"Máj. 4-én nyílt meg Csíkszeredában Kolozsvár képzőművészeinek kiállítása: huszonnégy képzőművész több mint 60 alkotása. Köztük van az iskolateremtő Feszt László grafikusművész, Veress Pál akvarelljeivel és Heim András grafikusművész is. A Velum által szervezett kiállítás újszerűsége abban is megnyilvánul, hogy a kiállított munkák megvásárolhatók. /Kolozsvári képzőművészek Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./"

"Sárpátki Zoltán csíkszeredai bemutatkozó kiállításának címe: Zene. Festményei a zene képi reagálása, tükröződése. Sárpátki Zoltán (Csíkszereda, 1977. január 21.) szobrász, festő. A temesvári Nyugati Egyetem szobrászat szakán szerzett oklevelet 2000-ben. Egyetemi évei alatt két ízben (1999-ben és 2000-ben) a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrászat karának ösztöndíjas hallgatója is volt. Jelenleg a borszéki általános iskola rajztanára. Új dimenzió című térszobra Temesváron található, Szent István bronzból öntött mellszobrát 2000-ben Vicén avatták fel. /Sárpátki Zoltán kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./"

" Máj. 18-án Csíkszereda vendége volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttsége, amely az elmúlt napok során felkereste Nagyváradot, Temesvárt és Kolozsvárt. A küldöttség tagjai megelégedéssel nyugtázták romániai megbeszéléseik eredményeit, nyomatékolva: a kapcsolatok szorosabbra fűzése mindkét fél érdeke. /Szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./"

" Máj. 18-án kezdődött a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Kultúra Pápai Tanácsa által szervezett nemzetközi kollokvium. A kétnapos rendezvény témája: A katolikus kulturális központok az identitás és a kulturális párbeszéd keresztény szolgálatában. A kegytemplomban a dr. Jakubinyi György érsek által celebrált szentmisén vettek részt a katolikus kollokvium vendégei. Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa elnöke bevezető előadását, valamint II. János Pál pápának a kollokvium résztvevőihez intézett üzenetét a tanács erdélyi tisztségviselője, dr. Kovács Gergely olvasta fel. P. Bernard Ardura premontrei szerzetes, a Kultúra Pápai Tanácsa titkára szólt a katolikus kulturális központok jelentőségéről, végül dr. Kovács Gergely e központok működésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket vetett fel. Délután dr. Vencser László, az Ausztriában élő más nemzetiségű katolikusok pasztorációjának országos igazgatója tartott vitaindítót. /Pápai üzenet Csíksomlyóra. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./"

"A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartottak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. A néprajzi konferencia kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a megyei kulturális központ és a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai együttműködési szerződést kössön. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen, majd a Csíkszeredában bemutatták a közelmúltban megjelent erdélyi néprajzi köteteket. A konferencia máj. 19-én kezdődött. Sipos József (Szentendre) az erdélyi fazekasközpontokat ismertette, Szalay Emőke (Debrecen) a Déri Múzeum kerámiaanyagáról tartott előadást, majd Csupor István (Budapest) a nagybányai, Suba László pedig a tordai kerámiáról értekezett. Szőcs Károly (Fogaras) az erdélyi kályhacsempékről tartott előadást, Szőcsné Gazda Enikő a háromszéki fazekasközpontok kutatási problémáit ismertette, Farkas Irén a csíki fazekasság történeti áttekintését adta. Mult Melinda (Bukarest) a csíkdánfalvi kerámiáról beszélt, Fülöp Lajos és Benkő Elek (Budapest) a székelykeresztúri fazekasság kutatásában elért eredményeket elemezte, Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) a sóvidéki, Molnár Endre (München) a siklódi kerámiáról értekezett, István Lajos pedig a korondi, kerámiából készült gyermekjátékokról és hangszerekről tartott előadást. /Konferencia az erdélyi fazekasságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rámutatott, a konferencia célja az volt, hogy felmérje az erdélyi kerámiával kapcsolatos kutatásokat, és kijelölje a jövőbeni feladatokat. A rendezvényre erdélyi román, magyar, szász kutatókat, régészeket, néprajzosokat, művészettörténészeket hívtak meg, akik az Erdélyben kialakult sajátos kerámiavilágot kutatják. Rendkívül fontos az eddig létrejött gyűjtemények szakszerű feldolgozása is. Az eddig egymástól elszigetelt kutatásokat jó lenne összehangolni - összegezte Pozsony Ferenc, aki elmondta, a Kriza János Társaság Erdélyben felvállalja ezt a feladatot. Csíkszeredában tartotta közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek legfontosabb napirendi pontja az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak felmérése volt. Tavaly három-négy tudományos konferenciát szerveztek, tíz kiadványt jelentettek meg, nagy horderejű kutatási programokat szerveztek az erdélyi magyar szórványközösségekben. Kolozsvári székházukban dokumentációs központot rendeztek be, ahol naponta könyvtárszolgálatot biztosítanak. /Az erdélyi kerámiaművészet nyomában. Konferenciát és közgyűlést rendeztek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"1935-ben szervezték meg első alkalommal Szárhegyen a Gyergyói-medence gyermekkórusainak vándortalálkozóját, a kezdeményező Domokos Pál Péter volt. 1992-ben Gyergyószentmiklóson Pál Ibolya tanárnő keltette életre azt a kórustalálkozót, amiről Domokos Pál Péterék álmodtak. Máj. 19-én kezdődött az idei találkozó Gyergyóremetén. A 13 kórus fellépését Petres Lajos, a Seprődi János Dalosszövetség gyermekkórusokért felelő vezetőségi tagja értékelte. /Gyermekkórus-találkozó Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./"

