Lemondott parlamenti mandátumáról Boross Péter, az MDF politikusa, aki Antall József halála után rövid ideig, 1993 decemberétől a következő év tavaszáig Magyarország miniszterelnöke volt. Az érintett tagadja, hogy döntésének politikai oka lenne. Az exkormányfő később, 1998 és 2006 között nem volt képviselő, a Fidesz választási győzelmét követően egy ideig Orbán Viktor miniszterelnököt szolgálta a tanácsaival. Boross Péter a Dávid Ibolya vezette Magyar Demokrata Fórum egyik döntéshozójaként szerepe játszott abban, hogy a párt megőrizte önállóságát a jobboldalon. Az utóbbi években a korábban vele nem rokonszenvező baloldali média megkedvelte, egyik állandó szereplője lett a politikai beszélgető műsoroknak. Az MDF jó ideje nem éri el az 5 százalékos támogatottságot. Rosszat tett a pártnak a tavalyi elnökválasztási botrány, az úgynevezett lehallgatási ügy. Válságosra fordult a helyzet a parlamenti frakció őszi megszűnésekor, amit csak a botrányos múltú Lengyel Zoltán befogadásával lehetett orvosolni. Boross Péter mandátumáról való lemondását korával (tavaly nyáron töltötte be a 80-at) és egészségi állapotával indokolta, sokak szerint azonban megromlott a kapcsolata a pártelnökkel, ezért döntött a távozás mellett. /Boross: búcsú a tiszteletlen háztól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Kelemen András fideszes országgyűlési képviselő az Országgyűlés elnökének címzett írásos kérdésében arra volt kíváncsi, hogy a magyar külpolitika szempontjából Szili Katalin hogyan ítéli meg a Székely Nemzeti Tanács tevékenységét. Horváthné Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár válaszában kifejtette, a magyar kül- és nemzetpolitika szempontjából minden olyan határon túli magyar szervezet partner, amely tényleges lakossági támogatottsággal, legitimitással rendelkezik, és amely elkötelezett a demokratikus és jogállami elvek iránt. Az államtitkár szerint a területi és személyi autonómiaformák ügye legitim törekvés, és ennek meghatározása, a megoldás megkeresése a magyar közösségek legitim képviselőinek joga és kompetenciája. /Az autonómia jogos követelmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Traian Basescu államfő Budapesten megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Parlamentben, majd Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adott ebédet a tiszteletére. Gyurcsány Ferenc kifejtette, legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia. Emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni. – Basescu Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is folytatott megbeszélést. Románia csak az alkotmány szerint nemzetállam, a valóságban régóta nem az – mondta a román államfő kijelentésére reagálva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint Traian Basescu Budapesten az eddigiekhez képest sokkal élesebben, kevésbé diplomatikusan fogalmazott. „A politikában nem szokás olyat mondani, hogy soha” – tette hozzá Markó. /Gyurcsány: legitim törekvés az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Az Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta Jacques Barrot, az EU igazságügyi biztosa február 3-án Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) vitájában. A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az EB-hez intézett kérdések sora veti fel. A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a néppárti Sógor Csaba, valamint Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak. A kisebbségi jogok szorgalmazói szerint a szubszidiaritás elvét követve –mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, elzárkóztak a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésétől. /Háttér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A vitában a magyar felszólalóknál is többen kértek szót a román képviselők sorából. A magyar képviselők a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába. A román felszólalások többségi értetlenségről és előítéletes elfogultságról, nem egy esetben pedig kifejezetten rosszindulatról árulkodtak. Dragos Florin David képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” (sic!). Adrian Severin volt román külügyminiszter szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna” (sic!). A román képviselők tudatták, Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát. Jacques Barrot jogi főbiztos ismételgette, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére. Tőkés László felszólalásában kifejtette, fájdalmas, hogy kellő frakció-támogatás hiányában a közvita határozathozatal nélkül végződik, és továbbra sem nyílik lehetőség egy EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására. Tőkés László a nacionál-kommunista időkre emlékeztető, diktatórikus álláspontnak és Európától idegen, demokrácia-ellenes megnyilatkozásnak tartja Traian Basescu román államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit. /Kisebbségi