Eljárást kezdeményezett az EB Románia ellen, mivel nem tett eleget az országos hulladékgazdálkodási tervvel kapcsolatos kötelezettségeinek
Eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság (EB) Románia ellen az Európai Unió Bíróságán, mivel nem tett eleget az országos hulladékgazdálkodási terv, valamint a hulladékmegelőzési program felülvizsgálatára, illetve elfogadására irányuló kötelezettségének, ahogyan azt az EB 2008/98-as keretirányelve előírja.
Az EB közleménye emlékeztet: Romániának 2013-ban kellett volna felülvizsgálnia országos hulladékgazdálkodási tervét és a hulladékmegelőzési programot. Mivel ez nem történt meg, 2015 szeptemberében az EB elindította a kötelezettségszegés megállapítására irányuló előzetes eljárást, 2016-ban elküldött indoklásában pedig felszólította az országot, hogy haladéktalanul pótolja a mulasztást.
Hulladékgazdálkodás tekintetében Románia továbbra is sereghajtó az Európai Unió országai között: 2015-ben itt volt a legmagasabb – 72% – a települési hulladékok lerakásának aránya, ami csaknem háromszorosa a 25,6%-os EU-s átlagnak.
Az Európai Bizottság 2008/98-as irányelvének célja a környezetre és az emberek egészségére nézve ártalmatlan hulladékkezelés elősegítése. A tagállamoknak 2010. december 12-éig kellett elfogadniuk országos hulladékgazdálkodási tervüket, 2013. december 12-éig pedig a hulladékmegelőzési programot, ugyanakkor kötelességük ezeket hatévenként felülvizsgálni. erdon.ro

Az EU-nak oda kell figyelnie az őshonos kisebbségekre is
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés több szempontból is fontos számunkra. A FUEN tagszervezetei arról a szolidaritásról tettek és tesznek tanúbizonyságot, amely nélkül az európai őshonos kisebbségek közösségként nem lehetnek sikeresek az európai politika közterein. Ugyanakkor a Minority SafePack nemcsak a mi ügyünk, hanem a többség ügye is. Mi, kezdeményezők valami pluszt szeretnénk hozzáadni a kontinens népeinek jövőjéhez, olyan értékeket kívánunk a középpontba helyezni, amelyek minden demokratikus és szabadságszerető közösség életét vezérlik: a jogállamiságot, a törvénytiszteletet és az emberi, közösségi jogokat. Párbeszédet javasoltunk, és ezt a párbeszédet, úgy érezzük, hogy elfogadta az Európai Bizottság, amikor regisztrálta kezdeményezésünket – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök ma Brüsszelben, ahol az Európai Parlament elnökének fővédnökségével tart konferenciát a FUEN.
Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani fővédnökségével tartott konferenciát május 3-4-én a FUEN Brüsszelben. A Hit the Road – a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés (MSPI) és az Európai Parlament című konferencia házigazdái Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselői voltak.
Kelemen Hunor tegnapi előadásában rámutatott: az Európai Unióról (EU) még a bírálói is elismerik, hogy a kontinens elmúlt évszázadának egyik legsikeresebb politikai projektje, amely békét, stabilitást és viszonylagos jólétet biztosít polgárainak. Működését a kölcsönös tiszteletre és szolidaritásra alapozza, értéknek tekinti a nyelvi, etnikai és vallási sokszínűséget – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
„Mi, a romániai magyar nemzeti közösség, az unió legnagyobb őshonos kisebbsége közel száz esztendeje küzdünk azért, amit minden kisebbségi egyén és közösség értéknek tart: megőrizni és továbbadni nemzeti identitásunkat, biztonságban élni szülőföldünkön. Úgy véljük, hogy az EU nem lehet megosztott, nem maradhat szétszakított állapotban, egységessé kell válnia az őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése tekintetében is” – idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort. Szerinte az EU erősebb, sikeresebb, versenyképesebb és stabilabb lesz akkor, ha odafigyel a 60 milliós, „egy nagyobb országnyi” őshonos kisebbséghez tartozó polgárára.
Az őshonos nemzeti kisebbségek fontos eredményeként nevezte meg azt, hogy a luxemburgi bíróság a Minority SafePack kezdeményező bizottságának adott igazat az Európai Bizottsággal folytatott vitában. Úgy véli, hogy legalább ennyire fontos előrelépés az is, hogy a bizottság tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, illetve hogy bejegyezte a Minority SafePacket.
„Tulajdonképpen azokat a törvényes kereteket, amelyeket a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Románia európai uniós és NATO-s csatlakozása előtt sikerült kialakítani, hatósági és igazságszolgáltatási eszközökkel megváltoztatják, átértelmezik. Korlátozzák az anyanyelv-használatot, azt, ami az identitásunk megerősítésének egyik legfőbb eleme” – részletezte beszédében.
Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának legutóbbi országjelentése pontszerűen sorolja fel, hogy az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, a vallásszabadság gyakorlásának a jogát milyen módon és hol sérti Románia. Kelemen úgy tartja: nagyon fontos, hogy több év után az Egyesült Államok ismét figyel a kisebbségi közösségekre.
Romániában a magyar közösség tagjai közül azokat érinti a leginkább az asszimiláció, amelyek nagyon kis létszámban élnek a többséggel együtt, azaz a szórványt – vázolta fel Kelemen Hunor. Az RMDSZ az elmúlt két évtizedben a tömbben, az interetnikus környezetben és a szórványban élő magyar közösségek helyzeteire sajátos megoldásokat keresett, amelyek intézményes kereteket jelentenek a magyar emberek identitásának megőrzéséhez és megerősítéséhez. Szabadság (Kolozsvár)

Hit the road – egy hosszú út közepére ért az európai kisebbségek ügye
Mérföldkőhöz érkezett az európai nemzeti kisebbségek ügye azáltal, hogy az Európai Bizottság bejegyezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. A hamarosan kezdődő petíciós kampány célja világossá tenni az EU döntéshozói számára, hogy az uniós szintű jogalkotás nem kerülhető meg a kisebbségvédelem területén – hangzott el csütörtökön a Hit the Road – a Minority Safepack (MSPI) európai polgári kezdeményezés és az Európai Parlament című konferencián.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által szervezett rendezvény házigazdái Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselői voltak, meghívottai pedig az MSPI kezdeményező bizottságának tagjai – köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök –, a FUEN vezetői, az EP kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (Intergroup) tagjai, kisebbségi jogi szakértők. A konferenciát az EP elnöke, Antonio Tajani fővédnökségével tartották meg. Ennek jelentőségét több felszólaló is hangsúlyozta.
Egy kis nosztalgia
A moderátor Winkler Gyula felvezetőjében felidézte, hogy öt éve éppen az EP épületében rakták le – az RMDSZ javaslatára – az európai polgári kezdeményezés alapjait. Ebben a munkában szavai szerint sorsdöntő volt a Intergroup tagjai közötti együttműködés. A luxemburgi bíróság döntésének mérföldkövét elhagyva, a MSPI kezdeményező bizottsága már készülhet az egymillió aláírás összegyűjtésére az EU legkevesebb hét tagállamban. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy az Európai Bizottság elindítsa a jogalkotási folyamatos a kisebbségvédelem területén – emlékeztetett Winkler.
Nils Torvalds finn EP-képviselő, az Integroup társelnöke is nosztalgiázva indította beszédét. Felidézte, hogy tömött volt az a terem, amelyben a MSPI alapjait papírra vetették, és mekkora hidegzuhanyként érte a kezdeményezőket az Európai Bizottság 2013-as elutasító döntése. A luxemburgi bíróság döntését történelminek nevezte, mert esélyt jelent a kisebbségvédelem jogi keretének megteremtésére. „Lesz mit hátrahagynunk a gyermekeink, unokáink számára. Biztos vagyok abban, hogy összegyűjtjük az aláírásokat, de sok munka vár ránk, de nem 7, hanem 28 tagállamból kellene ezeket összegyűjteni” – fogalmazott a képviselő.
Vincze: Let`s hit the road
Vincze Loránt FUEN-elnök szerint is történelmet írt döntésével a luxemburgi bíróság. Emlékeztetett arra, hogy a MSPI volt a első európai polgári kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottsággal kötött kompromisszum alapján jegyeztek be. Felidézte, hogy 2012 április 15-én fogant vetették papírra az első elképzeléseiket a kezdeményező bizottság tagjai.
„Sok-sok órát dolgoztunk a csomagon. A kisebbségi szolidaritás egyre nőtt a kezdeményezés körül. Szomorúak voltunk az elutasításkor, de nem csüggedtünk el. Elhatároztuk, hogy fellebbezzünk, mert biztosak voltunk igazunkban. Meggyőződésünk, hogy a kisebbségek védelme nem mond ellent az európai értéknek. Ma már egy erős koalíció körvonalazódik az ügyünk körül” – mondta a FUEN elnöke. Megjegyezte, csupán a pereskedéssel elvesztett négy évet sajnálja.
Vincze elmondta, a következő hónapokban az aláírásgyűjtésre, a petíciós kampányra összpontosít a kezdeményező bizottság. Kampányt szimbolikusan május 21-én, a FUEN kolozsvári kongresszusán indítják el, és néhány héten belül az online aláírásgyűjtés is elkezdődhet. A „papír alapú”, hagyományos aláírásgyűjtést várhatóan szeptemberben kezdik el a FUEN tagszervezetei.
A kezdeményező bizottságnak szándékában áll felhívást intézni az EU döntéshozóihoz, európai politikai pártok vezetőihez, hogy legyenek a partnerei a kisebbségi javaslatcsomagnak. „Semmi mást nem akarunk, csak elérni azt, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részei legyenek. A folyamatos jogsértések azt bizonyítják, hogy a tagállamok önállóan nem tudják kezelni ezt a kérdést” – fogalmazott a FUEN elnöke. „Történelmet írtunk, remélem, hogy az uniós szintű törvényalkotás is beindul. Let`s hit the road” – zárta beszédét a FUEN elnöke.
Kelemen Hunor: ez a többség ügye is
Kelemen Hunor beszédében elmondta, az MSPI több szempontból is fontos az RMDSZ számára. Szavai szerint a FUEN tagszervezetei olyan szolidaritásról tettek és tesznek tanúbizonyságot, amely nélkül az európai őshonos kisebbségek közösségként nem lehetnek sikeresek az európai politika közterein.
„Ugyanakkor a Minority SafePack nemcsak a mi ügyünk, hanem a többség ügye is. Mi, kezdeményezők valami pluszt szeretnénk hozzáadni a kontinens népeinek jövőjéhez, olyan értékeket kívánunk a középpontba helyezni, amelyek minden demokratikus és szabadságszerető közösség életét vezérlik: a jogállamiságot, a törvénytiszteletet és az emberi, közösségi jogokat. Párbeszédet javasoltunk, és ezt a párbeszédet, úgy érezzük, hogy elfogadta az Európai Bizottság, amikor regisztrálta kezdeményezésünket” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
A politikus elmondta, a romániai magyar nemzeti közösség, az EU legnagyobb őshonos kisebbsége közel száz esztendeje küzd azért, amit minden szabadságszerető közösség értéknek tart: megőrizni és továbbadni nemzeti identitását, biztonságban élni szülőföldjén. „Úgy véljük, hogy az Európai Unió nem lehet megosztott, nem maradhat szétszakított állapotban, egységessé kell válnia az őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése tekintetében is” – tette hozzá Kelemen Hunor. Szerinte az EU erősebb, sikeresebb, versenyképesebb és stabilabb lesz akkor, ha odafigyel a 60 milliós, „egy nagyobb országnyi” őshonos kisebbséghez tartozó polgárára.
A politikus fontos eredményeként nevezte, hogy a luxemburgi bíróság a Minority SafePack kezdeményező bizottságának adott igazat az Európai Bizottsággal folytatott vitában. Szerinte legalább ennyire fontos előrelépés az is, hogy a Bizottság tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, illetve hogy bejegyezte a Minority SafePacket.
„Ezzel megtörtént az első lépés annak irányába, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye formálisan is az Európai Unió döntési körébe jusson. Tudom, hogy még hosszú út áll előttünk, hogy az egymillió aláírás összegyűjtése még nem jelenti azt, hogy megnyertük a csatát, de ez egy igazán fontos következő lépés” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke elmondta: a romániai magyar közösségről a román diplomácia gyakran azt terjeszti, hogy szeparatista, hogy „el akarja szakítani Erdélyt Romániától.” Mint kiemelte, a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt években gyakran az anyanyelv-használat és a közösségi szimbólumok korlátozására irányultak a többség kezdeményezései.
„Tulajdonképpen azokat a törvényes kereteket, amelyeket a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Románia európai uniós és NATO-s csatlakozása előtt sikerült kialakítani, hatósági és igazságszolgáltatási eszközökkel megváltoztatják, átértelmezik. Korlátozzák az anyanyelv-használatot, azt, ami az identitásunk megerősítésének egyik legfőbb eleme” – részletezte a politikus.
Emlékeztetett: a washingtoni külügyminisztérium legutóbbi országjelentése pontszerűen sorolja fel, hogy az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, a vallásszabadság gyakorlásának a jogát milyen módon és hol sérti Románia. Nagyon fontosnak nevezte, hogy az elmúlt két-három évben az Egyesült Államok ismét figyel a kisebbségi közösségekre. „A mi országunk olyan, ha elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben, akkor teljesíti azokat. Amikor nincsenek elvárások, megfeledkezik az alapértékekről, azok gyakorlatba ültetéséről” – tájékoztatta hallgatóságát az RMDSZ elnöke.
Határokon átívelő közös cél
A konferencián szót kapott Hans Heinrich Hansen, a FUEN korábbi elnöke is. Az idős politikus felelevenítette az elmúlt évek történéseit, és kitért a németországi dánok problémáira is. Hansen hangsúlyozta, az európai őshonos kisebbségeknek önbizalomra van szükségük, és ezt törvényekkel lehet bátorítani. „A FUEN nagyon erős, amikor a tagszervezetek szolidaritásáról van szó. Szükségünk van külső támogatásra is, hogy növelni tudjuk a nyomást az EU döntéshozóira” – mondta a szervezet volt elnöke.
A szlovákiai Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának volt elnöke áttekintette az európai nemzetközi intézmények viszonyulását a kisebbségek jogaihoz. Mint mondta, a kilencvenes évek voltak a legkedvezőbbek a kisebbségek számára ezen a téren.
Szavai szerint az EU-nak meg kell védenie az eltűnőfélben lévő etnikai közösségeket. Példaként említette Szlovákiát, ahol 1981-ben még 580 ezer magyar élt, 2001-re pedig számuk 468 ezerre csökkent. „Húsz év alatt elveszítettünk 100 ezer embert, az asszimiláció pedig az EU kereteiben történik” – emlékeztetett. Szerinte ezt az asszimilációt csak úgy lehet megállítani, ha az Európai Bizottság megfogalmazza az uniós szintű kisebbségvédelem jogi normáit.
Daniel Afreider olasz képviselő, a FUEN alelnöke is arról beszélt, hogy mérföldkőhöz érkezett az európai nemzeti kisebbségek ügye. „Az MSPI azt bizonyítja, hogy közös, határokon átívelő célunk van. Ez az egyik legfontosabb üzenet” – mondta a politikus. Szerinte a FUEN keretet teremt arra, hogy az Európában élő kisebbségek tapasztalatokat cseréljenek és a legjobb gyakorlatra alapozva keressenek megoldást a helyzetük uniós szintű rendezésére.
A konferencia kisebbségjogi szakértők előadásaival folytatódott, a nap tapasztalatait Sógor Csaba foglalta össze zárszavában.
Munkavacsorával kezdődött
A kisebbségi polgári kezdeményezésről szóló kétnapos rendezvény egy munkavacsorával kezdődött szerda este. Sógor Csaba köszöntőjében úgy értékelt: elérkezett az idő, hogy a civil társadalom felmutassa az erejét a következő hónapokban, nemcsak az egymillió aláírás összegyűjtésében, hanem az EB meggyőzésében is, hogy elkezdődhessen az uniós jogalkotás a kisebbségek védelmében.
Karl Heinz Lambertz, a belgiumi parlament szenátora, a Régiók Bizottsága alelnöke szerint a Minority Safepack kezdeményezés 2012-es elindítása óta Európa sokat változott, és most a legfontosabb az, hogy elmagyarázzák az uniós állampolgároknak: ez a kezdeményezés nem egy újabb ok lesz a széthúzásra, és a sokszínűség továbbra is Európa egyik legfontosabb értéke, nem pedig egy probléma.
„Meg akarjuk változtatni Európa arcát, azt akarjuk, hogy a kisebbségi kérdés kerüljön napirendre, és végre úgy tűnik, ez sikerülni fog. A dolgok számunkra is meglepően pozitív alakulását követően optimista vagyok, hogy sikerre visszük kezdeményezésünket” – fogalmazott Vincze Loránt, a FUEN elnöke, aki történelmi esélynek nevezte a Minority Safepack bejegyzését.
„Elértünk valamit nemcsak a kisebbségek, hanem a teljes Európa és a civil társadalom számára” – mondta Heinz Heinrich Hansen, a FUEN volt elnöke, a polgári kezdeményező bizottság tagja, aki szerint az MSPI sikeres bejegyzése az Európai Bizottságnál utat nyitott más polgári kezdeményezések előtt is, és reményt nyújt a civil társadalomnak, hogy beleszólásuk lehet az EU működésébe.
Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főmegbízottja, a karinthiai (Ausztria) szlovénok szervezetének elnöke elmondta: „Szeretem az Európai Uniót, de kritikusnak kell lennem vele: erőteljesebbnek kellene lennie, és ki kellene töltenie az űrt. Európa már most sokkal jobb hely, mint volt, de még mindig nem sikerült megfelelnie azoknak az elvárásoknak, amelyeket polgárai támasztanak vele szemben, és a polgári kezdeményezés egy nagyon jó eszköz ennek megvalósítására.”
Csáky Pál EP-képviselő szerint az az igazi kérdés, hogy nyertesek leszünk-e a folyamat végén. „Ezért kérek mindenkit, hogy aktív legyen ebben az ügyben, mert ez nemcsak az európai kisebbségek számára egy nagy kihívás, hanem Európa minden demokratája számára. Együtt, és csak együtt sikerülhet” – fogalmazott a szlovákiai magyar politikus.
Winkler Gyula munkavacsorát záró hozzászólásában rámutatott: a tömbben, vegyes környezetben, illetve szórványban élő romániai magyarság az EU összes lehetséges kisebbségi helyzetét lemodellezi, és erdélyi magyarként az a tapasztalata, hogy a szolidaritás a megmaradás kulcsa. Európai szinten is szolidaritásra van szükség a kisebbségek közt, így vihető sikerre a kezdeményezés – tette hozzá.
Cseke Péter Tamás, Brüsszel / maszol.ro

