Két újabb füzettel gyarapodott a Csíki Műemlékek sorozat. Ezúttal a Szőcs-testvérek: Imre és Miriam két csíki műemléktemplom: a csíkkozmási és a csíkkarcfalvi bemutatására vállalkoznak. A Csíki Műemlékvédő Egyesület támogatásával, valamint a megyei tanács finanszírozásával újabb füzetet várhatók, a sorozatot 14 kiadványosra tervezték. /Kristó Tibor: Újabb műemlék-füzetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

Napvilágot látott Markó Béla: Ha varázsló lennék. Gyermekversek /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete, melyet Csillag István képzőművész rajzai illusztrálnak. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./

A Csíkszeredai Erdőigazgatóság korlátozta az 1/2000-es földtörvény alapján tulajdonosaiknak visszajuttatható erdőterületek nagyságát. Az alcsíki közbirtokosságok jogtalannak tartják az intézkedést, és tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. Rafain Zoltán, az Alcsíki Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke elmondta: Nincs jogi alapja ennek a döntésnek, a törvény nem tartalmaz ilyen korlátozásokat. Kontesveller József prefektus megerősítette: Az erdészet rendelkezése ellentmond a törvénynek. /Kovács Attila: Törvényellenesnek tartják az erdészet lépését. Tiltakoznak az alcsíki közbirtokosságok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

"A nov. 9-11. között megrendezett VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a látogatók szavazatai alapján díjazták a legszebb és legnépszerűbb könyveket: az első díjat Domokos Géza Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva /Pallas-Akadémia és Polis Könyvkiadó/ című, könyve kapta. Domokos Géza elmondta, hogy ez a memoárirodalom kereteibe tartozó kötet nem zárja ki a Kriterion Kiadó monográfiájának megírását, amelyet Domokos Géza Dávid Gyula irodalomtörténésztől várja. - Domokos Gézát régen foglalkoztatta a Kriterion-évek megírása. Már kezdetben hangsúlyozta, hogy a Kriteriont az erdélyi nagy könyvkiadók munkájának folytatásaként fogta fel. Szándékuk volt a különböző alkotóműhelyek létrehozása és működtetése. Az embereket munkára kellett buzdítani. - Segítették a fiatal nemzedékeket szerep- és felelősségvállalásban egyaránt. Domokos tudatában volt annak, hogy ellenséges környezetben kell dolgozni. - Jelenleg a Kriterion vegetál, s alig néhány könyvet jelentet meg. - Domokos Géza 1990 májusában vált meg a kiadótól, amikor parlamenti képviselő lett. - A Kriterion az erdélyi magyar értelmiségi elitnek volt tulajdonképpen a teremtménye; szépírók, kritikusok, irodalomtörténészek, de tudományos kutatók, pedagógusok, egyetemi, középiskolai tanárok működtek közre a többesztendős munkában. - A kiadó egy évvel ezelőtti privatizálása suba alatt történt, a nyilvánosság kizárásával. - Domokos felvetette, hogy régi kiváló könyveke, a Fehér Könyvek sorozatot, a monográfiákat, kézikönyveket, a Téka-sorozatot ismét ki lehetne adni. "A fiatal nemzedékek most eldobnak válogatás nélkül mindent, ami a közelmúltban teremtődött. Nincs igazuk" - állapította meg Domokos Géza. /Szatmári László: A Kriterion az erdélyi magyar értelmiségi elitnek a teremtménye. Beszélgetés Domokos Gézával. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./"

