Amióta az Erdélyi Református Egyházkerület meghozta Tőkés Lászlót támogató döntését, a sajtóban, közbeszédben élesen felmerült az egyház közéleti szerepvállalásának problémája. Többnyire negatív, elítélő hangsúllyal, a doktriner liberalizmus kissé vulgarizált tételeire alapozva. Akkor nem volt ilyen felháborodás, amikor például az egyházak az RMDSZ-re való szavazásra buzdították híveiket. Az egyházat a közéletből mindenestül kiutasítók érvelése ellentmondásokat tartalmaz. Egyrészt elvárják, hogy az egyház fosztasson meg minden előjogtól, másrészt viszont felhorkannak, ha a vallási vezetők azzal az alapvető joggal élnek, amely minden magánszemélyt, illetve civil, társadalmi szerveződést és testületet megillet: a véleménynyilvánítás jogával. /Papp Attila Zsolt: Palástjog. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ idén az Áldás, népesség mozgalom által kezdeményezett Beszéljünk a népességről című konferencia köré építette kétnapos /február 21-22./ rendezvénysorozatát, melyen egyházi és civil szervezetek, intézmények képviselői vettek részt. A nagycsaládok csak az egyházra számíthatnak – mondta Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom kezdeményezője. Két nyárádmagyarósi családot, a 11 gyerekes György Gézáét és a 10 gyermekes Nagy Béláét, egyenként 2500 lejes pénzadománnyal jutalmazta meg az Erdélyi Református Egyházkerület. A Beszéljünk a népességről konferencia Csép Sándor előadásával kezdődött, majd Kovács Istvánt, az egyházkerület diakóniai ügyosztályának tanácsosát, Csató Béla római katolikus főesperest, Peták Istvánt, a Magyar Televízió kurátorát, Bornemissza Esztert, az MTV Magyar Ház műsorának vezetőjét, Benkő Ágotát, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökét, Csíki Sándort, az Erdélyi Nagycsaládosokért Egyesület elnökét, Fülöp Dénesnét, a vártemplomi Diakóniai Otthon ügyvezetőjét és dr. Ábrám Zoltánt, a MOGYE egyetemi tanárát hallgathatták meg a jelenlévők. Csép Sándor két filmjét mutatták be. Az egyik 1975-ben a gazdag Kalotaszegen készült /Egyetlenem/, a másik 2000-ben, a szerényebb Szilágy megyei Désházán. Az első filmben a pompás, jó móddal épített házakban élő párok egy szem gyerek nevelésére vállalkoztak, arra is nehezen, mert a vagyont fontosabbnak tartották a gyermekáldásnál. A második film a désfalviak életét mutatta be, ahol a családok – kevesebb földi jóban dúskálva – bátran vállalták a 3-4 gyermeket. Menni vagy maradni? címmel pályázatot hirdettek a Református Asszisztensképző Iskola diákjai számára. A díjazottak pénzjutalomban is részesültek, amelyet a dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök által működtetett alapítvány ajánlott fel. /Mezey Sarolta: Bod Péter Napok másodszor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Még bizonytalan, hogy sikerül-e indulnia, most folyik az aláírásgyűjtés, ezért nincs írásos formában rögzített végleges programja, nyilatkozta Tőkés László református püspök. Azonban kézenfekvőek annak a programnak az elemei, amelyek az indulás lehetősége esetén összeállnak. Ennek kulcspontja a háromszintű autonómia rendszer, egészében véve a közösségi önkormányzat rendszere. Lényegében az RMDSZ-ben rögzített program képviseletére vállalkozna. Az RMDSZ nem képviselte megfelelően az autonómia kérdését. Vissza kell menni a gyökerekhez, ahogyan azt az RMDSZ felvállalta a kolozsvári Szent Mihály-templomban 1992-ben, vagy a brassói RMDSZ-kongresszuson 1993-ban. Jelenleg az RMDSZ-szel való párbeszédre nincs remény, az RMDSZ elvette a lehetőséget. Volt találkozás a felek között, olyan megszólalások hangzottak el, mint Sólyom László köztársasági elnök, vagy Csoóri Sándor és köre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a volt államelnök vagy az Erdélyi Református Egyházkerület. Nagy igény mutatkozott meg az összefogás iránt. Tőkés László nem az RMDSZ ellen indul – velük akart indulni –, hanem azokért a célokért, amelyeket képvisel. Tibori Szabó Zoltán szerint olyan vélemények is vannak, hogyha esetleg mégis létrejönne valamiféle kompromisszum, egyházi nyomásra, akkor ezentúl az egyházak beleszólhatnak bármilyen más politikai jelöltállításba, rangsorolásba. Az újságíró szerint szétszakadhatnak táborokra az adott egyház hívei is. Tőkés László szerint legfeljebb azzal lehet számolni, mint az MSZP /Magyar Szocialista Párt/ hívő tagozatának a kérdése Magyarországon. Az újságíró megkérdezte, milyen perspektívája van az autonómiának, ha a román sajtó szerint Székelyföld nem tudja eltartani magát? A püspök rámutatott, miután leszegényítették Székelyföldet, felróják neki, hogy központi pénzeket kell visszaosztani. Székelyföldet nem kell félteni. Romániának le kell ülnie a magyarokkal tárgyalni. Egy demokratikus ország nem vehet semmibe félmillió tanügyi tárgyú aláírást. A kilencvenes években legalább három RMDSZ-kongresszus elfogadta Tőkés László javaslatát, hogy átfogó román–magyar kerekasztal keretében rendezzék a román–magyar viszonyt. Ha ehhez támogatást adna Budapest, Brüsszel, ezt követelné az RMDSZ és a magyarság, holtbiztos, hogy leülnének a románok. Az egyházi és a politikai szerep éles szembeállítása a kommunista propaganda eszköze volt. A politizálás nem tetszett a kommunistáknak, nem tetszik a posztkommunistáknak, és bizonyos irányzatoknak sem. Nem tetszik nekik, hogy az egyház állást foglaljon politikai kérdésekben. /Tibori Szabó Zoltán: „Kényszerhelyzet adta szükségből vállalnám a brüsszeli képviseletet. ” Interjú Tőkés László református püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Nem okozott meglepetést az RMDSZ nyolcadik kongresszusa: megerősítették tisztségében Markó Béla szövetségi elnököt, elfogadták a párt programját és módosított alapszabályzatát. Elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc, a magyarországi kormány határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára tolmácsolta. „Olyan jövőt dolgoz ki az RMDSZ, amilyenről én is álmodom” – írta Gyurcsány, felkérve az RMDSZ-t: ne maradjanak meg „múltbéli nemzeti és politikai sérelmeiknél”, inkább építsenek együtt közös jövőt. Ezt a gondolatmenetet folytatta Dávid Ibolya MDF-elnök, gratulálva az RMDSZ-nek, mert győzött, hiszen felismerte, „nincsenek ellenségek”. Toró T. Tibor képviselő a napirendre kiegészítő javaslatokat tett: hallgassák meg az egyházak és a társadalom üzenetét, állítsanak össznemzeti listát. Frunda György azonban megvonta a szót Torótól. Markó Béla kongresszusi beszédében a Szabadság szobor újrafelállításán kívül az EU-csatlakozást mutatta be, mint az RMDSZ megvalósítását. Emellett „közéletünk néhány szánalmas figurája román pártokkal is összefogva megkísérelte a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot” – mondta Markó Béla. Határozottabb hangot ütött meg: „nem fogadjuk el a szószegő román politizálást, mi nem a románok kénye-kedve miatt mentünk Bukarestbe”. Hozzátette: „az az erős, aki kezet mer nyújtani, le mer ülni a tárgyalóasztalhoz Bukarestben, akkor is, ha tudja, hazaáruló lesz belőle”. Tempfli József püspök kiállt az RMDSZ mellett. Frunda György szenátor felsorolta Tőkés László „bűneit” (olyanokat például, hogy Borbély Imrét támogatta az RMDSZ elnökválasztásán), végezetül Frunda azt javasolta, hívják ki vitára a püspököt. Puskás Bálint szenátor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében tett hitet „az egység mellett”, kétségbe vonva az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőjének a legitimitását. Lakatos Péter szót emelt a „végzetes politikai megosztás” exportja ellen, gúnyolódott Sándor Lajos lelkésznek a Lorántffy sportpályájáért folytatott éhségsztrájkján. Vekov Károly azt kérte a kongresszustól: tegye Tőkés Lászlót „az RMDSZ által benyújtandó europarlamenti képviselőlista befutó helyére”. Valószínűleg ez az utolsó kongresszus, melyen részt veszek, jelentette be Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, keserűségének adva hangot, hogy nincsenek ott azok, akik „nem egyformák”. Szabó Vilmos „az MSZP vezetése, tagsága és a maga nevében” megállapította: az MSZP és az RMDSZ együtt valósította meg a nemzetegyesítést az EU-csatlakozás révén. A december 5-i népszavazási kísérlet előtt az erdélyi magyarság ellen gyűlöletkampányt folytató utódkommunista párt képviselője egységes összmagyar nemzetpolitika közös megalkotását szorgalmazta. Frunda György sajnálkozva közölte, hogy Németh Zsolt, a Fidesz választmányának elnöke felszólalás nélkül távozott a kongresszusról, s gondolatait inkább a sajtóval osztotta meg. Valójában Németh a kongresszus előtt szeretett volna felszólalni, de a szervezők nem engedték meg neki. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője beszédében Orbán Viktor személyével foglalkozott, aki szerinte nagyban felelős az Erdélyben kialakult magyar belpolitikai helyzet miatt. /Bagoly Zsolt: Ismét Tőkés László volt a célpont. VIII. RMDSZ-kongresszus: tovább a markói úton. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./

„Az erdélyi magyarság nevében megkövetem Sólyom László elnök urat, hiszen akár februárban, számunkra ő most is az egységet és az összefogást képviseli” – jelentette ki Tőkés László püspök, hozzátette, sajnálatos, hogy vannak Erdélyben olyan vezető magyar politikusok, akik hol Orbán Viktor fideszes pártelnököt, hol Sólyom László köztársasági elnököt oktatják ki. Tőkés szerint nagy jelentősége van annak is, ahogyan Sólyom látogatásának útvonalát összeállították: azt a halálra ítélt Erdélyt látogatja meg, amelynek feltámasztására a rendszerváltás, illetve Trianon óta törekednek. Tőkés pontosította: Nagyváradra az Erdélyi Református Egyházkerület és a Partiumi Keresztény Egyetem nevében már Sólyom László februárban tett erdélyi látogatása alkalmával, kolozsvári találkozásuk során hívta meg a köztársasági elnököt. „Nagy megtiszteltetésnek tekintem a város magyarsága és a református egyház nevében is, hogy a Magyar Köztársaság elnöke elfogadta a meghívást, és jelenlétével az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójának ünneplését is megtiszteli” – tette hozzá a püspök. /Gergely Gizella: Az útvonal jelentősége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

A Magyar Református Szeretetszolgálat és az Erdélyi Református Egyházkerület sikeres karácsonyi cipősdoboz-akciója nyomán az Erdély. ma világhálós hírportál és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az Áldás, népesség mozgalom keretében Egy mosoly gyermeknapra címmel indít gyűjtést. A kezdeményezés célja, hogy a nagy családban élők gyermeknapját szebbé varázsolják egy cipősdoboznyi ajándékkal. Az ajándék cipősdobozokat az erdélyi történelmi egyházak és az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége segítségével juttatják el a három vagy annál több gyermeket nevelő családokhoz. /(-fer): Cipősdoboznyi mosoly. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Április 11-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban tartották meg az V. és VI. osztályosok Erdélyi Református Egyházkerület által meghirdetett bibliaismereti vetélkedőjének utolsó fordulóját. A rendezvényen jelen volt Tonk Mária, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója és Makkainé Szabó Márta, a Romániai Református Vallástanári Értekezlet elnöke. Az egyházkerületi bibliaismereti vetélkedő lényegében a tantárgyolimpia szerepét tölti be – nyilatkozta Tonk Mária igazgatónő. /Takács Ildikó: Egyházkerületi bibliaismereti vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./

