Az Európai Parlament (EP) 2006-os emberi jogi jelentését április 26-án fogadták el a képviselők. Aggasztja a képviselőket, hogy a csatlakozásra váró Törökországban e téren „mindmáig kevés előrelépés történt”. Oroszországban csak mérsékelt eredményeket sikerült elérni az emberi jogok érvényesítésében. Az összegzés előző napi vitájában Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) a kisebbségi jogok EU-védelmének hiányosságaira hívták fel a figyelmet, úgy vélve, hogy az emberi jogok védelmét az Unión kívüli országok felé az EU akkor képviselheti hitelesen, ha a saját háza táját is rendbe eszi. Gál Kinga szerint az etnikai, illetve őshonos nemzeti kisebbségek problémája egyaránt megoldásra vár az EU-n belül, valamint az Unió szomszédságában található Vajdaságban és Kárpátalján. Tabajdi Csaba szerint az EU súlyos problémája tükröződik abban, hogy a jelentés alig ejt szót a kisebbségi jogokról. /Jelentés az emberi jogokról. Kevés szó esik a kisebbségek helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

A bukaresti politikai érdekcsoportok bosszúhadjárata az államfő ellen az uniós politika csődjének tükre, ugyanakkor magát az Európai Uniót is destabilizálhatja – írta Tom Gallagher neves brit történész, a romániai viszonyok kiváló ismerője a Financial Times-ban megjelent cikkében. Románia az első olyan EU-tagállam, amelyben a gyakorló elnököt felfüggesztik tisztségéből. Románia uniós csatlakozásának pillanata a keményvonalas kommunizmusból való átmenet végét kellett volna hogy jelentse. Hosszú évek után, amelyek alatt az igazságszolgáltatás a mindenkori hatalom kiszolgálója volt, most több olyan jelentős politikai személyiség ellen is bűnvádi eljárás indult, akik nem tudtak megnyugtató magyarázatot adni vagyonuk eredetéről. Azonban a román oligarchiák ellentámadásba lendültek. A reformokat beindító igazságügyi miniszter, Monica Macovei, a politikai elit által gyűlölt egykori emberjogi aktivista ma már nem tagja a kormánynak. A kormány az EU csatlakozás óta leállt a reformokkal. Amikor az EU-hivatalosságok ezt szóvá tették, a román kormány ingerülten reagált: már nem jelöltország, hanem teljes jogkörrel rendelkező, független tagállam. Brüsszel csak nagyon keveset tehet azért, hogy Romániát kötelezze a vállaltak tiszteletben tartására. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök dúsgazdag autókereskedő, számos más üzleti érdekeltséggel, amelyek szorosan kötik őt a kőolaj-privatizációt lefölöző Dinu Patriciuhoz, akinek cége, a Rompetrol a legnagyobb befizető az állami költségvetésbe. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kitartóan fékezte az EU követelésére beindított reformfolyamatot, 2007 elején pedig szövetkezett Tariceanu liberálisaival Basescu ellen. Időközben a Basescu-ellenes koalíció támogatást nyert az Európai Parlament szocialista, illetve liberális frakcióitól. Tariceanu amerikai tanácsadókat bérelt segítségül az államfő elleni harcban. A bukaresti érdekcsoportok nem fognak tétovázni, ha gazdasági érdekeik úgy kívánják meg, hogy szövetkezzenek az oroszokkal – elsősorban az energia szektorban. Románia így Oroszország meghosszabbított keze lehet az EU-ban. /Románia: a reform halála. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

A Fidesz elnöksége felkérte a párt európai parlamenti (EP) képviselőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a többi magyar EP-képviselővel a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának biztosításáról – jelentette be Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Magyarország csatlakozása a schengeni övezethez egyrészt örvendetes, másrészt viszont problémákat is felvet – hangsúlyozta Németh Zsolt -, ezzel ugyanis a szomszédos országokban élő magyarok egy része számára rendkívül megnehezül a kapcsolattartás az anyaországgal. 2008. január elsejétől a nem uniós államokban élő vajdaságiak és kárpátaljaiak 35 eurós vízum ellenében léphetnek be a schengeni övezet országaiba, így Magyarországra is. A Fidesz szerint a helyzet részbeni feloldása az lenne, ha a vajdasági magyarok számára kettős állampolgárságot biztosítana az anyaország. „Azért csak számukra, mert az ukrán törvények kizárják ezt az intézményt” – mondta Németh, hozzátéve: az unióban „egyáltalán nem precedens nélküli” az ilyen típusú kettős állampolgárság biztosítása. A fideszes politikus példaként hozta fel: „a közelmúltban Basescu román elnök jelentette be, hogy a Moldovában élők számára lehetővé kívánják tenni a kettős állampolgárságot”. A Németh Zsolt által felsorolt érveket hozták fel a délvidéki magyarság képviselői is április közepén nyilvánosságra hozott állásfoglalásukban, amelyben a letelepedés nélküli magyar állampolgárság bevezetését sürgették „törvénymódosítással és ne népszavazás útján”. Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke jogosnak nevezte, hogy a kérdésről egyeztessenek a parlamenti pártok, de a szocialisták szerint a kettős állampolgárság nem jelent megoldást. /Sz. L. : Brüsszelből a kettős állampolgárságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