vita az EP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./ A vitában Gál Kinga az Európai Néppárt fideszes képviselője is felemelte szavát az autonómia ügyében. Hangsúlyozta, ameddig bármilyen más – a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők – esetében erőteljes az érdekérvényesítés, addig a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem, és még szégyenlősebb a politikai akarat. Pedig e közösségek léte az Unióban nem politikai, hanem ténykérdés. Milliók élnek az Unióban, akik nem bevándorlók. Úgy élnek itt Európa tagállamaiban, hogy, egy tapodtat sem mozdultak őseik földjéről – csak éppen a XX. századi történések folytán az országaik határai vonultak el fölöttük, mint a másfél milliós lelket számláló erdélyi magyarság esetében Romániában. Ki kell mondani, hogy ezen közösségek problémái nem rendezhetőek csupán általános emberi jogi, vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel. Ezek a közösségek joggal tartanak igényt mindarra, amit hasonló lélekszám esetén az Unió jogosnak tart a többségben élők számára. Jogosan gondolják ezek a közösségek, hogy az az autonómia, ami az olaszországi dél tiroli kisebbségi közösség számára prosperitást és fejlődést hozott – számukra is kívánatos megoldást hozna. Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek a különböző autonómiaformák, köztük akár a területi autonómia. /Gál Kinga: beszélni kell a területi autonómiáról. = Erdely. ma, febr. 4./ A vitában Sógor Csaba és Winkler Gyula europarlamenti RMDSZ-képviselők a nemzeti kisebbségek védelme ügyében közös állásfoglalással éltek: Sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európai Unióban is vannak olyan képviselők, akik korszerűtlen eszmékre alapozott érveléssel, nacionalista retorikával próbálják bebizonyítani, hogy nincs szükség kisebbségvédelemre uniós szinten. /Sógor Csaba és Winkler Gyula a nemzeti kisebbségek védelme ügyében. = Erdely. ma, febr. 4./

Éles hangvételű közleményben reagált Corina Cretu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő az ellen a konferencia ellen, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es és Gál Kinga fideszes EP-képviselő szervez február 11-én a kolozsvári Bolyai János és a Victor Babes tudományegyetemek 1959-es összeolvasztásának 50. évfordulója alkalmából, ami az önálló magyar állami egyetem felszámolását jelentette. Corina Cretu kirohanásában úgy véli, a két magyar képviselő az etnikai szeparatizmust támogatja, ami „támadás a Babes–Bolyai Tudományegyetem európai és multikulturális jellege ellen, ami a magyar–román megbékélés jelképe is. ” A román képviselőnő szerint a konferencia, amely a romániai magyarok egyik legnagyobb drámájaként mutatja be az eseményt, azon folyamatba illeszkedik, amely a magyarok szegregációját célozza. /Corina Cretu agresszív kirohanása Sógor és Gál ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Tőkés László püspök, EP-képviselő cáfolta azokat a magyarországi sajtóhíreszteléseket, amelyek szerint a júniusi EP-választásokon a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt, a Fidesz listáján kívánja jelöltetni magát. Elmondta: az EP-jelöltállításról nem tárgyalt a Fidesszel. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Tőkés problémája: „semmiképp nem akarja az RMDSZ »pozícióját erősíteni«„, Az ügyvezető elnök megismételte: a szövetség továbbra is fenntartja ajánlatát, hogy Tőkés László első helyen induljon az RMDSZ listáján. /Lokodi Imre: Tőkés nem indul a Fidesz listáján. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás fontosságát igyekezett alátámasztani az Európai Parlament brüsszeli épületében február 11-én a Memento 1959 címmel rendezett konferencia. Sógor Csaba (RMDSZ) erdélyi EP-képviselő – Gál Kingával (Fidesz) közösen – abból az alkalomból szervezte a tanácskozást, hogy ötven éve, 1959-ben szüntették meg Romániában az önálló magyar egyetemet, a Bolyait, beolvasztva a román Babes Egyetembe. A rendezvény keretében levetítették Páskándiné Sebők Annának a konferenciával megegyező című dokumentumfilmjét is, amely egy sajátos perspektívából azt kívánja bemutatni, hogy a Romániában élő magyar közösség hogyan viszonyul a közelmúltjához. A film az 1959-ben bebörtönzött vagy önkéntes halált vállaló emberek példáján próbálja érzékeltetni, hogy az erdélyi magyarok hogyan élték meg az „egyesítést” – fejtette ki Sógor Csaba. Az erdélyi képviselő elfogadhatatlannak mondta, hogy a rendszerváltás után tizennyolc évvel még mindig nincs magyar kar a kolozsvári egyetemen. A 6,6 százaléknyi romániai magyarság csupán 4 százaléknyi részesedéssel rendelkezik az egyetemeken, és ezeknek csak a harmada tanul anyanyelvén – mutatott rá Sógor Csaba. /Az EP-ben az egyetemért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Nem mond le a Székelyföld autonómiáját célzó tervezetről Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki a hét végén Nagyváradon úgy nyilatkozott, a célkitűzés elérése érdekében Traian Basescu államelnök támogatását fogja kérni. Tőkés Schmitt Pál fideszes EP-képviselővel közösen tartotta sajtótájékoztatóját, a magyarországi politikus a Partiumi Egyetemi Sportklub által szervezett Sportbálra érkezett Nagyváradra. Tőkés László emlékeztetett: az Európai Parlamentben nemrégiben az ezeréves gyulafehérvári egyházmegye kapcsán előterjesztéssel élt, mely szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi emlékévének szeptember 29-i zárónapját az Európai Unió iktassa be jövő évi nemzetközi eseménynaptárába. /Bálint Eszter: Sport és politika. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

„Tőkés Lászlóval számos jelentős kérdésben nem értünk egyet, de hiteles embernek tartjuk, aki egy bizonyos koncepciót képvisel a romániai magyarságon belül” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke annak kapcsán, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Tőkés László EP-képviselővel való február 16-i budapesti találkozóján kijelentette, „az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és személyesen Tőkés Lászlónak köszönhetően kiváló esély van arra, hogy a következő ciklusban is hiteles, közbizalmat élvező emberek képviseljék az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben”. Markó szerint legalább két mandátumot szerezhet a romániai magyarság az Európai Parlamentben, de a szavazók sikeres mozgósításával akár hármat is. /Sz. A. : Markó: Tőkés hiteles. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Érdemes lenne felülvizsgálni az Országgyűlés határozatát a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ügyében – mondta Göncz Kinga külügyminiszter február 17-én Budapesten, miután tárgyalt szlovák partnerével. Göncz emlékeztetett: hamarosan egyéves lesz a parlamenti határozat, ebből az alkalomból meg kellene nézni, hogy milyen mértékben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében megszületett. Hozzátette: a határozat visszavonásáról nincs szó. A külügyminiszter szerint a határozat egy-egy mondata sért érzékenységeket Szlovákiában, miközben más szomszédos ország nem kifogásolta a döntést. „A KMKF-ről szóló parlamenti határozat célja, hogy szolgálja a két ország kapcsolatait, és nem az, hogy nehezítse – tette hozzá. Arra a kérdésére, hogy a szlovák félnek is gesztusokat kellene-e tennie, Göncz azt mondta: „a nagylelkűség nem mindig vár azonnali viszonzást, megtehetjük azt, hogy mi vagyunk érzékenyebbek”. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: Szlovákiának továbbra is problémái vannak a KMKF országgyűlési intézményesítése miatt. Lajcák arra reagálva, hogy kollégája alkotmánybírósághoz fordulna a másodszor is elfogadott szlovák tankönyvtörvény miatt, közölte, az oktatási miniszternek is be kell tartania a törvényeket. /Felülvizsgált KMKF? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ A Fidesz szerint semmi ok nincs a KMKF-határozat felülvizsgálatára. Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa Göncz Kinga kijelentésére reagálva közölte: a KMKF működése sikertörténet, semmi ok nincs arra, hogy felülvizsgálják az Országgyűlés egy évvel ezelőtt elfogadott határozatát. A politikus szerint teljes egység van a parlamenti pártok között a KMKF-fel kapcsolatos országgyűlési határozat ügyében. Ez alapvetően a parlament szerve, és a kormányzat ezekben a kérdésekben jobban teszi, ha körültekintőbben nyilatkozik. Az Országgyűlés tavaly március 3-án fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot; a dokumentum alapján a KMKF-et a parlament saját állandó intézményének tekinti. Erre reagálva a szlovák parlament november 4-én hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje égisze alatt létrehozott testület munkájában. A KMKF létét és tevékenységét az MKP fontosnak tartja, működésében a jövőben is részt fog venni – olvasható a párt közleményében. Amennyiben a magyar Országgyűlés pártjai úgy döntenek, hogy a KMKF tevékenységével kapcsolatos alapdokumentumok valamelyikét bővítik vagy pontosítják, az MKP azt tudomásul veszi, ám azt kéri, az esetleges változtatás előtt a magyar pártok egyeztessenek annak tartalmáról a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. /Göncz felülvizsgálná a határozatot (Magyar–szlovák viszony). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Február 23-án az Országgyűlés elutasította a parlament feloszlásáról szóló Fidesz–KDNP-javaslatot, valamint az ugyanerről szóló országos népi kezdeményezést. Délután kordont vontak a budapesti Kossuth térre érkezett rendőrök az Országház épülete és a több száz ember közé, akik azért gyűltek össze, mert a parlament sürgősséggel tárgyal az önfeloszlatásáról és szavaz is az előterjesztésről. A tüntetők többször skandálták, hogy „Kormány takarodj!”, „Gyurcsány takarodj!”, illetve azt, hogy „Hazaárulók!”