Nem tetszik Brüsszelnek a szupermarkettörvény
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) Románia ellen, azt kifogásolva, hogy a tavaly elfogadott jogszabály szerint a nagyobb forgalmú üzletláncoknak helyi termelőktől kell beszerezniük a friss élelmiszerek több mint felét – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség. 
Az EB felszólította Romániát, hogy két hónapon belül módosítsa azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek Brüsszel szerint sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét. Romániában tavaly júliusban hirdették ki és idén januárban kellett volna hatályba léptetni azt a törvényt, amely több román élelmiszer forgalmazására kötelezi a hipermarketeket. A bukaresti kormánynak az eltelt fél évben ki kellett volna dolgoznia a törvény alkalmazási módszertanát, ez azonban egyelőre nem történt meg.
Az élelmiszerek forgalmazását szabályozó törvény új változata szerint a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat arra kötelezik, hogy a friss termékeik 51 százalékát úgynevezett rövid beszerzési láncon keresztül vásárolják meg. A törvénymódosítás kezdeményezői ezzel azt akarják elérni, hogy a hipermarketek helyi termelőktől vásárolják meg az általuk forgalmazott hús, tojás, zöldség, gyümölcs, méz, valamint tej- és péktermékek több mint felét. A törvény arra is kötelezte a nagy üzletláncokat, hogy a húsárun tüntessék fel a származási országot, a feldolgozott hústermékeken pedig a Romániából származó nyersanyag arányát. Az előírásokat megszegő hipermarketekre 100 ezertől 150 ezer lejig terjedő bírságot róhatnak ki. Az EB szerint a román jogszabály korlátozza a kiskereskedők termékkínálatra vonatkozó üzleti döntéseit, ami ellentétes az EU működéséről szóló szerződés 49., a letelepedés szabadságára vonatkozó cikkelyével.
Az EB továbbá eljárást indított Magyarország ellen is a kiskereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében. Indoklásában a bizottság elmondta, Magyarországon egy új jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a magyarországi és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre egységes árrést alkalmazzanak annak ellenére, hogy az importált termékek költsége a devizától és az árfolyam-ingadozástól függ. Véleményük szerint ez hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a magyarországiakhoz képest. A bizottság szerint Magyarország nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a bizottsági érvekre.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Grindeanu: „Mindenkinek egy egységes és nem egy többsebességes Európát kell támogatnia”
Mindenkinek, elnöki hivatalnak, kormánynak, parlamentnek egy egységes és nem egy többsebességes Európát kell támogatnia - jelentette ki kedden a közszolgálati România Actualităţi rádióban Sorin Grindeanu miniszterelnök.
„Hónap végén, Rómában többek között éppen erről nyitnak vitát és erre felkészülten kell elmennünk. Azt gondolom, hogy az a feladatunk, hogy érveket sorakoztassunk fel az unió mostani formájának megtartása mellett és utasítsuk el a többsebességes Európáról szóló elképzelést” - nyilatkozta Grindeanu.
A miniszterelnök szerint jelenleg Románia helyes külpolitikát folytat. „Azt gondolom, hogy jelenleg Románia külpolitikai téren azt teszi, amit tennie kell: erősíti az ország helyét az Európai Unióban, az Európai Bizottságban, és szorosabbra fűzi a stratégiai partnerséget az Egyesült Államokkal. Ez nem függ attól, hogy éppen ki van kormányon, ki van többségben a parlamentben, vagy melyik párté valamely ház elnöki funkciója. Ez volt az irányvonal az utóbbi időben és azt gondolom, hogy ez így helyes” - mondta a kormányfő.
Grindeanu külön kiemelte a nemzeti össztermékből a védelmi kiadásokra fordított két százalékot, amelynek „nagy visszhangja” volt nemzetközi téren. „Ezt a döntésünket mind a NATO-ban, mind az Egyesült Államokban kedvezően fogadták” - állapította meg a miniszterelnök.
Agerpres
maszol.ro

Paksi atom: Orbán Viktort dicséri Victor Ponta
Facebook-bejegyzésben gratulált Magyarországnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek Victor Ponta volt román kormányfő, miután az Európai Bizottság is hozzájárult a paksi atomerőmű orosz finanszírozással történő bővítéséhez.
A Bravó, Magyarország! Bravó, Orbán Viktor! felütéssel kezdődő bejegyzésben Ponta bírálja a Dacian Cioloș vezette előző, szakértői kormányt, amiért az nem foglalkozott a cernavodai atomerőmű bővítésével.
A szociáldemokrata politikus emlékeztetett: még miniszterelnökként megállapodást írt alá a kínai China General Nuclear Power Group állami céggel a cernavodai atomerőmű hármas és négyes reaktorának megépítéséről, amelynek hatmilliárd eurós költségeit teljes egészében Kína finanszírozta volna. Az erről szóló memorandumot 2015 novemberében írta alá Andrei Gerea akkori energiaügyi miniszter. „Aztán jött a szakértői kormány, és gúnyt űztek a projektből – és most őszintén nem táplálok vérmesebb reményeket az energiaügyek terén az új kormánnyal szemben sem. Úgyhogy felejtsük el az új cernavodai blokkokat" – fogalmaz Ponta.
Ezzel szembeállítva emlékeztet: Magyarország ez idő alatt a paksi bővítés orosz közreműködéssel és finanszírozással történő megvalósításáról tárgyalt. „Most pedig megkapták az Európai Bizottság engedélyét. Munkához látnak, és olcsó energiát termelnek, amit kinek adnak el? Eltalálták: Romániának!" – írta Ponta. Ezt azzal indokolta, hogy Romániában 2016-ban visszatértek a vajdahunyadi és olténiai szénüzemű erőművek felszámolásának ötletéhez, így az ország Ponta szerint kénytelen lesz Erdélyt az orosz technológiával előállított magyar árammal ellátni. „Most igazat adnak nekem abban, hogy Magyarország és Orbán Viktor dicséretet érdemel? Az, hogy mi belehalunk a saját ostobaságunkba, nem az ő dolguk" – fogalmazott Ponta, aki miniszterelnökként többször is keményen bírálta Orbán Viktort.
Orbán-Putyin telefonbeszélgetés
A paksi atomerőmű-beruházásról tárgyalt telefonon Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden, egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta: az építkezés magyar állami támogatást kapjon – közölte a budapesti Miniszterelnöki Sajtóiroda. A megbeszélést a magyar kormányfő kezdeményezte. Putyin és Orbán megvitatták a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit, beleértve azon megállapodások teljesítését, amelyekről az orosz elnök február 2-ai budapesti látogatásán állapodtak meg. „Kifejezték egyebek mellett elégedettségüket az Európai Bizottság döntésével kapcsolatban, amely elhárította az akadályokat a Roszatom állami vállalat részvételével zajló, a magyar Paksi Atomerőmű két új blokkal való bővítésének megvalósítása elől" – áll a közleményben.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ-frakcióval tárgyalt a FUEN elnöke
„Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) az az ernyőszervezet, amely Európa számos őshonos kisebbségének képviseletét felvállalta, egy erős FUEN a kisebbségi jogaink tiszteletben tartásának garanciája. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is az elmúlt évben többször szorgalmaztam egy kisebbségi intergroup létrehozását, annak érdekében, hogy az őshonos, nemzeti kisebbségek védelmét megerősítsük Európában. A FUEN szerepe nagy ezen a téren. Éppen ezért hatékony együttműködésre van szükség az RMDSZ törvényhozói és a FUEN között” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy Vincze Lórántot, a FUEN elnökét fogadta március 6-án az RMDSZ képviselőházi frakciója.
Vincze Lóránt tájékoztatta az RMDSZ képviselőházi frakcióját a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről. A FUEN elnöke elmondta, úgy értékeli, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán az Európai Bizottság legkésőbb két hónapon belül újra megvizsgálja a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, tekintettel arra, hogy pert nyert a FUEN és az RMDSZ által kezdeményezett állampolgári kezdeményezés az Európai Unió Bíróságán.
„Precedens értékű a Bíróság által meghozott döntés, hiszen arra kéri az Európai Bizottságot, hogy semmisítse meg a korábbi álláspontját az általunk kezdeményezett állampolgári kezdeményezés kapcsán, és vizsgálja ezt meg újra, illetve hozzon egy új döntést. Azonban ebben a döntésben részletesen kell megindokolnia majd, hogy a 11 pontból álló intézkedéscsomagból pontszerűen melyikkel nem ért egyet” – mutatott rá Vincze Lóránt, a FUEN elnöke, majd hozzátette: „az európai polgári kezdeményezés lehetőséget jelent arra, hogy a nemzeti közösségek alakítsák Európát, úgy, hogy az figyeljen a kisebbségi jogokra, többnyelvűségre, közösségi értékekre. A luxemburgi ítélet ezért fontos fejlemény. Az RMDSZ-ben méltán lehetünk büszkék arra, hogy ezt mi javasoltuk a FUEN-nek. Fontos itthon Erdélyben, fontos a Kárpát-medencei magyar közösségek és fontos az európai kisebbségvédelem számára is.”
Vincze Lóránt beszédében hangsúlyozta: „a FUEN itthon van Erdélyben, májusban itt lesz a kisebbségi ernyőszervezet kongresszusa, amelyen a tagszervezetek, vendégeik és előadóik a legfontosabb európai témákról beszélhetnek, illetve dönthetnek a következő időszak irányáról, tennivalóiról. Azt szeretnénk, ha a vendégeink úgy mennének el Kolozsvárról, hogy többet tudnak az erdélyi magyar közösségről, ismerik törekvéseinket, és mindannyian ügyeink nagykövetei lehetnek.”
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Ponta: Romániának a visegrádi csoporthoz kellene csatlakoznia
Victor Ponta volt román kormányfő szerint egyesült Európáról beszélni ma már "butaság", Romániának a visegrádi országcsoporthoz kellene csatlakoznia - közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
A pártja jelenlegi vezetésével feszült viszonyban álló szociáldemokrata politikus a parlamentben újságírók előtt élesen bírálta a jelenlegi bukaresti vezetésnek az Európai Unióval kapcsolatos álláspontját.
"Mit csinál Grindeanu (kormányfő)? Támogatja az egyesült Európát, amely már nem létezik. Én inkább már holnap kérném, hogy Románia csatlakozhasson a visegrádi országokhoz. Az egyedüli esélyünk az, ha azok mellé a szomszédaink mellé állunk, akikben van egy kis bátorság és méltóság. Ha egyfolytában térden állunk, és Iohannis úr mindig úgy szavaz, ahogy faxon megüzenik neki Berlinből, nincs miről beszélnünk, csak az időt vesztegetjük" - idézte Pontát a román közszolgálati hírügynökség.
A volt kormányfő hozzátette: Románia egyedüli reménye az, hogy a visegrádi országcsoporthoz (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) csatlakozzon, de szerinte ez nem fog bekövetkezni, mert Romániának "gyáva vezetői" vannak.
Ponta - akinek miniszterelnöki mandátuma idején több évtizedes mélypontra süllyedt a magyar-román viszony - most több jelét is adta annak, hogy méltányolja a budapesti kormány politikáját. Legutóbb hétfőn, amikor terjedelmes Facebook-bejegyzésben gratulált Orbán Viktornak, amiért az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítésének állami támogatását és így Magyarország olcsó energiát termelhet.
Ponta szerdán a sajtó előtt is elismerte, hogy utódjával, Liviu Dragnea jelenlegi szociáldemokrata pártelnökkel roppant feszült a viszonya. A volt kormányfő azt mondta: elküldi Dragneának "biankó lemondását" a Szociáldemokrata Párt tagságáról (PSD). Ponta elmagyarázta: a pártelnök így bármikor megszabadulhat tőle, ha valamilyen kijelentésével felbosszantja, mert ő inkább kilép a PSD-ből, de nem hajlandó lemondani a véleménynyilvánítási szabadságáról.
Dragnea erre azt mondta: nem ért egyet azzal, hogy Ponta elhagyja a pártot, mint ahogy hibának tartja a PSD korábbi elnökének, Mircea Geoanának (Ponta elnöksége idején megszavazott) eltávolítását is a PSD-ből.
szatmár. ro

