"12 évvel ezelőtt szervezte első nyári táborát a csíkmadarasi 4-es számú Szent István cserkészcsapat. A madarasi cserkészek a hét végén a Hargita lábánál, a madarasi erdőn vernek sátrat. A kolozsvári 7-es számú Brassai Sámuel cserkészcsapat tagjait mára várják, vasárnap pedig svájci cserkészekkel gyarapodik a tábor létszáma. /(Szőcs Ibolya): Cserkésztábor Csíkmadarason. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./"

"A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozatában támogatta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Ez a törvény nyolcvan év igazságtalanságait hivatott részben kárpótolni, eszmei téren helyreállítja a magyar nemzet egységét, ugyanakkor elősegíti a számbelileg kisebbségben élő nemzetrészek szülőföldön való megmaradását és fejlődését. A törvény elleni nacionalista hangulatkeltés alaptalan és rosszindulatú. A MIT felkérte a Magyar Ifjúsági Konferencia - mint a magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezetek fóruma - képviselőit, hogy a magyar történelmi egyházakkal, civil szervezetekkel és polgárokkal összefogva, nyíltan támogassák a magyar kormányt a törvény sikeres végrehajtásában. /Támogatják a státustörvényt. A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./"

"Júl. 15-én Felsősófalván megkezdődött a júl. 22-ig tartó VII. Székelyföldi Tánctábor. Mintegy 150-160-an jelezték részvételüket, ami megfelel a sokévi átlagnak. A programban tánc-, népdal- és népzeneoktatás szerepel. A táncokat Bajkó László, Bodó- Bán János, László Csaba és Mátéfi Csaba tanítja táncospárjaikkal, a népdalokat Bartha Ildikó és Papp Zsuzsa, a zenészeket Sinkó András. Meghívottak Barabás László, Pávai István, Szász Tibor. /VII. Székelyföldi Tánctábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Utoljára Homoródfürdőn volt 1995-ben országos méretű diáktalálkozó. Júl. 18-22. között a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezésében újra megszervezik az Erdélyi Diáktalálkozót. A KMDSZ elnöke, Boda Szabolcs arról tájékoztatott, hogy évek óta sem magyar, sem román diákszervezetek nem rendeznek ilyent. Fellép Hobó, azaz Földes László József Attila-estjével. /Bágyi Bencze Jakab: Erdélyi Diáktalálkozó Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Júl. 15-én a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola szervezésében megtartotta első koncertjét a Csíki Kamarazenekar. A tervek szerint a hangversenyek színhelye a Csíki Játékszín (régi művelődési ház) lesz. A csíkszeredai művészeti középiskola zene szakos diákjaiból és tanáraiból, zeneakadémiai hallgatókból és meghívott előadókból verbuválódott a kamarakórus. /Szatmári László: A Csíki Kamarazenekar első koncertje. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Kilenc év után újra álmaim kisvárosában élek, írta Bágyi Bencze Jakab, aki kilenc évig élt Budapesten, majd visszatért Székelyudvarhelyre. Jelenleg a Hargita Népe munkatársa. /Bágyi Bencze Jakab: A jegyzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./ Bágyi Bencze Jakab hazatérése után a Székely Szék /Székelyudvarhely/ hetilap munkatársa lett, de a lap megszűnt."

