1989 után tizenhat évvel az állami magyar egyetem kérdése még mindig nem rendeződött. A fordulat után az erdélyi magyarság azt hitte, hogy az egyetem visszaállítása minden további nélkül megvalósítható. Azonban nem történt meg, az 1990-ben az egyetem létrehozását támogató kétszázezer, 1994-ben ugyanezért összegyűlt mintegy félmillió aláírás ellenére. A fölcsillanó reményt a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnökhelyettese, Törzsök Erika igyekezett kifejezetten „jóindulattal” szertefoszlatni a Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban megjelent írásával („önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog, boldogtalan”, „de senki nem tudta, miből”), amit azután Cs. Gyimesi Éva is messzemenően támogatott („helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött”-nek, „egyfajta szellemi gettó”-nak, „nyelvi-nemzeti sajátosságba való bezárkózás”-nak minősítette az eljövendő Bolyait). Hasonló véleménye volt az akkor Kolozsvárra látogató Kende Péternek is. Azután jött a multikulturálisnak mondott elterelő művelet. A BBTE-n gyarapodott a magyar hallgatók száma (40 000-ből jelenleg 6000), de ezeknek csak egy része tanul majdnem mindent anyanyelvén, a székelyföldi részlegeken ugyanígy. A BBTE-n a mai napig nincsenek magyar feliratok, a folyosókon csak a román rektorok képmásai láthatók, mintha 1919 előtt és 1940–1945 között semmi sem létezett volna. A Bolyai sem 1945 és 1959 között. A többségiek felhozzák, hogy sehol a világon nincs olyan kisebbség, amelyik saját egyetemmel rendelkezne. Ez nem igaz, mert jónéhány van, számuk egyre gyarapodik, és nem másfél milliós, hanem másfél százezres kisebbségeknek is van saját egyetemük. Mások nagyon aggódnak, mi lesz a szegény magyar diákokkal, amikor végeznek, hiszen nem tudnak románul. Nos, a Bolyai természetrajz-földrajz karán ezt a „végzetes” veszélyt úgy hárították el, hogy román órán nem irodalmat, hanem szaknyelvet adott elő a tanár. Ez most is alkalmazható módszer. Másik aggodalom, hogy a magyarság, mint kisebbség, képtelen létrehozni különálló egyetemet, mert nincs megfelelő tanerő. A felmérések szerint az egyetem újralétesítésekor a jelenlegi magyar tanári kar 85 százaléka átmenne a Bolyaira. A Babes–Bolyai Egyetem két fiatal adjunktusa, Hantz Péter és Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, szeptember végén részt vett az Európai Parlament egyik munkacsoportjának strasbourgi ülésén, amelyen ismertették a romániai magyar felsőoktatás helyzetét és hiányosságait. Jelenleg a 600 000 romániai egyetemi hallgatóból csak 26 000 a magyar, vagyis 4,4 százalék, miközben a romániai magyarság a lakosság 6,6 százaléka. Ebből a 26 ezerből is csak 10 ezer tanul anyanyelvén. Az október 11-én Kolozsváron tartott tanácskozáson felszólalók, egyetemi tanárok és diákok egyaránt kiálltak a Bolyai újralétesítése mellett. Miközben a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) még mindig nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az újraindítandó Bolyait, jó hallani, hogy az EP is tud a magyar oktatás, benne a felsőoktatás aggasztó helyzetéről, hogy a magyar oktatók 85 százaléka támogatja a Bolyai visszaállítását. /Asztalos Lajos: Napirenden a Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikus és a szász evangélikus egyház képviselői Brüsszelbe látogattak, az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget európai uniós tárgyalópartnereiktől. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkoztak. Tőkés László püspök elmondta, találkozóikon szolidaritást, egyetértést és nyitottságot tapasztaltak. Tárgyalópartnereik mindenütt határozott segítséget ígértek, és cserében folyamatos kapcsolattartásra, több információ nyújtására kérték az erdélyi küldöttséget. A megbeszéléseken szóltak a kisebbségi egyházakat – a román ortodox egyház javára – sújtó diszkriminációról, illetve a felekezeti oktatás korlátozott voltáról is. Kérték, hogy foglalják ezeket a kérdéseket a Romániáról szóló országjelentésbe, és érjék el, hogy Bukarest teljesítse az integrációs feltételeket. Reményüket fejezték ki, hogy még Románia tényleges csatlakozása előtt sikerül elérni követeléseik teljesítését. /Egyházi segítségkérés Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A delegáció – amelyet Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Tőkés László református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház főtitkára, Nicolae Anusca, a görög katolikus metropolita első tanácsadója, továbbá a római katolikus egyházat képviselő Fejes Anzelm Rudolf püspök, premontrei prépost alkotott – az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkozott. A tizenöt éve halogatott egyhá­zivagyon-visszaszolgáltatás nem várathat többé magára – hangoztatták a mintegy kétmillió hívőt képviselő küldöttség tagjai. A román görög katolikus egyháznak még a templomait sem adják vissza. Nicolae Anusca kifejtette, több konkrét eset hozható fel arra is, hogy a román többségi egyház a kisebbségi egyházak ellen uszít. Fejes Anzelm Rudolf rámutatott, az állam megfosztotta az egyházakat a levéltáraktól, a bizonyítékoktól, ugyanakkor kéri a bizonyítékokat a szóban forgó tulajdonokkal kapcsolatban. /(MTI–L.): Segítséget kértek a visszaszolgáltatáshoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

