A környék legjobb 27 iskolás mesemondója állt színpadra Szentábrahámon jún. 4-én, az idei Benedek Elek mesemondó versenyen. Tizennégy iskola tanulói versenyeztek. Egyes vállalkozók és magánszemélyek is támogatták a rendezvényt. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy után jún. 13-án Csíkszeredában is bemutatkozott a budapesti Magyar Szemle folyóirat. Szőcs Géza mutatta be a folyóirat megjelent munkatársait, Czakó Gábor szerkesztőt, Entz Géza történészt, Szabados György zongoraművészt és Dózsa Tamást. Az egykori Magyar Szemle hagyományát követve a magyar nemzet alapvető kérdéseivel, problémáival foglalkoznak. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Kolozsváron, immár saját székházában tartotta meg évi közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, jelen volt Erdély minden tájegységének képviselője. Elnöki beszámolót Pozsony Ferenc tartott, beszámolt a székház rendbehozataláról, a társaság archívumának és adattárának létrehozásáról, a társaság kiadványairól, a pályázatokról, a szakmai vándorgyűlésekről, végül a Kárpát-medencében élő néprajzkutatók nyári szemináriumáról, amelyet Illyefalván rendeznek meg. A népszokáskutatás időszerű faladatai Erdélyben gyűjtőcímmel hangzottak el az előadások. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos /Kolozsvár/, dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Barabás László /Marosvásárhely/ és Pozsony Ferenc. A közgyűlésen köszöntötték a 75 éves Nagy Olga népmesekutatót és a 70 éves Kossuth-díjas Kallós Zoltán zenefolkloristát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

"Fodor Sándor kolozsvári író a Hargita Népében az RMDSZ választások utáni helyzetével foglalkozott. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a polgármester-jelöltet illetően a magyar választók többsége nem hallgatott az RMDSZ-re. Nem a választókat okolom, írja Fodor Sándor, hanem a rosszul tájékozódó RMDSZ-szervezeteket, mert "platformhoz", "frakcióhoz", magyarán klikkekhez tartozás szerint válogatták a jelölteket. Fodor szerint a tetemes költséggel összehívott SZKT-ülések /a magyarországi parlamenti csatározások szánalmas karikatúrái a legtöbb esetben/ dolguk végezetlenül vagy félmunkával oszlottak szét. Nem tudtak ugyanis megegyezni a platformok, a frakciók. "Legszívesebben azt javasolnám az RMDSZ következő kongresszusainak, hogy szüntesse meg az SZKT-t /Szövetségi Képviselők Tanácsát/. Az RMDSZ fokozatosan népszerűtlen lett, elsősorban a szervezeten belüli marakodással felfedett, azóta sem tisztázódott anyagi visszaélések miatt. /Fodor Sándor: A legfontosabb: megújulni. = Hargita Népe (Csíkszereda). jún. 25., ismerteti Székedi Ferenc Klikkek és ejtőernyősük címmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"

Csíkszeredán jún. 26-án kezdődött a Régizene Fesztivál. Elsőként a Csíkszeredai Régizene Együttes lépett színre, őket követte a bukaresti Lyceum Consort, akik magyar zsolozsma-részleteket énekeltek, a budapesti Musica Historica után a szentendrei Kecskés Együttes zárta az első napot. Jún. 27-én többek között a bögözi Schola Cantorum lép fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./ Jún. 28-án reneszánsz táncház zárta a napot. Jún. 29-én a fellépők között van a brassói Cantus Serenus, a baróti Kájoni Consort, a kolozsvári Corvineum és Amaryllis, valamint a nagykárolyi Collegium együttes. Jún. 30-án a gyergyószárhegyi kastélyban lép fel több együttes, ezzel zárul a fesztivál. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

Árkoson tartotta meg hagyományos táborát /jún. 29.-júl. 1./ a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök nyitotta meg a tábort. Mircea Popa egyetemi tanár és Gelcu Macsutovici is tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

A régizene találkozók múltjára emlékezett vissza Sárpádki Ágnes. Csíkszeredában Kájoni János tiszteletére 1979. szept. 20-án emlékhangversenyt szerveztek, ahol a Kájoni-dallamok mellett középkori műveket is megszólaltattak. Akkor született meg az ötlet, hogy a régizene műveit össze kell hozni. Néhány hónappal később, 1980. jan. 7-én már jelen lehetett Csíkszereda közönsége az első Régizene Fesztivál koncertjein. A televízió magyar adása is népszerűsítette a találkozót, melyet a Mikó-várban tartottak. 1986-ban betiltották a rendezvényt, zenészek sokasága szökött országon túlra. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

