Közös elvekről, célokról, az őszi európarlamenti választásokon való részvételről kíván tárgyalni Markó Béla Tőkés Lászlóval. Az RMDSZ olyan alkut szeretne kötni, amely a lehető legkisebb presztízsveszteséggel járna. Tőkés László komolyan gondolja a brüsszeli mandátumot. Az RMDSZ-nek tehát mindenképpen osztoznia kell a befutóhelyeken Tőkéssel – esetleg egy általa támogatott személlyel. Szász Jenő, a MPSZ elnöke kifejtette: nem támogat semmiféle megegyezést az RMDSZ-szel. Ha az RMDSZ ősszel is leszerepel – márpedig Tőkés nélkül ez előfordulhat–, talán mindörökre oda az egységben az erő mítoszának. Tőkésnek elsősorban saját táborában kellene konszenzusra jutnia. /Székely Kriszta: Meghívó párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Az RMDSZ vezető politikusainak hét végi nyilatkozatai arra engednek következtetni: Tőkés László független jelöltnek mindenképpen helyet szorítanának a szövetség európai parlamenti választási listáján. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta: tekintettel arra, hogy a püspök jelezte, hajlandó az RMDSZ-szel párbeszédet folytatni, valószínűsíthető, hogy Tőkés püspök számára is elfogadható helyet kap az RMDSZ EP-választási listáján. „Ha Tőkés László függetlenként kíván indulni az európai parlamenti választásokon, tisztában kell lennie azzal, hogy a romániai magyar közösség brüsszeli képviseletét kockáztatja” – jelentette ki Kelemen Hunor. Borbély László, a szövetség ügyvezető alelnöke viszont úgy fogalmazott, még korai lenne arról beszélni, hogy Tőkés László a szövetség listájának vezető helyét foglalná-e el. Arról egyik RMDSZ-es politikus sem nyilatkozott, hogy a választási lista módosulása során melyik SZKT által megerősített politikus neve tolódna lejjebb, vagyis nem bejutó helyre. /L. I. : EP-lista: melyik hely a Tőkésé? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A következő másfél év három választási megmérettetéséről, a hazai magyar európai parlamenti képviseletről, valamint az önkormányzatok pályázati lehetőségeiről tanácskoztak a hét végén Csíkszeredában Kelemen Hunor RMDSZ-ügyvezető elnök, Cseke Attila önkormányzati ügyvezető alelnök és az RMDSZ Hargita megyei szervezetének vezetői. Cseke Attila úgy vélte, 2008-ban az RMDSZ választási sikere attól függ, mennyire elégedettek a választók az önkormányzati képviselők munkájával. /Csíkban tanácskozott Kelemen és Cseke. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Borbély Tamás újságíró szerint szappanoperává silányulhat az eddig többnyire kudarc jellemezte romániai magyar felsőoktatás ügye, ha civilek, politikusok, szakmai csoportocskák továbbra is egyeztetés nélkül tűzik zászlajukra ezt a témát. Most kedvezőbb szelek fújnak: nagyrészt a magyarországi európai parlamenti képviselőknek köszönhetően a Bolyai Egyetemről már Brüsszelben is viszonylag sokat hallhattak. A téma széleskörű ismertetésében nagy szerepe volt a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak, főleg Hantz Péternek, akinek végül az állásába került az, hogy megpróbálta a figyelem homlokterébe állítani a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) visszásságait. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői konkrét cselekvésbe kezdtek. Azonban maguk a kezdeményezők is kételkednek sikerükben. Kelemen Atilla bevallotta: nem hiszi, hogy sikerül összegyűjteni a téma napirendre tűzéséhez szükséges törvényhozói aláírást. A magyarországi európai parlamenti képviselők is kifejtették, hogy az EU érzéketlen a nemzeti kisebbségek jogai iránt. Feloldhatatlannak tűnő ellentét van a romániai magyar közösségen belül. Az ellentét az önálló egyetemet ellenző BBTE magyar oktatóinak többsége, illetve az új felsőoktatási intézmény mellett síkra szálló politikusok között húzódik meg. A helyzet nem ennyire egyszerű, az oktatók körében is vannak, akik önálló egyetemet akarnak. A BBTE magyar tanárainak többsége a status quo hívei, az intézmény tekintélyéből ők maguk is profitálnak. Azonban a jelenlegi állapot fenntartása veszélyes. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelent garanciát az etnikai kérdés megoldására. A 2004-ben csatlakozott Szlovákiában most betiltanák a településnevek magyar használatát. Mindezt Brüsszel passzívan szemléli. Az egyetemi szenátus etnikai összetétele miatt a magyarok véleménye bármikor lesöpörhető az asztalról. /Borbély Tamás: Buktató mulasztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának, amiért egyes magyar politikusok Malina Hedvig ügye kapcsán megkérdőjelezik a szlovák bűnüldöző szervek pártatlanságát. A nyilatkozat „ismételten és nyomatékosan elutasítja a politikai beavatkozás minden módozatát”, és megengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Parlament magyar képviselői megpróbáljanak nyomást gyakorolni a független szlovák nyomozószervekre és a bíróságokra. Az „ilyen sajnálatos eljárás nem kedvez a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jelenlegi jó