Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre-vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Krauter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

"Az Erdélyi Napló budapesti tudósítója, Németh Tünde beszélgetett Bencsik Andrással, a Demokrata hetilap főszerkesztőjével, a Nemzeti Charta mozgalom egyik elindítójával. Bencsik András kifejtette, hogy az MDF-korszakban merült fel az összmagyarságban gondolkodó nemzeti stratégia kidolgozásának szükségessége. Az úgynevezett Demokratikus Charta a nemzeti stratégiára irányuló törekvéseket demokráciaellenesnek nyilvánította. "Hatalomra kerülésük után kiderült, hogy eszük ágában sincs a demokrácia játékszabályait betartani." A "nemzet alapvető intézményeit sorvasztják el". Nyilvánvaló volt, hogy a nemzeti érdekek védelmében szellemi mozgalmat kell szervezni, ez volt a Nemzeti Charta létrejöttének célja. A Nemzeti Charta támogatja, hogy a Szent Koronát visszahelyezzék méltóságába. Bihari Mihály baloldali politikus is azt nyilatkozta, hogy az új magyar alkotmányban központi helyet kaphatna a Szent Korona. Bencsik Borbély Imre teóriájára hivatkozik, a paradigmaváltásra, az információ jelentőségére. - Van egy szellemi elit, amelynek tagjai nem sorolhatók be pártformációkba, köztük van Borbély Imre, Gidai Erzsébet, Kocsis István, Pokol Béla és még sokan a Demokrata lap szellemi holdudvarából. Bencsik nem számított arra, hogy a Nemzeti Charta előadásai telt ház előtt zajlanak. - Bencsik bízik abban, hogy az Internet segít a nyilvánosság kérdésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Kräuter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

"Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./"

A nagybányai művésztelep centenáriumát ünnepelte Budapesten a Vármegye Galériában rendezett kiállítás, ahol három erdélyi művész mutatkozott be Nagybánya művészete címmel: Véső Ágoston festő, Walter Frigyes grafikus és Tőrös Gábor szobrászművész. A kiállítást beárnyékolta Walter Frigyes tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./

"Az Erdélyi Napló munkatársa a magyar-magyar csúcs és az alapszerződés megkötési sietsége közötti esetleges összefüggésekről kérdezte azokat, akiket a magyar kormány kész tények elé állított, a magyar ellenzék és a határon túli magyar szervezetek képviselőit. "Ez a hirtelen, mondhatni puccsszerűen tető alá hozott" alapszerződés eljárási szempontból elfogadhatatlan mind az ellenzék, mind az RMDSZ számára, "hiszen Magyarországnak ezt az alapszerződést az RMDSZ-szel közösen kellett volna kidolgoznia." - állapította meg Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke. Nem szabad lábjegyzetet fűzni az 1201-eshez. A magyar kormány a magyar-magyar csúcs közösen aláírt nyilatkozatával egy lépést tett a konszenzus felé, de ez bizonyos nemzetközi körök ellenállását váltotta ki, ezért a kormány az alapszerződés megkötése után utólagosan üzemzavarnak fogja minősíteni a csúcstalálkozón elért konszenzust. A HTMH megszüntetésének a kísérlete is ebbe az irányba mutat, fűzte hozzá Németh Zsolt. Az MDF szerint az alapszerződés-tervezet jelenlegi formájában elhibázott és aláírásra alkalmatlan. Legnagyobb hiányossága, hogy nem tartalmazza az egyházi ingatlanok visszaadásának kötelezettségét. Kizárólag az RMDSZ egyetértésével lehet megkötni az alapszerződést, hangsúlyozta Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője. "Történtek konzultációk, és azt a benyomást keltették, hogy az alapszerződés kérdésében döntő szavunk van" - szögezte le Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Azonban augusztusban egyik napról a másikra a szöveg véglegesítését jelentették be. Már maga a sietség is gyanússá tette az alapszerződést. Hirtelen, külföldi nyomásra háttérbe szorult az alapszerződés kisebbségi vonatkozása. A kollektív jogok kizárása beszűkíti a kisebbségi jogokat. Az "egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására tett kötelező passzus kivétele érint a legérzékenyebben bennünket" - fejtette ki Tőkés László. Aug. 26-án a magyar miniszterelnöknél járt RMDSZ-küldöttségük előadta követelését, azonban nem számítottak arra, hogy "az alapszerződés szövege immár változtathatatlan és végleges. Kész helyzetbe kerültünk, immár nem konzultálni akartak velünk, hanem diktálni. Meg akartak győzni bennünket, hogy értsünk egyet a szöveggel, de mi természetesen nem tudtunk egyetérteni." Igaznak bizonyult Kovács László külügyminiszter kijelentése, "miszerint sem az RMDSZ, sem a magyarországi ellenzék nem változtathat rajta." Ez a kijelentés "távol áll minden demokratikus nyitottságtól és az összmagyar konszenzus elvétől, s ellentmond a júliusi nyilatkozatnak." Az RMDSZ továbbra is ragaszkodik követeléséhez. /Németh Tünde: Pactum ante portas. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./ "

