Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a vele készült beszélgetésben megjegyezte, fel lehet tenni a kérdést: az RMDSZ jelenleg mennyire közképviseleti, mennyire érdekvédelmi és mennyire szövetség? Már nem szövetség, hanem párt. Sem az alapszabályzatát, sem a programját nem tartotta meg, az utolsó esztendőkben csak az a célja, hogy mindenáron a hatalom közelében maradjon. Az RMDSZ vezetősége egyfajta egyezkedő hátrálással azokat az elveket és célokat adta föl, amelyek végül is az erdélyi magyarság túlélését biztosították volna. Emlékeztetett arra, a külhoni állampolgárságért az aláírásokat annak idején úgy gyűjtötték, hogy Frunda György államelnöki jelöltségét kapcsolták hozzá. Az RMDSZ-ben nem is lehet szervezett ellenzék. A parlamenti frakcióban, de az SZKT-ban is, önkényuralmi módszereket alkalmaznak, nem szólva arról, hogy hiányzik mindenfajta tájékoztatás. Kónya-Hamar Sándor hangsúlyozta, hogy amit nem érnek el Romániának az Európai Unióba lépése előtt, azt már utána aligha érik el. Példa erre Szlovákia. A képviselő úgy látja, oltalom nélkül maradt a magyarság. Az anyaország lemondott róla, hiszen vezetői nem akarják állampolgárainak tudni a külhoni magyarokat. Romániában a magyar iskolákat továbbra is minden szinten sorvasztják. A képviselő elmondta, hogy a kormány és a parlamenti képviselet között sem felhőtlen a viszony. Még az RMDSZ-ben sem. Furcsa a magyarországi MSZP-hez való viszonya az RMDSZ-nek: egy jobboldali kormány magát jobboldalinak tartó csoportosulása egy baloldali párttal van a testvérinél is szorosabb viszonyban. Végül Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy az RMDSZ külső ellenzéke megosztott. Elhibázottnak tartja, hogy ha megalakult a Polgári Szövetség, akkor még létrehozzák az Erdélyi Nemzeti Tanácsot is, hogy aztán kiváljon belőle a Székely Nemzeti Tanács. Olyan ez, mintha minden tiszt saját hadsereget akarna létrehozni. Az ellenzéki erőket nem szabad szétforgácsolni. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint: Egyezkedő hátrálással föladták az elveket, célokat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./

Markó Béla RMDSZ-elnök találkozót kezdeményezett Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Markó Tőkéshez intézett levélben kifejtette: „az RMDSZ rendkívül fontosnak tartja az egyházakkal, a civil- és szakmai szervezetekkel való folyamatos konzultációt.” Markó örömmel vette tudomásul, hogy a találkozót a püspök is szorgalmazta, hiszen az erdélyi magyarság jövőjét érintő fontos kérdésekről való párbeszéd – Markó szerint – közös érdekük. A mostani találkozó lenne a második azt követően, hogy tavaly a parlamenti választások előtt a két vezető hosszú idő után először találkozott egymással. Akkor Markó és Tőkés abban állapodott meg, hogy a választások előtt még találkoznak. Végül erre a megbeszélésre már nem került sor. /Markó–Tőkés találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Feszült légkörben rendezték meg március 12-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ülését az utóbbi hónapokban kiéleződött belső viták miatt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a közelmúltban Gyergyószentmiklóson foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy különváljon az EMNT-től, az indítványt azonban a küldöttek többsége elvetette. A mostani ülésre az SZNT-nek több küldöttje nem jött el Csíkból. Végül kompromisszumos megoldás született a két szervezet viszonyáról, a küldöttek meghosszabbították az Állandó Bizottság mandátumát, és újraválasztották tisztségébe Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét. Tőkés László püspök kitért az EMNT–SZNT közötti terhes viszonyra, amelyet mesterségesen szított, alaptalan nézeteltéréseknek nevezett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiaprogramjáról, önrendelkezési törekvéseiről szólva csalódottságát fejezte ki az új román kormánynak és Traian Basescu államelnöknek a romániai magyarság autonómiájához való viszonyulásáért. Az RMDSZ továbbra sem hajlandó határozottan kiállni a magyarság önrendelkezési törekvései mellett. Az RMDSZ számára csak az volt a fontos, hogy kormánytisztségeket szerezzen emberei számára. A budapesti kabinet a romániai magyarság ügyét teljességgel a Bukarest–Budapest „jó szomszédsági viszonynak” rendeli alá. A magyar kormány támogatási rendszere az RMDSZ számára biztosít pénzügyi monopóliumot, a kettős állampolgárság helyett felajánlott úgynevezett szülőföld program pedig nem vezet sehova. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az autonómia ügyének előmozdításához szükséges a romániai magyar nemzeti közösség akaratának egységes kinyilvánítása, szükséges a folyamatos párbeszéd a hatalom, a román többség és a magyarság között, ugyanakkor szükséges a kedvező nemzetközi háttér. Szabó Tibor, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak személyes küldöttje köszöntő beszédében arra próbált választ keresni, hogyan lehet az, hogy miközben az új európai alkotmányban mindössze fél mondat szerepel a kisebbségekről (az sem a nemzeti kisebbségről), Nyugat-Európa-szerte tartós önrendelkezést élveznek a különféle tagállamok kisebbségei. Véleménye szerint ennek egy magyarázata van: az autonómiát kiharcoló nemzeti közösségek céljaikban egységesek voltak, bíztak saját erejükben, az általuk kiharcolt közösségi jogokat az Európai Unió szentesítette. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvénytervezetről számolt be. Mint fogalmazott, a műhelymunkákban nem vehet részt, az RMDSZ-ben nagy titoktartás övezi a készülő törvénytervezetet, amelynek kitételeit most fogják eljuttatni az RMDSZ-frakciókhoz tanulmányozásra és belső vitára. Toró szerint arra van szükség, hogy általános elvként rögzüljön a romániai magyarságnak az autonómiához való joga. Az ülésen többen is bírálták Eörsi Mátyás erdélyi látogatását, a szünetben pedig a közel kétszáz résztvevő többsége (a Szabadságban is közzétett) állásfoglalást írt alá az SZDSZ-nek és Eörsi Mátyásnak a határon túli magyarokkal szembeni politikája elutasításáról. A résztvevők határozatban kérték, hogy a MÁÉRT-ra az SZNT és az EMNT képviselői is kaphassanak meghívást. Az ülés egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül Tőkés Lászlót választotta újra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. /Makkay József: Egységes fellépést sürgetnek az autonómiáért. Van esély az EMNT és az SZNT közötti tartós megegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ ,,Fennáll a veszély, hogy hazatérnek az elégedetlen székelyföldi barátaink, és otthon borítani próbálnak a helyzeten. Csapó szenátor úr nem adta áldását erre a megoldásra, szűkszavú kimentő levele is erre utal, múlt heti közleménye egyik mondatában egyenesen eltanácsolta a mai üléstől a székelyföldi küldötteket” – fejtette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Pirruszi győzelem, pünkösdi királyság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Lemondott elnöki tisztségéről a Nagy-Románia Párt alapítója, „motorja”, Corneliu Vadim Tudor. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette: csaknem ugyanabban az órában Marosvásárhelyen Tőkés László is elnyilatkozta magát. Arra hivatkozva, hogy képtelen harcba szállni a Budapest-RMDSZ-Bukarest tengellyel, amely a magyar autonómia sírásója, valamint arra, hogy a „székelyek” – csak így általánosságban – leszakadni készülnek a magyar nemzettestről, nem igazán vállalná tovább az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét. A bukaresti média évek óta nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Vadimot és Tőkés püspököt valamiképpen egy nevezőre hozza. Gyarmath hozzátette, hogy Tőkés László az autonómia híve, amelyet sem ő, sem hívei az európai normákat is figyelembe véve, nem tudtak igazán megfogalmazni. /Gyarmath János: Mentek, hogy maradjanak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Molnár József bírósági úton támadja meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló határozatát. Ezt Kincses Előd ügyvéd jelentette be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi ülésén. Az elmarasztaló határozat, valamint a kirótt összeg mérséklését kérik majd a bíróságtól. A tanács Molnárnak azt a kijelentését találta antiszemitának, amelyikben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagja megjegyezte, Magyarország egy második Izraellé válhat. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Patrubány Miklós írásban vonta kérdőre a Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát egy sajtóban megjelent nyilatkozata miatt. Ebben Asztalos arról beszélt, hogy mérlegelik, indítsanak-e hivatalból eljárást Patrubány ellen egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése miatt. Az MVSZ elnöke az Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő kolozsvári előadását megakadályozó ifjakat vette védelmébe. Elmondta, aki úgy véli, hogy a „Menjenek tárgyalni a Gázai övezetbe!” bekiabálás antiszemita volt, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Egy magyar embert ugyanis szerinte nem lehet például azzal megsérteni, hogy az arabokat szidják. Patrubány