A Magyarok Világszövetsége őszi tisztújító küldöttgyűlésének előkészítése keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Szept. 11-én Kolozsváron az MVSZ erdélyi tagjainak közgyűlése titkos szavazással választotta meg a küldötteket és pótküldötteket. Az MVSZ elmúlt négy évben végzett munkájáról a szövetség elnöke, Patrubány Miklós számolt be, a vizsgált időszakot a hatvanhat éves intézmény legválságosabb időszakának nevezve. Súlyos kárnak minősítette a szövetség jó hírnevének világméretű rombolására tett kísérleteket és a négy év alatt folyamatosan zajló rendőrségi, ügyészségi, bírósági feljelentéseket, zaklatásokat. Az elnök a Magyarok VI. Világkongresszusát és a kettős állampolgársági népszavazás érdekében összegyűjtött közel félmillió támogató aláírást nevezte az egész, négyéves ciklust megkoronázó sikernek. A titkos szavazás során a legtöbb szavazatot Patrubány Miklós kapta. Őt szorosan követték az MVSZ elnökségének erdélyi tagjai: András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, valamint Okos Márton. Az újonnan mandátumot nyertek közül a legismertebb személyiségek: dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Zsigmond Emese, a legolvasottabb gyermeklapok – Napsugár, Szivárvány – főszerkesztője. A közgyűlés egyhangú határozattal támogatta a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését. Nyisztor Tinka pusztinai küldött beszámolt arról, hogy a közelmúltban, a falu Szent István búcsúja napján tartott szentmisén a román pap a csángó-magyarokat és az egész magyar nemzetet gyalázó beszédet mondott. Az eset kapcsán a közgyűlés tiltakozó levelet fogadott el a jászvásári püspökhöz és a bukaresti nunciushoz címezve. A közgyűlésen MVSZ-tagként volt jelen két kolozsvári parlamenti képviselő is. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, aki a kettős állampolgársági népszavazás támogatására buzdított, Vekov Károly pedig, össznemzeti szolidaritás alapján Székelyföld területi autonómiájának támogatására szólított fel. /Küldöttválasztás Kolozsváron. Válságos időszak az MVSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Az elcsángósodás ellen küzdenek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Simon János tanár, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója közölte, egyelőre nincs egészségügyi működési engedélyük, de majd megszerzik. A kollégiumot az Erdélyi Református Egyházkerület, németországi és hollandiai reformátusok, az önkormányzat és az RMDSZ segíti. Simon János szerint pozitívum, hogy az iskola visszakerült az egyház tulajdonába. /Cs. P. T.: Szigetlakók az erdélyi szórvány tengerében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Székelyudvarhelyen került sor a református tanintézmények közös tanévnyitójára, ugyanakkor ünnepelték a vendégfogadó Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium újraalakulásának tizedik évfordulóját is. Szept. 18-án történelmi jellegű előadásokkal, valamint ünnepi műsorral vette kezdetét a találkozó, másnap volt a közös tanévnyitó. Az ünnepi igét Papp Géza református püspök hirdette, tanévnyitó beszédet Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka mondott. Tőkés Zsolt, a helyi református gimnázium igazgatója köszöntötte a diákokat, szülőket, pedagógusokat. A jubiláló székelyudvarhelyi tanintézmény jelenleg 225 diákot számlál. Szept. 19-én az iskola bejáratánál leleplezték Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787) bronzba öntött mellszobrát, Sebestyén Róbert szobrászművész alkotását. A kivitelezés költségét a Székelyudvarhelyért Alapítvány biztosította. /Szász Emese: Ünnepélyes évnyitó és szoboravatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

