Kettős mércével méri a szélsőségeket a háromszéki prefektúra
Nem lehetett megtiltani az Új Jobboldal – Nouă Dreapta román szélsőséges szervezet tagjainak, hogy Sepsiszentgyörgyön ün- nepeljenek, ám a magyar szélsőségeseknek nem volt mit keres- niük a téren, hiszen ők nem ünnepelni akartak, gyalázták a csendőröket, állapította meg hétfői, értékelő sajtótájékoztatón Kovászna megye prefektusa. Dumitru Marinescu szerint mind- össze apró incidens zavarta meg a román nemzeti ünnepet Sep- siszentgyörgyön, egyébként csodálatos volt az esemény, ame- lyen 15.000-en vettek részt. Kovászna megye prefektusa rámu- tatott: elégedett az idei ünnepséggel, és főként a kormányhivatal és a brassói repülős klub közös akcióját, a repülős parádét és konfetti szórást emelte ki.
Elmondta: ezt a programot a prefektúra szervezte, a repülőből kidobott 21.000 három színű – piros, sárga és kék – szórólapot is ők rendelték. Dumitru Marinescu úgy tapasztalta nem történt szemetelés, hiszen a szórólapokat azonnal elkapkodták az ünneplők. Az újságírói felvetésre, hogy még hétfőn is fújta a szél a papírokat, a prefektus azt mondta, valószínű a tömbházak tetejéről hulltak le. A prefektus elmondta: azért nem hozták korábban nyilvánosságra a repülős parádét, mert havazás esetén arra nem kerülhetett volna sor, és nem akartak csalódást okozni az embereknek.
Dumitru Marinescu szerint Kovászna megyében tizenötezer résztvevője volt December 1-én, a román nemzeti ünnepségeknek, ebből tízezer ember Sepsiszentgyörgy központjában ünnepelt. Újságírói kérdésre válaszolva, hogy a Kovászna megyei csendőrök miért becsülték 2500-ra a sepsiszentgyörgyi ünneplők számát, a prefektus kifejtette: szerinte a csendőrök nem tudták jól megszámolni a tömeget. Hozzátette: vasárnap nem tudták használni a Székelyek Nagy Menetelése alkalmával bevetett „tömegszámláló készüléket”, mivel az azt szállító autó nem tudott behajtani az ünnepség helyszínére, magyarázta Dumitru Marinescu.
A háromszéki prefektus apró incidensnek minősítette azt, hogy Sepsiszentgyörgyön csendőrök dulakodtak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjaival. Mint arról beszámoltunk az Új Jobboldal – Nouă Dreapta sepsiszentgyörgyi felvonulása ellen tüntető magyar fiatalok közül kettőt kiragadtak és megbírságoltak, amikor el akarták őket terelni a román nemzeti ünnepen részt vevők útjából.
Kovászna megye prefektusa, Dumitru Marinescu hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette: erre az incidensre nem kellett volna sor kerüljön, a magyar fiatalok is tiszteletben kellett volna tartsák a románok ünneplését, és nem volt amit ott keressenek, hiszen nem ünnepelni mentek utcára. A prefektus emlékeztetett, hogy októberben a székelyek menetelésén azért nem történt incidens, mert a románok nem zavarták meg a tüntetést. A két magyar fiatalt azért állították elé, és büntették meg, mert szidalmazták a csendőröket, mondta a prefektus. Hozzátette: az Új Jobboldalt – Nouă Dreaptat nem volt ahogy leállítani, mert nem mondhatták nekik, hogy ne jöjjenek Sepsiszentgyörgyre ünnepelni. Az esemény előtt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat minden tanácstagja, – magyarok és románok – közös állásfoglalásban határolódtak el a szélsőséges megnyilvánulásoktól, így az Új Jobboldal – Nouă Dreapta és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom akciójától egyaránt.
Sepsiszentgyörgyön vasárnap az Új Jobboldal tagjai egyebek között azt skandálták, hogy „Hargita és Kovászna román föld!", „Székelyföld nem létezik!", a mintegy 30 magyar fiatal pedig a „Székelyföld nem Románia!", „Az idegenek menjenek haza!" üzenettel válaszoltak.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro
Erdély.ma

Kulcsár: a rendfenntartók a Noua Dreapta partnereiként viselkedtek
A vasárnap Sepsiszentgyörgyön felvonuló Noua Dreapta (Új Jobboldal) szélsőséges román szervezet tagjai partnerére talált a háromszéki rendőrségben, csendőrségben, és a prefektúrában, állapította meg keddi sajtótájékoztatóján Kulcsár Terza József. A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke elítéli a hatóságok vasárnapi viselkedését, mert szerinte kettős mércét alkalmaztak, támogatták a román szélsőségesek magyarokat provokáló felvonulását, és eljártak az ellentüntetést szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két tagja ellen.
Kulcsár Terza József szerint látni lehetett, hogy amikor két Noua Dreapta-s fiatal meg akarta rongálni a központi parkban felállított székely zászlót, a csendőrök megakadályozták ugyan, de átkarolva vezették tovább őket és összemosolyogtak. A polgári párt háromszéki elnöke szerint Dumitru Marinescu prefektus állítása ellenére, világosan látszott, hogy az Új Jobboldal tagjai nem ünnepelni érkeztek Sepsiszentgyörgyre, hanem a helyi magyar lakosságot akarták provokálni, és többek között azt kiáltották, hogy „kifele a magyarokkal az országból”.
Kulcsár Terza szerint a prefektus, a csendőrség és rendőrség megakadályozhatta volna a Noua Dreapta tagjainak felvonulását, hiszen tudtak az érkezésükről, és Antal Árpád polgármester, a helyi önkormányzat magyar és román tanácstagjai, de a helyi román politikum is elhatárolódott a szélsőségesek jelenlététől.
Az MPP háromszéki elnöke bejelentette, hogy a vasárnapi incidens miatt feljelentést tesz Kovászna megyei Közrendészeti Hatóságnál (ATOP), arra kéri annak tagjait vizsgálják ki az esetet, és tegyenek meg mindent a megyei önkormányzat, illetve a csendőrség és rendőrség jó együttműködése érdekében, jelenleg ugyanis rossz a kommunikáció ezen intézmények között. Kulcsár Terza József szerint ez az eset is bizonyítja, hogy Kovászna megyében a csendőrség és rendőrség élén helybéli – magyar vagy román – parancsnokra lenne szükség, olyan személyre, aki érti a helybéliek gondolkodásmódját és ismeri a helyi jellegzetességeket. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki ügyvezető elnöke keddi sajtótájékoztatón kifejtette megengedhetetlen, hogy a román fasiszta szervezet, a Noua Dreapta tagjai Sepsiszentgyörgy utcáin masíroznak, és azt kiabálják, hogy „ki a magyarokkal az országból” és, hogy „a román nyelv az egyetlen uralkodó”. Bedő Zoltán hibának tartja, hogy a csendőrség percekig egymás mellett tartotta a Noua Dreapta és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet tagjait, majd a csendőrök minden előzetes felszólítás nélkül rárontottak a magyar fiatalokra, vasalt bakancsaikkal rugdosták, botjaikkal szurkálták őket. A helyszínen jelen lévő néppárti politikus szerint a dulakodás az miatt alakult ki, hogy a csendőrük egy része a járdára taszította, másik része pedig a járdáról lefele tolta a magyar ellentüntetőket, így azok „két tűz közé szorultak”, az esetet videofelvételen is rögzítették.
Bedő Zoltán szerint a rendfenntartók súlyos különbségeket tettek, míg az egyik csoportnak minden meg volt engedve, a másik ellen erőszakosan léptek fel. Az EMNP háromszéki szervezete felajánlja a jogi segítségnyújtást a két megbírságolt magyar fiatalnak, és fontolóra veszi, hogy feljelentést tesz a Noua Dreapta tagjai ellen, mondta Bedő Zoltán.
Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

.Kik a szélsőségesek?
Kénytelen vagyok akkor is válaszolni Balogh Leventének a Krónika december 3-i, keddi lapszámában Szélsőségek címmel megjelent vezércikkére, ha netalán nem közlik le.
Ugyanis elviselhetetlen számomra, hogy egy mérlegtányérra helyezi a román soviniszta-legionárius Új Jobboldalt (Noua Dreapta) a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom magyar ifjaival. Kérdem, milyen alapon? És mennyire ismeri egyiket és másikat? Továbbá jelen volt-e az általa provokációként megjelölt december elsejei sepsiszentgyörgyi hőzöngésnél? Ugyanis ez a pofátlan betolakodás (persze méretes zászlókkal elfedett rendszámtáblájú kocsikkal) immár ismétlődő.
Hát türelmes birkáknak kell lennünk, hogy székely városainkban elnézzük, hogy azt ordítsák, nincs Székelyföld, illetve ki a magyarokkal? Az a húsz-harminc magyar fiatal, akik sem külsejükben, de még kevésbé gondolkodásukban nem a kivándorlást fontolgatják, hanem itthon állnak helyt, őket nevezzük szélsőségeseknek? Amikor nevükben sem mást idéznek elénk, mint az egykori tényleges 64 vármegyét, akárcsak napjainkban, amikor az Orbán-kormány meghirdeti a Kárpát-medence magyarjainak szellemi-lelki-identitásbeli közösségét?
Ezek az ifjak tiszteletet érdemelnek, akik közül a durva, botozó csendőrök kettőt elvittek, miközben a gyűlölettől tomboló csürhét védőn vették körül. Ezek az ifjak a szélsőségesek? Ők, akik a gyáván visszahúzódó, szemlélődő felnőttek helyett helyt álltak szülőföldjükért? Legyen vége a meghunyászkodásnak, eleget tűrtünk. Úgy kellett volna elpáholni őket, hogy ne legyen merszük többet Székelyföldön úgymond „provokálni". És ha ezért néhány akár börtönt is szenvedett volna el, hadd emlékeztessem Balogh urat, hogy mi ennél kevesebbért ennél többet szenvedtünk el a kommunistáktól.
De fordítsam a cikk miatti felháborodásomat mérsékeltebb hangnemre. Értem én, hogy a szerző miért nevezte provokációnak. Akár egyet is érthetek azzal (és azokkal az újságírókkal, akik más fórumokon hasonlóképp vélekedtek), hogy provokálták a magyarságot. Ennek a provokációnak azonban háttere van! A háttere pedig a prefektus, a csendőrség, a román civil szervezetek, pártok, egyház, sőt a városunk román képviselői is, akik megelőlegezték a sepsiszentgyörgyi tanács ülésén a szélsőségesek „elítélését".
A prefektus szép és sok részvevős, jelentéktelen rendbontással (értsd: a magyarok részéről) tarkított „együtt ünneplésnek” tekintette a nemzeti ünnepet Sepsiszentgyörgyön. „És ha azt skandálták az Új Jobboldaliak, hogy Székelyföld Románia, hát nem volt igazuk?” – így a prefektus. (Mivel a magyar csoport meg azt kiáltotta, hogy „Székelyföld nem Románia”). Balogh úr, ne adja a Gondviselőnk, hogy a mi némaságunk (akárcsak a nyugati határ menti városokban és Kolozsváron) a csendes megszállás stratégiája legyen a „provokálók" részéről és a mi rosszul választott taktikánk eredményeképpen.
Puskás Attila
Tisztelt Puskás Attila!
Véleményét oly mértékben tiszteletben tartjuk, hogy a Krónika vezércikkét bíráló írását annak ellenére is közzétesszük, hogy nem feltétlenül értünk egyet valamennyi megállapításával. Szerkesztőségünket ugyanis a klasszikus szakmai alaptétel vezérli: a hír szent, a vélemény szabad.
Köszönettel,
Rostás Szabolcs, vezető szerkesztő
Krónika (Kolozsvár)

Vármegyés ajándék rendőri kísérettel
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének angyala december 24-én Kommandón járt. A vármegyéseket a Horn Dávid-iskola tornatermében 114 gyermek énekszóval és karácsonyi versekkel fogadta.
Az ünnepi műsort követően a jelen levő óvodások és iskolások átvették a vármegyések karácsonyi ajándékát. Az iskola vezetősége egy székely zászlót kapott, továbbá a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes-iskolának köszönhetően az iskola könyvtára néhány könyvvel gyarapodott. A vármegyések beszámolója szerint az iskolát éppen velük egy időben látogatta meg a téli pihenőszabadságát töltő kovásznai rendőrfőnök és egy csendőrosztag. Aznap is zajlott a fúráshoz szükséges felszerelések szállítása Kommandóra. Amikor a rendőrfőnök tudomására jutott a vármegyések látogatása, azonnal a helyszínre sietett. A rendőrfőnök érdeklődésére a vármegyések a Mennyből az angyalt kezdték énekelni. Nem történt semmiféle incidens.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Illegális megemlékezések? – Megosztó rendezvények Petőfi születésnapján
Január elsején, Petőfi Sándor születésének 191. évfordulóján a hagyományokhoz híven az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület délben szervezett megemlékezést a költő marosvásárhelyi szobránál. Délután pedig a Lakó Péterfi Tünde köré csoportosuló, önmagukat Vásárhelyért Társaságnak titulálók tartottak rendezvényt, mint kiderült, mindkettőt engedély nélkül.
Az EMKE délelőtti rendezvényére közel 100-an gyűltek össze. Bevezetőként Kilyén Ilka színművész az EMKE nevében üdvözölte a megjelenteket, majd elmondta, a város 2000-ben állíttatta a szobrot, az EMKE 2001-től január elsején a költő születésnapjára emlékezik.
Az idén Sebestyén Spielmann Mihály történész olvasta fel rövid, a költőről szóló jegyzetét, amelyben többek között kifejtette: „Az új év ajándéka szlovák anyától és délszláv, szerb apától minden magyarnak, a világ-(irodalom)nak szánt ajándék. Az a kérdés, miként becsüljük, miként bánunk ezzel a különleges ajándékkal.
Élő-eleven-e, vagy a tankönyvekbe és megcsontosodott hagyományba ágyazott, múzeumok számára preparált irodalom Petőfi költészete? Úgy látom, mintha manapság maga a költészet lenne félárnyékban. Petőfi egy név, amely azonosságunk jele. Inkább jelszó, mint vers”.
Ezt követően Szöllösi Kata népdalénekes, diák Petőfi-vers alapú dalt énekelt, majd Hajlák Attila plébános mondott rövid beszédet és imát, amelynek végén a maga és minden vallásfelekezetű paptársa nevében kívánt boldog új esztendőt a jelenlevőknek és nem csak. A végén a Vártemplom Psalmus kórusa énekelt több közismert „Petőfi-dalt”. A zárást követően a megemlékezők spontánul elénekelték a magyar illetve a székely himnuszt.
Ahogy befejeződött a rendezvény, az addig gépkocsiban szemlélődő rendőrök a szervezőkhöz léptek, és az engedélyt kérték, illetve afelől érdeklődtek, hogy melyik szervezet készül még megemlékezésre. A beszélgetés nyomán kiderült, hogy bár már több mint egy évtizede az EMKE is kivonul a szobor elé, az idén nem jelentették be a rendezvényt, „hiszen eddig sohasem volt gond”. Kilyén Ilka elmondta, a főszervező Ábrám házaspár nincs a városban, ő vette át a szervezést, s biztos volt abban, hogy a szervezet Maros megyei vezetője „intézkedett”.
A délutáni összejövetellel kapcsolatban pedig kifejtette, az említett társaság tagjai valóban megkeresték őt, mivel nincsenek hivatalosan bejegyezve, hogy szervezzék együtt a rendezvényt. Tekintettel arra, hogy az EMKE hagyományosan a déli órákban rendezi a „születésnapot”, nem akarták megváltoztatni az időpontot, s mivel a társaság, azzal az indoklással, hogy sötétségre van szükségük, hiszen valójában egy színpadi előadásról van szó, ragaszkodott az estéhez. Miután az EMKE képviselője felajánlotta, hogy emlékezzenek meg közösen délelőtt, majd az irodalmi jellegű műsort tartsák meg teremben, a társaság egyik főszervezője azt válaszolta, nem bújhatnak el, mert „vissza akarják foglalni a teret”. Lapunknak azt mondták, hogy „beadták ugyan a kérvényt az engedélyre, de még nem jött válasz”...
Az esti műsorra mintegy 70 személy jött el, a sorokban láthattuk többek között Lakó Péterfi Tündét, de a Hatvannégy Vármegye, illetve a Jobbik (sz. m.: nem hivatalos) és az MPP megyei képviselőit is. Kozsik József mintegy 30 perces egyéni produkcióját követően, amelyben dalok és versek szerepeltek, gépzenei aláfestéssel hangzottak el a himnuszok, s bár a rendezvény ideje alatt a helyszínen cirkáltak a rendőrség és a helyi rendőrség járőrautói, ezúttal nem szálltak ki a járműből a hatóságok képviselői. Az esti előadás végén Kozsik József sajnálattal jegyezte meg, hogy „egyesek megosztják a magyarságot, mert nem engedték, hogy közös rendezvény legyen”. A replika azonnal jött a sorokból, mivel az EMKE délelőtti rendezvényét szervező Kilyén Ilka este is kijött, s azonnal válaszolt: nem ők a megosztók.
A két rendezvény nyomán a következtetést Fodor Imre volt polgármester vonta le, aki délelőtt is jelen volt, majd délután csak körülnézett: „Petőfi szobrát nem azért állíttattuk Marosvásárhelyen, hogy egy nap kétszer egy-egy maroknyi magyar emlékezzen!”
Vajda György
e-nepujsag.ro
Erdély.ma,

Wass Albertre emlékeztek
A román hatalom által a mai napig háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert erdélyi magyar íróra emlékeztek szombat este a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében.
Az emlékest nyitányában Beke Tímea Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című költeményét szavalta, majd a mintegy száz érdeklődő A látó ember: portré Wass Albertről című ötvenperces dokumentumfilmet láthatta, melyet 1998 januárjában Maksay Ágnes szerkesztő, Marius Tabacu rendező és Kötő Zsolt operatőr forgatott a Duna Televízió megbízásából. A film készítői halála előtt kis idővel az Amerikai Egyesült Államokban lévő lakásán keresték fel az írót, aki életéről, műveiről, szülőföldje iránti szeretetéről és erkölcsi hitvallásáról mesélt. A portréfilmben nemcsak Wass Albertről, hanem a korabeli erdélyi irodalmi életről, kortársakról is érdekes adalékok hangzanak el. Szőcs Csongor vármegyés szervező elmondása szerint azért esett a választás erre a dokumentumfilmre, mivel Koltay Gábor Adjátok vissza a hegyeimet! című, ugyancsak Wass Albertről szóló filmjét már sokan látták. (iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Peti András aggódik a marosvásárhelyi események miatt
„Nagyon aggódom amiatt, ami most Marosvásárhelyen történik” – jelentette ki hétfő este a maszol.ro-nak Peti András. Az RMDSZ-es alpolgármester 20 óra után ért haza, otthonról szemlélte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett aznapi autonómiatüntetés fejleményeit. Arra utalt, hogy Izsák Balázs SZNT-elnök kérésére a tömeg 20.30 -kor sem volt még hajlandó elhagyni a főteret, és hatvannégy vármegyés fiatalok dulakodtak a csendőrökkel.
„Már akkor aggódtam, hogy melyek lesznek ennek a következményei, amikor Izsák Balázs a megemlékezés végén polgári sétára invitálta a tömeget” – számolt be az elöljáró. Mint mondta, az etnikai feszültségeket, az RMDSZ-ellenes hangulatot elsősorban a kisemberek sínylik majd meg, akik nap mint nap szembesülnek problémákkal a hivatalokban. „Nem tudom, tudatosult-e bennük, hogy nagyon sok problémájukban csak az RMDSZ tud segíteni” – tette hozzá.
A délutáni postaréti megemlékezésen pedig RMDSZ-ellenes volt a hangulat. Izsák Balázst és Biró Zsolt MPP-elnököt is lehurrogta a 2000-2500 fős tömeg, amikor az összefogás szükségességéről beszéltek, üdvözölték az RMDSZ kormányra lépését, és azt hangoztatták, hogy autonómiát csak Bukarestben lehet elérni. "Izsák Balázsnak négyszer is megszakították a beszédét" – emlékeztetett Peti András, aki a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet elnöke is.
Így történhetett meg a politikus szerint az, hogy a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ végül nem koszorúzott a megemlékezésen, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom azonban igen. "Hogy egészen pontosan mi történt, azt a szervezőktől kellene megkérdezni, mert én távol voltam a tömeg első sorától" – válaszolta a koszorúzás körülményeit firtató kérdésünkre.
Megjegyzés a cikkhez: A Peti András által kifogásolt autonómiatüntetésen ott volt Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is.
maszol.ro,

Székely Szabadság Napja percről percre
Az autonómia ügye akkor lesz győztes, ha Magyarország után Romániát is sikerül meggyőzni, hogy álljon az autonómiamozgalom mellé – ez volt az egyik legfontosabb üzenet a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Postaréten tartott autonómiatüntetésen. Az ünnepi beszédek után az összegyűlt többezres tömeg hosszasan kiáltotta, hogy „Székelyföld nem Románia”.
A spontán tüntetés lassan lenyugszik, a jelenlevők pedig elindulnak a térről hazafele.Izsák Balázs többször is hangosbemondón kérte a tömeget, hogy oszoljanak szét, és békésen térjenek haza.
Nem múlt el incidensek nélkül a rendezvény, mivel a spontán tüntetés során a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom fiataljai megpróbáltak áttörni egy rendőrkordonon, amit csendőrök segítségével erősítettek meg.
A Főtéren rövid spontán tüntetés alakult ki, a felvonulók „Autonómiát” és „Itthon vagyunk”, továbbá „Vesszen Trianon” jelszavakat skandáltak, majd énekeltek. Ellentüntetők nem akadályozták a Székely Szabadság Napjának zárómozzanatait.
A szervezők és a tömeg a Postaréttől, a járdán vonultak át a Főtérre, ahol a tüntetésen elfogadott petíció szövegét átadták a prefektusnak.
8.36 Székelyföld nem Románia! – hallatszik még sokáig a himnuszok után.
Izsák Balázs ismertette a gyakorlati tudnivalókat, hogy a koszorúzás után egy polgári sétával Marosvásárhely központjába megy mindenki. Az SZNT elnöke elmondta, a forgalom nincs lezárva, ezért arra kér mindenkit, hogy, ahogy Kökös és Bereck között, itt is a járdán haladva, békésen kísérje a tömeg őket a prefektúráig, majd ott ne álljanak meg, hanem menjenek békésen haza.
„Megértésüket kérem, és azt, hogy ugyanazzal a méltósággal fejezzük be, mint Kökös és Bereck között” – mondta Izsák Balázs, majd elkezdődött a Székely Vértanúk emlékművének koszorúzása.
18.30 A megemlékezés végén együtt éneklik a himnuszokat, előbb a magyart, majd a székelyt.
18.25 Izsák Balázs felolvassa a nagygyűlés kiáltványát:
„Követeljük, hogy a sajátos történelmi, földrajzi, politikai, kulturális és gazdasági jellegzetességekkel rendelkező Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az Európai Unió forrásainak hatékony felhasználása érdekében!
Követeljük, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió!
Követeljük Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását!
Tiltakozunk Székelyföld őshonos közösségének, a Székely Népnek érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás ellen!
Követeljük, hogy a romániai hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, a magyarul beszélő emberek zaklatását és fenyegetését.
Tiltakozunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!
Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának!
Követeljük, hogy a kormány kezdjen párbeszédet a fentiekről a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!
Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!” – hangzik többek közt a kiáltványban.
Elfogadják-e a kiáltványt? - kérdezte a tömegtől Izsák Balázs, amelyre a válasz egyértelmű volt: „autonómiát, autonómiát” – harsogta a tömeg.
18.23 A beszédek között Kilyén László műsorvezető a kivégzett és elítélt székelyek neveit olvasta fel, illetve ismertette a 160 évvel ezelőtti eseményeket.
Az alsósófalvi és parajdi egyesített fúvószenekar lépett színpadra, ismert katonadalokat játszva, amelyre a tömegből többen dalra fakadtak.
18.19 Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere: „Nem volt időnk szárnyakat növeszteni, ezért lábainkat fogjuk használni, hogy a Postarétről visszajussunk Bernády városába. Ma is nagy a választék labancból, janicsárból. A mi labancaink, janicsárjaink nagyon megtalálják a helyüket. Mindig megmagyarázzák, éppen most miért nem lehet semmit sem csinálni. Ha még sokat várunk, lehet, hogy gyermekeink, unokáink, csak a múzeumokban látnak székely kaput, és Marosvásárhely építőjét Bernadescunak hívja a Wikipédia, és kimondják, hogy híres dák városépítő volt. Erdélyben, Székelyföldön a szipolyozás zajlik. Sok fiatal számára ez elviselhetetlen. Autonómia nélkül nem lesz több munka, otthon, csak ha odavetik a koncot.
Amikor Budafok-Tétény meghirdette a székely zászló szolidaritásból való kitűzését, sokan fanyalogtak, hogy Pestről, Budáról ne akarják megmondani, mit kell tennünk. Mi nem szeretnénk beleszólni a székely dolgába, de kiállni amellett, amit kívánnak, kötelessége minden polgárnak. Több millió anyaországi üzenetét hoztam el, akik egyetértnek ebben mindnyájan.
Lassan mondom el, hogy mindenki megértse: Székelyföld autonómiája nem csak a székelyek ügye, hanem minden jóérzésű emberé szerte a világon."
18.13 A katalánok üzenetét Mark Gafarotti hozta el, aki tavaly is itt volt: „Autonómiát!” – mondta, mire a tömeg válaszolt: „autonómiát”. Kedves bajtársaim, a székely nép és a katalán nép. Isten adjon békét és békességet – mondta magyarul, taps közepette. „Örömmel látom, hogy a székelyek rendkívül lelkesek a saját jövőjüket illetően. Vajon miért félnek sokan, nemcsak Bukarestben, de világszerte attól a szótól: autonómiát? A döntéseket az emberekhez minél közelebbi szinten kell meghozni. A regionalizmusra való hivatkozással Bukarest azt próbálja megakadályozni, hogy a székelyek saját kezükbe vegyék sorsukat. Ez pedig nevetséges, hiszen az autonómia a prosperitás legjobb lehetőségét jelenti az itt élő románoknak is. Nemcsak a románok, a spanyolok is produkálják ezt a rendkívül rossz gyakorlatot. Olyan országból jövök, Katalóniából, amelyet a nyelve és a kultúrája miatt üldöztek sokáig. Éppen ezért, székelyek és katalánok ugyanazon a nyelven beszélünk, amely a béke, a demokrácia és a nép tiszteletének, és az autonómiának a nyelve, amelyet sajnos, nem mindenki beszél. Mi nem gyűlölünk senkit, csak azt szeretnénk, ha tiszteletben tartanák a kollektív jogainkat. Ha Európa, amelyet építünk, tényleg a különböző kultúrák Európája, akkor abban a székelyeknek és a katalánoknak szerepet, sőt vezető szerepet kell játszaniuk. Nem vagyunk kisebbség – ezt felejtsék el, mi, székelyek és katalánok is nemzeti közösség vagyunk! Dicső múltunk volt, és a jövő még ennél is jobb lesz” – ismertette.
„Nagyon megható számomra ennyi embert együtt látni, akik békésen és demokratikusan küzdenek alapvető emberi jogaiért.”
Az eddig fordított szöveget magyar szóval fejezi be ismét: „Megtiszteltetés, hogy itt lehettem veletek, barátaim. Üdvözletem Katalóniából.”
18.03 Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor tartja meg beszédét. „Hiába próbáltak annyian leszoktatni az életről és szabadságról. Az élet szabadság. És a szabadság élet. Százhatvan éve itt, három székely ember az életével fizetett és sok száz társa börtönnel, azért, mert hittek ebben: a szabadságban, és az életben. Eltelt százhatvan év, ellenére erős hitünk ugyanaz maradt: élni egyénként és közösségként csak szabadon lehet, csak szabadon érdemes. Neve is van ennek: közösségi autonómia. száz éve ez a cél és követelés. Valljuk meg együtt: a szabad élet záloga az autonómia, jogunk, jussunk, követelésünk. Az autonómia a megoldás. Bármi, ami nem ezt segíti elő, az jó esetben pótcselekvés, de inkább zsákutca. Nem közösségi érdek, bármennyire is annak akarják láttatni. Ha a Székelyföld autonómiájának parlament elé terjesztése az újabb kormányzati kaland miatt már megint időszerű, megteszi azt az Erdélyi Magyar Néppárt, közösen a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. És igen, ha szükséges, Bukarestbe is elmegyünk, hogy nyomatékot adjunk követelésünknek.”
18.02 Az arany-kék színű, kisebb-nagyobb lobogót, zászlók, óriászászlók betöltik a postaréti teret. Valamivel kevesebben vannak, mint tavaly, megközelítőleg 20-25 ezren vesznek részt, de – mint tavaly is – elképzelhető, hogy a főtérre-vonuláskor többen fognak csatlakozni.
17.58 Günther Dauwen: az autonómia valós demokratikus jogokat, és a kultúra és az identitás valós tiszteletét jelenti, nem pedig évtizednyi ígérgetést. Nem normális, hogy a bukaresti törvényhozás figyelmen kívül hagyja Székelyföldet és Erdélyt. Ezért is támogatjuk a székelyek követeléseit. Nemcsak 25 évnyi ígéreteket, hanem valós autonómiatörekvést. Megvédeni ezt a büszke népet, és nem feldarabolni Székelyföldet. Tiszteletteljes együttélést és nem pedig asszimilációt. A magyar nyelv és a kultúra valós elismerését, nem pedig felszíni politikát. Mindezt én egy szóban foglalom össze: önrendelkezés. A székely nemzetnek azt mondanám: hamarosan Románia demokrácia fennállásának 25.-ik évét fogják ünnepelni, de van-e ok az ünneplésre. A ma vezetőjének azt üzenem, hogy tanuljanak Ceaușescu esetéből. A nép nem azért van, hogy üdvözítse annak vezetőit, azért vannak ott, hogy szolgálják a népet. Nemrég szerveztünk Santiago de Compostelában találkozót, mottónk pedig: eljött az idő az önrendelkezésre. A székelyekkel együtt mi a régiók és a népek Európáját fogjuk támogatni, támogatjuk Önöket. Eljött az ideje a székely népnek, eljött a ideje az önrendelkezésnek. Köszönöm – zárta mondandóját, majd a tömeg „autonómiát, autonómiát” zengésben tört ki.
17.53 Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója beszél „Az EFA-nak negyven párt a tagja, mindegyike önrendelkezésre építi tevékenységét. Európa pártiak vagyunk, de egy jobb Európáé. Több decentralizációt szeretnénk mind az EU-ban, mind Romániában. Nem szolgálja a demokráciát, ha minden döntést Bukarestben és Brüsszelben hoznak meg. Mi a régiók és a népek autonómiáját akarjuk. Az nem normális, hogy Erdélynek és a székelyeknek nincs beleszólásuk a romániai ügyekbe. Épp ellenkezőleg a bukaresti elit szét akarja darabolni Székelyföldet, és asszimilálni akarja az erdélyi magyarságot. Ezt nem szabad és nem is fogjuk tolerálni.”
17.47 Bíró Zsolt: „Demokráciánk alapja az egészséges verseny, de ma nem egymást kell legyőzzük, hanem azzal a sötét erővel kell szembenéznünk, amelyik el akarja vitatni jogainkat anyanyelvünktől, szülőföldünktől. De le kell győznünk a kishitűséget és közönyt is! Meneteljünk tehát tovább az autonómia útján!” – mondja az MPP elnöke. Hozzáteszi, a román állam alapvető emberi jogokat is korlátoz.
17.44 Biró Zsolt, az MPP elnöke: Marosvásárhelyre figyel a világ. Székelyföld térképe felvillan a képernyőkön, és 25 évvel a romániai forradalom után nincs megoldva a magyarság kérdése. Csorbítják jogainkat, üldözik szimbólumainkat, a véleménynyilvánítási jogainkat is csorbítják. A sorozat elkezdődött Amerikában, de Isztambulban is tüntettek, lezárták Isztambul legnagyobb utcáját a rendőrök, ők is velünk voltak. Köszönjük, és mellettük mindazoknak, akik támogatják Székelyföld autonómiaküzdelmét. A rendőrök lezárták Isztambul legnagyobb utcáját, csak nekünk, de itt Marosvásárhelyen ezt nem tették meg azok, akik a mi adólejeinkből is kapják a fizetésüket (...) Ma nem egymással kell versenyeznünk, hanem azokkal a sötét erőkkel, amelyek elvitatják jogainkat. Külön-külön gyengék vagyunk, de együtt győzhetünk.
17.35 Az EMNT elnöke, Tőkés László EP-képviselő nem lehet itt, Sándor Krisztina ügyvezető elnök tolmácsolja levelét. Harcos üdvözletét küldi Tőkés a jelenlévőknek. A EP-képviselő ugyanis jelenleg épp az Európai Parlament plenáris ülésén szólal fel Székelyföld területi autonómiája mellett – tudjuk meg a levélből. „Hogy ha a területében meggyarapodott románság, meg fogja becsülni embertársait, szövetségesre fog lelni bennünk, amennyiben nem, határozott ellenállásra késztet minket. Önrendelkezésünk jogának tudatában a diktatórikus jogfosztást nem tűrhetjük” – hangzik a levélből.
17.35 Iker Merillo, a Baszk Nemzeti Párt üzenetét tolmácsolta, valamint Székelyföld jövőjével kapcsolatos optimizmusát osztotta meg. A királyságok, birodalmak és még az államok is a nap végére eltűnnek. Azok a nemzeti gyökerekkel rendelkező kultúrák, amelyek ellenállnak a nagy államok és a globalizáció dominanciájának, végül is győztesen kerülnek ki. Különböző politikai struktúrák alatt, itt éltek, s ezek a struktúrák elhalványultak, maguk itt maradtak, őseik földjén. Folytassák ezt a békés megmozdulást, Székelyföld autonómiáért. „Autonómiát, autonómiát” – hangzott a tömeg. Következő március 10-én együtt fogjuk ünnepelni a közös lépéseket. A Baszk Nemzeti Párt nevében kívánom, hogy járjanak sikerrel – fejtette ki.
17.32 Kilyén László műsorvezető köszönti a romániai magyar nemzeti közösség valamennyi politikai egyesületét, az EMNT-t, az EMNP-t, az MPP-t, az RMDSZ-t (kifütyülte a tömeg), „barátainkat Baszkföldről, Katalóniából, Lengyelországból, Törökországból, és magyarországi barátainkat, támogatóinkat, valamint azokat a román nemzetiségűeket is, akiknek jó része marosvásárhelyiként velünk ünnepel itt a Postaréten”.
17.28 Izsák Balázs: az autonómia ügye akkor lesz győztes, ha Romániát is meggyőzzük, hogy legyen velünk. – Eközben többször is közbekiabáltak, megszakítva Izsák Balázst – Aki részesévé akar lenni az autonómiának, száműzze a gyűlöletet, a kishitűséget, a közömbösséget. Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! „Autonómiát, autonómiát” – zengett a tömeg.
17.26 Izsák: „Az autonómia követelés békés, jogkövető útját járjuk immár tíz éve. Ebbe beletartozik a menetelés, a székely szabadság napja, meg az a pereskedés, amelyet az európai polgári kezdeményezés bejegyezésének elutasításáért indítottuk. Pénteken kaptuk meg az értesítést, hogy Magyarország beavatkozik a perbe a mi oldalunkon.”
17.24 Izsák: bármilyen kemény is volt a megtorlás, nem tudta kiölni a székelyekből a szabadságvágyat. Jövője csak annak a népnek van, amelyik ismeri a múltját, és helyét a világban ennek az ismerésnek a függvényében határozza meg. Ma a Székelyföld területi autonómiájának intézményrendszerét jelentheti a szabadság.
17.20 Izsák Balázs, az SZNT elnöke megtartja ünnepi beszédét. „Ez az a nap, amikor a székelyek kinyilvánítják a szabadság iránti elszántságukat, és azt, hogy amit őseink kivívtak nem fogják feladni soha. Székelyföld területi autonómiájának követélését jelenti ez a nap” – mondja.
17.18 A marosvásárhelyi Kistemplom Evangélium Kórusa énekel.
17.17 Együtt mondják a jelenlévők a Miatyánkot.
17.16 Nagy László: „Azért vagyunk itt, mert itthon érezzük magunkat, és ezt az érzést szeretnénk, hogy gyermekeink, unokáink, ükunokáink és érezzék. Itt. Mert a szabadság tükréből nem sugárzott vissza más, mint hogy cselekedni kell.”
17.11 Nagy László: „Napok, hetek, hónapok óta gondolkodom azon, és a templomban hangot is adok ennek: tulajdonképpen hol vagyunk otthon, hol van a mi otthonunk, mit jelent otthon lenni, elmenni otthonról, idegenben lenni, és mit jelent hazamenni? (...) Ott van az a nagyon sokszor emlegetett, Tamási Áron által leírt kérdés: mi célból is vagyunk a világon? Egyéni magyarázatként is, engedjétek meg, hogy itt a Székely Szabadság Napján, amikor azért gyűltünk össze, hogy nyomatékosítsuk: itthon vagyunk, számunkra ez az otthon, nézzük is meg azt, hogy Tamási mire figyelmeztet, és mit mond számunkra”.
17.08 Nagy tisztelettel állok meg előttetek, akik nem csak három, nem csak több székely vártanú emléke előtt tisztelegtek, hanem azért is, mert szívetekben hordoztok valami – mondja Nagy László. „Százhatvan évvel ezelőtt itt állt egyik elődöm, aki a firtosmartonosi Gálfi Mihályt kísérte el talán ide, a vesztőhelyre, az ő református kollégájával együtt, és azokkal, akik fel merték vállalni, hogy elkísérjék, és fejet hajtsanak a három áldozat előtt” – emlékszik vissza a történtekre Nagy László.
17.06 Az SZNT elnöke, Izsák Balázs köszöntötte az egybegyűlteket: „Tüntessünk a gyülekezési szabadságért, és a közigazgatási átszervezés ellen is” – hívja fel a figyelmet. Nagy László unitárius főjegyző megáldotta a találkozót. Jakab apostol levele: az igének megtartói legyetek, és ne csak meghallgatói.
17.01 A Székely vértanúk kivégzésének 160. évfordulójára gyűltek össze az emberek a Székely Szabadság Napján – hangzik a bemondótól.
17.00 Fehérvári-induló hangzik fel, majd a Marosvásárhelyi Vártemplom harangja jelzi, hogy 17 óra.
16.52 Most húzzák ki a több tíz méteres kék-arany zászlót. Lassan kék-arany az egész Postarét.
16.48 10 lej a kicsi székely, illetve magyar zászló, 20 lej a nagy székely zászló a helyszínen.
16.45 Vrei să știi unde sunt banii tăi, sau vrei măruntiș de la București? Alege autonomia – hirdeti egy másik felirat.
16.43 A kórusok, zenekarok közben egyre másra cserélődnek a színpadon. Jelenleg Gyimesfelsőlokról Antal Tibor és zenekara muzsikál, énekel.
16.41 Promisiunile se respecta! Vrem autonomia Ținutului Secuiesc promisă in 1918; Vrei ca banii tăi să rămână în orașul tău? Alege autonomia! Vrei autostrăzi? Alege autonomia! – hirdeti egy másik felirat, és ehhez hasonlóan több esetben hirdeti a tömeg óhaját a magyar mellett román és angol nyelven is.
16.35 Szabad Erdély Autonóm Székelyföld – 2014 – áll fekete alapon fehérrel az egyik banneren. A lányokból és fiúkból, apákból és anyákból, nagyszülőkből és néhány éves kisgyerekekből, helyi, környékbeli és már a délelőtt útra kelt székelyföldi magyarokból álló tömeg lassan betölti a régi szerpentint.
16.30 Kettes-hármas sorban érkeznek a csoportok a székely vértanúk postaréti emlékművéhez, az orvosi egyetem irányából. Önrendelkezést a székely népnek! Velünk az Isten! Székely Nemzetgyűlést – hirdetik többek között a feliratok.
16.25 Tudósítónk jelzi, hogy a Sportcsarnokhoz folyamatosan érkeznek a buszok. Kisebb dugó is kialakult ott. Amúgy szinte az egész város területén rendőrök irányítják a forgalmat, nincs hiány csendőrökből sem, szinte minden utcasarkon kettesével állnak, hogy fellépjenek az esetleges rendbontások esetén.
16.20 17 órára hirdették meg a Székely Szabadság Napja rendezvény kezdetét, de már 15 órától környékbeli kórusok énekelnek, hogy a megemlékezés alaphangulatát megadják. Gyülekeznek már az emberek is, akik székely zászlókkal, székely kokárdákkal „felfegyverkezve” érkeznek. Itt van például Parajd, Alsófófalva, Gyergyócsomfalva.
Székelyhon.ro,

