November 20-án Marosvásárhelyen, 21-én Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában, 22-én pedig Sepsiszentgyörgyön tart kampánygyűlést Tőkés László, az eseményeken részt vesz és beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is – jelentette be a független EP-jelölt Maros megyei kampánystábját vezető Tőkés András. Elmondta, a megye falvainak mintegy 60–70 százalékában sikerült eddig olyan önkéntes csoportokat szerveznie, amelyek segítségükre lesznek a kampányban. Tőkés András szerint Sógor Csaba bizonyult az RMDSZ „trójai falovának”, hisz beavatottként értesülhetett Tőkésék szándékairól. Egy nyilvánosságra került belső RMDSZ-es dokumentumra hivatkozva közölte: fennáll a veszélye annak, hogy a Fidesz elnökének látogatását az RMDSZ meg kívánja zavarni. Erről tájékoztatták Orbán Viktort is, aki nem mondta le útját. /Tőkés Orbánnal kampányol. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

„Az RMDSZ sem Orbán Viktort, sem Tőkés Lászlót nem tervezi kifütyölni, ilyen föl sem merülhet. Mi Orbán Viktorban tiszteljük a volt kormányfőt, a Fidesz elnökét. ” így reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és kampányfőnöke Tőkés kampánystábjának arra az „értesülésére”, miszerint RMDSZ által felbíztatott csoportok fütyüléssel próbálják bojkottálni Orbánt a hétvégi erdélyi rendezvényeken. „Szilágyi Zsolt hazudik. Nem először, és ezek szerint nem utoljára hazudik. Úgy látom, hogy mivel nincs programjuk, nincs mit mondaniuk, hazugságkampányba kezdtek ellenünk. Folyamatosan mocskolják az RMDSZ-t mindenhol” – kommentálta a hírt Kelemen Hunor. Tőkés László október 25-én avatta fel a kampányirodát Nagyváradon. A püspök elmondta, Orbán Viktor meghívására vett részt az október 23-i budapesti megemlékező Fidesz-nagygyűlésen. „Nem fogunk összeölelkezni a diktatúra örököseivel, azokkal és azok hozzátartozóival, akik felelősek az ‘56-os hősök kivégzésében” – mondta a püspök. Arról is beszélt, hogy ellentétben az RMDSZ-szel, az ő kampánya szerény lesz, „mert nem állnak rendelkezésünkre magyar és román központi költségvetési pénzek”. Tőkés elmondta, hogy ő nem új honfoglalást akar, hanem azt szeretné, ha Erdélyben minden magyar itthon érezhetné magát. Ezért is az a szlogenje, hogy Unió, Erdéllyel!, mert számára az integráció azt is jelenti, Erdély az Unióhoz csatlakozik. /Both Abigél, Lokodi Imre: Ki fütyöli ki Orbán Viktort? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Tucatnyi kérdésben szervezethetnek népszavazást a következőkben Magyarországon. A Fidesz három kérdéséhez már az aláírásokat is összegyűjtötték, a szocialisták húsz témájából ötöt nyilvánított „érthetőnek” az Országos Választási Bizottság. A Fidesz további nyolc kérdéssel készül. Az MSZP-nek a politikai közélet tisztaságával foglalkozó húsz népszavazási kérdése közül ötöt hitelesített, tizenötöt pedig elutasított az Országos Választási Bizottság. Az OVB 8–2 arányban hitelesítette azt az MSZP-s népszavazási kérdést, amely szerint a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhatnának el támogatást. A fideszes és a KDNP-s OVB-delegált nemmel szavazott, mert úgy vélték, hogy ez sérti a pártok alkotmányban foglalt jogosítványait, illetve olyan aránytalan korlátozást jelentene, amely ellehetetlenítené a pártok működését. A testület hitelesítette egy magánszemély kezdeményezését, mely szerint az Országgyűlés tűzze napirendjére olyan új törvényi szabályozás megtárgyalását, amely egészségügyi indokokhoz köti „a művi meddővé tétel feltételeit”. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint a Fidesz vélhetően csalással szedte össze népszavazási kérdéseihez a szükséges aláírásokat. /Referendumőrület Magyarországon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Nem sikerült összegyűjteni az Európai Parlamentben (EP) a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazó határozattervezet mellé az elfogadáshoz szükséges 393 aláírást. A dokumentumot az RMDSZ három európai parlamenti képviselője: Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly indította útjára ez év júniusában. A dokumentum elítéli a mindenkori román kormánynak a magyar tannyelvű állami egyetemmel kapcsolatos elutasító és diszkriminatív magatartását. Kéri az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, indítsák el a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát vállalt kötelezettségei betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A dokumentum háttérként rögzíti, hogy a másfél milliós őshonos magyar közösség Romániában a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, az egyetemi hallgatók sorában azonban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a 29 ezer magyar egyetemi hallgató közül pedig csak 10 ezren tanulhatnak anyanyelvükön. Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő nem érzi kudarcnak a próbálkozást. Az akció jó alkalom volt arra, hogy tájékoztassák az EP-képviselőket a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. Az aláírók között van a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktori címével kitüntetett Bronislaw Geremek lengyel liberális képviselő, volt külügyminiszter és Josep Borell, az EP volt elnöke is. Három román aláírója is van a dokumentumnak, közülük egyik a Nagy Románia Párt, másik a Szociáldemokrata Párt képviselője. Mindez meglepő, mert mindvégig a román lobbi ellenszelében kellett végezniük a meggyőző munkát. Mind a Demokrata Párt, mind a Szociáldemokrata Párt körlevélben arra biztatta a képviselőket, hogy ne írják alá a magyar egyetem követelését. Annyira erős volt a román gáncsolási igyekezet, hogy Kónya Hamar Sándornak egy idő után védelmet kellett kérnie a meggyőző munkát végző munkatársai számára, mert több román képviselő is felelősségre vonta