A képviselőház máj. 8-án elfogadta a politikai üldözöttek, külföldre deportáltak vagy foglyul ejtett személyek jogaira vonatkozó törvény módosítását: a felsorolt kategóriába tartozó személyek havi 8800 lejes juttatásban részesülnek minden fogságban vagy deportálásban töltött évért, havi 6600 lejre jogosultak a hajdan kényszerlakhelyre kötelezett személyek. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Máj. 4-8-a között harmadszor rendezték meg a Székelyudvarhelyi Diáknapokat. Kilenc rendezvény volt, különböző helyszíneken. Nagy Pált, az Udvarhelyi Fiatalok Fórumának elnökét elismerés illeti a rendezésért. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek székelyföldi bérmakörútján máj. 7-én Csíkszeredában nyolcszáznál több fiatalt bérmált meg. A résztvevők nagy része - a szokáshoz híven - székely népviseletben jelent meg. Máj. 8-án Csíkszentdomokoson került sor a szertartásra. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Domokos Pál Péter 1935-ben a Gyergyói-medence gyermekkórusainak ösztönzésére kórusvetélkedőt szervezett, amelynek vándorzászlója mindig a legjobb kórusnál maradt. 1992-ben Gyergyószentmiklóson újraindították ezt a kezdeményezést, Domokos Pál Péter Kórustalálkozó néven, 1993-ban Gyergyóremetén, 1994-ben Ditróban, idén pedig Gyergyóalfaluban rendezték meg, ahol 13 kórus lépett fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

"A kormány lapja, a Vocea Romaniei máj. 10-i száma közölte Doru Ioan Taracila belügyminiszternek a szenátus előtt tett kijelentését. A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a csendőrlaktanya építésének jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy ezzel megbontanák a város etnikai összetételét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény által előírt engedélyezés nélkül is felépítik a laktanyát, mert "Romániában élünk". /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ "

Fennállásának 325. évfordulójának megünneplésére készül a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, jogelődjét, a Református Kollégiumot 1670-ben alapította Bethlen János, Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja. Az ünnepségek máj. 15-21-e között lesznek. Máj. 19-én megkoszorúzzák Benedek Elek szobrát és Backamadarasi Kis Gergely emlékoszlopát, majd találkozó lesz az iskola véndiákjaival, a meghívottak között van Dávid Gyula, dr. Toró Tibor és Kányádi Sándor. Máj. 20-án lesz az iskolai múzeum megnyitása, amelyet tudományos felolvasások követnek. Megjelent egy emlékkötet is: Évfordulónkra 1670-1995. Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995./ /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

Szabadkán rendezték meg az Ötágú Síp második találkozóját, ahol a kárpátmedencei magyar írók jöttek össze. Az egyik erdélyi résztvevő Lászlóffy Csaba volt, aki beszámolt élményeiről. Pótolhatatlan értékű könyvet kapott ajándékba a rendezőktől, Botik József-Csorba Béla-Dudás Károly szerzőhármas munkáját: Eltévedt mezsgyekövek. Adalékok a délvidéki magyarság történetéhez 1918-1993 /Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

"Nissim Zvili, az Izraeli Munkapárt főtitkára a kormánykoalíció vezető pártjának meghívására érkezett Bukarestbe, máj. 11-én sajtóértekezleten értékelte tapasztalatait. Kijelentette: meglepi, hogy 1995-ben Romániában még vannak antiszemita, idegengyűlölő, szélsőséges, a világ más részein már elfelejtett megnyilvánulások. "Noha elmagyarázták nekem, hogy ez egyes igen kis csoportok műve, mégis szeretném, hogy a román nép és a kormány legyen éberebb az ilyen megnyilvánulásokkal szemben" - mondta. Zvili kifejtette, hogy Izrael azt várja, Románia is csatlakozzon a világ más országaihoz az iszlám fundamentalista mozgalmak minden megnyilvánulásának felszámolásához. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ "

"Székelyudvarhely főterén álló templom cserepei őrzik a "K. G. 1781" felírást. Barackmadarasi Kis Gergely, az egykori Református Kollégium /ma: Tanítóképző/ rektor-professzora nevét örökítették meg a cserepek, aki gyűjtést szervezett és újjáépíttette a kollégiumot, majd a főtéri református templomot is felépítette. /Imecs Imola: Mit jelent számunkra a zöld cserepekből kirakott "K. G. 1781"? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./"