"Május 18-19-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Építéstudományi Szakosztálya szervezett építéstudományi konferenciát. A rendezvényen több mint 150 hazai, magyarországi (mintegy 80-an), jugoszláviai, hollandiai és svájci kutató, neves szakember, valamint több építkezési cég képviselője vett részt. Az első napon Csíkszereda - Tusnád - Kézdivásárhely - Brassó - Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda útvonalon tanulmányi kirándulásra került sor, másnap volt a konferencia, ahol 25 magas szakmai színvonalú értekezés hangzott el. /Nemzetközi építéstudományi konferencia.= Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./"

"Máj. 19-én ért véget Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Katolikus kulturális központok a kulturális identitás és a kultúrák közötti párbeszéd keresztény szolgálatában címmel megszervezett kollokvium. Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora összegezte az elhangzottakat: a katolikus kulturális központoknak az igehirdetés szolgálatában kell állniuk. /Az igehirdetés szolgálatában. Katolikus kulturális központok tanácskozása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./ Elekes András, a hangsúlyozta: a viták során nemcsak az anyagi gondok vetődtek fel, hanem elsősorban a kommunikációs nehézségekről esett szó. Ezek nem megfelelő áthidalása a vallások, felekezetek között, etnikailag szerveződő közösségek között éppen az említett sokoldalúságot zárná ki. /Véget ért a katolikus kollokvium. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Történelmi jelentősége van annak a nemzetközi konferenciának, melyet a Kultúra Pápai Tanácsa szervezett május 17-19. között Csíksomlyón. A 37 résztvevő Közép-Kelet Európa húsz országának katolikus püspöki konferenciáját képviselte. Elemezték a kulturális központoknak a katolikus identitás megőrzésében és erősítésében való szerepét. A második napot a más vallásúakkal és a nem hívőkkel való lehetséges párbeszéd különböző területeinek és módozatainak szentelték. /Mons. Dr. Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának erdélyi tisztségviselője: Vatikáni rendezvény Csíksomlyón. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./"

"Festett, rajzolt, metszeteket készített, írt a predeali laktanyában a 18 éves volt Imecs László. Apja 1989. december 18-án felkereste, Imecs László elkeseredett volt, búcsúzáskor ezt mondta: "bármi történjen, én emberre nem lövök soha". Azután távirat érkezett: "Imecs László december 23-án, katonai szolgálat teljesítése közben, Brassó városában meghalt." Emlékére létrehozták az Imecs László Alapítványt a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskolában. Minden évben pályázatot hirdetnek tehetséges fiatalok számára. Az idén 78 képzőművészeti és 21 irodalmi pályamunka készült el. /Alapítvány tehetséges fiatalokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"

"1987. július 12-én Ditróban rendezték meg első alkalommal Ditró, Lövéte és Gyergyóújfalu egyházi kórusainak részvételével a mára 13. évfordulóját ünneplő s a tavalyi - szárhegyi - találkozó óta Kájoni János neve alatt szervezett seregszemlét. Május 26-án 11 egyházi kórus mutatkozott be. Szárhegy, Tekerőpatak, Csomafalva, Ditró, Újfalu, Maroshévíz, Borszék, Remete, Gyergyószentmiklós, Alfalu énekkarai. /Egyházi kórustalálkozó Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./"

