Megjelent Dávid Gyula Erdélyi irodalom - világirodalom /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötete. Jelentős helyet foglal el a könyvben a Trianon utáni Erdély magyar irodalmi öröksége. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

A rendőrség közleményt adott ki a Bukaresti Dinamo egyik szurkolócsoportja által Székelyudvarhelyen elkövetett randalírozás következményeiről. Nyolc, 18-21 év közötti bukaresti személyt állítottak elő, akik ellen közerkölcs megsértése, közrend- és csendzavarás, testi sértés és lopás címen indítottak eljárást. Ugyanakkor mind a nyolc fiatalembert 200-200 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezték. /Előállították a randalírozókat. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

Nov. 9-11. között rendezik meg a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásáron a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó legújabb köteteinek bemutatóját. Bemutatják a következő könyveket: Csíki László Visszaút című esszégyűjteménye, Dávid Gyula Erdélyi irodalom - Világirodalom című tanulmánykötete, Kozma Mária Partomlás című regénye és Domokos Géza Igevár című, a Kriterion Kiadó történetét felelevenítő könyve, továbbá Daczó Árpád (P. Lukács O.M.F.) Csíksomlyó titka című vallásos néprajzi kötete. /A Pallas-Akadémia a marosvásárhelyi könyvvásáron. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

Nov. 6-án Székelyudvarhelyen nyolc - szoba-konyhás, összkomfortos - tömbházlakást adtak át a Tomcsa Sándor Színház művészeinek. A polgármesteri hivatal ötlete és finanszírozása nyomán az úgynevezett nyugdíjasok tömbházának negyedik emeletére manzárdlakásokat építettek. Az átadáson jelen volt Szász Jenő polgármester is. /Komoróczy György: Lakásátadás színészeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a környezetvédelmi civil szervezetek képviselői vesznek részt azon a tapasztalatcserén, amelyet a Polgár-Társ Alapítvány a Partnerség a környezetért program keretén belül rendez, a hollandiai Millieukontakt Oosteuropa Alapítvánnyal együtt. A háromnapos, nov. 5-én kezdődött összejövetelen az Egyesült Nemzetek Szervezetének , azzal a kezdeményezésével foglalkoznak leginkább, amely a helyhatóságok és a közösségek minél zökkenőmentesebb kapcsolatát szeretné megalapozni, az egészséges környezet kialakítása érdekében. /Együttműködés az egészséges környezetért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

A múlt hét végén a Budavári Önkormányzat küldöttsége Székelyudvarhelyre látogatott és a magyar millennium jegyében zászlót adományozott a városnak, amelyet Szász Jenő polgármester vett át, majd a zászlót együtt a Szent Miklós plébániatemplomba vitték papi áldásra. /Komoróczy György: Még egy millenniumi zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

Nemrég megjelent a két Homoród mentéről színvonalas természettudományi, régészeti, település- és társadalomtörténeti, nyelvészeti, folklorisztikai dolgozatokat tartalmazó A Homoród füzes partján /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötet. A mai erdélyi tudományosság elismert szaktekintélyei közölték a könyvben a Homoród vidékéhez kapcsolódó munkáikat. - Fontos lenne, hogy az itt élők megismerjék ezt a munkát. Ugyanis több, a vidéket bemutató kiadvány eddig felületesen készült, például elírták a falu- és patakneveket, vagy úgy mutatják be a Kishomoród mentét, hogy szót nem ejtenek pl. a homoródkarácsonyfalvi rovásírásos emlékről. - Van a kötetnek gyengéje, de ez a hazai társadalomtudomány gyengesége. Gyakorlatilag ugyanis nincs XX. századi társadalom-történetírás, csak elszórt kezdeményezések léteznek. /Sarány István: A Homoród füzes partján. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

