A Hargita Népe novella- és riportíró pályázatának bíráló bizottsága döntött, a díjátadás április 28-án lesz. Meglepően sokan ragadtak tollat, és küldték be írásaikat. /Antal Ildikó: Elbíráltuk a pályázatokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

P. Buzogány Árpád művelődésszervező Székelyudvarhelyen él, a Hagyományőrzési Forrásközpontban dolgozik, de a személyi igazolványában állandó lakcímként Gagy van bejegyezve. Nem is titkolja, hogy szívügye a falu, s ezt az eddig megjelent 12 kötetéből, verseiből, meséiből és lapokban közölt írásaiból sem nehéz megfejteni. A Hargita Népe novellapályázatára jó pár rangos nemzetközi díjjal a tarsolyában írói kategóriában jelentkezett. A Hagyományőrzési Forrásközpontban köteteket szerkeszt, helytörténeti munkákat ír, rendezvényeket szervez. P. Buzogány Árpád Kolozsváron megszerezte a magyar irodalom tanári diplomát. Dolgozott a könyvtárban, a helyi napilapnál, aztán öt évig a Csíkszeredai Székely Kulturális Központban, onnan kanyarodott vissza Székelyudvarhelyre a Forrásközponthoz. Művelődésszervezésből Budapesten az ELTÉ-n diplomázott. /Lázár Emese: A Művelődésszervező. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

Hargita Megye Tanácsa sajtóirodája kiadott egy közleményt, és abban olyan állítást tulajdonított egy választott közméltóságnak, amit nem is mondott. Szerencsére lapzárta előtt napszámos újságíróknak és szerkesztőknek sikerült korrigálniuk a baklövést. A közlemény szerint az illető „fekete táblák kihelyezését javasolta az érintett intézmények épületére egy, április 29-i tiltakozás alkalmával, majd következő lépéseként a pedagógusszövetség tiltakozását tartotta ésszerűnek”. És ezek után a megyei tanács akarja megregulázni a Hargita Népét. Mit teszmak majd? Átvezénylik a hírgyár egyik munkásbrigádját a Hargita Népéhez? /Orbán Ferenc: Kibújt a szög a közleményből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Hargita megye tanácsának április 29-én hozott döntésével gyakorlatilag megvalósult a Hargita Népe napilap politikai ellenőrzés alá vonása, kézi vezérlésűvé teszik a Hargita Népe szerkesztőségi politikáját. Jelenleg a megyei tanács által kinevezett igazgató felelt a kiadó jogi és pénzügyi tevékenységéért, míg a Hargita Népe napilap tartalmát és szerkesztési politikáját a szerkesztői közösség, valamint a főszerkesztő irányította. Az új működési szabályzat a felelős kiadói, illetve a főszerkesztői hatáskört egyazon tisztség, a kiadó-főszerkesztő alá vonja. Ezzel a megyei tanács RMDSZ többségű testülete megtalálta az utat a lap tartalmának ellenőrzésére, befolyásolására, cenzúrázására. A kiadó-főszerkesztő a jövőben a politikai hatalom irányítása alatt áll. Isán István Csongor, az új vezető, valamint a megyei tanács vezetése között jóval korábban megkezdődtek az egyeztetések, ráadásul Isán István Csongor eddig az RMDSZ-hez közel álló, de anyagi nehézségekkel küszködő Új Magyar Szó munkatársa volt. Eddig önfenntartó minőségének köszönhetően volt képes a napilap visszaverni a politikai befolyásolásra tett kísérleteket. Az új felállással az új kiadó nagy valószínűséggel megyei tanácsi alapokat vesz majd igénybe tervei megvalósításához, tulajdonképpen kiszolgáltatva a saját személyében felhalmozott főszerkesztői tisztség függetlenségét. Ezzel elúszik Hargita megye napilapjának 20 éves, újkori függetlensége. A mai lapszám azért jelenik meg az 1989 előtti lapelőd fejlécével, mert az a jelkép utal azokra az időkre, amikor a lap azt írta, amit a párt mondott. /Mindent a politikai érdekekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Maroshévízen tartotta kihelyezett ülését a megyei tanács. A testületet a Hargita Népe lapkiadó körül kialakult vitatott helyzet, valamint annak az RMDSZ-frakció által javasolt megoldása osztotta meg. A tanácsosok az erre vonatkozó határozattervezetek közül elsőként a lap felelős kiadójának, Karda Emesének a felek közös megegyezéséről szóló határozattervezetét fogadták el, majd meghallgatták a kivizsgáló bizottság jelentését. Ezután a kiadó további működésére vonatkozó alapszabályzatot néhány javasolt módosítással szavazták meg, majd döntöttek az új lapigazgató-főszerkesztő személyéről, ezt a tisztséget a jövőben Isán István Csongor tölti be. Az MPP-frakció tanácsosai előbb az alapszabályzat szavazásra bocsátásának elnapolását kérték azon a címen, hogy nem eléggé kidolgozott és alapos. Miután ezt a javaslatot az RMDSZ többség leszavazta, a polgári pártosok testületileg a Hargita Népét érintő határozattervezetek ellen szavaztak. – Óriási tévedés, hogy ha egy a koordinálásába tartozó intézménynek a megyei tanács nem ad pénzt, akkor semmi köze hozzá. Ez