Hargita Megye Tanácsának május 8-án Székelyudvarhelyen tartott dísztanácsülésén életműdíjban részesült Bajna György, a Hargita Népe nyugalmazott újságírója, továbbá dr. Huszár György gyergyószentmiklósi sebész főorvos, Basilides Csaba gyergyószentmiklósi jégkorongedző, Mohácsek Ákos maroshévízi iskolaigazgató, Zsigmond Márton csíkszeredai képzőművész, valamint Vaipan Florina székelyudvarhelyi pedagógus, post mortem Hargita Megyéért-díjjal tisztelegtek dr. Vofkori László pedagógus, a földrajztudományok doktora emléke előtt. /Szász Emese: Dísztanácsülés Székelyudvarhelyen – Életműdíjban részesült Bajna György. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Két héttel ezelőtt a Hargita Népe – polgármesterre és megyei tanácselnökre vonatkozó – kérdőíves felhívására beérkezett válaszok alapján milyen polgármestert szeretnének az olvasók? RMDSZ 39%, MPP 17%, független 22%, más 0%, nem fontos 22%. /Kerestük az ideális jelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Az RMDSZ plakátjait tépdeste, és helyükre a Magyar Polgári Párt plakátjait ragasztotta fel a kápolnásfalusi kerítésekre Szász Jenő, az MPP elnöke, megyei tanácselnökjelölt és kampányfőnöke, Balázs Árpád, állítja a Miért sajtóközleményében Grünstein Szabolcs, az Itthon Fiatalon mozgalom elnöke. Szász Jenő tagadta, hogy plakátokat tépett volna Kápolnásfaluban, hozzátéve, kérni fogja a kápolnásfalusi rendőrséget, hogy vizsgálja ki, melyik párt plakátjai találhatók meg a faluban, és melyikét távolították el. Szász elmondta, Csíkszereda és Székelyudvarhely között utazva megállapította, az RMDSZ plakátjai mindenütt megtalálhatók, az MPP plakátjait viszont eltávolították. Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje három feljelentést is tett. Az egyiket a Hargita Népe megyei napilap ellen nyújtotta be, mivel véleménye szerint hamis, módosított fényképet tettek közzé a lapban, mely őt a magyar miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel együtt ábrázolja. A Magyar Polgári Pártot egyik választási hirdetése miatt jelentette fel, amelyben az RMDSZ emblémáját használta fel engedély nélkül, valamint ismeretlen tettes ellen a YouTube videómegosztón közzétett felvétel miatt, melyen álarcos személyek szalmabábura helyezett fotóját égették el. Plakáttépőket értek tetten Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén a kampánycsend idején. Gyergyóremetén tinédzserek tépdesték a Magyar Polgári Párt plakátjait, Gyergyóalfaluban szemtanú állítása szerint Borboly István, Borboly Csaba megyei tanácselnökjelölt bátyja és társasága „takarította” a kerítésekről a plakátokat. Mindezt látta Baricz Attila Károly, az MPP gyergyóalfalvi polgármesterjelöltje. A helyszínen nem sikerült elcsípniük a tetteseket, ezért autóval üldözőbe vették, egészen Gyergyócsomafalváig üldözték Borboly István autóját. Az esetet jelentették a helyi rendőrségen. Borboly Csaba hallott az esetről, de ő úgy tudja, hogy a Magyarországról éppen hazatérő bátyját Gyergyóalfaluban üldözőbe vették. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő szerint magánszemély kerítéséről történő plakáttépés nem minősül bűntettnek. /Jánossy Alíz, Székely Zita: Plakáttépéssel vádolja egymást az MPP és az RMDSZ kampánystábja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

A kampány során hat rendellenességet jeleztek a Hargita megyei választási irodánál, a legtöbbet az MPP nyújtotta be, plakátjainak letépését sérelmezve. Három bűnvádi feljelentést tett Borboly Csaba, az RMDSZ jelöltje a megyei tanács elnöki tisztségére. Az egyik feljelentés a Hargita Népe napilap és Karda Emese felelős kiadó ellen irányul, csalásért. „Az RMDSZ-es jelölt azt állítja, hogy ebben a lapban megjelent egy fénykép, amelyen ő egy másik személy társaságában látható, akiről a Hargita Népe újságírói azt írták, hogy a magyar kormányfő, Gyurcsány Ferenc lenne. ” „Borboly szerint a képen látható férfi háttal áll, és nem Magyarország miniszterelnöke, így az olvasókat félrevezették”. A Hargita Népe megjegyezte, a szóban forgó fényképfelvétel az MPP fizetett választási hirdetésében jelent meg, tartalmával kapcsolatban pedig a Hargita Népe újságírói nem állítottak