Egyházi szakszervezet létrehozásának javasolja Nagy Gábor, a marosvásárhelyi Bod Péter Tanulmányi Központ leváltott igazgatója, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) vezetősége „soha senkivel ne bánhasson hasonlóan erkölcstelen, kutya módra”, mint vele. A püspökség egy év alatt Nagy Gábort két ízben is menesztette tisztségéből, az intézményvezető azonban mindkétszer munkaügyi pert indított az EREK ellen. Nagy Gábor elektronikus postán több száz címre juttatta el a javaslatát és felvette a kapcsolatot a CNSLR–Fratia szakszervezeti tömbbel is, amelynek vezetői támogatásukról biztosították őt. A szakszervezet létrehozására közzétett felhívás mellé Nagy Gábor „Vádirat készült az EREK jelenlegi vezetősége ellen” címmel nyílt levelet is csatolt. Ebben súlyos vádakkal illette a püspökség vezetőségét, mert munkájukat fejetlenség, felelőtlenség, következetlenség jellemzi. Szerinte a püspök és csapata diktatórikus, ostoba szellemiséggel próbálja pótolni a hiányzó tekintélyét. A Nagy által felvetettekre reagálva, Pap Géza püspök leszögezte, nincs ellenvetése egy új érdekképviseleti testület megalakításával kapcsolatosan, amennyiben az egyházi törvényeknek is megfelel. Pap Géza kételkedik abban, hogy valaki is komolyan venné Nagy Gábor felhívását. Az EREK elleni vádaskodásról a püspök elmondta, hogy Nagy Gábor neki nem küldte el a levelet. /Szucher Ervin: Vádirat a püspökség ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Szept. 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát Bartha László és felesége, Stróbl Zsófia ajándékozta az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a leleplezést Pap Géza püspökkel együtt a gróf lánya, Bánffy Katalin végezte. Pap Géza Bánffy Miklósra, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori főgondnokára emlékezett. Gróf Bánffy Miklós érzékelte a közeledő tragédiát, és fájlalta, hogy a nép vezetői nem ismerték fel a bűnöket, amelyek az összeomláshoz vezettek. Bánffy Miklós üzenete a mai vezetőknek is szól, figyelmeztetett a püspök: megszámláltatunk, egység nélkül híjával találtatunk, és ha egymást marjuk, darabokra szaggattatunk. Bánffy egész életét, irodalmi és közéleti munkásságát áthatotta a népe iránti féltő szeretet. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának nevében Tonk István főgondnok méltatta egykori elődjét, aki Trianon után Magyarország külügyminisztereként tevékenykedett, majd 1926-ban visszatért Erdélybe, ahol egyházi-közéleti szerepet vállalt. Pap Géza püspök felolvasta Bánffy Miklós végrendeletét. Az okirat szerint a Király utca 14-es szám alatti, Toldalagi-Korda palota néven közismert ingatlant a gróf a református egyházkerületre hagyományozta, ennek udvarán kívánják majd elhelyezni szobrát, amint az épület visszakerül jogos tulajdonosához. /Sándor Boglárka Ágnes: Hazatért gróf Bánffy Miklós mellszobra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

A Hivatalos Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány 11 milliárd lej értékű összeget különít el a mellékletében felsorolt egyházi létesítmények felújítási és javítási munkálatainak finanszírozására. A mellékletben felsorolt 47 egyházi létesítmény közül 24 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez, 12 az Erdélyi Református Egyházkerülethez, 3 a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, 8 a kolozsvári unitárius püspökséghez tartozik. /Tizenegy milliárd lejes támogatás a történelmi egyházak számára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Az 1902-ben a református vallású pedagógusok szakmai szervezeteként létrejött Országos Református Tanáregyesület (ORTE) idei évi közgyűlését és konferenciáját Kolozsváron tartotta. A találkozó házigazdái Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, dr. Juhász Tamás egyetemi tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora és Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa voltak. Szabó Dezső életéről és munkásságáról előadást tartott a magyarországi dr. Korsós Bálint igazgató és Baranyai Norbert tanár, valamint Kató Béla főjegyző, illyefalvi lelkész. Csete Örs irodaigazgató az Apáczai Közalapítványnak a határon túli egyházak számára folyósított támogatásait mutatta be. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa, világi főjegyzője a partiumi református közoktatási intézmények helyzetét vázolta fel. A jelenlevők megemlékeztek a nemrég elhunyt Kovács Lajosról, a kolozsvári Református Pedagógiai Intézet igazgatójáról. /Dr. Ábrám Zoltán: Erdélyi közgyűlést tartott az Országos Református Tanáregyesület. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Százéves Erdőfüle temploma. Az ünnepségre eljött Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is. Her­mány Rozália történelem-tanárnő, az 1999-ben megjelent Erdőfüle-monográfia összeállítója az első templom építésének időpontjáig, a XIII–XIV. századig nyúlt vissza egyháztörténeti előadásában. Élményt jelentett a helyi IKE-ben tevékenykedő fiatalok előadása. Színjátékukban a száz esztendővel ezelőtti hangulatot, a templomépítést megelőző kétségeket, majd az összefogást ragadták meg. /(hecser): Százéves Erdőfüle temploma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Új épületben tartják ezentúl az óráikat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezettudomány, valamint a fotó-, filmművészet és média szakos diákjai. Az egyetem a nemrég visszaszolgáltatott, a Monostori úti kakasos templom mögött lévő, Déva utca 19. szám alatti épületet béreli az Erdélyi Magyar Református Egyházkerülettől. Az okt. 22-i ünnepi avatón Szilágyi Pál rektor az intézmény terveit ismertette, közölte: jövőtől európai tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok szakot indítanak. A Bocskai-házban maradt az egyetem adminisztrációs személyzete, valamint az egyetem Kutatási Programok Intézete. /B. T.: Új ingatlant bérel a Sapientia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapta a monostori egyházközséghez tartozó épületet, mely a Monostor úti úgynevezett kakasos templom mögött áll, és azt szimbolikus pénzösszegért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) bérbe adta. Ebben az épületben fognak működni a környezettudományi kar, a fotó-, filmművészet és média kar laboratóriumai, valamint az egyetem kolozsvári részlegének könyvtára és különböző irodák. Dr. Szilágyi Pál rektor beszédében emlékeztetett: nemcsak a tanárok, de a diákok is tevékenyen kivették részüket az épület felújításából. Nagy segítséget kaptak a református egyháztól és a budapesti, német nyelvű Andrássy Gyula Egyetemtől. /Csomafáy Ferenc: Bővülő Sapientia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készített interjúban visszatekintett a múltra, kifejtve, hogy Erdélybe nagyon hamar megérkezett a reformáció. Károli Gáspár 1590-ben kiadott bibliafordítása a magyar nyelv fejlődése szempontjából is nagyon fontos határkő lett. – Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az elvilágiasodás. A hatalmas városi gyülekezetekben a szekularizáció sokkal több áldozatot követel, mint amennyit egy szórványban. /Lukács János: Komolyabban vigyázni a ránk bízott nyájra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

Az Areopagus Alapítványt 2002 telén alapították különböző vallásos ifjúsági szervezetek vezetői. Programjaik jelenleg főleg az ifjúsági civil szervezetek vezetőinek képzésére irányulnak, tájékoztatott Varga Zoltán alelnök. Tavaly beindították a Kalotaszegi Ifjúsági Programot. Pályázatíró képzést szerveztek, és elindítottak egy trénerképzést, hogy a vidéki ifjúsági szervezeteknek jól felkészített, közösségfejlesztésre is alkalmas vezetői legyenek. Az Areopagus folytatni szeretné a tematikus ifjúsági konferenciák szervezését. Az Areopagusnak jó kapcsolata van az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő MIT-tel, ezenkívül az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT egyes tagszervezeteivel is kapcsolatban állnak. Idén alakult a Kolozs Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, amelynek Varga Zoltán az elnöke. /Sándor Boglárka Ágnes: Ifjúsági vezetők képzése a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Okt. 30-án osztotta ki a Hunyad megyei Rákosdon az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány a Czelder Márton- és Földes Károly-díjakat a szórványban munkálkodóknak. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke közölte, hogy idén Kabai Ferenc szamosújvári lelkipásztor és felesége, Kabainé Hegyi Margit, valamint Vitéz Sándor, a hosdáti gyülekezetet több évtizeden át szolgáló gondnoka kapta a díjat. A Kabai lelkész házaspár hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a szórványvidéki gyülekezeteket, megalapította az Emanus, illetve a Zakariás Házat, melyek több száz szórványban élő magyar gyermeknek nyújtják a délutáni foglalkoztatás, illetve a teljes kollégiumi ellátás lehetőségét. Czelder Márton lelkipásztor 1861-ben vándorolt ki a Kárpátokon túlra, Havasalföldre, hogy lelki támaszt nyújtson az 1848–49-es forradalom leverését követően idemenekülőknek. Földes Károly egy mezőségi elhaló gyülekezetet élesztett újjá, erősített meg. A 200 lelkes rákosdi gyülekezet felújított templomában került sor a díjátadásra. A maroknyi rákosdi gyülekezet valósággal kiharcolta magának, hogy saját lelkésze legyen, és önerőből újította fel templomát és parókiáját. /Gáspár-Barra Réka: Czelder Márton- és Földes Károly-díjak átadása Rákosdon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

Kampánystábot hozott létre Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) azért, hogy közvetett módon ösztönözzék Magyarország lakosságát, vegyen részt a december 5-i népszavazáson. A kampánycsapat az Erdélyi Református Egyházkerület által működtetett Misztótfalusi Kis Miklós Nyomda támogatásával 10 200 darab szórólapot készített el, és jutatott Pécsre. A kezdeményezők azért választották a Baranya megyei várost, mert Kolozsvár és Pécs testvérvárosi kapcsolatot tart fenn. /B. T.: Népszavazási kampánycsapat működik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Nov. 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület Király utcai püspöki székházában nyílt sajtónapot tartottak az ökumenizmus szellemében. A Somogyi Botond egyházkerületi sajtótitkár által szervezett találkozót az erdélyi történelmi magyar egyházak lapjainak első közös rendezvénye volt. Nincs pontos nyilvántartás valamennyi kis egyházi, főleg gyülekezeti lapról. Ötvös József missziói előadó ismertette az egyházkerület központi lapjait, időszakos kiadványait, a Református Szemlét, az Igehirdetőt, az Üzenetet, az Utat, a Református Családot, a Kistükröt, illetve több olyan egyházi lapot is, amelyek vagy nem jelennek már meg rendszeresen, vagy beolvadtak más lapokba. Szabó Mihály az egyházkerület internetes újságjainak, honlapjának rendszergazdája a korszerű technikára támaszkodó modern egyházi hírközlés kiépítéséről beszélt. A www.reformatus.ro honlap ma már átfogó képet nyújt az egyházkerület életéről, az elektromos postán továbbított Hírvivő pedig élő kapcsolatot jelent sok-sok lelkész, egyházközség és a kolozsvári szerkesztőség között. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője a kolozsvári folyóirat történetét ismertette. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese, a Harangszó főszerkesztője az egyházi sajtó előtt álló gondokról értekezett. Jakabffy Tamás a Kolozsváron megjelenő unitárius és római katolikus lapokat ismertette, ezek többségét maga is szerkeszti. Remény van rá, hogy az Unitárius Közlöny januártól havilappá váljék. A Vasárnapról és a Keresztény Szóról szólva elmondta: a katolikus kiadványok terjesztése kissé hatékonyabban működik, azonban itt is sok a tennivaló. Dr. Juhász Tamás a Heidelbergi Káté friss kiadásáról szólt, Péter Miklós: A keresztyén egyház története című könyvét Kolumbán Vilmos teológiai tanársegéd méltatta, a Bibliaolvasó kalauz 2005 kiadványról Jenei Tamás református belmissziói előadó beszélt. /Makkay József: Ökumenikus sajtónap a sokszínű egyházi kiadványokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Az Erdélyi Református Egyházkerület felhívásában arra kér minden szavazati joggal rendelkező református egyháztagot, hogy feltétlenül éljen állampolgári jogával, menjen el szavazni, lelkiismerete szerint szavazzon nov. 28-án. /Felhívás az Erdélyi Református Egyházkerület híveihez a 2004. november 28-i választásokkal kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium sorsa egész Erdély érdeklődésére számot tarthat, ugyanis ez a tanintézmény lett Dél- Erdély utolsó oktatási szórványvára. Simon János igazgató örömmel tájékoztatott arról, hogy minden tantárgyat egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok tanítanak. Az elmúlt év decemberében az Oktatásügyi Minisztérium egymilliárd lej támogatást utalt ki a központi fűtés korszerűsítésére. A helyi polgármesteri hivataltól 400 millió lejt kaptak az új csövek elhelyezésére. November elejére sikerült a fűtés korszerűsítése, meleg volt az osztályokban. A februárban hozott kormányhatározat alapján az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapta a kollégium épületeinek egy részét. Néhány nap múlva a kollégium átveheti azt a modern konyhának, raktárnak, élelmiszerek feldolgozására szolgáló helyiségeknek helyet adó épületet, mely az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával épült. /Szabó Csaba: Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Átalakulóban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Nov. 18-án Kolozsváron először gyűltek össze történelmi magyar egyházak lapjainak képviselői, hogy tájékoztassák egymást működésükről és problémáikról. A kezdeményezés és szervezés a kolozsvári Üzenet kéthetente megjelenő református lap érdeme. Ötvös József esperes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze sorolta az erdélyi református kiadványokat: a legrégebbi, folyamatosan megjelenő lap a 2007-ben százéves Református Szemle, az 1989 decemberi fordulat után megjelent Üzenet, az Igehirdető, az Értesítő, a Református Család, Az Út, a Kis Tükör, a Studia. A többi egyház lapjaival közös gond a csökkenő példányszám, a fizetett alkalmazottak kérdése és a lapterjesztés nehézsége. Szabó Mihály rendszergazda a Hírvivő című honlapot mutatta be, amely az Erdélyi Református Egyházkerület 16 egyházmegyéjéhez biztosít elérhetőséget, gyülekezeti adatgyűjtést. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjait, a Harangszót és a Partiumi Közlönyt ifj. Csűry István, a Harangszó főszerkesztője képviselte. Elmondta, hogy a 30 000 példánnyal kezdő, jelenleg 12 000 példányban megjelenő Harangszónak gazdag történelmi múltat kellett felvállalnia, hiszen annak idején, a kommunizmus berendezkedése előtt, több színvonalas református újság jelent meg Nagyváradon. A két római katolikus lapot, a Vasárnapot és a Keresztény Szót, valamint az erdélyi unitárius egyház Unitárius Közlöny című folyóiratát és negyedévi folyóiratát, a Keresztény Magvetőt Jakabffy Tamás szerkesztő ismertette. /Schuller Mária: Nyílt sajtónap. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

A Központi Restitúciós Bizottság (KRB) újabb ingatlanok visszaadásáról döntött, nyilatkozta Markó Attila helyettes államtitkár, a KRB RMDSZ-es alelnöke. A gyulafehérvári római katolikus érsekség 5 ingatlana esetében született elvi döntés, közülük is kiemelkedő a dési művelődési ház visszaadása, az Erdélyi Református Egyházkerület esetében pedig 2 ingatlan visszaadásáról, ezek egyike a szórványban nagy jelentőséggel bíró lupényi óvoda épülete. Ugyancsak nov. 30-án el fogadták 11, korábban elvi döntéssel már rendezett ingatlan végleges határozatát is. A listán 5 magyar ingatlan szerepel, valamennyi az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza. /További egyházi ingatlanok sorsáról döntöttek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Parádésan groteszkre sikeredett annak az interjúnak a címe, amit Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével készített a kolozsvári napilap (Szabadság. november 27.): "Ötszáz bizony dalolva ment…" Mint később kiderült, amit a blikkfangos cím Somogyi Botond újságírótól származott, írta Cs. Gyimesi Éva, aki először szólalt meg a kettős állampolgárság ügyében. Milyen igazság nevében vonult most át Magyarországra a népes segélycsapat, a református egyházak által kiküldött imasereg?