Ismerjük meg a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom aktivistáit, akiktől a Musai-Muszáj is sokat tanult
A Maszol tudósítója saját szemével győződhetett meg arról, hogy nyelvhasználati kérdésekben sok tekintetben hasonló cipőben járnak az erdélyiek és a felvidékiek. A témát Kovács Balázzsal, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom (KDSZ) egyik munkatársával jártuk körül.
Hasonlóképpen Romániához, a szlovák hatóságok nem, vagy csak nagyon nehezen adják be derekukat a magyar közösség kérésére, ezért a civil szervezetek, bátor aktivisták feladatuknak érezték, hogy megzavarják az állóvizet.
A legprofibbak ebben a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom (KDSZ) aktivistái voltak, akik 2011-es megjelenésükkel „helyzetet teremtettek”, akcióikra Pozsonyban, Budapesten, de még Kolozsváron is felkapták az emberek a fejüket. A fiatalok évekig névtelenségbe burkolózva matricázták végig a dél-szlovákiai településeket, helységnévtáblákat, vasúti táblákat kétnyelvűsítettek. Az anonimitásból tavaly egy olyan akció végén léptek ki, amikor a szlovák rendőrség igazoltatta több tagjukat.
Kovács Balázzsal, a KDSZ munkatársával a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumban ültünk le beszélgetni. Érdeklődésünkre, hogy milyen tisztséggel nevezhetjük meg, azt a választ kaptuk, hogy a mozgalom bázisdemokratikus alapon működik, tehát mindenki „tag”.
- Kérlek, mutasd be egy pár mondatban az erdélyi olvasóknak a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalmat. Mikor, hol, milyen célokkal alakult?
- A KDSZ alapjai 2011-ig nyúlnak vissza, amikor több, fiatalokból álló csoportosulás elkezdett a nyelvhasználati téren aktivizálódni. Az egyik ilyen első kezdeményezés a matricázás volt, amikor számon kérő matricákat helyeztünk el azokon a közintézményeken, ahol hiányoztak a magyar feliratok. Volt ezekből bőven. Egy másik csoportosulás felmérte a magyar nyelvhasználat állapotát a közszférában, részletesen dokumentálták a helyzetet. Ebben a kezdeti időszakban, a Radicsova-kormány alatt voltak kényes ügyek a helységnévtáblák körül, mert továbbra sem lehetett kihelyezni a magyar helységnévtáblát azokon a településeken, amelyek valamilyen szlovák nemzetébresztő vagy szlovák nemzeti nagyságról kapták a nevüket. Sztálingrádhoz hasonlóan személyről kapták a nevüket, ezek mind a második világháború utáni reszlovakizációnak voltak az eredményei, azoknak a személyeknek egyébként semmi közük nincs az adott településhez. Így lett például Párkányból Stúrovo vagy Stúrváros (Ludovít Stúr a 19. századi szlovák nemzeti ébredés egyik központi alakja volt – szerk. megj.). A KDSZ ezeken a településeken gerillaakciók keretében helyezett ki helységnévtáblákat.
Ami a tagságunkat illeti, a KDSZ keltető fészke a különböző ifjúsági mozgalmak, elsősorban a Diákhálózat volt, ami egy fiatal, magyar, értelmiségi, egyetemista ernyőszervezet. Gyakorlatilag, aki aktív tagja a KDSZ-nek, annak döntő többsége ebből a közegből került ki.
A KDSZ elsősorban abban különbözik az eddigi érdekérvényesítő módszerektől, hogy azt a logikát próbálja megvalósítani, hogy ne reaktívak legyünk, ne csak akkor lépjünk fel, amikor valamilyen veszteség éri a közösséget, amikor offenzívában van a szlovák nemzetállam a maga teljes súlyával, hanem mi magunk vessünk fel témákat, nyissunk új frontokat, agendákat, és legyünk kezdeményezőek, proaktívak.
- Miért volt szükség a KDSZ-re? Miért nem tagozódtatok be valamelyik politikai szervezet, párt ernyője alá, váltatok annak az ifjúsági szervezetévé?
- Alapvetően tudni kell, hogy a 2008 utáni szlovákiai magyar politika bipolárissá vált, két oszlopúvá. Nyilván ez számos összeveszéssel járt, meg általános közéleti apátiát váltott ki, ami egyébként tovább súlyosbodott.
Egyrészt van feszültség a politika és a civilszféra között, de talán a döntő okot én inkább abban tudnám látni, hogy a nyelvhasználat egy pártok feletti ügy, közösségi magyar ügy, és ez olyan embereket is cselekvésre sarkall, akik nem feltétlenül pártos keretek között képzelik el magukat. A másik dolog, amiért fontos volt a civil alapozás, hogy a nyilvánosság számára hitelesebb így, nem vádolhatnak minket azzal, hogy csak azért csináljuk, mert politikai tőkét akarunk kovácsolni ebből. Ez egy eléggé fontos szempont volt, meg akkor valóban nem voltak ilyen megfontolások, hogy kirakunk néhány táblát és indulunk a választásokon, és milyen jó lesz. Ami pedig a pártokat illeti, ott is látszanak különböző diszfunkcionális zavarok, ami miatt a pártpolitika a vonzerejét is elvesztette, de ezt szerintem erdélyinek nem kell bemutatni.
- Miért a névválasztás? Miért Dél-Szlovákia és nem Felvidék? Nem akartátok fölöslegesen irritálni a szlovákokat?
- Ha megfigyeled a kommunikációnkat, akkor láthatod, hogy mi ezt a kettőt szinonimaként használjuk. Nem volt mögötte olyan megfontolás, hogy ez a píszíbb, és hogy ne provokáljunk vele senkit, tényleg egyenértékű fogalmaknak tartom a kettőt. Nagyon nem értünk egyet azokkal a véleményekkel, amelyek azt mondák, hogy csak az egyik a fogalmat kell használni, és a kettő kizárja egymást, és ebből ilyen ideológiai vitát folytatnak. Ezekbe az ideológiai vitákba nem megyünk bele. Annak, hogy a magyar nyelvhasználatnak mekkora a tere a Felvidéken, egyáltalán nem azon fog múlni, hogy most egy szervezet, ami ezért kiáll, konkrétan milyen névvel illeti magát.
- A mozgalom mögött kik állnak? Kik az alapítók, a „nagy bölcsek, a tagok?
- Ez egy mozgalom, nem hierarchikusan megszervezett a tagság. Nyilván van egy keménymag, akik a kezdetektől ott vannak. Mindenki 35 év alatti, a KDSZ gyakorlatilag bázisdemokratikus alapon működik, van egy levelezőlistánk, ott zajlik a folyamatos kommunikáció. Harminc-negyven ember van benne. Teljesen ad-hoc alapon működik, nem hierarchizált szervezet, nincs szóvivője, nincs vezetője, nincs elnöke, nincsenek alelnökei. Van egy tagsága, és amióta nem vagyunk anonimek – ez 2016-os fejlemény –, ha valaki nyilatkozik a szervezet nevében, akkor az illető tagként van aposztrofálva.
- Mit tesztek akkor, ha jelentkezik nálatok egy fiatal, hogy „tetszik a munkátok, szeretném én is kitenni a falumban a magyar helységnévtáblát”? Hogyan toboroztok tagokat?
- Ez informális csatornákon működik, azokat, akiket be szoktunk szervezni projektekbe, általában már ismerjük. Az egyik ilyen gyűjtőhelye a felvidéki fiataloknak a Gombaszögi Nyári Tábor, ahol ezek a fontos kapcsolatok kiépülhetnek.
Nyilván vannak olyanok, akik felajánlják a segítségüket, nekik matricákat küldünk postai úton. Vagy vannak olyanok, akik anyagilag járulnak hozzá a projektek sikerességéhez, Pay Pal-on keresztül is lehet támogatni a KDSZ-t.
- Egy normál év mennyibe kerül, mekkora a mozgalom költségvetése?
- Változó. Idén például még semmilyen nagyobb szabású projektet nem vittünk véghez. Az idei tevékenységünk nagyjából abból állt, hogy a közlekedési minisztériummal levelezünk a vasúti kétnyelvűség kapcsán. Nyilván, hogy egy-egy nagyobb akciónak anyagköltségei vannak, ezekhez természetesen megfelelő intézményi háttér kell, a táblákat profik állítják elő, olyan cégek, amelyek ezzel foglalkoznak. Így például az ekeli vasútállomás felújításakor, ahol építőanyagot, szerszámokat kellett beszerezni
- Személy szerint évek óta figyelem a munkátokat, ezért pár évvel ezelőtt, amikor nálunk Erdélyben megjelentek a Musai-Muszáj és az Igen, tessék! mozgalmak, akkor számomra a hasonlóság szembeötlő volt. Volt, van kapcsolat a két mozgalom között? Fordultak hozzátok tanácsért?
- Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy igyekszünk a tudást, amit megszereztünk átadni másnak. Az első kapcsolatfelvétel diákszervezeti szinten történt, és ennek keretében én is néhány hónapot töltöttem Kolozsváron 2014-ben.
- Ekkoriban jelent meg a város határában az első, gerillaakció keretében kitett háromnyelvű helységnévtábla. Volt köze hozzá?
- Igen.
- Értem. Milyennek látszik a Felvidékről most az erdélyiek munkája?
- Mind az Igen, tessék!, mind a Musai-Muszáj magas fokú professzionalitásról tesz bizonyságot nap, mint nap. Elképesztő energiákat ölnek bele a munkájukba, és ami nagyon fontos, hogy szakmailag is alátámasztott a tevékenységük. Látszik, hogy van mögötte egyfajta jogászi látásmód, ami elengedhetetlenül fontos, hogy amikor a hatóságokkal szemben érvelsz, akkor az megalapozott legyen, és kellő jogi alapja legyen annak, amit te mondasz és ne csak a levegőbe beszélj.
A másik, ami szerintem az Igen, tessék!-nek a hatalmas előnye, hogy képes volt struktúrát kialakítani maga köré. Van egy iroda, ahol alkalmazottak dolgoznak, ahova az önkéntesek bejárhatnak, és a munkájuk piaci alapon is működőképes. Tehát nem arról van szó, hogy valamilyen külső forrásokból felduzzasztott akármi lenne, ami ún. társadalmi missziót valósít meg. Azt valósít meg, de képesek voltak ezt piaci alapokra helyezni, ami szerintem példátlanul jó és mintaszerű dolog.
- Térjünk vissza rátok. Gondolom, hogy a munkátokat nem nézik jó szemmel a szlovák hatóságok. Érzitek a „megkülönböztetett figyelmüket”?
Évekkel ezelőtt volt egy projektünk Kelet-Szlovákiában, amelyben a hiányzó helységnévtáblákra hívtuk fel a figyelmet. Az egyik tagunk nem a megfelelő helyen parkolt és ennek apropóján behívták a rendőrségre, ahol arról kezdték el faggatni, hogy mi köze van a táblák kihelyezéséhez, és hogy kiket ismer a mozgalomból. Egy idő után komikussá vált a dolog, mert a tagunkat elkísérte a rendőrségi kihallgatásra egy jogász-munkatársunk, aki a jegyzőkönyv felvétele után elkérte azt és a rendőrök által hibásan írt szlovák szöveget elkezdte kijavítani. Piros tollal. Aztán arra is figyelmeztette a rendőröket, hogy ha szándékukban áll még benntartani a munkatársunkat, akkor kezdhetik melegíteni a vacsorát, mert a törvényben elő van írva, hogy ha valakit beviszel kihallgatásra, és eltelik egy bizonyos idő, akkor vacsorát kell neki adni. A rendőrök életükben először hallottak erről, és akkor elengedték. Nem volt az ügynek következménye, de próbáltak minket felmérni, tapogatóztak.
- Mikorra tehető a lelepleződés dátuma?
- Kifejezetten nem vágyik arra az ember, hogy a rendőrséggel meggyűljön a baja, mert ennek komoly anyagi következményei vannak, amit senki sem vállalna szívesen. 2016-ban, közvetlenül a választások előtt Dunaszerdahelyen egy közlekedési táblát helyeztünk ki, amikor a rendőrök tetten értek minket a helyszínen.
Érdekes módon nem abba kötöttek bele, hogy illegálisan állítottunk fel egy – jogi értelmezés szerint megtévesztő – közlekedési táblát, hanem abba, hogy túlságosan közel álltunk meg az autókkal az út széléhez. Közlekedési bírságot szabtak ki ránk, amit abból az 50 euróból fizettünk ki, amit percekkel korábban kaptunk egy családtól, amely megállt mellettünk. Az apuka megörült nekünk, hogy mi vagyunk azok, akik állítják ezeket a táblákat, kinyitotta a pénztárcáját és a kezembe nyomott 50 eurót.
A rendőrségnek mi szóltunk, hogy állítottuk ezt a táblát, és kérdeztük, nincs ezzel probléma? Ott a helyszínen és később se mondtak semmit. Azt gyanítom, hogy a választások előtt nem voltak érdekeltek abban, hogy a magyar választókat mobilizálják.
- Mi változott azt követően, hogy kiléptetek az anonimitásból?
- Gyakorlatilag a taktika az nem változott. Az anonimitás több okból sem volt tartható. Egyrészt egyre szélesebb körben lett nyilvánvaló, hogy kik csinálják ezt, és egyfajta ilyen kétarcúság volt a dolog, a sajtónak gyakorlatilag az összes képviselője már tudta, és ez maliciózus megjegyzésekre adott okot, hogy játsszák itt az anonimet, miközben nem is azok. Másfelől, 2016-ban négy tagunk indult a választásokon a Magyar Közösség Pártjának (MKP) színeiben, egy külön formációt alkotva. Ezt lehetővé teszi az úgynevezett preferenciaszavazatos választási rendszer. Ebben a helyzetben azt mérlegeltük, hogy ne hamis ígéretekkel, hanem olyannal kampányoljunk, amit letettünk az asztalra. Nincs ebben a politikai megmérettetésben semmiféle szégyellnivaló, sőt büszkék vagyunk tagjainkra, akik egyébként szépen is szerepeltek.
- Ha már a magyar pártokkal ápolt viszonyra terelődött a szó… Kikérik a KDSZ véleményét kétnyelvűségi kérdésekben?
- A véleménykikérés talán túlzás…. De a viccet félretéve, van, illetve lennie kell egy egészséges feszültségnek a pártok és a civilszféra között leginkább abból kifolyólag, hogy a pártokat folyamatosan szembesíteni kell ígéreteikkel és kihívások elé kell őket állítani. Tipikus példája ennek a vasúti kétnyelvűség ügye, ami ugye Romániában már 25 éve megoldott kérdés, legalábbis, ami az állomásneveknek kihelyezését illeti. Nálunk ez is hiányzott. És meg vagyok győződve arról, hogy soha nem került volna a szlovákiai magyar érdekérvényesítés középpontjába ez a kérdés, ha a civil szféra – nemcsak a KDSZ – nem karolja fel az ügyet és egyfajta szinergiaként nem érzik a pártok, hogy foglalkozni kell a kérdéssel.
2017. április 21-én magyar nyelvű vasúti helységnévtáblákat lepleztek le Dunaszerdahely és Révkomárom vasútállomásain. A szlovák kormány döntése értelmében további 52 felvidéki, zömében magyarok lakta település vasútállomását kétnyelvűsítik a következő időszakban. A szlovák vasúti helységnévtáblák magyar nyelvű megfelelőinek kihelyezéséről egy miniszteri rendelettel idén februárban hozott döntést a szlovák szaktárca. A döntés alapján 55 szlovákiai település vasútállomására helyeznek ki magyar - illetve egy esetben ruszin - nyelvű helységnévtáblát a szlovák mellé. A mostani táblakihelyezés az első látható eredménye annak az évek óta tartó küzdelemnek, amelyet különböző felvidéki magyar szervezetek folytatnak a közlekedési kétnyelvűség megvalósítása érdekében Szlovákiában. Érsek Árpád, a szlovák kormány közlekedésügyi minisztere a dunaszerdahelyi vasútállomáson tartott ünnepélyes táblaleleplezésen rámutatott: a magyar nyelvű táblák kihelyezése annak köszönhető, hogy az ezzel kapcsolatos tervek a kormányprogram részévé váltak. Hozzátette: reményeik szerint a kétnyelvűsítés folyamata folytatódni fog.
- Akkor most elégedettek vagytok azzal, hogy 54 vasútállomásra kikerül a magyar helységnévtábla is?
- Foglalkozni ugyan foglalkoznak a kérdéssel, de nem mindegy hogy hogyan. Szembetűnő a kormányban levő Most-Híd megfelelő szakmai felkészültségnek a hiánya. Például a második Fico-kormány alatt kétszer terjesztettek be a törvénymódosítást a vasúti kétnyelvűség érdekében: mind a kétszer nagyon rossz volt a törvény, mert nem kötelező jelleggel írta volna elő a kétnyelvű táblák kihelyezését, hanem lehetőséget biztosított volna rá. Márpedig ti is tudjátok a Kolozsvár magyar helységnévtáblája körüli cirkuszból, hogy ami lehetőség, az gyakorlatilag az is marad.
Áttörés most azért tudott történni, mert a harmadik Fico-kormányban magyar személy került a közlekedési tárca élére és bár a törvényi keret azóta sem változott, és egy meglehetősen veszélyes precedenssel a miniszter rendeletet adott ki arra, hogy márpedig kiteszik ezeket a táblákat. Ez a Híd kampányígérete volt és bekerült a kampányprogramba is.
- Nem verte ki a biztosítékot a döntés a szlovák nacionalista körökben? Akik ugye most ott ülnek a hídasok mellett a kormányban.
- Az a kompromisszum született közöttük, hogy a Most-Híd nem kommunikálja hangosan és látványosan a táblák kihelyezését, mert a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt törzsválasztóit ez eléggé irritálja. Egyébként ennek ellenére az SNS-es kötődésű hírportálokon azzal riogatták az olvasókat, hogy visszajönnek a Horthy-idők, és a Horthy-korszakbeli elnevezések kerülnek ki újra a szlovák állomásokra. Szóval, volt egy fajta nacionalista retorika. De ahova ki akarok lyukadni: a törvény azt tartalmazza, hogy a vasútállomásokra lehet kihelyezni magyar nyelvű táblákat, viszont nem rendelkezik a vasúti megállókról. A kettő között az a különbség, hogy az állomás egy nagyobb fajta egység, ahol több sín van egymás mellett, és képesek a vonatok sínt váltani. A megállók esetében egy kisebb egységről beszélünk, ezeket nem tartalmazza a törvény.
További problémát okozott, hogy nincs központi minisztériumi lista arról, hogy melyek az állomások és melyek a megállók. Mi összeírtuk, hogy melyek az érintett állomások, ahová ki lehetne tenni a táblát jelen keretek között, de ők nem tudják megerősíteni, hogy ezek valóban állomások-e vagy sem. Van erre egy belső norma, hogy mi az állomás, a vasúti normarendszerben, de nincs definitív lista, vagy nem találják, vagy nem akarják megtalálni. Mindenesetre látszik, hogy próbálják szűkíteni, hogy minél kevesebb helyre kelljen kitenni. A közlekedésügyi miniszter büszkén nyilatkozik arról, hogy 54 magyar állomásnevet lehet most kitenni, miközben jóval többet lehetne, de nem voltak képesek A-tól Z-ig végigvinni. Mi ezt a munkát elvégeztük, el is küldtük több mint egy hónapja, választ nem kaptunk rá.
- Uniós szinten próbáltok-e a támogatókat szerezni?
- A vasúti kétnyelvűség ügyében a állásfoglalást kértünk az Európai Bizottságtól, napirendre vették a Petíciós Bizottságban. Tartottunk is erről egy prezentációt Brüsszelben, ez egy jó eszköz lett volna arra, hogy a nyomást növeljük a szlovák hatóságokra, de az uniós döntési procedúra annyira lassú, hogy időközben a dolog meghaladta önmagát, mert most már látszik, hogy állami szinten elindult valami. A vasúti kétnyelvűséget az utóbbi idők nagy áttörésének tartom, azzal együtt is, hogy vannak különböző fogyatékosságai, de ezeket meg kell próbálni egyszerűen kiküszöbölni, mert hogyha csinálunk valamit, akkor csináljuk meg rendesen.
- A kétnyelvű feliratok terén komoly tapasztalattal rendelkeztek, de dolgoztok-e például azon, hogy a magyar nyelvet a közhivatalokban is használni lehessen?
- Szlovákiában adhatsz be kérvényt magyarul, nyilván egyfajta jogtudatosság is kell ehhez. De ezek csak a helyi jellegű ügyekre vonatkoznak, mert amikor magasabb szinten zajlik az ügyintézés, például megyei szinten, akkor már nem lehet. A megyei központok mind északon vannak, ott a magyar nyelvi küszöb nem érvényes, ott nem éri el a magyarság számaránya a 20 százalékot. Szintén nem működik közvetlenül az állammal szembeni magyar ügyintézés. Hosszú távon az lenne a megoldás, ha a magyar nyelv egyenrangú státust nyerne, és hivatalos nyelv lenne ott, ahol a magyarok számottevő arányban élnek.
- A felvidéki magyarlakta települések mondhatni csak egy köpésnyire vannak Magyarországtól, amely könnyű menekülési útvonalat biztosít a szlovák nyelvvel küszködők számára.
- Magyarország valóban perverzül közel van, és ez veszélyes, még azzal együtt is, hogy gazdaságilag rosszabb helyzetben van Szlovákiánál. Sokaknak problémájuk van a szlovák nyelvtudással, mert – hasonlóan Romániához – olyan módszerrel tanítják a magyar iskolákban, amivel nem tudják elsajátítani. S ha nincsenek meg ezek a nyelvi készségek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a munkaerőpiacon érvényesülni tudjanak, akkor az nagy hátrányt jelent, és nyilván az is abba az irányba vezeti őket, hogy Magyarországon próbáljanak szerencsét.
Moldován Árpád Zsolt / maszol.ro

