Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. február 10.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is támogatja Frunda Györgyöt. ,,Örvendünk, hogy Frunda Györgynek sikerült elfogadtatnia az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a kisebbségekkel kapcsolatos ajánlást. Ezzel valamit helyrehozott abból, a magyarság számára kedvezőtlen folyamatból, amelyet az 1993-as neptuni titkos tárgyalásaival elindított. Annak is örvendünk, hogy autonómiamunkánkban most már egy ilyen fontos európai dokumentumra hivatkozhatunk” – fejtette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, királyhágó-melléki református püspök Nagyváradon. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2006. február 22.
Székelyföld autonómiájáról szóló kiáltványt is felolvasnak majd azon a Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlésen, amelyet március 15-én rendez a Székely Nemzeti Tanács és a helyi polgármesteri hivatal. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, politikailag semleges tömegdemonstrációt terveznek, amivel ismét meg akarják erősíteni a Székelyföld autonómiájára vonatkozó igényt. A kiáltványt a tervek szerint Csapó József, az SZNT elnöke olvas fel. A rendezvény díszvendége Raffay Ernő magyarországi történész lesz, aki beszédet mond, felszólal Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Szász Jenő polgármesterként, társszervezőként, és nem az MPSZ elnökeként szólal majd fel. „Ma már nem azt az időt éljük, amikor ki lehet kiáltani az autonómiát” – reagált minderre Antal Árpád parlamenti képviselő. Úgy vélte, hogy a szervezőknek egyeztetniük kellene az RMDSZ-szel is. /B. T.: Március 15.: kiáltvány Székelyföld autonómiájáért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2006. február 27.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy március 11-én a Székelyföldön kívüli részek hasonló nagygyűlést tartanak Szatmárnémetiben, a Láncos templomban. Tőkés László püspök elmondta: az autonómiát nem sajátíthatja ki magának senki, az RMDSZ sem. Ez egy pártokon felül álló, össznemzeti ügy, éppen ezért a világon élő összes magyar és minden párt által támogatható dolog. Tőkés László elmondta, aggasztónak tartja, hogy az RMDSZ elnöke a székelyudvarhelyi nagygyűlés ellen nyilatkozott. Hozzátette: az is fájó, hogy miközben egy autonóm magyar állami egyetem létrehozására törekszenek, a magyar kormány szóvivője, illetve államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánynak nincs álláspontja a kolozsvári Bolyai Egyetem tárgyában. Tőkés László úgy véli, Erdélyben minden magyar autonómiabarát, de oly mértékű a magyarság manipulálása, a társadalom lefizetése, megfélemlítése, hogy nagyon nehezen tud felszínre törni az őszinte politikai akarat, a nemzeti érdek. /Az EMNT is nagygyűlést szervez március 11-én. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
2006. március 7.
A székely nagygyűlés fordulópontot jelent a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelemben. A székelység akaratából közképviseletet teljesítő Székely Nemzeti Tanács a megalakulásától eltelt több mint két évben a közvetlen és a közvetett demokrácia eszközeit használva, minden illetékes romániai hatóságot megkeresett. Az államelnök, a kormány, az igazságügyi miniszter, tehát minden illetékes romániai hatalom visszautasítja Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítését, annak ellenére, hogy az Európai Parlament kimondta: az erdélyi magyarság védelmére a szubszidiaritás és az önkormányzás elveit figyelembe vevő, kiegészítő intézkedéseket kell foganatosítani! Az ENSZ Biztonsági Tanácsához és Főtitkárához fordultak: gyakoroljon nemzetközi felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett – nyilatkozta Csapó I. József, az SZNT elnöke. Az udvarhelyi Székely Nagygyűlés a kezdet, a következő tömeg-megnyilvánulás júniusban lesz. Az SZNT kérte Magyarország kormányát, gyakoroljon Székelyföld felett védőhatalmi státust, amiképpen Ausztria 60 éve gyakorolja azt Dél-Tirol felett. Az SZNT figyelmeztette az Európai Bizottságot arra, hogy Székelyföld autonóm státusát Románia Európai Unióba való bejutása előtt kell megoldani, ellenkező esetben számottevő feszültségforrást vihetnek be a közösségbe. Az SZNT és az EMNT között nincs feszültség, az SZNT Székelyföld autonómiatörekvéseinek hiteles képviseletére hivatott, az EMNT a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának elnyerésére kinyilvánított közakaratot képviseli. Olli Rehn bővítési biztos az SZNT-nek küldött válaszában jelezte, hogy Székelyföld helyzete a társulás folyamatára vonatkozó felügyelet tárgya. /Makkay József: Autonómiatörekvéseinkben nem szabad megalkudni. Beszélgetés Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./
2006. március 7.
Tőkés László püspök ámulva látja, hogyan támadják az RMDSZ-t a koalíciós partnerei. Valamennyi ilyen eset után Markó Béla kijelenti, hogy nem lép ki az RMDSZ a kormányból. Elég arra gondolni, hogyan viszonyult a Babes–Bolyai Tudományegyetem román többsége a magyar karok ügyéhez, és ez után Markó Béla enyhe megrovásban részesítette a Bolyai Kezdeményező Bizottságot, mondván, a polgári engedetlenségnek nincs helye, hanem tovább kell folytatni az egyeztetéseket és a párbeszédet. Itt már sajnos behódolt politikáról van szó, hangsúlyozta a püspök. Tőkés László ezt az évet vízválasztónak tartja a romániai magyar politikában. A most következő rendezvények az érdekérvényesítés fontos alkalmai lesznek. A nemzeti oldalon álló erdélyi magyar szervezetek (EMNT, SZNT, MPSZ) között a tartós fegyverszüneti állapotot sikerült bevezetniük. Tőkés László az EMNT elnökeként erőfeszítéseket tesz a Székely Nemzeti Tanáccsal való közeledés, valamint a Magyar Polgári Szövetség szembenálló szárnyai közötti párbeszéd előmozdítására. A püspök szerint fontos lépések történtek az autonómia körüli minimum kialakítása érdekében. /Makkay József: 2006 vízválasztó az erdélyi magyarság számára. Beszélgetés Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./
2006. március 9.
