Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az erdélyi magyarság elsöprő többséggel, 85 százalékban támogatta at RMDSZ-t, a Magyar Polgári Pártra (MPP) pedig csak 15 százalék szavazott. Az RMDSZ megőrizte súlyát a romániai politikai színtéren, hiszen a pártok közül a negyedik helyen áll az elnyert mandátumok tekintetében. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket. A Fidesz minden erejével és logisztikájával kampányolt az RMDSZ ellen, és mégsem nyertek: ki vállalja ezért a kudarcért a felelősséget, az MPP, a Fidesz vagy netán senki? – jelentette ki Markó. Az RMDSZ-nek nagyon jó, fiatal, felkészült csapata van a helyi önkormányzatokban, Hargita megyében például Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetője lett a megyei tanács elnöke. /Markó: Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Elégedetten nyilatkozott a választásokon az RMDSZ által elért eredményekről sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „Annak ellenére, hogy verseny volt, és annak ellenére, hogy a Fidesz, Magyarország jelen pillanatban legerősebb politikai alakulata minden erejét és logisztikáját bevetve kampányolt az RMDSZ ellen és az MPP mellett, nem jártak sikerrel” – hangoztatta Markó. Markó arról is beszámolt, hogy az MPP fellépése miatt néhány tisztséget mégis elveszített az RMDSZ. Szintén az MPP-t okolta az elveszített mandátumokért sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. „Az MPP mintegy 10 ezer szavazatot vett el tőlünk, ami azzal járt, hogy elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet. Eközben az MPP-sek nem jutottak be sem a Maros Megyei Tanácsba, sem a marosvásárhelyi önkormányzati testületbe. Ám néhány helyet sikerült elorozniuk a megye magyar közösségétől. ” – fogalmazott Kelemen Atilla. Hasonlóképpen a polgári pártot támadta Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, aki szerint helyi szinten 3 ezer voksot „vett el” az MPP a szövetségtől. Hozzátette: az MPP-seknek most rá kell jönniük, hogy nincsenek támogatók mögöttük, és „hatalmas rosszat követtek el a magyarság ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is a polgári pártot tartja felelősnek azért, hogy a szövetség tanácsosjelölt-listája a vártnál gyengébben szerepelt a választáson, és a korábbi nyolc helyett csak öt képviselőt tudott bejuttatni a megyei önkormányzatba. László Attila szerint a magyar választók 12 százaléka román pártokra szavazott, az MPP által elvitt 6–7 százaléknyi magyar szavazat is hozzájárult a magyar mandátumok számának csökkenéséhez. „Sajnálom, hogy román pártok is részesültek a mi szavazatainkból. Ebben nem az MPP a ludas. A mi 1,36 százalékunk annyira elenyésző, hogy nélkülünk is megtörténhetett volna a mostani visszaosztás. Az ilyen helyzet a két párt közötti választási koalíció megkötésével megelőzhető lett volna. A megegyezés nem rajtunk múlott, tehát a felelősség az RMDSZ oldalán keresendő” – reagált Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke, valamint az alakulat kolozsvári vezetője, Gergely Balázs. Cáfolták, hogy az MPP az RMDSZ táborától vett volna el szavazatokat, mint mondták: az MPP-t olyan választók támogatták, akik amúgy sem adták volna voksukat az RMDSZ-re. /Össztűz az MPP-re. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

„Nincs együttműködési stratégiánk, ha majd lesz, időben kiszivárogtatjuk a Krónikában, egyelőre a második fordulóra koncentrálunk” – válaszolt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arra a kérdésre, hogy a szövetség készen áll-e megalapozni az MPP-vel való együttműködést a helyi önkormányzatokban alpolgármesteri tisztségek felajánlásával. „Ha egy magyar jelölt van, nyerünk, de most külön gratulálunk Szász Jenőnek, az MPP elnökének, aki megígérte, nem indítanak jelöltet ott, ahol veszélyeztetik a magyar győzelmet, és Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, hogy olyan jelöltet támogatott Szilágy megyében, aki többször is hangoztatta, hogy az autonómia csupán fantazmagória – miattuk vesztettünk” – mondta Kelemen Hunor. /Gyergyai Csaba: Egyelőre nem kollaborál az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Csapody Miklós (MDF) szerint a két nagy magyarországi párt populizmusa már a határon túlra is átgyűrűzik, és ennek hátrányait az erdélyi és a vajdasági magyarságnak kellett megtapasztalnia. Csapody június 10-én az Országgyűlésben arról beszélt, hogy Orbán Viktor az erdélyi helyhatósági választások kampányidőszakában éppen úgy osztotta meg a magyarságot, ahogy a kormányfő tette 2004 decemberében, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás során. Felidézte, hogy a Fidesz elnöke az erdélyi helyhatósági választások előtt hosszas kampányt folytatott a Magyar Polgári Párt népszerűsítése érdekében, amivel Csapody Miklós szerint azt érte el, hogy az erdélyi magyar közösség kevesebb képviselethez jutott az önkormányzatokban. Korábban Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője adott ki hasonló értelmű nyilatkozatot: „Az MDF az Antall-i örökség követőjeként elfogadhatatlannak tartja a magyar magyar ellenében való határon túli kampányt. /Az MDF Orbán Viktort bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsó sorban azért, hogy Romániából a Néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla megbeszélést folytatott Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével, valamint Wilfried Martensszel, a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt elnökével. Markó több magyar EP-képviselővel is találkozott. Közülük Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-delegációjának vezetője közleményben számolt be a megbeszélésről. Mint írta, gratulált az RMDSZ által az önkormányzati választásokon elért eredményhez. Szent-Iványi közleménye szerint egyetértettek abban, hogy „az RMDSZ sikeres szereplése ellenére bekövetkezett magyar pozícióvesztés egyik fő oka a Fidesz megosztó beavatkozása volt“. Markó Béla részt vett és felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. /Néppárti támogatás Markóéknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Ötven éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét és vádlott-társait. November 4-én hajnalban, drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd több társával a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János menlevelével elhagyták a követséget, ezután a szovjetek őrizetbe vették őket, majd a romániai Snagovban „házi őrizetbe”, fogságba kerültek. A tisztségéről lemondani nem hajlandó Nagy Imre nem egyezkedett az új rendszerrel. 1957 áprilisában hozták Budapestre, ahol 1958. február 6-án, a nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették és 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később kivégezték. Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957 végén máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. 1958. június 15-én a Legfelső Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélték. Másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, a holttesteket előbb a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg, Nagy Imre és társainak 1989. június 16-i újratemetése a rendszerváltás jelképes eseménye lett. A Fidesz és várhatóan a KDNP sem képviselteti magát azon a parlamenti emlékülésen, amelyre Gyurcsány Ferenc hívta meg június 16-ra a magyarországi parlamenti pártok elnökeit. A Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján rendezendő emlékülésen Sólyom László köztársasági elnök sem lesz jelen. Az SZDSZ képviseletében Fodor Gábor pártelnök vesz részt a parlamenti emlékülésen, az MDF részéről pedig Boross Péter országgyűlési képviselő. /50 éve végezték ki Nagy Imrét és társait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Egyházellenességgel vádolta Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő Kósáné Kovács Magda szocialista EP-képviselőt június 16-án, a strasbourgi plenáris ülésen, napirend előtti felszólalásában: „Találóan fogalmazta meg XVI. Benedek pápa magyar püspökök előtt, hogy a kommunista rezsim hosszú időszaka milyen nyomasztó örökséget hagyott maga után. Felvetése különleges időszerűséget lel ma, Nagy Imre mártír miniszterelnök kivégzésének ötvenedik, valamint a brutális egyházüldözések elindulásának, Mindszenty József bebörtönzésének hatvanadik évfordulóján. A hatalmi erőszakkal párosuló militáns egyházellenesség fájdalmas korszakát idézte fel Kósáné Kovács Magda posztkommunista képviselőtársunknak a plénumon legutóbb elhangzott nyilatkozata, melyben Benedek pápától, a katolikus egyháztól kívánta megvédelmezni az európai értékeket... Annak tudatában, hogy a kereszténydemokrata gyökerekre visszanyúló Unióban a valódi európai értékek hordozói maguk a keresztyén egyházak is, mint református püspök, az egyházellenes ideológiák és intolerancia minden megnyilatkozását visszautasítom” – jelentette ki a püspök-politikus. Martin Sculz szocialista frakcióvezető visszautasította Tőkés szavait. „Kósáné meggyőződéses demokrata, és az európai egységért küzd. Nem érdemli meg, hogy néhány kollégája ilyen szavakkal illesse” – fogalmazott. Hozzátette: „Magyarországi belső ügyekről van szó... Visszautasítom ezeket a szavakat, amelyek belegázolnak Kósáné személyiségébe. ” Kósáné az MTI-nek kifejtette: “szíven ütő és méltatlan volt a felszólalás egy olyan ember kivégzésének évfordulóján, akiről Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának vezetője is azt mondta, hogy hithű kommunistaként halt meg. Akkor most kikhez akar Tőkés László csatlakozni?” XVI. Benedek pápa május 10-én az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás vezette magyar püspöki delegáció előtt mondott beszédében azt mondta: “jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgári jogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is.” Kósáné néhány nappal későbbi napirend előtti felszólalásában úgy foglalt állást: „Az unió tagországai kivétel nélkül szekuláris államok. Ennek értelmében a tagországok kormányai nem avatkoznak a vallási kérdésekbe, de az egyház sem helyezheti ideológiai nyomás alá az egyes tagállamokat”. /Tőkés–Kósáné csörte Strasbourgban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint mindenki beajánlkozik Fodor Gáborhoz, az SZDSZ új elnökéhez. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyeztetést kezdeményez a szabad demokraták elnökével. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, a két „bajpártnak” egyeztetnie kellene a következő két év politikájáról. Azonban a koalíció felbomlásáról, a Gyurcsány-kormány tehetetlenségéről van szó, „a Fidesz elképesztő előrenyomulásáról” és sok más egyébről. Az MSZP és SZDSZ időt akar nyerni. Fodor Gábornak „meg kell állítani Orbán nyomulását, legalábbis a kétharmados jobboldali győzelmet. ” – olvasható a cikkben. /Lokodi Imre: Szólni, de ne fájjon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Ősszel kerülhet az Országgyűlés elé a nemzeti együttműködésről szóló törvény, amelynek normaszövegét előzetesen egyeztetik a parlamenti frakciókkal is – hangzott el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) állandó bizottságának plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón június 18-án, Budapesten. Szili Katalin házelnök fontosnak tartja azt is, hogy a testület elfogadta a határokon átnyúló fejlesztésekről szóló előterjesztést. Kovács Tibor, az állandó