Kiket kellett feddtek, Iorga-táblát fedtek
Hivatalosságaink határozatlan fellépésére hivatkozva Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke négynyelvű műanyagtáblát ragasztott tegnap reggel a Mátyás-szoborcsoport talapzatán illegálisan elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblára. Másfél órával később a módosított táblának már csak hűlt helye volt a szobornál, de a Iorga-idézetet még jó ideig takarították a ragasztótól. A tábla egyébként a szoborcsoport négy mellékalakját mutatta be román, magyar, német és angol nyelven, kihelyezéséért pedig a BKB sajtóközleményben vállalta a felelősséget: „Bár az ilyen jellegű tevékenység eddig nem tartozott a BKB profiljába, úgy gondoltuk, valakinek be kell lőnie a becsületgólt, ha már illetékes vezetőink tehetetlenek.”
Hantz Péter szerint a műanyagtáblát egy hivatalosan nem létező táblára ragasztották rá, ezért nem számolnak különösebb következményekkel. „Arra számítottunk, hogy 10 percnél tovább nem fog élni a tábla, de másfél órán keresztül ott volt” – nyilatkozta lapunknak Hantz, hozzátéve, hogy több ragasztóval és pontosabb szervezéssel tovább takarhatta volna a BKB táblája a Iorga-idézetet.
Az ügyvivő alelnök szerint Romániában minden elképzelhető azon kívül, amit a természet törvényei nem engednek, de „nem büntethetnek, amiért a szemetet letakarjuk”.
Az egyetemi tanár sajnálattal közölte, hogy a magyarok között is magas azoknak az aránya, akik nem ismerik a négy mellékalak kilétét, továbbá a történelmi hűtlenséget tartalmazó Iorga-idézet helyett inkább a közös múltról tanúskodó táblának lenne ott a helye a szobor talapzatán, mint ahogyan az általa kihelyezett is a magyar–román közös múltra utalt.
„Hivatalosságaink a Iorga-tábla illegális kihelyezése óta nem tesznek egyebet, csak a kezüket tördelik” – jegyezte meg Hantz, aki egyben beszámolt egy kilátásba helyezett újabb BKB-pályázat tervéről is: „Valószínűleg a korábbi, Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos magyar nyelvű tábla elhelyezéséhez hasonló pályázatot hirdetünk meg. Jutalomban részesül az, aki sértő táblákat helyesbít, vagy magyar nyelvű táblákat függeszt ki oda, ahonnan az hiányzik”.
Hantz Pétert egyébként tegnap délután 3 óráig sem a városháza, sem pedig a rendőrség nem kereste meg az eset kapcsán. Hantz értesülései szerint a városháza a teljes engedetlenségi megmozdulást tagadta.
A műanyagtábla kihelyezéséről készült fotóriport megtekinthető a Szabadság honlapján (www.szabadsag.ro), a Riport rovatban.
• A tábla szövege: „A szobor mellékalakjai balról jobbra: Magyar Balázs és Kinizsi Pál hadvezérek, Báthori István erdélyi vajda és Szapolyai István, Bécs kormányzója. Ştefan cel Mare moldvai fejedelmet a Magyar Balázs által vezetett székely csapatok is támogatták a törökökkel vívott 1475-ös, győztes vászlói csatában.”
(K. H. I.) Szabadság (Kolozsvár)

„Becsületgól” Apostunak
Négynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát
Négynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát.
A BKB felirata magyarul, románul, németül és angolul nevesítette a szoborcsoport mellékalakjait és utalást tett a magyar–román közös történelemre is. „Ezzel az akcióval be szerettük volna lőni a becsületgólt, mert úgy látjuk, hogy az illetékes vezetőink tehetetlenek az ügyben” – nyilatkozta lapunknak Hantz Péter.
Hantz Péter szerint a BKB műanyag táblájának szövege nem sérti a románságot. „A felirat a közös történelmünkre hívja fel a figyelmet. Megemlíti, hogy Ştefan cel Mare moldvai fejedelmet a székely csapatok is támogatták az 1475-ös vaslui csatában” – fogalmazott.
Hantz elmondta, nem számítanak megrovásra az önkormányzat részéről, mert a Iorga-idézetet viselő táblát is törvénytelenül helyezték el a szoborcsoport elé. „Valójában mi egy nem létező táblát ragasztottunk le” – magyarázta. A BKB feliratát egyébként a városháza alkalmazottai már a reggeli órákban eltávolították.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a lapunknak az ügyről elmondta: ez az akció csak megerősíti azt a véleményét, hogy ideje lenne mindenféle táblát eltávolítani a szoborcsoport körül. „Így nem lenne senkinek semmilyen indítéka magamutogató akciókat kezdeményezni és kivitelezni” – kommentálta az ÚMSZ-nek a BKB-akciót az alpolgármester.
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Iorga-idézetes bronztábla május 23-án jelent meg a Mátyás-szoborcsoport előtt. Kelemen Hunor kulturális miniszter két alkalommal levélben kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy távolíttassa el a táblát, az elöljáró azonban erre nem volt hajlandó. A kulturális tárca vezetője kijelentette: a rendőrség és az igazságszolgáltatás elé fogja vinni az ügyet. Debreczeni Hajnal, a kulturális miniszter sajtótanácsosa lapunk megkeresésére elmondta, a minisztérium ma hozza nyilvánosságra, milyen további lépéseket tesz a Iorga-tábla eltávolítása érdekében.
A tábla körüli botrány egyébként már odáig fajult, hogy Horea Uioreanu liberális képviselő nemrégiben kijelentette: a kolozsvári városi önkormányzat fizesse vissza azt a 400 ezer eurót, amivel Magyarország hozzájárult a Mátyás-szobor restaurálásához, mivel így „megoldódna a Iorga-idézetes tábla miatt keletkezett helyi konfliktus” és a magyar államnak nem lenne több oka arra, hogy „meghúzza a kolozsvári önkormányzat fülét”.
Szőcs Géza, a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kifejtette: Magyarország egy szimbólum- értékű műalkotás felújítását vállalta, nem pedig egy propagandaeszközét, így fel sem vetődhet az a kérdés, hogy Románia esetleg visszafizesse a magyar félnek a restaurálás költségeinek őt terhelő részét.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

Az út Bálványostól Tusványosig
Az indulása óta eltelt húsz év során alaposan megváltozott a tusványosi szabadegyetem. Nemcsak helyszíne és neve tekintetében, de célját és mozgatórugóit illetően is.
Transindex/ÚMSZ
Tusványos ma már a román–magyar közeledés előmozdítását szolgáló rendezvény helyett amolyan konzervatív összmagyar találkozóvá vált, a romániai magyarság égető problémái, helyzetelemzése helyett mindinkább a magyarországi politikai erőviszonyok uralják. Mindezt jól tükrözik a 2000 óta megtartott rendezvények is
Tusványos ma már a román–magyar közeledés előmozdítását szolgáló rendezvény helyett amolyan konzervatív összmagyar találkozóvá vált, a romániai magyarság égető problémái, helyzetelemzése helyett mindinkább a magyarországi politikai erőviszonyok uralják. Mindezt jól tükrözik a 2000 óta megtartott rendezvények is.
Átvilágítás, állami magyar egyetem, határon átnyúló környezetszennyezés, uniós és NATO-integráció mint a román–magyar kapcsolatok alapja – 2000-ben még ezek voltak a forró témák a rendezvényen, amelynek mottója ez volt: Tíz évvel a Napforduló után. A Fidesz kormányon volt Magyarországon, az RMDSZ koalíciós partner Romániában. A szabadegyetem ekkor lett diáktábor is.
A 2001-es mottó: Kényszerek és lehetőségek. Budapest elkezdte romániai egyetemalapító munkáját; terítékre került a határon túli támogatáspolitika és a státusztörvény.
2002-ben a Fidesz választási veresége nyomta rá a bélyegét a táborra, amelynek mottója ez lett: Polgári kibontakozás Európában. Az RMDSZ csúcsvezetése távol maradt. Az exkormányfő, Orbán Viktor előadásában támogatta Románia NATO-csatlakozását, a Fidesz nemzetegyesítési stratégiájáról beszélt.
2003-ban létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács. Tusványos mottója így hangzott: Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek.
2004-ben egy héttel Tusványos előtt Tusnádfürdőn a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Năstase nyitotta meg az első EU-tábort. Tusványos mottója a magyarországi uniós csatlakozásra utalt: EU-bővítés utáni Közép- és Kelet-Európa. Az autonómiaformákról hangzottak el előadások, az RMDSZ csúcsvezetése nem volt jelen.
A romániai magyar politikusokat egy időre egymáshoz közelítette a kettős állampolgárságról szóló, 2004. évi kudarcos magyarországi népszavazás. Így 2005 Tusványosán a mottó: Összetartozunk?! Az Európai Unió kihívása és lehetősége. Megjelent Markó Béla, aki találkozott Tőkés Lászlóval és Orbán Viktorral.
2006: Markó–Tőkés-szócsata, jelentős RMDSZ-jelenlét, Orbán „one man show”.
2007-ben a 18. évét betöltő szabadegyetem az Erős Európa, erős közösségek jelmondattal ünnepelte nagykorúsodását. Téma: koszovói rendezés, regionalizmus, EU-s fejlesztések. A Markó–Tőkés-találkozó elmaradt, Orbán Tőkéssel együtt tartott záróelőadást.
2008-ban a MIT vette át a szabadegyetem szervezését az ErGo Egyesülettől. A tábormottó: Más Kép. Túlsúlyban az RMDSZ ellenzékének résztvevői, távol maradt Markó Béla. A zárónap ismét az Orbán–Tőkés-párosé lett.
2009-ben az RMDSZ és az EMNT közös listát állított fel az EP-választásokra, így a szabadegyetem a magyar összefogást célozta. Mottó: 20 esztendőm hatalom. A legnagyobb meglepetést a váratlanul betoppanó Traian Băsescu okozta; Orbán háttérbe szorult az államfő és Tőkés László szópárbaja miatt.
2010: a Fidesz-KDNP-kormány kétharmadát ünnepelték. Mottó: Nyílt lapokkal! Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon egy asztalnál ült Markó Béla, Kelemen Hunor, Tőkés László, Toró Tibor. A zárónapon az Orbán, Tőkés, Băsescu hármas lépett fel.
Az idei mottó: Összenő, ami összetartozik. A programot a Fidesz és az EMNT témái és meghívottai uralják. Az Erdélyi Magyar Ifjak kevéssel a tábor előtt a MIT tagszervezetévé vált – vélhetően az összenövés jegyében. Új Magyar Szó (Bukarest)

Szórványtábor Székelyföld szívében
Idén is megrendezésre került július 15–20. között a Hunyad Megyei Ifjúsági Keresztyén Egyesület szervezésében, az VI. HIKE tábor. A tábor helyszíne idén a Sepsiszentgyörgytől 5 kilométerre található árkosi Európai Tanulmányi Központ volt. 
A tavalyi évhez hasonlóan idén is nem csak Hunyad megyéből érkeztek fiatalok, hanem Sepsiszentgyörgyről is. Mintegy 30 gyermek vett részt a táborban. Tavaly a Hunyad megyeiek voltak a házigazdák, idén pedig a sepsiszentgyörgyiek.
Kellemes és egyben ösztönző volt, hogy idén többen támogatták a tábor létrejöttét. Külön köszönetet szeretnénk mondani Hunyad Megyei Tanácsának, Kovászna Megye Tanácsának, a Nemzeti Civil Alapnak és az Erdélyi Magyar Ifjak Szórványért szakcsoportjának.
A tábor témája az emberi értékek, illetve a keresztyén értékek a mai világban. Hogyan jutunk el oda, hogy különbséget tudjunk tenni értékek és értéktelen dolgok között? Melyek azok a támpontok, amelyekre támaszkodva felállíthatunk egy értékrendet? Elégséges-e csupán rendelkezni értékrenddel, vagy azt gyakorolni is kell? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ a fiatalokkal a csoportos beszélgetéseken. Persze mindemellett elmaradhatatlan volt az éneklés, a reggeli torna és áhítat, és a csoportos sport tevékenységek. Például az egyik délután négy barantacsoport látogatott el a táborba, hogy rövid bemutatót tartson őseink harctechnikáiból. A bemutatót követően kipróbálhatták a különböző eszközöket, és az ügyesebbek néhány mozdulatot is elsajátíthattak. A következő nap az árkosi lovardában a fiatalokat lovagolni tanították. Kirándulások is gazdagították a tábori programot. Utolsó nap Mohosláb–Szent Anna-tó volt az úti cél, ahol fürödni is tudtunk.
A szórakoztató programokon kívül a lelki és a szellemi táplálék sem hiányozhatott. Dr. Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár és kutató a helységnevek eredetéről tartott előadást, Kádár Gyula történész Erdély fogalma, Székelyföld címere címmel tartott előadást. Vasárnap ellátogattunk az árkosi református templomba, ahol énekes szolgálatot tettünk.
Ahogyan a tavalyi, az idei is egy nagyon fontos kérdést boncolgatott. Egyre többet halljuk és érezzük is, hogy mai világunkban az emberi és a keresztyén értékek a háttérbe szorulnak, és helyettük az egyén kerül a központba. A legfontosabb alapköve életünknek az értékrend, amire építhetjük életünket. Az isteni értékek, sajnos, ma már nem divatosak. Nem „menő” keresztyénnek lenni és hitünket gyakorolni. Az az ember, aki ebben az értékrendszer nélküli világban isteni és emberi értékek nélkül éli életét, könnyen környezete zsarnokává válhat. Próbáljuk meg megőrizni és ápolni kulturális és szellemi értékeinket úgy, hogy azokat átadjuk a jövő generációinak, hogy ők is teljes emberként, magyar szellemi és keresztyén erkölcsi értékek szerint éljék életüket.
Idén ismét bebizonyosodott, hogy nagy szükség van ezekre a táborokra nem csak a szórványból érkező fiataloknak, hanem a tömbmagyar közösségben élőknek is. Két egészen különböző világ találkozik minden évben a tábor alkalmával, viszont egy dolog biztosan összeköti a két helyszínről érkezőket: a keresztyén értékek.
Vetési Nándor. Nyugati Jelen (Arad)