Székelyudvarhelyen a belvárosi református gyülekezet megtartotta az anyanyelv ünnepét. Bemutatták a Magyar Református Énekeskönyvet, amelyet a Magyar Református Egyház Tanácskozó Zsinata és az Erdélyi Református Egyházkerület adott ki. Az Énekeskönyv a 150 zsoltár mellett válogatást tartalmaz a református egyháztestekben használt énekeskönyvek dallamkincséből. 2007-től ez az elfogadott és a gyülekezeti éneklések alkalmával kötelező református egyházi énekgyűjtemény, amelynek gyakorlati használata során egységesül az egyházközségi éneklés. /Az anyanyelv napja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 16./

Ivácson Annamária, a nagyernyei diakóniai szolgálat munkatársa naponta meglátogatja a helybéli idős, magányos embereket, bekötözi a sebet, beadja a gyógyszert, van, ahol vizet húz a kútból, segít megmosakodni és felöltözni, injekciót ad. Az erdélyi magyar falvakban egyre több az egyedül élő, magára maradt öreg. Az erdélyi református egyház a Diakónia Keresztyén Alapítvány segítségével otthoni betegápolói szolgálatot szervez Az alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete nemrég nyitotta meg munkapontját Nagyernyében. „Ezt a munkát csak szeretetből, hivatástudatból lehet végezni. ” – mondja Ivácson Annamária. /Antal Erika: A jó szó és a simogatás ereje. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

A Határon Túli Magyarok Zenéje koncertsorozat keretében CD-adományt adtak át a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE). A kolozsvári Magyar Operában tartott ünnepségen Dávid László, a Sapientia – EMTE rektora, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke vehette át a 142 címet tartalmazó CD-adományt. A koncertet a 2000-ben alakult kolozsvári Fűszál együttes kezdte. Az estet a Kolozsváron többször is fellépő, 2002-ben a székelyföldi Baróton alakult TransylMania etno-rock zenekar zárta. /P. A. M. : Magyar zenei CD-adomány a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót mutatott be romániai magyar közösség vallási életéről, ezt angol és román nyelven is közölte. Romániában a román többség zömmel görögkeleti vallású. Ez a felekezet évtizedeken keresztül – egyfajta államvallásként – kiváltságos helyzetben volt. A románok között jelentős volt a görög rítusú katolikusok száma, ezt a felekezetet a kommunizmus idején törvényen kívül helyezték, templomaikat elkobozták, és a görögkeleti felekezetnek adták. A hívek egy része beolvadt a „nemzeti” egyházba, de sokan római katolikus hitre tértek. A románság keretében jelentős teret hódítottak az újprotestáns felekezetek is. A magyar lakosság zömmel a négy történelmi egyház híve, lélekszám szerinti sorrendben: református, római katolikus, unitárius ás evangélikus-lutheránus. Az újprotestáns felekezetek közül a magyarság körében a baptisták, illetve a hetedik napot ünneplő adventisták közössége számottevő. Az újság bemutatta a magyar lakosság hitéletét, felvázolva az egyes történelmi egyházak múltját. A Római Katolikus Egyházat illetően a kommunizmus idején az egyházi vagyont elvették, számos papot, püspököt bebörtönöztek, többen ott haltak meg. Megkísérelték létrehozni a Rómától független állami egyházat, de ez nem sikerült. Az ellenállás vezéralakja Márton Áron püspök megjárja a kommunista börtönöket, majd évekig házi őrizetben volt. Ő már a második világháború idején felemelte szavát az antiszemita rendelkezések ellen. A rendszerváltozás után lassan, nehezen megindul az ingatlanvagyon visszaszolgáltatása, az egyházi élet fejlődése. Az újság csak az Erdélyi Református Egyházkerületet mutatta be, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületetről nem adott számot. A kommunisták az egyházak iskoláit, intézményeit államosították. Az 1989-es változást követően lassan halad az államosított javak visszaadása. Ennek ellenére előbb Kolozsváron sikerült újraindítani a református kollégiumot, majd Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen is indultak református osztályok, állami középiskolák keretében. Az Evangélikus Lutheránus Egyház jelenleg mintegy 32 500 tagot számlál. Az istentiszteletek látogatottsága megnőtt, megszervezték a vallásoktatást, a diakóniai munkát és a kulturális tevékenységet. Az unitárius vallás az egyedüli magyar, erdélyi alapítású keresztény felekezet. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a fejlődésre, testvérkapcsolatok jöttek létre az angliai és amerikai unitárius egyházakkal. /A romániai magyar közösség vallási élete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ 6/ A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót adott az állami magyar felsősoktatásról Kolozsváron hat állami finanszírozású felsőfokú oktatási intézmény működik, magyar nyelvű képzést csak Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosít. Az intézmény az egykori magyar Bolyai Egyetem, illetve a román Victor Babes Egyetem összeolvasztásából jött létre, és az elmúlt évtizedek során a magyar struktúrák mérete és helyzete sokszor változott. Az egyetem részben politikai nyomásra 1995 óta vállalta fel azt a programot, amit képviselői multikulturálisnak tartanak. A BBTE 21 karából jelenleg 17 biztosít román és magyar, 11 pedig román és német nyelvű képzést. Két karon (a Református-, illetve a Római Katolikus Hittudományi Karon) az oktatás kizárólag magyar nyelven folyik. Az egyetemi szintű képzés 157 szakot kínál (89-et román, 51-et magyar, 14-et német és 3-at angol nyelven). /Állami magyar felsőoktatás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az impériumváltás után, 1918-1919 volt a Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar volt. A második világháború után Bolyai Tudományegyetem néven Kolozsváron magyar tannyelvű egyetem létesült négy karral. 