bizottság MSZP-s elnöke hangsúlyozta: a határokon átnyúló fejlesztésekről a szomszédos országokkal is egyeztetni fognak. Németh Zsolt (Fidesz) hozzátette: fontos, hogy a határtérségben javuljon a vízi-, a közúti- és a tömegközlekedés a szomszédos országok és Magyarország között. A KMKF ülésén a meghívottak megismerhették a kormány schengeni vízummal kapcsolatos könnyítési javaslatát. Németh Zsolt szerint mindenképpen könnyebbséget jelent majd, hogy a határon túli legitim szervezetek meghívólevelet adhatnak ki azoknak, akik Magyarországra szeretnének utazni. Szili Katalin közölte, levelet ír az ukrán parlamenti elnöknek, amelyben kéri, hogy módosítsanak azokon az elmúlt időszakban hozott döntéseken, amelyek gátolják a kisebbségi nyelv használatát. /Törvény készül a nemzeti együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Az MDF „a magyar diplomácia tekintélyének visszaállítása” és a határon túli magyar ügyek sikeres képviselete érdekében Felelősséggel a nemzetért, felelősséggel a magyarságért címmel egy charta elfogadását javasolja a politikai pártoknak – közölte Csapody Miklós, demokrata fórum képviselője. A cél az, hogy a magyarság nemzetközi képviseletekor felülemelkedjenek a belpolitikai viszályokon. A chartát indokolva az MDF parlamenti képviselője elmondta: „Magyarország külügyi vezetése, diplomáciája láthatatlan, kiszámíthatatlan, cselekvőképtelen.” Csapody szerint a magyar pártpolitika „exportálta” magát a határon túli magyar közegbe is. Gyurcsány Ferenc a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején „magatartásával megosztotta a társadalmat”, Orbán Viktor és a Fidesz a határon túli önkormányzati választások során kampányával ugyanúgy megosztotta a határon túli magyarokat. /MDF-charta az egységes nemzetpolitikáért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A Fidesz a Magyarországgal szomszédos országokban folytatott kampányaival sokat árt az ott élő magyarságnak, de a romániai helyhatósági választásokon szerencsére a józan ész diadalmaskodott – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó szakállamtitkárság nemzetpolitikai ügyekért felelős főigazgatója. A június 1-jén és 15-én tartott romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban Törzsök Erika emlékeztetett rá: az RMDSZ-nek 184 polgármestere van, „a Fidesz által generált Magyar Polgári Pártnak” 11, emellett az RMDSZ-nek vannak megyei elnökei, megyei alelnökei, alpolgármesterei nagy városokban és olyan helyeken is nyert, ahol a magyarság nincs többségben. Ezzel szemben az MPP néhány székelyföldi kisvárosban szerzett polgármesteri pozíciót. Törzsök Erika szerint „ki kell végre mondani, hogy az a nemzetellenes kisebbség- és nemzetpolitika, amit a Fidesz folytat, nap mint nap bizonyítja, hogy a szomszédos országokban folytatott kampányaival a nemzet egységének legnagyobb ellensége, és ez egyértelműen kontraproduktív” – olvasható a stop. hu portálon. A főigazgató szerint Erdélyben hiába kampányolt a Fidesz-vezérkar, „rombolva a másfélmilliós magyar közösség egységét”, veszélyeztetve képviseleti esélyeit. Törzsök szerint mindezt azért tették, mert az RMDSZ-t nem tudták bábként mozgatni. A főigazgató szerint „büszke” lehet a Fidesz, hogy a többszörösen veszélyeztetett vajdasági magyarság esetében oda juttatta az ottaniakat, hogy kevesebben kerültek be a parlamentbe, mint azelőtt. Úgy fogalmazott: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol” és a határon túli közösségekben okozott lelki, politikai sebek lassan fognak gyógyulni. Markó Béla RMDSZ-elnök május végén Budapesten azt mondta: az RMDSZ nem helyesli, hogy fideszes politikusok a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányolnak Erdélyben, a helyhatósági választások előtt. /Törzsök Erika: a józan ész diadalmaskodott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A kizárólag etnikai alapú politizálásra berendezkedett pártok kora lejár térségünkben – jelentette ki Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára. Ráadásul a Vajdaságban a "magyar egység", míg Erdélyben a "magyar pluralizmus" koncepciója látszik csődöt mondani. Gémesi szerint a megváltozott politikai-gazdasági és társadalmi folyamatok új energiákat szabadítanak fel, dinamikus gazdasági fejlődés jellemzi a magyarok által is lakott régiók többségét. Gémesi szerint baj, hogy az autonómia a magyar politikai közegben többnyire csak politikai értelemben jelentkezik itthon is, meg határon túl is. Az autonómiát néhányan mindent megoldó varázsszernek gondolják. Az újságíró szerint feszültség érződik a Gyurcsány-kormány és némely kisebbségi magyar pártvezető között. Gémesi szerint a programot egyeztették a határon túli magyarokkal. A Gyurcsány-kormány nem kíván politikai hűségesküt senkitől, magyarázta Gémesi. A magyar választók nem követik a Magyarországról exportálni kívánt megosztó politikát, tette hozzá. Az államtitkár bírálta a Fideszt. /Kis Tibor: Lejár az etnikai alapú politizálás ideje – Gémesi Ferenc szakállamtitkár nemzetpolitikai kérdésekről. = Népszabadság, júl. 1./

Idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Annak ellenére, hogy 1997 óta Tusnádfürdő ad otthont a tábornak, a név nem változott, mert elsősorban egy értékrendhez kötődik. Tusványos szabad eszmék szabad tereként (Toró T. Tibor megfogalmazása) kelt életre az 1989-es forradalmat követően. És szabad eszmék szabad tere volt akkor is, amikor elhangzott, hogy az RMDSZ már köszönő viszonyban sincs a belső demokráciával (Tőkés László, 2002, 2005), és az is, hogy nincs szükség olyan pártokra, amelyek soha nem jutnak be a parlamentbe (Markó Béla, 2005). Talán éppen Tusványos lesz az a hely, ahol a szintézis is létrejöhet. Az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort 1990. július 21-30-a között Bálványosfürdőn szervezte meg a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet (MADISZ) és a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A tizenkilenc év során magyarországi magyar, romániai magyar és romániai román politikusok, társadalomtudósok, közírók, művészek és újságírók találkozóhelyévé, a magyar–magyar és magyar– román kapcsolatok fórumává vált. Hosszú időn keresztül román egyetemisták csoportjai is ott voltak a résztvevők között. A tusványosi folyamat a magyar–román és a magyar–magyar párbeszéd folyamatát, a közösségépítés folyamatát jelenti. Tusványos programja legtöbbször egy-egy téma köré szerveződött: Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997), Közép-Kelet-Európából Európába (1998), Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? Regionalizmus és integráció (1999), Kényszerek és lehetőségek (2001), A polgári kibontakozás Európában (2002), Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek (2003), Közép- és Kelet-Európa az Európai Unió bővítése után (2004), Európai kihívás – Értékek és érdekek az Európai Unióban (2005), Egy másik Magyarország – Egy másik Románia (2006). Octavian Buracu, az interetnikai párbeszéd szorgalmazója elmondta, a volt nómenklatúra sikeresen konvertálta politikai hatalmát gazdasági tőkére, és ennek révén az új rendszerben is ők lesznek azok, akik irányítani fogják a társadalmat. Renate Weber, a Romániai Helsinki Csoport tagja 1996-ban előadásában úgy fogalmazott, hogy a félrevezetett és manipulált román közvélemény az RMDSZ által indítványozott autonómiát úgy utasítja el, hogy azt sem tudja, a kifejezés mit jelent. Orbán Viktor elmondta: „a magam részéről teljesen legitim igénynek tartom azt, ha bármely ország területén élő nagyszámú kisebbség azzal lép elő, hogy neki az óvódától a legmagasabb szintű képzésig önálló, saját nyelvű oktatási rendszerre van szüksége. Ez Európában mindenhol legitim igény. ”Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterként 1999-ben annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemkérdés nem a multikulturalitásról szól, nem történt más, mint hogy a tanügyminiszter politikai okokból vezette be a fogalmat, mert az egyetem attól multikulturális, hogy olyan szellemiség hatja át, amely arra neveli a hallgatókat, hogy más kultúrákat is értelmezni tudjanak, ne elutasítsák, hanem kíváncsiak legyenek a másságra – ez azonban semmi esetre sem az oktatási nyelv függvénye. A 2005-ös szabadegyetemen került sor Markó Béla és Tőkés László találkozójára, melyhez sokan nagy reményeket fűztek. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor túlzás nélkül tekinthető nemzetközi hírű rendezvénynek. Politikai jelentősége vitathatatlan. /Bognár Zoltán, a Tusványos Press szerkesztője: Szabad eszmék szabad tere. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Markó–Tőkés-találkozó szerepel az idei, tizenkilencedik Tusványos programjában, az RMDSZ elnökének Tőkésnek írt nyílt levele azonban azt sugallja, hogy a tárgyalás helyszíne nem biztos. A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az idén is számos romániai és magyarországi politikus vesz részt. A hagyományoknak megfelelően Orbán Viktor Fidesz-elnök július 19-i beszédét ismét nagy várakozás előzi meg. Az Emberi jogok és kisebbségvédelem Európában címet viselő vitán olyan rangos személyiségek vesznek majd részt, mint Martonyi János egyetemi tanár, volt külügyminiszter, Gál Kinga és Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselők. /B. S. : Ma rajtol a Tusványos. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke július 15-i, Markó Bélához írt levelében meglepetését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ vezetője újabb találkozásuk helyszínéül Tusnádfürdőn kívüli településeket javasolt. Az EP-képviselő leszögezte: a július 5-i megbeszélésükről azzal álltak fel, hogy a következő találkozóra Tusnádfürdőn kerítenek sort, illetve kilátásba helyezték, hogy Markó Béla a tusványosi nyári tábor előadójaként is fellépjen. Ezért indokolatlannak tartja, hogy más helyszínre utazzanak. Tőkés László hozzáfűzte: kissé mulatságos volna, ha a tábori rendezvény helyszínéről megbeszélés miatt máshová utaznának, ugyanis – tudomása szerint – a Tusnádfürdőn tartózkodó Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is egy – másik – találkozó van előkészületben. Ezért azt javasolja, hogy következő megbeszélést Tusnádfürdőn tartsák. Ha azonban az RMDSZ elnöke mégis ragaszkodna a helyváltoztatáshoz, Bálványosfürdőt javasolja helyszínnek. Az EMNT elnöke ugyanakkor kedvezőtlen előjelnek tekinti hogy Markó a tényként kezelhető politikai pluralizmus viszonyait, másfelől a nemzeti összefogás imperativuszának ügyét olyan lekicsinylő módon fogalmazza meg, hogy: „az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai csoportosulás”; (az RMDSZ 85%-os választási eredménye és ennek ellenére:) „odafigyelés a velünk elégedetlenekre, a minket bírálókra, arra a bizonyos 15%-ra”. „Ezek után nemigen tudom, hogy mit higgyek az RMDSZ megegyezési szándékáról. Az Elnök úr politikai paternalizmusa tiszteletre méltó, de nem elégséges… Ilyen viszonyok között nehezen tudom elképzelni, hogy elkötelezett közvetítési erőfeszítéseim miképpen vezethetnének eredményre” – szögezte le. /Markó–Tőkés egyezkedés a találkozó helyszínéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Zuhogó esőben kezdődött július 16-án Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Idén Tusványos „más kép/másképp”, hangsúlyozta a szervezők nevében Sándor Krisztina. Másképpen kellene csinálni több mindent