"Napvilágot látott Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok című könyve. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ Erdély hegyei sorozatának 16. kötete a történelmi Háromszék két hegyvonulatát írja le. A táj turisztikai objektumai - mint a világhírű fürdőhelyek (Málnás-, Bálványos-, Sugás-, Uzonkafürdő, Előpatak), a történelmi nevezetességű Szárazajta, a barcaszentpéteri növényrezerváció, az árkosi Szentkereszti-kastélyt övező dendrológiai park, a Rétyi-nyír, az illyefalvi gyermekfalu stb. - a hegyekbe vezető turistaösvények mellett is sok látványosságot ígérnek az idelátogatóknak. /Új Könyv. Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Júl. 15-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence több mint ezer pedagógusa számára. Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban megtartott ünnepi megnyitón Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke után Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója beszélt a továbbképzés fontosságáról. A magyar oktatók számára rendezett továbbképző nem részesül költségvetési támogatásból. Ez évben a résztvevők 21 szekcióban hallgathatják a 154 szakember előadását. /(Daczó Dénes): Megnyílt a Bolyai Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Murvai László, a tanügyminisztérium anyanyelvi oktatási főosztályának vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Bolyai Nyári Akadémia nagyban járult hozzá a képzési színvonal emeléséhez. Kilenc tanfolyamot Hargita megyében tartanak. Tusnádfürdőn zajlik a tanítók nyári akadémiája, míg Csíkszeredában a magyar nyelv és irodalom tanítása, a médiainformatika és multimédia az oktatásban, a neveléslélektan és a testnevelés szakok, míg a romániai magyar szakoktatásról Szentegyházán tartanak tanácskozást. A művész-tanárok alkotótábora Székelyudvarhelyen, az osztályfőnöki szakosztály Székelykeresztúron, a pasztorálpszichológia és neveléslélektan pedig Gyergyószentmiklóson kezdődött meg. Csíkszeredából egyenesen Tusnádfürdőre ment a Bolyai Nyári Akadémia vezetősége, hogy megnyissák a tanítók továbbképzőjét. A megnyitó pillanatáig 154 tanító érkezett meg, akiknek 9 magyarországi és 4 hazai előadó beszél a neveléstudomány oktatásban betöltött szerepéről. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"450 versenyvizsgával betölthető pedagógusi állásra 246-an jelentkeztek Hargita megyében a tanfelügyelőségen - tájékoztatott Vízi István tanfelügyelő. Túljelentkezést a román tannyelvű óvónői és tanítói állásoknál jegyeztek, a magyar tanítók körében minimális a túljelentkezés. Legkeresettebbnek a román szakos tanárok számítanak, százhúsz helyre csupán két személy jelentkezett, hasonlóképp kevesen, szintén két személy jelentkezett az angoltanári állásokra. /Orbán Ferenc: Vizsgáztak a pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Kolumbán Gábor megyei tanácsos benyújtotta lemondását tisztségéről, nem kívánt nyilatkozni a lemondás okáról. Kolumbán Gábor négy évig alelnöke, majd 1996-2000 között elnöke volt a megyei tanácsnak, tavaly szoros verseny után, egy szavazattal vesztette el az elnöki tisztséget Zsombori Vilmossal szemben. Kolumbán Gábor megürült helyét Ábrahám István Csíkszeredában lakó erdőmérnök foglalja el. /Változás a megyei tanácsban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke nyílt levélben kérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy haladéktalanul járjon közbe a néhány napja letartóztatott, közúti baleset következtében ágyhoz kötött, mozgásképtelen Héjja Dezső ügyében. Köztudomású, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó társaival együtt Héjja Dezsőt is jogerősen börtönbüntetésre ítélték, noha Aurel Agache hírhedt kézdivásárhelyi milicista őrnagyot Kézdivásárhely lakosai 1989. december 22. napján lincselték meg, és így ez a népítélet is a Nemzeti Megmentési Front 1990. január 4-i 3. számú törvényerejű rendeletével a közkegyelemben részesített, ún. politikai bűncselekmények sorába tartozik. Jellemző a romániai közéletre, hogy az ország jelenlegi elnöke, Ion Iliescu ezt a Ceausescu-rendőrtisztet "mártírhőssé" nyilvánította. Nem néhány perbe fogott székelyföldi magyar személy magánügye, hanem az RMDSZ ügye, "sőt összmagyar közügy is az oroszhegyi, zetelaki meg kézdivásárhelyi milicista-lincselések ürügyén kibontakoztatott román igazságszolgáltatási anomália-sorozat, melyet az anyaországi és a nemzetközi közvélemény elé tárnunk szövetségünk kötelessége!" /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnökének nyílt levele Markó Béla úrhoz, az RMDSZ elnökéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Zsók Béla Én mindig itthon voltam. Néprajzi írások Déváról /Kriterion/ című kötetében a Bukovinából Hunyad megyébe áttelepült székelyek hányatott múltját, életét, népi kultúráját örökítette meg. A szerző a múltat idős emberek visszaemlékezéséből, továbbá népi tollforgatók feljegyzéseiből ismerte meg. Közülük László János, a dévai gazda emlékezett, írását a Székelyföld folyóirat idei számai közölte. Az öt bukovinai falu (Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva és Józseffalva) túlnépesedett lett. Az első kivándorlóhullám, a magyar kormány segítségével, az Al-Duna mellé történt, ahol három települést (Hertelendyfalva, Székelykeve és Sándoregyháza) hoztak létre. 