Találkoztam a boldogsággal én, kisebbségi volt és optimista
Brüsszelben konferenciázott május 3-4-én az európai őshonos kisebbségek ernyőszervezete, a FUEN. Mit konferenciázott, ünnepelt. Na jó, meg készült a munka folytatására.
Ennyi otimista kisebbségivel még soha sehol nem találkoztam, mint most Brüsszelben, komolyan. Se egyszerre, se eddig úgy összesen. És milyen jó ez így. A sztori röviden: az Európai Unió 2013 óta lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy európai polgári kezdeményezéssel éljenek, azaz olyan javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyekkel aztán foglalkoznia kell az Európai Bizottságnak. Ezzel a lehetőséggel élt az RMDSZ kezdeményezésére a FUEN is, amely 11 pontba csomagolta Minority SafePack (MSPI) néven azokat a javaslatait, amelyek uniós szinten garantálhatnák az őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek jogvédelmét.
Csakhogy az EB nem volt hajlandó befogadni a csomagot, arra hivatkozva, hogy annak több pontja sem kompetenciája. A kezdeményezők (akik egyébként magánemberek, és nem az ernyőszervezet – elvégre POLGÁRI kezdeményezésről van szó) azonban nem hagyták ennyiben az ügyet, és az EU luxemburgi bíróságához fordultak. Eközben, mint a mesében, teltek-múltak az évek, de aztán idén egyszerre nagyon sok minden történt (lásd még: ünneplés): a luxemburgi bíróság az MSPI kezdeményezőinek adott igazat, aztán rá pár hétre, áprilisban az EB is beadta a derekát, tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, amelynek az lett a vége, hogy az eredeti 11 pontból kilencet elfogadott (azoknak, akik azt szokták nézni, hogy a pohár félig üres: kettőt nem fogadott el).
Ha ez egy mese volna, akkor itt már a hetedhét országra szóló lakodalomnál és a boldogan éltek, míg meg nem haltaknál tartanánk, de a FUEN még nem ihat a medve bőrére, mert ez még csak a kezdet. Vagy egy mérföldkő, ahogy a konferencián mondták (pedig a kontinentális Európa méterben számol). Ugyanis ahhoz, hogy az EB érdemben is foglalkozzon a javaslatokkal, először össze kell gyűjteni egymillió aláírást, minimum hét uniós tagállamból, aztán, ha ez sikerült, még meg is kell győzni az EB-t, hogy ne csak foglalkozzon a javaslatcsomaggal, hanem szülessenek is jogszabályok belőle (lásd még: a munka folytatása).
Szóval kettős szerepe volt a brüsszeli találkozónak. Mivel a kezdeményezők, támogatók, jóakarók most találkozhattak először ekkora számban a MSPI befogadása óta, elkerülhetetlen volt az ünneplés, de bőven volt itt szó a munka folytatásáról is. Amely munka egyébként két hét múlva Kolozsváron folytatódik, a FUEN május 17-21. között tartó kongresszusán, és lesz benne ünneplés is, ugyanis szimbolikusan itt fog elkezdődni az egymillió aláírás összegyűjtése. Azért csak szimbolikusan, mert az uniós szintű aláírásgyűjtés szeptemberben indul, hogy lehessen rendesen előkészíteni, reklámkampánnyal, tudatosító akciókkal, helyi szervezetek bevonásával. Egyébként az aláíráshoz szükséges, országonként változó űrlapok elkészültek az EU 27 hivatalos nyelvén, és pár hét múlva az online aláírást lehetővé tevő rendszer is elindul.
De ezeknél a technikai részleteknél sokkal fontosabb dolgok is történtek Brüsszelben. A legeslegfontosabb, hogy az Európai Parlament nem is olyan régen megválasztott elnöke, Antonio Tajani elvállalta a konferencia védnökségét, és még jól meg is üzente, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést, és bármikor kopogtassanak bátran az ajtaján. Azt hiszem, uniós szinten ennél komolyabb támogatót nem igazán lehet szerezni, és azért ez előrevetít egy-két dolgot, meg jó kis jelzés lehet az EB-nek is, hogy tessék már komolyan venni ezt a dolgot. A másik fontos dolog, ami történt, az a kezdeményezőkből, résztvevőkből áradó őszinte (ha nem lenne pejoratív egy politikusra nézve, azt mondanám, már-már naiv, gyermeki) lelkesedés, amely ellen nem igazán lehet védekezni, és amely, ha egy pillanatra is megérint, egyértelművé válik számodra, hogy az MSPI szlogenjéül szolgáló You are not alone nem egy Michael Jackson, Olive vagy ATB dal (attól függően, ki éppen mikor ért a popzenehallgatós korába), hanem egy teljesen igaz üzenet. Ezek az emberek, akiket talán csak annyi köt össze, hogy kisebbségiek, őszintén szeretik egymást, és hisznek a közös célban. A munkavacsorán mellém ült egy késve érkező szakállas, középkorú dániai német, és pár perc múlva már úgy csevegett velem, mintha évtizedek óta ismernénk egymást.
Furcsa lehet ez az áradó optimizmus egy kelet-európainak, aki leginkább ahhoz van szokva, hogy a kisebbségek csak akkor szólalnak meg, ha a többség bántja őket. Erre eljön Brüsszelbe, és rinyakórus helyett csupa ragyogóan optimista embert talál. És milyen szép az, amikor valaki nem feltétlenül azért optimista, mert esetleg neki jobb lesz ezután (a nyugat-európai kisebbségek elég szép aránya köszöni szépen, jól van), hanem azért, mert tudja, hogy egy uniós szabályozás segíthetne azokon a kisebbségeken, akik nála rosszabb helyzetben vannak. Ez tényleg szolidaritás.
No, de biztosan vannak olyanok, akik kíváncsiak arra is, mi hangzott el Brüsszelben, nekik bemásolom a közleményt, én sem írhattam volna meg szebben (ez most egy belső poén, úgysem értitek):
Támogatja a Minority Safepack kezdeményezést az Európai Parlament elnöke
Minden európai polgárnak egyenlő jogokat kell élveznie, ezért messzemenően támogatja az őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek európai polgári kezdeményezését az Európai Parlament elnöke – derült ki a FUEN május 4-i brüsszeli konferenciáján. Az EP-elnök tanácsadója, Marcus Warasin tolmácsolta Antonio Tajani üzenetét, amelyben támogatásáról biztosította az MSPI kezdeményezőit. „Európa elsősorban az európai polgárokról, és nem a tagállamokról szól. Ezért fontos a polgári kezdeményezés intézménye. Európában nem lehetnek elsőrangú és másodrangú európai állampolgárok: minden uniós állampolgárnak joga van ahhoz, hogy képviselve legyen az EP-ben, és hogy azonos jogokat élvezzen” – üzente az Európai Parlament elnöke, hozzátéve: a sokszínűség elfogadása nélkül nem létezik egység sem. Ha segítségre van szükségük, ne tétovázzanak kopogtatni az ajtaján – üzente a kezdeményezőknek.
Öt éve ugyanitt, az Európai Parlamentben indult útjára a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés, a Kisebbségi Intergroup és a FUEN megbeszélésén – nyitotta meg Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő a FUEN brüsszeli konferenciáját. Az esemény házigazdája szerint a Minority Safepack egy hosszú út után győztesként tér vissza az EP-be, miután az Európai Bizottság egy hosszadalmas jogi procedúrát követően idén áprilisban befogadta a kezdeményezést.
A csütörtöki, Hit the Road – a Minority Safepack és az Európai Parlament című konferenciát szerda este egy munkavacsora előzte meg, Winkler ennek egyik gondolatát is felidézte: „szolidaritásra van szükség, és ha folytatjuk a FUEN ernyője alatt elkezdett összefogást, nemcsak az aláírások lesznek meg, hanem széles körű támogatást tudunk szerezni kezdeményezésünknek.” Nils Torvalds EP-képviselő, a Kisebbségi Intergroup társelnöke szerint „ez egy nagyszerű pillanat, amelyre a gyerekeink és az unokáink is emlékezni fognak. Sok munka van még hátra, de minél többet dolgozunk, annál hosszabb távú lesz a hatás is” – fogalmazott, hozzátéve: a MSPI-re nem elég 7 országból gyűjteni aláírásokat, hanem 28 országból kell, hiszen minden tagállam polgárait meg kell szólítani. Vincze Loránt FUEN-elnök szerint az MSPI történelmet írt azzal, hogy az első olyan polgári kezdeményezéssé vált, amely pert tudott nyerni az EU bíróságán az Európai Bizottsággal szemben. Az MSPI körüli kisebbségi szolidaritás folyamatosan erősödött, és mára az Unió nemzeti kisebbségeinek és nyelvi csoportjainak közös céljává vált – mondta a FUEN elnöke a kezdeményezés történetét felelevenítő előadásában.
„Kezdeményezésünk nem árt senkinek, nem vesz el semmit a tagállamoktól és a többségtől. Ellenkezőleg: hozzájárul a többség és kisebbség közti jobb megértéshez. Ez az EU 60 milliónyi kisebbségének felajánlása, amely megoldásokat kínál, és amellyel párbeszédet kezdeményezünk” – üzente Vincze az MSPI ellenzőinek.
„Azt akarjuk, hogy a kisebbségi jogok váljanak az emberi jogok részévé, esélyegyenlőséget akarunk elsősorban anyanyelvünk használatában. Csak akkor fogadhatnánk el, hogy a kisebbségi jogok kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozzanak, ha nem tapasztalnánk nap mint nap a kisebbségi jogok megsértését, a közösségi szimbólumok használatának tiltását, egyes kisebbségek létezésének tagadását, közösségek számbeli csökkenését és az anyanyelv diszkriminálását több tagállamban. Ezek a történések megerősítenek bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy az EU-nak kell a védelmezőnek és támogatónak lennie" – szögezte le. Hans Heinrich Hansen, a FUEN volt elnöke szerint az ernyőszervezet közel száz tagszervezete szolidáris közösséget alkot, amelyben senki nem érezheti magát kisebbségben. Az MSPI kapcsán a kezdeményező bizottság elnöke elmondta: a kisebbségben élőknek is ugyanazok a vágyai, mint a többségieknek. „Önbizalomra, megbecsülésre vágyunk, és arra, hogy jól érezzük magunkat otthonunkban. Ebben sokat segíthet a jogalkotás is, de arra is szükség van, hogy empatikusak és szolidárisak legyünk, és merjük felvállalni különbözőségünket. Az egységet a sokszínűségben kell keresni” – vélekedett.
„A FUEN tagszervezetei arról a szolidaritásról tettek és tesznek tanúbizonyságot, amely nélkül az európai őshonos kisebbségek közösségként nem lehetnek sikeresek az európai politika közterein” – mondta el a brüsszeli konferencián Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az MSPI kezdeményező bizottságának alelnöke hozzátette: „a Minority SafePack nemcsak a mi ügyünk, hanem a többség ügye is. Mi, kezdeményezők valami pluszt szeretnénk hozzáadni a kontinens népeinek jövőjéhez, olyan értékeket kívánunk a középpontba helyezni, amelyek minden demokratikus és szabadságszerető közösség életét vezérlik: a jogállamiságot, a törvénytiszteletet és az emberi, közösségi jogokat. Párbeszédet javasoltunk, és ezt a párbeszédet, úgy érezzük, hogy elfogadta az Európai Bizottság, amikor regisztrálta kezdeményezésünket.”
Berényi József, az MKP volt elnöke szerint az MSPI arról szól, hogy az Európai Unió térjen vissza ahhoz a kilencvenes években alkalmazott logikához, amely fontosnak tartja a veszélyeztetett kisebbségek védelmét. Meglátásában ennek az ügynek az Európai Parlament kell a zászlóvivője legyen, mert az Európai Bizottság eddig nem a nyitottságáról tett tanúbizonyságot - utalt arra, hogy az EB első körben elutasította az MSPI bejegyzését. Daniel Alfreider, a dél-tiroli néppárt alelnöke, olaszországi parlamenti képviselő elmondta: „a különböző helyzetekből adódóan nem létezik egyetlen megoldás a kisebbségek problémáira, de most először van egy közös célunk, határok nélkül. A kezdeményezés lehetőséget nyújt az egyéni tapasztalataink megosztására és a jó gyakorlatok átemelésére” – vélekedett.
A polgári kezdeményezések jogi megközelítéséről szóló panelt követően a rendezvény másik házigazdája, Sógor Csaba foglalta össze zárszavában a konferencia tapasztalatait. „A Minority Safepack európai polgári kezdeményezés a civil társadalom szerepéről, annak erőteljes megjelenítéséről szól, hiszen a politika nem létezhet civil társadalom nélkül. Az út, amely előttünk áll, nem lesz sima, nehézségekre lehet számítani, de biztosak vagyunk abban, hogy ezeket a csatákat meg lehet és meg kell vívni, hiszen a mi felelősségünk és hivatásunk, hogy egyenlő jogokat biztosítsunk az EU minden polgára számára. Erős háttérországunk van: a FUEN ernyője alatt, Antonio Tajani elnök úr támogatásával, az EU-s intézmények segítségével ezt a célt el tudjuk érni” – mondta el az RMDSZ EP-képviselője. A konferencia zárásaként a házigazdák meghívták a résztvevőket a FUEN kongresszusára, amelyre május 17-21. között Kolozsváron kerül sor.
Balázsi-Pál Előd / Transindex.ro

Az európai kisebbségi szolidaritás központja lesz néhány napra Kolozsvár
Az Európai Bizottság által immár bejegyzett Minority SafePack kisebbségi javaslatcsomag a romániai magyarságtól, az RMDSZ-től indult, ezért is született az a döntés az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN), hogy egy hét múlva szimbolikusan a FUEN kongresszusán, Kolozsvárról indítsák el az aláírásgyűjtést. A petíciós kampányról, a polgári kezdeményezés kilátásairól Vincze Loránt FUEN-elnököt kérdeztük a témáról tartott brüsszeli konferencia után.
- A konferencián többször elhangzott, hogy mérföldkőhöz érkezett az európai őshonos kisebbsége ügye. Mi indokolja ezt a megfogalmazást?
- A Minority SafePack polgári kezdeményezés bejegyzésével az Európai Bizottság gyakorlatilag kimondta, hogy az európai őshonos kisebbségek védelme érdekében el kell indítani az uniós szintű jogalkotást. Másrészt ez az első polgári kezdeményezés, amely pert nyert a luxembourgi törvényszéken, és amelynek a kezdeményező bizottsága alkut kötött az Európai Bizottsággal. Ez szerintem hatalmas fejlemény, hiszen a 90-es évek elejétől Európában gyakorlatilag nem történt a kisebbségvédelemben törvénykezési szinten előrelépés, az Európa Tanács jogi eszközeivel, a kisebbségi keretegyezménnyel vagy a nyelvi chartával megállt a törvénykezés ezen a területen. Ezen tudunk most közösen lendíteni. A kör lezárult, mert itt, az Európai Parlament épületében vetettük papírra a Minority SafePack javaslatcsomaggal kapcsolatos első ötleteket, és most a bejegyzést követően, íme, itt tanácskoztunk ismét, és arról a stratégiáról beszéltünk, hogy miként gyűjtjük össze az egymillió aláírást. Erdélyben is lezárul majd a kör, hiszen az ötlet az RMDSZ-től, a romániai magyarságtól származik, s majd a FUEN-kongresszuson indítjuk látványosan útjára Kolozsváron az aláírásgyűjtést.
- Milyen lépések vannak még hátra addig, amíg sikerül rábírni az Európai Bizottságot a jogalkotás beindítására?
- Lehet, hogy most már a nehezén túl vagyunk. Négy évet elvesztegettünk azzal, hogy perelni kellett Luxemburgban, végül szerencsére győztünk. Most már határidőkkel dolgozunk. Közel egy év áll rendelkezésünkre, 2018 március végéig kell összegyűjtenünk egymillió aláírást legkevesebb hét tagállamból. Ezt követően egy hónapja lesz az Európai Bizottságnak arra, hogy megvizsgálja az aláírások hitelességét, és további három hónap, ameddig majd döntést kell hoznia a jogalkotásról. Ez egy konzultációs folyamat lesz az Európai Parlamenttel közösen, a kezdeményezők bevonásával, amelynek a végén azt reméljük, hogy az Európai Bizottság elkezdi a konkrét jogalkotást.
- Miért éppen Kolozsváron szervezik a FUEN következő kongresszusát és milyen jelentősége van ennek?
- Szimbolikus döntés volt a FUEN-ben, hogy Erdélyben tartja a következő kongresszusát. Sok kezdeményezés az elmúlt esztendőkben az RMDSZ-től, a romániai magyarságtól indult, legfőképpen a Minority Safepack kezdeményezés. Emellett most már 23-24 éve tagja az RMDSZ a FUEN-nek, és még nem volt kongresszus Erdélyben, tehát itt az alkalom, hogy megmutassuk Erdélyt, a magyarságot, szokásainkat, kultúránkat az odautazó kisebbségi szervezetek képviselőinek, meghívottainknak. Az Európai Tanácstól, az Európai Parlamenttől, az ENSZ-től lesznek majd meghívottak a kongresszuson, túl azon, hogy a tagállamok, régiók is elküldik majd képviselőiket erre a rendezvényre. Remélem, hogy az európai kisebbségi szolidaritásból merítünk majd erőt arra, hogy egy jó aláírásgyűjtési kampányt kezdjünk Erdélyben, de máshol is Európában.
- A konferencia több felszólalója annak a jelentőségét méltatatta, hogy az Európai Parlament elnökének védnöksége alatt zajlott a rendezvény, és Antonio Tajani támogatja a Minority SafePacket. Ez miért fontos fejlemény a kezdeményező bizottság számára?
- Nem volt eddig jellemző, hogy az Európai Parlament elnökei kedvezően viszonyuljanak a kisebbségi témához. Egyáltalán a politikai hangulat nem volt olyan soha az Európai Parlamentben, hogy ez a téma napirenden lett volna. Mára már az Európai Néppárt programjában is szerepel a kisebbségi kérdés, tehát innovatívnak számít ilyen szempontból, a liberálisok mindig támogatták ezt a témát, a zöldek is, az autonomista és a regionális pártok is, de a szocialisták például az elmúlt években nagyon hallgatnak róla. Az EP korábbi elnöke, Martin Schulz sosem válaszolt a megkereséseinkre, találkozókat kértünk tőle és mindig elutasította. Ám ahogy hivatalba lépett, Antonio Tajani kinevezett egy kisebbségi témákkal foglalkozó dél-tiroli tanácsadót. Hozzáállása teljesen pozitív volt. Azt mondta, hogy nyíltan is támogatja a Minority Safepack kezdeményezést, foglalkoztatják az őshonos kisebbségek problémái.
- A konferenciát megelőző munkamegbeszélésen felmerült, hogy a Minority Safepack kezdeményezői készítsék el maguk az uniós szintű kisebbségvédelmet szabályozó törvénytervezeteket, amelyeket az Európai Bizottság figyelmébe ajánlanak majd. Mi szól mellette, és mi szól az ellen, hogy így járjanak el?
- Ha nemcsak címszerűen fogalmazzuk meg azokat a témákat, ahol jogalkotást szeretnénk, hanem a konkrét jogszabályok is meghatározzák az elemeit ennek a keretnek, az Európai Bizottságnak arra kell már reagálnia, tehát nem kell elkezdenie gondolkodni azon, hogy is nézzen ki a jogszabály. A törvénytervezetek elkészítése ellen szól, hogy részben behatárolja az Európai Bizottság mozgásterét, és voltaképpen önmagunk számára is behatároljuk a mozgásteret. Inkább arra mozdulna el az opciónk, hogy készítsük elő a tervezeteket, éppen amiatt, hogy a kisebbségi törvénykezés az EU-ban nagyon kezdetleges vagy nem létező, tehát könnyű újat alkotni benne, érdemes lenne ezt alaposan előkészíteni.
- Az egymillió aláírás összegyűjtése szükséges, de nem elégséges feltétele a jogalkotás beindításának. Három polgári kezdeményezésnek már sikerült összegyűjteni az aláírásokat, de nem jártak eredménnyel. Milyen eszközökkel lehet rábírni az Európai Bizottságot, hogy indítsa be a jogalkotást?
- Nagyon számít az, hogy milyen támogatás van mögöttünk. Ha nagy európai intézmények, például az Európai Parlament, vagy a tagállamok, Németország, Dánia, Magyarország azt mondja, hogy ezzel fontos lenne foglalkozni, az már egy plusz érv szerintem. Fontos a témaválasztás is. Az előző három polgári kezdeményezés témája szűk szakpolitikára vonatkozott. Például a vízhez való jog maximum egy jogszabályon múlik, mi meg egy elég széles spektrumát vetettük fel uniós kompetenciáknak, programoknak, irányelveknek, amelyeket bővíteni kellene. Ez nagyobb késztetést jelent a Európai Bizottság számára is arra, hogy kezdjen a kezdeményezéssel valamit. A miénk tulajdonképpen az első politikai kezdeményezés, amely elkezdi az aláírásgyűjtést.
- Nem kedvezőtlen a légkör most a kezdeményezés számára? Arra gondolok, hogy a Brexit után az Európai Unió válságba került, és más kérdések foglakoztatják most az EU döntéshozóit.
- Szerintem ez EU-nak ez az útkeresése kedvez az ügyünknek. Az uniós polgárok éppen azt vetik Brüsszel szemére, hogy eltávolodott az emberektől. Az Európai Bizottságnak alkalma lesz bizonyítani, hogy közelebb hozza az EU-t a polgárokhoz, hiszen éppen ez a célja a polgári kezdeményezés intézményének is.
- Szintén a konferenciát megelőző munkamegbeszélésen hangzott el, hogy az aláírásgyűjtésre különféle buktatók leselkednek. Melyek lennének ezek?
- Minden tagállamnak van egy nemzeti hatósága, amelyik az aláírások hitelesítésével foglalkozik, és ezeknek a hatóságoknak országonként eltérő követelményeik lehetnek. Nem érzem bukatónak ezeket. Jól elő kell készíteni az aláírásgyűjtést, és akkor nem lesz gond. A nyitott kérdéseket tisztáznunk kell az Európai Bizottsággal is és a tagállamok illetékes hatóságaival is.
- A konferenciára visszatérve: miért a Hit the Road volt a címe?
- Azért mert terepezni kell. Az aláírásgyűjtés terepezésről szól, ki kell menni az emberek közé, ha nem is egyenként, de gyakorlatilag minden embert meg kell szólítani egy üzenettel, fel kell kelteni az érdeklődését, és rávenni arra, hogy támogassa aláírásával ezt a kezdeményezést. Minden ilyen jellegű kampány az érzelmekre hat. Meg kell találnunk azokat a jó témákat, amelyekkel az erdélyi magyarokat meggyőzzük, hogy írják alá a kezdeményezést, de győzzük meg az erdélyi románokat is a támogatásról. Ez már egy új üzenetet. Szerencsénk van, hogy van kilenc javaslat, abból jól lehet mazsolázni olyanokat, amelyek vonzóak Erdélyben is.
Cseke Péter Tamás / maszol.ro