Kolozsvár: többnyelvű matricák a Iorga-táblán
Többnyelvű öntapadós feliratokat ragasztott a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport előtti, Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblára egy magyar származású holland állampolgár. A közösségi rendőrség eltávolíttatta a matricákat. „Hol marad a magyar felirat? Mi is itt élünk! Törvényadta jogunk van az anyanyelvünkhöz!” – ez a szöveg volt olvasható az egyik matricán, amelyet Landman Gábor, az amszterdami székhelyű Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa elnevezésű szervezet képviselője ragasztott a Mátyás-szoborcsoport előtt a gyepen található bronztáblára kedden délután.
Egy másik öntapadós feliraton három nyelven – magyarul, románul és angolul – az volt olvasható: „Európai törvények betartása most!”.
A közösségi rendőrség igazoltatta a holland állampolgárságú férfit, majd felszólította, hogy távolítsa el a matricákat a tábláról.
Legutóbb egy héttel korábban ragasztottak feliratot a Iorga-idézetet tartalmazó táblára, akkor Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke, valamint Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) alelnöke helyezett el műanyag táblát a bronzplaketten.
A bronztábla május 23-án jelent meg a Mátyás-szoborcsoport előtt. A sokat vitatott Iorga-idézetet tartalmazó tábla azóta is a talapzat előtt van, noha a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium dokumentumokkal bizonyította elhelyezésének törvénytelen jellegét, és felszólította a PDL-s Sorin Apostu polgármestert a tábla eltávolítására.
A kulturális tárca egyébként július 20-án feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett bronztábla ügyében. Krónika (Kolozsvár)

EMI-tábor: központi téma a népesedés
Megszámláltattál. És híjával találtattál? mottóval szervezi meg augusztus 10–14-e között nemzeti jellegű táborát Gyergyószentmiklóson az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI). – Annak idején a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen szerettünk volna kint lenni egy EMI-sátorral, de a szervezők nem engedélyezték. Akkor fogalmazódott meg bennünk egy, a nemzeti értékekre összpontosító tábor ötlete – emlékezett Soós Sándor EMI-elnök tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján. – Már az első tábor résztvevőinek száma is túlszárnyalta elvárásainkat, tavaly pedig már 17 ezren fordultak meg az eseményen. A fesztiválszervezésre alkalmas helyszínek már foglaltak, ezért nekünk évente az alapoktól kell felépítenünk a tábort, amelyre az egész Kárpát-medencéből várjuk az érdeklődő családokat – mondta.
Soós Sándor elmondta: a népesedés, a szórvány tematikája még inkább időszerű így a népszámlálást megelőzően, ezért idén fokozott figyelmet fordítanak erre, külön sátor várja a téma iránt érdeklődőket. Kifejtette: a tartalmas előadások mellett esténként csak magyar zenekarok szórakoztatják a táborlakókat: első nap Charlie, második nap a Kárpátia, harmadik nap a Bojtorján és Kalapács, negyedik nap a Bikini, ötödik nap pedig az Ossián lesz a húzónév.
– A rendezvény más táboroktól eltérően nemzetpolitikai műhely szeretne lenni, ahova minden politikai faktort meghívunk, olyan embereket, akik valójában formálói a nemzetpolitikának – hangsúlyozta az EMI-elnök, aki hozzátette: úgy igyekeznek összeállítani a programot, hogy minden korosztály találjon számára megfelelő foglalkozást.
– Az előadások közül kiemelném Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének új alkotmányról, állampolgárságról, szavazati jogról szóló előadását és Vona Gábornak, a Jobbik elnökének Nemzetpolitika ellenzékből című előadását. De ugyanilyen érdekesnek ígérkezik az autonómia, a politikai, a sajtó és a sportkerekasztal is – részletezte a programot az elnök.
– A tábor költségeit igyekszünk a belépők árából fedezni, de természetesen támogatóink is vannak. Idén a Bethlen Gábor Alap, Hargita Megye Tanácsa, a Magyar Parlament Elnöki Hivatala, a Fabó Imre Alapítvány, a gyergyószentmiklósi önkormányzat is hozzájárul a fesztivál megszervezéséhez – mondta. – A tábor költségvetése más táborokhoz képest jóval alacsonyabb, mert a 100–110 fős szervezőcsapat önkéntes alapon dolgozik, de becsléseim szerint idén is eléri a 240 ezer lejt – tette hozzá.
Lovassy Cseh Tamás alelnök a tematikus sátrakról beszélt. Kézműves sátor, Keskeny út missziós sátor, EMI társalgósátor, a Caritas Családsegítő Egyesület sátra, művészetek sátor, film- és borsátor várja az érdeklődőket a fesztivál ideje alatt. Újdonságnak számít a tavaly bemutatott szórványsátor népesedés sátorral való bővülése, valamint az Erdélyi Mentőcsoport jelenléte. De lesz táncház a kisszínpadon, íjászverseny, és EKE által szervezett túralehetőség is. A tábor honlapján (www.emitabor.hu/erdely) minden hasznos információ, újdonság megtalálható.
DÉZSI ILDIKÓ. Szabadság (Kolozsvár)

Indul Székelyföld legnagyobb nemzeti fesztiválja
Nemrég ért véget a tusványosi diáktábor, de szerdán újabb közéleti sátorozásra várják a fiatalokat Székelyföldön: idén hetedik alkalommal szervezik meg a térség legnagyobb nemzeti fesztiválját, az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. Az EMI kiemelt helyen kezeli az ősszel kezdődő romániai népszámlálás ügyét, és a Kárpát-medencei magyarság népesedésügyi kérdését, így a tábor mottója (Bánffy Miklós szavait kölcsönvéve) a Megszámláltattál. Híjával találtattál? gondolat lett.
A Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométernél sorra kerülő öt napos rendezvényen közéleti beszélgetéseket, történelmi előadásokat és egyéb szórakoztató programokat találnak az érdeklődők. Az eseményre számtalan neves előadót, közéleti szereplőt, újságírót és művészt várnak úgy Erdélyből, mint a Kárpát-medence egyéb részeiből. Előadást tart Kövér László magyar házelnök, aki szombaton beszél az állampolgárságról és a határon túl élő magyarok szavazati jogáról, de ott lesz többek között Berecz András, Böjte Csaba, Jókai Anna, Kovács „Kokó” István, Vona Gábor és még sokan mások is. Kilenc tematikus sátorban mindenki megtalálhatja a kedvére való témát, de akinek még így is marad ideje unatkozni, az bátran válogathat a különféle alternatív programok között, mint például az íjászkodás, túrázás, sportolás, néptáncolás.
A VII. EMI-tábor szervezői, erősítve a rendezvény nemzetpolitikai műhely jellegét, ez évben is nagy hangsúlyt fektettek a magyar közélet alakulásának elemzésére és a problémák továbbgondolására. Szó esik majd a közelgő marosvásárhelyi polgármester választásról, autonómiáról, népesedésről és népszámlálásról, de sok egyéb, a magyar közösség életét befolyásoló eseményről is. A tábor zenei kínálata is az előző évekhez hasonló: a rockzene a meghatározó, és a régi klasszikusok mellett a színpadon helyet kapnak az újonnan megjelent együttesek is. A táborral kapcsolatos összes információ megtalálható a www.emitabor.hu/erdely internetes címen.
Lukács Csaba. Magyar Nemzet

