezetek pedig folyamatosan emberhiánnyal küszködnek. Cikksorozatunk harmadik részében a Jobbik erdélyi tagszervezete mellett bemutatjuk a Székely Gárdát is, mely „inkább csak legenda”.
Az egészen kis csoportokat leszámítva jelenleg három-négy fontosabb magyar radikális szervezet is működik Romániában. Bár mindegyik kapcsolódik ilyen vagy olyan formában valamelyik magyarországi szélsőséges szervezethez, ezek nem a magyarországi szervezetek kicsinyített másai.
A legfeltűnőbb különbség a nyilvános diskurzusban érhető tetten: míg Magyarországon főként az euroatlanti szervezetekkel kapcsolatos szkepticizmus, az antiszemitizmus és a cigányság problematikája foglalkoztatja a nemzeti radikálisokat, addig Erdélyben inkább a kisebbségi lét különféle problémáit, Székelyföld autonómiáját tematizálják.
Foglalkoznak még szimbólumhasználattal (a székely zászló használata állandóan szálka a román hatóságok szemében), nyelvi jogokkal. Ezen kívül tüntetéseken, megemlékezéseken vesznek részt, koszorúznak. Ezek a témák egyébként a mainstream erdélyi magyar pártokra is jellemzőek. A radikális szervezetek annyiban képviselnek mást, hogy azok sokszor nem ismerik el a trianoni határokat, és esetenként az erőszakra mint a cél eléréséhez szükséges, legitim eszközre tekintenek.
Jelen sorozat az említett négy szervezet vezéregyéniségeivel való háttérbeszélgetéseken alapul. Bár tisztában vagyunk vele hogy ezen szervezetek között óriási különbségek vannak, az anyag egységes keretét az képezi, hogy a beszélgetések során főleg a szervezeti felépítésre, célkitűzésekre, finanszírozásra és más szervezetekkel való együttműködésekre kérdeztünk rá.
Határon túlról kevesebb, mint 3 ezer szavazatot kapott az országgyűlési választásokon a Jobbik, annak ellenére, hogy ez az egyedüli magyarországi párt, mely Erdélyben tagszervezetekkel rendelkezik. A terjeszkedés néhány éve indult. Szegedi Csanád 2010-ben nyitott EP-képviselői irodát Marosvásárhelyen, majd 2011-ben Szatmárnémetiben. Akkoriban a Magyar Polgári Párt fele tettek gesztusokat: a szatmári irodát Jánosi Annától, az MPP Szatmár megyei alelnökétől bérelték, az ideiglenes irodavezető pedig az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke lett. A megnyitón Szegedi kijelentette, a Jobbik stratégiai partnerségre törekszik a Magyar Polgári Párttal.
Erdélyben sok vizet nem zavartak
Az irodák azonban sok vizet nem zavartak. A kezdeti felhördülés után nagy lett a csend az irodák körül. Hírértékű esemény itt nem történt, talán azt leszámítva, hogy a marosvásárhelyi irodavezető, egyben a városbeli Jobbik Baráti Kör elnöke, Vitus Örs 2011-ben a párt vezetésével való nézeteltérésekre hivatkozva lemondott. Úgy tudjuk, Szegedi Csanádnak párton belül szemére is hányták, hogy Erdélyben nem csinált semmit.
2012 nyarától, Szegedi Csanád jobbikos tisztségeiről való lemondásával az irodák végképp jelentőségüket vesztették. A marosvásárhelyi iroda sorsáról nem tudunk semmit, a szatmárnémeti, Hám János utcai iroda azonban ma is létezik: az orosz kapcsolatai miatt kémkedéssel vádolt Kovács Béla vette azt át Szegeditől. Szatmártól nem messze, a kárpátaljai Beregszászon amúgy szintén van irodája Kovácsnak.
Alulról is építkeznek
Ezzel párhuzamosan a Jobbik alulról is elkezdett építkezni Erdélyben: összesen nyolc megyében jöttek létre fiókszervezetek.
A közhiedelemmel ellentétben azonban ezek nem irodák, hanem néhány tucat párttagból álló kis alapszervezetek. Egy központi iroda hangolja össze az erdélyi szervezetek munkáját, mely 2014. januárjában nyílt Székelyudvarhelyen.
Személyes kapcsolatok
Akár a többi szervezet esetében, itt is a személyes jó viszonyok határozzák meg a pontszerű együttműködéseket. Úgy tudjuk, az erdélyi HVIM-mel jó a viszony, az EMI viszont kevésbé a helyi szervezetekkel, inkább a Jobbik országos vezetőségével van szoros kapcsolatban.
Valószínűleg ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy Szávay István a nagyváradi EMI-székházban tartott sajtótájékoztatót: az EMI elnöke szerint itt egyszerű baráti szívességről volt szó, az EMI nem járul hozzá erdélyi pártépítéshez. A Jobbik ifjúsági tagozata ugyanakkor az EMNP ifjúsági szervezetével, a Mintával is jó kapcsolatot ápol.
Mindennek ellenére azonban a Jobbik Erdélyben távol áll attól, hogy magyarországi mintára integrálni tudjon különféle szubkultúrákat, és így számottevő mozgalommá nője ki magát – kommentált megkeresésünkre egy szociológus.
Emberhiány a legnagyobb probléma
Egy másik radikális szervezet vezetője szerint az emberhiány a Jobbik építkezésének a legnagyobb nehézsége. Minden szervezet figyeli, keresi a fiatal tehetségeket, próbálja őket saját holdudvarában tudni. Mivel az erdélyi „piac” telített, nulláról csakis a már létező szervezetek aktivistáinak az elcsábításával lehet ütőképes csapatot létrehozni. A Jobbik azonban nem rendelkezik olyan vonzó, Erdély-specifikus üzenettel, mely ezt lehetővé tenné – állítja forrásunk, aki szerint a jelenlegi jobbikosok szervezői kapacitása nagyon alacsony.
Budapest fele való információközvetítés
A Budapest fele való információközvetítésben látja az erdélyi Jobbik-alapszervezetek legfőbb feladatát Erdély Béla, a Jobbik kolozsvári fiókszervezetének elnöke. Elmondása szerint egyik alapvető tevékenységük az, hogy jelentéseket készítenek az erdélyi magyarok problémáiról, és azokat elküldik a budapesti központnak. Ezek az információk aztán segítik a Jobbikot megérteni az erdélyi helyzetet.
Bár a Jobbik Romániában nem rendelkezik jogi személyiséggel, az alapszervezetek ugyanúgy működnek, mint bármelyik magyarországi Jobbik-alapszervezet. A tagfelvétel, toborzás is hasonló feltételekkel működik, az erdélyi tagok száma valamivel több, mint 300.
Mivel a Jobbik nem honorációs alapon építkezik, az alapszervezetek költségvetési támogatásban nem részesülnek. Elvileg a területi szervezetek elnökei sem kapnak pénzt munkájukért, bár létezik egy szervezői keret.
Nincs is feltétlenül szükség sok pénzre: az erdélyi jobbikos rendezvények kis költségvetésűek, megemlékezésre, évfordulóra, koszorúzásra akár a tagok is össze tudnak pótolni – mondta Erdély Béla.
Nagyobb szabású rendezvény megszervezésére viszont lehet pályázni. A közelmúltban a HVIM-mel közösen megszervezett Mátyás Király Hagyományőrző Napok támogatói között például ott van a Jobbik által alapított Gyarapodó Magyarországért Alapítvány.
A történész végzettségű Erdély szerint ugyanakkor a Jobbik választási eredményei egyáltalán nem érintették a fiókszervezetek működését. A szavazatokat illető számszerű elvárások nem is voltak megfogalmazva a Jobbik központi vezetősége részéről.
A Székely Gárda
Vagy feloszlott már, vagy pedig a megszűnés határán van az erdélyi magyar radikális szervezetek leghírhedtebbje, a Székely Gárda (teljes neve: Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakasza). „A Székely Gárda inkább csak legenda” – jegyezte meg egy interjúalanyunk nevetve.