A Székelyudvarhelyen működő, Lőrincz György író által létesített Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány nov. 25-én a Városháza dísztermébe hívja az irodalomkedvelőket két fontos esemény alkalmából: köszöntik azokat az erdélyi magyar írókat, akik az idén töltötték be 70. életévüket vagy hetven fölött valamelyik kerek évfordulót: 75-öt, 80-at, 85-öt, 90-et. Az évek sorrendjében ők a következők: Szabó Gyula, Csávossy György, Kabós Éva, Hornyák József, Létay Lajos, Sombori Sándor. Ismertetik az irodalmi alapítvány által idénre meghirdetett esszépályázat eredményeit, kiosztják a pályadíjakat az első három pályázónak. A beküldött tanulmányokat elbíráló bizottság tagjai: Gálfalvi György író, dr. Kántor Lajos irodalomkritikus, Lőrincz György író. Az ünnepélyes műsorban fellépnek a helybeli Palló Imre Művészeti Iskola diákjai. /(Komoróczy György): Írók köszöntése és díjazása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere sajtótájékoztatón ismertette az udvarhelyi választási eredményeket. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az államelnök-, szenátor- és képviselőjelöltek listáján az urnák elé járuló udvarhelyiek csaknem mindegyike az RMDSZ jelöltjeire szavazott. A megyei átlagosnál gyengébb udvarhelyi részvétel (valamivel 53% fölött) a polgármester szerint Kolumbán Gábor óvásának méltánytalan elutasításával magyarázható. Szó volt az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) helyzetéről is, mert Verestóy Attila szenátor azt nyilatkozta a helyi Digital 3 Televízió híradójában, hogy a Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntése is világossá tette: az UPE törvénytelenül alakult meg. Így működése is jogszabály-ellenes volt. Ha az ítélet jogerőre emelkedik - mondta a tévében Verestóy -, a majdani testület 20 RMDSZ-es és egy független képviselőből fog állni. Szász Jenő szerint azonban az Ítélőtábla döntése nem végleges, az UPE fellebbezni fog. Az illetékes minisztérium jóváhagyta az UPE bejegyzését, tehát törvényesen alakult meg április 21-én. Az UPE-s képviselőktől nem lehet visszavenni az igazolt mandátumot. Szász Jenő hangsúlyozta: békét kell teremteni, szükség van az együttműködésre az UPE, az RMDSZ és a polgármester között. Az UPE - amint neve is mondja - csak a város dolgaival kíván foglalkozni, nem szólt és nem szól bele az úgynevezett nagypolitikába. Békére nem lehet támadással törekedni - folytatta Szász Jenő -, megemlítve, hogy Verestóy Attila megfenyegette a Polgármesteri Hivatal néhány munkatársát. /Székelyudvarhely. Békére lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

Dec. 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta, a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes-plébános mondta. Mindketten kitértek arra, hogy a moldvai csángómagyarságra mint embertársainkra kell tekintenünk, érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. A szentmise előtt Ádám Gyula Csángósors című fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Művelődési Házában. Rendhagyó könyvbemutatón Ferenczes István Duma-István András költészetét méltatta. Délután a megyei kulturális központban a csángó-ügy aktuális kérdéseiről szerveztek fórumot. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsőrekecsinyi hagyományőrző csoport közös produkciója zárta, ezt moldvai magyar táncház követte. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsőrekecsinyiek, akárcsak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok is. /A csángókért szólt a harang. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

A Schola-Orbis elnevezésű program a magyar nyelvterület iskolatörténeti adatbázisát /1995 óta fokozatosan bővülő számítógépes adattárát/ készíti el, tájékoztatott Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárosa. Róth András Lajos az udvarhelyi iskolák dokumentációját állítja össze. A magyar nyelvterületeket átfogni igyekvő kutatómunkában több erdélyi iskola vállalt részt, így Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyenyeden, Gyulafehérváron, Szatmárnémetiben, Aradon is elkezdték az iskolai évkönyvekben, levéltári, könyvtári dokumentumokban, korábban már elkészült iskolatörténeti tanulmányokban felhalmozódott adatok összesítését, feldolgozását. A különböző önállóan elkészült iskolamonográfiák és adattárak összesítése az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban /Budapest/ történik. A majdan elkészült teljes anyagot nyomtatott és CD-Rom formában közreadják. /Szatmári László: Készülő iskolatörténeti adattár. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós-rendezvénysorozat megnyitásán a Domokos Pál Páter Női Kar lépett fel. Megnyílt Páll Zoltán festményeinek és Angi Antal fából faragott szobrocskáinak kiállítása. Gergely Katalin néprajzkutató Sátorát letettem romló testemnek című könyvének bemutatása után a Figura Stúdió Színház Sütő András Káin és Ábel című drámáját mutatta be. Este táncház volt. /Bajna György: Mikulás-várás Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