Megszámláltattál (EMI-tábor hetedszer)
Holnap veszi kezdetét a Gyergyószentmiklós melletti kempingben a nemzeti gondolkodású fiatalok hetedik EMI-tábora.
Az évek alatt izmosodó, bővülő rendezvény ismét egy sor, a nemzeti fejlődés szempontjából fontos kérdést tűzött napirendre.
Ehhez igazították a meghívottak névsorát is, a szervezők erősíteni kívánják a nemzetpolitikai műhely jelleget, hangsúlyt fektetve a magyar közélet alakulásának elemzésére. Szó esik majd a közelgő marosvásárhelyi polgármester-választásról, autonómiáról, népesedésről és népszámlálásról. Elfogadta a meghívást többek között Ágoston Balázs, Balczó Zoltán, Berecz András, Berszán atya, Bilibók Jenő, Bíró Zsolt, Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila, Böjte Csaba, Csegzi Sándor, Demeter László, György Attila, Jakab István, Jókai Anna, Kovács "Kokó" István, Kövér László, Lázár Csilla, Lukács Csaba, Raffay Ernő, Sántha Attila, Szántai Lajos, Szilágyi Zsolt, Takaró Mihály, Tófalvi Éva, Vona Gábor és mások.
A szervezők kilenc tematikus sátort állítottak fel, a hangsúlyos előadásoknak, vitáknak az előadósátor ad otthont, de lesz kézműves-, film- és bor-, EMI- és társalgó-, művész-, valamint gyermeksátor, jelen lesz, az Erdély Mentőcsoport, külön sátorban foglalkoznak a szórvánnyal és a népesedéssel, és helyet kap a Keskeny út sátor is. Az alternatív programok között íjászkodás, túrázás, sportolás, néptáncolás szerepel. A hivatalos megnyitót szerdán tartják, de a nulladik napra, a bemelegítő bulira is várják az érdeklődőket. Esténként koncertek zajlanak, fellép többek között a Swetter, Charlie, Fankadeli, a Karcolat, a Kárpátia, a Role, a Bojtorján, a Kalapács, a Road, a Dalriada, a Bikini, lesz gitárest Miklós Gyurival, majd az EMI-tábor utolsó napján a húrok közé csap a Hungarica, az Ossian és a Graphic. A rendezvény mottója Bánffy Miklós szavai alapján: Megszámláltattál. Híjával találtattál? Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megtartják a MOGYE miatti tiltakozást Vásárhelyen
Vállalja a hatóságokkal vívott csatát a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), amely a rendőrségi tiltás és polgármesteri fenyegetőzés ellenére megszervezi a csütörtök estére tervezett főtéri körmenetet Marosvásárhelyen.
tervek szerint az imával egybekötött tiltakozó akciót azonos időpontban, Marosvásárhelyen kívül, Európa tizenkét fővárosában szerveznék meg, köztük Budapesten is. A többnyire egyetemi tanárokat tömörítő civil szervezet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar pedagógusait és diákjait ért sorozatos diszkriminációra kívánja felhívni a közvélemény figyelmét. A RMOGYKE elsősorban az egyetem román többségű szenátusának a magyar tagozat megalakulása ellen irányuló akciója miatt tiltakozik.
Az augusztus 11-ei körmenet szervezését a RMOGYKE időben, július 15-én írásban jelezte. A városháza keretében működő, többnyire rendőrökből és csendőrökből álló, az elmúlt csütörtökön összeült illetékes bizottság azonban nem engedélyezte az akciót. Mind Valentin Bretfelean bizottsági elnök, mind Dorin Florea polgármester a magyarok jogainak tiszteletben tartására hivatkozott, mondván, egy ilyen típusú körmenet csak szítaná az etnikai feszültségeket. Hivatalosan a városháza formai hibákra hivatkozva utasította el az engedély kibocsátását. A bizottság szerint a RMOGYKE lényegében nem is folyamodott engedélyért, beadványában egyszerűen bejelentette szándékát. „A levelünkhöz csatolt 1991/60-as gyülekezési jogról szóló törvény kimondja, hogy 48 órával előbb bejelentést kell tenni a gyülekezésről. Annak ellenére, hogy az első beadványunk is megfelelt a jogi követelményeknek, nem ellenkeztünk, eleget tettünk a kérésüknek, és másodjára is beadtuk a kérelmet a tiltakozással egybekötött körmenet engedélyeztetésére. Éljünk jogainkkal, gyógyuljunk ki azon félelmünkből, hogy a városunk főterén, az évezredes szülőföldünkön nekünk, a magyaroknak tilos kifejeznünk akaratunkat” – áll a szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára a Krónikának kifejtette, hogy függetlenül az önkormányzat álláspontjától, sor kerül a főtéri körmenetre. „Senki nem szólhat bele, hogy a város magyarsága, a nemzet történelmét képező főtéren, a Kultúrpalota, a volt és jelenlegi városháza előtt nyilvánítsa ki tiltakozását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyó diszkrimináció ellen” – mondta a főszervező, aki szerint sem egy polgármester, sem egy helyi rendőr és cinkosai nem foszthatják meg az erdélyi magyarságot a gyülekezéshez való jogtól és a szólásszabadságtól. Egyébként Ádám Valériánnak az a véleménye, hogy a hatóságok végül mégiscsak engedélyezik a körmenetet. Véleménye szerint a városháza csak azért húzza az időt, hogy fékezze a szervezési munkát, így akadályozva nagyobb tömeg jmegjelenését a városközpontban. A RMOGYKE azonban nem hátrált meg, és még a múlt hét végén hozzálátott a szervezéshez.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai, valamint az egyetem Vásárhelyen vakációzó hallgatói a város legtöbb postaládájába már eljuttatták a körmenetre való meghívás, de közösségi portálokon is terjed a hír. „Ha találkoznak román nemzetiségű szomszédokkal, munkatársakkal bátran hívják föl a figyelmüket, hogy a magyarság követelései nem a románság ellen irányulnak. (…) Ma a románságnak kötelessége felismerni az ősi lakosság által tanúsított befogadó magatartást, és ennek tiszteletében megteremteni az egyenjogúságot” – áll a felhívásban. A RMOGYKE közlése szerint mivel az egyházak képviselői csak a rendezvény engedélyezése esetén hajlandók részt venni a tiltakozó megmozduláson, városházi jóváhagyás hiányában ezt a vártemplom udvarán tartják meg, szükség esetén a szervezők mindenkit odairányítanak majd a főtérről.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Észérvek vagy polgári engedetlenség – melyik a nyerő?
Az uborkaszezon ellenére az elmúlt napokban-hetekben négy kirívó eset borzolta fel a kedélyeket Erdélyben, Romániában, de Magyarországon és Nyugat-Európában is: július 19-én Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke négynyelvű műanyagtáblát ragasztott a Mátyás-szoborcsoport talapzatán törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblára.
Nem sokkal ezután, pontosabban július 26-án Landnam Gábor holland állampolgár, a Németalföldön bejegyzett Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa elnevezésű szervezetének képviselője villámakció során két öntapadóst ragasztott a Iorga-tábla jobb alsó és bal felső sarkára. Pénteken, augusztus 5-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött, felbontja a megyei szintű kormánykoalíciós egyezségnek a helyi vonatkozású kitételeit, ugyanis betelt a pohár: Sorin Apostu polgármester döntése alapján szombatonként zöldség- és gyümölcspiacot szerveznek a Főtérnek a magyar főkonzulátus felőli oldalán, a parkolóban. Hétfőn, augusztus 8-án hat magyar állampolgárt – köztük egy tízéves kisfiút – kísértek be a kolozsvári 6-os számú rendőrőrsre, amiért magyar nyelvű táblát helyeztek el a város Torda felőli bejáratánál. Négyet közülük kihallgattak, a csoporthoz tartozó nő és a kisfiú szabadon mozoghatott, őket nem hallgatták ki, vádat sem emeltek ellenük.
Négy eset, négy teljesen más forgatókönyv, érvrendszer, politikai vonalvezetés, szemlélet és eljárás.
Hantz, Soós és Landnam akciója beillik a polgári engedetlenség kategóriájába. A három szereplő közül kettő (a BKB ügyvivő alelnöke és az Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa képviselője) marad néhány napot, aztán elhagyja a várost, mi pedig itt maradunk viselni a következményeket.
Ez a helyzet áll fenn a miskolci magyarok esetében is, akik közül az egyik, nevezetesen Miklós Árpád a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője…
Ne feledjük: nemrég Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke is hasonló akcióra buzdított. Nevezetesen arra, hogy helyezzünk virágokat a Iorga-táblára. Az sem mindegy, hogy május 30-án Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is egy csokor virágot tett volna a törvénytelenül elhelyezett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendőre, aki őrizte a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem teheti a csokrot a táblára, csak mellé.
Olyan jelzések ezek, amelyek világosan mutatják az erdélyi, a romániai, a magyarországi és a világ szinte bármely táján élő magyarok bosszúságát, frusztráltságát annak kapcsán, hogy Kolozsváron Sorin Apostu polgármester a funári időkhöz hasonló, de más köntösbe öltöztetett eszközökkel próbálja ugyanazt elérni, mint a szélsőségesen nacionalista, nagy-romániás ex-városvezető: ellehetetleníteni a kolozsvári magyarság életét, feladásba, közönybe és beletörődésbe kergetni bennünket.
Hétfőn este a Realitatea hírtelevízió kolozsvári stúdiójának műsorában azt is elmondtam, hogy a felháborodás, a frusztráció érthető. A kolozsvári magyarságot zavarja és bántja, hogy míg Emil Boc ex-városvezetővel többnyire lehetett tárgyalni (ne feledjük, a volt polgármesternek köszönhető, hogy részben betömték a gödröket a Főtéren),
Sorin Apostu azt tesz, amit akar, nem egyeztet az RMDSZ-szel, sem úgy mint koalíciós partnerrel, de úgy sem mint a magyarságnak a helyi döntéshozó testületben képviselt érdekvédelmi szervezetével.
Emlékeztettem a nézőket, hogy 2009 novemberében az RMDSZ városi tanácsosai László Attila alpolgármesterrel 11 pontba foglalták össze a magyarság kéréseit. Felsoroltam, hogy ezek közül mi valósult meg: kikerültek a 2002-ben elfogadott (!!!) városi tanács határozatában rögzített, tehát törvényes és kötelező többnyelvű helységnévtáblák? Nem. A város műemléképületeire kihelyezték a többnyelvű tájékoztató feliratokat? Nem. Nyomtattattak hivatalos turisztikai tájékoztató-anyagokat magyarul? Nem. A polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is megjelentek? Nem (kivétel a Pécsi Napok Kolozsváron). Van magyar tartalom a városháza honlapján? Részben teljesítve, de csakis Csoma Botond városi tanácsos személyes „keresztes hadjáratának” köszönhetően. A város új utcáinak elnevezésekor (de a régi utcák átnevezése esetén is) tiszteletben tartották a város etnikai megoszlását? Nem. Sőt! A Dsida Jenő utca neve sem került vissza! A városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre meghívtak magyar együtteseket, illetve előadókat is? Részben. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat kicserélték? Nem. A Városházi Közlöny-ben van magyar oldal? Nincs. Ugyanakkor a rendes átalakítás helyett (az se kellett volna!!!) a Főteret valósággal bemocskolták, mi több: itt és csakis itt (miért nem például a Bocskai/Avram Iancu, Széchenyi/Mihai Viteazul téren?) szerveznek sörfesztivált, könyvvásárt, virágvásárt, fagylaltfesztivált, és létesítenek korcsolyapályát stb.
Ezeken kívül törvénytelenül helyezték el a Iorga-táblát (kit érdekel a jogszabályok betartása?), a Házsongárdi temetőben sírokat, tumbákat rongálnak meg.
Ezeket az észérveket talán már fölösleges felsorolni, ugyanis a 80 százalékos román többség s annak képviselője, Sorin Apostu polgármester azt tesz, amit akar. Vagy mégsem? Kérdezem ezt azért, mert kedden délben Máté András a Szabadságnak azt nyilatkozta: minden valószínűség szerint érvénytelenítik a helyi koalíciós megállapodás felbontását, ugyanis találkozott kollégájával, Daniel Budával, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) megyei vezetőjével és Sorin Apostu polgármesterrel, s arra a következtetésre jutottak: meg kell őrizni az együttműködést.
Tájékoztatása szerint az elöljáró vállalta, hogy amennyiben sikerül értesítenie az őstermelőket, akkor már ettől a szombattól máshová költöztetik a mozgó zöldség- és gyümölcspiacot, így a Megyei Állandó Tanács jövő héten dönt majd a tárgyalás eredményeképpen létrejött helyzetről, s folytathatják a helyi együttműködést.
A zöldség- és gyümölcspiac az utolsó csepp volt a pohárban. Miért is?
Egyrészt mert törvénytelen. A városi tanács 2002-ben elfogadott tanácsi határozata szerint csakis a helyi döntéshozó testület beleegyezésével és jóváhagyásával lehet hasonló rendezvényeket szervezni a Főtéren. Anno ezt a határozatot azért hozták az akkor ellenzéki szabadelvű, szociáldemokrata és RMDSZ-es városatyák, hogy megfékezzék a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar ámokfutását. Lám-lám, Sorin Apostu esetében ezt ma is lehetne alkalmazni. Másrészt a műemléképületek, templomok mellett jogszabályba ütköző ilyesmit szervezni. De úgy látszik, a törvényes rendelkezések nem számítanak.
A tehetetlenségi érzés jelzései másképp nyilvánulnak meg: míg egyesek műanyagtáblát ragasztanak, mások az öntapadós mellett döntenek, az EMNT és a diplomata inkább virágokat helyez el az ominózus táblára. Előbbiek a polgári engedetlenség jeleit hordozzák magukon, a másik kettő pedig a finom jelzések eszköztárát használja. Pedig, ugye, az EMNT részéről erélyesebb, határozottabb fellépést várna az ember, ugyanis ebben is más akar lenni, mint az RMDSZ. Egyébként a polgári engedetlenség gondolatát éppen a sokak által puhánynak titulált érdekvédelmi szövetség képviselője, Csoma Botond, a városi tanácsosok frakcióvezetője vetette fel először. Nem is akárhol, azaz nem magánbeszélgetésen, hanem a szervezet Megyei Állandó Tanácsában és a sajtóban.
Visszatérve azokra a magyar állampolgárokra, akik a polgári engedetlenség opciót választották: szerintem kissé fura és gyermeteg módszert alkalmaztak.
Hogyhogy éjjel jövünk Székelyföldről, s Tordán, illetve Kolozsváron magyar nyelvű helységnévtáblával akarjuk lefényképeztetni magunkat!? Világos, s ezt több forrás is megerősítette, hogy esetükben a kolozsvári rendőrség, a titkosszolgálat közbenjárásával és talán segítségével is, példát akart statuálni. Míg a valamelyik évben december elsején hőzöngő magyar gárdást hamar kiengedték, addig a miskolciakat több mint 12 órán keresztül bent tartották a 6-os számú rendőrőrsön. Az ellenük felhozott vádak egyszerűen nevetségesek: közerkölcs elleni vétség és közrendháborítás. Miért? Valaki megmutatta az intim testrészeit, vagy üvöltöztek, mint Tarzan? Egyértelmű, hogy képtelenek voltak más jogi besorolást találni. Kérdés viszont, hogy az ügyészség megőrzi vagy megváltoztatja a rendőrség besorolását. Amúgy Miklós Árpád, az egyik bekísért a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője. Ismét egy olyan közszereplő, aki egy könnyen szélsőségesnek is nevezhető szervezet képviselője, s aki Erdélybe jön, feszültséget kelt, majd hazamegy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, s nyugodtan éli tovább az életét. Mi több, odahaza már-már hősként tekintenek majd rá, aki védeni próbálta a nyelvi jogokat Erdélyben, s szembeszállt a „túlkapásairól híres román rendőrséggel.”
Nincs szükségünk Kolozsváron ilyen hőzöngésekre, fotózásokra, HVIM-es és magyar gárdás, jobbikos feszültségkeltésre!
Érdekes viszont, hogy a „jobbikos kocsiban” a rendőrök nem találtak semmilyen szerszámot, amellyel kifüggeszthették volna a Kolozsvár feliratot. A bekísértek elmondása szerint kábelkötegelő segítségével rögzítették volna a táblát azért, hogy fényképeket készítsenek. Érdekes, hogy amikor László Attila alpolgármester és az RMDSZ-es városi tanácsosok többnyelvű üdvözlő táblát helyeztek el a város bejáratainál, akkor bezzeg egyetlen kékruhás sem mozdult. Íme, az újabb kettős mérce.
A műsorban elmondtam azt is, hogy egyetértek Máté Andrással, aki azt nyilatkozta: Sorin Apostu megelőzhette volna az ehhez hasonló incidenseket, ha betartja a törvényt, s kihelyezi a többnyelvű helységnévtáblát a város be- és kijáratainál. Magyarán: kihúzta volna a probléma méregfogát. De nem tette.
Hátha a kolozsvári és az erdélyi románság egy része átlátja, hogy az épített örökségnek azt a részét akkor hozták létre, amikor a mostani többség kisebbség volt a városban, azaz
szinte teljesen fordítottak voltak a mai etnikai arányok.
A jelenlegi többségnek nem sok köze van ehhez az épített örökséghez, ezért úgy tűnik, nem is értékelik azt. Hátha átérzik viszont, hogy számunkra fontos és jelentőséggel bír, s ha ott piacot létesítenek, táblát helyeznek el, akkor az bennünket zavar és bánt.
Kolozsvár polgármestere Focşani városában született, meg sem fordul a fejében, hogy a kolozsvári magyarságot zavarja, ha a templom közelében, a Főtéren zöldség- és gyümölcspiac létesül. Nincs többnemzetiségi, interetnikus tapasztalata, nem érez rá. Lehet viszont, hogy nem ilyen egyszerű a képlet, s talán még egy kis rosszindulat is van a dologban…
Egyelőre sem az észérvek felsorolása, sem a politikai egyeztetés, sem a polgári engedetlenség nem járt eredménnyel. Ha sikerül azonban elérni a zöldség- és gyümölcspiac elköltöztetését, akkor lépéselőnyben van a kerekasztal-megbeszélés, az érzelmi és észérvek felsorolása és a politikai egyeztetés, közigazgatási intézkedés.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