A Székely Nemzeti Tanács vezetői feljelentést tettek a rendőrségen, miután néhány Kovászna megyei városban őket gyalázó plakátok jelentek meg. Tulit Attila és Ferencz Csaba SZNT-alelnökök, valamint Gazda Zoltán, az SZNT titkára március 7-én ellenük, és Szász Jenő MPSZ-elnök elleni üzeneteket tartalmazó plakátokat fedeztek fel tömbházaik lépcsőházában. Néhány plakátot Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Kovásznán az emberek postaládáiba tettek és porták kapuira ragasztottak, több plakát pedig az MPSZ és az SZNT sepsiszentgyörgyi székházába is eljutott. Az egyik lapon Tamás Sándor RMDSZ-képviselő képe és a következő felirat látható: „A kézdivásárhelyi rendezvényen való részvétellel nemzeti egységünket bizonyíthatjuk. Tiltakozunk az ellen, hogy a székely udvarhelyi rendezvényt választási kampánnyá alakítsák”. Egy másik plakáton az SZNT és az MPSZ vezetőinek fotója látható, némelyikük ellen vádak is szerepelnek. Gazda Zoltánról azt állítják, hogy ezer euróért táncolta a hórát, Tulit Attiláról azt, hogy 60 ezer euróért szabotálta az MPSZ-t, míg Szász Jenőt azzal vádolják, hogy bizonyos, az erdélyi magyar közösségnek szánt pénzeket, illetve árvízsegélyeket tulajdonított el. Tulit Attila szerint „az akció a Székely Nagygyűlés szervezői ellen irányul”. Szerinte arra bíztatják a lakosságot, hogy Kézdivásárhelyre menjenek, ahol az RMDSZ tartja az idén a március 15-i központi ünnepséget. Tamás Sándor képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke szintén a rendőrséghez fordul az ügy kapcsán, szerinte diverziókeltésről van szó. Az udvarhelyi rendezvény kapcsán sms-diverziót is folytattak a napokban. Többen Székelyföldön olyan helytelen magyarsággal megírt üzeneteket kaptak, miszerint Szász Jenő menekült, anélkül, hogy engedélyezte volna a székely nagygyűlést. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az udvarhelyi rendezvényt az RMDSZ is elítéli. Az EMNT-elnök szerint egy nagygyűlés teljes mértékben beilleszkedik a demokratikus politikai eszköztárba. /Diverzió-sorozat a székely nagygyűlés kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2006. március 9.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2006. március 9.
Csapó I. József nyílt levelében védőhatalmi státust kért Székelyföld felett – Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöktől. Kuszálik Péter ebből kiindulva nyílt levelet írt az olvasóknak. Először Katona Ádám kért védőhatalmi kötelezettséget az utódállamok magyarsága számára. (Új Magyarország, 1993. nov. 3.) Két évvel később szintén Katona Ádám kérte a védőhatalmi státust – ugyancsak nyílt levélben (Szabadság, 1995. aug. 22.), a címzett a magyar kormányfő és Göncz Árpád államfő. Válasz nem érkezett Budapestről. Kuszálik kiemelte, hogy Csapó József kukoricatermesztésből doktorált, nem veszi figyelembe a szakember véleményét. Kuszálik elmagyarázta, Magyarország majd Románia belépett a NATO-ba. Ez kizárja, hogy a két szomszédos állam között védőhatalmi „ez meg az jöhessen létre.” A cikkíró emlékeztetett, Tőkés László 1996 őszén azt javasolta, hogy az alapszerződést ne Temesvárott, hanem Világoson írják alá (RMSZ, 1996. szept. 9.). Ehhez Kuszálik Gabriel Andreescut idézte, aki szerint Tőkés különös élvezettel törekszik a mártíromságra. A baj ott kezdődik, írta Kuszálik, hogy a román hatalom úgy kezeli az ügyet, „mintha a fölvetett kérdéseket az egész erdélyi magyarság fogalmazná meg, a Szász Jenő vagy Csapó doktor által meghirdetett balgatag dolgokat máson kéri számon.” Valójában Katona Ádám mögött áll a nyolctagú Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Csapó doktor a Székely Nemzeti Tanács nevében és elnökeként írta alá nyílt levelét, „de ez az alakulat csak elméletben – ha úgy tetszik: a mesékben – létezik.” Kuszálik ítélkezett: „az egész nemzeti-polgári-nemzetpolgári mozgalom (Reform Tömörülés, Polgári Szövetség, Fórum-mozgalom, EMNT, SZNT stb.) nem több lelkes amatőrök gyülekezeténél”. /Kuszálik Péter: Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
2006. március 13.
A romániai magyar közösség feltétlen autonómiaigényét fogalmazta meg az a két dokumentum, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 11-én Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartott ünnepi közgyűlésén fogadtak el. Az Erdélyi Memorandum a belső önrendelkezés különböző formáinak törvény általi biztosítását és az önálló állami magyar egyetem létrehozását szorgalmazta Romániában. Az Erdélyi Petícióban pedig a résztvevők ismételten megerősítették a romániai magyarság autonómiaigényét. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke a „pártpolitikán felül álló, széles körű összefogás jegyében” hirdette meg ezt az összejövetelt. Partium és Erdély képviseleti alapon összehívott szatmárnémeti nagygyűlése arra hivatott, hogy újabb lendületet adjon az autonómia-küzdelemnek, szerencsésen egészítve ki a székelyudvarhelyi március 15-i nagygyűlést – állt Tőkés felhívásában. Tőkés László emlékeztetett rá, erről a helyszínről indult útjára 2003. február 1-jén a szerinte előzőleg eltérített autonómia-mozgalom.. „Kisebbségi létünkben az autonómia egyet jelent a szabadsággal” – állapította meg Tőkés. Sipos Miklós református esperes összefoglalta, mit szeretne elérni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Elsősorban felelős minisztériumot Bukarestben, amely a kisebbségek sorsát megfelelően kezelné. Felelős minisztériumot szorgalmaz Budapesten is, amely – mint az esperes fogalmazott – nem kötelezettségből, hanem elhivatottságból vállalja fel a szétszórt nemzet sorsát. Az EMNT a törvény előtti egyenlőség mellett foglal állást, akárcsak az Európai Unió mellett, amely elősegítheti a magyar nemzet egységét, a lelkek összetartozását. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a rendezvény díszvendége arról beszélt, hogy jelenleg az országokat elválasztó határok jelentősége egyre csökken, de a különböző nemzetekhez tartozók még most sem rendelkeznek minden lehetőséggel. A szónok szerint az autonómia csak a romániai magyarság egészének az összefogásával valósulhat meg. /EMNT-ünnepség Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Tőkés László kifejtette: „Erdélyben az asszimilációs politika folyományaként sok helyen felszámolták a magyar többséget, az autonómia megállítaná ezt a folyamatot.” A közgyűlés idején szokatlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A közelben csendőrök járőröztek, a mellékutcákban pedig páncélozott kocsikban rohamrendőrök álltak készenlétben. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor felszólalásában külön köszönte, hogy az EMNT az ő meghívásával is alkalmat adott az együttgondolkodásra, mert csak az egység útja járható. /Sike Lajos: Veretes szavak a Láncosban – EMNT-autonómiaülés Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2006. március 15.