Román média: magyar szélsőségesek randalíroztak Marosvásárhelyen
A keddi román lapok a Mediafax és Agerpres hírügynökség helyi tudósítóinak jelentései alapján tárgyilagosan tudósítottak a hétfői marosvásárhelyi Székely szabadság napja elnevezésű demonstrációról, beszámolóikban azonban nem a székelyek autonómiaköveteléseire, hanem az „engedély nélküli menetelés” során a rendfenntartókkal dulakodó „szélsőséges csoportok randalírozására” helyezték a hangsúlyt.
A keddi román lapok a Mediafax és Agerpres hírügynökség helyi tudósítóinak jelentései alapján tárgyilagosan tudósítottak a hétfői marosvásárhelyi Székely szabadság napja elnevezésű demonstrációról, beszámolóikban azonban nem a székelyek autonómiaköveteléseire, hanem az „engedély nélküli menetelés” során a rendfenntartókkal dulakodó „szélsőséges csoportok randalírozására” helyezték a hangsúlyt.
Több román hírtelevízió közvetítőkocsit küldött hétfőn Marosvásárhelyre a Székely vértanúk emlékművéhez, ahol az SZNT autonómia-demonstrációja zajlott, de csak akkor kezdtek foglalkozni a rendezvénnyel, amikor az Agerpres megírta, hogy a résztvevők „engedély nélkül” elindultak a főtér felé, és közülük néhányan lökdösődni kezdetek a rendfenntartókkal. A román hírügynökség hozzátette, hogy a HVIM egyes tagjai a menetelés közben idegengyűlölő jelszavakat skandáltak.
A Digi 24 hírtelevízió kedden is óránként leadta azokat a felvételeket, amelyeken a HVIM jelvényeit viselő tüntetők és az arcukat sísapkával eltakaró férfiak dulakodnak a csendőrökkel Marosvásárhelyen, és egyikük zászlórúddal próbál megszúrni egy csendőrt. A hírcsatorna tudósításában hozzátette: a magyar gárdás szélsőségesek egy csoportja randalírozott a „polgári sétának” szánt menetelés során. A beszámolóban románul feliratozták a felvételen hallható, „Idegenek, menjetek haza” és „Székelyföld nem Románia” magyar skandálást.
A román hírcsatornák hétfő esti műsoraiban a meghívott elemzők a Krím félszigeten kialakult helyzettel hozták összefüggésbe a „székelyek radikalizálódását”.
A román lapok a budapesti szimpátiatüntetésről és Tőkés László strasbourgi felszólalásáról is beszámoltak, amelyben az Európai Parlamenti (EP-) képviselő a marosvásárhelyi tüntetés kapcsán a Székelyföld autonómiaigényére hívta fel a figyelmet az EP plenáris ülésén, az egyperces felszólalások sorában.
MTI
Erdély.ma,

Nyomatékosítottuk: itthon vagyunk
Verőfényes délutánnal indult a postaréti Székely Szabadság Napja, ám sajnálatos módon az estére beharangozott polgári séta a forgatókönyvtől eltérően alakult. Míg a kék-aranyba öltözött délutánt az autonómiatörekvések közös, békés és törvénykövető céljai kovácsolták össze, addig az estét a petárdák hangja verte fel.
A találkozásokról és új ismeretségek kötéséről szólt a hétfő délutáni, öt óráig tartó postaréti várakozás. A kórusok előadása és a szavalatok mellett bőven volt ideje mindenkinek a kedélyes beszélgetésekre, egymás üdvözlésére. „Hiszünk abban, hogy lemegyünk a főtérre” – mosolyog ránk egy erdőszentgyörgyi személy, majd felkiált, hogy jé, a mellette lévő emberrel a Székelyek Nagy Menetelésén is találkozott, aki akkor épp egy óriási katalán zászlót lengetett.
„Azért jöttem ki, mert székely szabadságot és autonómiát szeretnék. Én már átéltem egy autonómiát a kommunizmusban” – utalt az egykori magyar autonóm tartományra az elektromos kerekesszékében ülő Papp Melinda. „Nem tartok attól, hogy bármi bántódásom esne azért, mert mozgásomban korlátozott vagyok” – fogalmazott, majd hozzátette: „mi nem akarunk senkit bántani”. A székelykakasdi csoport egyik tagjával is beszédbe elegyedtünk, aki elmondta, hogy közösségük régóta áll az autonómiatörekvésekben a Székely Nemzeti Tanács mellett, és narancssárga pólóikban idén is ők vigyáznak a színpad körüli rendre.
Beszédek
A harangszóval kezdődő rendezvény résztvevőit Izsák Balázs köszöntötte, majd Nagy László unitárius főjegyző Jakab apostol szavaival üdvözölte az egybegyűlteket. Kifejtette, hogy nagy alázattal és tisztelettel áll az emlékmű és az összegyűlt tömeg előtt, mert „valamit szívetekben hordoztok, amiért élni, tenni, cselekedni akartok”. A beszéd Tamási Áron híres idézetére épült, és az otthon kérdését járta körbe.
„Mi azért gyűltünk össze, mert nyomatékosítani szeretnénk, itthon vagyunk, és belenéztünk a szabadság ama tükrébe, amelyből nem sugárzik vissza más, mint az, hogy cselekedni kell. Az lehet boldog, aki mindennapjait ebben a cselekvésben tudja élni” – zárult az egyházi méltóság gondolatsora, és a közös imádság alatt még a kifeszített székely zászlóval játszó gyerekek is összefogták kezüket.
A következő felszólaló Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt, aki beszédében kifejtette, a székely szabadság eszméje mindig a történelmi viszonyoknak megfelelően alakult, de sosem változott: az intézményi rendszer szabadsága 1596 véres farsangján és Madéfalván át vezet a kökösi hídig és a Postarétig. A bejelentésre, hogy Magyarország is beavatkozik abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság döntése ellen indított az Európai Unió Törvényszékénél, a tömeg örömujjongásban tört ki, ám rögtön ezután kifütyülte azt a gondolatot, miszerint az autonómia ügye akkor lesz győztes, ha Romániát is sikerül az ügy mellé állítani.
„A Victoria palotába az út Kökösön és Berecken át vezet” – hangsúlyozta Izsák, aki ezt a gondolatát kétszer is kénytelen volt elismételni. A baszk párt üzenetét Iker Merodio közvetítette, aki a székelyek jövőjével kapcsolatos optimizmusát osztotta meg, majd azzal biztatta az egybegyűlteket, hogy őseik földjén magasra emelt zászlóval folytassák a békés küzdelmüket, és ki fogják vívni Székelyföld autonómiáját és az ezzel járó prosperitást is.
A rendezvényen nem lehetett jelen Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, akinek üzenetében ez állt: „Nem hagyjuk a román kormány csapdájába csalatni magunkat. Szabadságunkért rendületlenül kiállunk”. Beszéde a Hajrá, Erdély! Hajrá, Székelyföld! Hajrá, Partium! üdvözléssel zárult.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke beszédét azzal a gondolattal indította, hogy 25 éve nem oldódott meg a székelység ügye. Állítását azzal igazolta, hogy míg Törökországban a vasárnapi szimpátiatüntetés miatt a rendőrség lezárta Isztambul legnagyobb utcáját, Vásárhelyen ez nem lehetséges. „Kijátszanak minket egymás ellen, a pártoskodás pedig felülírja a nemzeti érdeket. Ha felül tudnánk kerekedni a közösséget fogva tartó kishitűségen és közönyön, nem lenne az az erő, amely meg tudna állítani” – fogalmazott Biró, aki beszédét azzal fejezte be, hogy március 15-én is a Postaréten lesz, a magyar szabadság napján.
A belgiumi Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség Párt (EFA) igazgatója beszédében többek között kitért arra is, hogy nem szolgálja az autonómiát, ha minden döntést Brüsszelben és Bukarestben hoznak meg, és szerinte az sem normális, hogy Erdélynek, a székelységnek nincs beleszólása a román ügyekbe. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felszólalásában kitért arra, hogy „tudjuk, mit akarunk, nem igaz, hogy nem tudjuk. Bukarestben is tudják ezt. Azért próbálkoznak lebeszélni róla: néha a könnyű élet ígéretével, titkos paktumokkal vagy nyíltan, a nevünkben fellépőknek bársonyszéket és előjogokat biztosítva”.
Marc Gafarot Monjo a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője szerint az autonómia szótól nemcsak Bukarestben, hanem világszerte félnek. „Bukarest azt próbálja megelőzni, hogy a székelyek kezükbe vegyék sorsukat” – fogalmazott a tavaly is szónokoló politikus, aki szerint le kell szokunk arról, hogy magunkat kisebbségnek nevezzük, mert „önök és mi, katalánok is, nemzeti közösség vagyunk”.
A vértanúk emlékművének megkoszorúzása és a himnuszok eléneklése előtt Izsák Balázs felolvasta a székely nagygyűlés kiáltványát, amelyet a tömeg igen felkiáltásokkal fogadott.
Zűrös polgári séta
A Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett megemlékezés végén Izsák Balázs polgári sétára hívta a résztvevőket, amelynek kapcsán szigorúan hangsúlyozta, hogy a forgalom nincs lezárva, ezért arra kér mindenkit, hogy – ahogy Kökös és Bereck között – itt is a járdán haladva, békésen kísérje a tömeg őket a prefektúráig, majd ott ne álljanak meg, hanem menjenek békésen haza.
A tömegből azonban nem mindenki gondolta így, többen is szándékosan az úttestre mentek, provokálva ezzel a rendezvény szervezőit, illetve a csendőrséget. Ebben főként a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom fiataljai voltak az „úttörők”, akik eltakart arccal, de jellegzetes viseletükkel provokálták a rendőröket, többször is konfliktusba keveredve velük. A Szent György tér közelében rendőrautóval terelték vissza a fiatalokat a járdára, a szemközti buszmegállóban is egy busznyi csendőr tartózkodott, bevetésre készen, de beavatkozásukra végül nem került sor.
A tüntetők a város főterére érve megint levonultak az útra, ezzel ismét akadályozva a forgalmat. A szervezők hangosbemondó segítségével folyamatosan arra kérték a tömeget, hogy maradjanak a járdán, a rendőrök és csendőrök pedig visszaszorították a rendbontókat. A prefektúra előtt rögtönzött tüntetést alakult ki, amelyet a csendőrök próbáltak feloszlatni, végül Izsák Balázs hangosbemondón kérte a tömeget, hogy menjen mindenki haza, majd ő maga állt a tömeg élére, hogy hazavezesse őket.
A HVIM-esek azonban maradtak, hosszú perceken keresztül farkasszemet néztek a teljes harci felszerelésben kivezényelt csendőrökkel. Amikor kísérletet tettek arra, hogy elfoglalják az úttestet a Kultúrpalota előtt, a csendőrök zárták soraikat, és visszaszorították a HVIM-eseket a járdára, majd szétzavarták a fiatalokat. Mindeközben Vesszen Trianon, és Autonómiát, Autonómiát jelszavakat skandálták.
A néhány tucat rendbontó fiatalról a többezres tömeg jó része nem is tudott. A polgári séta alatt több vélemény is elhangzott az út másik oldalán levő járdáról. Voltak olyan magyarok, akik arról beszéltek, hogy az ilyen megmozdulások egy újabb fekete márciust szülhetnek. Egy-egy román nemzetiségű is átkiabált, olyan mondatok hangzottak el, hogy Romániában vagyunk, mások pedig az „Itthon vagyunk!” jelmondatot próbálták románra fordítani. Az autonómiát követelő kiáltások még egy ideig visszhangzottak a központban, végül elcsendesedett a tömeg.
Daniel l. Manea alezredes, a csendőrség szóvivője azt nyilatkozta, jelentős incidensek nélkül fejeződött be a demonstráció. „Kisebb összetűzések abból alakultak ki, hogy a főtérre vonuló tömeg helyenként megpróbált az úttesten haladni, ezt pedig a rendfenntartók megakadályozták. Egy résztvevő egy petárdát is felrobbantott a tömegben, de ez elszigetelt eset volt” – tette hozzá a szóvivő. Az alezredes azt is elmondta, senkit nem állítottak elő a rendezvény kapcsán.
A Gábor Áron-díj kitüntetettje
A szervezők este nyolc órára hirdették meg a Gábor Áron-díj átadásának ünnepi rendezvényét, amelyre meghívtak minden marosszéki küldöttet, küldött-helyettest. Az időpont az események miatt huszonöt percet késett. A díj átadására a Kultúrpalota kistermében került sor.
Idén a Gábor Áron-díjat a Csíki Székely Múzeum munkaközössége kapta azért az áldozatos munkáért, amelyet a magyarságtudat, népünk kultúrkincseinek megőrzése, népszerűsítése terén kifejtettek, az itt dolgozók kutatásaik eredményeivel gazdagították a Székelységben élő népek kulturális örökségét, hozzájárultak a kultúrkincseinknek következő nemzedékek általi megismeréséhez, átörökítéséhez.
Szekeres Attila István laudációját Gazda Zoltán színművész olvasta fel. A díjat Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke adta át Gyarmati Zsoltnak, a Csíki Székely Múzeum igazgatójának.
Bakó Zoltán, Becze Dalma, Vass Gyopár
Székelyhon.ro,