Ciánszennyezés és korrupció
A 17 évvel ezelőtt történt tiszai cianidszennyezés kapcsán tartottak március 11-én konferenciát Szatmárnémetiben. Mint elhangzott, a szervezők – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmári szervezete és a Négy Folyó Egyesület – célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a természetvédelem fontosságára.
A tervek szerint a jövőben rendszeresen tartanak majd hasonló eseményeket annak okán, hogy a Tisza Csernobiljaként is emlegetett, óriási természeti károkkal járó ökológiai katasztrófát okozó, potenciális veszélyt hordozó létesítmények a mai napig is nagy számban találhatóak Erdély bányavidékein – közölte az EMNT sajtóirodája.
A 2000 telén lejátszódott eseményeket Sárkány-Kiss Endre hidrobiológus, a BBTE nyugalmazott docense elevenítette fel. Mint kifejtette, Romániában a hatóságok és a sajtó nagy része igyekezett elbagatellizálni a problémát, olyan jellegű kijelentések is napvilágot láttak, miszerint „Magyarországon is öntöttek még ciánt a vízbe”, illetve hogy „nincs is annyi hal a Tiszában”. (Utóbbi kijelentés az előadó szerint részben magyarázható azzal, hogy a szennyezett erdélyi folyókhoz képest a Tisza igen gazdag volt halban. Megdöbbentő tények is elhangzottak ennek kapcsán: Sárkány-Kiss Endre szerint az általa és kutatótársai által főként az 1990-es években végzett felmérések azt az eredményt adták, hogy az erdélyi folyók alsó szakaszain a halak emberi fogyasztásra nem alkalmasak a túlzott nehézfém-szennyezettség miatt.) A magyarországi híradásokat pedig inkább a kétségbeesés jellemezte, sokan gyertyával a kézben gyászolták a parton az élő Tiszát. A szomorú helyzet ugyanakkor egy ritka alkalmat kínált a kutatók számára: figyelemmel követhették, hogyan áll helyre egy folyó élő közössége szinte a nulláról. A kísérlet azonban nem tartott soká: nem egészen két évvel később az akkor még működő dési papírgyárból indult útjára egy nagy adag szennyeződés, ami nagyobb kárt tett a Szamos élővilágában, mind a cianidszennyezés. Mint elhangzott, a cianidok kapcsán az volt a szerencse, hogy a szennyezés télen történt, január 30-án, amikor a folyóban élő szervezetek túlnyomó többsége az iszapba fúródva, életműködéseit minimálisra csökkentve próbálta átvészelni a hideg időszakot, így lényegében elfolyt a fejük fölött a méregcsóva. Ellentétben az előbb említett dési szennyezéssel, ami viszont nyáron jött, ezért okozott sokkal nagyobb mértékű pusztítást a Szamosban. Végeredményében az érintett folyók élővilága aránylag hamar helyreállt, bár az is elhangzott: a régi helyén ugyanaz az életközösség többé már nem jön létre, esetleg valami ahhoz hasonló.
Lovas Attila, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a védekezési munkálatokról beszélt: elsősorban arról, hogy miként védték meg a törvényi oltalom alatt álló Tisza-tó gazdag élővilágát a mérgezéstől, illetve hogy miként érték el azt, hogy a Szolnokon és környékén élő körülbelül 120 ezer ember egészsége ne kerüljön veszélybe, a város ugyanis az ivóvizet közvetlenül a Tiszából kapja. Kifejtette: a kiskörei vízlépcső, illetve a tóhoz csatlakozó zsiliprendszer révén felduzzasztották a Tisza-tavat, majd innen hígították a folyón érkező mérgezett vizet. Mint kiderült, a Tisza-tó rendkívüli üzemeltetése azóta tananyaggá vált a szakirányú oktatási intézményekben. Azonban a szakszerű beavatkozások ellenére is több mint ezer tonna hal pusztult el a mintegy 100 ezer köbméternyi toxikus szennyvíz következtében, melynek hatására a Szamosban a cián megengedett határértékének 320-szorosát mérték.
Tőkés László európai parlamenti képviselő az ökológiai katasztrófák mögött álló korrupciós ügyekről is beszélt, a tiszai ciánszennyezés mellett kitért a verespataki tervezett bányaberuházásra, valamint a felsőcsertési kitermelő tervezett újraindításával kapcsolatos problémákra. Mint kifejtette, Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi köztársasági elnökével közösen küzdöttek azért, hogy a veszélyes cianidos technológiát tiltsák be Európa teljes területén. Végül 2010-ben sikerült elfogadtatniuk az Európai Parlamenttel a határozatot (melyet elsöprő többséggel, 488 a 48-hoz arányban szavaztak meg), azonban ennek gyakorlatba ültetése az Európai Bizottság által a mai napig nem történt meg arra hivatkozva, hogy a környezetvédelem és a bányászat ügye tagállami hatáskörbe tartozik. „Ez is az egyik jele az Európai Unió válságának. Ha az anyagi érdekeknek, a nagyhatalmak, a nemzetközi tőke érdekeinek valami nem felel meg, lesöprik az asztalról” – jegyezte meg az előadó, hozzátéve: a romániai képviselők is komolyan lobbiztak a határozat ellen. Azonban végül mégiscsak megszületett, ami Tőkés László szerint hozzájárult ahhoz, hogy a verespataki bányaberuházásra végül mégsem került sor. Utóbbit – egy román újságírót idézve – Románia modern kori történelme legnagyobb korrupciós ügyének nevezte.
Felidézte, miként befolyásolt döntéshozókat a beruházó, és miként vásárolta meg a helyi lakosság jó részét, és kitért arra is, hogy a román képviselők hogyan lobbiztak Brüsszelben a beruházás mellett. Kifejtette: sajnálatos módon egyetlen párt sem állt ki következetesen a bányanyitás ellen (melynek során egyébként a 2000-ben Nagybozintán átszakadt tározónál egy negyvenszer nagyobb cianidos ülepítőt akartak kialakítani), és az RMDSZ hozzáállása is „hullámzó” volt: míg Markó Béla akkori elnök a kezdetekkor úgy nyilatkozott, hogy a szövetség ellenzi a veszélyes bányanyitást, később két RMDSZ-es miniszter – Borbély László környezetvédelmi és Kelemen Hunor kulturális tárcavezető – adott zöld utat a beruházásnak. A képviselő sikerként értékelte, hogy a román kormány 2014-ben elutasította a bányanyitási tervet, 2016-ban pedig a kulturális tárca műemlékvédelmi övezetté nyilvánította Verespatakot. Hozzátette: bár nagy érdeklődés övezi a kérdést, mégsem tudni a mai napig sem, hogy a Cioloş-kormány hivatala utolsó napjaiban végül előterjesztette-e vagy sem Verespatakot és környékét az UNESCO világörökségi listájára. Elmondta, érdemes kiállnunk a jogainkért és szembeszegülni a hatalom korrupt, embereket megalázó eljárásával, mert a kitartás meghozza a várt eredményt.
Végül Fülöp Tihamér biológus a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviseletében tartott előadást a Szamoson élő hód- és vidrapopuláció jelenlegi állapotáról. A két, vízhez kötődő emlősfaj igen érzékeny a környezetszennyezésre, emiatt vizsgálatuk révén nyomon követhető a környezet állapota. Mint elhangzott, a 19. század derekán – jórészt a vadászat miatt – mindkét faj eltűnt Romániából és Magyarországról egyaránt. A hódot és vidrát az elmúlt 20 év során telepítették vissza, és a jelek szerint jól érzik magukat itt ismét. Az előadó szerint a korábbi természeti katasztrófa hatása nem érzékelhető az állományokon, melyek stabilak, azonban hozzátette: a terület az eddiginél alaposabb kutatást igényelne.
http://itthon.ma/erdelyorszag

Borboly a parittya köveként „közvetítene” Dávid és Góliát harcában
Borboly Csaba kedden a Krónikának elismerte, hogy március 8-án Budapesten ismertette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a Hargita Megyei Tanács álláspontját az Igazi Csíki Sört előállító székelyföldi sörmanufaktúrát ért „jogi hercehurcáról". A tanácselnök ugyanakkor nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek.
Amint arról beszámoltunk, immár nem rejtik véka alá a magyar kormány képviselői, hogy a Heinekennek az Igazi Csíki Sör elleni peres eljárása miatt igyekeznek móresre tanítani a holland sörgyártót az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának betiltását célzó kezdeményezéssel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a budapesti kormány visszavonná a lex Heineken néven elhíresült törvényjavaslatot. Az Orbán-kabinet illetékesei arra reagáltak az Atv.hu-nak, hogy a Hvg.hu szerint a budapesti kormánypártok kihátrálni készülnek Lázár és Semjén nagy vihart kavart javaslata mögül, amely tiltott önkényuralmi jelkép – a vörös csillag – használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját.
Semjén: a csíki sör megvédése nemzeti ügy, nem gazdasági
Semjén Zsolt leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt üzente: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. „A csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági" – jelentette ki Semjén. A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. „A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba (Borboly Csaba – szerk. megj.) megkeresése után megfogalmazta javaslatát" – idézte a kereszténydemokrata politikust az MTI. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy „egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát".
Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az indítvány hétfő esti parlamenti vitáján elmondta, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalmáról szóló indítvány benyújtásának egyik oka, hogy a Heineken-csoport „piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását". Lázár János tájékoztatása alapján a javaslatukat az Európai Bizottságnak is megküldték egy három hónapos notifikációs eljárásra, a kedvező elbírálás esetén pedig Magyarországon tilossá válhat a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács, az ötágú vörös csillag, valamint ezeket tartalmazó jelképek megjelenítése haszonszerzés céljából. A Krónika úgy tudja, Lázár János és a hódmezővásárhelyi képviselő-testület tagjai a napokban látogatást tesznek az immár Igazi Tiltott Sört előállító csíkszentsimoni gyárban, hogy támogatásukról biztosítsák annak tulajdonosát, Lénárd András vállalkozót.
Borboly: Dávid és Góliát harca ez
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kedden nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek. „Dávid és Góliát harcához tudnám hasonlítani a multinacionális cég és a helyi sörmanufaktúra helyzetét. És bár kilátástalannak látszik a helyzet, a megyei tanács és a magyar kormány lehet a kő és a parittya" – fogalmazott a Krónikának Borboly.
Az elöljáró elmondta, ő a párbeszéd és a közös megoldáskeresés híve, majd emlékeztetett: januári ülésén elfogadott állásfoglalásában a Hargita megyei önkormányzat közvetítő szerepet vállalt az ügyben, és felkérte a védjegyvitát kirobbantó holland multinacionális vállalatot, álljon el a csíkszentsimoni sörmanufaktúra elleni pertől, és oldják meg békés úton a jogi konfliktust. Mivel a Heinekentől nem kaptak választ, a közgyűlés a társaság bukaresti, adott esetben pedig hollandiai vezetőségéhez készül fordulni. Borboly Csaba ugyanakkor arra hivatkozva biztosította támogatásáról a simoni sörgyárat, hogy a Heineken által Romániában megnyert márkavédelmi per nyomán Igazi Tiltott Sör néven előállított ital rendelkezik a Hargita megyei önkormányzat által birtokolt székely termék védjeggyel, továbbá a sörmanufaktúra 140 családnak biztosít megélhetést, és „Székelyföld jó hírét vitte el az anyaországba és szerte Európába".
Közben Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője közölte: több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat, amelyről vita van a Fideszben, ám a képviselőcsoportban nem született olyan döntés, hogy „ejtenék" a javaslatot. A politikus elmondta, nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal" fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak." „Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene" – fogalmazott Kósa, példaként említve, hogy a Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, holott abban van önkényuralmi jelkép.
Közölte azt is, hogy a problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó. Kósa Lajos megerősítette egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat, valamint az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti romániai védjegyvita. „Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni, ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról" – foglalt állást a kormánypárti politikus.
Mint ismert, a Heineken a napokban fordult az Európai Unió luxemburgi bíróságához az Igazi Csíki Sör védjegyének visszavonása érdekében, megtámadva a csíkszentsimoni manufaktúra termékének nyújtott uniós védjegyet. Miután a Heineken februárban pert nyert a marosvásárhelyi táblabíróságon Lénárd András vállalkozása ellen, tulajdonosa megváltoztatta az Igazi Csíki Sör nevét, és immár Igazi Tiltott Sör néven folytatja a termék forgalmazását.
Krónika (Kolozsvár)

Nemzetépítő állam — nemzetállam
Szatmárnémetibe látogatott Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, aki a Szatmár-Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében egyházi, politikai és közéleti személyiségekkel, valamint érdeklődőkkel találkozott.
A magas rangú vendéget Sipos Miklós házigazda lelkipásztor köszöntötte, az előadást és a beszélgetést pedig Kereskényi Sándor meghívó, a találkozó szervezője moderálta.
Németh Zsolt Magyarországnak az Európai Unióhoz való viszonyáról beszélt. Felsorolta azokat a vádakat, amelyek Magyarországot érték az elmúlt évek során és azt, hogy mi volt ezekre Magyarország válasza. Az egyik igazán kemény vád az, hogy Magyarország nem támogatja az Európai Unió közösségi hatáskörének a megerősítését, azt a gondolatot, hogy az Unió legyen egy erős intézménye a kontinensnek. A magyarok soha nem mondták azt, hogy az Európai Unió hatásköreit lebontanák és vissza akarnának építeni valamilyen kezdeti dolgokat, a magyarok mindig azt mondják, hogy a közösségi hatásköröket érdemes lenne bővíteni, különösen a biztonságpolitika területén kellene lépéseket tenni, magyarázta a politikus. Az Európai Unió minden évben felveti az európai hadsereg létrehozásának ötletét, erre sok a pró és kontra vélemény, mint ahogyan a digitális Európa létrehozására is. Egy másik vád Magyarország ellen, hogy nem támogatja a többsebességes Európa gondolatát. Amikor elkezdtek néhány hónapja arról tárgyalni, hogy merre kellene Európának haladnia, akkor Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöki minőségében megfogalmazta az ő javaslatát, bár erre neki nem volt felhatalmazása, ugyanis az EB a szerződéseknek az őre, nem pedig egy politikai testülete az Európai Uniónak. Utána viszont többen megfogalmazták, a visegrádi országok is, később Versailles-ban megfogalmazta a négy legnagyobb európai ország is (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország), és ennek lett a végkonklúziója a többsebességes Európára vonatkozó javaslat. Az EU azzal vádolja Magyarországot, hogy ezt nem támogatja. Ez sem igaz. De mit jelent a sebesség gondolata? Az egy sebesség azt jelentené, hogy mindenki ugyanabban a keretben vesz részt egyenlő jogokkal, egyenlő kötelezettségekkel. A két sebesség az, ami igazán ravasz megfogalmazás, mert ez egy kicsit arra emlékeztet, mint ami régen a centrumnak és a perifériának volt a megkülönböztetése. Az elmúlt években erre vonatkozóan megfogalmazódott a „mag Európa” gondolata. Ez azt jelenti, hogy ha nem megy minden tagállamnak előre a szekere, akkor a magnak kell mennie, ezeknek az országoknak kell együttműködniük. Ez az, amit Magyarország nem támogat. Ezt lehet két sebességnek, de lehet „mag Európának” is hívni. Ha megerősödik a mag, de nem fejlődik a periféria, akkor az a végét jelenti annak az EU-nak, aminek egykor indult. Magyarország azokat a lépéseket támogatja, amelyek az európai integrációt nem gyengítik, hanem erősítik. Ha az Európai Unió vívmányait hangsúlyozni akarjuk, akkor a legfontosabb az egység, az európai egyenjogúság megteremtése. Ha ezt feladjuk, az egy kegyelemdöfés lehet az integráció számára. A franciák például a „mag Európa” gondolatot támogatják, véleményük szerint a lejtő ott indult el, amikor elkezdődött a bővítés, főként akkor, amikor Románia és Bulgária is csatlakozott. Magyarország számára azért volt fontos Románia csatlakozása, hogy a romániai magyarság jobb lehetőségekhez jusson, és Magyarország számára hasonló okok miatt az is fontos, hogy azok az országok, ahol magyarok élnek, csatlakozhassanak az Európai Unióhoz, hiszen a Kárpát-medencei magyarságnak mély európai gyökerei és hagyományai vannak. Ugyancsak sok bírálat éri Magyarországot, mert nem fogadja el a kvótákat a menekültek befogadására vonatkozóan. A magyaroknak az a véleményük, hogy a kvótarendszer bevezetése hosszú távon egész Európának ártana. Elindulna egy olyan folyamat — lásd a legutóbbi londoni merényletet —, aminek nagyon fontos kockázatai vannak.
Nagyon sok vita alakul ki az EU és Magyarország között a nemzet kontra Európa, nemzet kontra európai identitás, nemzeti szuverenitás-európai hatáskör, nemzeti identitás-európai identitás témakörökben. A magyarok azt gondolják, hogy az európai és a nemzeti kötődésnek az egymással való folyamatos ütköztetése és szembeállítása, alá- és fölérendelése egy hiba. Azt a benyomást kelti, hogy a nemzet alacsonyabb rendű, mint az európai identitás. Ha valaki nagyon fejlett, akkor meghaladja a nemzetéhez való kötődést, akkor ő már európai. Ez a nézet nagyon kártékony. A magyarok nem szeretnék lebecsülni az európai kulturális hagyományokat, hiszen abból táplálkoznak a magyarok is, de nem úgy vetődik fel a kérdés, hogy magyarok vagyunk vagy európaiak, hanem mellérendelő módon. A kettő nem jelent konfliktust, nem értékesebb egyik a másiknál, hanem egy szerves egységet alkot a magyar identitásban. A nemzeti identitás és a nemzetállam kérdése egy csónakban eveznek. A magyarságnak sajátos a helyzete, mert Magyarország a nemzetállam, de a nemzet szerteágazik. A magyar több állam területén élő nemzet. A nemzetépítő állam hatáskörének védelme ugyanolyan fontos, mint a nemzetállam hatáskörének a védelme — mutatott rá a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti)