. /Nem oszlatta fel magát a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A kommunista hatalom fél évszázaddal ezelőtt erőszakos kampányt indított a kolozsvári magyar nyelvű egyetem felszámolására, melynek következményeként jött létre a mai Babes–Bolyai Tudományegyetem. A Bolyai Egyetem vezetőségének 1959. február 23-ára összehívott gyűlésén Takács Lajos rektor bejelentette, hogy a prorektor bizalmas előterjesztést fog tenni tudomásulvétel végett. Eszerint a diákság kérésére, a párt és a minisztérium döntése alapján a kolozsvári román és magyar egyetemet egyesíteni fogják. Az eseményről Brüsszelben is megemlékeztek: Sógor Csaba RMDSZ-es és Gál Kinga Fidesz-es európai parlamenti (EP) képviselő közös szervezésében, Memento 1959 címmel szerveztek nemrég ünnepi konferenciát, amelynek keretében levetítették Páskándiné Sebők Anna Memento 1959 című emlékfilmjét is. /A kolozsvári önálló magyar egyetem felszámolása. Ötven éve történt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A Fidesz és Tőkés László kölcsönösen részt vesz egymás európai parlamenti kampányában, erről állapodott meg Orbán Viktor Fidesz elnök és Tőkés László erdélyi magyar EP-listavezető március 2-án, Budapesten. Tőkés László a találkozó után tartott sajtótájékoztatón közölte: meghívta Orbán Viktort, hogy jöjjön el Erdélybe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ közös listája mellett kampányolni. A Fidesz elnöke megtiszteltetésnek nevezte a meghívást, és azt kérte, hogy Tőkés László is vegyen részt a Fidesz kampányában. Orbán arra hívta a fel a figyelmet, hogy először lesz egyidőben az EP-választás Erdélyben, a Felvidéken és Magyarországon, ez pedig komoly kihívás és lehetőség is a nemzeti elkötelezettségű erőknek, hogy a mondandójukat, programjukat, mozgásukat „össz-kárpát-medencei magyar politikai akcióvá” alakítsák. Tőkés László szintén arról beszélt, ha nincs is „szupranacionális pártjuk”, de úgy készülnek fel a kampányra, mintha egy pártban volnának a felvidékiek, a magyarországiak és az erdélyiek. Mint mondta, ebben kérte a Fidesz támogatását. A politikus úgy vélte: az egységes magyar európai képviselettel és a határok eljelentéktelenedése folytán „lehetővé válik bizonyos értelemben még Trianonnak a korrekciója” is. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor és Tőkés László is értékelte az EMNT és az RMDSZ nemrégiben kötött megállapodását, amelynek értelmében a két szervezet az romániai EP-választásra létrehozta a „magyar összefogás” listáját, valamint döntöttek egy paritásos alapon működő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakításáról is. /Közösen kampányol Orbán Viktor és Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Nem ért egyet a Magyar Polgári Párt (MPP) Tőkés Lászlót illető bírálataival Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Orbán Viktor szerint az EMNT–RMDSZ-megállapodás valamelyest a Fidesz sikere is. /Orbán Viktor: „teljes mellszélességgel támogatom a megállapodást” = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 4./

Felszólította a Fidesz a minisztereket és államtitkárokat, hogy azonnal fizessék vissza a felvett jutalmukat. Balsai István, a párt országgyűlési képviselője kijelentette, hogy miközben tombol a válság, az emberek pedig egyre nehezebben élnek, a miniszterek, az államtitkárok és a szakállamtitkárok busás jutalmakat tesznek zsebre, tavaly több mint 58 millió forint jutalmat kapott különböző jogcímeken huszonegy miniszter és államtitkár. /Válságban milliós juttatások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

Közösen fog kampányolni Orbán Viktor Fidesz-elnök és Tőkés László EP-kéviselő. Kiss János, a lap munkatársa intette őket: ne tegyék. Az újságíró megjegyezte Orbán Viktorról: idejön kampányolni az a pártelnök, aki otthon már két parlamenti választáson is leszerepelt. Kiss János továbbment Orbán Viktor elleni cikkében, mondván, kampányolás alatt a pártelnök hiányozni fog munkahelyéről, ahonnan gyakran hiányzik, továbbá felrótta neki /Gyurcsány Ferenchez hasonlóan/, hogy nem járul hozzá a válságból való kilábaláshoz. Kiss János emlékeztetett, a Fidesz tagjai azt szajkózzák: a győztes alkalmatlan, le kell váltani! Mit szólnak ehhez a külföldiek? „Csak nézni tudunk és csodálkozni” – jegyezte meg az újságíró, megvédve Gyurcsányt. /Kiss János: Olvasom. MaoRGÓ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Március 14-én első rendezi kongresszusát a Magyar Polgári Párt (MPP). Az MPP tavaly alakult párttá, elődje a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) volt, amely alapítói szerint azért jött létre, hogy megteremtse a „választás szabadságát” az RMDSZ-el szemben. Az egykori MPSZ már a 2004-es parlamenti választásokon is próbálkozott részvétellel, de nem tudta teljesíteni a választási törvény által előírt formai kötelezettségeket. Az