Nyílt levél a kormánynak a BBTE kutatóitól
Egyenlőtlen bánásmóddal vádolja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az Európai Bizottságot, mivel az Orizont 2020 program keretében egy romániai kutatónak 7 eurós, míg egy nyugat-európai kutatónak 30 eurós az órabére.
Daniel David, a BBTE kutatásért felelős rektor-helyettese tegnap sajtótájékoztatón mondta el, hogy a 2007–2013-as időszakban az ösztöndíjak esetében egy romániai egyetemi professzor 30 eurós, míg egy adjunktus 20 eurós órabért kapott egy ezt szentesítő kormányrendelet értelmében, azaz egyforma anyagi elismerést kaptak a kelet- és a nyugat-európai oktatók is. Ám az Orizont 2020 program keretében az uniós szakemberek „ügyeltek” arra, hogy a pénz összege különbözzön a nyugati és a keleti egyetemi oktatók esetében. „Utálom a politikusok nyilatkozatait, amelyekben azt mondják, hogy támogatják a romániai tudományos kutatást, de végül nem csinálnak semmit” – jelentette ki Daniel David, aki szerint ez minden szempontból negatívan érinti a hazai kutatói munkát.
Mint azt Daniel David elmondta, a különbség miatt több romániai tudományos kutató már nem kötött szerződést a megnyert ösztöndíjakra, mások pedig azt forgatják a fejükben, hogy projektjeiket inkább Nyugat-Európában valósítják meg.
Az egyetem másik rektorhelyettese, Dan Lazăr kifejtette: a BBTE csak esélyegyenlőséget szeretne a romániai kutatóknak. „Az európai alapok célja a kelet- és nyugat-európai tagállamok közötti gazdasági különbségek csökkentése, de az ilyen döntések következtében ez nem fog bekövetkezni” – mondta Lazăr.
A sajtótájékoztatón azt is megtudtuk: Călin Cormoş, a Kémia és Vegyészmérnöki Kar kutatója megnyert egy 300 ezer eurós grantot, de már nem szándékozik szerződést kötni, mivel az alacsony árak miatt a kutatás befejezése kétségessé vált. Mindezekért a BBTE nyílt levelet küldött Klaus Johannis államfőnek, Dacian Cioloş kormányfőnek és a romániai EP-képviselőknek, amelyben tájékoztatják őket a kialakult helyzetről, és orvoslatra várnak.
– Megoldásként az merült fel, hogy Románia kérjen kivételes státust, hiszen ezt más kelet-európai országok is kérték, és meg is szerezték – összegzett Daniel David.
Szabadság (Kolozsvár)

Isten hűséges szolgája – Brüsszeli konferencia Márton Áron életéről
Az Európai Parlament brüsszeli székhelyén november 9-én rendezték meg a Márton Áron életéről és hitvallásáról szóló konferenciát Isten hűséges szolgája címmel, Tőkés László erdélyi képviselő irodájának szervezésében
A rendezvényre kiutazott egy székelyföldi látogatócsoport, amelynek tagjai részt vettek a brüsszeli magyar kulturális intézetben rendezett 56-os megemlékezésen is, amelyen a Balassi Intézet igazgatója, Vitézy Zsófia és a Magyar Köztársaság belgiumi nagykövete, Nagy Zoltán mellett felszólalt az 1956-os belgiumi magyar közösség képviselője is. A látogatócsoportot fogadta az európai püspökkari konferencia (COMECE) brüsszeli képviselete székhelyén a testület főtitkára, Olivier Poquillon is, aki bemutatta irodájának tevékenységét, és elmondta, hogy munkatársaival együtt az Európai Bizottság és az uniós intézmények döntési folyamatában igyekeznek a keresztény szempontokat érvényesíteni. Johanna Touzel, a COMECE szóvivője előadásában azt hangsúlyozta, hogy az európai intézmények immár partnerként, nem egyszerű lobbiszervezetként tekintenek képviseletükre, éppen ezért nagyobb esélye van annak, hogy különböző tervezetek, direktívák, európai normák kidolgozásánál érvényesíteni tudják a keresztény szempontokat.
Az Európai Parlamentet bemutató szeminárium keretében Láng Péter, a magyar látogatócsoportok felelősetartott szakavatott előadást, majd Hannu Takkula finn liberális képviselő köszöntötte a székelyföldi csoportot, aki barátjának és szövetségesének nevezte Tőkés Lászlót. Finnország sok tekintetben példa számunkra, elsősorban a svéd közösségnek biztosított autonómiája miatt, mondotta Gergely István (Tiszti), amikor a látogatócsoport nevében átadta a csíksomlyói kegytemplomot ábrázoló ajándékot.
A rendezvény házigazdája, Tőkés László EP-képviselő megnyitó beszédében a hit hősének nevezte Márton Áront, akire Székelyföld és Erdély népe valóságos szentként tekint. Mindszenty József hercegprímás, Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspökök mellett a magyarok méltán büszkék Erdély egykori püspökére. Majd így folytatta: „Kettős kisebbségben élő népét oltalmazva mind hitéért, mind magyarságáért börtön és egész életére szóló üldöztetés lett az osztályrésze. A kommunista internacionalizmussal éles ellentétben a román nacionálkommunizmus brutális módon elnyomta a közel kétmilliós magyarságot. (…) Hitvalló élete és példája legyen örök tanulság számunkra. A Gonosszal szemben soha ne hátráljunk meg. Mert: »mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk«” – zárta szavait erdélyi képviselőnk a Szentírást idézve.
A COMECE főtitkára előadásában példaképnek nevezte Márton Áront, mivel ő életével, tetteivel a közjóért és a békéért harcolt. Példája jól mutatja, hogy a keresztény élet mindennapi döntéseken alapul, ezért ő azt kéri, hogy Áron püspök példájához hasonlóan mi is legyünk aktívak a közéletben, családjainkkal egyetemben vegyünk részt a társadalmi döntések alakításában.
Ezt követően Máthé Vilmos brassói plébános, esperes az erdélyi püspök életét mutatta be, majd Csapai Árpád egyetemi lelkész beszélt azokról a meghatározó háborús élményekről, amelyek Márton Áron erős személyi karakterét formálták, és később a papság felé irányították.
A felszólalásokat Petényi Katalin és Kabay Barna Szigorúan ellenőrzött életek című filmjéből készített, Márton Áron börtönéveit bemutató összeállítás vetítése követte. A zsilavai és máramarosszigeti börtönökben készített megrázó képek jól érzékeltették azt a szenvedést, amellyel a kommunista hatalom meg akarta törni a hitéhez s nemzetéhez mindvégig hű püspököt.
Ezután a brüsszeli magyar közösség lelkipásztora, Havas István emelkedett szólásra. A kommunizmus alatt semmilyen hír nem jött a „szomszédos baráti országok” ellenállóinak szenvedéséről. Ki más mutassa be Brüsszelben Márton Áront, ha nem mi? Nekünk kell ismertté tenni példáját, ezáltal is felmutatva európai, demokratikus és keresztény gyökereinket és múltunkat – mondotta.
A felszólalók sorát a székelyföldi látogatócsoport vezetője, Gergely István zárta, aki egyebek mellett azt mondotta: „Köszöntöm a megidézett Márton Áront, emlékezésünk célja szellemi utódok nemzése. Emészteni, felszívni, új erőre kapni. A gyökérből így lesz magyar jövő” – zárta szavait az egykori csíksomlyói plébános.
A konferencia az ősi székely himnusz közös eléneklésével zárult: „Vándor székely reménységét, / Jézus, áldd meg Erdély földjét…”
tokeslaszlo.eu/cikk

Brüsszeli konferencia Márton Áron életéről
Az Európai Parlament brüsszeli székhelyén november 9-én rendezték meg a Márton Áron életéről és hitvallásáról szóló konferenciát Isten hűséges szolgája címmel, Tőkés László erdélyi képviselő irodájának szervezésében. A rendezvényre kiutazott egy székelyföldi látogatócsoport, amelynek tagjai részt vettek a brüsszeli magyar kulturális intézetben rendezett 56-os megemlékezésen is, amelyen a Balassi Intézet igazgatója, Vitézy Zsófia és a Magyar Köztársaság belgiumi nagykövete, Nagy Zoltán mellett felszólalt az 1956-os belgiumi magyar közösség képviselője is. A látogatócsoportot fogadta az európai püspökkari konferencia (COMECE) brüsszeli képviselete székhelyén a testület főtitkára, Olivier Poquillon is, aki bemutatta irodájának tevékenységét, és elmondta, hogy munkatársaival együtt az Európai Bizottság és az uniós intézmények döntési folyamatában igyekeznek a keresztény szempontokat érvényesíteni. Johanna Touzel, a COMECE szóvivője előadásában azt hangsúlyozta, hogy az európai intézmények immár partnerként, nem egyszerű lobbiszervezetként tekintenek képviseletükre, éppen ezért nagyobb esélye van annak, hogy különböző tervezetek, direktívák, európai normák kidolgozásánál érvényesíteni tudják a keresztény szempontokat.
Az Európai Parlamentet bemutató szeminárium keretében Láng Péter, a magyar látogatócsoportok felelőse tartott szakavatott előadást, majd Hannu Takkula finn liberális képviselő köszöntötte a székelyföldi csoportot, aki barátjának és szövetségesének nevezte Tőkés Lászlót. Finnország sok tekintetben példa számunkra, elsősorban a svéd közösségnek biztosított autonómiája miatt, mondotta Gergely István (Tiszti), amikor a látogatócsoport nevében átadta a csíksomlyói kegytemplomot ábrázoló ajándékot.
A rendezvény házigazdája, Tőkés László EP-képviselő megnyitó beszédében a hit hősének nevezte Márton Áront, akire Székelyföld és Erdély népe valóságos szentként tekint. Mindszenty József hercegprímás, Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspökök mellett a magyarok méltán büszkék Erdély egykori püspökére. „Kettős kisebbségben élő népét oltalmazva mind hitéért, mind magyarságáért börtön és egész életére szóló üldöztetés lett az osztályrésze. A kommunista internacionalizmussal éles ellentétben a román nacionálkommunizmus brutális módon elnyomta a közel kétmilliós magyarságot. (…) Hitvalló élete és példája legyen örök tanulság számunkra. A Gonosszal szemben soha ne hátráljunk meg. Mert: »mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk«” – zárta szavait erdélyi képviselőnk a Szentírást idézve.
A COMECE főtitkára előadásában példaképnek nevezte Márton Áront, mivel ő életével, tetteivel a közjóért és a békéért harcolt. Példája jól mutatja, hogy a keresztény élet mindennapi döntéseken alapul, ezért ő azt kéri, hogy Áron püspök példájához hasonlóan mi is legyünk aktívak a közéletben, családjainkkal egyetemben vegyünk részt a társadalmi döntések alakításában.
Ezt követően Máthé Vilmos brassói plébános, esperes az erdélyi püspök életét mutatta be, majd Csapai Árpád egyetemi lelkész beszélt azokról a meghatározó háborús élményekről, amelyek Márton Áron erős személyi karakterét formálták, és később a papság felé irányították.
A felszólalásokat Petényi Katalin és Kabay Barna Szigorúan ellenőrzött életek című filmjéből készített, Márton Áron börtönéveit bemutató összeállítás vetítése követte. A zsilavai és máramarosszigeti börtönökben készített megrázó képek jól érzékeltették azt a szenvedést, amellyel a kommunista hatalom meg akarta törni a hitéhez s nemzetéhez mindvégig hű püspököt.
Ezután a brüsszeli magyar közösség lelkipásztora, Havas István emelkedett szólásra. A kommunizmus alatt semmilyen hír nem jött a „szomszédos baráti országok” ellenállóinak szenvedéséről. Ki más mutassa be Brüsszelben Márton Áront, ha nem mi? Nekünk kell ismertté tenni példáját, ezáltal is felmutatva európai, demokratikus és keresztény gyökereinket és múltunkat – mondotta.
A felszólalók sorát a székelyföldi látogatócsoport vezetője, Gergely István zárta, aki egyebek mellett azt mondotta: „Köszöntöm a megidézett Márton Áront, emlékezésünk célja szellemi utódok nemzése. Emészteni, felszívni, új erőre kapni. A gyökérből így lesz magyar jövő” – zárta szavait az egykori csíksomlyói plébános.
A konferencia az ősi székely himnusz közös eléneklésével zárult: „Vándor székely reménységét, / Jézus, áldd meg Erdély földjét…”
Brüsszel, 2016. november10.
Tőkés László
EP-képviselő
sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad)

Jelentősen javította a román gazdaság idei növekedéséről szóló előrejelzését a Világbank
A júniusban közzétett 4 százalékról 5,1 százalékra javította a román gazdaság idei növekedéséről szóló előrejelzését a Világbank - közölte az Agerpres hírügynökség.
A nemzetközi pénzintézet szerint azonban a tavalyi 3,8 százalékos GDP-növekedés után bekövetkezett ugrás után jövőre várhatóan ismét 3,8 százalékra, majd 2018-ban 3,4 százalékra lassulhat a román gazdaság növekedése.
Romániában idén január elsejétől négy százalékponttal 24-ről 20 százalékra csökkent az általános forgalmi adó, a hatályos adótörvény értelmében pedig 2017 január elsejétől újabb egy százalékponttal, 19 százalékra csökken az áfa Romániában és eltörlik az üzemanyagra 2015-től kivetett hét eurocentes pótlólagos jövedéki adót és az ipari létesítményekre fizetendő különadót.
Az adócsökkentések a 2015-ben regisztrált 1,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány elmélyülését eredményezte, amely idén és 2017-ben is 3 százalék körül lesz. Ez az államadósságot a tavalyi 39,8 százalékról a bruttó nemzeti termék 40,3 százalékára növeli - idézte az Agerpres a Világbank Romániára vonatkozó helyzetjelentését.
Az elemzés arra is figyelmeztet, hogy a választási kampány visszavetheti a szerkezetátalakítási reformokat, a nemzetközi bizonytalanságok pedig megkérdőjelezhetik a Romániára vonatkozó optimista előrejelzéseket. A Világbank szerint ugyanakkor a fenntartható növekedés érdekében a fogyasztás serkentése helyett a gazdaság termelőképességének javítására, a szabályozás egyszerűsítésére és a fiatalok foglalkoztatásának javítására van szükség Romániában.
A Nemzetközi Valutaalap nemrég publikált előrejelzése szerint idén Romániában várható a legjelentősebb, 5 százalékos GDP-növekedés, amelyet Írország követ 4,9 százalékos előrejelzéssel.
Az Európai Bizottság szerint Romániában idén 5,2 százalékos gazdasági növekedés várható.
Szabadság (Kolozsvár)