1958-ban a kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a magyar és román egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. A folyamatot Nicolae Ceausescu későbbi államfő és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezette. Az így keletkezett Babes–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. Az 1989-ben lezajlott változások után követelték az önálló anyanyelvű oktatást, de az egyetem kérdésében nem születtek döntések. Az továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot. 1990-ben az erdélyi magyarság tízezres utcai tüntetéseken követelte az önálló romániai magyar oktatási hálózat megteremtését, a magyar tannyelvű állami egyetem újraindítását. 1992 és 1997 között az RMDSZ több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze ugyanezen célok támogatása érdekében. 2001-ben két, még 1998-ban benyújtott, erre vonatkozó törvénytervezetet utasított el a román parlament. 2006 februárjában 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor, köztük 11 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra, melyet Románia elnökének és miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság elnökének címeztek, nem érkezett válasz. Megalakult a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely kül- és belföldön látványos akciókkal próbálja tárgyalásra kényszeríteni az egyetem vezetőségét – mindmáig sikertelenül. Tavaly novemberben a szervezet egyik alelnöke, Hantz Péter az egyetemi vezetés és az adminisztratív személyzet ellenállása dacára magyar nyelvű feliratokat helyezett el három épületben. Ezeket leverték, összetörték és megtaposták, Hantzot pedig társával, Kovács Lehellel együtt, az általános hazai és külföldi tiltakozás ellenére azonnal elbocsátották. /Ercsey Ravasz Ferenc: Kollégiumtól a Babes–Bolyai Tudományegyetemig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A Kárpát-medencei református egyházak közös alkotmánya elfogadásának támogatásáról döntött a héten megtartott tanácskozásán a Magyar Református Egyház zsinata. „A Kárpát-medencei református egyházak célja a közös alkotmány megalkotásával az egységes magyar református egyház létrehozása” – olvasható az alkotmány tervezetében. Az alkotmány szerint az egyházak együttműködnek egyebek mellett a jogalkotásban, az oktatásban, az ifjúsági munka területén, az alkotmányban nem szabályozott területeken azonban önállóak és függetlenek. A dokumentum hatálya kiterjed majd a négy magyarországi református egyházkerületre, az erdélyi, a királyhágómelléki egyházkerületre, a szlovákiai református keresztyén egyházra, a kárpátaljai református egyházra és a szerbiai református keresztyén egyházra. Az alkotmánytervezet továbbá kimondja, csatlakozhatnak hozzá a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak is. A zsinaton Bölcskei Gusztáv elnök bejelentette, hogy a közös alkotmányt várhatóan nyáron fogják elfogadni. A zsinat megalapította a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványt. A szeretetszolgálat eddig mint a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának adománykoordinációs szolgálati ága működött. /Bálint B. Eszter: Cél az egyházi egység. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Nagyon régen nem ültek annyian Magyarigen református templomában, mint a Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia alkalmával. Szakemberek, politikusok, érdeklődők népes tábora vitatta meg az épített örökség szomorú állapotát, a Fehér megyei település templomában. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg a konferenciát. Gudor Botond helyi református lelkész a körülményekhez képest szépen rendbe hozott templomban fogadta a vendégeket Erdély legkisebb gyülekezetében, ahol a lelkipásztor és családja nagyobb számot tesz ki, mint a gyülekezet tagjai, akiknek száma az évek során négyre csökkent. A lelkész beszélt a település és a templom történetéről, Bod Péter valamikori lelkipásztor testamentumáról, a települést ért tragédiákról (parasztlázadás 1784-ben, pestis-járvány 1813-14-ben, szabadságharc: 1848-49-ben), az öt magyar temetőről, a maradék lakosság elvándorlásáról. A falu története kapcsolódik a mindenkori erdélyi fejedelmek történetéhez, sorsa azonban az átlagosnál tragikusabb. Ma már az a kérdés, mi lesz a jövőben a későbarokk stílusban épült, gyönyörű templom sorsa hívek nélkül. Istvánfi Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott professzora vette át a szót, aki jelentős mértékben hozzájárult az erdélyi műemlékvédelemhez. Mihály Ferenc restaurátor sok képpel illusztrált előadása főleg a Kárpát-medencei templomok farészeinek restaurálásáról, valamint a színrestaurálásról szólt. Daróczi Miklós az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó, 1990–2004 közötti templom felújítási munkálatokról értekezett, 53 műemléktemplomban történtek kisebb-nagyobb beavatkozások. Márton Jutka a római katolikus templomok ingó és ingatlan örökségét ismertette. Paskucz Szathmáry Viola elmondta: 52 unitárius műemléktemplom van, amelyek felújításai között igazi sikertörténetek is akadnak, például a kilyéni vagy a kolozsvári templom esetében. Káldi Gyula összegezte a kárpátaljai és felvidéki helyzetet. Diószegi László szerint a közeljövő semmi jóval nem kecsegtet, hiszen a Teleki László és hasonló alapítványokat a magyar kormány megszünteti. Nincs garancia arra, hogy a megkezdett munka folytatódik. Ők most az alapítvány megmentéséért dolgoznak. A megoldást a független civil alapítványok létrehozása jelentené. Rögtön be is mutatták az Ágoston Sándor nevű alapítványt. Az újságíróknak Gaál Alajos katolikus esperes mutatta be a helybéli, nemsokára 200 éves, felújítás alatt álló római katolikus plébániát, amelynek 10 híve közül öt magyar. Jelenleg Magyarigennek összesen 14 magyar lakosa van. /Bakó Botond: Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia. Magyarigen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