MPP a tavalyi helyhatósági választásokon 508 önkormányzati képviselői, 12 polgármesteri és 16 alpolgármesteri tisztséget szerzett meg, többnyire Székelyföldön. Szász Jenő nyáron nyíltan ellentmondott Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Orbán Viktornak a Fidesz elnökének, akik szorgalmazták, hogy az MPP fogadja el az RMDSZ ajánlatát, miszerint a szövetség listáin induljanak a polgári pártiak. /B. T.: Ma tartja első kongresszusát az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Megerősítette tisztségében Szász Jenő pártelnököt a Magyar Polgári Párt (MPP) első országos tanácsa (kongresszusa), amely március 14-én ülésezett Gyergyószentmiklóson. Csinta Samu, a párt háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke bejelentette: egyelőre nem akar versenybe szállni a pártelnöki székért, sőt arra kérte küldött-társait, hogy az országos tanács most ne döntsön személyi kérdésekről, hanem fél éven belül hívjanak össze rendkívüli tisztújító kongresszust. Ezt elvetették. Mivel a testület elfogadta, hogy a szavazati joggal nem rendelkező küldöttek is voksolhassanak, a Bihar megyei küldöttség testületileg, a háromszékiek és a Kolozs megyeiek egy része elhagyta a termet. Gergely Balázs kolozsvári elnökjelölt is bejelentette visszalépését azzal az indokkal, hogy nem kíván egy jogtalanul működő kongresszuson részt venni. /Botrányossá sikeredett MPP-kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Botrányos volt a Magyar Polgári Párt (MPP) első Országos Tanácsa. A kongresszuson jelen lévő, szavazati jogukkal élő küldöttek megerősítették Szász Jenőt pártelnöki tisztségében. A regisztrációs adatok szerint 425-en voltak jelen, 144 szavazati joggal rendelkező küldött, illetve 281, szavazati joggal nem rendelkező meghívott. Szász Jenő javasolta, hogy a testületbe delegált 144 országos küldött mellett kapjanak szavazati jogot a megyei küldöttek tanácsainak tagjai, valamint a tavalyi helyhatósági választásokon mandátumot szerzett tisztségviselők is. A vitában végül Gergely Balázs kolozsvári MPP-elnök felszólította a társait: ha hozzá hasonlóan illegitimnek minősítik a kezdeményezést, vele együtt hagyják el a termet. A Bihar, Kolozs és Maros megyei, illetve a háromszéki küldöttek egy része, harmincegynéhányan – köztük Csinta Samu, Gazda Zoltán, Tulit Attila és Gergely Balázs – elhagyták a termet, a többiek megszavazták a „tömegszavazást”. „Ami itt történt, teljes mértékben szabályellenes. Innen kezdve én minden MPP-n belüli tisztségemről lemondok, a párttagságomról azonban nem. Nem kívánok részt venni egy szabályellenes kongresszuson” – nyilatkozta a korábban még pártelnöki babérokra pályázó Gergely Balázs. „Hogy mi lesz a jövő, azt nem tudjuk, eszünk ágába nincs az RMDSZ-hez csatlakozni, de hogy ezzel megosztották a Magyar Polgári Pártot, az biztos. Személyes érdekek miatt a párt sorsa kerülhet veszélybe” – fogalmazott Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPP-szervezet elnöke. Szász Jenő szerint a belső ellenzék kivonulása lezárja azt a folyamatot, ami az elmúlt hetekben kialakult. A kongresszuson bent maradt küldöttek végül elfogadták az alapszabályzat módosítását, a politikai keretprogramot, valamint megválasztották az új elnökséget és az elnök személyéről is döntöttek. Megjelent Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, Veress László, az Illyés Közalapítvány egykori irodavezetője és Bayer Zsolt publicista is. /Barabás Cs. Márti: A fenyő színe és fonákja. Botrányosan alakult szombaton a gyergyószentmiklósi MPP-kongresszus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Diplomáciai lépéseket sürget a Fidesz a Sólyom László államfő március 14-i erdélyi látogatása kapcsán történtek miatt, miután a román hatóságok indoklás nélkül visszavonták a magyar köztársasági elnök számára kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint az incidensért a Gyurcsány-kormány súlytalan külpolitikája is felelős. „Magyarázatot kell követelni a román féltől. Ha egyszer a magyar diplomácia gyengének mutatkozik, akkor ne csodálkozzunk, hogy a másik irányból is érkeznek a pofonok” – fogalmazott Németh Zsolt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy volt pozitív hatása is ennek a román diplomáciai provokációnak: páratlan egységbe tömörítette az erdélyi magyarságot, együtt ünnepelt Markó Béla és Tőkés László. Szerencsétlennek és kínosnak minősítette a bukaresti sajtó a román hatóságoknak azt a döntését, hogy nem adtak leszállási engedélyt Sólyom László magyar köztársasági elnök repülőgépének március 15-én Erdélyben. Az Evenimentul Zilei című napilap úgy véli: a román hatóságok – „feledve, hogy a XXI. században vagyunk” – összetévesztették Sólyom Lászlót „Isten ostorával”, és egy banális fordítási hiba miatt minősítették úgy, hogy látogatása nem alkalmas. Az Adevarul című napilap kommentárjában kínos ürügynek