őket. „Az RMDSZ-nek soha sem volt fontos a Bolyai Egyetem. Sajnos, ez alkalommal is úgy viszonyult az ügyhöz, ahogy korábban” – jelentette ki Kónya. Megemlítette, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ-es küldöttség plusz súlyt adhatott volna a brüsszeli közmeghallgatásnak, Markóék azonban csak az esemény estéjén érkeztek az EU fővárosába. Az egész napos közmeghallgatáson Kelemen Atilla képviselő csak futólag jelent meg, Szabó Károly pedig beteget jelentett. A képviselők meggyőzését elsősorban Surján László és Schöpflin György fideszes képviselők által „kölcsönzött” gyakornokok végezték. Kelemen Atilla már a dokumentum elindítása után többször is pesszimistán nyilatkozott az aláírásgyűjtésről. Azt mondta, hogy mindent megtett az ügy sikere érdekében. „Jelentős eredmény, hogy hétszáz EP-képviselő közül több száznak sikerült fölhívni a figyelmét arra, hogy a mindenkori román kormány elnyomja az erdélyi magyarságot: Európa többi kisebbségével szemben nekünk még önálló egyetemünk sincsen” – nyilatkozta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Úgy vélte, ezek után a román delegáció már nem söpörheti a szőnyeg alá a problémákat. „Még akkor sem, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetem kollaboráns magyar rektor-helyettesei több ízben az európai tiltakozóakciók beszüntetésére szólítottak fel” – tette hozzá Hantz. Az alelnök megjegyezte, nagyra értékelik Kónya-Hamar Sándor erőfeszítéseit. Hasonló szellemben nyilatkozott Bodó Barna politológus, a BBTE tanára is, hangsúlyozva az RMDSZ felemás hozzáállását. „Amikor arról volt szó, hogy az Európai Néppárt ne támogassa Tőkés Lászlót, Markó Béla azonnal Brüsszelbe tudott utazni, az egyetem kérdése sajnos nem volt ennyire fontos számára” – jelentette ki Bodó. /Gazda Árpád: Bolyai: félig megnyert csata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, szeptember 14-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülése elé terjesztette a Nemzetpolitikai Stratégiának nevezett koncepciót. A koncepciót elfogadta az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az MDF, az SZDSZ és az összes parlamenti mandátummal rendelkező határon túli magyar képviselő is. (Az öt éve életre hívott KMKF tagjai a magyar parlament frakcióinak képviselői és az összes, szomszédos országban megválasztott parlamenti képviselő. Elnöke a magyar Országgyűlés elnöke.) Szili Katalin célja egy mindenki számára elfogadható dokumentum összeállítása volt. Ez fontos jelzés a határon túli magyaroknak: a parlament a kormányzat látványos közönye ellenére továbbra is kész konzultálni a magyar közösségekkel. A magyar külpolitika, Európa-politika és nemzetpolitika sodródásának látványos jele, hogy a magyar kormány három éve nem volt képes meghatározni az EU csatlakozás teremtette új helyzetben Magyarország új kül-, Európa- és nemzetpolitikai céljait és lehetőségeit. A Gyurcsány-kormány egy éve közzétette megújult nemzetpolitikai koncepcióját is, egy négy oldalas, a szólamokon túl tartalom nélküli dokumentumot. A KMKF komoly szerepet játszott az EU-n kívül maradt két magyar közösség vízumdíjból fakadó nehézségeinek enyhítésében. A KMKF szeptemberi megállapodása hideg zuhanyként érte a kormányt. Gyurcsány Ferenc nem ismerte fel: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megfojtásával jogosan merülhet fel az igény a határon túli magyar szervezetek részéről is, hogy egy asztalhoz ülhessenek a magyarországi politikai élet teljes palettájának képviselőivel. Meglepő és a demokrácia alapszabályait semmibe vevő nyilatkozat látott napvilágot a találkozó után Gyurcsány Ferenc környezetéből. A nyilatkozat szerint a kormány nem köteles figyelembe venni a KMKF döntéseit. Gémesi Ferenc szakállamtitkár és Törzsök Erika élesen nekitámadt a koncepciónak. Érthető Gémesi és csapatának aggodalma. Szili Katalin koncepciója ugyanis felülírja a Gémesi-Törzsök vonal által fémjelzett kormányzati politikát. /(Budapest Analyses): Szili Katalin nemzetpolitikai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Rendíthetetlen, bátor, elszánt és megalkuvást nem ismerő emberre lesz szüksége az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak, amelynek nagy számban kell részt vennie a november 25-i romániai európai parlamenti választásokon – mondta október 27-én Krasznamihályfalván és Nagybányán Orbán Viktor. A Fidesz-elnök a Tőkés László református püspök kampányát megnyitó rendezvényeken vett részt a hét végén a Partiumban, Máramarosban és a Szilágyságban. Tőkés László kifejtette: a jövendő brüsszeli képviselet központi programja az autonómia lesz. Krasznamihályfalván Orbán Viktor elmondta, hogy mindig szívesen jön Erdélybe és bármelyik határon túli településre, mert az itteniek arra emlékeztetik, hogy „semmifajta mesterséges határ nem választhat el minket egymástól, mert a magyar nemzet egységes volt és az is marad”. Orbán kifejtette: „Van egy közös magyar ügy. Azért járok most itt, hogy meggyőzzem az ittenieket, szedjék össze magukat, és menjenek el szavazni novemberben!” Orbán Viktor Nagybányán hangsúlyozta, az a kérdés: a magyarok képesek lesznek-e olyan nemzetpolitikát folytatni, amely nem szétforgácsoló és nem megosztó. Az ÚMSZ kérdésére, ha az erdélyi magyarság EP-képviselet nélkül marad, lesz-e lelkiismeret-furdalása a Fidesz elnökének a megosztó politika miatt?, Orbán Viktor azt mondta: „Miért nekem legyen? Legyen az erdélyi magyarságnak, amiért nem ment el kellő számban szavazni vagy rosszul szavazott!”Temesvártól Brüsszelig címmel juttatott el szerkesztőségekbe felhívást Tőkés László független EP-jelölt sajtóirodája. A felhívás szövege szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak: Tőkés László személyében „olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás emlékeztet Tőkés szerepére az 1989. decemberi eseményekben. Az aláírók között van Csoóri Sándor, Szőcs Géza, György Attila vagy Jókai Anna, Makovecz Imre műépítész, Lohinszky Lóránd színművész, Péntek János nyelvész, Neményi Ágnes szociológus, Vizi E. Szilveszter orvos-biológus. /Both Abigél, Sike Lajos: Tőkés-kampány Orbánnal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor Krasznamihályfalván, illetve Avasújvároshegyen tartott beszédében hangsúlyozta: „olyan emberre van szüksége a magyarságnak Brüsszelben, aki rendíthetetlen, és aki a múltban is szembe mert szállni az igazságtalansággal, aki nem alkuszik meg a konjunktúra ilyen–olyan változásai miatt. ” A FIDESZ–MPSZ elnöke Tőkés Lászlót kísérte el. Tőkés László és Orbán Viktor leplezték le a leendő Krasznamihályfalvi Michael de Ruyter Egyházi Ifjúsági és Turisztikai Központ alapkövét. A szóbanforgó létesítmény, ahogy a püspök fogalmazott „a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyik helyi bástyája lesz, olyan, amihez hasonlót Partium–szerte többet is létesítettek már. ” A leendő létesítményhez gr. Dégenfeld Sándor nagy értékű belterületet adományozott. Avasújvároshegyre sokan eljöttek a környező településekről, de a megyeközpontból is. /Fodor István: Orbán Viktor Ft. Tőkés László társaságában Szatmár megyében járt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen kijelentette, hogy a szövetség meghívja Traian Basescu államfőt a november 18-án esedékes kampányzáró rendezvényre. Borbély László élesen kritizálta Orbán Viktor jelenlétét Tőkés László novemberi kampánykörútján, mert az RMDSZ és a Fidesz is az Európai Néppárt tagja. /Sz. T. : Basescu RMDSZ-kampányzárón? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Az RMDSZ a lehető legjobban időzítette régióátrajzolási offenzíváját: egy ehhez hasonló elképzeléssel elő lehet rukkolni még az EU romániai nagyköveteinél is, ezt megtette október 30-án a szövetség. Üres duma, mondta Eörsi Mátyás SZDSZ-es magyarországi képviselő arról, amit Tőkés László a nemzetben politizálásról EP-választási program gyanánt hangsúlyozott: az összmagyarság érdekeit képviselné Brüsszelben. Eörsi szerint Brüsszelben kevés az olyan terület, ahol összmagyar fogalmakban lehetne gondolkozni. Salamon Márton László főszerkesztő szerint az ilyen megfogalmazásoktól óvakodni kell Európa fővárosában, ahol a tagországok érdekei mellett csakis regionális érdekek férnek meg, mint számba vehető szempontok. Orbánnak nem lesz rossz a lelkiismerete azért, hogy esetleg miatta nem jut be romániai magyar képviselő az EP-be, mert Brüsszelben majd ellátja a magyarországi “nemzeti oldal” a képviseletet. A főszerkesztő szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke számára a romániai magyarok brüsszeli képviselete nem tét. Az igazi tét a szavazatokban kifejeződő népszerűség. /Salamon Márton László: Üres duma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Sike Lajos, az ÚMSZ munkatársa elítélte Orbán Viktort: „Mit fáj ez neki – annak ellenére, hogy a nemzeti érzelmet pumpáló, emelkedett hangvételű beszédeiben a Fidesz elnöke nemegyszer elérhetetlen reményeket, sőt illúziókat táplál százezrekben! E helyett mi szégyenkezzünk, keseregjünk, dühöngjünk, hogy miért dőltünk be tüzes beszédeinek, engedtük szétszakítani egységünket, miért hittük, hogy egyetlen ember többet tehet Brüsszelben, mint kettő-három, legyenek bármilyen jó képességűek. ” Érdekeiknek megfelelően játszadoznak velünk, erdélyi, határon túli magyarokkal az anyaország pártjai, ismert politikusai. Az MSZP akkori vezetője, Kovács László huszonhárom millió románnal riogatott, továbbá az újságíró szerint Kövér László „balhéra biztatott bennünket az autonómiáért”. Átplántálják a gyűlöletet. /Sike Lajos: Durva játék. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Az európarlamenti választási kampány során október 30-án ketten jártak Kolozsváron az RMDSZ jelöltjei közül: Frunda György és Sógor Csaba szenátorok. Elmondták, bármerre jártak, nagy volt az érdeklődés, tájékozatlanság és aggodalom fogadta őket. Az emberek hiányolták az RMDSZ és az ellenzék közötti kiegyezést. Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke nemrég tett kijelentésére, miszerint fiaskó esetén őneki nem lesz lelkiismeretfurdalása, legyen inkább az erdélyi magyar választóknak, Kelemen Hunor kijelentette: mi Magyarországon nem politizálunk, nem ügyködünk a lakosság megosztásán. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta: ez a legcinikusabb kijelentés, amit magyarországi politikustól az elmúlt 17 évben hallott. Kelemen szerint a vajdasági és kárpátaljai példák igazolják, hogy ott, ahol a magyarországi politika beavatkozott a kisebbségi képviselet kérdésébe, a magyar kisebbség kiszorult a parlamentből, a közösség pedig megosztottá vált. Frunda György elmondta: az RMDSZ mindent megtett a közös lista megteremtéséért, de Tőkés László azt visszautasította. Sógor Csaba azt emelte ki, hogy ami jó a romániai magyarságnak, az jó a románságnak is. Sógor egyetért Tőkés Lászlóval abban, hogy november 25-én nemcsak ésszel, de szívvel is kell dönteni. /Ö. I. B. : Kelemen: Orbán kijelentése az eddigi legcinikusabb megnyilvánulás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Nézeteltérés alakult ki az RMDSZ csúcsvezetősége és az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának második helyén szereplő Sógor Csaba szenátor között az Erdélyben kampányoló Orbán Viktor miatt. Sógor a Krónikának nyilatkozva kijelentette, elhatárolódik a Kelemen Hunor és Frunda György által megfogalmazott, a volt magyar kormányfő személye ellen irányuló bírálatoktól. Az RMDSZ-szenátor elmondta: annak ellenére, hogy az RMDSZ vezető politikusai tiltakoznak Orbán Viktornak a függetlenként