"Megjelent Balogh László - Penckófer János - Zsidó Ferenc Három díjnyertes kisregény /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ , amely az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány által 1999-ben meghirdetett kisregénypályázat díjnyertes műveit tartalmazza. A három kisregényt - Balogh László: Szelleminduló; Penckófer János: Hamuther; Zsidó Ferenc: Állatkert - több mint száz beküldött pályamunkából választották ki a bírálók. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./"

A lakosság legkevésbé a parlamentben bízik az állam intézményei közül, ez pedig elgondolkodtató kell legyen számunkra - jelentette ki Verestóy Attila újraválasztott RMDSZ-szenátor dec. 7-én Csíkszeredán, a megyeházán, amikor Dragomir Cornelia bíró, a választókerületi választási iroda elnöke ünnepélyesen átadta a megye hét törvényhozó testületi tagjának a megválasztásukat igazoló okiratot. Verestóy kifejtette, hogy a megye szenátorai és parlamenti képviselői valamennyien az RMDSZ jelöltjeiként nyertek mandátumot. ″Ez is azt igazolja, hogy mi nem veszítettük el választóinkat, mint koalíciós partnereink - mondta, hozzáfűzve: úgy kell dolgoznunk, hogy négy év múlva is hitelesek legyünk a választók előtt.″ Asztalos Ferenc képviselő magyarul szólt a jelenlévőkhöz, hangsúlyozva: "a törvényhozás lejáratásának nem voltunk aktív részesei″. Jelen volt Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Biró Albin, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke, Kontesveller József prefektus, Sarca Mihai alprefektus éd Romfeld Mária Magdolna, a prefektusi hivatal főtitkára is. /A parlament hitelét kívánják visszaszerezni. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Székelyudvarhelyen dec. 8-án lesz a helyi román tannyelvű Marin Preda Gimnázium és a Campulung Moldovenesc-i Stefan cel Mare katonai szakközépiskola közötti együttműködés keretében az első közös tevékenységre. A két iskola nemrégiben együttműködési szerződést írt alá, ami vitát, ellenérzést váltott ki Székelyudvarhelyen. A tanfelügyelőség részéről Beder Tibor főtanfelügyelő tudta nélkül írták alá a dokumentumot. A protokollumot ellenjegyezte Sorin Frunzaverde védelmi és Andrei Marga közoktatási miniszter. ″A tanfelügyelőség aláírását semmisnek tekintjük azon egyszerű oknál fogva, hogy nem a mi illetékességünk az iskolák közötti együttműködés kialakítása″ - jelentette ki Beder főtanfelügyelő, hozzáfűzve: minden iskola maga dönti el, hogy kivel akar együttműködni. Beder Tibor felhívta a székelyudvarhelyi iskola vezetőségének figyelmét, hogy tevékenységükkel ne keltsenek feszültséget. - A mostani közös programon katonai és civil személyiségek vesznek részt - írja a közlemény. /Együttműködés román iskolák között. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Ábrahám Lajos, Csíkszentmárton idén megválasztott polgármestere aggodalmát fejezte ki, ugyanis egy román alapítvány, a Napsugár Alapítvány (Raza Soarelui) tervezetet készített egy csíkszentmártoni "sokoldalu gyermeksegito kozpont″ /az eredeti helyesírás szerint/ létesítéséről. Ion Proca, a megyei gyerekvédelmi hivatal igazgatója és Marius Gambrea, az alapítvány képviselője közölte: az alapítvány megvásárolta Szentmártonban a volt gyerekotthonnal szembeni ingatlant, itt szeretnék említett központjukat működtetni, ehhez kérték a helyi polgármesteri hivatal jóváhagyása. "Nem kapták meg, és elmondtam nekik is, hogy miért: a község nem akar egy második Cserehátot″ - mondja a polgármester. Az alapítvány óvodát is kíván működtetni, az alkalmazottaknak pedig szállást akar. Ábrahám Lajos feltette a kérdést: miért van szükség két ilyen jellegű intézményre Szentmártonban? Az aggodalom a tervezett központ majdani nyelvhasználatával kapcsolatos. /Szondy Zoltán: Aggodalmak Csíkszentmártonban. Újabb Csereháttól félnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi művészettörténettel foglalkozik. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemezte, egyúttal visszatekintett a Csoma-kiállítások múltjára is, a nagy közönségsikerű Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére. A hatalmi szóval megszüntetett képzőművészeti fórum 1992-ben indult újra, a tematikus tárlatok megnyitóit a Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg. Az idén megrendezett tizedik tárlat témája: Az idő arcai... Kövek... Az idei Csoma-tárlaton 125 művész vett részt. Dr. B. Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában, felleltározásában szerzett tapasztalatait osztotta meg az olvasóval. /Az Erdélyi Művészet harmadik száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Balázs Imre József esszéjében az utóbbi évek erdélyi magyar irodalmával foglalkozott. Szerinte az ″1994 és 1995 a fiatal irodalom olyan besűrűsödését jelenti Erdélyben, amilyent azelőtt is, azután is igencsak ritkán lehetett tapasztalni. 1994-ben jelent meg Vida Gábor, Jánk Károly és Demény Péter első kötete a Mentor Kiadónál, 1995-ben Kelemen Hunor verseskötete a Kriterionnál, illetve az Előretolt Helyőrség három év eleji száma után az első négy Helyőrség-könyv: az Orbán János Dénesé, a Sántha Attiláé, a László Noémié és a Fekete Vincéé.