Szept. 16-án Temesváron leleplezték Franyó Zoltán író, költő, műfordító és publicista mellszobrát, Jecza Péter alkotását, amelyet a Román Írószövetség temesvári tagozata állíttatott saját székháza előtt. A szobrot a temesvári írók doyenje, Anavi Ádám leplezte le. A székház Franyó Zoltán emigrált lányának adománya, amely egyben a Franyó Zoltán Emlékmúzeumnak is helyt ad. A szobor leleplezése alkalmából tartott tudományos tanácskozáson többek között Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke méltatta a temesvári költő sokoldalú munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./ Franyó Zoltán /Kismargita, 1887. júl. 30. - Temesvár, 1978. dec. 29./ különböző lapok szerkesztője volt 1910-től, 1919-ben a közoktatási népbiztosságon dolgozott Budapesten, majd Bécsbe emigrált, 1923-ban hazatért Aradra, különböző avantgarde és más lapok szerkesztője, 1945 után sorra jelentek meg műfordításkötetei, nagyon sok nyelvből fordított, de ő a szerzője a német nyelvű Ady és Eminescu-kötetnek is.

"Katona Ádámnak szept. 6-án, Budapesten, a Kossuth téren, a Bocskai Szövetség által rendezett ellenzéki nagygyűlésen elmondott beszédének szövegét közölte a hetilap. "Most, amikor a rossz alapszerződés miatt az erdélyi magyarság rendkívül nehéz helyzetbe került - melyhez hasonlót csak a két békeszerződés, békediktátum, Trianon meg Párizs után értünk - , valamennyien összefogunk. Azt szeretnők, hogy ebben a szegény kis Magyarországon is ez történjék." "És azt szeretnők, hogy Németh Lászlónak az az igazsága, melyet 1938-ban fogalmazott meg, miszerint a magyar magyarok nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Magyarország határain belül is immár évszázadok óta ?kisebbségben? élnek - örökké időszerűtlen legyen. Mindehhez pedig az kell, hogy túltegyük magunkat a különböző ideológiák okozta ellentéteken, persze két rokon ideológiát kivéve: a fasizmust és a kommunizmust!" "...sem az egyik, sem a másik szélsőség nem való nekünk, keresztény magyaroknak." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25. 30. p./"

"Horn Gyula miniszterelnök gyakran ismételt, meggyőzőnek hitt tévedései közé tartozik az a tetszetős figyelmeztetés - írta Tőkés László -, hogy s szomszédos nemzeteknek túl kell tenniük magukat "történelmi sérelmeiken" és a múlt helyett a jövő felé kell fordulniuk. Tisztázni kell, hogy a romániai magyarság esetében nem "történelmi", hanem folyamatosan elkövetett jelenkori jogsérelmek okoznak gondot. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./"

"Szász János reagált Katona Ádámnak a Kossuth téren, az Országház előtt elmondott beszédére, amelyet a Bocskai Szövetség által rendezett nagygyűlésen mondott. Katona Ádám beszédét az Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25-i számában olvasta. Előrebocsátja, hogy közügyekről vallott nézeteik eltérőek. Katona Ádám "keresztény magyarokról" beszél, a "magyar magyarok" - következtet Szász János - tehát keresztény magyarok, akik nem keresztények, azok elveszett magyarok, Szász János szerint Katona Ádám biztosan a zsidókra gondolt. "Legyen világos, nem csak fasiszta antiszemitizmus létezik, nem csak agresszív, pogromos népirtó, de afféle mérsékelt is, mely hátrányosan megkülönböztet, kirekeszt, nem gyűlölködik, de gyanakszik, viszályt kavar, diverzáns, destruál." /Szász János: Hányféle magyar van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Előzmény: Katona Ádám beszéde: 1745. sz. jegyzet"

