Újabb erdélyi újságot lehet böngészni a világhálón, a Horváth Gábor főiskolai hallgató vezetésével szept. 19-től frissített www.relatio.ro címmel megjelenő, független hírhordozót. Az internetes újságban erdélyi, magyarországi, romániai és a világ más tájairól érkező hírek szerepelek, figyelik a helyi (köztük a Hargita Népe) és a világsajtót. /(Bajna György): Újabb Erdélyi Hírvivő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

Kányádi Sándor keserű verse jut eszébe Borbély Lászlónak a Hargita Népe szerkesztőjének a kettős állampolgárságról kiírandó magyarországi népszavazással kapcsolatos véleményekről. Valóban a hajdani szegénylegény sorsára jutnak a határon túli magyarok: nem kellünk mi „sem itten, sem ottan"? Van aki kételyeit fogalmazza meg, más meg nyílt ellenpropagandába kezd. A Népszabadság vezető publicistája /Aczél Endre/ arról írt, hogy ő nem hajlandó fizetni sem az orvosi kezelését, sem a nyugdíját a magyar állampolgársághoz jutott külhoninak. /Borbély László: Nadrágszíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 24-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel folytatott megbeszélést Marosvásárhelyen. – Óriási tétje van az őszi parlamenti választásoknak: a Vajdaság példája azt mutatja számunkra, hogy parlamenti képviselet nélkül a nemzeti közösségeket érintő kedvező folyamatok bármikor visszafordíthatók – jelentette ki Markó. Elmondta: előzőleg aggasztónak tartotta a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzéseket, amelyek a határon túli magyarok támogatásának csökkenését irányozták elő, de budapesti tárgyalásain sikerült bizonyos korrekciókat elérnie. Közölte, a jövő évre tervezett összegek összességében meghaladják az idei támogatások mértékét, ugyanis a magyarul tanuló diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatások már beépültek a jövő évi költségvetésbe, és ezek jelentős módon, közel öt milliárd forinttal növelik a támogatások összegét. Markó garanciát kapott arra, hogy növelik többek között a Sapientia Tudományegyetemnek, az Illyés Közalapítványnak, valamint a határon túli magyar könyvkiadás és kultúra támogatására szánt összegeket. Közgyűlést tartott a romániai magyar helyi és regionális lapok egyesülete Marosvásárhelyen. Megegyeztek a romániai magyar lapok közös fellépésének új stratégiájában, amiben központi szerepet kap a szorosabb együttműködés az üzleti szférával. A Rais Wallner István elnök beszámolóját követő tisztújításon a korábbi alelnököt, Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét választották meg elnöknek, az új alelnök Hecser Zoltán, a Hargita Népe kiadó igazgatója lett. /Budapest a támogatások növelését ígéri – mondotta Markó a romániai magyar sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Gyergyószárhegyen, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) évente megtartott táborában osztották ki a hét végén a romániai magyar újságírók munkásságát honoráló nívódíjakat. A táborban jelen voltak a nemrég alakult Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) képviselői is. A kétnapos MÚRE-táborban az újságírók a médiaetika és a professzionalizmus témakörben hallgathattak előadásokat. Nívódíjasok: az írott sajtó kategóriában Nagy-Miklós Kund, a marosvásárhelyi Népújság napilap Múzsa című kulturális mellékletének főszerkesztője, a rádiósoknál Vincze Lóránt, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adása szerkesztője, a televíziós kategóriában Baranyi László, az MTV2 marosvásárhelyi tudósítója, fotós kategóriában Egyed Ufó Zoltán, a nagyváradi Erdélyi Riport fényképésze. Idén Lendvay Évának, az Előre, a Brassói Lapok és a Művelődés nyugalmazott munkatársának ítélték az Életmű-díjat, az Ágoston Hugó publicista szorgalmazására alapított Pro Amicitia-díj új tulajdonosa pedig Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke lett. A kezdő rádiósoknak ítélt Tomcsányi-díjat Szőcs Levente, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának munkatársa vehette át, különdíjjal jutalmazták a marosvásárhelyi rádió csapatát. A csapat tagjai: Thuróczki Emese, Kulcsár Andrea, Rákóczi Kinga, Bíró Zsolt és Rákóczi Levente. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ által kiosztott díjat Ferencz Imre, a csíkszeredai Hargita Népe újságírója vehette át. – A vajdasági és a romániai magyar újságírók érdekvédelmi szövetsége együttműködési megállapodást írt alá. /B. T.: MÚRE nívódíjakat osztottak Gyergyószárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Színt vallott a magyar kormánykoalíció két pártjának vezérkara, bejelentették, arra buzdítják szimpatizánsaikat, hogy szavazzanak nemmel a kettős állampolgárságról, illetve a kórházak privatizációjáról kiírt ügydöntő referendumon. Ez azt jelentené, hogy szívesen lemondanának rólunk, Magyarország határain kívülre szorított magyarokról, állapította meg cikkében Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. Hiába érvel, bizonyít az ellenzék, a kettős állampolgárság nem jelentene többletkiadást a magyarországi adófizetőknek, a külföldi magyarság anyaországi exodusától sem kellene tartaniuk. A kormánypártok elzárkózása után következik a magyarországi választópolgárok vizsgája. December 5-én vizsgázik Magyarország népe. /Borbély László: Arcul csapnának. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) megdöbbenéssel és sajnálattal vette tudomásul a Magyar Hírlap magyarországi országos politikai napilap megszüntetését. A MÚRE szerint az újságírók tulajdonosi, vagy résztulajdonosi érdekérvényesítése teremtheti meg a független, kiegyensúlyozott és hiteles információszolgáltató sajtó lehetőségét, úgy ahogy az az erdélyi magyar sajtóban a megyei napilapok többsége és egyes hetilapok (pl. a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a Brassói Lapok) esetében történik. /Állásfoglalás a sajtószabadság mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 5-én a bukaresti református egyház Koós Ferenc Körének az RMDSZ két közismert hargitai politikusa volt a vendége: Nagy Benedek történelemtanár és Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Nagy Benedek megörökítette életének 1956–1961 közötti krónikáját, bebörtönzésének történetét Egy sors volt ez is /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ címen. Nagy Benedek harmadéves kolozsvári egyetemi hallgató volt, amikor letartóztatták és koncepciós perben elítélték. A Koós Ferenc Körben Zsold Béla, a vendéglátó Calvineum templom lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kelemen beszédében felvázolta az 1956-os magyar forradalom romániai visszhangját. Nagy Benedek elmondta, miért itt tartja könyvének bemutatóját: mert édesapja, dr. Nagy András a ’30-as években Bukarestben volt orvostanhallgató, ilyen minőségében egyike a Koós Ferenc Kör megalapítóinak. Nagy Benedek szerint nincs olyan romániai magyar intézmény, amely az egykori politikai elítéltek vallomásait összegyűjtené, hogy forrásként szolgáljanak mai és jövendő kutatók, írók számára. Sokan sírba vitték az emlékeiket. Tófalvi Zoltán és – tőle függetlenül – Páskándiné Sebők Anna saját kezdeményezésre összegyűjtötte, amit még lehetett, és közreadta tévében, nyomtatásban. Elszórtan jelentek meg visszaemlékezések, például Vastag Lajostól az utolsó órában, mert nemsokára elhunyt Amerikában, és közölt Dávid Gyula, Páll Lajos, Bartis Ferenc, Koczka György, Puskás Attila és számos pap. A Hargita Népe az évek során szóra bírta az elérhető, egykori politikai elítélteket. Új fejlemény, hogy a CNSAS (Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság) kérésre korabeli nyomozati és törvényszéki iratokat, titkos jelentéseket bocsát az egykori elítéltek és családtagjaik rendelkezésére, ezek újabb és újabb adalékokkal gazdagítják a korszak tényirodalmát. /Barabás István: Pennás börtön. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/

Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője Kányádi Sándor versének aggódó, féltő sorait idézte a Magyar Állandó Értekezlet 8. ülése kapcsán: most sem kellünk sem itt, sem ott, „sem inde, sem unde". A ’80-as évek óta – akkor írta a költő A bujdosni sem tudó szegénylegény énekét – Erdélyben változott a helyzet, a nemzeti közösség jogainak érvényesítésében értek el eredményeket. Hát odaát kellünk-e? – tette fel a kérdést. A kettős állampolgárság lehetőségének törvénybe foglalását elutasító magyar kormánypárti reagálás ezt kérdésessé teszi. Továbbtart a riogatás. Akik tartanak a kettős állampolgárság következményeként esetleg előálló áttelepülési hullámtól, megfeledkeznek a határon kívülről érkezett munkaerő hasznáról, s nem utolsósorban a keresete után fizetendő adóról. „Egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla" – olvasható a Határon Túli Magyarok Hivatalának a MÁÉRT 8. ülésére kiadott dokumentum gyűjteményében. A MÁÉRT-en a kormány szülőföld-programot, új nemzetstratégiát hirdetve elzárkózott a kettős állampolgárság lehetőségétől. A határon túli magyar szervezetek képviselői, a magyarországi ellenzéki pártok mindvégig határozottan kiálltak a kettős állampolgárság mellett, álláspontjukat alternatív nyilatkozatban rögzítették. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadta el közös nyilatkozatként. Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét, a népszavazás kezdeményezőjét be sem engedték az ülésre. Mádl Ferenc köztársasági elnök leszögezte: „Sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem". Befejező szavai: „Én arra szólítanám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot megosztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával." Orbán Viktor Fidesz-elnök bejelentette: november 27-re nagy népgyűlést terveznek, így erősítve a hitet a kétkedőkben, hogy minden magyar jó lelkiismerettel mondhasson igent a népszavazáson. /Borbély László: Kellünk vagy nem kellünk? Szavak és tettek ütközése a kettős állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Egyenruhás rendőrök érdeklődtek dec. 6-án, vasárnap Csíkszereda templomaiban a szentmisék kezdési időpontjáról. Erről az egyik plébános a szentmisén híveit is tájékoztatta. Aurelia Dumitru, a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség kabinetirodájának vezetője a Hargita Népe érdeklődésére elmondta: választás előtt minden tömegrendezvény, összejövetel alkalmával biztosítania kell a rendőrségnek a közrendet, ezért volt szükség arra, hogy ismerjék a szentmisék kezdési időpontját. /Sarány István: Rendőri érdeklődés a templomokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