semmit. /Helyhatósági választások – Az átlagosnál alacsonyabb részvétel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Az RMDSZ-esek felháborodtak, mert a Hargita Népében megjelent egy MPP-hirdetés. Ez egy fénykép volt, amelyen többek között Borboly Csaba, Medgyessy Péter meg egy szemüveges alak látható. Az utóbbi arca nem látható, nem lehet tudni, ki lehet. Az MPP szerint Gyurcsány Ferenc. Ez a felvétel volt a Szász Jenő kommunikációs szakértői szerint a nagy bomba, ezáltal lepleződött le Borboly: nini, mégiscsak találkozott Gyurcsánnyal. Ez valójában vérszegény bizonyíték. Ennek ellenére, mielőtt megjelent volna, telefonáltak az RMDSZ-esek, „mint annyiszor a pozitív kampány” alatt, megfenyegették a munkatársat, nehogy be merje tenni a lapba, mert így meg úgy. A felelős kiadó kétségbeesve jött a szerkesztőségbe, mi történt. A lap néhány munkatársa nem engedte, hogy kivegyék a lapból ezt a hirdetést. Ez politikai jellegű hirdetés, a tartalmáért a feladó felel. Ez ott van a kisbetűs részben. Jöttek telefonon a fenyegetések. Az újságíró megjegyezte: a Hargita Népe nem az RMDSZ-é, nem az MPP-é. Nem pártlap. Hagyják abba a fenyegetést. /Szüszer-Nagy Róbert: Győztes barátaimhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./ Borboly Csaba, akit a mostani választás eredményeként, az RMDSZ jelöltjeként Hargita megye tanácselnöke lett, sajtótájékoztatóján elmondta, a Hargita Népe napilapban megjelent az MPP-nek egy fizetett választási hirdetése, melyben egy fénykép volt látható, és ez a fénykép a hirdető szerint Borboly Csabát Medgyessy Péter ex-miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc társaságában ábrázolta. A sajtótájékoztatón Borboly Forró-Erős Gyöngyin, a lap munkatársán kérte számon, miért nem ismerte fel, hogy az a személy nem Gyurcsány, és miért nem javította ki, ha már kiutazott velük Tatára – az ő költségükön –, arra a találkozóra, ahol állítólag ez a felvétel készült. Forró-Erős Gyöngyi nem vett részt ezen a sajtótájékoztatón. Leszögezte, nem tudta, hogy kinek a költségén utazott Tatára, ugyanis neki az a 2003. szeptemberi út közönséges szolgálati út volt, ahova a főszerkesztője küldte. Akkori tudósítása szerint első ízben szervezett közös rendezvényt az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyarországi kormányzó párt ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (FIB–ISZ). A tudósítás mellett egy fotó is megjelent, a képaláírás szerint Újhelyi István FIB–ISZ elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Péter MIÉRT-elnök látható. – Most, miután őt emlegették a sajtótájékoztatón, a kollekciót fellapozva döbbent rá, hogy a két fotó azonos. Mi köze neki, Forró-Erős Gyöngyinek ahhoz, hogy Borboly Csaba mellett ki díszeleg egyik vagy másik felvételen? Miért kellene neki felülbírálni a laphoz beérkező politikai hirdetéseket? Ez kampány volt. Az újságíró nem foglalt állást sem egyik, sem másik fél mellett. /Forró-Erős Gyöngyi: Ha már néven szólítottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Kelemen Hunor elutasította Papp Kincses Emese írását /Nem félünk a farkastól! Hargita Népe, jún. 5./, elmagyarázva, hogy Orbán Viktor és Adrian Nastase akkori magyar, illetve román miniszterelnökök által közösen aláírt kormányközi egyezményben az Iskola Alapítványt bízták meg az iskolai támogatások romániai lebonyolításával. /Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke: A replika jogán. Nem félünk Papp Kincses Emese ködösítéseitől! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Zöld Lajos visszautasította azt, hogy Papp Kincses Emese Nem félünk a farkastól című cikkében /Hargita Népe, jún. 5./ elítélte az ő előzőleg megjelent /Selejan püspök úrtól Orbán Viktor úrig, Hargita Népe, máj. 28./ cikkét, melyben elítélően írt Orbán Viktorról. Zöld Lajos soha nem volt hűséges pártkatona. Továbbra is elítéli Orbán Viktort, amiért Székelyföldre importálta a magyar testvérviszályt. /Zöld Lajos: Válasz egy furcsa kihívásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./ Megjegyzés: Zöld Lajos Selejan püspök úrtól Orbán Viktor úrig című írása nem szerepelt a Hargita Népe máj. 28-i internetes változatában.