felszólította Asztalos Csabát, hogy haladéktalanul tegye közzé, melyik állítása diszkriminált, és kit. Asztalos Csaba elmondta: a testület a napokban megkeresi az MVSZ elnökét, akitől hivatalos nyilatkozatot kérnek majd a sajtótájékoztatón elhangzottakról. /Kérdőre vonják Asztalos Csabát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Az EMNT marosvásárhelyi gyűlésén kétszáz fölé emelkedett az aláírások száma egy közleményen, amelyikben az aláírók Eörsi Mátyás kolozsvári előadásának a megakadályozása ügyében foglalnak állást. Ebben bátor cselekedetnek nevezik az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépését. Emlékeztetnek arra, hogy Eörsi pártja, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar–román alapszerződés megkötését, „a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, és parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen”. Emellett Eörsi Mátyás több ízben is a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia és a kettős állampolgárság ellen foglalt állást. Az aláírók sorában András Imre, Borbély Imre, Ferencz Csaba, György Attila, Tulit Attila neve is szerepel. /G. Á., S. M. L.: Közlemény az EMI akciója védelmében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén – derült ki közleményéből. Tőkés leszögezte: egyrészt az RMDSZ ne nyújtson be önálló törvénytervezetet az autonómia ügyében, hanem a szövetség támogassa az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács által a parlamenthez benyújtott törvénykezdeményezéseket, másrészt pedig az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet „semmiképpen se legyen – hamis – alternatívája” az általuk benyújtott törvénytervezeteknek. Tőkés László közölte: kész asztalhoz ülni Markóval március 19-én, de a találkozóra ne a Markó által korábban javasolt, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki hivatalában kerüljön sor. Tőkést „mélységes aggodalommal” tölti el az „erőltetett” ütemben készülő kisebbségi törvény, mivel a jelek szerint ez „semmi egyébre nem irányul, mint hogy az RMDSZ politikai monopóliumát végleg bebiztosítsa, másfelől pedig a tényleges közösségi autonómiát valami autonómiapótlékkal behelyettesítse.” Tőkés felszólította Markót, hogy „a romániai magyarságunk eme legfőbb politikai törekvéseit ne hagyják kisiklani, illetve a személyi elvű, valamint a területi autonómiát ne váltsák kétes értékű »kulturális« autonómiára, illetve »decentralizációra«„. /Tőkés feltételeket szabott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Éles bírálatokat fogalmazott meg Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a szövetség által készített kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban. Toró sérelmezte, hogy a tervezet a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat állapítja meg, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt. Toró szerint ennél súlyosabb, hogy a kulturális autonómiára vonatkozó rész az önrendelkezés joggyakorlását nem a közösségnek, hanem a közösség egy reprezentatív szervezetének – az RMDSZ-nek – adja oda. Toró jövő héten több módosító javaslatot is megfogalmaz majd. Szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által jóváhagyott személyi elvű autonómiatervezet a modellértékű. Márton Árpád, a tervezetet kidolgozó egyik RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta: valóban a parlamentbe jutott szervezet kérheti a kormánytól, hogy kisebbségi önkormányzati választást írjanak ki, de ezen nemcsak az illető szervezet tagjai, hanem a bejegyzett civil szervezetek és alapítványok képviselői is részt vehetnek. /Borbély Tamás: Vitát gerjesztett a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Az egyik román hírtelevízió Vadim Tudor visszavonulását kommentálva Tőkés László lemondását is hírül adta, másnapra kiderül, a viták folynak ugyan az Erdélyi Nemzeti Tanácsban, de Tőkés nem mond le. Budapesten a gazdák felbőszülve Gyurcsány miniszterelnök arrogáns nyilatkozatán, azzal fenyegetőztek, hogy visszatérnek. Erdélyben Gyurcsány Ferenc üzenetét mindenütt kifütyülték, míg Tariceanu román miniszterelnök üzenetét megtapsolták. Aki azt állítja, hogy az erdélyi és a felvidéki, vajdasági megemlékezéseken azért fütyülték ki a magyar miniszterelnök üzenetét, mert átgyűrűztek a magyarországi pártpolitikai ellentétek, valamit végérvényesen nem ért. Túlságosan elevenek még a december 5-i népszavazás feltépte sebek, s erre emlékezni igazán nem kellenek fideszes agitátorok, hangsúlyozta Bogdán László. Bakk Miklós találóan írta a Krónikában: itt még él a közösségélmény iránti igény, s ezt ott túl nem akarják megérteni. /Bogdán László: Márciusi kaleidoszkóp. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Még nem lehet tudni, hogy létrejön-e ma a Markó Béla RMDSZ elnök és Tőkés László református püspök közötti találkozó, amelynek helyszínéről napok óta vitatkoznak a felek. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla kitart a szövetség marosvásárhelyi elnöki hivatala mellett, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pedig továbbra is ragaszkodik, hogy semleges helyszínen kerüljön sor a találkozóra. Tőkés László elmondta: az EMNT képviseletében március elsején kezdeményezte a tavaly októberben megszakadt párbeszéd folytatását, szem előtt tartva az autonómia témáját. „Ha tehát meghiúsul ez a találkozás, az nem miattunk történik”, összegezte véleményét Tőkés László. /Köllő Katalin: Köcsög utca kizárva? A helyszínen múlhat a Markó–Tőkés találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Nem jött létre a március 19-re tervezett találkozó Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés László püspök, az EMNT elnöke között, noha mindketten Marosvásárhelyen tartózkodtak, ahol a 15 évvel ezelőtti események évfordulójára rendezett megemlékezéseken vettek részt. /Nem került sor a Markó–Tőkés találkozóra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke keményen bírálta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét. A 15 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események emlékére tartott rendezvényen Tőkés annak a véleményének adott hangot, miszerint a törvénytervezet semmi újat nem hoz és kikerüli a fő követelést, a közösségi autonómiát. A kulturális autonómia fogalma nincs világosan meghatározva, ezért „bármit el lehet adni a kulturális autonómia ürügyén”. /Tőkés: Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete hamis alternatíva a kulturális autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, hogy a kisebbségi törvénytervezettel az RMDSZ jelenlegi monopolhelyzetét akarja átmenteni. Ezt mutatja, hogy a tervezet átveszi a tavalyi választási törvény diszkriminatív megfogalmazásait. Toró T. Tibor összeállította módosító javaslatát. /Gazda Árpád: Interjú Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről fejtették ki többen véleményüket. Bakk Miklós politológusnak komoly fenntartásai vannak a törvénytervezettel kapcsolatban. Fontos, hogy a tervezet a kisebbségeket államalkotó tényezőként is meghatározza, kérdés, hogyan viszonyul majd ehhez a román parlament, hiszen ez egy alkotmánymódosító javaslat. A kisebbségi szervezetek jogállását és a kulturális autonómia intézményi keretét szabályozó rész kevésbé sikerült. A kisebbségi szervezetek definíciójánál mértéken felül privilegizálja a már parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket. Itt olyan előírások beemeléséről van szó, amelyeket több európai szervezet is kifogásolt. A törvény hiányossága, hogy nem szabja meg, kik a választások résztvevői. A tervezet megerősíti a Romániában kialakult kisebbségpolitikai rendszert: a román politikai elit a kisebbségekkel kapcsolatos politikai feladatok egy részét a parlamentben képviselettel rendelkező szervezetekre bízza. A kulturális autonómiáról szólva úgy tűnik, az RMDSZ már első lépésben alája kínál a lehetőségeknek. Nagyon rossz, hogy nem történt egyeztetés az EMNT személyi elvű autonómiatervezetét benyújtó politikusokkal, ez azt a gyanút erősíti, hogy a korábban már megszerzett pozíciók közjogi biztosítékokkal való ellátására kerül sor. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor: bő­víteni kellene és nagyobb ha­táskörrel felruházni azokat az intézményeket, amelyek a kulturális autonómia megvalósítását cé­lozzák. Kötelezni kell az államot a létrehozandó intézmények finanszírozására, másképp ugyanis nem tudnak majd működni. A szenátor szerint kulturális autonómia keretében egy kisebbséget egyetlen reprezentatív szervezetnek kell képviselnie. Kiss Jenő, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke: Határozottabban és többet kell kérnie az RMDSZ-nek, mert ha most nem kér, akkor az esélyei rosszabbodnak. A tervezet túl nagy hatalmat biztosít az RMDSZ-nek. Nagy hibának tartja, hogy hiányoznak a garanciák. Gazda Zoltán, az MPSZ háromszéki elnöke: Az MPSZ székek közötti egyeztetőtanácsa szerint annyira elhibázott ez a törvénytervezet, hogy ezen javítani nem lehet, teljesen új törvényt kell alkotni, tekintettel arra, hogy a területi autonómia lehetőségként sem szerepel. Úgy látják, hogy a tervezet, amelynek a kisebbségek jogáról