Az eredménytelen népszavazás után a Hargita Népe szerkesztőségébe határon innen és határon túlról érkeztek felháborodott levelek. Deáky András Gyimesbükkről kérdezte: „Hát mégsem került az Anyaországban elég magyar nemzetben gondolkodó magyar?! Hát tényleg beteg Magyarország?” „Bocsánatot kérek Önöktől nemzetáruló társaimért" – írta levelében Béres László Attila Esztergomból. Balló Ibolya Budapestről írta elkeseredett sorait. „Gratulálok a győzelmükhöz a kormánypártoknak, és konok székelységgel kijelentem, hogy amíg ők saját népük ellen uszítanak, és ‘győzedelmeskednek’, én nem kérek árváim nevében és nem is fogok elfogadni tőlük egyetlen vasat sem" – szögezte le Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. A kormánypártok képviselői győzelemről beszélnek. Kit győztek le? A saját népüket! Minden erkölcsi felelősség az uszító kormányé, hangsúlyozta Böjte Csaba. „Mi, a Lakiteleken alakult Mindszenty József Politikai Kollégium negyvennégy tagja a másfélmillió IGEN-ből, megsokszorozzuk erőnket annak érdekében, hogy az elszakított nemzetrészek újból egymásra találjanak!" – olvasható a negyvennégy aláírással ellátott közleményben. /Sarány István: Vélemények az eredménytelen népszavazásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

Zöld Lajos egyetért Sarány István Méltóság, vagy bohóckodás című írásával (Hargita Népe, dec. 14.). Kimondta, hogy a nemzeti zászló eltávolítása nem lehet válasz a népszavazásra. Kettős állampolgárság szükséges ahhoz, hogy boldog ember legyen valaki? Zöld Lajos lélekben a magyar szocialistákkal érez együtt, „de azt nem tudnám, nem merném mondani, hogy Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor, Markó Béla vagy Tőkés László szereti-e jobban a hazáját? Valószínű mindannyian.” A zászlónak a magasban a helye. /Zöld Lajos: Kié a zászló és a himnusz? = Hargita Népe (Csíkszereda), 2004. dec. 21./

