Traian Basescu államfőt és Orbán Viktort, a Fidesz elnökét ábrázoló szórólappal készül elárasztani Székelyföldet a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). Értesülések szerint a lapon – bár a törvény előírja – nem szerepel a PD-L jelképe, a párt tehát nem vállalja nyíltan az akciót, amely a magyar szavazók megtévesztését célozza. A szórólapon szereplő fotó az idei tusványosi tábor alkalmával készült a két politikusról, rajta az Orbán Viktortól származó kijelentés: „A második fordulóban én Basescura szavaznék!” majd a lap jobb alsó sarkában a kérdés: „De miért várjunk a második fordulóig?” Porcsalmi Bálint, az RMDSZ kampányfőnöke szerint diverzióról van szó. Ezt a hátlapon található szöveg is visszaigazolja: a magyar szavazóknak azért kellene a jelenlegi elnökre ütni a pecsétet, mert „ő az, aki a legjobban tudja, mi a helyi autonómia”. A magyar szavazók remélhetőleg emlékeznek még Basescu (és pártja) heves autonómia-ellenes kirohanásaira. Németh Zsolt, Fidesz-képviselő, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának elnöke emlékeztetett: Orbán Viktor Tusnádfürdőn világosan kifejtette, hogy a Fidesz az első fordulóban Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét támogatja, ilyen szempontból a Fidesz álláspontja egyértelmű. /Sz. K. : Kampánydiverzió a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Traian Basescu államfő sajnálja, ha a területi autonómiát elutasító kijelentésével csalódást okozott az erdélyi magyarok körében, de ma is fenntartja: nem tehet engedményeket az alkotmánnyal kapcsolatban. Leszögezte: továbbra is úgy véli, Sólyom László köztársasági elnök diplomáciai hibát követett el, amikor március 15-i erdélyi látogatását megelőzően „nemlétező közigazgatási egységben” kért leszállási engedélyt. Basescu nagyon jó kapcsolatot ápol a Fidesz elnökével, ez nem jelenti, hogy minden tekintetben meg kell egyezzen a véleménye a Székelyföld területi önrendelkezését támogató Orbán Viktorral. Basescu mandátuma végén az elmúlt öt év legfontosabb személyes megvalósításai közé sorolja, hogy 2005 áprilisában Luxemburgban aláírták Románia uniós csatlakozásáról szóló szerződést, 2007. január elsejétől pedig az ország az Európai Unió tagja lett. Erős adócsökkentést hajtottak végre, sikerült bevezetni a 16 százalékos egységes adókulcsot. Elődeivel ellentétben ő elítélte a kommunizmus rémtetteit, ezzel kiváltotta számos párt és politikai személyiség ellenszenvét. Volt bátorsága átadni a volt Szekuritáté kétmillió dossziéját a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak. Mandátuma során részesült először az oktatásügy a hazai össztermék hat százalékából, megkezdődött a kormányügynökségek átszervezése, 112 ilyen intézmény megszűnik, a bruttó átlagbér 835 lejről 2009 augusztusára 1880 lejre emelkedett, 2004-ben még 231 lej volt az átlagnyugdíj, idén augusztusban elérte a 730 lejt. Életbe lépett a 350 lejes garantált minimálnyugdíj. /Rostás Szabolcs: Exkluzív – Traian Basescu: az alkotmány nem alku tárgya. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

„Elegünk volt abból, amit magunk körül látunk mostanában, abból, hogy a vezető román politikusok nem tudnak semmit felkínálni a népnek, hogy tönkretették a Székelyföldet, Erdélyt, elegünk van abból, hogy mások mondják meg mi legyen a Székelyföldön, mi legyen Erdélyben” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunor államfőjelölt november 15-én tartott marosvásárhelyi országos kampányrendezvényén. Kelemen Hunor Székelyföldön folytatta kampánykörútját. „Itt most nem magyar küzd magyarral, RMDSZ-es az SZNT-sel, itt most egyetlen magyar üzenet, egyetlen magyar érdek létezik, az, hogy ott legyünk, ahol a rólunk szóló döntéseket meghozzák” – jelentette ki a Székelykeresztúron megszervezett lakossági fórumon. Budapesten a jelenlegi román államelnök határozottan kijelentette, soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, emlékeztetett Kelemen. Székelyföldön szórólapok terjednek Orbán Viktorról és Traian Basescuról az idei tusványosi tábor alkalmával készült fotóval, rajta az Orbántól származó kijelentés: „A második fordulóban én Basescura szavaznék!”. Az RMDSZ munkatársai felvették a kapcsolatot a Fidesszel, és kiderült, Orbán Viktor nem tud erről az akcióról. /Egyetlen magyar érdek létezik” Országos kampányrendezvényt tartott Marosvásárhelyen az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Demjén Ferenc sztárvendéggel országos kampányrendezvényt tartott november 15-én Marosvásárhelyen a sportcsarnokban az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a szövetség vezető tisztségviselői, képviselők, szenátorok, önkormányzati képviselők. A romániai társadalomnak új közös célra van szüksége, ez lehetne az alkotmány és az állam korszerűsítése, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje besztercei látogatása során. Kelemen Hunor a Nyárádmenti Kistérség Turisztikai Vásárán vett részt, a nyárádszentlászlói szabadidőközpontban, majd a Kerelőszentpál községhez tartozó Buzásbesenyőre is ellátogatott, ahol parkavatón vett részt. /Kelemen: Adót emel a költségvetés. Kampányolás Marosvásárhelyen, Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