Március idusa mindenképp ünnepnek termett. Az eszme napjainkban is csodákra képes, ezrek és ezrek vonulnak fel mellette, ellene. Az emberek nem félnek, pedig lenne mitől. Véres és fekete márciusok borzalma, százezres ellentüntetések riogatása, minden van, de derű, biztonságérzet is, írta Sylvester Lajos. A kulcsszó az autonómia. Ezt Szatmárnémetiben, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésén így foglalták össze: ,,Területi autonómiát a tömbmagyarság számára, sajátos jogállású önkormányzatokat a többségében magyarok lakta települések közigazgatására, illetve kulturális – személyi elvű – autonómiát a kisebbségben élő magyar közösségek számára.” Ugyancsak ott foglalták memorandumba a ,,A magyarság egységes nemzeti közösség a Kárpát-medencében, bár a történelem fordulatai eredményeképpen ma több országnak vagyunk állampolgárai. A Magyarország határain kívül élő magyar közösségek elengedhetetlen joga az anyaország és a nemzetrészek közötti kapcsolatokat fenntartani és sajátos közjogi viszonyt kialakítani. Ezen viszony legmagasabb formája az állandó magyarországi lakhelyet nem feltételező magyar állampolgárság, melynek közösségi igénye egyértelműen több ízben is megfogalmazódott.” Állami magyar egyetem – intézményi önállóság címmel a harmadik, legégetőbb kérdéscsoport került napirendre. A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének egyik munkatársa, Vizi Balázs arra figyelmeztetett: ,,a gond inkább az, hogy nincs egységes politikai stratégia a határon túli magyar közösségekben, amely következetesen felépítené, hogy milyen feltételeket próbálnak szabni a többségi politikai elitnek, illetve hogy milyen lépéseket tennének, ha a politikai elit nem teljesíti ezeket a követeléseiket. Igazából az tűnik elő, hogy a belső rivalizálások áldozata az, hogy ilyen stratégia kialakuljon”. /Sylvester Lajos: Az ünnep méltósága – méltóságunk ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2006. március 16.
Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – zengte március 15-én a Székelyudvarhelyre összehívott Székely Nagygyűlésen résztvevő közel húszezres gyülekezet azt követően, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felolvasta kiáltványát. A jelenlévők közfelkiáltással erősítették meg a román államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez intézett dokumentumot. Traian Basescu államfő nem jelent meg az ünnepségen. Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren már a délelőtti órákban népes gyülekezet gyűlt össze, Székelyföld minden részéről érkeztek az emberek, de jöttek gyimesiek és kolozsváriak is. A kezdési időpontig a baróti Transylmania etno-rock együttes szórakoztatta a közönséget, miközben a felvonulók zászlókat, magyar és angol nyelvű transzparenseket lobogtatattak, ilyen feliratokkal, mint „Őshonos népként jogunk az önrendelkezés”, „Szép szabad Erdélyországot”, „Területi autonómiát a székelyeknek”, „Justice for Transylvania”. A rendőrök többször is megállították a Székelyudvarhely felé tartó autóbuszokat, de a névsor ellenőrzésén túl nem akadékoskodtak. Az ünnepség a huszárok látványos lovas felvonulásával kezdődött, majd elsőként Szász Jenő, a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez. A romániai magyarok sem többet, sem kevesebbet nem akarnak, mint ami a kisebbségben élő európai sorstársaikat megilleti, illetve amit a román nép ünnepélyesen megígért 1918. december 1-jén, jelentette ki, majd hozzáfűzte: „Hiszünk abban, hogy ami jó Európának, az jó Romániának is, ezért olyan autonómiát akarunk az erdélyi magyarságnak, mint például Dél-Tirolban és Katalóniában.” Hangsúlyozta: Székelyföld területi autonómiájának demokratikus igényéről akarnak hitet tenni békés módon a közvetlen demokrácia lehetőségeivel élve. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke magyarul és románul köszöntötte a jelenlévőket. Szégyenletesnek tartja az RMDSZ legfelső vezetésének vádját, hogy az SZNT-t és Székelyudvarhely önkormányzata önös politikai célokra használja fel március 15-ét. Ezért a székely nagygyűlés követeli: az RMDSZ vezetői kérjenek bocsánatot e durva sértegetésért, továbbá javasolják: az RMDSZ vizsgálja felül elhibázott álláspontját, és a nemzeti közösség érdekében vállaljon párbeszédet a kistársadalom többi közszereplőivel, támogassa az SZNT és EMNT autonómiára irányuló törvénykezdeményezéseit, és közös összefogással harcolják ki az önrendelkezési jogot. A püspök kifejtette, álláspontja egybeesik Traian Basescu államfőével, aki Koszovónak autonómiát kívánna adni, hasonlóképpen biztosítsanak autonómiát Székelyföldnek is. Fontosnak tartja, hogy alakuljon ki magyar–magyar párbeszéd. Szerinte példát kellene venni Traian Basescutól, aki Szász Jenővel szóba állt, míg az RMDSZ vezetői elutasították a párbeszédet. Ugyanilyen lényeges a magyar–román párbeszéd is, de nem RMDSZ–román párbeszéd. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki magának a magyarság közképviseletét, ebbe a román–magyar politikába be kell vonni a magyar polgári és egyházi élet képviselőit is”, fogalmazott. Ugyanakkor kiemelte, hogy a mindenkori magyar kormánynak is támogatnia kellene küzdelmüket, szakítani kellene a kádári nemtörödőmséggel és a grósz károlyi politikai diskurzussal. Magyarországról Raffay Ernő történész szólalt fel, aki az autonómia különböző formáinak történetét tekintette át, hangsúlyozva, hogy most éles fordulópont elé érkezett az erdélyi magyarság. Ezután Csapó I. József felolvasta a székely nagygyűlés kiáltványát, amelyet a jelenlévők közfelkiáltással elfogadtak. Ebben hangsúlyozzák, hogy a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követelik: Autonómiát a Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek, tartsák tiszteletben az 1918. december 1-i gyulafehérvári határozatban tett ígéreteket, Románia parlamentje és kormánya tartsa tiszteletben a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes s tényleges egyenlőséget. Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia statútumát, töröljék az alkotmányból a nemzetállam kifejezést, az Európai Unió tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását, az ENSZ gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett. Az ünnepség áldással, a himnusz, székely himnusz eléneklésével fejeződött be. /Több mint húszezer ember tett hitet az autonómia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2006. március 18.