„Aláírtuk a Bolyai Farkas Líceum bérleti díjára vonatkozó szerződést” – tájékoztatott Csegzi Sándor alpolgármester az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőivel folytatott tárgyalások eredményességéről. Az épületet visszaadták jogos tulajdonosának, azonban mindezideig mégsem sikerült megállapodásra jutni Marosvásárhely polgármesteri hivatalával. A most megkötött szerződés öt évre szól, és az egyház abba is beleegyezett, hogy az önkormányzat decemberig visszamenően is 1,5 lejes négyzetméterenkénti árban fizesse a bérleti díjat. /Bögözi Attila: Kiegyezett az egyház a várossal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész szerint – aki „civilben” a Maros megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető alelnöke – politikai indíttatású az az átirat, amelyben Pap Géza püspök és Tonk István főgondok arra szólította fel, hogy hét nap leforgása alatt nyilatkozzon az érdekvédelmi szövetségben betöltött tisztségeiről. A felszólításban az egyházkerület vezetői egy 2003-as igazgatótanácsi határozatra hivatkoznak, amely megtiltja a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, akár politikai szervezet, vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként, helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. Az egyházkerület döntése értelmében akár palástjától is megfoszthatják azt a lelkészt, aki a határozatot megszegi. Brassai Zsombor szerint Tőkés László független európai parlamenti jelölt nyíltan felvállalt támogatása egyértelműen kifejezi, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület vezető testülete adott esetben politikai szervezetként is képes fellépni az RMDSZ-el szemben. A lelkész arra a korábbi egyházkerületi állásfoglalásra utalt, amelyben Pap Géza püspök felszólította az RMDSZ-t, biztosítson befutó helyet jelöltlistáján Tőkés Lászlónak. „Ilyen megközelítésben elképesztő a számonkérés – az egyházvezetők, hivatalukkal is visszaélve politikai szervezetként nyilvánulnak meg, de a lelkésztől, aki magánemberként, s nem hivatalát használva, politikai szerepet vállal, számon kérik a politizálást” – méltatlankodott Brassai Zsombor, aki hangsúlyozta: a szószéket, a lelkészi szolgálat közösségi vagy személyes lelkigondozói alkalmait sohasem használta politikai megnyilatkozásokra. Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségéből a lapnak csak Tonk István főgondnokot sikerült szóra bírnia, Pap Géza püspököt nem tudták elérni, Tonk István nem kívánt reagálni Brassai Zsombor felvetéseire. „A lelkipásztor válaszlevele címemre még nem jutott el, így tartalmát nem kommentálnám. Pap Géza püspökkel majd elemezzük a választ, és megfogalmazzuk az elnökség álláspontját” – nyilatkozta a főgondnok. Brassai Zsombor korábban az RMDSZ Maros megyei tanácsosa is volt. A már említett igazgatótanácsi határozat alapján egyszer már felfüggesztették három évre emiatt a tisztségéből. Ezt követően Brassai Zsombor 2005. június 15-én keltezett levelében lemondott a megyei tanácsosi tisztségéről. Ennek eredményeképpen Ötvös József marosvásárhelyi esperes kérte a fegyelmi eljárás újratárgyalását, és a határozat megsemmisítését. A mostani átiratban az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsa „megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy mintha semmi sem történt volna, a tiszteletes provokatív módon nyilvánosan hirdeti, hogy több politikai tisztséget is betölt az érdekvédelmi szervezetben, politikai rendezvényeken, mint megbízott tisztségviselő jelenik meg, és nyilatkozik. Ezzel ismételten bizonyítékát adja annak, hogy semmibe veszi az igazgatótanács határozatát, de a fegyelmi határozatokat is. ” /Lokodi Imre: Keresi a szálkát az erdélyi református egyházkerület? „Fellázadt” az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége ellen Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Bemutatták Kolozsváron Marosán Tamás Legyőztem az egészséget! /Grinta Kiadó, Kolozsvár című humoreszk-kötetét. Az utóbbi húsz-harminc év kultúrájában ritkaságnak számít a jó humorista – jelentette ki Bréda Ferenc, az est moderátora. Ezt a műfajt Bajor Andor, Sinkó Zoltán művelték régebben, most pedig Marosán Tamás első kötetével jelentkezett. Marosán Tamás 1996 és 1997 között a Mutáns című szatirikus lap társszerkesztője és kiadója volt. 1999 és 2006 között az Erdélyi Református Egyházkerület jogtanácsosa. A Kolozsvári Rádió Körhinta műsorának külső munkatársaként is dolgozik. /Varga Melinda: A humor fékpedálja az Angyalokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Brassai Zsombort, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető alelnökét, székelykövesdi lelkészét az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége felszólította, nyilatkozzon arról, hogy milyen politikai tisztséget tölt be, az egyházkerület igazgatótanácsa 2003-ban ugyanis