Rendőrségi kihallgatásra idézték be Balázs Katalin újságírót, a Hargita Népe gyergyószentmiklósi tudósítóját a napokban. Weil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje ismeretlen tettes ellen megfogalmazott bűnvádi panaszlevelében ugyanis őt nevezte meg, mint aki információval szolgálhat arról, hogy ki rejtőzik az antiweil@yahoo.com email-cím mögött. Erről a címről a Gyergyóért intenetes levelezőlistára érkezett egy levél a polgármesterjelölt nevében, miszerint visszavonja jelölését. Ezt megelőzően ugyancsak az antiweil@yahoo.com címről küldtek egy kisfilmet is a YouTube honlapra. Balázs Katalin tagadta a vádat. Emil Cosa, a gyergyószentmiklósi rendőrség parancsnoka semmilyen információt nem volt hajlandó közölni az ügyről. /Jánossy Alíz: Gyanúsított újságíró. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Nevetséges Kelemen Hunor védekezése. Eredetileg a következőket írta: „A HARGITA NÉPE olvasóinak helyes tájékoztatása végett és a mindenféle ködösítések elkerülésére szeretném elmondani a tisztelt újságolvasóknak, hogy Orbán Viktor és Adrian Nastase akkori magyar, illetve román miniszterelnökök által közösen aláírt kormányközi egyezményben az Iskola Alapítványt bízták meg a támogatások romániai lebonyolításával. ” A napilap június 11-i számában felmutat egy 2003(!)-ban született egyezményt, ami nem a Papp Kincses Emese által említett anyaországi oktatási támogatásokkal kapcsolatos, hanem az Iskola Alapítvány általános feladatait jelöli ki. Kelemen Hunortól, az RMDSZ ügyvezető elnökétől, az igazmondás bajnokától megkérdezi, ki volt a magyar és a román miniszterelnök 2003-ban? 2002-ben kormányváltás volt Magyarországon, az új magyar miniszterelnököt Medgyessy Péternek hívták, tehát az egyezményt nem írhatta alá Orbán Viktor! /Papp Kincses Emese: Ejnye-bejnye! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./ Előzmény: Kelemen Hunor: Ideje lenne abbahagyni a ködösítést. Válasz Papp Kincses Emesének. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11.

A Hargita Népében rendszeresen közlő nyugalmazott korondi tanító Szőcs Lajos falustársával, István Lajossal közösen írta a Taplómegmunkálás Korondon. (A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadása, Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című könyvet. A korondi toplászokkal, a taplómegmunkálással már sokan foglalkoztak, de ilyen sokszínűen talán senki sem írt erről az erdélyi különlegességnek számító népi mesterségről. Részletesen tárgyalják a tapló felhasználását, megmunkálását. 1997-ben Korondon még 78 család foglalkozott taplófeldolgozással, tavalyra a számuk 20-ra csappant. A könyv szerzői féltik a toplász mesterséget, ha nem lesz utánpótlás, eltűnhet a 130 éves korondi hagyomány. A taplóból készült termékek (sapka, kalap, táska, terítő, kefetartó, tűpárna, díszek, csík, öv, gyermekjátékok) manapság még kelendő portékák a turisták körében. /Borbély László: Hagyománymentő könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke reagált Szondy Zoltán írására, elítélve, hogy a Hargita Népét Szondy saját tulajdonaként kezeli, melyben „korcsmai verekedése után önkényesen tisztára moshatja magát. ” Borboly szerint Szondy Zoltán visszaélt újságírói mivoltával. Az eset tisztázása a rendőrségre, az ügyészségre és a bíróságra tartozik, szögezte le Borboly, felhívta az újságíró figyelmét, hogy ne terhelje a lapot „magánéleti cselekedeteinek kimagyarázásával” – ezt kérte a Hargita Népétől is. Borboly azt tanácsolta, hogy Szondy menjen el Fábián Lászlóhoz, kérjen tőle elnézést. /Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke: Újságírás, politizálás, majd korcsmai verekedés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Megjelent Kristó Tibor új könyve. A könyvben a Hargita Népe hasábjain az utóbbi időszakban megjelent írások legjava olvasható. /Sarány István: Kristó Tibor új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