Rejtélyek nélkül
Élet a pszichiátrián
Lelkiismeretes munka, hivatás, újító ötletek, összeforrott csapat, odaadás, önzetlen támogatók… Talán már ennyi elegendő ahhoz, hogy azok arcára is mosolyt csaljanak, akiktől az emberek nagy része elhúzódik, közeledésüket ódzkodva fogadja, és legszívesebben a távolságtartást választja.
Kézimunka, tánc, sport, zene, ikonfestés, sütés-főzés, könyvtár, kisállatkert a betegek számára – a dicsőszentmártoni pszichiátrián mindaz megtalálható, amivel a kórházi élet egyhangúságából kizökkenthetik a beutaltakat. December elején adták át azt a központot, ahová belépve az otthon hangulatát idézhetik fel azok, akiknek emlékezetében él még a családi otthon. A városi kórház udvarán lévő pszichiátrián kezelt betegek számára ergoterápia-központot hoztak létre helyi vállalkozók támogatásával, nemrég nyolcvan új matracot is kaptak adományba külföldi támogatóktól, és ígéret van újabb adományokra, melyek a beruházások egyetlen biztos finanszírozási forrását jelentik. A pszichiátrián háromszázhúsz beteget kezelnek, közülük kétszáz krónikus és száz akut. „Ilyen intézmény nincs sok az országban, a beutaltak közül egyesek több mint ötven éve állandó lakói az intézetnek, mi etetjük, kezeljük, majd mi temetjük el őket, hisz sokuknak nincs vagy nem akar tudni róluk a családja” – mondta Megheşan Zsuzsanna, a városi kórház menedzsere, akinek szívügye a pszichiátriára beutaltak sorsa. Ezért tartotta fontosnak egy olyan központ létrehozását, ahol különböző tevékenységekkel kikapcsolódhatnak a betegek. A leromlott állagú pincehelyiséget önerőből felújították, és barátságos relaxációs központot alakítottak ki, ahol könyvtárat rendeztek be, ezenkívül konditermet, kézügyesség-fejlesztő tevékenységek számára különböző kellékekkel felszerelt helyiséget. Konyha is van, ahol felügyelet mellett süthetnek-főzhetnek a betegek, illetve relaxációs szoba plazmatévével, vadonatúj bútorzattal, pianínóval, de a kisállatkert sem hiányzik papagájjal, gyémántgerlicével, nyuszikkal, teknősökkel, amelyeket a betegek gondoznak.
Közös gulyásozás
A dicsőszentmártoni pszichiátria ergoterápia-központjában látogatásunkkor épp húsvétra hangoló tevékenységek zajlottak, de amint a betegek elmondták, tartottak már táncdélutánt is, a művészi előadóesten pedig könnyet csalt szemükbe a meghívott gyermek előadó zongorajátéka. „Gulyást főztünk és meghívtuk az igazgatónőt, aki leült és velünk evett, de zakuszkát és savanyúságot is tettünk el, a kórháztól kapunk hozzávalókat” – mondja egyik kézimunkázó, akiről nem is gondolná a kívülálló, hogy pszichiátriai kezelésre szorul. „Olyan jól érezzük itt magunk, mintha tizenegy csillagos szállodában lennénk, nem is kórházban, hanem üdülőhelyen. Naponta kétszer zuhanyozhatunk, ha kedvünk tartja, főzhetünk-süthetünk is a konyhában. Egészségügyi asszisztensként dolgoztam, így elmondhatom, hogy a higiénia szempontjából és az, ahogyan a betegekkel itt bánnak, példa nélküli. Jobb, mint otthon, ahol egy halomnyi házimunka várna” – mondta huncut nevetéssel, mintegy önmagát biztatva egyik beutalt, majd folytatta aprólékos munkáját, a papír virágszirmok készítését. „A legnagyobb meglepetés számomra a magyar pap látogatása volt és a zongoraest. Olyan szépen imádkozott, a lelkünkhöz beszélt, mindkét alkalommal sírtunk” – mondta asztaltársa, aki öt éve az intézmény lakója.
Emberibb bánásmód
Tavaly májusban az ENSZ emberjogi szervezete több romániai pszichiátriai intézetben is vizsgálódott, ezt az egészségügyi minisztérium próbálta titokban tartani, ennek ellenére sajtóforrásokból kiszivárogtak a hírek. Az országot az Európai Bizottság Emberjogi Szervezete azt követően ítélte el, hogy nyilvánosságra került, milyen embertelen körülmények között tartják a Dolj megyei Poiana Mare településen lévő intézetben kezelt betegeket, és az, hogy 2003-ban nyolcvan beutalt hunyt el gyanús körülmények között.
Emlékezetemből kitörölhetetlen marad a kényszerzubbonyban a „sárga ház” ablakaiból ordítozó elmebetegek látványa. Legtöbbször azért kiabáltak, hogy segítséget kérjenek a látogatóktól, ezért pedig verést kaptak az akkori ápolóktól, akiket sokszor a bámészkodók jelenléte sem zavart. Borsódzott a hátunk, ha gyerekként arra jártunk, mégis sokszor vitt arrafele a kíváncsiság, főleg vasárnaponként, amikor kórházi látogatás címén tárva volt a nagykapu.
– Nagyon sok negatív példáról hallani és olvasni az ország pszichiátriai intézményeiben uralkodó embertelen körülményekről. Mi a helyzet most a dicsői zárt osztályon? Tartanak-e ágyhoz kötözött beteget, aki önmagára, társaira vagy környezetére veszélyes? – tettem fel a kérdést az ergoterápiáról való távozásunk közben az intézmény vezetőjének.
– Hogy mit???! – kiáltott fel csodálkozva. – Most azonnal megyünk, megmutatom, hányan vannak megkötözve.
– Háát, nem is tudom, talán majd egy következő alkalommal – válaszoltam, és közben néztem a fotós kollégát, akinek hozzám hasonlóan nem akaródzott belépni.
Zárt osztály helyett megfigyelés
– Nem, nem, azonnal megmutatom, milyen a zárt osztály most. Valójában nem zárt osztálynak nevezzük, hanem megfigyelési, követési és kezelési részlegnek, így már a hangzása sem a régi – mondta, és határozott léptekkel vette arrafele az irányt.
És valóban, zárt ajtót vagy krízisszobában elkülönített, tomboló beteget legalábbis nem láttunk, nem hallottunk. Egy nagy teremben asztal körül ültek, beszélgettek, tévét néztek, vagy csak az ebédre vártak. Amint beléptünk, kíváncsian szemlélődő tömeg fogadott, egyesek az igazgatónőhöz siettek őt köszönteni és megkérdezni, hogy kik a kísérői? Meg kell-e védeniük tőlünk? Zsuzsanna az aggódókat megnyugtatta afelől, hogy nem vagyunk rossz emberek, hanem barátok, akik látogatóba érkeztek, így az a két-három „önkéntes testőr” is megnyugodott, egyesek kézfogással üdvözöltek, mások udvariasan be is mutatkoztak.
Az intézményvezetőtől megtudtuk, hogy káros hatásai miatt az elektrosokk-kezelést sem alkalmazzák már. „A betegek ha azt érzik, hogy emberszámba vesszük őket, a saját színvonalukra lehajolva megtaláljuk a megfelelő hangnemet, a személyzet pedig segíteni akar rajtuk és nem felsőbbrendűségét éreztetni a beutaltakkal, békésen tudnak élni. Nálunk megszűnt az ágyhoz láncolás vagy kikötözés, a kényszerzubbony, mindaz, amivel úgysem lehetett eredményt elérni, csupán kimerítették az emberkínzás tényét, amint azt egyes riportokban rejtett kamerával készített felvételeken bemutatták. Egyébként legtöbben olyanok, akár a gyerekek, a gondoskodó szeretetet, figyelmet hűséggel, ragaszkodással hálálják meg” – összegzett a kórház menedzsere.
SZER PÁLOSY PIROSKA
Népújság (Marosvásárhely)

Bejegyezte az Európai Bizottság a Minority SafePacket
Történelmet írtak szerdán az európai kisebbségek, hiszen az Európai Bizottság új, ezúttal kedvező döntést hozott a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzéséről. A Bizottság részleges bejegyzést hagyott jóvá, amely kilencet tartalmaz az eredeti tizenegy javaslatból.
A kezdeményezést az RMDSZ és partnerei javaslatára az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kisebbségi vezetőkből álló bizottság égisze alatt 2013-ban indította el.
A luxemburgi törvényszék idén február 3-án helyezte hatályon kívül az EB korábbi, elutasító döntését, és egy új, részletesen megindokolt döntést kért a Bizottságtól. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a kezdeményező bizottság tagja és Vincze Loránt, a FUEN elnöke Máltán üdvözölték a Bizottság új döntését, amely lehetővé teszi, hogy aláírásgyűjtés induljon, majd jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről.
„Nem hátráltunk meg, amikor az Európai Bizottság elutasította a Minority Safepack kezdeményezést. S nem hátrálunk meg most sem, amikor lehetőség nyílik arra, hogy befejezzük mindazt, amit évekkel ezelőtt az európai polgári kezdeményezéssel el akartunk érni: mi továbbra is párbeszédet kérünk az őshonos európai kisebbségek nevében az uniós intézményektől egy közös kisebbségvédelmi keretszabályozás létrehozásáról és a nyelvi-kulturális sokszínűséghez kapcsolódó intézkedésekről” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki az RMDSZ delegációjával az Európai Néppárt máltai kongresszusán vesz részt jelenleg.
Vincze Loránt úgy fogalmazott: „A Minority SafePack kezdeményezés új és mindeddig páratlan lehetőséget nyit a kisebbségi érdekérvényesítés előtt.” A FUEN elnöke az EB-vel kötött megegyezés hátteréről is beszélt: „Elfogadtuk az Európai Bizottság részleges bejegyzésre vonatkozó ajánlatát, hiszen nagyon fontosnak ítélt javaslataink szinte kivétel nélkül bekerültek, és egészében a Minority SafePack kezdeményezés több, mint nyolcvan százaléka bekerült a csomagba. Ez egy olyan eredmény, ami minden várakozásunkat felülmúlta, ezt a csomagot bátran bemutathatjuk Európában. Nem kevesebb, mint kilenc jogi aktus jöhet létre az aláírásgyűjtés nyomán, ami több mint, ami a Római Szerződés elfogadása óta összesen az uniós kisebbségvédelemben történt.”
Vincze Loránt elmondta, hogy az aláírásgyűjtést a FUEN egy intenzív és látványos kampánnyal szeretne véghezvinni. Az 1 millió aláírás összegyűjtésére 12 hónap áll a kezdeményezők rendelkezésére és nem csak kisebbségi személyek, hanem bármely európai állampolgár aláírhatja. „Egy évünk van arra, hogy felhívjuk Európa figyelmét hatvan millió polgárra, akik valamely kisebbségi nemzeti közösséghez vagy nyelvi csoporthoz tartoznak. Beszélni kívánunk magyar közösségeink helyzetéről és terveiről is, valamint meg akarjuk győzni az európaiakat, hogy aláírásukkal követeljék a nyelvi és kulturális hagyaték védelmét, támogassák a kisebbségi régiókat” – fogalmazott Vincze Loránt.
„Az RMDSZ európai kisebbségpolitikai célkitűzése természetesen otthoni kihívásokkal is kiegészül, hiszen olyan anyanyelv-használati törvénymódosítást nyújtunk be hamarosan, amely kötelezővé tenné a nyelvi jogok alkalmazását minden olyan területen, ahol magyarok élnek. A jelenlegi húsz százalékról tízre csökkentetnénk az anyanyelv-használati küszöböt. A törvény értelmében magyarul is feliratozni kellene a településeket, utcaneveket, intézményeket és közterületeket, a közérdekű információkhoz való hozzáférést pedig magyar nyelven is biztosítani kellene. Amennyiben nem tartanák be a törvényeket, szankciók is járnának” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Mi a Minority SafePack? A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés a FUEN legnagyobb politikai projektje, amelyet az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) kezdeményezett. A „Nem vagy egyedül. Egy millió aláírás a sokszínű Európáért!” mottót viselő dokumentum tizenegy EU-s intézkedést és jogszabályt javasol, amely az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálja a következő területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális (állami) támogatás. A javaslatcsomagot a kezdeményező bizottság 2013-ban nyújtotta be. Az Európai Bizottság uniós kompetenciahiányra hivatkozva elutasította bejegyzését, így nem kezdődhetett el egy uniós jogi aktus elfogadását célzó egy millió támogató aláírás összegyűjtése. A kezdeményező biztosság tagjai között van Hans Heinrich Hansen, a FUEN volt elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint az ENSZ egyik magas rangú diplomatája, kisebbségi képviselők, regionális vezetők és miniszterek. Az ügymenet során Magyarország a kisebbségek oldalán, Szlovákia és Románia pedig az Európai Bizottság oldalán lépett fel, a tárgyalásra 2016. szeptember 16-án került sor. A 2017. február 3-án kihirdetett döntés értelmében az Európai Bizottság egy új, részletesen megindokolt döntést kellett hozzon.
Az európai polgári kezdeményezés intézményét 2012-ben vezette be a Lisszaboni Szerződés. Az új jogintézmény értelmében a legalább 7 tagállamból származó 1 millió aláírás összegyűjtése esetén az Európai Bizottságnak meg kell fontolnia jogalkotási folyamatot elindítását a polgárok által javasolt tárgyban. Az 1 millió aláírás összegyűjtésére 12 hónap áll a kezdeményezők rendelkezésére és nem csak kisebbségi személyek, hanem bármely európai állampolgár aláírhatja.
maszol.ro