induló Tőkés László korteshadjáratában történő jelenléte ellen, őt személy szerint egyáltalán nem zavarják a Fidesz-elnök erdélyi látogatásai. „Nem értek egyet kollégáimmal. Velük ellentétben én nem találom cinikusnak vagy tisztességtelennek Orbán Viktor Erdélyben elhangzott kijelentéseit, és nem is aggódom amiatt, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke a független jelöltnek kampányol” – fogalmazott. Sógor szerint Orbánnak igaza volt, amikor kijelentette: voksoláskor nemcsak ésszel, hanem szívvel is kell dönteni. „Rendkívül értékelem, hogy a volt miniszterelnök nekünk is kampányolt. Magam is azok közé a politikusok közé tartozom, akik nemcsak az eszükkel, hanem a szívükkel is tudnak dönteni, ahogy azt a Fidesz elnöke megfogalmazta” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus. Előzőleg az RMDSZ vezetőinek Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor ügyvezető elnök kijelentette, a szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy magyarországi pártok beavatkozzanak az erdélyi magyar belügyekbe. „Az elmúlt 17 év során nem hallottam cinikusabb megjegyzést magyarországi politikus szájából” – kommentálta az ügyvezető elnök Orbán Viktor Fidesz-elnök megjegyzését, miszerint nem neki, hanem a romániai magyar szavazóknak kell lelkiismeret-furdalásuk legyen, ha európai parlamenti képviselet nélkül marad a közösség, mert nem megy el voksolni, vagy nem jól szavaz november 25-én. Frunda György, a szövetség EP-listavezetője a sajtótájékoztatón elmondta, az RMDSZ elvárja, hogy a magyar politikusok ne avatkozzanak be az erdélyi magyarság képviseletébe, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Fidesz az RMDSZ ellenében indult független jelöltet, Tőkés Lászlót támogatja. Sógor Csaba és Frunda György az RMDSZ-es EP-jelöltek napokban zajló kampánykörútjának egyik állomásán, a kőrösfői lakossági fórumon is összeszólalkozott. A közönségtalálkozón Antal János helyi polgármester felszólalásában arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy voltak idők, amikor a választásokon az RMDSZ több mint egymillió szavazatot gyűjtött be, mire Frunda György kijelentette: a szervezet ennyi voksot egyetlen alkalommal sem kapott. Sógor Csaba azonban kijavította Frundát, mondván, hogy az 1990 májusában megszervezett parlamenti választásokon az RMDSZ egymilliónál több szavazatot tudhatott magáénak. Az RMDSZ vezetőinek Orbánt bíráló kijelentéseit Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke is elmarasztalta. Szilágyi elmondta, természetesnek tartja egy európai politikus jelenlétét az EP-választás kampányában. „Korábban az MSZP és az SZDSZ is világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatja a megmérettetésen, és nem lepődnék meg, ha Gyurcsány Ferenc vagy Eörsi Mátyás megjelenne Erdélyben. Persze megtörténhet, hogy Markó Béla szégyelli barátságát Magyarország miniszterelnökével” – jegyezte meg a kampányfőnök. /Gyergyai Csaba: Hajba kaptak Orbán miatt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Október 31-én tartották Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban a reformáció emlékünnepe alkalmából az istentisztelet, Tőkés László püspök igehirdetésével. Ünnepi köszöntőket mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Schönberger Jenő, szatmári római katolikus megyés püspök is. „Bethlen Gábor iskolaalapító nagyfejedelem” címmel előadást tartott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a nemrégiben megalakult Bethlen Gábor Társaság elnöke. Az előadásokat ünnepi műsor követte több kórus fellépésével. Az ünnepség a templomkertben folytatódott Bethlen Gábor szobrának leleplezésével. Az ünneplőkhöz szólt Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke, Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Az ünnepség végén leleplezték, megáldották és megkoszorúzták a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor mellszobrát. /Márkus Mónika: Ünnepélyes szoboravató a reformáció emlékünnepén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./ „Miért állítottunk szobrot Bethlen Gábornak? Túl azon, amit az egész magyarságért, különösen az erdélyiekért tett, azért is, mert személye nagyon szorosan kapcsolódik Szatmárnémetihez és vidékéhez. A szatmári református iskolát és kórházat több adománnyal támogatta” – fogalmazott avató beszédében Kónya László tanár, a szatmári Bethlen Gábor Társaság elnöke. A szobor állítását a fejedelemről elnevezett civil szervezet és a Szamos-negyedi református egyházközség, élén Bogya Kiss Ferenc lelkésszel kezdeményezte, főtámogatója pedig a helyi RMDSZ, a kivitelezéséhez szükséges összeget jobbára közadakozásból teremtették elő. Alkotója Erdei István szatmári szobrászművész. Bartha Sándor fideszes képviselő, Budapest V. kerülete beszédében az RMDSZ-t támadta. Ekkor többen kivonultak a templomból, köztük Schönberger Jenő katolikus püspök és Ilyés Gyula polgármester is. /Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Frunda György szenátor szerint elengedhetetlen, hogy a romániai magyarság képviseltesse magát Brüsszelben. Frunda György ismételten leszögezte, hogy nem tud bekerülni az EP-be az RMDSZ és a független jelölt is. – A Fidesz részvételét a hazai kampányban hogyan értékeli? – kérdezte Frundától Tibori Szabó Zoltán. A szenátor szerint az embereket megzavarja, hogy a Fidesz részt vesz a kampányban. „Megzavarja őket, hogy templomokban, palástban folyik a kampány, templomokban teljesen összefolyik a vallás és a politika”. „Orbán Viktor azt mondta, magára vessen az erdélyi magyarság, ha nem lesz képviselete Brüsszelben. Ez nem csak cinikus, de sértő és lenéző is az erdélyi magyarság számára. Az erdélyi magyarság nem esztelen csorda, amelyet oda lehet vezetni, ahova