"Júl. 2-án Csíkszeredán megkezdődött a II. Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozó. Csipike Fodor Sándor író mesefigurája. Több mint 600 gyermek érkezett öt ország mintegy 45 helységéből. Elszállásolásukat a csíkszeredai, alcsíki és felcsíki családok vállalták. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a vendégeket, a szervezők részéről Beder Tibor főtanfelügyelő, a Julianus Alapítvány elnöke Julianus barát emlékét idézte, aki kétszáz évvel a honfoglalás után keletre utazott, hogy a Magna Hungariában maradt magyarokat felkutassa. Két éve az ő szellemében nyitottak utat - immár keletről nyugat felé, és "csak" nyolcszáz kilométeres körzetben -, hogy akik közös magyar anyanyelvükön értik egymást, lakjanak bár különböző országokban. ismét egymásra találhassanak. A megnyitón jelen volt Fodor Sándor író is. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./"

Államelnöki rendelettel tartalékállományba helyezték Gheorghe Gh. Gambra dandártábornokot, Hargita megye rendőrfőnökét. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

Bodó Levente elmondta, hogy Domokos Pál Péter egész alakos szobrát készítette el, azonban az öntés nem sikerült. A mostani szoboravatáson csak ideiglenes megoldásként került a szobor felső része a talapzatra. Amikor majd sikerül az öntés, felállítják az egész alakos szobrot. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Csíkszeredán tartották /júl. 6-7./ az Ezerszáz Székely Leány Napját, nagyon sok helyről érkeztek csoportok, hogy bemutassák szép népviseleteiket. Domokos Pál Péter kezdeményezte az Ezer Székely Leány Napjának megtartását. Borbély Ernő, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy ezen az ünnepen végre nem veszteségeinket vesszük számba, hanem történelmileg dokumentálható ezerszáz éves ittlétünket a Kárpát-medencében. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a gondok ellenére van ok bizakodásra, igenis van magyar jövendő. Jún. 7-én reggel kezdődött a csoportok felvonulása, az ünnepség Csíksomlyón folytatódott. A kegytemplomban tartott szentmise után a résztvevők a két Somlyó közötti nyeregbe vonult, ahol a Makovecz Imre vázlatai és Bogos Gábor csíkszeredai építész tervei alapján készült Hármashalom oltárt Borbély Gábor főesperes megszentelte. Az oltár a hármashalmot, a leveles koronát és a kettős keresztet tartalmazza, mindez az Árpád-házi királyok óta a magyarság szimbólumait jelképezi. Tabajdi Csaba államtitkár beszédében megállapította, hogy ez a legnagyobb magyar nemzeti oltár, amelyet most szenteltek meg. Csíksomlyó az egyetemes magyarság gyülekezőhelye, imahelye, ünnepi seregszemle-helye. A beszédek után kezdődött meg a csoportok bemutatója. A fellépők között voltak a moldvai csángók Külsőrekecsényből érkezett csoportja is. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Ötödik alkalommal rendezik meg Gyimesközéplokon a Gyimesi Tánctábort. A néptánc- és népzenetanítással egybekötött tábor júl. 27-től aug. 1-jéig tart. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatta be Borbély Imre parlamenti lépviselő, az Interconfessio Társaság elnöke a Magyar jövőkép című kötetet, amely a társaság által szervezett székesfehérvári, budapesti és zentai konferencián elhangzott anyagok egy részét tartalmazza. Sógor Csaba református lelkész, a kötet egyik tanulmányának szerzője elmondta, hogy a magyarság múltját siratja jövőbetekintés helyett. A konferencia-sorozat e holtpontról való kimozdulást szorgalmazza, továbbá a nemzet számára pozitív jövőkép megfogalmazásának szükségességét. Borbély Imre hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség, ki kell mozdítani a magyar politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. Tudásközpontú nemzetfejlesztést szorgalmaznak a konferenciák résztvevői. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./ Magyar jövőkép. Egy minőségi magyar paradigma. Az Interconfessio Társaság, a SMIKK é a Vörösmarty Társaság tanácskozásai 1994-1995. /Magyarok Világszövetsége és a Vörösmarty Társaság kiadása, Székesfehérvár, 1996/