Basescu kitiltaná Romániából a Jobbikot
A Jobbik vezetőinek és tagjainak Romániából való kitiltását kérte a román kormánytól és parlamenttől kedden Traian Basescu román államfő az előző napi marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt.
A román lapok és hírtelevíziók hangsúlyozták, hogy a rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a „Magyarországon betiltott Magyar Gárda" több képviselője is jelen volt, ez utóbbiakat téve felelőssé a csendőrökkel való dulakodásért. „A Jobbik egy szélsőséges párt, amely nem visel felelősséget az egyesült Európáért, csak saját kicsinyes céljait követi. Európában növekszik a szélsőséges pártok súlya, és ha Magyarország nem tudja féken tartani őket, Romániában nincs keresnivalójuk" – jelentette ki a román államfő.
MTI
Erdély.ma,

Megbukott hatalmi packázás
Húsz-huszonötezer ember gyűlt össze hétfőn Marosvásárhelyen a székely szabadság napján, méltóságteljes, szép ünnepen emlékeztek a 160 évvel ezelőtt kivégzett hősökre, követeltek autonómiát Székelyföldnek.
A román sajtó ingerküszöbét azonban ezúttal sem érte el a rendezvény, illetve egyetlen momentuma – néhány, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz tartozó fiatal kisebb összeakaszkodása a csendőrökkel – került be a hírtévék műsorába, jelent meg a lapok hasábjain. A békésen, székely zászlókkal vonuló tömeg, az elhangzott üzenetek, a külföldről érkezettek beszédei nem érdekelték a médiát, ismét strucc módjára dugták fejüket a homokba, gondolván, amit nem látunk, amiről nem tájékoztatunk, az nem létezik. Rákattant a román média a fekete álarcos ifjak harcias kiállására, hosszú perceken át ismételték azt a jelenetet, amikor körbevették őket a rendőrök, s elkerülte figyelmüket, hogy pár méterrel arrébb hasonló korú magyar fiatalok népdalokkal csillapították a fellángolni készülő indulatot. Szépen, büszkén, határozottan. S a tömeg „sétált”, végig Marosvásárhely központján, kilométeres sorban vitték, kapaszkodtak a kifeszített 250 méteres székely zászlóba. Visszaütött kissé a marosvásárhelyi főrendőr, a polgármester, a prefektus tiltása, hisz ha az előre ismertetett forgatókönyv szerint engedélyezik a felvonulást, sokkal kevesebb feszültséggel járt volna, s még a radikális ifjak határfeszegetése is szükségtelenné törpül. Nem idegeskedtek volna a 15–20 percekre megállásra kényszerített autósok, s a tömegben sem horgadt volna indulat a tülköléseik hallatán, talán elmaradtak volna a nem kívánt s oda nem illő jelszavak is. Marosvásárhely tavaly tapasztalt békés, örömteli „visszafoglalása” nem vált volna idén indulatosabb, sokszor idegesebb, harciasabb gesztussá, s nem lett volna szükség a város kétszeri zászlós átszelésére a buszokhoz visszaigyekvőknek sem, ha – akárcsak előző évben – a főtérre irányítják a járműveket. Nem így történt, a román hatalom képviselői gátat akartak szabni az autonómiaigény szabad kinyilvánításának, ám ez mégsem sikerült. Megfélemlítésre játszottak, de tiltásuk mintha növelte volna a tömeg elhatározását, elszántságát. A polgári séta pedig még élesebb demonstrációvá vált, az oly gyakran felcsendülő „Itthon vagyunk!” még nyomatékosabbá. Más volt az idei székely szabadság napja, mint a tavalyi. Elszántabb, kicsit idegesebb – de határozottabb is. Igazán hinni kezdtünk abban, amit korábban általánosan minket megillető jogként követeltünk. A hatalmi erőfitogtatás bontja, bontogatja félelmünk falait. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Többes számban
Igen, autonómiát akarunk, csakhogy egyre inkább balladai homályba vész, a „mi” alatt igazából kiket is értünk valójában.
Vajon az önrendelkezés elérésén dolgozó barátaink biztosak lehetnek abban, hogy valóban az 1,237 millió főt számláló romániai magyarságot képviselik, amikor kiállnak a nagyvilág elé? Másképpen feltéve a kérdést: nem önámítás-e sorstársakként összetartó, együtt élő és gondolkodó, jó magyar emberekből álló közösségként meghatározni magunkat olyankor, amikor sérelmeinknek és jogos követeléseinknek akarunk hangot adni?
Merthogy egyre nyilvánvalóbb: sokan nem azt akarják, amit „mi”. Ott van a több százezer főt számláló érdektelenek tábora, akik a közöny kényelmes foteljében csücsülve éldegélnek jól körbefalazott világukban, s csak akkor van véleményük, ha a tenni akarókat kell kiosztani. Hozzájuk képest szerencsére csepp a tengerben azoknak a száma, akik a cselekvést úgy értelmezik, mint újabb lehetőséget a balhéra, most mégis utóbbiak provokáló, gyűlöletkeltő tetteitől hangos a sajtó.
Az a felemelő hangulat, amelyet tavaly éltek meg mindazok (és nem csak), akik részt vettek a marosvásárhelyi székely szabadság napján, szinte nyom nélkül szertefoszlott a második születésnapon. Az elmúlt évek egyetlen mértékadó és -tartó szervezete, az autonómiatörekvéseket következetesen, őszintén és önzetlenül képviselő Székely Nemzeti Tanács most hibázott, amikor belement a félmegoldásba, és hagyta, hogy a megemlékezőket-tüntetőket úgy terelgessék a járdán a csendőrök, mint az állatokat.
Utólag még szerencse, hogy nem teljesült a szervezők előzetes, fellengzősen hangzatos elvárása, miszerint 100 ezer embert vártak hétfő délután a Postarétre. Nem ildomos fejetlenül dobálózni a számokkal: a nagyotmondás egy idő után ugyanúgy zavaróvá válik, mint a rendfenntartók bagatellizáló hozzáállása.
Sajnos azonban sokkal felháborítóbb dolgok is történtek Vásárhelyen: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom hőzöngése megmutatta, milyen veszélyekkel jár, ha azt hisszük, azért vonulunk utcára, hogy a „mi” arcunkat, bajainkat, követeléseinket lássa-hallja a világ – ehelyett csuklyás-maszkos dulakodókról szólnak a hírek. A múlt fájdalmain élősködő, ezzel pedig a jelenünket fertőző bagázs minden bizonnyal büszke performanszára, mi azonban szégyelljük és elítéljük.
Igen, mi: azok, akiket most közönyös családtagok, barátok, munkatársak, szomszédok ostoroznak azzal a felkiáltással, hogy ezért kellett?! Mi, akik a Dâmboviţa-parti alkudozások miatt újfent távol maradókat képtelenek vagyunk megérteni. Mi, akik az idei székely szabadság napjának legfájóbb tanulságaként most úgy érezzük, hogy kevesen vagyunk, és nem tudjuk, hol vannak a többiek.
Páva Adorján |
Krónika (Kolozsvár),

Székely szabadság: árnyoldalak és pozitívumok
Másodízben is megtartották a Székely szabadság napja nevű autonómiapárti rendezvényt Marosvásárhelyen. A megmozdulás – amelyen minden bizonnyal többen is részt vettek volna, ha nem hétfő délután tartják – nem nevezhető teljes mértékben sikeresnek: az incidenseket csak részben sikerült elkerülni, a nagygyűlést követően súlyosabb, komolyabb rendbontás nem történt ugyan, de a HVIM aktivistái összetűzésbe keveredtek a rendfenntartó erőkkel. (Krónika)
Az előzmények alapján tartani lehetett attól, hogy akár tettlegességig fajuló incidensek is lesznek, mivel éppen a hatóságok voltak azok, amelyek mondvacsinált ürügyre hivatkozva feszültséget gerjesztettek, amikor csupán a székely vértanúk emlékművénél megtartott megemlékezést engedélyezték, az azt követő, a belvárosba tartó felvonulást nem. Mivel a szervezők jelezték: a hatósági tiltás ellenére nem az úttesten vonulva, de a járdákon elkísérheti a tömeg azokat, akik az autonómia-megmozdulás kiáltványát elvitték a kormány helyi képviselőjének hivatalába, tartani lehetett tőle, hogy vagy valamelyik tüntető veszíti el a fejét, vagy provokáció történik, amelynek az a célja, hogy a megmozdulás botrányba fulladjon, lejáratva ezzel az autonómia követelőit, illetve magát az önrendelkezés eszméjét.
A legjobb az lett volna, ha a híradások arról szólnak, hogy a magyar közösség akkor is tartózkodik az erőszaktól és a szélsőséges megnyilvánulásoktól, amikor polgári engedetlenséghez folyamodik. (A tiltások ellenére meghirdetett vonulás ennek tekinthető, még akkor is, ha csak „lájtos” formában, hiszen az úttesten vonulást nem javallották). Egyesek azonban – a sajtóbeszámolók szerint – Székelyföld nem Románia!, illetve Vesszen Trianon jelszavakat skandáltak. Az ilyen megnyilvánulások kontraproduktívak, hiszen az autonómiaküzdelem célja éppen az, hogy azon területek, amelyek számára önrendelkezést követelnek, Románián belül élvezzenek különleges státust. Minden ezzel ellentétes hang a román állam azon képviselőinek kedvez, akik szeparatizmust kiáltva tagadják meg az önrendelkezéshez való jogot. Emlékezetes, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat épp a hasonló jelszavakat használta fel ürügyül arra, hogy idén ne engedélyezze a felvonulást, és ezen álláspontjukon annak ellenére sem változtattak, hogy az esemény főszervezője, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyomatékosan kijelentette a nyilvánosság előtt, hogy az autonómiamozgalom célja a Székelyföld önrendelkezésének Románián belüli kivívása, és a marosvásárhelyi demonstráció célja is ennek megfogalmazása.
Az, hogy volt egy olyan csoport is, amelynek tagjai agresszívan viselkedtek a rendfenntartókkal, sőt petárdát is robbantottak, és EU-zászlót égettek, különösen alkalmas arra, hogy a rendezvényt, sőt az egész autonómiaküzdelmet lejárassa.
Izsák Balázs beszédén érezni lehetett, hogy megpróbál lavírozni. Bizalmat előlegezett az RMDSZ-nek, mondván, a kormány tagjaként segíthet előmozdítani az önrendelkezés ügyét, ezzel kísérelte meg megszerezni a legerősebb, legnagyobb befolyással rendelkező magyar szervezet támogatását az SZNT kezdeményezéseihez. Szavait hangos nemtetszés fogadta – ez is jelzi, hogy az autonómia iránt elkötelezett polgárok körében egyre nagyobb az elégedetlenség a szövetséggel szemben. Mint ahogy – az incidensekkel együtt – azt is, hogy a jelek szerint nem mindig tudja kézben tartani az eseményeket. (Miközben az RMDSZ amolyan kinn is vagyok, benn is vagyok módon képviseltette magát: hivatalosan nem állt a megmozdulás mellé, hanem a tagok belátására bízta, hogy részt vesznek-e. Ennek nyomán az ismertebb székelyföldi RMDSZ-es vezetők egy része jelen volt).
Az ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy ismét sikerült ezreket az utcára szólítani az önrendelkezés eszméje mellett, mint ahogy az is, hogy ehhez sikerült nemzetközi támogatást is találni. Még ha nem is befolyásos kormányok álltak ki a megmozdulás szervezői, illetve az autonómia mellett, fontos, hogy a katalán és a baszk közösség képviselői felvállalták az ügyet. A kérdés csak az, hogy mi lesz a folytatás. Az önrendelkezés felé vezető úton ugyan szükség van a nyilvános utcai demonstrációkra, a tömegerő felmutatására is, azonban csak a tüntetések nem elegendőek, és a szélsőséges elemek megjelenése is ártalmas. (Miközben a polgári engedetlenség, mint eszköz, egyike a lehetőségeknek).
Emlékezetes, hogy a tavalyi nagygyűlés végén elfogadott, autonómiát követelő petícióra a román kormány még mindig nem válaszolt. Bukarest úgy próbálja bagatellizálni az ügyet, hogy nem is reagál hivatalosan az autonómiakövetelésekre. Ezen magatartás megváltoztatásához néhány tüntetés nem elég: az is fontos, hogy a magyar közösség politikai képviseletét ellátó szervezetek egységesen lépjenek fel az ügy érdekében. Ha a napokban ismét a román kormány részévé váló RMDSZ is felvállalja az autonómia ügyét, és ha sikerül minél szélesebb körben, a külföldi hivatalos fórumok előtt is megismertetni a magyar önrendelkezési törekvéseket, és esetleg tekintélyes támogatókat is találni, akkor nagyobb a siker esélye. Ha nem, és a román hatalom továbbra is azt mondhatja, hogy az autonómia valójában csak néhány magyar „radikális” délibábos követelése, ami mögé a „mérsékelt”, „józan” magyar szervezetek nem állnak oda, akkor az autonómiatüntetéseken bármennyi kiáltványt elfogadhatnak, nem várható, hogy azokra több figyelmet szentel Bukarest, mint eddig.
mensura.ro
Erdély.ma,

„A magyarországi szélső jobboldaliak otthon tüntessenek!”
A magyarországi szélső jobboldaliak otthon tüntessenek, nem Romániában, nem Marosvásárhelyen, vagy bármely más településen – fejtette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnök a parlament épületében az újságíróknak a Székely Nemzeti Tanács által Marosvásárhelyen, hétfőn szervezett Székely Szabadság Napja rendezvényen történt incidensekre vonatkozó kérdéseire.
„Azok, akik Magyarországról jöttek, hogy itt tüntessenek, és itt a szélső jobboldal képviselőire gondolok, Magyarországon kellene tüntetniük, nem nálunk. Mi elhatároljuk magunkat tőlük, nem mi voltunk a szervezők, nem mi hívtuk meg őket. Úgy gondolom, hogy minden demokratikus értékeket és elveket valló embernek el kell határolnia magát ezektől a szélsőjobboldali csoportoktól, bárhonnan is érkezzenek ezek” – mondta.
Ami a hétfői marosvásárhelyi rendezvényt illeti, Kelemen megemlítette, egy történelmi eseményre emlékeztek, amelynek semmi köze nincs a román–magyar kapcsolatokhoz.
„Százhatvan évvel ezelőtt történt, megemlékezésről van szó. Én azonban nem értek egyet azzal, hogy Magyarországról emberek jöjjenek hozzánk tüntetni, sem Marosvásárhelyre, sem máshová, legyen szó a Jobbikról, vagy más szervezetekről. Pont!” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Hétfő este megközelítőleg 4000 személy vett részt a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművénél szervezett rendezvényen, amelyen az 1854-ben megölt székelyekre emlékeztek. Az emlékműnél megközelítőleg három és fél órán át zajlottak a beszédek, majd az emberek a város központja felé indultak a járdán. A felvonulást azonban megzavarták a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai, akik kisebb összetűzésekbe kerültek a rendfenntartó csendőrökkel.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),