Brüsszel befogadta az erdélyi kisebbségügyi petíciót
Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke idén februárban juttatta el az Európai Unió illetékes szerveihez azt a petícióját, amelyben az erdélyi nyelvjogi helyzetre hívta fel a figyelmet. Beadványára az EU Petíciós Bizottságától pozitív választ kapott. A fejleményekről a kolozsvári politikust kérdeztük.
– Mit tartalmaz az Európai Unió Petíciós Bizottságához benyújtott keresete?
– A petícióban a kolozsvári táblaügy körül kialakult helyzetet ismertetem kitérve az anyanyelvi jogok betartására Kolozsváron. Arra kértem az illetékes uniós szerveket, hogy vizsgálják meg a kérdést és foglaljanak állást az ügyben.
– Mennyire számít újdonságnak, hogy erdélyi petíciókat fogad be az Európai Unió?
– Évente hozzávetőleg 200 petíciót adnak le Romániából különböző ügyekben, ezek kétharmadát fogadják be és vizsgálják ki. Erdélyből több petíciót befogadtak már, többnyire magánkezdeményezéseket, de néhány közösségi ügyben is adtak le már beadványt. Legutóbb Tőkés László egyházi ingatlanok visszaadása kapcsán benyújtott petícióját fogadták be. Elmondható, hogy mi, erdélyi magyarok sajnos ritkán élünk ezzel az eszközzel, pedig nagyon sok lehetőséget tartogat.
– Mi lehet az eredménye egy ilyen beadvány kivizsgálásának? Mit várnak tőle?
– Először is a petíció napirenden tartja a kérdést, és magyarázkodásra kényszerítheti az illetékes szerveket. Az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia a kérdést, és jelentést kell róla írnia, Romániának válaszolnia kell a vádakra. Ha a kivizsgálás kimutatja, hogy jogsértés történt, akkor az Európai Bizottság nyomást gyakorolhat az önkormányzatra. Bármilyen is legyen a kimenetele, az ügy szempontjából hasznos lesz.
– Hogyan ítéli meg, milyen Erdélyben a magyarság nyelvi jogainak a használata? Milyen mértékben élünk a törvény nyújtotta lehetőségekkel, illetve milyenek a szabályozások?
– A széleskörű lehetőségek ellenére a helyzet elszomorító. A nyelvi jogok nagyon gyengén érvényesülnek, és ezért a felelősség közös. Sokszor a dekoncentrált közigazgatási szervek nem tartják be ezeket a jogokat tudatlanságból, érdektelenségből és gyakran szándékosan, de sokszor mi magunk nem élünk jogainkkal. Ebben az is szerepet játszik, hogy sokan nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal, emellett sokszor nem szólalunk fel, amikor a hivatalos szervek nem tarják be ezeket. Mindenek előtt fontos lenne tájékoztatni a közösséget, hogy tudatosan éljen a lehetőségekkel. Sokszor a magyar önkormányzatainkat kellene a törvény betartására kötelezni.
– Ebben az ügyben hogyan tudnának hatékonyabban segíteni az EP-képviselők?
– A petíció kapcsán a magyar EP-képviselőink más nemzetiségű kollégáik és a közvélemény tájékoztatásával állhatnának mellénk. Erre néhányan már ajánlatot is tettek. Sokat számíthat az ügy kimenetelében, hogy ezt mennyire támogatják ottani képviselőink.
Makkay József | Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Sógor: az EU végre kimondja a nyilvánvaló tényeket a nemzeti kisebbségekről
Először készült olyan uniós éves jelentés az alapvető jogok helyzetéről, amely hangsúlyosan foglalkozik a kisebbségek védelmével is. Sógor Csaba szerint az Európai Unió végre rögzített számos olyan tényt, amelyek kimondásával már régóta adósa volt a területén élő nemzeti kisebbségi közösségeknek.  Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint fontos eredmény az, hogy a legújabb uniós jelentés – amely a 2015-ös év tekintetében vizsgálja az alapvető jogok érvényesülését – végre külön fejezetet szánt a kisebbségeknek. A jelentésről december 13-án, hétfő este vitáztak, majd kedden megszavazták a képviselők a strasbourgi plénumban.
A dokumentum jelentéstevője a felvidéki Nagy József volt. A jelentés kisebbségekre vonatkozó részének kidolgozásában és módosító javaslatok megfogalmazásában pedig több magyar ajkú EP-képviselő – köztük a fideszes Gál Kinga, a felvidéki MKP-s Csáky Pál és az RMDSZ-es Sógor Csaba – vállalt hangsúlyos szerepet.
„Az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) kompromisszumokkal ugyan, de végül elfogadta a módosítóinkat. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a hosszú évek munkája végre beérni látszik. Egyre többen kezdik megérteni azt, hogy az EU-nak válaszolnia kell 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó polgárának, meg kell győznie őket arról, hogy odafigyel a helyzetükre” – véli Sógor Csaba. Az erdélyi képviselő a hétfő esti vitában elmondta: őszintén reméli, hogy e jelentés elfogadásával ösztönözni lehet az Európai Bizottságot a nemzeti kisebbségek problémáira való odafigyelésre, a proaktív magatartásra, hiszen a rendelkezések figyelmen kívül hagyásával a teljes Parlament tekintélye szenvedhet csorbát.
Az RMDSZ-es képviselő szerint nagyon fontos, hogy végre uniós dokumentum kimondja: a kisebbségek problémáinak megoldása során szükség van a kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó minimumnormák megállapítására. Véleménye szerint hasonlóképpen fontos, hogy a szövegben tételesen szerepel: elő kell mozdítani e közösségek teljes mértékű egyenlőségét a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet minden területén. A jelentés ugyanakkor felszólítja a Bizottságot, hogy állapítson meg szakpolitikai normát a kisebbségek védelmére, mivel e csoportok védelme része a koppenhágai kritériumoknak, amelyek a tagállamokra is vonatkoznak. Sógor Csaba szerint az is nagyon fontos, hogy a tagállamokat a szöveg a jó gyakorlatok cseréjére sürgeti, külön kiemelve, hogy a közigazgatási átszervezéseknek nem szabad negatív hatást gyakorolniuk a kisebbségekre.
Közlemény Erdély.ma