"Május 25-26-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Építéstudományi Szakosztálya szervezésében került sor az építéstudományi konferenciára. A rendezvényen több mint 150 hazai, magyarországi, jugoszláviai, hollandiai és svájci kutató, neves szakember, valamint több építkezési cég képviselője vett részt. Az első napon Csíkszereda - Tusnád - Kézdivásárhely - Brassó - Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda útvonalon tanulmányi kirándulást tartottak, másnap zajlott a konferencia, ahol 25 értekezés hangzott el. /Nemzetközi építéstudományi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./"

"A nyolcéves tapasztalat mutatja, hogy a Csíkexpo nemzetközi kiállítás bebiztosította helyét az ilyen jellegű rendezvények sorában, s különösképpen a magyar-román gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok, üzletkötések ápolásában. Ami magát a kiállítást illeti: igen változatos, színes az árukínálat, a traktoroktól a fehérneműkön át a lószerszámokig. Magyarországi kiállítók is jelen vannak. A Csíkexpo-2001-gyel egyidejűleg zajlik Bukarestben a TIBCO, amelyen több magyarországi cég szintén részt vesz. - Máj. 30-án Csíkszeredában magyar-román üzletember-találkozót tartottak, majd felavatták a budapesti Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) csíkszeredai képviseleti irodáját. Hasonló irodák nyíltak Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Ennek a hat romániai képviseleti irodának a munkáját a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda fogja majd irányítani. /CSÍKEXPO- Partnerkapcsolatok szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./"

"Az orosz törvényhozás külügyi bizottságának elnöke, Dimitrij Rogozin Bukarestbe látogatva egyértelműen Románia tudomására hozta Moszkva álláspontját a NATO-integrációval kapcsolatban. Az alaphang az volt, hogy Románia NATO-integrációja nem tenne jót Bukarest és Chisinau viszonyának. Az új moldovai vezetésnek, Voronyin elnökkel az élen már nem prioritása az euroatlanti integráció. Moldova Köztársaság az Orosz Föderációba fog integrálódni, s amennyiben Románia a NATO felé tart, ez problémássá teszi majd a két román állam viszonyát. Az orosz politikus javaslatot is tett: amennyiben Romániát nem fogadja a NATO, Oroszország kész a partneri viszony kialakítására, s hosszú távon azt sem tartja kizártnak, hogy ilyen körülmények között a két román állam egyesüljön. /Kelemen Hunor: Politikai zsarolás moszkvai módra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./"

"Azért jöttünk Csíkszeredába, mert a műsor innen kapja a legtöbb levelet, a legtöbb visszajelzést - mondta Zika Klára, a Duna Televízió Rendhagyó történelemóra című műsorának szerkesztője máj. 31-én. A történelemtanárt elkísérte az 53 részes, végéhez közeledő sorozat műsorvezetője, dr. Hidán Csaba régész-történész és Mészáros Katalin, a szerkesztő műsorvezetője. Zika Klára elmondta, hogy a műsort már eleve úgy tervezték, hogy vizuális élményt nyújtson a nézőknek, figyelembe véve azt is, hogy az elcsatolt területeken gyakorlatilag nincs magyar történelem-oktatás és ezeknek a régióknak a történelmét is feldolgozták. Dr. Hidán Csaba rámutatott, hogy külön hangsúlyt fektetett a korhűségre, és nagyon sok - saját készítésű - korabeli eszközt mutattak be a műsorban. /Szüszer-Nagy Róbert: Rendhagyó történelemóra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./"

"Jún. 1-jén bemutatták Csíkszereda Város Évkönyvét. Megnyitóbeszédében dr. Csedő Csaba polgármester elmondta: az a tény, hogy második ízben is megjelenik az elmúlt esztendő évkönyve, bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére fejlődik a város művelődési élete. A kötet szerzői, munkatársai a város közelmúltbeli történéseit mutatták be. Szatmári László szerkesztő az évkönyv tartalmát ismertette. /Könyvbemutató a Városházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./"