Máj. 11-én - a Varadinum keretében - felavatták az RMDSZ Várad-újvárosi körzetének székházát, ahol megnyílt Tolnay Tibor festőművész kiállítása. Máj. 13-án tartották meg a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyűlését, több mint száz orvos részvételével, az RMDSZ-székházban pedig kiosztották a Szent László-pályázat díjait, amelyen 58 pályázó vett részt Erdélyből. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 531. sz./ Máj. 14-én volt Nagyváradon a Varadinum`95 zárónapja. Koszorúzással emlékeztek meg Szent László szobra előtt halálának 900. évfordulójáról, majd misét celebrált Paskai László bíboros, szentbeszédet mondott Szendi József veszprémi püspök, igét hirdetett Tőkés László püspök. A vendégeket Tempfli József katolikus püspök köszöntötte. Az ünnepségen jelen volt Rudas Ernő bukaresti nagykövet, Csoóri Sándor vezetésével a Magyarok Világszövetsége küldöttsége, Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Markó Béla és több RMDSZ-képviselő, továbbá Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Vasile Hosu nagyváradi görög katolikus püspök. Este a színházban bemutatták a Szent Lászlóról szóló A lovag király című szertartásjátékot. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Máj. 18-án Melescanu külügyminiszter Bukarestben fogadta Ján Sitek szlovák védelmi minisztert. A két országnak sok közös érdekű problémája van, például az integrálódás, jelentette ki Sitek. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Máj. 18-án Tőkés László püspök Csíkszeredába látogatott, útjára elkísérte dr. Csapó József szenátor és Tamás Sándor jogász, a püspöki hivatal munkatársa. Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök hivatalában fogadta Tőkés Lászlót és beszámolt a püspöknek az Európai Régiók Gyűlése munkálatairól. A helyi Corvina Könyvesházban a püspök Ideje van a szólásnak című könyvét dedikálta, majd találkozott az RMDSZ tagságával. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy körbejárja Székelyföldet, találkozik az önkormányzati vezetőkkel. Összefoglalta az autonómia-politika alakulását. Dr. Csapó József az autonómia-tervezetekről szólt, majd Borbély Imre képviselő ismertette Markó Bélához intézett nyílt levele tartalmát, megírásának indítékait. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben Iliescu elnök cáfolta a sajtóban megjelent vádakat, hogy ő a KGB ügynöke volt. Soha nem lépett kapcsolatba sem külföldi, sem belföldi titkosszolgálatokkal, hangsúlyozta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Fábián Imre újságíró, költő, folklorista 1993-ban hozta létre a Literator Könyvkiadót Nagyváradon. Az eddig megjelentetett kötetek között van Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész két munkája: Szalontai séták. Barangolás múltban és jelenben, a másik a Szepességtől Szalontáig című, továbbá Jakobovits Miklós képzőművészeti tanulmánykötete, Implon Irén Váradi tollrajzok, Indig Ottó Váradi Parnasszus, Irodalom és sajtóélet a századfordulón, Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák - Deportálásom története, 1995-ben jelent meg a Váradi zsidók és Beczásy István Bekerített élet című önéletrajzi emlékezése. A ma 87 éves szerző, Beczásy István lelki erejét soha sem törte meg a megaláztatás, a dobrudzsai deportálás, mindig bízott az isteni gondviselésben. /Kozma Mária: Nagyváradi könyvműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

"Máj. 20-án tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Benkő Samu elnök beszédében az erdélyi magyar tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár megállapította, hogy adományoknak köszönhetően a tudományos munkához szükséges feltételek biztosítottak. Tabajdi Csaba államtitkár a közgyűléshez intézett levelében hangsúlyozta: "Ígérhetem, kül- és kisebbségpolitikánkban továbbra is szem előtt tartjuk a romániai magyar kisebbség anyanyelvi oktatására, tudós-, pedagógus- és szakemberképzésre, valamint az elkobzott közgyűjtemények, egyesületi ingatlanok visszaszolgáltatására, s a magyar műemlékek védelmére vonatkozó igényeit." /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ A főtitkári jelentés szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő /ebből 652 egyetemista/. Az EME kolozsvári könyvállománya valóságos kis egyetemi könyvtárként áll a hallgatók rendelkezésére, de a Jordáky-házban kialakított és használatra rövidesen átadható olvasóterem, a kutatócsoportok munkahelyén szervezett szakkönyvtárak szintén szolgálni fogják az információs és kutató igényeket. Megteremtették a feltéteket a transzilvanológiai kutatócsoport munkájának elkezdésére. Az elnökség pályázat alapján 1994. szept. 1-jétől két tudományos kutatót alkalmazott: Tamásné Szabó Csillát a magyar történeti nyelvtudomány, Jakó Klárát pedig Erdély írásos kultúrájának története tudományos tárgykörben. Sok adománnyal gazdagodott az EME gyűjteménye, ebből kiemelhető az EME egykori titkára, Kántor Lajos könyv- és kézirat hagyatéka. Az EME együttműködik a magyar Országos Levéltárral is. /Kiss András: Főtitkári jelentés az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1994. évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./A közgyűlésen megválasztották az EME első tiszteletbeli tagját, Jakó Zsigmond professzort, díszes okiratban sorolták fel érdemeit, az EME körében kifejtett hatvanéves munkásságát. Az EME honismereti-helytörténeti pályázatának eredményhirdetése következett. Összesen 23 pályamű érkezett be. A bizottság első díjat nem adott ki, négy művet második, hatot harmadik díjban, ötöt pedig dicséretben részesített. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27-28./ "