Hargita megye teljes jogú tagja lett a Kárpátok Eurorégiójának, amely ukrajnai, lengyelországi, magyarországi és romániai - elsősorban határ menti - megyéket tömörít. A tagfelvétel nov. 3-án, a szervezet közgyűlésén történt, Nagybányán. Előnyösebb a Kárpátok Eurorégió tagjaként pályázni európai forrásokhoz. /Orbán Ferenc: Teljes eurorégiós tagság. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza a héten Multimédia-fejlesztés címmel szervez tanfolyamot az e szakterületen dolgozó gyakorló pedagógusok, módszertani körvezetők számára. Az oktatók az egri Eszterházy Károly Főiskola tanárai. /Multimédia az oktatásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Nov. 7-én Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatón beszélgettek a Krónika /Kolozsvár/ erdélyi magyar közéleti napilap elmúlt évi eredményeiről és jövőbeli terveiről, a kiadvány egyéves születésnapja alkalmából. Nov. 8-án a napilap csíkszeredai képviseleténél találkoznak a szerkesztőség és a kiadó vezetői az újságírókkal. /Egyéves a Krónika. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Csíkszentkirálynak belga testvérvárosa van. Mons városból 1990 óta évente kétszer érkeznek látogatók Monsból. A belga városnak erre a célra létrehozott civil szervezete, az ASBL rendezvényeket szervez, a gyűjtésből befolyó összeget pedig elhozzák Csíkszentkirályra. /Szondy Zoltán: Belga vendégek Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Pro Professione Alapítvány támogatásával néhány hónapja megkezdődött Hargita megye művészeti múltjának alapos dokumentálása. A tervezett tanulmánysorozat és dokumentáció most készül. A Székelyföldi képzőművészek és műemlékek elnevezésű tervezet dokumentációjába bekerült, többek között, Siklódy Ferenc portrécsarnoka. A portrégaléria anyaggyűjtését Szatmári László végezte. Mindez egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikonnak is megvetné az alapjait. Ehhez a munkához kapcsolódik a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény minden egyes darabjának digitális megörökítése és felmérése. Másik jelentős anyag a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium állagmegóvási terve. A dokumentáció tartalmazza a jeles iskola múltját felelevenítő tanulmányt is. A harmadik súlypontos anyag Gyergyószárhegyről szól, és a hozzá kötődő jeles személyekről. /Szatmári László: Székelyföldi képzőművészek és műemlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban találkoztak a szegedi Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság szakemberei Hargita és Kovászna megyék nagyobb mezőgazdasági egységeinek vezetőivel. A vendégek tavaszi mezőgazdasági kultúrák vetőmagjait hozták és tavasszal bemutatóparcellákat létesítenek a két megye különböző övezeteiben. /Talajelőkészítés magyar vetőmagvaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

Maroshévízen eddig nem állítottak emléket a két világháborúban elesetteknek. A 86 éves Siklódi Ferenc helyi lakos készített egy kopjafát, amit fel is állított november 1-re a helyi magyar temetőben az alábbi felirattal: Emlékül az első és második világháborúban elesett hősöknek. /Czirják Károly, Maroshévíz: Emlékmű a hévízi hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./