több szempontból is, figyelmeztetett Németh Zsolt /Fidesz, parlamenti képviselő, az Országgyűlés külügyi elnöke/, hiszen Magyarországon válság van, Erdélyben továbbra sincs párbeszéd a két oldal között, pedig az igény mind erősebb és erősebb, a magyar-erdélyi magyar kapcsolatok pedig mindinkább egy anyós-férj viszonyra emlékeztetnek. Nem arról kellene beszélni, hogy ki nincs itt, hanem arról, aki eljött, hiszen ide eljöhet bárki, de nem kötelező, vélekedett Toró T. Tibor. A meghívott előadók, Navracsics Tibor (Fidesz), Cristian Pirvulescu (Asociatia Pro Democratia), Kovács István (Magyar Polgári Párt) moderálásával Románia és Magyarország perspektíváiról volt szó, az Európai Unió (EU) kontextusában. Navracsics Tibor szerint a jelenlegi belpolitikai képlet Magyarországot az európai verseny vesztesévé teheti. Meglátása szerint a jelenlegi kormányzó elit felelős, az ország érdekeit képtelen érvényesíteni az Európai Unió intézményrendszerében. Cristian Pirvulescu úgy látja, Romániának oda kell figyelnie arra, hogy az EU mind gazdasági, mind politikai értelemben a válság jeleit mutatja. A politikai elit erről nem vesz tudomást. Románia esetében az integráció a munkaerő tömeges elvándorlását okozta, ezt a veszteséget pedig képtelen feldolgozni. A probléma áthidalására az állam átfogó reformjára lenne szükség, de ebben ellenérdekelt a privilégiumait féltő elit. /Németh Zsolt: Erdélyben továbbra sincs párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ „A szabadegyetem az, ahol a szabad emberek összegyűlnek, és nem arról beszélnek, amiről szabad, hanem arról, amiről akarnak” – foglalta össze a Tusványos szellemiségét Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Erdélyben létrejött a pluralizmus, bár a rendszerváltást nem sikerült végrehajtani. „Az RMDSZ vezetősége nem fogadta el a meghívást, ezentúl ez nem kell, hogy újságírói találgatások tárgya legyen – jelentette be Németh Zsolt. – Az RMDSZ nem kíván élni a lehetőséggel” – vonta le a következtetést. „Magyarország nem anyaország, hanem anyósország” – fogalmazott Németh Zsolt. /Horváth István: „Magyarország – anyósország” Tusványosról az idén is hazaüzent a Fidesz–MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Nem várhatja el senki, hogy a Fidesz-táborban megjelenjek, amíg nem tisztáztuk viszonyunkat a magyarországi párttal – jelentette ki Markó Béla a hírextra.hu magyarországi honlapnak adott interjújában. Az RMDSZ elnöke szerint Tusványos Fidesz-tábor és a szövetségnek jelenleg rendezetlen ügye van a Fidesszel, mivel az a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellen kampányolt. -„Az RMDSZ körültekintőbben kellene azt állítsa, hogy nyert az idei választásokon. Több helyen legyőzte ugyan az MPP-t, de sok olyan településen alulmaradt, ahol nem magyar jelölttel kellett megmérkőznie” – mondta Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus a Jakabffy-műhelyben, amelyen az önkormányzati választásokat elemezték. /A Tusványos több rendezvényét is elmosta a szakadó eső. Markó bírálja a Fideszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

A magyarországi sokszor úgy gondolja, Romániában nagy a szegénység, tehát az ittenieknek hálásaknak kell lenniük bármilyen kevés odadobott forintért is, írta Salamon Márton László főszerkesztő a vezércikkben. Megállapította, hogy hazaüzenni Magyarországra innen Erdélyből – a tusványosi szabadegyetemek immár majdnem két évtizedes történelmének egyik „hagyománya”. Nem volt ez alól kivétel Németh Zsolt idei fellépése sem, a Fidesz-politikus a budapesti kormány határon túli politikáját bírálta azzal, hogy „anyósországnak” nevezte a külhoni közösségekkel valóban nem édesanyaként viselkedő Magyarországot, várhatóan Orbán Viktor pártelnök ugyanezt teszi majd beszédében. A lap szerint Orbán /”a legnagyobb magyar ellenzéki párt vezére”/ két gondolat köré csoportosítja tusványosi beszédeit. Az egyik otthoni politikai ellenfeleinek szapulása, a másik üzenete, hogy a határon túli magyar intézményeknek nincs esélyük túlélésre anyaországi vérátömlesztések nélkül. A romániai magyarok szegények, elesettek, bántják őket. A főszerkesztő szerint valójában „Románia felzárkózott, Magyarország egy helyben topog. ” Ez politikai osztályára is érvényes. /Salamon Márton László: Üzenet anyósországba. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Meg kéne kérdezni polgármestereket, a tanácsosokat, akiket most az RMDSZ színeiben megválasztottak, hogy hogyan élték meg azt, hogy a Fidesz eljött ide, s ellenük is kampányolt – nyilatkozta a hírextra.hu magyarországi honlapnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A román pártok nem ellenfeleik a választásokon, hiszen mostanáig Romániában etnikai szavazás volt. A Magyar Polgári Pártot az önkormányzati választáson az RMDSZ versenytársa volt, jelentette ki Markó Béla, „ha akarom, ellenfeleink. Főleg akkor, amikor néhány helyen annak ellenére indítottak jelöltet, hogy tudták, ezzel eredményt nem érnek el. ” Markó újból leszögezte, bizalmi szavazás volt, a magyar szavazatok 85%-át kapta az RMDSZ és 15%-át a Magyar Polgári Párt. Az RMDSZ-nek 184, az MPP-nek 11 polgármestere van. /Kőrösi Viktor Dávid: A HírExtra nyomán. "A belső koalíció nem új ötlet, de tisztességes" Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint az utóbbi időben számos biztató jelenség történt Erdélyben. Az európai parlamenti választásokon a magyarok a vártnál erősebb képviseletre tettek szert az Európai Parlamentben. A romániai önkormányzati választások eredményeként ma Erdélyben a korábbinál több polgármesteri székkel és önkormányzati poszttal rendelkeznek a magyarok. Kifejezte reményét, hogy ez a tendencia folytatódik az őszi romániai parlamenti választásokon is. Erre csak akkor van esély, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. Szász Jenő megismételte korábbi javaslatát, hogy az RMDSZ és az MPP lépjen választási koalícióra, ismételten elutasítva az RMDSZ által ajánlott „belső koalíciót”. Orbán leszögezte: a Fidesz nem akar felelősséget vállalni abban, hogy a két fél egyezségre tud-e jutni vagy sem. Csupán elvi állásfoglalást tehet, miszerint kívánatosnak tartja egy magyar koalíció létrehozását. A Felvidéken például a Magyar Koalíció Pártja sikeres politikai teljesítményt nyújtott – fűzte hozzá Orbán Viktor. A Fidesz abba nem kíván beleszólni, hogy ez miképpen jöjjön létre. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) július 18-án Tusnádfürdőn tartott soros ülésén minden fontosabb határon túli magyar politikai szervezet magas szinten képviseltette magát, kivéve az RMDSZ-t. Orbán Viktor az ülésen hangsúlyozta, hogy a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómia-rendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. A tanácskozás egyik legfontosabb határozata az autonómia-ügy közös képviseletére vonatkozott. Ennek értelmében a határon túli magyar pártok vezetői elfogadták Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívását egy közös brüsszeli útra, hogy a legmagasabb európai fórumon egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómia-követelések érvényesítése céljából. -A Magyar Szocialista Párt (MSZP) azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn hozza helyre, amit elrontott, és kérjen elnézést az erdélyi magyaroktól egységbontó politikájáért – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Szerinte a Fidesz elnöke a legutóbbi erdélyi helyhatósági választásokra is exportálta megosztó politikáját, ami már Magyarországon is súlyos károkat okozott. /Orbán: Az MPP-vel erősödött az erdélyi magyarság politikai képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részt vett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást. A KMAT legfontosabb döntése: Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy. A tusványosi szabadegyetem Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket. Hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő: kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Eckstein Kovács Péter szenátor, a szabad egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus nagy kudarcnak minősítette a kisebbségvédelmi törvény sorsát. /Farcádi Botond: Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

A legutóbbi fagyos hangulatú Markó–Tőkés levélváltással szöges ellentétben alakultak a tárgyalások július 19-én Bálványosfürdőn. Az RMDSZ-nek sikerült meggyőznie a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttségét arról, hogy az úgynevezett belső koalíció a legjobb megoldás az őszi parlamenti választásokra. Tőkés László jelezte: „kellemesen csalódott” az RMDSZ nyitottságában. Az EMNT elnöke kijelentette: most ugyanakkora nyitottságot vár el a Magyar Polgári Párttól (MPP), mint amilyent az RMDSZ tanúsított. A megállapodás megszületésében az is szerepet játszott, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte Tusnádfürdőn: az erdélyi magyar politikai képviselet csak akkor erősödhet tovább az őszi parlamenti választásokon, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. A július 19-i tárgyalásokon az RMDSZ egyhetes gondolkodási időt szabott az MPP-nek. Jelezték, hogy július 26-ig várnak választ az MPP-től javaslatukra. Az RMDSZ hat pontba foglalta az elvi megállapodás-javaslatot. A dokumentum szerint a szenátusi és a képviselőházi jelöltlistákon az RMDSZ bejutó helyeket biztosít az MPP-nek a 2008-as önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok arányában. Tőkés László méltányosnak nevezte az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatát. /B. T. : Történelmi egyezség Markó Béla és Tőkés László között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1947 óta csak négy olyan éve volt Magyarországnak – 1998 és 2002 között –, amikor egy kormány karakteresen nemzeti és kereszténydemokrata politikát folytatott, vagyis a család védelmére, a magyar vállalkozások támogatására, a nemzeti kultúra ápolására és a határokon átívelő nemzetegyesítésre helyezte a hangsúlyt, mondta július 19-i tusnádfürdői előadásában Orbán Viktor, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet a magyar nemzet egységes jellegére. Kifejtette: a magyar nemzet számszerű hanyatlása folytatódik, településeink, régióink etnikai arculatváltáson mennek keresztül, a nyugdíjak értéke csökkent, a munkanélküliség nő, a magyar egészségügy megrendült, a gazdasági növekedés megtorpant. Az MSZP szerint Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után elvárható, hogy legalább ő maga tartsa be saját receptjét; ha valóban szociális egyensúlyt akar, ne tervezzen ezermilliárdos szociális kiadáscsökkentést és szociális megszorításokat – közölte Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. /Orbán Viktor Tusványoson. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Orbán Viktor Fidesz-elnök július 19-én tartotta meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontját jelentő előadását. Kifejtette, hogy különbséget kell tenni Magyarország és a Magyar Köztársaság között. Míg előbbi a magyar nemzetet jelenti, utóbbi csak egy technikai szabályrendszer. „Nem véletlen, hogy a románok sem használják a Román Köztársaság kifejezést, csak Romániáról beszélnek” – élt a hasonlattal Orbán. Szerinte a magyarok négyötöde gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. „Mindenki tudja, kinek a hibája, hogy ide jutott a magyar nemzet” – tette hozzá. A volt miniszterelnök úgy látja, miközben eddig Magyarország szomszédai voltak sikertelenek, ez mostanra megfordult, és Magyarország vált azzá. Kárpát-medencei közös nemzeti szemszögből nézve a romániai helyhatósági választások sikeresek voltak, hiszen az MPP zászlóbontása és részvétele révén Erdélyben a magyar közösség a korábbinál több polgármesteri székre és önkormányzati mandátumra tett szert – állapította meg Orbán Viktor, miután megbeszélést folytatott Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. „A magyar ügy egyben európai ügy is” – hangsúlyozta, ugyancsak Tusnádfürdőn Orbán, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) soros ülésén. A Fidesz elnöke szerint a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómiarendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. /Vegyes jövőkép Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke elméleti magyarázatot adott az erdélyi pártok vitájára. Eszerint ha a létező megállapodások nem képesek egybetartani a közösséget, vagy az egység eszményéről kell lemondani, vagy új egyezségeket kell kötni. Orbán Viktor az új egyezség kialakításához Markó Bélának, Tőkés Lászlónak és Szász Jenőnek is sok sikert kívánt. Orbán Viktor a magyarországi helyzet elemzésére összpontosított Tusványoson. Előadásában megemlítette, elég eljönni Tusnádfürdőre ahhoz, hogy az ember megérezze a magyar nemzet egységét. Azt a nemzeti egységet, amely szövegszerűen is szerepelt a státustörvény eredeti változatában, a szocialista kormányzás idején végzett törvénymódosítással azonban eltávolították onnan. Bejelentette, a Fidesz az egységes magyar nemzet tételére építő törvénytervezetet készül benyújtani az Országgyűlésben. A 2004. december 5-i népszavazásra utalva megállapította, Magyarország népe azt kapta jutalmul, amivel fenyegették. Felidézte: akkor a kormánypártok azzal ijesztgették a választókat, hogy ha megszavazzák a kettős állampolgárságot a határon túliaknak, a nyugdíjak értéke csökkenni fog, a munkanélküliség szintje emelkedik, a gazdasági növekedés megáll, a magyar egészségügy pedig szétesik. A magyar polgárok nem szavazták meg a kettős állampolgárságot, a kedvezőtlen hatások mégis bekövetkeztek. A Fidesz elnöke elhibázottnak tartotta azokat a megoldásokat, amelyek kizárólag a gazdasági versenyképesség megteremtésére összpontosítanak. Szerinte Magyarországon nem a gazdaságban van a baj, hanem a nemzetben, a társadalomban. Előbb a nemzetet kell versenyképessé tenni, és csak ennek következményeként lehet a gazdaság versenyképességét visszanyerni. Tőkés László hosszasan sorolta a veszélyeztetett állat- és növényfajokat és az ezek védelmére irányuló igyekezetet, hogy érzékeltesse, valami ilyesminek kellene kialakulnia a veszélyeztetett kisebbségek, a kisebbségben élő nemzetrészek vonatkozásában is. Mind a tavaly ősszel tartott európai parlamenti választások, mind a június eleji önkormányzati választások az erdélyi magyarság megerősödését eredményezték – értékelt Orbán Viktor az MPP elnökével, Szász Jenővel folytatott tusnádfürdői megbeszélés után. Ősszel a magyarság számarányán felül juttatott képviselőket a brüsszeli testületbe, a helyhatósági választásokon pedig kilenccel több polgármesteri és mintegy kétszázzal több önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, mint négy évvel korábban. Orbán Viktor kijelentette, nemzeti szempontból az lenne kívánatos, hogy folytatódjék a megerősödés. /Gazda Árpád: Nemzeti gyógymódok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./ Magyarországon helyre kell állítani az elmúlt hat évben felborult szociális egyensúlyt, csak akkor lehet versenyképessé tenni a magyar társadalmat, ami a versenyképes gazdaságnak az alapja – ezt nevezte a "magyarországi nemzeti erők" legfőbb feladatának Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Felidézte, hogy a státustörvénybe annak idején beiktatták azt a tételt, miszerint "a magyar nemzet egységes". A törvény módosításakor ezt kihúzták. Márpedig szerinte aki ezt a fontos elvi-erkölcsi tételt elismeri, az a nemzeti összefogást támogatja, aki viszont tagadja a magyar nemzet egységét, az a megosztás szellemét képviseli. /Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./ Az Erdély-kérdés nem politikai, hanem erkölcsi kérdés – Makkai Sándor szavait idézve kezdte felszólalását Tőkés László. Orbán Viktor kultikus szellemmel rendelkező kultikus helynek nevezte a tusványosi tábort, amely világossá teszi, a nemzet több, mint az ország.,,Egy ország nem más, mint egy szabályrendszer, egy technikai keret az élet számára. Sportnyelven szólva, az ország a sportfelszerelés, a stadion meg a szabálykönyv. Egy nemzet azonban ennél mindig több. Egy országnak szabályai, egy nemzetnek pedig érzései vannak" – fejtette ki. Orbán szerint korszakváltás történt a világban, és ez nagy kihívást jelent, a versenyképtelen nemzetek súlyos válságba kerülnek. Magyarország több szempontból is sereghajtóvá vált. A versenyképes társadalom alapja a szociális egyensúly, ezt kell helyreállítani. /Farkas Réka: Ország és nemzet (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Szász Jenő, az MPP elnöke kifejtette, ott lesz a megbeszélésen az MPP küldöttsége, hogy bemutassák egymásnak a programpontokat, amelyek mentén az együttműködés létre jöhet. Szász Jenő nem érti, az RMDSZ miért utasítja el a koalíciót, miért akarja a „belső koalíciót”. A Fidesz alapállása az, hogy nem szól bele a dolgokba, ugyanakkor kívánatosnak tartja, hogy korrekt koalíció jöjjön létre. Tőkés László pedig elvekről, kiindulópontokról beszél. /Zsidó Ferenc: Nincs akadálya az igazi koalíciónak – Interjú Szász Jenővel. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), Erdely. ma, júl. 22./