Az innováció a gazdaságfejlesztés kulcsa
Új kutatáspolitikát kell kidolgozni Romániában
Dr. Kolozsváry Zoltán több mint négy évtizede foglalkozik műszaki kutatással. 1989 előtt a marosvásárhelyi Metalotehnica mellett működő szakosított kutatóintézetben dolgozott, majd a rendszerváltás után nem sokkal ugyanabban az intézetben létrehozta a Plasmaterm Rt.-t, ahol elsősorban anyagkutatással és – egy amerikai céggel közösen – termeléssel foglalkoznak. A nemzetközileg is elismert szakember több híres külföldi egyetem meghívott előadótanára, a Magyar Tudományos Akadémia Anyagtudományi Szakbizottságának, a román Műszaki Tudományok Akadémiájának tiszteletbeli és az Európai Bizottság szakértő testületének tagja. Cége több sikeres kutatási projektben vett részt. Jelenleg azt kutatják, hogy az új technológiákkal miként lehet bizonyos anyagok minőségén javítani, hogy a termelésbe kerülve növeljék a különböző szerkezetek működésének hatékonyságát.
 – A tudományos kutatás egy ország gazdasági-társadalmi fejlődésének a hajtómotorja kellene legyen. Nehéz lépést tartani a fejlett országokkal, ahol dollár- vagy eurómilliókat fordítanak a különböző csúcstechnológiákban folytatott kísérletekbe, innovációkba. Hol áll ezen a téren Románia?
– Innováció nélkül nincs fejlődés. A legtöbb romániai egyetemen van egy-egy tárgykör és kiemelkedő szakember, közösség, ahol valamilyen szinten tudományos kutatással foglalkoznak. Hogyha más országokkal hasonlítanánk össze ezt a területet, akkor el kell mondanom, hogy sajnos a körülmények nem azonosak, rengeteg még a kiaknázatlan lehetőség, és nem mindig a legcélszerűbb az irány. És itt nem a kutatók képességéről van szó, hanem arról a rendszerről, amely meghatározza, hogy mit és hogyan finanszírozzanak a kutatásban. Jelenleg az oktatókat, kutatókat mennyiségi kritériumok alapján értékelik. Az akadémiai grémium valakinek az előléptetésekor azt veszi figyelembe, hogy az illetőnek hány közleménye van, és ezeknek milyen a hatásegyütthatója, illetve az is számít, hogy milyen szakfolyóiratokban közölt és hányan idézték. A tudományt nem lehet kvantifikálni. Ennek az a csapdája, főleg a fiatal oktatók, kutatók körében, hogy kénytelenek olyan szakfolyóiratokban közölni, amelyeknek magas az „impaktfaktoruk”, majd követniük kell a statisztikákat, és így nem tudnak arra a munkára összpontosítani, amire szükség volna, aminek nem föltétlenül az a célja, hogy valamilyen jelentős hatással legyen a világ tudományos kutatására. Ez a rendszer nemcsak Romániára, hanem az Európai Unióra is jellemző.
– Laikusként azt látom, hogy az utóbbi években robbanásszerűen fejlődik a technológia. Gondolok itt a számítástechnikára, az IT-re; alig telt el ötven év, amióta Neumann János üzembe helyezte (1952) az első számítógépet, és ma már életünk minden terén jelen van.
– Anyagtudománnyal foglalkozom, így nincs elég rálátásom a többi szakterületre, de mint ilyen, igen sok kapcsolatom van ennek a területnek az alkalmazásával, hiszen minden fejlődés valahol össze van kötve az anyaggal. A 20. század a fizika százada volt, Einstein relativitáselméletétől az atomrobbantáson át a részecskegyorsítókig a fizika volt az, amely meghatározta a fejlődési irányt. Valóban az adatfeldolgozás és az adatátvitel robbanásszerű fejlődésének vagyunk tanúi. Ez nagyon jó, a kérdés az, hogy mire használjuk fel akár egyéni vagy világszinten. Ebben a fél évszázadban arra is vannak példák, hogy milyen csapdái vannak ennek a robbanásszerű információhálózat-fejlesztésnek. De visszatérve az egyetemi berkekbe, ha a diák úgy tekint erre a lehetőségre, hogy nem tanulja meg a tananyagot, mert úgyis megtalál mindent az interneten, és az bármire választ ad, akkor ez a hozzáállás katasztrófához vezethet. Lehet, hogy egy címszó alatt egymillió elérhetőséget találok. A kérdés, hogy miként szelektálok. Ehhez viszont kell egy tudásváz, amire alapozok. A szakemberek nagyon sokat vitatkoznak a rész és az egész viszonyáról, arról, hogy miként kapcsolhatók össze a globális jelenségek a lokális történésekkel. Ha szem elől tévesztjük a célt, azt, hogy mit miért akarok létrehozni, milyen kontextusban, az igencsak megtévesztő lehet a jövőre nézve.
– Szerte a világon, így nálunk is a fontosabb egyetemi központokban végeznek olyan kutatásokat, amelyeket alkalmazva valóban előrelendíthető a gazdasági-társadalmi fejlődés. Ezért, amint ön is mondta, nagyon fontos, hogy milyen az oktatás minősége, hiszen tulajdonképpen itt képezik azt a szürkeállományt, amely képes az innovációra. De elég-e ez ahhoz, hogy az elképzelések valóra váljanak?
– Ma a műszaki lehetőségek szinte határtalanok. Az oktatási-kutatási rendszer támogatása lett bürokratikus. Sajnos a bolognai rendszert is olyan bürokraták dolgozták ki, akik szeretnek mindent egy skatulyába zárni. Nincs rálátás arra, hogy mi a célja, hogyan járulnak hozzá az egyetemek a társadalom fejlődéséhez. Természetesen a kutatók mindig is az egyetemi központokkal álltak és vannak ma is kapcsolatban, nem lehet a kutatást leválasztani az egyetemektől, mert az egyetemeknek kell legyenek ötleteik, rálátásuk arra, hogy hol áll az adott szakterületen a fejlődés, és mit kell még tenni. Ez az elméleti oldal. Azonban ez elválaszthatatlan az ipartól – hogy a saját szakterületemről beszéljek –, hiszen az alkalmazásban merülnek fel azok az apróbb gondok, amelyeket meg kell oldani. Az egyetemeknek választ kell adniuk az átfogó, nagy hatású kérdésekre is, de nem szabad szem elől téveszteni a találmányok vagy egyszerűen csak az újdonságok alkalmazhatóságát sem. Ezzel kapcsolatban rendkívül érdekes szakmai tanácskozáson vettem részt két alkalommal Budapesten, ahol kutatással foglalkozó közép-európai egyetemek képviselői voltak jelen, és az ipari kutatásfejlesztésről, a duális oktatásról – azaz voltaképpen a kutatás-oktatás-ipar kapcsolatáról – volt szó. Itt hangzott el az is, hogy a kutatásfejlesztés eredményessége érdekében meg kell határozni a prioritásokat. Az említett számszerűsítéssel ellentétben az egyetemeknek saját kritériumrendszere kell hogy legyen, aminek alapján meghatározzák, hogy milyen témákban indítanak el kutatási projekteket. Az is igaz, hogy rendkívül sokoldalú jelenség az informatikai szektor látványos fejlődése, de a kérdés továbbra is az, hogy mit hoz nekünk a nagy problémák megoldásában. Például sokat beszélünk a klímaváltozásról, de valójában amióta felfigyeltek a tudósok a jelenségre, nem igazán találtak gyakorlati megoldásokat a káros hatások megfékezésére. Ha ez a társadalom legégetőbb gondja, akkor erre összpontosítható a kutatás, és meg vagyok győződve, hogy akár helyi, egyetemi szinten is lehet olyan innovációkat találni, ami részként hozzájárulhat az egészhez a konkrét megoldásokkal.
– Beszéltünk a szürkeállományról, a műszaki adottságról, de a kutatáshoz rengeteg pénzre van szükség. Van-e erre lehetőség Romániában?
– Az utóbbi években az Európai Unió nagyon sok kutatásfejlesztési pályázatot finanszíroz. Az a gond viszont, hogy egy ideig minden pályázatot Brüsszelben adtunk le. Hogy a saját cégünkről beszéljünk, 11 pályázatból kilencet meg is nyertünk. Utána megváltozott a rendszer, és Bukaresten keresztül kellett pályázatokat írni és továbbítani az uniónak. Azóta rendkívül bürokratikussá vált minden. Ez nem helyi gond, hanem, amint említettem, jellemző az uniós ügykezelésre is. Szakértőként több alkalommal vettem részt projektek kiértékelésén, és ott is tapasztaltam, hogy hihetetlenül bürokratikus a rendszer, amelyben elvesztődik a rész és az egész viszonya. Mindezek ellenére sok pénz van kutatásra. Sajnos, nincs az országnak átfogó kutatáspolitikája, amely a támogatási rendszer által valamilyen irányt próbálna meghatározni, netán fontossági sorrendet felállítani a kutatásfejlesztésben. Régebb a kutatásfejlesztés arra irányult, hogy volt egy bizonyos probléma, ami ipari vagy társadalmi szükségletből fakadt, és amit meg kellett oldani. Akkor a kutatók arra összpontosítottak, hogy a felmerült kérdésekre választ adjanak, s ha ez megszületett, akkor a legrövidebb időn belül a találmány vagy egyszerűen a megoldás alkalmazásba került az iparban vagy ahol szükség volt rá. Ma másként van. A kutatás nagyon ritkán irányul egy konkrét feladat megoldására, ehelyett kihasználva az ismeretek rendkívül nagy tárát, a fejlett műszertechnikát-technológiát és az informatikából, az adatátvitelből adódó lehetőségeket, a kutatások nagy többségének nem egy bizonyos, jól meghatározott cél az iránya, hanem bizonyos területeket, folyamatokat, jelenségeket tanulmányoznak, ami nem a közvetlen alkalmazhatóságot eredményezheti. A Massachusetts Institute of Technology anyagtudománnyal kapcsolatos tanulmányából kiderült, hogy míg korábban bizonyos probléma megoldására irányult a figyelem, a laboratóriumtól az alkalmazásig rendszerint öt év telt el, ma először a jelenségre adnak választ, majd utána keresik meg az alkalmazhatóságot, ami legalább 15 év.
– Tapasztalatára alapozva, milyen kutatási területeket, prioritásokat határozna meg Romániának?
– A kutatási stratégiát nem a politikusoknak, hanem azoknak kell kidolgozniuk – egyetemek, kutatóintézetek, akadémia –, akik értenek hozzá. Alapos tanulmányt kellene készíteni arról, hogy mibe érdemes befektetni. Meg kell határozni azokat az iparágakat, amelyekben Romániának komoly lehetőségei vannak, a nyersanyagforrástól kezdődően a szürkeállományon keresztül a műszaki adottságokig. Például: az emberiség egyik legnagyobb gondja az élelmezés, az ivóvízkészletek csökkenése. Románia valamikor olyan agrárállam volt, amely ellátta Európa egy részét termékekkel. Ma, amikor az élelmezés fontos globális kérdés, miért nem ezen a téren fejlődünk? Oda jutottunk, hogy olcsóbb behozni a mezőgazdasági termékeket, mint hatékonyan előállítani. Vagy ott van a bányászat. Még mindig nagyon gazdag nyersanyaglelőhelyek vannak az országban. Miért kell átadni a bányászati, feldolgozási jogot más országbeli cégeknek, amikor tudatos műszaki fejlesztéssel nekünk is lehetnek jól teljesítő gépeink, felszereléseink? Vagy ott van a földgázkitermelés. Nagyon sok tartalékkal rendelkezik Románia, mégis importálunk, és ezzel is külföldi multinacionális cégek gazdálkodnak. Ezen a téren is ki kellett volna dolgozni költséghatékony technológiát. Valamikor jól fejlett iparunk volt – azt nem vitatom, hogy milyen céllal termeltek és miként forgalmazták a termékeket –, de ezt is leépítettük. Ahelyett, hogy átalakítottuk volna a meglévő, saját iparunkat, teret engedtünk a multinacionális cégeknek. Ha megvizsgáljuk a gazdaság jelenlegi helyzetét, kiderül, hogy az országban a munkahelyek 90%-át a kis- és középvállalatok biztosítják. Ezzel szemben az oktatási és az innovációs rendszer nem arra épült, hogy a kis- és középvállalatokon segítsen. Sajnos, a nagyvállalatok diktálják az ország gazdaságpolitikáját. A Plasmaterm kutatóintézet volt, ma középvállalatként termeléssel is foglalkozunk, mert ez biztosítja a megélhetésünket, de ma is abból gazdálkodunk, amit fejlesztettünk és ma is fejlesztünk, egyetemekkel is közösen, és itt ki kell emelnem az együttműködést a Sapientia EMTE-vel. Ez akár modellértékű is lehet.
– Megint visszatérünk az anyagiakra. Említette, hogy kutatóegységként is működnek, de termelni is kell, hiszen enélkül nincs jövedelem, amit az újabb fejlesztésekbe lehet beruházni. Annak ellenére, hogy vannak nyertes kutatási pályázataik. Hogyan lehet a kettőt együtt működtetni?
– Egy neves külföldi cég vezetője, amelynek dolgozunk, egyszer azt mondta, hogy nem azért alakított ki kapcsolatot, hogy sorozatgyártásra álljunk rá, mert ők ennél jobban felszerelt és automatizált gyárakkal dolgoznak együtt. Nekünk megvan a kellő rugalmasságunk ahhoz, hogy a gyártási folyamatban felmerült új típusú problémákat megoldjuk, amelyekkel a későbbiekben változatosabban lehet termelni. Ezért fontos, hogy a kis- és középvállalatok lépjenek direkt kapcsolatba olyan egyetemi központokkal, ahol kutatás folyik, de ez fordítva is érvényes. Az egyetemeknek fel kell tudniuk mérni, hogy a környezetükben melyek azok a cégek, amelyekkel érdemes és hajlandók együttműködni. Ha a cégek jövedelmük bizonyos részét nem fordítják kutatásra, akkor nem fejlődnek, és könnyen csődbe mehetnek. Az említett kutatási stratégia egyik fontos része lehetne az is, hogy miként tudnánk segíteni a kis- és középvállalatokat abban, hogy az egyetemekkel közösen minél több innovációs munkában vegyenek részt. S talán ennek az elképzelésnek az első lépéseként javasolni fogom Péter Ferencnek, a megyei tanács elnökének, hogy az önkormányzat készítsen felmérést arról, hogy a megye nyersanyagforrásait, lehetőségeit kihasználva, bevonva az itt működő egyetemeket, milyen irányba lehetne fejleszteni a helyi kutatási programokat.
– Elméletben mindez szépen, reménykeltően hangzik, azonban a rendszerváltás után egy olyan jelenséggel kell szembenéznünk, amit mindeddig nem lehetett megfékezni, és ez a szürkeállomány elvándorlása. Nagyon sok kiváló diák végzi el nálunk az egyetemet, és külföldön kamatoztatja azt a tudást, amire itt szert tett. 
– Az elvándorlás megfékezése bonyolult kérdés. Amikor a társadalom egyedüli mérvadója a pénz, akkor nyilvánvalóan nem tudjuk megakadályozni az elvándorlást. Ez természetes, hiszen mindannyian decensen akarunk élni, szükség van megfelelő lakásra, gépkocsira. De ezt a jelenséget is ki lehetne védeni más alapvető politikával, amelynek célja, hogy a jó képességű fiatalok felé irányítson olyan anyagi támogatásokat, amelyek segítik készségeik, tehetségük kibontakozását, az itthon maradást. És ezalatt akár másfajta kutatási-támogatási rendszert is értek. Meggyőződésem, hogy ezáltal az elvándorlás csökkenhet, sőt visszafordítható is lenne.
VAJDA GYÖRGY Népújság (Marosvásárhely)

Iordache: Brüsszelnek be kell fejeznie az igazságszolgáltatás figyelését
MTI - Románia valamennyi feltételt teljesít ahhoz, hogy az Európai Bizottság befejezze az igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését - jelentette ki csütörtökön Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A tárcavezető az Európai Bizottság küldöttségével folytatott megbeszélést, amely azért jött Romániába, hogy tájékozódjon az igazságszolgáltatás helyzetéről, ugyanis a brüsszeli uniós végrehajtó szerv hamarosan közzéteszi az igazságszolgáltatásról szóló újabb éves jelentését.
Florin Iordache az uniós küldöttséggel folytatott megbeszélést követően elmondta: ismertette a kormány álláspontját, miszerint semmi szükség megvárni 2019-et, akár már az idén is le lehetne zárni a mechanizmust, hiszen Románia jelentős lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményei megerősítése érdekében. „Románia ebben a pillanatban elég garanciát nyújt arra, hogy az igazságszolgáltatásban tevékenykedő valamennyi intézmény jó feltételek között működjön" - mondta az igazságügyi miniszter.
A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen.
Brüsszel tíz éve, Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta kíséri figyelemmel a két ország igazságszolgáltatásának működését az úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében. Románia már évek óta sürgeti, hogy kapjon határidőt Brüsszeltől az ellenőrzési mechanizmus lezárására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt létrejöhetnek ezek a feltételek.
maszol.ro

Európai Bizottság: megfigyelés alatt marad a román igazságszolgáltatás
Bukarest kérése ellenére Brüsszel idén nem zárja le az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust.
MTI - Paraskevi Michou, az Európai Bizottság főtitkárhelyettese, a Bukarestbe látogató küldöttség vezetője csütörtökön délután a parlament vezetőivel folytatott megbeszélés után újságíróknak úgy nyilatkozott: az idén biztos nem zárják le az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust.
Mint mondta, tolmácsolta a román hatóságoknak, szoros együttműködést akarnak a mechanizmus lezárása érdekében. Ez azonban attól függ - tette hozzá -, mit tesz a román kormány és parlament, hogy meggyőzze Brüsszelt az elvégzett reformok visszafordíthatatlanságáról.
Paraskevi Michou néhány órával korábban találkozott Bukarestben Florin Iordache igazságügyi miniszterrel, aki kijelentette: Románia valamennyi feltételt teljesít ahhoz, hogy az Európai Bizottság befejezze a román igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését.
Paraskevi Michou azért jött Romániába, hogy tájékozódjon az igazságszolgáltatás helyzetéről, ugyanis a brüsszeli uniós végrehajtó szerv hamarosan közzéteszi a román igazságszolgáltatásról szóló újabb éves jelentését.
Bukarestnek elege van
Brüsszel tíz éve, Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta kíséri figyelemmel a két ország igazságszolgáltatásának működését az úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében. Bukarest már évek óta sürgeti, hogy kapjon határidőt Brüsszeltől az ellenőrzési mechanizmus lezárására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt létrejöhetnek ezek a feltételek.
Ismert, hogy a román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen.
maszol.ro

Összeveszett az európai jobb- és baloldal (Elnököt választ az EP )
Tegnap választott új elnököt az Európai Parlament a német nemzeti politikába visszavonuló mostani elnök, Martin Schulz helyére, lapzártáig azonban nem dőlt el, ki vezeti a következő négy évben az Európai Unió törvényhozó testületét.
A nap izgalmait az okozza, hogy összerúgta a port a két legnagyobb frakció, a keresztény-konzervatív Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D). Évek óta nagykoalícióban irányította a két csoport az Európai Unió közvetlenül választott testületét, de most úgy tűnik, ennek az együttműködésnek vége. Azon vesztek össze, hogy egy tizenkét éve működő háttérmegegyezés értelmében a szocialista Martin Schulz után egy néppárti jelöltön lett volna a sor, hogy az EP élére álljon. Ha ez így alakul, akkor viszont az EU mindhárom fontos vezető pozíciójába néppárti politikus került volna. Az EU „kormányát”, az Európai Bizottságot a luxemburgi konzervatív Jean-Claude Juncker vezeti, a miniszterelnökök és a külügyekkel foglalkozó államfők tanácsát a lengyel polgári platformos Donald Tusk elnökli. 
A verseny nyílttá vált, és hét parlamenti frakció állított jelöltet az EP-elnökségre. A liberálisok (ALDE) Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnököt indították harcba. Percekkel az első szavazási kör után azonban Verhofstadt visszalépett a néppárti jelölt, az olasz Antonio Tajani javára. Parlamenti források szerint visszalépésének az ára az volt, hogy az ALDE a már meglévő három mellé még egy alelnökséget kapjon az EP-ben, és fontosabb szerep jusson nekik a szakbizottságok vezetésében.
A két frakciónak azonban összesen nincs annyi szavazata, ahánnyal meg tudnák nyerni a választást. Az egyik fő kérdés az volt, hogy brit konzervatívokat és a lengyel Jog és Igazságosság pártot is a sorai között tudó Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció beáll-e az újonnan alakult jobboldali–liberális koalícióba.
A szavazáson legfeljebb négy kört tartanak, és addig tart, amíg az egyik jelölt megszerzi a leadott érvényes voksok legalább felét. Az első három körben az összes jelölt indulhat, a negyedik, késő estére kiírt voksoláson azonban csak a két legjobban szereplő jelölt: Antonio Tajani (EPP, Olaszország) és Gianni Pittella (S&D, Olaszország).
Az Európai Parlamentnek 750 tagja van. Ha mindenki szavaz, és mindenki érvényesen, 376 szavazat kell a győzelemhez.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antonio Tajani az Európai Parlament új elnöke
A néppárti Antonio Tajanit választották meg kedden az Európai Parlament (EP) elnökének.
MTI - Az olasz jelöltet a szavazás negyedik és egyben utolsó fordulójában választották meg a képviselői szavazatok 55,4 százalékával. A 751 képviselő közül 663 adta le a szavazatát érvényesen. Tajani 351 voksot kapott, riválisa, a szociáldemokrata Gianni Pittella 282-őt. Az abszolút többséghez minimum 317 szavazatra volt szükség.
Egy parlamenti ciklus öt évig tart, az elnökök, az alelnökök, a quaestorok és a szakbizottsági elnökök mandátuma azonban mindössze két és fél évre szól. Tajani megbízatása ennek megfelelően csak a 2014-2019-es európai parlamenti ciklus második felére szól.
A szavazatszámlálás után Martin Schulz, az EP leköszönő elnöke mellett a frakciók vezetői is gratuláltak Tajaninak. Az első három körben még hat elnökjelöltre szavazhattak a képviselők, a szabályok értelmében azonban amennyiben ezekben a fordulókban egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, akkor a negyedik körben az előzőleg legtöbb szavazatot kapó két jelölt között dől el a verseny.
Pártközi megállapodások alapján eddig hagyományosan a néppárti és a szociáldemokrata frakció soraiból felváltva választották az EP elnökét, Martin Schulzot azonban egymás után kétszer is megválasztották. Tajani győzelmével viszont az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökségét is a néppárti politikus foglalja el, felborítva a politikai erők eddigi viszonylagos egyensúlyát.
Az elnök felügyeli az Európai Parlament és szerveinek munkáját, illetve a plenáris vitákat. Ő képviseli az EP-t az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozói előtt, ő írja alá az Európai Unió végleges költségvetését, és az Európai Tanács elnökével közösen szignálja az elfogadott jogszabályokat.
maszol.ro