Magyar feliratok is lesznek a Babes–Bolyai Tudományegyetem azon karain, ahol magyar nyelvű oktatás is zajlik – döntötte el október 26-án az egyetem igazgatótanácsa. Szamosközi István, az egyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke arról tájékoztatott, hogy felmerült a főépület többnyelvű feliratozásának a kérdése is, ebben a kérdésben a testület az egyetem jogászaira bízta, vizsgálják meg, jogi szempontból hogyan kivitelezhető ez a kérdés. Szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt bemutatott helyzetjelentésben Hantz Péter és Kovács Lehel István BBTE-s oktatók egyebek között felrótták, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény épületein csak román nyelvű feliratok léteznek, noha az egyetem vezetősége lépten-nyomon hangoztatja a BBTE multikulturális jellegét. A hét elején a magyar tagozatvezetés a szenátusi tagokkal, kari felelősökkel és a magyar tagozatért felelős dékán-helyettesekkel együtt megbeszélést tartott. Sárkány Kis Endre oktató elmondta, ez egy zárt ülés volt, nem tudja, hogyan szivárgott ki a román sajtóba a gyűlésen elhangzottak – egyebek között az, hogy a magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondását kérte. /Az Evenimentul Zilei című napilap írt erről./ Sárkány Kis Endre biológus a gyűlésen kifogásolta, hogy a tüntetésre való reagálásként kiadott nyilatkozatot Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István a magyar tagozat vezetősége nevében írta alá. Ebben a dokumentumban olyan súlyos dolgokat állapítottak meg, miszerint Európa-ellenesek a tüntetők, ezért jobb lett volna, ha saját nevükkel szignálták volna a dokumentumot. A gyűlésen Egyed Emese tanszékvezető javaslatára eldöntötték: az egyetemen tanító mintegy 230 oktató egy hónap múlva találkozik, és megvitatja a magyar tagozat addig kidolgozandó működési szabályzatát. A tanácskozáson szóba került a tervezett Természet- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Bölcsészkaron működő három magyar tanszék összeolvadásából létrejöhető Hungarológia Kar ügye. Utóbbi lehetőséget, a három önálló magyar tanszék vezetője elutasítja, ezt az álláspontot a magyar tagozat csúcsvezetőségének a tudomására hozták. Salat Levente az ülésen kijelentette, hogy az önálló magyar karok ügyét csak akkor támogatja, ha létezik erre vonatkozó politikai döntés. Nagy László a magyar tagozat működését csak a BBTE keretében képzeli el. A biológus szerint a magyar tagozat csúcsvezetőségének nincs stratégiája a magyar tagozat fejlesztésére, elhibázott taktikai lépeseket tesznek. Salat ezzel kapcsolatban elismerte, benne is már felmerült annak a lehetősége, hogy lemondjon, Nagy László pedig kijelentette, lemond, ha a két tagozat külön egyetemmé válik. Ezzel szemben, Egyed Emese lemondott az Akadémiai Tanácsban betöltött tagságáról. /Borbély Tamás: Magyar feliratok is lesznek a BBTE-n. A magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondása is felvetődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

„Összesen 175 millió eurót mentett meg két magyar európai parlamenti képviselő Romániának, illetve a magyar-román határmenti együttműködésnek” – tájékoztatott Földeák Iván, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Európai Parlamenti delegációjának sajtótitkára: „Fazakas Szabolcs, a Költségvetés-ellenőrzési Bizottság elnöke és Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője határozott fellépésének köszönhetően az EP október 27-i strasbourgi plenáris ülésén leszavazta azt a 2006-os költségvetési módosító indítványt, amely 175 millió eurót kívánt elvenni a Románia számára előirányzott keretből”. /Guther M. Ilona, Budapest: Romániának megmentett strasbourgi PHARE-pénzek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

A romániai történelmi egyházak képviselői levelet intéztek az Európai Bizottsághoz, José Manuel Barroso elnökhöz. A levél bevezetőjében emlékeztet: Brüsszelben, az Európai Parlament illetékeseivel való megbeszélések során a napokban arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy Románia EU-csatlakozásának küszöbén továbbra is súlyos gondok merülnek fel a tényleges vallásszabadság tekintetében. A levél így hangzik: “Egyházi ingatlanainkat nem szolgáltatta vissza a román kormányzat. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy egyházaink több mint 4000 ingatlant igényeltek vissza az államtól, melyek elengedhetetlenül szükségesek vallási, karitatív, társadalmi és oktatási feladataink elvégzéséhez. Ennek ellenére egyházaink mind a mai napig sem kapták vissza ingatlanaik 90 %-át. Romániának még nincs vallásügyi törvénye. Örömmel fogadtuk, hogy a jelenlegi kormányzat, az elismert vallásfelekezetekkel konzultálva elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Megdöbbentésünknek adunk viszont hangot amiatt, hogy az egyházakkal egyeztetett szövegben kormányzati tisztviselők egy lényegi módosítást eszközöltek. A szövegtervezettel ellentétben ugyanis, amely a felekezeti oktatás állami finanszírozását irányozza elő, a végleges szöveg csupán feltételes módban engedi meg, hogy az állam pénzbelileg támogassa a felekezeti oktatást. (…) Az egyház-finanszírozás törvényi kereteinek hiánya komoly feszültségeket gerjeszt az egyházak között. A többségi egyházat 1989 óta túlfinanszírozzák, és miközben kisebbségi egyházaink hiába próbálják elkobzott ingatlanaikat visszaszerezni, az ortodox egyház kormányrendeletek révén kerül hatalmas értékű javak birtokába. Mindezeket szem előtt tartva, ki kell mondanunk, hogy a román alkotmány által szavatolt esélyegyenlőség és vallásszabadság nem tükröződik a vonatkozó törvénykezésben. Ezért kérjük Elnök úr közbenjárását, hogy az európai intézmények monitorizálják a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását. Meggyőződésünk, hogy a Romániáról szóló ország-jelentésben is említést kell tenni az egyházainkat diszkrimináló gyakorlatról.” A levél aláírói Adorjáni Dezső evangélikus, Tőkés László református, dr. Szabó Árpád unitárius püspökök, Gunnesch Friedrich főtitkár (Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház), Annusca Nicolae érseki főtanácsos (Román Görög Katolikus Egyház), Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost-prelátus (Római Katolikus Egyház). /Erdélyi egyházfők levele az Európai Bizottsághoz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