Párbeszédre és összefogásra szólította fel a romániai magyar közélet képviselőit Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az EMNT elnökeként aláírt felhívásában Tőkés László történelmi, bel- és külpolitikai körülményekre, valamint a múlt heti szatmárnémeti nagygyűlésen és a március 15-i Székely Nagygyűlésen ,,kinyilvánított általános közakaratra” hivatkozva párbeszédre és összefogásra szólította fel a romániai magyar politikai, polgári és egyházi élet közképviseleteit és vezető képviselőit. Ennek célja az erdélyi magyar közösség önrendelkezésének, háromszintű autonómiaformáinak kivívása. A felhívás többek között Traian Basescu államfő székelyudvarhelyi látogatására utalva hangoztatja: az államelnök konstruktív példát mutat arra nézve, hogy akikkel ő ,,újfajta párbeszédet” folytat, azokat az RMDSZ vezetői is elfogadhatják tárgyalópartnereiknek. (MTI–L.) /Tőkés László párbeszédre és összefogásra szólít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./
2006. március 20.
Március 18-án tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa együttes ülését Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, melyet az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi véres etnikumközi konfliktusra emlékezve kezdtek meg. Markó Béla elmondta: Traian Basescu államfőtől tudja, hogy Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a március 15-i székely nagygyűlésen lemondott volna valamennyi autonómiával kapcsolatos dokumentum felolvasásáról annak érdekében, hogy az államelnök az ünnepségre a városba utazzon. Markó Béla a 16 évvel ezelőtti márciusi marosvásárhelyi eseményekre emlékezve leszögezte: valamennyi népnek túl kell tennie magát a történelmi sérelmeken, az emlékezetet pedig ébren kell tartania. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceum visszaszerzésért folytatott küzdelmével az erdélyi magyarság – az RMDSZ vezetésével – már 1990-ben az autonómia megteremtéséért harcolt. Ugyanígy sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a restitúció, a gazdaság autonómiája terén is. A székelyudvarhelyi nagygyűlésre utalva Markó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell érte. Úgy vélte, ami Székelyudvarhelyen történt, csak arra volt jó, hogy a románok és a magyarok között tovább növekedjen a feszültség. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ-nek nincs alternatívája, a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról – ez nem alternatíva. Markó szerint Szász Jenő polgármester az államfővel való megbeszélése során nem említette az autonómiát. „Nekünk román politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk” – mondta. Markó kifejtette: a korrupció ellen harcolni kell, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy csorbítsa a jogállamiság alapelveit, korlátozza a törvényhozás hatáskörét, és indokolatlanul növelje a titkosszolgálatok hatalmát. Kelemen Hunor SZET-elnök szerint a titkosszolgálati törvénycsomag a szolgálatok hatalmának növelésével a parlament gyengítését kívánja elérni. Kónya-Hamar Sándor pedig elítélte az „oszd meg, és uralkodj” stratégián alapuló államfői politikát, és üdvözölte, hogy a magyarság Nagyváradon az idén is együtt ünnepelte március 15-ét. Lakatos Péter a magyar futballban elterjedt „Puha vagy, Jenő!” bekiáltást vette kölcsön a székelyudvarhelyi polgármester bírálatára, Verestóy Attila viszont úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek komolyan kell vennie a március 15-én történteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy Udvarhely nem Szász Jenőt, hanem Orbán Viktor barátját választotta meg polgármesternek, ám ennek ellenére elmondta, hogy szükségesnek tartja a kapcsolatot a magyarországi politika valamennyi irányzatával. Eckstein-Kovács Péter szerint a kisebbségi törvény megfeneklett, a kolozsvári magyar oktatók kénytelenek voltak állásfoglalásra szólítani az RMDSZ-t egyetem-ügyben. A szenátor hangsúlyozta: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban sem áll a jó oldalon. Toró T. Tibor úgy látta, Markó Béla szokatlan ingerültsége azt jelzi, hogy bajok vannak. A képviselő szerint az RMDSZ rosszul kezelte a székelyudvarhelyi fórum ügyét, s a történtekért „az RMDSZ-ben van a felelősség”. Arra bíztatott, hogy a szövetség vegye észre: „létezik az RMDSZ-en kívül is élet”. Gaal György kifejtette, hogy a visszaszolgáltatott földek, erdők és ingatlanok (magánházak, udvarházak) elkótyavetyélését az RMDSZ próbálja megakadályozni, Markó Béla elismerte, hogy a felelősség a székelyudvarhelyi dolgokért a szövetségre is hárul. Elakadt a kisebbségi törvény – ismerte el a szövetség elnöke, de megjegyezte: – Legradikálisabb püspök urunk elérzékenyülten üdvözli az államelnök párbeszédre nyitottságát és készségét, de ugyanez az elérzékenyült püspök urunk azért csak tudja, hogy az általa megalkuvónak, gyengének, mérsékeltnek, üresnek tartott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban az államelnök nem szólt egy szót sem, illetve amit szólt, az nem ért semmit. Markó rámutatott: magától Traian Basescutól tudta meg március 14-én folytatott telefonbeszélgetésük során, hogy aznap délután Székelyudvarhelyen „a kezdeményezők óriási vitában és veszekedésben vannak, mert próbálják teljesíteni az államelnöknek azt a kérését, hogy nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs semmi dokumentum a nagygyűlésen, és akkor az államelnök március 15-én elmegy a nagygyűlésre”. Az államelnököt óráról órára tájékoztatták: hogy néz ki a szöveg, hova jutottak, mi van a kiáltványban, mi nincs a kiáltványban. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, az országban el kell jutni oda, ahova Európa eljutott: aki a közösség kenyerét eszi, a mi kenyerünket eszi, a mi szolgálatunkra áll – nem a mi szolgánk! –, az tudjon magyarul. A marosvásárhelyi SZKT-n elhangzottakra reagálva Szász Jenő kijelentette: Markó Béla nem tudhatja, hogy ő miről beszélt a román államfővel, hiszen Bukarestben két órán át, a március 16-i székelyudvarhelyi elnöki látogatás során pedig három és fél órán keresztül szűk körben, bizalmasan tárgyalt Traian Basescuval. Többek közt éppen az erdélyi és a székelyföldi magyarság autonómiatörekvéseiről beszéltek – közölte a székelyudvarhelyi polgármester. Szász szerint a Ion Iliescu és az Adrian Nastase vezette Szociáldemokrata Párttal a párbeszéd inkább üzleti ügyekről szólt, most azonban új fejezet nyílt a magyar–román dialógusban, új, őszinte szereplőkkel. Hangsúlyozta: ez az áttörés a március 15-i székely nagygyűlés és a román államfővel való tárgyalások következménye. Az RMDSZ-nek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, és más is létezik a politikai porondon – vélekedett az udvarhelyi elöljáró. Arra kérte Markó Bélát, látogasson el ő is Székelyudvarhelyre, ahol szívesen és nagy tisztelettel fogadná. Leszögezte: az RMDSZ-nek pedig ott volna a helye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség mellett, az autonómia ügyének közös frontján. /T. Sz. Z.: RMDSZ-bekiabálás: „Puha vagy, Jenő!” Markó Béla szerint nincs alternatívája az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2006. március 20.