Nov. 15-én sem sikerült megoldani a székelyudvarhelyi tanács megalakulása kapcsán kialakult kötélhúzást. A választások nyomán ugyanis a városi tanács nem tudott megalakulni, előbb az RMDSZ tanácsosai tagadták meg a Szász Jenő polgármestert támogató Udvarhelyért Polgári Egyesület pár tanácsosának mandátum-igazolását, ezután az UPE lépett. Két táborra szakadt a tanács. Nov. 15-én Hargita megye prefektusa újra összehívta az alakuló tanácsülést, Szász Jenő polgármester nem volt jelen, az ülés összesen két percet tartott, Kontesveller József prefektus, Romfeld Mária-Magdolna, a prefektúra vezérigazgatója ugyanis konstatálták: nincs meg a szükséges kétharmados jelenlét. Az UPE tanácsosai nem jöttek el, ők Szász Jenő polgármesterrel együtt úgy vélik, hogy a tanács hivatalosan megalakult, a kilenc tanácsos már alpolgármestert is választott. A prefektus bejelentette: nov. 20-án újra összehívja az alakuló ülést. Szász Jenő polgármester nov. 17-re rendkívüli tanácsülést hívott össze, a két tábor nem közeledett. Székelyudvarhelyen körvonalazódnak az új választások. /Szondy Zoltán: Tovább tart a cirkusz Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre zsögödi festőművész és Vámszer Géza tanár gyakorlati irányításával 1930-ban megnyílt a Csíki Székely Múzeum Egyesület által alapított Csíki Székely Múzeum első kiállítása Csíksomlyón. Több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint néprajzi tárgyat állítottak ki. A múzeumalapításra Domokos Pál Péter a következőképpen emlékezett vissza. "...művészeti kiállítást rendeztem. Fontosnak találtam a festékeseket - azokot a festékeseket, amiket nem bolti festékkel, hanem növényi festékkel festettek az asszonyok -, amelyeknek a színét nem vette el a nap, és a különféle szőtteményeket. Elvittem Demes nénit Szentkirályról és Ferencz Benjáminnak az édesanyját Pálfalváról. Azok a kiállításokon, vagy a somlyóin, vagy a szeredain szőttek, hogy akik jöttek a kiállításra, lássák, hogy(an) szőnek. Behoztam a madarasi embert, aki csinálta ott a korsót és az edényeket. Mindenfélét csinált. Ki is égettünk egy csomó mindent. Elhoztam Vass Áront, aki a medvéket készítette. Alcsíkról felhoztam Kristó bácsit, aki székeket faragott. Nagy Imrének a képei a csíksomlyói kiállításon voltak először nyilvános kiállításon a falakra aggatva. A különféle plébániákról a szép szobrokat, szép képeket vittem és kiállítottam. Tehát mindent, ami jellemző volt Csíkra, azokat megmutattam." 1937-ben a Csíki Lapok még említette a múzeum gyűjteményét, mely akkor Csíksomlyón volt. Ezután a római katolikus gimnázium különböző termében s padlásán hányódott a gyűjtemény, s szünetelt a múzeumi tevékenység. 1946-ban Kovács Dénes festőművész-rajztanár hozzákezdett a kallódó alapgyűjtemény újraleltározásához, az intézmény újraalapításához, később hivatalosításához. - A Csíki Székely Múzeum a vegyes múzeumok rendjébe tartozik. 88 315 régészeti, történelmi, tudomány- és technikatörténeti, ékszer, fegyver és numizmatikai, 61 556 diapozitív, fotó és fotónegatív, 8655 néprajzi, 7725 képző- és díszítőművészeti, 7567 régi könyv és levéltári, 6271 hagyatéki, 4984 természetrajzi, 21 népi építészeti tétel található gyűjteményeiben. Nagy Imre festőművész végrendeletében minden alkotását, levelezését, kéziratait, könyvtárát azzal hagyta a múzeumra, hogy az legyen művészi tevékenységének emlékháza. A szabadtéri részleg faházakat és székely kapukat őriz. Az évforduló megünneplése nov. 17-én kezdődik ünnepi ülésszakkal. A következő két hétben négy kiállítás-megnyitó és egy rajzverseny lesz. Az ünnepi ülésszakon ismertetik a LXX éves Csíki Székely Múzeum emlékkönyvét. /Szabó András múzeumigazgató: Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

A Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában tartották nov. 9-11. között a hatodik Nemzetközi Könyvvásárt. A látogatók szavazatai alapján az idén is kiosztották a vásár legszebb és legnépszerűbb könyve-díjat: az I. díjat Domokos Géza Igevár. Kriterion-történet 16 helyzetképben elmondva /Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó közös gondozásában/, a II. díjat Kós Károly: Országépítő (Polis Könyvkiadó), a III. díjat pedig dr. Pokorny László: Gyógyító füvek, fák (Mentor Könyvkiadó) című könyvek nyerték el. Több könyvbemutató volt, például Kovács András Ferenc Miénk a világ című gyermekverskötetét. A Pallas-Akadémia Kiadó estjén a Heidelbergből érkezett Hajdú Farkas-Zoltán, a Nobile Officium (ebben a sorozatban jelent meg Csiki László Visszaút című esszékötete) sorozatszerkesztője beszélt, jelen volt két másik szerző, Dávid Gyula és Domokos Géza. /Kozma Mária: Hűséges türelemmel. A hatodik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Megjelent a Oedipus Quartett által kiadott mozgóképes havilap, a Filmtett /Kolozsvár/ ötödik /novemberi/ száma, amely romániai színészekről, rendezőkről, filmfesztiválokról közölt anyagokat. A lap beszámolót közölt a sepsiszentgyörgyi magyar-román filmszemléről és a Budapesten megrendezett II. Nemzetközi Ökumenikus Filmszemléről is. /Filmtett ötödszörre. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