″ És ekkor látott napvilágot György Attila első könyve is Csíkszeredában. Vida és Jánk közelebb állnak a magyarországi irodalom egy visszafogottabb vonalához. Kelemen Hunor és László Noémi szintén ide sorolhatók. Demény Péter nem áll messze Orbán János Dénes vagy Varró Dániel néhány szövegétől, csak más hagyományhoz nyúl vissza, szinte kizárólagosan: a századelő heltais-sanzonos mentalitásához. Az Előretolt Helyőrség szerkesztői-szerzői (Orbán János Dénes, Sántha Attila, s a háttérben Fekete Vince) viszont nem kitalálják, megtervezik színreléptüket. Bedobnak a köztudatba egy fogalmat - a transzközepet -, amiről vitázni lehet, s amelyről "kikérik″ a szakma véleményét. A "szakma″ (többek között Cs. Gyimesi Éva és Berszán István) közli, hogy a transzközép egy jelentés nélküli szó, amely azonban a róla szóló beszédben jelenvalóként szimulálódik. Ezt a csoport azzal a logikával fordítja a szó javára, hogy "ha a transzközép olyasvalami, hogy a szakma is foglalkozik vele, akkor bizonyára nagyon fontos dolog″. - ″Igazából a posztmodern világ első komplex feltűnése ez a magyar irodalomban és körülötte. A posztmodern mentalitásnak, írásmódnak (amely igazából többes számban, írásmódoknak értendő) voltak már előzményei a magyar nyelvterületen, a posztmodern marketingtechnológiáknak és az explicit fogyasztói-szolgáltatói ideológiának viszont nem.″ A transzközép kiáltványok a saját újszerűségük, "világalapító″ gesztusuk legitimálása érdekében egészen más képet festenek a posztmodernről. Sántha Attila legelső kiáltványa például egyenesen a posztmodernre való nemet mondás gesztusából eredezteti a transzközépet: "Az antiposztmodern egyaránt modern- és posztmodern-ellenes, a posztmodernséget a modernitás záróakkordjaként értelmezi. A NEM szaltószabadságot nyújtó lázadása jelen esetben egyaránt irányul a modernitásnak az egymásba játszó mindkét véglete, a modern és a posztmodern ellen. Az irodalmi antiposztmodern egy időben veti el a Nagy Történet, illetve a Nagy Történet Hiányának mítoszait.″ Ezután a nemet mondó gesztus után nevezi el új néven az "antiposztmodern-t″ transzközépnek: "A kezdeti "nem" fölött lebegve, a transzközép többé nem tagad, territóriuma voltaképp a tagadáson túl kezdődik″. Sántha úgy tesz tehát, mintha a transzközéphez nem tartozna hozzá a tagadás, hiszen az, ami tagadott, még más néven neveztetett. - Később azután több interjúban és felolvasóesten elhangzott, hogy a transzközép egy blöff volt, egy fogalom, amely körül vitázni lehet. /Balázs Imre József Az erdélyi magyarirodalom neve. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Dec. 9-én Székelyudvarhelyen harmadszor emlékeztek meg az 1997. nov. 8-ról 9-re virradólag Csereháton történtekre. A megemlékezés szervezője ezúttal is Hegyi Sándor tiszteletes volt. Elmondta, hogy 1997-ben az önkormányzathoz, 1998-ban a történelmi egyházakhoz és az RMDSZ Operatív Tanácsához fordultak segítségért az épület megmentése érdekében. Mostanra úgy tűnik, hogy teljesen magukra maradtak. Távolmaradt a meghívottak nagy része is. Közülük kivétel az Erdélyi Civil Társadalomért Polgári Szervezet, valamint az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. A megemlékezésen kiderült, hogy sem az RMDSZ Operatív Tanácsa, sem a helyi sajtó nem segíti az ügyet. Jelenleg 33 gyermek van az épületben, Bardóczy Csaba a letartóztatás elől Magyarországra bujdosott. A 33 gyermek közül kettő magyar, akiket valószínű, hogy csak azért hoztak ide, hogy a román sajtóban jelezzék: a csereháti épület magyar gyermekeknek is nyújt menedéket. Szász Jenő polgármester úgy látja, hogy a perek csak akkor fognak véget érni, ha a nagypolitika ebbe beleszól. Véleménye szerint a város rendelkezésére áll az összeg az épület megvásárlásához. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke tájékoztatása szerint a székelyudvarhelyivel egy időben hasonló tiltakozó akcióra került sor a washingtoni román nagykövetség előtt is, ahol ezzel felhívták az amerikai közvélemény figyelmét Székelyföld elrománosítására. /Csereháti nap Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Csíkszeredában dec. 9-én a romániai középszintű művészeti oktatásban tevékenykedő magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületét. Zsigmond Márton festőművész, Hargita megye Tanfelügyelőségének képzőművészeti szaktanfelügyelője kezdeményezte a találkozót, melyen közel harminc képzőművészeti, illetve zene szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi, kolozsvári, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai művészeti középiskolák tanárain kívül, szatmárnémeti, kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi tanítóképzők és általános iskolák is képviseltették magukat. A tervezett egyesület a magyar művészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónőktól az egyetemi tanárokig. /Művészpedagógusok szervezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Fodor Sándor, aki december 7-én ünnepelte 73. születésnapját, Csutakfalván és Gyergyóremetén találkozott olvasóival. A házigazdák mind a két helyen verssel köszöntötték a szülőföldjére, Székelyföldre, hazalátogató közkedvelt írót. A találkozó idején villanyáram nélkül maradtak a medence észak-nyugati települései, az író ajánlásait gyertyafényben írhatta be az igénylők könyveibe. Mintha 1989 előtti találkozón lettek volna.. /Bajna György: Gyergyóremetére látogatott Fodor Sándor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