kellene szólnia, diszk­riminatív és nemzetellenes. Megfogalmazták a módosító javaslatokat. Nagyon szűk határidőt szabtak egy ilyen kulcsfontosságú törvény véleményezésére. /Farkas Réka: Lesz-e ebből autonómia? (Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Jelentős módosító-csomagot nyújtott be Toró T. Tibor képviselő a kisebbségi törvénytervezetéhez. Javaslatai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) személyi elvű autonómiatörvényéből indulnak ki, és az RMDSZ-tervezet problematikusnak tekintett fejezeteit célozzák meg elsősorban. A kulturális autonómia hatáskörét tekintve Toró javaslata részletesebben sorolja fel az autonómiajogosítványokat. Az intézmények körét a tervezetet kiegészíti a sajátos státusú önkormányzatokkal. A Toró-csomag újrafogalmazza az RMDSZ-tervezet reprezentatív kisebbségi szervezetre vonatkozó – nemzetközi szervezetek által is kifogásolt – előírásait, a bejegyzési feltételt a 25 ezer támogató aláírásról 3000-re szállítja le, s ezt jóval kevesebb megyében kell elérni. A javaslat szerint az autonómiatanácsok két szinten működnek: helyi és országos szinten. Toró javaslata a nemzeti közösség kifejezés használatát javasolja. /EMNT-cikkelyek az RMDSZ-tervezetben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Emberjogi szervezetek segítségével próbálja rávenni Traian Basescu államelnököt a háromszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), hogy ne hirdesse ki az RMDSZ által javasolt formában a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt, mondta el Gazda Zoltán, a szervezet elnöke. Az MPSZ élesen bírálta a tervezetet, amely szerintük diszkrimináló, alkotmányellenes. A háromszéki MPSZ arra kéri az RMDSZ-t, hogy vállalja a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiatervezeteket, mivel a kisebbségi törvény nem tartalmazza az autonómia kérdését. Az MPSZ-ben továbbra is konfliktus lappang a székelyföldi és a partiumi szervezetek között. A Partiumi Egyeztető Tanács nagyváradi ülésén a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei küldöttek megállapították, hogy a régió sajátos gondjainak orvoslására az „egyedüli megoldás” az MPSZ kétpillérűvé alakítása. Szász Jenő MPSZ-elnökhöz intézett levelükben a résztvevők nyomatékosan kérték, hogy az alapszabályzat módosításához hívja össze a rendkívüli kongresszust. /Basescu segítségét kéri az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Bara Béla feltette a kérdést, ha van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), akkor van erdélyi magyar nemzet is. Akkor ő a magyar nemzethez vagy az erdélyi magyar nemzethez tartozik? Azután van Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is, akkor van külön székely nemzet is. Bara emlékeztetett, Nicolae Iorga történészre próbálta bizonyítani, hogy a székelyek elmagyarosodott románok, a diktatúra idején egy Ilie Ceausescu nevezetű tábornok bizonygatta, hogy a székely egy külön etnikum stb. Az MPSZ készül pártot alakítani. Bara szerint egy erős érdekvédelmi szervezetre van szükség. /Bara Béla: Székely nemzeti zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége vezetője bejelentette, hogy újabb népszavazás kiírásáért aláírásgyűjtésbe kezdenek a kettős állampolgárság ügyében, közben az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői Mádl Ferencet arra kérték, nyújtson be törvénytervezetet annak érdekében, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatában kijelentette: az erdélyi magyar történelmi egyházak tovább folytatják küzdelmüket a kettős állampolgárság megvalósítása érdekében. /Egyházak kérése Mádlhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

A kormánynak megküldött kisebbségi törvénytervezetet alig különbözik attól, amit a tervezet megalkotói a közelmúltban juttattak el néhány napra a civil szféra és a politikai ellenzék asztalára. A súlyos kifogásokat ért részek változatlanul benne maradtak a jogszabálytervezetben, írta Makkay József, a lap munkatársa. A süketek párbeszéde folyik: a történelmi magyar egyházak, az SZNT, az EMNT és az MPSZ képviselői pontokba szedve jelezték, miért rossz a törvény. Az RMDSZ válaszát Márton Árpád képviselő foglalta össze: a romániai magyarság még nem érett meg az autonómiára. Az erdélyi magyar szervezetek közös megegyezése helyett ismét a kiszorítósdi éli virágkorát. Az RMDSZ azon dolgozik, hogy hosszú távon se lehessen politikai vetélytársa. /Makkay József: Kisebbségi ügyeinkről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Kolozsváron tartották március 30–31-én a