Párbeszédre és összefogásra szólította fel a romániai közélet képviselőit Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a múlt heti szatmárnémeti nagygyűlésen és a március 15-i székely nagygyűlésen „kinyilvánított általános közakaratra” hivatkozva. Ennek célja a felhívás szerint az erdélyi magyar közösség önrendelkezésének, háromszintű autonómiaformáinak kivívása. A felhívás hangoztatta: az államelnök konstruktív példát mutat arra nézve, hogy akikkel ő – az ország első közjogi méltósága – „újfajta párbeszédet” folytat, azokat az RMDSZ vezetői is elfogadhatják tárgyalópartnereiknek. /Párbeszédet sürget Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2006. március 20.
Első kézből szeretné tájékoztatni az európai szerveket az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéről az a bizottság, mely március 20-22-e között Brüsszelbe látogat – közölte Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke. Mellette a hat tagú küldöttségben jelen lesz Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor; Toró T. Tibor parlamenti képviselő; Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja; Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének az elnöke; valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. A háromnapos látogatás során a Európai Bizottság elnöki hivatalának tagjaival, az Európai Parlament külügyi és kisebbségi bizottságával, valamint Magyarország brüsszeli képviselőivel találkoznak. Elsősorban a háromszintű autonómia kérdéséről tájékoztatják őket, de szó lesz a magyar egyetemi karokról, a restitúcióról, és a csángóügyről is – mondta Szilágyi Zsolt. /Brüsszelben az autonomisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2006. március 21.
Öttagú küldöttség látogatott Brüsszelbe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Duna–Tisza Társaság brüsszeli irodája szervezésében, azzal a céllal, hogy tájékoztassák a nemzetközi szerveket az Erdélyi Memorandumba foglalt követelésekkel, az EMNT célkitűzéseiről, a háromszintű autonómia igényről, az oktatásról és a csángók helyzetéről. Többek között az Európai Bizottság vezetőségének képviselőivel, az Európai Unió Romániával foglalkozó főosztályának és az Európai Parlament (EP) frakcióinak vezetőivel, valamint a magyar EP-képviselőkkel találkozik a küldöttség. Tagjai: Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége és a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke, valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. /Erdélyi „memorandisták” Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2006. március 23.
Nincs helye magyar-magyar vitának Brüsszelben, és a Románia EU-csatlakozását érintő kérdésekben is a lehető legszélesebb körű magyar nemzeti konszenzusra van szükség – írta közleményében az MSZP európai parlamenti bizottsága azt követően, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében Brüsszelbe utazott küldöttséggel találkozott. Az öttagú erdélyi delegáció többek között Pierre Moscovici EP-raportőrt, Elmar Brokot, a Külügyi Bizottság elnökét, valamint több európai néppárti képviselőt tájékoztatta az erdélyi magyar törekvésekről. A háromnapos látogatást eredményesnek nevezte Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor, a küldöttség tagja. “Mindenhol elmondtuk, számunkra is Románia integrációja a legfontosabb, és abban bízunk, hogy akár a kisebbségi törvény, akár a magyar egyetem ügyében az otthoni döntéshozó szervek is azon lesznek, hogy minden a lehető legjobb irányban haladjon, és 2007. január 1-jén Románia is az EU tagja legyen” – nyilatkozta Sógor. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között kisebb összeszólalkozásra került sor a frakcióülésen. Tőkés a romániai EP-megfigyelők aktívabb brüsszeli tevékenységét kérte, amit Szabó magára vett, és szóvá tette. Erre mondta Szájer József fideszes EP-képviselő, hogy Brüsszelben nincs helye magyar-magyar vitának. /Mihályi László: Tőkés-Szabó vita Brüsszelben? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2006. március 24.
Március 20–22. között Brüsszelben járt az erdélyi magyar civilszervezetek képviselőiből, egyházi vezetőiből, politikusaiból álló küldöttség Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezetésével. A küldöttség tagja, Bodó Barna egyetemi tanár, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének temesvári elnöke nyilatkozott útjukról. Abszolút nyitottság jellemezte a partnereket, emelte ki. Az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását és a magyar egyetem kérdését diszkriminációként vetették fel, mert hiába létezik törvény az egyházi javak restitúciójára, ha annak végrehajtását a helyi hatóságok megakadályozzák. Európában sokkal nagyobb a nyitottság a kisebbségek iránt, sokkal nagyobb az együttműködési készség, mint Romániában. Azt tapasztalták, hangsúlyozta Bodó, hogy hiába rendelkezik az RDMSZ három honatyája is megfigyelői státussal az Európai Parlamentben, tartanak fenn irodát, a munkájuknak semmi eredményét nem volt, mert minden, általuk felvetett kérdés újdonságként hatott a tárgyalófeleknek. /Pataky Lehel Zsolt: Európát érdeklik a gondjaink, csak keveset tud róluk. Interjú a brüsszeli tárgyalásokról hazatért Bodó Barnával. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2006. március 27.