A leköszönő kormány egyik utolsó rendelkezése az a kormányhatározat, amely 2,5 milliárd lejt ad a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének ingatlanvásárlásra /A Csíkszeredán levő ingatlan megvásárlására/. /Kormánypénz a katolikus egyháznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./

Egy sürgősségi kormányrendelettel a Csíkszeredán /Szabadság tér 3./ található, 245 m2 felületű ingatlant fizetség ellenében átadták a Kovászna-Hargita Ortodox Püspökségnek. A püspökség jelenleg az épületet bérbe adja. /Ezek szerint nem is használja./ /Hecser Zoltán: Juttatás... a juttatásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./

Székelyudvarhelyen néhány esztendő alatt felépítették az új könyvtár épületét. Hermann Gusztáv, a Városi Könyvtár új igazgatója elmondta, a könyvtári felszerelést, a könyvállományt /120 000 kötetet/ teljes egészében átköltöztették az új székhelyre. Az új könyvtárat új bútorzattal is felszerelték, két vendégszoba is van az ide látogató kutatók, előadók számára. A pincében rendezik be az audiovizuális termeket, az elektronikus információhordozók, -tárolók, a számítógép-park fejlesztését civil háttér (Bibliofil Alapítvány) segítségével kívánják megvalósítani. Székelyudvarhelyen a videokazettákat, hangkazettákat, CD-ROM-okat is kikölcsönzik. /Szatmári László: Modern könyvtár Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