Romániai Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) kétévente megrendezett ülését. Az értekezlet fő napirendi pontjai közé tartozott dr. Pap Géza és Tőkés László püspök beszámolója, valamint a tisztújítás. Az Erdélyi és a Királyhágó-melléki Egyházkerület mintegy nyolcszáz lelkésze közül kétszázhetvenen jelentek meg. Székely József kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor, a RORLÉSZ elnöke beszámolt az elmúlt két év eseményeiről. Beszélt a közösségépítés szükségességéről, a RORLÉSZ külföldi kapcsolatairól, a lelkészértekezlet szakmai-tudományos téren végzett munkájáról (szórványlelkészi, börtönpasztorációs, kórházlelkészi munkacsoport, házasságterápiás tanfolyam stb.), szociális programjáról, valamint különféle szakcsoportok létrejöttéről. A tisztújítás során újraválasztották Székely József elnököt. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: nagyon nehéz túltenni magunkat a december 5-i népszavazáson. Vannak olyan erők, amelyek nem nézik jó szemmel nemzeti egységre való törekvést. Április első két vasárnapján számos magyarországi lelkész viszonozza a határon túli lelkészek adventi szolgálatát. Bejelentette: a Generális Konvent (a kárpát-medencei református egyházak vezetőségét tömörítő szervezet) ülésén javaslat született, mely szerint minden református személy a református egyház tagja kell hogy legyen, bármelyik országban él. A püspök tájékoztatott a marosvásárhelyi kollégium ügyéről is: a visszaszolgáltatott ingatlan miatt Dorin Florea polgármester pert indított, és első fokon meg is nyerte, ezért a püspök felkérte a marosvásárhelyi református egyházközségeket, hogy április 17-én tiltakozásul néma tüntetést szervezzenek. Pap Géza püspök tájékoztatott arról is, hogy a protestáns egyházfők március 29-i ülésükön a kisebbségi és a kultusztörvény tervezetével szemben számos kifogást emeltek. Az RMDSZ már beterjesztette a törvénytervezetet, figyelmen kívül hagyva az erdélyi történelmi egyházak javaslatait. Tőkés László püspök örvendetes tényként említette, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerületben végre megszűnt a lelkészhiány. Átfogó egyházkerületi programról (missziói, áldás-népesség program) beszélt. Mindenhol vissza kell állítani az egyházi iskolákat, ahol van rá lehetőség és gyermek, hangsúlyozta. Tőkés László az EMNT elnökeként kérte a lelkészértekezlet jelenlevő tagjait, hogy támogassák az autonómia megvalósítását. A püspök idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki szerint a kulturális autonómia már megvan (hiszen vannak iskolák, színházak stb.), de Traian Basescu államelnököt is, aki azt állította, hogy a kulturális autonómiát el sem vették, hiszen a csárdást soha nem szüntették be Romániában. A püspök kitért az ügynökkérdésre is. Érdekes dolog – vetette föl –, hogy sokkal több román ügynököt lepleznek le, mint magyart. Fennáll az eshetőség, hogy a román államhatalom megtartja szolgálatban a magyar ügynököket, és felhasználja őket különböző céljai elérésére. /Somogyi Botond: Lelkészértekezlet Kolozsváron Akadozik az egyházi restitúció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

Sántha Imre református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Kézdi szék Székely Tanácsának elnöke a vele készített interjúban beszélt a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács viszonyáról. Kifejtette, hogy az SZNT alakuló ülésén elfogadott határozat a vitás kérdések kútfeje, amely szerint „a Székely Nemzeti Tanács, Székelyföld magyar nemzetiségű lakóinak képviseletében, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elidegeníthetetlen összetevője”. Az SZNT tagjai az EMNT által gyakorolt közképviseletre is jogosultak, ezt rögzíti az EMNT házszabálya is.A Marosvásárhelyen elfogadott határozatok jelzik, hogy a legfontosabb a különböző autonómiaformák mielőbbi megvalósítása, ebben nincs vita. Sántha Imre nem látja válságosnak a helyzetet. Április 8-án ülésezik az EMNT Állandó Bizottsága, április 9-én pedig az SZNT Állandó Bizottsága. Ezen a két ülésen sok minden el fog dőlni. Az SZNT független testületként, de az EMNT-vel szorosan együttműködve képzeli el további tevékenységét. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága Románia csatlakozásának feltételéül szabta a kisebbségi önkormányzás elveinek tiszteletben tartását, ez nagy áttörés. A magyarországi kormánypártok képviselői nem támogatták e javaslatokat. Szomorú, hogy eddig süllyedtek. /Bagoly Zsolt: Együtt, de önerőből. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