Az SZNT nem adja fel
Európai polgári kezdeményezés
Újabb írásbeli fordulót kér a Székely Nemzeti Tanács az Európai Unió Bíróságától azon perben, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottak, miután ez utóbbi testület elutasította polgári kezdeményezésük bejegyzését. Izsák Balázs SZNT-elnök úgy vélekedett: miközben Romániában pereket nyernek a hatóságok ellen, ami annak a jele, hogy a hazai igazságszolgáltatás európaibb lett, a brüsszeli intézmények ezzel szemben balkanizálódnak.
Mint ismert, az SZNT 2013-ban akart élni az európai polgári kezdeményezés lehetőségével. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezésüket székelyföldi, magyarországi, felvidéki, katalóniai, baszkföldi, svédországi, ausztriai, hollandiai, belgiumi és németországi polgárok nyújtották be. Lényege, hogy az Európai Unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg a szomszédos térségektől. Az Európai Bizottság azonban elutasította a kezdeményezés bejegyzését arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben. Ezt az érvelést azonban Izsák Balázsék nem fogadták el, és pert indítottak az Európai Bizottság ellen.A perbe beszállt Görögország, Szlovákia és Románia az Európai Bizottság oldalán, illetve Magyarország és Kovászna Megye Tanácsa az SZNT mellett. Az Európai Bíróság tavaly az Európai Bizottság számára kedvező döntést hozott – ezt azonban megfellebbezte az SZNT, és erre a beadványukra az Európai Bíróság nemrégiben küldte ki az érintett feleknek a per résztvevőinek válaszát. A vaskos, majdnem 600 oldalas iratcsomó tartalmazza a perben részt vevő felek álláspontját – Izsák Balázs azonban úgy véli, az Európai Bizottság, Szlovákia és Románia érvelésében sok a csúsztatás, ferdítés, valótlanság, ezért újabb írásbeli fordulót kértek, hogy mindezeket cáfolhassák. Az Európai Bíróság vagy elfogadja kérelmüket, és akkor lehetőség lesz mindezeket kifejteni, vagy elutasítja, és ítéletet hoz az ügyben – ismertette a fejleményeket pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs.Azt is elmondta: Romániában rendre nyernek pereket állami hatóságok, intézmények ellen, ami azt bizonyítja, hogy a hazai igazságszolgáltatás európaibbá lett, a brüsszeli intézmények esetében ennek fordítottja az igaz, mintha azok balkanizálódnának. Mindenesetre azt tervezi, hogy az eljárás végén a per teljes anyagát elérhetővé teszi a nyilvánosság számára
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Brüsszeli igazságügyi országjelentés: előrelépést ért el Románia
Románia előrelépést ért el az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén, de a politikusoknak és a sajtónak az igazságügyi intézmények, főként az Országos Korrupcióellenes Ügyészésg (DNA) ellen irányuló bírálatai aláaknázhatják az igazságügyi rendszert – mutat rá az Európai Bizottság (EB) ma közzé tett évi igazságügyi országjelentése.
„Az ismert romániai politikusok elleni vádemelés és elítélésük azt jelenti, hogy pozitív irányba halad az igazságszolgáltatás függetlensége. Ez a trend figyelhető meg az igazságszolgáltatás függetlenségével és az igazságszolgáltatásba vetett bizalommal foglalkozó közvélemény-kutatásoknál is” – szögezik le az országjelentésben.
Megállapítják továbbá, hogy a politikusok és a sajtó részéről gyakori bírálatok hangzottak el az ügyészek, bírák és igazságügyi intézmények kapcsán, a DNA elleni támadások 2016-ban szintén fokozódtak. Emiatt fennáll annak a veszélye, hogy ez a hozzáállás aláaknázza a lakosságnak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, főleg olyan körülmények között, hogy ezek a kritikák kormányzati vagy parlamenti berbekeből érkeznek” – hangsúlyozza a brüsszeli jelentés.
Szabadság (Kolozsvár)

Brüsszel nem hagy fel Románia megfigyelésével
Történtek előrelépések az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén, de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság megszüntesse az ország megfigyelését – derül ki a testület szerdán kiadott jelentéséből.
Bár számos előrelépés történt az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén, még sok a tennivaló, ráadásul a parlament és a kormány még mindig megpróbálja enyhíteni a korrupcióellenes jogszabályokat, ezért az Európai Bizottság (EB) nem zárja le a reformok figyelemmel követésére kidolgozott Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmust.
Az EB szerdán tette közzé az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc helyzetéről szóló, 2016-ra vonatkozó országjelentését. A dokumentum leszögezi: az igazságügyi reform és a korrupció elleni harc terén elért eredmények ellenére egyes politikusok és a sajtó igazságügyi rendszerrel kapcsolatos, főleg pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyosztállyal (DNA) szembeni bírálatai alááshatják az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.
Az EB szerint az, hogy számos ismert politikus ellen emeltek vádat, illetve született ítélet, azt jelzi, hogy pozitív a tendencia az igazságszolgáltatás függetlenségének megvalósulása terén. Nő az igazságszolgáltatásba vetett bizalom is. Felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy nőtt az igazságszolgáltatással, különösen pedig a DNA-val szembeni bírálatok intenzitása is. Ez pedig – főleg ha a parlament vagy a kormány részéről érkezik – alááshatja az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalmat. A jelentés kiemeli az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerepét az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében.
Az új polgári és büntető törvénykönyv alkalmazása kapcsán megjegyzik, azt nehezítette a parlament kiszámíthatatlan törvényhozási tevékenysége, még mindig nem szavazták meg azokat a kormányrendeleteket, amelyek orvosolják a bennük az alkotmánybíróság által jelzett kifogásokat.A jelentés bírálja a parlamentet az olyan kezdeményezések miatt, amelyek gyengíthetik a korrupcióellenes küzdelmet, és kitér a kormány idén január 18-án nyilvánosságra került, a közkegyelemről és a Btk. módosításáról szóló tervezeteire is. Megjegyzi: az ilyen módosítások az eddigi előrelépések átértékelését is maguk után vonhatják, és a kormány módosító tervezeteit is ebből a szemszögből kell vizsgálni, bármilyen formában fogadják is el őket.
Korrupciós index: kis javulás
Románia világon az 57., az Európai Unióban Magyarországgal holtversenyben a 24-25. helyen áll a korrupció szempontjából – áll a Transparency International (TI) nevű szervezet szerdán kiadott, 2016-ra vonatkozó jelentésében.
A köztisztségviselők feddhetetlensége kapcsán megjegyzi: azt megfelelő törvényi háttér szabályozza, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) pedig független szervként ügyel ezek betartására. A korrupció kapcsán a jelentés leszögezi: az még mindig mély gyökerekkel bír az egész társadalomban, ami mind a kormányzás minőségére, mind a gazdaságra hatással van.
Ugyanakkor pozitívumként könyveli el, hogy 2013 óta folyamatosan javul a korrupció leküzdésére hivatott intézmények mérlege. Mindazonáltal nem tartja kellőképpen hatékonynak a korrupció megelőzését célzó intézkedéseket. A szükséges tennivalók között felsorolják a főügyészek kinevezését szolgáló eljárás átláthatóbbá tételét, azt, hogy a parlament és a kormány tagjai tartsák tiszteletben az igazságszolgáltatást, hogy maradéktalanul ültessék gyakorlatba az új Btk.-t és a büntetőjogi perrendtartást, biztosítsák a bírósági ítéletek tiszteletben tartását, tegyék hatékonyabbá a feddhetetlenségi ügynökség munkáját, a parlament tegye átláthatóbbá az összeférhetetlenségi ügyekre vonatkozó döntési folyamatot, és biztosítsa, hogy a mentelmi jog ne jelenthessen akadályt a korrupcióellenes erőfeszítések útjában.
Frans Timmermans, az EB alelnöke leszögezte: Románia jelentős fejlődést ért el az Európai Unióhoz való csatlakozás óta eltelt tíz évben, és a korrupcióellenes harc fokozására, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének megóvására irányuló tendencia, amelyet az előző három évben tapasztaltak, a tavalyi évben is folytatódott. Így most lehetőség nyílik arra, hogy az erőket a fennmaradó jelentősebb intézkedések meghozatalára koncentrálják, és a kitűzött cél szerint még a jelenlegi, Jean-Claude Juncker vezette EB mandátuma vége előtt véget vethessenek a romániai igazságügy és a korrupcióellenes harc intézményes megfigyelésének.
Klaus Johannis államfő üdvözölte a jelentést, megjegyezve, az annak a bizonyítéka, hogy a 2015-ben kormányra került szakértői kabinet érdemben hozzájárult az igazságügyi reformhoz és a korrupcióellenes küzdelemhez. Az elnök szerdán Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén felszólalva arról is beszélt: folytatni kell a harcot a korrupció ellen, és akkor siker várható. Azt is kifejtette, olyan, demokratikus társadalmak szükségesek, amelyekben a többség nem él vissza a jogaival. Azt is leszögezte: az ellenzék által megfogalmazott bírálatokat nem szabad a választási eredmény megkérdőjelezéseként értelmezni. Ana Birchall európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a pozitívumokat emelte ki, különös tekintettel a megfigyelési mechanizmus befejezésének határidejére való utalást.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozása óta tartja megfigyelés alatt a két ország igazságügyi rendszerét és a korrupcióellenes küzdelmet. Bár ez hivatalosan nem szerepel a schengeni csatlakozás feltételei között, több nyugat-európai tagállam – így Németország, Franciaország, Hollandia és Finnország is – attól tette függővé a két ország csatlakozásának jóváhagyását a belső határellenőrzéstől mentes uniós övezethez, ha az érdemi és visszafordíthatatlan előrelépések nyomán az EB beszünteti a megfigyelési mechanizmust.
Balogh Levente
Szabadság (Kolozsvár)