Vezetőjét, Mikola Bélát márciusban kommandósok toloncolták ki az országból, miután öt évre nemkívánatos személlyé lett nyilvánítva. Ugyanakkor legismertebb aktivistájuk, a csíkszeredai Csibi Barna tavaly barátnőjéhez költözött Kárpátaljára. Úgy tudjuk, egy további gárdista külföldön vendégmunkáskodik.
A Székely Gárda, illetve név szerint Csibi Barna számos, nagy feltűnést keltő akció kezdeményezője: például Dávid-csillagot festettek egy áruház bejárata elé.
Csibi hosszú időn át rendszeresen blogolt (internetes naplója részletesen dokumentálja a Székely Gárda működését és pereit), sőt, elmondása szerint a hírhedt szélsőjobbos kuruc.info-nak is küldött cikkeket, a központi, szerkesztőségi e-mail címre.
Csibi Barna akkor vált országosan ismertté, amikor 2011. március 14-én Csíkszereda központjában „elítélt”, majd felakasztott egy Avram Iancut szimbolizáló szalmamábot.
Vagy teljesen hülye, vagy beépített ember
Csibi Barna vagy teljesen hülye, vagy beépített ember, akinek a célja lejáratni mindenkit – mondta egyik, Csibit ismerő interjúalanyunk. Más beszélgetésekből az derült ki, hogy Csibi összeférhetetlen, kezelhetetlen figura, aki gyakorlatilag az összes, nemzeti oldalon álló erdélyi szervezetben megfordult már, és akit viselt ügyei miatt ma már sehol nem látnak szívesen.
„Ha lehet többet csinálni, miért csináljuk a semmit?” – kommentálta saját pályáját Csibi. A beszélgetés során értésünkre adta, hogy az EMI-s szerepvállalása azért ért véget, mert túl sok munkával járt.
A HVIM-mel viszont ideológiai különbségek miatt ment össze. A Vármegyések – szerinte tévesen – az autonomista vonalat képviselik, míg Csibi álláspontja az, hogy a székelyek önálló népként kell meghatározzák saját magukat, csakis így lehet joguk a saját államhoz.
Végül a Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja félig-meddig hivatalosan, de befogadta a „kemény, székely legényekből álló” szakaszát.
Az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakaszának a romániai jogi személyiségként való bejegyzése azonban kudarcot vallott (a jogi hercehurcáról bőséges anyag Csibi blogján), így az erdélyi sajtóban többször hivatkozott Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület valójában soha nem létezett.
Az Avram Iancu-akasztás Csibi Barna pénzügyőri karrierjét is derékba törte. Az országos felháborodás hatására Csibit a Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóságról Abrudbányára, Avram Iancu szülővárosába helyezték át. Ott viszont tüntetők fogadták, akik azt kérték, nyilvánítsák nemkívánatos személlyé. Az Országos Adóhatóság erre Bukarestbe rendelte, ahol viszont Steaua szurkolók várták. Csibi nem jelent meg új munkahelyén, így kirúgták.
Beszélgetésünk során Csibi arról panaszkodott, élete teljesen ellehetetlenült Romániában politikai szerepvállalása miatt. Kis, pólókat, kitűzőket és más radikális emléktárgyakat forgalmazó boltjára, a Hunnia Serv SRL-re látványosan rászálltak a hatóságok: „nem tehetem meg, hogy illegálisan csináljak bármit is” – fogalmazott.
A Székely Gárda elleni, illetve a szervezet által indított perek pénzügyileg teljesen felőrölték, akkor is, ha Csibi saját maga látta el a képviseletet. A volt aktivista szerint sosem volt szervezetüknek támogatója, az egész „no budget” alapon működött. Felírjuk egy kartonra, hogy „Székelyföld nem Románia!”, ha az üzenet ütős, akkor működik, ehhez nem kell pénz – mondta. Trandindex.ro

Erőt meríteni a veszteségből (Trianon-megemlékezés Sepsiszentgyörgyön)
Harangszóval kezdődött a trianoni békeszerződés aláírásának órájában, fél hat után két perccel a sepsiszentgyörgyi megemlékezés, mely tömegeket továbbra sem mozgatott meg, két-háromszázan gyűltek össze az Erzsébet parkban, a székely zászló alatt.
A Nemzeti Összetartozás Napján az összefogás is csonkára sikerült: az RMDSZ idén sem képviseltette magát az MPP által néhány éve minden esztendőben megszervezett rendezvényen. Történelmi visszatekintés volt az esemény a jelen sérelmeinek, veszélyeinek sorjázásával, de egyértelmű és egybecsengő üzenettel: csak rajtunk áll, engedjük-e Trianon kiteljesedését, hagyjuk-e, hogy eltűnjön, beolvadjon a magyarság, vagy képesek vagyunk összefogni és küzdeni megmaradásunkért. Elsőként az Erdélyi Magyar Ifjak nevében szólt háromszéki elnökük, Mihály István, aki a Kárpát-medencében élő magyarokat egymástól elválasztó jelképes fal lebontásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszéki elnöke „a világtörténelem legszégyenteljesebb és legigazságtalanabb békediktátumának” következményeit vette számba, majd a hogyan továbbra is kitért: egységesen kell felsorakoznunk a szabadság eszméje mögé, melynek egyik, számunkra is elérhető formája az autonómia. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom üzenetét Vizi Abigél tolmácsolta, az MPP képviselőjeként Bálint József beszélt. A megemlékezés fő szónoka Gazda József nyugalmazott tanár, közíró történelmi visszatekintésre építette beszédét, értelmezése szerint a trianoni diktátum nem a vesztes háború következménye, hanem egy több száz évvel korábban megszületett, azóta is élő szándék eredménye, amely a magyarság megsemmisítését célozza. Ezt kellene felismerniük a Kárpát-medence népeinek, rájönniük, hogy ugyanazon az oldalon állunk, mert ha a magyarság megsemmisítése sikerül, ők következnek. Rajtunk áll, hogy ez a szándék végső célját ne tudja megvalósítani. A bennünk alvó léleknek kell feltámadnia, a pártoknak nem párt- és zsebérdeket, hanem nemzeti érdeket kell képviselniük – mondotta, zárómondatként pedig kijelentette: „Hiszek a nemzet feltámadásban.” A himnuszok felcsendülése előtt Kovács István unitárius lelkész mondott imát, Istent kérve, hogy erőt, hitet adjon, hogy a gyászos nap a bizakodásé legyen, a fájdalomból energiát nyerő jövőbe tekintés napja.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Wass Albert-szobrot avatnak Szovátán
Július 8-án, pünkösdvasárnap 14 órakor Szovátán, a Sómező utca 67. szám alatt Wass Albert-szobrot avatnak – tájékoztatták szerkesztőségünket a szervezők.
Az ünnepségen részt vesz Bartha József holtmarosi református lelkipásztor és Kozsik József színművész. A szobrot Miholcsa József készítette.
Társszervező a HVIM marosvásárhelyi szervezete.
Közlemény. Erdély.ma

Antal Árpád nem akarja, hogy a szélsőségesekkel társítsák
A sepsiszentgyörgyi polgármester sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre kifejtette, kerüli az olyan rendezvényeket, ahol szélsőséges szervezetek is részt vesznek, mert nem akarja, hogy ezekkel társítsák. Nem ért egyet azokkal, akik a Székelyföld nem Románia, vagy vesszen Trianon jelszavakat skandálják, mert ez nem segít a területi autonómia kivívásában, és nem szolgálja a magyar közösség érdekeit, céljainak megvalósítását.
„Nem titok, hogy én Székelyföld autonómiáját szorgalmazom, az autonómia biztonságot jelent a magyar közösségnek, stabilitását Romániának, Közép- és Kelet- Európának. Viszont a szélsőségesek nem segítik az autonómia- mozgalmat. Én azt mondom, hogy Székelyföld Románia, és területi autonómiát kell kapnia Romániában, nem akarunk elmenni Romániából Székelyfölddel”, mondta Antal Árpád.