Domokos Géza író, műfordító, szerkesztő, politikus életpályájának meghatározó állomását képezte a Kriterion Könyvkiadó, amelynek 1970-1990 között igazgatója volt. Most megjelent visszaemlékezése /Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva (Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó közös kiadása) olyan kiadói műhelytitkokat fedett föl, amelyek egyben magyarázatul is szolgálnak a kompromisszumokra, de a cenzúrával való viaskodásokban elért sikerekre is. /Domokos Géza: Igevár. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./ Domokos új könyvéhez A Kriterion Könyvkiadó tündöklése és fogyása címmel Egyed Péter írt utószót. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nov. 17-én kezdődött Csíkszeredában az ünnepi ülésszak, melyen a Csíki Székely Múzeum 70. évfordulójára emlékeztek. Szabó András múzeumigazgató és dr. Benkő Samu professzor, az EME elnöke üdvözölte az ünneplőket, majd dr. Csedő Csaba polgármester az intézmény mostani igazgatójának átnyújtotta a múzeum volt és jelenlegi munkatársainak tevékenységét jutalmazó Pro Urbe-díjat és emlékplakettet. Az ülésszakon a múzeum történetéről volt szó. Bemutattak két kiadványt, a múzeumi évkönyvet, valamint a Székely Oklevéltár VII. kötetét. /Kristó Tibor: Hetvenéves A Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző a magyar tudomány napja tiszteletére tudományos ülésszakot szervezett nov. 17-én, a millennium szellemében, ezután millenniumi kopjafaavatás következett. Bálint Mihály igazgató az esemény jelentőségéről beszélt. A tudományos ülésszakon dr. Vofkori László Erdély kultúrföldrajzi korszakairól beszélt, Pálfalvi Pál a gyimesi csángóknál végzett etnobotanikai kutatásairól, Barabási Tünde az elmélet és gyakorlat integrálásáról tartott előadást. /Komoróczy György: Székelyudvarhely. Millenniumi kopjafaavatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban nov. 19-én nyílik Nagy György helybeli képzőművész grafikai tárlata. /(Komoróczy György): Kiállítás Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

Az elmúlt héten a gyergyószárhegyi alkotóközpont újabb képzőművészeti tábort szervezett. Az egyhetes tábor meghívottjai most Bálint Károly, Bálint Zsigmond és Simon Endre (Marosvásárhely), Dudás Gyula (Nagybánya), Gaál András és Márton Árpád (Csíkszereda), Labancz László (Bukarest), Péter János (Sepsiszentgyörgy), Veress Pál (Kolozsvár) képzőművészek voltak. Egyfajta alkotóházi rendszert kívántak létrehozni. Elsőként a székelyudvarhelyi Udvar művészközösséget hívták meg Szárhegyre, nyáron a Homoródszentmártonban kezdeményezett téralakító tábort, majd az gyergyóalfalusi képzőművészeket. /Alkotóházi program Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./

A szerző halálának tizedik évfordulóján megjelent Duka János Mikor hagyja el az ész az embert? /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A kötet a szerző 1984-ben megjelent, nagysikerű Kilenc kéve hány kalangya? című székely anekdotagyűjteményének bővített, átdolgozott kiadása. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./