Optimista költségvetés
Több mint ötszázalékos gazdasági növekedésre alapozva fogadta el az idei állami költségvetés tervezetét a kormány kedden. A tervezetben 815 milliárd lejes GDP-vel, 1,4 százalékos inflációval és 4,46 lejes euróárfolyammal számolnak.
A központi költségvetést az előző évinél több mint 15 százalékkal magasabb bevételekre számítva dolgozta ki a kormány, amely a kiadási oldalon 15,5 százalékos növekedést irányzott elő. A kabinet a teljes államháztartás szintjén 254,7 milliárd lejes bevételekkel számol, ennél pedig 24 milliárd lejjel többet akar költeni. A költségvetési hiány így a GDP 2,96 százalékára rúgna. A költségvetési tanács arra figyelmeztette a kormányt, hogy az államháztartás bevételei tekintetében túlságosan derűlátó volt, a közalkalmazotti béremelésekkel bevállalt kiadásokat pedig alábecsülte. A nemzetközi pénzintézmények (IMF, Világbank, Európai Bizottság) mindegyike 4 százalék alatti gazdasági növekedést valószínűsít idénre. Az idei költségvetésben 35,6 milliárd lejt szánnak az oktatásra, ez a bruttó hazai termék 4,4 százaléka. Az oktatási tárca célja, hogy 20 százalékkal emelje a tanárok bérét, kísérleti jelleggel meleg ebédet biztosítson 50 oktatási intézmény 29 695 tanulójának, és befejezze 15 óvoda és 12 iskola építését.
Az egészségügy számára 37,4 milliárd lejt (a GDP 4,6 százalékát) irányoz elő a költségvetés. A szállítási minisztérium 32 milliárd lejt kap (hozzávetőleg a GDP négy százalékát), Viorel Ştefan pénzügyminiszter szerint 60 százalékkal nagyobb összeget, mint tavaly. Ebből többek között a következő célkitűzéseket kell megvalósítania: 62,5 kilométer autópálya Lugos és Déva között, 28,7 kilométer autópálya Szászsebes és Torda között, a Târgu Jiut, Marosvásárhelyt, Caracalt és Brassót elkerülő körgyűrű befejezése, a bukaresti 4-es metróvonal befejezése, 272 kilométer országút felújítása, illetve ebből az összegből fedezik az egyetemisták ingyenes vasúti utazásának költségeit is. 
A fejlesztési és európai alapokért felelős minisztériumnak 6,65 milliárd lejt irányoz elő a költségvetés, ez 1,41 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban. 
A védelmi minisztérium 2,323 milliárd lejt kap (a GDP 2,28 százaléka), ez megfelel Románia nemzetközi vállalásainak.
A belügyminisztériumnak 11,3 millárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 1,3 százalékát irányozza elő a költségvetés, amelyből többek között 167 különleges mentőkocsit és 47 mentőkonténert kell vásárolnia.
A külügyminisztérium költségvetése 19 millió lejjel nő, idén 768 millió lejből gazdálkodhat a tárca, ez a hazai össztermék 0,094 százaléka. Ebből kell megnyitni Románia három új konzulátusát Salzburgban (Ausztria), Haifában (Izrael) és Melbourne-ben (Ausztrália), illetve fel kell újítani több más diplomáciai képviselet székhelyét.
Az ifjúsági és sportminisztérium 316 millió lejt kap, ebből szervezik meg többek között a kolozsvári Arénában a szertorna- és a férfi kosárlabda-Európa-bajnokságot.  A turisztikai minisztériumnak 80 millió lejt, azaz a bruttó hazai termék 0,01 százalékát irányozza elő a költségvetés, ez 31 millió lejjel több, mint egy évvel korábban.  A kultúráért és nemzeti identitásért felelős minisztérium 707 millió lejt kap, az összeg a bruttó hazai termék hozzávetőlegesen 0,08 százalékát teszi ki.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Románián a világ szeme
Brüsszel, Berlin, Washington – az Európai Bizottság, Németország és Amerika is figyelemmel és aggodalommal követi a bukaresti kormány intézkedéseit, magyarázatot kérnek, és a korrupció elleni harc folytatására szólítják fel Romániát. A német kormány választ vár Bukaresttől a büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosításáról, az Európai Bizottság pedig figyelmeztet: a korrupció elleni harc folytatása alapvetően fontos. Hans Klemm, Amerika bukaresti nagykövete találkozóra hívta Sorin Grindeanu kormányfőt.
Romániának előre kell haladnia a korrupció elleni harcban, nem szabad visszalépnie – szögezte le Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnapi nyilatkozatában. Azt is nyomatékosította, hogy az Európai Bizottság komoly aggodalommal figyeli a korrupció helyzetének romániai alakulását. Úgy fogalmazott: a korrupció elleni harcban elért eredmények visszafordíthatatlansága alapvetően fontos az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy lezárhassa az úgynevezett együttműködési és értékelési mechanizmus (CVM) részeként figyelemmel követett reformfolyamatok vizsgálatát.
Juncker utalt az uniós bizottság Romániáról múlt héten közzétett országjelentésére, amely elismerte a korrupció elleni küzdelem területén elért eredményeket. A jelentéstevők ugyanakkor nyilvánvalóvá tették azt is, hogy minden olyan lépés, amely aláássa ezt a folyamatot, gyengíti az eddigi intézkedések hatásait, vagy szűkíti a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények körét, és hatással lesz a jövőbeli jelentésekre is – emlékeztetett a bizottsági elnök. Mint ismert, Románia a 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság az együttműködési és értékelési mechanizmus keretében követi figyelemmel, és következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. Románia számára azért is fontos a CVM lezárása, mert több uniós tagállam ettől tette függővé felvételét a schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli övezethez.
Hasonló szellemű állásfoglalás érkezett Berlinből, Európa legerősebb államának fővárosából. A német kormány aggodalommal fogadta a román kormány rendeletét a büntető törvénykönyv (Btk.) és a perrendtartás módosításáról, és választ vár Bukaresttől arra a kérdésre, hogy a rendelet révén megváltozó környezetben miként lehet folytatni a korrupció elleni küzdelmet – hangzott el tegnap Berlinben a német kormányszóvivői tájékoztatón. Martin Schäfer külügyi szóvivő szerint a román kormány döntése nem jó és nem helyes jelzés, a német szövetségi kormány pedig világos válaszokat vár a bukaresti vezetéstől arra, „miként képzeli el a korrupció elleni elkötelezett harc folytatását a megváltozott jogi keretfeltételek között, és hogyan szeretné erősíteni a jogállamot”.
Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert felidézte, hogy a kancellár a napokban telefonbeszélgetést folytatott az ügyről Klaus Iohannis államfővel, teljes támogatásáról biztosítva őt az erős és érett román demokrácia kiépítése érdekében a korrupció ellen folytatott küzdelmében. Angela Merkel a román elnök előtt világossá tette, hogy „Berlin szerint nagyon rossz jelzés lenne a korrupció elleni küzdelem felpuhítása, és a jogállamiság, illetve a reformpolitika relativizálása Romániában”.
Amerika is érdeklődést tanúsít a Bukarestben történtek iránt. Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete találkozóra hívta Sorin Grindeanu kormányfőt tegnap délelőtt. Marian Neacşu, a miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója megerősítette az erről szóló hírt, de részleteket nem árult el. Annyit közölt még, hogy információi szerint a találkozót az amerikai diplomata kezdeményezte.
Ugyancsak tegnap este Románia hat partnere: Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok közös levélben kérte Románia kormányát, hogy ne akadályoztassa a korrupció elleni harcot. „Mi, Románia nemzetközi partnerei és szövetségesei mélységes aggodalmunkat fejezzük ki Románia kormányának 2017. január 31-e éjszakai akciójával kapcsolatban, amely aláásta Románia tízévi, jogállamiságra törekvő és korrupcióellenes előrelépéseit” – olvasható az angol nyelvű közleményben. Az idézett dokumentum szerint a vitatott lépések Románia partnerségi viszonyait veszélyeztetik. Az aláírók szerint a kormány akciója szembement az igazságszolgáltató testületek, a civil társadalom hiteles szereplői és a román állampolgárok egyhangúlag megfogalmazott véleményével, és „nem tesz mást, mint súlyosan csorbítja Románia pozícióját a nemzetközi közösségben, kockáztatva a közös, az Európai Unió és a NATO alapelvein nyugvó partneri viszonyokat”. „Reméljük, hogy Románia kormánya visszafordítja ezt a szerencsétlen folyamatot” – írják a közleményben, amely szerint, ha valóban szükség van a vitatott törvénymódosításokra, ezeket csakis az összes érintett fél meghallgatásával, hiteles és megalapozott folyamat eredményeképpen lehet meghozni. 
Az aláírók között levő uniós országok képviselői az Európai Bizottság Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusára figyelmeztetnek, amelynek keretében a közelmúltban újabb jelentés látott napvilágot. A nyilatkozat EU-tagságú aláírói remélik, hogy Románia olyan utat fog bejárni, amely lehetővé teszi az Európai Bizottságnak, hogy a mechanizmus lezárása irányában tudjon a továbbiakban intézkedni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hat nagykövet közös levélben aggódik a román jogállamiságért
Románia hat partnere – Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok – kéri Románia kormányát, hogy ne akadályozza a korrupcióellenes harcot.
„Mi, Románia nemzetközi partnerei és szövetségesei, mélységes aggodalmunkat fejezzük ki Románia kormányának 2017. január 31-i éjszakai akciójával kapcsolatban, amely aláásta Románia tíz évi, jogállamiságra törekvő és korrupcióellenes lépéseit" – olvasható az érintett külképviseletek angol nyelvű közleményében. Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentum szerint a vitatott rendelkezések veszélyeztetik Románia partnerségi kapcsolatait.
Az aláírók szerint a kormány akciója szembement az igazságszolgáltató testületek, a civil társadalom hiteles szereplői és a román állampolgárok egyhangúlag megfogalmazott véleményével és „nem tesz mást, mint súlyosan csorbítja Románia pozícióját a nemzetközi közösségben, kockáztatva a közös, az Európai Unió és NATO alapelvein nyugvó partneri viszonyokat".
„Reméljük, hogy Románia kormánya visszafordítja ezt a szerencsétlen folyamatot" – teszi hozzá a közlemény, amely szerint ha valóban szükség van a vitatott törvénymódosításokra, ezeket csakis az összes érintett fél meghallgatásával, hiteles és megalapozott folyamat eredményeképpen lehet meghozni.
Az aláírók között lévő uniós országok képviselői az Európai Bizottság Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusára figyelmeztetnek, amelynek keretében a közelmúltban újabb jelentés látott napvilágot. Az aláírók emlékeztetnek, hogy a jelentés szerint a korrupcióellenes harcot nem szabad leállítani, ellenkező esetben a mechanizmus lezárása nem történhet meg.
A EU-tagállamok diplomatái remélik, hogy Románia olyan utat fog bejárni, amely lehetővé teszi az Európai Bizottságnak, hogy lezárja az ellenőrzési mechanizmust – derül ki a közleményből.
Krónika (Kolozsvár)

Liviu Dragnea: külföldről manipulálják a kormány ellen tüntetők százezreit
A Szociáldemokrata Párt támogatja a kormányt a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet ügyében. Liviu Dragnea PSD-elnök szerint külföldről irányított manipuláció hatására tüntetnek százezrek a jogszabály ellen.
A kormány fő erejét képező párt vezetője először lépett nyilvánosság elé csütörtökön a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadása óta. Ismert, hogy  a jogszabályt kedden este az igazságszolgáltatás szakmai szervezetei és az államfő bírálatai ellenére, előzetes bejelentés nélkül fogadta el Grindeanu-kabinet. A kormány döntése ellen több százezren tüntettek, és az Európai Bizottság, az Egyesült Államok , Németország és más nyugati államok is bírálták Bukarestet.
Liviu Dragnea a PSD Országos Végrehajtó Bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatót a kormányfővel az oldalán. Bejelentette, hogy párt vezető testülete további bizalmáról biztosította a Grindeanu-kabinetet. Kifejtette, a PSD tiszteséges úton nyerte meg a választásokat, a kormány legitim módon gyakorolja hatalmát, a jövőben is ezt tervezi tenni. Közölte, a kormány tevékenységének aláaknázására irányuló kísérleteket a romániai jogrend destabilizálására tett próbálkozásnak tartja.
Liviu Dragnea közölte, hogy manipulációs szándékú, félretájékoztató kampány zajlik ellen, és e kampány miatt vonultak a napokban tüntetők százezrei a nagyvárosok utcáin. A politikus értésre adta, hogy a manipulációt szerinte külföldről irányítják. „Nem vagyok biztos abban, hogy ez a kampányt Romániából koordinálják” – jelentette ki. 
A politikus félretájékoztatásnak nevezte, hogy ejtik ellene a vádakat az ellene zajló bűnvádi perben, ha hatályba lép a sürgősségi rendelt. Szerinte az egyik vád megmarad. Elmondta, beszélt az ügyvédeivel, akik megerősítették, amit ő maga állítása szerint már "sejtett": az ő perét nem zárják le, mert az ellene felhozott, közokirat-hamisításra vonatkozó vád továbbra is fennáll. "Én nem várok el és nem kérek kegyelmet senkitől, sem a kormánytól, sem a parlamenttől, sem az államfőtől" – jelentette ki.
"Tisztelem a tüntetőket"
Liviu Dragnea reményét fejezte ki, hogy a belügyminisztériumnak és az ügyészségnek sikerül kiderítenie, ki tervelte ki és ki szervezte meg a szerda este a bukaresti Győzelem téren elkövetett erőszakos cselekedeteket, illetve hogy ki fizetett az incidensek előidézőinek. Megjegyezte: maga is utcára vonult volna tiltakozni, ha csak a tévébe követte volna az eseményeket, anélkül, hogy olvasta volna az alkotmánybíróság határozatát és indoklását, illetve anélkül, hogy alaposan tanulmányozta volna a kormány rendeleletét. "Ehhez hasonló félretájékoztatási gépezetet a forradalom óta nem láttam" - jegyezte meg.
A pártelnök kitérő választ adott arra, hogy vajon Románia legfőbb szövetségeseit is félrevezették-e, és ennek tulajdonítja-e, hogy hat nyugati ország nagykövete közös állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát a kormány keddi döntése miatt, amellyel szerintük aláaknázta Romániának a jogállam megerősítése és a korrupcióellenes harcában az elmúlt tíz évben elért eredményeit. Dragnea annyit mondott, hogy figyel jelzéseikre, és biztosította őket, hogy a korrupcióellenes harc a kormány egyik fontos célkitűzése.
A pártelnök a PSD nevében "teljes tiszteletéről" biztosította a fővárosban és az ország más városaiban tartott tüntetések résztvevőit. "Mindenkinek jogában áll kifejezni véleményét, függetlenül attól, hogy 1, 1.000, 10.000, 50.000 vagy 60.000 emberről van szó. (...) Azonban nagyon fontos, hogy mindez erőszakmentesen történjen" - hangsúlyozta Dragnea, és felhívást intézett a "békésen tüntető, jóhiszemű" tiltakozókhoz, határolódjanak el azoktól a csoportoktól, "amelyek azt akarták elérni, hogy erőszakba torkolljon a tüntetés". 
A kormányfő nem mond le
Sorin Grindeanu elmondta, nem az éj leple alatt fogadták el a vitatott kormányrendeletet, hiszen máskor is előfordult, hogy a kormány későig dolgozik, és szerinte a kabinet betartotta a szabályokat, hiszen a rendelet elfogadását társadalmi vita előzte meg, és (egy korábbi szövegváltozatról) a legfelső bírói tanács véleményét is kikérték.
A rendelet sürgősségét Grindeanu azzal indokolta, hogy már két hete tüntettek az országban azok, akiket azzal vezettek félre, hogy a kormány amnesztiára és közkegyelemre készül, ezért maga kérte az igazságügyi minisztert, mielőbb terjessze be végleges tervezeteit, hogy lezárják az ügyet.
Sorin Grindeanu tagadta a sajtótájékoztatón, hogy engedve a tüntetők követelésének, fontolóra vette a lemondását. A miniszterelnök azt mondta, fontosnak tartotta a PSD-s kollégáival való találkozást. A tüntetéseket figyelemmel követi, tette hozzá, és az a véleménye, hogy sok jószándékú ember mellett megjelentek olyanok is, akiknek erőszakos tetteivel nem tud egyetérteni. 
Az újságírók ismételt kérdésére, hogy lemond-e tisztségéből, lévén, hogy több százezer ember követelte ezt, a kormányfő azzal felelt: "És több millió más ember megszavazta a PSD-t". A teremből távozóban Grindeanu azt mondta, nem gondolt a tisztségéből való lemondásra. 
maszol.ro