nem igaz, örököltünk bizonyos helyzeteket egyes ilyen intézményeknél, és sokuknál azt tapasztaltuk, hogy nincs rend. Szándékunk ezeknél rendet tenni, még akkor is, ha folyamatosan darázsfészekbe kell nyúlni – jelentette ki Borboly Csaba, tanácselnök. /Hompoth Loránd: Felemás hangulatú ülésen döntöttek a Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Forró-Erős Gyöngyi, a lap munkatársa gratulált a megyei tanácsnak, április elejétől nem hozhatták a Hargita Népéhez emberüket, embereiket, megteszik ezt májustól. A Hargita Népe Lapkiadó átszervezésére, a felelős kiadó kinevezésére a megyei tanácsi testületnek joga van. Ismerve a testület felállítását, gond nélkül szavaztathatnak meg mindent, amit kitalálnak. Különböző sajtóorgánumok már a tanácsülés napjának reggelén hozták a Hargita Népe új vezetőjének a nevét: Isán István Csongor. Ugyanaz az Isán István Csongor, akit már március végén kiszemeltek új felelős kiadónak. /Forró-Erős Gyöngyi: Levélféle a győzőkhöz. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Nem kellett döntenie Hargita megye tanácsának Karda Emese felfüggesztéséről a Hargita Népe kiadó éléről, ugyanis Karda időközben önként lemondott tisztségéről. Borboly Csaba tanácselnök elmondta: a testület tudomásul vette a lemondást, ideiglenes megbízással Karda helyére Isán István Csongort nevezték ki, aki – szintén ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. Így Kozán István felelős szerkesztői megbízatása – legalábbis Isán információi szerint – az új kiadóvezető kinevezésével megszűnt. Kozán e fejleményeket nem kívánta az ÚMSZ-nek kommentálni. Isán István Csongor elmondta: a lapon belül mindenkire szükség van, sőt, új emberekre is. „Nem akarok senkivel leszámolni. A híresztelésekkel ellentétben nem lesz politikai faliújság a Hargita Népe napilapból” – fogalmazott. Szeretne a lap munkatársai közé „visszahozni” néhány nagy nevet a szakmából. A végleges kinevezéshez Isánnak meg kell nyernie a posztra a későbbiekben kiírandó versenyvizsgát. Ez azonban elhúzódhat, mivel a kormány befagyasztotta a költségvetési egységeknél az új alkalmazottak felvételét. Állítólag Karda Emese a gazdasági igazgatói tisztségért cserében volt hajlandó távozni a lapkiadó éléről. Isán István Csongor neve a Hargita Népe napilappal kapcsolatban már korában is felmerült, azonban Borboly Csaba tanácselnök akkor tagadta, hogy bármilyen köze lenne Isánnak a Hargita megyei napilaphoz. /Horváth István: Érvényesült a „papírforma” A lemondott Karda Emese helyett új vezető került a Hargita Népe kiadójának élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Az 1989 előtti fejléccel jelent meg a Hargita Népe megyei napilap hétvégi száma tiltakozásképpen amiatt, hogy a lapot működtető kiadó vezetőjét a megyei önkormányzat leváltotta. A szerkesztőség közleménye szerint: „Hargita Megye Tanácsának döntésével gyakorlatilag megvalósult a Hargita Népe napilap politikai ellenőrzés alá vonása. A kiadó jogi helyzetének rendbetételét célzó határozat hatályba lépésével tulajdonképpen kézi vezérlésűvé teszik a Hargita Népe szerkesztőségi politikáját. Úgy tekintjük, hogy ezzel a lépéssel a politika zöld utat nyert ahhoz, hogy üzeneteit akadálymentesen és szakmai kontroll nélkül juttathassa el az állampolgárokhoz. ” Hargita megye tanácsa Karda Emese kiadóigazgató felfüggesztéséről készült dönteni, időközben Karda önként lemondott tisztségéről. Ideiglenes megbízással az RMDSZ-többségű megyei tanács többségi szavazással Karda helyére Isán István Csongort nevezte ki, aki – ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. A tanácsban a kisebbik frakciót alkotó Magyar Polgári Párt (MPP) közleményében tiltakozott az április 29-én tartott maroshévízi ülésen elfogadott, kiadót működtető szabályzat ellen. Az MPP kérte, hogy tegyék közzé a megyei tanács ülésének jegyzőkönyvét, illetve a Hargita Népe kiadóval kapcsolatos szabályzat visszavonását és módosítását „annak érdekében, hogy megmaradhasson a lapszerkesztői függetlenség és ne sérüljön a nehezen kivívott sajtószabadság és demokrácia elve”. /A kommunista fejléccel jelent meg a Hargita Népe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A Hargita Népe napilap szerkesztőségéből kiszivárogtattak egy hangfelvételt arról a beszélgetésről, amely Karda Emese, a lap kiadójának nemrég leköszönt vezetője, valamint Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Hajdu Gábor megyei tanácsos között hangzott el néhány hete. A felvételt az ÚMSZ szerint maga Karda Emese készítette a másik két jelenlévő tudomása nélkül. Ezen Borboly Csaba tisztségben lévő felelős kiadónak, Karda Emesének felajánlott egy gazdasági igazgatói állást a