Málnásy Csaba reagált Zöld Lajos írására /Kié a zászló és a himnusz?, Hargita Népe, 2004. dec. 21./ Fájdalmukat, tiltakozásukat fejezték ki Gyergyószentmiklóson azzal, hogy a magyar zászlót feketébe öltöztették. Megbocsátottak rég azoknak, akik a balos propaganda hatására nemmel szavaztak a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Zöld Lajos művésztelepi tevékenysége sem jogosítja fel arra, hogy bohóckodásnak titulálja a gyergyószentmiklósi római katolikus közösség megnyilvánulását. /Málnásy Csaba: Válaszféle Zöld Lajosnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

Rokaly József szintán reagált Zöld Lajos Kié a zászló és a himnusz? Hargita Népe, 2004. dec. 21./ című cikkére. Zöld Lajos gyűlölködően írt: „Nem szárad-e le tőből annak a karja, ki térd- és főhajtás helyett egy nemzet – akármelyik nemzet – szent szimbólumaihoz koszos kézzel, indulattal mer matatni?” Rokaly szerint kultúrember nem süllyedhet ilyen mélyre. /Rokaly József: A ráadás hőzöngése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

Ferencz Csaba reagált Bara Béla okfejtésére /Székely nemzeti zászló, Hargita Népe, márc. 25./. A zászló nem a székely nemzet, hanem a Székely Nemzeti Tanács, vagyis egy önrendelkezést óhajtó közösség közképviseleti testületének szimbóluma. A Székely Nemzeti Tanács kinyilvánította a közösségi akaratot, amely az önrendelkezésre, a területi autonómiára vonatkozik. /Ferencz Csaba Sepsiszentgyörgy: A közösségi akaratot nem szabad elhallgatni Tisztelt Bara Béla! = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

Mindenhol a nagyvilágban ahol magyar él, ezekben a napokban megemlékeznek József Attila születésének 100. évfordulójáról. Néhány rendezvény: a Csíki Játékszín művészeinek előadásában Tedd a kezed... című emlékműsor; Fiatal életek indulója – a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művészeinek előadásában a Salamon Ernő Gimnáziumban; József Attila-napok a költő nevét viselő csíkszeredai iskolában; Összmagyar szavalóverseny József Attila verseiből a Magyar Rádió és a Veszprémi Petőfi Színház szervezésében magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági művészek részvételével; József Attila-versek a marosvásárhelyi rádióban; Nagyváradon felállítják József Attila egész alakos bronzszobrát, nyáron Székelyudvarhelyen is bemutatják a költő életművéből ízelítőt nyújtó vándorkiállítást; április 11-én, a költő születésnapján 25 jeles magyar költő és író – köztük Kányádi Sándor – mondja el legkedveltebb József Attila-versét, stílszerűen a budapesti József Attila Színházban; április 11-én koszorúzás lesz a Kerepesi temetőben; este Költészetnapi Versfesztivál a Nemzeti Színházban... A Hargita Népe művelődési oldalainkon hetek óta közölte József Attila kevésbé ismert verseit. Április 11. József Attila születésének 100. évfordulója. Egy idő óta a Magyar Költészet Napjaként él a köztudatban. /100 éve született József Attila. Megemlékezések, ünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

Horváth Istvánnak az Erdélyi Társadalom című szociológiai szakfolyóiratban megjelent Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarság körében című tanulmányát újraközölte a Hargita Népe. Az állandó, romániai lakhelyéről hiányzó népesség nagysága jelentős. 1999 végén Magyarország területén 57 434 hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkező román állampolgárságú személyt regisztrálták, ennek 90-95%-a magyar nemzetiségű, ami az erdélyi magyar népesség 3-4%-át jelenti. A legálisan tartózkodó népesség mellett még a feketemunkásokkal is számolni kell, akik Magyarországon tartózkodásukat időszakos határátlépéssel teszik törvényessé. Az erdélyi magyarok más országok felé irányuló migrációs folyamatokba is belekapcsolódtak, emiatt feltételezhető, hogy ez összesen legalább százezer magyar nemzetiségű személyt jelenthet, az erdélyi magyarságnak legalább 6-7% százalékát. Többségük fiatalabb. A 25-29 éves fiatal felnőttek korcsoportja a legálisan több mint egy éve Magyarország területén tartózkodók több mint egyötödét adja. A migráció lehetséges célországait illetően első helyen Magyarország szerepel, mögötte, szorosan felzárkózva, megjelenik a nyugat-európai térség is. A migrációs/kitelepedési hajlandóság változott: 2000-ben a 26%-ot érte el, 2001-ben a 24%-ot, a következő évben a 23%-ot és 2003-ra már 21%-ra csökkent azok aránya, akik kitelepednének. Leginkább az olyan településeken lakó magyarok fogalmazzák meg a kivándorlás szándékát, ahol fele-fele arányban laknak magyarok és románok. Az Erdélyi Társadalom a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszéke magyar tagozatának folyóirata. /Horváth István: Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarság körében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