Európa mellett
Jean-Claude Juncker oly szívélyesen csókolta homlokon Traian Băsescut a parlamentben, hogy e politikusok között kevésbé gyakori pillanat vált bukaresti látogatásnak legismertebb, szinte emblematikus képévé. Pedig az Európai Bizottság elnökének tegnapi romániai jelenléte, üzenete nem jelentéktelen, annál is inkább, mert a mostani megkésett Európa-napi ünnep alkalmával az ország Európai Unióhoz való, tíz évvel ezelőtti csatlakozására is emlékeztettek.
Ma ugyan már megszokottnak tűnik, de az a tény, hogy 2007. január elsejétől az EU közösségéhez tartozhatunk, visszafordíthatatlan és jelentős változásokat eredményezett politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Ám az is bizonyos, hogy az itteni, vitatható elkötelezettségnél lényegesebb Brüsszel egykori és mostani befolyása, kényszerítő ereje, hiszen Románia az EU nélkül még ott sem tartana, ahová mostanra sikerült felkecmeregnie. És ez nem a mély válságban lévő testület felértékelése, hanem annak tudomásulvétele, hogy a bukaresti politikusok bármikor sajátossá és eredetivé tehetik az itteni demokráciát, s bizony, ha nem lennének fékek, az ország s vele együtt egész társadalma roboghatna lefelé a lejtőn. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetnének az EU és bürokratikus intézményei ellen jogos kifogások, ne lehetne például szóvá tenni kisebbségvédelmi téren számos hiányosságot. Ám ebből továbbra sem következik, hogy a Románia demokratizálódási folyamatát is elősegítő testületet gyengíteni kellene, avagy netán el kellene távolodni tőle. Nem, mert az ország lakói számára egyedül az euroatlanti irányultság szavatol lassú, ám mégis látható fejlődést. Juncker egyébként jó érzékkel bókolt a román népnek, ölelkezett a pusziért sorban álló politikusokkal, erősítve a frankofón családhoz tartozás élményét. Nem azért tette, mert oly mély barátságban lenne az itteni elítélt államférfiakkal, hanem mert a gyötrődő, saját problémáit nehezen megoldó Európának továbbra is szüksége van Romániára. A parlamentben és a Cotroceni-palotában nem azért utalt a Fekete-tenger jelentőségére, mert többre tartaná azt a francia Riviéránál, hanem mert geopolitikai téren felértékelődött Bukarest szerepe, s Brüsszelben ma már úgy látják, Európa nem a brassói Fekete-templomnál, hanem a Fekete-tenger partjánál ér véget. És bár csak úgy záporoztak a hangzatos szavak az európai irányultságról, a bátorságról és a közös jövőről, illetve a jól megérdemelt schengeni tagságról, aligha változik az a nézet, miszerint az ország uniós tagsága továbbra is inkább tekinthető jól működő kényszerházasságnak, mintsem elvek és értékek feltétlen azonosságának. Valójában mindkét fél jól jár, mi több, a Romániában élők számára a tagság több haszonnal jár, mint veszteséggel. Ez egy szerencsés állapot, már csak az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar közösségnek kellene érzékelnie valamiféle kisebbségekkel kapcsolatos hazai szemléletváltást, ugyanis a régi beidegződések az ország nyugati irányultsága ellenére sem változtak.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: Meg kell szilárdítani Európa sokszínűségét
Európa alapértékei közé tartozik az etnikai, vallási és nyelvi sokszínűség, ezeket az értékeket továbbra is meg kell őrizni és meg kell szilárdítani – jelentette ki Kelemen Hunor tegnap a parlamentben. Az RMDSZ elnöke a Románia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója és az Európa napja alkalmából rendezett ünnepi ülésen szólalt fel, amelyen a munkalátogatásra Romániába érkezett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett.
Kelemen Hunor üdvözölte, hogy az Európai Bizottság zöld jelzést adott a Minority SafePack elnevezésű, kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésnek. Rámutatott: hatvanmillió olyan polgár él Európában, aki nem akar beolvadni, de saját szülőföldjén élne és építkezne. Kelemen Hunor szerint az Európai Unió reformjának bátornak és nyitottnak kell lennie, és a polgárok iránti tisztelet szükséges ahhoz, hogy az uniós törvénykezés eredményes legyen. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ alapítása óta az európai eszme elkötelezettje, és már 1990-ben szorgalmazta Románia euroatlanti csatlakozását. „Akkori meggyőződésünk a mai napig nem változott: az ország jövőjét csakis egy mainál erősebb unióban lehet és kell elképzelni, hiszen történelmünk tanított meg arra: a szabadság, a biztonság és a jólét sosem keletről érkezik” – hangoztatta, majd kifejtette meggyőződését, hogy több Európára, egy lényeges változásokon áteső Európára van szükség, amelynek közelebb kell kerülnie polgáraihoz. A többsebességes Európa viszont katasztrófához vezethet – mutatott rá –, arra ösztönözhet egyeseket, hogy alternatívát keressenek, ez pedig konfliktusokkal és feszültségekkel járna. Az RMDSZ elnöke úgy véli: „előbb-utóbb fel kell vetni a szuverenitás kérdését is, a hatalmi viszonyok elosztásának kérdését, új egyensúlyt kell teremteni a tagállamok és Brüsszel, az európai intézmények és a nemzetiek között”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Juncker Bukarestben: sohasem voltak másodrangú tagállamok az EU-ban
Sohasem voltak másodrangú tagállamok az Európai Unióban, sem olyanok, amelyeket „hátrahagytak” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Bukarestben, a román törvényhozókhoz intézett beszédében.
A bizottság elnöke méltatta Románia uniós elkötelezettségét, ám határozottan elhárította a Brexit utáni EU lehetséges forgatókönyveiről felvázolt elképzelésekkel szembeni, a többsebességes Európa gondolatát ellenző román kifogásokat. „Együtt kell haladnunk, de különböző ritmusban. A többsebességes Európa már létezik, belekódolták az (uniós) alapszerződésbe” – mutatott rá.
Franciául elmondott beszédében Juncker úgy vélte, hogy a többsebességes Európáról folyó vita álvita, a valódi vitának az együttműködés szükségességéről kell szólnia. Úgy vélekedett: az európai nemzeteknek közös a jövőjük, erősíteniük kell együttműködésüket, nem kell elfelejteniük, hogy az EU lakossága az emberiség alig 7 százalékát teszi ki, és hogy Európa a legkisebb kontinens.
Juncker elismeréssel beszélt arról, hogy Románia tevékenyen részt vesz a „polgárok Európájának” létrehozásában, egyike azon tagállamoknak, amelyek jóváhagyták egy európai ügyészség létesítését, egy közös európai szabadalmi hivatal létrehozását, részt vesz a legtöbb közös misszióban. Románia megérdemli a schengeni tagságot, nem szabad nehezíteni csatlakozásának feltételeit, mielőbb fel kell venni a belső határellenőrzés nélküli övezetbe – mondta Juncker Bukarestben.
Az EB elnöke Románia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából érkezett munkalátogatásra Bukarestbe, ahol a román vezetőkkel tárgyal, és lakossági fórumon mutatja be elképzeléseit az unió jövőjéről.
Juncker először látogatott Romániába, amióta az Európai Bizottság elnökévé megválasztották. Érkezésekor a jelenlegi és volt román döntéshozók barátságos fogadtatásában részesült, a maga részéről a legszívélyesebben Traian Băsescu volt államfőt üdvözölte, akit homlokon csókolt. Románia luxemburgi soros EU-elnökség idején, 2005-ben írta alá csatlakozási szerződését az EU-val, amikor Juncker volt Luxemburg miniszterelnöke, Băsescu Románia államfője, Călin Popescu Tăriceanu mostani szenátusi elnök pedig az ország miniszterelnöke.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

"Áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk"
A magyar, a román és a székely himnusz eléneklésével kezdődött el Zilahon az RMDSZ 13. kongresszusa. A küldötteket és meghívottakat házigazdaként Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte elsőként. Mint fogalmazott, nagy megtiszteltés, hogy a “hepehupás vén Szilágyban” hívták össze az RMDSZ kongresszusát. “Nem hátrálunk meg, nincs az az ár, amelyik bennünket elsodor”, hangoztatta Seres Dénes."Mi, erdélyi magyarok is hajózunk néha az árral szemben, ahogyan azt Wesselényi is tette. Az a dolgunk, hogy evezzünk, a felszínen maradjunk. Együtt, mert másképp nem lehet", fogalmazott.
A város polgármestere, Ciunt Ionuţ is üdvözölte a jelenlévőket. Úgy vélte: szükség van megértésre, bölcsességre, toleranciára. Reményének adott hangot, hogy ebbe az irányba haladnak majd a kongresszus munkálatai is. Zilah önkormányzata elsődleges feladatának tekinti a helyi lakosok életszínvonalának növelését, románokét és magyarokét egyaránt, mondta.
“Úgy vélem, városunkban a két közösség viszonyát nem az egymás mellett élés jellemzi, mi együtt neveljük a jövő generációit, tiszteletben tartva egymás kultúráját, hagyományait, hiszen útjaink közösek, nem szétválaszthatóak” – mondta a polgármester.
Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözlő beszédében így fogalmazott: románok és magyarok a 21. században nem lehetnek egymás ellenségei. Verseny, egymásrautaltság ugyan van, de a párbeszédnek gyakoribbnak, mélyebbnek és őszintébbnek kell lennie, mondta.
- Építkezni akarunk a jövőben is, az RMDSZ-nek hosszú ideig meghatározó politikai erőnek kell lennie, a nemzetközi szintéren is hallatnia hangját az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében, tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen. Ez most néhány éve nem ilyen, véli a szövetségi elnök, aki viszont lát esélyt arra, hogy javuljon, hiszen mindkét fél akarja ezt. “Mi szívesen segítünk ebben” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte: a munkálatokon 800 küldött, közel 200 meghívott és 100 sajtómunkatárs vesz részt. – Számot adunk eddigi eredményeinkről, és kijelöljük az elkövetkező két év politikai és szervezési feladatait. Kiemelt céljaink a következők: az anyanyelvhasználat bővítése, a gyermekközpontú oktatás és a vállalkozó fiatalok támogatása – mondta a politikus.
Liviu Dragnea: figyelünk az Önök döntéseire
Kelemen Hunor örömmel állapította meg, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elfogadta meghívásukat a kongresszusra. Felszólalásában a politikus fontosnak tartotta, hogy a PSD és az RMDSZ közötti együttműködést igyekezzenek tartalommal megtölteni. Megjegyezte, hogy a szövetség kongresszusa fontos a kormányzó párt számára is, ezért figyelnek a magyarság képviselőinek döntéseire. Értékelte, hogy az RMDSZ mindenkor tiszteletben tartja a vállalásait, amit megköszönt Markó Bélának is, és Kelemen Hunornak is, hogy elnöklete alatt a szövetség ugyanezt az álláspontot képviseli.
Véleménye szerint tartós bizalom alakult ki a két szervezet között, parlamenti együttműködésük eredményes lehet, ezt kell továbbgondolni. Megállapította, hogy a PSD is betartotta ígéreteit és vállalásait mind politikai, mind gazdasági téren. Vázolta néhány sikerét a PSD alig fél éves kormányzásának: növelték a minimálbért, a nyugdíjakat, az ösztöndíjak is megduplázódtak, és mindezek a kedvezmények ugyanúgy érvényesek a magyar lakosságra is – hangsúlyozta Dragnea. Kitért az autópálya építés folytatásának fontosságára, reményét fejezve ki, hogy hamarosan felavathatják és átadhatják a forgalomnak az újabb útszakaszokat. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a fiataloknak jövőt tudjanak biztosítani itthon.
Dragnea idézte a kongresszus jelszavát is : „Nem hátrálunk meg!”, hozzátéve: ő sem hátrál meg a kormányzási programjukat illetően. Elismerte az RMDSZ szerepét abban, hogy a parlamentnek sikerült megőriznie intézményi függetlenségét mindenféle külső nyomás ellenére – ezt a megjegyzését a hallgatóság tapssal jutalmazta. Magyarországra is utalt beszédében: szerinte megvan a képessége és lehetősége a szomszédos ország politikusainak és döntéshozóinak arra, hogy a két ország és a nemzetek közötti jó együttműködésre összpontosítsanak. Ez legyen a prioritás, ő és pártja minderre nyitott! - jegyezte meg a politikus.
Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke videóüzenetben köszöntötte a kongresszus résztvevőit.
- Közös célunk jövőt biztosítani a fiataloknak – mondta. Emlékeztetett a szövetséggel való korábbi együttműködésekre, ami szerinte példaértékű volt, és aminek növelnie kellene a kölcsönös bizalmat egymás iránt. Ő is kiemelte az RMDSZ-nek azt a jellemzőjét és erényét, hogy a szövetség mindég betartja ígéreteit és vállalásait. A jövőre nézve legfontosabb közös célként nevezte meg azt a törekvést, hogy a fiatalokat itthon tartsák, jövőt tudjanak biztosítani számukra munkahelyteremtéssel.
Semjén: „Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra”
A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke képviselte. Az előtte szóló Liviu Dragneához képest borúlátóbban értékelte az erdélyi magyarok helyzetét, felsorolva néhány "fájó pontot". Említette a marosvásárhelyi római-katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium ügyét, az anyanyelv-, illetve a nemzeti szimbólumok használatának akadályozását, a MOGYE-ügy szabotálását.
“A jog álarca alatt megfélemlítés zajlik Romániában. Természetesen fontos a korrupicó elleni harc, de nem az ezzel való visszaélés. Illegtimnek tartják az autonómiára való törekvésünket, jóllehet a magyarság soha nem kért olyat, amire nem lenne számos példa az Európai Unióban is. Mi, magyarok a Kárpát-medencében nem vagyunk alávalóbbak, mint mások, ami másokat megillet, az nekünk is jár. Ahol az autonómia megvalósult, mind a többség, mind a kisebbség jól járt”, hangsúlyozta. Arra kérte a románokat, hogy olvassák újra a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, tanulmányozzák, és legyenek azon, hogy megvalósítsák annak szellemét, mondta.
Nagyon fontos, hogy a kisebbségvédelem a nemzetközi porondon is megvalósuljon. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban biztosítta az RMDSZ-t arról, hogy Magyarország ki fogja venni a részét az 1 millió aláírás összegyűjtésében, (ennyi szükséges ahhoz, hogy az európai jogalkotási folyamat elkezdődhessen - szerk.megj.)
Elmondta: idén december 5-re meglesz az 1 millió új magyar állampolgár. A magyar állam igyekszik minden támogatást megadni a határon túli magyaroknak. Egységes demográfiában gondolkodunk, hiszünk abban, hogy erre a megoldás nem a bevándorlás, hanem olyan családtámogatás, hogy itt szülessenek meg a gyermekek. Első lépésként az anyasági támogatást kiterjesztenénk minden magyar állampolgárra, bárhol is éljen a világon”, hansúlyozta.
Kifejtette: Romániának és Magyarországnak sokkal szorosabban kellene együttműködni. "A mi kezünk a románság és Románia felé ki van nyújtva" - mondt, hozzáfűzve: Magyarország, ahol lehetett, megpróbált túllépni a történelmi terheken. Úgy vélte, mindebben az RMDSZ-nek ebben fontos szerepe van. "Mi készek vagyunk a mellény újragombolására". Bármi történjen, Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra!" - zárta beszédét.
Biró Zsolt: az RMDSZ számíthat az MPP-re
Az új felelősségvállalás korszakáról szólt beszédében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arról az igyekezetükről, hogy politizálásukban a hangsúlyt a józan észre, a magyar szolidaritásra és a polgárok iránti felelősségvállalásra helyezzék.
Szerinte sikerült rákanyarodniuk a felelős politizálás útjára, és annak ellenére, hogy a gyakorlat sokszor nehezebb, tudniuk kell tovább haladni a kijelölt úton. Úgy vélte, az erdélyi magyarság megtapasztalta, hogy képtelenség egyetlen szervezetben összecsatornázni az erdélyi magyarság képviseletét, de ugyanakkor a választópolgárok élhettek a választás szabadságával, amelynek során felállítottak egy vitathatatlan sorrendet: első helyen áll az RMDSZ, másodikon az MPP a harmadikon pedig az EMNP. Nyitott a kérdés, ki milyen következtetést von le ebből, állapította meg Biró Zsolt.
Kiemelte, hogy számukra az együttműködés, a politikai célkitűzések összehangolása a lényeg, és tartják magukat ahhoz az ígéretükhöz, hogy kiszámítható partnerei lesznek az RMDSZ-nek, bukaresti parlamenti jelenlétükkel hozzájárulnak a magyar egység képviseletéhez, törekednek arra, hogy valósággá váljanak a magyarság követelései, és ezen az úton az RMDSZ számíthat az MPP-re – mondta Biró Zsolt.
Gulyás Gergely, a Fidesz elnöke a magyar kormánypárt üzenetét tolmácsolta. - Azért vagyunk itt, mert tartalommal szeretnék megtölteni a magyar alkotmány szellemét – mondta.
Külön köszöntötte Horváth Annát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét, reményének adott hangot, hogy mielőbb ismét Kolozsvár alpolgármesterként üdvözölheti. Az RMDSZ-vezetőkkel szembeni DNA-vádakat koncepciós eljárásoknak nevezte, amely a magyar jogállam szellemében nem értelmezhető. Ugyanakkor a politikus a magyarságnak a Kárpát-medencében való megmaradás fontosságáról beszélt. – Ez csakis úgy lehetséges, ha vonzó világot teremtünk számukra – fogalmazott az anyaországi politikus, gratulálva az RMDSZ-nek a parlamenti választásokon elért eredményért.
"Számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben"
Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke szerint minden siker ellenére számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben.
Úgy fogalmazott: emeli kalapját azért a teljesítményért, amit az RMDSZ az elmúlt évtizedekben végzett. Kifejtette: nem lehet ma már klasszikusan bal-jobb skálán leírni a politikai pártokat, nagyon markáns harc alakult ki Európában a nacionalista és a szabadságpártiak között, az MSZP az utóbbi oldalán áll, mondta.
Molnár Zsolt miniszterelnöki tanácsos Sorin Grindeanu kormányfő üzenetét olvasta fel. Az RMDSZ-nek fontos és meghatározó szerepe van a romániai politikai életben. Bánságiként átéli a kisebbségek gondjait és helyzetét, vallja a kormányfő.
Üzenetében kifejtette: “A másság nem tesz bennünket sem ellenséggé, sem vetélytárssá. Partnerként kell egymásra tekintenünk. A közeljövőben következetesek kell lennünk a kisebbségek jogainak a gyakorlatba ültetésében, párbeszédre van szükség, és meg kell erősítenünk a kisebbségi jogok védelmét”. Ungár Péter a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja elmondta: hisznek abban, hogy mindenkinek a szülőföldjén kell megmaradnia. Fontosnak tartja a harcot a romániai természetromboló projektek ellen. Hangsúlyozta: Európában meg kell szünnie a kettős mércének, a svédországi finneknek nagyon sok, a romániai magyarságnak kevés joga van. A Mintority Safe Pack olyan harc, amit az LMP is támogatni fog – jelentette be. “Mondják meg, miben kell segítenünk az RMDSZ-el együttműködve ahhoz, hogy a romániai magyar kisebbség megmaradjon szülőföldjén, és mi azt fogjuk tenni”, zárta beszédét a politikus. A kongresszust üdvözölte a határon túli magyarság több képviselője is, Horváth Ferenc Szlovéniából, Samu István Szlovákiából, Sin József Ukrajnából. A Romániai Német Demokrata Fórum részéről Paul-Jürgen Porr szólalt fel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szilágy megyei szervezete nevében Lucian Bode mondott beszédet, a román parlament nemzeti kisebbségek frakcióját Petrolena Mihaela Csokanz képviselte.
Köszöntötték a kongresszust a romániai magyar történelmi egyházak is: Zelenák József (evangélikus-lutheránus egyház), Forró László (református egyház) és Farkas Emőd (unitárius egyház).
"Amikor rólunk van szó, gyors üzemmódba kapcsolnak"Kelemen Hunor politikai tájékoztatójával ténylegesen is elkezdődtek a kongresszus munkálatai. Az RMDSZ szövetségi elnöke az elmúlt időszak mérlegét megvonva elmondta: kiemelten foglalkoztak a közösségépítéssel, továbbá a magyar ügy és a közjog képviselet volt az alap az elmúlt esztendőkben. Politikai merényletnek nevezete a magyar iskolákat ért támadásokat, akárcsak az RMDSZ-vezetők ellen indított eljárások is a jogállamiság megcsúfolása. Megosztottság helyett összefogásra törekedtek, amit az MPP-vel együtt sikerült megvalósítani. Kiemelte: két árnyékjelentést készítettek a romániai magyarság érdekérvényésítéséről, az amerikai hatóságokat is tájékoztatták az erdélyi magyarság helyzetéről. Említést tett a Minority Safe Pack kezdeményezésről, amelyről évtizedek óta nem volt példa.
A győzelemtől még messze vagyunk, de áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk - Ez nemcsak a mi ügyünk, hanem a többségé és a többi tagállamé is, közös felelősségünk. Jövő héten Kolozsváron az RMDSZ házigazdája lesz a FUEN-kongresszusnak. Romániának mintha a külpolitikában nem lenne hangja, de amikor rólunk van szó, akkor gyors üzemmódba kapcsol - mondta Kelemen Hunor. Közölte: ha külpolitikai vezető lenne, nem hazudná tele a fél világot arról, hogy mi a helyzet a romániai magyar kisebbségekkel, sőt, partner lenne, és az érték oldalára állna. - A párbeszédet választanám, és nem az áskálódást – fogalmazott.
"Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket"
- Az utolsó kongresszus óta két fontos választást tudhatunk magunk mögött: az önkormányzati és a parlamenti választást, ami visszaigazolja az RMDSZ munkáját. A szubszidiaritás elvének erősítését kérjük, egyszerűbben szólva, autonómiát - mondta a politikus.
Közölte: az RMDSZ együttműködést kötött a kormánykoalícióval, amelynek eredménye az anyanyelvhasználat biztosítása az egészségügyben. – Ez kiállta az alkotmányosság próbáját – jegyezte meg.
Szerinte ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, olyan helyzet alakult ki, mintha különböző intézmények versengenének egymással, hogy ki lesz a hatalom birtokosa. - Érdekünk az, hogy Románia jól működő jogállam legyen, az 1918-as centenárium alkalmával ismerjenek el bennünket, mint államalkotó kisebbséget. Célunk az, hogy a nyelvhasználat terén jelentős változásokat érjünk el, ezért törvénymódosításokat kezdeményeztek. A tervezet sorsa egyben a próbatétele lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan az együttműködést – fogalmazott.
Kelemen Hunor fontosnak nevezte a nemzeti szimbólumok szabad használatát. Közölte: minőségi és versenyképes oktatást szeretnének megvalósítani. Úgy véli, a jövő évi centenárium valószínűleg nagy próbára teszi majd a román-magyar viszonyt. "Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket" - hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Megítélése szerint döbbenetes és elkeserítő, ahogy a Román Tudományos Akadémia azzal riogat, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt.
– Felelőtlenség és kalandorság az, amit ezek az urak tesznek. Nekünk azt kell felmutatnunk, hogy a száz év alatt mit tettünk le az asztalra, mit vettek el tőlünk, és hogy nem hátrálunk. Azzal fordulok mindenkihez, hogy a centenárium üzenete a magyarok ellen irányuljon, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése legyen a cél.
- Nem hátrálunk meg, megyünk előre, néha leszegett fejjel, de konokul - mondta végezetül.
Vincze Lóránt: nem belügy a kisebbségvédelem
Vincze Loránt, a FUEN elnöke bejelentette: az Európai Bizottság bejegyezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, az előterjesztőknek egy év áll rendelkezésére ahhoz, hogy egymillió támogató aláírást gyűjtsenek. Ebben kérte az RMDSZ segítségét, hiszen komoly feladatról, nagy munkáról van szó. Úgy gondolja, be kell járni Erdély vidékeit, meg kell nyerni az itteniek támogatását, el kell magyarázni az embereknek, hogy ez a kezdeményezés miért szolgálja az érdeküket. Meg kell értetni ugyanakkor a románokkal, hogy mindaz, amit kisebbségi jogok terén elérünk, nem az „övékből” vesz el.
Kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet a tagállamok belügye. Ha a tagállamok nem teszik dolgukat, az EU feladata a kisebbségi jogsértésekkel foglalkozni. Tudtatta: jövő héten Kolozsváron tartja a FUEN a kongresszusát, a szervezet RMDSZ-es elnöke azt szeretné, ha valamennyi külföldről érkező résztvevő Erdély követeként térne vissza.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az "iramról és az irányról" fog beszélni. - Azt kell most megvizsgálni, hogy az elmúlt választási kampányok lendületéből hogyan tudunk tovább építkezni. Ez az a lendület, amelynek ki kell tartania a következő kampányig – mondta.
Megjegyezte: néha túlvállalják magunkat, de még mindig jobb, mint hátradőlni. Közölte, hogy megerősítették a belső tájékoztatást, megkezdték a közös tervezést a megyei szervezetekkel, egységesítették a kommunikációt, folytatták a beiskolázási kampányt, elindították a kommandói iskola újraépítésére irányuló közösségi akciót. A nők elleni erőszak tudatosításáról szóló kampányt szintén fontos kérdésnek tartják. Tudatta: az elkövetkező két évben meg szeretnék erősíteni a párbeszédet a helyi és a szakmai közösségekkel, újraindítják a lakossági fórumokat, alaposabban meghallgatják az embereket, megerősítik a tagságot.
– Az ősz egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy az RMDSZ összegyűjtse az 1 millió aláírást a polgári kezdeményezéshez - mondta.- Csak akkor tudunk megmaradni, ha haladunk! - jelentette ki.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kijelentette: olyan országban akarunk élni, ahol a helyi közösségek döntenek magukról, de ehhez képest csak korlátozott módon valósul meg az önkormányzatiság. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek több decentralizációs javaslata volt az elmúlt időszakban. –
- Az RMDSZ parlamenti jelenlétének köszönhetően 1 millió lejjel kapnak több támogatást az erdélyi megyék infrastruktúra-fejlesztésre. Nagy kihívás az egységes bérrács elfogadása, ez is segít, hogy a fiatalok itthon keressék a boldogulásukat. A parlamenti munkának két irányt kell követni: politikai eszközökkel harcolni céljainkért, és megakadályozni az ellenünk irányuló kezdeményezéseket. Eddigi tapasztalataink arra kell ösztönözzenek, hogy kormányra lépjünk, de csakis megfelelő feltételek mellett.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a tavalyi parlamenti választások óta eltelt fél év eredményeit értékelte ki, és számolt be az elért megvalósításokról. Úgy gondolja: az RMDSZ frakció bizonyságot tett arra, hogy jól felkészült, és ki tud állni az érdekeiért. Külön kiemelte az egészségügyi intézetekben való anyanyelvhasználatot biztosító törvény elfogadását. Szerinte nagy kihívás az anyanyelvhasználati jogok bővítése a jövőben. "Ne a tüzet oltsuk Bukarestben, hanem előre tervezzünk, és dolgozzunk" – mondta. szabadsag.ro