A csíkrákosi műemléktemplom helyreállítására a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2,5 millió forintot utalt át a Csíki Műemlékvédő Egyesület számlájára. A csíkmenasági, ugyancsak műemléktemplom restaurálásához a román Művelődési Minisztérium még tavaly 40 millió lejt utalt ki - idén 14 millióval megtoldta. Ugyanerre a célra a Magyar minisztériuma is felajánlott 700 000 forintot. /Csíki templomok restaurálása. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

A Felső-Homoród mente Kistérség és az Alcsík Kistérségi Társulás szervezésében került sor dec. 1-2. között Homoródfürdőn a kistérségi menedzserek találkozójára. A kistérségek elsősorban a magyarországi mintát követve jöttek létre, és céljuk az adott kistérség gazdasági és kulturális fejlesztése. Ezek a kistérségek a földrajzi sajátosságok figyelembevételével néhány község közigazgatási területét teszik ki, így segítve az egy község erejét felülmúló beruházások megvalósíthatóságát. Ez a kezdeményezés az országban még csak Hargita megyében létezik, ahol jelenleg már 14 kistérségi társulás van. Ezen kistérségi társulások vezetőinek képzésére folyt a mostani találkozón. Több témakört megvitattak. Ezek között szerepelt például: A fenntartható fejlődés sajátos problémáinak azonosítása. - A térségmenedzserek szerepe a vidékfejlesztésben. - A kistérségi fejlődési stratégiák integrációja a nagyobb régiók stratégiájába, kapcsolatok az EU regionális politikájával. Eljöttek magyarországi szakemberek, továbbá jelen volt Kolumbán Gábor, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa, Oktatás és Kultúra Szakbizottságának elnöke, Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke is. /Lázár László, Felső-Homoród mente Kistérség, Lövéte: Kistérségi menedzserek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

A Kárpátok Eurorégió romániai tagjai ötödik ülésüket tartják december 13-14. között, a helyszín ezúttal Csíkszereda - nem véletlenül, hiszen ez az első olyan ülés, melyen Hargita megye teljes jogú tagként vehet részt. A találkozón Romániából Szilágy, Szatmár, Botosani, Suceava, Máramaros és Hargita megye tanácsai képviseltették magukat, Hollandiából Pieter van Run, Belgiumból Patrick Dautrebande és Pierre Gerard képviselték az Eurorégiót. Dec. 13-án a megyei tanács épületében az Eurorégió romániai tanácsa ülésezett, a fő téma a Sánduly Edit programfelelős által készített javaslat megtárgyalása volt - ez arról szólt, hogy milyen területeken kapcsolódhat be Hargita megye a Kárpátok Eurorégió tevékenységébe. Az elhangzottak szerint Hargita megye jövőbeli együttműködésének fő elemei a következők: mikrorégiók együttműködése, Hargita megye fejlesztési intézményeinek integrálása a nemzetközi kapcsolatrendszerbe, a gazdasági szféra, főleg a turizmus fejlesztése a kínálkozó lehetőségek kihasználásával, a kis- és középvállalkozások támogatása, nyilván nem hiányzik az infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, a műemlékvédelem. A dec. 14-i programban szerepel egy látogatás a Vállalkozás inkubációs központban, a csíksomlyói kegytemplom megtekintése, majd egy kirándulás a gyergyószárhegyi kastélyba. /Eurórégiós ülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. dec. 14./

Megjelent a Találkozások /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című irodalmi szöveg- gyűjtemény, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája. A huszonkét szerző verseit, rövidprózáit tartalmazó kötetet Bajna György, Gál Éva Emese és Györffi Kálmán szerkesztette. A könyvben Kercsó Attila a gyergyószentmiklósi irodalom-népszerűsítő egyesületek történetét elevenítette fel. 1898-ban hozta létre Görög Joachim örmény katolikus lelkész-tanár az Úri Kört, amelynek célja az irodalom népszerűsítése volt, 1904-től pedig az Iparos Kör folytatta a megkezdett nemes munkát. A gyergyószentmiklósi irodalmi kör 1997-ben tagja lett a Kárpát-medencei irodalmi köröket felölelő Irodalmi Társaságok Szövetségének (a szövetség 1998. évi közgyűlését éppen Gyergyószentmiklóson tartotta a Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívására). /Gyergyói irodalmi antológia. = Hargita Népe, (Csíkszereda), 2000. dec. 15./