„Folytatjuk a korrupcióellenes harcot”
Sorin Grindeanu egy Jean-Claude Junckerhez és Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság elnökéhez, illetve első alelnökéhez címzett szerdai levelében megerősítette „minden romániai intézmény és döntéshozó elkötelezettségét a korrupcióellenes harc folytatását illetően”. A kormány közleménye szerint a miniszterelnök a büntető törvénykezést módosító kormányrendeletek által kiváltott állásfoglalások kapcsán fogalmazta meg levelét. „Tudomásul vettem a korrupcióellenes harc folytatásának fontosságáról megfogalmazott közös álláspontjukat, valamint az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében megfogalmazott jelentés megállapításait, és biztosíthatom önöket, hogy a korrupcióellenes harc az általam vezetett kormány egyik prioritása” – fogalmaz Grindeanu, aki hozzáteszi: elküldi a testületnek a büntető törvénykezést módosító jogszabályok teljes szövegét.
Nyugati Jelen (Arad)

A parlament előtt a 2017-es költségvetés
A szakértők szerint túl derűlátó a kormány, amikor azt mondja, hogy a megemelkedett kiadások mellett is ilyen gyors ütemben bővül a gazdaság.
Több mint 5 százalékos gazdasági növekedésre alapozva fogadta el az idei állami költségvetés tervezetét kedd este a kormány. A parlament elé beterjesztett, és a bizottsági viták után jövő héten a plénum elé kerülő tervezetben 815 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP), 1,4 százalékos inflációval, és 4,46 lejes euróárfolyammal számolnak.
A központi költségvetést az előző évinél több mint 15 százalékkal magasabb bevételekre számítva dolgozta ki a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kabinet, amely a kiadási oldalon 15,5 százalékos növekedést irányzott elő. A kormány a teljes államháztartás szintjén 254,7 milliárd lejes bevételekkel számol, ennél pedig 24 milliárd lejjel többet akar költeni. A költségvetési hiány így a GDP 2,96 százalékára rúgna.
Kinek mennyi jut?
A kormány közleménye kiemeli: több mint ötven százalékkal 16,3 milliárd lejre növelte a védelmi minisztérium költségvetését, amely így – Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően – eléri a GDP 2 százalékát.
A 2017-es költségvetésből az igazságügyi minisztérium 3,15 milliárd lejt kap – jelentette be kedden késő este a Victoria-palotában Viorel Ştefan pénzügyminiszter. Az összeg a bruttó hazai termék hozzávetőlegesen 0,38 százalékát teszi ki, és Ştefan szerint ez 139 millió lejjel több, mint tavaly. Ebből mintegy 50 százalékkal növelik a fogvatartottak élelmiszer-ellátására fordított összeget, javítják a börtönviszonyokat, és elkezdik két új, egyenként ezer férőhelyes börtön építését Caracalban és Berceni-ben.
A belügyminisztériumnak 11,3 millárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 1,3%-át irányozza elő a költségvetés, amelyből, többek között, 167 különleges mentőkocsit és 47 mentőkonténert kell vásárolnia. Felújítanak 26 tűzoltósági, rendőrségi és csendőrségi székhelyet. A külügyminisztérium költségvetése 19 millió lejjel nő, idén 768 millió lejből gazdálkodhat a tárca, ez a hazai össztermék 0,094 százaléka. Ebből kell megnyitni Románia három új konzulátusát Salzburgban (Ausztria), Haifában (Izrael) és Melbourne-ben (Ausztrália), illetve fel kell újítani több más diplomáciai képviselet székhelyét.
A gazdasági minisztériumnak 225 millió lejt irányoz elő a költségvetés, ez a bruttó hazai termék 0,027 százalékának felel meg, az összegből pedig többek között az új lelőhelyek feltárását célzó geológiai kutatóprogramot, valamint egyes hőerőművek korszerűsítését és a bányabezárási programot kell finanszíroznia.
A közlekedési tárca eközben 32 milliárd lejt kap – ez a bruttó hazai termék hozzávetőlegesen 4 százaléka. A pénzügyminiszter azt mondja, ez 60 százalékkal haladja meg a tavaly kiutalt összeget, és ebből többek között a következő célkitűzéséket kell megvalósítania: 62,5 kilométer autópálya Lugos és Déva között, 28,7 kilométer sztráda Szászsebes és Torda között, a Târgu Jiut, Marosvásárhelyt, Caracalt és Brassót elkerülő körgyűrű befejezése, a bukaresti 4-es metróvonal befejezése, 272 de kilométer országút felújítása, illetve ebből az összegből fedezik az egyetemisták ingyenes vasúti utazásának költségeit is.
A fejlesztési és európai alapokért felelős minisztériumnak 6,65 milliárd lejt irányoz elő a költségvetés, ez 1,41 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tárca célkitűzései között szerepel 2500 bölcsőde és 2000 iskola építésének leszerződése és megépítése, a víz- és csatornázási munkálatok folytatása a vidéki településeken és 30 egyetemi kollégium építése. Az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős minisztériumnak 1,99 milliárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 0,24 százalékát irányozza elő a költségvetés, amelyből, többek között 20 ezer új munkahelyet kell létrehoznia a Start-up - Románia program keretében.
A pénzügyminisztériumnak eközben 3,2 milliárd lejt irányoz elő a költségvetés, ez 104 millió lejjel kevesebb, mint tavaly. A mezőgazdasági minisztérium 27,13 milliárd lejt kap, ez a bruttó hazai terméknek nagyjából 3,3 százaléka. A környezetvédelmi minisztérium költségvetése 80 millió lejjel nő, idén 428 millió lejből gazdálkodhat a tárca – ebből folytatják a roncsautó- és az Első otthon programot. A víz- és erdőgazdálkodási minisztériumnak 326 millió lejt irányoztak elő, amiből legalább 5 ezer hektárt újra kell erődíteni.
A 2017-es költségvetésben 35,6 milliárd lejt szánnak az oktatásra, ez a bruttó hazai termék 4,4 százaléka. Ştefan elmondása szerint az oktatási tárca azt tűzte ki célul, hogy 20 százalékkal emelje a tanárok bérét, kísérleti jelleggel meleg ebédet biztosítson 50 oktatási intézmény 29 695 tanulójának, és befejezze 15 óvoda és 12 iskola építését. Az egészségügy számára 37,4 milliárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 4,6 százalékát irányozza elő a költségvetés a tavalyi 30,284 milliárd lej után.
A 2017-es költségvetésből a kultúráért és nemzeti identitásért felelős minisztérium 707 millió lejt kap. A távközlési minisztérium idei költségvetése 510 millió lej lesz, ebből tőkésíteni kell a postát. A határon túli románokért felelős tárca 19,2 millió lejből gazdálkodhat, ez 5,24 millió lejjel több, mint egy évvel korábban. A turisztikai minisztériumnak 80 millió irányoz elő a költségvetés, ez 31 millió lejjel több, mint egy évvel korábban.
„Túlságosan derűlátók"
A költségvetési tanács azonban arra figyelmeztette a kormányt, hogy az államháztartás bevételei tekintetében túlságosan derűlátó volt, a közalkalmazotti béremelésekkel bevállalt kiadásokat pedig alábecsülte. A nemzetközi pénzintézmények – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Bizottság – mindegyike 4 százalék alatti gazdasági növekedést valószínűsít idén Romániában.
Amint arról korábban írtunk, a román államháztartás bevételei tavaly a GDP 30 százaléka alá csökkentek, miután 2016 január elsején 24-ről 20 százalékra csökkentették az általános forgalmi adót (áfa/TVA). Idén újabb 1 százalékponttal 19 százalékra csökkent az áfa, a kormány pedig további nyugdíj- és béremelésekről döntött.
Gyengíti a lejt a kormány húzása
Már a szerda reggeli órákban esett a lej árfolyama a bankközi piacon – a szakértők szerint a román fizetőeszköz értékvesztése összefüggésben áll a kormány által kedd este elfogadott, a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítását célzó sürgősségi kormányrendelet elfogadásával. 9-30-kor 0,4 százalékos gyengülés jelentettek, ekkor már az árfolyam elérte a 4,52 lej/eurót. 0,5 százalékot veszített eközben értékéből a román deviza az Egyesült Államok fizetőeszközéhez képest: 4,19 lej/USA dollár árfolyamon zajlottak a tranzakciók. A Román Nemzeti Bank (BNR) sem volt derűlátóbb, amikor 13 órakor kiadta a referencia-árfolyamot, ami 4,5240 lej/euró, illetve 4,1935 lej/USA dollár volt.
Bálint Eszter | 
Krónika (Kolozsvár)

Minority SafePack: pert nyert az RMDSZ és a FUEN az EB-vel szemben
Pert nyertek az Európai Unió Bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elindítói, így az Európai Bizottságnak újra kell tárgyalnia a kisebbségi javaslatcsomag bejegyzését.
A hírt Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte a személyes Facebook-oldalán. Mint ismert, a Minority SafePack kisebbségi javaslatcsomagot az RMDSZ indítványára, a FUEN ernyője alatt, a kezdeményező bizottság 2013-ban nyújtotta be az Európai Bizottsághoz, a brüsszeli testület azonban uniós kompetenciahiányra hivatkozva elutasította bejegyzését.
Kelemen Hunor a Maszolnak elmondta, a bíróság ítéletének következményeként a polgári kezdeményezés ismét az Európai Bizottsághoz kerül. „Én abban bízom, hogy a luxemburgi döntést követően a Bizottság sokkal alaposabban vizsgálja meg a kisebbségi javaslatcsomagot, és a polgári kezdeményezéseket nem elakasztani akarja, hanem segíteni. Meg vagyok győződve, hogy amit mi kértünk, az uniós hatáskörbe tartozik. Bízom abban, hogy a második döntés kedvező lesz, és el tudjuk indítani az aláírásgyűjtést” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A luxemburgi bíróság pénteken ismertetett véleménye szerint az Európai Bizottságnak egyértelműen meg kellett volna jelölnie - mivel a felperesek nem tudták beazonosítani az elutasító indokok közül - a javaslat azon elemeit, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, valamint az ezt alátámasztó indokokat.
A bíróság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vehető-e annak megállapításáig, hogy a javasolt intézkedések mely része tartozik és mely része nem tartozik az Európai Bizottság hatáskörébe.
Az európai polgári kezdeményezés intézményét az Európai Unió Lisszaboni Szerződése hozta létre. Ennek értelmében az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia minden olyan kezdeményezést, amelyet az unió legalább hét országának legkevesebb egymillió polgára aláírásával támogat.
Kelemen és Vincze üdvözölte az ítéletet
„Örvendünk, hogy az Európai Unió megértette: nem különleges bánásmódot kérünk, hanem annak elismerését, hogy a nemzeti közösségek teljes értékű tagjai a társadalomnak, Európának. Ám fontosnak tartjuk elmondani: bármilyen döntés is született volna a mai nap, nekünk tovább kell haladni azon az úton, amelyen az őshonos kisebbségeket képviselő partnereinkkel elindultunk” – reagált az ítélet hírére Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A politikus a Minority SafePack erényének tartja, hogy sikeresen azonosította azokat a területeket, amelyek szervesen kapcsolódnak az európai közösségek legfontosabb törekvéseihez: az anyanyelv és identitás védelméhez, a politikai képviselethez, a régiók megerősödéséhez, valamint az egyenlő bánásmódhoz.
Hangsúlyozta: egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió válaszút előtt áll, a pénteki döntés reménnyel tölti el azt a 60 millió állampolgárt, amely Európa valamely őshonos kisebbségéhez tartozik: „Európa akkor lesz sikeres, ha annak minden állampolgára sikeres. Ha az Unió nyitott, ha meg tudja hallani az emberek hangját, figyelembe veszi azok javaslatait és kezdeményezéseit. Nem pedig eltávolodik tőlük” – idézte az RMDSZ hírlevele a szövetségi elnököt.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke a kihirdetést követően kijelentette: „ma győztek az európai nemzeti közösségek. Még nem érkeztünk el utunk végéhez, de jelentős szakaszgyőzelmet arattunk. Az ítélet arra kényszeríti az Európai Bizottságot, hogy érdemben foglalkozzon az európai kisebbségek beadványával. A kisebbségi összefogás és az alaposan előkészített szakmai munka meghozta gyümölcsét. Az RMDSZ, a Dél Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségi Ifjak szervezetének a FUEN égisze alatt megvalósított kezdeményezése mindannyiunk sikere. Köszönet minden támogatónknak! A munkát pedig már holnaptól folytatjuk.”
A per előzményei
Az ügy előzménye, hogy 2013 júliusában egy polgári bizottság - amelynek mások mellett tagja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök -Minority SafePack - one million signatures for diversity in Europe című európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A kezdeményezés arra irányul, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítására, valamint az Európai Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.
 Az uniós bizottság 2013. szeptemberi határozatában elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása európai uniós értéknek minősül, az európai uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a kulturális és nyelvi sokféleséget és el kell kerülniük minden, a nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetést.
A bizottság ugyanakkor megtagadta az európai polgári kezdeményezés bejegyzését, mert úgy ítélte meg, hogy az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack nem tartozik jogalkotási hatáskörébe. A kezdeményezők a dokumentum bejegyzését követően kezdhették volna el az európai aláírásgyűjtést, hogy ezzel a kisebbségvédelmi tárgyú szabályozására sarkallják a bizottságot.
A fellebbezés
Az RMDSZ és a FUEN tavaly megfellebbezte az Európai Bizottság döntését az Európai Unió Bíróságánál. A per első tárgyalását szeptember 16-án tartották Luxemburgban. A kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyét két, nagy tapasztalattal rendelkező ügyvéd képviselte: a németországi Dr. Ernst Johansson és a brüsszeli Dr. Thomas Hieber brüsszeli ügyvéd, a polgári kezdeményezés szakértője.
Ezen a tárgyaláson az ügyvédek nehezményezték, hogy az Európai Bizottság nem indokolta meg részletesen a döntésüket, ugyanakkor erős érveket soroltak fel amellett, hogy a javasolt intézkedések az EU hatáskörébe tartoznak. Az ügyvédek részletesen érveltek a regionális politikáknak a kisebbségi összetevővel történő bővítése, a politikai képviselet fontossága és az etnikai és vallási diszkriminációnak az uniós jogba emelése mellett.
maszol.ro