Izsák: a Vona-ügy a lényegről, az autonómiáról tereli el a figyelmet
Március tizedikén Marosvásárhelyen a vértanúk emlékművénél megtartott rendezvényt követően a résztvevők a járdán a főtérre vonultak. A több mint két kilóméteres útvonalon néhol kisebb dulakodásra is sor került, a menet méltóságát megzavaró incidenseket a román sajtó nagyon felnagyította, mondván: Marosvásárhely polgármestere joggal tiltotta meg a felvonulást.
A román média nem a Székelyföldnek autonómiát követelő kiáltványra, hanem „magyarországi szélsőséges csoportok” randalírozására helyezte a hangsúlyt. Nyomatékosították, hogy a rendezvényen Vona, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a „Magyarországon betiltott Magyar Gárda” több képviselője is jelen volt, a „szélsőségeseket” téve felelőssé a csendőrökkel való dulakodásért, ami az úttestet elfoglalni próbáló felvonulók és a rendfenntartók között alakult ki. Ehhez képest hétfőn este Maros megye csendőrségének szóvivője nem látta súlyosnak a helyzetet. Manea Daniel a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a közel két órán át tartó felvonulás idején mindössze néhány kisebb incidens történt. Normálisnak tekinthető, hogy egy akkora tömegű felvonulás idején az emberek helyenként letértek az úttestre is, a csendőrök pedig próbálták visszaküldeni őket a járdára, ilyen esetben voltak kisebb incidensek – fogalmazott a csendőrség szóvivője. Hozzátette: megtörtént az is, hogy valaki petárdát robbantott, de ez csak egy elszigetelt eset volt.
Maros megye prefektusa, Corneliu Grosu azt mondta, hogy Hatvannégy Vármegye mozgalom tagjai provokálták a rendfenntartókat, a Jobbik és a Magyar Gárda pedig a normalitás keretei között maradt. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője az eseménnyel kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy a Jobbik elnöke, Vona Gábor Romániából való kitiltásának ügye egy olyan műbotrány, ami éppen a lényegről, a székely közösség kinyilvánított autonómiaigényéről tereli el szándékosan a közvélemény figyelmét.
Nem is találkoztam Vona Gáborral, a sajtóból értesültem arról, hogy ő is részt vett a rendezvényünkön – mondta el Izsák Balázs a Kossuth Rádiónak.
Kossuth Rádió
Erdély.ma,

Ki a szélsőséges?
Ha a székely szabadság napja utáni hisztérikus román reakciókat nézzük – amelyek javarészt elsiklanak a lényeg mellett, és kizárólag a súlyos incidensekként tálalt, a megmozdulás egészére egyáltalán nem jellemző mozzanatokra összpontosítva afféle szélsőségesek randalírozásaként próbálják beállítani az eseményt –, akkor bizony be kell látnunk: ezt a csatát elvesztettük.
Tavaly március 10-én és október 27-én, a székelyek nagy menetelésén is sikeresen semlegesítettük a román államhatalom fegyverét, az agyonhallgatást. Azzal ugyanis, hogy a rendezvények nemzetközi dimenziót kaptak, a világ több fővárosában zajlottak szimpátiatüntetések, és az autonómiaküzdelemről a külföldi sajtó is beszámolt, a bagatellizálás, a tudomást sem veszünk róla magatartás már-már nevetségessé vált. Nem véletlen hát, hogy taktikát váltottak Bukarestben, ezúttal zavarkeltéssel próbálkoztak, megosztásunkra játszottak – bennünket pedig teljesen felkészületlenül ért ez. A tavaly két alkalommal is tanúsított összefogás és egységes, fegyelmezett fellépés ezúttal szertefoszlott – alighanem a hatósági tiltás hatására, melynek éppen ez lehetett a célja. És lám, azóta is zűrzavar uralkodik a magyar közéletben, magunk sem tudjuk, mi a következő lépés, egymásra mutogatunk, némelyek árulónak kiáltják ki a szervezőket, Izsák Balázst, mások az RMDSZ-t szapulják, majd mindenki elhatárolódik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomtól. Mert ezeket a legkönnyebb megtenni – ami nehezebb, hogy levonjuk a következtetéseket, megbeszéljük közös dolgainkat, elosszuk a munkát. Nem kell mindenben egyetérteni az RMDSZ-szel – de el kell ismerni, hatékony eszköze lehet a jogérvényesítésnek a kormányzati és parlamenti munka. Nem gőggel, lekicsinylően kell viszonyulni a két kisebb párthoz, az EMNP-hez és az MPP-hez: megvan a maguk szerepe az egypártrendszer felszámolásában, de még az RMDSZ autonómiához fűződő viszonyának alakításában is. Nem Izsák Balázs az egyetlen felkent vezetője a magyarságnak, de tény: SZNT-elnöki mandátuma alatt új lendületet kapott az autonómiamozgalom. És nem kizárólag a vármegyések felelőssége a rendfenntartókkal történt dulakodás. Mert felmerül a kérdés: ha mindent oly tökéletesen végzünk mi, mérsékeltek, a fiatalok egy része miért vonzódik mégis hozzájuk, és egyáltalán: próbált bárki is tárgyalni velük, elmagyarázni, miért ártalmas az, amit kiáltanak, amit tesznek, miként tudnák esetleg más módon hasznossá tenni magukat? Mert az autonómiaküzdelem egyik próbaköve az is, hogyan szervezi meg önmagát a közösség, tud-e viszonyulni saját kisebbségeihez, esetenként szélsőségeseihez? Mely minősítéssel amúgy nem árt vigyázni: számos román politikus szerint például magunk is ebbe a kategóriába tartozunk csak azért, mert autonómiát akarunk.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Tăriceanu Orbánt támadja, Vona Băsescuékkal levelezik
Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök, a román szenátus elnöke szerint a magyar kormány nem tett semmit azért, hogy visszaszorítsa a szélsőségességet Magyarországon. Vona Gábor nyílt levélben reagált Traian Băsescu és Victor Ponta kijelentéseire.
„Mindig elítéltem a szélsőségességet, a romániait és a külföldit egyaránt. Magyarországon nagyon veszélyes szélsőségesség létezik, és sajnos az Orbán Viktor vezette jelenlegi kormány semmit nem tett a visszaszorításáért, mi több, a saját, nacionalista jellegű politikájával számos kérdőjelet vetett fel az Európai Unióban, a konszolidált demokráciákkal rendelkező országokban” – mondta szerdán Tăriceanu, akit a héten választottak meg a román felsőház élére.
Hozzátette: egy demokratikus világban rendelkeznünk kell annyi bátorsággal, hogy nemet mondjuk a szélsőségességre. A Jobbik elnökének nemkívánatos személlyé való nyilvánítására, illetve a Jobbiknak a Romániából való kitiltására irányuló tervekkel kapcsolatban Tăriceanu úgy vélte: „elégséges” a jelenlegi román törvényes keret arra, hogy alkalmazzák a szélsőségesekkel szemben.
Victor Ponta miniszterelnök szerdán jelentette be: elkezdődhet az eljárás Vona Gábornak, a Jobbik elnökének nem kívánatos személlyé nyilvánítására, mihelyt Traian Băsescu államfő jóváhagyja a román belügyminisztérium által kezdeményezett lépést.
Kedden Băsescu a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából a bukaresti kormánytól és a parlamenttől a hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt.
Vona Gábor nyílt levélben reagált a román politikusok nyilatkozataira. A Traian Băsescunak és Victor Pontának címzett szövegben a Jobbik elnöke hangsúlyozza, csendben és békésen vonult fel Marosvásárhelyen, ezért „teljes értetlenséggel áll” a kijelentések előtt.
„A híradások szerint a Jobbik és a Gárda tagjai okoztak incidenst. Ez azonban hatalmas hazugság! Ahogy én magam is, úgy a Jobbik és a Gárda minden tagja végig békésen, a szabályokat betartva és a szervezők kérésének megfelelően pártzászlók nélkül vonult – áll az államfőhöz és a miniszterelnökhöz román nyelven is elküldött nyílt levélben. – Mindezt Corneliu Grosu, a román megyei prefektus maga is megerősítette, elmondva, hogy az összetűzéshez nekünk semmi közünk nem volt. Ennyi történt. Ezért akarnának kitiltani?”
Mint ismeretes, a székely szabadság napján, a Postaréten megszervezett megemlékezés után a tömeg csendőrkordon mellett, a járdán volt kénytelen a főtérre vonulni a hatósági tiltás miatt. Menet közben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) agresszíven viselkedő, a szervezőkre sem hallgató tagjai dulakodni kezdtek a rendfenntartókkal – a román média ezeket a képsorokat ismételve „mutatta be” a rendezvényt.
A HVIM nemzeti radikális ifjúsági szervezetet 2001-ben alapította Toroczkai László Magyarországon, azóta Erdélyben is több helyi szervezetet hoztak létre.
Krónika (Kolozsvár),

Üdvözlet és megfélemlítés (Ünnepi előkészületek)
Igen vegyes a március 15-ei ünnep romániai fogadtatása. Míg Victor Ponta kormányfő toleranciára és békés együttélésre figyelmeztető üzenetben üdvözölte az ország magyar polgárait, a belügyminisztérium négy szélsőségesnek nyilvánított magyarországi szervezet tagjait tiltotta ki az országból.
A romániai Új Jobboldal azonban engedélyt kapott arra, hogy ma felvonuljon Kolozsváron, Marosvásárhelyen pedig a hatóságok a szeparatista jelszavak mellőzésére szólították fel a magyar rendezvények szervezőit. Ugyancsak tegnap derült ki, hogy Románia az EB mellett, azaz a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ellen kíván belépni az SZNT által indított perbe.
Az állam támogatja polgárait
A magyar és a román nép sorsközösségére utalva köszöntötte tegnap a romániai magyarokat Victor Ponta. A miniszterelnök boldogságot kíván ünnepnapjuk alkalmából az országban élő magyaroknak, arról biztosítva a közösség tagjait, hogy „a román állam intézményei etnikai hovatartozástól függetlenül mindenkoron támogatják a román állam polgárait”. „Bárhová is helyezte a történelem az idők folyamán a román és magyar közösségeket, a történelemnek köszönhető, hogy a jelenben a racionálisan gondolkodó ember számára nincs a békénél, a toleranciánál, az együttműködésnél fontosabb” – fogalmazott. A kormányfő szerint Romániában békében és harmóniában élnek a magyarok, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a bukaresti kormány biztosítani igyekszik a feltételeket a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének megőrzéséhez. „Ugyanakkor nem szeretném, ha megfeledkeznénk Romániának és Magyarországnak az önkényuralmi rendszerrel kapcsolatos közös, tragikus tapasztalatairól, de az észak-atlanti integrációhoz és a demokratikus értékeket, a polgárok jólétét előtérbe helyező Európai Unióhoz való csatlakozáshoz fűződő sikereiről sem. E közös út folytatódik. A politikán, a pillanatnyi nézetkülönbségeken túl valójában a két nép közös óhaja lényeges: szabadságban és jólétben élni” – mutatott rá ünnepi üzenetében Victor Ponta. Romániában 1997 óta üdvözli a miniszterelnök az ország magyar nemzetiségű polgárait nemzeti ünnepükön.
Kitiltottak négy szervezetet
Nemkívánatosnak nyilvánította Romániában a magyarországi Jobbik párt, az Új Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Betyársereg nevű szervezet némely tagjait a belügyminisztérium, és megtiltotta belépésüket az ország területére március 15-én. A tárca tegnap esti közlése szerint az intézkedés azokra vonatkozik, akikről minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy tevékenységükkel rászolgáltak az intézkedésre. A kitiltott személyek nevét és számát nem hozták nyilvánosságra, Monica Dajbog szóvivő szerint egyelőre a magyar belügyi szerveket tájékoztatják, hogy minden érintett idejében értesüljön a rá vonatkozó korlátozásról. Azt sem közölte, hogy a Jobbik elnöke, Vona Gábor rákerült-e a feketelistára: mint mondotta, erről nem nyilatkozhat, mert a politikus bűnvádi kivizsgálás alatt áll Romániában, miután tavaly augusztusban „az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával” próbálkozott. A belügyminisztérium arra hivatkozva döntött a négy szélsőségesnek tekintett magyarországi szervezet némely tagjainak kitiltásáról, hogy meg kívánják előzni a közrendet és az állambiztonságot veszélyeztető eseményeket.
Mozgósítják a rendőrséget
Közel ezer rendőrt mozgósítanak a március 15-ei magyar rendezvényekre az ország tizenöt megyéjében. A rendőrök a közrend fenntartására, a társadalomellenes tettek és a forgalmi dugók megelőzésére fognak figyelni – tájékoztatott a rendőrség, amely szerint 15 megye 56 településén szerveznek a magyar közösségek megemlékezéseket, és ezeken mintegy 30 000 személy vesz részt. Kovászna megyében összesen tízezer ünneplőre számítanak. Marosvásárhelyen a szeparatista jelszavak mellőzésére szólították fel a szervezőket, Kolozsváron viszont a román fiatalokból álló Új Jobboldal is felvonul.
Gábor Áron-postabélyegző
A Gábor Áron Emlékév nyitánya alkalmából az ágyúöntő portréjával ellátott bélyegzőt használ ma a román posta sepsiszentgyörgyi hivatala. A bélyegzőn Gábor Áron portréját a Gábor Áron Emlékév, Sepsiszentgyörgy, 2014. 03. 15. felirat futja körül románul és magyarul. A különleges ünnepi bélyegzővel elsősorban a gyűjtőknek próbálnak kedveskedni, de bárki számára elérhető lesz.
Románia is perel az SZNT-vel
Szlovákia és Magyarország után Görögország és Románia is kérte belépését abba a perbe, amelyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Dabis Attila, az SZNT külügyi titkára indított az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság (EB) ellen. Az SZNT képviselői azt kifogásolták, hogy a bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. Izsák Balázs elmondta: Görögország március 7-ei és Románia március 12-ei beavatkozási kérelméről a bíróságtól kapott tájékoztatást, de megítélése szerint Románia elkésett, március 10-éig kellett volna lépnie. Izsák valószínűnek tartja, hogy a megkésettség okán kérni fogja Románia beavatkozásának elutasítását. Az SZNT elnöke különösnek találta, hogy míg Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a kezdeményezés polgári bizottságának tagja, a kormány az ellenkező oldalt próbálja erősíteni. Megjegyezte: nincs tudomása arról, hogy az eddig iktatott polgári kezdeményezések bármelyikének is ilyen jelentőséget tulajdonítottak volna a tagállamok, de „a reakciók is jelzik, hogy nagy súlyú kezdeményezésről van szó”. Az SZNT elnöke egyelőre nem ismeri a beavatkozni kívánó államok érveit, de nem tűnik számára „életszerűnek”, hogy pusztán az EB hatásköréről akarnának véleményt nyilvánítani – valószínűbb, hogy a kezdeményezés tartalmát kifogásolják. A mostani per csupán arról folyik, hogy az EB megalapozottan utasította-e el a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzését. Az SZNT és partnerei azt szeretnék, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az EB szerint a kérdés nem tartozik a hatáskörébe, így el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését. * Szerencsétlen döntésnek tartja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy Románia is belépését kérte az SZNT luxemburgi perébe. Amióta az RMDSZ is tagja a kormánynak, sem a kormányüléseken, sem a koalíciós egyeztetéseken nem került szóba a per, de a belépésre az államelnök, a miniszterelnök vagy a külügyminiszter is utasítást adhatott. Emlékeztetett: Korodi Attila jelenlegi környezetvédelmi miniszter az RMDSZ megbízásából van jelen abban a kezdeményezőbizottságban, amelynek ügye a luxemburgi bíróságra került. Kelemen szerint a kezdeményezők semmi olyat nem kértek, ami nem lenne normális, ésszerű, európai szellemű. Hozzátette: maga is kidolgozója egy másik, Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezésnek, amelynek bejegyzését szintén elutasította az EB. Ezt az elutasító határozatot is megtámadták a kezdeményezők az EU luxemburgi bíróságán.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Magyar állampolgárok belépését akadályozza Bukarest
Szélsőségesnek nyilvánított magyar állampolgárok számára tiltotta meg a román belügyminisztérium, hogy belépjenek Románia területére.
Monica Dajbog, a bukaresti tárca szóvivője péntek esti sajtótájékoztatóján bejelentette, a minisztérium intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy bizonyos, Romániában szélsőséges tevékenységet folytató magyar állampolgárok ne léphessenek be az országba. Esetükben a román hatóságok bűnvádi eljárást is kezdeményeztek a bukaresti főügyészségen, mivel úgy ítélték meg, hogy eddigi tevékenységük veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára.
Mindössze néhány perces tájékoztatóján – amelyen az újságírók nem tehettek fel kérdéseket – a tárca illetékese nem nevezte meg, hogy pontosan kik ellen foganatosították az intézkedéseket. Mindössze annyit árult el, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Magyar Gárda és a Betyársereg tagjairól van szó. Az érintettek kapcsán foganatosított intézkedésekről Bukarest ugyancsak pénteken tájékoztatja a magyar hatóságokat.
Traian Băsescu államfő csütörtökön a román alkotmány tiszteletben tartására szólította fel a Romániába látogató magyar politikusokat, és kilátásba helyezte, hogy kiutasítják azokat, akik az alaptörvényt sértő kijelentéseket tesznek. Az elnök aznap megbeszélést folytatott Victor Ponta kormányfővel arról, miképp lehetne olyan jogszabályokat hozni, amelyekkel megakadályozhatnák a külföldi szélsőséges pártok romániai tevékenységét.
Băsescu kedden a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva. Bár a napokban az államfő és a miniszterelnök is azt harangozta be, hogy pénteken Gabriel Oprea belügyminiszter fog bejelentést tenni a magyarországi szélsőségesekkel szemben tervezett ellenlépésekről, a tárca végül a szóvivőjét küldte a nyilvánosság elé.
Meg fogják vizsgálni, indokolt-e a lépés
Kaleta Gábor A magyar kormányzat meg fogja vizsgálni, hogy az uniós alapjog, illetve a román törvények mennyire indokolják, illetve nem indokolják, hogy a román hatóságok több magyar állampolgár beutazását megtiltották – tájékoztatta pénteken az MTI-t a magyar külügyminisztérium sajtófőnöke.
Kaleta Gábor a román belügyminisztérium közleményére reagált, amely szerint több magyar állampolgár Romániába való beutazását tiltották meg a román hatóságok, arra hivatkozva, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Románia területén.
A sajtófőnök hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem nevezték meg azokat a személyeket, akiket érint az intézkedés. Azt ígérték, hogy a jövő héten közlik a neveket.
Ebben a helyzetben a magyar fél csak azt követően tud érdemben reagálni a döntésre, ha tudja, hogy kiket és milyen indokok alapján tiltottak ki Romániából. Vagyis a román fél részletes tájékoztatására várunk – mondta Kaleta Gábor.
Krónika (Kolozsvár),