A Szabadság napilapot először hívták meg a székely lapok találkozójára. Az eseménynek Szováta adott otthont április 16-án, a Maros megyei helyszín házigazdája a Népújság volt. Megnyitó beszédében Makkai János, a Maros megyei napilap főszerkesztője kiemelte, milyen fontosak ezek az időszakos találkozások, amelyen a Népújságon és Szabadságon kívül a Hargita Népe, a Háromszék és a Brassói Lapok képviseltette magát. Ezt követően, a lapok munkatársai, kötetlen szakmai megbeszélésen vettek részt. /P. J. A.: Székely lapok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Constantin Strujan prefektus bejelentette, hogy kezdeményezi a Hargita Megyei Művelődési, Vallásügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Felügyelősége vezetőjének, Váli Józsefnek a leváltását. Strujan szerint a felügyelőség vezetője nem tudja, mi történik hatáskörében, az intézmény működése nem megfelelő. Ezt azzal indokolta, hogy nemrég, a könyvtárosok napja után azt a tájékoztatást kapta a felügyelőségtől, hogy semmilyen rendezvényt nem szerveztek az alkalomból a könyvtárakban. Pár órával később viszont újabb tájékoztatást kapott, amely szerint mégis volt hét rendezvény a megyében. Váli József a Hargita napilaptól értesült a prefektus szándékáról, úgy vélekedett, hogy ennek a lépésnek politikai okai is vannak. /Kovács Attila: Leváltaná a főfelügyelőt? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Pomjánek Béla Mesélő fák, kövek, kápolnák /Magister Kiadó, Csíkszereda/ című könyvében a Hargita Népében az évek során közölt írásait gyűjtötte egybe. Egy kicsit történelem, egy kicsit földrajz, természetleírás, építészeti vizsgálódás, továbbá kuriózumok gyűjteménye. Csík, a Gyimesek, Udvarhelyszék, Gyergyó mesélő fáit, köveit, emlékműveit, kápolnáit veszi sorra. /Borbély László: Biztató megyejárásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