– kérdezte. Mindenki úgy szavaz majd, ahogy a lelkiismerete diktálja. „Többet használna tehát az egyház, ha a szeretet szolgálatában azt a pénzt, amivel ötszáz külhonit utaztat, odaadná például a hajléktalanoknak, vagy bárkiknek” – írta. „ Lenyűgözően gazdagok vagyunk mi, folyton siránkozó erdélyiek, ha ennyi imakatonánk válaszolt a toborzóra, hogy megerősítsen a másik tábor ellen, akik ugye nem igaz magyarok.” „Nem baj, ha kirekeszt ez a mostani haza”, állapította meg, mert ő bizakodó. /Cs. Gyimesi Éva: "Lángsírba velszi bárd?" = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Kriterion Napok keretében a Művelődés folyóirat idei négy új kötetét mutatták be. Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a Művelődés helytörténeti, művelődéstörténeti folyóiratot. Elmondta, mintegy hat éve foglalkoznak könyvkiadással is, évente 4–5 kötet jelenik meg a Művelődés Egyesület gondozásában. Az idei év termése: Sas Péter: Az erdélyi festészet lírikusa, Tóth István; Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből; Mostis Károly: Te sehol; Fekete Albert: Kolozsvári kertek. Sas Péter könyve méltó emléket állít Tóth Istvánnak, a festő halálának negyvenedik évfordulóján. A szerző budapestiként egyike a legkolozsváribb magyaroknak. Herepei János kötete a művelődéstörténeti hagyatékból idéz. Ez a negyedik kötet, amely munkáiból megjelenik, Kiss András nyugalmazott főlevéltáros, Herepei munkásságának jó ismerője mutatta be a kötetet. Mostis Károly: Te sehol című verseskötetét Könczey Elemér grafikus illusztrálta. Fekete Albert udvarhelyi származású szakember, Kolozsváron tanult, jelenleg Budapesten dolgozik. Kötete: Kolozsvári kertek – hiánypótló munka. Kolozsváron a Tranzit Házban folyik a könyvvásár. Az Erdélyi Híradó, Erdélyi Református Egyházkerület, Glória Kiadó, Kalota Kiadó, Koinónia Kiadó, Komp-Press Kiadó, Korunk, Kriterion Könyvkiadó, Kriza János Néprajzi Társaság, Művelődés és a Pergamen Könyvesbolt kiadványai kaphatók. /F. I.: Könyvözön a Tranzit Házban: zajlik az Adventi Könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Megtartotta ez évi utolsó ülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős Országos Restitúciós Bizottság. Az ülés napirendjén szerepelt három az unitárius egyház, kettő az Erdélyi Református Egyházkerület, és egy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által visszaigényelt épület. A Bizottság eddigi munkájának mérleg: az evangélikus püspökség esetében 12 elvi döntés született (végleges határozat 12, jóváhagyó 11, elutasító 1); az erdélyi református püspökség esetében 97 elvi (végleges határozat 76, 75 jóváhagyó, 1 elutasító); a Királyhágómelléki Református Püspökség esetében 72 elvi (45 végleges határozat, 45 jóváhagyó); Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 70 elvi (60 végleges, 53 jóváhagyó, 7 elutasító); Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40 elvi (30 végleges, 29 jóváhagyó, 1 elutasító); Temesvári Római Katolikus Püspökség 15 elvi (11 végleges, 11 jóváhagyó); Szatmári Római Katolikus Püspökség 14 elvi döntés (9 végleges, 9 jóváhagyó); unitárius püspökség 31 elvi döntés (24 végleges, 23 jóváhagyó, 1 elutasító). Összesen 351 elvi (267 végleges, 256 jóváhagyó, 11 elutasító) döntés született, a magyar egyházak esetében ez a 2000 kérelemnek a 27%-a. /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom hányatott sorsú lelkésze életének 74. évében eltávozott. Fülöp G. Dénes /Alsósófalva, 1931 – Marosvásárhely, 2005/ kitörölhetetlenül beírta nevét az erdélyi magyar református egyház jelenkori történelmének lapjaira. Székelykeresztúron végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Református Teológia növendéke lett. 1958-tól 1959. július 7-ig a marosvásárhelyi Kistemplom segédlelkésze volt. A pappá szentelését követő napon letartóztatták, s nem sokkal később, koholt vádak alapján 11 év nehéz börtönre ítélték. Azzal vádolták, hogy ’56 őszén, a Teológia diákjaként, a magyarországi forradalommal rokonszenvező magatartást tanúsított – többekkel egyetemben. Felrótták neki, hogy később, egy alkalommal, a Teológia dísztermében tartott áhítaton a Szovjetunióba elhurcolt magyar foglyokért imádkozott. Megismerhette Szamosújvár hírhedt börtönét, majd sokakkal együtt a Duna-delta mocsaras szigetein vágta a nádat, rabtársai között volt Csiha Kálmán, a későbbi püspök, Páskándi Géza és Dávid Gyula. Négy évet kellett letöltenie börtönökben. Kiszabadulása után csupán fizikai munkát végezhetett egy ideig, 1964-ben vállalhatott ismét lelkipásztori szolgálatot. 