légkör javításának”. Ezzel reagáltak arra, hogy az Európai Parlament két magyar képviselője, Tabajdi Csaba (MSZP) és Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) jelezte: a civil európai nőszervezetek elé viszik Malina Hedvig ügyét. Malina Hedviget, a Nyitrán tanuló csallóközi magyar egyetemistát állítása szerint azért verte meg két szlovák bőrfejű, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség nem hisz a magyar egyetemistának: panaszát két hét nyomozás után azzal zárta le, hogy a történetet a lány csak kitalálta. Malina Hedvig ügyében az sem hozott fordulatot, hogy jelentkezett egy nyitrai férfi, aki megnevezte a támadók egyikét, de a szlovák rendőrség a Hedvig mellett valló férfit alkalmatlannak találta arra, hogy tanúként hallgassa ki. /Pozsony beszól Budapestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Az RMDSZ az európai parlamenti választások kérdésében konzultációkat akar folytatni a magyar közösség szervezeteivel, hogy ne veszélyeztessék a magyar közösség képviseletének biztosítását Brüsszelben, jelentette ki Markó Béla. Ami a Tőkés László püspöknek eljuttatott beszélgetésre való meghívást illeti, Markó kijelentette: a találkozás célja, hogy megállapodjanak bizonyos együttműködési keretben, megjelöljék a közös prioritásokat, és az európai parlamenti választások képviselőjelölt listákról tárgyaljanak. /Szó eshet a lista módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Minden olyan kisebbségi követelésnek helye van, beleértve az autonómiát is, ami hozzásegíti a romániai magyar kisebbséget identitása megőrzéséhez, s nem sérti Románia területi integritását – közölte július 10-én Strasbourgban romániai magyar politikusokkal Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. Tőkés László református püspök elmondta, azért mentek Strasbourgba, hogy ott tájékoztató és lobbi tevékenységet folytassanak az erdélyi magyarság érdekében. Pöttering mellett több külföldi, illetve magyar EP-képviselővel is találkoztak, s a tanácskozásokon egyebek mellett azt kérték: az EU erősítse meg a Románia által a felvételkor vállalt kötelezettségek betartásának ellenőrzését. Elmondták: bár Basescu nézetei kisebbségi szempontból nem sokban különböznek a többi vezető román politikusétól, de a korrupció elleni fellépésben, a kommunista bűnök leleplezésében, a szekus dossziék átadásában példás eredményt mutat fel. A közelgő romániai EP-választásokról szólva elmondta: kérte tárgyalópartnereit, hogy ellenőrizzék a romániai helyzetet a voksolás előtt. /Tőkésék lobbi tevékenységet folytatnak Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azért utazott Strasbourgba, hogy tájékoztató és lobbi tevékenységet folytassanak az erdélyi magyarság érdekében. /Tőkésék Strasbourgban lobbiztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

„Minden elképzelhető” – kommentálta július 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke azt az elképzelést, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján Markó Béla és Tőkés László kapja meg az első két helyet. E forgatókönyv szerint a szövetségi elnök és a püspök a választások után nem fogadná el mandátumát, hanem átadná a helyét a listán következő jelölteknek. A javaslatot Toró T. Tibor képviselő fogalmazta meg tavaly decemberben, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ párbeszédének elindításakor. Toró szerint a „forgatókönyvtől” nem zárkózik el Tőkés László sem. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta: tekintettel arra, hogy a püspök jelezte, a választások kapcsán hajlandó az RMDSZ-szel párbeszédet folytatni, valószínűsíthető, hogy Tőkés püspök számára is elfogadható helyet kap az RMDSZ EP-választási listáján. /Cs. P. T. : Markó és Tőkés befutó helyeken? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

A romániai magyarságnak szüksége van a lehető legnagyobb létszámú europarlamenti képviseletre, ezért Markó Bélának és Tőkés Lászlónak föltétlenül beszélgetnie kell egymással, az lenne a legjobb, ha minden különösebb ceremónia nélkül, többször is találkoznának. /Székedi Ferenc: Egy hajóban evezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Tiltakoztak a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) erdélyi vezetői az európarlamenti jelöltállítási kritériumok miatt, és követelték, hogy a magyar nyelv ismerete ne legyen kötelező számukra. Dorin Apahidean, a PIN Kolozs megyei szerint nem igazságos a románokat arra kötelezni, hogy megtanuljanak magyarul, inkább az itt élő magyaroktól kellene elvárni, hogy beszéljenek románul. A nem kimondottan magyar érzelmű Gusa nemrég közzétette azt a 10+1 kritériumot, amelynek az EP-képviselőségre pályázó jelöltek meg kell hogy felelniük, különben nem kerülhetnek fel a PIN listájára. A „plusz egy” kritérium arra vonatkozik, hogy az Erdélyből származó jelölteknek ismerniük kell a magyar nyelvet is. /Kötelező a magyar nyelv az erdélyi PIN-eseknél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke július 13-án Nagyváradon kijelentette: nem fog megelégedni azzal, hogy őt felvegyék az RMDSZ EP-listájára. Kérni fogja a korrupcióval gyanúsított esetleges jelöltek listáról való levételét is. A püspök bejelentette: erről fog tárgyalni Markó Béla RMDSZ-elnökkel a jövő héten Tusnádon. Tőkés szerint a felmérések az RMDSZ támogatottságának drasztikus csökkenését mutatják, ezért az RMDSZ jelenlegi listájának semmi esélye nincs. “Nem hozhatom veszélybe a magyarság érdekeit azzal, hogy egy olyan listán jelöltetem magam, amely már eleve bukásra van ítélve” – tette hozzá. Tőkés ugyanakkor elmarasztalta Markót amiatt, hogy “nem korrektül készíti elő a tusnádi találkozót”. /Tőkés az EP-listáról. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

Tőkés László szívesen tárgyalna az RMDSZ vezetőivel az európai parlamenti választásokról, de bizalmatlan az RMDSZ iránt, és bizonytalan az esetleges együttműködést illetően. Az ÚMSZ – hosszú idő után először – interjút készített Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Elvben van még lehetőség arra, hogy közös lista alakuljon ki az RMDSZ-szel, nyilatkozta. Megszerezte 140 ezer aláíró támogatását, ez mutatja, hogy az RMDSZ nem fedi le az egész romániai magyarságot. Tőkés László csak akkor indulna közös listán, ha erre áldását adja az őt felkérő hat szervezet. Jó lenne előkészíteni a találkozást Markó Bélával. Ő készen áll a tusványosi táborban a találkozóra. Ha sikerül most kompromisszumot kötni, Tőkés elképzelhetőnek tartja az elkövetkezendő időkben az összefogást. Az autonómia ügye csak teljes összefogással képviselhető. /Both Abigél: Tőkés László – bizalmatlanság és bizonytalanság közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Befutó helyet ajánlott július 17-én az RMDSZ Tőkés Lászlónak az európai parlamenti választási listáján, Markó Béla szövetségi elnök pedig ismét megbeszélésre hívta az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjét az együttműködés konkrét feltételeiről. Markó Béla nem Tusványoson, a tábor keretében kíván egyeztetni Tőkéssel. Az RMDSZ a független jelöltként indulni szándékozó Tőkés Lászlóval több kérdésben nem ért egyet, és számos kérdésben ő sem ért egyet a Szövetséggel – állapította meg a dokumentum. „Ennek ellenére hiteles személyiségnek tartjuk, és felajánljuk a választási együttműködést. Az RMDSZ valószínűleg külön indulva is átlépné az ötszázalékos küszöböt, de ezt nyilvánvalóan nem vehetjük biztosra akkor, amikor a romániai magyarság aránya mindössze hat és fél százalék körül van Romániában“ – áll a közleményben. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke közölte: Tőkés László esetleges felvételéről az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára előbb a két politikusnak személyesen kell tárgyalnia. Tőkés László püspök leszögezte: bármennyire is megtisztelő számára a szövetség felajánlása, miszerint az európai parlamenti választási listán befutó helyen szerepelhet, nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti képviselete szempontjából. /Cs. P. T. : Tőkés–Markó Tusványos után. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Az RMDSZ elvileg bejutó helyet ajánlott fel Tőkés Lászlónak az európai parlamenti választásokon, ez az első kísérlet a romániai magyar politikai életben dúló hidegháború enyhítésére. A minden korábbinál alacsonyabb támogatottság sokkjával szembesülő RMDSZ pragmatikus lépésre szánta el magát. Ez az új helyzet hatékony kommunikációt igényel. Ez már a felek közös felelőssége. /Csinta Samu: Egységretorika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Sorra elmúltak ama dátumok, melyeket Markó Béla jelölt meg alkalmasaknak a Tőkés Lászlóval való találkozásra. Megbékélés nélkül valószínűleg EP-képviselő nélkül marad a romániai magyarság. Gyorsan dűlőre kellene vinni a két tábor között létrehozandó megegyezés ügyét. A magyar közösség egyre kiábrándultabb, a részvételi kedv alaposan megcsappant. Ezen változtathatna a közös fellépés, új nemzetiségpolitikai célok megfogalmazása; az erők egyetlen táborba való összeszedése. /Magyari Lajos: Lesz-e találkozó? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Lehoczky Attila nem érti azokat a belső rugókat, amelyek a két legnépszerűbb romániai magyar politikus lépéseit irányítják. Tőkés László követelőzései a leendő EP-listával kapcsolatban már-már kekeckedésszámba mennek. Markóék pedig azokon a pontokon nem kívánnak engedni, melyeket az erdélyi magyar jobboldal a legfontosabbaknak tart. A cikkíró szerint a jobboldalnak a Markó–Tőkés megegyezés nem is annyira lényeges, „voltaképpen csak a rommagyar lelkek megnyugtatása a cél”. A romániai magyar választóknak elegük van az RMDSZ román (romános) politikában való részvételéből, Tőkésék pedig egyedül gyengék. Tárgyalni kellene, nem kényeskedni. /Lehoczky Attila: Vita és egyezkedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Leonard Orban, a többnyelvűségért felelős európai biztos ellenzi az RMDSZ három európai parlamenti képviselője azon kezdeményezését, hogy újraalapítsák az 1959-ben megszüntetett magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet. Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly aláírásgyűjtésbe kezdtek az Európai Parlamentben az állami magyar Bolyai Egyetem újralapítása érdekében. A három EU-honatya azzal vádolja Románia mindenkori kormányait, hogy diszkriminatívak voltak a magyar kisebbséggel szemben, és felkérik az Európai Bizottságot és az Európai Miniszterek Tanácsát, hogy ítéljék el a román kormány hozzáállását, és kezdeményezzék azon eljárások elindítását, amelyek megkönnyítenék az egyetem megalapítását. Orban szerint “az Európai Bizottság nem kompetens az ügyben, lévén ez nemzeti vagy regionális, illetve az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Vasile Puscas PSD-s képviselő felhívta azon politikusok figyelmét, akik az EP-kampányt Strasbourgban és Brüsszelben kezdték el: ha nem csupán etnikai szavazatra hajtanak, akkor meg kell érteniük, hogy saját országuk állampolgáraihoz kell fordulniuk. „Bizonyos romániai alakulatok már elkezdték a kampányt, de nem Romániában, hanem Strasbourgban és Brüsszelben. Ismert az RMDSZ EP-képviselői csoportjának akciója, amellyel a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvi alapon történő megosztását szeretné elérni, bár az intézmény háromnyelvű” – áll a szerdán kiadott közleményben. /Puscas elmarasztalta az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben szervezett összejövetelt a következő témakörrel: Az RMDSZ – az elvek és a politikai fejlemények között. „... az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot... ” A vitát Radu Filipescu és Armand Gosu vezette, és arra Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett meghívást kapott Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, illetve Anton Niculescu külügyi államtitkár. A megbeszélésen Markó Béla tisztázta: az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot. Nem tagadta, hogy a magyar közösség „mérsékeltje” és radikálisai” közös célt követnek, csupán a kérdésfelvetés tekintetében vannak közöttük különbségek. Markónak azt is meg kellett magyaráznia, miért támogatta az RMDSZ a 2004-es választásokon Adrian Nastasét, illetve miért szavazott idén Traian Basescu államfő felfüggesztésére. A jelenlevők mindkét döntést meggondolatlannak minősítették. Markó az első kérdésre azzal érvelt, hogy az RMDSZ ily módon akarta biztosítani a kisebbségeket támogató, 2000–2004 között hozott intézkedések folytonosságát. A második problémára vonatkozóan hibának mondotta az államfő felfüggesztési folyamatának beindítását, de hozzátette, Basescut büntetni kellett alkotmánysértéseiért. A magyarok pedig azért maradtak távol a referendumról, mert egyrészt nem akartak az RMDSZ ajánlásával ellentétesen szavazni, másrészt pedig nem értettek egyet az RMDSZ álláspontjával. Az RMDSZ döntését azonban egyik esetben sem lehet hibásnak nevezni – tette hozzá. /B. T. : GDS-kérdésözön az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Nem vesz részt Markó Béla a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Szabadegyetemen, közölte Szepessy László, a szövetségi elnöki hivatal igazgatója. Az elnöki hivatal ismét felkéréssel fordult Tőkés László független európai parlamenti jelölt stábjához, jelöljék meg azt a jövő heti időpontot, amelyet alkalmasnak tekintenek a Markó–Tőkés találkozóra. /Markó Béla nem vesz részt a szabadegyetemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ elnöke leszögezte, a magyar egyetem kérdése 1959 óta megoldatlan. A magyar oktatók aláírásukkal hitelesítették, hogy a BBTE keretén belül nyelvi – és nem etnikai – alapon szerveződő külön struktúrákra, tanszékekre és karokra van szükségük. Semmilyen előrelépés nem történt a többnyelvű feliratozás kérdésében. Dolgoznak az európai fórumokhoz benyújtott határozati javaslatok ügyén is, Magyari Tivadar, rektor-helyettes ezek leállítására szólította fel őket. Nem szabad megfeledkezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának gondjairól sem. A mintegy 1100 magyar hallgató közül közel 800-an írták alá a BKB által megfogalmazott követeléslistát, ennek hatására megindult a magyar feliratok kihelyezése. Magyari tetszetős fejleményekről számolt be. Termeket neveznek el magyarokról, néhány többnyelvű táblát is kitettek. Mindez azonban messze nem az, amit követelnek. Néhány magyar banner kitételét senki ne tévessze össze az egyetem hivatalos, többnyelvű feliratozásával. Bármikor visszavonható kis eredményekkel próbálják kifogni a szelet vitorlából. A rektorátus megígérte, hogy 2007. július 1-jéig megoldják az egyetem többnyelvű feliratozásának kérdését. Nem oldották meg. A két rektor-helyettes lemondása előtt, a magyar tagozat oktatóinak konszenzusos véleménye alapján megfogalmazott, decemberi beadványára máig nem válaszoltak, pedig