"A Magyarok IV. Világkongresszusán a világ magyarsága egy Erdélyben született programnak szavazott bizalmat. Erről kérdezte Gazda Árpád Patrubány Miklóst, aki a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnökségi tagja, a Világszövetség Erdélyi Társasága /VET/ elnöke. Az MVSZ október végi közgyűlésén az a száz kárpát-medencei küldött közül 58 fogja Erdélyt képviselni. A világszövetség idei programja az Interconfessio Társaság szellemi műhelyében született. A VET a társadalmat óhajtja építeni, politikai képviseletre nem vállalkoznak, mert ott eldurvulnak az emberi viszonyok. A magyar társadalom szerkezetének vizsgálatával, a magyar társadalmon belül a szolidaritásérzés növelésével foglalkoznak, így jutottak el a nagycsaládosok programjának beindításához, ugyanúgy foglalkoznak a magyar-román integráció kérdésével. Patrubány hangsúlyozta, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusának legfontosabb eredménye a program megfogalmazása: a világszövetség elsődleges célja a magyar integráció. Az MVSZ egyértelműen szimbólummá vált. "Ez az egyetlen olyan intézmény, amelyben egyek lehetünk, függetlenül attól, milyen állam polgárai vagyunk..." A világtalálkozón megfogalmazott javaslat szerint legyen kétkamarás parlament olyan felsőházzal, ahol képviselethez jutnak a határon túli magyar közösségek is. A másik egy olyan elvi nyilatkozat alkotmányba foglalása, hogy Magyarország az ott született polgárok hazája és mindazok anyaországa, akik származásuknál, vállalásuknál, kultúrájuknál fogva magyarnak vallják magukat, bárhol is éljenek a nagyvilágban. - Nemzetstratégiára szükség van, ahol ez hiányzik, ott az ország vagy nemzet előbb-utóbb hanyatló pályára kerül. A magyar tudományosságra építve egy tudásközpontú nemzetet kell építenünk a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Haza a magasban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./"

Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára vezércikkben ítélte dr. Borbély Zsolt Attila írását, aki Egységben a kétely című, az Erdélyi Naplóban megjelent cikkében azt sugallta, hogy nem szabad bedőlni Frunda György népszerűségének. /Cseke Gábor: A mételyes kétely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

"Ujj János szükségesnek tartotta, hogy Nyílt levél címen közölje a közvéleménnyel: megszakítja kapcsolatát az Erdélyi Naplóval, amelynek aradi tudósítója volt. Indoklása: A hatalomért mindent? című írásából kihagytak néhány jelentős mondatot, amelyben Ujj János hevesen támadta Borbély Imrét. Ujj János kifogásolta dr. Borbély Zsolt Attila Egységben a kétely című írását és a további cikkeit is, nem ért egyet a Neptun politikai hiba volt című írással, sem, mert ez a "Frunda-ellenes csoport érdekeit szolgálja". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./"

A Romániai Magyar Szó szinte naponta közöl egy Borbély Imrét vagy dr. Borbély Zsolt Attilát támadó cikket. Most Szász János siet Frunda György védelmére, amikor kifejti: dr. Borbély Zsolt Attilát a hitelrontás szenvedélye vezette Egységben a kétely /Erdélyi Napló, okt. 9./ című írásában. /Szász János: Egyéb f/r/undamentális kérdések. Kétely vagy hitelrontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