1883-ban mintegy négyezren vándoroltak a Bánságba. A következő hullámban Dévára, majd Vajdahunyadra, Sztrigyszentgyörgyre, Csernakeresztúrra mentek, ezenkívül Gyorokra, Magyarnemegyére, Vicére és máshova is települtek. A bukovinai székelyek 1941-ben hazatértek, Bácskába, ahonnan 1944 őszén a Dunántúlra kellett menekülniük. /Szőcs János: "Mikor Csíkból elindultam..." = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"A honfoglaló magyarság Kárpát-medencei letelepedésével nem értek véget keleti katonai, stratégiai és gazdasági érdekei. A településterületet széles határsáv övezte, az úgynevezett gyepű, ahol őrhelyeket állítottak fel. A nyugati gyepű már a X. század elejétől magába foglalta a Bécsi-medencét és Morvaország jelentős részét. A délkeleti gyepű vonala lenyúlt egészen az Al-Duna vidékéig. A romániai Orsováról kerültek elő nagyon korai honfoglalás kori leletek. Vitatott dolog, hogy Moldva és Havasalföld is hozzátartoznak-e a magyar szállásterülethez. Északkeleten pedig, a gyepű áthúzódott Lengyelország délnyugati részére. A mai Lengyelország területén az első honfoglalás kori sírt 1935-ben Jan Paster lembergi régész fedezte fel a Dnyeszter jobb partja közelében, Krylosz falu határában. Később a Visnya mellett, Szudova Visnya nevű falucska határában gazdag női temetkezést mentettek meg az ukrán régészek. A legfontosabb leletegyüttest a premysli temető képezi. Jelentősége e temetőnek óriási, hiszen ez az egyetlen feltárt honfoglalás kori magyar temető a Kárpát-medencén kívül, amelyet leletanyaga alapján a X. századra, annak is a második felére datálhatunk. 992 után (Bátor Boleszló trónra jutása) megszűnt a magyar fennhatóság a Kárpátoktól északra fekvő területsáv fölött. - Majdnem lehetetlen besorolni időrendi szempontból a grozesti-i, probotai (Iasi megye), frumusicai (Moldva Köztársaság) sírokat. Valószínűleg a X. századi temetkezési emlékek közé szükséges sorolnunk a Bucuresti-Tei tó melletti sírt is. Az utóbbit a leletet közlő román kutatók X. századi magyar harcosként határozták meg. /Gáll Ervin: IX-X. századi magyar jellegű sírok a Kárpátoktól keletre. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Valahányszor fölmerül az erdélyi magyarság helyzete, a román politikusok kijelentik, hogy az erdélyi magyarság több joggal bír, mint Európa bármely kisebbsége, sőt mint a többségi nép. Lőrincz György néhány példát hozott arra, hogy mi a valóság. Az erdélyi magyarság tíz éve kéri a román államtól egy erdélyi magyar állami egyetem létrehozását. Romániában ma több mint 50 állami egyetem van, ezek között egy sincs magyar. A magyarságnak - számarányának megfelelően - 3-4 erdélyi magyar egyetem járna. Ugyanez a helyzet a külföldön tanuló ösztöndíjas román egyetemisták helyzetével is: 15 000 román egyetemista tanul román állami ösztöndíjjal a különböző európai s nem európai egyetemeken. Ha az egyenlőség működne, közülük 1500 magyar etnikumú diák lenne. "Kérem, mutassanak egyet"- írta Lőrincz. - Székelyföldön sem a tavalyelőtti üzemanyagjegyeket nem kapta meg a falusi lakosság a legtöbb helyen, sem az egy megművelt hektárra beígért 1 millió lejes támogatást. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági gépvásárlásokhoz nyújtott kedvezményes kölcsönöknél is. Konstanca megye 1500 traktorvásárlásra kapott kölcsönt. És Hargita megye? Hargita és Kovászna megye úthálózatának helyzete szintén beszédes példa. /Lőrincz György: Egyenlőbbek az egyenlők között... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Az Apáczai Közalapítvány jóvoltából 28 Kárpát-medencei testnevelő tanár vehetett részt a budapesti Testnevelési és Sporttudományi (TF) Továbbképző Intézet égisze alatt megszervezett intenzív képzésen. Változatos volt az anyag: testnevelés-elmélet és -módszertan, pedagógia, sportkommunikáció, atlétika, aerobik, labdajáték, gimnasztika stb. Elsajátították a szabvány magyar kifejezéseket, ami azért is nagyon fontos, mert eddig mindenki szabadon fordította ezeket. Sok szemléltető anyagot kaptak. /Farkas Aladár, Borszék: Felejthetetlen élmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"A státustörvény révén a külhonban maradt, önhibáján kívül elszakadt magyar nemzetrészek végre hivatalosan is a magyar szellemi nemzet elismert részévé válnak, szögezte le Veress Dávid. Az RMDSZ-nek arra kellene összpontosítania, hogy minél többen tudatosan vállalják magyarságukat, pontosabban igényeljék a nemzeti igazolványt. Szerinte a nemzetpolgári igazolványok igénylése egyfajta önszámlálást is jelentene. Amennyiben sikerülne megtudni a hazai magyarság valós számát, úgy "meg kellene tartani az oly sokszor hangoztatott belső választásokat, és ezáltal végre érvényesülhetne honi magyar nemzetrészünk közös akarata." A megmaradást csak a belső önrendelkezés biztosíthatja. /Veress Dávid, Csíkszerda: Törvény a külhoni magyarokról.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "

"A Bolyai Nyári Akadémia keretében Tusnádfürdőn több mint 150 tanító gyűlt össze. Ríz Ádám /Budapest/ minisztériumi főosztályvezetője a státustörvény oktatással kapcsolatos előírásait említette, s hogy a Sapientia magánegyetem őszi beindulásával a tanító meggyőzőbben érvelhet ennek szükségessége mellett, hiszen most már finalitása van a magyarul tanulásnak, az út az óvodától valóban az egyetemig vezethet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a szervezet tízéves tevékenységét említve, szólt a decemberre tervezett szovátai évfordulós megemlékezésről. A tanítók mostani továbbképzésénél A neveléstudomány az oktatás szolgálatában témakör köré csoportosították az előadásokat. A magyarországiak mellett hazai előadók is lesznek: Murvai László minisztériumi vezérigazgató, dr. Fodor László kolozsvári egyetemi tanár, Beder Tibor főtanfelügyelő, Kovács János tanár, dr. Dézsi Zoltán tanár, alprefektus. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "

"Eddig páratlan sajtótájékoztatót tartottak júl. 17-én a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőségen, ahol - és ez az újdonság - a Belügyminisztérium kötelékébe tartozó egységek, a levéltár, a csendőrség, a tűzoltók, a számítógépes személyi nyilvántartó vezetői számoltak be tevékenységükről. Negrusa Ioan rendőrparancsnok hangsúlyozta, hogy a Belügyminisztérium Hargita megyében működő egységei között jó az együttműködés. Pozitívnak értékelte, hogy valamennyi egységben a nagyközönséget kiszolgáló személyzet beszél magyarul, így jobban ki tudják szolgálni a többségben magyar anyanyelvű megye lakosságát. Mohora Ilie alezredes az útlevélosztály tevékenységéről beszélt. Az első félévben Hargita megyéből 138 személy kérte a kitelepedést, 90 személy lemondott a román állampolgárságról, és 35-en költöztek vissza Romániába. Roman Ioan csendőrparancsnok elmondta, hogy magyar nyelvtanfolyamokat szerveznek a csendőrök számára. /Dobos László: Magyarul tanulnak a belügyiek.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "

"A közelmúltban Iliescu elnök Székelyudvarhelyre látogatott, miután a sepsiszentgyörgyi kisebbségben élő román polgárok elpanaszolták, hogy milyen szánalmas elnyomásban sínylődnek, mert ugyebár az elmagyarosító politika szorítójában tengődnek! Székelyudvarhelyen Iliescu megállapította, hogy mindkét magyar megyében szorgalmas, békés emberek élnek, csak a politikusok kerékkötői az egyetértésnek. Elment a csereháti görög katolikus apácákhoz is. Ezt a csereháti látogatást a város gazdái bírálták, mire Iliescu visszavágott: az országban oda megy, ahová akar és akkor, amikor akar. /Kalmár Zoltán, Nagyszeben: Hej, Cserehát, Cserehát!... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "

"Júniusban volt Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. Az évforduló Csíkszeredán eseménytelenül múlt el, ez "valakiket nagyon minősít." - jegyezte meg Ferenczes István. "Kulturális és oktatási intézményeinket éppúgy, mint helyhatóságainkat, politikusainkat, a rommagyarok nagyon demokratikus szövetségének kis és nagy képviselkedőit, harcosait... "Ferenczes hozzátette: cikkére nagy lesz a felhördülés, jönnek a magyarázkodások. /Ferenczes István: Szégyen.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "

"Júl. 23-án kezdődik a tusnádfürdői Univers Kempingben a XII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Bencze Tibor főszervező szerint már a rendezvény nyitónapján ki lehet tenni a megtelt feliratot. Legkevesebb 1000 regisztrált résztvevő lesz ott a szabadegyetem megnyitóján. Az első napi előadások témája: Schengenen innen és túl, jelen lesz Berta Krisztina, magyar belügyminisztériumi államtitkár, Vasile Dancu román köztájékoztatási miniszter, Pavel Abraham, román belügyminisztériumi államtitkár, Túri-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Délután 50-es évek a Székelyföldön, Ifjúság-munkaerőpiac-elvándorlás, Csángókérdés, Bankrendszer román-magyar viszonylatban valamint a Média kihatása a román-magyar kapcsolatokra tematikákban tartanak előadásokat. /Orbán Ferenc: Mától a tusnádfürdői Univers Kempingben. XII. Bálványosi Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./"