A romániai magyar felsőoktatás kérdése is szóba került azon a közmeghallgatáson, amelyen Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztost hallgatta meg a Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő elnökletével felállt nemzeti kisebbségügyi csoport Brüsszelben. Tabajdi aktívabb fellépésre sürgette Orbant a többnyelvű felsőoktatás valamint a Babes–Bolyai-ügy kapcsán. A biztos szerint a portfóliója magában foglalja a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét kérdésekben, így a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében a szubszidiaritás alapján a döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Gál Kinga fideszes képviselő ellentmondásosnak találta Leonard Orban álláspontját, leszögezve: a kisebbségi kérdés nem közösségi kompetencia, de nem is belügy a koppenhágai kritériumok elfogadása óta. A meghallgatáson az RMDSZ három EP-képviselője is részt vett, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem kapcsán az állami magyar egyetem szükségességét hangsúlyozták. /Balogh Levente: Nem belügy a nyelvhasználat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./ Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa közmeghallgatásán részt vett mindhárom RMDSZ-es európai parlamenti képviselő – dr. Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Kelemen Atilla felszólalásában elmondta, hogy egy olyan soknyelvű országban, mint Románia, ahol 18 kisebbségi szervezet van a parlamentben képviselve, és ahol a magyar kisebbség jelentős számarányban él, természetesnek tartaná, hogy létezzen egy állami magyar egyetem, amely a magyar anyanyelvű polgárokat szolgálja. – Leonard Orban a több irányból érkező kényes kérdéseket válasz nélkül hagyta. /Dr. Kelemen Atilla: Romániában szükség van egy állami magyar egyetemre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

A brüsszeli politikusok nyílt aggodalommal beszélnek a romániai helyzetről. Kelemen Atilla – egyike az RMDSZ európai képviselőinek – felszólalt Brüsszelben azon az európai parlamenti meghallgatáson, amelyet az EP nemzeti kisebbségügyi frakciócsoportja tartott, bírálta a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét ellátó biztosnak, Leonard Orbannak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kapcsán tett kijelentéseit. Kelemen Atilla elmondta, hogy hozzászólása előtt Gál Kinga képviselő asszony, továbbá egy észt és egy spanyol képviselő bírálta Leonard Orbant, ezután Kelemen hangsúlyozta, hogy a másfél milliós erdélyi magyarságnak joga és szüksége van egy államilag finanszírozott magyar egyetemre. Leonard Orban minderre nem reagált, nem adott választ a meghallgatáson jelen levő képviselőknek. /Lokodi Imre: Nem jó a régi lemezt hallgatni” Interjú Kelemen Atilla európai parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A Deutsche Welle szerint Markus Ferber európai parlamenti képviselő javasolni fogja az EPP vezetőségének: a román parlamentben tanúsított magatartása miatt zárják ki az RMDSZ-t a politikai alakulatból, amiért Traian Basescu államfői tisztségből való felfüggesztésére szavaztak. „Markus Ferber nem tartozik az Európai Néppárt (EPP) vezetőségébe, és ő az az európai parlamenti képviselő, aki még tett RMDSZ-ellenes nyilatkozatokat 2004-ben is” – reagált Markus Ferber német EP-képviselő kijelentésére Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó többször is nyomatékosított: az RMDSZ Traian Basescu leváltására szavaz, és erre hívja fel szavazótáborát. /G G., B. A. : Hajthatatlan az RMDSZ Basescu menesztésében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A demokráciát nem lehet annak felfüggesztésével vagy indokolatlan korlátozásával megvédeni – vélte Szent-Iványi István magyar európai parlamenti képviselő a román és bolgár „segítséggel” létrejött szélsőjobboldali frakció féléves megalakulása alkalmából. Cigány- és idegengyűlölők, euroszkeptikusok, bevándorlás- és alkotmányellenesek, holokauszttagadók, homofóbok, bővítésellenesek – csak néhány azok közül a jelzők közül, amellyel az Identitás, Hagyomány Szuverenitás nevű EP-frakciót