„Nem szeretek részt venni az olyan rendezvényeken, ahol ilyen jelszavakat skandálnak, mert nem szeretek közösséget vállalni ezekkel a szélsőségekkel.”- szögezte le Antal Árpád. Június 4-én, a Magyar Polgári Párt által hagyományosan megszervezett Trianon emlékezésen az RMDSZ képviselői bár meghívást kaptak, de nem voltak jelen, de jelen volt mások mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), akik rendszerint minden eseményen „Székelyföld nem Románia” jelmondatot skandálják.
Kovács Blanka
slagerradio.ro. Erdély.ma

Wass Albert-szobrot avattak Szovátán
Új emlékhellyel gazdagodott a Wass Albert-kultusz, ezúttal Szovátán avattak mellszobrot. Tóth Ferenc szovátai lakos saját ingatlanában ajánlott fel helyet erre a célra.
Nemcsak helyiek gyülekeztek a Sómező utcai magánterületnél június 8-án, vasárnap, hanem a csíksomylói búcsúról visszatérő balassagyarmati turisták is ünnepelni álltak meg. „Wass Albert olyan gyökerekkel rendelkezett, amelyek életében soha nem tudtak elhalni. Olyan irodalmi értéket képviselő személyiségről emlékezünk, aki műveivel bizton került a világirodalom nagyjai közé, bárki olvassa bármelyik művét bármilyen fordításban, Wass ott van az írók első sorában a világon” – mondta Kozsik József színművész a rendezvény megnyitóján. A tömegben ott voltak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom marosvásárhelyi szimpatizánsai is, de az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete tagjai is érdemesnek találták eljönni Szovátára.
Wasstól is, tőlünk is félnek
Kozsik József szavalata mellett a marosvásárhelyi származású, Stockholmban élő Publik Antal adta elő az Adjátok vissza a hegyeimet című „kiáltást”, majd Bartha József, a Czegei Wass Alapítvány elnöke lépett mikrofonhoz, és olyan dolgokat mesélt Wass Albertről, amelyeket a nagyközönség kevésbé ismer. Felesége nagymamája, Éltető Mária és Wass között egykor „dühöngött a szerelem”, őróla mintázta az író a funtineli boszorkány, Nuca arculatát. De nem rejtette véka alá elégedetlenségét Bartha József, amiért elnyomott, gyarmatosított, másodrendű állampolgárként kezelnek minket ebben az országban, mert nemcsak Wass Alberttől, hanem tőlünk is félnek: olyan dolgokat tanultunk újra Wass műveivel, amelyeket igyekeztek „kiszárítani” belőlünk. A magyarságot halálra ítélték, de nem halt meg, mert halhatatlanságra és a világ megmentése hivatott el. Jó szándékkal keresve egymást megtalálja magyar a magyart – figyelmeztetett Batha, aki arra is rámutatott: Wass Albertet csak a román hatóságok tartják háborús bűnösnek, az amerikai katonai és titkosszolgálatok is átvizsgálták őt, de bűntelennek találták, fia a West Point katonai akadémián tanulhatott és az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.
A műkő mellszobrot készítő Miholcsa József művész, huszár alezredes azt a hat évvel ezelőtti pillanatot idézte fel, amikor iskolatársa, Tóth Ferenc felvetette egy szobor készítésének gondolatát. A most felállított mű fiatal katonatisztként, bajusszal ábrázolja Wass Albertet, aki „itt van közöttünk”.
A városé lehetne a szobor
A leleplezett alkotást Bajkó Norbert szovátai katolikus segédlelkész és Bartha József holtmarosi református lelkész szentelte fel, illetve áldotta meg. Az ember úgy tud megmaradni, ha ráfigyel mindenkire és nem tekint el gyökereitől – intett Bajkó, míg Bartha úgy véli: az összetartozás gyümölcseként ez a terület hamarosan búcsújáró hely lesz, ahová ünnepelni, emlékezni vagy egy csendes imára érkeznek közeliek és távoliak.
A szobrot megrendelő, illetve saját épületében annak helyet adó Tóth Ferenc művész Wass Alberttel együtt félti a magyar földet, és hazaárulóknak tartja mindazokat a szovátaiakat, akik birtokaikat idegeneknek adják el. A szovátai városvezetőknek viszont azt üzeni: Wass Albert szobra nemcsak az övé, ezért azt szeretné, ha közterületre kerülne. Amennyiben a városháza méltó fogadója lesz és méltó helyet talál, a szobrot a városnak adományozza. A saját pénzén készíttetett Wass-szobor után Tóth Ferenc Horthy Miklósnak is emlékművet szeretne készíttetni, és ezennel gyűjtést is hirdetett erre a célra.
„Egyre többen vagyunk”
Bartha József számára megelégedettséget és örömet jelent a szovátai szoboravatás, azt jelenti, hogy a Czegei Wass Alapítvány nem maradt egyedül, Pakó Benedek plébános sem maradt egyedül a Wass-szobor meghurcoltatott mivoltával. Bartha meghajtja fejét Tóth Ferenc bátorsága és szoborállító akarata előtt. „Boldog vagyok, hogy most már többen vagyunk, akik a nemzetért, önmagunkért, Wass Albertért teszünk, aki megérdemli hogy emléket állítsunk. Hogy végre ne csak a szívünk mélyén állítsunk emléket, hanem ilyen kis helyeken is megálljunk, meghajoljunk egy olyan ember emléke előtt, aki minket, mint nemzetet nagyon sokkal ajándékozott meg meg könyveivel, tanításaival, írásaival” – nyilatkozta portálunknak Bartha József, a Czegei Wass Alapítvány vezetője.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro

Frontmegye lett Háromszék Tamás Sándor szerint
A politikai viszonyok tekintetében Háromszék frontmegyének tekinthető – véli Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke az EP-választások tanulságairól, az RMDSZ és a Fidesz közeledéséről és az „autonómiázásról” beszélt az Erdélyi Riportnak adott interjúban.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi kampányzáró sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Háromszéken lesz a legnagyobb a részvétel az EP-választásokon. Végül a részvételi arány jóval az országos átlag alatt volt Kovászna megyében. Mi történt?
Szeretnék néhány tévhitet eloszlatni az eredményeinkkel kapcsolatban. A részvételi arány Háromszéken valóban az országos átlag alatt volt, de a megye lakosságának 25 százaléka román nemzetiségű, ők nyilván román pártokra szavaztak. Ha megnézzük a településekre lebontott adatokat, akkor azt látjuk, hogy a szinte száz százalékban románok lakta Bodza-vidéken ötven százalékkal alacsonyabb volt a részvétel, mint a magyarok lakta régiókban. Ha a magyar többségű településeket nézzük, akkor éppen az országos átlagon vagyunk. Háromszék lakosságának 71,5 százaléka magyar, az RMDSZ-re pedig 76,7 százalék szavazott.
De elégedett az RMDSZ háromszéki eredményével?
Hiba volt a részünkről, hogy ennél többet vártunk el magunktól, és nyilván mások is többet vártak el tőlünk. Azért voltak nagyok ezek az elvárások, mert az elmúlt években a korábbi időszakhoz képest sokkal jobban teljesített az RMDSZ Háromszéken. Nagyon mélyről indultunk. Az RMDSZ a 2007-es európai parlamenti választásokon 20 ezer szavazatot kapott, most közel kétszer annyit. A helyhatósági választásokon is sokkal jobb eredményeket értünk el a 2007 előtti választásokhoz képest. Az is igaz, hogy 2009-ben, az összefogás révén már sokkal több szavazatot kapott a Tőkés László vezette RMDSZ-lista Kovászna megyében. A kérdésre válaszolva: az elégedettségem átlagos. Sokkal nagyobb volt a remény, nem akarok szépíteni. Ám tizedesre pontosan olyan arányban járultunk hozzá az RMDSZ mostani sikeréhez, mint amilyen arányban laknak magyar szavazók Háromszéken.
Háromszéken forró téma az osztrák Schweighofer rétyi beruházása, amelynek a megyei tanács megadta az építkezési engedélyt. Zöld szervezetek perelik is emiatt a megyei önkormányzatot. Ezt a beruházást sokan az RMDSZ-hez kötik. Volt-e ennek hatása a szavazási hajlandóságra?