EMI-tábor Kövér és Szász nélkül
Kövér László nélkül, de már a nulladik naptól közel telt házzal kezdődött a 7. EMI-tábor.
Idén több mint 800 személyt, köztük 120 hazai és magyarországi meghívottat várnak a szerdától vasárnapig tartó táborba, amelyet hagyományosan Gyergyószentmiklós közelében rendez az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet.
Az idei EMI-tábor jelszava Bethlen István kormányának néhai külügyminisztere, gróf Bánffy Miklóstól származik: Megszámláltattál. És híjával találtattál? Romániai és anyaországi magyar történészeket, írókat, rendezőket, egyetemi tanárokat várnak a táborba, de erdélyi magyar vezető politikusokat, a magyar civil társadalom szervezeteinek több képviselőjét is meghívták. Az EMI-tábor idei külön meghívottja Vona Gábor, a magyarországi Jobbik párt elnöke, a 2009 óta Magyarországon betiltott Magyar Gárda alapítója, aki Nemzetpolitika ellenzékből címmel tart szombaton előadást. Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét is várták, ő azonban lemondta gyergyószentmiklósi fellépését, miután a rendezők jelezték, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke nemkívánatos személy a táborban. Soós Sándor, az EMI elnöke a Háromszéknek elmondta: azt róják fel Szásznak, hogy 2009. december elsején, Románia nemzeti ünnepe alkalmából részt vett a román elnöki hivatal által szervezett fogadáson. A tervezett témák között szerepel a globalizáció, a Kárpát-medencei demográfiai helyzet, az erdélyi magyar oktatás az új tanügyi törvény tükrében, az autonómia, az őszi népszámlálás, utóbbi ihlette egyébként a tábor jelszavát is. A valamennyi korosztálynak szánt programok és viták tíz sátorban zajlanak, de filmvetítések, sportvetélkedők és esti koncertek is szerepelnek a kínálatban. A helyi polgármesteri hivatallal, az Országgyűléssel, Hargita Megye Tanácsával és több civil szervezettel partnerségben szervezett tábor költségvetése 240 000 lej. A tábor teljes időtartamára érvényes belépő 93 lejbe kerül, a napi, táborozásra is feljogosító beugrók pedig 21 lejbe kerülnek.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egy fedél alatt a Jobbikkal – Borboly és a Communitas is támogatja a Vona Gábort és a gárdásokat felvonultató EMI-tábort
Nem panaszkodhatnak hátrányos megkülönböztetésre a Communitas Alapítvány részéről az RMDSZ-szel szemben álló politikai szervezetek: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett hagyományos nyári tábor az RMDSZ-es elnök által vezetett Hargita Megyei Tanács és az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány anyagi támogatását is élvezi.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök már harmadik éve mecénása a magyarországi és erdélyi magyar szélsőjobb „színe-javát” felvonultató rendezvénynek, premiernek számít viszont a Communitas megjelenése a programsorozat kiemelt támogatói között. Ami a médiapartnereket illeti, a kép igencsak „tarka”: a Krónika és a Háromszék erdélyi lapok mellett ott vannak olyan szélsőjobboldali magyarországi sajtóorgánumok, mint a Kurucinfó portál és a Jobbikos politikusok által tulajdonolt Barikád hetilap.
A Magasbükk szomszédságában zajló EMI-tábor elsősorban a magyarországi szélsőjobboldali párt, a Jobbik politikusainak biztosít kiemelt szerepet. Szombaton előadást tart Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetvezetője. A következő napokban felszólalnak a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői is. Az RMDSZ-t a jövő évi önkormányzati választásokról szóló beszélgetésen Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere képviseli.
„Természetes” támogatás
Az Erdélyi Magyar Ifjak táborában évek óta helyet kapnak a szélsőséges politikai eszmék és jelképek, tavaly felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is. Bár a szervezők több koncertet is meghirdettek a vasárnap estig tartó rendezvénysorozaton – többek között olyan szélsőjobboldaliként ismert együttesek is fellépnek, mint a Hungarica és Kárpátia –, az idei EMI-tábor sem elsősorban kulturális rendezvénysorozat. Túlsúlyban vannak ugyanis a politikai jellegű rendezvények, pártpolitikai propaganda folyik a Gyilkos-tó felé vezető út mentén levő táborhelyszínen.
Borboly Csaba tanácselnök a Hargita megyei önkormányzat által nyújtott támogatást tavaly azzal indokolta, hogy a tanács a térségben élők „kulturális és közösségi igényeit” finanszírozza, ideológiai megszorítások nélkül. A Communitas Alapítvány ifjúsági szaktestületének elnökét, Bodor Lászlót tegnap arról kérdeztük, miért támogatta a Communitas a szélsőjobboldali politikusoknak helyet adó rendezvényt?
Bodor azzal indokolta az egyébként csekély összegű, 1000 lejes támogatást, hogy „az EMI ifjúsági szervezet, és mint ilyen nyújtott be és nyert pályázatot”. A radikális megnyilatkozásairól ismert Erdélyi Magyar Ifjak egyébként tagja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak (EMEF), amely az RMDSZ és az ellenlábas erdélyi magyar politikai szervezetek közötti egyeztetés fórumaként jött létre, és amelynek keretében a rivális szervezetek az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány által megítélt támogatásokból követeltek maguknak részt.
MIÉRT: ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel
Az EMEF ugyan nem ülésezett az utóbbi egy év során, az EMI ennek ellenére elérte, hogy idéntől a Communitas támogassa rendezvényeit, mégha szélsőséges eszmék hirdetését is szolgálják. Bodor László egyébként – aki „természetesnek” nevezte a támogatást – kérdésünkre elismerte, hogy nem ismeri a Gyergyószentmiklós melletti EMI-tábor pontos programját, és azt állította, hogy nem tudott Vona Gábor Jobbik-elnök ottani fellépéséről.
A Communitas ifjúsági szaktestületének elnöke csupán annyit fűzött hozzá felvetésünkhöz, hogy a Communitas Alapítvány ellenőrzi: a pályázati kiírásnak megfelelően valósult-e meg a program, és ez az EMI-tábor idei rendezvényeire is érvényes.
Az Erdélyi Magyar Ifjak táborának egyik főtámogatója a magyarországi Bethlen Gábor Alap, amely 1,8 millió forintot szánt erre a célra. Ugyanaz a Bethlen-alap elutasította egyébként a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által július elején Marosfőn szervezett EU-tábor támogatását. A MIÉRT elnöke és az EU-tábor alapítója nem más, mint Bodor László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Botrányt! A romániai magyar szervezetek nem elég okosak ahhoz, hogy felismerjék érdekeiket, ezért jóváhagyást kell kapniuk Budapestről.
Eljött tehát a megvilágosodásnak az órája! A szélsőséget is szerepeltető – RMDSZ által is finanszírozott – EMI táborban végre fény derült Tőkés László nemzetstratégiájára, amelyet – valljuk be – mi, profán kommentátorok sohasem értettünk meg a maga mélységében.
A rendezvényen megvillanó pallérozott elmék fényében azonban – amelyet ezúttal még Kövér László zömök korbácsba konyuló bajusza sem árnyékolt be – a maga teljes nagyszerűségében bontakozott ki az európai parlament alelnökének nagyívű nemzeti programja.
A fátylat erről a vízióról pedig nem más, mint a politikus brüsszeli irodavezetője, Szilágyi Zsolt lebbentette fel, aki a következőket mondta: „Ha nem érjük el az Európai Unió ingerküszöbét, akkor nem fognak ránk figyelni.” Márpedig az EU ingerküszöbét – folytatta a tisztségviselő – csakis radikális lépésekkel, botrányokkal lehet elérni. Ez azonban – kesergett Szilágyi – még mindig nem elég az üdvösséghez. Konszenzusnak kell kialakulnia a magyar külpolitikát illetően Erdélyben, azután ezt jóvá kell hagynia Budapestnek is. Ettől viszont még távol állunk, mert az RMDSZ „kormányútra tévedt” és kivonta magát az erdélyi magyar külpolitikából.
Nem tudom, hogy milyen magasan van az Európai Unió ingerküszöbe, de úgy tetszik, hogy annak eléréséhez Tőkés László két évtizedes, következetes, tudatosan és kitartó botrányos politizálása sem volt elegendő. Úgy tetszik, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb botrányokra van szükség, most már fenékig kell üríteni a politikai és magánéleti botrányok serlegét. Ezt kívánja a nemzetérdek, és nekünk – a látnoki politikus őszinte híveinek – szemernyi okunk sincs kételkedni abban, hogy Tőkés László botrányosságban is felül tudja múlni eddigi teljesítményét, ami kisebbségi politizálás fantáziátlan serege számára már most elképesztő.
Van azonban még két apró gond. Az egyik a konszenzus, amely a botránypolitizálás mellől úgymond hiányozna. Nos, Szilágyi úr nyitott kapukat dönget. Az a tény, hogy az RMDSZ az EP-választási lista első helyére tette fel legkeményebb ellenlábasát, Tőkés Lászlót, fényesen bizonyította a Szövetség elemi vonzódását a botrányos politikai döntések iránt. Mi több, megértve a nemzetérdek parancsát, az RMDSZ meg tudta fejelni botrányos magatartását a Boc-kormány melletti önpusztító kitartással. Nem tudjuk, hogy ez elég-e az EU ingerküszöbének eléréséhez, de mindenképp örvendetes, hogy a magyar érdekképviseletek között létrejött a közös nemzetstratégia alapja: a botrány.
Aligha kételkedhetünk benne, hogy ezt Budapest is jóvá fogja hagyni (ami a sikeres erdélyi magyar politika sine qua nonja, amint azt Szilágyi úr igen helyesen megvilágította), tekintettel arra, hogy az Orbán-kormány ugyanebből a nemzetmentő malasztból: a botrányból táplálkozik. Hogy miért kellene Budapestnek áldását adnia a romániai magyar szervezetek döntéseihez, azt sajnos Szilágyi Zsolt nem osztotta meg hallgatóságával. Így csak feltételezésekre vagyunk utalva. Az első és a legkézenfekvőbb: annak felismerése, hogy a romániai magyar szervezetek nem elég okosak ahhoz, hogy felismerjék saját érdekeiket, ezért jóváhagyást kell kapjanak Budapestről, ahol vélhetően sokkal jobban tudják, hogy mi a jó az itteni magyaroknak, mint ők maguk.
Már csak egy probléma maradt, nevezetesen annak kiderítése, hogy kik folytatják az erdélyi magyar külpolitikát, amelyből az RMDSZ – kormányútra tévedésével – mint tudjuk, kivonta magát. Szász Jenő és az MPP már biztosan nem, hiszen nem kaptak meghívást az EMI táborba.
Az Erdélyi Magyar Néppárt szintén nem, pedig a botrányosan meghamisított támogató aláírások minden bizonnyal számottevően emelték az új magyar nemzetstratégia fényét. Következésképp az erdélyi magyar külpolitika egyetlen alakítója, fóruma és ideológiai műhelye a gyergyószentmiklósi EMI tábor. Most már érthető a Betyársereg elkötelezett szövetségesének, a Jobbik elnökének, Vona Gábornak a meghívása a rendezvényre, s egyben arra is magyarázatot kaptunk, hogy miért támogatja a tábort az RMDSZ.
De vajon elég botrányos ez ahhoz, hogy elérje az EU ingerküszöbét?...
Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest)