illették januári megalakulása óta. Kónya-Hamar Sándor, az Európai Néppárthoz tartozó RMDSZ EP-képviselője szerint az ITS- frakció megalakulása óta egyre jobban erősödtek a Romániával és Bulgáriával szemben szkeptikus hangok. Mindenek ellenére sem fenyegeti az EP-et a szélsőséges eszmék megerősödésének veszélye. /Kovács Adrienn: Magyar EP-képviselők a szélsőjobbos frakcióról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Az RMDSZ-nek az Európai Néppártból (EPP) való kizárását kezdeményezi Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője, amiért a szövetség nyíltan szembeszállt Monica Macovei-jel, akit Brüsszel a román igazságügyi reform motorjának tart, és amiért Traian Basescu leváltását támogatja. Mind az RMDSZ, mind a Demokrata Párt (PD) az EPP tagja, ennek ellenére a román államfő felfüggesztésének ügyében a barikád két különböző oldalán helyezkednek el. Toró T. Tibor képviselő szerint Markus Ferber kijelentése mögött a demokraták lényegesen erősebb lobbija húzódik meg. A PD nagy párt, több EP-képviselője van, és valószínűleg még több képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, ezért a Néppárt számára vélhetően fontosabb, mint az RMDSZ. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ vezetősége hibázott, amikor egyértelműen állást foglalt a felfüggesztés kérdésében, amely megosztja a román politikát. Az RMDSZ részesévé vált ennek a politikai küzdelemnek, amelybe megpróbálja belerángatni a teljes magyar közösséget, ez nem szerencsés. Toró akkor is ezt mondta, amikor Markó Béla egyértelműen a Basescu-ellenes koalíció pártjára állt, és akkor is, amikor Szász Jenő pro-Basescu kampányt hirdetett meg. A képviselő csúsztatásnak tartja, amikor az RMDSZ egyes vezetői magyarellenes kirohanásokról beszélnek. Toró a legtisztességesebbnek azt tartaná, ha minden köztisztviselő elmondaná saját érveit, de hozzátenné, hogy a választópolgárok szavazzanak saját lelkiismeretük szerint. /Székely Kriszta: Hibázott az RMDSZ, mert elkötelezte magát. Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A kommunizmus rémtetteiről szóló jelentés ajánlásainak gyakorlatba ültetése érdekében kéri az európai intézmények vezetőinek támogatását a romániai értelmiség. Közel nyolcszáz közéleti személyiség, hat tekintélyes civil szervezet és két szakszervezeti tömb május 14-én nyílt levélben fordult Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament elnökéhez, valamint Franco Frattini igazságügyi biztoshoz. A levélírók emlékeztetik a brüsszeli diplomatákat, hogy Traian Basescu államfő tavaly decemberben a parlamentben – a Vladimir Tismaneanu történész vezette szakértői bizottság jelentése alapján – elítélte a román kommunizmus rémtetteit. Ennek ellenére a törvényhozás azóta sem tűzte napirendjére a dokumentum elfogadását, sőt a honatyák áprilisban felfüggesztették tisztségéből Basescut. Az értelmiségiek szerint az államfő leváltását célzó kezdeményezés kiváltotta belpolitikai válság valójában a kommunizmus elítélése következményeinek megakadályozását, a korrupcióellenes harc fékezését célozza. A közéleti személyiségek bírálják továbbá Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert, aki szerintük politikai indokok alapján cselekedett, amikor nemrég megpróbálta eltávolítani tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) magas rangú politikusok ügyében nyomozó helyettes vezetőjét. A levelet többek között Emil Constantinescu volt államfő, Doina Cornea és Ana Blandiana forradalmár, Ion Caramitru színész, volt művelődésügyi miniszter és Horia-Roman Patapievici író, a Román Kulturális Intézet elnöke írta alá. Abban is kérik az EU-diplomaták közreműködését, hogy a román igazságszolgáltatás mihamarabb hirdessen ítéletet az 1989-es forradalom és az 1990-es bányászjárás ügyében /Rostás Szabolcs: Értelmiségiek levele Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, igazságügyi biztos Brüsszelben bejelentette: fokozott figyelemmel fogja tanulmányozni a német európai parlamenti képviselő Markus Ferber levelét. Ferber a védzáradék életbe léptetését kérte, az utóbbi időszak negatív romániai eseményei miatt. Frattini bejelentette: már két alkalommal tárgyalt Tudor Chiuariu román igazságügyi miniszterrel a korrupció ellen küzdő ügyészek függetlenségének megsértéséről, illetve az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (DNA) megalakítására vonatkozó törvényről. Nicholas Taubman, az Egyesült Államok nagykövete Daniel Morarral, a DNA elnökével folytatott találkozóján szintén jelezte: az utóbbi események bizonyos kétkedéseket vetettek fel Románia korrupcióellenes törekvéseire vonatkozóan, nem csupán Washingtonban, de számos más fővárosban is. /Életbe léptethetik a védzáradékot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Május 18-19-én tartotta kongresszusát a Fidesz, Orbán Viktort megerősítették elnöki tisztségében. Kövér László, a párt választmányának elnöke az ország morális, gazdasági és politikai válságáról beszélt, s úgy vélte, ezért egy „abnormális, szélsőségesen gátlástalan és kapzsi klikk” tehető felelőssé. Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, aki egyben Nicolas Sarkozy francia elnök üdvözletét tolmácsolta, azt mondta: Európának olyan politikusokra van szüksége, mint Orbán Viktor, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel német kancellár. A kongresszuson részt vevő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke bírálta a magyar kormány „különutas” politikáját Oroszország irányába, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Orbán megújítja a politikai életet. Ehhez azonban az kell, hogy visszakerüljön a hatalomba – tette hozzá a Néppárt elnöke. A szavazás ideje alatt Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök is felszólalt. /Lokodi Imre: Fidesz-nagygyűlés – marad Orbán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ Új politika megalkotására van szükség Magyarországon Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke szerint. Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy „Kádár János itt van közöttünk, és napjainkban posztkádári Magyarországon élünk, ahol nem polgári, hanem szocialista demokrácia van”. Varga Mihály szerint ma Magyarországon tudatosan folyik az állam lerombolása, az államigazgatás szétverése. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy vélte, Magyarország csak attól a frakciószövetségtől remélhet megoldást a mai helyzetre, amelyet a Fidesz-KDNP alkot. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy a magyar állam nemhogy határokon átívelő nemzetpolitikát, de még korlátozott nemzeti állampolitikát sem képvisel. „Nemzetünk a saját országában pusztul”, saját magyar államunk nem védi, nem képviseli, nem érvényesíti az elvárható mértékben nemzeti érdekeinket – mondta Tőkés, aki ellenpéldaként Romániát és Szlovákiát említette. Lezsák Sándor, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum elnöke bejelentette: új lakiteleki nyilatkozat megalkotására készülnek, amelyet az eredeti dokumentum aláírásának huszadik évfordulóján fogadhatnak el. /Vezér maradt Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Feljelentést tesz az igazságügyi szerveknél, és egynapos hírembargót rendel el Traian Basescu államelnök ellen a Román Sajtóklub (CRP) azt követően, hogy a politikus a múlt hétvégén elvette az egyik újságírónő maroktelefonját, majd „büdös cigány”-nak nevezte a riportert. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke jónak találja a kezdeményezést, és amennyiben a magyar nyelvű sajtószervek képviselői úgy vélik, hogy csatlakozni kell, akkor alkalmazzák a hírembargót. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a román média várhatóan nem tudósít majd Traian Basescunak a hivatalába történő ismételt beiktatásáról. A CRP azt is javasolja az elnöki hivatalba akkreditált újságíróknak, hogy aznap tiltakozásképpen tegyék le kameráikat, magnóikat, mobiltelefonjaikat és írószereiket a Cotroceni-palotánál. A CRP konferenciát is szervez június 6-án, amelynek központi témája a politikusoknak az újságírókkal szemben elkövetett szóbeli és fizikai agressziója lesz. Erre a rendezvényre Basescut is meghívják. Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja is elítélte Basescut rasszista kijelentése miatt. /Feljelentés, hírembargó Basescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Nyilatkozatban ítélte el május 22-én az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója Traian Basescu román államfő kijelentését: „büdös cigánynak” nevezett egy újságírónőt. A nyilatkozatot Lévai Katalin MSZP-s képviselő kezdeményezésére fogadták el. /Brüsszeli bírálat a cigányozó elnöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Malina Hedvig ügyében emelt szót az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Bauer Edit (MKP) szlovákiai magyar képviselő napirend előtti felszólalásában, míg a vezető szlovák kormánypártot képviselő Vladimír Manka (Smer) elítélte az ügy EP elé vitelét. A tavaly augusztusban véresre vert lány azt állítja, hogy két ismeretlen bőrfejű azért verte meg, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség szerint a lány az egész ügyet csak kitalálta. Ezért