"Jún. 3-án felavatták Orbán Balázs mellszobrát Lengyelfalván, szülőfalujában, a művelődési ház előtti téren. A szobrot a lengyelfalvi Zawaczki Walter, a nagyváradi képzőművészeti főiskola végzős hallgatója formázta és Sántha Csaba szovátai képzőművész öntötte. A szobor elkészítését a budapesti V. kerületi önkormányzat támogatta. Az ünnepélyt megnyitó szentmisén millenniumi zászlóátadásra került sor, melyet a budapesti vendégek ajándékoztak Lengyelfalvának. /Szoboravatás Lengyelfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./"

"Jún. 3-án, születésének 195. évfordulóján Török János székely mártírra, a falu szülöttére emlékeztek Bágyban. Török János az 1848-as forradalom és szabadságharc résztvevőjeként, a forradalom leverése után a marosvásárhelyi kollégium tanáraként tevékenykedhetett tovább, de állandó megfigyelés alatt tartották a Monarchia idején. Tanári működése során számos tankönyvet írt. l852-től részt vett a Makk-féle - a Habsburg abszolutizmus elleni - összeesküvésben. Mint az összeesküvés egyik vezéregyéniségét l854-ban, kétévi fogház és vallatás után a marosvásárhelyi Posta-réten kivégezték. Az évfordulós megemlékezés Török János szavaival zárult: "Szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak, szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot és megsokasítja az örömet". A megemlékezés után a mártír emlékére emelt kopjafától a bágyi Vár-hegy alá vonult a falu népe és a környék településeiről érkezett tömeg, ahol a hagyományos, pünkösdi Vár-fesztivál zajlott. /Bágyi Bencze Jakab: Török Jánosra emlékeztek Bágyban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./"

"A Szent László-freskókat őrző települések képviselői vettek részt az idei Lármafa-találkozón. A csíkszeredai Julianus Alapítvány által szervezett rendezvényen Hargita megyéből Csíkmenaság, Lövéte, Oklánd, Székelydálya, Székelyderzs, Székelymuzsna, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr képviselői vettek részt. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társasága vezetője tájékoztatása szerint a Kolozs megyei Magyarlónáról indult résztvevők máj. 30-án Szent László nyomdokain jártak, átgyalogoltak a Tordai-hasadékon és felkeresték a magyar király nevét viselő forrást. Máj. 31-én a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkére látogattak, ahol lejátszották a cserhalmi ütközetet a cserhalmi mezőn. Az idei Lármafa-találkozó Jún. 1-jén Háromszéken fejeződött be. Maksán ünnepi istentisztelet keretében felavatták a református templom új kazettás mennyezetét, majd Gelencén tartottak szentmisét a régi templomban. A rendezvényen jelen volt Erdély református püspöke, katolikus segédpüspöke, valamint Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, a magyar kormány igazságügyminisztere. /Véget ért a Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./ Az 1998-ban felállított cserhalmi szoborkompozíció a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A találkozóra a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselőit hívták meg, ahol meg van, illetve bizonyíthatóan meg volt a Szent László legenda templomi freskókban, vagy a települések Szent László nevét viselik. A találkozón részt vett 20 székelyföldi település képviselője, Magyarországról pedig Pusztaszentlászló, Vácszentlászló és Bakonyszentlászló polgármestere. A szervezők közül megjelent Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, Boldizsár Zelyk Zoltán a Szent László Társaság elnöke, Szíjártó István a bögözi Szent László Régió elnöke, Szántó Árpád a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke és Székely Pál a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke. /Lármafa találkozó Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Aki nem rendelkezik, afölött rendelkeznek... - állapította meg Dávid Ibolya miniszter asszony Gelencén, a nagytemplomban, a Lármafa találkozón. A székely szabadságjogokra, a rendtartó székely falu hagyományaira, a történelemben gyökerező székely szervezettségre utalt, illetve ennek a mai időkhöz, a szülőföldhöz, a magyar nemzethez és Európához egyaránt kapcsolódó fontosságát fejtette ki. A család, a jó szomszédság, az értékközösség szerepét, ami az Erdélyben és Moldvában szorongatott magyarságot megmentheti, újra Európához kapcsolhatja, amelynek unióját, tehát az újraegyesült Európát nem érdek-, hanem értékszervezetnek nevezve kifejtette, hogy számunkra ez az egyetlen alternatíva. Gelencén, a Szent László-mondát ábrázoló falfestményeiről, a festett kazettás mennyezetétől ismert, a kulturális világörökség értékrendjébe emelt templomban beszélt Dávid Ibolya. Kifejtette: a Lármafa találkozók a Reménység Csarnokává avatják templomainkat, az ezer esztendő történelmi próbáját kiálló magyarság találkahelyeivé válnak, ahol magyar, székely, moldvai csángó, a Nyugatra szakadt testvér a magyarság szolgálatának jegyében foghatják meg egymás kezét, megőrizhetik és tovább gyarapíthatják az európai erkölcsi értékeket, aminek parancsa, hogy nem lehetnek egy közösség és ennek tagjai egy kicsit csalók, egy kicsit árulók, egy kicsit behódolók, mert akkor az erkölcsi pusztulás vár rájuk. Dr. Tamás József csíkszeredai püspök-helyettes ismételten figyelmeztetett: a lármafáknak égniük kell. /Sylvester Lajos: Aki nem rendelkezik... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"