A Történetek Magyarországról című sorozat újabb rendezvényének adott otthont Marosvásárhelyen a Bernády Ház. A sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ és az Erdély Televízió szervezte kerekasztal-beszélgetés meghívottai, Sógor Csaba, Tabajdi Csaba, Schöpflin György és Bauer Edit a magyar képviseletnek az Európai Parlamentben betöltött szerepéről értekeztek. Valamennyi meghívott második mandátumát tölti az Európai Parlamentben. Bár más-más politikai pártok és országok képviselői, a magyar kisebbségek védelmét érintő kérdésekben valamennyien egyetértenek. Bauer Edit, a szlovákiai magyarság európai uniós képviselője elmondta, a nemzetközi visszhangot keltő nyelvtörvénnyel a szlovák kormány az asszimilációt akarja gyorsítani, illetve tudtára akarja adni a magyaroknak, „ki az úr a házban. ” Schöflin György, a Fidesz képviselője a december 1-jétől érvénybe lépő uniós alapjogi chartától vár változásokat, bár konkrétan még nem lehet tudni, milyen pozitív eredményei lesznek. Tabajdi Csaba MSZP-s politikus arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió a kisebbségi ügyek kezelésére nincs felkészülve. Az őshonos és bevándorló kisebbség között nehezen tudnak különbséget tenni az unió régebbi tagjai. /Antal Erika: Jogi charta kisebbségek nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A Fidesz szerint azért nem nevezte meg eddig az MSZP Mesterházy Attilát a párt miniszterelnök-jelöltjének, mert megvárják jövő heti, tanúkénti kihallgatását a Zuschlag-ügyben. Répássy Róbert Fidesz-frakcióigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy Mesterházy Attilára nézve súlyosan terhelő állításokat tett az Ifjúsági és Sportminisztérium több korábbi alkalmazottja, elsősorban Ocsovai Tamás és Topolánszky Ákos egykori helyettes államtitkárok. Topolánszky Ákos azt állította, hogy őt leggyakrabban Mesterházy Attila, a tárca akkori politikai államtitkára utasította. Répássy Róbert szerint Mesterházy Attila személyével „újra támad a Gyurcsány-Bajnai-korszak”. (MTI) /Fidesz: van miről beszélnie Mesterházynak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Születésének 75. évfordulója alkalmából emlékkonferencia keretében emlékeztek meg Kovásznán Fábián Ernő /1932-2001/ filozófus tanárról, íróról és közéleti személyiségről. A Fábián Ernő Szocio-kulturális Egyesület szervezésében tartott eseményen számos ismert politikus és politológus tartott előadást. A konferencia előtt Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke elmondta: ,,Fábián Ernővel a ‘89-es forradalom idején ismerkedtem meg. Már azt megelőzően, amikor a 80-as évek közepén a Fidesz-nemzedék kezdett eszmélni, és elkezdődtek a magyarországi ellenzéki kezdeményezések, Fábián Ernő hébe-hóba megjelenő írásai, könyvei ismertek voltak előttem, előttünk. Sőt, a szakdolgozatomat is – ami egyébként a nemzetiségi kérdésekről szólt – nem jelentéktelen mértékben Fábián Ernő bácsi könyveire és gondolataira alapoztam. A rendszerváltozás után a Fidesz számára Ernő bácsi mérce volt, hiszen az általa képviselt nemzeti-liberalizmus a Fidesznek az első nagyon fontos kapcsolódási pontja volt a határon túli magyarság ügyéhez. ” Készen áll kiadásra Fábián Ernő naplója 1984-től 1990-ig. /Bodor János: Kiadás előtt Fábián Ernő naplója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

„Az MPP újra bebizonyította, nem nőtt fel arra a szintre, hogy a magyarság érdekeit képviselje” – reagált Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Magyar Polgári Párt közleményére, szerinte az MPP számára a magyar érdek abból áll, hogy minden esetben ellentmondjon az RMDSZ-nek. Kovács Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek legreprezentatívabb képviselője, Tőkés László támogatja Kelemen Hunort. A Fidesz – Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság elnökének nyilatkozata alapján – az elnökválasztás első fordulójában Kelemen Hunor mellett áll. Kovács Péter reméli, hogy kevesen fogják követni az MPP felhívását. /(P. A. M.): Kovács Péter: Az MPP nem nőtt fel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Programot hirdet Pelczné Gáll Ildikó, az Országgyűlés fideszes alelnöke annak érdekében, hogy a középiskolák helyi tantervének része legyen a határon túli, magyarlakta települések, tájegységek felkeresése. Az Irány a Kárpát-medence! elnevezésű program célja az: ne történhessen meg Magyarországon, hogy valaki úgy érettségizzen le, hogy nem jutott el a történelmi Magyarország területeire. A középiskolások négy tanév alatt ellátogathatnának a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe és a Délvidékre is. /Kirándulások a nemzettudatért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Temesváron a Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány kezdeményezésére újraindult a tíz évvel ezelőtt már működött közéleti vitaklub. A Szórvány Alapítvány székházában november 17-én megszervezett találkozó témája: magyar köztársasági elnökjelölt Romániában. Bodó Barna politológus feltette azokat a kérdéseket, amelyek megfogalmazódnak Kelemen Hunor választási részvételével kapcsolatban. Ha nincs esély a győzelemre, miért kellett az RMDSZ-nek elnökjelöltet állítani? Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a szövetség álláspontját tolmácsolta az elnökjelölt állítással kapcsolatban: a választási kampány jó alkalom arra, hogy az RMDSZ bemutassa álláspontját, elmondja, hogyan képzeli el az ország és ezen belül a magyar közösség, a nemzeti kisebbségek jövőjét, ugyanakkor nem kell elköteleznie magát valamelyik jelölt mellett már az első forduló előtt. „Az a tény, hogy az EMNT és a jelenleg legerősebb magyar politikai párt, a Fidesz is támogatja Kelemen Hunort, azt bizonyítja, hogy jó döntés volt a magyar elnökjelölt állítás!” – mondta Halász Ferenc. A vita során a magyar elnökjelölt állítás mellett érvelő vélemények voltak többségben. /Pataki Zoltán: Miért kell magyar köztársasági elnökjelölt Romániában? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt – hangsúlyozta Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa november 24-én éjjel Strasbourgban, az Európai Parlamentnek (EP) a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglakozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően. „A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként” – ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, erre 23 órától 24 óráig biztosítottak időkeretet. Tőkés László szerint „a posztkommunista, soviniszta szlovák kormány új falakat emel”. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy ne helyezkedjen a be nem avatkozás talajára. /Az Európai Bizottság figyelni fogja, miként hajtják végre a szlovák nyelvtörvényt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Szomorú, hogy a kisebbségek jogfosztását igazoló politika még ma is kerékkötője lehet az integrációs folyamat továbblendülésének” – hangsúlyozta Sógor Csaba erdélyi néppárti EP-képviselő. /Felszólalások az EP-ben a kisebbségi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Lluís Maria de Puig, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke felajánlotta, hogy segít a szlovák nyelvtörvény ügyében Magyarországnak. /EP: terítéken a nyelvhasználat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Az Evenimentul Zilei című lap minisorozatot indított a román történelem epizódjairól, s a legutóbbi rész arról szól, hogy van-e vagy nincs egy ezeresztendős űr ebben a históriában? A megszólaltatott Neagu Djuvara történész lándzsát tört a román kontinuitás-elmélet mellett, de megemlítette, hogy ezen elmélet hiányosságait több neves román történész hamisításokkal, hamis aktákkal pótolta! Az Adevarul című bukaresti lap visszaemlékező sorozatában arról írt, hogy Nicolae Militaru tábornok, akit Ceausescu idejében lelepleztek mint szovjet kémet, s a forradalom első óráiban „véletlenül” hadügyminiszter lett, előre megfontoltan a halálba küldte azokat, akik annak idején hozzájárultak leleplezéséhez. Az a tiszt például, aki felgöngyölítette a szovjet kémhálózatot, „terroristaként” halt meg, máig tisztázatlan körülmények között. – Lemondott Draskovics Tibor magyar igazságügyi és rendészeti miniszter, azzal indokolta távozását, hogy amit vállalt, azt már elvégezte. A témával kapcsolatban Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: ennyi botrány után ideje is volt a távozásnak, de miért nem megy az egész szocialista kormányzat? Börtönbüntetésre ítéltek egy szocialista államtitkárt – olvasható a Magyar Hírlapban. A mezőgazdasági minisztériumban dolgozó Benedek Fülöp a honvédség egykori pákozdi lőterét játszotta át idegen kezekbe. Ez az első bírósági ítélet egy olyan kormánytag ügyében, aki tagja volt a Gyurcsány–Bajnai-kabinetnek, és hivatali minőségében követett el bűncselekményt. /Szondy Zoltán: Bosszút állt a szovjet kém Draskovics Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./

December 4-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett, Húsz év Temesvár igézetében című konferencián Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke kijelentette: Temesvár esete nem csak az erdélyi magyarokhoz és Romániához szólt és szól, hanem az egész Európához. Azt példázza, hogy képesek vagyunk-e egyszer hinni abban, lehet még emberhez méltó, európai jövőnk. A fideszes politikus felidézte a húsz évvel ezelőtt Temesváron történteket. /Konferencia a forradalmár Temesvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ Temesváron 1989-ben semlegesítették a kommunista rendszer két eszközét, a félelmet és a megosztást – jelentette ki Emil Constantinescu, Románia volt elnöke a nemzetközi konferencián Budapesten. Constantinescu elmondta, nem tudta volna elképzelni, hogy ennyi ortodox román össze tud fogni egy protestáns lelkipásztorral, Tőkés Lászlóval, aki ma püspök, és tagja az Európai Parlamentnek.,,Románok választották meg, és tisztességgel képviseli Romániát” – tette hozzá. – Folytatni kell a húsz évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltoztatást – mondta Tőkés László a konferencián. Beszélt arról, hogy Romániában még mindig megvan a társadalmi táptalaja a torz posztkommunista rendszernek. Ugyanakkor ,,Magyarországgal sem dicsekedhetünk”, a lopakodó diktatúra esete áll fenn, egy rendőrállami berendezkedéssel, a hatalmát megőrző rendszerrel van dolgunk – közölte Tőkés László. Orbán Viktor szerint húsz évvel a rendszerváltás után is úgy érezni, nem sikerült élni az akkor megszerzett szabadsággal. Holott – mutatott rá – a jövő legfontosabb kérdése éppen az, tudunk-e élni a szabadság adta lehetőségekkel. Szerinte ez a következő választásokon el fog dőlni. Véleménye szerint az elmúlt két évtized fontos volt mindenki számára, egész Közép-Európa számára, mert nagyon sokat lehetett tanulni belőle. /Húsz év Temesvár igézetében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő szerint a romániai elnökválasztás bebizonyította, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nemcsak a határon innen, de a határon túl is a magyarság megosztására „játszik”. /MDF: Orbán Viktor megosztásra „játszik” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Csapody Miklóshoz hasonlóan Bíró Béla is elítélte Orbán Viktort és a Basescura szavazó magyarokat. Gyulafehérvár magyarfaló románjai és a székelyföld románfaló magyarjai példás egyetértésben adták szavazataikat Traian Basescu volt és leendő államfőre, írta Bíró Béla, az elnök állíthatja majd, hogy állama tökéletesen megoldotta a nemzetiségi kérdést. Romániának most a magyarok által tisztelt és szeretett elnöke van, akit nemcsak Orbán Viktorhoz fűz baráti viszony. Bíró azt állította, hogy a romániai magyarok jelentős része szerint minél rosszabb, annál jobb. Basescu a székelység területi autonómiáját határozottan elutasította. Basescu manipulatív szándékait sem Tőkés László, sem Orbán Viktor nem sietett leleplezni. Bíró Béla a Háromszék című napilapot is elítélte, amiért heti műsormelléklet hátoldalán Orbán Viktort és Traian Basescut közös fotón szerepeltette. /Bíró Béla: Orbán Viktor és Gigi Becali. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ Az Új Magyar Szó egy további cikke szintén Orbán Viktorral foglalkozott: Erdélyben létrehoznák az erdélyi magyar egyesült jobb oldalt, annak tiszteletbeli elnöke, Basescu titokban tett javaslatára Orbán Viktor lenne. /Sike Lajos: Vox dei. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1989-ben egy fiatal lelkipásztor Temesváron, Romániában elkezdte bontani a ,,hallgatás falát”. Erre a történelmi pillanatra emlékeztek 2009. december 4-én a Húsz év Temesvár igézetében című nemzetközi konferencián Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. 1989 decemberében volt egy igaz ember Temesváron, és egy igaz ember elég a jó döntéshez – mondta köszöntőbeszédében Balog Zoltán, az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke. Van-e remény, hogy Európa Temesvár Európája legyen? – tette fel a kérdést Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, fideszes országgyűlési képviselő, kijelentetve: Tőkés László a közép-kelet-európai rendszerváltás utolsó aktív mohikánja, egyetemalapító, egyház-újraszervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, jelenleg európai parlamenti képviselő, Temesvár hőse, aki áttörte a hallgatás falát. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke beszédében Tőkés Lászlót a következőképp méltatta: A szabadság csak az erőseké és bátraké, akik kiállnak érte. Tőkés László egymaga szállt szembe az elnyomó rezsimmel, annak titkosszolgálatával és hadseregével. Megmutatta, hogy egyetlen ember erősebb lehet egy egész elnyomó rendszernél. Ez az erő változtatta meg Közép-Európát! Tőkés László hozzászólásában hangsúlyozta: Folytatni kell a húsz évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltozást, nem merülhetünk ki a múlt felidézésében! Nehogy felülkerekedjen a Múlt Jövendőnk felett! Véleménye szerint a szekuritáté még mindig szolgálatban van, a diktatúra pedig lopakodva kísért. A nemzetközi konferencián felszólalt Lee Edwards, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány elnöke, aki idén nyáron kuratóriumi társaival együtt Tőkés Lászlónak ítélte a Truman–Reagan Szabadság-díjat, valamint Emil Constantinescu, Románia volt elnöke. /Frigyesy Ágnes: Tőkés László a közép-kelet-európai rendszerváltás utolsó aktív mohikánja (Húsz év Temesvár igézetében). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

Éles lőszer volt abban a borítékban, amelyet Szijjártó Péter fideszes politikus nevére címeztek. A rendőrség lőszerrel visszaélés miatt eljárást indított az ügyben, ismeretlen tettes ellen. A küldemény feladójaként a Kovács László név olvasható. /”Kovács László” éles lőszert küldött Szijjártónak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

Az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kezdeményezésére az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről fogadott el politikai nyilatkozatot az Európai Néppárt (EPP), Bonnban megrendezett kongresszusán. A politikai nyilatkozat szerint az Európai Unió lakosságának 10 százalékát kitevő őshonos, nemzeti kisebbségek fontos kulturális, szellemi, gazdasági és szociális értékei az Európai Uniónak, védelmük, kultúrájuk és nyelvi sokszínűségük megőrzése alapvető érdeke az európai közösségnek. Borbély László, a RMDSZ ügyvezető alelnöke példa nélkülinek nevezte a kisebbségekre vonatkozó dokumentum elfogadását. Az Európai Néppárt első alkalommal említi hivatalos dokumentumban az őshonos nemzeti kisebbségeket olyan közösségekként, amelyek évszázadok óta élnek egy adott területen, és nem sorolja őket a 10–20 éve Európában élő bevándorlók közé. Az EPP kongresszusa egyben tisztújító volt. A néppárt elnökévé ismét egyhangúlag Wilfried Martens egykori belga miniszterelnököt választották. Megválasztották az EPP tíz alelnökét is. Az egyik posztot továbbra is Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tölti be, miután újraválasztották. /Az EPP javasolja a kisebbségi normarendszer kidolgozását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Nem szavazok a vörösökre! – hangzott nem egy romániai magyar részéről, hogy miért nem a szocdemek /PSD/ államfőjelöltjére adja voksát. A romániai valóságra sokan megpróbálták ráhúzni a magyarországi viszonyok között kialakult felosztási rendszert. A PSD és az MSZP esetében ez áll is, hiszen mindkettő az egykori állampárt ma önmagát szociáldemokratának valló utódpártja. A liberálisoknál már nem áll fenn az egyezés. Az SZDSZ ultraliberális, doktrinér kozmopolita irányvonalat képvisel, amely a nemzeti oldalt retrográdnak bélyegzi, ezért a baloldal felé húz. A román liberálisok esetében már a „nemzeti” jelző is mutatja, hogy a párt a közösség értékeit is relevánsnak tartja, és inkább jobbközép pártnak tekinthető. A Fidesz–PDL-párhuzam pedig végképp nem áll, hiszen amíg a Fidesz rendszerváltó párt, addig a PDL ugyanolyan kommunista utódpárt, mint a PSD. A PDL EPP-tagként megakadályozta Tőkés László felvételét a néppárti frakcióba, majd az önálló romániai magyar képviselőcsoport létrejöttének is keresztbe tett. Még a Fidesz sem tudta jobb belátásra bírni. /Balogh Levente: Párt és szimpátia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