akarják. ” /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyarság nem esztelen terelhető csorda. Interjú Frunda Györggyel, az RMDSZ EP-jelöltlistájának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Gyurcsány Ferenc kormányfőről, MSZP-elnökről írt a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A Gyurcsány csillaga hanyatlik című elemzés alcíme: a magyar pártelnök-kormányfőt saját pártja buktathatja meg. A miniszterelnök tavalyi MSZP frakcióülésén elhangzott, botrányt kiváltó beszéde lépten-nyomon ,,üldözi őt”. A cikk beszámolt az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, tavaly lezajlott tömeggyűlésekről, illetve véres összetűzésekről. A tüntetések idén októberben is megismétlődtek. Novemberre sztrájkok várhatók, néhány szakszervezet többnapos munkabeszüntetést jelentett be. Az egykori kormányfő, Orbán Viktor vezette polgári szövetség, a Fidesz által indított szüntelen támadások számára bőségesen adódik ,,elfogadható” ok. Amennyiben az előreláthatóan 2008 tavaszán tartandó népszavazáson a többség elutasítja a kormánynak a ― szavazás napirendjén szereplő ― kezdeményezéseit, az a kabinet cselekvőképességét kérdőjelezheti meg. Gyurcsány a „népszerűtlen reformok útján” kíván tovább haladni. Mindehhez ,,kínos korrupciós ügyek” is párosultak. Gyurcsány széke jelentősen inog. A lap megemlítette az SZDSZ egyik vezető politikusát, Horn Gábort, aki a közelmúltban szóba hozta a Fidesszel való koalíció lehetőségét, ,,csakis egy Orbán Viktor nélküli Fidesz-szel”. /Frankfurter Allgemeine Zeitung: Gyurcsány csillaga hanyatlik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Székelyudvarhelyen november 4-én felavatták a város főterén felállított Élet szoborcsoportot, amelyet Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke adományozott a székelységnek azon évezredes történelmi áldozat elismeréseként, amelyet az a magyarságért hozott. Az alkotást Szász Jenő polgármester és az adományozó, Gubcsi Lajos leplezte le, majd Mátyás Károly főesperes szentelte fel. A kompozíciót a megfeszített Jézust, valamint Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobor és hét, a magyar törzseket jelképező kőoszlop alkotja. Előbbi szobor Melocco Miklós, utóbbi Győrfi Sándor alkotása, a kőkompozíció Máthé Lóránt Pál munkája. Szász Jenő arra biztatta a jelenlévőket, november 25-én szavazzanak a független erdélyi magyar jelöltre. Áder János, az Országgyűlés alelnöke az 1956-os forradalom köré szőtte beszédét, melyet november 4-én vertek le. A fideszes politikus beszédében a határozott érdekképviseletet, a világos és egyenes szavú vezetők választását jelölte meg követendő célként. Ezt követően Szász Jenő Tiszteletbeli Székely oklevelet adományozott az anyaországi politikusnak. „Tőkés!” „Tőkés!” skandálás és fergeteges taps fogadta az ünnepi szónokok közül utolsóként felszólaló református püspököt. Tőkés László kifejtette: „Mi tudjuk, hogy a magyarság csak akkor állhat talpra, csak akkor teremthet számára jövőt, ha saját kezébe veszi a sorsát”. A rendezvény, amelyet a nyíregyházi Mandala Dalszínház művészeinek dalai-táncai színeztek, a Székely Himnusz közös eléneklésével zárult. /Pengő Zoltán: Kampányízű szoboravató. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Az RMDSZ európai parlamenti esélyeiről, az Új honfoglalás értelméről beszélt november 5-én Markó Béla elnök a Magyar Televízió Napkelte műsorában. Elmondta, hogy az RMDSZ közvélemény-kutatást végzett, eszerint az RMDSZ támogatottsága növekedőben van, de még nem elég. A szövetség népszerűségi mutatója 4,6%, a Tőkés Lászlóé 1% körül van. Szerinte azok, akik független jelöltet indítottak, azt akarják, hogy az RMDSZ ne jusson be az Európai Parlamentbe. A kérdésre, hogy érez-e egy esetleges bukás miatt felelősséget, az elnök kijelentette: mindannyian felelősek vagyunk: felelős, aki jelöltet állít, felelős, aki egy ellenjelöltet támogat és felelős az is, aki szavaz. Elmondta, hogy az RMDSZ az utolsó pillanatig ajánlotta a közös listát, bár ő maga sok mindenben nem ért egyet Tőkés Lászlóval, azt mondta, az erdélyi magyarság bizonyos esetekben össze kell fogjon. Markó Béla kijelentette: Paradox helyzet alakult ki. Egyesek Magyarországról az RMDSZ-szel szemben állót támogatják, s ugyanakkor Romániában is éles támadások érik a szervezetet. Szerinte ha Tőkés László tényleg el akart volna menni Brüsszelbe, el kellett volna fogadnia az RMDSZ ajánlatát. Jelenleg az RMDSZ erős, ezért sikerült visszaszorítani az oktatási törvényben az anyanyelvű oktatást megszorító intézkedéseket. Markó kijelentette: „vannak, akik át akarják plántálni Erdélybe a magyarországi képletet, miközben nem veszik figyelembe, hogy Erdélyben mi más helyzetben élünk”. Arra a felvetésre, miszerint mind az MSZP-nek, mind a Fidesznek van egy-egy csoportja Erdélyben, Markó elmondta, hogy az RMDSZ inkább a jobboldalhoz tartozik. Más kérdés az, hogy Magyarországon mindig az aktuális kormánnyal kell együttműködniük. /Mózes Edith: Erdélyi paradoxon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Sike Lajos, a lap munkatársa szükségesnek tartotta, hogy újból visszatérjen a Szatmárnémetiben történt Bethlen Gábor szoboravatásra, amikor a Fidesz Budapest-belvárosi képviselőjének beszéde „valóságos csatatérré változtatta” a református templomot, mert „sok rosszat, durva hazugságot hordott össze az RMDSZ-ről”. Erre többen kivonultak a templomból. Az újságíró elismételte az ÚMSZ-ben többször leírt véleményt: ha Tőkés László az RMDSZ közös listáján indul, nagyot nőtt volna tekintélye. „Ehelyett a békétlenség szítása, a templomok politikai klubbá válása, a megosztás tapad nevéhez!” /Sike Lajos: Züllő templom. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Előzmény: Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1.

Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament november 5-én Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerősített Benes-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma. Az előterjesztők nevében előadó Gál Kinga (Fidesz–MPSZ), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai magyar Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklő Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben. A vitán főként a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének romlását ecsetelő magyar képviselők mellett a pozsonyi kormánypolitikát védelmező szlovák EP-tagok szólaltak fel, míg néhány más nemzetiségű képviselő a romániai romák olaszországi kiutasítását is szóba hozta. A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekről eddig csupán napirend előtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben. Gál Kinga hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmű visszafejlődés tapasztalható. /Brüsszeli vita a Benes-dekrétumokról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa a budapesti kormánypárti Népszavában megjelent cikkében élesen támadta Orbán Viktort és a Fideszt. A Fidesz Erdély-politikáját megosztó, írta. Orbánék a kilencvenes évek elején leginkább a Bálványosi Szabadegyetemmel írták be magukat Erdély történetébe. A fő rendező a Fidesz közeli Pro Minoritate Alapítvány volt és a pártot Bálványoson már 1990-ben is Orbán Viktor és Németh Zsolt képviselte. Németh Zsolt már 1993 márciusában megvédte az Antall-kormányt az SZDSZ-es Bauer Tamás azon (csakugyan alaptalan) vádjával szemben, mely szerint területi revízióra törekszik. A Fidesz később a státustörvényt szorgalmazta, de vétót emelt ellene Románia és Szlovákia. A cikkíró mentegette az MSZP-t: Kovács László 23 millió román munkavállalót emlegető érvelése szemben állt az MSZP hangsúlyozottan európai irányvonalával. /Kovács László akkor az MSZP elnöke volt. / A cikkíró szerint Orbán Viktor 2002-es választási veresége után állt ki teljes mellszélességgel a kettős állampolgárság mellett. „Ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni” – mondta például 2003-ban, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök nem voltak hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a témát illetően fogadókészségét hangoztató szerb kormánnyal. 2004-ben a népszavazási kampányában a Fidesz az „igen” táborának legfőbb zászlóvivője volt – mindhiába. A kettős állampolgárság ügye nem kapott elegendő támogatást. A 2004-es Bálványosi Szabadegyetemen Orbán összekapcsolta a román EU-tagság kérdését az erdélyi magyarság autonómiájának ügyével. Végül a Fidesz a többi párttal együtt megszavazta Románia uniós felvételét. Orbán Viktor Erdélyben Tőkés László oldalán korteskedett az europarlamenti választási kampányban. A cikkíró megkérdezte Markó Béla RMDSZ-elnöktől, lát-e esélyt arra, hogy megjavuljon az RMDSZ viszonya a Fidesszel? Nekünk az az érdekünk, hogy a Fidesszel és más magyarországi pártokkal is jó viszonyban legyünk, felelte Markó. Tudomásul vette, hogy a Fidesz hozott egy nagyon rossz döntést. /Lokodi Imre (Marosvásárhely): Erdély és a Fidesz, avagy egy politika színeváltozásai – Orbán Viktor útja a be nem avatkozástól az aktív kampányolásig. = Népszava (Budapest), nov. 7./

Az EP-kampány során a Tőkés László püspök mellett részt vevő Orbán Viktort is támadássorozat érte. A napokban Frunda György a Népújságnak adott interjúban kijelentette: ,,Véleményem szerint felháborító, több mint cinikus kijelentés, nyájnak, hülyének nézi az erdélyi magyarságot. Kampányutunk során tapasztaltam, hogy mindenki, még azok is, akik a Fidesszel vagy Orbánnal szimpatizálnak, sértve érzik magukat. Amit Orbán csinál, erkölcstelen. Ne jöjjön ide, ne kampányoljon az RMDSZ ellen. Elítélem, és határozottan fellépek ellene. Én nem akarom, hogy Erdélyben a magyar a magyarral ne beszéljen miatta. A problémákat oldják meg otthon, ne hozzák ide a magyarországi viszályokat. Hagyják, hogy az erdélyi magyarság maga döntse el, mit akar. Kérdem én, mit tud Tőkés László az Európai Unióról? Ezért itt és most egy nyilvános tévévitára provokálom. ” Ezt a hangot évtizedekkel ezelőtt, a vészkorszakban hallhattuk, amikor ,,a más ügyeibe való be nem avatkozás” volt, írta Sylvester Lajos. A 2004. december 5-i népszavazás kudarca a világtörténelem szégyeneként rögzült. Akik a határokon kívüli magyarok ellen kampányoló és negatív népszavazást kikényszerítő erőkkel szövetkeznek, azok itthon maguk alatt vágják a fát, állapította meg a cikkíró, ugyanis a december 1-jei koccintások, a Dobolyi Alexandra-féle erdélyi ,,egyetemalapítók”, a határon túli magyarok magyarországi képviseletét tönkretevő és felszámoló társasághoz sorolják őket. Sógor Csaba szenátor kijelentette: ,,Nem értek egyet kollégáimmal. Velük ellentétben én nem találom cinikusnak vagy tisztességtelennek Orbán Viktor Erdélyben elhangzott kijelentéseit, és nem is aggódom amiatt, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke a független jelöltnek kampányol. ” /Sylvester Lajos: Ki néz hülyének bennünket? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Kós András Apáczai Csere Jánost mintázó szobrát avatta fel Tőkés László királyhágómelléki református püspök október 30-án Nagyváradon. Hermann János előadótanácsos a felavatás előtt álló szobrot méltatta. Tőkés László püspök köszönetet mondott az alkotónak, előrebocsátva, hogy az egyházkerület méltó helyén lel hamarosan otthonra a szobor. Ezt követően a püspök Czeglédy György-díjat adott át a nagyváradi gyülekezetek megbecsült presbitereinek. A Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség és a Nagyváradi Református Presbiteri Szövetség hozta létre a Czeglédy György-díjat. A névadó Nagyvárad reformációjának kiemelkedő alakja, az itteni egyházi élet vezéralakja volt. A díjat minden évben a tíz nagyváradi gyülekezet egy-egy presbiterének osztják ki. Most volt az első díjátadás. A szoboravatás után Nagykárolyban ünnepelte a reformáció évfordulóját Tőkés László október 31-én. Az istentiszteleten a püspök a reformációra emlékezett. Az ünnepség keretében köszöntőbeszédet mondott Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök, aki régi barátjaként üdvözölte Tőkést. Székelyföldi körútra indult november 2-án Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelölt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szászrégenben vett részt közéleti fórumon, majd marosszéki falvakba látogatott el, november 4-én pedig Udvarhelyszéken vett