Kitüntették Iohannist Drezdában
Szent György-éremmel tüntették ki február 3-án a drezdai Semper Operaházban Klaus Iohannis államfőt, „az európai értékek folyamatos támogatása” miatt. Az államfő „egész Románia” nevében vette át az érmet, amit „a román–német barátságnak” ajánlott fel. „Szent György lovag példája arra a küzdelemre utal, amit a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben az európai demokratikus államok vívnak” – mondta köszönőbeszédében Johannis. Az államfő rámutatott: fontos, hogy az Európai Unió becsülettel és tisztességgel megőrizze alapértékeit és konkrét megoldásokat keressen arra, hogy polgáraihoz közelebb legyen. Korábban a Szent György-érmet olyan személyiségek kapták meg, mint Christian Wulff, Németország volt elnöke, Günther H. Oettinger, volt európai biztos, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker, volt luxemburgi kormányfő, az Európai Bizottság hivatalban lévő elnöke.
Nyugati Jelen (Arad)

Ezúttal Brüsszelt is beavatják
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szakértőivel konzultálva és minden hazai érdekelt felet megszólító társadalmi vitával dolgoznak ki új törvénytervezetet a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeinek kiigazítására – tájékoztatta Teodor Meleşcanu külügyminiszter tegnap a Bukarestben akkreditált külföldi tudósítókat.
A diplomácia vezetője elmondta: Brüsszelben is kedvező visszhangja volt annak, hogy a kormány hatályon kívül helyezte a vitatott sürgősségi kormányrendeletét, de a büntetőjog kiigazításának kötelezettsége továbbra is fennáll. Meleşcanu közölte: a jövő héten Brüsszelbe látogat Sorin Grindeanu miniszterelnök, hogy Bukarest terveit ismertesse. A külügyminiszter szerint a kormány egyik fő célkitűzése az igazságszolgáltatás jó működési feltételeinek megteremtése, beleértve a korrupcióellenes ügyészséget is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

GDP-bővülés Tavaly 4,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a 2015. évihez képest – közölte gyorsjelentésében az országos statisztikai intézet. A tavalyi utolsó negyedévben a gazdaság 4,7 százalékkal nőtt 2015 hasonló időszakához mérten, míg a tavalyi harmadik negyedévhez képest 1,3 százalékos GDP-bővülést jegyeztek. A statisztikai intézet által közölt adat egyezik a kormány által prognosztizált növekedési ütemmel. Az Európai Bizottság egy nappal korábban közölt téli előrejelzésében 4,9 százalékos gazdasági növekedésre számított, a Világbank pedig legutóbbi jelentésében 4,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsített 2016-ra. Tavaly a hazai gazdaság az első negyedévben 4,3 százalékkal, a második negyedévben 6 százalékkal, a harmadik negyedévben szintén 4,3 százalékkal nőtt az előző évi hasonló időszakhoz mérten.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szabad az út a románok kanadai vízummentessége előtt
Jóváhagyta az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén. Ennek nyomán a tengerentúli ország eltörli a román állampolgárok vízumkötelezettségét.
Az egyezményt 408 igen szavazattal, 254 ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a strasbourgi ülésen. A szavazást megelőző vitán Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta, az „óriási gazdasági és geopolitikai lehetőséget" jelentő szerződéssel új korszak kezdődik az EU és Kanada kapcsolataiban. „Falak helyett hidakat építünk, s ez lehetővé teszi, hogy együttesen lépjünk fel a társadalmainkat érő kihívásokkal szemben" – mondta.
„A mai bizonytalan időkben, a protekcionizmus világszintű térnyerése közepette a CETA a fenntartható kereskedelem iránti elkötelezettségünket tanúsítja" – emelte ki Cecilia Malmström. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a parlamenti szavazás eredményét, fontos mérföldkőnek nevezve azt a CETA ratifikációs folyamatában. Mint mondta, a megállapodás lehetővé teszi, hogy „közösen alakítsuk a globális kereskedelmi szabályokat".
Antonio Tajani, az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke kijelentette, „a szabadkereskedelmi egyezmény az uniós állampolgárok javát szolgálja, serkenteni fogja a gazdasági növekedést, elősegíti a munkahelyteremtést és garantálja az EU magas egészségügyi, környezetvédelmi és munkajogi szabályainak megőrzését".
Az EP épülete előtt nagyjából száz civil tüntetett szerda délelőtt a parlamenti jóváhagyás ellen, a szavazás előtti percekben pedig több képviselő azt skandálta az ülésteremben, hogy „nemet a CETA-ra!". A szerződés rendelkezéseinek többsége már áprilisban hatályba léphet, de az egyezményt még a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell, ami szakértők szerint évekig is eltarthat.
Az ottawai kormány már tavaly bejelentette, hogy 2017. december 1-jével eltörli a román és a bolgár állampolgárokkal szemben alkalmazott vízumkényszert, ha Brüsszel rábólint a szabadkereskedelmi megállapodásra. Bukarest és Szófia is a vízumkényszer eltörlését támasztotta annak feltételéül, hogy hozzájárulásukat adják az Európai Unió és Kanada közötti egyezmény megkötéséhez.
A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után.
A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Krónika (Kolozsvár)

Eljárást indított az EB Románia és Magyarország ellen a helyi élelmiszer-termelőknek kedvező törvény miatt
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) Románia ellen, azt kifogásolva, hogy egy rövidesen hatályba lépő törvény szerint a nagyobb forgalmú üzletláncoknak helyi termelőktől kell beszerezniük a friss élelmiszerek több mint felét - közölte az Agerpres hírügynökség szerdán. Ugyancsak eljárás indult Magyarország ellen a kiskereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében.
Az EB felszólította Romániát, hogy két hónapon belül módosítsa azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek Brüsszel szerint sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét.
Romániában tavaly júliusban hirdették ki és idén januárban kellett volna hatályba léptetni azt a törvényt, amely több román élelmiszer forgalmazására kötelezi a hipermarketeket. A kormánynak az eltelt fél évben ki kellett volna dolgoznia a törvény alkalmazási módszertanát, ez azonban egyelőre nem történt meg.
Az élelmiszerek forgalmazását szabályozó törvény új változata szerint a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat arra kötelezik, hogy a friss termékeik 51 százalékát úgynevezett rövid beszerzési láncon keresztül vásárolják meg. A törvénymódosítás kezdeményezői ezzel azt akarják elérni, hogy a hipermarketek helyi termelőktől vásárolják meg az általuk forgalmazott hús, tojás, zöldség, gyümölcs, méz, valamint tej- és péktermékek több mint felét. A törvény arra is kötelezte a nagy üzletláncokat, hogy a húsárun tüntessék fel a származási országot, a feldolgozott hústermékeken pedig a Romániából származó nyersanyag arányát. Az előírásokat megszegő hipermarketekre 100 ezertől 150 ezer lejig terjedő bírságot róhatnak ki.
Az EB szerint a román jogszabály korlátozza a kiskereskedők termékkínálatra vonatkozó üzleti döntéseit, ami ellentétes az EU működéséről szóló szerződés 49., a letelepedés szabadságára vonatkozó cikkelyével.
 
Szabadság (Kolozsvár)

Nő az államadósság (Iohannis kihirdette a költségvetést)
Szuperoptimistának nevezte Klaus Iohannis államfő a Grindeanu-kormány 2017. évi költségvetési törvényét tegnap, mégis kihirdette a jogszabályt, mert az országnak szüksége van rá. Az elnöknek joga lett volna megfontolásra visszaküldeni a törvényt a parlamentnek, de ha azt a törvényhozók változatlan formában szavazzák meg – ahogy az a kormányoldal kényelmes többségének ismeretében valószínű –, akkor másodszor már nem tagadhatta volna meg a kihirdetést.
Iohannis rövid sajtónyilatkozatában úgy értékelte: a költségvetési bevételeket a kormány túlbecsüli, hiszen az előző évhez képest 14 százalékos növekedéssel számol idén, anélkül, hogy erre bármilyen magyarázattal szolgálna. Azt is nehezményezte, hogy a kormány hatalmas kiadásokat irányoz elő, és több mint tízmilliárd eurós hitelt készül felvenni. A kormánynak most alkalma lesz bebizonyítani, hogyan hajtja végre a költségvetési törvénybe foglalt vállalásait – jelentette ki Iohannis, majd háromszor is hangsúlyozta: felelősségteljes gazdálkodást vár el a kabinettől.
A költségvetés kihirdetését már nagyon türelmetlenül várta Sorin Grindeanu kormányfő, aki a tegnapi kormányülés előtt azt mondta minisztereinek, hogy „a késlekedés megkérdőjelezi egyes intézkedéseink gyakorlatba ültetését”, és nem csupán a minisztériumok, hanem a megyei és helyi önkormányzatok tevékenységére is kihat.
A kormány 2017-ben 815 milliárd lejes hazai nemzeti összterméket (GDP) valószínűsít, a költségvetés tervezetét pedig 2,98 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolva, 5,2 százalékos gazdasági növekedésre alapozva dolgozta ki, miközben az Európai Bizottság 4,4 százalékos növekedést valószínűsít idén Romániában. A kormány előrejelzése szerint az államadósság az év végére eléri a GDP 37,7 százalékát, az infláció pedig 1,4 százalék lesz. A kabinet azt ígéri, hogy idén 4,3 százalékkal nő a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékra mérséklődik. 
Az államháztartás bevételei tavaly a GDP 30 százaléka alá csökkentek, miután 2016. január elsején 24-ről 20 százalékra mérsékelték az áfát. Idén már 19 százalékos az áfa, a kormány pedig további nyugdíj- és béremelésekről döntött.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Grindeanu Brüsszelben: megértettem a tüntetők üzeneteit
Tiszteletben tartja az utcára vonult tüntetők véleményét, megértette üzenetüket, és a tiltakozást kiváltó kérdést a parlament fogja tárgyalni - jelentette ki pénteken a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján Sorin Grindeanu kormányfő.
"Figyelemmel kísértem minden tüntetést, azt is, amelynek során tízezrek vonultak a kormány épülete elé, és a mostaniakat is, amikor alábbhagyott a tiltakozók létszáma. Tiszteletben tartom a tüntetők véleményét, értékelem, hogy a megmozdulások rendben zajlottak, sőt kimondottan értékelem azt a kreativitást, amiről polgártársaink bizonyságot tettek az elmúlt időszakban. Megértettem az üzenetüket” – mondta a miniszterelnök Brüsszelben.
Sorin Grindeanu arra a kérdésre válaszolt, hogy mit üzen azoknak, akik folytatják a tüntetést Bukarestben, illetve annak a mintegy húsz, ellene tiltakozó embernek, akik az Európai Bizottság székhelye előtt várták.
A kormányfő kiemelte: a büntetőjogot módosító sürgősségi kormányrendelet hatályon kívül helyezése a bizonyíték arra, hogy a kormány megértette a tüntetők üzenetét. "Minden vita erről a parlamentben fog zajlani, a civil szervezetek és az érintett intézmények bevonásával” - jelentette ki a miniszterelnök.
Nem kapott a romániai igazságügyi rendszerre vonatkozó feladatlistát az Európai Unió magasrangú köztisztviselőivel lezajlott találkozói során - jelentette ki a sajtótájékoztatón a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy kértek-e tőle garanciát az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos módosításokra, Grindeanu úgy reagált: "Vagyis, hogy van-e valamiféle To do List-em (feladatlistám)? Nincs!"
Grindeanu ismét kifejezte óhaját, hogy szűnjön meg a Romániával szemben alkalmazott Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus. Hozzátette: ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken azt mondta neki: reméli, hogy a mechanizmus még az ő mandátuma lejárta előtt megszűnik.  "Ha szemügyre vesszük a tíz évvel ezelőtti ajánlásokat és a legutóbbi jelentésben foglalt ajánlásokat, akkor láthatjuk, hogy nem ugyanazok, időközben fejlődtek. Románia is fejlődött, és nagyon fontos lépéseket tett ezen a téren" - mondta a kormányfő. 
Sorin Grindeanu csütörtökön és pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság és az Európai Tanács magas rangú képviselőivel találkozott. Csütörtökön Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével, pénteken pedig Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, valamint Jyrki Katainennel, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnökével találkozott a román kormányfő.
maszol.ro,

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: fontos szakaszgyőzelmet ért el a magyar közösség Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel - Fontos és előzmények nélküli szakaszgyőzelmet ért el a teljes Kárpát-medencei magyar közösség az Európai Unión belüli kisebbségi jogérvényesítés terén a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel - állapította meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet legfrissebb, MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében.
A tanulmányban felidézték, hogy február 3-án az Európai Unió Törvényszéke helyt adott a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést előterjesztők kérésének, és megsemmisítette az Európai Bizottság elutasító határozatát. Ez volt az első az európai polgári kezdeményezések történetében, amelynek fellebbezése sikeres volt - rögzítették.
Mint írták, a Minority SafePack hat területen - nyelvi, oktatási, művelődési kérdések, regionális politika, közképviselet, egyenlőség, média, regionális (tagállami) támogatás - összesen 11 konkrét szabályozási javaslatot tesz, megjelölve a megfelelő jogalapokat, valamint a javasolt jogszabály típusát. A kezdeményezés tehát valójában nem egy, hanem több jogalkotási javaslatot tartalmazó csomag, amely az EU intézményrendszerében már létező és szabályozott területekhez kapcsolja a kisebbségi jogokat - fejtették ki.
A Minority SafePack kezdeményezést 2013. július 16-án iktatták az Európai Bizottságnál, amely végül 2013. szeptember 13-án elutasította azt. Az elutasító levélben a bizottság megjegyzi, hogy megvizsgálta a kezdeményezést abból a szempontból, hogy megfelel-e az Európai Parlament és Tanács 211/2011-es rendeletében foglalt kritériumoknak. A testület megállapította: az "nyilvánvalóan kívül esik az EB azon jogkörén, amely felhatalmazná, hogy jogalkotási javaslatot tegyen". Az elutasító határozat ugyanakkor nem jelöli meg egyértelműen azokat a pontokat, amelyekre ez a megállapítás érvényes.
Hozzátették: a kezdeményező bizottság úgy döntött, hogy az elutasító határozatot megtámadja az EU luxemburgi törvényszékén.
Az Európai Unió Törvényszékének első tanácsa, az írásbeli szakaszt és a 2016. szeptember 16-i tárgyalást követően, február 3-án hozta meg az ítéletet.
Az elemzés összeállítói szerint precedens értékű döntés született. Egyrészt jogi szempontból a bizottság kényszerhelyzetben van, ugyanis meg kell pontosan jelölnie, hogy melyek azok a pontok, amelyek nem tartoznak az uniós szabályozás körébe. Értelemszerűen ez újabb luxemburgi pert is vonhat maga után azzal kapcsolatban, hogy a bíróság állapítsa meg az ebben a témakörben igencsak pontatlan uniós hatáskörök pontos határait - írták.
A Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nyilatkozatai szerint az EB következő döntésétől függően több forgatókönyv is elképzelhető. Kevéssé valószínű, hogy az EB pozitív döntést hoz és ezúttal regisztrálja a kezdeményezést, megadva az aláírásgyűjtés azonnali elindítását lehetőségét. A második forgatókönyv szerint az EB részleges regisztrálásról dönt, amelyre akkor lehet esély, ha valós párbeszéd indul a kezdeményezőkkel, s ennek megegyezés a vége. A harmadik lehetőség egy újabb negatív döntés, amely azonban a részletes indoklás révén lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezők a befogadható elemekből új javaslatot nyújtsanak be, miközben, párhuzamosan a törvényszék tartalmi értelmezését kérik az elutasított elemekről.
(MTI)