Gyergyóremete önkormányzata megszavazta egy műemlékház megvételét, amelyik tájmúzeumként fog működni, helyet adva Cseres Tibor író hagyatékának és néprajzi gyűjteményeknek. A tájház megvásárlásának egy részét a község önkormányzata állja költségvetéséből, másik részét a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület nyerte az Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázatával. /Múzeum lesz Remetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ A tájházban helye lesz Cseres Tibor, Balás Jenő, dr. Balás Gábor emlékének, és megtekinthető lesz Nagy Bulcsú tanár páratlan madárgyűjteménye, melyet a Szárhegyi Alkotóközpontban őriznek. /Bajna György: Falugazdagító döntések Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. Először Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd a csíksomlyói kegytemplomban. /Lövétei betlehemes játékok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

Farkas Árpád költői pályakezdésének 40. évfordulójára megjelent Erdélyi asszonyok című /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ verskötete díszkiadásban, Siklódy Ferenc illusztrációival. A kötet válogatás a nyolcvanas-kilencvenes években írt, Romániában kötetben meg nem jelent verseiből. /Farkas Árpád: Erdélyi asszonyok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célra videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvű iskolák számára. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere és Pekár István, a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. Pekár István elmondta: a Duna Televízió nyolcéves működése alatt rengeteg értékes anyagot gyűjtött össze. A pedagógusok jelezték, hogy igény van az oktatási műsorok terjesztésére. A Duna Televízió videokazettákon adta ki ezen műsorok javát, az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint "Erdélyben olyan osztálytermeket is láttam, melyeket azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani, felszerelésük legalább 70-80 esztendős″. A miniszter elmondta: ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget, azokat is ki lehet elégíteni. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképező csomagot - a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. Jelen voltak még a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, szlovéniai magyar pedagógusok képviselői. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból, a cél az oktatás hatékonyságának növelése, illetve azon hiányosságok pótlása, amelyek az anyaországtól való elszakítottság, a megfelelő oktatási segédeszközök hiánya miatt az anyanyelvápolás, magyar nyelv és irodalom, magyar történelem, művelődéstörténet terén a határon túli magyar oktatásban megfigyelhetők. A kazetták tartalmaznak nyelvművelő műsorokat (Nyelvédesanyánk, Hej, hej, helyesírás!, Betűvető, Zengő ÁBC stb.), a Hungaria Literatta irodalomtörténeti sorozatot, a Millenniumi Krónika című versösszeállítást, a Magyar Történelmi Arcképcsarnok a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. A kazetták között szerepel a Kincsesház, az Anziksz, a Rendhagyó történelemóra is, a Duna Televízió műsorai. Erdélybe 4577 kazetta, a Felvidékre 1960, a Vajdaságba 1724, Kárpátaljára 980 kazetta kerül. /Szondy Zoltán: Ajándék Budapestről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. Szépteremtő Kalákán 26 pedagógus tanult, hogy majd taníthasson. Át kell menteni a 3. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag, a népi mesterségek egy részét, ezt segíti elő a Szépteremtő Kaláka, amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. Jelenleg Csík, Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különböző írott tojását készítették el. - A Szépteremtő Kaláka szervezője, Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta, hogy a céljuk: kiegészíteni a nemzeti kultúrát az elfelejtett, illetve feledőben lévő kézműves tudásanyaggal. - Jövőre más kézműveságazatok felpártolását tervezik. - Zöld Lajos 1979-ben megalapította a Szépteremtő Kalákát, majd évente újraszervezte két évtizeden át. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-től erkölcsi és anyagi lehetőséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. A kalákára eljött és előadást tartott Hidán Csaba régész-történész és csapata. A különböző korok viseleteit, fegyvereit és azok használatát bemutató előadás-sorozatok rendhagyó, élménytől dús történelemórák voltak mind a táborozók, mind az előadásra érkezők számára. /Bajna György: Huszonhat pedagógus népi mesterséget tanult. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./