nevezte a román félnek azt a kifogását, amely szerint Sólyom katonai repülőgéppel érkezett volna Romániába. Semmi szokatlan nem volt a magyar államfő kérésében – írta a lap. /Magyarázatot követel a Fidesz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Budapesten Szelestey Lajos, a külügyminisztériumi szóvivője kijelentette: túl kell lépni az államfő erdélyi útjával kapcsolatos problémákon. Március 18-án Göncz Kinga külügyminiszter Sólyom Lászlóval tárgyalt a köztársasági elnök erdélyi látogatásáról. A magyar külügyminisztérium nem követett el hibát, ezért nem érthető a román fél reakciója. Nem fogadható el magyar szempontból az a román reakció, hogy Sólyom László útja nem szolgálta a két ország közötti stratégiai együttműködést – hangsúlyozta a szóvivő. Felháborító provokációnak tartotta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a leszállási engedély megtagadását a magyar köztársasági elnök gépétől. Hozzátette, hogy ebben nem csak a szomszédok, a külső tényezők felelősségét kell keresni, hanem a magyarországi felelősséget is. Sólyom László a román államfő televíziós interjújára hivatkozva megerősítette, hogy megnyilatkozásai során a határon túli magyarság jogait illetően minden esetben olyan törekvéseket fogalmaz meg, amelyek összhangban állnak az európai uniós normákkal és gyakorlattal, valamint nem ellentétesek az adott országok alkotmányos rendjével. /Külügyminisztérium: túl kell lépni a történteken. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Következetesen folytatni kell a harcot a kommunizmus áldozatait megillető igazság- és jóvátételért, Európa tartozik nekik és önmagának ezzel ― hangoztatta Tőkés László református püspök, erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselő március 18-án Brüsszelben a Szembenézés a kommunista múlttal című konferencián. A tanácskozást – Tőkés László szervezésében – az EP épületében tartották, és az azt követő sajtótájékoztatón a képviselő reményét fejezte ki, hogy az EP júniusban megválasztandó új képviselő-testületének ötéves mandátuma alatt Brüsszelben sikerülhet kiharcolni a kommunizmus elítélését. A konferencia – amelyen főként romániai szakértők és kutatók tartottak előadást – a kisebbségek és a vallási közösségek kommunizmus általi elnyomására összpontosított. Schöpflin György (Fidesz) rámutatott rá, hogy a kommunista rendszerekben a kisebbség kettős elnyomás alatt élt, annál is inkább, mert gyakran a nemzeti többség és a kommunizmus találkozott egymással, egyfajta ,,nemzeti kommunizmus” alakult ki. Tőkés László érthetetlennek nevezte azt a fajta kettős magatartást, amelyet a kommunizmussal és a fasizmussal kapcsolatban tanúsítanak.,,Mintha volnának másodrangú áldozatok – fogalmazott. – Ugyanaz a gyűlölet hevíti az osztályellenséget megsemmisíteni szándékozókat, mint a faji alapon gyűlölködőket. Nem volt finomabb a Gulagban elpusztulni, mint a holokauszt áldozatává válni.” /Európa jóvátétellel tartozik a kommunizmus áldozatainak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy lemond. A Fidesz semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik egy új kormányról, hanem benyújtja az Országgyűlésnek a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát. A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter kijelentette: „Magyarország bajai (...) jóval súlyosabbak annál, minthogy azokat háttér mutyikkal, pártok közötti zárt ajtós egyeztetéseken fel lehetne oldani.” Az SZDSZ válságkezelő kormány létrehozását javasolja. Bokros Lajos, az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere szerint a kialakult helyzetben egyetlen fő kérdés van: kinek és milyen programja van a válság kezelésére; az MDF-nek és neki van erre programja. Gyurcsány elvesztette a lakosság teljes támogatását, a pénzügyi válság kormányválságba sodorta a Magyarországot irányító szocialistákat – ezekkel a címekkel számoltak be külföldi lapok a magyar miniszterelnök lemondási szándékának bejelentéséről. A konzervatív Welt am Sonntagban Boris Kalnoky kiemelte: Európában aligha gúnyoltak annyit egy politikust, mint Gyurcsányt, és valódi politikai csoda, hogy a balatonőszödi beszédet követő botrány után és a tömeges tiltakozások ellenére ilyen sokáig hatalmon tudott maradni. /Gyurcsány: a döntés végleges, nem maradok miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Lemondana miniszterelnöki tisztségéről Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke – akit a párt március 21-i kongresszusán megerősítettek a magyar kormánypárt élén – arra kérte pártját: keressen új kormányfőjelöltet, akinek személyéről a más pártokkal való egyeztetés után az MSZP rendkívüli kongresszusa döntene. Gyurcsány elismerte kormánya kudarcát: „Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült.” „Az MSZP minden hibája és gyengeséges ellenére a tisztességes és jó oldalon