Nem volt. A beruházás elleni kampányt olyan szervezetek, személyek kezdeményezték, akik már korábban az is az RMDSZ ellenzékéhez tartoztak. Az EMNP gyakorlatilag megpróbálta civil, szakmai köntösbe bujtatni a politikai megnyilvánulásait. Ami a beruházást illeti: senki nem beszél arról például, hogy jelenleg Háromszékről sokkal több farönk megy Kínába, mint amennyit a Schweighofer eddig elvitt a szászsebesi üzemébe, vagy amennyit ezután szállítana a rétyi gyárába. A kínai export után pedig nem marad semmi Háromszéken. Az osztrák beruházó azonban munkahelyeket teremt, adót fizet Kovászna megyében, és háromszéki beszállítói körének kialakításával újabb állásokat hoz létre.
Csakhogy a beruházást furcsaságok lengik körül. A napokban jelent meg tényfeltáró cikk a Transindexen arról, hogy az osztrák cég egy fontos RMDSZ-es politikushoz, az időközben szenátori mandátumáról megváló Olosz Gergelyhez közel álló cégtől vásárolta meg a beruházáshoz szükséges földterületeket. Nem lesz ennek egy politikai ára?
Nem értek hozzá, nincsenek információm a földvásárlásokról. De pontosan tudom, hogy ez egy kényes ügy. Azt is tudom, hogy jómagam és a munkatársaim is az építkezés engedélyeztetésének folyamatában törvényesen és tisztességesen jártunk el. Ebből a szempontból nyugodtan alszom. Sokat mérlegeltük egyébéként ezt a beruházást. Először is megkérdeztük a rétyieket, és 97 százalék rábólintott a befektetésre. Ám megkérdeztük a szakmát, az erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat, a közbirtokosságok vezetőit, a fakitermelőket, -szállítókat, -felhasználókat is. Senki nem fogalmazott meg negatív véleményt. Természetesen rengeteg kérdésük volt, összehoztuk őket a beruházóval, és találtak olyan közös pontokat, amelyek révén mindenki jól járjon. Ezek után nem okozott semmilyen gondot az, hogy az építkezési engedélyt – a törvények betartásával – megadjuk a beruházónak.
A kampány hajrájában Orbán Viktor Kelemen Hunor szövetségi elnökkel együtt buzdított Szatmárnémetiben szavazásra. Hogyan látja, volt-e a magyar kormányfő gesztusának mozgósító hatása?
Orbán Viktor és Kelemen Hunor szatmárnémeti kézfogása a választások tétjén túlmenően korszakváltást jelentett az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatában. Rendkívül fontos nemzetpolitikai döntésnek tartom azt, hogy a Fidesz elnöke és az RMDSZ elnöke közös üzenetet fogalmazott meg a választások előtt három nappal, ismerve a korábbi időszak hűvös viszonyait. Nyilván, ez a döntés nem egyik napról a másikra született meg, hanem hosszú politikai munka eredménye volt. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a közös mozgósító üzenet nem befolyásolta döntő módon az erdélyi magyarok szavazási hajlandóságát. Sok időnek kell eltelnie ugyanis addig, amíg a szatmárnémeti kézfogás híre eljut mondjuk Kézdikővárra. Faluhelyen a pénteki újságot hétfőn kapják meg, ráadásul a felmérések szerint az emberek harminc százaléka egyáltalán nem olvas újságot.
Mi a magyarázata annak, hogy ennyire megváltozott a Fidesz viszonyulása az RMDSZ-hez?
Mind a két fél részéről kellett hozzá egy fogadókészség. Ez megvolt Kelemen Hunorban és Orbán Viktorban is.
Köztudott, hogy több székelyföldi politikus – köztük ön is – jó személyes kapcsolatokat ápol a Fidesz vezetőivel. Ez is hozzájárult a Fidesz és az RMDSZ viszonyának javulásához?
Biztos, hogy igen, de ezt nem lehet mérni. Nyilván, a politikusok döntéseit is befolyásolhatják a barátságaik, az emberi kapcsolataik. Én akkor sem rejtettem véka alá, hogy Fidesz-támogató vagyok, amikor az RMDSZ-en belül snassz volt ezt kimondani. Azért volt erről snassz beszélni, mert az RMDSZ döntéshozó testületeinek nyolcvan százaléka másként gondolkodott. Tapasztaltam azt már azonban évekkel ezelőtt, hogyan tódultak a Fidesz-kongresszusra azok az RMDSZ-es politikusok, akik előtte és utána is szapulták Orbán Viktorékat. Én sohase se jártam baloldali pártok rendezvényeire, mert nem értettem egyet azzal, amit ezek a pártok képviselnek. Ez nem jelenti azt, hogy néhány politikusukkal – például Tabajdi Csabával – nem volt jó az együttműködésünk.
Akkor most én kérdem: nem snassz egy olyan párt, a Fidesz, támogatója lenni RMDSZ-es politikusként, amely politikai szervezeteket hozott létre Erdélyben az RMDSZ ellenében?
Szét kell választani a napi politikai hergelődést a nemzetpolitikai kérdésektől. Én ezen túl tudtam tenni magam, pedig volt eset 2008-ban, amikor Sepsiszentgyörgy főterén Orbán Viktor és Tőkés László a mi ellenfeleinknek kampányolt. A lényeget ott látom, hogy mi mindezek ellenére meg tudtunk állni a talpunkon. Az elmúlt évek munkája, politikai és gazdaságfejlesztési eredményei Székelyföldön minket igazolnak. Jól esik, hogy ezt még komoly magyarországi államférfiak is belátják. Most pedig azt látom, hogy a napi politikai kérdések kezdenek összhangba kerülni a nemzetpolitikai kérdésekkel.
Az utóbbi hónapokban, években konfliktusoktól hangos Háromszék: a székely zászló és a trikolóros kislány ügye, az EMNP és az RMDSZ közötti csatározások, szélsőséges erők (a Noua Dreapta és a Hatvannégy Vármegye) tüntetései és még sorolhatnám. Ezt mivel magyarázza?
A politikai viszonyok tekintetében Háromszék frontmegye, Sepsiszentgyörgy pedig frontváros. Frontmegye vagyunk, ha a román politika befolyásolási kísérleteit, Brassó közelségének negatív hatásait nézzük, de frontmegye vagyunk az erdélyi magyar politikai élet szempontjából is. Miközben az RMDSZ vezetői a Duna Tv-ben az EMNP-vel csatároztak, nekünk itt Háromszéken meg kellett vívnunk a politikai harcot a Néppárt elnökével, aki itt indult a parlamenti választásokon. Könnyű nyilatkozni a mikrofonnak, amikor nem a te területeden folyik a legnagyobb politikai küzdelem. Mi egyébként helyálltunk, politikai küzdelmünket az EMNP-vel megnyertük. Most arra törekszünk, hogy Háromszéken valamilyen módon nyugalmat teremtsünk. maszol/erdelyiriport.ro

Újra lobognak a székely zászlók Kézdivásárhely főterén
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai újra kitűzték a Kézdivásárhely főteréről eltávolított székely zászlókat.
Az akciót ma, csütörtökön reggel hajtották végre, amely után egy rövid sajtótájékoztató keretében kijelentették: „nem tarthatunk tiszteletben olyan törvényeket, amelyek a szimbólumaink, nyelvünk, íróink ellen irányulnak. E törvények tiszteletben tartása a megalkuvó politikusok dolga."
A HVIM erdélyi szóvivője Tóth Bálint kijelentette: azokat a törvényeket azért alkották, hogy nyomást gyakoroljanak az erdélyi magyarságra. Hozzátette: mi a képviselők jóváhagyása nélkül is megvédjük a zászlónkat!
Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi elnöke azt üzente az erdélyi magyarságnak: ezen akció legyen példa arra, hogy ne várjunk a politikai ígéretekre, ők nem a nemzetnek akarnak megfelelni, hanem a megszálló kormánynak. „Mi nem politizálunk, nem beszélünk, hanem cselekedünk! Cselekedjen hát minden magyar!" – jelentette ki Szőcs.