Európa Nostra-díj: a közönségdíjat is elnyerte Kallós Zoltán
Az internetes szavazás eredményét a hétfő esti díjkiosztón jelentették be a finnországi városban – írta a maszolra hivatkozva az MTI. Az Európai Bizottság és az Europa Nostra április 5-én tette közzé az idei díjazottakat. A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból 29-en vehették át hétfőn este az Európai Unió kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító elismerését Turkuban. A bejelentés napján elindult egy online szavazás is, ahol a közönség támogathatta a nyertes projekteket és Kallós Zoltán gyűjtötte be a legtöbb szavazatot. „Kallós Zoltán arra áldozta az életét, hogy megmentse és tovább örökítse a Kárpát-medencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját - elszántsága és lankadatlan munkája révén ezt az egész világ számára láthatóvá tette. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el. Bátor munkája több mint méltóvá teszi őt erre a díjra” - mutatott rá áprilisi indoklásában a zsűri. A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudóst Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője jelölte az uniós kitüntetésre. Az online szavazás lehetőségére az RMDSZ is felhívta a figyelmet hírlevelében. Kallós Zoltán egyike a 20. század legkiemelkedőbb és legsikeresebb magyar népzenegyűjtőinek. Példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként részesült idén március 15-én Kossuth Nagydíjban. Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. „Ezek voltak a legkevésbé feltárt területek, a Mezőséget elkerülték a gyűjtők, mert vegyes nemzetiségű terület volt, sokan azt gondolták, itt nem maradtak meg magyar javak, pedig még sokkal jobban, mint más területeken. A kincs leginkább a zenei anyagot jelentette. Még mindig vannak olyan helyek, ahol soha senki nem járt gyűjtési szándékkal. Szerencsére a táncházmozgalommal a hetvenes években Magyarországon is elindult a fiatalok érdeklődése” - fogalmazott Kallós Zoltán korábban az MTI-nek. A néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Négy napig Kolozsvár az európai kisebbségek fővárosa
Horváth Anna: az európai kisebbségvédelem zászlóvivőjévé is váltunk
Kisebbségi hagyományőrző műsorral kezdődött el tegnap este Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezetének vasárnapig tartó kongresszusára több mint kétszáz küldött érkezik Európa számos országából. A tanácskozás legfontosabb feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a megszervezése, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. Emellett kiemelt téma lesz az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz, a nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában, valamint a modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben.
A kongresszusi küldötteket szerdán este az RMDSZ öt megyei tanácselnöke, Tamás Sándor, Borboly Csaba, Péter Ferenc, Pásztor Sándor és Pataki Csaba fogadta, és mutatta be számukra Erdélyt a kisebbségek vásárán, amelynek Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a házigazdája.
„És bár az elmúlt száz esztendő várostörténete több olyan sötét korszakot is magába foglalt, amelyet szeretnénk minél előbb elfeledni, őszintén örvendek annak, hogy mégiscsak sikerült méltó házigazdáiként elébe állni ennek a rangos eseménynek – a FUEN 17. Kongresszusának – azáltal is, hogy több évtizedes huzavona után, kedden végre kihelyezték az első hivatalos többnyelvű városnévtáblákat – Kolozsvár–Klausenburg magyar és német elnevezéseivel – a város bejáratánál” – mondta Horváth Anna köszöntő beszédében.
„Partiumtól Székelyföldig, Bánságtól Máramarosig, bátran elmondhatjuk, hogy ma is a közélet aktív alakítói, a kultúra, a gazdaság, a tudományok fejlődésének ösztönzői vagyunk mindenütt. De ennél több is: Európa legnagyobb őshonos kisebbségeként, csak természetes dolog, hogy az európai kisebbségvédelem ügyének zászlóvivőjévé is váltunk” – hangsúlyozta Kolozsvár volt alpolgármestere, hozzáfűzve: azt szeretnék, hogy jobban megismerjenek bennünket: honnan jövünk, kik vagyunk, miért gondoljuk azt, hogy az etnikai sokszínűség bármely ország számára egyedülálló erőforrás.
„Azt szeretnénk, hogy ma mindenki maga is megtapasztalja, milyen nagyszerű élmény székely falatokat kóstolni, szatmári pálinkát iszogatva, majd hazatérve, a legfinomabb bihari mézzel megajándékozni szeretteinket” – összegzett Horváth Anna.
A kongresszus tényleges munkálatai csütörtökön Vincze Loránt FUEN-elnök üdvözlő beszédével kezdődnek, majd a FUEN romániai tagszervezetei közül elsőként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint a helyi és országos romániai, illetve magyarországi közméltóságok köszöntik a résztvevőket. Ezt követően az európai őshonos kisebbségek uniós védelmét szorgalmazó Minority SafePack európai polgári kezdeményezést indítványozó bizottság tagjai ülnek asztalhoz. Délután Az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz címmel panelbeszélgetésre kerül sor, amelynek főelőadója Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
Pénteken a Glasgow-i Egyetemmel együttműködésben tartják A nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában című kerekasztal-beszélgetést, amelyen Stéphanie Marsal, az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának tanácsadója is részt vesz. Ezt követően az őshonos nemzetiségek által felvetett legfontosabb problémákat ismerteti Petra Roter, az Európai Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke, illetve Laczikó Enikő helyettes államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától. Délután a Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben című panelbeszélgetésen katalán, németországi szorb és román előadók mellett Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve Csáky Pál, a felvidéki MKP EP képviselője is jelen lesz.
Pénteken este a bonchidai Bánffy-kastélynál tartandó ünnepi rendezvényen indul el hivatalosan a Minority SafePack aláírásgyűjtési kampánya. Az európai polgári kezdeményezés támogatására egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós országból, elsőként a Polgári Kezdeményező Bizottság tagjai – köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – látják el aláírásukkal a petíciót.
Szombaton a FUEN közgyűlésével és kalotaszegi kulturális programmal zárulnak a kongresszus munkálatai.
„A FUEN legfontosabb politikai projektje, a Minority SafePack innen, Erdélyből indult, az RMDSZ kezdeményezésére. Azt szeretnénk, hogy négy nap után a kongresszus minden résztvevője Erdély nagyköveteként induljon haza. Aki már tudni fogja, hol van a kolozsvári Szent György-szobor, milyen a háromszéki sajt, a csíki kolbász, a szilágysági pálinka, hallott már Maros menti dallamokat, mulatott a Kalotaszegen, és örökre emlékezni fog a bonchidai Bánffy-kastélyra, mert ünnepélyes keretek között ott írta alá a Minority SafePack aláírásgyűjtési ívet. Hallani fog a bennünket ért jogsértésekről, tudni fog a kulturális hagyaték megőrzését célzó erőfeszítésekről, az autonómia-harc kihívásairól, és magáénak érzi majd az anyanyelvhasználatért vívott harcunkat, mert otthon ő is hasonló problémákkal küzd. Ezért zajlik Kolozsváron a FUEN kongresszusa” – idézte az RMDSZ hírlevele Vincze Lorántot, a FUEN tavaly megválasztott erdélyi magyar elnökét.
Az RMDSZ szombati, zilahi kongresszusán tartott beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek a FUEN-ben vállalt szerepét. Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. Szabadság (Kolozsvár)

Élesen bírálta Bukarest kisebbségpolitikáját az RMDSZ a kolozsvári FUEN-kongresszuson
„A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy itt a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben” – fogalmazott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusának csütörtöki megnyitóján.
Az európai kisebbségek legnagyobb ernyőszervezetének rendezvénye a köszöntőbeszédekkel kezdődött csütörtökön. Azért esett a FUEN választása Erdélyre, hogy ezzel fejezze ki elismerését az RMDSZ-nek az utóbbi hét évben vállalt kezdeményező szerepéért, amelynek legfontosabb eredménye a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés – mondta nyitóbeszédében a FUEN elnöke, Vincze Loránt az RMDSZ hírlevele szerint. Hozzátette: a FUEN helyszínválasztása azt is jelzi, hogy a szervezet fokozottan figyel Közép- és Kelet-Európára. Beszédében emlékeztetett:
az erdélyi magyarok azt szeretnék, ha elismernék őket államalkotó nemzetnek, ha kollektív jogaik és autonómiájuk lenne, de a régió nemzetiségei számára még mindig nem biztosított a közel száz éve, a gyulafehérvári nyilatkozatban megígért egyenlőség és önrendelkezés. A kisebbségek védelmét nem lehet belpolitikai ügynek tekinteni – vonta le a következtetést. „A mi felfogásunk szerint az Európai Uniónak kell a kisebbségi jogokat garantálnia, és megfelelő politikákkal, erőforrásokkal védelmeznie, népszerűsítenie a kisebbségek hozzájárulását a közös európai örökséghez, legyen szó kulturális örökségről vagy anyanyelvhasználatról. Erről szól a Minority SafePack” – mondta, történelmi sikernek nevezve, hogy a kezdeményezők pert nyertek az Európai Bizottság ellen, így a polgári kezdeményezés peres úton kapott zöld utat. A FUEN elnöke a szövetség közleménye szerint bírálta Romániát, amiért modellértékűnek próbálja beállítani a hazai kisebbségvédelmet, de ugyanakkor elzárkózik a párbeszédtől a közösségi jogok kérdésében. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még inkább kikelt Bukarest kisebbségpolitikája ellen. „A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy itt a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben. A modellértékűnek nevezett Romániában, amint azt a most kezdődő kongresszus is hűen igazolja, egyetlen román hatalmi ág képviselője sem tett eleget a meghívásunknak.
A FUEN kongresszusa szerinte azt üzeni a többségi társadalmaknak, hogy párbeszédre, nyitottságra, közös tervezésre van szükség, hogy az őshonos kisebbségek nem akarnak semmit sem elvenni a többségtől, de asszimilálódni sincs szándékukban. „Amióta elindítottuk az MSPI polgári kezdeményezést, ismét fontossá váltunk a román diplomácia számára. Állandóan rossz hírünket keltik, valótlan dolgokat állítanak rólunk és szándékainkról. Ezt úgy is mondhatnám, hogy hazudnak” – hangsúlyozta. Mint felsorolta, úgy állítják be, mintha az MSPI szándéka az etnikai szeparatizmus volna, a magyar közösség pedig arra törekedne, hogy veszélybe sodorja Románia területi integritását. „Az igazság az, hogy törekvéseinket Románia határain belül képzeljük el, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – mondta el Kelemen Hunor.
Elmondása szerint nemrégiben egy román államtitkár azt a valótlanságot állította, hogy a kolozsvári kongresszusra előkészített FUEN-dokumentumok és -határozattervezetek a területi autonómiára irányulnak. Kelemen Hunor szerint az igazság az, hogy nem készült ilyen határozat, de nem látná annak problémáját, ha készült is volna. Határozott meggyőződése az, hogy Románia többnemzetiségű állam, a romániai magyar közösség pedig csakis azt kéri, ami kijár neki: hogy betartsák 1918-ban tett ígéreteket, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar embereket.
A szövetség hírlevelében úgy fogalmaznak, Románia az EU-csatlakozás előtt azt vállalta: érvényesíti a jogállamiság kritériumait, európai módon rendezi a többség-kisebbség viszonyát, visszaszolgáltatja a kommunista diktatúra alatt elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Bukarest a kilencvenes évek végétől tett is néhány, akkor határozottnak tűnő lépést ebbe az irányba, viszont a NATO-, majd a 2007-es uniós csatlakozás után jól érzékelhetően elkezdődött egy visszarendeződési folyamat.
„Nincs ellenőrzési mechanizmus, nincs szankció. Közben olyan eszközöket vezettek be a megszerzett jogok megnyirbálására, a politikai és közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyeknek az ellenszerét nehezen találjuk.
A bűnüldözést, az ügyészséget és a bíróságokat, egyszóval az igazságszolgáltatást és az erőszakszervek intézményeit. A korrupció elleni harc jó ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – véli Kelemen Hunor, megemlítve ennek legutóbbi példáját: a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetét. Mint arra rámutatott, Kolozsvár polgármestere, Románia volt miniszterelnöke „ma nem ért rá eljönni”, levelet küldött: ez megismétli és részletezi azt az üzenetet, amelyet az egyik volt külügyminiszter szajkózott néhány évvel ezelőtt itt, Kolozsváron, amikor megünnepelte azt a tényt, hogy Románia aláírta a kisebbségi keretegyezményt. „Az ünnepnek volt két aprócska szépséghibája. Az egyik, hogy a kisebbségeket nem hívták meg az ünnepre. A másik szépséghiba meg az, hogy a volt miniszter elfelejtette mondani, a keretegyezményt azóta sem alkalmazzák” – sérelmezte az RMDSZ elnöke.
A polgármester levelében azt állítja, hogy a magyar közösség jól van – Kelemen Hunor ezt cáfolja. „De bizakodóak vagyunk, mert azt látjuk, hogy 27 év után a FUEN-kongresszus előtti napokban Kolozsvár egyik bejáratánál többnyelvű helységnévtáblák jelentek meg. Nem önszántából, nem saját kezdeményezésére helyezte ki, hanem bírósági ítélet kötelezte az önkormányzatot, hogy tegye ki a többnyelvű táblákat” – részletezte. Összegzésként kiemelte: a 60 milliós őshonos kisebbség Nagy-Britannia kiválását követően az Európai Unió negyedik legnagyobb államát alkothatná: „60 millió ember. Bátran mondjuk, bátran mondhatjuk: szükség van ránk, értéket képviselünk, értéket alkotunk, része vagyunk annak a nagy közösségnek, amit ma Európa népeinek, nemzeteinek hívunk. Nem hátrálunk meg!” Biró Zsolt, a FUEN-be nem rég felvett erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az MTI szerint arra emlékeztetett, hogy Románia számtalan esetben felemelte a hangját a többsebességes Európa ellen. Úgy vélte, a kisebbségpolitikában sem megengedhető a többsebességes Európa, és az erdélyi magyarok ugyanazokat a jogokat
kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendelkeznek Olaszországban.
A román kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az államtitkári rangú, tatár nemzetiségű vezetője a romániai kisebbségekkel foglalkozó hivatal munkáját ismertette. Azt is megemlítette, hogy a román kormányprogramnak kisebbségi fejezete is van, és a kabinet figyelmet fordít az anyanyelvhasználat kiszélesítésére, és az identitásmegőrzésre. Üdvözölte, hogy a FUEN Kolozsváron rendezte kongresszusát, hiszen – mint fogalmazott – itt a résztvevők „összevethetik a valóságot azzal, amit egyesek állítanak a román kisebbségvédelemről”. Krónika (Kolozsvár)