Nem akartam exportálni a magyar-magyar ellentétet Brüsszelbe, de volt vita – mondta az ÚMSZ kérdésére Tőkés László, az EMNT elnöke a hét végén tartott sajtótájékoztatón a közötte és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között Brüsszelben lezajlott kisebb összeszólalkozásról. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke, aki szintén tagja volt a delegációnak, elmondta: Tőkés annyit kért, hogy az RMDSZ-es megfigyelők hallassák jobban a hangjukat, hisz van lehetőségük rá. Ugyanakkor hozzátette: ezen az eseten kívül nem hangzott el bírálat az RMDSZ-szel szemben. „A kapocs szerepét töltöm be az RMDSZ és az azon kívüli szervezetek között” – jelentette ki Sógor Csaba szenátor, aki részt vett a brüsszeli delegációban. Véleménye szerint nem csak ebben a delegációban, de a hazai magyar közéletben is el kell kezdődnie a párbeszédnek. „Románia egységes nemzetállam, elmondtam ezt az MPSZ-elnökkel a jobbomon is” – nyilatkozta Traian Basescu államfő Brüsszelben, arra reagálva, hogy Tőkés László és az autonomisták is ott jártak, hogy lobbizzanak Székelyföld autonómiájáért. Tőkés a romániai kisebbségek helyzetét illető kijelentéseire az államfő annyit mondott, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, „de Tőkés nem EU-tagállam, ezért nem is befolyásolja Románia csatlakozását.” /Daczó Dénes, Pap Melinda: Autonomisták, megfigyelők és viták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2006. március 28.
Az Európai Unió a jelen pillanatban szinte éppen úgy elzárkózik autonómiaköveteléseink elől, mint maga Románia – számolt be brüsszeli látogatásáról Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a kulturális autonómiára itthon, párbeszéd útján kell megoldást találni. Wenceslas de Lobkowitz, az EB Bővítési Hivatala romániai főosztályvezetője vagy Elmar Brok, az EP Külügyi Bizottságának elnöke szerint nem lehet szó arról, hogy az EU Románia csatlakozásának a feltételévé tegye Székelyföld autonómiájának a törvény általi biztosítását. Tőkés László leszögezte: az autonómiát nekünk magunknak kell kiküzdenünk, teljes összefogással és kitartással, a többségi politikai erőkkel való párbeszéddel. /Simon Judit: Tőkés felismerte: az autonómiát itthon kell kivívni. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2006. április 3.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága április 1-jén Sepsiszentgyörgyön ülésezett. Az ülés után Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, hogy június elején egy újabb székely sereglést szerveznek, de most a helyszín Gyergyóditró lesz. „Június elejére terveztük a Székely Nagygyűlést, az országjelentés elfogadását követően, így ez az összesereglés már a jelentés tudatában fog megtörténni” – mondta Csapó, aki hozzátette, az SZNT több ízben figyelmeztette az Európai Bizottságot, az ENSZ-t arra, hogy ne vigyék be a feszültségeket az EU-ba, tehát Románia EU- csatlakozása előtt legyen megoldva a székelyföldi területi autonómia kérdése. „Érdekünk, hogy Románia minél hamarabb belépjen az EU-ba, de az nem érdekünk, hogy erre azelőtt kerüljön sor, mielőtt Románia törvény által garantálná a székelység autonómiáját” – mondta Csapó. Csapó József közölte, hogy a székelyudvarhelyi nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott kiáltványt elküldték az Európai Parlament elnökének, alelnökeinek, frakcióvezetőknek, kérve újbóli támogatásukat a székelyföldi autonómia-törekvésekben. Csapó József megerősítette a sajtóban megjelent információkat, miszerint Traian Basescu államelnök azért nem vett részt a március 15-i udvarhelyi Székely Nagygyűlésen, mert az SZNT vezetősége nem mondott le a kiáltványról. Csapó emlékeztetett, Szász Jenő meghívta az államelnököt a Székely Nagygyűlésre. „Ezen találkozó után elhangzott, hogy ennek érdekében egy bizonyos együttműködésre van szükség…Azonban a kiáltvány szövegének módosításába nem egyeztem bele” – vallja Csapó. Az is elhangzott, hogy Basescu csak akkor utazik el március 15-én Székelyudvarhelyre, ha nem olvassák fel a kiáltványt. Az SZNT elnöke szerint még március 14-én este is heves vita alakult ki erről a kérdésről, de Csapó József határozottan elutasította, hogy a kiáltványt visszavonják, mivel, mint fogalmazott, „a kiáltvány alku tárgyát nem képezi”. /Az SZNT egy újabb Nagygyűlést tervez. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./ Határozatképtelenné tették távozásukkal a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bürójának ülését Szász Jenő, Farkas Csaba és Dancs Lajos, akik nem voltak hajlandók megszavazni a találkozó egyik napirendi pontját Sepsiszentgyörgyön. Mindhármukat érintette a napirendi pont, mert az ÁB többsége elvi összeférhetetlenség okán kérte a politikai pártokban (Magyar Polgári Szövetség) és civil szervezetekben (SZNT) egyaránt tisztséget betöltő személyek státuszának rendezését. A távozó Szász elnöke az MPSZ-nek és alelnöke az SZNT-nek, Farkas a székelyudvarhelyi MPSZ vezetője, szintén SZNT-alelnök, s még az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban is ÁB-tag, Dancs pedig vezető tisztséget tölt be az udvarhelyi MPSZ-ben és jegyzője az SZNT-nek. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, hogy eddig kétszer is kérte az összeférhetetlenség napirendi tárgyalását, de csak az utóbbi időben támogatták ezt a széki szervezetek képviselői. /Domokos Péter: Összeférhetetlenségi vita az SZNT-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2006. április 4.
Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke elégedetlen a határon túli magyarságnak odaítélt támogatások összegével. Ha a magyar költségvetés kétszer, háromszor akkora összeggel támogatná az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki kultúrát, sokkal jelentősebb eredményeket érhetnénk el – vallja. Két évvel ezelőtt már le akart mondani. Két nagy területet támogatnak: egyrészt intézmények alapítását finanszírozzák, iskolák, kulturális központok, idősek otthona, vagy egyházi épületek felépítését vagy renoválását, másrészt a határon túli magyar politikai, kulturális szervezetek működését segítik, hogy találkozókat, konferenciákat, programokat rendezhessenek. A Medgyessy-kormány 2004-ben a támogatási rendszert százmillióval csökkentette, ekkor Pomogáts bejelentette, hogy nem vállalja tovább a vezetést. Végül rákényszerült arra, hogy maradjon, a határon túli magyar kulturális és politikai szervezetek kérésére. Idén tovább csökkentették a támogatást: csupán 800 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítvány. Pomogáts szeptemberben távozni kíván a kuratórium éléről. Idén a legjelentősebb beruházások között van az erdélyi magyar irodalmi múzeum felépítése Kolozsváron. E fontos kulturális központ Szabédi László író, költő egykori házának kibővítésével történik. Támogatnak több iskolát, diákotthont a szórványvidéken. Ilyen például a dévai nagy középiskolai centrum, amelyet nemcsak az Illyés Közalapítvány támogat, hanem az Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és több magyarországi forrás is. Bentlakásos iskolát támogatnak Besztercén, épül egy középiskolai diákotthon. Ezen kívül Erdély vonatkozásában legalább nyolc-tíz épület épül. Az Illyés Közalapítványt az Antall-kormány idején alapították a határon túli magyarok támogatására, s kezdetben minden párt képviseltette magát a kuratóriumban. Az RMDSZ jelentősen képviselteti magát a kuratóriumokban, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség képviselői viszont nincsenek jelen az alkuratóriumokban. Pomogáts reméli, hogy a következő kuratóriumban majd figyelembe veszik az új magyar közképviseleti szervezeteket is. Pomogáts Bélát 1959-ben letartóztattak, internálták az 1960-as amnesztiával szabadult. Ezután egy évig rendőri felügyelet alatt állt, csak 1965 végén kerülhetett vissza az Irodalomtudományi Intézetbe, Czine Mihály és Bodnár György segítségével. 1969 januárjában akadémiai ösztöndíjjal utazást tehetett Erdélyben. A kandidátusi értekezése a népi mozgalom költőiről szólt, de a nagydoktori disszertációját ismét az erdélyi irodalomról írta. Az erdélyi magyar irodalomról eddig körülbelül 18 kötetet írt. Nincsenek rokonai Erdélyben, de mindig érdekelte Erdély. - 1983-ban készült a Memorandum az erdélyi magyarok üldözése ellen. Ezt a 72 magyar értelmiségi memorandumának nevezték, megjelent az illegális Beszélőben, továbbá a nyugati magyar sajtóban. Neves írók írták alá, mint Csoóri Sándor, Sánta Ferenc, Mészöly Miklós, Konrád György, Vásárhelyi Miklós, vagy színészek, mint Sinkovits Imre, sőt történészek és tudósok is kiálltak az ügy mellett. Az Irodalomtudományi Intézetből aláírta Béládi Miklós, Lukácsy Sándor, Szörényi László és Pomogáts. Ez a Memorandum később elkerült az ún. Európai Utóértekezletre: Helsinkibe és Madridba, s megjelent 26 nyugati lapban is. Akik ezt aláírták, azokat kitiltották Románia területéről. Pomogáts a rendszerváltozáskor mind a két oldallal jó kapcsolatban állt. Alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak. Részt vett az első 1987-es lakitelki találkozón, ahol felszólalt. A Magyar Írószövetségben barátságba került olyan emberekkel, akiknek nagy szerepe volt a Magyarok Világszövetsége újraszervezésében, így Csoóri Sándorral, sőt Csurka Istvánnal és másokkal. Antall Józseffel is jóban volt, családtagjaik jól ismerték egymást. A Piarista Diákszövetséget együtt indították útjára. Másfelől jó kapcsolatban állt az ’56-osokkal is, akik közül többen az SZDSZ alapítói lettek. Pomogáts mindig olyan feladatokat vállalt, melyek politikailag függetlenek. Így került az Anyanyelvi Konferencia élére 1992-ben, vagy az Írószövetség élére 1995 és 2001 között. Sőt, így került az Illyés Közalapítvány élére is. Megőrizte a semlegességét, persze „elkötelezett stratégiák, eszmények, igazságok és ügyek mellett. De ezek nem pártkötelezettségek” – vallja. Nagyon megoszlott a magyar politikai tábor, kialakult egy kétosztatú Magyarország. Többször felszólították őt mindkét oldalról: döntse el, hová tartozik. A határon túli magyarokkal való szolidaritás nem lehet pártpolitikai ügy.Az Illyés Alapítvány nem tudta betölteni azt a nemzetstratégiai feladatát, amelyet az alapítók annak idején neki szántak. Magyarország költségvetésében a határon túli magyarság támogatása rendkívül alacsony összeggel szerepel! Ez a költségvetésben az 1 százalékot sem éri el, 0,018 százalék. Ez a támogatás nagyon alacsony. /Frigyesy Ágnes: Az erdélyi magyarság védelmében. Beszélgetés Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./
2006. április 6.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács együttérzését és szolidaritását fejezi ki mindazokkal, akiket a magyarországi árvizek miatt kár és szenvedés ért. Megköszönve magyarországi testvéreinknek a temesközi és a székelyföldi árvizek kapcsán nyújtott segítséget, most úgy érezzük: rajtunk a sor. Arra kérjük tehát az erdélyieket, hogy lehetőségük szerint segítsenek a bajbajutottakon – olvasható Tőkés László, az EMNT elnöke által aláírt közleményben. /Felhívás a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./
2006. április 10.
A romániai magyarságot érintő problémák bemutatását, tudatosítását kezdeményezi levélkampány révén több erdélyi magyar civil szervezet és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF). Az Európai Unió bővítési biztosa nemrég úgy értékelte, hogy az erdélyi magyarság helyzete összességében kielégítő. Valójában ez nincs így. „Mindennapi életünkben tapasztaljuk annak a sok éve tartó hátrányos megkülönböztetésnek a hatásait, amelynek mind a mai napig szenvedői vagyunk. Teljes értékű államalkotó nemzeti közösségként kívánunk az Unióhoz csatlakozni és meg kívánjuk őrizni identitásunkat. Ehhez, jogaink tiszteletben tartásán túl, olyan önálló intézményrendszerre is szükségünk van, amely, az európai haladó gyakorlathoz igazodva biztosítja megmaradásunkat, fejlődésünket” – áll a felhívásban. A kezdeményezést támogatja a többi között az amerikai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZMT). /B. T.: Levélkampány a kisebbségi jogokért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2006. április 11.
A demokrácia fokmérőjének tekinti a magyarországi választásokon zajló, rendkívül kiegyensúlyozott küzdelmet Markó Béla, az RMDSZ-elnöke. Külön örül az MDF bejutásának, hiszen – mint fogalmazott – ennek a pártnak a kilencvenes évek elején nagy szerepe volt a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika kialakításában. Úgy vélekedett: a határon túli magyarság szempontjából jó, hogy a magyar Országgyűlésben több párt lesz jelen, hiszen mindegyik hozzáad valamit ahhoz az állásponthoz, amelyet a határon túli magyarsággal kapcsolatosan ki kell alakítani. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke sajnálatának adott hangot, hogy eredményesnek bizonyult „a magyarországi utódkommunista párt propagandája”, „szemfényvesztő politikája”, amelyet a hatalom minden áron való megőrzése érdekében folytatott. Tőkés szerint nagy veszélyben van a magyarság, egyfelől a kommunizmus visszahúzó öröksége, másfelől a globalizáció irányából. /Markó: fontos a kispártok szerepe – Tőkés: veszélyben a magyarság! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2006. április 13.