Magyar állampolgárokat tiltottak ki Romániából
Az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával indított büntetőjogi eljárást a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában – közölte pénteken a DIICOT.
„Alaposan gyanítható, hogy 2013–2014-ben a Jobbikot népszerűsítő több romániai rendezvényen revizionista, szeparatista, az alkotmányos rend elleni nyilatkozatok hangzottak el” – olvasható az ügyészség közleményében.
A vádhatóság a román büntető törvénykönyv 397. cikkelyére hivatkozik, amely az alkotmányos rend megdöntésére irányuló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető erőszakos cselekményekért tíztől húsz évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Ugyanaz a cikkely az alkotmányos rend elleni fegyveres támadásért 15-től 25 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő.
Előzőleg a belügyminisztérium szóvivője bejelentette: „szélsőséges tevékenységük” miatt megtiltották több magyar állampolgárnak, hogy Romániába utazzanak. Neveket nem közölt, csak azt, hogy a kitiltott magyar állampolgárok a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Romániában.
A belügyminisztérium szóvivője hozzátette: Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen büntetőjogi eljárás indult, de erről részleteket nem közölt. A DIICOT közleménye azt követően jelent meg, hogy a román média érdeklődött a vádhatóságnál: milyen ügyben vizsgálódnak Vona Gábor ellen. A kommüniké nem említi név szerint a Jobbik elnökét, és az sem derül ki belőle, hogy a gyanúsítottak magyar állampolgárok-e.
Mint ismeretes, Traian Băsescu államfő kedden a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából, az előző napi marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva.
Magyarországot még nem értesítették
„Magyarország nem kapott semmilyen értesítést a román kormány részéről, hogy megtiltották volna magyar állampolgárok beutazását Romániába” – közölte szombaton Sepsiszentgyörgyön a sajtó érdeklődésére Németh Zsolt. A külügyi államtitkár leszögezte, ha ez megtörténik, vizsgálatuk tárgya arra fog irányulni, hogy összhangban áll-e a román kormány döntése az ország európai és nemzetközi kötelezettségeivel.
Németh Zsolt szerint ugyanakkor jelenleg a magyar–román kapcsolatok legfontosabb eseménye, hogy az RMDSZ kormányra került. „Ha Romániában az RMDSZ kormányra kerülése elő fog segíteni egy nagyobb fokú stabilitást az országon belül, akkor az biztos, hogy jótékony hatással lesz a román–magyar kapcsolatokra. Konjunkturális kérdésekkel én nem szoktam foglalkozni” – fogalmazott az államtitkár.
Egy nappal korábban a Külügyminisztérium sajtófőnöke, Kaleta Gábor is úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a román hatóságok nem nevezték meg azokat a személyeket, akiket érint az intézkedés, elmondása szerint azt ígérték, hogy a héten közlik a neveket. „Ebben a helyzetben, a magyar fél csak azt követően tud érdemben reagálni a döntésre, ha tudja hogy kiket és milyen indokok alapján tiltottak ki Romániából. Vagyis a román fél részletes tájékoztatására várunk” –mondta Kaleta Gábor.
Megdöbbent a Jobbik
„A Jobbik megdöbbenve értesült arról, hogy a párt politikusait kitiltották Romániából, mivel szerintük hasonló lépésre semmilyen okot nem adtak” – Pál Gábor, az ellenzéki párt sajtófőnöke pénteken este az MTI megkeresésére reagált így.
A Jobbik szóvivője elmondta, értetlenül állnak a román fél lépése előtt, hiszen „pártjuk tagjai nem tettek olyan lépést, vagy követtek el bármilyen bűncselekményt, ami hasonló reakciókat tenne szükségessé”. Pál Gábor hangsúlyozta továbbá, hogy Vona Gábor pártelnök március 15-ei budapesti beszéde, valamint az általa Orbán Viktor kormányfőnél szorgalmazott miniszterelnök-jelölti vita létrejötte előtt nem kíván foglalkozni a kérdéssel.
Krónika (Kolozsvár),

Emlékállítás és évforduló
Alkonyatba nyúló, csendes és méltóságteljes rendezvényen Eimann Károly (1828–1902) 1848–49-beli honvéd főhadnagy jeltelen sírhalmára állítottak kopjafát a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi ifjúsági szervezete, a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) fiataljai pénteken este a vártemplomi temetőben, ugyanis az egykori díszes síremlék az eltelt évtizedek áldozata lett.
S mert március 14-e a Magyar Polgári Párt születésnapja is, az emlékjelavatón személyesen is tiszteletét tette a párt elnöke, Bíró Zsolt, Kulcsár-Terza József, a szervezet megyei elnöke, Bálint József sepsiszentgyörgyi elnök, valamint az MPP felsőháromszéki, orbaiszéki, erdővidéki és csíki képviselete is. Nagy Gábor, a MERT helyi elnöke nyitotta meg a népes hallgatóság előtt zajló megemlékezést. A német nemzetiségű, de református vallású magyar szabadságharcos tiszt életéről Takó Imre nyugalmazott tanár beszélt. Elmondta: Eimann a bácskai szabadságharc résztvevője volt, s Háromszékre letelepedése után a Rikán Belüli Honvédegylet tagjaként élt. 73 évesen hunyt el Sepsiszentgyörgyön. A kopjás megemlékezés jó alkalmat nyújtott arra, hogy szóljon március idusának mai üzenetéről Bíró Zolt országos elnök, aki örömét fejezte ki, mert a soron következő magyarországi választásokon való részvételünkkel megtörtént a magyar nemzet jelképes és mégis valós egyesítése. Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok – a rendezvényt támogató helyi önkormányzat képviseletében – kiemelte, hogy a néhai Kónya Ádám síremlékeink védelmében indított mentőmunkája szükségességére most éppen a MERT fiataljai feleltek határozott igennel és lelkes munkájukkal. Szavalt Kilyén László és Molnár Helénke, a Mikes Kelemen Főgimnázium hatodikos, illetve tizedikes tanulója. Hajdú Loránd, a Vártemplomi Református Egyházközség fiatal és tehetséges kántorának énekével zárult a jubiláló megemlékezés. A feledésből visszaidézett főhadnagy kopjájánál (Gazda Zoltán és Ferencz Botond alkotása) az ünnepséget kezdeményező MERT, a Magyar Polgári Párt, az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács, Sepsiszentgyörgy város önkormányzata, a Hatvannégy Vármegye szervezete és a Hagyományos Vitézi Rend helyezte el az emlékezés virágkoszorúit. Áldást mondott tiszteletes Bucsi Zsolt vártemplomi segédlelkész. Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ott sem volt, mégis büntetik Vetró Andrást (Bírságolják a Marosvásárhelyi felvonulókat)
Tegnap nagy meglepetésére ajánlott levelet kézbesített a posta Vetró András kézdivásárhelyi szobrász, rajztanár nevére.
A Maros Megyei Csendőr-felügyelőség fejlécét viselő és egyik őrmestere által március 14-én kitöltött büntető jegyzőkönyvben az áll, hogy az újraközölt 1991/60-as törvény 26. cikkelyének e betűje alapján 3000 lejes pénzbüntetést kell kifizetnie. A jegyzőkönyvben még az olvasható, hogy Vetró András „március 10-én 19.30 órakor Marosvásárhelyen, miközben menetelésen vett részt, erőszakos cselekedetek elkövetésére buzdított, tüntető magatartást tanúsított, veszélyeztette a közrendet, provokatív magatartása abban is megnyilvánult, hogy egy hüvelyéből kivont karddal hadonászott, és a környezetében lévő tüntetőket bujtogatta”. A jegyzőkönyv alján, a megjegyzéseknél még az olvasható, hogy a megbüntetett nem volt jelen a jegyzőkönyv kitöltésekor, a pénzbírságot a videofelvételek alapján állapították meg. Igen ám, de Vetró András egy időben két helyen nem lehetett, március 10-én nem volt Marosvásárhelyen, a Nagy Mózes Elméleti Líceumban tanított 14 óráig, majd hazament, és azóta is ágyban fekvő beteg. Tegnap elmondta: amikor felbontotta a borítékot, előbb nevetségesnek tartotta annak tartalmát, hiszen összetévesztették egy másik hagyományőrzővel, de később rájött, hogy fele sem tréfa, hisz tőle akarják behajtani a pénzbüntetést. Azt is elmesélte, hogy hasonló eset már előfordult vele pár évvel ezelőtt, amikor egy tévéadásban került Corneliu Vadim Tudor feketelistájára, aki azt állította róla név szerint, hogy Vetró a székely hadsereg aktív parancsnoka. A román nacionalisták nem tudják lenyelni, hogy egy hagyományőrző egyesület, a 15. Székely Határőr Gyalogezred vezetője – hangsúlyozta –, pedig ők nem tesznek egyebet, csak tisztelik hagyományainkat, és méltóságteljesen próbálnak minden megemlékező rendezvényen jelen lenni, díszőrséget állni ünnepeinken és felvonulni március 15-én. Azt is elmondta, hogy idén betegsége miatt nem tudott felvonulni szombaton a Gábor Áron téren sem. Alattomos támadásnak tartja a csendőrség eljárását, és azon is csodálkozik, hogy a csendőrségnek honnan voltak meg a pontos személyi adatai. Vetró azt is közölte, hogy ma felkeresi a városi rendőrfőnököt és a főügyészt, hisz most furcsa módon neki kell bizonyítania, hogy március 10-én nem volt Marosvásárhelyen. Ugyancsak tegnap a székely szabadság napján jelen levő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezetének hat tagja összesen 12 000 lejes pénzbírságról szóló büntető jegyzőkönyvet kapott. Őket is a csendőrség által készített videofelvételek alapján azonosították. Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Szélsőségesek szezonja
Előzmény nélküli módon lépett fel a román kormány a Jobbik és a szélsőséges magyarországi párthoz kapcsolódó szervezetek erdélyi jelenléte ellen. Cseke Péter Tamás a lépés jogszerűségének és politikai indítékainak nézett utána.
Szinte minden márciusban, a magyar nemzeti ünnep tájékán a rendszerváltás óta feléled a nacionalista retorika, előtérbe kerül a román-magyar viszony Romániában. Így történt ez idén is, csakhogy az előző évektől eltérő kontextusban: a hónap elején kormányra került az RMDSZ, illetve napok vannak hátra a magyarországi, és hetek az európai parlamenti választásokig. E helyzettől eredően vagy sem, a román kormány olyat lépett, mint eddig soha: március 15. előestéjén megtiltották több magyar állampolgárnak, hogy Romániába utazzanak. Ugyanakkor a belügyminisztérium közölte: a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával büntetőjogi eljárást indított olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában.
Vona jelenléte volt a gyújtózsinór A bejelentés előzménye a március 10-i Székely Szabadság Napja nevű megemlékezés és – engedély nélküli – felvonulás volt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezett Marosvásárhelyen. Az amúgy mindvégig békés – bár vesszen Trianon skandálásokkal tarkított – demonstráció incidensekkel zárult: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai csendőrökkel dulakodtak, európai uniós zászlót égettek, állítólag kardok is előkerültek. Tény, hogy a román média a „magyarországi szélsőséges csoportok” randalírozására helyezte a hangsúlyt. A román lapok és hírtelevíziók hangsúlyozták, hogy a rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke, valamint a HVIM és a „Magyarországon betiltott Magyar Gárda” több képviselője is jelen volt, utóbbiakat téve felelőssé a csendőrökkel való dulakodásért. Ugyan Vásárhelyen nem magyarországi csoportok, hanem a HVIM erdélyi tagjai randalíroztak, Vona Gábor marosvásárhelyi jelenléte elegendő volt arra, hogy a román politikusok figyelme a Jobbikra irányuljon. Elsőként Traian Băsescu szólalt meg, aki 11-én este a radikális magyarországi párt romániai tevékenységének betiltását követelte a parlamenttől és a kormánytól. Victor Ponta miniszterelnök erre úgy reagált: az Európai Unióban nem lehet kitiltani egy politikai szervezetet valamely tagállamból, ám bizonyos személyeket igen. A kormányfő bejelentését követte a belügyminisztériumi közlés, miszerint kitiltanak az országból több olyan magyar állampolgárt, akik a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Romániában. Neveket nem közöltek. Azt azonban igen, hogy Vona ellen büntetőjogi eljárás is indul. Az indoklás szerint „alaposan gyanítható, hogy 2013-2014-ben a Jobbikot népszerűsítő több romániai rendezvényen revizionista, szeparatista, az alkotmányos rend elleni nyilatkozatok hangzottak el”. A vádhatóság a Btk. 397. cikkelyére hivatkozik, amely az alkotmányos rend megdöntésre irányuló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető erőszakos cselekményekért tíztől húsz évig terjedő börtönbüntetést ír elő. A román politikusok közben Budapestnek is üzentek. Băsescu a román alkotmány tiszteletben tartására szólította fel a Romániába látogató magyar politikusokat, kilátásba helyezve, hogy kiutasítják azokat, akik az alaptörvényt sértő kijelentéseket tesznek. Titus Corlăţean külügyminiszter arról beszélt: a magyar honosítási törvény romániai hallgatólagos elfogadásának tulajdonítható, hogy „egyes szélsőséges magyarországi pártok Erdélyben folytatnak választási kampányt”.
Budapest és a Jobbik csak később reagál
A Jobbik megdöbbenve értesült arról, hogy politikusait kitiltották Romániából, mivel e lépésre semmilyen okot nem adtak. Pál Gábor sajtófőnök elmondta, értetlenül állnak a román fél lépése előtt, hiszen tagjaik nem tettek olyan lépést, vagy követtek el bármilyen bűncselekményt, ami hasonló reakciókat tenne szükségessé. Hangsúlyozta: a Vona Gábor pártelnök által Orbán Viktor kormányfőnél szorgalmazott miniszterelnök-jelölti vita előtt nem kíván foglalkozni a kérdéssel. A magyar kormány úgy reagált: megvizsgálják, hogy az uniós alapjog, illetve a román törvények mennyire indokolják, illetve nem, hogy a román hatóságok több magyar állampolgár beutazását megtiltották – tájékoztatott a Külügyminisztérium sajtófőnöke. Kaleta Gábor elmondta, a magyar fél csak azt követően tud érdemben reagálni a döntésre, ha tudja, kiket és milyen indokok alapján tiltottak ki Romániából. Vona Gábor kitiltása bejelentése előtt nyílt levet írt a román miniszterelnöknek és az államfőnek. Ebben kifejti: a politikusokat vagy félretájékoztatták, vagy egy „alacsony színvonalú magyarellenes politikai játékot játszanak”. Felidézte: kitiltása indoklásául a Székely Szabadság Napján tanúsított szélsőséges viselkedését hozták fel. Levelében emlékeztet: ő annyit tett, hogy csendben és békésen felvonult Marosvásárhelyen. Felveti: mi lesz a rendezvényen résztvevő több ezer emberrel, a belga, katalán és baszk vezetőkkel, akik gyújtó hangú beszédeket is mondtak?
„Szélsőségesség-importra nincs szükség” Az Erdélyi Riport által kérdezett két RMDSZ-es jogász-politikus, Eckstein-Kovács Péter és Frunda György egyaránt úgy véli: nem lehet egy pártot vagy párttagokat kitiltani az országból, viszont egyes személyeket igen, vagyis a kormány jogszerűen járt el az – egyelőre névtelen – magyar állampolgárokkal szemben. „A szabad helyváltoztatás joga EU-s alapjog, meg kell indokolni, ha egy vagy több személyt nemkívánatosnak nyilvánítanak, meghatározott időre, egy adott országban. Erre van precedens, EU-konform lépés. Ha van rá okuk, akkor nyugodtan megléphetik a román hatóságok” – magyarázta Eckstein. A kitiltást a belügyminisztérium kezdeményezi, az államfő javaslata alapján, a döntést a bukaresti táblabíróság hozza meg. Azt viszont nehezményezi az államfő egykori tanácsosa, hogy a román hatóságok szemet hunynak a román szélsőséges szervezek, például a Noua Dreapta tevékenysége fölött. „A román hatóságok feladata a hazai szélsőségesek kezelése. Ám szélsőségesség-importra nincs szükség. Itt gondolok a Magyar Gárdára – melyet a magyar hatóságok törvényen kívül helyeztek, a HVIM-re és a Jobbikra, még akkor is, ha parlamenti párt” – mondta Eckstein.
Nyolc erdélyi szervezet, elenyésző támogatottság
A Jobbik Magyarországért Mozgalom négy éve van jelen többé-kevésbé szervezett formában Romániában. Egyik volt EP-képviselőjük, Szegedi Csanád már a 2010-es választások után irodát nyitott Marosvásárhelyen, a könnyített honosítás bevezetése után pedig aktív tagtoborzásba kezdtek nemzetpolitikai kabinetjük vezetője, Szávay István vezényletével. Jelenleg nyolc erdélyi megyében vannak – nem bejegyzett – tagszervezeteik, ahogy ők fogalmaznak, szimpatizáns-csoportjaik. Támogatottságuk Erdélyben elenyésző Kiss Tamás szerint. Ez azonban nem tudatosul bennük – mondja a szociológus. „Ahányszor Vona Gábor vagy Szávay István eljön Erdélybe, olyanokat lát maga körül, akik támogatják a Jobbikot, ezért azt gondolják, a közvélemény-kutatások meg vannak hamisítva” – magyarázta Kiss. Szerinte ilyen szempontból párhuzamba lehet állítani a Jobbikot az Erdélyi Magyar Néppárttal. „Annak idején az EMNP politikusai őszintén nem hitték, hogy valósak közvélemény-kutatásaink eredményei. A kolozsvári értelmiségi körökben például sokkal mélyebb politikai megosztottságot láttak annál, amit a felmérések mutattak. Ez eltorzította a percepciójukat” – mondja a szociológus.
„A Noua Dreapta is félelmetes” Frunda György szerint a kormány lépésének háttere, hogy a román politikusok úgy érzik, egyes magyarországi kollégáik túl hangosak Erdélyben. „Ezt nekik le kellett reagálni, a választók ezt elvárják tőlük. Közrejátszik ebben a magyarországi választás és az EP-választás közeledése is” – mondta a volt szenátor, Ponta miniszterelnök személyes tanácsadója. A jogász-politikus mindazonáltal nem érti, miért kellene Vona Gábort bűnvádi felelősségre vonni. „Nem vagyok Jobbik-szimpatizáns, de március 10-én Vona Gábor, azon kívül, hogy részt vett a tüntetésen, nem követett el semmi törvényelleneset” – magyarázta. Felvetésünkre elmondta: a revizionista eszmék terjesztése nem bűncselekmény. „Ha én most kiírom nagy betűkkel, hogy föderális Európát akarok, akkor Románia szuverenitása ellen cselekszem. Ezért elítélnek?” – kérdezi Frunda, aki szerint a „Vesszen Trianon!” és az „Erdélyt vissza!” jelszavak skandálása miatt sem lehet valakit Romániában elítélni. „Amíg nem cselekszem semmit, csupán nyilatkozom, akkor nem követek el bűncselekményt” – fogalmazott. Szerinte ilyen alapon Moldova Köztársaságból ki lehetne tiltani a román államfőt, mert nem egyszer mondta, hogy egyesíteni szeretné a két országot. Frunda egyetért Eckstein-Kováccsal abban, hogy a Noua Dreapta sem jobb vagy rosszabb a Magyar Gárdánál. „Az Új Jobboldalt kétszer láttam Marosvásárhelyen, félelmetes a magatartásuk. Azt üvöltik, hogy magyarok, takarodjatok az országból” – mondta az Erdélyi Riportnak. Frunda kérdésünkre elmondta, a miniszterelnök konzultált vele ezekről a kérdésekről. „Ám nem szeretnék erről beszélni, nem lenne korrekt, tanácsadóként ezeket a beszélgetéseket bizalmasan kell kezelnem. De azt elmondhatom, Victor Ponta nem sovén, nem magyarellenes. Elég nyitott, európai felfogású” – fogalmazott a volt szenátor.
Ez rosszul jön az RMDSZ-nek Kiss Tamás szociológus szerint a magyarellenes retorika felerősödéséhez nem csak a magyarországi szélsőségesek romániai jelenléte járult hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az ellenzékben töltött utóbbi két évben az RMDSZ a Szociáldemokrata Párt számára a „cserejátékos” szerepét töltötte be, és a politikai szereplők egy részét zavarta, hogy az RMDSZ mindvégig alternatív lehetőség volt egy kormánytöbbség létrehozására. „A Konzervatív Pártra, a Nemzeti Liberális Pártra és az utóbbi időben a Traian Băsescuhoz köthető alakulatokra volt jellemző ez a retorika” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. A kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa felhívta a figyelmet Victor Ponta nyilatkozatára, amelyben kormányra invitálta az RMDSZ-t. „Többek között azzal indokolta az RMDSZ kormányra hívását, hogy a magyar közösségnek, illetve magának az RMDSZ-nek a radikalizálódását megelőzze. Ez jól beillik a szakirodalomban kontrollkooptációnak nevezett modellbe. Beemeled a kormányra a domináns kisebbséget azért, hogy kontrolláld ezeket a folyamatokat” – fogalmazott a szociológus. Kérdésünkre, hogy az utóbbi napok eseményei miként hatnak a frissen kormányra lépett RMDSZ-re, a szociológus úgy látja: „a szövetségnek ezek a helyzetek mindig rosszul jönnek”. Az RMDSZ-nek sohasem kedvez, amikor az ellenfeleit román politikai szereplők magyar szélsőségesség miatt támadják. „Az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy az erdélyi magyar társadalomnak minél teljesebb vertikumát lefedje. A Jobbik támogatottsága elenyésző az erdélyi magyar közösségen belül, de ez nem azt jelenti, hogy az erdélyi magyar közösség tagjai lelkesen támogatnának olyan intézkedéseket, hogy valakiket magyar szélsőségesség miatt felelősségre vonnak. Ha az RMDSZ-nek ebben állást kell foglalni, abból csak rosszul jöhet ki. Márpedig állást kell foglalnia, de csak rossz és még rosszabb variáns mellett tud dönteni” – jelentette ki.
Az Új Jobboldal célja Nagy-Románia
Míg a Jobbik Nagy-Magyarország, a 2000-ben létrehozott az Új Jobboldal (Noua Dreapta) Nagy-Románia visszaállításának híve. A román szélsőjobboldali szervezet a két világháború között működő Vasgárda szellemi örökösének tekinti magát. Militáns soviniszta és erősen vallásos román ortodox nézeteket vall. Ellenzik a homoszexualitást, az abortuszt, a globalizációt, az Európai Uniót, a NATO-t, a vallási csoportokat az ortodox egyházon kívül, a romániai magyar kisebbség autonómiáját, továbbá az amerikai kultúrát, a manele zenét és a Valentin-napot. A Noua Dreaptă kultuszt épített ki a Vasgárda valamikori vezetője, Corneliu Zelea Codreanu köré, akit „Căpitanul” (a Kapitány) néven emlegetnek.
2006 tavaszán a rendőrség több tucat Noua Dreaptă tagot letartóztatott, akik erőszakkal próbálták megakadályozni a bukaresti GayFest parádét. Legutóbb március 15-re Kolozsvárra Avram Iancu emlékmenetet hirdetettek, amelyet a magyar ünnepi megemlékezéssekkel egy időben tartottak. Többek közt abbéli büszkeségükre hívták fel a figyelmet, hogy románok, román földön élnek, s rendszeresen visszatértek arra, hogy Kovászna és Hargita megyék szintén román területnek számítanak. Azt is skandálták: ők mind Avram Iancu-k.
Kelemen: a Jobbik árthat Az RMDSZ a magyar állampolgárok kitiltására vonatkozó bejelentésre lapzártánkig nem reagált, a Jobbik itteni működésének tiltására vonatkozó államfői felvetésre azonban igen. Kelemen Hunor a maszol.ro-nak a párt betiltását járhatatlan, Vona Gábor kitiltását járható útnak nevezte. Szerinte elsősorban a társadalomban kellene tudatosítani, hogy elfogadhatatlanok a 21. században a Jobbikéhoz hasonló politikai üzenetek. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-nek nincs intézményes kapcsolata egyetlen szélsőjobboldali párttal sem. „A Jobbik erdélyi tevékenysége kárt okozhat az erdélyi magyarságnak. Mindenféle szélsőséges politikai tevékenység csak kárt okoz a mindennapi életben, a jövőtervezésben, az etnikumközi kapcsolatok tekintetében. A Jobbik az erdélyi léthez soha nem tett hozzá, nincs mit hozzátennie” – szögezte le a szövetségi elnök.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Székely szabadság napja: kiállította a számlát a csendőrség
Annak ellenére, hogy a marosvásárhelyi csendőrség szerint csak kisebb rendbontások történtek a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, a hatóság súlyos pénzbírsággal sújtották a rendezvény szervezőit és egyes résztvevőit, valamint olyan személyt is, aki ott sem volt.
A Maros megyei csendőrség kedden közölte: 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot. Daniel Manea szóvivő elmondása szerint a megbírságolt személyek valamennyien román állampolgárok, Hargita és Kovászna megyei lakosok. Emellett értesítették a marosvásárhelyi ügyészséget három, bűncselekménynek minősülő tett elkövetéséről is.
A csendőrség szerint egyik esetben a szolgálatban lévő csendőrök elleni erőszakos cselekedetekről van szó, továbbá fehér fegyvernek minősülő tárgy, végül pedig robbanóanyag használata miatt kérnek ügyészségi vizsgálatot.
Izsák Balázs, a demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke megerősítette: a szervező Siculitas Egyesületre összesen 12 ezer lejes bírságot szabtak ki a gyülekezési törvény három különböző cikkelyének megsértésére hivatkozva.
Az SZNT elnöke elmondta: a bírság legnagyobb, 8000 lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapták, holott a felvonulás betiltásáról nem született hivatalos közigazgatási határozat.
További 3 ezer lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére, és további ezer lejt az úttest elfoglalásáért – tette hozzá. Az SZNT elnöke közölte, az intézkedést megalapozatlannak tartja, és a közigazgatási bíróságtól fogja kérni a szervezőkre kirótt bírság megsemmisítését.
A marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt a kézdivásárhelyi Vetró András szobrászművész-tanárt, egy hagyományőrző egyesület, a 15. Székely Határőr Gyalogezred vezetőjét 3000 lejre bírságolta a csendőrség. Vetró azonban azt állítja, ott sem volt a vásárhelyi rendezvényen.
„Megalázó és felháborító az ellenem folytatott hadjárat – mondta a Krónikának a kézdivásárhelyi tanár. – Valószínűnek tartom, hogy azért kerültem fel a román karhatalom feketelajstromára, mert egy hagyományőrző egyesület parancsnoka vagyok. Nem csak személyem ellen, hanem az egész erdélyi hagyományőrzés elleni támadás, holott mi nem teszünk egyebet, csak tiszteljük hagyományainkat, őseinket, és méltóságteljes módon veszünk részt az ünnepeiken.”
A képzőművész ajánlott levélben kapta meg a büntető jegyzőkönyvet, miszerint „március 10-én Marosvásárhelyen erőszakra buzdított, kivont karddal hadonászott, veszélyeztette a közrendet”. A jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy annak kiállításakor a büntetett nem volt jelen, személyazonosságát a videofelvételek alapján állapították meg.
„Azon a napon 14 óráig a Nagy Mózes Gimnáziumban tanítottam, ezt az intézmény igazgatója tanúsíthatja. Majd betegen mentem haza, napokig ágyban feküdtem” – mondta a képzőművész.
Kedden egyébként a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének hat tagja is kapott – összesen 12 ezer lejes pénzbírságról szóló – büntető jegyzőkönyvet.
Amint arról beszámoltunk, a Székely vértanúk emlékművénél március 10-én rendezett marosvásárhelyi autonómiatüntetés végén a résztvevők – Dorin Florea polgármester tiltása ellenére – Marosvásárhely főterére vonultak. A csendőrségi szóvivő akkor azt mondta: jelentősebb incidensek nélkül fejeződött be a demonstráció, kisebb összetűzések abból alakultak ki, hogy a főtérre a járdán vonuló tömeg helyenként megpróbált az úttesten haladni, ezt pedig a rendfenntartók megakadályozták.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),