A Romániáról készült EU-bizottsági országjelentés elsősorban a korrupció miatt marasztalta el az országot, és felsorolt néhány más területet, ahol jelentős lemaradások tapasztalhatók. Nincsenek közöttük a kisebbségek jogsérelmei. Gál Kinga, az Európai Parlament néppárti (Fidesz) képviselője strasbourgi felszólalásában kifogásolta a jelentés egyoldalúságát, mert a kisebbségi területen, a magyar kisebbség helyzete tekintetében – nagyon megengedő azzal, hogy a kérdés gyakorlatilag rendben van. Az indoklás szerint kisebbségi törvénye lesz Romániának, az RMDSZ része a kormánynak, tehát minden a legjobb úton halad. Gál Kinga tájékoztatta a biztost arról, hogy mi történt a szenátusban, mi történt a szavazás előtt, a vita során, milyen hangok hallatszottak a magyar kisebbség törekvéseiről a szenátusi vitában, s hogy ez mennyire elfogadhatatlan egy jogállamban. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a parlamenti vitán kiderült, Romániában hallani sem akarnak semmiféle autonómiáról, mondván, az nem fér bele a jogállamba. Gál Kinga leszögezte, nem tartja következetesnek a jelentést az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében sem, az ingatlanok kilencven százaléka nem került vissza a jogos tulajdonosokhoz. A bizottságnak tavasz folyamán újabb jelentése lesz. Fontos, hogy ebben a jelentésben a romániai valóság kidomborodjék: ehhez az erdélyi civil és politikai társadalomnak is hozzá kell járulnia. Az elmúlt időszakban a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, majd az erdélyi kisebbségi egyházak képviselői jártak Brüsszelben. Gál Kinga rámutatott nagyon fontosak az ilyen tájékoztatások, mert a hírforrások, amelyek alapján a bizottság dolgozik, meglehetősen egyoldalúak. /Makkay József: Kesztyűs kézzel bánik Romániával az országjelentés. Gál Kinga: nem esett szó a kisebbségi jogsérelmekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

Aláírásgyűjtést kezdeményezett az önálló magyar egyetemért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító oktatók körében az egyetemen tervezett magyar karok létrehozásáért – jelentették be a bizottság tagjai. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre, a testület tagjai szerint a BBTE-n tanító oktatók közel kilencven százaléka egyetért a három magyar kar létrehozásával. A megkérdezettek döntő többsége szeretné, ha létrejönne a kolozsvári állami egyetemen a Természet-, Humán, valamint a Társadalom- és Gazdaságtudományi Kar. Hantz Péter szerint Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes arról biztosította őket, hogy ha összegyűjtik ezeket az aláírásokat, akkor a kérést az egyetem legfőbb döntéshozó elé terjeszti. Hantz Péter Brüsszelben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt felvetette a kérdést, több EP-képviselő, de még az Egyesült Államok kormánya is érdeklődik az ügy iránt. A Transindex internetes portálon megjelent: Csucsuja István történész professzor azzal dicsekedett, beszélt a bukaresti diploma-honosító bizottsággal, hogy megpróbálja megakadályozni Hantz Péter és Kovács Lehel doktori diplomájának romániai honosítását. /B. T.: Aláírásgyűjtés a magyar karokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Az erdélyi magyarság autonómiaigényének kinyilvánítása óta első alkalommal tartanak autonómiakonferenciát Bukarestben. Az Európai Unió által finanszírozott rendezvényt a Robert Schuman Alapítvány szervezte. A november 7-én kezdődött konferencia szervezői arra tettek kísérletet, hogy a román politikai élet meghatározó személyiségeivel is megismertessék az önkormányzatiságon alapuló Európai Unión belüli modelleket. A konferencia címe – Szubszidiaritás és önkormányzatiság az EU-ban – éppen azokat a kulcsszavakat tartalmazza, amelyek figyelembevételét az Európai Parlament javasolta Romániának a magyar kisebbség helyzetének a megoldására. Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője elmondta, a választás nem véletlen. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy az Európai Unió soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia kormánya is képviseltette magát a rendezvényen. Peter Thompson, a brit igazságügyi minisztérium igazgatója arról tartott előadást, hogy skót, walesi és északír devolúciós folyamat milyen kedvező hatásokat váltott ki országában. A finnországi svéd autonómia tapasztalatait Jannika Enegren-Aberg, a finn igazságügy-minisztérium képviselője osztotta meg a bukaresti hallgatósággal. /Autonómiakonferencia Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Azokban az országokban, ahol egy-egy nemzeti közösség integrációját az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvei alapján oldották meg, nemcsak a kisebbség erősödött meg, hanem az állam is. Ez az egyik következtetése annak a kétnapos konferenciának, amelyiken első alkalommal mutatták be Bukarestben az Európai Unión belüli autonómiamodelleket. Az Európai Unió által finanszírozott konferencia programjában a román igazságügyi, belügyi és külügyi tárcavezető is előadóként szerepelt, az utolsó pillanatban azonban valamennyien lemondták részvételüket, és maguk helyett sem küldtek mást a rendezvényre intézményeik képviseletében. „Nem tisztem ezt kommentálni, de az egyik résztvevő is