Egyetlen célravezető stratégia
„Jó dolog, ha mai korunkban, midőn az értékek devalválódnak, a fogyasztói idiotizmus egyre inkább teret hódít magának, a nemzeti közösségek elszakadnak saját gyökereiktől, kultúrájuktól, történelmüktől, a nemzetben gondolkodó embernek egyáltalán van még miért lelkesedni. De szerencsére van. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet által idén hetedik alkalommal megrendezett gyergyószentmiklósi tábor, mely nyugodtan nevezhetné magát Tusványoshoz hasonlóan nyári szabadegyetemnek, a maga nemében egyedülálló stabil szocializációs intézménnyé nőtte ki magát. Olyan tiszta kezdeményezés, mely mondhatni lakmuszpapírként működik: akik elvi síkon támadják, eleve besorolják magukat a nemzet-ellenes táborba. Itt nincs kompromisszum: nem hívnak meg a látszatobjektivitás kedvéért nemzetellenes vagy csak egyszerűen önmagukat lejáratott politikusokat, lett légyenek azok SZDSZ-esek MSZP-sek vagy horribile dictu RMDSZ-esek, MPP-sek. Nem hívnak meg a popularitás kedvéért az SZDSZ, kultúr-istállójába tartozó együtteseket, a programok pedig kivétel nélkül a nemzetépítésről szólnak: a szórványkérdésről, a népesedésről, a nemzeti kultúráról, a székely autonómiáról”
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Népszámlálás a szórványban 
Az ősszel esedékes romániai népszámlálás sorskérdés a romániai magyarság jövőét illetőn – vélik az Erdélyi Magyar Ifjak vezetői, akik szerint a szórványban, a beolvadás veszélyében élők, és a vegyes házasságból származók számára vonzóvá kell tenni a magyarságot, hogy érezzék: érdemes magyarnak lenni.
Az EMI szórvány-stratégiájáról, a népesedési kérdésekről Pataki Lehel Zsolt kérdezte az ifjúsági szervezet két illetékesét Gyergyószentmiklóson:
- A szórványtelepüléseken elsősorban Fehér megyére koncentráltunk, szükség lenne egy programot beindítani, hogy az ott élő magyaroknak a beolvadási folyamatát lassítjuk – mondja Szakács Júlia, az EMI Szórványért szakcsoportjának felelőse – eredmény az, ha egy gyermeknap alkalmából 50 kilométeres körzetből hozták el a szülők a gyermekeket, mondták, hogy magyar iskolákba fogják adni a gyerekeket… 
- Szórványban mennyire nagyfokú a nyelvromlás? A fiatalok merik-e vállalni a magyarságukat, a magyar nyelvet használják-e?
- Ez nagyon függ attól, hogy milyen településeken élnek ezek a gyerekek, vannak Dél-Erdélyben, a szórványban olyan Fehér megyei települések, ahol a tiszta magyarságukat megőrizték, itt nincs gond a nyelvvel, inkább azok a területek veszélyezettek, ahol a beolvadási folyamatok megkezdődtek… (…) Idén ősszel a népszámlálás elkezdődik, és nem mindegy, hogy hányan valljuk magunkat magyarnak, mert ez nagy jelentőséggel fog bírni az elkövetkezendőkben… Kossuth Rádió, Határok nélkül. Erdély.ma

Közlemény – „Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete megalakulása óta következetes, kitartó küzdelmet folytat nyelvhasználati jogaink érvényesítéséért. Nyelvhasználati jogaink tiszteletben tartása, illetve biztosítása alapfeltétele annak a jelenleg hiányzó nyelvi komfortnak a megteremtéséhez, mely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Nagyvárad magyar lakossága is itthon érezhesse magát saját városában. Jól tudják ezt azok is, akik lépten-nyomon gátolják vonatkozó jogainkat, kicsinyítik azok fontosságát. Az Európai Unió valamennyi nemzeti közösségét megilleti anyanyelvének szabad és korlátozások nélküli használata és sok nemzet élni is tud ezzel…” Reggeli Újság (Nagyvárad)

MIT-tábor és tisztújító küldöttgyűlés hétvégén Lakiteleken
Szeptember 2–4. között Lakiteleken szervezi meg táborát a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). A találkozó célja, hogy a tagszervezetek nagyobb létszámban megjelenő képviselői jobban megismerhessék egymást, lehetőségük legyen a MIT tevékenységének tervezésébe bekapcsolódni, és a magyarországi partnerszervezetekkel közvetlen kapcsolatba lépni.
A MIT-táborban ilyenképpen jelen lesznek a MIT tagszervezeteinek átlagban 15-30 fős küldöttségei: az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) részéről, továbbá a MIT elnöksége és közvetlen munkatársi köre. A helyszín kiválasztása Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke meghívásának köszönhető. Ily módon a magyarországi helyszín jelképes üzenet a határtalanul élés erősítésére is. A táborban jelen lesz a Fidelitas (a Fidesz ifjúsági szervezete), valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezete) képviselete is. Rendezvényünket megtiszteli jelenlétével Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, Téglásy Kristóf ifjúsági főosztályveszető, Kapus Krisztián Ifjúsági Albizottság elnök is.
A táborban a pénteki nyitó előadás után szombat délelőtt műhelymunkákra kerül sor a MIT és tagszervezeteinek különböző működési területei mentén: oktatás, nem formális nevelés, kultúra, közművelődés, szabadidős és szórakoztató tevékenységek, ifjúsági szolgáltatások, valamint ifjúságpolitika és érdekvédelem témakörökben.
A MIT-tábor keretében ünnepi tisztújító küldöttgyűlésre is sor kerül, szeptember 3-án, délután 18 órától. A MIT legfontosabb döntéshozó fórumán jelen lesznek a tagszervezetek küldöttei, valamint a MIT elnöksége. A napirendi pontok között elnökségi és tagszervezeti beszámolók, a folyamatban levő programok teendői, a XXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a Hun-tábor és más nyári programok szervezeti kiértékelője, valamint a középtávú tervek és teendők megbeszélése szerepelnek.
A lakiteleki küldöttgyűlésen tisztújításra is sor kerül, mivel az eddigi elnökség (Vadász-Szatmári Huba, Bozsó Imre Lehel, Tőkés Lehel alelnökök, Sándor Krisztina elnök) kétéves megbízatása lejárt. Sándor Krisztinát először 2003-ban választotta meg elnökként a MIT Küldöttgyűlése, és a továbbiakban nem vállalja az említett tisztséget. Az eddigi tagszervezeti javaslatok alapján az új elnökjelölt Bozsó Imre Lehel alelnök, az IKE projektfelelőse. A tisztségekre való további jelöléseket a tagszervezetek a küldöttgyűlés adott napirendjénél is megtehetik.
Kristály Bíborka Réka
MIT Sajtóiroda. kmka.hu

Új elnökséget választott a MIT Lakiteleken
Lakiteleken szervezte meg éves táborát szeptember 2. és 4. között a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT): a találkozó elsődleges célja az volt, hogy a tagszervezetek nagyobb létszámban megjelenő képviselői jobban megismerjék egymást, továbbá lehetőségük legyen bekapcsolódni a MIT tevékenységének tervezésébe, közvetlen kapcsolatba kerüljenek a magyarországi partnerszervezetekkel. Ugyanakkor tisztújításra is sor került, a MIT elnöki tisztségről leköszönő Sándor Krisztina utóda Bozsó Imre Lehel lett.
A MIT elnöksége és közvetlen munkatársi köre mellett átlagban 15–30fős küldöttséggel voltak jelen a tagszervezetek: az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), ugyanakkor a Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezete), a magyarországi Kultúrműhely Alapítvány és az Ifjúsági Caritas Egyesület is képviseltette magát.
A helyszín kiválasztása Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke meghívásának köszönhető, aki szombaton személyesen is köszöntötte a résztvevőket, kitérve a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat létrehozására. A péntek esti megnyitón Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke üdvözölte a közel 150 fiatalt. Míg Répás a támogatáspolitika helyzetéről beszélt, Toró az EMNT és a MIT stratégiai partnerségét emelte ki. Szombaton délelőtt műhelymunkák zajlottak a tanács és tagszervezeteinek különböző működési területei mentén: oktatás, nem formális nevelés, kultúra, közművelődés, szabadidő, sport és szórakoztató tevékenységek, ifjúsági szolgáltatások, ifjúságpolitika, valamint érdekvédelem témakörökben.
Este tisztújító küldöttgyűlésre került sor, ennek keretében nyolc év után leköszönt Sándor Krisztina. Az ernyőszervezet elnökét Bozsó Imre Lehel korábbi alelnök, az IKE jelöltje váltja. Két évre új elnökséget is választott a küldöttgyűlés; a MIT alelnökei: Vadász-Szatmári Huba (az RMCSSZ jelöltjeként), Lovassy Cseh Tamás (az EMI jelöltjeként) és Fancsali Barna (a MISZSZ jelöltjeként). Szabadság (Kolozsvár)

Antal Árpád szerint szükség van az erdélyi magyar politikai alakulatok együttműködésére
Érdemes tárgyalást kezdeményezni a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ együttműködéséről a helyhatósági és parlamenti választásokon – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. „A bátor magyarok a románokkal konfrontálódnak, a gyáva magyarok a magyarokkal” – jegyezte meg az az RMDSZ városi szervezetének elnöke.
Szerinte nehezen elképzelhető, hogy Markó Béla és Tőkés László tárgyalóasztalhoz ül a közeljövőben – Antal szerint túl sok sérelem halmozódott fel az elmúlt időszakban –, de Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor, a néppárt ideiglenes elnöke ezt még megteheti. „Bölcsességre van szükség, mert parlamenti képviselet nélkül nem tudjuk érvényesíteni akaratunkat” – szögezte le az elöljáró. A politikus szerint nem a szavazatok számának a maximalizálása a fontos, hanem az erdélyi magyarság közérzete.
„A politikusok cselekedetein múlik, hogy egy erdélyi magyar család hogyan dönt: kitelepedik, vagy sem, vállal még egy gyereket, vagy sem. „Az RMDSZ biztosította a keretet arra, hogy például Sepsiszentgyörgyön 50-60 helyen zajlik a munka, de nem elég aszfaltozni, tatarozni, a közösségi élmény is fontos, ezért kell az erdélyi magyar pártoknak megegyezniük” – mondta Antal Árpád. – Ha mindenki az utcasarkon szidja a rendszert, abból még nem lesz aszfalt, ennél többre van szükség: azt kell megvizsgálni, ki mit tud hozzátenni az összefogáshoz”. A politikus nem rejtette véka alá, hogy rossz tapasztalatai vannak az MPP-s politikusokkal, akik szerinte „nem tettek hozzá semmit a város fejlődéséhez, viszont rengeteg energiát és időt elvontak akadékoskodásukkal”. Ennek ellenére úgy gondolja, az MPP-vel is tárgyalni kell, ha képes megújulni. Úgy véli, ha a polgári párt nem indul el a jövő évi parlamenti választásokon, a szervezet meg fog szűnni. Az EMNP bejegyzését kommentálva Antal megjegyezte: egy párt bejegyzése önmagában nem érték, egy új szervezet programjával, tetteivel és a mögéje felsorakozó emberekkel kell bizonyítson.
Eközben az EMNP újonnan kinevezett partiumi régióbeli szervezési igazgatója, Csomortányi István szerint az RMDSZ-szel való együttműködésnek létre kell jönnie, de csakis konkrét ügyek mentén. Csomortányi csütörtökön bejelentette, bár továbbra is a civil szervezet tagja marad, lemond az Erdélyi Magyar Ifjak Bihar megyei elnöki tisztségéről, hiszen tisztában van vele, hogy a feladat, amit kapott, „pártos munka”.
Az új igazgató, akinek feladatai között szerepel az új párt helyi szervezeteinek létrehozásában való segédkezés, azt mondja, semmiképp nem az „egy zászló alatti”, a kommunizmus éveire hajazó pártegységet kell létrehozni, hanem kijelölni azokat a területeket, ahol elképzelhető az együttműködés. „A nemzet egysége a fontos, nem pedig a pártegység” – fogalmazott az igazgató. Csomortányi szerint ezek közül az első az autonómia, majd a korrupcióellenes harc következik. Szerinte a verespataki bányaberuházás is „létkérdés”, amiben csak közösen érhetnek célt a magyar szervezetek, és ugyanez vonatkozik az RMDSZ által mostanában elhanyagolt önálló magyar egyetem, illetve az anyanyelvhasználat kérdésére is. Kérdésünkre, hogy a párt bejegyzése előtt többször emlegetett választási szövetség vagy akár pártszövetség ötlete ezek szerint elveszett-e, Zatykó Gyula partiumi régióelnök azt mondta, szó sincs ilyesmiről, ám a választásokról beszélni egyelőre korai. (Antal új autonómiatervezetet készít. Autonómiatervezeten dolgozik Antal Árpád, amely a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumánál több rendelkezést tartalmaz a Székelyföldön élő románokra nézve. A politikus elmondta: javasolni fogja a háromszéki RMDSZ-es honatyáknak, nyújtsanak be törvénytervezetet, amely 10-20 százalékos fizetéspótlékot szavatol a közalkalmazottaknak, akik olyan településen látnak el ügyfélszolgálatot, ahol 20 százaléknál magasabb a kisebbség aránya, és aki a román mellett a kisebbség nyelvét is beszéli. Közölte, a dél-tiroli példa adta az ötletet, ott döntöttek úgy: költségtakarékosabb fizetéspótlékot adni a két nyelven beszélő közalkalmazottnak, mintha fizetnének egy olaszul és egy németül beszélő munkatársat. Antal elmondta, a Dél-Tirolban élő olaszok első lépésben úgy viszonyultak az autonómiához és a nyelvi jogokhoz, hogy Olaszországban mindenki beszéljen olaszul.
Második lépésben megértették, hogy bizonyos köztisztségeket csak az tölthet be, aki beszél németül is, végül elfogadták, hogy előny számukra, ha megtanulnak németül, és ez is hozzájárult, hogy a szegény olasz tartományból az autonóm Dél-Tirol az ország leggazdagabb régiója lett. A románok jelenleg az első és a második lépés között vannak, állapította meg a politikus, aki szerint a románok nem kell támogassák, hanem el kell fogadják az autonómiát. Antal cáfolta, hogy Kovászna megye az országban a legszegényebb és a bukaresti támogatás nélkül nem tudna megélni. „Ha Bukarest úgy látja, könyöradományából élünk, akkor szívesen mentesítjük az erőfeszítés alól, nem kérünk a visszaosztott pénzből, cserébe hagyják, hogy boldoguljunk önerőből” – szögezte le Antal Árpád.)
Krónika (Kolozsvár)