hozott egy határozatot, mely szerint a kerület református lelkészei nem tölthetnek be politikai funkciót. Ennek a döntésnek a következményeként Brassai Zsombor lemondott megyei tanácsosi mandátumáról. Azóta az egyházkerület vezetősége valamint Pap Géza püspök nyilvánosan állást foglaltak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke támogatásáról a közelgő európai parlamenti választásokon. Felmerülhet a kérdés: miért nem szabad egy papnak politizálnia, ha a püspök nyíltan megteszi? Brassai Zsombor kifejtette, az egyházkerület vezetői olyan mozgósító kampányt indítottak be Tőkés László EP-jelölésének támogatására, amiben felhasználták az egyház struktúráját, apparátusát, szerinte kényszerítették a tisztségviselőket az aláírásgyűjtésre. Brassai szerint az ellene indított támadás politikai jellegű. /Bálint Zsombor: Látszat és valóság skizofréniája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

A Nagyenyedi Református Egyházmegye szervezésében június 20–21-én Magyarigenben és Nagyenyeden tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Hagyományként az egyházkerület évről évre más helységben tartja éves számadását és onnan bocsátja útjukra ifjú lelkészeit is. Ez alkalommal a magyarigeni műemléktemplomban tartott ünnepi istentiszteleten 17 pap esküdött fel a szolgálatra. “Erdélyi sorsunk jelképe ez a templom” – mondta Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. A pályájukat kezdő lelkészek szembesülhetnek a rideg valósággal, hogy egy fogyó nép apadó gyülekezeteinek gondozását vállalták. Magyarigen 1781–1783-ban épült barokk stílusú templomának gyülekezetét jelenleg a lelkész 5 tagú családja és 4 híve adja. Kató Béla főjegyző kiemelte, jelezni akarták, hogy az egyházban nincs tömb és nincs szórvány, nem mondanak le senkiről és semmiről. Az esküt tevő lelkészeket Pap Géza püspök mutatta be a közgyűlésnek. /Takács Ildikó: Papszentelés az Erdélyi Református Egyházkerületben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./

Az Erdélyi Református Egyházkerület június 20-án Nagyenyeden tartotta évi közgyűlését. Ötvös József generális direktor missziói jelentésében kitért arra, hogy míg néhány évvel ezelőtt csupán két egyházmegyében, addig a múlt évben az egyházmegyék felében már többségben voltak a vegyes házasságok. Új jelenség a „nyilvántartásból kivettek” kategóriája. Ide tartoznak azok, akik nem fizetik a fenntartói járulékot vagy akik külföldre távoztak dolgozni. Aggasztó a cigánykérdés helyzete, az üresedő templomok, valamint azt is, hogy szegényes az egyházi ének- és zenekultúra. A hozzászólások során elhangzott, hogy több szórványban a reformátusok már magyarul sem tudnak, időszerű román nyelvű református gyülekezetek létrehozásáról gondolkozni. Tonk István főgondnok tájékoztatott: készülőben van a román nyelvű liturgia, valamint új az kétnyelvű káté. Pap Géza püspök elmondta: a teológia függetlensége mindennél fontosabb. Ameddig lehetséges, igyekeznek önerőből fenntartani ezt a több évszázados intézményt. A Kárpát-medence, de talán Európa egyetlen olyan egyházi intézménye az övék, amelyik nem állt be az állami struktúrákba. /Somogyi Botond: Lelkészszentelés Magyarigenben. Nagyenyeden tartották az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlését. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./

Marosvásárhelyen, a Bod Péter Diakóniai Központban a bonyhai Bethlen család Angliában élő leszármazottja, Bethlen Fruzsina megbeszélést folytatott Pap Géza református püspökkel arról, hogy a család tulajdonába visszakerült bonyhai kastélyt az Erdélyi Református Egyháznak adományozza. Kérése az volt, hogy az egyház közösségi célt szolgáló intézményt rendezzen be a kastélyban. Az adományozó óhaja továbbá, hogy a patrónus család emlékét megőrizzék, hisz közismert, hogy a gótikus-román stílusban az 1500-as években épített kastélyban látta meg a napvilágot 1700. november 25-én Árva Bethlen Kata, akinek tragikus sorsáról önéletírásában számolt be. A megbeszélésen jelen volt Benczédi Albert nyugalmazott református lelkész, aki több mint 40 éven át szolgált a bonyhai gyülekezetben, s aki vállalta azt a rengeteg utánajárást, küzdelmet, amelynek eredményeképpen a kastélyt Bethlen Fruzsina, az államosításkor kiköltöztetett tulajdonosok egyikének, gróf Bethlen Ádámnak az unokája visszakapta. A kastély épületének háromnegyed része hiányzik, a többi romos állapotban van, az elmúlt évben a tetőzet egy részét elvitte a vihar. A kastélyt a Bethlen Ádám Alapítvány fogja kezelni, s rendeltetését a felújítási munkálatok után öntik el. /(bodolai): Az Erdélyi Református Egyházé lesz a bonyhai Bethlen-kastély. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök nyilvánosságra hozta azt a döntését, hogy az egyházkerületben szolgálatot teljesítő lelkészeket átvilágítsák, azaz kiderítsék: együttműködtek-e a volt Szekuritátéval. Az egyházfő azzal indokolta döntését, hogy két közeli munkatársáról nemrég kiderült: besúgók voltak. A többi történelmi magyar egyház álláspontja különböző. Az Erdélyi Református Egyházkerületben erről nincs testületi döntés, nyilatkozta Kató Béla püspök-helyettes, főjegyző. Az a tény, hogy a besúgórendszert nem fedték fel teljesen, sok kételyt vet fel, vélte. Az egyházkerületben a papság kétharmada azóta kicserélődött, az átvilágítást el lehet végezni, de túl sok értelme nincs – hangsúlyozta. Az Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa hozott egy határozatot, amelynek értelmében minden egyházi alkalmazottnak, illetve azok a világiaknak, akiket egyházi tisztségre jelölnek, lezárt borítékban