1984-ben tért vissza Marosvásárhelyre, a Vártemplomba, s itt szolgált egészen 2002-ben történt nyugdíjaztatásáig. Ekkor hozta tető alá azokat az intézményeket, amelyek azóta a város, a környék egyházi és közművelődési életében meghatározó szerepet töltenek be. Sikerült megteremtenie a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskolát, a Calepinus elnevezésű idegen nyelvű népfőiskolát, a Vártemplom Diakóniai Otthonát, kórusokat hozott létre, elindította az Új Kezdet című folyóiratot. /Nagy Pál: Lelkek hű pásztora volt… = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Megjelent Ötvös József, a Vártemplom lelkésze Hétköznapok, ünnepnapok, emléknapok című, a Marosvásárhelyi Rádióban, a Népújságban, valamint az Üzenetben közölt írásainak gyűjteménye, az Erdélyi Református Egyházkerület kiadásában. A könyv bemutatóját február 6-án tartották Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban. Közösségerősítő munka, értékelte Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, aki kitért Ötvös József gyülekezetépítő tevékenységére is. A marosagárdi vályogtemplom helyére kőtemplomot épített egy maroknyi szórványgyülekezettel, olyan templomot, amelynek ma már bútorzata is műkincsnek számít, hisz Bandi Dezső és Miholcsa József munkájának gyümölcse. A könyvben felvételek is láthatók „meggyengült”, vagy már eltűnt gyülekezetek templomairól. /(bodolai): A beismert felelősség terhe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Tavaly jelent meg Ötvös József Hétköznapok, ünnepnapok, emléknapok – Református publicisztikai írások Erdélyből /Erdélyi Református Egyházkerület kiadása, Kolozsvár 2004/ című könyve. Ebben emlékezett arra, hogy 1955-ben Marosillye, Bethlen Gábor szülőfaluja még esperesi székhely volt, ma a lelkészi lakásban egy román család lakik. A református templomban hull a vakolat, romlásnak indult minden. /B. D.: Végvári és egyéb krónikák. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Február 15-én Nagyváradon tartottak megbeszélést a Királyhágómelléki- és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői, Tőkés László és Pap Géza püspökök vezetésével. A tanácskozáson elhatározták, hogy közös gondjaikról és követeléseikről, mint például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, problémafelvető szintézist állítanak össze, melyet eljuttatnak Traian Basescu államfőhöz és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz is. A református egyházfők a többi történelmi magyar egyház vezetőivel is felveszik a kapcsolatot, közösen kívánnak érvényt szerezni a felekezetek követeléseinek. /Püspöki értekezlet Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Semmisnek nyilvánította a bíróság a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumnak is otthont adó református kollégium épületének visszaadásáról szóló határozatot. Ennek értelmében az Erdélyi Református Egyházkerület nem kaphatja vissza az egykor tulajdonát képező, az erdélyi magyarság egyik szimbólumértékű ingatlanát. A restitúciós bizottság tavaly szeptemberben meghozott 394-es határozata szerint az épület visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester azonban nem törődött bele, és tavaly október 10-én a városi tanács nevében kérte a bíróságtól, semmisítse meg a visszaszolgáltatással foglalkozó testület határozatát. A marosvásárhelyi ítélőtábla február elején helyt adott a polgármester kérésének. Marosán Tamás, az egyházkerület ügyvédje szerint az ítélet megalapozatlan, benyújtják a fellebbezést. /(borbély): Vesztett az egyház a Bolyai épületének ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