A kisebbségvédelem uniós szabályozását kérték a magyar kormány képviselői Kolozsváron
MTI - A kisebbségvédelem uniós szabályozásának szükségességét hangsúlyozták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusán a magyar kormány képviselői.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – a kongresszuson felolvasott üzenetében – gratulált a FUEN-nek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, és nyomatékosította: itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét európai szinten is megtárgyalják. Az Európai Bizottság is belátta, hogy ez egy közös ügy, amely nemcsak a kisebbségekre tartozik, hanem minden uniós polgárt és minden tagállamot érint” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt arra biztatta az európai kisebbségeket, hogy használják ki a polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát a kisebbségek helyzetének a megismertetésére, hogy „a nemzeti kisebbségek ügye súlyának megfelelően jelenjen meg az európai politikai napirenden”. A kongresszust köszöntő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a nemzetközi fórumokon a kisebbségeket megillető jogokért.
Ezért vett részt a kezdeményezők oldalán az Európai Bizottság elleni pereskedésben, mely végül a polgári kezdeményezés bejegyzéséhez vezetett.
Az államtitkár megerősítette, Magyarország és a határain kívül élő nemzetrészek kiveszik a részüket az egymillió aláírás összegyűjtéséből. Hozzátette: az európai identitás része a kulturális sokszínűség. Nyomatékosította: az EU hatvanmillió kisebbségi polgára azt várja el, hogy az unió ne csak az alapszerződésében deklarálja értékként a sokszínűséget, hanem szabályozással teremtsen kedvező feltételeket a kisebbségi identitások megőrzéséhez, ahhoz, hogy a kisebbségek boldoguljanak a szülőföldjükön. Krónika (Kolozsvár)

Románia a határszigor híve
Románia annak ellenére folytatja a szisztematikus határellenőrzést, hogy az áprilisban bevezetett szigorított vizsgálat jelentős torlódást okozott a magyar–román határon, ugyanakkor alaposan felforgatta a határ két oldalán élő, a másik országba rendszeresen átjáró polgárok életét. A Krónika megkeresésére a bukaresti belügyminisztérium közölte, bár Magyarország – további tíz uniós tagállamhoz hasonlóan – felfüggesztette a schengeni határellenőrzési kódex alkalmazását, a román határrendészet folytatja az országba ki- és belépő valamennyi polgár és gépjármű ellenőrzését.
Nem hatják meg a román hatóságokat a határátkelőknél kígyózó sorok és az országhatáron rendszeresen átkelő polgárok panaszai. A Krónika május 5-én eljuttatott megkeresésére válaszolva a bukaresti belügyminisztérium szerdán közölte: Románia továbbra is a 2015 novembere óta alkalmazott szisztematikus határellenőrzés híve, amelytől a jövőben is csak kivételes esetekben hajlandó eltekinteni.
Lapunk azután kereste meg előbb a román határrendészetet, majd a belügyminisztériumot, hogy Magyarország ideiglenesen felfüggesztette a szisztematikus határellenőrzésről szóló, április elején hatályba lépett uniós rendelet alkalmazását. A budapesti kormány azért látta szükségesnek az intézkedést, mivel többórás várakozás alakult ki egyes határszakaszokon, és félő, hogy a nyári időszakban a várakozás ideje megsokszorozódhat.
Magyar illetékesek úgy vélekedtek, Brüsszelnek nem az uniós állampolgárok „vegzálásával" kellene foglalkoznia, hiszen jól látszik, hogy már a nyári idegenforgalmi csúcs előtt mekkora fennakadásokat okoz, ha a határokon ellenőrzik mindenki személyazonosságát, iratainak eredetiségét, valamint azt, hogy az utazó ellen nincs-e kiadott körözés az adatbázisok alapján. Márpedig a szigorított ellenőrzés jelentős mértékben felforgatta a magyar–román határ mentén élő, a másik országba rendszeresen átjáró polgárok életét. Mint arról beszámoltunk, a torlódás és a megnövekedett várakozási idő miatt sokan az iskolából, munkahelyről késtek el, és akadnak, akik az elfecsérelt időt megunva a költözést fontolgatják. A húsvéti, több mint háromórás várakozási időt okozó torlódáson túlmenően komoly problémákat okoz a jelenség ama munkavállalók számára, akik kelet-magyarországi településekről járnak dolgozni például a nagyváradi ipari parkban működő cégekhez. A szigorított ellenőrzés ellen internetes aláírásgyűjtés indult, az intézkedés felfüggesztését Tőkés László képviselő az Európai Parlamentben kérte.
Az Európai Unió Tanácsa április elejétől vezette be a kötelező szisztematikus határellenőrzést, amelynek értelmében minden uniós és harmadik országbeli állampolgárt kötelezően ellenőrizni kell a schengeni határokon való ki- és belépésnél. A határozatban az is szerepel, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy ne végezzék el a szisztematikus ellenőrzéseket, ha kockázatelemzéssel alá tudják támasztani, hogy az ellenőrzés könnyítése nem okozna biztonsági kockázatot. A román belügyminisztérium sajtóosztálya lapunknak adott válaszából is kiderül, hogy az elmúlt időszakban tizenegy uniós tagállam – köztük Magyarország, Horvátország és Szlovénia – tért át a „lazább" határellenőrzésre. Magyarország éppen május 15-én, hétfőn értesítette arról az Európai Bizottságot, az Európai Unió határőrizeti szervét, a Frontexet és szomszédait, hogy valamennyi légi, továbbá a szerbiai, romániai, ukrajnai és horvátországi szárazföldi határátkelője esetében a szisztematikus helyett célzott ellenőrzést folytat. Ennek ellenére a román hatóságok nem kívánnak lemondani a 2015 óta alkalmazott szigorú rendszerről, amely alapján valamennyi polgárt ellenőriznek a ki- és a belépő oldalon egyaránt. „Románia egy időre továbbra is a szisztematikus határellenőrzést alkalmazza, fenntartva ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy kivételes esetekben, a határátkelés várakozási idejének megnövekedése esetén, meghatározott időtartamra áttérjen a nem szisztematikus vizsgálatra, de kizárólag az országból való kilépés esetén" – szerepel a román belügyminisztérium lapunknak eljuttatott válaszából.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

Navracsics Tibor a román külügy kifogásairól: a főbiztos támogatta a kolozsvári látogatásomat
A román külügy levélben sérelmezte az Európai Bizottság elnökénél, Jean-Claude Junckernél, hogy Navracsics Tibor elfogadta a meghívást a Kolozsváron zajló FUEN-kongresszusra, és nem látogatott el Bukarestbe. Ezt a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos maga erősítette meg csütörtökön a Maszolnak adott exkluzív nyilatkozatában. Bukarest panasza hatástalan volt, mert a főbiztos támogatta a magyar uniós tisztségviselő kolozsvári látogatását.
„Az Európai Bizottság elnöki irodája tájékoztatott engem arról, hogy kaptak egy levelet, amelyben a román külügy kifogásolta, hogy én Kolozsvárra jövök. Jean-Claude Juncker elnök úr egyúttal biztosított is arról, hogy támogatja az utazásomat, tehát ez semmilyen problémát nem jelent. A levél teljes tartalmát nem ismerem” – válaszolta kérdésünkre a FUEN-kongresszus szünetében Navracsics Tibor.
A magyar biztos elmondta, egyszerű magyarázata van annak, hogy miért nem ment el Bukarestbe. „Azért nem mentem, mert nem hívtak meg a román fővárosba” – magyarázta. Tájékoztatása szerint mandátuma eddigi két és fél éve alatt másodszor van Kolozsváron: 2014 novemberében az Európai Ifjúsági Fórum kongresszusán vett részt a kincses városban, csütörtökön pedig az európai kulturális örökségről beszél a FUEN kongresszusán.
Arra a felvetésünkre, miszerint biztosi minőségében való jelenléte a FUEN-kongresszuson értelmezhető-e úgy, hogy az Európai Bizottság nyitottá vált a Minority SafePack javaslatcsomag iránt, Navracsics Tibor azt válaszolta: a kongresszus nem a kisebbségi polgári kezdeményezésről szól.
„A FUEN kongresszusa számomra alkalmat ad arról beszélni, hogy miként tudnak a nemzeti kisebbségek Európa kulturális örökségéhez, sokszínűségéhez hozzájárulni” – fogalmazott. A biztos emlékeztetett, hogy 2018 az európai kulturális örökség éve lesz. „Ez egy helyi aktivitásra épülő év lesz, ezért természetesen a kisebbségekre támaszkodva tervezzük az év eseményeinek megszervezését” – tette hozzá.
Kelemen Hunor Zilahon már szóvátette
Arról, hogy a román külügy akadályozni próbálja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója kolozsvári rendezvényét, Kelemen Hunor beszélt először Zilahon, az RMDSZ múlt heti kongresszusán. A szövetségi elnök akkor a politikai beszámolójában kijelentette: a bukaresti diplomácia azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban.
"Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára" - jelentette ki Zilahon az RMDSZ elnöke.
Úgy tudjuk, hogy Kelemen Hunor a beszédében a román külügynek a Jean-Claude Junckerhez küldött levelére utalt. Utalt a román külügy ellenséges magatartására a sajtónak tartott csütörtök reggeli eligazítón a FUEN elnöke is. „A román diplomácia azon dolgozott, hogy ne legyenek itt a román állam képviselői, mert ezzel legitimálták volna, hogy mi itt elmondjuk a gondokat” – mondta Vincze Loránt.
Megkérdeztük a külügyet és Brüsszelt is
Portálunk csütörtökön több kérdést is feltett Külügyminisztérium sajtóirodájának a Jean-Claude Junckernek küldött levéllel kapcsolatban, és az Európai Bizottság elnökének kabinetjét is megkerestük az ügyben. Ha választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Cseke Péter Tamás / maszol.ro

Kongresszus, kongresszus után
Az RMDSZ zilahi kongresszusán a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea udvariasan felkérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában.
Mindezt egy kézszorítással pecsételné meg, mert mint mondotta: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. Sokkal jobb, mint az írásos szerződés, mert azt, lám, még száz év múltán is számon lehet kérni, mint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, amit a magyarok egyvégtében felhánytorgatnak, pedig a román állam azóta is, állandóan nagylelkű engedményeket tesz irányukban. Ráadásul olyanokat mondanak, mint Markó Béla az említett kong¬resszuson, hogy: a magyaroknak nincs mit ünnepelniük a centenárium kapcsán. (?!) Az ilyen kongresszusokat, ahol ilyesmiket lehet mondani, egyszerűen be kellene tiltani. Szerencsére, hogy rögtön került egy honvédő, a liberális Florin Roman, aki felszólította az RMDSZ-t, hogy tartsa tiszteletben a románok történelmét, és megmondta: …a jövő évi évforduló „az ország valamennyi polgára számára ünnepet jelent”. Punktum. Tessenek ünnepelni!
A magyarság iránti gesztusként a zilahi kongresszuson egész sereg román politikus is részt vett, és üzent az elnök Iohannis és a miniszterelnök Grindeanu is. Felesleges itt idegenek jelenléte, mint a meghívott magyar miniszterelnök-helyettes Semlyén Zsolté, aki csak öltözködésben tenne engedményt a két ország viszonyának javítása céljából, mivel ő csak azt ígérte meg: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a román–magyar államközi kapcsolatokban, majd ő is a gyulafehérvári nyilatkozattal és más sérelmekkel hozakodott elő. Különben nálunk a törvényhozás is állandóan a kisebbségek iránti nagylelkűségét bizonyítja, és ilyen alapon például a képviselőház áprilisban ellenszavazat nélkül elfogadott egy törvénymódosítást, amely szerint az egészségügyi és szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a kisebbségek nyelvét. Aztán az ellenzéknek mégiscsak feltámadt a lelkiismerete, szívükben fellobbant a hazafiasság lángja, és megtámadták ezt az alkotmánybíróságon, de az, nagy hazafiatlanságról téve tanúbizonyságot, mégis helybenhagyta. Az agyafúrt magyarok, betartva a bírósági határozatokat, álnokul törvénytisztelőnek mutatkozva leszedik ugyan a községháza feliratokat, de aztán mégis betartanak, ahol tudnak. Most például Csíkkozmáson azt eszelték ki, hogy a falu polgármesteri hivatala előtt virágokból teszik ki a községháza feliratot. (Ilyen és ehhez hasonló aljasságokra bármikor képesek.) Ezek után a jogászoknak kemény munkával olyan paragrafust kell keresniük, amivel ezt is meg lehet tiltani. Az engedmények sorában említsük még meg, hogy bírósági döntés alapján a napokban kincses városunk, Cluj-Napoca nevét magyarul is kitették a város Nagyvárad felőli bejáratához, pedig a polgármester még most is megfellebbezhette volna az erről szóló határozatot. Ilyeneket hallván a régi jó polgármester, Funar, álmatlanul foroghat az ágyában. Ő biztosan betiltotta volna a most Kolozsváron szervezett Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusát is. A FUEN egy teljesen felesleges szervezet, amelynek Romániában nincs mit keresnie, hiszen az európai kisebbségek problémáival foglakozik. Nálunk ilyen gondok egyáltalán nincsenek, hiszen itt messzemenően, példásan, sőt, az unió átlagán felül meg vannak oldva még a nem létező gondok is. A FUEN azt szeretné, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzék az őslakos európai kisebbségek problémáival, és ennek eléréséhez a szükséges aláírások gyűjtését is itt kezdi, de remélhetőleg nem lesz nálunk, aki ilyesmihez nevét adná. Nem csoda, ha a román diplomácia megpróbálta lebeszélni a Kolozsvárra feleslegesen összetrombitált kongresszusra meghívottakat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Vissza kellett volna mondani a FUEN-kongresszus itteni megtartását, és nem nálunk, hanem olyan országban szervezni, ahol a kisebbségi jogok csorbulnak.
Kuti János / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

FUEN - Navracsics: A kultúra tesz minket azzá, akik vagyunk
Nagy érdeklődésnek örvendett a FUEN 17. kongresszusának tegnap délutáni panelbeszélgetése Az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz témában, amelynek meghívottja Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt.
A beszélgetés moderátora, Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélekedett: nekünk, Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek nagyon sokrétű hozzájárulásunk volt az évszázadok során az európai kulturális hagyatékhoz, nagymértékben meghatároztuk az európai kultúrát. Táncaink, folklórunk, épített örökségünk mind hozzáadott valamit Európához – ezért is járhatott Europa Nostra kitüntetés Kallós Zoltánnak is. Ugyanakkor a kulturális örökség nem csak a dicső múlt lenyomata, hanem egy jobb élet, a régiók fejlődésének lehetősége is a turizmus vagy befektetők vonzása által. A kultúra összeköt minket, európaiakat, egymással. A kulturális örökség megőrzéséhez ugyanakkor megfelelő források kellenek. Egyenlő mértékben kell őrizni a kisebbség és a többség kulturális örökségét, amit sajnos Románia még nem ismert fel: nálunk például a kulturális minisztérium által az épületek állagmegőrzésére szánt összegnek alig 1 százaléka jut a magyar vonatkozású műemlékekre, holott azok a műemléképületek 20 százalékát teszik ki.
Arra is emlékeztett: a román állam blokkolta a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára való felvételét, a kisebbségi törvényt pedig 10 éve még mindig csak ígérgetik. „Meg kell érteni, hogy nem akarunk semmit elvenni a románoktól”, tette hozzá. Elmondta: szükség van egy erős Európára, egy olyan Európára, amely megvédi a romániai magyarokat. Szükség van egy olyan európai törvényre, amely segít megvédeni jogainkat, múltunkat, s ezzel jövőnket.
2018 a kulturális örökség éve
Navracsics Tibor, aki első uniós biztosként vett részt a FUEN kongresszusán, arra emlékeztetett, hogy a kulturális örökség a kulturális sokszínűség része, amit az Európai Unió alapvető jogok chartája is véd. A kulturális örökség közös kincs, amit nem szabad múzeumokba zárni, hiszen ez mutatja azoknak az embereknek a történetét, akik itt éltek, élnek. A kulturális örökségnek ilyenformán az együttéléshez, kölcsönös tisztelethez van köze, és ezekre alapozva kell felépíteni a közös jövőt. „A kultúra tesz minket azzá, akik vagyunk” – magyarázta. A kulturális örökség összehozza a közösségeket, tette hozzá. Hogy ezt az Európai Unió is elismeri, annak az a bizonyítéka, hogy 2018-at a kulturális örökség évének nyilvánítja. Ezzel az egyik cél az, hogy a programok során a kulturális örökség aktív részeseivé tegyék a fiatalokat, másfelől pedig, hogy rávilágítsanak a kulturális örökség gazdasági, társadalmi értékeire, vonzataira, vagyis a múlt tisztelete mellett az örökség jövőjéről is beszéljenek, hiszen a kulturális örökség megőrzése, például a turizmus révén, közvetve mintegy 7 millió munkavállalónak biztosít munkahelyet.
Navracsics a fiatalok nyelvtanulását szorgalmazza
Navracsics kitért arra is, hogy az új nyelvek tanulása segíti a kölcsönös megértést, nem utolsó sorban új horizontokat nyit egymás között, így biztosként szorgalmazza a fiatalok nyelvtanulását. A civil szektorban igen fontos, hogy a közszolgák többnyelvűek legyenek, másrészt a többnyelvűség elősegíti az elhelyezkedést a munkaerőpiacon. Mint kifejtette, az ideális az lenne, ha minden EU-polgár az anyanyelve mellett még két nyelvet beszélne, ehhez pedig az Európai Uniónak kell megteremtenie a lehetőséget, hogy polgárai már igen fiatal kortól kezdve nyelveket tanulhassanak. Emlékeztetett: az Európai Unióban 60 helyi nyelv létezik, ezeket 40 millióan beszélik – ez is elég ok a nyelvi sokszínűség bátorítására, mondta.
A biztos értékelte a FUEN tevékenységét, végezetül néhány olyan európai programot sorolt fel, amely a nyelvtanulást, más nyelvek megismerését is célozza (Európai Nyelvek Napja, Erasmus Plusz program), kifejtve, hogy a nyelvi sokszínűségben látja Európa jövőjének sikerét.
Lucian Nastasă Kovács, a Művészeti Múzeum igazgatója úgy vélte, Románia különleges helyzetben van a kulturális sokszínűséget illetően, hiszen legnagyobb értelmiségi személyiségei a nyugat hatására teljesedtek ki, másfelől a román kultúra rendkívül sokat köszönhet az itt élő őshonos kisebbségeknek. Ennek szemléltetésére múzeumi látogatásra invitálta a jelenlévőket, majd rávilágított a zsidó kisebbség – az egyetlen olyan kisebbség Közép- és Kelet Európában, amelynek nem voltak nemzeti, területi követelései – művészetben, kultúrában vállalt fontos szerepére, ami az együttélés kiváló példájaként is említhető. Sajnos az utóbbi időben ismét teret hódít a nacionalizmus – mondta. Úgy vélte: a továbbiakban két lehetőség közül választhatunk, az egyik út a nacionalizmus, amely mindig háborúkhoz vezetett, a másik pedig a multikulturalizmus alapelveinek az elfogadása.
Susann Schenk, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) főtitkára felszólalásában azt emelte ki, hogy a FUEN fő feladata a kulturális és nyelvi örökség megőrzése. Mint elmondta, ennek érdekében több hálózatot építettek ki, és több projektet (például Odüsszea, kisebbségek múzeumának hálózata stb.) támogattak, egyik közeljövőbeli tervük pedig a kisebbségek házának felavatása a német-dán határ közelében lévő Flensburgban. Emellett a médiák együttműködésének támogatása, vagy a különféle, kisebbségiek számára kigondolt nemzetközi sportesemények szervezése mind abból a megfontolásból indult, hogy a különböző nyelveket beszélő embereket közelebb hozza egymáshoz.
Végezetül Adriana Cupcea, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója egy egészen különleges kisebbségről, a muszlimokról beszélt, akikkel kapcsolatosan számos sztereotípia él, és sokan egyből a terrorizmussal azonosítják őket. Prezentációjának „főszereplője” a Dobrudzsában élő török és tatár őshonos muszlim kisebbség volt, amelynek románokkal való együttélése, egymás kultúrájának megismerése számos pozítivumot mutat – elég csak a legismertebbekre, a gasztronómiai hatásokra vagy a Murfatlar borokra gondolni.
Összegzésképpen Hegedüs Csilla moderátor találóan jegyezte meg a panelbeszélgetés témája kapcsán: Európa nem létezhet azon kultúra nélkül, amit mi, őshonos kisebbségek hoztunk létre.
Balázs Bence / Szabadság (Kolozsvár)