A Borszéki Napok keretében mutatták be Kamenitzky Antal verseskötetét Árnyak köntösében címmel. Kamenitzky Antal elsőkötetes költő. Versei megjelentek az Utunkban, a Helikonban, a Romániai Magyar Szóban, a Hargita Népében, a Borszéki Forrásokban, a Szekszárdon megjelenő Átalvetőben, valamint a Salamon Ernő Irodalmi Kör által kiadott Találkozások című antológiában. /Farkas Aladár: Megjelent Kamenitzky Antal verseskötete. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Kozán István újságíró váltja szeptember 1-jétől – egyelőre ideiglenesen – Sarány István megbízott felelős szerkesztőt a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál. A kiadó döntésével kapcsolatban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke sms-ben jelezte az ÚMSZ-nek elégedetlenségét, amiért a felelős kiadó, Karda Emese minderről nem egyeztetett felettesével, vagyis vele. Karda Emese nem kívánta kommentálni a döntést. Annyit elmondott, Borboly Csabával azért nem egyeztetett, mert a megyei tanácselnök szabadságát töltötte. Sarány István sem kívánt semmit hozzáfűzni leváltásához. /Horváth István: Botrányszagú főszerk-váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Leváltották tisztségéből a Hargita Népe főszerkesztőjét, Sarány Istvánt. A megbízatást három éve ellátó újságíró helyét kollégája, a lapnál két éve dolgozó Kozán István veszi át. „Belső problémák késztettek erre a lépésre, a személycserével kapcsolatos minden egyéb tennivalót a megyei tanács elnökével fogjuk egyeztetni” – közölte Karda Emese, a közel tízezres példányszámú Hargita megyei napilap felelős kiadója. Nem kívánta részletezni a váltás okát, elmondta: a lapot érintő, akár személycseréről szóló döntések a felelős kiadó hatáskörébe tartoznak. A tisztségét 2007 novembere óta ellátó Karda hozzátette: a külföldön tartózkodó Borboly Csabával megbeszélik a történteket. Sarány István, a lapnál 1988 vége óta dolgozó, és a főszerkesztői megbízatást 2005 októberében átvevő újságíró csak annyit mondott: „Nem kívánom kommentálni a történteket”. A lap munkatársa, Szondy Zoltán elmondta: szó sincs valamiféle palotaforradalomról, Sarány ellen nem volt semmiféle puccs. Kozán István nem tervez látványos újításokat. A Hargita Népénél 2006 óta dolgozó újságíró elmondta: korai a lap arculatát, illetve tartalmát érintő látványos változásokról beszélni. A tulajdonos megyei tanács ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben tudatja: öttagú vizsgálóbizottságot állítanak föl, amelynek szeptember végéig javaslatot kell tennie a kiadó jogi státusának és működési rendjének tisztázására, és tisztáznia kell a leváltás körülményeit. Sem Kozán István, sem Szondy Zoltán nem mond le önkormányzati képviselői mandátumáról. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ugyanis ajánlotta, hogy gyakorló újságíró lehetőleg ne vállaljon politikai szerepet, ezen belül parlamenti vagy önkormányzati mandátumot. A június 1-jei helyhatósági választásokon Szondy Zoltán a Magyar Polgári Párt színeiben lett tanácsos Csíkszeredában, Kozán István pedig függetlenként szerzett mandátumot a szentegyházi városi tanácsban. /Benkő Levente: „Nem volt puccs” = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

A Hargita Népe napilapnál történt változtatásokkal kapcsolatban három írás látott napvilágot a lapban: a) Borboly Csaba, Hargita Megyei Tanácsának elnöke aggódik a Hargita Népe napilapnál az utóbbi hónapokban történtek miatt. A főszerkesztő hirtelen leváltása egy súlyos intézkedésnek számít, amely leváltás a megyei tanács elnökével való konzultáció nélkül történt meg. Sarány István 20 éve dolgozik a Hargita Népénél, főszerkesztői tisztségének megszüntetése csakis komoly ok miatt történhetett. Borboly Csaba egy 5 fős kivizsgáló bizottság létrehozásáról terjeszt elő határozatot. /Hargita Megye Tanácsa Sajtószolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ b) Kristó Tibor, a lap munkatársa, életműdíjas újságíró tiltakozik Sarány István mb. felelős szerkesztő félreállítása miatt. Többen hallgatólagosan támogatják tiltakozását, de nevüket nem írják ki, megtorlástól tartanak. /Kristó Tibor: Újságírói tiltakozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ c) Karda Emese igazgató, felelős kiadó közölte, ő rendelkezett a személyi változásról, ideiglenes megbízatást adva Kozán Istvánnak. Kifogásait közölte Sarány Istvánnal, ezek azonban az intézmény belső ügyeit képezik. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Erdély földje kincsesbánya – a rovásírás-kutatás szempontjából is. Titkok a rovásírásban című könyvében (2004) Ráduly János szerző 27 erdélyi feliratos (epigráfiai) emléket mutatott be, és írt a berekeresztúri vegyes rovásjegyű feliratokról is. Ráduly János újabb könyve /Beszélő rovásemlék. Adalékok rovásírásunk ismeretéhez. Hoppá Kiadó, Marosvásárhely, 2008/ a lapokban (Romániai Magyar Szó, Hargita Népe, Hazanéző, Kulturális Figyelő, Népújság) megjelent közléseket gyűjti egybe, benne újabb 23 epigráfiai és 4 kéziratos rovásemléket elemez a szerző. (A korábbi, 2006-os Ráduly-kötet – A székely(magyar) rovásírásról – 43 erdélyi feliratos rovásemlék meglétéről adott hírt. A szerző szerint a rovásbetűkkel írt korai szavak, mondatok, szövegek és szövegtöredékek nyelvemlék-jelentőségűek. /B. D. : Beszélő rovásemlékek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