Háromszéki Civil Napok szeptember 23-24
A két napos rendezvénynek nagy sikere volt, szeptember 23.-án huszonkét háromszéki civil szervezet mutatkozott be a Szabadság téren, a civilek érdekes programokkal vonzották sátraikhoz a kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat:
honfoglaló-csapajáték az EMI-s fiatalok sátránál;
családfa rajzolás az Erdélyi Genealógiai Társaság felügyelete alatt;
tudásszint felmérés idegen nyelvekből (ECL) az Amőba sátornál;
közösségi kártya tájékoztatás a Háromszéki Közösségi Alapítvány részlegén;
vércukorszint- és vérnyomásmérés a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány illetve az Izabella Alapítvány jóvoltából;
cserkésztevékenységi bemutató a Romániai Magyar Cserkészszövetség sátornál;
Háromszék első zöldútjának, a Sepsi Zöld Út véleményezése a Civilek Háromszékért Szövetség sátránál;
kóstoló az Árkosi Fészekrakók által készített finom házi almaléből és mézes pogácsából;
az Írisz Ház Értékes kincsek programjának bemutatója, amelyet fogyatékos személyek munkaterápiás foglalkoztatásával szemléltettek;
segítségnyújtás szenvedély betegeknek a Bonus Pastor Alapítvány által, a Mindig van esély- Tedd meg az első lépést programon belül;
hagyományápolás és kézműves foglalkozások a Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében, minden korosztály számára;
tanácsadás és a Nemere Útja biciklis út bemutatása a Zöld Nap Egyesület sátránál;
tevékenységi ismertető a Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület által;
népzene alapú zenei produkció a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület előadásában;
a Híd a lélekért program népszerűsítése a kézdivásárhelyi Pro Pectus Egyesület által, amelynek célja a segítségnyújtás a testi-lelki-szellemi akadályokkal küzdő embereknek;
tájékoztatás gyógyulási lehetőségekről a rákban, daganatban szenvedő betegek számára a Rák Ellen a Jövőért Egyesület részéről;
természetvédelmi ismeretek a Csomád-Bálványos gondnokságot biztosító Vinca Minor Egyesülettől;
rövid filmek és önkéntes játékok a Turulmadár Ifjúsági Iroda Cselekedj-Légy Aktív! programjában;
érdeklődőknek színes gombabemutató a László Kálmán Egyesület közreműködésével;
otthoni beteggondozási és családsegítő szolgálat a Gyulafehérvári Caritas programjában.
A Civil Sétány megközelítőleg 3.000 személyt vonzott a szervezett programokra és látnivalókra. Másnap a Civilek Lendületben! konferencia zajlott a Gyárfás Jenő képtárban, 36résztvevővel. A konferencia sikeres, példaértékű civil összefogással megvalósuló programokat ismertetett, illetve forráslehetőségeket tárt fel a civil szervezetek számára. Az ünnepi megnyitót Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke tartotta, majd Ördög Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács főtanácsosa előadása következett a Kovászna megyei civil helyzetképről. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben a civil szervezetek nem használják ki kellőképpen a pályázati lehetőségeket, még mindig felkészületlenek a pályázati pénzek lehívására.
A konferencia egyik díszvendége a Győri Civil Szövetség elnöke, Rácz Sándor volt, aki egyben a Vízi Polgárőr Egyesület elnöke is. Előadásában beszámolt arról, hogy civil összefogással hogyan mentettek meg életeket, kisgyerektől idős korosztályig. A pozitív kicsengésű előadást a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztésért Alapítvány 2011-2015 közötti stratégiájának ismertetése követte, amely számos forrásszerzési lehetőséget kínált fel a civil szervezetek számára. Furus Levente, a Háromszéki Közösségi Alapítvány programigazgatója bemutatta a Közösségi Kártya programot, amelynek felhasználásával alig néhány hét alatt több, mint 1.000 lej gyűlt össze a közösségi alapba (2.000 kiosztott kártya, amelyből 1.300 darabot használtak). A HKA a programot a Bertis és a Merkúr üzletlánc közreműködésével bonyolítja, egyelőre csak Sepsiszentgyörgyön, idővel azonban kiterjeszti egész Kovászna megyére is.
A fenti példa is igazolja, hogy mennyire fontos a civil vállalkozói szféra együttműködése a jó közösségi eredmények elérésében. Ezt hangsúlyozta Bordás Attila is, az OTP Bank regionális igazgatója, aki tájékoztatta a résztvevőket az OTP bank civil programjairól.
A konferencia a Bodosi játszótér megvalósításának bemutatásával zárult, amely a civil összefogásnak kiemelkedő példája és mindenki számára tanulsággal szolgált. A játszótér 110 önkéntes (gyerek, szülő, nagyszülő, pedagógus, falusi) stb. munkájával valósult meg és a Háromszéki Közösségi Alapítvány támogatásával.
A Háromszéki Civil Napok sikeres megvalósításában a szervező Civilek Háromszékért Szövetség CIVEK és a Kovászna Megye Tanács mellett támogatást nyújtott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal valamint a Székely Nemzeti Múzeum. 2012-ben is terveink közt szerepel a Civil Napok megszervezése és regionális szintre való kiterjesztése (Kézdivásárhely, Barót).
Lepedus Lívia, CIVEK irodavezető. Erdély.ma

A népszámlásról a szórványban
Voltunk, vagyunk, leszünk jelszóval a magyar identitás vállalásának fontosságát hangsúlyozó tájékoztatási kampányba kezd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt a népszámlálást megelőzően – jelentette be tegnap Szász Péter, az EMNT Kolozs megyei alelnöke. Emlékeztetett, a közép-erdélyi régióban 2002-ben 186 ezer ember vallotta magát magyarnak, idén azonban kérdéses, hogy alakul ez a szám. „Számolnunk kell azzal, hogy ebben a régióban a legnagyobb az asszimiláció, a legtöbb a vegyes házasság, és a szórványtelepüléseken a magyar emberek nem magyar médiafogyasztók, így nem jutnak el hozzájuk a magyar identitás felvállalását népszerűsítő cikkek, ezért 45 ezer szórólapot osztunk szét” – tájékoztatott Szász.
Hozzáfűzte, a www.magyarnaklennijo.ro honlapon részletes tudnivalókkal szolgálnak a népszámlálásról, illetve az érdeklődők rendelkezésére áll a telefonos tudakozó is a 0264-308208-as telefonszámon. Az EMNT Kolozs megyei alelnöke ugyanakkor elmondta: számos – a népszámlálást népszerűsítő – kulturális rendezvényt is szerveznek országszerte. Az EMNT–EMNP pályázatot hirdetett helyi és partnerszervezetei számára, végül 44 kulturális rendezvény pályázatát bírálták el kedvezően, elsősorban vidéki helyszíneken. Az események szervezésében részt vesz az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács is. Soós Sándor EMI-elnök emlékeztetett, ha a Székelyföldön 12 ezernél többen székelynek vallják magukat, a székelyeket is önálló népcsoportként fogják nyilvántartani. Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke az egyházi ifjúsági szervezetek szerepének fontosságáról beszélt, amelyek a nehezen elérhető, szórványban élő magyar családokhoz is eljutnak. Az EMNP a Youtube videomegosztón elérhető klipet is készíttetett. A videó a kommunista rezsim utolsó éveiben népszerű viccből indul ki. Nicolae Ceauşescu, a diktátor megkérdi egy kisfiútól: „Cum te cheamă pui de dac?” (Hogy hívnak dákfióka?) „Attila” – érkezik a válasz.
Veres-Kupán Enikő szatmári EMNT-elnök a népszámlálás kapcsán tartott tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: minden eszközt megragadnak annak érdekében, hogy a magyarokkal megértessék, létkérdés, hogy magyar nemzetiségűnek vallják magukat. Bemutatta a szórólapjukat is, melyeket – állítása szerint – az elkövetkező három hétben igyekszenek minden érintett családhoz eljuttatni. Kifejtette: arra kérik majd az embereket, hogy figyeljenek oda, hogy a nemzetiséget rögzítő kérdéshez a „magyar” kerüljön, és ne egyezzenek bele abba, hogy a számlálóbiztos ceruzával töltse ki az ívet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek jogában áll magyar nyelvű formanyomtatványt kérni. „Nagyon fontos, hogy hány romániai vallja magát magyarnak, hisz létszámunktól függ, hogy alapítanak-e további magyar iskolákat, hogy indítanak-e kellő számú magyar tannyelvű osztályt, hogy kapnak-e elégséges támogatást a kulturális intézményeink, illetve, hogy lesznek-e kétnyelvű utca- és helységnévtáblák a köztereinken” – hangsúlyozta Veres-Kupán Enikő.
Kiss Előd-Gergely, Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

Szatmári Zenei Napok
Szeptember 29 és október 27 között rendezik meg a XXXIV. Szatmári Zenei Napokat. A rendezvényről Fátyol Rudolf hegedüművészt, a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia igazgatóját kérdeztük.
— Nagy öröm számunkra, hogy az idén is megtudjuk szervezni a Szatmári Zenei Napokat — tájékoztat Fátyol Rudolf. — Kevés pénzből egy olyan koncertsorozatot hozununk létre, melyben mindenki megtalálja azt a műfajt, amit a szívéhez közelebb érez. Lesznek szimfónikus és vokálszimfónikus hangversenyek, szóló– és kamara–estek, visszatérő hazai és külföldi vendégművészek közreműködésével. Ilyen az osztrák Rudolf Leopold gordonkaművész, az izráeli Yaron Hasson gitárművész, meghívtuk az Enescu–fesztivál sikerel műsorait, például azt a zenés–verses előadást, melyben közreműködik Victor Rebenciuc színművész és a Manoleanu házaspár. Liszt Ferenc év lévén lesz három Liszt–est: a Csendes–házaspár, valamint Hámori Máté és Duffek Mihály közreműködésével.
Ruha–emlékverseny
— A Szatmári Zenei Napok keretében rendezik meg a Ruha István Nemzetközi Hegedű Versenyt — folytatja Fátyol. — Halála előtt két alkalommal azt követően most harmadik alkalommal rendezzük meg a versenyt, melynek az a különlegessége, hogy a mester most lenne nyolcvan éves. Tizenkilenc versenyző nevezett be Oroszországból, Moldova Köztársaságból, Magyarországról, Németországból, Ausztriából és Romániából. A verseny nyílvános lesz. A zenei napok keretén belül lesz két emlékkoncert a Consonantia kamarazenekar előadásában, az egyik Nagykárolyban, a másik Avasfelsőfaluban, és lesz egy kerekasztal-beszélgetés az Északi Színház studiótermében, neves hegedűművészek és zenetanárok részvételével.
Nyitókoncert
Csütörtökön 18.30 órakor, a filharmónia koncerttermében lesz a rendezvény nyitóhangversenye. Vezényel: Tiziano Duca osztrák karmester, szólisták: Fátyol Rudolf hegedüművész és Rudolf Leopold osztrák gordonkaművész.
Rudolf Leopold A sokoldalú zenész, Rudolf Leopold nem csak mint híres oszták gordonkaművész közismert, hanem mint zongorista, karmester és zeneszerző is. Bécsben született és tanulmányait is itt folytatta a Zeneakadémián Richard Krotschak és Tobias Kühne gordonkaművészek irányítása alatt. Mellette zeneszerzés és zongora szakon tanult. Évekig volt tagja a Franz Schubert Kvartettnek és a Haffner Triónak, amelyekkel több európai, ázsiai, ausztráliai és amerikai turnén vett részt. Szólistaként rendszeresen fellépett, többek között Nicolaus Harnoncurt vezénylete alatt is. 1981-ben alakította a Wiener Streichsextettet, mellyel az EMI készített több CD felvételt. Számukra több átiratot írt, pl. Richard Strauss “Metamorphosen” streichsextettre és nagybőgőre, melyet a Boosey & Hawkes cég adott ki kottán, és az EMI rögzítette CD-re. Rudolf Leopold 1983-1990 között a Zeneakadémián Bécsben mint kamarazene-tanár oktatott. Jelenleg Grazban, a Zeneakadémián gordonka professzor. erdon.ro