Máj. 12-13-án zajlottak le Szatmárnémetiben a helyi Kölcsey Kör rendezésében Közösségvédelem és önkormányzat címmel a másodszor megrendezett Jakabffy Napok. A rendezvényt bevezető Muzsnay Árpád, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, Reizer Pál szatmári katolikus püspök és Kötő József EMKE-főjegyző szavaiból kitűnt, a tanácskozás a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek megmaradását szolgáló önkormányzati gyakorlat és a különféle autonómia-formák bevezetését szavatoló törvény meghozatalát kívánja szorgalmazni. Szakemberek érkeztek Magyarországról, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Szlovákiából, és Jakabffy Elemér szellemében tanácskoztak a kollektív jogokról, az autonómiáról. Előadást tartott többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Pozsgay Imre, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke é Jeszenszky Géza országgyűlési képviselő. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./ Bárdi Nándor szegedi tudományos kutató úgy fogalmazott, hogy addig nem lehet nemzetiségi autonómiáról beszélni, amíg nincs közigazgatási autonómia. Törzsök Erika osztotta ezt a véleményt, hozzátéve: ha az önkormányzatot valóban technikai kérdésként fogjuk fel, akkor van esély a nemzeti önigazgatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Székelyudvarhelyen máj. 18-án tartotta meg az udvarhelyszéki RMDSZ a tisztújító gyűlést, elnöknek a tagszervezetek Katona Ádámot és Ferenczy Ferencet javasolták. Végül Ferenczy Ferencet választották meg a tisztségre, 59 szavazattal, Katonára 38-an voksoltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22., Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Máj. 20-án Csíkszeredában felavatták a város legújabb nyomdáját, a Kriterion 375 millió lejes beruházásából épült Alutus Rt nyomdát. Az előző héten szállítás közben megrongálódott három nagy értékű gépük hátráltatja a nyomdát, de nem gátolja meg a folyamatos tevékenységet. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és Domokos Géza mondott beszédet. Pataki Imre, az Kriterion Alapítvány ügyvezető elnöke tájékoztatott az elmúlt két évben kifejtett tevékenységről. A Kriterion Alapítvány és a Kriterion Kiadó közötti ellentétről az idő rövidsége miatt nem esett szó. A megyei prefektúra perli a Kriterion Alapítvány két Petőfi utcai épületét, a csíkszeredai bíróságon a pert az alapítvány elvesztette, de fellebbeznek a megyei törvényszékhez, mert a döntést alkotmánysértőnek tartják. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Máj. 25-én nyitja meg közös könyvesboltját a budapesti Akadémiai Kiadó és a pozsonyi Kalligram Kiadó Dom Kníh Akadémia Könyvesház néven. A boltban - a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkereskedés közvetítésével - árulni fogják a romániai magyar könyveket is. A könyvesházat ünnepélyesen megnyitja Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere, Kozma Mária csíkszeredai írónő pedig könyveit fogja dedikálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24., Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Máj. 25-én hivatalos látogatásra Romániába érkezett Jozef Zielenic cseh pénzügyminiszter. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

Megjelent egy 170 oldalas kiadvány a Kisebbségi Tanács égisze alatt: Romániai nemzeti kisebbségek intézményi és jogi keretei /Román Emberjogi Intézet kiadása/. A könyvben túlzások és pontatlanságok vannak. Hargita megye vonatkozásában például két magyar napilapról ír /csak egy van/ és olyan lapok szerepelnek a felsorolásban, amelyek nem léteznek /Kereskedelmi Közlöny/, vagy már megszűntek /Új Sport/. Más megyék adataival is ez a helyzet. /Hecser Zoltán: Túlzott jó szándék. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Ráduly János kibédi tanár, író és néprajzi gyűjtő most megjelent könyvében a rovásírásról, a legújabb kutatások eredményeiről közölt összefoglalót: Rovásíró őseink /Hazanéző könyvek, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely/. A Hazanéző könyvek sorozatot Ambrus Lajos szerkeszti, ez a sorozat hetedik kötete. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