megjegyezte, üzenetértéke van annak, hogy a román kormány részéről egyedül Markó Béla miniszterelnök-helyettes jött el” – jelentette ki a Krónikának Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője, a Románia–EU parlamenti vegyes bizottság alelnöke. Jelen volt azonban a konferencián a romániai civil szféra több jeles képviselője, és az elhangzott előadásokat könyv formájában is eljuttatják majd a román illetékeseknek. „Ez azért fontos, mert Romániában sem lehet már sokáig halogatni az autonómiáról folytatandó párbeszédet, érdemi vitát” – jelentette ki Gál Kinga. Az elfogadott zárónyilatkozatot szerint nem lehet változatlan formában átvenni az autonómiamodelleket. Ezek mindenütt a sajátos helyi adottságokhoz kell hogy igazodjanak. Az autonómia csak demokratikus közegben valósulhat meg. A rendezvényen skót, dél-tiroli, katalán és finnországi svéd politikusok, szakértők a saját közösségük példája bemutatása által fejtették ki, valamennyi autonómia a közösség megerősödéséhez vezetett, de az államot nem gyengítette. Markó Béla többek között arról beszélt, hogy a román kormány által benyújtott kisebbségi törvénytervezet nem az egyének, hanem a közösségek számára biztosít jogokat. /Az államot is erősíti az autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Szorosabbra vonják Becsey Zsolt (Fidesz – MPSZ) Európa parlamenti és Toró T. Tibor (RMDSZ) Temes megyei parlamenti képviselők szegedi, illetve temesvári irodáik együttműködését – számolt be a két politikus közös szegedi sajtótájékoztatójáról a triplexregio.net, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió hírportálja. Toró T. Tibort elmondta, hogy a gondolat már régebben felötlött: ki kellene használni azt, hogy van egy magyar EP-képviselő, aki felvállalta a határon túli magyarság ügyét, többször felszólalt a vajdasági magyarok védelmében az őket ért atrocitások kapcsán. Toró javasolta, hogy kössenek együttműködési szerződést: ellátjuk Becseyt a térség magyarságával kapcsolatos információkkal. Olyan, a DKMT-t érintő célokat is a zászlajukra tűztek, mint a Temesvár–Szeged vasútvonal helyreállítása, a IV-es páneurópai közúti folyosó felépítése, vagy a közös árvízvédelem. /Pataky Lehel Zsolt: Bánsági érdekképviselet az Európa Parlamentben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

Az EP külügyi bizottsága Strasbourgban Románia és Bulgária uniós felkészültségéről szóló jelentéseket vitatta meg, és véleményt cserélt Monica Macovei román igazságügyi miniszterrel is a felkészülésről. A vitában Tabajdi Csaba, az európai parlamenti MSZP-delegáció vezetője a korrupciót az egyik legsúlyosabb problémának nevezte, s elmondta, hogy a korrupció elleni harc terén kevés a konkrét eredmény. A magyar képviselő bírálta az egyházi javak visszaszolgáltatásának ütemét is, kiemelve, hogy a törvény szinte csak papíron létezik, a végrehajtás továbbra is késik. A kisebbségi törvény kapcsán Tabajdi leszögezte, hogy annak elfogadását a román kormány maga vállalta az Európai Unió felé, ezt a vállalását pedig be kell tartania. Dobolyi Alexandra (MSZP) szerint a Romániával foglalkozó Moscovici-jelentés kiegyensúlyozott hangvételű, a hiányosságokra rámutató dokumentum. Véleménye szerint Románia még mindig nem tesz eleget a korrupció visszaszorítására tett ígéreteinek teljesítésének. Többen megkérdezték Macoveit, mikor fogadják el a kisebbségekről hozott törvényt. A tárcavezető nem adott választ. /A restitúcióra is rákérdeztek a magyar EP-képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Az Európai Parlament finnugor fórumában tömörült képviselők egységesen akarnak fellépni a romániai kisebbségi törvény elfogadása érdekében, határozták el a testület tanácskozásán, november 16-án Strasbourgban. A fórum elnöke, Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő hangsúlyozta: a román kormány ígéretet tett, hogy még az EU-csatlakozás előtt elfogadják a kisebbségi törvényt, de azt a bukaresti parlament néhány hete leszavazta. Schöpflin György fideszes képviselő nagyon fontos előrelépésnek mondta, hogy mindenki, így a jelen lévő finn és észt képviselők is egyetértettek: a romániai és szlovákiai magyar kisebbség ügye összfinnugor ügy. /Finnugorok a román kisebbségi törvény mellett. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

A kisebbségi törvény elfogadására sürgették Romániát november 22-én az Európai Unió brüsszeli intézményrendszerének különböző fórumain, és Bukarest újabb felszólításokat kapott arra is, hogy hajtsa végre a már elfogadott törvényeit. Az Európai Parlament külügyi bizottsága – Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszter jelenlétében – vitát folytatott a Romániával foglalkozó EP-jelentésről, és ezzel párhuzamosan ülést tartott az EP-román vegyes bizottság is. A két ülésen Olli Rehn bővítésügyi EU-biztos mellett Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Dobolyi Alexandra (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) magyar képviselők is kiemelték a kisebbségi törvény jóváhagyásának és gyakorlatba ültetésének fontosságát, továbbá az EP Finnugor Fóruma is a jogszabály elfogadására szólította fel Bukarestet. /EU-sürgetés a kisebbségi törvénynek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