Az EPP vezetőivel tárgyalt az RMDSZ delegációja a máltai kongresszuson
Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti képviselőcsoportjának elnökével, illetve Antonio Lopez Isturizzal, az Európai Néppárt főtitkárával találkozott szerdán a Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette RMDSZ-delegáció az EPP máltai kongresszusán.
A kétoldalú találkozókon a szövetségi elnök az erdélyi magyarság, Európa legnagyobb őshonos kisebbségének törekvéseiről tájékoztatta a néppárti politikusokat. Manfred Webernek a kisebbségi jogok alkalmazásának akadályoztatásáról is beszámolt, kiemelve a marosvásárhelyi katolikus gimnázium kapcsán történteket, azt, hogy Romániában az ügyészséget használják arra, hogy a megszűnés határára sodorjanak egy iskolát, bizonytalanná tegyék többszáz ott tanuló gyermek jövőjét.
A szövetségi elnök ismertette az RMDSZ anyanyelv-használati törvénymódosítását, amely kötelezővé tenné a nyelvi jogok alkalmazását minden olyan területen, ahol magyarok élnek, a jelenlegi húsz százalékról tízre csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt, emellett ennek alapján magyarul is feliratozni kellene a településeket, utcaneveket, intézményeket és közterületeket, be nem tartása esetén, pedig szankciók járnának.
Az európai őshonos kisebbségek, így az erdélyi magyarság számára is pozitív és régóta várt előrelépés, hogy az Európai Bizottság ma bejegyezte a Minority SafePack polgári kezdeményezést, így elkezdődhet a szükséges 1 millió aláírás összegyűjtése – a néppárti frakcióvezetőt erről is tájékoztatta a szövetségi elnök, és arra kérte: segítse a kezdeményezést. Manfred Weber biztosította az RMDSZ küldöttségét, hogy mind a polgári kezdeményezést, mind a kisebbségi törekvéseket a rendelkezésére álló eszközökkel támogatni fogja.
Kelemen Hunor nem először találkozik az Európai Néppárt főtitkárával, Antonio Lopez Isturizt rendszeresen tájékoztatja a romániai, főként az erdélyi magyar kisebbséget érintő kérdésekről. Ezúttal arról számolt be, hogy bár az RMDSZ nincs kormányon, parlamenti együttműködést kötött a kormánykoalícióval, így akar érvényt szerezni az erdélyi magyarság törekvéseinek. Elmondta, a következő időszak legnagyobb törvénykezési kihívása az Szövetség számára az anyanyelv-használati törvénymódosítás. A főtitkár leszögezte: minden téren támogatja az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság törekvéseit.
maszol.ro

A katolikus iskoláról is szó esett az EPP máltai kongresszusán
Az RMDSZ küldöttsége az Európai Néppárt (EPP) máltai kongresszusán is felvetette a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyét. Az értekezleten résztvevő küldöttség, az Európai Néppárt parlamenti képviselőcsoportjának elnökével, Manfred Weberrel illetve az EPP főtitkárával, Antonio Lopez Isturizzal találkozott. A kétoldalú találkozókon Kelemen Hunor szövetségi elnök az erdélyi magyarság, Európa legnagyobb őshonos kisebbségének törekvéseiről tájékoztatta a néppárti politikusokat.
Manfred Webernek a kisebbségi jogok alkalmazásának akadályoztatásáról is beszámolt, kiemelve a marosvásárhelyi katolikus gimnázium kapcsán történteket, azt, hogy Romániában az ügyészséget használják arra, hogy a megszűnés határára sodorjanak egy iskolát, bizonytalanná tegyék több száz ott tanuló gyermek jövőjét. Az európai őshonos kisebbségek, így az erdélyi magyarság számára is pozitív és régóta várt előrelépés, hogy az Európai Bizottság tegnap bejegyezte a Minority SafePack polgári kezdeményezést, így elkezdődhet a szükséges 1 millió aláírás összegyűjtése. Ebben a kérdésben a szövetségi elnök a néppárti frakcióvezető támogatását kérte. Manfred Weber biztosította az RMDSZ küldöttségét, hogy mind a polgári kezdeményezést, mind a kisebbségi törekvéseket a rendelkezésére álló eszközökkel támogatni fogja.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Több RMDSZ-es kezdeményezést is elfogadtak
Korodi Attila, valamint Tánczos Barna RMDSZ-es politikusok sajtótájékoztatón számoltak be az elmúlt hetek fontosabb eredményeiről.
Mint csütörtökön Csíkszeredában ismertették, sikerült elérniük, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Papnevelő Intézet ismét részesülhessen állami támogatásban. Továbbá a napszámosságot érintő jogszabály módosítását is kezdeményezték, amelyet végül a szakbizottság elfogadott, így nincs akadálya annak, hogy megszavazzák a parlamentben is. Utóbbi lényege, hogy az elkövetkezőkben törvényesen lehet majd alkalmazni 180 napra például a pásztorokat az esztenákon, amely időszak lefedi a legeltetési időszakot. Elérték azt is, hogy azoknak a gazdáknak, akiknek korábban járt életjáradék, és a rendes nyugdíjkorhatár elérése után megszüntették annak folyósítását, ismét megkaphassák azt életük végig. A sajtótájékoztatón továbbá arról is beszéltek, hogy jelentős változásokat hozhat az, hogy nemrég az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy bejegyezzék a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amelyet az RMDSZ indított el 2013-ban, többek között a Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) partnerségben. Ennek az eredménynek folytatásaként az elkövetkező egy évben egymillió támogató aláírást kell gyűjtsenek az Európai Unió országaiban annak érdekében, hogy az Európai Bizottság a kisebbség védelmére jogalkotásba kezdjen. Sikeres kisebbségi kezdeményezés Az eredetileg javasolt tizenegy pontból kilenc megtartásával jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy bejegyezzék a Minority SafePack című kisebbségvédelmi kezdeményezést. A kezdeményezést az RMDSZ és partnerei javaslatára az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kisebbségi vezetőkből álló bizottság égisze alatt 2013-ban indította el. A kezdeményezés arra irányul, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítására, valamint az Európai Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére. A luxemburgi törvényszék idén február 3-án helyezte hatályon kívül az EB korábbi, elutasító döntését, és egy új, részletesen megindokolt döntést kért a bizottságtól. A két, visszautasított pont közül az egyik arra vonatkozik, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek legitim aggodalmait az Európai Parlament tagjainak megválasztásakor is figyelembe veszik, a másik pedig arra, hogy a bizottság jelenlegi direktíváinak módosítása révén előzzék meg a diszkriminációt, és biztosítsanak egyenlő bánásmódot a kisebbségek számára is.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

A parlamenti munka legújabb eredményeiről számolt be Tánczos és Korodi
A Minority SafePack bejegyzésének fontosságáról, valamint egyes törvénymódosítások körülményeiről, valamint pozitív hozadékairól számolt be csütörtök délelőtt a csíkszeredai sajtónak Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő.
A két RMDSZ-es politikus azon megrökönyödésének adott hangot, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyomására március 31-i hatállyal eltávolították tisztségéből Szakál Andrást, a Kovászna megyei Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség igazgatóját. Tánczos Barna szerint aggasztó az, ahogyan a PSD-s kormány bizonyos dolgokat kezel, ugyanis ez a ’89 előtti módszerekre emlékeztet. Szakál Andrásnak ugyanis Horia Grama volt Kovászna megyei képviselő nyomásgyakorlására, Petre Daea mezőgazdasági miniszter döntése értelmében kell pénteken távoznia tisztségéből.
„Mindez azért igazán elszomorító, mert Kovászna megye az elmúlt egy évben olyan eredményeket ért el a mezőgazdasági kifizetések terén, amelyre nincs példa ebben a régióban. Ha lakosságarányosan visszaosztjuk a mezőgazdasági területen lehívott pénzeket, akkor országosan vezető helyen szerepelhetne Kovászna megye. Annak ellenére, hogy hétfőn hivatalos kihallgatást kértem a minisztertől, arra kérve őt, hogy ne váltsa le Szakál Andrást, tegnap mégis megszületett a kedvezőtlen döntés” – fejezte ki rosszallását Tánczos Barna.
Megkönnyebbülhetnek a papneveldében
A vallásügyi államtitkárság 2016 elején megvonta a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet finanszírozását a különböző módokon értelmezhető törvényszövegekre hivatkozva.
„Ezt a szövegbeli többértelműséget tisztáztuk az utóbbi időszakban, az erre vonatkozó benyújtott törvénytervezetünket a képviselőház döntőházként elfogadta, és a papnevelő intézet ismét megkaphatja a jogos állami támogatását” – ismertette a pozitív fejleményt a szenátor. Tánczos itt pontosított, hogy csupán a katolikus egyház papnevelő tevékenysége maradt korábban állami anyagi támogatás nélkül, a főiskolai oktatást tehát nem érintette a korlátozás.
Egyszerűsített eljárás
Megoldódott az esztenákon napszámosokat alkalmazni akarók ügye is: mostantól törvényes lehetőség van arra, hogy évente legtöbb 180 napig napszámosokat foglalkoztassanak az állattartó gazdák esztenáikon. Nagy gondot jelentett korábban, hogy a munkaügyi felügyelőség 10 ezer lejnél is nagyobb büntetéseket rótt ki a hivatalosan nem alkalmazott juhászok után. Az 180 nap nagyjából lefedi a legeltetési időszakot, ugyanakkor a juhászok hivatalos alkalmazása könnyített procedúrával lesz lehetséges, és az elvégzett munkáról nem napi, hanem csak heti nyilvántartást kell majd vezetni.
Egy másik újonnan elfogadott törvény értelmében azon idős személyek, akik kihasználták a több mint 10 évvel ezelőtti életjáradék-törvény adta lehetőségeket, és haszonbérbe adták mezőgazdasági területeiket, továbbra is megkapják járadékukat. Sőt mostantól ez azokra is érvényes, akik betegnyugdíjasként igényelték, de öregségi nyugdíjuk kezdetekor elvették azt tőlük.
Sok előnnyel jár majd a Minority SafePack elfogadása
Ahogy korábban a Maszol is beszámolt róla, az Európai Bizottság elfogadta és kihirdette azt a polgári kezdeményezést, amelyet 2013-ban indított az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt, a FUEN és az Európai Nemzetiségi Ifjúsági Föderáció.
Korodi Attila ennek a megvalósításnak a lehetséges előnyeiről is beszámolt. A Minority SafePack célja, hogy különböző uniós vagy akár a tagállamok szintjén kisebbségpolitikával foglalkozó kérdéskört vezessen be a köztudatba és a jogalkotási folyamatokba, ilyen kérdéskörök többek között a regionális politika, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sajtószabadság.
A legfontosabb előrelépés abban várható, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűséget határozottabban támogathatják uniós projektek révén is. Újdonság, hogy ezek kimondottan a kisebbségi közösségeknek szólnak majd. Az Európai Unióban kisebbségvédelmi kérdésekben első alkalommal polgári kezdeményezésen keresztül tudnak nyomást gyakorolni az Unióra, hogy jogharmonizációt hozzanak létre az európa tanácsi irányelvekkel.
Kovács Boglárka
maszol.ro

Kiálltak az egységes Európáért (Az Európai Néppárt kongresszusa)
Európai vezetők az Európai Néppárt (EPP) máltai kongresszusának második napján az egység és a szolidaritás jelentőségét hangsúlyozták azoknak a komoly kihívásoknak a kezelése érdekében, amelyekkel az EU ma szembenéz.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: „csak az egységes Európa lehet szuverén Európa”, és csak a szuverén Európa garantálhatja a szabadságot és függetlenséget a polgárai számára. Leszögezte: eltökéltek és egységesek maradunk a jövőben is, és a feladatunk az, hogy megértessük a polgárokkal, az erős EU a legjobb garanciája a nemzeti és állami szuverenitásnak. Hozzátette: nincs ellentmondás a liberális demokrácia és a rend, a biztonság iránti igény között, csak szabad és törvénytisztelő társadalom lehet biztonságban. Angela Merkel német kancellár kiemelte: ha az európai országok együttműködnek, sikeresebbek lehetnek, mint egyedül. Az EPP-ről szólva azt mondta: „mi vagyunk a legnagyobb erő az európai családban”, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás értéke köt össze minket, és mindig ezekre az értékeinkre kell támaszkodnunk. Úgy látja, a nyugat-balkáni országoknak perspektívát kell kínálni, hogy az EU tagjaivá válhassanak. A német kancellár a migrációt illetően kijelentette: azért fogadták be a menekülteket, mert ez volt a helyes, és segíteni kell az afrikai országoknak, hogy a saját kezükbe vehessék a sorsukat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta: „a brexit nem mindennek a végét jelenti”, hanem egy új kezdetet, az uniós tagállamoknak tovább kell haladniuk. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint az EU-nak változnia kell, hogy Európa maradjon a legjobb hely a világon, és ahhoz, hogy az Európai Néppárt vezethesse ezen az úton, a pártnak is változnia kell. Kijelentette: el kell fogadni az intellektuális és politikai harcot a baloldallal, nem kell félni a baloldal kritikájától, amikor „populistának hívnak minket”, mert tudjuk, hogy nem vagyunk azok. Orbán Viktor hangsúlyozta: az EPP-nek Európa zászlóshajójának kell lennie, olyan pártnak, ahol van helye a nemzeti büszkeségnek és a keresztény identitásnak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök arról beszélt, hogy a kihívások, amelyekkel Európának ma szembe kell néznie, rendkívül összetettek, külső és belső problémákat is kezelnie kell az uniónak. Vannak országok Európa délkeleti részén, amelyeknek nagyobb és jobban látható támogatásra van szükségük az unió részéről – vélekedett. Klaus Iohannis román államfő kiemelte: Románia erős és egységes EU-t akar, és elkötelezetten hisz azokban az értékekben, amelyek összekötik az európai országokat. Mariano Rajoy spanyol kormányfő úgy fogalmazott: „ha visszatekintünk, büszkék lehetünk az európai projektre”, mert az EU „nemcsak begyógyította a sebeinket, hanem előrébb is vitt minket a világban”. „Elkötelezettnek kell maradnunk Európa mellett, és hangsúlyoznunk kell ennek a nagyszerű integrációs projektnek az előnyeit” – vélte. Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök szerint, mivel az EU rendkívül komoly nehézségekkel néz szembe, az egységre és az összehangolt cselekvésre még nagyobb szükség van. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke kiemelte: „nehéz időket élünk, gazdasági válság, migráció, terrorizmus, brexit – a néppárt felelőssége hatalmas”. „Különbözőek vagyunk, különböző nyelveket beszélünk, de ugyanazokat az értékeket valljuk” – magyarázta. Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője felszólalásában elmondta: „büszkének kell lennünk arra, amit az elmúlt évtizedekben elértünk”. Aki szereti a szülőföldjét, annak igent kell mondania az erős Európára – jelentette ki.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az Európai Néppártot is tájékoztatták az erdélyi magyarok helyzetéről
A romániai magyar kisebbséget ért jogsérelmekről – így a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyéről is – számolt be az Európai Néppárt (EPP) kongresszusán az RMDSZ.
Az EPP szerdán és csütörtökön Máltán tartotta kongresszusát, az RMDSZ szerint – amely az EPP tagjaként 12 fős delegációval képviselteti magát az eseményen – pedig a kongresszus jó alkalom arra, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét európai szintre emeljék, hogy beszámoljanak azokról a jogsérelmekről, amelyek a magyar közösség ellen irányultak az elmúlt időszakban.
A delegációt Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette, aki Manfred Weberrel, az Európai Parlament EPP-frakciójának vezetőjével és a PPE főtitkárával, Antonio Lopez Isturizzal is tárgyalt. A megbeszélések során Kelemen a legnagyobb őshonos európai nemzeti kisebbségnek számító erdélyi magyarok törekvéseiről beszélt, a Weberrel folytatott találkozón pedig a kisebbségi jogok érvényesülésének útjába gördített akadályok is szóba kerültek.
Itt megemlítette a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyét, valamint azt, hogy Romániában az ügyészséget próbálják felhasználni egy iskola megszüntetésére, ami tűrhetetlen, hiszen diákok százainak jövőjét sodorja veszélybe. Az RMDSZ céljai között Kelemen megemlítette, hogy az anyanyelvhasználati küszöböt szállítsák le tíz százalékra, és azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya eléri ezt a számot, legyen kötelező az anyanyelv használata és a kétnyelvű feliratok alkalmazása.
Szóba került a kisebbségi jogok szavatolásának céljával benyújtott Minority SafePack című polgári kezdeményezés Európai Bizottság általi bejegyzése is, amely kapcsán Manfred Weber támogatásáról biztosította az abban foglalt célokat, a kisebbségek törekvéseinek megvalósulását. Az EPP főtitkárának Kelemen azt mondta, azért kötöttek parlamenti támogatási megállapodást a kormánnyal, hogy konkrét lépéseket tehessenek az erdélyi magyarok jogainak tiszteletben tartása érdekében. A célok között az anyanyelv közintézményekben való használatára is kitért.
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: ha mi nem beszélünk ügyeinkről, más nem teszi meg helyettünk
„A váltakozó kihívásokkal szembesülő Európában ha mi, erdélyi magyar emberek nem beszélünk elég hangosan, érthetően és tényszerűen ügyeinkről, a bennünket ért jogsérelmekről, más nem fogja megtenni helyettünk. Az Európai Néppárt kongresszusa jó alkalom volt arra, hogy ismertessük partnereinkkel az elmúlt hónapok történéseit, a következő időszak kihívásait. Kontinensünk legnagyobb őshonos kisebbségeként pedig olyan értékekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek révén Európa a nemzetek, a nemzetközösségek és régiók Európája lehet” – számolt be Kelemen Hunor szövetségi elnök azt követően, hogy az RMDSZ az EPP tagjaként 12 fős küldöttséggel képviseltette magát a máltai eseményen.
„A kongresszuson kétségkívül olyan témák szerepeltek, amelyek nagymértékben meghatározzák és befolyásolják Európa jövőjének alakulását. A napirenden túl kollégáimmal együtt alkalmat teremtettünk arra, hogy kétoldali találkozókon, munkamegbeszéléseken és tárgyalásokon előtérbe helyezzük a romániai magyar közösség ügyét, hogy személyesen is ismertessük azokat a problémákat, amelyekkel az elmúlt időszakban nekünk, magyar embereknek szembesülnünk kellett. A kisebbségi jogok akadályoztatása mellett a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetére is felhívtuk a figyelmet” – utalt a Manfred Weberrel, az EPP képviselőcsoportjának elnökével folytatott megbeszélésre Kelemen Hunor. Mint elmondta, a szövetség a hamarosan benyújtandó anyanyelvhasználati törvénymódosítási csomag tartalmát is ismertette, Antonio Lopez Isturiztól, az Európai Néppárt főtitkárától pedig a Minority Safepack polgári kezdeményezéshez kért támogatást, aki erről biztosította is az RMDSZ-t és a FUEN-t.
Kelemen Hunor értékelőjében úgy fogalmazott: Európa 60 millió őshonos kisebbségének – így a magyar közösségnek is – a következő egy évben az európai polgári kezdeményezés révén be kell bizonyítania, hogy elszánt törekvése mellett, és nem kerülhető meg akkor, amikor a feje felett döntenek. Az Európai Bizottság ugyanis lehetővé tette, hogy aláírásgyűjtés induljon, majd elkezdődjön a jogalkotás az európai kisebbségvédelemről. „Ha azt akarjuk, hogy az erős Európa az őshonos kisebbségek, a romániai magyar emberek otthona, ne csak lakóhelye legyen, akkor hangosan kell hallatnunk a hangunkat, olyan változásokat kell eszközölnünk, amelyektől nekünk jobb lesz Európában élni. A máltai kongresszuson is azt tapasztaltuk, ha mi, magyar emberek nem hívjuk fel az európai politika alakítóinak figyelmét a hazai jogsérelmekre, más nem teszi meg helyettünk. Az RMDSZ eltökélt szándéka, hogy elvigye Erdélyt Európába, hogy felhelyezze az erdélyi magyarok ügyét Európa térképére” – tette hozzá a szövetség elnöke, akinek az a tapasztalata: a rendszeres tájékoztatás előbb-utóbb beérik, hiszen az amerikai külügy 2016-os országjelentése is azt bizonyítja, az Egyesült Államok ma jobban figyel a romániai magyarok ügyére, tisztában van azzal, hogy koránt sincs rendezve a kisebbségek helyzete, Románia pedig nem mintaállam. (közlemény) Népújság (Marosvásárhely)