December 12-én Kézdivásárhelyen az egykori Székely Katonanevelde épületének utcai boltíve előtt a Magyar Polgári Párt és a Fidesz szervezésében – a budapesti Ábel Alapítvány anyagi támogatásával – felavatták az 1919-ben elvesző magyar hazáért és becsületért küzdő Székely Hadosztály parancsnokának, a száznegyven éve született Kratochwill Károly (1869–1946) első erdélyi köztéri szobrát. Az ünnepség díszvendége Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz–Magyar Polgári Párt országos választmányának elnöke volt. A szobor talapzatánál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság állt díszőrséget. Kratochwill mellszobrát Blaskó János budapesti szobrászművész készítette, a talapzatot pedig Ferencz Antal. Megemlékező beszédében Rácz Károly polgármester elmondta: az 1989-es rendszerváltásig a Székely Hadosztály emlékét kitörölték a köztudatból Romániában és Magyarországon egyaránt, még nevüket sem volt szabad kiejteni. A méltatlanul elfelejtett Kratochwill Károly és hős székely katonái megérdemlik az utókor megbecsülését és tiszteletét, hisz életük árán és ráadásul gyenge felszereléssel meg akarták védeni szülőföldjüket az Erdélybe betörő román haderővel szemben. Kövér László a Székely Hadosztály hősi ellenállását méltatva beszédében a szégyenletes 2004. december 5-re is kitért, amikor a kenyerüket féltő magyarok magyar nemzettársaik ellen fordultak. Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója rövid beszédében a Székely Hadosztály hősiességét emelte ki. /Iochom István: Kratochvill Károly altábornagyra emlékeztek (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Konferenciák, visszaemlékezések, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók, kulturális műsorok egyaránt szerepelnek a temesvári forradalmi emlékév december 14-én kezdődött, egész héten át tartó programjában. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, volt lengyel kormányfő. A szervezők a Partitipatio Alapítvány, az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Belvárosi Református Egyházközség, az Új Ezredév Református Egyházközség, a Szórvány Alapítvány, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Nyugati Jelen szerkesztősége, a Temesvár Társaság, a Forradalom Emlékezete Egyesület, az RMDSZ Temes megyei szervezete, valamint Tőkés László EP-képviselő irodája. A december 14-i megnyitóján Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök tartott ünnepi szónoklatot. Rendkívüli sajtóklubot is rendeztek, amelyen Füzes Oszkár nem bukaresti nagyköveti minőségében, hanem mint volt újságíró – ő is tudósított egykor a temesvári események helyszínéről – moderátorként vesz részt. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferencián idézik fel a történelmi eseményeket. Meghívott előadóként vesz részt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője, Emil Constantinescu volt román államfő és a temesvári forradalom hősének tekintett Tőkés László. Előtte lesz Szőczy Árpád Drakula árnyékában című dokumentumfilmjének romániai ősbemutatójára. Este a Temesvári Operában lesz az ünnepi gálaest. A további napokon emlékező kerekasztal-beszélgetéseken elevenedik meg a két évtizeddel ezelőtti korszak, felavatják a Mozgó Villamos Múzeumot, a Forradalmi Panteont, koszorúzásokat tartanak az egykori véres összecsapások különböző helyszínein, bemutatják A manipulált forradalom és a Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című könyveket. /Forradalmi emlékhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Románia Csillaga érdemrendet kapott Tőkés László. A Traian Basescu által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaesten adta át a temesvári forradalom főszereplőjének Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az EP elnöke, volt lengyel kormányfő. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferenciára került sor, meghívottak: Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője és Emil Constatinescu volt román államfő. A nemzetközi konferencián felidézték a húsz esztendővel ezelőtti eseményeket. Tőkés László európai parlamenti képviselőköszöntőjében nagyra értékelte, hogy annak idején külföldről is segítséget kaptak. A temesvári felkelés történelmi körülményeit elemezve Gabriel Andreescu egyetemi tanár és politológus természetellenesnek nevezte, hogy az akkori eseményeket mind a mai napig eltérően értelmezik Romániában. Németh Zsolt Fideszes politikus emlékeztetett: 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben a magyarok és románok együtt indultak, utána pedig szembekerültek egymással. Szerinte Európának azt kell megértenie, hogy a magyar térségpolitikát és a magyar nemzetpolitikát megfelelően összhangba kell hozni egymással. Ennek megteremtése fontos feladat lesz a következő kormányzati ciklusban – tette hozzá. A kelet-európai népek sorsközösséget alkotnak, csak együtt lehetnek szabadok, erősek és sikeresek – állapította meg Orbán Viktor. /Tőkés megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést. Temesvári megemlékezés a rendszerváltozás húszéves évfordulójáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ „Azért gyűltünk össze, hogy egy csodára emlékezzünk, amikor húsz esztendővel ezelőtt sikerült áttörni a hallgatás falát, legyőzni saját félelmeinket, volt bátorságunk NEM-et mondani” – mondta vitaindítójában Bodó Barna. Tőkés László megköszönte valamennyi akkori szövetségesének – Szűrös Mátyásnak, a Panoráma szerkesztőinek, a kanadai tévéseknek, Győri Bélának, a Vasárnapi Újság rádióműsor szerkesztőjének, a magyar és az amerikai nagykövetség akkori diplomatáinak – a segítséget, akiknek köszönhetően sikerült rést ütni a hallgatás falán. A megemlékezés résztvevői jelenlétében leleplezték a megújult templom falára visszahelyezett szimbolikus jelentőségű feliratot, amely 1989 decemberében került az épület falára: Éljen Tőkés László! Várunk! Szabadság! A református templomban látható Temesvári mementó című fotókiállítást Szőcs Géza mutatta be. /P. Z. : Temesvári rendszerváltók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

December 15-é Temesváron magyarországi és romániai díszvendégek jelenlétében felszentelték az Új Ezredév csak részben kész református templomának épületében berendezett imatermet. Orbán Viktor Fidesz-elnök és Tőkés László EP-képviselő szimbolikusan elvágták a szószék elé helyezett szalagot. Gazda István, az egyházközség lelkészének igehirdetését követően Orbán Viktor, Tőkés László és Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke mondott beszédet – utóbbi 500 ezer forintos támogatást ígért a templom továbbépítésére. /László Árpád: Felszentelték az Új Ezredév Református Egyházközség imatermét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