Miközben a székely zászlók békésen lobognak Kézdivásárhelyen, a vármegyések Wass Albert írófejedelmünk könyveit olvasgatták a város főterén. Ezen tevékenységüket zavarta meg egy civilruhás belügyes, aki videófelvételt szeretett volna készíteni az ott összegyűlt csapatról. Ezek után két szolgálatban levő rendőr akarta igazoltatni a fiatalokat, akik nem tettek eleget a felszólításnak. A vármegyések indoka erre az volt, hogy a rendőrök nem közölték velük az igazoltatás okát, nem mutatkoztak be, és az igazoltatást kizárólag román nyelven akarták végrehajtani. Erdély.ma

A vármegyések nem jelentek meg (Rendőrségi idézés)
Ötszáz lejes büntetési jegyzőkönyvet állítottak ki tegnap délelőtt Lungu-Csavar Csaba, a Kézdivásárhely Másképp internetes portál működtetője nevére a kézdivásárhelyi rendőrségen, ahová Domokos T. Rajmond, a megyei rendőrség tisztje idézte be az 1991/31-es törvény megszegéséért.
Az idézett jogszabály munkaügyi törvény, Lungu-Csavar Csabát az újraközölt 1991/61-es törvény 2. cikkelyének 2. pontjára hivatkozva büntették meg azért, mert „június 19-én 9.15 órakor jelen volt a főtéri parkban, ahol törvénytelen akció végrehajtása céljából csoportot alakítva részt vett és támogatta Székelyföld zászlóinak felvonását közterületen, két zászlótartóra, a szükséges engedély nélkül, amivel megsértette a jogrendszert és az együttélési előírásokat” – írják a jegyzőkönyvben.A jogász végzettségű Lungu-Csavar Csaba nem fizeti ki a büntetést, ma fellebbez a kézdivásárhelyi bíróságon. Meglátása szerint teljesen törvénytelenül büntették meg, hiszen csak többedmagával jelen volt, amikor a főtéren megjelent a két rendőr, és ő lefilmezte igazoltatási próbálkozásukat. Habár a rendőrségre beidézett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai – szám szerint heten –, akik június 19-én kitűzték a székely lobogókat, eredetileg úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a rendőrségi idézésnek, amikor megtudták, hogy az 1991/31-es törvény mire vonatkozik, nem jelentkeznek a rendőrségen. Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője elmondta: őket tulajdonképpen azzal vádolják, hogy nem igazolták magukat. Ha hívatják a rendőrségre – mondotta –, akkor az idézést magyar nyelven küldjék nekik, ha elvárják, hogy tiszteljék és betartsák a törvényeket. A következő idézésre sem jelennek meg, mivel nem követtek el semmiféle bűncselekményt – hangsúlyozta a HVIM erdélyi szóvivője. Tegnap délután még a helyükön álltak a székely zászlók.
Iochom István,
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Leszerelték a székely zászlókat (Kézdivásárhely)
Huszonöt napig lobogtak a kézdivásárhelyi Gábor Áron téren a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai által június 19-én kitűzött székely zászlók. Vasárnap éjszaka ismeretlen tettesek eltávolították a székely jelképeket. A két rudat tartó csavarokat levágták, hogy könnyebben leszereljék a két kisméretű lobogót. Vasárnap este nyolcig, amíg a vármegyések őrt álltak ott, a zászlók a helyükön maradtak. Napokkal azelőtt lejárt a polgármester vármegyésekhez intézett ultimátuma is.
Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője tegnap érdeklődésünkre elmondta: minden valószínűség szerint a polgármesteri hivatal emberei szerelték le a zászlókat a városvezető utasítására. A szóvivő arra kéri a főtéren lakókat, hogy ha névtelenül is, de mondják el, ha látták, mikor és ki vette le a lobogókat. A vármegyések bátran, fényes nappal tűzték ki a székely zászlókat, a városvezetés pedig az éj leple alatt szedette le azokat. Valószínű, hogy akárcsak az EMI lampionjai, ezek is zavarták a légi közlekedést a főtér felett – mondta rosszallóan Tóth Bálint. Eddig csak csatározás volt – hangsúlyozta –, de ha háborút akarnak, akkor háború lesz, és a zászlók a napokban visszakerülnek a helyükre. Péter János, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke is hangoztatta: nem értenek egyet a székely zászlók eltávolításával, az SZNT nem óhajt erőszakot alkalmazni, de felhívják a közvélemény figyelmét, hogy a székely jelképek használatát nem tiltja semmiféle törvény, jogunkban áll szabadon használni szimbólumainkat. Már ideje volna befejezni a zászlós ingyencirkuszt – mondotta az SZNT alelnöke –, hiszen akadnak sokkal fontosabb dolgok a város életében. Bokor Tibor polgármester a Háromszék megkeresésére elmondta: nem vasárnap éjszaka, hanem utasítására hétfőn reggel vették le a két székely zászlót a hivatal munkatársai, mivel a prefektúra által adott határidő tegnap járt le.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megtiltották a székely zászló felvonását Kézdivásárhelyen
A Kovászna megyei prefektúra megtiltotta a Kézdivásárhelynek a szombati zászlófelvonást, az önkormányzat ennek ellenére megtartja a rendezvényt, melyre egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is várják.
A Kovászna megyei prefektúra megtiltotta Kézdivásárhely önkormányzatának, hogy megtartsa a szombatra tervezett székelyzászló-felvonást, a rendezvényről azonban nem mond le az önkormányzat. Kézdivásárhely polgármesteri hivatala pénteken az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményben jelezte, a prefektusi hivatal tiltása ellenére megtartják szombat este a zászlófelvonást.
A prefektúra pénteken közölte az önkormányzattal, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a rendezvény engedélyét, és erre hivatkozva szólította fel a polgármesteri hivatalt, ne tartsa meg az ünnepséget. A polgármesteri hivatal csütörtökön közölte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is várják a zászlófelvonásra.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fejér László Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kézdiszéki parlamenti képviselője csütörtökön jelentette be, hogy „újból lobogni fog két hatalmas székely zászló Kézdivásárhelyen". Ezúttal a régi katonanevelde épülete előtt, a Hősök emlékműve két oldalára húzzák fel a lobogókat.
A Brassói Táblabíróság jogerős ítéletében május 30-ig adott haladékot arra, hogy eltávolítsák a székely zászlót a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalról, és a város főterén álló Gábor Áron-szobor melletti zászlórudakról. Az önkormányzat akkor eltávolította a szóban forgó zászlókat, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistái pedig ötven más zászlót tűztek ki Kézdivásárhely főtéri épületeire.
A polgármester elmondta, hogy az újabb ünnepélyes zászlófelvonást is úgy szeretné megtartani, mint tavaly március 15-én, amikor a Székely Nemzeti Tanáccsal és Semjén Zsolttal közösen vonták fel a székely lobogókat.
A mostani rendezvényt szombaton este nyolc órára tervezik, és felszólították a lakosságot, hogy minél többen vegyenek részt.
MTI, Erdély.ma

Ismét eltávolították a főtéri székely zászlót (Kézdivásárhely)
Bokor Tibor polgármester utasítására tegnap 11 óra körül a kézdivásárhelyi városháza munkatársai két helyi rendőr felügyelete alatt pár perc alatt leszerelték a Gábor Áron szobor-mellett a vármegyések által pénteken másodízben felhúzott nagyméretű székely zászlót tartójával együtt, a múlt hétfőn eltávolított két székely zászló egyik ottfelejtett rúdját is magukkal vitték.
Az újabb zászlóleszerelést a közeli padokon ülő néhány nyugdíjas nézte végig, mire a vármegyések értesültek az akcióról, már elszállították a zászlót és piros-fehér-zöldre festett rúdját. Rövid idő múlva a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) közleményben reagált a történtekre. „»Betilthatják jelképeink használatát, és úgyis használni fogjuk!« – mese a Holdon, tisztelt polgármester úr” (utalás a polgármester szavaira – szerk. megj.). A székely gerincességet kérik számon vezetőiktől: „Ez nem jellemzi önöket sem, tisztelt vezetők, akik szombaton még a székelyek meg nem törhetőségéről, a jelképeink tiltás ellenére való használatáról tartottak szentbeszédet, és eszerint cselekedtek, tudatosan »törvénytelenséget« követve el. Miért zavarja önöket, ha a HVIM kézdivásárhelyi szervezete ugyanezt tette? Miért kellett ismételten levenni a vármegyések által kitűzött székely zászlót?” – áll a közleményben. Leszögezik továbbá: továbbra is hiszik, hogy a székely zászlónak ott a helye a Gábor Áron téren!