áll” – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc a legnagyobb ellenzéki pártról szólva azt mondta, hogy az 2002-es veresége óta nem egyszerűen a kormányzást akarja visszaszerezni, hanem az egész országot akarja elfoglalni. „A Fidesz vonzáskörébe tartozó szervezetek és médiumok nyílt antiszemita, cigányellenes irányvonalat követnek, homofób nyilatkozatokat tesznek. Tűrik, támogatják a cigány- és idegenellenes atrocitásokat, a homoszexuálisokat támadó erőszakos megnyilvánulásokat” – fogalmazott. Gyurcsányt beszédének végén a kongresszus résztvevői állva tapsolták meg. Az MSZP kongresszusa újraválasztotta Gyurcsány Ferencet pártelnökké. /Gyurcsány Ferenc lemondana a kormányfői tisztségről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

A Magyar Szocialista Párt kongresszusán – amelyen újraválasztották a párt elnökévé – Gyurcsány Ferenc lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Mondandóját e szavakkal kezdte: „Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges hangulatnak és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Így ezt az akadályt én megszüntetem.” Már ebben a mondatban tetten érhető a szerepjátszás. A Fidesz úgy reagált a hírre, hogy a mostani helyzetre egyedüli megoldás az előrehozott választás. Egyvalami biztos: Gyurcsány Ferenc most leveti magáról a kormányzás felelősségét, de megmarad pártelnöknek. Ami azt jelenti, hogy ha majd elmúlik a válság, újra miniszterelnök lehet. /Veres István: Mire játszik Gyurcsány? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./

Egyformán kell elítélni a nácizmust és a kommunizmust, mert mindkettő zsarnoki, gyilkos rendszer – az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában egy múlt heti konferenciának, valamint közmeghallgatásnak volt ez a központi üzenete. A konferenciát Tőkés László EP-képviselő rendezte romániai és bulgáriai előadókkal, akik elsősorban a kommunizmus kisebbségellenes jellegét emelték ki. A közmeghallgatást az Európai Unió cseh elnöksége szervezte. A kezdeményezés Csehországból indult. Tavaly júniusban egy Prágában tartott konferencia résztvevői fogadtak el nyilatkozatot az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében /Prágai nyilatkozat/. A dokumentum szorgalmazta, hogy a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket nyilvánítsák az emberiség ellen elkövetett bűnöknek, amiként a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék, és Európa országaiban vezessenek be olyan törvényeket, amelyek alapján el lehet ítélni a kommunista bűntettek elkövetőit, és kárpótolni lehet a kommunizmus áldozatait. A brüsszeli konferenciát a román delegáció néhány demokrata-liberális párti (PDL) képviselője zavarta meg, akik kifogásolták Tőkés László megállapításait. A püspök a román asszimilációs politika továbbéléséről beszélt. A csángómagyarok asszimilációját hozta fel példakén, megemlítvén, hogy az anyanyelvhasználatot a templomban megtagadják, az iskolában korlátozzák. Nicolae Vlad Popa EP-képviselő felemelt hangon jelentette ki: aki ma román asszimilációról beszél, meghamisítja a valóságot. Tőkés László válaszában megerősítette korábbi kijelentéseit. Példaként a székelyföldi ortodox és karhatalmi térhódítást említette. Gál Kinga fideszes képviselő úgy vélte, a régi reflexek továbbélését tükrözi az is, hogy a román hatóságok megpróbálták megakadályozni Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i romániai látogatását. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet igazgatója elmondta, a régi rendszer politikai rendőrségének tagjai a rendszerváltás után is aktívak maradtak. Nagy Mihály történész a magyar történelmi egyházak kommunista elnyomásáról tartott előadást. /Gazda Árpád: Kommunistaellenesség az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Surányi György, a magyar jegybank volt vezetője tűnt az MSZP és az SZDSZ közti egyeztetések után legesélyesebbnek arra, hogy az MSZP konstruktív bizalmatlansági indítványa után felváltsa Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. Az MSZP és a liberálisok huszonnégy óra alatt kétszer is tárgyalóasztalhoz ültek, de a sajtónak csak annyit mondtak: kizárják az MSZP– SZDSZ koalíció létrejöttét. Surányi György azt mondta: csak feltételekkel vállalná el a miniszterelnöki posztot; garanciát szeretne kapni arra, hogy az új kabinet nem lesz a pártok céltáblája. A Fidesz továbbra is kitart az előrehozott választások mellett. Szerintük a válság megoldására csak egy új választáson megszavazott új kormánynak van esélye, a mostani kormánypárt, az SZDSZ és az MDF egy része közötti esetleges megegyezéssel csak illegitim, ingatag és gyenge kabinet jöhet létre, ezért meg kell oldani, hogy olcsón, az EP-választással együtt le lehessen bonyolítani az országgyűlési választást is. /Surányi az esélyes Gyurcsány-utód. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Vetési László erdélyi református lelkészt választották a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) március 25-én megalakult szórványügyi munkacsoportja elnökévé. A KMKF újonnan létrejött munkacsoportja 2010 szeptemberére dolgoz ki stratégiai tervet a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyar közösségek szórványosodásának mérséklésére. Vetési László elmondta, hogy az általa vezetett munkacsoport elsősorban stratégiai tervezéssel és a szakmai munka előkészítésével foglalkozik majd. Vetési László Kolozsváron lelkész, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadójaként foglalkozik az Erdélyben szórványban élő magyarsággal. Vetési megválasztásával nemcsak a KMKF, hanem a Miniszterelnöki Hivatal által tavaly létrehozott Szórvány Tanácsnak is tagja. Mint mondta, „a kettő nem zárja ki egymást”, mert míg a munkacsoport főleg szakmai előkészítéssel foglalkozik, addig a Szórvány Tanács inkább tanácsadó háttérintézménynek tekinthető, amely például javaslatot tett arra, hogy a határon túli magyarok 2009-es támogatásában melyek a kiemelten fontos feladatok. A KMKF munkájában részt vevő Németh Zsolt (Fidesz) és Gedei József (MSZP) egyetértően elmondták, hogy a szórvány munkacsoport megalakulásához nagyban hozzájárult a Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke kezdeményezésére és a közreműködésével megtartott első, a magyar szórványokkal foglalkozó konferencia, amelyet 2008-ban rendeztek meg a szlovákiai Alsóbodokon (Dolné Obdokovce). /Vetési László a KMKF szórványfelelőse. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Kettős állampolgárságot ígért Kárpátalján Orbán Viktor, a Fidesz–MPP elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közgyűlésén azt mondta: a magyar nemzet újraegyesítése pártja programjának egyik alappillére. „Nem tartom erkölcsileg vállalhatónak azt a helyzetet, hogy a Kárpát-medencében minden népnél, szerbeknél, horvátoknál, szlovénoknál, osztrákoknál, szlovákoknál is létezik kettős állampolgárság, egyedül mi nem adjuk meg a sajátjainknak, holott nekünk volna rá a legnagyobb szükségünk” – fejtette ki. /Simon Judit: Státusmagyar téma újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Gyurcsány lemondása és a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bedobása a politikai köztudatba sejtette, hogy a magyar miniszterelnök, az MSZP elnöke pályája végéhez közelít. Először úgy tűnt, ellenőrizni tudja az eseményeket. Terve azonban nem sikerült, a napok élénk miniszterelnök-kereséssel teltek, majd Surányi Györgytől Békesi Lászlóig többen kijelentették, a szocialisták tákolmány programját nem vállalják. Az SZDSZ háromszázalékos, de újabb koalícióra bármikor kész pártként ismét királycsináló akar lenni, bedobta: számára elfogadható lenne Bokor Lajos volt pénzügyér, az MDF európai parlamenti listavezetője is. Azonban elutasítást kaptak. Mindeközben Sólyom László államfő, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is kimondta: az ország jelenlegi helyzetében a döntést a nép elé kell vinni, azaz előrehozott választásokat kell tartani. Gyurcsány és köre, no meg a cselédsajtójuk hevesen tiltakozott. Azután Suchman Tamás, a szocialisták egyik ismert figurája közölte: a pártnak új elnököt kell választania, mivel Gyurcsány lejáratta magát. Erre Gyurcsány, aki a gyors véleményváltás nagymestere, bejelentette: lemond pártelnöki funkciójáról is. Azonban utódja kijelölésétől nem állt el, jelölte Bajnai Gordon ipari és gazdasági miniszter. Az MSZP rábólintott. Még az SZDSZ döntésére várnak. Ha az SZDSZ besorol Gyurcsány mögé, néhány hónappal meghosszabbítják Magyarország agóniáját. /Simó Erzsébet: Gyurcsány megbukott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

A magyar nemzet egészébe mi, a határokon kívülre szorult magyarok is beletartoznánk, írta Sylvester Lajos. Az ország vagyonának elherdálásáért, a közönséges lopások, tolvajlások, kétes eredetű vagyongyarapítások miatt egy új választás után felelősségre vonható bűnszövetkezetek, kamarilla-politikusok, a következményektől való félelmükben ugyancsak berezelt zsurnaliszta bértollnokok újra elétárták a Fidesz-győzelem esetére a kettős állampolgárság visszaállításának rémét. Orbán Viktor ungvári beszéde után, amely a KMKSZ 20. évfordulóján hangzott el, kórusban kiabálják, hogy „ezek” – mármint mi, határon kívül rekedt magyarok –, ha szavazójogot kapunk, akkor az elsöprő győzelmet arató mai ellenzéki párt alkotmánymódosító javaslatainak érvényt szerezhet az Országgyűlésben. Így a cigánytéma, a „másságtéma”, a fasisztázás, az „antiszemitázás” újfent háttérbe szorult, a 23 millió román beözönlésének rémét is ejtették, és maradnak bűnbankoknak a határokon kívül rekedt magyarok. Hiába hangzott el annak idején milliószor, hogy nem kell a csonkaországi szavazójog. /Sylvester Lajos: Mi, a rémmagyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./