Kallós Zoltán átvette az Europa Nostra-díjat Válaszúton
Kallós Zoltán néprajzkutató csütörtök délután Válaszúton vette át az Európa Nostra-díjat, amelyet Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos adott át.
A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudós nemcsak a legrangosabbnak számító uniós elismerésnek számító Europa Nostra-díj kitüntetettje, hanem ő veheti át az idei Közönségdíjat is. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa köszöntőjében elmondta, örömteli feladatot teljesít, hogy hírnökként lehet jelen. Rámutatott:
az Europa Nostra célja olyan teljesítményeket elismerni, amelyek valamilyen formában hozzáadott értéket jelentenek az európai léthez. „Európainak lenni azt jelenti: élni a sokszínűséggel. Mi, akik Európában élünk, jól tudjuk, erőt jelent az, ha a sokszínűséget egy célba irányítjuk” – fogalmazott Navracsics Tibor. Szerinte Kallós Zoltán életműve azt szimbolizálja: a sokszínű életművel gazdagabbá lehet tenni a közösséget és Európát is.
„Az Europa Nostra-díjnak már rég itt lenne a helye. És most megérkezett Válaszútra, Kallós Zoltánhoz.
Amit Zoli bácsi összegyűjtött, amit nevelőként, mentorként tett, az Európa.
A mi Európánk, Európa egy része. Europa Nostra. Nélküle kevesebbek lennénk, de nélküle Európa is szegényebb lenne” – köszöntötte Kallós Zoltán néprajzkutatót Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kallós Zoltán 2017-ben egyedüli magyarként nyerte el a rangos elismerést – majd lett közönségdíjas – Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölése nyomán. A hivatalos díjkiosztó ünnepséget néhány napja a finnországi Turkuban tartották, az eseményen azonban nem tudott részt venni Kallós Zoltán, aki Válaszúton szórványvidéken élő magyar gyermekek számára működtet bentlakásos kollégiumot. Krónika (Kolozsvár)

Navracsics Tibor: én a jövőben is együtt akarok működni Romániával
Az európai biztos nem tekinti személyes ügynek azt, hogy a román külügy Junckerig menve próbálta távol tartani a FUEN-kongresszustól.
Navracsics Tibor a FUEN-kongresszuson való részvételére is felfigyelt a román külügy. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság vezetőjénél, Jean-Claude Junckernél is kifogásokat emeltek az ellen, hogy az oktatási, ifjúságpolitikai és kultúráért felelő európai biztos Kolozsvárra utazzon, Navracsics mégis úgy gondolta, fontos számára az, hogy eljöjjön a kongresszusra. A Minority SafePack kezdeményezésről, a CEU-ról, az autonómiáról és ideutazásának okáról is megkérdeztük.
- Mindenekelőtt azért jöttem el, mert meghívtak. És általában, ha valahová meghívnak, és a naptáram lehetővé teszi, akkor oda el szoktam menni. Legyen szó az Európai Unió bármely pontjáról. Másrészt azért is fontosnak tartottam, mert mi már javában készülődünk a 2018-as évre, amely a kulturális örökség európai évei lesz. Én úgy gondolom, hogy ez egyrészt egy nagyon jó lehetőség arra, hogy minden helyi közösség európai szinten is megmutassa a saját kulturális örökségét, gazdagságát. Beszéljünk arról, hogy a kulturális örökség hogyan tud hozzájárulni a jövőkép kialakításához, és a jövő gazdasági növekedéséhez. Másrészt pedig bemutatjuk azt is, hogy a nemzeti kisebbségek hogyan tudnak hozzájárulni Európa kulturális gazdagságához, és kulturális örökségének sokféleségéhez.
- A FUEN kongresszus ebből a szempontból egy kiváló alkalom. Erre is kaptam a felkérést, hogy erről beszéljek. A FUEN kongresszus kiemelt pontja lesz az aláírásgyűjtés elindítása Minority SafePack kezdeményezés kapcsán. Arra lennék kíváncsi, hogyha összegyűl az egymillió aláírás, akkor utána milyen lépések következnek?
- Az ügynek a további eseményeiben már nem Bizottság lesz a főszereplő, hanem a jogalkotó szervek, tehát az Európai Parlament és a Tanács. Ha eredményes lesz az aláírásgyűjtés, és a kezdeményezés valóban napirendre kerül, nekik kell majd ennek a kezdeményezésnek a kapcsán a vitákat lefolytatniuk. Ezek a viták végül az akció sikeréhez vagy sikertelenségéhez vezetnek, attól függ, hogy milyen kifutása lesz a dolognak. A Bizottság a kezdeményezés politikai vonatkozásaitól igyekszik távol tartani magát, hiszen a Bizottság alapvető feladata az intézményközi együttműködésben is a döntéselőkészítés, illetve a megszületett döntések végrehajtása. Ilyen értelemben a politikai viták más uniós intézményekben, a Parlamentben és a Tanácsban fognak zajlani.
- A kongresszus köszöntőbeszédében visszatérő téma volt, hogy a román hatóságok, a külügyminisztérium diplomáciai csatornákon érdeklődött az iránt, hogy ki jön ide, mit támogat, miről fog beszélni. Arról értesültem, hogy Jean-Claude Juncker EB-elnök önnel is beszélgetett arról, hogy miért vesz részt a FUEN kongresszusán. Ez összefüggésben áll a román diplomácia intézkedéseivel?
– Amiről én tudok, hogy a román kormány megkereste Jean-Claude Junckert, amiben kifogásolta azt, hogy én ide utazom. Juncker azonban a támogatásáról biztosított. Én beszéltem vele erről, amikor ez a tudomásomra jutott, és ő azt mondta, hogy úgy gondolja, én csak a dolgomat végzem. Semmivel nem lépem túl a hatáskörömet, és támogatja azt, hogy utazzam ide. Ön szerint ennek a román kormány által végzett, nem minden hátsó szándék nélküli kérdezősködésnek lehet valamilyen kivetülése, lecsapódása uniós szinten? – Bízom benne, hogy nem. Nem hiszem, hogy a román hatóságok bármi kifogást is tudnának emelni az én eddigi tevékenységem, vagy Romániához való viszonyommal kapcsolatban, és ez biztos vagyok benne, hogy így lesz a jövőben is. Én nem gondolom, hogy ennek bármilyen lecsapódása, vagy kivetülése lenne. Az uniós diplomácia szintjén az miként csapódik le, hogy Románia ilyen szinten érdeklődik aziránt, hogy a FUEN Kongresszuson ki vesz részt és milyen céllal? – Én nem egészen értem ezt a fokozott érdeklődést, de azért nem akarom ezt személyes üggyé tenni, mert én a jövőben is együtt akarok működni Romániával, a román kormánnyal, mint ahogyan eddig is, ha megkerestek, vagy fogalmazzunk úgy, hogyha megkerestek volna, akkor együtt tudtunk volna működni. Én a jövőben is nyitott vagyok az együttműködésre, vagyis nem veszem személyesre ezt a sok szempontból furcsa műveletet.
- Elmondható az, hogy ez a fajta, hogy egy erős szóval éljek, vegzálás, még inkább szükségszerűvé teszi azt, hogy a Minority Safepack csomag törvényes szintre lépjen?
- Számunkra ez elsősorban hatásköri kérdésként jelenik meg. Az Európai Bizottságnak szigorúan azon keretek között kell eljárnia, amit a szerződés, vagyis az Európai Unió működését szabályozó alapvető dokumentumok megállapítanak. Ebben egy-két kivételtől eltekintve, nem nagyon szerepelnek nemzeti kisebbségekhez köthető jogok, illetve jogok gyakorlása. Van egy-kettő, ami megemlíthető. Alapvetően az Európa Tanács az, amely az ilyen jellegű jogoknak a garanciáját biztosítja. Természetesen, ha a politikai viták kiszélesednek, és eljutnak oda, hogy a Bizottságot is érintik, akkor nyilván a Bizottságnak is állást kell foglalni ebben az ügyben.
- Hogyha Navracsics Tibort személyesen kérdezem, akkor Ön szerint Székelyföldnek mikor lehet területi autonómiája?
– Navracsics Tibor személyesen nem tudja elmondani a véleményét, mert most éppen az Európai Bizottság egyik tagja vagyok, vagyis köt a saját testületem véleménye, és hivatalos álláspontja, és ebben a kérdésben az Európai Bizottság nem nyilvánít véleményt.
- Az Európai Bizottság tagjaként, mi az álláspontja a CEU üggyel kapcsolatban?
– Egyrészt az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, mivel fennáll a gyanú, hogy bizonyos tekintetben, vállalkozások és letelepedés szabadsága tekintetében az új jogszabály sérti a közösségi jog rendelkezéseit. Én magam pedig többször elmondta, noha nekem hatásköröm nincsen az ügyben, hiszen az oktatás kizárólagos nemzeti hatáskör, de én úgy gondolom, hogy a Közép-Európai Egyetem az európai felsőoktatási térségnek is egy meghatározó szereplője. Én mindenképpen fontosnak tartom, hogy tudja folytatni a működését Budapesten. Transindex.ro

Az Erdélyi Magyar Autonómia-kerekasztal támogatja a Minority SafePacket
A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrehozott Erdélyi Magyar Autonómia-kerekasztal (EMAK) részvevői üdvözlik és egyhangúlag támogatják az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által elindított Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést.
Szili Katalin Kolozsváron találkozott az EMAK-ot alkotó Erdélyi Magyar Néppárt (Zakariás Zoltán), Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (Sándor Krisztina), Székely Nemzeti Tanács (Izsák Balázs), Romániai Magyar Demokrata Szövetség (Székely István) és a Magyar Polgári Párt (Kulcsár-Terza József) képviselőivel.
Közös nyilatkozatukban megállapítják: az elindított európai polgári kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek helyzete európai szintű rendezésének mérföldköve lehet, ezért fontos, hogy minden európai polgár – köztük az erdélyi magyarok is – minél nagyobb számban támogassák.
„Meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelmi csomag elfogadása történelmi esélyt nyújthat az autonómiatörekvések felerősödéséhez is” – zárul az Erdélyi Magyar Autonómia-erekasztal részvevőinek nyilatkozata.
A FUEN idei, Kolozsváron zajló kongresszusának egyik feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a megszervezése lesz, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. itthon.ma/erdelyorszag

Elkezdődött a kisebbségi polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése
Kelemen Hunoré az első aláírás
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés beterjesztői az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa keretében péntek este a bonchidai Bánffy-kastély udvarán írták alá ünnepélyesen a polgári kezdeményezést. Ezzel kezdetét vette az egymillió aláírás összegyűjtése.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke kijelentette: az lehet a következő év jelszava, hogy a kisebbségek gazdagabbá teszik Európát. Hozzátette: meg kell győzni a többséget és az intézményeket, hogy a polgári kezdeményezés támogatásával ők is hozzájárulhatnak egy jobb Európához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hajlamos azt hinni, hogy az aláírások összegyűjtése csak egy technikai, szervezési, logisztikai kérdés. Ennél fontosabb az olyan véleményformáló partnerek megtalálása, akik a majdani döntés előtt meg tudják győzni azokat, akik veszélyforrásnak tekintik a kezdeményezést.
A kezdeményezők az EU himnusza akkordjaira Európa térképén írták alá szimbolikusan a polgári kezdeményezést. Őket a FUEN-kongresszus valamennyi résztvevője követte. Az aláírásokkal betarkított térkép előtt készült el a Bánffy-kastély udvarán a kezdeményezés támogatóinak a csoportképe.
Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority Safepack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak.
A kezdeményezés bejegyzését korábban elutasította az Európai Bizottság (EB), de az elutasító határozatát a kezdeményezők megtámadták az EU luxemburgi bíróságán és pert nyertek. Ezt követően márciusban az EB megállapodott a kezdeményezőkkel a javaslatcsomag részleges bejegyzéséről. A kezdeményezőknek Európa legalább hét országából kell több mint egymillió polgár aláírását megszerezniük egy év alatt ahhoz, hogy a kezdeményezésük mérlegelésére késztessék az Európai Bizottságot. Az RMDSZ már a múlt heti zilahi kongresszusán bejelentette: negyedmillió romániai aláírás összegyűjtését vállalja. Szabadság (Kolozsvár)

FUEN: Bonchidán kezdődött a polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés beterjesztői az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa keretében péntek este a bonchidai Bánffy-kastély udvarán írták alá ünnepélyesen a polgári kezdeményezést. Ezzel kezdetét vette az egymillió aláírás összegyűjtése.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke kijelentette: az lehet a következő év jelszava, hogy a kisebbségek gazdagabbá teszik Európát. Hozzátette: meg kell győzni a többséget és az intézményeket, hogy a polgári kezdeményezés támogatásával ők is hozzájárulhatnak egy jobb Európához. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hajlamos azt hinni, hogy az aláírások összegyűjtése csak egy technikai, szervezési, logisztikai kérdés. Ennél
fontosabb az olyan véleményformáló partnerek megtalálása, akik a majdani döntés előtt meg tudják győzni azokat, akik veszélyforrásnak tekintik a kezdeményezést.
A kezdeményezők az EU himnusza akkordjaira Európa térképén írták alá szimbolikusan a polgári kezdeményezést. Őket a FUEN-kongresszus valamennyi résztvevője követte. Az aláírásokkal betarkított térkép előtt készült el a Bánffy-kastély udvarán a kezdeményezés támogatóinak a csoportképe.
Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority Safepack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak.
A kezdeményezés bejegyzését korábban elutasította az Európai Bizottság (EB), de az elutasító határozatát a kezdeményezők megtámadták az EU luxemburgi bíróságán és pert nyertek. Ezt követően márciusban az EB megállapodott a kezdeményezőkkel a javaslatcsomag részleges bejegyzéséről.
A kezdeményezőknek Európa legalább hét országából kell több mint egymillió polgár aláírását megszerezniük egy év alatt ahhoz, hogy a kezdeményezésük mérlegelésére késztessék az Európai Bizottságot. Az RMDSZ már a múlt heti zilahi kongresszusán bejelentette: negyedmillió romániai aláírás összegyűjtését vállalja. MTI; Krónika (Kolozsvár)

Középpontban a jogtiprások (FUEN-kongresszus)
A kelet-európai kisebbségekkel szembeni jogtiprásokra összpontosított az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szombaton zárult kolozsvári kongresszusának közgyűlése. A közgyűlés – amely a FUEN döntéshozó szerve – számos olyan határozatot fogadott el, amely egy-egy országra vagy egy-egy kisebbségre vonatkozik. Ezek egyike a romániai és szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatával foglalkozik. Az RMDSZ, az MPP és a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) által beterjesztett dokumentum megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat azonban nem dolgozta ki. A dokumentum jogi garanciákat sürget a kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására. Románia esetében a FUEN közgyűlése azt szorgalmazza, hogy csökkentsék húsz százalékról tíz százalékra a kisebbségek helyi arányának küszöbét, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségi közösséget. A FUEN felszólította Európa országait – köztük Romániát is –, hogy biztosítsanak élhető életkörülményeket a roma családoknak, tartsák be alapvető emberi jogaikat. Egy másik határozat arra hívta fel Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést oktatási és vallási ügyekben, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A közgyűlés határozatban szólította fel Románia kormányát, hogy ismerje el nemzeti kisebbségként az arománokat, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az őket románokként meghatározó törvénycikkelyt. A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s szabályozásra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú és anyaország nélküli kisebbségekre. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben munkacsoport alakul az aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozására. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul. Vincze Lóránt, a FUEN elnöke sikeresnek ítélte a kongresszust, és sajnálatosnak tartotta, hogy a román kormány elutasította a kisebbségek párbeszédre való felhívását. Az elnök nehezményezte, hogy a román állam képviselői – noha példaértékűnek tartják a romániai kisebbségek helyzetét – nem kívántak részt venni a kongresszuson. „Ez azt jelenti, hogy távolról sem lehet olyan gondoskodó államról beszélni Románia esetében, amelyik megbecsüli a nemzeti kisebbségeit, és ez a kongresszus valamennyi résztvevője számára nyilvánvalóvá vált” – fogalmazott a FUEN elnöke. Vincze Lóránt közölte: a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést papíron és az interneten is alá lehet majd írni. Az online aláírásra a szervezet honlapján lesz majd lehetőség. Az RMDSZ példájára – amely 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalta – a FUEN több tagszervezete is konkrét vállalásokat fogalmazott meg, ezeket azonban még nem összesítették. Az elnök fontosnak tartotta, hogy a többes állampolgársággal rendelkezők csak lakhelyük országának aláírási ívén lássák el kézjegyükkel a kezdeményezést. Az RMDSZ által szervezett 62. FUEN-kongresszuson ötven tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott vett részt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szorgalmazásokkal, felszólításokkal zárult a FUEN-kongresszus Kolozsváron
A kelet-európai kisebbségekkel szembeni jogtiprásokra összpontosított az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szombaton zárult kolozsvári kongresszusának közgyűlése.
Az MTI beszámolója szerint a közgyűlés – amely a FUEN döntéshozó szerve – számos olyan határozatot fogadott el, amely egy-egy országra vagy egy-egy kisebbségre vonatkozik. Ezek egyike a romániai és szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatával foglalkozik. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) által beterjesztett dokumentum megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat azonban nem dolgozta ki. A dokumentum jogi garanciákat sürget a kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására.
Románia esetében a FUEN közgyűlése azt szorgalmazza, hogy csökkentsék húsz százalékról tíz százalékra a kisebbségek helyi arányának a küszöbét, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségi közösséget. A FUEN felszólította Európa országait – köztük Romániát is –, hogy biztosítsanak élhető életkörülményeket a roma családoknak, tartsák be alapvető emberi jogaikat. Egy másik határozat arra hívta fel Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést az oktatás és vallás terén, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A közgyűlés határozatban szólította fel Románia kormányát, hogy ismerje el nemzeti kisebbségként az arománokat, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az őket románokként meghatározó törvénycikkelyt. A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s szabályozásra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú, és anyaország nélküli kisebbségekre. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben munkacsoport alakul, az aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozására. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke az MTI-nek nyilatkozva sikeresnek ítélte a kongresszust, és sajnálatosnak tartotta, hogy a román kormány elutasította a kisebbségek párbeszédre való felhívását. Az elnök nehezményezte, hogy a román állam képviselői – noha példaértékűnek tartják a romániai kisebbségek helyzetét – nem kívántak részt venni a kongresszuson. „Ez azt jelenti, hogy távolról sem lehet olyan gondoskodó államról beszélni Románia esetében, amelyik megbecsüli a nemzeti kisebbségeit, és ez a kongresszus valamennyi résztvevője számára nyilvánvalóvá vált” – fogalmazott a FUEN elnöke. Vincze Loránt elmondta, a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést papíron és az interneten is alá lehet majd írni. Megjegyezte az online aláírásra a szervezet honlapján lesz majd lehetőség. Hozzátette: az RMDSZ példájára – amely 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalta – a FUEN több tagszervezete is konkrét vállalásokat fogalmazott meg, ezeket azonban még nem összesítették. Az elnök fontosnak tartotta, hogy a többes állampolgársággal rendelkezők csak lakhelyük országának aláírási ívén lássák el kézjegyükkel a kezdeményezést. Az RMDSZ által szervezett 62. FUEN-kongresszuson ötven tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott vett részt. Krónika (Kolozsvár)