November 23-án az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta a Románia és Bulgária csatlakozásának állását vizsgáló jelentést. Ebben a kisebbségi törvény elfogadására sürgetik Romániát, de a restitúció és a magyar felsőoktatás kérdésének megoldása sem maradt ki. A Romániáról szóló jelentés a különböző politikai csoportokban ülő magyar képviselők által beadott indítványok hatására kiegyensúlyozott, ugyanakkor a kisebbségeket érintő kérdésekben kritikus hangvételű lett. Gál Kinga (Fidesz) módosító indítványának többsége bekerült a határozattervezet szövegébe, így az ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, a romák védelmében sürgető intézkedések tényleges alkalmazása. A jelentés politikai kritériumként határozza meg a kisebbségek helyzetének javítását, többek között elégedetlenségét fejezve ki a még hatályban lévő választási törvény diszkriminatív volta miatt. Sikerült elérni, hogy a szöveg utaljon arra, hogy további lépések szükségesek a magyar kisebbség védelme területén: a szubszidiaritás és önkormányzatiság elvein alapulva. Felhívja a román hatóságok figyelmét, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, mindehhez biztosítva a szükséges anyagi feltételeket. Tabajdi Csaba (MSZP) EP-képviselő úgy vélte, hogy „a kemény hangú jelentés a magyar EP-képviselők összefogásának és kiváló együttműködésének, valamint a Finnugor Fórum és a nemzeti kisebbségügyi EP-intergroup lobbyerejének köszönhető”. A Velencei Bizottság megjegyzéseit belefoglalják a kisebbségi törvénytervezetbe – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Markó Béla RMDSZ-elnök élesen bírálta a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (NKP) álláspontját a tervezettel kapcsolatban. Markó elítélte a Gusa-féle zsebpártok magatartását, amelyek a kisebbségi törvény kapcsán kiújult magyarellenes retorikával igyekeznek szavazókat toborozni. /EP-s sürgetés a kisebbségi törvény elfogadására. A magyar felsőoktatás rendezését is a dokumentumba foglalták. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) EP-megfigyelői elmondták: a képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szenátus elutasította a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Arra utaltak, hogy Romániának problémái lehetnek a 2006 áprilisában esedékes országjelentéssel, ha a törvényhozás nem fogadja el a tervezetet. November 24-én a Demokrata Párt képviselői a képviselőház közigazgatási bizottságában nemmel voksoltak, vagy tartózkodtak a kisebbségi törvénytervezet elfogadásánál. A tervezetet végül 9 „igen”, 4 „nem” szavazattal és két tartózkodással fogadták el. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke azzal vádolta Olli Rehn EU-bővítési biztost, hogy túllépi hatáskörét, ha „pozitívan” beszél a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetről, anélkül, hogy megvizsgálná a kezdeményezés alkotmányosságát. Gusa szerint a kisebbségi tervezet nem lehet része a csatlakozási kritériumoknak, ahogyan azt Gál Kinga magyarországi EP-képviselő javasolta. /Kisebbségi törvény: NLP aggodalom, DP-árulás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Több európai fórumnál tett látogatást az elmúlt héten Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamennyi rendezvényen fontos téma volt a kisebbségi törvény. A szenátor idézte Olli Rehn EU bővítési biztost, aki szerint Romániának be kell tartania ígéretét a kisebbségi törvény elfogadására vonatkozóan úgy, hogy biztosítsa a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Románia egyik europarlamenti megfigyelője is úgy nyilatkozott: összefogás alakult ki az Európai Parlamentben az erdélyi magyarság sorsának rendezése érdekében, Románia tehát nem teheti meg többé, hogy ne alkalmazza a gyakorlatban is vállalt kötelezettségeit. Mind a demokrata, mind a szociáldemokrata párti román europarlamenti megfigyelők azt hangoztatták bukaresti sajtóértekezletükön, mesterséges problémáról van szó, a kisebbségi törvény elfogadása nem jelent feltételt Románia EU-csatlakozásához. /Kisebbségi törvény: Bukarestnek teljesítenie kell ígéretét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./ Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-szenátor látogatásai során a romániai magyar közösséget érintő kérdésekben próbált kedvező döntéseket elérni. A szenátor szót emelt, hogy tegyenek különbséget bevándorlók és őshonos nemzeti közösségek között. A Konrad Adenauer Alapítvány meghívására Olaszországban járt, ahol az Európai Bizottság tisztségviselői tárgyalták meg a román kormányt képviselő államtitkárokkal, melyek azok a kérdések, amelyek megakadályozhatják a 2007 január 1-jei csatlakozást. A megbeszélésekre meghívtak három romániai parlamenti képviselőt is, köztük Eckstein-Kovács Pétert is. A szenátor javasolta, hogy a politikai kritériumokat is kérjék számon, elsősorban a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, illetve a restitúció kérdését. Ezután a szenátor Brüsszelbe ment, ott a Románia – Európa Unió Parlamenti Vegyes Bizottságnak volt ülése, amelynek során a kisebbségi törvény a legélesebb viták tárgyát képezte. A szenátor módosító indítványt tett, miszerint az Európai Unió elvárja Romániától, hogy elfogadja ezt a jogszabályt, a kulturális autonómiáról szóló részel együtt. Ezen a megbeszélésen Olli Rehn csatlakozási főbiztos elmondta: Románia ígéretet tett a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásáról, amit be kell hogy tartania. A Vegyes Bizottságban többségben voltak az ellenzéket képviselő román szenátorok és képviselők, végül az ő módosító indítványát nem fogadták el. Ugyanabban az időben a másik teremben a magyar jelentést tárgyalták, a magyarországi küldöttség pártállástól függetlenül kiállt és sikerült átvinnie egyrészt a kisebbségi törvény elfogadásának szükségességét, másrészt a magyar egyetem állami támogatásának a kérelmét is. Ezután Eckstein-Kovács Péter részt vett Londonban az Európai Bizottság egyik testületének évi ülésére, ahol a terrorizmusról és annak megelőzéséről volt szó. Azt kérte a résztvevőktől, hogy tegyenek különbséget a nemzeti kisebbségek, az őshonos kisebbségek és a bevándorolt közösségek közt. /E.