most hamis tanúzás gyanúja okán valószínűleg bíróság elé állítják, s akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik. Felszólalásában Bauer Edit jelezte, hogy a hamis tanúzás és bíróság elé állítás híre sokként érte a szlovákiai magyarságot. /Az EP előtt a Malina-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik a referendum alkalmával elkötelezték a szövetséget a vesztes oldal mellett, hátrébb kellene lépniük, bár egy lépést – hangoztatta május 24-én sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szerinte elsősorban Markó Béla szövetségi elnököt terheli a felelősség, illetve azokat a politikusokat, akik az államfő felfüggesztése mellett érveltek, köztük a két frakcióvezető, Verestóy Attila és Márton Árpád. Ugyanakkor érthetetlenségének adott hangot amiatt, hogy Markó Béla azt a Kelemen Hunort jelöli az ügyvezető elnökség élére, aki ennek a sikertelen kampánynak az élén állt, és akit képviselői teendői egyébként is Bukaresthez kötnek. Eckstein-Kovács Péter kiemelt fontosságúnak tartja az európarlamenti választások megfelelő előkészítését. Egy felmérés szerint azok közül, akik biztosan elmennek szavazni, 45,1 százalék az RMDSZ-listára, 23,7 százalék pedig a független jelöltként induló Tőkés Lászlóra szavazna, 31,2 százalék pedig még nem tudja, hogy kire adja voksát. Ezekből az adatokból kiindulva nem nehéz kiszámítani, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem Tőkés nem jut be az EP-be. Eckstein-Kovács emlékeztetett: ő mindig is a közös lista mellett érvelt, ez sokkal jobban mobilizálná az erdélyi magyarokat az őszi EP-választásokon. A szenátor elmondta azt is: mindeddig Tőkés nem adta komoly jelét annak, hogy indulna az RMDSZ-listán. Eckstein-Kovács szenátor kifejtette: Markó Béla bejelentése, miszerint a helyzet stabilizálódását követően lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, azt jelzi, hogy az RMDSZ-nek csillapodott az étvágya, ami a kormányzást illeti. /SZ. K. : Markó Bélát terheli leginkább a felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

– Ha az RMDSZ eddig nem hitte, hogy baj van a legitimitásával, a népszavazás eredményei erről végképp meggyőzhették a szövetség vezetőit – vélekedett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, Tőkés László független EP-képviselő kampányfőnöke. Szerinte az erdélyi magyarok az RMDSZ utasítása ellenére tömegesen Basescu elnök mellett szavaztak, ez azt jelenti, hogy Erdély magyar lakosságának nagy része nem érzi, hogy az RMDSZ képviseli. Az RMDSZ vezetői a megyei szervezetekre hárították a kudarcot. Az RMDSZ teljesen elszakadt a valóságtól. Szilágyi szerint félő, hogy az RMDSZ vezetői az EP-választások alkalmával is megpróbálják adminisztratív úton meggátolni Tőkés László püspök indulását. Jelenleg az RMDSZ-re inkább merev bezárkózás, semmint a nyitási szándék a jellemző. /Szilágyi: nagy baj van az RMDSZ legitimitásával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Mohácsi Viktória (SZDSZ) európai parlamenti képviselő Traian Basescunak írt nyílt levelében elítélte és elfogadhatatlannak minősítette “azokat a rasszista és szexista kijelentéseket”, amelyeket a román elnök május 19-én tett. Mohácsi Viktória úgy fogalmazott: “Kiemelt figyelemmel kísérem a Romániában élő romák helyzetét. A roma közösséget a cigányellenesség által motivált folyamatos és erőszakos rasszista, diszkriminatív jelenségek sújtják: gyűlöletbeszéd, erőszakos, szélsőséges támadások, jogtalan kilakoltatások, rendőrségi zaklatás. A kijelentések, amelyeket felelős politikusként, egy EU-tagország elnökeként tett, az emberi méltóság elleni cselekmények felerősödését idézhetik elő. Megjegyzése az Ön romaellenes előítéletességének egyértelmű jeleként értelmezhető, ami elnöki munkáját is befolyásolhatja. ” Mohácsi szorgalmazta, hogy Traian Basescu „nyilvánosan és személyesen kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket viselkedésével megsértett: az EU-tagországokban élő több százmillió nőtől és tizenkét millió romától. ” /Mohácsi Basescunak: ön romaellenes! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Az Erdély és Magyarország, egy nemzet két ország című konferencián Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, az EU csakis tagállam-szinten kívánja megoldani a kisebbségvédelmet. Nincs fogalma a helyzet súlyosságáról, nagyságáról. Mindig el kell mondani, hogy nem bevándorlási problémáról van szó. Ennek ellenére hasznos, ha Brüsszelig elhallatszik az autonómia vitája, mert így Bukarest is jobban felfigyel a kérdésre. Az EU-ban 1993-ban merült fel először a kisebbségvédelem fogalma. Az EU 2004-től a hagyománnyal rendelkező kisebbségek felé az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elveit képviseli. Gál Kinga a két elv mellett a közösségi tulajdon fontosságát hangoztatta. Gál Kinga kifejtette: nem lehet az RMDSZ-t megkerülve hatásosan felvetni az autonómia kérdéseit. Toró T. Tibor képviselő előadásában a kisebbségi törvény tervezetéről számolt be. Jelenleg a törvénytervezet nem nyújt semmiféle költségvetést, elodázza a választott testület kérdését, de leszögezi az oktatás, művelődés és a közszolgálatiság döntési jogköreit. Bakk Miklós politológus nemzetkoncepciókról, nemzetdefiníciókról tartott előadást. /Mihály Zsombor: Érdekérvényesítésünk a mi feladatunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Május 25-én Kolozsváron Kónya-Hamar Sándor EP képviselő mutatta be a Romániai Magyar Évkönyv 2006 c. kiadványt. Szerinte a kötet tematikai szerkezete jó, hiszen tartalmaz minden kérdéskört, amely tavaly foglalkoztatta a magyar társadalmat. Érdemes lenne angolra, franciára, románra stb. lefordítani ezt a könyvet, amelynek értékes tanulmányai felhasználhatók a jövőben. Az RMDSZ tizenhét évnyi kirakatpolitikájából hiányzik a településstratégia – újjá kell építenünk saját közösségünket, szögezte le a képviselő. Bodó Barna, a sorrendben hetedik ilyen kiadvány főszerkesztője elmondta: a múlt év decemberére tervezett megjelenés anyagi okokból késett meg, amiért tíz tanulmányt a szerzők visszavontak és máshol jelentettek meg, de sikerült azokat pótolni, ami a közösségben rejlő potenciált igazolja. A magyarországi támogatási rendszerre jelenleg nem lehet számítani, a jövőben a kiadási költségeket önkormányzati és vállalkozói szponzorálásból próbálják előteremteni. Az eseményen társszerkesztők (Somai József, Bakk Miklós) és néhány tanulmány szerzője voltak jelen, akik a soron következő kiadványról beszéltek. /Ördög I. Béla: Tavalyi erdélyi tükörképünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Szilágyi Zsolt kampányfőnök szerint az őszi választásokon egyértelműen Tőkés Lászlónak van nagyobb esélye. Tőkés László az egyetlen egyéni jelölt, az erdélyi magyarok jelöltje. Nem vonatkozik rá az ötszázalékos küszöb. Tőkés Lászlónak az összes szavazatok mintegy 2,8-2,9 százalékával mandátum jut, szemben az RMDSZ 5 százalékával. Tőkés László több ízben járt Brüsszelben, nagyon jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Világosan látja, hogy az RMDSZ külpolitikája a magyar nemzeti közösség képviseletében minimális. Az RMDSZ minden lehetőséget elmulasztott, amely a magyarság számára az uniós csatlakozáskor kínálkozott. Köszönetet kell mondani a Fidesz EP-képviselőinek, akik az RMDSZ hangsúlyos képviseletének hiányában felvállalták az autonómia, a szubszidiaritás, az önkormányzatiság, az egyházi javak, a Bolyai Egyetem képviseletét. A nemzeti oldal pénztelenséggel küzd. A pénzt az RMDSZ kezeli. Szilágyi Zsolt szerint csak akkor van esélye a változásnak, ha a területi elnökök és a felelős tisztségviselők is elfogadják azt, hogy az erdélyi magyar emberek véleménye nem egyezik az ő véleményükkel. Az RMDSZ-ben nagyon sok tisztességes ember van: Tőkés Lászlót is nagyon sok RMDSZ-tag támogatta. /Makkay József: Tőkés Lászlónak elég lenne 200 ezer szavazat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Azon kell dolgoznunk, hogy minden magyar együtt legyen az Európai Unióban – szögezte le Markó Béla szövetségi elnök a Bukaresti Magyar Napok keretében tartott előadásában, május 29-én. A belépéssel ott lehetünk Európában – fogalmazott Markó Béla. Személyi igazolvánnyal is át lehet menni a határon. A határ menti közösségek szintjén már elkezdődött az egységülési folyamat, de később ez eléri a határtól távolabb eső részeket is. Megszűnik a diplomák honosításának problémája. Ma már megadatott a magyarországi, szlovákiai, szlovéniai és romániai magyarok együtt dolgozhatnak az Európai Parlamentben. /Hogy minden magyar együtt legyen az Európai Unióban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 31./