részt fórumon. Tőkést elkísérte Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Fodor azon véleményének adott hangot, hogy szemléletváltásra van szükség az erdélyi magyar politikában, ezt pedig csak Tőkés László indíthatja el. Nagyernyén Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester megfenyegette Komáromit István helyi református lelkészt: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke november 2-án a Duna TV-ben beszélt. Szó esett arról, hogy az RMDSZ tiltakozik Orbán Viktor jelenléte ellen Tőkés kampányában. Szilágyi Zsolt természetesnek tartotta egy európai politikus jelenlétét az európai parlamenti választási kampányban, mint mondta, Wilfried Martens is tiszteletét tette Romániában. Az MSZP és az SZDSZ világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatják az europarlamenti választásokon. Tőkés László mellett állt ki a budapesti Összmagyar Testület elnöksége. Nyilatkozatukban arra kérték az erdélyi magyarokat, hogy az európai parlamenti képviselőválasztáson szavazatukkal Tőkés László támogassák. Budapesten újságírók megkérdezték Orbán Viktortól, nem tart-e attól, hogy Tőkés László támogatásával megoszlanak majd a szavazatok és végül az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Brüsszelben. A Fidesz elnöke azt mondta, az EP-választás nem belpolitikai, hanem európai kérdésekről szól, ezért a be nem avatkozás gondolata a régi idő rossz reflexe. Hozzátette: a Fidesz erdélyi szerepvállalása is azt célozza, hogy minél több magyar menjen el választani és szavazzon politikai ízlése szerint. /Erdélyi körúton Tőkés László. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

Göncz Kinga külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, amely egy új stratégia keretében fenntartja és újragondolja a rendszerváltás idején kialakult hármas prioritást. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke viszont jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a külpolitikát. A kormány és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusa november 8-án folytatott vitát a budapesti Corvinus Egyetemen a Tárcatükör című rendezvényen. A két politikus között az Oroszország-politika, a határon túli magyarsághoz való viszony, illetve a Fidesz Tőkés László melletti romániai európai parlamenti választási kampányolása okozta a legnagyobb nézetkülönbséget. A külügyminiszter szerint a korábbi hármas prioritás (Magyarország európai és északatlanti integrációja, a jószomszédi kapcsolatok erősítése és a határon túli magyarokkal kapcsolatos felelősség érvényesítése) közül az európai uniós és a NATO-tagság már megvalósult, és tekintettel kell lenni a globalizálódó világ biztonsági kihívásaira. Németh Zsolt „katasztrófa sújtotta területnek” nevezte a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikát, azzal vádolva Göncz Kingát, hogy egyik vezetője volt a „demagógiakampánynak” a 2004. december 5-i népszavazás előtt, és akkori szociális miniszterként eltitkolta a közvélemény elől, hogy megszületett a magyar-román szerződés arra vonatkozóan, hogy az áttelepülők nyugdíját Románia fogja fizetni. Az ellenzéki külpolitikus ugyanakkor pozitívumként említette Sólyom László köztársasági elnöknek a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, illetve Szili Katalin szocialista házelnököt, akinek vezetésével megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Göncz Kinga szerint 2004-ben még távol állt a ratifikálástól az említett magyar-román szociális megállapodás. A külügyminiszter bírálta a Fidesz kampányolását Tőkés László királyhágó-melléki püspök mellett, ami álláspontja szerint azzal a következménnyel járhat, hogy a határon túli magyarság nem jut európai parlamenti képviselethez. Németh Zsolt – akinek véleménye szerint Tőkés László az összmagyarság egyik legkiválóbb képviselője és az Európai Parlamentben a helye – azzal érvelt, hogy Romániában több mint egymillió magyar nemzetiségű választópolgár van, és 400 ezer voks is elég ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés László is mandátumhoz jusson. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ és belső ellenzéke nem tudott megegyezni a közös listaállításról. /Tőkés László támogatása és az Oroszország-politika vita tárgya Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Göncz Kinga magyar külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a magyar külpolitikát. /Megbízhatatlan magyar külpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Tőkés László független EP-képviselő-jelölt november 10-én Kolozs megyében folytatta kampánykörútját, amelyre ez alkalommal a Fidesz részéről Németh Zsolt kísérte el. A püspök Magyarfenesen és Aranyosegerbegyen találkozott a választókkal, az esti órákban Désen lakossági fórumon vett részt. Magyarfenesen a püspök az őt jelenlétükkel támogató értelmiségiek láttán megjegyezte: ezekből összeállhatna a brüsszeli nagykövetség, amelyet az EP-be való bejutása esetén kíván létrehozni. Juhász Tamás professzor az egyházi autonómiát testesíti meg, Csetri Elek történészprofesszor a hiteles erdélyi magyar történelmet és az egyetemi életet, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a határok feletti nemzetegyesítést, Csép Sándor televíziós szakember a magyar médiát, a püspököt fogadó Okos István lelkész és Bárdos Csaba volt alpolgármester a helyi érdekeket, a magyar közösséget jeleníti meg, Szilágyi Zsolt pedig a kigombolt ingű temesvári forradalmárokat juttatja eszébe, sorolta Tőkés László. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság az elmúlt másfél évtizedben nem folytatott önálló külpolitikát, ez viszont megszülethet most az EU-ban. Ha így lesz, az visszahat majd a közösség követeléseire – az autonómia, az egyetem vagy az egyházi ingatlanok visszaszerzése ügyére. Ezt a politikát olyannak kell művelni, aki eddig is ezt tette, aki a legalkalmasabb erre – mondta a magyarországi politikus. /Közéleti találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