nyilatkozatot kell erről benyújtaniuk – közölte Szabó Árpád püspök. A választás előtt a borítékokat felbontják, és hangosan felolvassák. A Római Katolikus Egyházban más a gyakorlat. Központilag nem kérnek átvilágítást, mert tapasztalataik arra utalnak, hogy az információkat manipulálják. Potyó Ferenc helynök példaként említette azt a zsaroló felszólítást, amit Jakubinyi György kapott néhány évvel ezelőtt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt elnökének, Gheorghe Onisorunak az aláírásával, és amelyben kijelentették: ha az érsek 30 napon belül nem mond le, nyilvánosságra hozzák a dossziéját. Potyó maga is kikérte a saját megfigyelési iratcsomóját, másfél év után kapott egy összeválogatott másolatot. Amikor az összes püspök átvilágítását kérték, őket is felszólították, hogy küldjék el a személyes adatokat, ennek eleget tettek, de a papok szintjén ez nem fog megtörténni. A Zsinatpresbiteri Evangélikus Lutheránus Egyház vezetősége már régen kérte a CNSAS vezetőségétől, hogy állítsák össze az egyház történelmének ezt az oldalát – közölte Fehér Attila tanácsos. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Átvilágítás: különbözik az egyházak álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság Tanács elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közgyűlése fegyelmi vizsgálat lefolytatását kérte Visky Béla kolozsvári teológiai tanár ellen, mert Visky sorozatosan rágalmazó kampányt folytat a református egyház ellen. „Ez nemcsak az erdélyi egyházkerület ügye, hanem közös ügy, a királyhágómelléki egyházkerületet is ugyanúgy érintik ezek a támadások” – szögezte le Tőkés László püspök. „A közgyűlés nem indított volna eljárást, ha nem számítana igazságtételre. Az eljárást az erdélyi egyházkerület fegyelmi bizottsága fogja lefolytatni, mivel Visky annak az egyházkerületnek a kötelékébe tartozik” – mondta Tőkés László. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónika laptól szerzett tudomást a KREK indítványáról. Pap Géza megerősítette: az egyházkerület elnöksége valamennyi bejelentést megvizsgálja, így a KREK részéről érkező kérelmet is. Visky Béla, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem lelkésztanára szerint egyetemi katedrája nem forog veszélyben. „Meglep és nem lep meg Tőkés László indítványa – mondta el Visky Béla. – Meglep, mert nem gondoltam volna, hogy a nagyváradi püspök ennyire rossz diplomata, aki képtelen bármilyen kritikai hang elviselésére. Ugyanakkor nem lep meg, mivel Tőkés módszereit mindig is a bosszúállás és az intolerancia vezérelték. A püspök úr ezúttal is megtagadta a párbeszéd lehetőségét. ”Hatvanegy református lelkész – köztük Visky Béla – állásfoglalásban fejezte ki a református egyház jelenlegi állapota miatti aggodalmát. „Noha fontos, hogy az egyház korrekt és méltányos kapcsolatokat alakítson ki a társadalmi és politikai élet különböző tényezőivel, mindazáltal tiltakozunk az ellen, hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében” – áll a közleményben. „Ha egyházunk vezetése magyarázkodik, és az igazság nyílt kimondása esetén belső diverziót emleget, az csak totalitárius jellegét és igényét bizonyítja” – olvasható az állásfoglalásban. /Csinta Samu, Gergely Gizella: Intolerancia vagy felforgatás? = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azt kéri az Erdélyi Református Egyházkerülettől, hogy kezdeményezzen fegyelmi eljárást Visky Béla teológiai tanár ellen, akit azzal vádolnak, hogy sorozatosan és szándékosan rágalmazó kampányt folytat az egyház ellen, vádaskodik, rontja az egyház hitelét. Nemrég 61 lelkipásztor állásfoglalást tett közzé „Református Egyházunkért” címmel. Ebben többek között leszögezik: tiltakoznak az ellen, hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében. Úgy vélik: az egyházvezetői elit meg nem osztott és ellenőrizetlenül hagyott hatalma bármikor az önkény megtestesülésévé torzulhat. Az aláírók között van Adorján Kálmán, Református Mentőmisszió; Brassai Zsombor, Geréb Attila, nyugalmazott lelkipásztor; Molnár János, BBTE, Kolozsvár; Visky István, Perbálthida; Visky János, Kolozsvár IX.; Visky Péter, Kolozsvár Tóvidék és Visky S. Béla, BBTE, Kolozsvár. /Fegyelmi eljárás Visky Béla ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Ökumenikus találkozót tartottak Nagyváradon. A valódi ökumenizmus megvalósítására szólítottak fel az egyházi találkozó résztvevői, amelyet a 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlés utolsó előkészítő rendezvényeként szerveztek meg. A felvidéki, magyarországi és hazai ortodox, katolikus és protestáns egyházak képviselőin kívül a megbeszélésén Colin Williams, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára is részt vett. Williams elmondta, a korábbi nagygyűléseket protestáns és római katolikus közegben tartották, így újdonság lesz, hogy most ortodox környezetben, Nagyszebenben szervezik meg a találkozót, amelyre egész Európából több mint 2000 egyházfőt várnak. Williams jelezte, a találkozó célja, hogy minden nemzet és minden felekezet közösen imádkozzék a világosságért, de foglalkoznak majd a kisebbségek, a kivándorlás problémájával is. A találkozón Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Kovács Gyula, az Erdélyi Református Egyházkerület külügyi tanácsosa kifejtette, egyedül Romániában nem alakult még meg az országos ökumenikus tanács. A felekezetek közötti párbeszéd akadozik, esetenként egyáltalán nem működik. A nagyváradi találkozó résztvevői állásfoglalást írtak alá, melyben vállalták, hogy a nagyszebeni gyűlésen Ökumenikus Chartát fogadnak el. Ebben szorgalmazzák és