Csíkszentmártonban, a falumúzeumban a falu szülöttének, Mátyás József festőművésznek és grafikusnak állandó tárlata nyílik aug. 4-én. Az anyagot a művész ajándékozta a községnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

Székelykeresztúron júl. 31-én emlékeznek Petőfi Sándorra, aki utolsó éjszakáját itt töltötte, a Gyárfás-kúriánál. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

Aug. 10-11-én a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére szerveznek ünnepségsorozatot és falutalálkozót Lövétén. Ezekre a napokra minden Lövétéről elszármazottat meghívnak. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

Aug. 1-jétől 35 százalékkal drágul a vasúti személyszállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

Aug. 1-jén nyitja kapuit a VII. Népismereti Tábor, melyet idén Felcsíkon tartanak. Gazdag falukutató programot állítottak össze a résztvevőknek. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Közel fél évszázad elmúltával 35 magyar hozzátartozó és veterán kereste fel 1990. júl. 19-30-a között azt a térséget, ahol közel 130 ezer magyar honvéd nyugszik. Ekkor kivittek egy kopjafát is, amelyet akkor a hatóságok nem engedtek felállítani. 1991 júliusának végén Repjevka közelében felszentelték az első doni zarándokhelyet. 1992. jan. 3-án hivatalosan is bejegyezték a Don Menti Magyar Honvédsírok Gondozása Alapítványt Fényeslitke /Kossuth L. u. 179/ székhellyel azzal a céllal, hogy a 2. magyar hadseregnek e Don folyó térségében levő temetői azonosítsa, helyreállítsa, megszentelt kereszttel megjelölje és gondozza. Az alapítvány a magyar honvédeknek és munkaszolgálatosoknak állít emléket. 1992-ben öt temetőben állítottak emléket, a következő években további temetőket szenteltek meg. Tovább folytatják a temetők keresését és megszervezik a hozzátartozók negyedik zarándokútját, olvasható Márta Tibor elnök beszámolójában. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Aug. 3-án rendhagyó falutalálkozót tartanak a víz alatt álló Bözödújfalu partján. A diktatúra idején vízgyűjtő medencét létesítettek, ezért van víz alatt a falu. A találkozót Szombatfalvi József unitárius lelkész kezdeményezte, aki üzeni, jöjjenek mindazok, akiknek lelkében él a fájdalom a múlt tragédiái miatt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

Magyarországon, Vácon kiosztották a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula-érmet. Az öt kitüntetett között erdélyi is van: Tankó Gyula gyimesközéploki tanár. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ kezdeményezésére júl. 6-án rendkívüli tanácskozást tartottak Baktalórántházán a határon túli magyar pedagógus szövetségek. A megbeszélésre abból az alkalomból került sor, hogy a magyar Országgyűlés napirendre tűzte a közoktatási és felsőoktatási törvényt és a parlamenti vita során nem fogadták el, hogy a magyarországi és a határon túli magyar iskolák között az anyanyelvű oktatásban sajátos kapcsolatrendszer alakuljon ki. Elutasították továbbá a határon túli magyar pedagógusok anyaországi továbbképzését törvényesítő és intézményesítő képviselői javaslatokat és azt az indítványt, amely garantálná a magyar tannyelvű felsőoktatás kiépítését Kárpátalján, visszaállítását Erdélyben, korszerűsítését a Vajdaságban és bővítését Szlovákiában. Ugyancsak elutasították a határon túli magyar pedagógusszövetségek véleményezi joggal való részvételét az Országos Köznevelési Tanácsban. A tanácskozás alkalmával Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke Göncz Árpád köztársasági elnökhöz írt levelében kérte az elutasított javaslatok törvénybe való beépítésének mérlegelését. A múlt héten megérkezett Göncz Árpád válasza, amelyben elmondta: megkereste az indítvány előterjesztőjét azzal, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a módosító javaslatok újragondolása érdekében. /Takács Éva: Levélváltás a Magyar Köztársaság elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Az ausztriai Szentmargitbányában /Sankt Margarethen - Burgenland/ rendezték meg az Europassio Szervezetek idei konferenciáját. A 26 passiót bemutató település tagjai közé fogadta Csíksomlyót, ahol évente virágvasárnapon mutatják be a passiót. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Aug. 18-án avatják fel Kiskászonban a csíksomlyói Szűz Mária-búcsú és a perkői Szent István napi búcsú emlékházát, ahol a két vallási esemény történeti, néprajzi emlékeit mutatják be. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