"Románia valutatartaléka meghaladja a 3 milliárd dollárt május végén - tudósított a bukaresti Jurnalul National napilap. Ez az összeg 150 millió dollárral több, mint az áprilisi. A központi bank valutatartaléka múlt hónapban közel négymilliárd dollár volt, ez az összeg magában foglalja az aranytartalékot is, amely 898,4 millió dollár. /3 milliárd dollár a valutatartalék. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./"

"A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület immár harmadszor szervezte meg jún. 4-én a máréfalvi székely kapuk napját, amely Kovács Piroska tanárnőnek köszönhetően lassan túlnövi a helységet. Szakemberek tartottak előadást, majd megtekintették a műemlékkapukat. Cselekedni kell a székely kapuk védelméért, olvasható a megjelentek felhívásában. /Fülöp D. Dénes: A műemlékvédelmet szorgalmazzák. Székely kapuk napja Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ Tudatosítani kell minden székely kapu tulajdonosával, hogy népi kultúránk felbecsülhetetlen értékével rendelkezik és megmentésükre az egész Székelyföldre vonatkozó, hosszú távú programot kell előkészíteni, kidolgozni - hangzott el a találkozón. A tanácskozáson szakemberek mondták el véleményüket kapukról, a kapukészítésről. Mihály Zita műemlékvédő múzeológus a következőképpen vélekedett: "Mivel az értékőrzés közösségi érdek is, a települések közügyének is számít. Amikor egy ilyen kaput bontanak le, ez azt jelenti, hogy megfosztják a közösséget egy kulturális örökségtől. Ezért célszerű, hogy az önkormányzatok saját eszközeikkel is támogassák, segítsék ezeknek az értékeknek a fennmaradását." /A műemlékvédelmet szorgalmazzák. Székely kapuk napja Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./"

"Közel három évtizede, hogy a Keresztúr környéki iskolák számára megszervezték a vidéken egyedülálló sóskúti fesztivált, amely mindig nagy népszerűségnek örvendett. Jún. 2-án a vidékről összesereglett csoportok a Székelykeresztúr városi fúvószenekarnak indulójára felvonultak a város központjában, majd a sóskúti szabadtéri színpadon mindegyik résztvevő csoport bemutatta műsorát. /László Miklós: Sóskút-fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./"

"1993-ban alakult meg Csíkszentimrén a Szent Imre Társulat, mely 35 tagot tömörít. Páll Eleket, a társulat elnöke tevékenységükről elmondta, hogy megszervezték az anyaországi testvértelepüléssel /Balatonberény/ a csereüdültetési kapcsolatot. Tavaly Balatonberény látta vendégül a falu kisiskolásait, idén a berényi kisiskolások viszonozzák a látogatást. A Pest megyei Turával szintén csereüdültetési kapcsolatban vannak. Tavaly a csíkszentimreiek mindkét települést egy-egy millenniumi kereszttel ajándékozták meg. - A helyi Szent Imre Társulat tervezi egy falumonográfia, valamint egy kis újság kiadásához szükséges költségek megpályázását. Ugyancsak ők megterveztették a falu címerét is. Remélik, hogy a tervet mihamarabb jóváhagyják, s a címert kifüggeszthetik a polgármesteri hivatalban is. /Fenyő és folyó a címerpajzson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./"