Kisebbségi jogvédelem és román hazugságkampány
Az Európai Unióban élő kisebbségek jogainak uniós szintű szavatolását szorgalmazó Minority SafePack című polgári kezdeményezés európai bizottsági bejegyzése nyomán tapasztalt, obligát RMDSZ-önfényezésen túllépve objektíven is megállapítható, hogy a dokumentum bejegyzése valóban jelentős lépés lehet az őshonos kisebbségi közösségek helyzetének megnyugtató rendezése felé.
Mint ismeretes, a polgári kezdeményezést az RMDSZ közreműködésével az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) dolgozta ki, célja pedig az, hogy rábírja az Európai Bizottságot olyan jogszabályok kidolgozására, amelyek EU-szinten számon kérhetően szavatolják a kisebbségek anyanyelvhasználati és oktatási jogait. Az EB először elutasította a kezdeményezés bejegyzését, arra hivatkozva, hogy kisebbségi ügyekben a tagállamoké a jogalkotási hatáskör, de miután a FUEN az EU bíróságához fordult, amely alapfokon kimondta, hogy jogtalan volt az elutasítás, mert a bizottság nem indokolta azt meg, végül beleegyeztek, hogy bejegyezzenek kilenc követelést az eredeti 11-ből.
A neheze persze még csak most következik, a kezdeményezés támogatására ugyanis össze kell gyűjteni egymillió támogató aláírást, az EB ezt követően vizsgálja majd ki érdemben is a csomagot, és dönt a kidolgozandó jogszabályokról, amelyeket az Európai Parlament elé terjeszt. Hogy mekkora a kezdeményezés tétje, az is jelzi, hogy a végül a FUEN által megnyert perbe a kisebbségellenes oldalon Románia és Szlovákia, míg a kezdeményezők oldalán Magyarország szállt be.
És az is, hogy a román médiában máris elkezdődött a kezdeményezés démonizálása. Az Adevărul napilap portálján egy publicista a régi jó, soviniszta szekus dezinformáció- és hazugságkampányok hagyományát folytatva igyekszik befeketíteni a kisebbségvédelem ügyét. A téma köré elképesztő rablómesét kerekít: abból, hogy a polgári kezdeményezésről a FUEN 2012-es moszkvai ülésén született döntés, azt gombolyítja le, hogy az egészet valójában Oroszország finanszírozza és szervezi, amely a kisebbségek jogköveteléseinek napirenden tartásával akarja még inkább szétaprózni az EU-t.
Ez a klasszikus, román soviniszta „érvet” idézi, miszerint az autonómia gyűlöletes, kommunista méreg, hiszen a székely autonómiát Sztálin erőszakolta rá Romániára. Ami természetesen nettó ostobaság, hiszen ilyen alapon az autópályákat borzalmas náci találmánynak minősíthetnénk csak azért, mert a hitleri Németországban számos autópálya épült. (Persze ezen az alapon viszont azt is meg lehet ideologizálni, miért ódzkodnak annyira Romániában az autópálya-építéstől.)
A kisebbségvédelemmel szembeni dühös hazugságkampány is jelzi, nem lesz könnyű a polgári kezdeményezést kézzel fogható eredménnyé konvertálni. Az egymillió aláírás összegyűjtése lesz a legegyszerűbb – az azt követő bizottsági és EP-egyeztetések és viták viszont vérre menőeknek ígérkeznek. A kisebbségi jogok szavatolásában ellenérdekelt országok minden bizonnyal a szuverenitás megsértésével fognak érvelni, és olyan befolyásos támogatóra számíthatnak, mint Franciaország, amely még mindig nehezen hajlandó elismerni, hogy az országban a francián kívül más őshonos, tehát nem az elmúlt évtizedekben bevándorolt közösségek is élnek.
A másik oldalon viszont hatvanmillió európai uniós polgár képviselői küzdenek majd annak az elismertetéséért, hogy a hazug propaganda ellenére a kisebbségi autonómiák nem az EU szétaprózódásához vezetnek, hanem a kisebbségek jogköveteléseinek teljesítésével éppen hogy a stabilitást erősítik, és csillapítják a konfliktusokat. És egy őshonos közösség számára az anyanyelvi oktatáshoz, az anyanyelvi hivatali ügyintézéshez és legalább a kulturális önkormányzatisághoz való jogot ugyanúgy kell szavatolni, mint bármely, az alapvető emberi jogok közé sorolt jogot. Valamint hogy a kisebbségi jogokat folyamatosan nyirbáló, illetve megtagadó, asszimilációra törekvő államok ellenkezésének dacára ezt ugyanúgy uniós szinten kell szabályozni és kemény szankciórendszerrel kikényszeríteni, mint a személyek vagy a szolgáltatások szabad áramlását. Már ha az EU vezetői tényleg az Unióban élő polgárok jogait tekintik elsődlegesnek.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Europa Nostra-díjat nyert Kallós Zoltán
Az Európai Bizottság és az Europa Nostra a szerdán nyilvánosságra hozta a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerés, az Európai Unió Kulturális Öröksége díj (Europa Nostra-díj) 2017. évi díjazottjait. Az idei év díjazottjai között van Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő is, akit Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölt.
A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból, összesen 29 díjazottat tüntettek ki. A díjra Európa-szerte 39 országból - civil szervezetektől és egyéni jelölések alapján - 202 jelölés érkezett, amelyek közül egy független, szakértőkből álló bírálóbizottság választotta ki a nyerteseket.
„Kallós Zoltán arra áldozta az életét, hogy megmentse és tovább örökítse a Kárpát-medencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját - elszántsága és lankadatlan munkája révén ezt az egész világ számára láthatóvá tette. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el. Bátor munkája több mint méltóvá teszi őt erre a díjra” - mutatott rá a zsűri.
Megőrzés kategóriában is van egy romániai díjazott: a balázsfalvi kultúrpalota. A 2017-es díjazottakkal együtt hét alkalommal került Romániába az Europa Nostra díj különböző kategóriákban, a romániai díjazottak listája itt érhető el. Az idei díjazottak teljes listája pedig itt olvasható.
A mai napon elindult egy online szavazás is, ahol a közönség támogathatja a nyertes projekteket, és dönthet arról, hogy ki kapja a Közönségdíjat. A szavazóknak lehetőségük van arra, hogy megnyerjenek egy kétszemélyes utazást Finnországba, így meghívott vendégei lehetnek a díjátadó ceremóniának, amelyre május 15-én, Turku városában kerül sor. Az ünnepség keretében hirdetik ki a hét Nagydíjat – valamennyien 10 000 euró értékű díjban részesülnek –, valamint a Közönségdíjat is.
A nyertesek ismertethetik majd örökségvédelmi munkájukat május 14-én, a Kitűnőségi Szemlén (Excellence Fair), amelyre a turkui Zeneművészeti Konzervatóriumban kerül sor, és május 11–15. között az Európai Örökségvédelmi Kongresszus keretében számos eseményen vehetnek részt.
A kongresszus, amelyet az Európa Nostra szervez, lehetőséget teremt majd az örökségvédelemmel kapcsolatos kérdések megvitatására, különös tekintettel a 2018-ban esedékes Kulturális Örökségvédelem Évére. maszol.ro

EFA: az önrendelkezés normális igény és jog
Március 30.-április 1-jén a lengyelországi Szilézia központjában, Katowicében tartották meg a negyvenegy európai nemzeti kisebbségi pártot tömörítő Európai Szabad Szövetség (EFA) küldöttgyűlését. Ezen, többek között, részt vett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki ma Kolozsváron számolt be a sajtónak a rendezvényen szerzett tapasztalatairól.
A legfőbb következtetés, hogy az EFA teljes mértékben kiáll az erdélyi regionalisták és autonomisták mellett, hangoztatva: az önrendelkezés normális igény, öreg kontinensünkön az összefogást szolgálja. Európa mozgásban van, olyan történelmi régiók követelik maguknak ezt a jogot, amelyekről az európai közvélemény alig hallott (Kasubia, Székelyföld stb.). Szilágyi Zsolt az ülésen bemutatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szerkesztett Transylvanian Monitor kisebbségi- és emberi jogi figyelőszolgálati kiadványt, amelyben a 2014-2016 közötti romániai magyarellenes megnyilvánulásokat ismertették.
Az EMNP elnöke átadta François Alfonsi EFA-elnöknek Erdély zászlaját, azt a jelképet, amelynek használatáért Kolozsváron idén Március 15-én hatósági büntetés járt. A romániai hatóságok visszaélnek hatalmukkal, például a tavalyi Székely Szabadság Napján olyan személyekre szabott ki bírságokat, akik azon a napon nem is tartózkodtak Marosvásárhelyen, s ennek ellenére a csendőrség nem vonta vissza azokat. Felszólalásában Szilágyi kérte a plénumot, támogassák azt a hamarosan beinduló aláírásgyűjtést, amely az erdélyi magyarság helyzetének rendezését szorgalmazza. Az uniós szabályok értelmében legkevesebb hét országból összesen egy millió aláírásra van szükség ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendjére kényszerüljön tűzni egy erre vonatkozó jogszabály megvitatását. Szilágyi Zsolt szerint ez történelmi esély számunkra.
Ugyanakkor az EMNP elnöke elítélte a bukaresti román politika kétarcúságát, visszáságát, amelyre friss példa Liviu Dragnea legutóbbi „hőstette”: fogadta és támogatásáról biztosította a magyargyűlölő Mircea Diaconu PRU-pártvezért. Nyugaton a fasisztoid szélsőséges pártokkal szövetkezőktől a magukat valóban demokratikusnak tartó politikai alakulatok, akár bal, akár jobb oldaliak, szigorúan elzárkóznak – fejtette ki Szilágyi.
„Nálunk viszont a PSD, kommunista szekus utódpártként, nyugaton szociáldemokrata pártként adta el magát, miközben itthon az országban mindig kapva kap a „magyar kártyán”. Most itt az alkalom, hogy az eset kapcsán az RMDSZ is hallassa hangját, és mutassa meg, hol húzódik a demokrácia határa” – mondta az EMNP-elnök.
Április 22-én Székelyudvarhelyen rendezik meg az EMNP kongresszusát, amelyen új elnököt, elnökséget és programot választanak. Helyi szinten már megtörténtek a tisztújítások. Az elnöki tisztségre Szilágyi Zsolt eddig csak a Szilágy megyei szervezettől kapott jelölést.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)