Hajdu Gábor, Becze István és Tordai Árpád lesz a tagja a megyei tanács részéről annak az öttagú bizottságnak, amelyik a Hargita Népe Lapkiadó menedzsmentjét, jogi és vagyoni helyzetét fogja megvizsgálni, valamint javaslatokat fog tenni a kiadó jövőjére vonatkozóan. A bizottság másik két tagját a tanács hivatali testületéből nevesítik majd. A Magyar Polgári Párt is javasolt egy tagot a bizottságba, Árus Zsoltot, de a titkos szavazáson ő mindössze nyolc voksot gyűjtött be. – Az ügyben az RMDSZ pártdöntést hozott, a mi értékelésünk szerint az RMDSZ nem akarja, hogy az MPP küldöttje is ott legyen a Hargita Népét vizsgáló bizottságban – fogalmazott a szavazás eredményének kihirdetését követően Thamó Csaba, az MPP frakcióvezetője. /Forró-Erős Gyöngyi: Bizottság vizsgálja a HARGITA NÉPÉt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

A Magyar Polgári Párt (MPP) megyei tanácsosai jogi szempontból törvénytelennek, politikailag aggályosnak tartják azt a határozatot, amellyel bizottságot hoztak létre a Hargita Népe Lapkiadó átvilágítására. A Hargita megyei tanács elfogadta a tervezetet, amelynek értelmében öttagú bizottság kezd vizsgálódni a lapnál. „Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-frakció megakadályozta a Magyar Polgári Párt képviselőjének, Árus Zsoltnak a részvételét a Hargita Népe napilap ellenőrző bizottságában, ezzel egy olyan politikai döntést hozott, amelyről joggal feltételezzük, hogy a választások közeledtével a Hargita Népét RMDSZ-es pártlappá alakítják. A hazai magyar írott és elektronikus sajtó az utóbbi években szinte teljesen az egypártrendszerre berendezkedő RMDSZ ellenőrzése alá került, amely a pénzügyi támogatások kizárólagos monopóliumával rendelkezik. A Hargita Népe feletti ellenőrzés megszerzése abba a sorba tartozik, amelynek legfrissebb példái az Erdély FM rádió vagy a rövidesen induló erdélyi televízió. Felemeljük szavunkat a sajtószabadság érdekében! A magyar közösségnek joga van a szabad sajtóhoz, az egyoldalú tájékoztatás veszélyezteti a demokráciát!" – olvasható a közleményben. /Tiltakozik az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

A Hargita Népében június 17-én „A névtelen hitelezők lázadása" címmel írás jelent meg, melyben nevüket nyíltan nem vállaló magánszemélyek azzal vádolták meg Emil Cosát, Gyergyószentmiklós rendőrparancsnokát, hogy nyakra-főre kér kölcsön magánszemélyektől, de a pénzt megadni nem hajlandó, a megkárosított hitelezők száma állítólag száz fölött van. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vizsgálódik az ügyben. A Hargita Népének ezt a számát pár rendőr még a hajnali órákban felvásárolta Gyergyószentmiklóson, más nem történt. Most viszont Gyergyószentmiklósról Victor Ungureanu vezető rendőrfelügyelő kijelentette, elfogyott a türelme, hajlandó nyilatkozni. A júniusban közölt cikk igaz, erősítette meg, erről mindenki tud a gyergyói rendőrségen. A megyei rendőrparancsok is tud erről az ügyről, közben Cosa továbbra is kéri a kölcsönöket, melyeket továbbra sem ad meg. /Szondy Zoltán: Új fejlemény a gyergyói adósbotrányban – Egy rendőrtiszt kitálal. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

Baráti, családias hangulatban zajlott a Ferencz Imre szobraiból válogatott kiállítás megnyitója szeptember 25-én a csíkszeredai Golden Gallery kiállítótermében, Ferencz Imre költő, publicista, a Hargita Népe nyugdíjba vonult munkatársa 60. születésnapja apropóján műkedvelő szobrászként mutatkozott be. /Antal Ildikó: Ferencz Imre gondolatai – ezúttal szobrokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