Szélsőségesnek nevezte Sólyom László magyar államfőt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke május 31-i pozsonyi sajtóértekezletén, amiért pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. A magyarellenes indulatairól elhíresült Ján Slota pártja, a Szlovák Nemzeti Párt tagja a Robert Fico vezette hárompárti kormánykoalíciónak. Slota közölte, hogy Malina Hedvig – a Nyitrán megvert, a szlovák rendőrség szerint azonban csak kitalált történetet előadó csallóközi magyar diáklány – elhagyni készült Szlovákiát. A lány fel fog szólalni az Európai Parlamentben, utána pedig a büntetőjogi felelősség elől menekülve az Egyesült Államokba távozik és ott menedékjogot kér. További “magyarveszélyt” jelent Slota szerint az, hogy az egyik kassai magyar iskola végzős diákjai a Magyar Királyságot (Uhorsko) ábrázoló térképet használtak az osztálytabló alapjául. /Slota szerint Sólyom szélsőséges. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Az államfő leváltására kiírt május 19-i népszavazás után mélyült a belpolitikai válság, amihez a két szemben álló tábor sorozatos téves döntései vezettek – jelentette ki Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az RMDSZ kormányból való esetleges kilépését nem tartja ésszerűnek, de szerinte a jelenlegi körülmények között egyik parlamenti párt sem lenne képes az ország kormányzására. Az RMDSZ szerepéről a referendum kapcsán azt mondta: monumentális tévedés volt az országos vezetőség részéről Basescu ellen hangolni saját választóit, amikor a közvélemény-kutatások az államfő elsöprő sikerét jósolták. “A második nagy pofont kapta az RMDSZ a saját szavazótáborából azután, hogy Tőkés László református püspöknek sikerült közel 150 ezer támogató aláírást összegyűjteni az európai parlamenti választásokon való induláshoz. Markó Béla szövetségi elnök szerint a kommunikáció volt rossz az RMDSZ és a választók között – szerintem a döntés volt rossz, és ebből le kellene vonni a következtetést” – fogalmazott Toró, felhívást intézve a romániai magyar–magyar kerekasztal megteremtésére, a különböző politikai nézeteket valló vezetők közötti párbeszédre a civil szféra bevonásával. “A jelenlegi vezetőségnek lenne kötelessége összehívni ezt, mielőtt lemond, amit Eckstein-Kovács szenátor követelt Markóéktól” – tette hozzá. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar–magyar kerekasztalt szorgalmaz Toró T. Tibor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Verestóy Attila szenátor szerint az RMDSZ-nek tárgyalnia kell a többi magyar szervezettel. „Ellenkező esetben parlamenti képviselet nélkül maradhat a közösség, mások fognak dönteni a sorsunkról” – figyelmeztetett a politikus. Az egyházakat, munkáltatói szervezeteket és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) nevesítette lehetséges tárgyalópartnerként. „Akár a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) is tárgyalni kell, amennyiben lesz a szervezetben tisztújítás, hogy hiteles, a közbizalmat megszerző vezetőkkel tudjunk tárgyalóasztalhoz ülni” – tette hozzá. „Az MPSZ a hiányos elnökséggel is jól működik” – jelentette ki Szász Jenő MPSZ-elnök, akit meglepett a Verestóy kijelentése, eddig ugyanis Verestóy soha nem kívánt tárgyalni az MPSZ-szel. „Megnyugtathatom a szenátor urat: legkésőbb július végére összegyűjtjük a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, ez most az MPSZ egyetlen feladata. Az MPP alakuló kongresszusán lesz tisztújítás, és lesz tárgyalópartnere az RMDSZ-nek, feltéve persze, hogy érdemben akarnak tárgyalni, és nem a népszavazás kudarcát akarják elkendőzni. ” Szász véleménye szerint csak egy másik független politikai szervezet léte kényszerítheti ki az elitváltást az RMDSZ-ben. „Az SZNT nem kapott semmilyen tárgyalási felkérést az RMDSZ-től. Ha valóban együttműködést akarnak, nem zárkózunk el: támogathatják az autonómia-népszavazásunkat” – mondta Fodor Imre, az SZNT elnöke. Június 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB), ennek tagjai kétkedve fogadták Verestóy kijelentését. „A szenátor úr korábban csalásnak nevezte az autonómia-népszavazást. Most higgyük el neki, hogy mégis együttműködne velünk?” – jegyezte meg Benkő Emőke, Bardóc-Miklósvárszék képviselője. “Az RMDSZ csak akkor akar partner lenni, ha veszít. Az ősszel minden együttműködési kísérletünk kudarcba fulladt, elzárkóztak a közös európai parlamenti képviselet létrehozásától. Ennek ellenére sem zárkózunk el az együttműködéstől, meg is tehetik az első jobbító lépést: ne indítsák az EP-képviselői listájukat, támogassák Tőkés Lászlót, az erdélyi magyarok képviselőjét, akinek kétszer akkora esélye van a bejutásra, mint az RMDSZ-nek” – mondta Tulit Attila háromszéki ÁB-tag. /K. Cs. : Párbeszéd feltételekkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Az RMDSZ Szabadelvű Köre június 1-jén Csíkszeredában kerekasztal-beszélgetést rendezett. A liberális platform vezetője, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor élesen bírálta a szervezet vezetését. Magyari Nándor szociológus ismertette egy telefonon végzett felmérés eredményeit hangsúlyozva: ha az RMDSZ nem kezd tárgyalásokat Tőkés Lászlóval, valószínűleg az erdélyi magyarságnak nem lesz európa parlamenti képviselője. /Orbán Ferenc: Útkeresés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Június 2-án székelyudvarhelyi ülésén az SZNT ÁB értékelte az autonómia-népszavazás eddigi eredményeit. 