Tőkés László püspök elfogadja László Attila indítványát, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet székházában találkozna Markó Bélával. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye idézett Tőkés Markóhoz írt válaszleveléből. „A párbeszéd és annak tárgya – az autonómia – fontosságának tudatában továbbra is szorgalmazom a megbeszélést” – írta a püspök, aki egyházi és EMNT-elnöki kettős minőségben kíván Markóval tárgyalni. Azt javasolta, hogy mindkét fél fogadja el az egy héttel ezelőtt megválasztott László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök helyszínre vonatkozó indítványát, s „a párbeszéd tárgya legyen az erdélyi magyarság autonómiája – a kisebbségi törvénytervezet összefüggésében”. /Tőkés találkozna Markóval Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Újabb javaslatot tett Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ és az EMNT közötti párbeszédre, olvasható Tőkés László közleményében. Április 23-án Marosvásárhelyre összehívták az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács együttes ülését, amely – bővített formában – széleskörű erdélyi fóruma kíván lenni az autonómia megvitatásának. Szorgalmazzák a monopóliumhelyzetével visszaélő RMDSZ-szel a tényleges párbeszédet, másfelől pedig április 23-ra összehívják azt a „Vásárhelyi Találkozót”, amelyen pártállástól függetlenül helye van mindazoknak, akik valóban kiállnak a nemzeti közösség háromszintű autonómiája mellett. A két testület küldöttein kívül, az ülésre meghívták „az erdélyi magyar polgári, egyházi és politikai közélet jeles képviselőit.” /Autonómia–vitát szervez az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Noha ismét Marosvásárhelyen tartózkodtak, nem történt meg a tervezgetett Markó Béla–Tőkés László találkozó. Markó Béla az RMDSZ elnöki hivatalába hívta meg Tőkést, aki azonban csak „semleges” pályán hajlandó asztalhoz ülni az RMDSZ elnökével. Tőkés László püspök szerint Markó Béla „cinikusan, hatalmi arroganciával” elutasítja a párbeszédet, hiszen a választási kampánnyal ellentétben az RMDSZ-nek most már nincs szüksége dialógusra Április 23-án tartotta Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács közös tanácskozását. Tőkés László, EMNT elnöke sajnálattal vette tudomásul, hogy a tanácskozásra meghívott számos erdélyi magyar személyiség közül kevesen jelentek meg a fórumon. A tanácskozáson a püspök kifejtette: háttérbe szorították azokat „a szervezeti kérdéseket, amelyek szembe állíthatnák a két nemzeti tanácsot”, és az autonómiára összpontosítottak. A mintegy 150 résztvevő előtt Tőkés élesen bírálta az RMDSZ-t és az általa kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet, amely figyelmen kívül hagyja az autonómia iránti igényt. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke, RMDSZ-es képviselő úgy vélte, hogy noha vannak vállalható részei a tervezetnek, ez a dokumentum nem használja ki a szubszidiaritás és az önkormányzatiság által biztosított mozgásteret. Csapó József, SZNT-elnök rendkívülinek nevezte az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentését, amely a kisebbségek általános védelmének javulása ellenére további intézkedéseket ír elő a romániai magyarság védelmének biztosítására, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét. A küldöttek által elfogadott egyik határozat Románia csatlakozását egy évvel elhalasztó uniós védzáradék életbe léptetését kérte, ha a román parlament nem hagyja jóvá a székelyföldi autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását és az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzásának statútumát. Egy másik határozatban a résztvevők az EMNT, SZNT, illetve a Magyar Polgári Szövetség szakértőiből álló csoport létrehozásáról döntöttek, amely kapcsolatba lépne az RMDSZ-szel az autonómia kérdésében. /Borbély Tamás: Ismét füstbe ment a Tőkés–Markó találkozó terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Szilágyi Zsolt szerint a kisebbségi törvénynek valós önkormányzati jogosítványokat, kellene tartalmaznia. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. Ez a törvénytervezet nem nyerte el a romániai magyarság demokratikus támogatását. /(Bögözi Attila): A Nemzeti Tanácsok szerint: Folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