Népszámlálás: kik lesznek magyarok?
A magyarság perifériáin levő közösségekhez próbál eljutni népszámlálási kampánya során az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Nemes Előd, a szervezet háromszéki ügyvezető elnöke szerint több településen is azon múlik a magyarság számaránya, hogy az ott élő romák milyen nemzetiségűnek vallják magukat. Árapatakon például több mint kétezer románul beszélő roma él, akik magyar állam által a folyósított oktatási-nevelési támogatás miatt magyar iskolába íratták gyerekeiket.
A magyarság perifériáin levő közösségekhez próbál eljutni népszámlálási kampánya során az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Nemes Előd, a szervezet háromszéki ügyvezető elnöke elmondta, az országos projekt részeként Kovászna megyében is lesz ajtóról ajtóra kampány, szórólapozás, plakátolás, de az egyedi esetekre is próbálnak odafigyelni. Sepsiszentgyörgyön például mintegy 800 csángó család él, akik románul beszélnek, de a római katolikus templomba járnak, őket meg lehet győzni, hogy a népszámláláson vállalják a magyar identitásukat. Árapatakon több mint kétezer románul beszélő roma él, azonban a faluban megalakult a teljes létszámú magyar osztály, ugyanis a magyar állam által folyósított oktatási-nevelési támogatásért, az úgynevezett „magyar pénzért” az itteni romák egy része magyar tagozatra íratta gyerekeit, így ők már magyarul beszélnek. Nemes Előd elmondta, megszólítják a vegyes nemzetiségű családokat is, hiszen felméréseik szerint Kovászna megyében mintegy ezer magyar–román szülő alkotta család él, gyerekeiket általában román iskolába íratják, de a magyar állampolgárságot viszonylag sokan kérték, Sepsiszentgyörgyről mintegy száz család. Megpróbálnak eljutni a háromszéki magyar szórványhoz is, a Bodza-vidéken, Előpatakon, Árapatakon és Hídvégen élnek tejesen elrománosodott magyarok, akik bár anyanyelvükön nem beszélnek, magyarnak vallják magukat: „Sunt ungur!” mondják.
Kökösben, Bölönben és Zágonban átalakult a népesség aránya, a magyarok kisebbségbe kerültek, ám rájuk is figyelni fognak, ígéri Nemes Előd. Mint mondta, Kovászna megyében 16-17 százalékos a romák aránya, három községben, Előpatakon, Nagyborosnyón, Bölönben többségben vannak, és 15 háromszéki községben az arányuk meghaladja a 20 százalékot. Az ügyvezető elnök szerint esetükben kérdéses, hogy amennyiben nem vállalják fel a roma identitásukat, akkor milyen nemzetiségűnek vallják majd magukat a népszámláláson. Nemes Előd arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszámlálási űrlapon az egyéb állampolgárságra is rákérdeznek, ám az, aki csak benyújtotta az igénylést, még nem magyar állampolgár, ezt csak azok mondhatják, akik már letették az állampolgársági esküt. Az EMNT zöld számot is működtet a népszámlálás kapcsán, a 0264–308208-as telefonszámon jelenteni lehet majd, ha a kérdezőbiztosok nem töltik ki, vagy ceruzával tüntetik fel a nemzetiséget. Az EMNT az Erdélyi Magyar Ifjakkal közösen szombaton Népszámlálás 2011 címmel szervez ifjúsági konferenciát a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban, a konferencia levezető elnöke Balogh Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója lesz.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Vargyasi ifjak a szórványban
"Minden magyar felelős minden magyarért" – ez lehetne a mottója annak a rendezvénysorozatnak, amelyen a Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (VADFIE) idén vett részt első alkalommal. Közelebb akarunk kerülni a szórványban élő magyarokhoz, és a magunk szerény eszközeivel szellemi, kulturális ajándékkal meglepni őket.
A II. Prücsöktánc játéknapot az Erdélyi Magyar Ifjak szórványért szakcsoportja szervezte a Rákóczi Alapítvány, a Magyar Nyelvért Alapítvány és a Szabó Imre Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Kovászna Megye Tanácsa és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. Utunkat Kovászna Megye Tanácsa biztosította, enélkül nem juthattunk volna el Magyarpéterfalvára (Fehér megyébe). 2011. szeptember 24-én reggel a 600 lelkes kis magyar falu több mint 200 vendéget fogadott. Magyarpéterfalvára játszani, szórakozni jöttek a szórványtelepülések óvodásai és iskolásai: Balázsfalva, Tür, Küküllővár, Bethlenszentmiklós, Magyarbénye, Vajasd, Magyarlapád, Marosgombás és Felvinc. Az ünnepélyes megnyitón Makkai Dénes helyi lelkipásztor és Szakács Júlia főszervező köszöntötte a vendégeket, majd a művelődési ház udvarán interaktív közösségfejlesztő játékot szerveztek az EMI és az ODFIE ifjai. A 66 éve elhunyt Bartók Béla emlékére szervezett szavaló- és énekversenyen megcsillogtathatták tehetségüket a kis előadók. A program arcfestéssel, töklámpáskészítéssel, mesevetítéssel folytatódott, délután pedig Dániel Sándor csíkszeredai fazekasmesterrel korongozhattak az ügyes kezűek. A játéknap befejezéseként a marosvásárhelyi KRIKK zenekar adott koncertet, a vargyasi ifjak színjátszói pedig bemutatták A rátóti csikótojás című népmese színpadi változatát. A feldolgozást Farkas Emese tanítónő irányításával tanulta be László Gábor, Tánczos Oszkár, Gánya Ervin, Trinfa Zoltán és Farkas Sándor. A rendkívüli élményeket nyújtó szórványmisziós rendezvény után a vargyasi ifjak szilárdan elhatározták, hogy ezután is segítik ezt a hasznos, nemzetmentő munkát. Szeretnék, ha más települések fiataljai is bekapcsolódnának a mozgalomba. PÁLYER GYÖRGY SZABOLCS. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Népszámlálási trükkök
A küszöbön álló népszámlálás demográfiai, társadalomátalakulási "környezetét", de az október 20-án kezdődő folyamat néhány mögöttesét is körüljárta az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön rendezett Népszámlálás 2011 elnevezésű konferencia.
Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett tanácskozáson Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese, a szövetség első számú "népszámlálója" több fontos részletkérdésre hívta fel a figyelmet. Az uniós statisztikák szerint ugyan csak 1,8 millió román állampolgár tartózkodik életvitelszerűen az ország határain kívül, a külföldön élők reális száma azonban a 4,3 millióhoz közelít. Ez a munkaügyi miniszter által is visszaigazolt állapot viszont annak veszélyét vetíti előre, hogy a népszámlálás jóval húszmillió alá csökkent romániai lélekszámot regisztrál. A népességcsökkenés pedig kevesebb európai parlamenti helyet jelent, illetve a jelenleginél jóval kevesebb uniós pénzt. A helyzeten a jelek szerint úgy próbálnak kozmetikázni a romániai felelős szervek, hogy arra biztatják a polgárokat: azokat a külföldön élő rokonaikat, akik az elmúlt tizenkét hónap folyamán hazalátogattak, diktálják be itthon élőkként a kérdezőbiztosoknak. Székely szerint az elvándorlás jóval kevésbé befolyásolja a romániai magyarok lélekszámát, ennek ellenére mindenkinek azt ajánlja, hogy a magyarok is éljenek a központilag ajánlott módszerrel. A fokozott éberségre azért is szükség lehet, mert a népszámlálási ívek az indokoltnál jóval bonyolultabbak, és míg a tartósan külföldön élők ügyét egyetlen íven "le lehet rendezni", addig az itthon élőkkel kapcsolatban több íven át terjedő kérdéssorozatra kell válaszolni – amit esetleg szívesen megspórolna a számlálóbiztos. 
Elsősorban nem háromszéki jelentőségű, de korántsem elhanyagolható az egyetemi központokban élők esete. Az előírások szerint ugyanis az egyetemre, főiskolára járókat az egyetemi központokban kell nyilvántartásba venni. Ismerve azonban a gyakorlatot, miszerint a főiskolások többsége félhivatalosan vagy teljesen "feketén" lakik tanulmányai helyszínén – Kolozsváron közel húszezerre tehető a magyar egyetemisták száma –, sokan egyenesen bujkálnak a hasonló hivatalos számbavétel elől. Ezért a magyar szervezetek arra készülnek, hogy esetleg népszámlálási központok létesítésével tennék könnyebbé az egyetemisták megszámlálását, illetve felszólítják a szülőket, nagyszülőket arra, hogy diktálják be a számlálóbiztosoknak a diák státusban távol lévő fiatalokat is. Az esetleges kettősségeket a személyi szám alapján az adatfeldolgozás során amúgy is kiszűri a központi statisztikai rendszer. A kolozsvári magyarság arányának húsz százalékra való feltornászása az egyetemisták nélkül elképzelhetetlen – jelentette ki Székely István.
 Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Prefektusi felszólítás: kötelező a kétnyelvűség az állami közintézményekben is
Az állami közintézményekben is kötelező a kétnyelvű feliratozás – szögezte le a Kovászna megyei prefektúra megkeresésére a kormány etnikumközi kapcsolatokat felügyelő főosztálya. György Ervin prefektus hétfőn sajtótájékoztatón elmondta, körlevélben szólítja fel az állami közintézményeket, hogy a 75 százalékban magyarok lakta Kovászna megyében kötelező módon tüntessék fel magyar nyelven is a hivatal megnevezését.
Mint arról korábban beszámoltunk, a prefektúra azért kért hivatalos állásfoglalást a kormánytól a kétnyelvű táblák alkalmazására vonatkozóan, mert a jogászai szerint nem egyértelműek az erre vonatkozó törvények.
Az intézmény jogászai úgy vélték, bár a Románia által ratifikált, nemzetközi előírások megengedő jellegűek, a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény csak a helyi önkormányzatokat és az alárendeltségükben levő intézményeket kötelezi arra, hogy szavatolják az anyanyelvhasználat jogát azokon településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Mivel a törvény az állami intézményeket nem sorolta fel, nem volt egyértelmű, hogy lehet-e ezeket kötelezni a kétnyelvűségre.
Magyar bejelentések is vannak
György Ervin hangsúlyozta, a hivatalos állásfoglalásra hivatkozva már kötelezheti a megyei intézményeket a kétnyelvű táblák használatára. A kormánymegbízott elmondta, egyre több bejelentés érkezik az intézményhez, amelyekben a nyelvi jogokra vonatkozó hiányosságokra figyelmeztetik a prefektúrát. Míg korábban leginkább a román feliratok, a román zászló hiánya miatt tettek panaszt, az elmúlt hónapokban a magyarok is jelzik a törvénytelenségeket, a kétnyelvű feliratok hiányát, azt, ha rozsdás, megrongált magyar táblákat látnak, vagy azt, hogy az állami közintézményekben sem kifogástalan a román zászlók állapota. Gyakran fényképeket is mellékelnek a bejelentéshez, mondta György Ervin, aki szerint megfigyelhető, hogy a választásokat megelőző időszakban több bejelentés érkezik a kormányhivatalhoz, mint máskor.
Mint ismeretes, Kovászna megyében a nyár folyamán robbant ki a „nyelvháború”, amikor Valentin Ionaşcu alprefektus, kihasználva, hogy felettese pihenőszabadságát tölti, a közintézményeket és kereskedelmi társaságokat is felszólította: az elnevezések feltüntetésében ne használják a magyar nyelvet, vagy kötelező módon minden esetben használják a románt is.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat októberi ülésén elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a város közterületén megjelenő hirdetések legalább 50 százalékának magyar nyelvűnek kell lennie. Antal Árpád polgármester korábban hangsúlyozta, a prefektúrának nemcsak a román, hanem a magyar nyelvhasználat felett is kell őrködnie.
Feltérképezték a közintézményeket
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki elnöke korábban elmondta, az ifjúsági szervezet feltérképezte a kétnyelvűséget, negyven közintézményben fotóztak. Kiderült, a közvetlenül a prefektúra alárendeltségébe tartozó gépjármű-bejegyzési hivatalnál és az útlevélosztályon egyáltalán nincs magyar felirat, de az állami levéltár, a rendőrség, a katonaság és a csendőrség sem feliratoz magyarul. Míg a homlokzati táblák többsége kétnyelvű, az intézmények honlapjain, általában csak románul tüntetik fel a közhasznú információkat. A tanulmányt, mely jelenleg feldolgozás alatt van, később ismertetik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ-t okolják a nagyszalontai főgimnázium átnevezése miatt
Túl nagynak tartja az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete azt az árat, amelyet a nagyszalontai magyarság az önálló magyar iskola létrejöttéért fizetett.
Az ifjúsági szervezet tegnapi közleményében az áll, hogy a mostanáig vegyes tannyelvűként működő Arany János Főgimnáziumban túl kevés volt a magyar tanerő és személyzet. Az EMI szerint a magyar és a román iskola különválásának ára az volt, hogy a százévesnél is régebbi főépületből a magyaroknak kellett elköltözniük, ráadásul a román gimnáziumot minden valószínűség szerint hamarosan Dacia Főgimnáziumnak fogják majd nevezni.
„Különösen azért előnytelen ránk nézve az alku, mert a főépületen, a hozzá tartozó étkezdével és sportpályával együtt közvetlenül a szétválás előtt végeztek teljes körű felújítási munkákat, mintegy húszmilliárd régi lej, azaz közel félmillió euró közpénzből, így tehát a román tagozat kifogástalan állapotú épületet, felszerelt laborokat, az említett sportpályát és étkezdét kapta” – írja az EMI, amely szerint az önálló magyar iskola létrejötte az RMDSZ „valóságtól elrugaszkodott győzelmi jelentéssorozatának” része.
„És, hogy melyik közösségnek a valódi sikere ez, álljanak itt bizonyságul fordításban az új nevet javasló tanár, Cristian Butcă magyarázó szavai: »Ez a név (Dacia – szerk. megj.) magában foglalja mindazt, ami a románság alapjait jelenti. Mindennek, ami ma Romániát jelenti ez az alapköve. Így hát ez egy olyan név, mely tiszteletet kér, illetve azt, hogy magunkba szálljunk«” – zárul a közlemény.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Elkezdte működését az EMNT Szórványtanácsa
A Szórványtanács megalakulásával, annak konkrét struktúrájának, céljainak meghatározásával zárult a Konferencia az Erdélyi Szórványért második, brassói tanácskozása. A november 12-i eseményt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei szervezete a Brassói Magyar Napok keretén belül szervezte a Reménység Házában, olyan neves előadók részvételével, mint dr. Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. vezérigazgatója és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója. A Szórványtanács alakuló ülését Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke vezette, a jelenlévők között szerepelt Bajtai Erzsébet nagykövetné asszony, Szegedi László, a Brassói Református Egyházmegye esperese, Máté Sándor, unitárius lelkész, ifj. Kerekes Zoltán, a vicei Bástya Egyesület elnöke, Boros Rezső, az Erdélyi Magyar Ifjak Szórványért szakcsoport tagja, Szász Ágnes, az Erdélyi Kárpát Egyesület brassói osztályának elnöke, valamint helyi vállalkozók és az EMNT területi szervezeteinek képviselői.
A Szórványtanács megalapítását hosszabb előkészítő munka előzte meg, melynek alapjait a május 13-14. között Temesváron lezajlott Szórvány és nemzetépítés című konferencia rakta le (itt született meg annak a szórványstratégiának a vitairata is, melyet Bodó Barna, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának elnökeként tett le a MÁÉRT asztalára).
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke az alakuló ülésen elmondta: „Az EMNT harminc Demokrácia-központtal, körülbelül száztíz munkatárssal rendelkezik, erre építhet az újonnan megalakult Szórványtanács.” A konkrét munkacsoportot viszont egy ennél szűkebb csapat képezi, melyet az EMNT szórvány-megyei szervezeteinek vezetői, illetve elismert szórványügyi szakemberek, köztük dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, dr. Erdei Ildikó, a Temes Megyei Civil Tanács elnöke, Gergely István „Tiszti”, a Lasarus Alapítvány elnöke, és nem utolsó sorban Szegedi László református esperes, a kőhalmi szórványközpont vezetője, akit a jelenlevők felkértek a Szórványtanács irányítására, dr. Kovács Lehel István, az EMNT brassói alelnöke titkári segítségével. „A diagnózis felállítása érdekében a közös problémák feltárása az elsődleges cél.” – jegyezte meg Szegedi László, miután megköszönte a bizalmat, kihangsúlyozva, hogy a szórványkérdést depolitizálni kell. Szegedi László aláhúzta, hogy az új munkacsoportból kihagyhatatlan az egyház, az iskola és a civilek, valamint újra be kell vonni a vállalkozói réteget, akik saját forrást is biztosítanak majd a munkacsoport programjaihoz.
A Szórványtanács munkáját máris elkezdte, – körülbelül egy év alatt kívánja feltérképezni a szórványmegyék településeinek jelenlegi helyzetét, valamint az ott élő magyarok problémáit –, személyes felkeresések, kérdőívezés, statisztikai felmérések előzik majd meg a konkrét megoldás-csomagot. 
Erdély.ma