160 ezer szavazatot gyűjtött eddig össze a szervezet, 98 százalékban az autonómia létrehozására adták szavazatukat a megkérdezettek. A szavazást folytatják, főként Maros megyében, de vannak elmaradások Csík- és Orbaiszékben is. Az SZNT értékelése szerint 250 ezer szavazat összegyűjtése után tekinthetik lezártnak a voksolást. Döntés született arról, hogy támogatják Tőkés László jelöltségét az európai parlamenti választásokon. /Kovács Csaba: Tőkést támogatja az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Erdélyi magyar diákok látogattak az Európai Parlament brüsszeli épületébe, jelezte Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ) EP-képviselő. Az Európai Parlament német nyelvű, tematikus programjához nyert pályázat útján részvételi jogot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatóiból álló 35 tagú csoport. A diákok számos kiegészítő szakelőadást is hallgathatnak. A program egésze a fiatalok – többségük politológus, közgazdász-, bölcsész-, illetve jogászjelölt – szakmai ismeretét hivatott mélyíteni. /Erdélyi magyar diákok az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

A kisebbségi jogok biztosításának fontosságát hangoztatta elsősorban Szili Katalin, az Országgyűlés és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke június 6-án Brüsszelben tartott találkozóján. A kétoldalú tárgyalást követően bemutatták az EP-ben az Országgyűlés gondozásában, magyar szerkesztésben megjelent, A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai című, háromnyelvű (magyar, angol, francia) kisebbségi politikai állásfoglalás- és jogforrásgyűjteményt, amelynek kapcsán az Európai Parlamentben mandátumot szerzett magyar pártok delegációvezetői ― Szájer József (Fidesz ― MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Olajos Péter (MDF) ― is kifejtették véleményüket a témáról. Szili szerint az európai közvélemény figyelmét is rá kell irányítani a nemzeti kisebbségi jogok védelmének lehetőségére. Szájer József kiemelte: az uniós csatlakozással a magyarok új színt vittek az EU-ba, de ,,egy olyan térség üzenetét is, amelyben a problémák jelentős részének megoldása a kisebbségek helyzetének rendezésében rejlik”. Szinte valamennyi megszólaló méltatta az uniós alapjogi ügynökség felállását, illetve a magyar EP-képviselők, mindenekelőtt Gál Kinga (Fidesz ― MPSZ) abban játszott szerepét. /Kisebbségi jogokról az Európai Parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Ismét párbeszédet ajánlott Markó Béla. Tárgyalni kell az egyházakkal, civil szervezetekkel, szakmai és ifjúsági szervezetekkel, értelmiségiekkel – jelentette ki az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén, végül kimondta: egy asztalhoz kíván ülni Tőkés Lászlóval is. Leszögezte, nem tisztségekről, funkciókról kell beszélniük, hanem a magyarság jövőjéről. Markó a konkurens politikai szervezeteket név nélkül konjunktúralovagoknak nevezte. Markó egyértelműen fogalmazott: leül Tőkés püspökkel, de nem az EP-listáról kell egyeztetniük, nem közös választási indulásról, hanem a magyarság jövőjének sarkalatos kérdéseiről. Ilyen tárgyalások már voltak, és eredményt, közeledést nem hoztak, írta a lap munkatársa. /Farkas Réka: Tisztességtelen ajánlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

Az erdélyi, romániai magyarság akarategysége az évek múlásával egyre inkább foszladozik, a legalapvetőbb dolgokban sem tudnak megegyezni. Nem lehet a vétket egyértelműen egyik vagy másik politikai irányzat nyakába varrni: a bűn közös. Új pártok, pártocskák létrehívása nem megoldás. A többségi ellenlábasok előszeretettel karolják fel a magyarságot megosztó szándékokat és kezdeményezéseket. Az ügyvezető elnöki személycsere – Kelemen Hunor eddigi ténykedéseit ismerve – nem jelent sokat. Ugyanez vonatkozik az SZKT ,,erős magjának” érinthetetlenségére is. Markó Béla élénkebb párbeszédet ígér. Ilyesmit eddig is tettek, de nem sok foganatja volt. Végre RMDSZ-berkekből is megszólaltak a józanabb hangok: asztalhoz kell ülni Tőkés Lászlóval. Nem elég asztalhoz ülni, a jelöltlista élére kell tenni, mert ő nem fogja méltatlanul képviselni az EP-ben a magyarság ügyét, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: A honi erkölcsi válságról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./