"A hetvenéves Murádin Lászlót, az erdélyi magyar nyelvtudomány és nyelvművelés rangidősét köszöntötte a lapban a másik kiváló nyelvművelő, a székelyudvarhelyi Komoróczy György. Murádin László nyelvészeti érdeklődését Szabó T. Attila keltette fel. Évtizedeken át vezette és írta a kolozsvári Igazság című napilap nyelvművelő rovatát, napjainkban a lap utódjában, a Szabadságban folytatja ismeretterjesztő munkáját. Nyelvművelő kötetei: Anyanyelvünk művelése; Szavak titka; Szavak színeváltozása; Anyanyelvünk ösvényei; A hely, ahol élünk. A nyelvészvilág csodálkozására egyedül jelentette meg A romániai magyar nyelvjárások atlasza című munkáját, amely egy egész kutatócsoportnak is becsületére válna. Murádin három évvel ezelőtt erélyesen szembeszállt Budapesten néhány személy nyelvművelés-ellenes nyilatkozatával. Murádin László leszögezte: "Az erdélyi magyar nyelvművelés ma már küzdelem. Küzdelem nyelvünk fokozatos elrománosodása, elrománosítása ellen, küzdelem a magyar nyelvért, a magyar nyelv megőrzéséért. Egyik oldalán ott áll a magyar közösség, mely természetes módon küzd mind nemzeti öntudatának, mind anyanyelvének megtartásáért, a másik oldalon ott áll a hatalom, amely mindent megtett és megtesz az egységes állameszmény érdekében a nemzetiségek, elsősorban a jelentős magyar kisebbség elsorvasztásáért, elrománosításáért. A nyelvművelésnek a maga sajátos módszereivel tudatosítania kell mindenkiben, hogy önazonosságunk egyik fontos, talán legfontosabb ismérve a nyelv. Mert valóban: magyar nyelv nélkül nincs magyar ember." /Komoróczy György: Murádin László köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./"

Székelyudvarhelyen nov. 21-ére Szász Jenő polgármester összehívta a rendkívüli önkormányzati ülést, melyen megjelent csaknem az egész frakció, és letette a hivatali esküt. Működőképes önkormányzata van végre a városnak. A szakbizottságokba történő beiratkozásnál véleménykülönbség alakult ki az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) és az RMDSZ képviselői közt, ezért az utóbbiak kivonultak a teremből. Az ott maradó nyolc UPE-s és egy független képviselő folytatta az ülést László János elnökletével. Szász Jenő polgármester tájékoztatójában az építendő szeméttározó ügye, a város gazdasági helyzete, a Marin Preda iskola botrányos magatartása és a távfűtés támogatása szerepelt. Még az RMDSZ-frakció kivonulása előtti felszólalásokból világosan kitűnt, hogy a testület rövidesen meg fog egyezni a jól előkészítendő rendes havi ülés dátumában és napirendi pontjaiban. /Komoróczy György: Székelyudvarhely. Megtört a jég. Rendkívüli önkormányzati ülést tartottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

Nov. 20-án Csíkszeredában tanácskoztak a gyergyói közbirtokossági vezetők és a megyei erdészeti felügyelőséget vezető szakemberek. A tanácskozásról dr. Garda Dezső parlamenti képviselő tiltakozásul kivonult. Elmondta, hogy olyan dolgokat próbálnak belemagyarázni a törvénybe, ami megrövidítené a közbirtokosságokat és az erdőtulajdonosakat. Sajnos, vannak RMDSZ-politikusok még a megyei vezetésben is, akik hajlanának az egyezkedésre. Garda Dezső beszélt Markó Béla elnökkel, aki megnyugtatta: az RMDSZ nem alkudozik a törvénybe foglalt jogok kapcsán. - Melles Előd, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetője a hivatalos, minisztériumi álláspontot ismételgette, felettesei utasítására hivatkozott. Kolumbán Imre, a kilyénfalvi közbirtokosság elnöke is megerősítette Garda aggodalmát. A minisztériumban arra törekednek, hogy lefaragják a közbirtokosság jogait. /Bajna György: Lármafákká válnak az erdők fái? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