A Hargita Népe június 29-i számában megjelent Egy sikertörténet sikertelensége, avagy amikor az örömbe üröm vegyül című írásra reagálva a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának illetékes főosztálya helyesbítésre kérte fel a szerkesztőséget. Közleményük szerint a minisztérium nem maradt adós az eredetileg megítélt 150 millió forintos támogatással. A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium megítélt és kiutalt támogatások a következők voltak: 2000-ben 70 millió forint, 2001-ben 32 500 000 forint, 2002-ben 34 764 000 forint és 2003-ban 16 millió forint. Összesen tehát 153 264 000 forint, azaz több mint az írásunkban emlegetett 150 milliós beígért támogatás. Azonban a szerkesztőség birtokunkban van egy 2000 decemberében keltezett megállapodás, amely értelmében a 150 millió forintos támogatás egyszeri és egyösszegű, s azt kizárólag a gimnázium bővítésére lehet felhasználni. Ezt alátámasztja egy másik megállapodás is, amelyet 2000. december 3-án írtak alá, s amely értelmében 10 millió forint értékű támogatást nyújtanak az engedélyezési, a kivitelezési tervezésre és a tervezői művezetésre. Tehát két megállapodásról van szó, 160 milliós támogatásra vonatkozóan léteztek megállapodások 2000 decemberében. Ezek kapcsán sérelmezi a kivitelező, hogy végül is nem részesült a 150 millió forintban. 2003. június 24-én született egy újabb megállapodás, amely értelmében a meglévő gimnázium bővítésére (újabb) 16 millió forintot ítéltek meg, 30 napon belüli átutalással. Ugyanabban a hónapban egy másik megállapodással a tetőtér beépítésére 1 millió forintot ítéltek meg. A két utóbbi megállapodásban nincs hivatkozás a megelőző kettőre, tehát újabb, időközben megítélt támogatásokról van szó. Ezek összesen 177 millió forintot tesznek ki. Ha ez így van, akkor hiányzik közel 14 millió forint. /Hecser Zoltán: Helyesbítést kért a minisztérium. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Életműdíjat adományoz a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Farkas Árpádnak, a Háromszék főszerkesztőjének. A díjátadásra a MÚRE hagyományos őszi szakmai tábora keretében, szeptember 3-án kerül sor a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében. Az egyesület további két díjazottja Ferencz Imre (Hargita Népe) sajtó- és Majtényi Ágnes (Bukaresti Rádió) elektronikus média kategóriában. /MÚRE-életműdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Véget ért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének idei szakmai tábora. A Gyergyószárhegyen megrendezett találkozón a hazai résztvevők mellett magyarországi, sőt vajdasági újságírók is jelen voltak. A táborzáró gálán, szeptember 3-án adták át a MÚRE idei díjait. Örökös tagságot kaptak a MÚRE korábbi elnökei: Hecser Zoltán, aki a szervezet jogállását alapozta meg, Kántor Lajos, aki az egyesület ideológiáját dolgozta ki, Ágoston Hugó, aki az újságíró-egyesület szellemiségét megteremtette, illetve Csép Sándor, aki erre a fundamentumra felépítette a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. A MÚRE nívódíja mellett a szervezet a szakma rendkívüli teljesítményeit is értékeli: Simonffy Katalin, a romániai magyar televíziózásban kifejtett tevékenységéért, Petki Judit, a Brassói Lapok fényképésze a megye építészeti örökségének archiválásáért, míg dr. Szőcs Géza azért kapott elismerő oklevelet, hogy az általa működtetett kereskedelmi rádióban megvalósítja a közszolgálati szellemiséget. A MÚRE nívódíját Majtényi Ágnes, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője, illetve Ferenc Imre, a Hargita Népe publicistája érdemelte ki. Életműdíjjal jutalmazták Farkas Árpádot, a Háromszék főszerkesztőjét, aki irodalmi tevékenysége mellett negyven éve a sajtóban dolgozik, és élteti lapjában az újságírás kihalófélben levő értékes műfajait: tárcát, riportot, irodalmi jegyzetet. Szokás szerint a többségi sajtó képviselői közül is díjaztak, a Pro Amicitia-díjat idén Brandusa Armanca érdemelte ki. /F. I.: Kiosztották a MÚRE idei díjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Csíkszentgyörgyön a rendőrőrsön Vlad Urzica rendőr és egy rendőrtársa szeptember 5-én megverte a helybéli János Elemért, mert nem beszélt jól románul. János Elemér panaszt tett a Hargita Megyei Prefektúrán. Idézést kapott, hogy jelenjen meg személyesen a rendőrőrsön, odament, s amikor kérte, hogy hozzanak valakit fordítani, mert nem beszél jól románul, megverték. Panaszához János Elemér csatolta a törvényszéki orvosi bizonylatot, mely alátámasztja, hogy alapos verést kapott, mely 7–9 nap gyógyulást igényel. A bizonylatban az áll, hogy János Elemért azért verték meg, mert „beszélt románul”. Vlad Urzica nekiesett s elkezdte verni, amikor elesett, rugdalni kezdték őt a másik rendőrrel együtt. János Elemér megpróbált kimenekülni az őrsből, ki is jutott az épületből és segítségért kiáltott, Vlad Urzica utánaszaladt, leütötte s visszahúzta az őrsbe, ahol tovább verték, s szidták őt, az anyját, a magyar nyelvet, a magyarokat. János Elemér segélykiáltását többen hallották, amikor menekülni próbált, többen látták, de beavatkozni senki sem mert. „Vlad utánajött, leütötte s visszavitte. Nem mertem utánamenni, öreg vagyok, s féltem, mert Vlad nagyon vad. Többeket megvert.” Daniela Crisan, a megyei rendőr-felügyelőség szóvivője közölte a Hargita Népével, hogy a megyei rendőrparancsnok a panasz tudomásulvétele után azonnal utasítást adott egy vizsgálócsoport megalakítására, s ezek már a helyszínen is vannak. Csíkszentgyörgyön nem ez az első eset, amikor panasz van Vlad Urzica rendőrre. János Elemér 1978 óta nyilvántartott szívbeteg, öt esztendeje betegnyugdíjas. A múlt héten, amikor a falubeli romák között tört ki verekedés, egy szemtanú szerint „Vlad s társa odamentek, azzal fordultak meg s futottak is el, ez a Vlad úgy szaladt, ahogy csak bírt.” /Szondy Zoltán: Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