"Az Etéd községhez tartozó Kőrispatakon júl. 22-én került sor a Szalmakalap Múzeum ünnepélyes megnyitására, amelynek megálmodója Szőcs Lajos. A múzeumban az ország összes szalmakalaptípusa megtekinthető. A megnyitóünnepségre több százan jöttek el Csíkszeredától Marosvásárhelyig, de sokan érkeztek Magyarországról is. Verestóy Attila szenátor azoknak az értékeknek a megbecsülésére hívta fel a figyelmet, amelyekben a kéz és az ész találkozik. /Ferencz Imre: Múzeumavató Kőrispatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./ A Kárpát-medencében egyedülálló szalmakalap múzeumot nyitottak meg a hét végén a Hargita megyei Kőrispatakon. A ritkaságszámba menő múzeumnak bevallottan turistacsalogató szerepet szántak. Az alig 700 lelket számláló Kőrispatakon közel 150 éves múltra tekint vissza a szalmakalap készítés. A múzeumban az áztatott, fonott, préselt szalma megmunkálási eljárásait és a kalapkészítésnél használatos kézi gépeket is megismerheti a látogató. /Szalmakalap múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Tavaly ősszel magyarnyelv-oktatás kezdődött Moldvában - iskolán kívül, órák után. Ennek apropóján szervezett anyanyelvi előkészítő tábort Gyimesbükkön a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). Az I. Csángó Oktatási-módszertani Tábor részvevői - csángómagyar gyerekek és tanítóik - egyaránt képezték magukat. A gyimesbükki "főcsángó", Deáky András panziójában rendezett táborban tizenegy gyermeket oktatott június utolsó hetében egy tucatnyi tanár. Ez a tábor az oktatási programnak a része, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének megbízásából Hegyeli Attila néprajzkutató, klézsei magyarnyelv-tanár szervezte meg. Felelősséget vállalnak azért, amit tesznek, hiszen a magyar kormány óriási pénzeket szán ilyen célokra. Vannak olyan falvak, ahol a magyarság- és hovatartozás-tudat még él az emberekben, csak megpróbálják elnyomni bennük. A pusztinai Bilibók Jenő, az MCSMSZ alelnöke tanárként vett részt a táborban. Szerinte az a baj, hogy a szülők nagyon befolyásolhatók. Magyar újság nem jut el hozzájuk, és a román tévé anyanyelvű adásán kívül más magyar adót nem nézhetnek. - Hegyeli Attila tavaly az első csángó oktatási konferencia után bejelentette, hogy egy évre elmegy Klézsére tanítani. Ő és a barátnője voltak az elsők, aki vállalták, hogy elindítják Moldvában az iskolán kívüli magyarnyelv-tanítást. Hegyeli szerint a csángóknak valóban nincsen olyan identitástudatuk, mint a Kárpát-medencei magyaroknak, de van bennük egy mag, amit az ember csak akkor érzékel, ha köztük él. A klézsei ortodox pap kiprédikálta, hogy ő az ördög küldöttje, s nem szabad rábízni a gyermekeket, mert elrontja őket. A polgármester is megállította a fiatal tanárt az utcán, hogy menjen haza, mert semmi keresnivalója nincsen Klézsén. - Beszélhetünk a csángó széthúzásról is. Hegyeli Attila és menyasszonya még egy évig Moldvában marad, mivel a tíz helyszínre tervezett oktatási programjukat szeretnék megvalósítani. Borbáth Erzsébetnek, a Domokos Pál Péter Alapítvány alelnökének 1990 óta vannak tapasztalatai a moldvai csángómagyar gyermekek képzésében, őt Hegyeliék kitartása lenyűgözte. Egyhetes munka után a tanárnő úgy látja, hogy a gyermekek eljutottak a megértés szintjére az írás és az olvasás terén is. Borbáth Erzsébet a tíz moldvai faluban tervezett magán magyarnyelv-oktatásnak elvállalta a módszertani szakirányítását. - Deáky András fogadójával azt szeretné elérni, hogy az elcsángált magyarokat Gyimesbükkre csalogassa, hogy érezzék az együvé tartozást. Hozzáállása, áldozatkészsége miatt Deákyt főcsángónak, a csángók királyának nevezik. - Annak idején a román parlamentben kérte Gyimesbükknek a Hargita megyéhez való visszacsatolását, felszólalására vastapsot és be nem tartott ígéreteket kapott. Egyszer falustársainak köszönhette, hogy nem verték meg a magyar iskolákért folytatott harcának közepette. Tizenegy éve az itteniek segítségével indította újra a magyar nyelvű oktatást a község három iskolájában. Adományokból magyar könyvtárat hozott létre. Megrendeli és kihordja a Hargita Népe című napilapot 35 családnak, kábeltévé-hálózatot hozott létre, megszervezte a községben a csatornázás részbeni kiépítését. A Trianon óta eltelt 81 esztendő meggyengítette az itt élő csángómagyarok identitástudatát. Ma Gyimesbükkön nincsen olyan család, ahol ne lenne valamilyen román rokonsági kapcsolat. /Kristály Lehel: Kikapcsolódva tanultak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 24./"

"A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén is megszervezte a tehetségesen rajzoló gyermekek hagyományos szárhegyi táboroztatását. A júl.16-án megnyílt tábor az itt készült munkákból válogatott anyag kiállításával zárja kapuit. Tóthfaluból (Délvidék), Budapestről, Érdről, Szigetszentmiklósról, Pusztináról, Gyimesfelsőlokról és a Gyergyói-medencéből érkezett 26 tanuló számára. A gyermekek magyar népmese-illusztrációkkal pályáztak a megyei tanács által is támogatott táborozásra, ami újabb lendületet adhat a tehetséges résztvevők számára. /Bajna György: Gyermekalkotók tábora Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"