EFA: az önrendelkezés normális igény és jog
Április 22-én Székelyudvarhelyen tartja tisztújító kongresszusát az EMNP
Március 30.-április 1-jén a lengyelországi Szilézia központjában, Katowicében tartották meg a negyvenegy európai nemzeti kisebbségi pártot tömörítő Európai Szabad Szövetség (EFA) küldöttgyűlését. Ezen, többek között, részt vett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki ma Kolozsváron számolt be a sajtónak a rendezvényen szerzett tapasztalatairól.
A legfőbb következtetés, hogy az EFA teljes mértékben kiáll az erdélyi regionalisták és autonomisták mellett, hangoztatva: az önrendelkezés normális igény, öreg kontinensünkön az összefogást szolgálja. Európa mozgásban van, olyan történelmi régiók követelik maguknak ezt a jogot, amelyekről az európai közvélemény alig hallott (Kasubia, Székelyföld stb.). Szilágyi Zsolt az ülésen bemutatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szerkesztett Transylvanian Monitor kisebbségi- és emberi jogi figyelőszolgálati kiadványt, amelyben a 2014-2016 közötti romániai magyarellenes megnyilvánulásokat ismertették.
Az EMNP elnöke átadta François Alfonsi EFA-elnöknek Erdély zászlaját, azt a jelképet, amelynek használatáért Kolozsváron idén Március 15-én hatósági büntetés járt. A romániai hatóságok visszaélnek hatalmukkal, például a tavalyi Székely Szabadság Napján olyan személyekre szabott ki bírságokat, akik azon a napon nem is tartózkodtak Marosvásárhelyen, s ennek ellenére a csendőrség nem vonta vissza azokat. Felszólalásában Szilágyi kérte a plénumot, támogassák azt a hamarosan beinduló aláírásgyűjtést, amely az erdélyi magyarság helyzetének rendezését szorgalmazza. Az uniós szabályok értelmében legkevesebb hét országból összesen egy millió aláírásra van szükség ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendjére kényszerüljön tűzni egy erre vonatkozó jogszabály megvitatását. Szilágyi Zsolt szerint ez történelmi esély számunkra.
Ugyanakkor az EMNP elnöke elítélte a bukaresti román politika kétarcúságát, visszáságát, amelyre friss példa Liviu Dragnea legutóbbi „hőstette”: fogadta és támogatásáról biztosította a magyargyűlölő Mircea Diaconu PRU-pártvezért. Nyugaton a fasisztoid szélsőséges pártokkal szövetkezőktől a magukat valóban demokratikusnak tartó politikai alakulatok, akár bal, akár jobb oldaliak, szigorúan elzárkóznak – fejtette ki Szilágyi.
„Nálunk viszont a PSD, kommunista szekus utódpártként, nyugaton szociáldemokrata pártként adta el magát, miközben itthon az országban mindig kapva kap a „magyar kártyán”. Most itt az alkalom, hogy az eset kapcsán az RMDSZ is hallassa hangját, és mutassa meg, hol húzódik a demokrácia határa” – mondta az EMNP-elnök.
Április 22-én Székelyudvarhelyen rendezik meg az EMNP kongresszusát, amelyen új elnököt, elnökséget és programot választanak. Helyi szinten már megtörténtek a tisztújítások. Az elnöki tisztségre Szilágyi Zsolt eddig csak a Szilágy megyei szervezettől kapott jelölést.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)

Teljesíthetetlen célokat tűztek ki? (Vitát szül a bértörvény)
A szakszervezetek és a pénzügyi elemzők is elégedetlenek a koalíció egységes bértörvény-tervezetével, amelyet az SZDP hétfőn hozott nyilvánosságra. A közigazgatási szakszervezetek sztrájkkal fenyegetőznek, ha a közepes rangú hivatalnokok béreit nem emelik a többihez hasonló arányban, a pénzügyi szakemberek pedig a görögországihoz hasonló gazdasági összeomlástól tartanak. A Hotnews hírportál arról tudósít, hogy már jövőtől gyökeresen megváltozik az adórendszer.
Középen kimaradtak
A közigazgatásban dolgozó szakszervezeteket tömörítő szövetség képviselői szerint csak a helyi választottak és a polgármesterek részesülnek jelentős fizetésemelésben, a közepes rangú hivatalnokok nem, így a következő időszakban előfordulhat, hogy leáll a munka a polgármesteri és adóhivatalokban. A kormány egyértelmű rosszindulatot mutat a helyi közigazgatás iránt, amely nagyszabású, országos tiltakozásokra készül, a helyi adóhivatalokban dolgozók pedig fontolgatják az adó- és illetékbegyűjtés bojkottját – közölte Pompiliu Buzduga, a közigazgatásban dolgozó szakszervezeteket tömörítő szövetség alelnöke, aki úgy véli: a törvénytervezet kidolgozói csak saját szenátori, képviselői, polgármesteri és alpolgármesteri béreiket emelték, a szakszervezeteknek pedig a megkereséseire sem válaszoltak. Óriási lehet a deficit
Éppen a kétszerese a bérezési törvénynek a költségvetésre gyakorolt hatása, mint amennyit a kormány állít, 2018-ban a hiány meghaladhatja a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékát – nyilatkozta tegnap a Pénzügyi Tanács elnöke. Ionuţ Dumitru szerint eddig azt mondták, hogy négy év alatt 30 milliárd lej körül alakul a bértörvény költségvetésre gyakorolt hatása, de már most látszik, hogy ennek csaknem a kétszerese, 50–60 milliárd lesz. „Jelenleg nem áll rendelkezésünkre minden adat a pontosabb számításhoz. 2018-ban viszont óriási lesz a hatás. Az orvosok és asszisztensek béremelését teljes egészében jövőre ültetik gyakorlatba, ami helyenként akár 150 százalékos is lesz. Az oktatásban 50 százalékos lesz az emelés a 2017-es szinthez képest, máshol 25 százalékos. 2018. január elsejétől a közszférában átlagosan 40–50 százalékkal magasabbak lesznek a fizetések, mint 2017-ben. 2018-ban az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása 25 milliárd körül alakulhat, ami a GDP 1,8 százaléka” – fejtette ki. Ionuţ Dumitru szerint nehéz lenne azonosítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel csökkenteni lehetne a költségvetési hiányt. „A számok maguktól beszélnek, és minden képzeletet felülmúlnak. Az Európai Bizottság 2018-ra 3,9 százalékos deficitet vetített előre béremelések nélkül, még hozzá kell adnunk az 1,8 százalékot, s ez csak a bérezési törvény” – figyelmeztetett Dumitru.
Gyökeres adóreform jön
Várhatóan már 2018. január elsejétől gyökeresen módosulna az adórendszer Romániában: az erről szóló tárgyalások megkezdődtek a pénzügyminisztériumban – tudta meg a HotNews. A portál minisztériumi forrásokból arról értesült, hogy a kormány az üzleti szféra képviselőivel és az adószakértőkkel konzultál az egységes adókulcs eltörléséről, a progresszív adózás és a családi adókedvezmények bevezetéséről. Az egyik legfontosabb újdonság az lenne, hogy az egyéni adóbevallást a családi vagy háztartásonkénti adóbevallás váltaná fel. Az új rendszerben adót az adott család egy főre jutó jövedelme alapján számolják ki, a családok pedig bizonyos költségeket le is írhatnak az adóalapból. A családi adókedvezményeket egyébként Magyarországon is alkalmazzák – írja a Maszol. A tervek szerint Románia január elsejétől váltaná progresszív adózási rendszerre az egységes, 16 százalékos adókulcsot: a 2000 lej alatti jövedelmek adómentesek lennének, a 2000 fölöttiek adója 10 százalékos lesz, a nagy jövedelmekről még nincs döntés. A progresszív adó 2018-tól történő bevezetése az SZDP kormányprogramjában is szerepel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Amit látsz, az nem igaz – a helyzet sokkal rosszabb
A román politikus ugyanazzal az ostoba természetességgel teszi meg a lépést a külföldiek elárulásától a saját népe elárulásáig. Sabin Gherman írása.
Ezek aztán kemények… Megjelenik a tévében Olguţa (Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – a szerk.) és a korrepetálás megadóztatásával fenyegetőzik, a Parlamentben pedig Iordache (Florin Iordache volt igazságügy-miniszter, jelenlegi képviselőházi alelnök – a szerk.) akarja törvénybe foglalni, hogy a pártoktól ne lehessen elkobozni az illegális kampánypénzeket. Hasonlóképpen szánakozva zokognak a román szegények sorsán, miközben 130 millió régi lejre kétszerezik meg a saját fizetésüket. Üvöltöznek, hogy nem vagyunk gyarmat, de amerikai adótörvényt akarnak – ez egy 74.608 oldalas törvény és a tengeren túli közgazdászok már évek óta küzdenek a leegyszerűsítéséért.
Rácuppantak az ostobák a marmaládéra, ez történik most. A totális kofák – a fodrászok rémei – vannak most hatalmon.
A legostobábbak megválasztották a legostobábbakat, mert különben nem tudom megérteni, hogyan kerülhettek bukovárisok az ország élére.
Ott van az a bukaresti is (Gabriela Firea főpolgármester – a szerk.), aki a legfájintosabb erkélyt akarja díjazni – miközben ő a haza újgazdagjaihoz méltó díszletben lakik, tengeralattjáró-ablakokkal a kandalló mellett. Amaz a Munkaügyi Minisztériumot uralja, miután Románia legtöbb segélyezettjével bíró megyéjének fővárosában szerezte a tapasztalatát. A Képviselőház munkaügyi bizottságának elnöke egy bizonyos Solomon (Adrian Solomon – a szerk.), aki felvilágosult kommunistának mondja magát – és igen, a híres Vaslui megyében szerzett közigazgatási tapasztalatával érkezett. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.)egy (természetesen bolygószintűen sikeres) ruhatervezőnőt (Liliana Turoiu – a szerk.) akar a Román Kulturális Intézet (ICR) élére ültetni, csakhogy ő nem igazán fogja fel, hogy egy jól felvarrt ingujjhoz nem nagyon illik a „meghoztam az apportomat” – ez inkább a román nyelv sliccéhez való, hölgyem. De az illető teleormani (Liviu Dragnea PSD-elnök származási helye – a szerk.), tehát egy meteorit sem robbanthatja ki a helyéből.
Miután látta, hogy mekkora hullámokat vet a progresszív adózás, a teleormani bég (Liviu Dragnea – a szerk.) úgy tett, mint általában: létezik egy szörnyűséges terv, mellyel el akarják érni, hogy az Európai Bizottság túlzott hiány miatt megbüntesse Romániát, összeesküvést forralnak a román szocializmus ellen, mi jót akarunk tenni, de a földönkívüliek nem hagyják. Még a pénzügyest is elküldte, hogy mindenféle zöldségeket meséljen nekünk, este pedig visszatért a képernyőkre a bég: nem vagyunk gyarmat, mi vagyunk itt örökre az urak, mânz-viezure-barză (a dákopatákat kifigurázó felsorolása a román nyelvben állítólag fennmaradt dák szavaknak – a szerk.). Mert amit látsz, az nem igaz…
Ez a banda valójában megérezte, hogy a civilizáció kihívásai itt hosszú távú megtollasodást ígérnek. Ezekben nincs bátorság világosan kimondani, hogy le sem szarják az Európai Uniót, de mindent elkövetnek, hogy kikerüljenek az Unióból: egy 3 százaléknál nagyobb hiány az euró-övezettől, vagyis az EU-hoz tartozás kiteljesedésétől való eltávolodást jelenti. Ezt akarják, a falu szélén a lábát lógató lusta banda gondolatmenetét követve: munkát keresek, de add Istenem, hogy ne találjak. Nem mutatkozhatnak Putyin ideológusaival, de Dugin a Parlamentben és a Bukaresti Főpolgármesteri Hivatal termeiben mutatja be ostobaságait; üvölt bennük a román büszkeség, de szintén ők csinálnak az emberek – egyszerű – ortodoxiájából egy kremli Cárnak megfelelő ideológiát. Szintén Moszkva szállította nekik az ügyeletes ellenségeket is: Soros és a nyitott társadalom, a multik, a külföldiek – arra az esetre, ha az emberek az itteni lopkodásokról kérdezgetik őket.
A román politikusnak egész történelme során nem okozott nehézséget keresztezett ujjakkal esküt tenni. Olyan természetességgel mondott egyet és csinált mást, mintha a világ népei hazugságon, ravaszkodáson, ügyeskedéseken alapulnának.
A román állam így, e politikusok kénye-kedve szerint épült föl
– és még csodálkozunk, ha valaki arra emlékeztet minket, hogy a mieink hazudtak az 1878-as berlini kongresszuson, hogy hazudtak az első világháborúban és hazudtak a másodikban is. Még most is hazudnak.
Úgy-ahogy bekerültünk az európai klubba, bekerültünk a NATO-ba is; így, bice-bócán is, de gyümölcsöző történelmi korszakban élünk – Romániának sohasem voltak ekkora biztonsági és jóléti garanciái, még akkor is, ha idegesít minket, hogy már nem vághatjuk bele a kést a disznóba és muszáj szétválogatnunk a szemetet.
Annak az eurovilágnak vagyunk a részei, ahova mindenki igyekszik, ott vagyunk, amiről a Szabad Európát, vagy az Amerika Hangját hallgatva álmodoztunk; még mindig itt vagyunk, de ezek vezetésével a világon nem lesz egyetlen normális ember sem, aki megbízna a kézfogásunkban – a román politikus pedig mindig ugyanazzal az ostoba természetességgel tette meg a lépést a külföldiek elárulásától a saját népe elárulásáig.
Sabin Gherman; foter.ro/cikk