Aug. 10-én zárul a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csíkdánfalva és a Hargita Népe által szervezett népismereti tábor. A zárónapon Csíkmadarason falutalálkozón, ezt követően tudományos ülésszakon vesznek részt a táborozók. /Hargita Népe (Csíkszereda),

A Homoródszentmártonban levő Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ idén aug. 12-én harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit a szórványban levő gyermekek anyanyelvápoló táborozására. Lupényből és Petrozsényből érkeztek tanulók. A játékos, dalos, szórakoztató foglalkozás során könnyebben feloldódnak a gyermekek nyelvi gátlásai, állapította meg a táborozókkal foglalkozók egyike, Székely Anikó tanárnő a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból. /Barlalis Éva: Zsil-völgyiek a Homoród mentén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

"Idén áprilisban a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére a Budvár tetején elültettek 11 fenyőcsemetét. Aug. 9-én kopjafát avatott Székelyudvarhely lakossága a millecentenárium tiszteletére a Budvár tetején. A négy méter magas kopjafa tetejét stilizált korona díszíti. alatta a székely motívumok fejezik ki a nemzeti összetartozás eszméjét. A kopjafa nagy része Pálfi Béla faragó műve. "A kopjafán a korona a fizikai, lelki és szellemi egység kifejezője, a gömb az összetartozás szimbóluma" - mondta Kedei Mózes unitárius lelkész. Rengetegen megmászták a hegyet, hogy jelen lehessenek az avatáson. Az avatóünnepségen Szász János polgármester kiemelte, hogy a Budvár hegyéhez fűződő legenda a helytállást hirdeti, akárcsak a székelységhez közelálló kopjafa. A Székely Dalegylet Gellért Géza vezetésével lépett fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 13./"

A Brassó Magyar Diákszövetség /BMD/ a brassói felsőoktatásban tanuló mintegy ezer magyar diák érdekvédelmi szervezete, tagjainak jelentős része Hargita és Kovászna megye diákjaiból kerül ki. A BDM alelnöke, Csucsi Róbert egyetemi hallgató elmondta, hogy 199 áprilisában újjáalakult szervezetük. 1994 elején az Illyés Alapítvány támogatásával négyszobás tömbházlakást vásároltak, ez a BMD-székház, ahol számítógépek és adományokból összegyűlt 5000 kötetes könyvtár és videotéka várja a hallgatókat. Minden tavasszal megrendezik a BMD Szülinapot - egyhetes rendezvény - és ősszel a gólyabált. Ezenkívül rendszeresek a kulturális rendezvények, képzőművészeti előadások. Fontos kiadványuk a Bemondó. Harag György Színjátszócsoportjuk 1993-ban elnyerte a Concordia Nagydíjat. Az Illyés Alapítvány továbbra is segíti őket, azonkívül a budapesti Brassói Fókuszú Diák Diaszpóra Alapítvány /BFDDA/, amely főleg a szórványban tanuló magyar egyetemistákat támogatja. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Balánbányán aug. 11-én avatták fel az új református templomot, Zakariás Attila tervezte, holland és svéd testvérgyülekezetek, továbbá magyarországi alapítványok segítették anyagilag az építést, sok múlott Sógor Csaba madéfalvi tiszteletes szervezőkészségén is, aki a balánbányai szórványgyülekezet gyámolítását is vállalta. Ez Felcsík első református temploma. A templomban egyben könyvtár is van, különböző találkozók színhelye lehet a jövőben. Tőkés László püspök beszédében kiemelte, hogy tüneményes gyorsasággal készült el a templom. Nem elég régi műemlékeinket ápolni, nem elég régi templomainkat megőrizni, hanem újakat is kell építenünk. Csak összefogással lehet felülemelkedni a pusztító áron, figyelmeztetett a püspök. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./ - Több mint háromszáz emlékezetes rendezvénye volt a református világtalálkozónak, összegezte az eredményeket a püspök, amelyek közül sok az ökuménia jegyében más egyházakra is átsugárzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Aug. 13-án Orbán Balázs sírjánál, a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn felállították a tizedik székelykaput. A székelyudvarhelyi múzeum munkatársai ugyanis valahányszor találnak egy régi székelykaput, amelyet tulajdonosa elad, akkor azt megveszik és felállítják Orbán Balázs sírjánál. A mostani 1886-ból való, a tibódi András Simontól szerezték be. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./