-R.F. – Sz.K.: Különbséget kell tenni az őshonos és a bevándorolt kisebbségek között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Olyan összefogás alakult ki az Európai Parlamentben az erdélyi magyarság sorsának rendezése érdekében, amellyel még a francia csoport is szolidarizált, lásd Pierre Moscovici jelentését – mondotta Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-képviselő, Románia egyik europarlamenti megfigyelője. Brüsszel nem elégszik meg többé az ígéretekkel, hanem számon is kérheti, a védzáradék kilátásba helyezésével kényszerítheti Romániát arra, hogy ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is alkalmazza a vállalt kötelezettségeket. A képviselő emlékeztetett: a kisebbségi törvényen túl a javaslatok közt szerepel a szubszidiaritás elvének az önkormányzatokban való gyakorlatba ültetése, a választási törvény diszkriminatív intézkedéseinek módosítása, a kisebbségi oktatás biztosítása minden szinten. Egyértelmű, hogy a magyar lobbinak, elsősorban Gál Kinga (Fidesz), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) tevékenységének köszönhető ez a politikailag jelentős eredmény. /Sz. K.: Románia nem csatlakozhat az erdélyi magyarság ügyének rendezése nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Sajtóbeszélgetésre hívta meg a romániai magyar média vezetőit Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 26-én Marosvásárhelyre. Markó a kormánykoalíció tényleges eredményeit a látszatnál többre tartotta, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szövetséget alkotó pártok nézeteltéréseiket kifelé is megjelenítik. Szerinte a kisebbségi törvény elfogadása márciusnál hamarabb nem várható. Amikor Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester levelével érvel az ügyben a szenátusban, akkor megállapítható, hogy mindkét fél gyengíti a törvény elfogadási esélyeit. Az elnök köszönetét fejezte ki az összes magyarországi Európai parlamenti képviselőnek a törvénytervezet támogatásáért. Markó Béla lehetőséget lát arra, hogy a nemzeti bruttó össztermék jelenleg előirányzott 3,9 százaléka helyett 5 százalékot fordítsanak oktatási célokra. A jelenlévő újságírók bírálták az RMDSZ-t, amiért álláspontját nem hozza kellő mértékben nyilvánosságra. Markó Béla elismerte, hogy a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség véleményét nem ismeri ez ügyben, s mindkét felet felelősnek tartja ezért. Markó Béla bejelentette, hogy funkcióhalmozás miatt lemondott a Communitas Alapítvány elnökségéről, valamint a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztőségéről. Elismerte, hogy a Communitas Alapítványhoz befutó közpénzek elszámolását nem teszik teljes egészében nyilvánossá, mert annak egy részét formailag az alapítvány szervezte tevékenységekre vagy működésre fordítják, és a jelenlegi jogszabályok értelmében nem hozható nyilvánosságra, hogy valakinek mennyi a fizetése. A pályázatokra kiírt alapítványi pénzelosztás továbbra is nyilvános lesz, ígérte. A Communitas-összegek szétosztását a jövőben is az RMDSZ végzi. Elismerte, hogy a volt Romániai Magyar Szót az alapítvány kiemelten támogatta. Az oktatási támogatásként a magyarul taníttatásért járó 20 ezer forintokat jelentő támogatás hiányzó felét, 600 millió forintot a múlt héten Magyarországról átutalták, a másik fele 2006-os kifizetésre csúszhat. /B. Á.: Kisebbségi törvény márciusra. Markó Béla sajtóbeszélgetése hazai magyar médiavezetőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A korrupcióellenes harc legyen Románia legfőbb célkitűzése az elkövetkezőkben, áll a Pierre Moscovici európai parlamenti képviselő által összeállított jelentésben. A jelentést a külügyi bizottság elfogadta. A dokumentum határozattervezet az Európai Parlament plénuma részére. Romániában a magas szintű korrupció jelenti a legsúlyosabb problémát, valamint az igazságszolgáltatásban jelentkező korrupció. A határozattervezet szerint ezt a jelenséget a törvény által kiszabott büntetések súlyosabbá tételével, és a korrupciós esetek jobb kivizsgálásával lehet elérni. /Románia túl korrupt Európának. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

„Traian Basescu államelnök nem egyforma mércével mér, be kellene látnia, hogy az autonómia esetében európai elvekről van szó, amelyek minden európai államban érvényesek kell legyenek” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Csapó József Basescu elnök székelyföldi autonómiát illető kijelentéseire reagálva. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra kérte Traian Basescut, rendezzenek nemzetközi részvétellel megbeszélést az eurorégiónak tekinthető Székelyföld területi autonómiájának törvény általi újraalakításáról. Basescu államfő ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy Románia alkotmánya nem engedi meg az ilyen megoldásokat. Az SZNT elnök azt is elmondta, Romániától csupán vállalt nemzetközi kötelezettségeinek betartását kérik. Csapó illetékes nemzetközi fórumként az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet és az ENSZ Biztonsági Tanácsát jelölte meg. Akárcsak Romániában, Szerbiában sem tartják az autonómiát elfogadható megoldásnak, amikor a magyarokról van szó. /Isán István Csongor: Csapó: Basescu nem egyforma mércével mér. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

December 5-én hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, akit Niculescu Tóni külügyminisztériumi államtitkár is elkísért. A román küldöttség az Európai Parlament elnökével, Jose Manuel Barrosóval folytatott tárgyalásokat. /Tariceanu Brüsszelben tárgyal Románia esélyeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./

Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, tagja a román európai parlamenti megfigyelő csoportnak. Haragszik az RMDSZ-re a kisebbségi törvénytervezet, illetve, ahogy mondja, a Székelyföld „enklavizálása” miatt. Haragszik az Európai Parlamentre, mert szerinte „erősen” kötik az ebet a karóhoz éppen a sokat pocskondiázott kisebbségi törvény okán. Mint nyilatkozta, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadását feltételül szabják Románia európai uniós csatlakozásához. Corlatean felháborodott, aimért az Európai Parlament külügyi bizottsága függeléket fogadott el Pierre Moscovici jelentéséhez, amelyben arra szólítják fel a román hatóságokat, hogy hozzanak kiegészítő intézkedéseket a magyar kisebbség védelmének biztosítására, amelynek összhangban kell lennie a szubszidiaritás és az úgynevezett „self-governance” elvével. Corlatean véleménye szerint szándékosan félremagyarázzák a „self-governance” elvét, amely az európai normák szerint kizárólag a helyi közigazgatási autonómiát jelenti. /Mózes Edith: Corlatean haragos. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

A frakciófegyelem megsértése miatt rendkívüli ülést tartott december 6-án az RMDSZ képviselőházi csoportja. Az ülés összehívását az indokolta, hogy Toró T. Tibor saját módosító-indítványait is beterjesztette a jogi bizottság elé a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. Toró javaslatában enyhítené a kisebbségi szervezetek bejegyeztetési feltételeit a Velencei Bizottság javaslatainak megfelelően. Így egy kisebbségi szervezet nem a közösség tagjainak 10, hanem csupán öt százalékának támogatásával is létre jöhetne. A kisebbségi törvénytervezet 15 megyéből 25 ezer aláírás összegyűjtésére kötelezi a megalakulni óhajtó kisebbségi szervezeteket. Toró indítványa szerint ehhez elég lenne háromezer tag is, mindez a jelentős számarányú kisebbségi közösségek által lakott megyék 40 százalékára vonatkozna. Toró javaslata szerint minden olyan megye a kisebbségek által jelentős számarányban lakottnak számít, ahol egy közösség legalább 1500 tagja él. Ez a választásokon egy magát bejegyeztetni óhajtó magyar szervezet esetében azt jelentené, hogy egy a 15 helyett csak 8 megyéből kellene aláírásokat gyűjtenie, és minden közigazgatási egységből legalább 100-at. Toró javaslatában a Velencei Bizottság ajánlásai alapján pontosította az autonómiatanácsok hatáskörét is. Az Európai Parlament magyar képviselőinek köszönhetően új helyzet állt elő, ez lehetővé tenné az RMDSZ-nek, hogy javítsa a tervezetet. Toró szerint a javítások alapján többet kellene kérni. Az RMDSZ-frakciónak az ülésen jelen levő tagjainak többsége – Toró szerint – nem támogatta a javaslatait, ezért a következő ülésen nem várható, hogy az indítványok végrehajtását felkarolja a szövetség. Indítványait azonban ebben az esetben is fenntartja. /B. T.: Frakciófegyelem-sértéssel vádolják Toró T. Tibort. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Az Egyesült Államok minden eddiginél erőteljesebb nyomást gyakorol a román kormányra a nemzetközi örökbefogadások ügyében. Az amerikai külügyminisztérium „aggodalmát” fejezte ki amiatt. Az ügy szálai a rendszerváltásig nyúlnak vissza. Az első éveiben bárki örökbe vehetett egy romániai gyereket, ha sikerült megállapodnia a családdal. 1996-ig a kiskorúakat mindenféle bürokratikus akadályok nélkül szabályosan adták-vették. Ekkor létrejött az örökbefogadási hatóság, a helyzet azonban nem javult számottevően. Adrian Nastase akkori miniszterelnök 2002 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy a román árvákat interneten 20 és 50 ezer dollár közötti összegért „vesztegették”. Az évek során Románia számos nemzetközi bírálatot kapott a visszaélések miatt. A leghangosabb Emma Nicholson bárónő, Románia Európai parlamenti raportőre volt, aki felemelte szavát a „gyermekkereskedelem” ellen. A nyomásnak engedve, 2001. májusában az Országos Gyermekjogvédő Hatóság úgy döntött, a felmerült korrupciós vádak tisztázásáig felfüggeszti a külföldi örökbeadásokat. A hatóság rendeletét egy örökbefogadásokkal foglalkozó alapítvány kérésére a bíróság hatálytalanította. A kormány közbelépésére volt szükség. A miniszterelnök kijelentette, az örökbeadások ügye politikai kérdés, ezért a bíróság döntésére adott válasz is politikai lesz. A következő héten újabb tiltó rendelet látott napvilágot. Főként amerikai politikusok tiltakoztak, de akadt néhány európai vezető is – Lionel Jospin francia, Silvio Berlusconi olasz kormányfő -, akik saját állampolgáraik jogainak csorbításaként értékelték a bukaresti zárlatot. A román örökbefogadási törvény nagy késéssel, 2004-ben született meg. A moratórium mindvégig érvényben maradt, ennek ellenére – egyes források szerint – a nemzetközi örökbefogadások folytatódtak. A mostani kormány tovább szigorította a szabályokat. Ezek szerint romániai árva csak akkor hagyhatja el az országot, ha a pótszülőkkel másodfokú rokoni kapcsolatban áll. Azonban egyre erőteljesebb amerikai nyomás. /Uncle Sam román gyereket akar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Elégedetlenségét fejezi ki az Európai Parlament a romániai kisebbségi törvénytervezet folyamatos késése miatt – olvasható Pierre Moscovici francia szocialista raportőr által készített és december 15-én elfogadott, Romániáról szóló jelentésében. A képviselők kérik, „hogy a kisebbségi törvényt mihamarabb hagyják jóvá a politikai kritériumok tiszteletben tartásával”. Az EP nyugtalanítónak tartja, hogy továbbra is