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Emlékmű az ozsdolai „terroristáknak”
Október 25-én, szombaton délelőtt megtört a jég a háromszéki Ozsdolán is: a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetsége (KMVPFSZ) egy kőelemre erősített márványtáblával rótta le tiszteletért mindazon ozsdolaiak előtt, akik a kommunista rezsim mártírjai vagy áldozatai voltak.
Az avatóünnepségen – amin meglehetősen kevés helybeli vett részt – jelen voltak a Székely Nemzeti Tanács tagjai, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői, az önkormányzatot pedig Csíki Dávid alpolgármester képviselőte.
A jelenlevők számára Tófalvi Zoltán író és történész elevenítette fel a múlt rendszer szörnyűségeit és beszélt azokról a személyekről, akik áldozatául estek a kommunizmus pribékjeinek. A történész szerint a terrorista jelzőt első ízben nem a nagyvilágban, hanem Kézdivásárhelyen és a környékbeli falvakban használták először, így bélyegezve meg többek között a két híres ozsdolai betyárt – Pusztai Ferencet és Dézsi Dénest – akik a rendszer ellen harcoltak, és életüket is adták. Szót ejtett falusfelükről, Szígyártó Domokosról is, akit a szamosújvári börtönben végeztek ki, röpke 15 perces tárgyalás után. A történelem cinizmusa, hogy ahol Szígyártót és társait hóhéraik kivégezték, ma élelmiszerraktár – mondotta keserűen a történész, aki azt is fájlalta, hogy még ma sem lehet az emberhez méltó végtisztességet megadni a kommunizmus áldozatainak, mert továbbra sem férnek hozzá a levéltárak anyagához, így nem tudni, hogy porhüvelyük hol nyugszik. A történész ugyanakkor arra kérte az ozsdolaiakat, hogy legyenek büszkék a néhaiakra, Török József, a KMVPFSZ elnöke pedig a megbékélés emlékművének nevezte a felavatott jelt, amit Jakab-Fancsali Kálmán címzetes esperes, az ozsdolai plébános áldott meg.
A kulturális műsorral tarkított ünnepség koszorúzással ért véget.
Bartos Lóránt
Székelyhon.ro

Emlékmű az áldozatoknak
Első alkalommal állítottak emlékművet a hétvégén Marosszéken, illetve Háromszéken olyan személyeknek, akiket bizonyíthatóan a kommunisták gyilkoltak meg. 
A Maros megyei Vadadon Kiss István helyi gazdának adóztak tisztelettel, akit a kollektivizálás ellenzése miatt végeztek ki központi parancsra, míg Háromszéken az ozsdolai betyároknak állítottak emléktáblát. A Csíkfalva községhez tartozó Vadadon szombaton avatták fel az 1950. július 21-én a kommunisták által kivégzett Kiss István földműves emlékművét. 
Ez az első köztéri alkotás Maros megyében, melyet olyan személynek állítottak, akit bizonyíthatóan a kommunisták végeztek ki központi parancsra, hogy megtörjék a gazdaköri rendszert, és rábírják a földműveseket a kollektivizálásra. A rendezvényen László Márton történész kiemelte: Kiss István meggyilkolása nem volt egyedi eset a vidéken.
„A kutatásaim során a vadadiakhoz hasonlóan ellenálló közösséggel még nem találkoztam, többszöri fenyegetés ellenére sem hátráltak meg a kommunisták elől. 1948-ban egy bálban egy Fülöp Albert nevű helyi besúgó elvesztette a feljegyzéses füzetét, amelyből kiderült, hogy a szintén helyi Kiss Vencelt figyelte, ezért Kiss Vencel megverte őt. A városból kiszállt a milícia, de a faluban megkongatták a harangot, a férfiak összesereglettek, mire a rendőrök elmenekültek. A falu megvédte Kiss Vencelt. Éjszaka megérkezett a katonaság, kilenc személyt letartóztattak, de a falu továbbra is ellenállt. 1950-ben megjött a központi parancs, hogy az ilyen ellenálló településeken példát kell statuálni, embereket kell kivégezni. Ennek lett az áldozata 1950. július 21-éről 22-ére virradóan Kiss István” – mesélte a történész. Rámutatott, a gazda kivégzése után javait elvették, és szétosztották a helyi kommunista pártiak között, a feleségét pedig kilakoltatták, és kitiltott személynek nyilvánították.
Bányai Antal felszólalásában hozzátette: az ő édesapját, Bányai Györgyöt „nézték ki” a szekusok, mivel a „magyar világban” a falu vezetője volt, módos gazda, de amikor megtudták, hogy hat gyereke van, Kiss Istvánra esett a választásuk, akinek egyetlen fia a háborúban meghalt.
„A faluból öt férfit, közöttük apámat is, kényszerítettek, hogy megássák a sírját, apámmal átkutattatták a zsebeit, majd bedobatták a testet a gödörbe. Azt is mondták, hogy jól tapossák meg a földet, de erre már nem voltak hajlandóak, ezért a puskatussal belökték őket a gödörbe” – mesélte az édesapjától hallott részleteket Bányai Antal. Hozzátette, hogy az 1989-es rendszerváltozás után keresték a maradványokat, de már nem találták.
Az emlékmű Szakács Mátyási Endre kezdeményezésére készült, aki a kopjafánál egy cserépnyi földet is elhelyezett. „Kiss István felesége, Kiss Irma kiment arra a helyre, ahol a falutársak mondták, hogy eltemették a férjét, és a véres porból egy adagot a háza kútjának lábánál eltemetett. Onnan hoztuk mi most ezt a cserép földet” – mondta a kezdeményező.
Szombaton megtört a jég a háromszéki Ozsdolán is: a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetsége kőelemre erősített márványtáblával rótta le tiszteletért mindazon ozsdolaiak előtt, akik a kommunista rezsim mártírjai vagy áldozatai voltak. Az avatóünnepségen – amin meglehetősen kevés helybéli vett részt – jelen voltak a Székely Nemzeti Tanács tagjai, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői, míg az önkormányzatot Csíki Dávid alpolgármester képviselőte.
A jelenlévők számára Tófalvi Zoltán író, történész elevenítette fel a múlt rendszer szörnyűségeit, és beszélt azokról a személyekről, akik áldozatául estek a kommunizmus pribékjeinek. A történész szerint a terrorista jelzőt nem a nagyvilágban, hanem Kézdivásárhelyen és a környékbeli falvakban használták először, így bélyegezve meg többek között a két híres ozsdolai betyárt – Pusztai Ferencet és Dézsi Dénest –, akik a rendszer ellen harcoltak, és életüket is adták. Szót ejtett falustársukról, Szígyártó Domokosról is, akit a szamosújsvári börtönben végeztek ki, alig negyedórás tárgyalás után.
„A történelem cinizmusa, hogy a hely, ahol Szígyártót és társait hóhéraik kivégezték, ma élelmiszerraktár – mondta a történész, fájlalva, hogy még ma sem lehet az emberhez méltó végtisztességet megadni a kommunizmus áldozatainak. Rámutatott, mivel továbbra sem férnek hozzá a levéltárak anyagaihoz, nem tudni, hol vannak eltemetve az áldozatok.
A történész arra kérte az ozsdolaiakat, legyenek büszkék elődeikre, míg Török József, a volt politikai foglyok megyei szervezetének elnöke a megbékélés emlékművének nevezte a felavatott jelt, amit Jakab-Fancsali Kálmán címzetes esperes, ozsdolai plébános áldott meg.