"Az Erdélyi Napló munkatársai megkérdezték Borbély Imrét, Markó Bélát az RMDSZ szövetségi elnökét és Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a Borbély Imre jelölése körül kialakult vitáról. Borbély Imre elmondta: külügyesként valóban sokat hiányzott a parlamentből. Olyan külügyi tevékenységet folytatott, amelyre sem a román parlament, sem az RMDSZ megbízásával nem rendelkezett. Saját maga ment előre az RMDSZ belátható autonomista útján, és kereste ennek beágyazását az összmagyar koncepcióba. "Ez vezetett oda, hogy a Magyarok IV. Világtalálkozója fő témájának a nemzeti stratégiát választotta." Az összmagyar nemzetstratégia kidolgozásához nem kell egyéb egy íróasztalnál. A kigondolt koncepció érvényesítésére viszont megfelelő súlyú politikai pozíció szükséges. Nem Temesváron jelöltette magát. "Politikai hitvallásom, hogy az erdélyi magyarság sorsa a székelységtől, a székelység sorsa az autonómiától függ. Ezt Székelyföldről lehet a legjobban szolgálni." Ezért is tervezi, hogy Gyergyószárhegyre települ, mihelyt sikerül Temesváron visszaigényelnie államosított lakását. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem lát belső válságot. Az RMDSZ egységes. Markó szerint Borbély Imre független jelöltként az RMDSZ országos képviseletét gyengíti. - Tőkés László szerint az a döntés, hogy csak lakóhely szerint pályázhat valaki képviselőjelöltségre, elsősorban Borbély Imre ellen irányult. Tisztességtelen dolognak tartja, hogy ezek után az RMDSZ országos vezetősége Borbély Imrét kárhoztatja. /Gazda Árpád, Németh Tünde: Szakadozott egyetértés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja okt. 19-én Gyergyószentmiklóson ülésezett, és a következő nyilatkozatot fogadta el. A magyar-román alapszerződés az erdélyi magyarságról alapvető önrendelkezési jogát megsértve döntött. A magyar kormány az alapszerződés aláírásával megszegte a júl. 4-5-én megtartott ún. összmagyar csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatot. Az alapszerződés nem biztosítja az egyházi intézmények visszaadását, továbbá nincs garancia a megállapodás betartásának ellenőrzésére. - Remélik, hogy az anyaországi nemzeti erőktől továbbra is hatékony erkölcsi-politikai támogatást kapnak. - A legsürgősebb feladat az autonómia-statútum elfogadása az RMDSZ illetékes testületei által. - A különböző RMDSZ-tisztségekbe történő jelöléseknél biztosítani kell a közösségi érdek föltétlen érvényesítését a szűk csoportérdekkel szemben. Nem értenek egyet azokkal az eljárásokkal, amikor nemzeti érdekek mellett elkötelezett személyek függetlenként kényszerülnek jelölni magukat. - Szükséges a belső választások mielőbbi megszervezése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Ferenczes István bejelentette, hogy kilép az RMDSZ-ből, nem tudja tovább nézni a választásokkal kapcsolatos csúsztatásokat, azt, hogy pártmódszerekkel kinyírják Borbély Ernő megyei elnököt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

A Prut menti Tutora falu lakói villákkal, botokkal felfegyverkezve fogadták a Demokratikus Konvenció képviselőit. Előzőleg ugyanis a kormánypártiak azt mesélték be a falu népének, hogy jönnek a magyarok, hogy elvegyék Erdélyt. A falusiak csodálkoztak, hogy a küldöttek románul beszélnek... Az RMDSZ egyes vezetői ezzel a kormánnyal akarnak együttműködni, kérdezte cikkében Román Győző. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Másfél éve működik Nagyváradon az ország egyetlen magánszínháza, a Kiss Stúdió nevű pinceszínház, két lelkes színész, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos jóvoltából. Előadásai teltházasak. Gyakran turnéznak műsoraikkal otthon és külföldön, más művészeket is meghívnak egy-egy előadásra. /Bodnár Gyöngyi: Kis/s/ színház. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Soros György 1979-ben New Yorkban alapította meg a Nyílt Társadalom Alapítványt, amely ma már valóságos szellemi birodalom ötven intézménnyel és ezer alkalmazottal, 24 országban. A romániai Soros Alapítvány az országok között nagyságrendben az oroszországi után a második, évi tizenegy millió dolláros költségvetéssel. Az alapítvány cselekvése három irányú: nevelés, civil társadalom építése és kommunikáció. Néhány példa: a zetelaki iskola ezer dolláros audiovizuális felszerelése, ditrói iskola 1300 dollár értékben kapott számítógépeket, külvárosi, szegény óvodák támogatása, összejövetelek finanszírozása, ifjúsági klubok támogatása, számítógép központok létesítése, folyóiratok támogatása a Matematikai Lapoktól a Romania Literara folyóiratig, külföldi utazások biztosítása, fordítások támogatása, így jelentek meg a iasi Agora Kiadónál Petőfi Sándor válogatott versei Nicolae Pintilio fordításában, könyvek kiadása, így például Orbán Gyöngyi Megértő irodalomolvasás című tankönyve. A Haaz Rezső Alapítvány 1500 dollárt kapott Zepeczaner Jenő és Herman Gusztáv A közigazgatás változásai Udvarhely térségében című munkájára, a iasi Egyetem pedig 2500 dollárt Silviu Sanie a géta-dákok műveltségéről szóló művének sokszorosítására. /Vajnovszki Kázmér: A Soros-birodalom. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

"Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó főtitkára számon kérte Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől, miért nem szólította fel az erdélyi magyarságot, hogy egységesen a tulipánra szavazzon. A püspök a református híveket felszólította erre, "az sem semmi", jegyezte meg Cseke Gábor. Az újságíró kifogásolta, hogy Tőkés László az Erdélyi Napló okt. 31-i száma szerint a Szakadozott egyetértés című ankéton Borbély Imre oldalára állt, jogosnak ítélve, hogy Borbély független képviselőként indult. Cseke Gábor cikkébren elmarasztalta Borbély Imrét. /Cseke Gábor: Az elmaradt szózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ A Romániai Magyar Szó fontosnak tartotta, hogy újraközölje az Erdélyi Napló Szakadozott egyetértés című ankétját. -"

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

Okt. 31-én Reformációi Gyülekezeti Napot tartottak Nagyváradon a sportcsarnokban a helybeli kilenc református gyülekezet híveinek és testvérfelekezetek képviselőinek részvételével. Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök hirdetett igét. Tőkés László püspök ünnepi beszédében a református egyház fő céljaként az egyetemesség elérését nevezte meg. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke bemutatta a szövetség aug. 30-31-én megválasztott vezetőit. Fellépett az énekkar, majd Bitskey Tibor budapesti színész elszavalta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1994 augusztusában alakult meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Humanitárius Társaság, elnökük, Schmidt Alfréd ismertette tevékenységüket. A vajdahunyadi szórványban élő magyarok kulturális egyesülete, ökumenikus magyar óvodát tartanak fenn. Könyvtárukban 3400 könyv sorakozik. Öregek otthonát, magyar házat szeretnének létrehozni. Gyűjtést rendeztek a dévai várban található Dávid Ferenc emléktábla helyreállítására, avatása nov. 9-én lesz. Orvosi tanácsadó testületet is működtetnek. Tavaly és idén is megrendezték a Vajdahunyadi Kultúrnapokat. Gyűjtöttek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tatarozási munkálataik fedezésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Tervezik a magyar ház létesítését, továbbá időszakos kiadványok megjelentetését. Segítséget kapnak az EMKÉ-től és az RMDSZ-től. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

"Okt. 25-én a bukaresti első kerületi bíróság hatósági személy mgsértéséért Sorin Rosca Stanescut, a Ziua napilap igazgatóját tizenkét, Tana Ardeleanut, a Ziua riporterét tizennégy hónapi börtönre ítélte. 1995 májusában a Ziua cikksorozatban "leplezte le" Ion Iliescu elnök állítólagos diákkori kapcsolatait a KGB-vel, a szovjet titkosszolgálattal. Az elnök rágalmazásért feljelentette a lapot, így indult meg az eljárás. Az ítélethirdetésben a legelgondolkodtatóbb a választásokra való időzítése. Tana Ardeleanu éppen Amerikában tartózkodik és ott nyilatkozik az ügyéről. - A civil társadalom megmozdult érdekükben. /Vajnovszki Kázmér: Miről is van szó? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

"Az RMDSZ államelnök-jelöltet állított, a megyei RMDSZ-küldöttségek egymást túllicitálva biztosították Frundát támogatásukról. Megváltoztak az erőviszonyok. Kiderült, hogy Frunda Györgynek legalább akkora támogatottsága van, mint Markó Bélának, állapította meg Csutak István. A Bukarestből Budapestre áttelepült Molnár Gusztáv írásában kifejtette, hogy "a Tőkés-Markó-Takács-vonal politikai halálra van ítélve Frunda Györggyel szemben, aki számu/n/kra az egyedüli üdvözítő megoldást kínálja." "Azt még a jelenlegi budapesti hatalom is sejti, hogy Tőkés Lászlót - bármennyire is kényelmetlen számára - kiiktatni nem tudja. Ám ha valaki mást kíván ejteni, előbb "tőkésistának" kell bélyegezni. Azután jöhet az össztűz." Borbély László kibukott a képviselőségből, neki az ügyvezető elnökséget kell megcéloznia ahhoz, hogy fentmaradjon. /Csutak István: Szellemes húzás volt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ Molnár Gusztáv írása: 1602. sz. jegyzet."