megyei tanácsnál. A felvételen Borboly azt bizonygatta, hogy a szerkesztőségen belül senkivel semmi baja, mindezt azzal támasztva alá, hogy György Attila március negyedikén megjelentetett Liberálisok című írása kapcsán kipattant „botrány” során is a lap mellé állt. /Horváth István: Szivárogtatott a Hargita Népe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Május 8-án mutatják be a Hargita Emlékköny második kötetét, ekkor lesz a Hargita Népe novella- és riportíró pályázatának díjátadó ünnepsége is. A Hargita Emlékköny az 1968-1974-es korszakból válogatott olvasmányos és emlékeket idéző írásokat tartalmaz. A fiatalabb nemzedék számára betekintést nyújtanak a kor eseményeibe. Az akkori nehéz időkben sikerült neves erdélyi írókat tömöríteni a napilap köré. /Hecser Zoltán: Könyvbemutató és díjátadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Hargita Megye Tanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe napilappal kapcsolatban. A lap tevékenységét vizsgáló bizottság leszögezte, hogy tiszteletben tartja a szólásszabadságot, és nem kíván beavatkozni az újság szerkesztési politikájába. A megyei tanács joga leváltani és kinevezni a kiadó igazgatóját. Karda Emese a bizottság többszöri kérésére sem volt hajlandó írásos adatokkal szolgálni a kiadó helyzetéről. Jelentősen csökkent a napilap példányszáma: 2007-ben 12 490 példányt nyomtak, 2008 augusztusában már csak 9 092-t. A jelentés felhívta a megyei tanács figyelmét arra is, hogy a Hargita Népénél dolgozó újságírók bére igen alacsony. A megyei tanács ideiglenesen kinevezte az új igazgató-főszerkesztőt, aki a napilapot 2009. május 8-ától irányítja. /Hargita Megye Tanácsa: Közlemény a Hargita Népe-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ A közlemény nem nevezte meg az új főszerkesztőt.

A 32 éves Isán István Csongor írásában bejelentette, hogy ő a Hargita Népe napilap új igazgató-főszerkesztője. Feladatának tartja, hogy mindazt, ami érték a Hargita Népében, azt megtartsa, lehetőség szerint fejlessze. Bejelentette, felveszi a kapcsolatot a Hargita Népe olyan munkatársaival, akik az utóbbi években önhibájukon kiszorultak a laptól. A lap leendő irányvonala a közszolgálatiság. A lap nem áll semmilyen érdekcsoport oldalán. Érvek mentén lehet bírálni ezentúl is. – /Isán István Csongor: Hargita Népe: a régi-új. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

„A gazdasági válság veszélyezteti a sajtót, és ez Hargita megyére fokozottan érvényes” – figyelmeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a megyei önkormányzat üléstermében tartott kerekasztal-megbeszélésen. A rendezvényt a Project on Ethnic Relations (PER) és az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szervezte, a Hargita Népe napilapban korábban megjelent, Liberálisok című, György Attila által jegyzett cikk nyomán kialakult közéleti vita szolgáltatott hozzá apropót. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a magyar nyelvű írott sajtó komolyságát, megbízhatóságát, profizmusát emelte ki a román sajtóéval szemben. Ennek ellentmondott a jelen lévő magyar sajtósok többsége, akik ugyanakkor azt is sajnálatosnak tartották, hogy a román és a magyar média közötti kommunikáció a szándékok ellenére minimális maradt. A kerekasztal-megbeszélésen többen – köztük Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM rádió igazgatója és Sipos Zoltán, a Transindex hírportál felelős szerkesztője Borboly Csaba tanácselnököt vonták felelősségre amiatt, hogy a szerintük a gyűlöletbeszéd fogalmát kimerítő, a megyei önkormányzatnak alárendelt kiadó által működtetett Hargita Népében megjelent György Attila-írás kapcsán kétértelműen viszonyult a kérdéshez. Eközben – a sajtószabadság témakörében tartott konferencián – a házigazda Borboly Csaba tanácselnök hordozható számítógépén zavartalanul láttamozta a Hargita Népe május 18-i lapszámának nyomdakész oldalait. /Sajtószabadság, hargitásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Hargita Megye Tanácsa Csíkszentmártonban tartott díszülésén átadták a Hargita Megyéért Díjat Hajdu Gábor ügyvédnek, egykori RMDSZ-szenátornak és egészségügyi miniszternek. Hajdu Gábor, akinek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentmártonban tartották a dísztanácsülést, 1990-től, tíz éven át képviselte RMDSZ-színekben Csíkországot a román szenátusban, 1998 és 2000 között egészségügyi miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, az Isarescu-kabinetben pedig államminiszter volt, ő volt az első magyar személyiség, aki ilyen tisztséget kapott. Egészségügyi minisztersége alatt ő ültette gyakorlatba az 1997-ben elfogadott, egészségbiztosítási rendszert