EMI: nemzedékváltással felkészülni a második évtizedre
Tisztújító küldöttgyűlést tartott a hétvégén az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete Gyergyószentmiklóson. Soós Sándor az EMI elnöki tisztét Lovassy Cseh Tamásnak adta át. Az elnökség immár az elnök mellett tevékenykedő, különböző feladatköröket ellátó három alelnökből és a titkárból épül fel, a régióelnökök funkciója megszűnt.
– A szokványosan márciusban szervezett küldöttgyűlés időpontját előrehoztuk, hogy a nemzedékváltás megtörténhessen, és az új csapat felkészülhessen az EMI fennállása első évtizedének megfelelő zárására. A 2012 márciusában szervezendő rendezvényre a szervezet mintegy ötszáz aktív tagja hivatalos lenne – magyarázta az új EMI-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Soós Sándor. A 13 helyi szervezet megbízottjait összesítő, eddigi legnépesebb küldöttgyűlés mintegy 75 résztvevője között hatvan szavazati joggal rendelkező küldött volt – részletezte a nagyváradi születésű Lovassy Cseh Tamás, aki idén lett egyetemista Kolozsváron. Az elmúlt két évben a szervezet országos alelnöki tisztét töltötte be, illetve szeptembertől a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) alelnöke is. Az EMI alelnöke lett Bálint Erzsébet, Szűcs Péter, valamint Sorbán Attila Örs, aki novembertől az EMI kolozsvári szervezetének elnöke is – tudtuk meg. Az országos szervezet titkára Szakács Júlia maradt. A küldöttgyűlés Soós Sándort tiszteletbeli elnökké választotta, Tarr Margit és Bagoly Zsolt tiszteletbeli elnökségi tagokkal.
A hétvégi tisztújítással megtörtént az első generációváltás az EMI-ben. Csaknem tíz év után nyugodt lelkiismerettel adjuk át a vezetést, annak tudatában, hogy munkánk eredményes volt – jelentette ki Soós Sándor. Kiemelte: egy szociológiai felmérés tanúsága szerint az EMI Erdély második legismertebb ifjúsági szervezete. Megállapítása szerint ennek elérésében szerepe volt szókimondó, tabudöntögető témaválasztásainak. Mint mondta, a szervezet hajlandó együttműködni politikai szervezetekkel nemzetpolitikai kérdésekben, de nem vállal továbbra sem szerepet pártpolitikai ügyekben. Az immár politikai szférában tevékenykedő régi EMI-tagok tisztséget nem vállalhatnak, de továbbra is segítik a szervezet tevékenységét – magyarázta a leköszönő elnök, akit a küldöttgyűlés megbízott a VIII. EMI-tábor megszervezésével.
Az új elnökség elsődleges feladatának tekinti a belső építkezést, a szervezet megerősítését, illetve a tagság szakmai – pályázatírási, programszervezési, érdekérvényesítési – képzését – fejtette ki Lovassy Cseh Tamás. Mint mondta, a VIII. EMI-tábor az előzőnél több, tematikusan csoportosított programpontot vonultat majd fel, nemzetpolitikai kerekasztalhoz ültetve erdélyi és magyarországi politikai szereplőket. Reményik Sándor halálának ötvenedik évfordulója összefüggésében a tábor mottója is az itthonmaradás üzenetét megfogalmazó, Eredj, ha tudsz! címűReményik-versből ihletődik.
Zay Éva
Szabadság (Kolozsvár)

Balliberális valóságtükrözés
1991. március 15-én a Múzeumkertben Antall József akkori miniszterelnök mondott beszédet. Szép ívű, történelmi ihletettségű, magvas gondolatokban bővelkedő, ízig-vérig magyar beszédet mondott. Pár lépessel előttem két suhanc egy molinót feszített ki, mikor Antall a mikrofonhoz lépett, melyre az volt felírva, hogy „Fasiszta, geci kormány”. A felirat pár másodpercig maradt a levegőben, mert a körülöttük állók széttépték, és a két kölyök is rosszabb véget érhetett volna, ha a rendezők pillanatok alatt ki nem vezetik őket a tömegből. Másnap azt olvasom a Népszabadságban, no nem szóról szóra, de körülbelül, hogy Antall József beszédét kisebb csoport zavarta meg, akik a kormányt gyalázó feliratot emeltek a magasba és kormányellenes jelszavakat kiabáltak. Nos, kisebb csoportról és jelszavak kiabálásáról szó sem lehetett, az akció pár másodperc alatt zajlott le. Akkor ízelítőt kaptam abból, hogy miként képes a balliberális sajtó bolhából, ha nem is elefántot, de egy kisebb egeret csinálni.
Később sorozatosan tapasztaltam hasonlókat, kezdve Göncz Árpád 1992. október 23-i kifütyülésétől, amit balliberális sajtó a szkinhedeket nyakába varrt, miközben a téren több ezer ember és néhány szkinhed volt (egyébként közel az egész tömeg kifütyülte Gönczöt, azért, mert nem írta alá a balliberális médiaelnökök Antall által javasolt menesztését, a szkinhedek az elnökkel netán szimpatizáló tömegben könnyen az Antallt gyalázó suhancok sorsára juthattak volna) el egészen az Eörsi Mátyás elleni EMI-s tiltakozóakcióig, amikor a sajtó úgy értékelte azt az egyetlen bekiabálást, hogy „Eörsi és Eckstein menjen inkább a gázai övezetbe tárgyalni”, hogy „a jelenlevők antiszemita jelszavakat skandáltak”.
Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy azt olvastam a legutóbbi SZKT-ről egy Transindexes beszámolóban, hogy Markó Béla szerint „nem volt egy hősi gesztus az EP-ben a Székely Jeruzsálem-plakáton leragasztani a nevem”. Mivel fogalmam sem volt, hogy mire utalt az RMDSZ volt elnöke, a megadott linken tovább mentem, s egy októberi keltezésű szövegben azt találtam, hogy „Tőkés az elmúlt héten az Európai Parlamentben gyalázkodó feliratokat ragasztatott a Markó Béla előadását hirdető plakátokra”. Mivel elég valószerűtlennek tűnt a történet, gondoltam, utánaérdeklődöm a valóságnak. S hamar ki is derült, miről szól a dolog. Markó Béla mutatta be Szávai Géza Bözödújfaluról szóló könyvét, Tőkés László asszisztense pedig egyetlen plakátra ragasztott egy feliratot mindössze tíz percre, azzal a szöveggel, hogy „Mit keres Cián Béla az EP-ben?” El lehet azon vitatkozgatni, hogy mennyire elegáns vagy taktikus egy ilyen gesztus, de az bizonyos, hogy ahhoz képest, hogy Markó Béla a nagy nyilvánosság előtt az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítását Magyarországról jövő ciánszennyezésnek nevezte, igencsak finom replika. Arról nem szólva, hogy micsoda perverz dolog, hogy pont Markó Béla mutat be egy falu elpusztításáról szóló könyvet, akinek szervezete most készül zöld utat engedni a lokális környezeti apokalipszissel járó verespataki beruházásnak. Ahhoz képest, ami Verespatakon készül, Bözödújfalu tragédiája maga a kommunista emberségesség.
Hát így állunk két évtized elteltével is az álobjektív balliberális médiaorgánumok valóságtükrözésével…
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)