A kettős állampolgárságról is fog beszélni Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus Kolozsváron. A politikus március 5-re tervezett előadását elhalasztották, mivel Pap Géza, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspöke megtiltotta, hogy a Kolozsvár Társaság által szervezett rendezvényt a Református Kollégiumban tartsák. Eörsi szerint nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is szükséges, hogy az egyházak demokratikusabban működjenek. Eörsi Mátyás március 4-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: nagy örömmel tett eleget a meghívásnak, hiszen a tavaly a december 5-i „szerencsétlen” népszavazás után számos olyan üzenet érkezett Magyarországra, miszerint magyar kormánypárti politikus nem teheti be a lábát Erdélybe. Eörsi Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karán a diákoknak a kettős állampolgárságról akar beszélni. Tiszteletben tartják az RMDSZ által a népszavazással kapcsolatban kifejtett véleményt, de elvárják, hogy az ő érveikkel is hasonlóképpen tegyenek. A Magyarok Világszövetségének közleménye szerint Eörsi azért jött Erdélybe, hogy előkészítse Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 15-re tervezett erdélyi látogatását. A magyar politikus közölte: nem ismeri a kormányfő programját, ezért sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja az értesülést. /Borbély Tamás: A kettős állampolgárságról beszélt Eörsi Mátyás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Március 22-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában jeles személyiségek tartottak előadást az európai tapasztalatokról, az erdélyi mezőgazdaság és vidék esélyeiről a csatlakozási időszakban. Glattfelder Béla magyarországi agrárszakértő, európai parlamenti képviselő ismertette a csatlakozást követő kihívásokat. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke /akit nemrég a legnagyobb magyarországi agrárdemonstráció alkalmával naponta lehetett látni a tévében/ beszélt a magyar csatlakozás körülményeiről, a csalódások okairól. Ha nem épül ki az intézményrendszer, ha a kormányok nem veszik komolyan az agráriumot és annak a háta mögött cselekednek – bekövetkezik a dráma. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és az Erdélyi Református Egyház főjegyzője a veszélyeket vázolta, számos eddigi megvalósítás nem felel meg az EU-s követelményeknek. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kifejtette, hogy az elsietett csatlakozás Románia esetében felelőtlenség, mert nincsenek meg hozzá a feltételek. /Ferencz Imre: A mezőgazdaság és a vidék esélyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./ Tárgyalják újra a mezőgazdasági fejezetet, és halasszák el Románia uniós integrációját – kérte a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen tartott nemzetközi szemináriumon. Ellenőrök járták végig a fel­dolgozóipar egységeit, és kiderítették többek között a LAM Alapítvány által felállított tíz háromszéki kis sajtgyárról és az összes kis húsgyárról, hogy azokra bezárás vár, ha nem képesek technológiai megújulásra, jelezte Kató Béla püs­pök-helyettes, a LAM mentora. Kolumbán Gábor, a Sapietia regionális és vidékfejlesztési kara adjunktusának előadása szerint a székelység teljességgel felkészületlen az integrációra, azt ennek ellenére a nyugat-európaiak tető alá fogják hozni, mert itt lényegében az EU bővítéséről van szó mindenekelőtt, és nem a romániai beilleszkedésről. /(b. kovács): A székelység felkészületlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

Megjelent az Üzenet /Kolozsvár/, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjában húsvéti száma. Somogyi Botond a kárpát-medencei református egyházi vezetők Berekfürdőn tartott tanácskozásáról számolt be. Makkay József a keresztény egyházak 20. századi üldöztetésének átfogó történetéről írt egy könyvbemutató kapcsán (Andrea Riccardi: A mártíromság százada. A 20. századi kereszténység). /Üzenet (március 15.). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./