A lap a választás előtt bemutatta Hargita megye RMDSZ-jelöltjeit. Verestóy Attila /sz. 1954. márc. 1., Székelyudvarhely/ 1978-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a bukaresti műegyetemen, majd 1999-ben megszerezte a vegyészeti és környezetvédelmi tudományok doktora címet. 1980-83 között a bukaresti műegyetemen tanársegéd, majd tudományos kutató a bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. 1989 decemberében az országos RMDSZ alapító tagja. 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly szakértői irodájának tagja. 1990 februárjától májusáig az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, kisebbségi bizottságának elnöke. 1990-től Hargita megyei RMDSZ-szenátor, a szenátus RMDSZ-frakciójának elnöke, 1997-től az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke. Verestóy kijelentette, hogy politikai tevékenysége az RMDSZ programjának megvalósítását szolgálta. A parlamenti küzdelem minden tisztességes eszközét felhasználta a romániai magyarság érdekeinek szolgálatában. Szükség van a nemzetállami koncepció lebontására és a szubszidiaritás elve alapján az önkormányzatiságra. "Nincs olyan területe a törvénykezésnek, amely jelenleg teljes mértékben kielégítené a romániai magyarság igényeit. Csak a felsorolás kedvéért: az európai jogrendbe illeszthető autonómiai formák jogszabályban rögzítése, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak, az állami magyar egyetem kérdésének megnyugtató rendezése, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása." Verestóy "harcos típusú reálpolitikusnak" mondta magát. Antal István /sz. Alsórákos, 1948/ a brassói műegyetemen diplomázott. 1972-től Székelyudvarhelyen él. 1990. február 15-én az udvarhelyszéki RMDSZ-fórum egyik szervezője volt. 1992-től parlamenti képviselő, az ipari és szolgáltatási szakbizottság tagja. Az Emberért, a holnapunkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az Agyagfalva 1848 és az alsórákosi Bethlen-kastély Alapítvány elnöke. Ő volt az ipari parkokra vonatkozó jogszabály kezdeményezője, melyet már elfogadott mindkét ház. A jövőre nézve fontosnak tartja a helyi autonómiára vonatkozó törvény megszavazását, a nyugdíjtörvény módosítását, a helyi önkormányzatoknak kellene alárendelni a rendőrséget, égető kérdés az államosított egyházi javak és ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Egy új szövetkezeti törvény elfogadását is szorgalmazza. A tervezet a nyugat-európai szövetkezeti törvények mintájára készült. - Támogatni kell a fiatalokat, akik itthon szeretnének maradni. Asztalos Ferenc /sz. 1945/ Kolozsváron, a filozófia szakon szerzett oklevelet. 1990-1992 között szaktanfelügyelő volt, majd 1992-ben parlamenti képviselővé választották. A képviselőház oktatási, kutatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) oktatási bizottságának elnöke. Az Erdélyi Iskola Alapítvány kuratóriumának tagja, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási szakértői bizottságának tagja. Az RMDSZ Székelyudvarhely városi és udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. A képviselőházban mindeddig az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, a jövőben is ezt folytatná. Nem sikerült változtatni azon, hogy a románok történelme, illetve a Románia földrajza tantárgyakat a VII., VIII., illetve a XII. osztályokban román nyelven kell tanulni. - Tény is, hogy a törvény nem mondja ki félreértelmezhetetlenül az önálló állami magyar egyetemhez való jogot. Törvénymódosítás szükséges. /Választás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

Nov. 10-én tartotta alakuló ülését a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Néprajzi Népművészeti Egylet. Az egylet azért vette fel éppen Domokos Pál Péter nevét, mert a nagy tudós szorosan kötődött Alfaluhoz (1932-1935 között itt tanított), s célkitűzéseik is azonosak: a népi hagyományok őrzése és éltetése. A 20 éves citera-együttes is közéjük állott. Kapcsolatot szeretnének teremteni az alfalvi születésű képzőművészekkel, a medencében működő hasonló intézményekkel, társulatokkal, a megyei kultúra szerveivel. Nov. 19-én megnyílt első, szőnyegeket és faragott tárgyakat bemutató kiállításuk. /Gálné Kovács Irma, Gyergyóalfalu: Hagyományőrző egylet Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./