"A székelyudvarhelyi származású, jelenleg a kolozsvári Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője Balázs Imre József A nonsalansz esélye /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvében kritikákat, tanulmányokat közölt. A jelenkori erdélyi magyar irodalmat járta körül. Kevés ilyen körültekintő, alapos összefoglaló jelent meg a 80-as, '90-es évek hazai irodalmáról. A szerző hozzászól ahhoz a már sokat vitatott kérdéshez is, hogy erdélyi magyar, avagy inkább romániai magyar irodalomról kellene beszélnünk. Amint mondja, az utóbbi problémamentesebb, az első emotívebb. A kötet tartalmazza azt a tanulmányt is, amellyel Balázs Imre megnyerte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány esszépályázatát. Ebben összefoglalta a fiatal írók tevékenységének jelentőségét. Az 1992-ben létrejött Éneklő Borz csoportról (alapítói Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Salat Levente, Jakabffy Tamás), illetve az 1994-ben jelentkező Előretolt Helyőrség társaságról értekezett elsősorban, ez a két fórum határozta meg a '90-es évek hazai fiatal irodalmát. Balázs Imre könyvében eddig jobbára feltérképezetlen terepen mozgott, ettől izgalmas munkája. Személyében a hazai magyar irodalomkritika értékes utánpótlást kapott, állapította meg Zsidó Ferenc. /Zsidó Ferenc: Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ "

"Jún. 1-jén este nyílt meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIII. Fesztiválja. A nyitónapon Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere találkozott a társulatok vezetőivel, és ez alkalommal azt is hangsúlyozta, hogy a tárca minden művészeti ágra kiterjedően, egységben szemléli a magyar kultúrát. A tárca évről évre egyre jelentősebb összeggel támogatja az anyaországon kívüli magyar színjátszást. Tavaly különböző forrásokból 205 millió forint támogatást kaptak e társulatok. - A seregszemlén a Csíki Játékszín is önálló produkcióval /Vérkötelék/ lépett színre. Parászka Miklós társulatigazgató leszögezte, hogy a társulat ezzel az egyórás táncprodukcióval bizonyította, a fő céljuk az értékteremtés. Az előadás szakmai értékelése és fogadtatása egyértelműen pozitív volt. Parászka beszélgetett Rockenbauer Zoltánnal és Elekes Botond főosztályvezetővel, kifejtette: a Csíki Játékszín célja, hogy elsősorban a Csíkszeredában és a város környékén élő mintegy 90 000 magyar ember igényét szolgálja ki. Ugyanakkor innen elérhető még a dél-erdélyi szórványvidék is. Parászka Kisvárdán találkozott a hat magyarországi szabadtéri színház igazgatójával, akikkel felvetették a csereelőadások lehetőségét is. /A Csíki Játékszín kisvárdai sikere. A fő cél az értékteremtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"

"Ez a tanács jelenlegi összetételében működésképtelen - mondta jún. 7-i sajtótájékoztatóján Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Érthetetlen az RMDSZ-frakció egyes tagjainak bojkottja a városi költségvetés ellen. A legutóbbi botrányos költségvetési vita után az RMDSZ-frakcióból kilépett Iszlai József kifejtette: ami Székelyudvarhely költségvetési vitáján történt, az megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. Veszélyes helyzet állt elő. A törvény kimondja, hogy ha három hónapon belül három vagy több törvénytelen határozatot hoz egy tanács, akkor az feloszlatható. Legutóbb több mint harminc határozatot semmisítettek meg törvénytelenül - nem hármat. Nem tudja felmérni az RMDSZ, hogy önfelszámolást végez. A városban az RMDSZ elvesztette a választók bizalmát. Szomorú dolog, hogy ezt nem tudja felmérni az, aki a frakciónak hátulról osztogatja a tanácsokat. /Bágyi Bencze Jakab: Iszlai József tanácsos szerint önfelszámolást végez az udvarhelyi RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"

"A Hargita megyei Művészeti Népiskola létjogosultságát több ízben megkérdőjelezték. Több megyében meg is szüntették a népiskolákat. A Hargita megyei Művészeti Népiskolát 1978-ban alapították, s az azóta eltelt két tucat esztendő alatt tíz igazgatója volt. - Beleuntak, belefáradtak- vélekedett Péter Csaba, a tavaly kinevezett igazgató, aki új menedzseléssel kívánja "talpra állítani" az intézményt. A Művészeti Népiskola szolgáltatásait minden állampolgár igénybe veheti. Az oktatás a minisztérium által kidolgozott tantervek, illetve a Hargita Megyei Önkormányzat által jóváhagyott beiskolázási tervek alapján történik. Az intézmény hatáskörébe tartozik a Hargita megyei előadóművészek, alkotók, mozgásművészeti oktatók képzése, a tanulók tehetségének felfedezése, továbbá Hargita megye városaiban és falvaiban az amatőr művészeti megnyilvánulások minőségének emelése, előadások, kiállítások szervezése. A Művészeti Népiskolának a megyében összesen 481 hallgatója van, Csíkszeredában 17 szakon 312 hallgató tanul; Gyergyószentmiklóson 10 szakon 78 hallgató; Székelyudvarhelyen 3 szakon 38 hallgató; Maroshévízen 4 szakon 34 Szentegyházán és Székelykeresztúron egy-egy szakon 9, illetve 10 hallgató. A Művészeti Népiskolának 16 alkalmazottja van, ebből 11 tanár, előadó, referens; továbbá 33 betanító szakembert foglalkoztat. A tanfolyam elvégzését, a sikeres vizsgát oklevéllel igazolják. Az oklevél Romániában és külföldön is elismert. /Szatmári László: A Hargita megyei Művészeti Népiskola tevékenysége. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"

"Öt tanulmányi év lezárását jelzi a talléravató - jelentette ki dr. Molnár József professzor. A gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja jún. 9-én Csíkszeredán az ünnepségen hangsúlyozta, hogy az egyetemi tanulmányok befejeztével a hallgatók nem fejezték be képzésüket. A felsőoktatás fel kell készítse az embereket arra, hogy képesek legyenek továbbtanulni - hangsúlyozta a kar csíkszeredai távoktatási tagozata tizenhét végzős hallgatójának. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere üdvözlő szavaiban a Pro Agricultura Hargitae Universitas és a Szent István Egyetem - valamint elődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) - közötti gyümölcsöző együttműködéséről szólt, hangsúlyozva, hogy ezen együttműködés eredménye a városban létrejövő felsőoktatási intézmény. Dr. György Antal docens, a Pro Agricultura Hargitae Universitas alapítvány vezetője hangsúlyozta, hogy az eddigi 720 diplomáshoz remélhetőleg újabb tizenhetet kell hozzászámolni. /Talléravató ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 11./"

"Jún. 10-én Gyergyóalfalu nagybúcsúja alkalmából rendezett szentmise előtt millenniumi zászlóátadásra és a község zászlójának megszentelésére is sor került. A szentmise után helyi művelődési házban állandó képtárat avattak. A kiállítók között Alfalu (15) képzőművészeti tanulmányokat felsőfokon végzett alkotója mellett azok a tehetségek is helyet kaptak, akik műveikkel túlnövik az amatőr szintet. A megnyitón fellépett a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Kar is. Erre az alkalomra a elkészült az alfalvi képzőművészeket bemutató katalógust. /Búcsú és képtáravató Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 11./"

"A fából készült, kötött székely kapuknak kőből készült változata is előfordul Hargita megyében. A legfrissebb felmérések szerint Oroszhegyen 14 még létező kőkaput számoltak össze. Számuk azóta is csappan. E kapuk 1891-1897 között készültek, ekkor élték reneszánszukat Oroszhegyen. A plébánia előtt szintén állt egy 1894-es évszámot viselő kőkapu. Még a 80-as években átköltöztették a kántori lak elé. Most is áll. A faluközpontban még látható a legrégibb, 1891-ben készült kőkapu. Díszítése egyszerű, a később faragottak jóval gazdagabbak motívumokban. /Kőkapuk hazája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./"

"A Nagyváradi Katolikus Püspökséghez tartozó nagyszalontai plébánia a közösségek kölcsönös erősítése céljából hívott össze az elmúlt hétvégére egy kisebb méretű Kárpát-medencei Háló-találkozót. A 20 ezer lakosú Nagyszalonta magyar lakossága többségében református, így a kb. 1500 főnyi katolikus közösség számára nem kis feladat volt vendégül látni három napon keresztül a közel 100 résztvevőt, akik a Gyulafehérvári Főegyházmegyéből, Felvidékről és az anyaországból érkeztek. Jún. 9-én a szentmisén Tempfli József nagyváradi püspök volt a főcelebráns. Keresztesné Várhelyi Ilona debreceni irodalomtörténész A vallásos nevelés nehézségei a családban és az egyházban címen tartott előadást. Tempfli püspök a Nagyszalonta díszpolgára kitüntetést kapta meg, Szeles Pál, a Duna TV kereskedelmi igazgatója egy 500 példányból álló könyvadományt adott át, majd Nagyszalontán Kulin György világhírű csillagász szobrát leplezték le. /Hálós erősítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 13./"