diszkriminatív intézkedéseket tartalmaz az érvényben lévő romániai választási törvény. Az elfogadott szöveg szerint „kiegészítő intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával”. Az EP szakbizottsága még az „önkormányzatiság” szót foglalta volna a jelentésbe, ezt váltotta fel a plenáris szavazáson a „kulturális autonómia” kifejezés. Az EP felszólítja „a román hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, biztosítva a szükséges pénzügyi eszközöket”. A szöveg szerint „fel kell gyorsítani az elkobzott javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtását”. A jelentés további erőfeszítéseket kér Romániától a környezetvédelem területén. Dobolyi Alexandra (MSZP) szerint a két jelentés „kiegyensúlyozott és jól tükrözi a két ország jelenlegi állapotát”. Gál Kinga (Fidesz) beszédében „kirakatpolitikának” nevezte a román kormánynak a magyar kisebbséggel kapcsolatos lépéseit. A bukaresti kormánykoalíció megegyezett abban, hogy „a kisebbségi törvénytervezetből kiveszik a kulturális autonómia lényegét, megfosztva a kisebbségi közösséget az önkormányzatiság minden formájától” – mondta a képviselőnő. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a jelentés segíthet a kisebbségi törvénytervezet támogatóinak. /Elfogadták a Moscovici-jelentést. Megbukott az önkormányzatiság, maradt a kulturális autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Az EP-képviselők – liberális javaslatra – a Moscovici-jelentés korábbi változatában szereplő „self-governance” kifejezést a kulturális autonómia fogalmára cserélték. Az angol „self-governance”-t kétféleképpen fordították: hol önkormányzatiságra, hol önrendelkezésre. Az európai liberálisok úgy oldották meg ezt a problémát, hogy a kulturális autonómia terminussal helyettesítik a többféleképpen értelmezhető „self-governance-t”. A Moscovici-jelentés szövegének ugyanazon bekezdésében említés történik a szubszidiaritás Romániában méltánytalanul elhanyagolt elvéről is. kulturális autonómia immár EU-s követelmény. A helyzet érdekessége, hogy a közösségi jogok kategóriájába tartozó kulturális autonómia fogalmát éppen a személyi jogok mindenekfelettiségét valló liberálisok viszik be az immár európai ajánlássá váló Moscovici-jelentésbe. /Salamon Márton László: Terminológiai kártyajáték. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, szerinte a jelentés elfogadása és az, hogy abba belefoglalták a kulturális autonómia fogalmát, nemcsak a szövetségnek jelent segítséget, hanem a román kormánynak is. A magyarországi EP-képviselők eltérően szavaztak a módosító javaslatok kapcsán, abban viszont a többség egyetértett, hogy a kulturális autonómia fogalmának bevitele a jelentése előrelépést jelenthet a kisebbségi törvény elfogadásában. Dobolyi Alexandra /MSZP/ képviselő rámutatott: a magyar képviselők által a kisebbségek helyzetének javítására tett ajánlásoknak nincs kimondottan kényszerítő erejük. Szentiványi István /SZDSZ/ képviselő is jónak találja a jelentést. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Európa a kulturális autonómia mellett tette le a garast. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Petre Strachinaru demokrata képviselő továbbra is elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény jelenlegi formáját. Akárcsak pártelnöke, Emil Boc, ő is úgy véli, az EP által elfogadott jelentésben szereplő kulturális autonómiára vonatkozó ajánlás nem kötelező érvényű Románia számára. Strachinaru hangsúlyozta, szükség van egy, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényre, de nem hajlandóak elfogadni a jelenlegi változatot, a kulturális autonómia megfogalmazásával nem érthetnek egyet. /(-kas): Strachinaru – elfogadhatatlan a kulturális autonómia (Változatlan a demokrata álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

Magabiztos nyilatkozatok indították útjára a kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét. Mégsem született meg. „Pedig mi ismét lojális partnerek voltunk”, írta Toró T. Tibor. „Mi nem a konfrontációt, hanem az együttműködést választottuk.” „És újra meg újra rácsodálkozunk a román nacionalizmus eredetiségére”. Az RMDSZ programja legfontosabb stratégiai célkitűzésként a közösségi autonómiát nevezi meg. Egy autonómiatörekvésnek akkor van esélye, ha az a közösség lehető legszélesebb egyetértésén alapul. Az RMDSZ vezérkara következetes abban, hogy belső ellenzékét szélre szorítja, külső ellenzékét nem-létezőnek tekinti, és a „párbeszéd az autonómiáért” a mértékadó civil szervezetekkel meg a történelmi egyházak elöljáróival is inkább propaganda-monológ, mint valós dialógus. Egységes képviseletre szükség van, mert az autonómiát csak együtt lehet elérni. A közösségi igény megfogalmazásakor nincs helye az öncenzúrának. Nem azt fogalmazzuk meg mint közösségi igényt, amiről azt gondoljuk, hogy a partnereink elfogadhatónak tartják, hanem azt, ami a közösségi megmaradás és gyarapodás hosszú távú garanciája. Nincs már esély az egymást kiegészítő együttműködésre a Markó–Tőkés tengely mentén? – tette fel a kérdést Toró. Miért nem használta ki az RMDSZ csúcsvezetése a román– magyar közös kormányülést a kulturális autonómia megtámogatására? Ha az EMNT-diplomáciának /Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács/ és a Fidesz EP-képviselőinek a Moscovici-jelentés kapcsán román diplomáciai ellenszélben elért sikerét nézzük, akkor fogalmat alkothatunk, mit lehetett volna tenni, ha következetesen együtt és a jó irányba mozdul a magyar érdekképviselet, állapította meg Toró T. Tibor. /Toró T. Tibor: Valahol utat tévesztettünk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./