Kisebbségekkel szembeni jogtiprásokra fókuszált a FUEN Kongresszus közgyűlése
Szombaton, a közgyűléssel zárult az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN kolozsvári, 62. Kongresszusa. A május 17-én kezdődött rendezvény utolsó napján számos határozatot fogadtak el, illetve arról is döntöttek, hogy a karinthiai szlovének szervezhetik meg az európai kisebbségek labdarúgó tornáját, az Europeadát 2020-ban.
A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s standardokra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú, illetve az anyaország nélküli kisebbségekre. A FUEN párbeszédet szorgalmaz a többséggel, a médiával és a döntéshozókkal, szorgalmazza az európai jó gyakorlatok átemelését, ugyanakkor számít tagszervezetei, a régiók és partnereik, a kisebbségi kérdések iránt nyitott magánszemélyek, intézmények anyagi és szervezői támogatására. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben alakul meg az a munkacsoport, amelynek feladata a sikeres aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozása lesz. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul.
A közgyűlés felhívással fordul az MSPI-t támogató magánszemélyekhez, közszereplőkhöz és civil szervezetekhez, hogy legyenek az ügy nagykövetei; az aláírásgyűjtési kampány támogatására kéri fel az Európai Parlamentet, a Régiók Tanácsát és más európai intézményeket, az uniós tagállamok törvényhozását és kormányait, a regionális és helyi önkormányzatokat. Bár az egymillió aláírónak EU-tagországból kell lennie, a FUEN a szolidaritás jegyében lehetővé teszi, hogy a nem-EU-tagországok polgárai is támogathassák aláírásukkal az ügyet.
A Kongresszuson a romániai és a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatára vonatkozó határozatot is elfogadtak. A dokumentum, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) terjesztett a küldöttek elé, megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat nem dolgozta ki, a törvények alkalmazásában nem a pozitív értelmezés a gyakorlat, ennek eredményeként pedig tiltanak mindent, amit a törvény nem ír elő tételesen.
A dokumentum sürgeti a kisebbségek anyanyelvhasználatának jogi garanciáját, azt, hogy a nyelvi chartát ratifikáló országok tartsák be a vállalásokat, tegyék lehetővé a kisebbségek anyanyelvhasználatát az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban is. Románia esetében a FUEN közgyűlése a nyelvhasználati küszöb csökkentését szorgalmazza a mostani 20 helyett 10 százalékra, illetve egy alternatív küszöb bevezetését is szükségesnek tartja.
A FUEN határozatában szólítja fel Európa országait – köztük a pataréti roma közösség miatt Romániát is – hogy a kitelepítések problémáját rendezzék, biztosítsanak ezeknek a családoknak élhető körülményeket, tartsák be alapvető emberi jogaikat.
A FUEN határozatban ítélte el a görögországi török kisebbségi szervezet, a ROISDER vezetőjének letartóztatását és kiutasítását Görögországból, illetve felszólította Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést az oktatás és vallás terén, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A Fara Armânească szervezet javaslatára a FUEN határozatban szólította fel Románia Kormányát, hogy ismerje el az arománokat nemzeti kisebbségként, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az arománokat románokként meghatározó törvénycikkelyt, hozza nyilvánosságra az arománok valós lélekszámát, tegye lehetővé aromán nyelvű adások sugárzását a közszolgálati médiában. A FUEN közgyűlése kéri az albán kormánytól, ratifikálja a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, tűzzön műsorra a közszolgálati televízió macedón nyelvű adásokat, nyújtson anyagi támogatást a macedón kisebbségnek kulturális és oktatási tevékenységeikre. Ott, ahol jelentős macedón kisebbség él, teremtsék meg az anyanyelvű oktatás lehetőségét, biztosítsák az anyanyelvhasználatot azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot.
A FUEN elnöksége az ukrajnai kisebbség helyzetével is behatóan foglalkozott. Határozatukban kifejtik: az ukrán identitás és nyelv építése, erősítése és a kisebbségi jogok nem zárhatják ki egymást. Felhívják a figyelmet azokra a törekvésekre, amelyek a kisebbségi oktatást, a nyelvi jogokat, a kisebbségi nyelveken történő médiatartalmak sugárzását veszélyeztetik, illetve a kettős állampolgárság tiltására történt törekvésekre is. A FUEN közgyűlése sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy támogassák a kisebbségi – elsősorban nyelvi és oktatási – jogokat garantáló törvények alkalmazását és bővítését. Folytassanak párbeszédet a kisebbségekkel, egyeztessenek velük a kisebbségi törvények módosítása előtt, hozzanak ismét létre egy kisebbségekkel foglalkozó kormányzati testületet, emeljék át az európai jó gyakorlatokat, harcoljanak az intolerancia, a rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus ellen. A FUEN az Európai Uniót és az Európai Bizottságot is felkéri, kövessék figyelemmel az ukrajnai kisebbségek helyzetét, és emlékeztessék az ország vezetését vállalásai betartására. A FUEN a Krím-félszigeti kisebbségek, elsősorban a krími tatárok helyzetére is figyelmeztet, őshonos kisebbségi státusuk elismerését és az autonóm Krími Tatár Köztársaság létrehozását kérve.
A FUEN az európai őshonos nemzetiségek legnagyobb ernyőszervezete, amely 100 millió kisebbséghez tartozó európai polgárt képvisel. A 62. FUEN Kongresszus Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában zajlott, 50 tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott, több mint 50 újságíró jelenlétében. A kongresszus házigazdája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Daniel Alfreider FUEN-alelnök: az autonómiának semmi köze a szeparatizmushoz
A Minority SafePack érvényesítéséhez szükséges aláírásgyűjtés utáni lépésekről, a dél-tiroli autonómiáról kérdeztük Daniel Alfreidert, a FUEN ladin nemzetiségű dél-tiroli alelnökét az őshonos európai kisebbségeg ernyőszervezetének kolozsvári kongresszusán. Alfreider arról is beszélt, a román állam részéről milyen reményeket táplál.
Az aláírásgyűjtés csak az első lépés a FUEN számára, az igazi kérdés, hogy ezt követően rá is tudják bírni az Európai Bizottságot az uniós szintű kisebbségvédelmi jogalkotás beindítására. Ehhez mi szükséges?
Valóban, az legfontosabb célunk nem az aláírások gyűjtése, hanem az Európai Bizottság meggyőzése. Az egymillió aláírás ugyanis szükséges, de nem elégséges feltétele a jogalkotás beindításának. Szükségünk van már most sok kisebbségi szervezet segítségére, szükségünk van arra, hogy támogassanak minket már az aláírásgyűjtésben, és ezt követően a konkrétan megfogalmazott tervek kivitelezésében. Kemény idők következnek, mert a kisebbségek helyezte eltér Európában és találni kell egy olyan uniós szintű megoldást, jogi keretet, amely mindenki számára megfelel. Ezen kell dolgoznunk és azon, hogy meggyőzzük a többségi társadalmakat is: támogassák a törekvéseinket.
- Mit gondol a román állam hozzáállásáról a mostani kongresszushoz? Csak államtitkári szinten képviselték magukat a rendezvényen, Navracsics Tibor EP-képviselő jelenlétét pedigsérelmezték.
- Nem jó ez, és remélem, hogy talán már az aláírásgyűjtés ideje alatt megváltoztatják az álláspontjuk a Minority SafePackkel szemben. Azt gondolom, hogy az autonómia ügyének semmi köze a szeparatizmushoz. Arról szól, hogy fontosabb jogköröket adjunk az emberek kezébe, akik egy adott területen laknak. Ez egy pozitív lépés minden tagállam számára: a Dél-Tirolban működő autonómia bizonyítja, hogy az ország számára is előnyöket jelent ez. Meg kell keresni azt a megoldást a jobb együttműködésre, ezt kívánom önöknek
- Miben tud példát nyújtani a székelyföldi közösség számára a dél-tiroli autonómia?
- Az autonómiát lépésről lépésre kell megvalósítani. Mi mindenképpen megoszthatjuk az iskolai hálózat kiépítése terén szerzett tapasztalatainkat. Az anyanyelvű oktatás biztosítása az egyik fontos lépés, amelyet minden kisebbségnek meg kell valósítania, majd a terület sajátságos adminisztrációja következik. Az első lépés a kulturális autonómia megvalósítása, ugyanakkor a gazdasági helyzetre is figyelni kell, mert az anyagi háttér nélkül semmit nem lehet elérni a megszerzett kompetenciákkal. Így van ez az oktatási rendszer esetében is, például. Ha a gazdasági és kulturális autonómiát jól használjuk, az összes további cél elérhető.
- Mi a véleménye a Kolozsváron megszervezett FUEN-kongresszusról? Hozott újat az ernyőszervezet korábbi kongresszusaihoz képest?
- Teljesen lenyűgözött az a vendégszeretet, amit a kolozsváriaktól kaptam. Nagyon jól telt itt az idő, és azt gondolom, hogy ez volt a legjobb helyszín arra, hogy elkezdjük az aláírásgyűjtést.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro

Pénzügyi fegyelem: Dragnea kettős mércével vádolja Brüsszelt
Pénzügyi fegyelem tekintetében kettős mércét alkalmaz Európa – véli Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A politikus arra reagálva adott hangot eme véleményének, hogy az Európai Bizottság (EB) figyelmeztetésben részesítette Romániát, amiért 2016-ban jelentősen eltért középtávú költségvetési célkitűzéseitől.
Az EB egyúttal javaslatot tett az Európa Tanácsnak: ajánlásban kérje a bukaresti hatóságokat, hozzák meg a szükséges intézkedéseket az észlelt eltérés megszüntetése érdekében. Az EB hétfői közleménye azt is megjegyzi, ez az első alkalom, amikor élnek ezzel az eljárással, amelynek célja lehetővé tenni az érintett ország számára a korrekciós intézkedések meghozatalát, elkerülve ezáltal a túlzottdeficit-eljárás elindítását. „Pénzügyi fegyelem tekintetében kettős mércét alkalmaz Európa. Amikor Franciaországban vagy Spanyolországban az államháztartási hiány meghaladja a 3 százalékos küszöbértéket, nem haragszik meg senki. Amikor viszont EU-szinten Románia jegyzi a legnagyobb gazdasági növekedést, egyesek ismét megszorításokat kezdenek emlegetni, többé-kevésbé pontos becslések alapján" – fogalmazott Facebook-bejegyzésében Liviu Dragnea.
A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélekedett, a szabályoknak egyformán kellene vonatkozniuk mindenkire. Közölte azt is, Romániában kétszer-háromszor-négyszer kisebbek a bérek, mint más európai országokban, emiatt a kormánynak emelnie kell a fizetéseket, hogy megakadályozza a fiatalok elvándorlását.
Dragnea pártja sajtóközleményt is kibocsátott a téma kapcsán. Ebben Adrian Dobre szóvivő kijelenti: a PSD által felvállalt és a kormányprogramba foglalt intézkedésekkel is tartani tudja az ország az Európai Unió Stabilitási Paktuma által előírt 3 százalékos államháztartási hiánycélt. „Ezen intézkedések hiányában egyre nagyobb munkaerőhiánnyal kellene megküzdenie az üzleti szférának. Nagyon nehéz itthon maradásra bírni egy frissen végzettet úgy, hogy háromszor-négyszer kisebb bért ígérünk neki, mint más országokban" – idézi az alakulat közleményét az Agerpres hírügynökség.
A PSD kitér arra is, hogy az év első három hónapjában jegyzett 5,7 százalékos gazdasági növekedés ráerősít a kormányprogramba foglalt intézkedések hatékonyságára, „ilyen körülmények között pedig a költségvetési megszorításokra utaló javaslatok egyáltalán nem tekinthetők megalapozottaknak". A PSD említést tesz arról is, hogy az évek során több ízben is jelentős eltérést jegyeztek az Európai Bizottság előzetes becslései és a valós gazdasági adatok között.
„2015-ben például 2 százalékpontos volt az eltérés, azaz 2,8 százalékos költségvetési hiányt jelzett előre az EB a 0,8 százalékos valós deficithez képest. Ezért fenntartásokkal kezeljük Brüsszel azon figyelmeztetéseit, amelyek az ilyen becsléseken alapulnak" – fogalmaz a közleményben Adrian Dobre PSD-szóvivő. Krónika (Kolozsvár)

Dragnea magyarázatot kér Junckertől a Romániával szembeni hozzáállása miatt
Levélben kér magyarázatot Liviu Dragnea Jean Claude Junckertől az Európai Bizottság Romániával szemben tanúsított "hozzáállásáról". Erről egy csütörtök esti televíziós műsorban beszélt a PSD-elnök, hozzátéve, hogy szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániáról készült jelentésében közzétett becslések sem a valós gazdasági adatokon alapulnak. "Én már régóta nagyon nyíltan beszélek, a következményektől függetlenül. Egyeztettem a téma kapcsán Tăriceanuval is, és jövő héten hivatalos levelet intézünk Jean Claude Junckerhez, magyarázatot kérve tőle az EB hozzáállásáról, amelynek hátterében egyetlen dolog állhat: bizalmatlanságot akarnak kelteni a kormányprogrammal kapcsolatban, hogy csökkenjenek a külföldi befektetések" - fogalmazott Dragnea a Románia TV műsorában. A PSD és a képviselőház elnöke ismét hangsúlyozta, hogy az évek során sok esetben jelentős eltérések voltak az EB prognózisai és a későbbi valós gazdasági adatok között. "2013 tavaszán azt jósolták, hogy 2,6%-os lesz az államháztartási hiány, és végül 2,1%-os lett. 2014-ben 2,2%-ot jeleztek előre, és 1,4%-os volt a deficit. 2015-ben 1,6%-mondtak, 0,8% lett. 2016-ban furcsamód 2,8%-os deficitet jósoltak, és 3%-os hiánnyal zárta az évet a Cioloş-kormány. Jelen pillanatban egyetlen adat, egyetlen mutató sem adhat okot az aggodalomra az Európai Bizottságnak vagy az IMF-nek" - tette hozzá a nagyobbik kormánypárt elnöke. Az Európai Bizottság figyelmeztetésben részesítette hétfőn Romániát, amiért 2016-ban jelentősen eltért középtávú költségvetési célkitűzéseitől, ugyanakkor javaslatot tett a Tanácsnak: ajánlásban kérje az országot, hozza meg a szükséges korrekciós intézkedéseket. Csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap közzétette Romániára vonatkozó jelentését, amelyben 4,2 százalékos gazdasági növekedést jelez előre erre az évre. A dokumentum szerint ugyanakkor az egységes bértörvény és a tervezett adócsökkentések révén az államháztartási hiány 2022-ig elérheti a bruttó hazai termék 6 százalékát. agerpres; Transindex.ro

Bajba kerülhet a román gazdaság – sorra kapja Bukarest a figyelmeztetéseket
Hiába a kirobbanónak tűnő első negyedévi gazdasági növekedés, az elmúlt napokban az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap is arra figyelmeztette Romániát, hogy a pénzosztogató intézkedéseknek rossz vége lehet. Ezt a hazai gazdasági szakemberek is jó ideje hajtogatják már, de a Grindeanu-kormány és a koalíció az intésekre egyelőre ügyet sem vet.
Az Európai Bizottság a napokban arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy a középtávú költségvetési célkitűzés – a Traian Băsescu mandátuma idején elhíresült MTO – megvalósíthatatlannak tűnik, mivel a strukturális költségvetési hiány 2016-ban 2,6 százalékra nőtt, amely igencsak messze van az előirányzott 0,5 százaléktól. A figyelmeztetés mellett az Európai Bizottság azt indítványozta az Európai Unió Tanácsának, hogy tegyen konkrét javaslatot a romániai illetékeseknek a jelentős eltérés megszüntetésének érdekében.
Az EU Tanácsának most már nem egészen egy hónapja van a javaslattételre. Ha a helyzet nem változik, akkor a Románia elleni brüsszeli szankciók sokba kerülhetnek majd az országnak, hiszen egyebek között az Európai Beruházási Bank is megváltoztathatja a romániai hitelfolyósítás stratégiáját, mi több, az unió felfüggesztheti a Romániának juttatott strukturális és kohéziós alapok folyósítását is.
Románia strukturális deficitje a bruttó nemzeti össztermék alapján számított korábbi 0,6 százalékról (amely szintén 0,1 százalékkal lépte túl az engedélyezett szintet) azért érte el a 2,6 százalékot, mivel a költségvetési kiadások messze meghaladták a bevételeket. Ezzel az ország igen sérülékennyé vált az esetleges újabb gazdasági válságok esetén.
Az Európai Bizottság szerint középtávon a román kormánynak csökkentenie kell a nettó költségvetési kiadásokat, ami egyebek között az adók, illetékek emelését, újabbak bevezetését, bér- és nyugdíjcsökkentést vagy pedig a beruházásokra fordított összegek további visszafogását feltételezi. Ráadásul az idei költségvetési deficitet 3,5 százalékosra becsülik Brüsszelben, vagyis – ha a mutatók a hátralévő hónapokban nem javulnak – a román gazdasági makrostabilitás igencsak törékennyé válik.
Brüsszeli javaslatok
Az Európai Bizottság szerint az Európai Tanácsnak három fontosabb lépést kellene javasolnia Romániának, öthónapos határidővel. A Grindeanu-kormánynak többek között el kell érnie, hogy a javakra és szolgáltatásokra költött költségvetési összegek, illetve az adókból és illetékekből származó bevételek közötti különbség ne haladja meg, 2016-hoz viszonyítva, a 3,3 százalékot. Brüsszel szerint ezzel 0,5 százalékon stabilizálható a strukturális deficit.
Ugyanakkor a kormánynak minden költségvetési pluszbevételt a hiány csökkentésére kell majd fordítania. Így tehát Romániának a következő öt hónap során mindenekelőtt költségvetési takarékosságra kell törekednie, hogy elkerülje a túlzott deficit miatti kötelezettségszegési eljárást.
Ha Románia nem lép fel kellő hatékonysággal a költségvetési hiány csökkentéséért, akkor a kötelezettségszegési eljárás beindításával Brüsszel drasztikus intézkedéseket hozhat az ország ellen, így például a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékával egyenlő büntetést szabhat ki, de – amint már szó volt róla – felfüggesztheti a strukturális és kohéziós alapokból történő pénzfolyósítást. Ami az amúgy is krónikus pénzhiánnyal küszködő ország esetében igen súlyos csapás lenne.
Figyelmeztet az IMF is
Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap a napokban nyilvánosságra hozta a Romániára vonatkozó jelentését, amelyet május elején véglegesített a washingtoni székhelyű pénzintézet romániai küldöttsége. E szerint 2018-ban a román államháztartási hiány GDP-arányosan elérheti a 3,9 százalékot.
A túlzott deficitre nézve a legnagyobb kockázatot, a valutaalap szerint, a román szenátus által a múlt héten megszavazott, de még képviselőházi jóváhagyásra váró egységes bértörvény jelenti, amely a közszférában dolgozóknak átlagban 56 százalékkal emeli a bérét a következő öt évben.
A kormány 2018. január 1-jétől egy százalékponttal, 18 százalékra akarja mérsékelni a hozzáadott értékadót, és csökkenteni akarja a társadalombiztosítási járulékokat. A valutaalap változatlanul 4,2 százalékos román gazdasági növekedést valószínűsített az idei évre, miközben a kormány 5,2 százalékos GDP-bővüléssel számol.
Az IMF igazgatótanácsa azt tanácsolta Bukarestnek, ne a belföldi fogyasztást serkentse, hanem a közberuházásokat ösztönözze az életszínvonal fenntartható növelése érdekében, egyben pedig úgy vélte, hogy az adópolitika enyhítése, a szerkezeti reformok lelassulása veszélybe sodorják az elmúlt évek eredményeit.
Bukarest: nincs ok aggodalomra
A kormány és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – a voltaképpeni kormányfő –, Liviu Dragnea azt állítja, hogy az országban a legnagyobb rendjén mennek a dolgok. A politikus szerint az egységes bértörvény nem jelent veszélyt az államháztartásra, mert a bérek fokozatosan fognak emelkedni, ami lehetővé teszi, hogy az idén Románia tartani tudja a vállalt 3 százalékos államháztartási hiányt.
Válaszként a brüsszeli figyelmeztetésre a kormánykoalíciós pártok vezetői úgy döntöttek, közös levélben kérnek majd magyarázatot az Európai Bizottság elnökétől, Jean-Claude Junckertől arra, hogy az általa vezetett testület miért bírálja a Gridneanu-kormány gazdasági intézkedéseit. Szerintük Brüsszel bírálatai lejáratják a román kormányt a választók és a külföld előtt, utóbbi pedig azzal a következménnyel járhat, hogy csökkennek a Romániában irányuló a külföldi tőkebefektetések.
Liviu Dragnea szerint jelenleg az országban semmilyen gazdasági mutató nem ad okot Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap aggodalmaira. A szociáldemokraták elnöke szerint ebben az esetben felmerül a kérdés, vajon Brüsszel nem arra törekszik, hogy leállítsa a román gazdaság fejlődését?
Bogdán Tibor / maszol.ro