a törvény harminc napon belüli válaszkötelezettséget ír elő. A magyar tagozat vezetői akkor azt nyilatkozták, amíg a felvetett kérdésekről nincs tárgyalás és valamilyen megállapodás, szó sem lehet továbblépésről. Magyari azt mondja, a végcélja hosszú távon ugyanaz. Ha van stratégiája, azt egyeztetni kell a közösséggel. Ez nem történt meg. Erdélyi értelmiségiek, akadémikusok aláírásával idén tavasszal az Európai Parlament petíciós bizottságához indítványt adtak be, amely kivizsgálást kér két ügyben: az intézmény multikulturális jellege mennyire felel meg a multikulturalizmus európai mércéjének, illetve, hogy jogszerű volt-e a két BKB-alelnök eltávolítása. A második dokumentumot három RMDSZ-es képviselő nyújtotta be. Azt kérik, az Európai Parlament tűzze napirendre az ügyet és hozzon erről értelmező nyilatkozatot, amely konkrét lépésekre kötelezné a román hivatalosságokat. Az Európa Tanács egyik szakbizottsága már elfogadta azt a beadványt, amely súlyosan elmarasztalja mind a BBTE-t, mind pedig a román kormányt, és többek között a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálására is felszólított. /Stanik Bence: BKB nem viccel. Interjú Bodó Barnával, a BKB elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Magyarország továbbra sem teljesíti anyaországi szerepét, az ebből fakadó alkotmányos és emberiességi kötelezettségét a Kárpát-medencében élő magyar közösségekkel szemben – mondta július 20-án Tusnádfürdőn Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt magyar miniszterelnök, aki szerint a legfájóbb veszteség a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mellőzése, bojkottálása. Orbán a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkozott Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökével. Megbeszélésük után Orbán kifejtette: Magyarországon kellene megteremteni azokat az együttműködési formákat, amelyek elősegítenék a Kárpát-medencében élő magyar közösségek összehangolt működését. „Korábban létezett egy működő intézményrendszer, mely kapcsán úgy éreztük, hogy eleget teszünk emberi, erkölcsi és alkotmányos kötelezettségünknek, de a rendszerváltás egyik legfontosabb eredményeként számon tartott egyeztetési fórumot lerombolták, felszámolták” – mondta Orbán. „A MÁÉRT nélkül nem tudjuk egyeztetni szándékainkról, nem tudjuk megvédeni a különböző országok területén rendszeresen bajba kerülő magyar nemzettársainkat, legyen szó egy felvidéki hölgyről vagy éppen bukaresti indíttatású koncepciós perekről” – magyarázta Orbán Viktor, aki a magyar diplomácia és belpolitika legsürgetőbb feladatának tartja a MÁÉRT újraindítását. A találkozón Csáky Pál vetette fel azt a gondolatot, hogy az Európai Néppárthoz tartozó magyar pártok között szorosabb együttműködést építsenek ki, amellyel Orbán Viktor egyetértett. Csáky Pál hozzáfűzte: tárgyaltak a határon átnyúló együttműködés különböző formáiról, hiszen a Fidesz a szlovák-magyar határ mentél elterülő megyékben jelentős pozíciókat tölt be. A közeljövőben a gazdasági együttműködés lehetőségeiről közös konferenciát kívánnak szervezni. Az MKP elnöke szerint augusztusra a tusnádfürdői táborhoz hasonló, felvidéki rendezvény szervezését fontolgatják pártjának ifjúsági szervezeteivel. A tusnádfürdői szabadegyetem kapcsán Orbán úgy vélekedett: a rendezvény már az egész Kárpát-medencei magyarság lét- és sorskérdéseinek megvitatására alkalmassá vált, ennek bizonyítéka, hogy a felvidéki meghatározó magyar politikai erő elnökével is itt találkozhatott. /Orbán az anyaország kötelezettségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ – Orbán Viktor és pártja jelenti számunkra a nemzetpolitika folytonosságát, hiszen maga a nemzetpolitika romokban hever – jelentette ki Tőkés László az Orbán Viktorral Tusnádfürdőn tartott megbeszélése után. A kormányhivatalokból száműzött nemzetpolitika a tusványosi tábor berkeiben talált otthonra – vélte a püspök. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke a határon átnyúló önkormányzati és gazdasági együttműködésről is beszélt. „Van néhány kiemelkedő személyiség Erdélyben, aki nem illeszthető bele a hagyományos pártkeretekbe, ilyen Tőkés László, s ha eldől, hogy önállóan indul az európai parlamenti képviseleti mandátumért, akkor minden segítséget meg fogunk adni, hogy színre lépésével megújuljon az erdélyi magyar közélet” – fogalmazott Orbán. A romániai magyar szavazatok számára emlékeztetve (közel egymillió potenciális szavazatról van szó) Orbán Viktor kijelentette: ,,gyengeségből nem lehet várat építeni”, sőt, egy közösséget sem lehet képviselni. Ezért a feladat az, hogy minél többen menjenek el szavazni, de csak akkor mennek el, ha lesz, mire, ha lesz, kire, ha lesz alternatíva, ha van hitelesség. ”,,Azt mondom el, amit Markó Béla jelenlétében is elmondtam volna” – fogalmazott előadásában Tőkés László. Az RMDSZ politikai vétségeit sorolva Tőkés leszögezte: addig aligha beszélhetünk európai érdekképviseletről, amíg