Orbán Viktor és Tőkés László egyaránt fontosnak tartja, hogy megegyezés szülessen Erdélyben az RMDSZ és az MPP között az RMDSZ által tett javaslatról; erről a két politikus július 23-án, budapesti találkozója után beszélt újságíróknak. „Biztatom az erdélyi magyar feleket (...) tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön, és az erdélyi magyar közösség politikai képviseletének súlya a parlamenti választást követően tovább erősödjék” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Mint mondta, „mi nem kívánunk (...) beleavatkozni az Erdélyben egymással versengő felek tárgyalásaiba, de jelezni szeretnénk, mi egy erős Erdélyben vagyunk érdekeltek, ehhez pedig megállapodás kell. Abban bizakodunk, hogy a megállapodás létre is jön majd”. A politikus az RMDSZ ajánlatáról azt mondta: kiválóan alkalmas arra, hogy ennek alapján a megállapodás létrejöjjön. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hangsúlyozta: azt javasolják az MPP-nek, hogy kiindulási alapként fogadja el az RMDSZ megállapodás-tervezetét. /Orbán és Tőkés fontosnak tartják a megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere – holtversenyben Sólyom László köztársasági elnökkel –, a legnépszerűbb, míg Kóka János, az SZDSZ korábbi elnöke a legnépszerűtlenebb politikus a Századvég és a Forsense közös felmérése alapján Magyarországon. Az MSZP politikusai közül Szili Katalin áll a legjobb helyen, ő csak három ponttal marad el a listát vezető Kósa és Sólyom mögött, így 56 pontjával a harmadik. A Fidesz szavazók körében változatlanul Orbán Viktor pártelnök 78 ponttal, az MSZP szavazóinál pedig Gyurcsány Ferenc a legnépszerűbb. /K. GY. : Kóka és Gyurcsány a legnépszerűtlenebb. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

A negyedik EMI-táborban tartott előadásában Eva Maria Barki nemzetközi jogász csalódásnak nevezte azt, hogy a Fidesz megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, az EU soha nem fog segíteni a közösségi jogok kivívásában. Szerinte a Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy. A táborban EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel tartott beszélgetésre hivatalos volt Tőkés László püspök is, de a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet vitájában Bagoly Zsolt alelnök megkérdőjelezte azt a markói alaptételt, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani.,,Ha akarjuk, hogy az MPP, »édesgyermekünk« a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk" – vélekedett Toró Tibor RMDSZ-es képviselő. Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és Toró ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát. /Váry O. Péter: Barki szerint az autonómia ügye meghalt (EMI-tábor). = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Vona Gábor, a Jobbik elnöke nyílt levelet írt Tőkés László püspöknek, reagálva a püspöknek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi vezetőjének, Lokodi Ferenc Attilának címzett nyílt levelére. Ebben Tőkés László figyelmeztetett: túlságosan előre mennek, fennáll a veszélye a többiektől való elszakadásnak. „Ez például a Jobbik esetében a nemzeti derékhaddal való szembekerülésig terjed, ami nem föltétlenül használ közös ügyünknek. ”A püspök szavai egybecsengenek a Fidesz azon véleményével, amely szerint a Jobbik megosztja a jobboldalt. A Jobbik mindig tudta, melyik helyzetben, mit diktál a nemzeti érdek, szögezte le Vona Gábor. Ami Erdélyben a Nagy-Románia Párt, az nekünk itt az MSZP-SZDSZ, és ami ott az RMDSZ, az itt nekünk a Fidesz, érvelt. A Jobbik elsőszámú célja a hazug és alkalmatlan Gyurcsány-kormány leváltása, és egy valóban nemzeti érdekeket szolgáló kormány létrehozása. /Vona Gábor, a Jobbik elnökének nyílt levele Tőkés László püspökhöz. = Erdely. ma, aug. 17./

„Azt mondják, hogy Magyarországon sajtószabadság van. A sajtószabadságba sajnos beletartozik az is, hogy újságírókat fenyegetnek meg, esetenként hallgattatnak el. Lassan afféle mikrofonállványokká, illetve mikrofonokká válunk, ahová mindenki mindent belekiabálhat” – mondta az idei esztendő Aranymikrofon-díjával kitüntetett Gellért Alpár. Gellért Alpár volt zenész, pincér Angliában, majd dolgozott szülővárosában, a székelyudvarhelyi Digitál 3 tévénél, Budapesten az RTL Klubnál, a romániai PrimaTV-nél, azután a Duna TV-ez került, ahol jelenleg a Heti Hírmondó felelős szerkesztője. A 2008-as esztendő legjobb riporterének járó aranymikrofont Csomós István operatőrrel nyerte el a Nyíregyházán megrendezett Riporterek Európai Kupája elnevezésű nemzetközi szakmai megmérettetésen. „Odakerültem, hogy már saját magam is cenzúrázom. Ha valaki valamit nyilatkozott, akkor meg kell kérdeznünk azt is, akiről nyilatkozott, vagy azt a politikai oldalt, amelyről éppen nyilatkozott. És ekkor történik meg az, hogy a néző végképp nem tud eligazodni, hiszen mindenki mondja a maga érdekeit szolgáló szövegét, és ha ezeket összevetjük, nem lehet kihámozni belőlük a valót” – nyilatkozza Gellért Alpár, szerinte a riporternek lassan véleménye sem lehet. „Túl van politizálva a közélet. Például a Duna Televízió a Fidesz szerint szoci párti, a szocialisták szerint pedig Fidesz-pártiak vagyunk. Arra viszont senki se gondol, hogy a televíziózást nemcsak a politika, de a pénz is befolyásolja. Egy komolyabb dokumentumfilm, oknyomozó riport elkészítéséhez több pénz kellene, mint amennyit adnak” – tette hozzá Gellért Alpár. /Bágyi Bencze Jakab: A mikrofonállványok ideje. Gellért Alpár, tévériporterrel eddigi pályafutásáról, az Aranymikrofon-díjról és a közszolgálatiságról beszélgettünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./