A rendszerváltás óta a nemzetpolitika folyamatos illúzióvesztésének vagyunk tanúi, és ebben az EU-s csatlakozás sem segített – jelentette ki Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke. „Sohasem gondoltuk volna, hogy az Európai Unió keretei közé beengedett Szlovákia félfasiszta kormányzattal fog dicsekedni, és ezen félfasiszta kormányzat intézkedéseit az Európai Unió cinkos hallgatása övezi” – mondta. A politikus szerint az államigazgatásban új alapokról kellene újjáépíteni a nemzetpolitikát. A rendezvény végén elfogadott zárónyilatkozatban a Fidelitas a határon túli magyar oktatás, valamint a vajdasági és a kárpátaljai magyarok könnyített határátlépése érdekében való kiállásra szólította fel a budapesti kormányt. A nyilatkozatban felkérték a kormányt, hogy hívja össze a Magyar Ifjúsági Konferenciát, valamint kérték a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Emellett szorgalmazzák, hogy a magyar diplomácia a 2010-es EU-s elnökség egyik célkitűzéseként fogalmazza meg a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó uniós szabályozás megalkotását. /Kövér László: új nemzetpolitikát! = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

„Most érezzük saját bőrünkön a bővítés előnyeit. (...) Generációk féltett vágya válik valóra. (...) Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy ez az övezet minél előbb kiterjedjen a nemrég csatlakozott Romániára és Bulgáriára is. Ez utóbbi esetében – például Erdély esetében – olyan jelentőséggel bír majd a román–magyar határon, amihez foghatót csak a német–francia határfeloldódás kapcsán érezhettek az ott élők. ” – fejtette ki Gál Kinga (EPP-Fidesz) képviselő asszony az Európai Parlamentben, a schengeni övezet kiterjesztéséről folytatott vitán. A 2005. októberi együttes magyar-román kormányülés szimbolikus volt, tavaly már sokkal konkrétabb napirend következett, hogy idénre az egész rutinszerűvé váljék, írta a lap munkatársa. Lehet, hogy a jövőre esedékes törvényhozási választásokon a közös kormányülésekért „felelős” RMDSZ kiszorul a hatalomból, talán a parlamentből is. A két ország összebékülése aligha lehet tartós, ha a belső ellentétek nem rendeződnek. /Szőcs Levente: Rutin? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Aki beleszól az erdélyi magyarság dolgaiba, aki megosztja a magyarságot, az felelősséget is visel a közösségért – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök november 12-én egy Kolozsváron tartott közéleti találkozón. A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely által szervezett rendezvényen Markó átfogó képet adott az erdélyi magyar politikáról. A találkozón jelen volt a kolozsvári magyar értelmiség számos képviselője, a magyar történelmi egyházak vezetői, köztük Adorjáni Dezső evangélikus, illetve Szabó Árpád unitárius püspök is. Markó felhívta a figyelmet, az erdélyi magyarságnak továbbra is egységben kell maradnia, hogy megvalósíthassa célkitűzéseit, az autonómia különböző formáinak megteremtését. Sohasem az együttműködésért, mindig csak a konfrontációért, a viszályért szálltak síkra a velünk ellenkezők – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Markó Béla kitért Magyarország és a határon túli magyarság viszonyára is. Az MSZP és az SZDSZ nem tud mit kezdeni a határon túli magyarsággal, a Fidesz pedig „Erdélybe menekíti minden búját-baját, és legalább itt győzni szeretne”. Legyőzni az egyetlen magyar szervezetet, amelynek csak egy bűne van: megtartotta az önállóságát baloldallal, jobboldallal szemben egyaránt – hangsúlyozta Markó Béla. Leszögezte, a magyarországi politikai pártoknak nincs joga beleszólni az erdélyi magyarság dolgaiba. /Aki megosztja az erdélyi magyarságot, az felelős a közösség sorsáért! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 14./

Az erdélyi magyarság egységének szükségességét hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök azon a megbeszélésen, amelyet a nagyszebeni román–magyar kormányülést megelőzően folytatott le Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Noha a hivatalos programban nem szerepelt, mind a magyar kormányfő, mind Markó Béla nyilatkozott a sajtónak. „A választások során először nézhetünk szembe azzal a fenyegetettséggel, hogy megszüntetve az erdélyi magyarság egységes képviseletének az esélyét, a legrosszabb következik be” – mondta Gyurcsány, majd kijelentette, nem hiszi, hogy lenne alternatívája az egységes képviseletnek. A kormányfő hangsúlyozta: károsnak tekintik és kifejezetten rossz szemmel nézik azt a folyamatot, amelyben „az a legfontosabb, hogyan lehet megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó Béla szövetségi elnök szerint az együttes kormányülések azért fontosak, mert kényszerítik a két kormányt, a tárcákat arra, hogy számot vessenek a megoldásra váró kérdésekkel, a szükséges döntésekkel. A Fidesz magyar szempontból sikertelennek tartja a nagyszebeni magyar–román kormányülést, amelynek időzítése az ellenzéki párt szerint azt jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc az RMDSZ mellett beszállt a román EP-választási kampányba – mondta Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes tagja. A politikus szerint Gyurcsány Ferenc állami eszközöket felhasználva szállt be az RMDSZ mellett a választások csatározásaiba. /Simon Judit: Gyurcsány az egységért aggódik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Aradon a Jelen Házban november 14-én volt az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az In memoriam 1956 és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezésében az 1956-os megemlékezések utolsó rendezvénye, a Wittner Mária ‘56-os forradalmárral és halálraítéltjével, a FIDESZ jelenlegi országgyűlési képviselőjével tartott találkozó. Az összejövetelnek – váratlanul – egy másik vendége is volt: Ferencz Béla ferences szerzetes (Ervin atya), az 1956-os Szoboszlai-per egyik vádlottja. A rendezvény bevezetőjeként Baracsi Levente aradi református lelkész olvasta fel Albert Camus híres 1956-os írását a magyar forradalomról /A magyarok vére/, Jámbor Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket. Wittner Mária a forradalomban való részvétel egyéni, emberi vonatkozásaira helyezte a hangsúlyt, harcostársai emlékét felidézve beszélt arról a küzdelemről, amelyet a kivégzett hősök becsületének helyreállításért folytatnak ma is, amikor “még nem valósult meg az igazi rendszerváltás”. Ervin atya, aki a magyar forradalom kitörését Arad közelében, Máriaradnán érte meg deportálásban, ugyancsak személyes élményeiről beszélt, a Szoboszlai Aladárral való kapcsolatáról, amelynek következményeként súlyos börtönbüntetésre ítélték. A találkozót záró utolsó gondolatként Ervin atya így fogalmazott: “hajlandók vagyunk megbocsátani, ha bocsánatot kérnek tőlünk”, Wittner Mária pedig így folytatta: “A hóhér elvárja áldozatai bocsánatát, de ő képtelen megbocsátani. A kérdés: miért kellene megbocsátani, és kinek?” /Az 1956-os aradi megemlékezések zárómozzanata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./