Ponta: folytatódhatnak a kitiltások
Gyengeségként értelmezték, hogy a román hatóságok félrefordították a tekintetüket a szélsőséges megnyilvánulások alkalmával, ezért Bukarest a továbbiakban is folytatja azon külföldi állampolgárok kitiltását, akiknek esetében ezt indokoltnak tartja.
Ezt Victor Ponta miniszterelnök (képünkön) jelentette ki egy televíziós műsorban. A kormányfő az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva kifejtette, Románia a jövőben azt a stratégiát követi, hogy határozottan lép fel a súlyos problémák ellen, míg a mérsékelt erőket támogatni fogja.
Mint ismeretes, a román hatóságok több magyar állampolgár Romániába való beutazását tiltották meg a március 10-marosvásárhelyi események nyomán, amelyeken a székely szabadság napjának elnevezett autonómia-megmozduláson szélsőségesek egy csoportja dulakodásba keveredett a csendőrökkel.
A hatóságok négy személyt tiltottak ki: Szávay István és Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselőt, Tyirityán Zyoltot, a Betyársereg vezetőjét és Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda Székely Szakasza kapitányát.
A belügyminisztérium közleménye szerint arra hivatkoztak, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Románia területén.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Teret kap a gyűlölet
A március közepén ismét előtérbe kerülő székely autonómiaigény meghaladja a társadalom ingerküszöbét, ez okozza a szociológusok szerint a magyar nemzeti ünnep tájékán a román nacionalizmus újjáéledését. A gond az, hogy ez a szélsőség újratermelődik. Cseke Péter Tamás és Kustán Magyari Attila írása.
Elfeledettnek tűnt román nacionalista szervezetet támasztott fel és újból magyarellenes indulatokat gerjesztett a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés és a március 15-i nemzeti ünnep az országban. A négy szélsőségesnek ítélt magyar állampolgár kormány általi kitiltása Romániából mintha vezényszó lett volna: tüntetést szervezett Marosvásárhelyen a Vatra Româneasca, kétnyelvű helységnévtáblákat mázoltak be több erdélyi megyében, a magyarokat gyalázták a Bukaresti Steaua csapat szurkolói, továbbá újból nemzeti hős lett egy háromszéki román fiatalból, aki trikolórral pózolt az ünneplők közelében március 15-én. Az indulatokat – akárcsak az elmúlt évek márciusaiban – ismét a román sajtó gerjeszti, elsősorban a hírtelevíziók. A jelenséget pedig nem képes ellensúlyozni az a néhány román közéleti személyiség vagy magyarbarát blogger, akik – elsősorban a közösségi médián keresztül – toleranciára szólítják nemzettársaikat. A szociológusok szerint a jelenség elsősorban azért aggasztó, mert a nacionalizmus újratermelődik a román társadalomban.
Reaktivált Vatra Româneasca A román nacionalizmus fellángolása akár a március 10-i autonómiatüntetésre adott válaszreakciónak is tekinthető. Tény, hogy a marosvásárhelyi demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képtelen volt megszabadulni a szélsőséges elemektől. A csendőrökkel dulakodó, uniós zászlót égető és „Vesszen Trianon!”-t skandáló hatvannégy vármegyés magyar fiatalokról készült képek és tudósítások bejárták a román sajtót. Olaj volt a tűzre, hogy rá öt napra a magyarok lakta nagyobb településeken idén is megünnepelték március 15-ét. Ez már meghaladta a román nacionalista szervezetek ingerküszöbét. A szélsőjobbos Noua Dreapta éppen a magyar nemzeti ünnepen tartott – incidensek nélkül záruló – demonstrációt „a haza védelmében”, rá négy napra pedig a Vatra Româneasca Szövetség tüntetett Marosvásárhelyen. Az utóbbi szervezet éppen 25 éve, Marosvásárhely fekete márciusa előtt alakult meg. Március 19-i demonstrációjukat össze is kötötték a tragédiába torkolló román-magyar összecsapások gyászos évfordulójával. Az eltelt negyedszázad azonban érezhetően megkoptatta a Vatra tekintélyét: alig 350-en – jobbára idős román emberek – vettek részt a demonstráción, amelyet a közigazgatásbeli magyar nyelvhasználat és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozásul hirdettek meg. A résztvevők a kormányba belépett RMDSZ „aberráns” követelései ellen tüntettek. Azt is követelték a miniszterelnöktől, hogy ne nevezzen ki RMDSZ-es prefektust a Maros megyei kormányhivatal élére. A román nemzeti színű sálat és kokárdát viselő tüntetők az Avram Iancu szobor előtti járdán, rendfenntartók gyűrűjében, zászlókat lengetve gyülekeztek, és „A román nyelv az egyedüli úr” feliratú transzparenst emeltek a magasba. Florin Oproiescu, az UVR elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, zászlaja pedig a piros-sárga-kék. Hozzátette: ők nem a magyarok ellen tüntetnek, hanem a szélsőséges megnyilvánulások, a szeparatizmus ellen. Ilie Șandru, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke úgy vélekedett, az RMDSZ szélsőséges szervezet, amelynek Románia szétdarabolása a célja.
A beszédek alatt többször a „Hargita, Kovászna: román föld”, és „Székelyföld nem létezik” rigmusokat skandálta a tömeg, Victor Ponta miniszterelnök lemondását követelve, amiért bevette a magyar érdekképviseletet kormányába. A demonstráción petíciót fogadtak el, amelyben az UVR az alkotmány és a törvényesség érvényesítését kéri, valamint azt, hogy tiltsák meg a román föld idegeneknek való eladását. A demonstráción Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt elnöke is részt vett. Ugyanazon a napon hat személy gyűlt össze a Közigazgatási palota előtt Szatmárnémetiben, s szintén magyarellenes szlogeneket skandáltak. Azt hangoztatták, hogy Erdély soha nem volt Magyarország része, és a romániai magyarságnak túl széleskörűek a jogai.
Helységnévtáblákat mázoltak be A magyarellenes indulatokat kétnyelvű helységnévtáblák is bánták Maros és Szatmár megyében. Március 16-án éjjel ismeretlenek festékkel fújták le Ákosfalván, Göcsön és Székelyvaján a magyar feliratokat. „Sajnálatos, hogy visszatértünk a kétezres évek elejére, de úgy gondolom, ez többé nem fog nálunk sem és máshol sem megismétlődni” – mondta az ügy kapcsán Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere. A községháza átiratban jelezte az útügynek, hogy mielőbb cseréljék ki az elcsúfított táblákat és a rendőrségen ismeretlen elkövető ellen feljelentést tettek. Szatmár megyében 18-án délután négy magyar település helységnévtábláját festették le: Batiz, Gombáspuszta, Sárközújlak és Avasújváros határában. A négy táblát másnap reggelre az elöljárók letakaríttatták, Sárközújlak alpolgármestere, Szabó Ignác saját kezűleg tisztította le a festéktől a táblát. Szabó Elek, Egri község polgármestere feljelentést készül tenni ismeretlen tettesek ellen. Kereskényi Gábor RMDSZ-es parlamenti képviselő azt mondta: „Hasonló esetek eddig nem voltak jellemzőek Szatmár megye közösségére. Úgy gondolom, inkább a március 15-i megemlékezésen tapasztalt békés együttélés jellemzi Szatmárt. Meggyőződésem, hogy néhány, szellemileg visszamaradott egyén követte el, mindez nem jelenti azt, hogy mentesülniük kell a felelősségrevonás alól. Erre azért is szükség van, hogy a hasonló eseteket megakadályozzuk és a békés együttélést ne veszélyeztessük” – fogalmazott a szatmárnémeti RMDSZ elnöke.
Bírságok a tüntetés szervezőinek
Megbírságolták a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés szervezőit és egyes résztvevőit: 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot. Izsák Balázsra, a demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére 12 ezer lejes bírságot szabtak ki a gyülekezési törvény három különböző cikkelyének megsértésére hivatkozva. Izsák elmondta: a bírság legnagyobb, 8000 lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapták, holott a menetelés betiltásáról nem született hivatalos közigazgatási határozat. További háromezer lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére, és további ezer lejt az úttest elfoglalásáért – tette hozzá. Az SZNT elnöke közölte, hogy az intézkedést megalapozatlannak tartja és közigazgatási bíróságtól fogja kérni a szervezőkre kirótt bírság megsemmisítését. A hivatalos személy elleni erőszakot egytől öt évig, a veszélyes eszközök birtoklását (jelen esetben egy hagyományőrző kard) fél évtől két évig, a robbanószer birtoklását (jelen esetben petárda) kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja az új büntetőtörvénykönyv. Mint ismert, a Székely vértanúk emlékművénél március 10-én rendezett autonómiatüntetés végén a résztvevők – a polgármester tiltása ellenére – Marosvásárhely főterére vonultak, néhányan a csendőrökkel dulakodtak.
„Takarodjatok az országból!” A magyarellenes indulatok újra begyűrűztek a stadionokba is. A Hivatásos Labdarúgó Liga fegyelmi bizottsága összesen 50 ezer lej bírsággal sújtotta a Bukaresti Steauát, amelynek szurkolói két egymást követő bajnoki mérkőzésen magyarellenes szólamokat („Takarodjatok az országból!”) skandáltak. A klubot 30 ezer lejre büntették, miután drukkerei a Medgyesi Gaz Metan elleni bajnokin gyalázták a magyarokat, a bíró félbe is szakította a játékot. Ugyanez történt az ezt megelőző fordulóban, a kolozsvári CFR stadionjában, a játékvezető a Fellegváron is kénytelen volt félbeszakítani a mérkőzést. A kolozsvári incidens miatt a bukaresti klub 20 ezer lejes bírságot kapott. Gino Iorgulescu, a Hivatásos Labdarúgó Liga elnöke felhívást intézett a szurkolókhoz, hogy tartózkodjanak az ilyen megnyilvánulásoktól, mert az általa vezetett intézményt és a román klubokat az Európai (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) is megbüntetheti. „Belföldön meg lehet ezt úszni bírsággal vagy eltiltással, de arra ébredhetünk, hogy az UEFA és a FIFA is közbelép, és akkor nagyobb meglepetésekre számíthatunk" – mondta Iorgulescu. Justin Ștefan, a liga főtitkára közölte, hogy a legutóbbi fordulóban három találkozón is „a romániai magyar nemzeti kisebbség elleni” szólamokat skandáltak.
Román hős: a trikolóros fiú
Lázadoztak március 15-én a székelyföldi románok is. Legalábbis így értelmezte a román sajtó annak a tizenévesnek az esetét, aki trikolórral pózolt Sepsiszentgyörgyön, majd a fényképet kiposztolta Facebook-oldalára. A történtek után a fiú fenyegető üzeneteket kapott, amelyek miatt feljelentést tett a rendőrségen. Kovászna megye rendőrparancsnoka, Ion Popa közölte, elkezdik a nyomozást az ügyben, beazonosítják azokat a kommentelőket, akik megfenyegették a román trikolórral pózoló kiskorút. Tény, hogy a fiúból napokon belül nemzeti hős lett a román médiában, akárcsak a kovásznai diáklányból, aki egy éve román nemzeti színű fejpántot viselve ment iskolába a magyar nemzeti ünnepen.
Megtalálni magunkban Mândruţát A nacionalista indulatok feléledése ellen mindössze néhány ismertebb román publicista emelt szót. Közéjük tartozik Lucian Mândruţa televíziós személyiség, aki Facebook-oldalán jókívánságokat fogalmazott meg a magyar nemzeti ünnepen. És közéjük tartozik Sever Miu „Olahus”, a MaghiaRomânia blog alapítója is, aki ezekben a napokban több írásában is fékezni próbálta az indulatokat. Sever Miu az Erdélyi Riportnak elmondta, akkor lehet hatékony a tolerancia tudatosítása a román közvéleményben, ha az összes román és magyar állampolgár „megtalálja önmagában a Mândruţat”, tehát a kritikus álláspontot a politikával és a médiával szemben, pontosabban az etnikai kérdésekben való félrevezetésükkel szemben. Az interetnikus frusztrációk szerinte személyes frusztrációk következményei, ha pedig nem egyezünk ki saját „démonainkkal”, mindig a „másikban”, a tőlünk eltérőben fogjuk őket viszontlátni, legyen szó világnézeti, etnikai vagy szociális kérdésekről. Sever Miu úgy véli, hosszas folyamat a tolerencia tudatosítása, mert az egymásnak okozott sebek is évszázadok alatt mélyültek el. Szerinte az elmúlt húsz évben sokat fejlődött a magyarok és románok közti viszony. Egyrészt közel sincsenek olyan botrányok, mint a marosvásárhelyi fekete március, másrészt az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy az RMDSZ kormányon is lehet, és ha elégedetlenek a koalícióval, akkor annak elsősorban nem etnikai okai vannak, hanem rájöttek, hogy a Szövetség politikusai sem különböznek román társaiktól. „Sokan közülük falaznak a korruptaknak, vagy maguk is korruptak, illetve azt a látszatot keltik, hogy a mézesbödönre fenik a foguk” – magyarázta. Miu szerint fölényben vannak ugyan a sovén megnyilvánulások, de sok román felszólal a tolerancia jegyében, azért, hogy árnyaltabban tekintsenek a magyarokra, és két magyar közt is különbséget tudjanak tenni: azaz el lehessen választani a szélsőséges jobbikost vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagját az átlagmagyartól, illetve a politikust az egyszerű székely embertől. Mint mondta, a kilencvenes években is léteztek ezek a hangok, de nem váltak hallhatóvá. „Az internet, a Facebook nem csak az elképesztő méreteket öltő nyomorúsággal szembesít minket, de sok pozitív elképzeléssel is, és segít abban, hogy ezek az emberek egymásra találjanak. Ahogyan ez például a MaghiaRomânia esetén is történt” – jelentette ki a blogger.
Újratermelődik a nacionalizmus
Veres Valér, a kolozsvári BBTE szociológiai intézetének vezetője szerint a magyar közösség autonómigénye az, ami rendszeresen kiveri a biztosítékot a román többségi társadalomban. „A románok a magyarság bizonyos célkitűzéseivel szemben nagyobb ellenszenvet éreznek. Az autonómiaigény például sokkal jobban ingerli őket, mint a magyar állampolgárság igénylése – magyarázta az Erdélyi Riportnak egy 2013-as közvéleménykutatásra hivatkozva. – Ha tehát egy ilyen ügy érdekében szerveznek felvonulást a magyarok, akkor azt nagyon sok román negatív megnyilvánulásnak tekinti, úgy gondolják, ez ellenük irányul”. A szociológus szerint sokkal több kommunikációra volna szükség annak érdekében, hogy ezeket az akciókat elfogadják. Kérdésünkre, hogy növekszik-e a magyarellenesség, vagy csak rövidtávú fellángolásokról van szó, Veres Valér elmondta: egy 2008-ban végzett, az ifjúságot érintő országos szintű kutatás magas magyarellenességet mutatott ki a románok körében, ami azt jelenti, újratermelődik a nacionalizmus a román társadalomban. „Nehéz kitalálni, merre alakul a tendencia. Az persze igaz, hogy a fiatalok világképe ideologikusan alakul, bizonyos eszmék megismerése által, és a mindennapi tapasztalatok által át nem szűrve. A tapasztalatok később jelentkeznek, akkor pedig általában árnyalják a véleményeket, és ez látszik is Erdélyben, ahol a felnőtt népesség esetében megfigyelhető, hogy toleránsabb, ellentétben Románia más régióinak lakóival” – mondta Veres. A szociológus a magyarországi kampánnyal magyarázza azt, hogy a román kormány drasztikus intézkedéssel négy magyar állampolgárt kitiltott Romániából. Mint mondta, az Erdélyben is jelenlévő Jobbik is részese a magyarországi kampányban, másrészt a marosvásárhelyi felvonuláskor incidensekre is sor került, amelyek meghaladhattak egy olyan szimbolikus ingerküszöböt, amelyre eddig nem volt példa. „A marosvásárhelyi autonómiatüntetésen ugyanakkor sértő és provokatív
megszólalások is elhangzottak, és ha a tömeg heterogén is volt, ezek az aspektusok felnagyítódtak a román közönség előtt, a nacionalista pártok, mozgalmak, vagy éppen polgárok reagáltak erre” – magyarázta. Veres szerint az RMDSZ kormányra lépése jó hatással van a román-magyar viszonyra. Ennek a magyarázata, hogy a magyar népesség azonosul azzal a politikai szervezettel, amely kormányra kerül, ilyenkor az együttműködést vallják a magukénak, megértik, hogy együtt lehet dolgozni a román féllel, meg lehet oldani a problémákat. „A román népesség esetében összetettebb jelenségről van szó, nem könnyű kitalálni, mit jelent számukra az RMDSZ kormányra lépése, mert más tényezők is hozzájárulnak a megítéléshez” – tette hozzá.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Nem fizet bírságot az SZNT
Nem hajlandó kifizetni a Maros megyei csendőrségnek a gyülekezési törvény megsértéséért kiszabott 12 ezer lejes büntetést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki törvénytelennek és jogellenesnek nevezte a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetés szervezőinek a megbírságolását.
A csendőrség által kiszabott bírság legnagyobb, 8 ezer lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapta a demonstrációt szervező, az SZNT alapította Siculitas Egyesület. További háromezer lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére, és újabb ezer lejt az úttest elfoglalásáért.
„Az egész társadalom erkölcsi kötelessége a hatóságokat rákényszeríteni a törvények betartására, az alkotmányos jogok tiszteletére. Sokkal súlyosabb, ha nem az egyén, hanem maga a hatóság sért törvényt. Előbbi az okozott kár megtérítésére kényszeríthető, ám ha a törvényesség fölött őrködni hivatott intézmények sértenek törvényt, akkor a jogállamiság egész intézménye, maga a demokrácia kerül veszélybe” – fogalmazott közleményében Izsák Balázs, aki korábban túlkapásnak nevezte a bírság kiszabását.
Az SZNT-elnök szerint felelősség hárul ezen a téren a kormányzásban szerepet vállaló RMDSZ-re is. „Van elegendő befolyása, hogy kikényszerítse a hatóságok törvénytiszteletét, a magyar nyelvhasználat elleni fellépések, a rendszeres zaklatások vagy jelképeink üldözésének leállítását?” – tette fel a kérdést az SZNT-elnök, aki korábban is elmondta, a közigazgatási bíróságtól fogja kérni a szervezőkre kirótt bírság megsemmisítését.
Mint ismeretes, a székely vértanúk emlékművénél március 10-én rendezett marosvásárhelyi autonómiatüntetés végén a résztvevők – Dorin Florea polgármester tiltása ellenére – Marosvásárhely főterére vonultak. A csendőrség akkor azt mondta: jelentősebb incidensek nélkül fejeződött be a demonstráció, ennek ellenére 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot.
„Hasukra ütve adták a büntetéseket!”
Újabb fejlemény történt egyébként a március 10-ei rendezvény után megbírságolt HVIM-es fiatalok ügyében: a kezdetben megbüntetett hat személyen kívül még háromnak postáztak pénzbírságról szóló értesítést.
Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi elnöke a Székelyhon érdeklődésére elmondta: a kezdeti 12 ezer lejes büntetés (amit a HVIM hat tagja kapott) időközben 21 500 lejre emelkedett, miután a Maros megyei csendőrség két kolozsvári és egy sepsiszentgyörgyi tagjuk részére is postázta az értesítést. A fiatalokat szintén videofelvétel alapján azonosították, legalábbis a büntető jegyzőkönyvek szerint. Szőcs szerint 15 nap állt rendelkezésükre, hogy a büntetést megfellebbezzék, az előzőleg pénzbírságot kapó hat tag (többek között ő is, aki 4000 lejt kellene fizessen – szerk. megj.) ajánlott levelet küldött a hatóságoknak, amiben jelezték, hogy nem értenek egyet a büntetésekkel.
A HVIM elnöke kifejtette: a hatóságok össze-vissza beszélnek, hiszen a március 10-ei eseményt követően a csendőrség szóvivője szerint nem történt rendbontás, másnap viszont már a büntetések kirovásával volt tele a sajtó. Szőcs szerint a román média is ferdítve közölte a valóságot, hiszen elsősorban a tüntetők voltak a sértett felek, akiket a csendőrök lökdöstek és ütöttek. Szőcs úgy véli, hogy az eseményektől távol maradó, ágyban fekvő Vetró András háromezer lejes büntetése a a legjobb példa arra, hogy mennyire felületesen jártak el a karhatalmi szervek, hiszen „hasukra ütve” rótták ki az 1500 és 4000 lej közötti pénzbírságokat. A HVIM elnöke elmondta, hogy még nincs jogi képviselőjük, a fellebbezésük elbírálása dől el, hogy szükségük lesz-e ügyvédre. Székelyhon.ro