A budapesti Muzsikás nyolcnapos erdélyi koncertkörútja teljes bevételét az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére ajánlotta fel. – A komolyzene világában sikerült elfogadtatnunk a magyar népzenét, mint koncertműfajt – mondta a Hargita Népe kérdéseire válaszolva a sikeres fellépés után Hamar Dániel. Hozzáfűzte, hogy Amerika és Európa nagy hangversenytermeiben léptek fel. A turné költségeit – utazás, szállás, terembérlés – a Mol Rt. vállalta. /Sarány István: A Muzsikás együttes segélykoncertjei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője nyugdíjba ment. 1990 elején bízta meg őt a szerkesztőség munkaközössége. Az olvasók ragaszkodásának köszönhetően biztosították az újság rendszeres megjelenésének anyagi feltételeit, összegezett a búcsúzó főszerkesztő. Pénzügyileg a lap megőrizte függetlenségét. Frissíteni, fiatalítani kell a lapot. /Borbély László: Jöjjenek a fiatalok! = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

Az egyetlen napilap a hazai magyar sajtópiacon a Hargita Népe, amely 1990-től megmaradt régi tulajdonosánál, a megyei önkormányzathoz tartozik, mint önálló költségvetésen kívüli egység. Borbély László főszerkesztő nyugdíjba vonulásával a megyei tanács vezetőségének is bele kell egyeznie a lap új főszerkesztőjének kinevezésébe. Bunta Levente, a megyei tanács elnöke aláírta azt a rendeletet, melynek értelmében a gazdasági vezetőt bízza meg, hogy ideiglenes főszerkesztőt nevezzen ki. Bunta cáfolta, hogy a megyei tanács vezetősége beleszólna a lap működésébe. „Nem kívánunk beleszólni, mint megyei önkormányzat egy olyan kérdésbe, amely sajtóról, egyben sajtószabadságról is szól” – mondta az elnök. Hecser Zoltán, a lap felelős kiadója szerint a törvény nem tesz lehetővé olyan beavatkozást, amelynek végkifejlete befolyásolja a gazdasági helyzetet. Úgy véli, közintézményként nem lehet privatizálni a lapot. „Elvi síkon ez a kérdés többször is felvetődött, elég ellentmondásos módon. Apróbb kiigazítások szükségeltetnek, hogy tökéletes összhang legyen a működésünk és a jelenlegi jogszabályozás között.” /Daczó Dénes: Fontos a hovatartozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Közleményt juttatott el a szerkesztőségbe Radu Sandu Moldovan rendőrfőbiztos, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője, reagálva a Hargita Népében szeptember 23-án, illetve november 1-jén megjelent, Szondy Zoltán által aláírt, Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast és Kelemen Hunor képviselő magyarázatot vár című cikkekre, melyek – a rendőrparancsnok szerint – rossz fényt vetnek az általa vezetett intézményre. A közlemény szerint János Elemér panaszát továbbították az ügyészségnek. A rendőrparancsnok kifogásolta, hogy a cikkíró nem kérte ki a rendőrség véleményét. /Pontosít a rendőrség. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

A Brassói Lapok, a Hargita Népe, a Háromszék és a Népújság munkatársai megtartották a Székelyföldi Lapok VII. Találkozóját. Ezek a megyénként magasan piacvezető lapok olyan kiadványok, amelyek képesek saját lábukon megállni. Függetlenségüket a maguk erejéből teremtik meg nap mint nap. A Csíkszépvízen – ezúttal Hargita Népe szervezésében – történt találkozón egyetértettek abban, hogy továbbra is össze kell fogniuk a lappiacon érvényesülő versenyt eltorzító elfogultságokkal szemben. /Mészely Réka: A Székelyföldi Lapok VII. Találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./