sürgetik a romániai országos ökumenikus tanács megalakítását, valamint azon kisebbségi problémák megoldását, amelyek feszültség forrását képezik. Ezek közül a római katolikus csángómagyarok anyanyelvű vallásgyakorlásának, az elkobozott egyházi vagyon visszaszolgáltatásának, illetve az erőszakkal megszüntetett magyar nyelvű egyetemi oktatás teljes körű helyreállításának akadályait emelték ki. Kérik továbbá, hogy a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, a nemzetközi egyházi és ökumenikus szervezetek ítéljék el a kommunizmust; illetve kezdeményezik, hogy induljon párbeszéd a kisebbségi etnikai és egyházi közösségekkel szembeni diszkrimináció és jogfosztás minden formájának megszüntetése érdekében. /Gergely Gizella: Nagygyűlés a kisebbségekért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Július 8-án, vasárnap nagy jelentőségű ünnep színhelye volt Nagygalambfalva. Az ünnepélyre a 2004–2007 között a műemlék református templomban végzett nagyszabású felújító, restauráló munkálatok befejezése alkalmából került sor. Valószínűnek tűnik, hogy a falunak már a XIV. század előtt is volt temploma. Az ünnepségen megjelent Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, továbbá azok a lelkészek, akik itt is tevékenykedtek. A nagy ünnepre hazajött a falu szülöttje, Kányádi Sándor költő is. Beszélt a település régi egyházi iskolájáról, amelyben a tanulók létszáma meghaladta a 300-at, de azokról az öregekről is, akik utcánként a nagyköveken ülve nemcsak meséket mondtak, hanem a kicsiknek megtanították a betűvetést is. /László Miklós: A hálaadás ünnepe Nagygalambfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Első fokon pert vesztett az Erdélyi Református Egyházkerület, amely decemberben visszakapta Kolozsváron az egykor tulajdonát képező Horea út 51. szám alatt található ingatlant. Az egyházkerület bízik abban, hogy a másodfokú döntés számukra kedvez majd, hiszen valamikor ők építtették az ingatlant. Tanfelügyelőségi források szerint azt tervezték, hogy ebben az épületben indítják be a magyar nyelvű szakoktatást, de erre csak akkor kerülhet sor, ha az épületet valóban visszakapja az egyházkerület. /Pert vesztettek a reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége (EREK) megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége a megbékélés és az egységkeresés útját választotta – áll a Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok által aláírt nyilatkozatban, Markó Béla és Tőkés László találkozásáról. Az EREK üdvözli az EMNT és az SZNT vezetőinek törekvéseit összegző „Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért” címet viselő dokumentumát. Ugyanakkor fontosnak tartja az RMDSZ képviselői által a „Közös nemzeti célokért” című anyagban megfogalmazottakat is. /Elégedettek a Markó – Tőkés találkozóval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Nagygalambfalván a templom felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét. A püspök elmondta, hogy az egyházkerületben jelenleg a lelkészek száma 550 körül van. Az egyházi törvények szerint a végzősök két évig segédlelkészi szolgálatot teljesítenek. Az egyházi javak birtokba vételére törvény van, ennek ellenére a folyamat nagyon lassú. Több polgármesteri hivatal megfellebbezi a restitúciós bizottság döntését, s így két-három éves per kezdődik, aminek következménye az, hogy az épület állaga sokat romlik. Ötvenévi használat után romos állapotban adják vissza, s így minden esetben az épület felújításával kell kezdeni. /László Miklós: Sok helyen akadályozzák az egyházi javak visszaadását. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Nem csitult a konfliktus Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezetésében szerepet vállaló székelykövesdi lelkész és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége között. Papp Géza püspök a napokban ismét levelet intézett Brassaihoz, amelyben arra emlékeztette, hogy az egyház igazgatótanácsa a zsinati határozat alapján „megtiltja a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, akár politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként, helyi, megyei vagy országos szervezetben, választott vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. ” „Mindezen jogi és etikai tisztázások után annak az érzésünknek adunk hangot, hogy Brassai Zsombor tudatosan provokálja az Egyházkerület elnökségét, s alig várja, hogy a fegyelmi beinduljon ellene. ” Brassai válaszlevelében tisztességtelennek tartotta a neki címzett levelet. „Önök tartoznak az egyház tagságának és a lelkészi társadalomnak magyarázattal, s nem én Önöknek!” – írta a lelkész. /L. I. : Palást, politika: ki tisztességtelen? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége eljárást kezdeményezett Brassai Zsombor ellen annak okán, mert lelkipásztori hivatása mellett politikai tevékenységet folytat. Az egyházkerület fegyelmi bírósága 2005-ben visszalépésre kényszerítette Brassai Zsombort a megyei RMDSZ ügyvezető elnöki és megyei tanácsosi tisztségéből. A jelenleg RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztséget betöltő lelkész ellen újabb eljárás van kilátásban. Brassai szerint érthetetlen, miért a lelkészt tiltják el a politizálástól, ugyanakkor a főgondnokot, a gondnokot vagy a presbitert nem. Brassai teológiai vitákat kezdeményezett, amelyek az egyház megújulását tűzték ki célul. Ez szerinte kényelmetlen a konzervatív szemléletű egyház kormányzásának. /Antalfi Imola: Beszélgetés Brassai Zsombor lelkipásztorral Komoly identitásválságban a református egyház? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./