Kolozsvár lesz májusban az őshonos európai kisebbségek fővárosa
Május 17. és 21. között Kolozsváron szervezik meg az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) 62-ik kongresszusát. A rendezvény házigazdája az RMDSZ lesz. Az esemény jelentőségéről Kelemen Hunor szövetségi elnök és Vincze Loránt, a FUEN elnöke beszélt csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ lesz a házigazdája az Európai Nemzetiségek Föderatív Unió (FUEN) következő, 62-ik kongresszusának, amelyet május 17-18-án tartanak Kolozsváron – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. A szövetségi elnök közölte: a Minority SafePack nevű kisebbségi jogi polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges aláírások gyűjtését is szimbolikusan Erdélyben, Bonchidán indítják el.
A politikus felidézte: az őshonos kisebbségek jogainak uniós védelméről szóló javaslatcsomag kidolgozása öt évvel ezelőtt voltaképp Kolozsváron kezdődött el, az RMDSZ kezdeményezésére. Szavai szerint az volt a cél, hogy a kisebbségek védelme ne az EU tagállamainak belügye legyen, hanem tartsanak be egy „kötelező minimumot” ezen a téren.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy néhány hete ez a kezdeményezés új szakaszába lépett: az Európai Bizottság 9 pontot bejegyzett a 11 pontos javaslatcsomagból. Különösen fontosnak nevezte, hogy az elfogadott pontok között a regionális politikák kérdése is szerepel.
A szövetségi elnök elmondta, hogy a Minority SafePack beterjesztőinek, azaz a FUEN-nek és az RMDSZ-nek április 3-tól egy év áll a rendelkezésére arra, hogy legkevesebb hét tagállamban egymillió aláírást összegyűjtsön. Ez a feltétele annak, hogy a már regisztrált európai polgári kezdeményezés alapján beinduljon a jogalkotási folyamat a kisebbségek uniós szintű védelméről.
„Éveket dolgoztunk azon, hogy EU gondoskodjon az őshonos kisebbségek védelméről. Bebizonyosodott, hogy ha tudjuk a célt, és partnereket találunk hozzá, a munkának meglehet az eredménye. Sikerült áttörni egy áttörhetetlennek vélt falat. Reméljük, hogy elkezdődik az uniós szintű törvényalkotás egy kisebbségekkel szembeni kötelező viselkedési normáról” – fogalmazott a politikus.
Kelemen Hunor az őshonos európai kisebbségek ernyőszervezetét, a FUEN-t az RMDSZ legfontosabb partnerének nevezte az európai érdekérvényesítés terén. Emlékeztetett, az európai szervezettel együtt azért küzdenek, hogy megszűnjön Európa kettéosztottsága a kisebbségvédelem terén. „Hosszú távon fenntarthatatlan, hogy az EU két táborra oszlik: azokra a tagállamokra, amelyek rendezték az őshonos kisebbségek helyzetét, illetve a közép-kelet-európai országokra, amelyek elzárkóznak ettől” – jelentette ki.
A szövetségi elnök azt is hangsúlyozta, hogy a kezdeményezéssel az európai államok többségi társadalmait is meg akarják szólítani, hiszen nagy mértékben múlik a többségi támogatókon, hogy születik-e európai jogszabály a kezdeményezés eredményeként. Újságírói kérdésére elmondta: a szövetség 200 ezer támogató aláírás összegyűjtését vállalja, de reményei szerint ennél több fog gyűlni Romániában.
Kétszáz küldöttet és meghívottat várnak
Vincze Loránt FUEN-elnök közlése szerint 200 delegátust várnak a kongresszusra, melyen jelen lesznek az Európa Tanács, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, valamint az ENSZ képviselői. A kongresszus előadói között szerepel Navracsics Tibor EU-biztos is. Megjegyezte: meghívták a elnöki hivatal és a kormány képviselőit is, hogy ők is láthassák, milyen témák foglalkoztatják az európai kisebbségeket. A kongresszus ideje alatt a résztvevők Erdély jellegzetességeit, a magyar kulturális örökség egy részét is megismerhetik.
Vincze Loránt a FUEN nevében üdvözölte a kolozsvári polgármesternek azt a döntését, hogy három nyelvű helységnévtáblákat helyeznek el a város bejáratainál. Reményét fejezte ki, hogy ezek a táblák időben elkészülnek, így a kongresszus „családi fotója” a három nyelvű feliratok mellett készülhet majd el. Hozzátette, Emil Boc partnere a kongresszus szervezésének, állófogadást is tart majd a küldötteknek és meghívottaknak.
A FUEN elnöke elmondta, a polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése során minden országban a helyi kisebbségi közösségeket leginkább foglalkoztató a témákat hangsúlyozzák majd. Újságírói kérdésre közölte: Erdélyben ez a sportközvetítéseket országokra korlátozó geokódolás eltörlése, vagy a regionális politikára vonatkozó fejezet lehet. Utóbbi azt szolgálja, hogy a regionális politika keretében a kisebbségeket is célozzák meg az EU által finanszírozott felzárkóztatási programok.
Cs. P. T. / maszol.ro