bevezető törvényt, igyekezett helyzetbe hozni a magyar szakorvosképzést, komoly szerepet vállalt az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásában. Idén nyolc személyiség vehette át Hargita Megye Tanácsának Életműdíját. Post Mortem Életműdíjat kapott Antal István, a Csíkszeredai Sport Club nemrég elhunyt elnök-vezérigazgatója; a burgonyatermesztés terén elért magas szintű tudományos munkásságáért dr. Bedő Imre nyugalmazott agrármérnök, a Csíkszeredai Burgonya-kutató Állomás megalapítója; Boros Gábor grafikusművész; Hecser Zoltán, a Hargita Népe főmunkatársa; dr. Micu Ion egyetmi tanár, nyugalmazott erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal egykori igazgatója; dr. Mátyus András, nyugalmazott székelyudvarhelyi fül-orr-gégész főorvos, a székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály szervezője és elindítója, majd az új városi kórház létrehozója; Péter Attila, székelyudvarhelyi nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár; valamint Sturzu Maria tusnádfürdői román szakos tanárnő, aki interetnikai kommunikációs csatornát talált, többek között azzal a román nyelvből immár hetedik éve megszervezett versennyel, amelyet kizárólag magyar anyanyelvű diákok számára rendez. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megyéért Díj Hajdu Gábornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

Miért gondolkodnak egymásról (románok és magyarok) továbbra is előítéletesen, tette szóvá Isán István Csongor, a Hargita Népe nemrég kinevezett felelős szerkesztője. A hátrányos megkülönböztetés Romániában ugyanúgy jelen van a magyarokkal szemben, mint Amerikában a spanyol ajkúakkal szemben. Sok esetben teljesen alaptalan, nagyon mélyen húzódó előítéletek alapján közelítenek hozzánk, olvasható a cikkben. Egyik bukaresti sofőr nem mert cigarettát vásárolni, mert úgy hallotta, hogy a székelyek minden szinten megpróbálják majd átverni őt, illetve képesek akár megmérgezni is. Romániában a negatív diszkrimináció a szabály – magyarra, cigányra mindent rá lehet mondani. A cikkíró azonnal hozzátette: a magyarok is mindent rámondanak a románokra. Ezért szerinte a nyelvet meg kell zabolázni. /Isán István Csongor: Obama, a poén és a székelyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

A Hargita Népe hasábjain napvilágot látott tárcák, jegyzetek, publicisztikai írások kötetbe való menekítése igen jól bevált gyakorlat. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó Utak, tájak, emberek sorozatában láttak újra napvilágot Sarány István írásai Toronyiránt Európában címmel. A könyv első bemutatóját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartották. Csíkszeredában június 15-én lesz a bemutatója. Sarány István, a Hargita Népe főmunkatársa elmondta, 2007 nyarán nagyobb körúton volt a feleségével Európa nyugati felében, majd itthon autóval bejárták a Szászföld nevezetességeinek egy részét. Ekkor érezte igazán: egyazon kultúrkörhöz tartozunk a vén kontinens jobbik felén élőkkel. Ezt az élményét megosztotta az olvasókkal. /Antal Ildikó: Ha toronyiránt haladunk, nem érhet nagy baj. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

A magyar nyelv ismerete nyújtotta előny miatt menesztheti a Román Lottótársaság Szász Mártont, az intézmény Hargita megyei profitközpontjának igazgatóját. A vezető üzleti szempontokat helyezett előtérbe, amikor néhány alkalmazott munkaköri leírásában az előnyök közé belefoglalta a magyartudást. Noha az alkalmazásnál ez nem számított kizáró oknak, a lottótársaság vizsgálatot kezdeményezett. A Jurnalul National napilap diszkriminációt, visszaélést emlegetett. Megteszik a szükséges lépéseket, és ha kell, az igazgató mandátumát is visszavonják, állt a CNLR közleményében. A Román Lottótársaságnál közölték a Hargita Népével: „az idegennyelv-ismeret előnyt jelenthet bárki számára a társalgásban, ami viszont a munkaviszonyokat illeti, nem lehet bármilyen beosztásnál követelményként előírni azt”. A magyar nyelv ismeretét feltételként megszabó Kedves Imrét ezer lejre büntette tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), mivel a Hargita Megyei Közpénzügyek vezérigazgatója úgy hirdetett meg 12 állást a vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy kritérium volt a magyarnyelvtudás. /Mihály László: Kihúzta a lutrit a magyartudással. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Nem diszkriminált a Román Lottótársaság Hargita megyei profitközpontjának vezetője azzal, hogy előnyként tüntette fel néhány munkaköri leírásban a magyar nyelv ismeretét, állította Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. /Mihály László: Asztalos: nem diszkriminált a lottóigazgató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke és Hajdú Gábor megyei tanácsos a megye környezetvédelmi ügynökségének vezetője beperelte Karda Emesét. Karda a Hargita Népe megyei napilap kiadóját vezette, mielőtt az ügynökség élére került volna. A panaszosok a levéltitok megsértésével vádolják Kardát, aki rögzítette és közzétette egyik közös beszélgetésük felvételét. A felvétel rögzítésekor Karda még a napilap kiadójának élén állt, a szóbanforgó beszélgetés is a kiadó ügyeit érintette. A felvétel hanganyaga, vágott formában megjelent a YouTube videómegosztón, nyomtatásban pedig a Hargita Népe hasábjain. /Borboly beperelte Karda Emesét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A Csíkszentmártonban kirobbant konfliktust a megszokott séma szerint kezelte minden arra hivatott és nem hivatott szerv. Először is: képmutatóan minden hatóság meglepetést mímel: mik vannak, hát ennyire súlyos a helyzet? Mintha nem tudná mindenki évtizedek óta... A Hargita Népe tavaly több szerző tollából az alcsíki romák helyzetét bemutató sorozatot jelentett meg és rámutattak: robbanásközeli a helyzet. Egyetlen nagyobb intézmény tenni próbált valamit, a Hargita megyei rendőrség. Mert ők jól tudják, hogy ég a ház... Más közintézmények viszont megmaradtak a frázisok szintjén. Másodszor: az országos média, magyar és román egyaránt, elővette a kliséket rasszizmusról, intoleranciáról. Azonnal került jó európai pénzből fizetett és táplált civil szervezet, mely tüntetést szervezzen, s felhívja ország-világ figyelmét arra, hogy milyen gonosz népek is laknak errefelé, üldözik szegény ártatlan romákat. Olyan személyek, intézmények, melyek bűnösök, vagy legalábbis cinkosok abban, hogy a helyzet idáig jutott, most bűnbakot keresnek. A romaprogramok millióit magukra kenő roma szervezetek szerint az intoleráns székely nép a hibás. A bűnösök ne keressenek bűnbakot, inkább nézzenek szembe azzal, hogy mit mulasztottak el. Ki kell mondani: a leghibásabbak s a kialakult helyzet egyértelműen legfőbb felelősei a bűnöző romák! Hiába van ezer program, tízezer alapítvány. Ehhez erős állam, szigorú törvények, tetterős rendőrség kell. /Szondy Zoltán: Bűnösök ne keressenek bűnbakot! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

Nyílt háborút folytat egymással Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilapot, valamint a manna.ro című portált kiadó Scripta Kiadó. Borboly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult a portál egyik írása miatt. A manna.ro-n Parászka Boróka újságíró olyan cikket közöl, amelyben elítélte, hogy a Hargita megyei csíkszentkirályiak rátámadtak a helyi romákra. Borboly több Hargita megyei polgármesterrel együtt kifogásolta, hogy az újságíró egyebek között állatoknak nevezte a romákra támadt csíkiakat. A feljelentők szerint ez a kifejezés „mélységesen sértő a csíki székely közösségre nézve”, és „kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát”, valamint „alkalmas a gyűlöletkeltésre”. Korábban az ÚMSZ több cikket is közölt, amelyben elítélte a megyei tanácselnököt amiatt, hogy az önkormányzat 5 ezer lejjel támogatja a Gyergyószentmiklóson minden évben megrendezett EMI-tábort. Ezen a rendezvényen minden évben felvonulnak a magyarországi szélsőjobboldali politikusok. Az idén a tábor vendége Vona Gábor, a magyarországi Jobbik párt elnöke lesz. Borbolyt élesen bírálta emiatt Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő tanácsadója is. A felek közötti kölcsönös vádaskodások lavinája azt követően indult el, hogy az ÚMSZ-tól több újságíró is a Hargita Megyei Tanács tulajdonában lévő Hargita Népe című napilaphoz szerződött. / B. T. : Háborúzik a Scripta és a Hargita Megyei Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Megrovásban részesítette a Hargita Népe napilapot a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Etikai Bizottsága, olvasható a szervezet közleményében. A lapot Bögözi Attila újságíró panaszolta be György Attila Liberálisok című jegyzetének 2009. március 4-i közlése miatt. Az Etikai Bizottság megállapította, hogy György Attila Liberálisok című cikkében többszörösen vétett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által elfogadott Újságírói Etikai Kódex (ÚEK) ellen. A határozat szerint a „szerző teljes általánosítással lefasisztázza a „mi liberálisainkat” (mármint a magyar liberálisokat), és ezt semmivel sem támasztja alá, tehát rágalmaz, [... ]ugyanolyan általánosítással állítja, hogy „a magyar politikai élet »liberálisaira« nyugodtan ki lehet mondani, hogy senkiházi, hazaáruló gazemberek”, [... ] leereszkedően megengedő hangsúllyal különbséget tesz – diszkriminál – erdélyi, illetve