A magyarországi „nemzeti-polgári oldal” erőinek össze kell fogniuk, minden más meggondolást háttérbe szorítva – fogalmazott április 12-én közzétett nyilatkozatában Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A dokumentumban Tőkés üdvözli, hogy a FIDESZ és az MDF közötti viszony kimozdulni látszik a holtpontról, és megindulhatnak a tárgyalások a „nemzeti erők” együttműködéséről. Dávid Ibolya ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától – erre kérik az MDF elnökét azok az erdélyi írók, egyházi és más közéleti személyiségek, akik április 12-én levélben adtak hangot óhajuknak. A Dávid Ibolyának címzett levél aláírói között erdélyi egyházi személyiségek mellett található például Farkas Csaba, az SZNT alelnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, valamint több író és nyelvművelő, így György Attila, Komoróczy György, Lőrincz György, Zsidó Ferenc. /Összefogást szorgalmaznak Erdélyből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./
2006. április 14.
A magyarországi választások, illetve ennek az erdélyi magyarságot érintő következményei foglalkoztatták a napokban a Magyar Polgári Szövetséget, derült ki Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök sajtótájékoztatóján. Az MPSZ ahhoz az üzenetértékű véleményhez csatlakozik, melyet Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A nemzeti vonulat képviselői reménykednek abban, hogy a Fidesz és az MDF között mégis kialakul egy olyan együttműködés, amely figyelembe veszi az erdélyi magyarság helyzetét is. Kérik a magyarországi választópolgárokat, hogy ne feledkezzenek meg azokról a magyar kisebbségi közösségekről sem, melyek a trianoni határokon kívül vannak ugyan, de nem mindegy nekik, melyik politikai oldal fog vezetni az anyaországban. /Szőke Mária: Erdély az anyaországi választások tükrében. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 14./
2006. április 25.
Markó Béla RMDSZ-elnök fontosnak nevezte, hogy a magyarországi pártok nem használták fel kampánytémaként a határon túli magyarság kérdését, amely ezáltal nem vált megosztó tényezővé. A határon túli magyarok kérdésében egységes álláspont kialakítását tekinti a felálló magyar kormány egyik legfontosabb feladatának Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platform elnöke is. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy koalíció megőrizte kormánypozícióját. Ez csakis annak tulajdonítható, hogy a szocialista-liberális koalíció jól teljesített – mondotta. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot. A püspök szerint ugyanis az eddigi kormány nem a határon túli magyarság egészét, hanem csupán az RMDSZ-t tekintette határon túli politikája partnerének. „E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek” – mondta. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a romániai magyarságnak le kell vonni a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arra számít, hogy Budapest a jövőben kedvezőbb lépéseket tesz a határon túli magyarok felé. Ennek első kézzel fogható jele a Máért összehívása lenne – vélekedett. – Gyurcsány Ferenc eddigi kormánya ódzkodott a közös ügyek megvitatására létesült fórum összehívásától. – mondotta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a választás végével remélhetőleg megszűnik a politikai erők kemény egymásnak feszülése. /Kedvezőbb lépésekben reménykednek a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2006. április 25.
A régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját – fejtette ki Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a magyarországi választási eredményeket kommentálva. A püspök szerint talán az róható fel a Fidesznek, hogy talonba tette az antikommunizmust és a határon túli magyarok kérdését, azt hitte, hogy ezzel szavazatokat nyer. Tőkés úgy véli: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi majd Romániában. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarságnak le kell vonnia a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. ,Itthon feladatunk van: vinnünk kell keresztünket” – mondta. További együttműködésről biztosította a Fideszt, hozzáfűzve: ,,Szeretnénk olyan kormányt az anyaország élén, amely nem határon belüli és határon túli magyarságban gondolkodik, hanem egységes magyar nemzetben”. /Egységes nemzetben kellene gondolkodni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2006. május 1.
A magyarországi választási kampányban alig esett szó a határon túli magyarságról. Erre a mai kormánypártokhoz közel álló magyarországi szociológus, Tamás Pál adott egyféle magyarázatot az elmúlt héten Kolozsváron, a magyar főkonzulátus rendezvényén. A szociológus szerint nem a magyarországi pártok önmegtartóztatása vezetett oda, hogy a határon túli magyarok kérdése nem vált a választási kampány témájává, hanem sokkal inkább az számított, hogy az elszakadt régiókban élő kisebbségi magyarokat semmilyen retorzió nem fenyegeti. A liberális baloldal által hangoztatott vélemény azonban alapjaiban hibás, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője, mert a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvésének elodázása, az utódállamok által történő folyamatos visszautasítása önmagában súlyos retorzió. Ha ez a téma felszínre kerül és kampánybeli nyilvánosságot kap, óriási segítséget jelenthetett volna az autonomista törekvéseknek. Az idei magyar választási kampány nemzetpolitika-mentessége káros is lehet: az utódállamoknak azt üzeni: az erdélyi magyarság ügye Románia belügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki az elmúlt négy évben a szocialistákkal, mint korábban a Fidesz-kormánnyal, bár a támogatások csökkentek, a MÁÉRT elmaradt. Most Markó Béla azt nyilatkozta, hogy a magyar kormánnyal minél termékenyebb együttműködést szeretnének kiépíteni. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. Ezt a véleményét osztotta többek között Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, aki azt szeretné, hogy a leendő magyar kormány meghozza a nemzet egységére vonatkozó döntéseket is. Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke azt várja az új kormánytól, hogy érlelje ki támogatáspolitikáját, és mellőzze a „kényszerpályás lépéseket”. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke azt szeretné, ha a budapesti kormány a jövőben nagyobb lépéseket tenne a határon túli magyarok felé, vagyis összehívná a Magyar Állandó Értekezletet. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke pedig azt várja, hogy az új magyar kormány átértékeli feszült viszonyát a KMKSZ-hez. Változást sürget a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Bunyik Zoltán is. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarságnak le kell vonnia a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. /Makkay József: Hiú ábrándok? Új magyar nemzetpolitikát akar a határon túli magyarság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./