Még EB-megfigyelés alatt marad Románia
A korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform romániai eredményeinek monitorozására létrehozott együttműködési és megfigyelési mechanizmus lezárása az Európai Bizottság (EB) által a Romániáról szóló országjelentésben megfogalmazott ajánlások teljesítésén múlik – jelentette ki csütörtökön Bukarestben Frans Timmermans, az EB első alelnöke, miután Sorin Grindeanu román miniszterelnökkel találkozott.
Leszögezte: nem engednek a 12 ajánlás teljesítéséből, és kijelentette: a korrupcióellenes harc garanciáját a romániai polgárok jelentik. Hozzátette, az ország a „maraton" utolsó száz méteréhez érkezett, és az ajánlások gyakorlatba ültetése nyomán Románia jogállamnak tekinthető majd. Grindeanu közölte: Románia célja az, hogy az EB lezárja a megfigyelési mechanizmust, mire az ország átveszi az EU elnökségét. Leszögezte: ezt presztízskérdésnek tekinti.
Az EB alelnökét a nap folyamán korábban Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke is fogadta, aki a találkozót követően azt közölte: az uniós testület valószínűleg jövőre vet véget az együttműködési és megfigyelési mechanizmusnak. Közölte: a találkozó során a legutóbbi országjelentés olyan elemeire hívta fel Timmermans figyelmét, amelyek szerinte hibásak.
Többek között azt emelte ki, amelyben szükségesnek nevezik, hogy a parlament megindokolja a döntéseit, ilyen ugyanis – szerinte – a világon sehol sincs. Arról is megpróbálta meggyőzni az EB alelnökét, hogy Romániában „párhuzamos hatalmi rendszer" jött létre, amely a legitim, választott intézmények helyett hoz politikai döntéseket. Fogadta Timmermanst Liviu Dragnea képviselőházi elnök is, aki a találkozón leszögezte: a kormánynak nem áll szándékában akadályozni a korrupcióellenes küzdelmet.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyarság esélyei (Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön)
Könyvbemutató ürügyén tartottak találkozót Németh Zsolttal, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével péntek délelőtt Sepsiszentgyörgyön, de a beszélgetés tágabb dimenziókat ölelt fel, szó volt barátságról, az erdélyi magyarságról, a román–magyar viszonyról, Európáról, a Fideszről és világpolitikai kérdésekről is.
Barátjaként mutatta be a magyarországi politikust Tamás Sándor megyeitanács-elnök, akivel kapcsolatuk akkor is töretlen volt, amikor pártjaik, az RMDSZ és Fidesz viszonya hullámzott. Az idő őket igazolta, az emberi kapcsolatok erősebbek, mint a politikaiak, és ez a jövőben is iránymutató lehet – mondotta. Felidézte Németh Zsolt szerepét a tusványosi folyamat elindításában, fejlődésében, kiemelte következetes kiállását nemzeti ügyekben. Felsorolta azokat az intézményeket – az EMŰK, a Sapientia sepsiszentgyörgyi kara –, melyek létrehozatala nevéhez is fűződik. „Németh Zsolt azon kevés magyarországi politikus közé tartozik, aki a határon túli magyarokban nem gazdasági vagy humánerőforrás-utánpótlást vél felfedezni, hanem értéket. Mindig azt támogatta, hogy szülőföldünkön boldoguljunk” – ezekkel a szavakkal kezdte a beszélgetést Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Németh Zsolt elmondta, egy nappal korábban Bukarestben a román politikai élet teljes spektrumának képviselőivel találkozott, és irányultságtól függetlenül elsősorban az foglalkoztatja őket, miért nem lehet Románia tagja a schengeni övezetnek, mi ennek az oka. Németh Zsolt szerint több törésvonal tetten érhető ma az EU-ban, egyiket a brexit okozza, másik a Kelet és Nyugat közötti nézetkülönbségek, de létezik egy észak–déli ellentét is. A kelet–nyugati törésvonal kapcsán elmondta, nemcsak nyugati előítéletek vannak, de közép-európaiak is, „mi elsősorban önzőnek tartjuk a nyugat-európaiakat”. Nagyon fontos kérdés, hogy feladjuk-e reményünket a valós integrációban, és Magyarország, amikor azt mondja: állítsuk meg Brüsszelt, akkor tulajdonképpen a mellékvágányról szeretné visszaterelni a valós, igazi útra az uniót, hogy betölthesse küldetését, hosszú távon fenntartható legyen, és kiteljesedhessenek számunkra létfontosságú céljai – fejtette ki. Elmagyarázta azt is, hogy Magyarország, amikor a nemzetállamok Európájáért harcol, akkor nem az etnokratikus, homogén nemzetállamokra gondol, hanem a tagállami jogosítványok fontosságára. Brüsszel szerint az igazi európaiak már maguk mögött hagyták a nemzetben gondolkodás maradiságát, de Németh Zsolt véleménye szerint ez vakvágány, amely megkérdőjelezi az EU hosszú távú fenntarthatóságát, az identitások sokszínűségét szerinte nem szabad feladni. A magyar–román kapcsolatok elmúlt öt esztendejét hűvösnek nevezte, nemzetpolitikai tartalmát pedig meglehetősen marginálisnak. Meglátása szerint olvad, jön a tavasz, változásra lehet számítani ezen a fronton is, ám nem valószínű, hogy ez olyan gyors lesz, mint az időjárás alakulása. E kapcsolatrendszer hőfokát az RMDSZ parlamenti megállapodása tükrözi: nem kormánytagság, de nem is ellenzéki pozíció, hanem egy külső támogató megállapodás. A különböző államok Magyarországhoz való viszonyulása kapcsán beszélt az Amerikai Egyesült Államok szerepéről, hogy ez akár az erdélyi magyarság számára is pozitív lehet. Erőteljes támogatásnak nevezte, hogy az amerikai emberjogi jelentés tételesen tartalmazza az erdélyi magyarság legsúlyosabb problémáit, és meglátása szerint az EU-ban, illetve az Európa Tanácsban is számos lehetőség adott az erdélyi magyarság stratégiai céljai elérésére. Példaként említette, hogy igaz, csak az Európai Bíróság nyomására, de az Európai Bizottság kénytelen volt elfogadni az RMDSZ által beterjesztett Minority Safe Packet. Megszületőben az önálló erdélyi magyar külpolitizálás, és ezt csak bátorítani tudja, „meg kell fogalmazni a célkitűzéseket, hogy legyen mi mögé beállnia a magyar államnak” – mondatta. Szerbiában és a Szlovákiában még csak alakuló helyzet példáival alátámasztva fejtette ki, hogy a magyar nemzetpolitika és a jószomszédi viszony összeegyeztethető, de arra is figyelmeztetett: nagyon fontos az, hogy az erdélyi magyar politikában az apró lépések taktikája ne jelentse a stratégiai célok, az autonómia feladását.
Hitünkből értékek következnek című könyve azoknak szól, akik szeretnék megfogni, megérteni az elmúlt 28 esztendőt – mondta el a találkozón Németh Zsolt. Politikai detoxikálásra mindenkinek szüksége van, számára ezeknek a könyveknek az összeállítása jelentette ezt. A 2002–2012 közötti beszédek, cikkek, írások gyűjteménye ez a kötet, elrendezi, tisztázza, hogy mit miért csinálnak. Korábban már két ilyen összefoglaló könyve jelent meg: a Nemzetpolitika című, az 1988–1998 közötti időszakról (ennek társszerzője), a Magyar kibontakozás című a mostanihoz hasonlóan az 1998–2002 közötti időszak leglényegét foglalja össze – hangzott el a sepsiszentgyörgyi beszélgetésen.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elmarasztalták Romániát (Túlzsúfolt börtönök)
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ultimátumot adott Romániának: úgy rendelkezett, hogy Bukarest fél éven belül dolgozzon ki ütemtervet a börtönök túlzsúfoltságának enyhítésére, a büntetés-végrehajtó intézményekben uralkodó körülmények ugyanis sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és megalázó büntetés tilalmáról szóló cikkelyét. A féléves időszak alatt a strasbourgi bíróság nem fogad újabb, a romániai börtönviszonyokra hivatkozó panaszokat, és nem szab meg konkrét büntetést arra az esetre, ha Románia nem tesz eleget a felszólításnak. Az EJEB négy román állampolgár – Daniel Arpad Rezmives, Marius Mavrovian, Laviniu Mosmonea és Iosif Gazsi – panaszának elbírálásakor állapította meg, hogy Romániában rendszerszintű gondok vannak a büntetés-végrehajtásban, amelyek az állami intézmények összehangolt közbelépését teszik szükségessé. A rossz élelmezésre, higiéniai hiányosságokra, rovarok és patkányok jelenlétére és a cellák zsúfoltságára panaszkodó négy elítéltnek három- és ötezer euró közötti kártérítést ítélt meg az emberi jogi bíróság tegnap.
A kormány arra hivatkozva akart – országos tiltakozást kiváltó – közkegyelmi rendeletet elfogadni, hogy Románia súlyos pénzbüntetésre számíthat az EJEB-től, ha nem enyhít sürgősen a börtönök zsúfoltságán. A kabinet végül is nem sürgősségi rendeletet, hanem – most már a parlament napirendjén szereplő – törvénytervezetet fogadott el a közkegyelemről, amellyel állítása szerint azt akarta megelőzni, hogy az EJEB „irányadó ítéletet” fogadjon el Románia ellen, amelynek alapján „futószalagon kapnának kártérítést” az embertelen börtönviszonyokra panaszkodó elítéltek.
Sorin Grindeanu miniszterelnök üdvözölte az EJEB tegnapi döntését, amely „egyelőre nem kötelezi Romániát nagy összegek kifizetésére”. A kormányfő szerint – a közkegyelmi tervezeten kívül – az igazságügyi minisztérium már megkezdte annak az átfogó intézkedéscsomagnak a kidolgozását, amellyel Románia enyhíteni akar a börtönök zsúfoltságán. Marius Vulpe, a büntetés-végrehajtó intézetek országos igazgatóságának (ANP) vezetője korábban azt mondta: 33 ezer fekvőhely létezik a romániai börtönökben raboskodó 27 500 rab számára, de ahhoz, hogy mindegyiküknek jusson legalább négy négyzetméternyi hely (ahogyan azt az európai szabványok előírják), a fogvatartottak száma nem haladhatná meg a 19 500-at. Az ANP vezetője szerint már több mint ötszáz panaszosnak ítélt meg az EJEB kártérítést, amiért embertelen körülmények között kellett raboskodnia Romániában. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Félvállról vett képviselet (Barót)
Barót tanácsa a hónap elején tűzte napirendre a város költségvetésének elfogadását: az év talán legfontosabb ülésén viszont a tizenöt tanácstagból alig kilencen vettek részt. A hiányzók egytől egyig a tavaly tartott helyhatósági választásokon magát „túlnyerő”, tizenkét mandátumot szerző RMDSZ soraiból kerültek ki. Nem egyszeri „botlásról” van szó: néhányan sorozatosan nem vesznek részt a tanács munkájában.
A polgármesteri hivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint az új testület megalakulása óta – 2016. július 30. – az ominózus ülésig tizenegy soros és négy rendkívüli ülést tartottak, a legkevesebben éppen az április 3-ai gyűlésen vettek részt. Szabó Péter, Weithaller Walter, Molnár Orsolya, Fehér Zoltán József, Incze István és Lázár Zoltán hiánya akár sokba is kerülhetett volna az RMDSZ-nek.
Amennyiben a néppártos Pál Levente és Dimény László, illetve a független Nagy István megmakacsolja magát, megvétózhatták volna a költségvetés elfogadását. Persze ez nem jelentett volna túlságosan nagy gondot, hiszen néhány nap késéssel egy rendkívüli tanácsülésen is megszavazhatták volna a Lázár-Kiss Barna András polgármester által előterjesztett javaslatot, ám mindenképp presztízsveszteség lett volna a szövetség számára. Dimény László úgy fogalmazott, bár politikailag megmagyarázható lett volna, hogy gáncsoskodnak, és nem szavaznak igennel, ám emberileg nem lett volna helyes, hiszen a hivatalnak alárendelt intézményeknek és az ott dolgozóknak is kellemetlenséget okozhattak volna, annak pedig nem látták értelmét.
Az október 31-ei és a december 30-án tartott ülésen mindenki jelen volt. Az előbbin többek között partnerségi szerződést kötöttek a Diakóniával, iskolai ösztöndíjakat határoztak meg, de szó esett a miklósvári ravatalozóról és aszfaltozásról is. A december végi ülésen a szociális segélyben részesülőket, a polgármesteri hivatal testületi felépítését érintő kérdések voltak napirenden, s megszavazták az idei adókat és illetékeket is. Ez utóbbi gyűlésnek volt még egy vonzereje: szokás szerint pezsgővel köszöntek el az óévtől... A tizenöt ülésről legtöbbet Molnár Orsolya hiányzott. Az RMDSZ nőszövetsége által javasolt tanácsos mindössze nyolc alkalommal volt jelen, s emellett szakbizottsága munkáiban sem vett részt, emlékezetünk szerint egyetlen ülésen sem szólalt fel. Hasonlóképpen sokat hiányzott Incze István (öt alkalommal), Fehér Zoltán József és Szabó Péter (4–4) is. A képet némileg árnyalja, hogy a polgármesteri hivatal adatai nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot: a jelenléti ívet az ülés elején írják alá, így megtörténhet, hogy gyűlés közben is távozik még egy-egy tanácstag. A kimutatás szerint az RMDSZ frakcióvezetője, Pál-Szilágyi Zoltán csak kétszer nem vett részt a tanács munkájában, ám a valóságban legalább kétszer – legutóbb éppen a költségvetés vitáját követően – megtörtént, hogy ülés közben elment. A testületi munkát legkomolyabban Nagy István független tanácstag, az RMDSZ-es Bíró Béla, Gáspár Jenő és Ráduly László vette, akik mindannyiszor jelen voltak, ahányszor a tanácskozást meghirdették.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vita Magyarországról az EP-ben
Állásfoglalást készül elfogadni májusban az Európai Parlament plenáris ülése a jogállamiság magyarországi helyzetéről – szavazták meg a képviselők a szociáldemokrata frakció javaslatát a tegnapi összejövetel megnyitásakor. Ezt követően az alapjogok magyarországi helyzetéről vitatkoztak az EP-képviselők, az eseményen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vett.
Az EU nem Brüsszel
Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke azzal kezdte felszólalását, hogy a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért „szilárd tények alapján” kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket. Timmermans felszólalásával egy időben a bizottság közzétette honlapján a magyar nemzeti konzultációra adott válaszát. A holland politikus kiemelte, az Európai Unió nem „Brüsszelről” szól, ez egy olyan közös projekt, amelyet a tagállamok terveztek meg és irányítanak demokratikus döntések alapján. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény kapcsán Orbán Viktor miniszterelnököt, szerinte ugyanis a bizonytalan helyzetbe került Közép-európai Egyetem (CEU) csak a munkáját akarja végezni. Weber Európa elleni „hangulatkeltésnek” nevezte a magyar nemzeti konzultációt, és rámutatott: az erős Magyarországhoz erős EU kell. Hozzátette ugyanakkor: nem érti, a zöld frakció miért bírálja, hogy a magyar kormány tudni akarja, ki támogatja az országban működő civil szervezeteket, hiszen éppen a zöldek szoktak átláthatóságot követelni Brüsszelben. Kiemelte továbbá, hogy Orbán mindig részt vett a vitában, mindig reagált, és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem jött el.
A szociáldemokrata képviselőcsoportot vezető Gianni Pittella kijelentette, a magyar kormányfő nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament. Véleménye szerint nem csupán a CEU-ról, hanem a tudomány, a kutatás, a kultúra védelméről van szó, amelyek a demokrácia alapját jelentik. Pittella szerint azzal, hogy Magyarország visszautasította a menekültek áthelyezését, úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna. A liberálisokat vezető Guy Verhofstadt azt hangoztatta, hogy a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, „zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet”. „Milyen messzire fog még elmenni Orbán, könyveket fognak égetni a Kossuth téren?” – tette fel a kérdést a volt belga miniszterelnök, aki szerint Orbán mindenhol, mindenkiben ellenségeket lát: az energiaágazatban, a sajtóban, a civil szervezetekben és most az egyetemi világban. A liberális politikus kijelentette: nem egy büszke konzervatívot lát Orbán Viktor kormányfőben, hanem „a régi kommunista Magyarország megtestesülését”, amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez.
Magyarok magyarok ellen
Ujhelyi István, az MSZP képviselője Orbán Viktorra utalva kijelentette: szégyen és árulás, hogy az egykori Soros-ösztöndíjas elárulta a demokráciát és mindazokat az értékeket, amelyeket korábban képviselt. A politikus mindazonáltal arra kérte az Európai Uniót, hogy ne Magyarországot büntessék, ugyanis nem a magyar nép, hanem Orbán érdemli meg a büntetést. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint Orbán mindenütt ellenségeket lát, ezért „félelmében nemcsak szisztematikusan leépíti a szabadságjogokat, hanem elárulja, semmibe veszi a magyar társadalom legalapvetőbb érdekeit”. Jávor Benedek zöldpárti képviselő azon véleményének adott hangot, hogy Orbán Viktor újabb határokat lépett át a felsőoktatási törvénnyel, a civil szervezetekre vonatkozó tervezettel és a Brüsszel-ellenes kampánnyal. Balczó Zoltán jobbikos politikus hangsúlyozta, pártja szemben áll Soros Györggyel, elutasítja a nyílt társadalom ideológiáját, azonban a CEU működésének ellehetetlenítését a kormány olyan hatalmi önkénnyel akarja elérni, ami elfogadhatatlan precedenst teremtene. Morvai Krisztina a függetlenek soraiból arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadság hívó szavával akarják rákényszeríteni Magyarországra a tömeges migrációt, amelyből a magyarok legtöbbje nem kért.
Lengyel szolidaritás
Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció részéről a lengyel Zdzislaw Krasnodebski szólt hozzá először a vitához, aki úgy fogalmazott, hogy nem kell a közép-európaiakat szabadságra és demokráciára oktatni. A magyarok már akkor a szabadság hősei voltak – ugyanúgy, ahogy a lengyelek, a csehek és a szlovákok –, amikor a Nyugat megalkudott a Szovjetunióval – mondotta. „Évekig együtt dolgoztam a Közép-európai Egyetemmel. Nagyon komoly tudós emberek dolgoznak ott, de az egyetemnek egyértelmű ideológiai profilja van, és alapítója (Soros György) politikai ambíciókkal rendelkezik” – mondta a képviselő, aki szerint ilyen feltételekkel számos helyen, Franciaországban, Olaszországban, Németországban nem is alapíthattak volna egyetemet. Hangsúlyozta: frakciója ellenez minden olyan vitát, amelynek során egy országot próbálnak meg pellengérre állítani.
Matteo Salvini, az olasz Északi Liga politikusa, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport tagja a vitában kifogásolta, hogy amíg ötszázmillió embert Európában „marionettbábuk” kormányoznak, amíg a terroristák vért ontanak Európában, addig azzal foglalkozik az EP, hogy Magyarország ellen eljárást kezdjen. Szerinte ahelyett, hogy Magyarország és Lengyelország ellen indítanának eljárást, inkább a 20 millió európai munkanélkülin kellene segíteni, és a határokat kellene megvédeni. Felvetette, hogy Soros György üzletember nemcsak „álmenekülteket” pénzel, hanem egyes képviselőket akár az EP-ben vagy a bizottság tagjai közül is.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a „mai újabb támadás” a migrációs válságban megfogalmazott markáns magyar álláspontra vezethető vissza, illetve szomorúnak és szégyenletesnek nevezte, hogy a Verhofstadt-féle „ocsmánykodást és kioktatást” egyes kollégák még meg is tapsolják az ülésteremben.
CEU, CEU, de mi lesz a MOGYE-val?
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyét vetette fel a vitában, arra kérve a képviselőket, ne alkalmazzanak kettős mércét. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanszékeit évek óta nem nyitja meg az intézmény, annak ellenére, hogy törvényi kötelessége lenne. Az Európai Uniónak ebben az ügyben is nyomást kellene kifejtenie – hívta fel a figyelmet.
Bírálat helyett elismerést
Felszólalása során Orbán Viktor kiemelte: az elmúlt években számos vitás kérdést sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés ügyében. Alaptalannak nevezte a budapesti Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádakat, hozzátéve, hogy a törvény nem tesz mást, mint egységesíti a magyarországi felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozást. A szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel, és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet. Kijelentette: egy uniós tagország vezetőjeként kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányos helyzetben versenytársaikkal szemben. A civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorításával kapcsolatban elmondta, az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.
A miniszterelnök a vitát követő viszontválaszában először a migrációs válság kérdéséről beszélt, és rámutatott, hogy Magyarország betartja a dublini rendeletben foglaltakat, ami miatt elismerést érdemelne, nem pedig bírálatot. A hozzászólásokra válaszolva hangsúlyozta, a kormány ezen nemzetközi kötelezettségek betartásával elsősorban Németországot, Ausztriát és Svédországot védi, mivel a migránsok Magyarországon csak áthaladni kívánnak. A magyar álláspont migrációs kérdésben világos: az illegális bevándorlást meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell különválasztani a menekülteket a gazdasági migránsoktól, a bajba jutott emberek számára oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van. A kötelező kvóták alapján történő áthelyezések politikája megbukott, hiszen azt azok az államok sem hajtják végre, amelyek nem szegülnek szembe az uniós politikával.
Nem könyöradomány
Leszögezte továbbá: nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól, „a kohéziós politikával minden tagország jól jár, így nem kérhetik tőlünk, hogy fogjuk be a szánkat”. A nettó befizető tagállamok is haszonélvezői a kohéziós politikának. „Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere” – mondta. A magyar kormánnyal szemben megfogalmazott vádakról szólva úgy fogalmazott: „nem méltányos és nem fair autoriter országokat emlegetni velünk kapcsolatban, ránk vonatkozóan”. Sérelmezte, hogy Európában úgy gondolják, ha a liberálisok nem nyernek vagy nem részei a kormánynak, akkor nincs demokrácia egy országban. Ő úgy gondolja, ettől még lehet demokrácia. „Az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek” – fogalmazott.
A vitát lezáró felszólalásában Frans Timmermans leszögezte: nem fogják „jogi lépésekkel megoldani” a problémákat, ilyent csak akkor tesznek, ha valaki megszegi az alapszerződéseket. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor úgy értékelte, a vita középpontjában a bevándorlás állt, és a többi kérdés ehhez kapcsolódott. Soros Györgyöt kiemelkedő nemzetközi pénzügyi spekulánsnak nevezte, aki tönkretette emberek tízmillióinak életét, amikor bedöntötte az angol fontot és megtámadott más valutákat. „Milliók szegényedtek el azért, hogy neki profitja legyen.” Magyarországon nem is olyan régen azért büntették meg több száz millió forintra, mert spekulált a legnagyobb magyar pénzintézet ellen, és „csak egészen kicsin múlott, hogy nem járt sikerrel” – hangsúlyozta. Szerinte nem szerencsés, hogy a szociális piacgazdaság talaján álló Európai Unió legfelsőbb vezetői úgy fogadnak egy ilyen spekulánst, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Azt is elmondta: Magyarországnak, mint minden tagállamnak, ragaszkodnia kell az európai joghoz. Magyarország számára elfogadható az Európai Bizottság álláspontja, és a vitás kérdések rendezése érdekében ki fogja használni a Frans Timmermans által a vita alkalmával felajánlott lehetőségeket. Magyarország jogi kérdésként fogja kezelni és jogi úton fogja végigvinni az Európai Bizottsággal szemben a felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban fennálló vitáját. Egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem engedheti meg, hogy a politikai szempontok a jogi szempontok fölé kerüljenek, mert akkor az erősebbek kerekednek felül. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2018 a kulturális örökség európai éve
Üdvözli Winkler Gyula az Európai Parlament döntését, amely szerint 2018 a kulturális örökség európai éve lesz, annál is inkább, hogy az RMDSZ európai szinten szeretné népszerűsíteni az Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket programot mint jó gyakorlatot.
„Üdvözlöm az Európai Parlament döntését, hogy a Bizottság javaslatára 2018-at a kulturális örökség európai éveként hirdetik meg. Az európai kulturális örökség közös érték, ugyanakkor közös felelősség annak megőrzése, továbbadása a következő nemzedéknek. A kulturális örökséget az Európát benépesítő különféle civilizációk kulturális kifejezéseinek szintézise és ötvözése teremtette meg az idők során. A kulturális örökség fontos szerepet játszhat a közösségek összetartozásának megerősítésében, különösen most, amikor az európai társadalmak egyre sokszínűbbekké válnak” – fogalmazott Winkler Gyula írásos hozzászólásában, amelyet a kulturális örökség európai évéről bemutatott jelentés vitáján nyújtott be. Az EP-képviselő kifejtette, hogy a tematikus év rávilágít, hogy védeni és bátorítani kell a kulturális megnyilvánulások sokszínűségét. Kitért az Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket népszerűségére is, hangsúlyozva, hogy sikerült az erdélyi magyar diáktársadalmat megmozgatni.
„Felmérve, hogy közösségünk számára életbevágóan fontos a kulturális örökség, az RMDSZ öt évvel ezelőtt kezdeményezte az Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket programot, amelynek célja, hogy a diákok figyelmét ráirányítsa az épített örökség megőrzésének és népszerűsítésének fontosságára. A program mára mozgalommá nőtte ki magát, egyre többen kapcsolódnak be, lelkesen, kreatívan közelítve meg az örökségvédelem kérdését. Az RMDSZ szeretné ezt a programot európai szinten is megismertetni mint bevált gyakorlatot arra, hogyan kell közösségi részvételre ösztönözni, egész fiatal korban bevonni a diákokat egy ilyen fontos kérdésbe, mint a kulturális örökségvédelem” – emelte ki Winkler Gyula.
A kulturális örökség európai éve során szervezett eseményeket az Európai Bizottság társfinanszírozza a meglévő programjain keresztül, mint a Kreatív Európa, a strukturális és beruházási alapok. (közlemény) Népújság (Marosvásárhely)