partiumi magyar ember között (azt sugallva, hogy utóbbi kevésbé „magyar”, mint előbbi), [... ] érthetőnek, sőt helyeslendőnek tartja a fizikai meggyalázás, illetve erőszak egyik formáját, [... ] nemhogy elítélné, de – éppen ellenkezőleg – „szinte szimpatikusnak” állítja be többek között azt a közvélemény-kutatási eredményt is, amely szerint „az asszonyt nyugodtan lehet verni”, tehát több mint elfogadhatónak minősíti az erőszakot – ezúttal a családon belüli erőszakot, [... ] teljesen általánosítva lopással rágalmazza meg a magyar liberálisokat, emellett pedig szintén mindegyiküket a magyarság gyűlöletével vádolja, és abbéli reményének ad hangot, hogy a magyar liberálisok ebbe a gyűlöletbe fognak belepusztulni”. /Manna. ro, aug. 18./

Vincze Lóránt, az Új Magyar Szó főszerkesztője, érintettnek érezve magát, kirohant Borboly Csabának a Transindexen megjelent Hol szorít a nadrág? című írása ellen. Zavaros. Röviden így jellemezhetné Borboly Csaba írását. Májusban arról írt az ÚMSZ, hogy Borboly Csaba tanácselnökként a Hargita Népe napilap vezetését nem éppen szakmai indokokkal sürgősen menesztette és új vezetést állított az élére. A szándék kézenfekvő: kézi vezérléssel irányítani a megye mérvadó napilapját. /Vincze Lóránt nem említette, Borboly az ÚMSZ munkatársait hozta a laphoz. / Júliusban az ÚMSZ megtudta, hogy a Hargita Megyei Tanács pénzzel támogatja az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. A tanácselnök azzal védekezett, hogy választópolgárai között minden politikai ideológiának vannak támogatói. Egy hétre rá robbantak ki az alcsíki konfliktusok. Vincze Lóránt akkor írta: kicsinyes a megyei önkormányzati vezető védekezése, hogy a helyi választott vezetőknek elsősorban magyar választópolgáraik érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A manna.ro-n – tehát nem az Új Magyar Szóban – megjelent hasonló témájú írás érvei és következtetései szintén helyénvalóak voltak, azonban Vincze Lóránt elismerte: szóhasználata túlzó és illetlen volt. /Vincze Lóránt: A politikus esete a sajtóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Vincze Loránt nem nevezte meg, hogy Parászka Boróka cikkéről van szó, melyben nyomorult csíkiakról írt, hozzátéve: állatok. Ezt a minősítést Vincze illetlennek mondta.

A szentegyházi illegális fakitermelés tovább terjed, a tolvajok már a felcsíki közbirtokosságok erdeiben garázdálkodnak. A Hargita Népe több cikket írt erről, többen megkeresték a szerkesztőséget, kiegészítve a témát. A felcsíki elöljárók kifogásolták, hogy mindenki „szentegyházi jelenségként” beszél a témáról, holott már régen túlnőtt Szentegyháza határain az ügy. A rákosi Pogányvár Közbirtokosság elnöke, Sárosi Béla erdész arra lett figyelmes, hogy az erdei út kátyúiba általa elrejtett „traktorcsapdákat” gondos kezek eltüntették. Ebből következtetett, hogy éjszaka komoly csapat készül az erdőbe lopni. Gyanújáról értesítette a közbirtokossági vezetőket és a rendőrséget. A rendőrök lesben álltak, de elkövették azt a hibát, hogy a rendőrautót megtankolták a szentegyházi kútnál, ez bizonyára feltűnhetett a tolvajok embereinek, akik értesíthették az erdőben munkálkodó társaikat. Néhány évvel ezelőtt a téli ünnepek körül 16 hektár erdő tűnt el egyszerre. Ez több vagon fűrészárut jelent, mégsem csíptek el a hatóságok egy szál deszkát sem. A madéfalvi és a csíkcsicsói közbirtokosságok mindezt megerősítették. /Hompoth Loránd: Éjszakai üldözés, a hegyen át. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

A Hargita Népe megírta, hogy egy csoport, nem a megyéből származó szélsőséges román fiatal háborítatlanul felvonulhatott Gyergyószentmiklóson, és provokatív jelszavakat skandált. A rendőrség szerint a felvonulás valójában koszorúzás volt, és jogi besorolása olyan, mint egy esküvőé. Valójában a vasgárdista egyenruhára kísértetiesen hasonlító ruhában felvonuló fiatalok nem éppen lakodalmi hangulatot gerjesztettek a város lakóiban. A felvonulók azt is elmondták, hogy harcművészetekben jártas társaik előzőleg megszállták a várost, hogy szükség esetén közbelépjenek. Ha ilyen kirívó esetben ennyire megkülönböztető módon jár el a hatóság, akkor ez megerősíti mindenkiben, hogy valójában magyarokra vadásznak, amikor büntetni kell. Ebben az esetben nem lehet román–magyar bizalom. /Isán István Csongor: Biznisz és román–magyar bizalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