Az „ordonánca, csirkulára vagy referent ágrikol” és hasonló kifejezések jövőbeni elkerülése érdekében hivatásos fordítókat alkalmaz a Kovászna Megyei Tanács határozatainak fordítására, jelentette be Tamás Sándor tanácselnök. A közigazgatási törvény szerint magyarul is közzé kell tenni a határozatokat azokban a megyékben, ahol a lakosság több mint 20 százaléka magyar, ennek ellenére egyelőre csak belső használatra, a tanácsosok számára készülnek rossz minőségű fordítások. „Jóváhagyják a Reklám Panó Felállítás, A1 Tipus, Kökös, Kovászna Megye nevű beruházás elhelyezését Kökös község területén, a 35-ös tarla, 148-as parcelán, a 22/19. 02. 2008 számú szerzödés alapján. Kovászna Megye promoválása mint turisztikai termék, szükséges egy turisztikai brend megvalósítása... ” – így szól például a Kökös határában újra elhelyezendő Székelyföld tábláról szóló tanácsi határozat fordítása. A hivatal alkalmazottainak egy része még 1989 előtt, román tannyelvű osztályokban végezte tanulmányait, és ezért nehezebben fogalmaznak anyanyelvükön. A Kovászna Megyei Tanács internetes oldalán csak román nyelven jelennek meg a tanácshatározatok. A jövőben a tanács magyarul is közzétenné döntéseit. A Hargita Megyei Tanács magyar nyelvű közleményeiben szintén magyartalan megfogalmazások vannak. Megoldásként a megyei tanács közleményeit a jövőben a Hargita Népe napilap szerkesztői fordítják, a szerkesztőséggel között szerződés keretében. A szatmárnémeti önkormányzatnál már évek óta kétnyelvűek a tanácsi határozatok, a tanács hivatalos közlönyében is így jelennek meg. /Fordítókkal a „csirkulára” ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A Magyar Polgári Párt csíkszeredai vezetősége visszautasította Muszka Sándor A székely bácsi tehene című cikkét. Ebben a szerző vitézül odamondott a Magyar Polgári Pártnak, mondván: „a magyarság megváltását nem tennék a hatalomra jutás feltételévé”. Azonban az MPP egyik vezetője sem beszélt arról, hogy tevékenységét hatalomra jutáshoz köti. Természetesen az MPP értesült arról, hogy a Hargita Népe munkaközösségére nyomás nehezedik az RMDSZ-politikusok vezetése alatt álló megyei önkormányzat részéről, érthető, hogy Muszka így próbálja bebiztosítani magát, de ez a próbálkozás a lakosságot valóban érdeklő témák megközelítésével hatékonyabb és újságíróhoz méltóbb lenne. /Szikszay László csíkszeredai városi tanácsos: Tessék komoly dolgokkal foglalkozni! Válasz Muszka Sándornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Előzmény: Muszka Sándor: A székely bácsi tehene. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

A Verestóy Attila Alapítvány sajtóirodája reagált Papp Kincses Emesének Fehér (?) holló /Hargita Népe, okt. 2./ című írására. Érthetetlen, hogy valakinek problémát okoz, hogy a szenátor adakozik. Egy olyan alapítványon keresztül, mely a nevét viseli, Verestóy Attila nevét. Az álszerénységet már nem kell pajzsként használni, a mai világban már nem szégyen a siker és a pénz. Végül egyetértenek Papp Kincses Emesével, az adományozás dicséretes tett, és ritka, mint az a bizonyos fehér holló. /Verestóy Attila Alapítvány Sajtóiroda: Fehér holló! Válasz Papp Kincses Emesének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Berecken befejeződött Nemzetközi Fotóművészeti Alkotótábor, amelynek ötletgazdája Nagy P. Zoltán csíkszeredai fotóművész, a Hargita Népe nyugalmazott fotóriportere. A háromszéki Berecken immár hetedik alkalommal megszervezett egyhetes táborozáson több ezer fotót készítettek a környéket bebarangoló hazai és magyarországi fotóművészek. /Bartos Lóránt: Több ezer kép Háromszékről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati frakciója összegezte a Borboly adminisztráció 100 napját. Az elmúlt három hónapban Hargita Megye Tanácsa Borboly Csaba elnök vezetésével határozatok tömegét gyártotta, melyet az RMDSZ frakció szó nélkül megszavazott. Az MPP erőfeszítése a törvényesség betartásáért, valamint ellenzéki ellenőrző szerepének érvényesítésére beleütközött az RMDSZ szavazógépezetébe. Az MPP kérdéseit válasz nélkül hagyták. Jó példa erre a libáni út építése közben eltűnt aszfaltmennyiségre kérdése. Az MPP elleni támadásokra használják a megyei tanács kiadványait. Megakadályozzák az MPP részvételét a Hargita Népe napilapot felügyelő bizottságban, ezzel megerősítik a sajtó feletti RMDSZ-es uralmat. Az MPP példákat hozott fel az elmúlt időszakra. Többek között: az alakuló ülés törvénytelen volt, hiányzott a kétharmados többség, átláthatatlan a közpénzek felhasználása, a szakbizottságok összetételét és számát az RMDSZ-frakció erőből, egyeztetés nélkül szavazta meg. /MPP a Borboly adminisztráció 100 napjáról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