Nem tudnak jól szlovákul a szlovákiai magyarok, akik semmibe veszik a szlovák nyelvet, elnyomják, elnemzetlenítik a szlovákokat, holott nekik saját hazájukban sehol és sosem szabad kisebbségi szerepben lenniük – röviden így lehetne összefoglalni azokat a legfőbb érveket, amelyekkel a szlovák hatalom immár évtizedek óta igyekszik megerősíteni pozícióit az ország déli, nagyrészt magyarok lakta vidékein. Pozsony hivatalos véleményével szemben kimutatások és felmérések bizonyítják, hogy a magyarok szlovák nyelvismerete egyáltalán nem gyenge, gond nélkül használják az államnyelvet. Az 1995-ben elfogadott első törvényváltozathoz hasonlóan újra szankciókra számíthatnak azok, akik nem tartják be a jogszabály előírásait, a bírság összege 100-5000 euró lehet. Bírságokat az eredeti törvény is tartalmazott, de azokat 1999-ben hazai és külföldi nyomásra törölték. A most újra bevezetett bírságok azonban sokkal nagyobbak, mint az egykoriak. A törvény végrehajtási utasítások január elsejétől érvényesek. A módosított államnyelvtörvény előírja, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Azt azonban, hogy mi a „nyilvános érintkezés”, a törvény nem határozza meg. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet kisebbségi nyelven a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él; a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Nyilvános feliraton először a szlovák feliratnak kell szerepelnie. A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. Az államnyelvtörvény diplomáciai szóváltáshoz vezetett Szlovákia és Magyarország között. Pozsony kitart álláspontja mellett, hogy a törvény nem sérti a kisebbségi jogokat, ráadásul belügy. Leonard Orban nyelvi sokszínűségért felelős volt uniós biztos úgy nyilatkozott: az EU-nak nincs olyan jogköre, hogy beavatkozhasson a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán kialakult szlovák-magyar vitába. Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa nem kívánt döntőbíró lenni a vitában, de mind a két féllel tárgyalásokat folytatott. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint az államnyelvtörvény irányelveinek elfogadásával a szlovák fél megsértette a szécsényi kétoldalú megállapodást, és semmibe vette az EBESZ ajánlásait. A magyar kormány határozottan azt kéri, hogy Szlovákia függessze fel a büntetések alkalmazását a folytatódó tárgyalások időtartamára. A Fidesz szerint Bajnai a kétoldalú megállapodás aláírásával voltaképpen lemondott a nemzetközi nyomásgyakorlásról, hiszen azt a benyomást keltette, hogy a probléma rendeződött. /Nyelvelés a nyelvtörvénnyel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Több mint kétezer árvának és rászoruló gyereknek osztottak ajándékot a hétvégén a parajdi sóbányában. A Böjthe Csaba ferences testvér által szervezett Cipősdoboznyi szeretet elnevezésű akció idén is számos anyaországi és erdélyi adakozót mozgatott meg. A Szent Ferenc Alapítvány Erdélyszerte több mint ötven gyermekotthont működtet. Nem mindenünnen jöttek el a gyerekek, de az ajándék az otthon maradottakhoz is eljut – közölte Csaba testvér, az alapítvány vezetője. A hiedelem ellenére a gazdasági válság nem nyomta rá a bélyegét az idei adakozó kedvre. Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője személyesen hozta el a Budapesten és környékén összegyűjtött csomagokat. Egy nappal korábban a csángóföldi magyarfalusi gyermekeknek is juttatott belőlük. „Annyi gond és baj van Magyarországon is, de úgy csináljuk, hogy Csaba testvér árváira is oda tudjunk figyelni” – fejtette. Csaba atya szerint örvendetes, hogy egyre több székelyföldi vállalkozó is szívügyének kezdi érezni azt, amit a ferences pap tesz. Egyikük egy kisbusszal és egy kazánnal ajándékozta meg az árvákat. Egy székelyudvarhelyi cég építőanyaggal segíti a célt. „Olyan is akadt, aki a felújított farkaslaki házát ajánlotta fel az alapítványnak. Eleinte azt hittem, hogy az illető viccel, mert csak nem fog egy házzal megajándékozni!” – mesélte Böjthe Csaba, aki a karácsonyi rendezvény keretében köszönő oklevelet szeretett volna átnyújtani Albert Gézának és a többi olyan székelyföldi támogatónak, akik idén is az árvák és rászorulók mellett álltak. A mecénások közül egyik sem jött ki a színpadra, mert, amint az egyik vállalkozó elmondta, ő nem az oklevélért, hanem a célért adakozott. /Szucher Ervin: Több mint kétezer gyerek kapott meglepetéscsomagot a parajdi sóbányában. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Az RMDSZ kormányzati részvétele nemcsak az erdélyi magyarság alapvető célkitűzéseinek megvalósítása – többek között a területi és kulturális autonómia megteremtése, az anyanyelvhasználat kereteinek bővítése, az állami magyar egyetem létrehozása – tekintetében jelent újabb erőpróbát. Jelentős kérdés az is: létrejön-e hosszú távú együttműködés, intézményes kapcsolatrendszer az erdélyi magyar közéleti, politikai szervezetek között. Az RMDSZ-nek az elmúlt hónap során tanúsított magatartása alapján a válasz nyilvánvalóan nemleges. Az európai parlamenti választástól eltérően az államfői megmérettetés esetében az RMDSZ már nem tartotta fontosnak az év elején az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében létrejött magyar összefogás folytatását, és egyoldalú döntést hozott az államfőjelölt-állítás, majd a kormányra lépés kapcsán is. Ezután a Tőkés László vezette EMNT-ben sokan szorgalmazzák az RMDSZ-szel kötött megállapodás felrúgását. Az RMDSZ-nek komolyan kell venni az EMEF-et, hiszen a Tőkés-oldalról érkező legitimáció a leendő budapesti Fidesz-kormánnyal történő együttműködést is zökkenőmentessé teheti. /Rostás Szabolcs: Szervezeti sokszínűség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