"A Hargita Népe /Csíkszereda/ napilapban Rokaly József, Gyergyószentmiklós, illetve Gyergyó-vidék egyik vezető politikusa leszögezte: erős a gyanú, hogy Románia félig kényszerhelyzetben tette meg ezt a megbékéléssel kapcsolatos lépést, hiszen ugyanezt öt évvel ezelőtt is megtehette volna. A mai magyar kormánnyal könnyebb tárgyalni, mint az előzővel, ezt a kedvező esélyt a román hatalom szeretné kihasználni. A másik rejtett ok Iliescu közelgő washingtoni látogatása, ahol szeretne valamit "felmutatni". /Új Magyarország, szept. szept. 15./"

A székelyföldi lapok / a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság és a Brassói Lapok/ szerkesztői tanácskoztak Szovátán az írott sajtó helyzetéről. Súlyos gond a papíráremelés. Egyetértettek a megyehatárokon átnyúló közös lap indításában. A sajtótámogatások kérdésében sérelmezték, hogy életképtelen lapokat támogatnak. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 2./

Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

A Hargita Népében /72. sz./ megjelent beszélgetést ismertetett az A Hét: Murádin László, a kolozsvári Nyelvtudományi Intézet főkutatója válaszolt Komoróczy György kérdéseire. Murádin László a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékén, Szabó T. Attila és Márton Gyula tanítványaként kezdte pályafutását. Gyakornokként részt vett a moldvai csángó és egyéb nyelvjárási atlasz gyűjtőmunkájában. 1957-ben áthelyezték a Nyelvtudományi Intézetbe, ahol szintén a nyelvföldrajzi kutatómunkába kapcsolódott be. Időközben munkahelye bővítette tevékenységi körét, ezt fejezi ki a jelenlegi neve: Sextill Puscariu Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézet. Az intézet adja ki a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények /NYIRK/ című folyóiratot. Murádin László főkutató egyben a NYIRK titkára. Az intézetben három magyar kutató dolgozik, ketten a magyar-román szótáron, ő pedig a nyelvjáráskutatási részen tevékenykedik. A NYIRK 1957-ben indult, eddig 71 füzete /száma/ jelent meg. Példányszáma régen ezer körül mozgott, most 350, ennyi az előfizetők létszáma. A NYIRK főszerkesztője Szabó Zoltán, helyettese Antal Árpád, mindketten egyetemi tanárok. - Az elmúlt években két nyelvművelő kötet jelent meg: Sztranyiczky Mihály-Tar Károly: Romániai magyar nyelvvédő szótár /1993/, valamint Komoróczy György: Magyar szavaink nyomában /1994/. Murádin László tanulmányait tartalmazza a rövidesen megjelenő Nyelvjárási tanulmányok /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/ című kötet, /A Hét (Bukarest), máj. 17., Lapszemle rovat/

"Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke is nyílt levélben /Hargita Népe közölte/ cáfolta meg a "Székelyföldről elűzött románok szervezetének " koholmányait, akik Iliescu elnökhöz is eljutottak. Az "elűzöttek" jelentős kártérítést követelnek. Sántha Pál Vilmos rámutatott arra, hogy senkit sem űztek el, hanem azok hagyták itt a megyét, akiket erőszakkal helyeztek ide. Hargita megyében a románok lélekszáma növekedett, létszámuk közel áll a 49 ezerhez, ebben még nincsenek benne az utóbbi két-három évben Hargita megyébe helyezett katonatisztek, rendőrök, csendőrök, tűzoltók és mások. /Új Magyarország, máj. 21./"

A korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozatának újabb kötete Gub Jenő Erdő-mező növényei a Sóvidéken című könyve, amely a vidék 355 növényfaját és alfaját, a növényekkel kapcsolatos sóvidéki közmondásokat, szólásokat foglalta össze. A szerző a népi gyógyászat adatai mellett összegyűjtötte a néprajzi szempontból értékes babonákat is. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

"László Gyula professzor fejtette ki a kettős honfoglalásról szóló elméletét, Beke György kérdéseire válaszolva. A "székelyek az avar korban már a Kárpát-medencében éltek", mondta a professzor. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6, 7./"