A Hargita Megyei Tanács Összetartozunk közösségépítő programja keretében együttműködési szerződést írt alá a temesvári Magyar Házban Borboly Csaba, Hargita megyei elnök és Sütő Udvari Magda, a számos civil szervezetet és az egyházakat is magába foglaló temesvári Reconstructio 2005 Egyesület elnöke. Borboly Csaba kifejtette: az Összetartozunk közösségépítő programot a Beszterce megyei szórványmagyarsággal való partneri kapcsolat létesítésére találták ki. Az elképzelés szerint hármas partnerkapcsolatokba vonnák be a szórványmegyéket és településeket, amelyekben Hargita megye mellett a magyarországi testvérmegyék és települések is részt vennének, közös pályázatokban is gondolkodva. Idővel Maros és Kovászna megyéket is bevonnák a „szórványgondozásba”. A Hargita megyébe kihelyezett volt Temes megyei alprefektus, Marossy Zoltán közbenjárásának köszönhetően Temes megye is bekerült az Összetartozunk programba. A munkacsoport elnöke, Miklóssy Enikő programjavaslatokat is előterjesztett: október 23-án a Hargita Megyei Népiskola néptánccsoportja lép fel Temesváron, november 17-én a Hargita megyei szüreti bálra hívnak meg egy Temes megyei néptánccsoportot, decemberben pedig a Hargita megyei Civil Konferenciára hívják meg a Temes megyei ifjúsági szervezetek képviselőit. A Hargita Népe napilapban a besztercei és Temes megyei magyarság életét bemutató havi mellékletet jelentetnének meg, a Temes megyei médiákban pedig Székelyföldet mutatnák be. /Pataki Zoltán: Összetartozunk program. Híd a tömb- és a szórványmagyarság között. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

Még várják a versenyvizsga hivatalos eredményeit az egyes Hargita megyei dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségét megpályázó személyek, de a Hargita Népe úgy tudja, Barti Tihamér, Török Jenő, Sólyom Gizella, Máthé Emma, Vitos Zsuzsanna, Jaszenovics László és Bán Katalin sikeresen vizsgázott Bukarestben. „Gratuláltak már sokan, de én még nem tudok semmiről” – szabadkozik a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetői székét múlt héten megpályázó Barti Tihamér. A HN információi szerint nem sikerült a vizsgája Karda Emesének, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal élén Duka Zoltánt Máthé Emma váltja, a munkaügyi igazgatóságnál Laslo Adriant Barti Tihamér. Vitos Zsuzsanna a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője marad, és továbbra is Sólyom Gizella irányítja a Hargita Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatalt. Nem változik Jaszenovics Lászlónak, a talajtani és agrokémiai hivatal igazgatójának beosztása sem, ahogy a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár élén is marad Bán Katalin. A tavasszal leváltott magyar intézményvezetőknek egykori tisztségébe való visszahelyezéséért folyamatosan lobbizott az RMDSZ, több tiltakozó megmozdulást is szervezett. A jelenlegi megyei főtanfelügyelőt, Anda-Elena Ianosit nem sikerült magyar főtanfelügyelőre cserélni, de Borboly Csaba ezt továbbra is egyik fő célkitűzésének tartja. (Forró-Erős Gyöngyi): Magyar igazgatók a dekoncentrált intézmények élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Tiltakozási kronológia 2008. december 22. Leteszi az esküt a Boc-kormány, ezt követően pedig elkezdődik a dekoncentrált intézmények addigi vezetőinek leváltása és politikai kritériumok alapján való helyettesítése. 2009. február 11. Lángoló lármafákkal tiltakoznak a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. április 22. A Boc-kormány elfogadja azt a rendelkezést, amely szerint a kormány hatáskörébe tartozó megyei és regionális intézmények vezetőit lecserélik. 2009. április–május: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyásztábla kerül a „lefejezett” dekoncentrált intézmények elé. 2009. május 4. 1247 darabba vágják össze a román kormány temetőjét ábrázoló bannert. Az óriásplakát szeletei közül 758 darab Brüsszel felé veszi az útját, 328 pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok parlamenti képviselőinek az asztalán landol, 89-cel a megye magyar önkormányzati vezetőjét szólítják fel összefogásra a közös ügy érdekében. Emellett az Európai Unió 26 tagállamának romániai képviseletéhez is juttatnak egy-egy darab bannert és egy-egy petíciót, a maradék 19 darabot pedig a román kormány 18 minisztere és Emil Boc miniszterelnök kapja meg. 2009. május 18. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az ideiglenesen kinevezett Hargita megyei főtanfelügyelő, Anda-Elena Ianosi visszahívását és Bondor István leváltott vezető kinevezését kéri a tanügyminisztertől. 2009. május 22. Több ezren tüntetnek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. június 2. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, hogy nyomatékosítsa a tüntetésen elfogadott kiáltványt. 2009. június 3. Marosvásárhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ. 2009. július 10. Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár megígéri, hogy a kisebbségi vegyes bizottság is foglalkozik majd a leváltások ügyével. 2009. október 1. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormánykoalícióból, és ezzel elkezdődik a kormányválság. 2009. október 13. Megbukik a Boc-kormány. /Mihály László: Tiltakozási kronológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Orendi Éva grafikusként a nyolcvanas években, a Hargita napilapban megjelent karikatúrái révén vált közismertté. Régebben kiállításai voltak, egy ideje viszont eltűnt. Amióta állatvédelemmel foglalkozik, kevés ideje marad a rajzolásra, magyarázta. Orendi Évának /sz. Székelyudvarhely, 1948. jún. 3./ több mint egy évtizeden át a Hargita Népe közölte karikatúráit. Több kiadványt illusztrált. Később állatvédő lett, a kóbor kutyák részére létrehozta az önkormányzat segítségével Csíkszeredában a Pro Animalia Alapítványt. /Jánossy Alíz: A beszédes karikatúráktól a kóbor kutyák pártolásáig. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Megjelent Bajna György, a Hargita Népe nyugdíjazott munkatársa hiánypótló kiadványa: Utcáim címmel bemutatta Gyergyószentmiklós utcáit, dokumentálva azt is, hogy miként változott egy-egy utca elnevezése, Gyergyószentmiklós utcáinak rövid története alcímmel. Számtalan méltatlanul elfelejtett ember van, akikről utcát kellene elnevezni, javasolta a szerző. /Balázs Katalin: A gyergyóiak utcái. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

Szondy Zoltán szerint egyértelműen politikai döntés volt, hogy menesztették őt a Hargita Népétől. Az újságíró – aki egyben MPP-s csíkszeredai tanácsos is – bepereli az RMDSZ-es többségű megyei önkormányzat felügyelete alá tartozó lapot. Egyoldalúan szerződést bontottak Szondy Zoltán újságíróval. A Hargita Népe megye napilap. „Nem vett részt semmilyen aktivitásban, amely a lapnál folyt, és nem írt szinte semmit. Meg lehet nézni a kollekciót. Egyszerűen visszautasította a munkát, de a fizetésre igényt tartott” – indokolta a döntést a Krónikának Isán István Csongor, a lap igazgató-főszerkesztője. A fegyelmi eljárásban szereplő indokokat – miszerint nem vett részt sem tematikusgyűléseken, sem cikkei tördelésében – Szondy Zoltán röhejesnek nevezte, és mint elmondta, beperelte a lapot. „A cikkeket tördelők szokták tördelni, tematikusgyűlések pedig nem is voltak” – válaszolt a végzésben szereplő vádakra az újságíró. Hangsúlyozta, rendszeresen jelent meg írása. Szondy szerint a döntés mögött politikai nézeteltérések állnak. „Írtam egy cikket, amelyben teljesen tárgyilagosan egy költségleosztás szerepelt. Arról volt szó, hogy a Hargita Megyei Tanács a polgári párti, illetve a független polgármesterek által vezetett falvakat diszkriminálja. Ezt én számok és tények alapján írtam meg. Nekik ez volt a bajuk” – fejtette ki az újságíró, aki egyben az MPP színeiben csíkszeredai önkormányzati képviselő, miközben a Hargita Népe az RMDSZ-es többségű megyei közgyűlés felügyelete alá tartozik. Felháborodással vette tudomásul a lap vezetőségének döntését Papp Kincses Emese polgári párti megyei önkormányzati képviselő is, aki a rendszerváltás óta eltelt húsz évben rendszeresen közölt a lapban, azonban az új vezetőség úgy döntött, hogy a neves közírónak többé nem jelenhetnek meg írásai a Hargita Népében. Papp Kincses Emese elmondta, levélben értesítette őt az új főszerkesztő, hogy „az újságot nem politikusoknak, hanem újságíróknak kellene szerkeszteniük”. Papp Kincses fölháborítónak találta, hogy egy „kezdő újságíró kiutasítja ettől a laptól”. A megyei tanács nem tűri a bíráló hangnemet. „Papp Kincses Emese publicistaként próbált feltűnni, ám politikai üzenetet adott el. A politikusok nem írnak. Nem ír sem Borboly Csaba, sem Markó Béla. Miért lenne bárki is ez alól kivétel? Elmondhatja a véleményét bármikor, és mi, szerkesztőségi döntés szerint idézünk tőle” – reagált Papp Kincses Emese vádjaira Isán István Csongor igazgató-főszerkesztő. Ezzel szemben Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök már több ízben is publikált a sajtóban, miközben Markó Béla RMDSZ-elnöknek december 16-án jelent meg cikke a Népszabadság című napilapban. /Forró Gyöngyvér: Menesztették Szondy Zoltánt a Hargita Népétől. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Kristó Tibor Napnyugatra tartok című verseskötete a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadónál jelent meg. A szerzőt a Hargita, majd Hargita Népe napilap újságírójaként, néprajzi tárgyú írások szerzőjeként ismerik legtöbben, azonban költőként sem volt terméketlen. /P. Buzogány Árpád: Napnyugatra, vagy inkább másfelé kellene tartani? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./