A Bánság és a Körösök vidéke után Szatmárt is elérte az olasz „területhódítás”: van olyan település, amelynek határában a földek egynegyede külföldi kézben van. Szatmár megyében a külföldiek által felvásárolt mintegy hétezer hektár termőföldnek (a művelhető terület öt-hat százalékának) nagyobb része olasz vállalkozók tulajdonában van. Eközben Magyarországon egy 2011-ig érvényben lévő moratórium szerint külföldieknek egyenesen tilos a földvásárlás, amelyet Jakab István, az ottani gazdaszervezet elnöke – egyben fideszes parlamenti képviselő – meghosszabbítana. „A romániai földárak igencsak el vannak maradva az ausztriaiaktól, de még a magyarországiaktól is, így nagyon megéri a külföldieknek itteni területeket felvásárolni” – mondta Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynöksége volt vezetője. Számos külföldi úgy játssza ki a bürokráciát, hogy itteni barátja, üzlettársa vagy éppen rokona neve alatt bérel. Az olaszokat inkább a gabonaneműek termesztése és az állattenyésztés érdekli, a németek megjelentek a borvidékeken is. /Sike Lajos: Napszámos saját földön. Egyre több mezőgazdasági terület kerül külföldi tulajdonba Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Házon belül rögzítették Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hírhedt balatonőszödi beszédét; azonban a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el a sajtóhoz, számolt be az MTV december 22-i esti Híradója. Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A kormányszóvivő nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja elmondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e pártpolitikai manipulációra a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. /”Házon belüli” az őszödi beszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Húsz év telt el azóta, hogy térségünkben állítólag demokrácia van, írta Borbély Zsolt Attila. Az MDF patinás nevét ma (tökéletesen méltatlanul) viselő pártalakzat okleveleket adott át azoknak a politikusoknak és pártoknak, akik „hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország politikai kultúrája tovább romoljon, és a közhangulat a tavalyihoz képest még rosszabb legyen”. A díjazottak között szerepeltették többek között az MSZP és a Fidesz elnökét. Ez utóbbit azért, mert 7%-os államháztartási hiánnyal számolt, amit az MDF-esek az őszödi beszédhez hasonlítanak. Őszödi beszédében az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc egyrészt elismerte, hogy a szocialisták törvényellenesen tettek szert a hatalomra, másrészt azt hazudta, hogy vége a hazugságoknak. Majd rögtön a beszéd nyilvánosságra kerülése után a végighazudta a médiát, egészen más tartalmat tulajdonítva a saját megszólalásának, mint ami elhangzott. Az MDF-es média-korifeusok ezt a beszédet próbálják összemosni azzal, hogy Orbán Viktor nagyobb államháztartási hiánnyal számol, mint amit ők elfogadhatónak ítélnek. Szomorú történet az MDF-é. Egy párt, mely megtagadott mindent, ami lényegét adta a megalakuláskor. Megtagadta a népi hagyományt, megtagadta a nemzeti érdeket, megtagadta szövetségeseit, megtagadta alapítóit, s azzal, hogy egyre nyíltabban támogatja az MSZP-t, lényegében megtagadta a demokráciát is. /Borbély Zsolt Attila: Oklevelek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 25./

Ján Slota szerint a felvidéki MKP /Magyar Koalíció Pártja/ mindenáron politikai autonómiát akar, s „a magyarországi neofasisztákkal bratyizik. ” Slota hibának tartja a párt 12 évvel ezelőtti szétszakadását. „Az SNS tagjai hibáztak, s ezzel lehetővé tették az MKP-nak, hogy a kormány tagja legyen. Ezt soha többé nem engedhetjük meg. Látjuk, hogy az MKP nyolc éves basáskodása a kormányban hatalmas károkat okozott a szlovák nemzetnek és az államiságnak, s ez most teljes mértékben megmutatkozik” – mondta a nemzetiek elnöke. Szerinte az MKP politikai autonómiát követel. „Magyarországi neofasisztákkal bratyiznak. A Magyar Gárdára, a Jobbikra és a Fideszre gondolok, mert hiszen remélem, senki sem vonja kétségbe Európában, hogy Magyarországon virágzik a neofasizmus, s ennek rossz vége lehet Közép-Európában” – mondta Slota. (bumm.sk) /Slota: „Magyarországi neofasisztákkal bratyizik az MKP” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

Duray Miklós: A nyelvhasználat nem háború, a nyelvet nem támadással kell védelmezni!
Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke a Kossuth Rádiónak adott interjújában szólt arról, hogy mi várható 2010 első felében Szlovákia és Magyarország politikai életében. Duray szerint Európában már elfogadhatatlan az olyan módszer, amilyen módon a szlovák kormány a nyelvhasználat kérdését kezeli.
Ki nyert vagy vesztett a nyelvtörvény vitájában?
– Ha szélesebb összefüggésekben nézzük ezt az ügyet, akkor az igazi vesztes maga az európai szellemiség, ami itt a szlovák kormánynak „köszönhetően" egyre inkább háttérbe szorul. Nincsen még egy olyan európai ország, ahol a nyelvi kérdésből olyan ügyet csinálnak, mint amilyet Szlovákia kormánya tesz. Ez nem jelenti azt, hogy másutt nem okozhat gondot a nyelvhasználat ügye, vagy nem képezheti esetleg a törvényhozás tárgyát, de soha sem egy másik nyelv elnyomásáról van szó. A nyelvvédelem ugyanis nem egy másik nyelvet el nyomását jelenti. Ez nem olyan, mint a háború, ahol a védekezésnek a legjobb eszköze a támadás. A nyelv a kultúrának, a szellemi értékeknek és az identitásnak az egyik legfontosabb értéke, nem fegyver, védelme pedig nem fegyvertény. Az élni és élni hagyni elv szerint kell kezelni ezt az ügyet. Szlovákiában azonban ez nem így megy, ezért az a meggyőződésem, hogy szélesebb összefüggésben nézve az európai kultúra veszít Szlovákiában. Mi ebből úgy érzem, végső soron nyertesen fogunk kikerülni...
De mikor? 2010 első felében Magyarországon és Szlovákiában is parlamenti választások lesznek. Elszabadulhatnak az ordas indulatok...