Szakaszgyőzelem a kisebbségvédelemben
Fontos és előzménytelen szakaszgyőzelmet ért el a teljes Kárpát-medencei magyar közösség az Európai Unión belüli kisebbségi jogérvényesítés terén, ugyanis 2017. február 3-án az Európai Unió törvényszéke helyt adott a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést előterjesztők kérésének, és megsemmisítette az Európai Bizottság (EB) elutasító határozatát.
Ez volt az első az európai polgári kezdeményezések történetében, amelynek fellebbezése sikeres volt. Az alábbiakban röviden áttekintjük a Minority SafePack létrejöttét, tartalmát, ugyanakkor részletesen bemutatjuk a luxemburgi bíróság döntését és annak következményeit.
Európai polgárok jogalkotási folyamatban
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) már 2011-ben kezdeményezte egy európai szintű kisebbségvédelmi keretszabályozás létrehozását az Európai Unión belül. A kezdeményezés egyik előzménye az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupjának a 2000-es évek közepén beterjesztett javaslata volt, amely megrekedt az Európai Bizottság szűrőjén. 2012-ben egy új lehetőség adódott az elképzelés érvényesítésére.
A lisszaboni szerződés által bevezetett európai polgári kezdeményezés intézménye az európai polgárok jogalkotási folyamatban való részvételét teremti meg azáltal, hogy amennyiben legalább hét EU-tagállamból minimum egymillió választókorú állampolgár kezdeményezi egy uniós hatáskörbe tartozó kérdés szabályozását, akkor az EB-nek megfontolás tárgyává kell tennie, hogy kezdeményez-e jogi aktust a témában. Az aláírásgyűjtés elindításának előfeltétele, hogy az EB döntsön a nyilvántartásba vételről. Azt, hogy egy kezdeményezés nyilvántartásba vehető-e, azaz a benne foglalt témakör mennyiben tartozik az EU hatáskörébe, azt egy erre vonatkozó előzetes határozatban ugyancsak a bizottság állapítja meg.
A Minority SafePack elnevezésű polgári megmozdulás (teljes nevén Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe) kezdeményező bizottsága héttagú: Hans Heinrich Hansen dániai német, a FUEN volt elnöke (a kezdeményezők képviselője), Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (a kezdeményezők helyettes képviselője), Luis Durnwalder dél-tiroli német, volt dél-tiroli kormányzó, Karl-Heinz Lambertz belgiumi német ajkú, Belgium német nyelvi közösségének volt miniszterelnöke, Anke Spoorendonk németországi dán, Schleswig-Holstein tartomány minisztere, Valentin Inzko karintiai szlovén, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője, Jannewietske de Vries hollandiai fríz, a hollandiai Frízföld tartomány volt minisztere. A MinoritySafePack hat területen – nyelv-oktatás-művelődés, regionális politika, közképviselet, egyenlőség, média, regionális (tagállami) támogatás – összesen 11 konkrét szabályozási javaslatot tesz, megjelölve a megfelelő jogalapokat, valamint a javasolt jogszabály típusát. A kezdeményezés tehát valójában nem egy, hanem több jogalkotási javaslatot tartalmazó csomag, amely az EU intézményrendszerében már létező és szabályozott területekhez kapcsolja a kisebbségi jogokat.
A Minority SafePack kezdeményezést 2013. július 16-án iktatták az Európai Bizottságnál, mely végül 2013. szeptember 13-án elutasította azt. Az elutasító levélben az EB megjegyzi, hogy megvizsgálta a kezdeményezést abból a szempontból, hogy megfelel-e az Európai Parlament és Tanács 2011/211-es rendeletében foglalt kritériumoknak, és megállapította, hogy az „nyilvánvalóan kívül esik az EB azon jogkörén, amely felhatalmazná, hogy jogalkotási javaslatot tegyen". Az elutasító határozat ugyanakkor nem jelöli meg egyértelműen azokat a pontokat, amelyekre a fenti megállapítás érvényes. A kezdeményező bizottság úgy döntött, hogy az elutasító határozatot megtámadja az EU luxemburgi törvényszékén. A panaszt 2013. november 25-én iktatták, érvelésük alapja pedig az, hogy a bíróság semmisítse meg a határozatot azon az alapon, hogy az EB nem indokolta megfelelően az elutasító határozatát. A procedurális indokok mellett a fellebbezés tartalmi elemekről is szólt, amelyek kitértek azokra az intézkedésekre, amelyek az EB szerint az EU-s kompetencián kívül esnek. A kezdeményezők oldalán a perbe belépett Magyarország, míg az EB oldalán Szlovákia és Románia.
A bíróság ítélete és érvei
Az Európai Unió törvényszékének első tanácsa az írásbeli szakaszt és a 2016. szeptember 16-ai tárgyalást követően, 2017. február 3-án a T-646/143 ügyben meghozta az ítéletét. A bíróság számba veszi a felperes és az EB érveit, és kiemeli, hogy az alapvető jogvita tárgya annak a kérdésnek az eldöntése, hogy milyen mértékben kellett volna a bizottságnak részleteznie ellenvetését azon javaslatokra vonatkozóan, amelyek véleménye szerint nyilvánvalóan nem tartoznak a hatáskörébe. Ugyanis a felperesek szerint meg kellett volna jelölnie azokat az okokat, amelyekre tekintettel az egyes szóban forgó javaslatokat illetően erre a következtetésre jutott. Indokolás hiányában a szervezők nem tudhatták, hogy az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat mely részére vonatkozóan kellett volna bizonyítani kérelmük megalapozottságát, és adott esetben nem tudják az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot az EB által képviselt állásponthoz igazítani annak érdekében, hogy a bizottsághoz új javaslatot nyújtsanak be. A Románia és Szlovákia által támogatott bizottság ellenérvei szerint a beadvány törzsszövege egyértelműen jelezte a szabályozni kívánt témakört (nemzeti kisebbségek jogai), a különböző részletkérdések és konkrét javaslatok csupán a mellékletben szerepeltek. Ennek értelmében a bizottság úgy vélte, hogy a javaslat egy része nem tartozik a hatáskörébe, ezért az egész kezdeményezés nyilvántartásba vételét elutasította.
A bíróság azonban nem értett egyet a bizottság véleményével. Kijelenti ugyanis, hogy az EB annak ellenére utasította el a kezdeményezést, hogy az előterjesztők pontosan megjelölték a javasolt jogi normák típusait és a jogalapot. Úgy érvel továbbá, hogy bár a bizottság a kifogásolt határozatban „felidézi a szervezők által az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot alátámasztó kiegészítő információkban hivatkozott különböző jogalapokat, és ezt követően kijelenti, hogy az említett információkban szereplő bizonyos aktusok esetén jogosult lehet uniós aktusra vonatkozó javaslat előterjesztésére, az említett határozat csupán az említett javaslat mellékletének 1. fejezetében hivatkozott EUSZ 2. cikknek, az EUSZ 3. cikk (3) bekezdésének, valamint a Charta 21. cikke (1) bekezdésének megemlítésére szorítkozik. Majd kimondja, hogy mivel csak az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat egyes részeit tudná nyilvántartásba venni, a kérelmet egészében el kell utasítani".
A lényegre törő érve a bíróságnak, hogy a bizottság „nem tette lehetővé a szervezők számára az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat mellékletében megfogalmazott javaslatok közül azok beazonosítását, amelyek ezen intézmény szerint a 2011/211. rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében kívül estek a hatáskörén, sem pedig az ezen értékelést eredményező indokok megismerését", és következésképpen a kezdeményezőknek nem volt lehetőségük vitatni az említett értékelés megalapozottságát. Ugyanakkor a bíróság azt is kijelenti, hogy épp ebből a hiányosságból fakadóan maga sem tud felülvizsgálatot gyakorolni a bizottság értékelésének jogszerűsége fölött. Ez azt jelenti, hogy a bíróság elvi szinten megállapítja, hogy hiányosan megindokolt határozatok esetében önmagában ez a hiányosság elegendő ahhoz, hogy annak jogi értelemben vett értékelhetetlenségét és ennek következtében annak semmisségét vonja maga után. A bíróság nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy egy európai polgári kezdeményezést tartalmától függetlenül, pusztán annak részleges elfogadhatatlansága miatt a bizottságnak joga van teljes egészében elutasítani, ám ezt úgy kell megtegye, hogy a kezdeményezők beazonosíthassák azokat a részelemeket, amelyeket a bizottság hatáskörén kívül esőnek tart, és amelyek miatt az elutasítás mellett döntött.
Érdekes megfigyelni azt is, hogy a bíróság a teljes indoklásában központi helyre teszi az európai polgári kezdeményezés intézményének lényegét: azt, hogy a polgároknak jogi ismeretek hiányában is tényleges lehetőségük legyen részt venni az uniós jogalkotásban. Ebből a megközelítésből fakadóan olyan helyzetbe hozza a bizottságot, hogy az a közember számára is érthető, átlátható módját válassza a polgári kezdeményezések elfogadhatóságának vizsgálatában. Éppen ezért fektet akkora hangsúlyt arra, hogy különösen a polgári kezdeményezések ügyében fontos a részletes, érthető indoklás azokban az iratokban, amelyek révén az uniós polgárokkal közvetlenül kommunikál. Ezért is összegez az ítélet úgy, hogy „a megtámadott határozat nyilvánvalóan nem tartalmaz ahhoz elegendő információt, hogy a felperes megismerhesse az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételének megtagadására vonatkozó indokokat az említett javaslatban szereplő különböző információkra tekintettel, és ennek megfelelően járjon el". A törvényszék ítéletének érdekessége, hogy csupán procedurális témákat érint, és amint a törvényszéki meghallgatáson is történt, egyáltalán nem tér ki a tizenegy intézkedési javaslat befogadhatóságának kérdésére.
Az ítélet megsemmisíti a kifogásolt EB-határozatot, és rendelkezik a költségek viseléséről. Az ítélettel szemben az Európai Unió törvényszékének eljárási szabályzata értelmében fellebbezéssel lehet élni a bírósághoz (fellebbezés csak jogkérdésben lehetséges), ugyanakkor az nem halasztó hatályú, a bizottság attól függetlenül köteles két hónapon belül új határozatot hozni. Az ítélet nyomán a Minority SafePack kezdeményező bizottsága és a FUEN levélben fordultak az EB-hez, amelyben felhívják a testület figyelmét arra, hogy az európai polgári kezdeményezések regiszterében az elutasító döntést még nem semmisítették meg, és kérik ennek rendezését. Ugyanakkor bejelentették, hogy készen állnak a párbeszédre az EB-vel a kezdeményezés formájáról és tartalmáról. Véleményük szerint a jó kormányzáshoz tartozó alapvető jog (alapjogi charta, 41. cikk), hogy egy újabb döntés meghozatala előtt az EB konzultáljon a kezdeményezőkkel.
Jogi és politikai következmények
Bár a bírósági eljárás során valójában egy formai elem – a bizottság indoklási kötelezettsége – volt terítéken, mégis több szempontból is precedensértékű döntés született. Egyrészt jogi szempontból az EB kényszerhelyzetben van, ugyanis meg kell egyértelműen jelölnie, hogy melyek azok a pontok, amelyek nem tartoznak az uniós szabályozás körébe. Értelemszerűen ez újabb luxemburgi pert is vonhat maga után azzal kapcsolatban, hogy a bíróság állapítsa meg az ebben a témakörben igencsak pontatlan uniós hatáskörök pontos határait.
A FUEN nyilatkozatai szerint az EB következő döntésétől függően több forgatókönyv is elképzelhető. Kevéssé valószínű, hogy az EB pozitív döntést hoz, és ezúttal regisztrálja a kezdeményezést, megadva az aláírásgyűjtés azonnali elindításának lehetőségét. A második forgatókönyv szerint az EB részleges regisztrálásról hoz döntést, amelyre akkor teremtődhet esély, ha valós párbeszédbe kezd a kezdeményezőkkel, amelynek megegyezés lesz a vége. A harmadik lehetőség egy újabb negatív döntés, amely azonban a részletes indoklás révén lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezők a befogadható elemekből (amennyiben elégségesnek ítélik meg azokat) új javaslatot nyújtsanak be, miközben párhuzamosan a törvényszék tartalmi értelmezését kérik az elutasított elemekkel kapcsolatban. Az EB nehéz helyzet előtt áll, ha az általa megfogalmazott pozitív elemeket is elutasítja egy harmadik döntésben. A FUEN célja az egyéves aláírásgyűjtési kampány mihamarabbi elindítása, amelynek révén tematizálhatják az európai kisebbségpolitikát, bevonhatnak több tagállamot és régiót, az európai közbeszéd tárgyává tehetik felvetéseiket. Az is rendkívül fontos, hogy a bírósági döntés következtében az EU különböző szintjein és intézményeiben felerősödhet a kisebbségi jogvédelem kérdése, az őshonos nemzeti közösségek kultúrája, anyanyelve és hagyományai megőrzésének és fejlesztésének szükségessége és fontossága.
Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Budapest
1 Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága két igazságszolgáltatási fórumból áll, a bíróságból és a törvényszékből
Krónika (Kolozsvár)