"Kötő József előadásának szövegét olvashatjuk /Irodalom és identitás/. Kötő kifejtette, hogy az irodalom a nemzeti önkifejezés eszköze. Irodalmunkban a nemzetkarakterológia két alaptípusa körvonalazódik, a nemzethalállal küszködők és a nemzetféltés kifejezése. Kötő idézi Szőcs Gézát, aki esszében fejtette ki gondolatait. "Valamely nyelv - s vele együtt az illető nép - számára a legéletveszélyesebb fenyegetés nem az iskolák elpusztítása, nem a televíziós műsoridő felére csökkentése vagy megszüntetése, nem az erdők és magánjavak államosítása. Mindez kívülről jövő erőszak..." "Nagyobb a baj, ha házon belül támad, mint a rák vagy az immunbetegségek. Ez esetben a nyelv belső ellenállóképességének megszűnése fenyeget." "E nyelvi sivatag ellen, az identitás államosítása ellen, a személyiség verbális módszerekkel való tönkretétele ellen a költők tehetnek a legtöbbet. Ők a nyelvi haza leghivatottabb bennszülöttei, ők mozognak benne a legotthonosabban" "Ezért és ennyiben közösségi tett minden egyes igazi költői szó: akkor is, ha e szó nem politikus és nem elkötelezett, hanem elvont, ezoterikus, hermetikus és metafizkus." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

Idén is megtartották Székelyudvarhelyen az Őszi Napokat. Az Agro Expo Kft. és az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének szervezésében a városban vásárt és termékkiállítást rendeztek. Ez a termékkiállítás volt a legsikeresebb rendezvényünk, mondta Kosztin Endre, az Agro Expo Kft. igazgatója. Érdekes volt a népi mesterségek bemutatója, eljöttek Korondról a fazekasok, Siménfalváról a kosárfonók, Agyagfalváról a szövők, a bögözi seprűkötők, és az udvarhelyi fafaragók. A festőművészek történelmi tárlaton állították ki munkáikat. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a millecentenáriumi fotókiállítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

"Szász János ismét kikelt Borbély Imre ellen, majd Frunda György kiváló teljesítményét méltatta, végül az Erdélyi Napló hetilapot elítélte: az újság az RMDSZ ellenzékének szócsöve. "Az ellenfelek ellenséggé rágalmazása, a politikai hitelrontás, a parttalana piszkolódás.. " sorolta kifogásait. /Szász János: Realizmus és hisztéria. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"

Georg Klaus Erdélyi krónika című munkája most jelent meg először magyarul. A szerző a 17. század legjelentősebb erdélyi szász történetírója, annak a szász nemzeti identitásnak a képviselője, amelyet az erdélyi fejedelemség iránti elkötelezettség jellemez. A terjedelmes munka nemcsak az 1608-1665 közötti Erdély történetét öleli fel, hanem a királyi Magyarország, a Habsburg-birodalom, a török Porta, Moldva, Havasalföld, Lengyelország, Csehország, Svédország történetéhez is gazdag anyaggal szolgál. A könyv /Siebenbürgische Chronik/ csak két évszázad múlva jelent meg nyomtatásban, 1864-ben. A román fordítás 1965-ben látott napvilágot, a német utánnyomás 1969-ben, Grácban. Jakó Zsigmond fogalmazta meg, hogy a művet hozzáférhetővé kell tenni magyarul. A fordító, Vogel Sándor történész, Apácán született, Brassóban érettségizett. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem első éves hallgatója volt 1959-ben, amikor felszámolták a magyar egyetemet. Vogel Sándor 1986-ban elkészült a fordítással, a Kriterion Kiadó tervbe vette a kiadását, azonban a cenzúra azt nem engedélyezte. Vogel Sándor 1989-ben Magyarországra települt, tovább dolgozott a kéziraton, elkészült a munka kritikai kiadása, végül a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ vállalta a könyv kiadását. /Boros Erika: Az erdélyi reneszánsz határvidékén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./