A Székely Útkereső 1990 áprilisa és 1999 decembere között Székelyudvarhelyen megjelentetett irodalmi és művelődési folyóirat. 1990-ben havonta, 1991–1994 között kéthavonta, 1995-től 1999 decemberéig (anyagi nehézségek miatt) negyedévenként, összevont lapszámokkal jelent meg. Főszerkesztőként mindvégig Beke Sándor jegyezte. 1999-től a folyóirat megszűnt ugyan, de jogutódja, a már korábban elindított Székely Útkereső Kiadványok folytatja a folyóirat programját és szellemi hagyományait. A kiadványok történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi esszéket, nagyobb lélegzetű ismeretterjesztő tanulmányokat tartalmaznak. Így a folyóirattal párhuzamosan nőtte ki magát a Székelyföld egyik szellemi műhelyévé az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A folyóirat 1999-ben megszűnt, de az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó továbbélteti a Székely Útkereső Kiadványok megjelentetésével: könyvekbe foglalták a Székely Útkereső teljes anyagát. Hat ilyen összegező könyv született, valamennyit az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó jelentette meg. Ezek a következők: Székely Útkereső (1990–1999) – Laptörténet és sajtóvisszhang; Székely Útkereső – Szellemi műhely a XX. század végén Erdélyben; Az élőszó dicsérete. Kritikák, recenziók, beszélgetések a Székely Útkereső hasábjain; Becsüld a népet! – gyermekirodalmi antológia; Székely Útkereső Antológia 1990–1999; Magyar, székely és csángó örökség – a Székely Útkereső Kiadványok antológiája (1991–2006). A köteteket Beke Sándor és Brauch Magda aradi újságíró szerkesztette. Egyik kötet tavaly, a többi idén jelent meg. A szerkesztőt és a kiadót a Noé bárkája felé című Kányádi-versben megfogalmazott gondolat – feladat, kötelesség – vezérelhette: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó,/ egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges. " A Laptörténet című kötetben a Hargita Népében is hetente közlő Barabás István bevezető tanulmányában – A Székely Útkereső az egyetemes magyar művelődéstörténet része – erkölcsi, esztétikai magaslatokba helyezte a folyóiratot. Beke Sándor neves írókat, történészeket, jó tollú újságírókat toborzott munkatársai közé. A Hargita Népe 1990. április 19-i számában Beke Sándor nyilatkozott a folyóiratról: „Célunk csupán egy lehet: mindannyiunk elé tárni székely közéletünket, s egy elnyomott, embertelen kisebbségi sors koromsötét emlékéből feloldani lebilincselt közművelődésünk, kultúránk, történelmünk és irodalmunk értékes pillanatait. " A fiatalon elhunyt költő, Vass László Levente Egyedül az éjszakában című verseskötete volt 1991-ben a Székely Útkereső Kiadványok első kötete. Az élőszó dicsérete című kötet a Székely Útkereső hasábjain közölt kritikákat, recenziókat, beszélgetéseket tartalmazza. A kritikákat Ráduly János jegyezte. A Becsüld a népet! című kötet a Székely Útkereső gyermekirodalmi antológiája. A szerzők között volt Benedek Elek, Marton Lili, Nagy Olga, Ráduly János, Csire Gabriella, Papp Attila, Fábián Imre, László László, P. Buzogány Árpád és Beke Sándor. Változatos olvasmányt kínál a Székely Útkereső Antológia 1990–1999 című kötet. Magyar, székely és csángó örökség a címe a Székely Útkereső Kiadványok antológiájának. A sorozat indulásának körülményeiről Beke Sándor nyilatkozott a Hargita Népének (2000. március 24.): „A lapszerkesztés során gyakran előfordul, hogy egy-egy nagyon jó kézirat nem fér be a jellegénél fogva szűkre szabott laptestbe. Ezért úgy döntöttünk, hogy e nagyobb lélegzetű munkákat kis füzetekben, a Székely Útkereső Kiadványok sorozatban jelentetjük meg. " A sorozatban eddig 22 füzet vagy könyv jelent meg. Mutatóba néhány cím a sorozatból: Ráduly János: Nemzeti kincsünk – a rovásírás, Gábor Dénes: Gondolatok a székely himnuszról, Kisgyörgy Imre: Kopjafák – régen és ma, Kovács Piroska: Örökségünk a székely kapu, Bán Anna: Erdély és a székely székek címerei. /Borbély László: Könyvekbe mentett Székely Útkereső. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./ Vass László Levente /Székelyudvarhely, 1955. – Homoródalmás, 1979/ a hétfalusi magyar gimnázium végzettje, 1976-ban hivatásos taxisofőr Kolozsváron. Élete utolsó két évét Budapesten töltötte, gyógyíthatatlan betegsége elvitte, mielőtt költészete kiteljesedhetett volna.