nem lesz rendszerváltás a hazai érdekképviseletben, ami a Markó-doktrína végét is jelenti majd (az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselete). Ugyanakkor felrótta az RMDSZ-nek, hogy teljesen elhanyagolta a külpolitikát, az erdélyi magyar érdekek képviselete helyett a nagyromán érdekeket szolgálta a nemzetközi porondon. Ezért elképzelése szerint az EU-képviseletet egy erdélyi magyar nagykövetségként kell majd működtetni. Trianonban nemzetközi döntés alapján veszítettük el Erdélyt, most nemzetközi segédlettel szerezhetjük vissza jogainkat – fogalmazott Tőkés László. /Ferencz Csaba: Magyarország nem teljesíti anyaország-szerepét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Szükségesnek látják az RMDSZ-szel való párbeszédet a Tőkés László református püspököt támogató szervezetek, amelyek vezetői július 20-án egyeztettek erről a tusványosi táborban, kikötve, hogy e tárgyalások ne személyekről vagy az európai parlamenti választási lista valamely biztos helyéről szóljanak, hanem az erdélyi magyar közéletben szükséges tisztulásról, megújulásról, összefogásról. Ezt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke mondta el Tusnádfürdőn miután tanácskozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László megrökönyödéssel fogadta a hírt, miszerint Markó Béla közölte: azért nem jött el a tusványosi táborba, mert nincs hivatalos meghívása. Márpedig napi rendszerességgel folyt erről egyeztetés az utóbbi időben – mondta Tőkés, aki azt remélte, hogy Markóval a táborban ülhet le majd tárgyalni. Orbán Viktor szerinte nem Budapestnek kell eldöntenie, hogy „Erdélyországban” mi a helyes politikai irányvonal, az az „erdélyi rendekre, választópolgárokra, pártokra, kiemelkedő személyiségekre” tartozik. Úgy vélte, az anyaországnak az a kötelessége, hogy támogassa az ott kialakult közakaratot. /Szükségesnek látják a Tőkést támogató szervezetek a párbeszédet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Ilyen felállásban nem volt még a rendezvény – vezette fel Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a Bálványosi Nyári Szabadegyetem fő előadásának számító beszélgetést, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével. Az előadás Erős Európa – Erős közösségek főcímmel zajlott. Tőkés László elmondta: gyenge Románia és Magyarország is, itt volna hát az esély a gyengék egyesülésére azért, hogy erőhöz juthassanak. Az európai parlamenti jelölését támogató aláírásgyűjtés kapcsán Tőkés László elmondta: támogatást kapott az egyházaktól, amelyek ellen viszont páratlan támadás indult emiatt. Emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, ügyvezető elnöke zsarolásnak minősítette az egyházak kiállását, de emellett az egyházon belül is felütötte fejét a sárdobálás. „Le kell küzdenünk az identitásválságot, vissza kell találnunk gyökereinkhez, hitünkhöz, ha erőt akarunk nyerni, és ebben az egyházaknak nagy szerepe van” – jelentette ki a püspök. Önmagunkra találásra, tisztulásra, a nemzeti értékek helyretételére, tudati megújulásra van szükség; rendszerváltásnak kell végbemennie az erdélyi magyar politikában és közéletben egyaránt – és a magyarság nem összetévesztendő az RMDSZ-szel, hangsúlyozta Tőkés László. A püspök szerint badarság az a kommunista felfogás, amely szerint az egyház nem politizál, hiszen mindig is megszólaltak az egyház emberei politikai kérdésekben, és feladatuk volt leleplezni az igazságtalanságokat. „Szégyellem, hogy folyik a nyilatkozatháború, a párbeszéd a párbeszédről. Magyar emberek vagyunk, és meg kellene tudnunk beszélni a dolgainkat” – reflektált Markó Béla RMDSZ-elnök távolmaradására a püspök. „El kell jutnunk Erdélyből Európába, adja Isten, hogy így legyen” – zárta beszédét. Orbán Viktor rámutatott: Európában új politikai és szellemi korszak kezdődött, de Magyarországon továbbra is kisszerű, dogmatikus politika van életben. Az új európai korszellemet meghatározó alapgondolatok: csak Isten tud a semmiből valamit teremteni, az ember csak párban képes erre; a kultúra mindenkié, az élőké, a holtaké és az utánunk következőké egyaránt; az ember alapvetően közösségi lény. Ma már erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat, erkölcsi normákat várnak az emberek politikai vezetőiktől – mindezt Merkel és Sarkozy győzelme is igazolja /Farkas Imola: Erős Európát, erős közösségeket! Orbán Viktor és Tőkés László előadása Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán szerint a mai kereszténydemokrata, konzervatív politikusok választási sikerei is jelzik a korszellem megváltozását, azt, hogy az emberek erkölcsi relativizmus helyett biztos pontokat keresnek. Az új jobboldalnak harcolnia kell a nemzeti érdekvédelem jegyében, hogy a Kárpát-medencei magyarok érdekegyeztető fórumai ismét létrejöjjenek, szögezte le Orbán Viktor. Ilyen a Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a határok feletti nemzetegyesítés, az állampolgárság kérdése. Hozzátette, meg kell teremteni azokat az alkotmányos intézményeket, amelyek segítségével a magyar demokrácia meg tudja védeni önmagát. Emellett a versenyhelyzet kialakulását elősegítő, monopóliumellenes szabályokat is ki kell dolgozni, és fel kell venni a harcot a szegénység ellen. Mint hangoztatta, történelmi megállapodásra van szükség a középosztály és a szegények 2-3 milliós világa között. „A Fidesz küldetése, hogy ezt a szövetséget létrehozza” – szögezte le Orbán Viktor. /Balogh Levente: Kinek hisznek a szegények? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke július 21-én a Bálványosi Szabadegyetemen egy új jobboldal kialakításának szükségességéről szólt. Ennek a jobboldalnak fel kell vállalnia a magyarországi, három milliónyi szegény lakosság érdekében a küzdelmet. A mostani baloldalinak nevezett kormány ugyanis reform címén olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek kifejezetten a szegény réteget sújtják. Ilyen a tandíj bevezetése, az ún. vizitdíj az orvosnál, a tervezett ingatlanadó, a betegbiztosítás piaci alapokra való helyezése stb. Mindezek sokmindenről szólhatnak, de a társadalmi szolidaritásról semmiképpen, pedig a klasszikus meghatározás szerint a baloldal politizálásának ez lenne a legfőbb alapja. /Veres István: Hol van a baloldal mostanában? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 23./ Az Új Magyar Szó szerint a zárórendezvény: lelkigyakorlat mindenkinek. A lap szerint Tőkés László püspök záróelőadása metafizikai távolságban volt egy EP-képviselő-jelölttől elvárt politikai megnyilvánulástól. Orbán Viktor „megkritizálta az erdmagyarokat”, mert kevesen mentek el a választásra. A lap gunyoros, lenéző hangon számolt be Orbán Viktor előadásáról. /Szabó Tünde: Tusványos-vég: Tőkést az RMDSZ-be, Orbánt az egyetemre! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Csak akkor lehetséges az RMDSZ megreformálása, ha beismerik hibáikat, stratégiai mulasztásaikat – nyilatkozta Tőkés László püspök Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felvetésére a Szabadegyetemen. A szenátor azt javasolta Tőkésnek, fogadja el az RMDSZ európai parlamenti listáján a felajánlott befutó helyet, mert ez kötelessége, de kérje, hogy az az RMDSZ, amelyet ő is képvisel, legyen egy demokratikus szervezet, amelyben véghezviszik az aradi kongresszuson elmulasztott szerkezeti reformokat és személycseréket. Eckstein-Kovács felvetésére válaszolva Tőkés László kijelentette: amikor megpróbálta belülről reformálni az RMDSZ-t, akkor kipenderítették. Tőkés egyébként szkeptikus az RMDSZ megújulását illetően. A püspök sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ elnök nem jelent meg a rendezvényen. Tusványos többet érdemel – fogalmazott. A közös EP-képviseletről szólva kifejtette: meg kell előlegezni a bizalmat a tárgyaláshoz, főleg miután az RMDSZ válságban van. Segíteni kell rajta – hangoztatta a püspök, hozzátéve: nem pártlistáról, hanem magyar érdekekről kell egyeztetni. Rendszerváltásra van szükség az erdélyi magyar közéletben, elsősorban a közpénzek elosztását illetően – vélte az egyházfő. Az Iskola Alapítványt ki kell ragadni Kelemen Hunor kezéből, és át kell adni a társadalmi szervezeteknek, a Communitas Alapítványt pedig Takács Csaba kezéből, és át kell adni az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE) – fogalmazott Tőkés. /Tőkés: az RMDSZ reformjára van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Az RMDSZ vezetősége még nem kérte Nagy Zsolt felfüggesztett távközlési és informatikai minisztertől, hogy lépjen vissza az európai parlamenti jelöltlistáról, jelentette ki Nagy Zsolt. Leszögezte: Markó Béla és Tőkés László találkozója után valószínűleg eldől majd, hogy fog kinézni a lista. Toró T. Tibor képviselő, az EMNT alelnöke kijelentette: a találkozóra valószínűleg jövő héten kerül sor. Július 23-ától Somodi Zoltán tölti be a minisztérium megüresedett államtitkári tisztségét, ő Porcsalmi Bálint helyét vette át. Somodi 2005–2006 között Nagy Zsolt IT projektekért és e-kormányzatért felelő tanácsosa volt, 2006-tól a szaktárca által elindított és a Világbank által támogatott Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projekt ügyvezető igazgatójaként dolgozott. /Markó–Tőkés találkozó a jövő héten? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Az európai parlamenti képviselőjelölés kapcsán Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Csoóri Sándor író és jó néhány hasonló súlyú magyarországi személyiség megszólította az RMDSZ vezetését. Azt javasolták, hogy Tőkés Lászlónak biztosítsanak befutó helyet az EU képviselői listáján. A RMDSZ vezetése mindezt belügyekbe való beavatkozásnak minősítette és elutasította az indítványt. A tusványosi tábor alkalmával tartott tanácskozáson a Tőkés Lászlót jelölő és 148 000 támogató aláírást összegyűjtő hat szervezet arra az álláspontra helyezkedett: nem ért egyet azzal, hogy az általuk támogatott független jelölt RMDSZ-listán induljon és mentőövet nyújtson a romániai magyar érdekképviseletet csődközelbe juttató RMDSZ-csúcsvezetésnek. Az RMDSZ Állandó Tanácsának javaslata, hogy Tőkés László szerepeljen befutó helyen az RMDSZ listáján, ismételten rávilágít az RMDSZ demokrácia deficitjére. A Szövetségi Képviselők Tanácsa megszavazta a Nagy Zsolt–Winkler Gyula listát, akkor a demokrácia alapszabályai szerint ahhoz, hogy az Állandó Tanács szabályosan felkérhesse Tőkés Lászlót, előzőleg össze kellett volna hívnia az SZKT-t, és hatályon kívül kellett volna helyeznie a jogerősen helybenhagyott listát. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy Tőkés László hiteles személyiség. Ez esetben miért kellett az alapszabály-ellenesen, belső választások nélkül összehívott szatmári kongresszuson kiebrudalni a tiszteletbeli elnöki tisztségből? Kik vállalják az RMDSZ-vezetésben a politikai felelősséget ezért? – kérdezte Kincses Előd. Markó azt is kimondta, hogy „Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével nyilvánvalóan több kérdésben nem értünk egyet”. Melyek ezek a kérdések, az autonómiaformák és elérésüknek útjai, a Bolyai Egyetem, az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti karok visszaállítása, az egyházi javak visszaszolgáltatásának elodázása, az anyanyelv használatának korlátai?- kérdezett tovább Kincses Előd. /Kincses Előd: Egységbontás? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Meglepő javaslattal állt elő internetes naplójában Nagy Zsolt felfüggesztett informatikai és távközlési miniszter, európai parlamenti képviselőjelölt. Azt szorgalmazta, hogy az RMDSZ-nek és a rajta kívül álló civil szervezeteknek közösen megállapított kritériumrendszeren alapuló előválasztásokat kellene szerveznie az európai parlamenti választásokra. Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője erről elmondta: nem a novemberi, hanem a következő választások perspektívájából van jelentősége a javaslatnak, ugyanis az ilyen belső választás lebonyolításához szükséges az úgynevezett kataszter, vagyis a romániai magyarok nyilvántartási listájának az összeállítása. Toró, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, közölte: az EMNT egyik kiemelt javaslata az RMDSZ-szel tervezett csúcstalálkozón éppen ennek a kataszternek az elkészítése. Szerinte ezt a feladatot a magyarigazolvány kibocsátásával foglalkozó státusirodák végezhetnék el. Ezt viszont képtelenség elkészíteni az EP-választások előtt, ezért nincs idő az előválasztás megszervezésére sem. Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának a vezetője a Szabadság kérdésére elmondta: elvileg egyetért Nagy Zsolt ötletével. Szerinte az elkövetkező időszakban minden jelöléskor lehetővé kell tenni a belső választást. /Borbély Tamás: Nagy Zsolt előválasztásokat javasol. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

A Duna TV élő adásban szólaltatta meg a két nagy riválist, Markó Bélát és Tőkés Lászlót. A vezetésben töltött tízegynéhány év alatt Markó Béla jól beletanult a sok beszéddel keveset mondás mesterségébe. Védte a mundér becsületét a szavakban viruló autonómia, kisebbségi jogok stb. ismételgetésével. A célok érdekében a különböző szemléletű erdélyi magyar csoportosulásoknak együtt kellene működniük. Ő maga hajlandó a kompromisszumra – nyilatkozta. Azonban a tusnádfürdői találkozó helyett az anyaországi, politikai beállítottság szempontjából hasonszőrű felekkel való tárgyalást részesítette előnyben. Az RMDSZ is rájött arra, hogy az európai parlamenti jelöltlistával melléfogott, s hogy Tőkés Lászlóval számolni kell. A püspököt lehet ugyan bírálni, forrófejűnek minősíteni, és olykor meggondolatlan cselekedetekkel vádolni, de kiiktatni az erdélyi politizálásból csak akkor lehetne, ha azt Tőkés László maga akarná. A püspök nélkül, 17 évvel ezelőtti „meggondolatlansága” nélkül RMDSZ sem lenne. A hajdani egypártrendszer mintájára felépített RMDSZ-hegemónia egyre kevésbé felel meg a kor követelményeinek és a választók igényeinek. Az RMDSZ-nek magamentés helyett nemzetmentéssel kellene foglalkoznia – vélte Tőkés, mire Markó azzal vágott vissza, hogy a szervezet nincs pusztulóban. /Németh Júlia: A nagy ugrás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Winkler Gyulát javasolta az RMDSZ őt a Nagy Zsolt felfüggesztése következtében megüresedett tárca betöltésére. Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy július 26-án járt le Nagy Zsolt felfüggesztési határideje, és ezért halasztották ekkorra az új informatikai miniszter megjelölését. Markó elismeréssel méltatta Nagy Zsolt miniszteri teljesítményét, megköszönte neki a munkáját, és közölte: továbbra is EP-képviselő-jelölt marad. Winkler kinevezése azonban még nem biztos, ugyanis az RMDSZ-szel hadilábon álló Traian Basescu elnök beleegyezése szükséges a végleges kinevezéshez. B. T. : Winkler Gyulát javasolják miniszternek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./