– Szlovákiát 2006 óta olyan állapot jellemzi, amelyben az egyik oldalon a rossz szándékok uralkodnak, a másik oldalon – a mi oldalunkon – pedig a sok rossz megfontolás és döntés. A parlamenti választások mégsem erről szólnak majd, habár nyilván az eddiginél még fokozottabb mértékben hozzák előtérbe a magyarellenességet. Szlovákiában a választások tétje nem az, hogy ki lesz a győztes párt, hanem hogy ki kivel alakíthat kormányt. Ebben a kérdésben, sajnos, az a tapasztalatunk, hogy nem a jövőbelátás befolyásolja a döntést. Magyarországon az a választások tétje, hogy a Fidesz – Magyar polgári Szövetség a Kereszténydemokrata Néppárttal el tudja-e érni az alkotmányos többséget.
Abból kiindulva, hogy valószínűleg mindkét országban a kampány részét képezi majd a szlovák-magyar viszony és a kisebbségi kérdések, hogyan alakulhatnak majd a két ország közötti kapcsolatok?
– A magyarországi politikában nem lesz domináns a szlovák-magyar kapcsolatok alakulása, ez ott most egy peremjellegű kérdés csupán. A magyar politikában a döntő szempont egyrészt az lesz, hogy miként lehet kihozni az országot abból a válságos helyzetből, melybe belesodorták, másrészt pedig hogy milyen lesz az új magyar nemzetpolitika.
Szlovákia viszont állandóan Magyarországra tekint. Már most azzal riogatnak, hogy mi lesz majd itt, ha ott Orbán Viktor győz...
– Szlovákia ezzel a magatartásával az európai fórumokon nevetséges válik, ugyanis az európai politikában ma már teljesen más értékrendek uralkodnak: az építkezés, a saját programok megjelenítése, nem pedig másoknak a szapulása. Országok vagy pártok esetében is elsősorban a pozitívumok felsorakoztatása a meghatározó, Szlovákiára viszont évek óta a negatív propaganda a jellemző, nem csak a belpolitikában, hanem a külpolitikában is.
Az elmúlt három évben Robert Fico kormányának azonban ez bejött...
– Robert Fico olyan időben került kormányra, és olyan időben állította magáról, hogy ő baloldali, szocialista, szociáldemokrata stb., amikor éppen lemenő ágban volt – és van ma is – az európai szocialista politizálás. Ezért minden apró baloldali eredményt felmutató pártra az európai szocialistáknak szükségük van. Robert Ficót ez mentette meg a nemzetközi elszigetelődéstől. Forrás: Felvidék.ma

Markó: a magyarok nélkül nem lehet demokráciát építeni Romániában
Magyarok nélkül Romániában sem a zsarnokságot rombolni, sem demokráciát építeni nem lehet – jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombat este Kolozsváron, a szervezet húsz éves születésnapjára szervezett rendezvényen. A rendezvényem magyarországi és romániai politikai pártok képviselői is jelen voltak.
Az RMDSZ az 1989-es romániai fordulatot követően jött létre. Bukarestben és Erdély több városában napok alatt alakultak a helyi szervezetek, több százezres tagsággal.
Markó szerint az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást véghezvinni Romániában. Az elmúlt húsz esztendő mérlegét megvonva megállapította: az RMDSZ olyan politikai erővé nőtte ki magát, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem Romániában, sem Magyarországon, sem a Kárpát-medencében és Európában.
“Ott vagyunk az önkormányzatokban, ott vagyunk a román parlamentben, de megfelelő súllyal jelen vagyunk Magyarországon is, teljes jogú tagjai vagyunk az európai néppártnak” – magyarázta az erdélyi politikai szervezet vezetője. “Az RMDSZ a román politikai élet legállandóbb és legstabilabb politikai szervezete, mi sem nevet sem programot nem változtattunk és ez mindössze rólunk mondható el” – mondta Markó Béla.
Az elnök véleménye szerint ma a romániai magyar közösség sok olyan jogot tudhat a magáénak, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztották, és amelyektől azután is távol akartak tartani. “Az alkotmány garantálja oktatási és nyelvhasználati jogainkat. Ismét vannak hivatalos magyar nyelvű településnevek. Kötelező módon használni kell a magyar nyelvet írásban és szóban az önkormányzatokban, a különböző hivatalokban” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke. Aki megemlítette a számos önálló magyar középiskolát, a kiterjedt magyar nyelvű egyetemi oktatást és magyar nyelvű magánegyetemet is.
Markó azonban a hiányosságokra is kitért: “Mennyi minden nincsen még: az önálló állami magyar egyetemtől a különféle autonómiákig”, Mint elmondta sok joguk papíron létezik ugyan, azonban a gyakorlatban mindössze részlegesen alkalmazzák: “Messze vagyunk attól amit 1989 decemberében néhány év alatt reméltünk megvalósítani és íme, két évtized sem volt elegendő rá”
Ghémesi Ferenc sikertörténetnek nevezte az RMDSZ húsz évét. A miniszterelnöki hivatal szakállamtitkára úgy fogalmazott: az erdélyi szervezet megkerülhetetlen szereplője a magyar-román kapcsolatoknak és a romániai politikának.
Az eseményen résztvevő Lendvai Ildikó a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke párhuzamot vont az RMDSZ és az MSZP között: mindkettő nehéz időben vállalt kormányzati szerepet, amikor ez nem népszerűséget hoz, hanem kemény munkát jelent. Harrach Péter, Fidesz-KDNP képviselője úgy vélte: csak egy erős anyaország képes a határon túli nemzetrészeket támogatni vagy a nemzeti egységet megteremteni. “Olyan országot szeretnénk amely a térségben gazdaságilag és politikailag is jelentős és ezzel segítséget tud adni a határon túli közösségeknek” – mondta. Hozzátette: nagy szükség van a nemzeti egységre, Magyarországon és az összmagyarságnak is, ezt pedig áldozatok és kompromisszumok árán, de meg kell teremteni. Csapody Miklós az MDF képviseletében úgy vélte: a szervezetnek sikerült mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet nevében cselekedni. Forrás: erdon.ro