Bartos Lóránt, Gáspár Botond
Krónika (Kolozsvár)

Összefog a nemzeti oldal? (Az MPP nagygyűlésére toboroz az EMNP)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyesülését szorgalmazzák a két politikai alakulat sepsiszentgyörgyi vezetői, a Néppárt sepsiszéki szervezete is támogatja a kezdeményezést – jelentette be Bedő Zoltán, ez utóbbi elnöke. Első gesztusként csatlakoznak az MPP által november 29-re, szombatra meghirdetett sepsiszentgyörgyi utcai megmozduláshoz, ugyanakkor egy felhívást is megfogalmaztak: arra kérik a magyar fiatalokat, december elsején, a román nemzeti ünnepen ne vonuljanak utcára tüntetni, ne provokáljanak, véleményüknek ők is inkább szombaton adjanak hangot.
Bedő Zoltán felidézte, hogy hét esztendővel ezelőtt, 2007. november 25-én az erdélyi magyar jobboldalnak sikerült egyesítenie erejét, és ennek köszönhetően a választásokon EP-mandátumot nyert Tőkés László. Akkor több mint 176 ezer szavazatot összesített, az RMDSZ listája 282 ezret kapott, és három romániai magyar képviselő jutott be az Európai Parlamentbe. Azóta a jobboldal ketté­szakadt, de bebizonyosodott, hogy erejük elaprózása nem vezet sehova, ezért szükségesnek tartják a két kis párt egyesülését. A három helyi szervezet a két párt országos vezetőségéhez fordult, azt kérik, tegyenek meg mindent, hogy legkésőbb jövő év tavaszáig létrejöhessen a fúzió. Az EMNP helyi és széki vezetői az elmúlt héten találkoztak az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének küldöttségével, tegnap újra egyeztettek és jövő héten is folytatják a tárgyalásokat – mondta el Bedő. Kiemelte, Bálint József sepsiszentgyörgyi elnökkel tárgyaltak, az MPP megyei vezetőjével, Kulcsár-Terza Józseffel még nem, mert nem volt itthon.  Az EMNP csatlakozik az MPP felhívásához és ők is arra szólítják tagságukat, szimpatizánsaikat, vegyenek részt szombaton 13 órakor a prefektúra elé összehívott nagygyűlésen. „Egyetértünk azzal az elképzeléssel is, hogy nem valami ellen kell tüntetnünk, hanem valamiért, azért, hogy jogainkat tiszteletbe tartsák, emlékeztetni akarjuk a románságot, hogy 1918-ban, Gyulafehérváron autonómiát ígértek az Erdélyben élő más nemzetrészeknek” – hangsúlyozta Bedő, aki kiemelte, a szombati megmozdulás jó alkalom lesz felhívni a frissen megválasztott elnök, Klaus Johannis figyelmét is, hogy a magyarság helyzete nem rendezett. Kitért arra is, hogy gesztusukkal is bizonyítani szeretnék az MPP-nek, hogy ugyanazt az értékrendet képviselik, összetartoznak. Bedő Zoltán felidézte az egy évvel ezelőtti december elsejei ünnepséget, amikor az Új Jobboldal szélsőséges román szervezet megismételte egy esztendővel korábbi felvonulását Sepsiszentgyörgyön, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) néhány tagja tiltakozásul utcára vonult, és botránnyal, a magyar ifjak meghurcolásával végződött a megmozdulás. „Felhívnánk a fiatalok figyelmét, hogy ne dőljenek be a provokációnak. Tavaly is, tavalyelőtt is tapasztalhattuk, hogy a rendfenntartók hallgatólagos beleegyezésével randalíroznak a román fasiszta szervezet tagjai és azt is, hogy a rövidebbet mindenképpen mi húzzuk. Tartsuk tiszteletben a románság ünnepét, mi a hangunkat hallassuk szombaton, inkább akkor csatlakozzanak hozzánk” – fogalmazott a néppárti politikus.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újra a sepsiszentgyörgyieket provokálta az Új Jobboldal
Sepsiszentgyörgyön a más megyékből bevonuló szélsőséges fiatalok miatt ismét a magyar közösség elleni harsány tüntetésbe fulladt a román nemzeti ünnep. Bár a helybéli románság néhány képviselője különböző gesztusokkal próbálta tompítani a szélsőséges megmozdulás élét, az nemigen sikerülhetett miközben mások „kifele a magyarokkal az országból” rigmusokat kiabáltak.
A háromszéki megyeszékhelyen ma (hétfőn) 11 órakor a város főutcáján való felvonulással kezdődött meg a december 1-i ünnepség. A hivatalos ünnepi rendezvényhez idén harmadik alkalommal csatlakozott a Noua Dreapta – Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista szervezet, amely mintegy 100 fiatalt toborzott az „egyesülés menetének” nevezett demonstrációhoz.
A Noua Dreapta távolabbról érkező tagjai már tegnap autóbuszokkal érkeztek a háromszéki megyeszékhelyre, ahol az ortodox katedrális közelébe parkolták le járművüket, hétfőn pedig a szomszédos Brassó megyéből csatlakozott hozzájuk még néhány társuk. A csoport rendőri és csendőri kísérettel vonult az ortodox katedrális elé, ahol csatlakoztak az ünneplőkhöz, igaz mintegy ötven méternyire lemaradva vonultak az ünneplő helybéliek mögött.
Több fiatal román népi viseletet, vagy katonai ruhát viselt, és mindannyian román nemzeti zászlót, az Új Jobboldal jelképét-, és Avram Iancut ábrázoló zászlókat lobogtatva vonultak végig a városközpontban, és hangosan skandálták, hogy „Székelyföld nem létezik”, „Hargita és Kovászna Román föld”, „Kifele a magyarokkal az országból”, „A román nyelv az egyetlen uralkodó” és, hogy „Románia a románoké”.
A Mihai Viteazul térre érve kifeszítették a „Magyar szeparatizmus ellen” és a „Románia nemzetállam, egységes és oszthatatlan” feliratú bannereket és egy óriási román nemzeti zászlót. Ezután kezdődött el a hivatalos ünnepség, amelynek során a helyi hatóságok és intézményvezetők koszorúkat helyeztek el a Mihai Viteazul szoborhoz.
A Noua Dreaptă – Új Jobboldal érkezésének hírére az elmúlt napokban Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi liberális párti tanácstag kezdeményezésére a helyi tanács tagjai közös állásfoglalásban határolódtak el minden szélsőséges megmozdulástól. Emellett egyik helyi román nyelvű napilap a Mesagerul de Covasna kezdeményezésére indult kampány „hozd magaddal egyik magyar barátodat is” címmel. Az újság képviselői a mai (hétfői) ünnepségen román nemzeti színű zászlókat osztogattak, és kínálták azokat a helyszínen lévő magyar újságíróknak is. Azok azonban visszautasították a trikolór átvételét arra hivatkozva, hogy üdvözlendő lenne a gesztus ha mindekközben ne hangoskodnának olyanok, akik a magyar közösség ellen uszítanak.
Sepsiszentgyörgyön egyébként idén nem szervezett ellentüntetést a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Közleményük szerint, hagyják a magyarellenes Noua Dreapă – Új Jobboldalt saját csapdájába vonulni. A HVIM erdélyi szervezetének vezetősége és tagsága nevében megfogalmazott közleményben emlékeztetnek, hogy már számtalanszor volt alkalmuk „farkasszemet nézni” az Új Jobboldal felvonuló tagjaival, akik „minden alkalommal a karhatalmi szervek védőgyűrűjében ordították az őslakos székelység szemébe, hogy takarodjanak a földjükről, hogy Székelyföld nem létezik”.
Kézdivásárhelyen ma gyászlobogók között vonultak fel az ünneplő románok. A céhes városban mintegy négyszázan vettek részt a román nemzeti ünnepen szervezett felvonuláson. A város néhány főtéri épületére ekközben fekete lobogókat tűztek ki, amelyekre magyar zászlót helyeztek el.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro
Erdély.ma

Román ünnep magyarellenes felhangokkal
Az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű szélsőséges román ifjúsági szervezet felvonulása miatt idén is magyarellenes rigmusoktól volt hangos a román nemzeti ünnep alkalmával szervezett hétfői sepsiszentgyörgyi rendezvény.