„A Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos védzáradékot csak akkor lehet megnyitni, ha azok a kritériumok nem teljesülnek, amelyek benne vannak a csatlakozási szerződésben. Ezt azok is nagyon jól tudják, akik ezt a dokumentumot megfogalmazták” – szögezte le a Krónikának Markó Béla RMDSZ-elnök az EMNT és az SZNT Marosvásárhelyen megfogalmazott követelésére utalva. „Ez csak egy hangzatos megfogalmazás, de ami nekik jól hangzik, az nekem egyáltalán nem – folytatta Markó –, hiszen Románia EU-integrációja szerintem nagyon is sürgős.” Markó nem ért egyet olyan – a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, Sebestyén Csaba és Gál Kinga magyar EP-képviselő által megfogalmazott – vélekedésekkel sem, miszerint Románia sok szempontból jobban járna, ha később csatlakozna az Unióhoz. /Szucher Ervin: Markó Béla szerint képtelenség az autonómiatanácsok követelése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Kuszálik Péter ironikus hangon számolt be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács április 23-án Marosvásárhelyen tartott közös üléséről, ahol a „Nemzet Bölcsei” beszéltek. /Kuszálik Péter: Együttes ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Április 30-án Csáky Pál szlovákiai kormányfő-helyettes Nagyváradon találkozott a romániai magyar közélet vezetőivel. – Markó Béla RMDSZ-elnöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek is felajánlottam, hogy Szlovákiában üljenek le tárgyalni egymással – jelentette be Nagyváradon Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke. Csáky Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt vett részt a Kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-medencében című fórumon. A felvidéki magyar politikust Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is fogadta hivatalában. A fórumon Csáky kifejtette, a hatalomban való részvétel szempontjából a magyar közösség politikai érdekképviselete Romániában és Szlovákiában azonos helyzetben van. Csáky Pál az egység mellett szállt síkra. Markó Béla leszögezte: fontos a politikai pluralizmusról beszélni, de ennek ma Romániában semmiféle valóságalapja nincs. Tőkés László szerint a felvidéki magyarság példát mutatott a Selye János Egyetem ügyével. „Az EU-integráció most kedvező, kényszerítő helyzetet teremtett, amelyben ki lehetne vívni az állami magyar egyetemet is” – fogalmazott. Tempfli József római katolikus megyés püspökkel a szlovákiai katolikus egyház helyzetéről, illetve az ottani fiatal papok elvándorlása nyomán előállt problémákról tárgyalt a szlovákiai magyar politikus. /Markó–Tőkés-csúcs Szlovákiában? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos nyílt vitát kezdeményezett az RMDSZ Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó képviselőcsoport tagja, ismertette a leendő jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtettem hogy a törvénynek illeszkednie kellett az európai normarendszerhez, ami nem minden vonatkozásában jó az erdélyi magyarság számára. Sajnálják, hogy az idő rövidsége miatt nem lehetett a tervezettről szélesebb társadalmi vitát lefolytatni, de így is több mint száz javaslat érkezett hozzájuk, amiből elég sokat beépítettek a törvénybe. Még mindig lehet kiegészítéseket, javításokat benyújtani. Az EMNT által tavaly benyújtott és visszautasított autonómia-tervezetet Varga Attila idealisztikusnak és utópisztikusnak nevezte. A mostani vitán az exszenátor, Kereskényi Sándor a kellő szakmaiság hiányát rótta fel a törvénytervezetnek. A magyarországi kormányzat álláspontját puhának, már-már közömbösnek nevezte, holott érzékelhetőbb támogatással segíthetnék a kisebbségi törvényt, vele az autonómia ügyét. Az ismert történelemtanár, Toroczkay Sándor, a Szent István Egyesület elnöke a nemzeti konszenzust sürgette. Dr. Bura László tanár, közíró, helytörténész több észrevételt megfogalmazott. /Sike Lajos: „Fogyatékosságaival is jó hídfő lehet a kisebbségi törvény”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke aggodalommal állapította meg, hogy a kisebbségi népcsoportok autonómiájának védelmezőjeként közismert Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) bukaresti kongresszusán cinkosságot vállalt az alapjában véve diszkriminatív román kisebbségpolitikával. A püspök közleményben emlékeztetett, hogy a kongresszuson a meghívottak elismerően értékelték Románia kisebbségvédelmi lépéseit. A testület a kisebbségi törvénytervezet kapcsán támogató nyilatkozatot fogadott el. Tőkés szerint „a FUEN eme alapvetően kisebbségellenes megnyilvánulásánál még csak a román többségi hatalmat kiszolgáló RMDSZ-pártvezetőség magatartása elítélendőbb, mely kollaboráns politikájával elérte, hogy Románia csatlakozási tárgyalásai során egyáltalán nem is volt téma a nemzetiségi kérdés.” /Elítéli Tőkés a kisebbségi törvénytervezetet támogató FUEN-nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./