"Eluralkodott az embereken a közömbösség. Behúzódnak a szobába, a tévé elé, semmi sem érdekli őket, ami körülöttük történik. Lehet, túlzó és bántóan általánosító ez a megállapítás, de számos példával támasztható alá. A színházi előadásokat többször el kellett halasztani az érdektelenség miatt, többnyire üresek a mozitermek, a képzőművészeti tárlatnyitók, könyvbemutatók közönsége kezd meggyérülni, a közérdekű kérdésekről vitázó lakossági fórumokon is marad üres szék bőven. A távolmaradás legfőbb oka a fásultság, a beletörődés. - A 89-es változások után nem kellett senkit nógatni, hogy elmenjen népgyűlésekre, tüntetésekre; a magyar egyetemért kezdeményezett aláírásgyűjtést is ezrek karolták fel; amikor Temesvár hőse jött el Csíkszeredába, tűt sem lehetett leejteni a tapstéren, annyian gyűltek össze az első hívó szóra. Ma már nincsenek ilyen nagyszabású összesereglések - a csíksomlyói búcsú vallási és nemzeti jellege miatt az örök kivétel ez alól. A magyarázat: csalatkoztak az emberek, nem váltak valóra számításaik, sok, nagyon sok maradt a beváltatlan ígéret. Valami módon fel kell rázni közömbösségükből az embereket? A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítványnak volt néhány kezdeményezése, hasonlóra lenne szükség az élet más területein is. /Borbély László: Közömbösség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"

"Megjelent a Források, a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja legújabb száma. Ebben emlékező írás: Millennium - a magyar évezred. Arról is hírt ad a kiadvány, hogy megalakult a Borszéki Vendégvárók Szövetsége. /Megjelent a Források. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"

"Csíkszeredában, Tusnádfürdőn már véget értek a különféle szakos pedagógusoknak a Bolyai Nyári Akadémia keretében szervezett előadások, Szovátán, a Teleki Oktatási Központban most a fizika és kémia szakos tanárok hallgatják neves professzorok előadásait. A Teleki Oktatási Központban már július elején megkezdődtek az előadások - világosított fel Geréb Éva matematikatanár, oktatási programszervező. Elsőként az óvónők kezdtek, őket az iskolai könyvtárosok és a kollégiumi nevelők követték, majd az angol szakosok és a kémiatanárok jöttek. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. Hét tanfolyam Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség júl. 18-22. között rendezte meg az Erdélyi Diáktalálkozót Szejkefürdőn. Tábori napilap is volt, a Lapocka, avagy a Szejke Tájmsz. A találkozót Földes László - közismertebb nevén Hobó - nyitotta meg egy József Attila-versekből összeállított előadóesttel, majd a Tankcsapda együttes következett. Előadások hangzottak el a környezetszennyezésről, a középkori magyar viseletekről, az újhullámról, az Erdélyi Disputa Egyesület vitabemutatót tartott, nteki voltak filmvetítések is. A rendezvényeket 3500 fiatal látogatta, közülük 1300-an hetijegyet, a többiek pedig napijegyet váltottak. /Erdélyi Diáktalálkozó Szejkefürdő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"

"Már több mint egy hete tart a madarasi cserkésztábor. Volt számháború, kirándulás a Madarasi Hargitára, a tábortűzhöz mindig más-más csoport készült szórakoztató műsorral. /Szőcs Ibolya, Csíkszereda: Ünnep a táborban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"

"Júl. 25-én Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnök és az angol nagykövet jelenlétében aláírták a galaci Sidex kombinát adásvételi szerződését az angol-indiai ISPAT társasággal. Ovidiu Musatescu privatizációs miniszter nagy sikerként értékelte az ügyletet. /Elkelt a galaci kombinát. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./ A részvények végleges átadása előtt a kormánynak bizonyos feltételeket teljesítenie kell. A kormány vállalta, hogy a Sidex adósságait részvényekké váltja, és elengedi az adósságok után felhalmozódott 600 millió dolláros büntetést. A gyár jelenleg napi 1 millió dollár veszteséget termel. A galaci Sidex kapacitása évi 9,2 millió tonna acél. Tavaly a kombinát 27 ezer alkalmazottal nem egészen 3,5 millió tonna acélt termelt, ebből 1,5 millió tonnát exportált. A Sidex a nemzetgazdaság egyik legsúlyosabb tehertételének bizonyult az elmúlt évtizedben, ugyanakkor egyetlen kormány sem merte eddig magánosítását felvállalni. /Eladták a Sidexet. A végleges szerződést három hónap múlva kötik meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"