A nyíltan magyarellenes szervezet mintegy száz tagja érkezett a megyeszékhelyre, majd a prefektúra által szervezett hivatalos felvonulástól leszakadva, román nemzeti lobogókkal, az Új Jobboldal logójával és Avram Iancu arcképével ellátott zászlókkal felszerelkezve „Kovászna és Hargita román föld!”, „Székelyföld nem létezik!”, „A román nyelv az egyeduralkodó!”, „Kifelé a magyarokkal az országból!” jelszavakat skandálva meneteltek az ortodox katedrálistól a főtérig.
Szélsőségesekkel kedveskedő csendőrök
A Sepsiszentgyörgyre látogató csoport egyébként rendőri és csendőri kísérettel vonult, a rendfenntartók pedig szemmel láthatóan szimpatizáltak velük: az egyik csendőr például rájuk is szólt, hogy emeljék magasabbra a „Románia nemzetállam, egységes és oszthatatlan” feliratú molinót, mert nem látszik.
A tavalyi incidensek idén nem ismétlődtek meg – mint ismeretes, az Új Jobboldal tagjait és az ellenük tüntető magyar fiatalok csoportját akkor csendőrkordonnal kellett szétválasztani –, mivel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) ezúttal nem szervezett ellentüntetést.
A HVIM vasárnap közleményben emlékeztetett, a provokátorok „minden egyes alkalommal a karhatalmi szervek védőgyűrűjében ordították az őslakos székelység szemébe, hogy takarodjanak a földjükről, hogy Székelyföld nem létezik. Egyszer sem mertek szembeszállni a harcos ifjakkal, akiket tavaly a román csendőrség próbált mindenféle jogos indok nélkül összeverni. Azok a perek még ma is folynak” – hívták fel a figyelmet a vármegyések.
A Kovászna megyei prefektúra egyébként egyhetes ünnepséget szervezett Sepsiszentgyörgyön a román nemzeti ünnep alkalmából, az egyik helyi román napilap pedig arra biztatta a háromszéki románokat, hogy hívják meg magyar barátaikat is.
Egy román hölgy egyébként ennek szellemében a hétfői felvonuláson egy román trikolórt nyújtott át a felvonulást figyelemmel kísérő egyik magyar újságírónak, aki arra hivatkozva utasította vissza, hogy nem ünnepelhet a helyi románsággal, amíg magyarellenes jelszavakat skandálnak a vonulók.
Amint arról korábban beszámoltunk, Mădălin Guruianu, a Nemzeti liberális Párt (PNL) helyi önkormányzati képviselőjének kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi tanács testülete csütörtökön közös állásfoglalásban határolódott el az Új Jobboldal szervezte szélsőséges megmozdulásoktól.
Az etnikai együttélés „normalizálását” kérték
A szentgyörgyi felvonulást követően, a Mihai Viteazul téren megtartott rövid ünnepségen a Kovászna, Hargita és Maros megyei Román Civil Fórum (FCRCHM) felhívást tett közzé, melyben az etnikai együttélés normalizálására szólította fel a magyarság képviselőit. A felhívás szerint nagy károkat okoz a három megyének az, hogy „potenciális konfliktusövezet” látszatát kelti, ami sem az itt élő románoknak, sem a magyaroknak nem jó.
A sepsiszentgyörgyi rendezvénnyel egy időben mintegy négyszáz román nemzetiségű vonult fel Kézdivásárhely főterén.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Lankadó szélsőségesek? (Román nemzeti ünnep Sepsiszentgyörgyön)
Harmadik alkalommal ünnepelték Sepsiszentgyörgyön december elsejét tegnap a szélsőjobboldali eszméket való Új Jobboldal (Noua Dreaptă) elnevezésű szervezet tagjai. Noha az előző évekhez képest szemmel láthatóan kisebb létszámban és enyhébb lelkesedéssel, a magyarellenes rigmusokból, feszültségkeltésből nem volt hiány. Szerencsére idén incidensmentesre sikerült felvonulásuk.
A szervezet tagjai 11 órakor a központi ortodox katedrális mellett gyülekeztek Tudor Ionescu elnökkel az élen, az előző két alkalomhoz képest jóval kisebb létszámban. A csendőrség értesülése szerint mintegy hetvenen jöttek el – ehhez képest a szervezet honlapján húszezer résztvevőt ígértek – több déli megyéből, illetve páran Brassóból is csatlakoztak. A szentmisét követően az Új Jobboldal zászlóival, román lobogókkal (köztük egy viszonylag nagyméretűvel) csatlakozott a hivatalos ünnepi menethez, viszont attól mintegy száz méterrel leszakadva vonultak a már megszokottá vált, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam feliratú transzparenssel. Induláskor még aránylag lelkesen skandálták a már „bejáratott” jelszavaikat, így: Hargita és Kovászna román föld, A román nyelv mindenekfelett, Románia a románoké, illetve a Kifelé a magyarokkal az országból, majd a Mikó Imre utcában alábbhagyott a kedv, és bár elnökük próbálta biztatni őket, az előző években tapasztalt lelkes skandálás elmaradt. A jelszavak közé egyébként egy új is bekerült, mely szerint Székelyföld nem létezik. A hivatalos menetben is megfigyelhető volt pár olyan zászló, transzparens, amelyen hasonló jelszavak voltak olvashatóak, hordozóik viszont csendben vonultak. A katonaruhába, nemzeti viseletbe, illetve civilbe öltözött Új Jobboldal-tagok végül incidensmentesen érték el a hivatalos ünnepség helyszínét, felvonulásuk során mindössze két-három, a járdán álldogáló szimpatizánsuk nyilvánította ki tetszését. A Mihai Viteazul téren előkerült A magyar szeparatizmus ellen feliratú transzparens is, a szervezet tagjai nyugodtan végigvárták a hivatalos, koszorúzással és katonai parádéval egybekötött ünnepi műsort, majd hatósági felügyelet mellett balhé nélkül elvonultak.
Az előző két „látogatástól” eltérően idén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai nem szerveztek ellentüntetést, nem hallatták hangjukat. Az ünnepségek előtt kiadott közleményük szerint hagyják, hogy az Új Jobboldal a saját csapdájába vonuljon, és mindössze megfigyelik az eseményeket. A HVIM erdélyi vezetősége szerint már elég alkalommal volt lehetőségük farkasszemet nézni a román szervezet tagjaival, akiket egyúttal közvetett módon gyávának is titulálnak, hiszen csak a karhatalmi szervek gyűrűjében mernek a székelységnek üzenni. A vármegyések szavuknak álltak, mintegy tizenöt képviselőjük megjelent a városközpontban, az Erzsébet parkbeli ’48-as emlékmű közeléből figyelték a felvonulást, de az előző évektől eltérően most még szóval sem illették a felvonuló Új Jobboldal tagjait.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Székely Hadosztályra emlékeztek
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete a volt hadapródneveldénél em­lékezett a Székely Hadosztály megalakulására és rótta le kegyeletét a legendás parancsnok, Kratochvil Károly (1869–1946) szobránál.
A hétfői ünnepségen a Székely Nemzeti Tanács, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács (KSZT), a Történelmi Vitézi Rend és a Székely Helyőrség is képviseltette magát. Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi elnöke méltatta a hadosztály parancsnokának elévülhetetlen érdemeit, majd Szima Csaba helytörténész, a KSZT-elnöke tartott előadást a Székely Hadosztályról.  Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője egy független Er­délyről szólt, amely szavatolná Székelyföld autonómiáját is. Lukács Tímea Kárpáti Piros­ka versét szavalta el. A kegyelet koszorúinak elhelyezése után az ünnepség a magyar és székely himnusz eléneklésével ért véget. A megemlékezésen két rendőr- és egy csendőrkocsiból figyelték a tömeget, többen filmeztek, illetve fényképeztek. Beke István meg is köszönte a rendezvényt filmező rendőrségi „videósnak”, hogy éberen figyel és „dolgozik”.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)