Már több erdélyi közíró vázolta fel annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló erőforrások fölötti egyeduralom egyfajta államon belüli diktatúrához vezethet az erdélyi magyar társadalomban, ezeket a jelzéseket azonban elsöpörte a bírálatok által érintett RMDSZ. Most azonban tekintélyes román civilszervezetek állítják ugyanezt. A Pro Democratia, a Sajtófigyelő Ügynökség (AMP), valamint a Központ a Román Oknyomozó Újságírásért (CRJI) az általános választásokra készülve országos listát készített azokról a jelöltekről, akik valamilyen okból (együttműködés a Szekuritátéval, gyanús meggazdagodás, satöbbi) nem teljesen megfelelők. 130 ilyen személy van, köztük több az RMDSZ színeiben indul. A lista készítői rácsodálkoztak: milyen kevés adat van a két székely megyéből. Ennek utánajárva készült el egy másik lista, melynek címe: „Hargita és Kovászna – fehér folt a korrupció arcán". E lista készítői hangsúlyozzák, hogy adataik jó része a helyi sajtóból származik, s utánajártak a magyar nyelvű sajtó tulajdonviszonyainak. A Transindex internetes portál egyik tulajdonosa Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ-vezető, az Új Magyar Szót és az Erdélyi Riportot kiadó Scripta Kiadó tulajdonosa Verestóy Attila szenátor-milliárdos, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának főszerkesztője Borbély László miniszter felesége... A listában vannak hibák, a Hargita Népről pedig azt írták, hogy a csíkszeredai városi tanács adja ki, valójában a megyei tanács. Vannak kihagyások is, például Borbély László miniszter társtulajdonosa a Népújságnak is, igaz, az Maros megyében van. A jelentés és a lista elkészítőinek következtetése: „Az RMDSZ és a helyi önkormányzatok ilyen összpontosított tulajdonviszonya mellett világos, miért nem jutnak el a sajtóba bíráló információk a két megye RMDSZ-jelöltjeiről. Hargitát és Kovásznát gyakorlatilag RMDSZ tájékoztatási monopóliumra ítélték. A közérdekű információhoz való hozzáférés ilyen szintű ellenőrzése egy totalitárius társadalom előfutára. " /Szondy Zoltán: Saját diktatúránk felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

Az 1995-ös tanügyi törvény biztosította a magyar történelem tanításának lehetőségét, kezdetben mégis szülői aláíráshoz kötötték ezt, sőt, voltak iskolák, ahol óvakodtak a törzsanyagba foglalni és órarendbe iktatni. Ekkor még nem volt sem tanterv, sem tankönyv. Az 1996–1997-es tanévben Hargita megyében többen a Hargita Népében hétről hétre megjelenő tankönyvpótlóból éltek. 1997-től kedvezőre fordult a helyzet a tanterv jóváhagyásával és az erre épülő tankönyv – László László, Vincze Zoltán: A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai – megjelenésével. Ez a tankönyv jó, többszöri utánnyomást is megért, de tíz év elteltével szükség van egy javított, az utóbbi évtized eseményeiről is beszámoló kiadásra. A tankönyv mellé a történelemtanárok munkafüzeteket is írtak, szerkesztettek a szórványban és Székelyföldön. Király László, Novák Károly István székelyudvarhelyi tanárok kétkötetes munkafüzete második bővített kiadását is megérte. A magyar történelmet tanító tanárok számára az Oktatásügyi Minisztérium Kisebbségi Igazgatósága novemberben és decemberben – szakmai képzést szervezett Nagyváradon. /Fodor S. Sándor szaktanfelügyelő, Székelykeresztúr: Történelmünk tanításáért, tovább. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./