A székelyföldi magyar sírkövek meggyalázássa ellen tiltakozik a Sepsiszentgyörgyi HVIM
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom sepsiszentgyörgyi tagjai tiltakoznak a régi székelyföldi illetve erdélyi magyar sírkövek eltulajdonítása és azok román emlékművé átalakítása ellen. A tiltakozó akció apropóját a nemrégiben Előpatak határában újonnan elhelyezett sírkő adta. Az „emlékművet" ami egykoron egy magyar sírkő volt, azon román katonák emlékére emelték akik Észak-Erdélyért folytatott harcban haltak meg 1944ben.
A HVIM tagjai úgy vélik, hogy felháborító a román hatalom ezen provokatív és cinikus cselekedete mivel az egykori sírkövön még jól olvasható az Erzsébet név. Nem egyedi az eset, hogy magyar sírköveket hamisítanak és rongálnak meg a román hatalom emberei, korábban Sósmezőn rongálták meg több magyar sírkövet, eltávolítva az eredeti magyar neveket és román neveket vésve helyettük, amatőr módon. Elég volt abból, hogy egyesek büntetlenül rongálhatják emlékműveinket, büntetlenül festhetik le folyamatosan a székelyföldi helységnévtáblákon a magyar megnevezéseket, elég volt a történelemhamisításból és a pofátlan hazugságokból, elég volt szimbólumaink üldözéséből! Az emlékmű felső felén kivehető az Erzsébet név
Követeljük, hogy a román hatalom hagyjon fel ezen szokásával, hogy magyar emberek sírköveit lopja el és hamisítja meg, követeljük, hogy az Előpatak fele vezető úton felállított sírkövet vigyék vissza az előpataki katolikus temetőbe, az eredeti helyére és ha mindenképpen román emlékműveket akarnak avatni, akkor azt ne a mi sírköveink illetve emlékműveink meggyalázása által tegyék. Felszólítjuk az újonnan „kormányon" lévő RMDSZ-t, hogy emelje fel a szavát ezen felháborító eset kapcsán és tegyen lépéseket a sírkő eredeti helyére való visszaszállításáért!
HVIM Sepsiszentgyörgy közleménye. Erdély.ma

Tüntetnek a székely zászló levétele ellen
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai csütörtökön békés tüntetésre hívják Sepsiszentgyörgy lakosait. Megmozdulásukkal a brassói táblabíróság végleges döntése ellen tiltakoznak, amely kimondja, hogy Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester köteles eltávolítani a városközponti Erzsébet parkban található óriás székely zászlót.
Tüntetést szerveznek, hogy a székely zászló a helyén maradhasson
Közleményükben kiemelik, elegük lett abból, hogy nacionalista románok folyamatosan üldözik a magyar jelképeket, és egyik székely zászlót a másik után távolíttatják el, akár községházak homlokzatáról, akár – ahogyan ebben az esetben is történt – egy területfoglalási illetéket kifizetett, engedélyek kiváltásával épített talapzat fölött lévő óriás lobogót is. A zászlót a Magyar Polgári Párt állíttatta múlt év június 4-én, a trianoni megemlékezés alkalmából arra a helyre, ahol régen az országzászló volt.
Varga László Előd, a HVIM egyik tagja elmondta, a tüntetés 19 óráig tart, várják civil szervezetek jelentkezését is, illetve felszólalási lehetőséget is biztosítanak számukra. Hozzátette a vármegyések arra kérnek minden sepsiszentgyörgyi lakost, hogy vegyenek részt a tüntetésen és álljanak ki együtt a székely jelképekért, Székelyföldért.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro