Nem követett el semmilyen kihágást, törvénytelenséget, ami okot adott volna arra, hogy felmentsék igazgatói tisztségéből, hangsúlyozza Bálint Mihály, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző volt igazgatója. Az iskolában az igazgatóváltás a nyáron történt meg. Bondor István főtanfelügyelő szerint a tanfelügyelőség elégedetlen volt az igazgató munkájával. Bálint Mihály 2007. június 18-án telefaxon kapta meg a főtanfelügyelő döntését, miszerint 2007. június 15-től felmentik igazgatói tisztségéből. Az ok: a 2003-ban, az akkori versenyvizsga után kötött, négy évre szóló menedzseri szerződése lejárt, és ezt nem kívánják meghosszabbítani. Bálint Mihály óvást nyújtott be. Az ügy hátterében az iskolája érdekében folytatott harcát látja a felmentett igazgató. 2006 decemberéig Bondor István támogatásáról biztosította az Erdélyi Református Egyházkerület azon törekvéseivel szemben, hogy a tanítóképzőt beolvasszák a Református Kollégiumba – mondja Bálint Mihály. Azután megváltozott Bondor István főtanfelügyelő véleménye. Bondor István főtanfelügyelő lezártnak tekinti az ügyet. Nem kívánják beolvasztani a Benedek Elek Tanítóképzőt. /Takács Éva: Igazgatóváltás a tanítóképzőben. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Miklós Márton Édesanyám rózsafája című népdalgyűjteményét karácsony előtt mutatták be Csíkmadarason. A monográfia jellegű könyv mögött egy egész élet küzdelmes munkája áll. Miklós Márton a kántortanítói képzőt 1947-ben végezte Csíksomlyón. Indítottak egy karvezetői tanfolyamot 1956-ban Marosvásárhelyen. Miklós Márton erre jelentkezett. Négy éven keresztül a nyári vakációban két hetet, a téliben egyet a tanfolyamon töltött. Ennek alapján volt joga a csíkmadarasi Forrás népi együttest 35 évig vezetni. Amíg ez az együttes megalakult, egész kálváriát járt a család, kulákság miatt is elküldték. 1949-ben Márton Áron püspök Madarason bérmált, Miklós Márton tanártársaival vitte a gyereket a templomba. Ezért Miklós Mártont büntetésből Csutakfalvára helyezték. Három évig volt Csutakfalván, közben igazgató lett. Egy névnapozáson elénekelték a székely himnuszt. Ezért a négy tanárt elbocsátottak D20-assal, ami azt jelentette, hogy az elbocsátott csak fizikai munkára alkalmazható. Szerencséje volt, mert végül a tanfelügyelőségre vették fel, statisztikai adatokat kellett összesítenie. Később visszahelyezték Csíkba. Visszakerülhetett Csíkmadarasra, de egy hét múlva hívták a tanfelügyelőségre: tovább kell mennie Csíkkarcfalvába, azután csak hazajöhetett. Legelső műsorukat, az Este a fonóban címűt 1966-ban mutatták be. Ő szerkesztette és tanította a zenei részt. Utána következett a Madarasi lakodalom. Országos döntőre jutottak vele Medgyesre. A Felcsíki leányszöktetés megint nagy sikert aratott. A legnagyobb sikerük a Kádár Kata balladával volt Székelyudvarhelyen, a balladák fesztiválján. Emellett Miklós Márton élesztette újjá Madarason a fúvószenekart. Miklós Márton sok éven át gyűjtött népdalokat. Dr. Szenik Ilona a kéziratát átnézte, azt mondta, mivel ennek a gyűjteménynek monográfia jellege van, nyugodtan írja oda, hogy csíkmadarasi népdalok. /Takács Éva: Örömemben lelkemre vettem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Van vállalkozó kedv a Hargita megyei pedagógusokban, hogy magyar nyelvű tankönyveket írjanak. Hargita megyében 29 pedagógus jelezte, hogy a gazdaságtól a matematikán át az idegen nyelvekig és a történelemig, 36 tantárgyból vállalják a tankönyvírás feladatát. A tanfelügyelőség továbbította a névsort az oktatási minisztériumba. Amíg Bukarestből konkrét megbízás, felkérés érkezik, a tankönyvíró pedagógusok számára megbeszéléseket, tapasztalatcserét szerveznek. /Takács Éva: Tankönyveket írnának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Új napközik építését javasolja a Hargita megyei tanfelügyelőség, mivel a megyében található óvodák, napközik egy része nem működik megfelelő épületben. Amennyiben a minisztérium jóváhagyja az indítványt, a következő években húsz új napközit építenének, tízet pedig felújítanának. „Az utóbbi negyven évben nem épültek új óvodák, napközik, sok tanintézet székhelye leromlott állapotban van, ezek helyébe újakat építenénk” – mondta Bondor István megyei főtanfelügyelő. „Szükségmegoldások vannak, improvizált óvodák, napközik. Maroshévízen több óvodát két-három szobás tömbházlakásban helyeztek el, Székelyudvarhelyen pedig a volt téeszszékházban is működik óvoda. ” Csíkszeredában idén egy 200 férőhelyes napközi építéséhez kezdenének hozzá, hasonlóképpen Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Ditróban és Bögözben is elkezdenék az új létesítmények építését, valamint felújítanák a csíkszentgyörgyi, gyergyóremetei, gyimesfelsőloki óvodát, valamint az egyik gyergyószentmiklósi létesítményt. Hargita megyében 17 298 óvodáskorú van, közülük 13 300 jár napközibe, óvodába. /Székely Zita: Új napközik, régi adósságok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Több szülő részrehajlással vádolja a maroshévízi Kemény János Gimnázium vezetőségét. Üdítővel kevert vizeletet itatott osztálytársával egy kilencedikes diák a maroshévízi Kemény János Gimnáziumban, az iskola vezetősége mégsem büntette meg ezért a gyermeket. Gyújtogatás miatt levonták egy hetedikes magaviseleti jegyét, azonban elmaradt a felelősségre vonás egy másik gyújtogató diák esetében. Többen panaszkodnak: az iskola vezetősége részrehajló a tehetősebb családok gyermekeivel szemben, mégsem tesznek feljelentést, mondván, a gyerek issza meg a levét. Séra Ilona, az iskola aligazgatója cáfolja a részrehajlást. Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes nehezményezte, hogy az iskola nem jelentette ezeket a tanfelügyelőségnek. /Jánossy Alíz: Szelektív diákbüntetés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Idén Hargita megyében 3735 diák fog érettségizni. Közülük 941-en román tannyelvű, 2794-en pedig magyar tannyelvű középiskolákban végeznek – ismertette Hodgyai László, a tanfelügyelőség illetékes szaktanfelügyelője. /K. E. : Közel négyezer érettségiző. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

Az érvényes oktatási rendszer jelenleg két fegyelmi eljárást biztosít az iskolakerülések, lógások visszaszorítására: az iskolai eltanácsolást, valamint a magaviseleti jegyek levonásának lehetőségét. Előbbit azonban csak a kötelező oktatást meghaladva lehet alkalmazni, ugyanis tizedik osztály előtt nem lehet eltanácsolni a diákokat az oktatástól. A 2007/2008-as tanév első félévében 102 diákot csaptak ki Hargita megyében. A tanfelügyelőség külön jelentést tesz azon iskolákról, ahol tíz vagy ennél több kicsapás történt az elmúlt félévben – ilyen négy volt a megyében, két gyergyószentmiklósi, egy balánbányai és egy székelyudvarhelyi (Kós Károly Szakközépiskola) intézményben. 14 tanuló kimaradt az iskolából, magyarázta Végh Jenő, a Kós Károly Szakközépiskola aligazgatója, kizárni 12 diákot kellett: ők kivétel nélkül esti iskolába jártak. /Bálint István: Fél év alatt száz diákot csaptak ki. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

Többéves ingázás után végre saját épületükben kezdhetik el az új tanévet a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjai. Az iskola elkészültével azonban csak látszólag oldódnak meg a problémák, számolniuk kell a termek elosztása körüli gondokkal, az igazgatócserével. Az új épületet augusztus elején, a csíkszeredai városnapok alkalmával már felavatták, a munkálatok azonban még nem értek véget. A végleges átadásra a tervek szerint szeptember 15-én kerül sor, amikorra a zenetermeket is sikerül befejezni, közölte Kovács János, a gimnázium igazgatója, aki kénytelen nyugdíjba vonulni. A tanfelügyelőség ugyanis az új épületbe költözött iskola élére új igazgatót nevezett ki Kirmájer Enikő személyében, jelentette be Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő. A tantestület néhány tagjának beszámolója szerint nagyszerű ugyan a tény, hogy végre van egy saját épülete a művészeti iskolának, de nincs elegendő tanterem. /Új épület, új gondok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Egy kormányprogram keretében októberben és novemberben 705 számítógépet telepítenek Hargita megye iskoláiba. Azok az iskolák kapnak az új gépekből, amelyeknél korábban egyáltalán nem volt, vagy pedig már régen kaptak informatikai felszerelést. Elkezdődött a számítógép-ellátásból részesülő iskolák tanárainak és tanítóinak felkészítése – közölte Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség informatika szakos tanfelügyelője. Hargita megyéből 197 iskola szerepel a listán, összesen 705 számítógéppel. Középiskolák is részesülnek a programból, Csíkszeredából például számítógépeket kap a Szent Anna, a Székely Károly, a Venczel József, a Kós Károly, a Kájoni János, a Nagy István, a Segítő Mária és a Márton Áron is. /Kiss Edit: Több száz számítógép érkezik Hargita megy iskoláiba. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./

Hetedik alkalommal szervezte meg a Csíki fiatal pedagógusok fórumát november 21–22 között a három éve együttműködő szervezőcsapat (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság). A tusnádfürdői rendezvény témája a szülő–gyerek–pedagógus közti hármas kapcsolat volt. Szabó Kázmér, Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket. /Szülő, gyerek és a fiatal pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azzal a javaslattal állt elő, hogy lehetőleg május 1-ig végezzék el az ősszel első osztályt kezdő gyerekek iskolába való beíratását. Azért szükséges ez – indokolt a miniszter –, mert tudni kell, hány elsős lesz, ehhez kell igazítani a pedagógusok áthelyezését. A miniszter nem tudja, hogy Hargita megyében nem a tanév végén, hanem már második félév elején történik mindez. Így a tanfelügyelőségnek időben tiszta képe van arról, hogy hány gyerekre számíthat, hogyan telnek be az osztályok. /Takács Éva: Megelőztük a minisztert. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Lezárult az első és ötödik osztályokba való beiratkozás időszaka. A tanfelügyelőségen összesítették az adatokat. Hargita megyében 57 első és ugyanannyi ötödik osztály indul. Első osztályba 1270 gyereket írtak be, ötödikbe pedig 1324 gyereket. Első osztályban 25-re, ötödikben pedig 30-ra határozza meg az osztálylétszámot a minisztérium. Kis falvakban indul tíz gyerekkel is osztály, míg a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola két ötödik osztályba 71 gyerek jelentkezett. Bartolf Hedwig főtanfelügyelő helyettes szerint ebben az esetben a gyerekeket átirányítják a közelben levő két iskolába. /Takács Éva: Helyzetkép beiratkozás után. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

Április közepén értesítette a minisztérium a megyei tanfelügyelőséget, hogy a többi kísérleti megyéhez hasonlóan túllépte a számára engedélyezett állás-keretet. Hargita megyében 2005 elején szervezték újra az iskolahálózatot, akkor azt az ígéretet kapták, hogy az ezzel járó 116 pluszállást jóváhagyják. Aztán változtak a törvények, új rendeletek léptek érvénybe, csak éppen a 2004-ben jóváhagyott álláskeret maradt. Most iskolánként ellenőrzik a katedrák helyzetét. /Takács Éva: Nem bocsátanak el senkit, fizetésemelés sem lesz. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

Utcára vonulnak a magyar pedagógusok, ha a minisztérium nem módosítja azon rendelkezését, miszerint román vezetőt nevezett ki a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. „A Ceausescu-korszak legsötétebb éveit idézi a Boc-kormány intézkedése” – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke Ecaterina Andronescu oktatási miniszter intézkedésére vonatkozóan, hogy leváltotta Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelőt és helyére Anda Elena Ianosit nevezte ki, aki nem tud magyarul. Lászlófy levélben tiltakozott a rendelkezés ellen. Az intézkedést Borboly Csaba megyei tanácselnök is elítélte, az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt is tiltakozik a döntés ellen. A Hargita megyei tanfelügyelőség élén a megye megalakulásától, 1968-tól kezdve mindig magyar vezető állt, csupán 1984–1989 közötti öt év alatt volt román főtanfelügyelő az intézmény élén. A Magyar Polgári Párt (MPP) a Thamó Csaba Hargita megyei tanácsos jegyezte tiltakozásában a miniszteri rendelet visszavonását követelte, és magyar főtanfelügyelő kinevezését kérte. „Az RMDSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a tanügyi rendszerben zajló politikai tisztogatás, a szövetség minden eszközzel azon lesz, hogy megakadályozza a magyar tanfelügyelők leváltását” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök május 9-én Marosvásárhelyen, a magyar tanfelügyelők tanácskozásán. Az RMDSZ határozottan fel fog lépni az etnikai arányosság betartása érdekében minden olyan intézmény esetében, amelynek közvetlen hatása van a helyi közösségek életére. Bondor István főtanfelügyelőnek, Bartolf Hedvig és Constantin Costea főtanfelügyelő-helyetteseknek felbontották a szerződését, Anda Elena Ianosit nevezték ki főtanfelügyelőnek, a két helyettesi tisztséget pedig Kálmán Ungvári Zsófia – aki 2000–2004 között főtanfelügyelő volt –, illetve Elena Mandru sajtószóvivő tölti be. /Jánossy Alíz: Tiltakoznak Hargita megye új, román főtanfelügyelője ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A magyar politikusok és a romániai magyar pedagógustársadalom egyaránt tiltakozik az ellen, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter román vezetőt nevezett ki a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. Lakatos András, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke közölte, Bondor István leváltása és román vezetővel történő helyettesítése a magyar főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek múlt hétvégi, marosvásárhelyi találkozóján is felzúdulást váltott ki. Az ülésen részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is. „Markó arra tett ígéretet a pedagógusoknak, hogy leül tárgyalni a Hargita megyei helyzetről a szociáldemokraták elnökével, Mircea Geoanával és Ecaterina Andronescu miniszterrel. Van egy megállapodásunk ugyanis a kormánypártokkal arról, hogy vezetőváltáskor vegyék figyelembe az etnikai arányokat” – mondta Lakatos. Lakatos szerint „Nem kell visszariadnunk semmilyen tiltakozási formától, az éhségsztrájktól és az utcára vonulástól sem, hogy a helyzeten változtassunk. ” Az utcára vonulás lehetőségét fontolgatják a székelyföldi tanárok. /Pedagógus-éhségsztrájkkal a magyar főtanfelügyelőért? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Csak a prefektus beleegyezésével tarthatnak sajtótájékoztatót a tanfelügyelőségen –jelentett be Constantin Strujan prefektus. A mostani kormányzat alatt a minisztérium a prefektus konkrét beavatkozását igényli a tanfelügyelőség vezetésébe, és ő ennek meg akar felelni – mondta. Anda-Elena Ianosi új főtamfelügyelőnek prioritásként jelölte meg, hogy életbe léptesse a minisztérium nevelési politikáját és módszertanát. /Takács Éva: Prefektusi ellenőrzés alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

A hetvenes évek végétől kezdődött az a folyamat, hogy a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók száma az egyetemen egyre csökkent. Volt olyan év, hogy 11-en jelentkeztek egy helyre. A minőségi színvonal egyre magasabb lett. A kis létszámú szemináriumi csoportoknak volt egy nagy előnye is: kinek-kinek a képességei szerint lehetett kitűzni azt a szakmai mércét, amit teljesíteni képes. Riasztó volt a minisztérium gyakorlata, hogy a kitűnő eredménnyel államvizsgázott magyar tanárokat ne a fő-, hanem a mellékszakjukkal helyezzék ki, de nem Erdélybe, hanem a Regátba. A Botosani, Suceava, Konstanca és más megyék iskolaigazgatói sok esetben felháborodva fogadták a „bozgort”, hiszen az említett tárgyak tanítását feleségek, érettségizett unokahúgok stb. alkalmazásával már rendszerint „megoldották”. 1982-től a tanszék rendszeresen a minisztériumhoz fordult a változtatás érdekében, igénybe vették a némi befolyással bíró bukaresti magyar értelmiség segítségét ezekben az ügyekben, de sohasem sikerült elérniük változtatást a kihelyezések tekintetében. Kitűnő évfolyam került 1985-ben a választás elé: távolmaradásukkal tiltakozni fognak e gyakorlat ellen, nem asszisztálnak, nem veszik át saját kezűleg a kényszerlakhelyt kijelölő papírt. Elébe állnak a következményeknek. Gyimesi Éva most jutott hozzá a Szekuritáté ezzel az aktussal kapcsolatos irataihoz, saját dossziéja megkapott harmadik kötetében. A magyar szekció 22 hallgatója közül senki nem jelent meg a kihelyezés időpontjában, mivel elégedetlenek voltak a számukra kijelölt helyekkel. A minisztériumban úgy döntöttek, hogy hivatalból oda helyezik ki őket, ahova szólnak a helyek, jegyeik csökkenő sorrendjében. A Szekuritáté tudomás szerzett arról, hogy Cseke Éva bölcsészkari adjunktus kezdeményezésére a hallgatók kihelyezés előtt érdeklődni kezdtek Kovászna, Maros, Kolozs és Hargita megye tanfelügyelőségeinél, hogy vannak-e a felsorolt megyékben üres posztok. Megtudták, hogy vannak üres magyar szakos tanári állások, amelyekről értesítették a Nevelés és Oktatásügyi Minisztériumot, az viszont nem bocsátotta e posztokat az 1985-ös végzettek rendelkezésére. A diákok memorandumait olyan személyiségek támogatták, mint Kányádi Sándor, Domokos Géza, Huszár Sándor, Horváth Andor, Kántor Lajos és Szilágyi Júlia, és a tiltakozás a kezdetektől fogva bekerült a Szabad Európa Rádió híranyagába. /Gyimesi Éva: Csoportos tiltakozás 1985-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Szúrópróbás ellenőrzésre készül az oktatásügyi miniszter, mert nagy eltérés mutatkozik a különböző megyékben elért érettségi eredmények között. A magyarlakta megyék érettségi eredménye is a „gyanúsan jó” kategóriába tartozik. Hargita és Kovászna megyében szinte azonos eredményt értek el a maturandusok, a diákok több, mint 84 százaléka szerzett érettségi diplomát. Kovászna megyében 2126 diák jelentkezett a vizsgára, közülük 339-nek nem sikerült. „Ez az arány jónak mondható” – értékelt Keresztély Irma főtanfelügyelő. A Hargita megyei tanfelügyelőség tájékoztatása szerint 3909 diák jelentkezett érettségire, 618-nak nem sikerült a vizsga. A legtöbben, 343-an, románból fellebbeztek. Maros megyében a magyar anyanyelvű gyerekek többségének – hasonlóan székelyföldi társaik eredményeihez – a román írásbeli bizonyult a legnehezebbnek. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Sipos M. Zoltán: „Gyanúsan jó” eredmények. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Sok mendemonda kering a Hargita megyei tanfelügyelőségről. Az már biztos, hogy Jungel Klára idegennyelv-szakos tanfelügyelőt menesztették, és fél-fél állást ajánlottak fel Fodor Sándor történelem és Kovács Ákos fizika–kémia szakos tanfelügyelőknek. Bartolf Hedwig volt főtanfelügyelő-helyettes – akit már korábban más feladattal bíztak meg – sem a tanfelügyelőségen kezdi meg az új tanévet. Egyenként hivatják be a főtanfelügyelő irodájába a tanfelügyelőségen dolgozókat, és közlik velük, ha nem tartanak igényt további munkájukra. Jungel Klárával, aki négy éve dolgozik a tanfelügyelőségen, és akinek tevékenységét a minisztériumban is elismerték, annyit közöltek, hogy tovább nincs szükség a munkájára, új embert akarnak a helyébe hozni. Az esedékes versenyvizsgát még lebonyolítja, aztán mehet. A minisztérium alárendeltségébe tartozó oktatási intézményeknél – tanfelügyelőség, pedagógusok háza és gyermekek háza – tízszázalékos leépítést emlegettek, de hogy kit küldenek el, azt még sem tudják. A Hargita megyei iskolákban 6533 állást hagyott jóvá a minisztérium. Ez 240-nel kevesebb, mint amennyit jelenleg betöltenek. Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő-helyettes szerint a szaktanárokat nem érinti a karcsúsítás. Sok helyen még indokolatlanul magas a kisegítő személyzet számra, elsősorban ezekben az iskolákban, óvodákban kell racionalizálni a létszámot. /Takács Éva: Tisztogatás a tanfelügyelőségen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

Hargita megyében a magyar tannyelvű elemi iskolások nem kapták meg az első tanítási napon a kisebbségek számára kidolgozott román nyelv és irodalom tankönyveket, ezek ugyanis várhatóan két hét múlva érkeznek meg. A Hargita megyének a minisztérium által kiutalt pénzösszeg a tavalyi érték kevesebb mint 25 százalékára csökkent. Ilyen körülmények között a megyei tanfelügyelőség arra kényszerült, hogy prioritási listát állítson össze a tankönyvrendeléskor. Nem érkeztek még meg a magyar tannyelvű iskolák 6. és 10. osztályos diákjai számára megrendelt új tankönyvek sem. /A Hargita megyei magyar kisiskolásoknak még nincsenek román nyelv és irodalom tankönyvei. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

A PD-L egyik képviselője azzal vádolja Ecaterina Andronescut, az oktatási tárca vezetőjét, hogy „választási ügynököket” akar kinevezni az iskolák élére, ezért kérte a kormányfőtől, hogy mentse fel tisztségéből az oktatási minisztert. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség személyzeti osztályvezetője megerősítette: kaptak egy minisztériumi rendeletet, amely előírja: az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a főtanfelügyelő, hanem a minisztérium fogja kinevezni a versenyvizsgával nem rendelkező iskolaigazgatókat, aligazgatókat és tanfelügyelőket. Hargita megyében 125 személyről van szó, a főtanfelügyelő már kinevezte ezeket az igazgatókat és aligazgatókat. Most módosítás nélkül ezeket a kinevezéseket küldték el a minisztériumba. /Még nem dőlt el az iskolaigazgatók sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Kétnyelvű tájékoztatás Hargita megyében a középiskolába készülőknek
Kétnyelvű, magyar-román felvételi tájékoztatót jelentetett meg a Hargita Megyei Tanfelügyelőség azoknak a megyei nyolcadikosoknak, akik még nem döntötték el, hol folytatják tanulmányaikat.
Az információs füzet tartalma az interneten is elérhető.
A tájékozódni vágyók a székelyföldi Hargita Megyei Tanfelügyelőség honlapján, a www.isjhr.eduhr.ro weboldalon az újdonságok között találják a középiskolákról szóló információkat. A tájékoztatón nem csak a következő tanévtől induló osztályokra vonatkozó adatok érhetők el, de követhető az oktatási rendszer átalakítása, a szakoktatás rendszere, és vázlatosan áttekinthetőek a felvételi szempontrendszerek is.
A tanfelügyelőség összesítette a térségben működő líceumok legfontosabb adatait az induló osztályok létszámától az iskolák elérhetőségén át, a meghirdetett szakok kódjáig.
A kiadvány tartalmazza a felvételihez szükséges űrlapokat is - írja internetes oldalán az Új Magyar Szó című bukaresti napilap. MTI

Az oktatás decentralizálását sürgeti Markó
– Az új oktatási törvénytervezet nemcsak az anyanyelvű oktatás bővítése, hanem az oktatási rendszer decentralizációjaszempontjából is egy hatalmas lehetőség, ezáltal ugyanis a helyi közösségek, az önkormányzatok maguk dönthetnek majd a tanintézményeik sorsát illetően: ennek a decentralizációnak – akárcsak az egészségügyben – az RMDSZ a hajtómotorja – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Gyergyóremetén.
A szövetségi elnök Kelemen Hunor kulturális miniszterrel, Gyergyószék magyar iskoláinak igazgatóival, valamint a Hargita megyei főtanfelügyelőség képviselőivel tanácskoztak a magyar oktatás és a magyar pedagógusok helyzetéről, a készülő oktatási törvényről és a tanintézmények finanszírozási kérdéseiről. Az RMDSZ vezetői leszögezték: a szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy december 31-e után a pedagógusok a jelenleginél jobb, méltányosabb bérezésben részesüljenek.
A szövetségi elnök közölte: bár az oktatási jogszabály elfogadását a szenátus oktatási szakbizottsága akadályozza – itt ugyanis az ellenzék van többségben –, az őszi parlamenti ülésszakban fel kell gyorsítani ezt a folyamatot. Markó Béla szerint ugyanakkor a vita során az RMDSZ-nek kiemelten kell figyelnie arra is, hogy a tanulók után járó fejkvóta mértékét a kisebbségi oktatás számára megfelelő módon szabályozzák, ha ugyanis ezt nem differenciáltan alkalmazzák, számos magyar iskola kerülhet nehéz helyzetbe. Ezt alátámasztandó közölte: a magyar iskolák száma ma eléri a 12%-ot Romániában, ami a közösség 6,5%-ához viszonyítva jó arány, ám a helyzet korántsem olyan jó, mint amilyennek tűnik: ezeknek az iskoláknak a többsége ugyanis kis létszámú, ezért egy nem differeneciált kvótarendszer esetén jó részük megszűnhet. Az RMDSZ ezért vitte be a tervezetbe a nyelvi és a diszperziós kvótát: míg az előbbi magasabb fejpénzt biztosítana a kisebbségi diákok számára, a diszperziós kvóta azon kisebbségi iskolák esetében járna, ahol az alacsony tanulószám miatt a tanintézmény fenntartása lehetetlenné válna.
A szövetségi elnök arra emlékeztetett, az oktatókat is sújtó fizetéscsökkentések hatálya december 31-én lejár, ezt követően pedig a béreknek növekedniük kell: a következő időszakban az RMDSZ arra törekszik, hogy a pedagógusok számára méltányos bérezési rácsot alakítson ki a pénzügyminisztérium. Az oktatást érintő prioritásokról szólva elmondta: újra lendületet kell adni az iskolaépületek felújítását célzó programnak, és be kell fejezni az elindított, a gazdasági megszorítások miatt azonban félbeszakadt beruházásokat. Ebben a székelyföldi megyék is nagyon érdekeltek, hiszen a PNL-RMDSZ-kormányzás alatt számos fejlesztés indult a magyar településeken, így Hargita megye is "tele van" elkezdett beruházásokkal Most az a prioritás, hogy megyei szinten elkészüljön a magyar oktatás szempontjából kiemelt fontosságú beruházások listája, hogy annak megfelelően csoportosítsák az erre fordítható költségvetési forrásokat – hangzott el a tanácskozáson. Népújság (Marosvásárhely)

Sem iskola, sem iskolabusz
A vidéki oktatási intézmények összevonása növelte az ingázó diákok számát
Gyerekek és szülők ezrei szembesültek azzal ezekben a napokban, hogy az idei tanévben a vidéki iskolák felszámolása, összevonása miatt ingázniuk kell, ám a tanfelügyelőségek nem tudnak ehhez elegendő iskolabuszt biztosítani.
Hargita megyében például hat és félezerre nőtt ősztől a naponta ingázó diákok száma. A gyerekeknek átlagosan 10-15 kilométert kell utazniuk, de olyanok is akadnak, akik naponta oda-vissza számolva 60 kilométert tesznek meg azért, hogy tanulhassanak. Jelenleg mintegy négyezer-ötszáz tanuló utaztatásának gondja a szülőkre vagy magára a diákra hárul, mert a megyében található 75 iskolabusz mindössze 1800-2000 diák szállítására elegendő.
„Azokon a településeken, ahol nincs iskolabusz, mert még nem kaptak – például Homoródszentmárton, Gyergyóholló, Tölgyes –, mikrobuszok bérlésével próbáljuk áthidalni a hiányt, a költségeket egy központi program támogatásából állja a tanfelügyelőség. Ugyanebből a forrásból finanszírozzuk azokat az alternatív megoldásokat is, ahol például szülők bevonásával, segítségével oldják meg az utaztatást” – nyilatkozta lapunknak Csukás Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség gazdasági igazgatója.
Beszámolója szerint korábban 22 újabb iskolabuszt kérvényeztek az oktatási tárcától, majd ezt a számot egy „reálisabbra”, hatra csökkentették. „Már akkor is tapsolnánk, ha három-négy buszt kapnánk. Ezek a járművek oda kerülnének, ahol az alacsony diáklétszám miatt kénytelenek voltunk felszámolni az iskolát” – magyarázta az igazgató, aki szerint Székelyvarság, Homoródszentmárton, Kobátfalva, Hidegség, Gyergyóholló és Tölgyes szerepel a prioritási listán.
És a szülők fáradtsága?
„Minden reggel megfogadom, hogy többet nem viszem be a városi iskolába a gyereket” – panaszkodik az egyik Maros megyei faluban élő Kulcsár Ildikó, aki családjával naponta egy órát utazik faluról városra és vissza. „Sokba is kerül, fárasztó is” – mondja a kétgyermekes anya, aki nincs egyedül ezzel a problémával a megyében. Az anyuka olyan településen él, ahová nem jut el a megyében jelenleg közlekedő 76 iskolabusz egyike sem, így a diák utazási támogatást kap. „Jó, hogy legalább az utazást kifizetik. De az én fáradságomat nem fizeti ki senki” – panaszkodott az anyuka.
Az ingázás valóban fáradsággal jár. Erdőszentgyörgyről Marosvásárhelyig például 40–45 perc az út. Oda-vissza megjárni ezt a távot, azt jelenti, hogy a várakozással együtt napi két órát tölt az utazással az, aki az ingázást választja. Egy bérlet ára 170–180 lej, annak függvényében, hogy egy hónapban hány napot utazik a bérlettulajdonos, az iskolások 10 százalékos kedvezményben részesülnek. A Vásárhellyel egybeépült falvakba húszpercenként járnak a buszok, innen könnyebb a bejárás.
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, a minisztérium további négy iskolabuszt ígért. Ennél többre volna szükség, ezért azokat az iskolákat, amelyek közelében nincs más tanintézmény, még a annak ellenére sem zárták be, hogy nagyon kevés a gyerek.
Illés Ildikó elmondta, a minőségi tanításhoz erős iskolaközpontokra volna szükség, ami csak az összevonásokkal, az ingáztatásokkal lenne megvalósítható, de ezt a szülői közösségek nem látják be, és ragaszkodnak településük iskolájához. Példának a községközpontnak számító Küküllőszéplakot hozta fel a főtanfelügyelő-helyettes.
Újabb 170 busz érkezik
Az oktatási minisztérium tud az iskolabuszhiányról, a tárca éppen tegnap írt ki versenytárgyalást 170 jármű beszerzésére – tudtuk meg Király András oktatási államtitkártól. Tájékoztatása szerint jelenleg 2370 iskolabusz van forgalomban, és az intézmény-összevonások miatti új helyzetben további 900 jármű van forgalomban.
„Ismerjük az ingázó gyerekek gondjait. Hosszú távon az iskolabuszok jelentik az olcsóbb és kényelmesebb megoldást számukra, de beszerzésük sok pénzbe kerül. Addig is az állam valamennyi diáknak biztosítja az utazási költséget ott, ahová nem jut el iskolabusz” – magyarázta az államtitkár. Egyébként Király András volt még képviselőként a kezdeményezője annak a négy éve érvényben lévő törvénynek, amely szerint az állam állja a diákok ingázási költségeit. A jogszabály szerint megtérítik a napi utazás árát, ha a távolság nem haladja meg az 50 kilométert. Antal Erika, Baloga-Tamás Erika
Antal Erika, Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Választható tantárgy lenne a székelység történelme
Székelytörténelem. Csaba királyfi csillagösvénye, Réka királynő sírja, Attila király öccse, Buda vára – a székelység történelmének helyszínei és szereplői. Várlátogatásokkal, legendás helyszínek felkeresésével, interaktív módszerekkel ismertetnék meg ősztől, választható tantárgy keretében a székelység történelmét 12-13 éves – egyelőre székelyföldi – diákokkal.
Főként a piros-fekete, esetenként akár kék és zöld színeket is ötvöző népviselet és a székely porták egykori szokásai érdeklik a hetedik osztályos Benkő Dánielt.
Benkő Dániel diák elmondta: „Valaki bejönne, aki akár néptáncot tanít, vagy ilyesmit, mert én is falun élek, és mamáméktól is kérdezgettem ilyeneket, s az ilyen népi ruhákra vagyok még kíváncsi!” A Hargita megyei tanfelügyelőség és önkormányzat közös kezdeményezésére Kovászna megye is nyitottnak bizonyult, így az egész történelmi Székelyföldön válaszható tantárgyként oktathatják ősztől a székely tantárgyat. Az elmúlt hetekben megalakult a történészekből, történelem tanárokból verbuvált szerkesztőbizottság, amely a tantervbe illeszkedő információkkal egészíti majd ki a székelység történetével az általános iskolás magyar nemzetiségi történelem tankönyvet.
Engem az érdekelne igazából, hogy mikor különítettük el a népcsoportot: a székelyt a magyartól, és hogy régebb miket csináltak... és a hagyományok...” – tette hozzá Nitu Kinga diák.
Ferencz-Salamon Alpár Hargita megye főtanfelügyelője hozzátette: „A hatodik-hetedik még egy kicsit a legendavilágból, a mesékre alapozódó legendavilágból vezetné át a gyerekeket a történelem talajára, és a 9-12-es tanagyagban, amely majd később kerül kidolgozásra, ott majd lebontjuk a székelységről a mítoszokat, és a teljes történelmi tárgyilagosság eszközével fogjuk majd tanítani a gyermekeket.” Az elképzelések szerint a tankönyv munkafüzettel, tanári könyvvel, szemléltető eszközökkel is kiegészül. A szerkesztők fontosnak tartják, hogy az osztályterem falain kívül is oktathassák egy kirándulás során például a Réka királynő sírjának legendáját Vargyason, vagy Buda herceg várának mondáját Székelyudvarhely szomszédságában.
„Időnként azért fájdalommal tapasztalom, hogy mondjuk ötödikben, amikor elkezdik tanulni a kisdiákok a történelmet, gyakran több mindent tudnak Egyiptomról, vagy hamarabb elmennek Görögországba, mint a közvetlen környezetüket ahogy megismerik.” – tette hozzá Novák Károly a Benedek Elek Gimnázium aligazgatója.
A tantárgy szakmai koordinátora fontosnak tartja, hogy itt nem csak egy regionális csoport történetének megismeréséről van szó.
„Hogyha megnézzük a jelenlegi székelység tudatában létező összetartó kapcsokat, akkor arra döbbenünk rá, hogy első helyen a közös történelem, a közös múlt áll. Részben a mitikus múlt, tehát amit én úgy szoktam nevezni, hogy virtuális múlt, a meg nem történt múlt, de ami az embereknek a tudatában, lelkében él, és a valóságos múlt is viszonylag jelentős szerepet játszik ebben a tudatban.” – tette hozzá Herman Gusztáv történész.
A régió tömbmagyar jellege kiegészíti az említett tudatot. Ennek a sokrétű tudati tényezőnek a gyerekek világába való beépítését tartják küldetésüknek a székely történelem oktatásán dolgozó szakemberek. Farkas Krisztina
Duna TV, Térkép. Erdély.ma

Több a hely mint a kisdiák
A napokban összesítik a tanfelügyelőségek a magyar iskolák beiskolázási számait
Jelentősen csökken a következő tanévben a magyar kisiskolások száma – derül ki a megyei tanfelügyelőségek által javasolt beiskolázási számokból. Király András RMDSZ-es oktatási államtitkár segítséget ígért magyar osztályok indításához ott, ahol időben jelzik a gyermekhiányt.
A 2011–2012-es tanévben várhatóan ötezer gyerekkel csökken az alsó tagozatos kisiskolások száma – tájékoztatta lapunkat Király András oktatási államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a megyei tanfelügyelőségek ezekben a napokban juttatják el a kért beiskolázási számokat a minisztériumhoz, és megkezdődött a készülődés az új tanévre. Az államtitkár úgy tudja, felső tagozaton nem változik a gyereklétszám, a demográfiai hullámvölgy tulajdonképpen a második, harmadik és negyedik osztályosokat érinti.
Az elsősök száma biztatóan alakul, várhatóan 10 200 magyar gyerek lépi át először ősszel az iskola küszöbét. A megyei tanfelügyelőségek most összesítik, hány iskolás- és óvodáskorú gyermek igényel ellátást, hol kell új osztályokat indítani, vagy régieket megszüntetni. „Én azt javasolom a kollégáknak, mindenképpen jelezzék, ha gondjuk van, mert most könnyebb áthidaló megoldást találni, mint már eldöntött helyzeteket újratárgyalni” – mondta Király András.
Az államtitkár szerint mindig a maximális létszámnak megfelelően, harmincfős osztályokkal kell kalkulálni. „Ez azt jelenti, hogy ha 80 gyerek jelentkezik egy iskolába, akkor nyugodtan három osztályt kell kérni, maga alatt vágja a fát az, aki ilyenkor elbátortalanodik” – hangsúlyozta Király, aki segítséget ígért a kisebbségi osztályok megtartásához minden hazai illetékesnek. Mint mondta, ha a tanfelügyelőségektől megérkeznek a kért adatok, akkor áttekintik, hol van szükség beavatkozásra.
A megyei tanfelügyelők egyelőre élnek a „rászámolás” lehetőségével, Hargita megyében például a jövő tanévre fenntartott helyek száma nagyobb, mint a jelenleg tanuló gyerekek száma. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szaktanfelügyelője lapunknak elmondta: a megyében 3300 elsőst, 3400 ötödikest és 3600 óvodást várnak a következő tanévben.
„Helye mindenkinek lesz, az idén az előző évekhez viszonyítva Hargita megyében csökkent az iskola- és óvodaköteles gyerek száma” – ismertette az adatokat a tanfelügyelőség munkatársa. Elmondta: a falusi óvodákban sok a szabad hely, a városi tanintézményekben azonban túljelentkezés van.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség az adminisztratív problémák elkerülése és az adatok követhetősége érdekében „iratkozási nyilvántartást” vezetett be, ami azt jelenti, hogy a beiratkozók adatait egy közös, a tanfelügyelőség szerverén működő internetes adatbázisba vezetik be. A nyilvántartásból követhető lesz, hogyan telnek be az iskolai és óvodai helyek, a beiratkozási terv menüpont alatt az érdeklődők az érvényes szabályokat is megtalálhatják.
„Már 2012-re is be vannak telve a helyek” – nyilatkozta lapunknak Székelyudvarhely egyik legnépszerűbb napközi otthonának vezetője, Tótharsányi Éva, aki szerint a legnagyobb gondban a kétéves gyerekek szülei vannak. „Óvodába csak hároméves kor betöltése után veszik fel a kicsiket, a bölcsődékben pedig nincs hely” – mondta az intézményvezető, aki szerint megoldást jelentene, ha az óvodákban két évre csökkentenék a beiratkozáshoz szükséges alsó korhatárt.
Kevés a román diák Háromszéken
Annak ellenére, hogy az iskolai helyek száma meghaladja az iskolások számát, sokan vannak „várólistán”, a népszerűbb intézményekben közelharc folyik a beiratkozáskor. Sepsiszentgyörgyön például szükség volt az iskolák körzetesítésére, mert a tapasztalatok szerint az itt élő szülők jelentős része egyetlen iskolát részesít előnyben – magyarázta lapunk kérdésére Keresztély Irma.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta: bár valóban szabad iskolaválasztás van, de nem biztos, hogy a kiválasztott intézmény kellőképpen felkészült anyagilag, infrastrukturálisan és szakmailag nagyobb gyerekközösségek befogadására. Tájékoztatása szerint Sepsiszentgyörgyön 650 első osztályos helyet kértek jövőre az iskolák és 617 gyermek jelentkezett eddig. A gyereklétszám alapján 27 magyar, és 7,5 román tannyelvű első osztály indítható, az átlaglétszám meghaladja a 22 főt.
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnáziumnak három első osztály indítását engedélyezték, de itt még nem zárták le a beiratkozást. Probléma van a Nicolae Colan iskolában, mert itt két román tannyelvű osztály indítását engedélyezték, eddig azonban csak az egyik telt meg, miközben a Váradi József iskolába csak kilenc román diák iratkozott: a „kisebbségi” oktatás nem csak az erdélyi magyarok, hanem a székelyföldi románok számára is kihívást jelent.
Keresett a művészet
Említésre méltó változás, hogy Sepsiszentgyörgyön megnőtt az érdeklődés a művészeti oktatás iránt, így hosszú évek óta először tudtak külön első osztályt indítani zene és képzőművészet szakokon. „Mi azért választottuk a művészeti iskolát, mert itt olyan jellegű képzést is kap a gyerek, amelyet más iskolákban elhanyagolnak” – ismertette szempontjait az egyik sepsiszentgyörgyi szülő, aki szerint alsó tagozaton minden iskolát művészeti iskolaként kellene működtetni.
A szülők azt is nehezen fogadják el, hogy szükség van a körzetesítésre. „Sok szempontot vesz figyelembe az ember akkor, amikor iskolát választ, és csak az egyik ok a lakhely. Fontos a szülők munkahelye is, az útvonal, amelyet a család mindennap bejár, és nem utolsó- sorban fontos az oktatás minősége, az intézmény biztonsága” – érvelt lapunknak Köllő Éva, akinek kisfia ősszel megy első osztályba. A szülő azt várja a tanfelügyelőségtől, hogy szigorúbban ellenőrizzen, és biztosítsa az esélyegyenlőséget minden iskolásnak.
Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Érettségi, fenyítés, ígéretek
Miközben a román tanügyminisztérium „fenyegető” üzenettel bocsátja útjára a napokban érettségizőket – Daniel Funeriu szerint idén szigorúan büntetnek minden csalási kísérletet –, a magyar kormány csalogató ígérettel kecsegtet: kiterjesztik a romániai diákok számára a magyar diákhitelt, ha az igénylő vállalja: lakóhelyén folytatja felsőfokú tanulmányait.
Miközben a román oktatási miniszter, Daniel Funeriu vasszigort hirdet az idei érettségire, és büntetéssel fenyegeti azokat a ballagókat, akik csalással szeretnének érettségi diplomához jutni, a magyar kormány– sajátos feltételek mellett megszerezhető – diákhitellel biztatja a továbbtanulókat. Várakozással teli, de nem feszültségmentes érettségi és felvételi időszak következik.
Fegyelem és félelem
Mint arról hírt adtunk, Daniel Funeriu tanügyminiszter a napokban hangsúlyozta: nincs kegyelem a csalóknak. „Vigyázó szemét mindenki a vámosokra vesse: ami a korrupt határrendészekkel megtörtént, azon áteshetnek az érettségi eredményével kufárkodók” – nyilatkozta az oktatási tárca vezetője, utalva az év elején kirobbant belügyminisztériumi korrupciós botrányra.
A szokatlan hangú nyilatkozat megosztotta a hazai pedagógustársadalmat. A Hargita megyei tanfelügyelőség jelezte: bár mindent megtesznek a szabályok betartásáért, nem fogják például térfigyelő kamerákkal rögzíteni az érettségit, minthogy ehhez az anyagi fedezet és a logisztikai háttér is hiányzik. „A tanügyminiszter csak sajtónyilatkozatokon keresztül kommunikál” – hangsúlyozták az oktatási intézmények vezetői Marosvásárhelyen, hivatalosan ugyanis még nem kaptak értesítést: melyek a kötelező biztonsági intézkedések.
Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója úgy véli, nemcsak a diákok, a középiskolák értékelése szempontjából is fontos az érettségi tisztasága. „A Bolyaiban nem történt puskázás, de más iskolákban igen” – emlékeztet a nagy hírű líceum vezetője.
Tőkés Ildikó, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kémia szakos tanára úgy nyilatkozott: „elítéli” a fenyegetést, mert a drasztikus intézkedések gáncsolják azokat, akik megfelelő, nyugodt körülmények között szeretnének vizsgázni. A maturandusok többsége szerint is fontos a vizsga tisztasága, de nem mindegy a számonkérés módja. „Ijesztő ez a kampány” – fogalmazott a székelyudvarhelyi végzős Mihály Zsuzsa, aki szerint csak súlyosbítják ezek a bejelentések a vizsgák okozta stressz hatásait.
Ígéret vagy zsarolás?
Szintén az érettségi előtt látott napvilágot az a magyar kormányzati bejelentés, hogy diákhitelt kaphat minden olyan romániai és szlovákiai magyar fiatal, aki felveszi a magyar állampolgárságot, de továbbra is lakóhelyén jár egyetemre, és nem költözik Magyarországra. A magyar diákigazolványt és az azzal járó kedvezményeket pedig minden határon túli magyar diák igénybe veheti, aki felveszi a magyar állampolgárságot, vagy hazai köz-, illetve felsőoktatási intézményben tanul.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) vezetője, Talpas Botond megkeresésünkre elmondta: nem kaptak még hivatalos értesítést a diákhitel beindításáról, de hasznos lehet minden olyan kezdeményezés, amely az itthon maradást és itthon tanulást ösztönzi.
Hétvégén elballagnak az erdélyi magyar iskolák zömében a végzősök. Mi vár rájuk az érettségin?
„A diákhitel Magyarországon és Dániában is nagyon jól működik, egy ilyen pénzalap biztosítása Romániában is célszerű lenne, de még nem sikerült megegyezni erről az oktatási tárcával” – mondta a KMDSZ elnöke, aki úgy véli: egyre többen maradnak távol a hazai egyetemektől anyagi okok miatt. A diákhitel lehetőségét örömmel, a feltételeket fenntartásokkal fogadták a kedvezményezettek.
„Most, amikor minden az európai egyetemek átjárhatóságáról szól, hogy lehet feltételhez kötni, hogy itthon tanuljunk? Azt vállalnám, hogy hazajöjjek diplomaszerzés után, de ne vegyék el tőlem a pénzért cserében a lehetőséget, hogy én is válogathassak az európai egyetemek közül” – érvelt a kolozsvári közgazdász hallgató.
Antal Erika, Sipos M. Zoltán
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tankönyv a székelyekről
Bemutatták a hét végén a székelység történelméről készülő alternatív tankönyvet a Hargita megyei történelem szakos tanároknak, iskolaigazgatóknak. A kiadvány már az új tanévtől alapja lehet a VI-VII. osztályos diákok által heti egy órában választható tantárgynak.
A Székelység története című új tankönyv a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és Kovászna Megye Tanácsa együttműködésével jött létre, szerzői Hargita és Kovászna megyei szakemberek, általános koordinátora Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő, tudományos szakirányítója Hermann Gusztáv Mihály történész.
„Szeretnénk, ha pedagógusaink felvállalnák, hogy itt Székelyföldön a székelység története legyen az egyik ilyen tananyag: a felnövekvő nemzedéknek hiteles információkra van szüksége ahhoz, hogy székelységét büszkén tudja vallani, vállalni” – nyilatkozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.
Új Magyar Szó (Bukarest)

A székelység történetéről tanulhatnak a székelyföldi középiskolások
A széékelység történetéről újabb, ezúttal középiskolásoknak szóló tankönyv elkészítését tervezi Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel és Kovászna Megye Tanácsával együttműködve. Az alternatív tankönyvként használható kiadvány egy sorozat részének tekinthető, hiszen a fent említett intézmények koordinálásával, Hargita és Kovászna megyei szakemberek bevonásával idén őszre már elkészül a VI–VII. osztályosoknak szóló, ugyancsak a székelység történetét bemutató tankönyv, továbbá nemrég megjelent az inkább kisiskolásoknak szánt Mesés Székelyföld című, a székely székeket ismertető sorozat első kötete, valamint tavaly az óvodásoknak szóló, Székelyföld címerei című kifestőkönyv. Az alternatív tankönyvek elkészítésével foglalkozó munkacsoport tevékenységét Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő koordinálja, a tudományos szakirányító szerepét pedig dr. Hermann Gusztáv Mihály történész látja el. A főtanfelügyelő szerint az új tanügyi törvény lehetőséget ad helyi érdekeltségű tantárgyak, tananyagok kidolgozására és meghirdetésére. Ezt a lehetőséget kihasználva kezdte el kidolgozni az erre a célra megalakult munkacsoport azt a tananyagot, amely a székely közösségeink hagyományainak, múltjának még jobb megismeréséhez, szellemi értékeink ápolásához, átadásához, nemzeti identitástudatunk megerősítéséhez segít hozzá. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mindennek kapcsán reményét fejezte ki, hogy a székelyföldi tanintézetek élni fognak az új oktatási törvény nyújtotta lehetőségekkel, és a kiadványok elkészülte után, egyelőre opcionális tantárgyként ugyan, de tanítani fogják a székelység történetét. (hírszerk.) Transindex.ro